EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009R0078

Az Európai Parlament és a Tanács 78/2009/EK rendelete ( 2009. január 14.) a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 35, 4.2.2009, p. 1–31 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 007 P. 278 - 308

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 05/07/2022; hatályon kívül helyezte: 32019R2144

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/78/oj

4.2.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 35/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 78/2009/EK RENDELETE

(2009. január 14.)

a gépjárműveknek a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, a 2007/46/EK irányelv módosításáról, valamint a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (2),

mivel:

(1)

A belső piac olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. Ebből a célból érvényben van a gépjárművek közösségi típus-jóváhagyási rendszere. Össze kell hangolni a gépjárművek típusjóváhagyásának a gyalogosok védelmével kapcsolatos műszaki követelményeit a tagállamonként eltérő követelmények elfogadásának elkerülése és a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében.

(2)

Ez a rendelet egyike a motoros gépjárművek és pótkocsijaik, valamint ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („keretirányelv”) (3) alapján kidolgozott szabályozási aktusoknak. Annak érdekében, hogy elérjék az e rendelet (1) preambulumbekezdésében említett célokat, a 2007/46/EK irányelv I., III., IV., VI. és XI. mellékletét módosítani kell.

(3)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gépjárművekkel kapcsolatos jogszabályok gyakran igen részletes műszaki adatokat tartalmaznak. Emiatt irányelv helyett rendelet elfogadása indokolt, az átültetési intézkedések közötti eltérések és a tagállami jogalkotás szükségtelen szintjének elkerülése érdekében, mivel a nemzeti jogba való átültetésre nem lesz szükség. Ezért a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók gépjárművel való ütközést megelőző, illetve annak során történő védelméről szóló, 2003. november 17-i 2003/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), valamint a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek beszerelésére és használatára, ezáltal pedig a gyalogosvédelem szintjének biztosítására vonatkozó, a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek használatáról szóló, 2005. október 26-i 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) helyébe a jelen irányelvnek kell lépnie annak érdekében, hogy biztosítani lehessen e téren a következetességet. Ez azzal jár, hogy a tagállamok hatályon kívül helyezik a hatályon kívül helyezett irányelveket átültető jogszabályt.

(4)

A 2003/102/EK irányelv végrehajtása második szakaszának követelményei, úgy tűnik, nem megvalósíthatók. E tekintetben az említett irányelv 5. cikke felkérte a Bizottságot, hogy nyújtsa be az ezen követelmények megvalósíthatóságával és az aktív biztonsági rendszerek használatával kapcsolatos problémák leküzdéséhez szükséges javaslatokat, miközben biztosítja, hogy ne csökkenjen a veszélyeztetett úthasználók biztonságának a szintje.

(5)

A Bizottság megbízásából elkészített tanulmány megállapította, hogy a gyalogosok védelme jelentős mértékben javítható a passzív és aktív intézkedések együttes alkalmazásával, ami a korábbi rendelkezésekhez képest magasabb szintű védelmet tenne lehetővé. A tanulmány megállapította különösen, hogy a „fékasszisztens” aktív biztonsági rendszer a passzív biztonsági követelményekkel együttesen alkalmazva jelentősen növeli a gyalogosok védelmének szintjét. Ezért indokolt a fékasszisztensrendszerek új gépjárművekbe való beszerelésének kötelezővé tétele. Ez azonban nem helyettesíti, hanem inkább kiegészíti a magas szintű passzív biztonsági rendszereket.

(6)

Az ütközéselkerülő rendszerekkel felszerelt járműveknek adott esetben nem kell teljesíteniük az e rendeletben meghatározott egyes követelményeket, amennyiben nem csupán mérséklik a gyalogosokkal való ütközések hatását, hanem alkalmasak a gyalogosokkal való ütközések elkerülésére is. Annak értékelését követően, hogy ilyen technológiával hatékonyan elkerülhetők-e a gyalogosokkal és más veszélyeztetett úthasználókkal való ütközések, a Bizottság az ilyen ütközéselkerülő rendszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendelet módosítására irányuló javaslatokat terjeszthet elő.

(7)

Mivel egyre nagyobb számban használnak nehezebb járműveket a városok útjain, indokolt, hogy a gyalogosok védelmét szolgáló rendelkezéseket ne csupán a 2 500 kg legnagyobb tömeget meg nem haladó járművekre, hanem egy bizonyos korlátozott átmeneti időszakot követően az M1 és N1 kategória azt meghaladó járműire is kiterjesszék.

(8)

A gyalogosoknak a lehető legkorábbi stádiumban történő védelmét fokozandó, azoknak a gyártóknak, amelyek az új követelmények kötelező alkalmazása előtt kívánnak típusjóváhagyásért folyamodni, meg kell adni ezt a lehetőséget, azzal a feltétellel, hogy a szükséges végrehajtási intézkedéseknek már hatályban kell lenniük.

(9)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(10)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy elfogadja a vizsgálati követelmények és a nyomon követés eredményein alapuló végrehajtási intézkedések alkalmazására vonatkozó műszaki előírásokat. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(11)

A 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv rendelkezéseiről az e rendeletre való zökkenőmentes áttérés érdekében a rendelet alkalmazását a hatálybalépését követő meghatározott idővel el kell halasztani.

(12)

Mivel a rendelet célját, nevezetesen a gyalogosok védelmével kapcsolatos közös műszaki követelmények bevezetése általi belső piac létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a rendelet léptéke miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

A rendelet tárgya

E rendelet követelményeket állapít meg a gépjárművek és az elülső biztonsági rendszerek szerkezeti kialakítására és működésére vonatkozóan a gépjárművek elejével ütköző gyalogosokat és más veszélyeztetett úthasználókat érő sérülések számának és súlyosságának csökkentése és az ütközések elkerülése érdekében.

2. cikk

Hatály

(1)   E rendelet a következőkre vonatkozik:

a)

a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének (11) bekezdésében és II. melléklete A. szakaszának 1. pontjában meghatározott M1 kategóriájú gépjárművek, e cikk (2) bekezdésére is figyelemmel;

b)

a 2007/46/EK irányelv 3. cikkének (11) bekezdésében és II. melléklete A. szakaszának 2. pontjában meghatározott N1 kategóriájú gépjárművek, e cikk (2) bekezdésére is figyelemmel;

c)

az a) és b) pontban említett járművekre eredeti készülékként felszerelt vagy az ezekre a járművekre való felszerelés céljára önálló műszaki egységként szállított elülső védelmi rendszerek.

(2)   Az e rendelet I. mellékletének 2. és 3. szakasza nem vonatkozik a következőkre:

a)

az N1 kategóriába tartozó járművek; és

b)

az N1-ből származtatott M1 kategóriájú, 2 500 kg-ot meghaladó legnagyobb tömegű járművek,

amelyekben a vezetőülés „R” pontja vagy az első tengely előtt, vagy hosszanti irányban az első tengely harántirányú középvonalától legfeljebb 1 100 mm-rel hátrébb helyezkedik el.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„A-oszlop”: a legelső és legkülső tetőtartó oszlop, amely a jármű alvázától a tetőig nyúlik;

2.

„fékasszisztensrendszer”: a fékrendszer olyan funkciója, amely a vezető által a fékpedálra gyakorolt erőből következtet arra, hogy vészfékezésre van szükség, és ebben az esetben:

a)

segítséget nyújt a vezetőnek a rendelkezésre álló legnagyobb fékhatás eléréshez; vagy

b)

teljes hatásfokkal működésbe lépteti a blokkolásgátló fékrendszert;

3.

„lökhárító”: az elülső védelmi rendszer kivételével minden, a jármű elejének alján lévő külső szerkezeti elem, ideértve annak tartozékait is, amelyek célja a jármű védelme más járművel kis sebességgel történő frontális ütközés esetén;

4.

„elülső védelmi rendszer”: olyan önálló szerkezet vagy szerkezetek, mint pl. egy gallytörő rács vagy kiegészítő lökhárító, amely a gyárilag felszerelt lökhárító mellett a jármű külső felületének védelmét szolgálja egy másik tárggyal való ütközés esetén fellépő károk ellen, a 0,5 kg-nál kisebb tömegű szerkezetek kivételével, amelyek rendeltetése csupán a jármű lámpáinak védelme;

5.

„legnagyobb tömeg”: a 2007/46/EK irányelv I. mellékletének 2.8. pontja szerinti, a gyártó által megadott műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

6.

„az M1-ből származtatott N1 kategóriájú járművek”: olyan N1 kategóriájú járművek, amelyeknek az A-oszlop előtti általános felépítése és alakja megegyezik a korábbi M1 kategóriájú járművekével;

7.

„N1-ből származtatott M1 kategóriájú járművek”: olyan M1 kategóriájú járművek, amelyeknek az A-oszlop előtti általános felépítése és alakja megegyezik a korábbi N1 kategóriájú járművekével.

II. FEJEZET

A GYÁRTÓK KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

Műszaki követelmények

(1)   A 9. cikkel összhangban a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a forgalomba hozott járműveket az I. melléklet 4. szakasza követelményeinek megfelelően típusjóváhagyással rendelkező fékasszisztensrendszerrel szereljék fel, és hogy az ilyen járművek eleget tesznek az I. melléklet 2. és 3. szakasza követelményeinek.

(2)   A 10. cikkel összhangban a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a forgalomba hozott járművekre eredeti készülékként felszerelt vagy önálló műszaki egységként szállított elülső védelmi rendszerek eleget tegyenek az I. melléklet 5. és 6. szakasza követelményeinek.

(3)   A gyártóknak a jármű és az elülső védelmi rendszer műszaki leírására és vizsgálati feltételeire vonatkozó megfelelő adatokkal kell ellátniuk a jóváhagyó hatóságokat. Az adatoknak tartalmazniuk kell a járműbe beépített összes aktív biztonsági rendszer működésének ellenőrzéséhez szükséges információkat.

(4)   Az önálló műszaki egységekként szállítandó elülső védelmi rendszerek esetében a gyártónak megfelelő adatokat kell szolgáltatni a jóváhagyó hatóságok számára a rendszer műszaki jellemzőiről és vizsgálati körülményeiről.

(5)   Az elülső védelmi rendszereket tilos önálló műszaki egységként azon járműtípusok listája nélkül, amelyekhez az adott elülső védelmi rendszer jóvá lett hagyva, illetve egyértelmű összeszerelési utasítások nélkül forgalmazni, valamint értékesítésre felajánlani vagy értékesíteni. Az összeszerelési utasításoknak részletes felszerelési utasításokat kell tartalmazniuk, beleértve a jóváhagyott járműveken alkalmazandó rögzítési módokat, annak érdekében, hogy a jóváhagyott alkatrészeket olyan módon lehessen a járműre felszerelni, amely megfelel az I. melléklet 6. pontja vonatkozó rendelkezéseinek.

(6)   A Bizottságnak végrehajtási intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek az I. mellékletben előírt követelmények alkalmazásával kapcsolatos műszaki előírásokat határozzák meg. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedéseket egyebek között a 2007/46/EK irányelv 40. cikke (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk

Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem

(1)   A gépjárműtípusnak a gyalogosok védelmével kapcsolatos EK-típusjóváhagyása iránt folyamodó gyártó a jóváhagyó hatóságnak benyújtja a II. melléklet 1. részében meghatározott mintával összhangban kiállított adatleíró ívet.

A gyártó a típus-jóváhagyási vizsgálatok lebonyolításáért felelős vizsgáló intézmény rendelkezésére bocsátja a jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet.

(2)   A gépjárműtípusnak az arra felszerelendő elülső védelmi rendszerrel kapcsolatos EK-típusjóváhagyása iránt folyamodó gyártó a jóváhagyó hatóságnak benyújtja a II. melléklet 2. részében meghatározott mintával összhangban kiállított adatleíró ívet.

A gyártó a típus-jóváhagyási vizsgálatok lebonyolításáért felelős vizsgáló intézmény rendelkezésére bocsátja az elülső védelmi rendszerrel ellátott jóváhagyandó járműtípust képviselő járművet. A vizsgáló intézmény kérésére a gyártó ugyancsak benyújtja a felhasznált anyagok meghatározott komponenseit vagy mintáit.

(3)   Az elülső védelmi rendszer önálló műszaki egységként történő EK-típusjóváhagyása iránt folyamodó gyártó a jóváhagyó hatóságnak benyújtja a II. melléklet 3. részében meghatározott mintával összhangban kiállított adatleíró ívet.

A gyártó a típus-jóváhagyási vizsgálatok lebonyolításáért felelős vizsgáló intézmény rendelkezésére bocsátja a jóváhagyandó elülső védelmi rendszer egy mintapéldányát. Amennyiben a vizsgáló intézmény szükségesnek látja, további mintákat kérhet. A mintákon egyértelműen és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a kérelmező kereskedelmi vagy márkanevét és a típusmegjelölést. A gyártónak ezt követően gondoskodnia kell az EK-típus-jóvagyási jelének kötelező feltüntetéséről.

III. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK HATÓSÁGAINAK KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

Az EK-típusjóváhagyás megadása

(1)   Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a jóváhagyó hatóságnak a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében meghatározott számozási rendszerrel összhangban meg kell adni az EK-típusjóváhagyást, és ki kell adni a típus-jóváhagyási számot.

(2)   A típus-jóváhagyási szám 3. szakaszának alkalmazásában az alábbi betűk valamelyikét kell használni:

a)

A gyalogosok védelme tekintetében a járművek jóváhagyása esetén:

„A” amennyiben a jármű megfelel az I. melléklet 2. szakaszának,

„B” amennyiben a jármű megfelel az I. melléklet 3. szakaszának.

b)

Valamely gépjármű elülső védelmi rendszerrel való felszereléséhez vagy önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerként történő típusjóváhagyás esetén:

„A” amennyiben az elülső védelmi rendszer az I. melléklet 5.1.1.1., 5.1.2.1., 5.2. és 5.3. pontja alkalmazása tekintetében megfelel az I. melléklet 5. szakaszának,

„B” amennyiben az elülső védelmi rendszer az I. melléklet 5.1.1.2., 5.1.2.1., 5.2. és 5.3. pontja alkalmazása tekintetében megfelel az I. melléklet 5. szakaszának,

„X” amennyiben az elülső védelmi rendszer az I. melléklet 5.1.1.3., 5.1.2.2., 5.2. és 5.3. pontja alkalmazása tekintetében megfelel az I. melléklet 5. szakaszának.

(3)   Jóváhagyó hatóság ugyanazt a számot nem rendelheti hozzá egy másik járműtípushoz vagy elülső védelmi rendszertípushoz.

(4)   Az 1. bekezdés alkalmazásában a jóváhagyó hatóság az EK-típus-jóváhagyási bizonyítványt az alábbiak szerint állítja ki:

a)

a gyalogosok védelmének tekintetében a III. melléklet 1. részében meghatározott minta;

b)

az elülső védelmi rendszerrel ellátandó jármű védelmének tekintetében a III. melléklet 2. részében meghatározott minta;

c)

az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszer tekintetében a III. melléklet 3. részében meghatározott minta.

7. cikk

EK-típusjóváhagyás jelölése

Az e rendeletnek megfelelően valamely jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos EK-típusjóváhagyása vagy az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszer típusjóváhagyása keretében jóváhagyott valamennyi elülső védelmi rendszernek meg kell felelnie e rendelet előírásainak, és a későbbiekben feltüntetendő EK-típus-jóváhagyási jelet kap a IV. melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

8. cikk

A típus és a jóváhagyások módosítása

A jármű az A-oszlopok előtti részének vagy az elülső biztonsági rendszernek bármely, a szerkezetet, a főbb méreteket, a jármű külső felületeinek anyagát, a felerősítési módszereket, illetve a külső vagy belső komponensek elhelyezését érintő módosítása, amelynek jelentős kihatása lehet a vizsgálatok eredményére, a 2007/46/EK irányelv 13. cikkére figyelemmel módosításnak kell tekinteni, ami típusjóváhagyás iránti új kérelem benyújtását vonja maga után.

9. cikk

A járművekre való alkalmazás menetrendje

(1)   A 16. cikk második bekezdésében rögzített dátummal kezdődően a nemzeti hatóságok a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján az alábbi új járművek tekintetében kötelesek megtagadni az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását:

a)

az M1 kategóriában, ha nem felelnek meg az I. melléklet 4. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek;

b)

az M1 kategória az I. melléklet 2. vagy 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő, legfeljebb 2 500 kg legnagyobb tömegű járművei;

c)

az M1 kategóriából származtatott és 2 500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű N1 kategóriájú, az I. melléklet 2. és 4., illetve 3. és 4. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő járművei.

(2)   A nemzeti hatóságok 2011. február 24-gyel kezdődő hatállyal a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik a megfelelőségi bizonyítványokat az e rendelet I. mellékletének 4. szakaszában szereplő műszaki rendelkezéseknek nem megfelelő összes alábbi új jármű tekintetében, és megtiltják az illető járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését:

a)

az M1 kategória járművei;

b)

az M1 kategóriából származtatott és 2 500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű N1 kategóriába tartozó járművek.

(3)   A nemzeti hatóságok 2013. február 24-gyel kezdődő hatállyal a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján az alábbi új járművek tekintetében megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását:

a)

az M1 kategória az I. melléklet 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő, legfeljebb 2 500 kg legnagyobb tömegű járművei;

b)

az M1 kategóriából származtatott, és a 2 500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű N1 kategóriájú, az I. melléklet 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő járművek.

(4)   A nemzeti hatóságok 2012. december 31-től a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik a megfelelőségi bizonyítványokat az e rendelet I. mellékletének 2. vagy 3. szakaszában szereplő műszaki rendelkezéseknek nem megfelelő összes alábbi új jármű tekintetében, és megtiltják az illető járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését:

a)

M1 kategóriájú, legfeljebb 2 500 kg legnagyobb tömegű járművek;

b)

az M1 kategóriából származtatott és 2 500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű N1 kategóriába tartozó járművek.

(5)   A nemzeti hatóságok 2015. február 24-gyel kezdődő hatállyal a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján az alábbi új járművek tekintetében megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását:

a)

az M1 kategória az I. melléklet 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő, 2 500 kg-ot meghaladó legnagyobb tömegű járművei;

b)

az N1 kategória az I. melléklet 3. és 4. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő járművei.

(6)   A nemzeti hatóságok 2015. augusztus 24-gyel kezdődő hatállyal a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik a megfelelőségi bizonyítványokat az e rendelet I. mellékletének 4. szakaszában szereplő műszaki rendelkezéseknek nem megfelelő összes alábbi új, az N1 kategóriába tartozó jármű tekintetében, és megtiltják az illető járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését.

(7)   A nemzeti hatóságok 2018. február 24-gyel kezdődő hatállyal a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik a megfelelőségi bizonyítványokat az alábbi új járművek tekintetében, és megtiltják az illető járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését:

a)

az M1 kategória az e rendelet I. mellékletének 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő, legfeljebb 2 500 kg legnagyobb tömegű járművei;

b)

az M1 kategóriából származtatott és 2 500 kg-ot meg nem haladó legnagyobb tömegű N1 kategóriájú, az I. melléklet 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő járművek.

(8)   A nemzeti hatóságok 2019. augusztus 24-gyel kezdődő hatállyal a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján a 2007/46/EK irányelv 26. cikke alkalmazásában érvénytelennek tekintik a megfelelőségi bizonyítványokat az összes alábbi új jármű tekintetében, és megtiltják az illető járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését:

a)

az M1 kategória az e rendelet I. mellékletének 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő, 2 500 kg-ot meghaladó legnagyobb tömegű járművei;

b)

az N1 kategória az e rendelet I. mellékletének 3. szakaszában felsorolt műszaki követelményeknek meg nem felelő járművei.

(9)   Az ezen cikk (1)–(8) bekezdésének sérelme nélkül és a 4. cikk (6) bekezdése szerint elfogadott intézkedések hatálybalépésétől függően a gyártó kérelme esetén a nemzeti hatóságok a gyalogosok védelmével kapcsolatos indokok alapján nem tagadhatják meg az új járműtípus EK-típusjóváhagyásának vagy nemzeti típusjóváhagyásának megadását, illetve az új jármű nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amennyiben az érintett jármű az I. melléklet 3. vagy 4. szakaszában megállapított műszaki rendelkezéseknek megfelel.

10. cikk

Az elülső biztonsági rendszerekre való alkalmazás

(1)   A tagállamok hatóságai megtagadják az EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás kiadását új járműtípusok elülső védelmi rendszerrel való felszerelése esetében, illetve az EK-típusjóváhagyást külön műszaki egység esetén, ha a szóban forgó elülső védelmi rendszer nem felel meg az I. melléklet 5. és 6. szakaszában meghatározott követelményeknek.

(2)   A nemzeti hatóságok az elülső védelmi rendszerekkel kapcsolatos indokok alapján a 2007/46/EK irányelv 26. cikkének alkalmazásában érvénytelennek tekintik a megfelelőségi bizonyítványokat és az összes alábbi új jármű tekintetében megtiltják azoknak a járműveknek a nyilvántartásba vételét, értékesítését és forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg az e rendelet I. mellékletének 5. és 6. szakaszában foglalt követelményeknek.

(3)   Az e rendelet I. mellékletének 5. és 6. szakaszában foglalt követelmények a 2007/46/EK irányelv 28. cikkének alkalmazásában önálló műszaki egységként rendelkezésre bocsátott elülső védelmi rendszerekre vonatkoznak.

11. cikk

Ütközéselkerülő rendszerek

(1)   A Bizottság értékelése alapján az ütközéselkerülő rendszerekkel felszerelt járműveknek nem feltétlenül kell teljesíteniük az I. melléklet 2. és 3. szakaszában előírt követelményeket ahhoz, hogy a gyalogosvédelem tekintetében, vagy az értékesítéshez, a nyilvántartásba vételhez vagy forgalomba helyezéshez megkapják az EK-típusjóváhagyást, illetve a nemzeti típusjóváhagyást.

(2)   A Bizottság az értékelést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be, szükség esetén e rendelet módosítására irányuló javaslatokkal együtt.

A javasolt intézkedések olyan védelmi szinteket biztosítanak, amelyek tényleges hatásosság vonatkozásában legalább egyenértékűek az I. melléklet 2. és 3. szakaszában biztosítottakkal.

12. cikk

Ellenőrzés

(1)   A nemzeti hatóságok kötelesek évente, legkésőbb a keletkezésüket követő év február 28-ig átadni a Bizottságnak az I. melléklet 2.2., 2.4. és 3.2. pontjában említett ellenőrzés adatait.

Az eredmények átadására vonatkozó követelmény alkalmazása 2014. február 24-től megszűnik.

(2)   Az I. melléklet 2.2., 2.4. és 3.2. pontja értelmében elvégzett ellenőrzés eredményeinek alapján a Bizottság belátása szerinti végrehajtási intézkedéseket fogadhat el.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – egyebek között azok kiegészítésével történő – módosítására irányuló intézkedéseket a 2007/46/EK irányelv 40. cikke (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban fogadják el.

(3)   A Bizottság – a jóváhagyó hatóságok és az érdekelt felek által közölt vonatkozó információk, valamint független tanulmányok alapján – figyelemmel kíséri a fokozott passzív biztonsági követelmények, a fékasszisztens és más olyan aktív biztonsági technológiák területén bekövetkező műszaki fejlődést, amelyek a veszélyeztetett úthasználók védelmét javíthatják.

(4)   A Bizottság 2014. február 24-ig felülvizsgálja az ilyen fokozott passzív biztonsági követelmények megvalósíthatóságát és alkalmazását. Felülvizsgálja a rendelet működését a fékasszisztens és más aktív biztonsági technológiák alkalmazása és hatékonysága tekintetében.

(5)   A Bizottság e tárgyban – szükség szerinti javaslatokkal kiegészített – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

13. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek a gyártók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókkal kapcsolatos rendelkezéseket, és meghozzák a szankciók végrehajtása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok 2010. augusztus 24-ig értesítik a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról.

(2)   A büntetőjogi szankciókkal sújtható szabálysértések közé kell tartozniuk legalább az alábbiaknak:

a)

hamis nyilatkozat tétele a jóváhagyási eljárás vagy a visszahíváshoz vezető eljárások során;

b)

a típusjóváhagyás eredményeinek meghamisítása;

c)

olyan adatok vagy műszaki előírások visszatartása, amelyek visszahíváshoz vagy a típusjóváhagyás visszavonásához vezethetnek;

d)

az adatokhoz való hozzáférés megtagadása.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

A 2007/46/EK irányelv módosításai

A 2007/46/EGK irányelv ezen irányelv V. mellékletének megfelelően módosul.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az e rendelet 16. cikkének második bekezdésében szereplő időponttal kezdődően a 2003/102/EK és a 2005/66/EK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást az e rendeletre történő hivatkozásként kell érteni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. november 24-től kell alkalmazni, a 4. cikk (6) bekezdésének és a 9. cikk (9) bekezdésének kivételével, amelyeket a hatálybalépés napjától kell alkalmazni, és a 9. cikk (2) és (8) bekezdése kivételével, amelyeket a bennük szereplő időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. január 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

A. VONDRA


(1)  HL C 211., 2008.8.19., 9. o.

(2)  Az Európai Parlament 2008. június 18-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. december 16-i határozata.

(3)  HL L 263., 2007.10.9., 1. o.

(4)  HL L 321., 2003.12.6., 15. o.

(5)  HL L 309., 2005.11.25., 37. o.

(6)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.


MELLÉKLETEK LISTÁJA

I. melléklet   A járművek és az elülső védelmi rendszerek vizsgálatára vonatkozó műszaki előírások

II. melléklet   A gyártó által benyújtandó adatleíró ívek mintái

1. rész

Járműnek a gyalogosok védelme tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó adatleíró ív

2. rész

Jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos EK-típusjóváhagyásával kapcsolatos adatleíró ív

3. rész

Az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek típusjóváhagyásával kapcsolatos adatleíró ív

III. melléklet   EK-típusbizonyítványok mintái

1. rész

Járműnek a gyalogosok védelmének tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

2. rész

Elülső védelmi rendszerrel felszerelendő jármű típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

3. rész

Az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

IV. melléklet   EK-típus-jóváhagyási jel

Függelék

Példa az EK-típus-jóváhagyási jelre

V. melléklet   Módosítások a 2007/46/EK irányelvhez

I. MELLÉKLET

A járművek és az elülső védelmi rendszerek vizsgálatára vonatkozó műszaki előírások

Fogalommeghatározások e melléklet alkalmazásában:

1.1.   „motorházfedél elülső éle”: a jármű elülső részének felső részén található külső szerkezeti elem, amely magában foglalja a motorházfedelet és a sárvédőket, a fényszóróház felső és oldalsó részeit és az ahhoz csatlakozó minden elemet;

1.2.   „motorházfedél szélének referenciavonala”: egy 1 000 mm hosszú egyenes rúd és a motorházfedél elülső felülete közötti érintkezési pontok mértani összekötő vonala, ha az egyenes rúd a jármű függőleges hosszirányú síkjával párhuzamosan áll, és 50°-kal dől előre, és a lejjebb lévő végével 600 mm-re a talaj fölött keresztben a jármű motorházfedele szélével kapcsolatban marad. Az olyan járművek esetében, ahol a motorházfedél alapvetően 50°-kal dől előre úgy, hogy az egyenes rúd folyamatosan vagy többször is, nem pedig egy ponton érintkezik, a referenciavonalat 40°-kal előre döntött egyenes rúddal határozzák meg. Azon járművek esetében, amelyeknek olyan az alakja, hogy az egyenes rúd alsó vége érintkezik először, ezt az érintkezési pontot veszik a motorházfedél szélének referenciavonalaként, abban az oldalsó pozícióban. Azon járművek esetében, amelyeknek olyan az alakja, hogy az egyenes rúd felső vége érintkezik először, az 1 000 mm-es kerület mértani összekötő vonalát használják a motorházfedél szélének referenciavonalaként, abban az oldalsó pozícióban. E rendelet alkalmazásában a lökhárító felső szélét is a motorházfedél széle referenciavonalának kell tekinteni, ha a fenti eljárás alatt az egyenes rúd azt érinti;

1.3.   „1 000 mm-es kerület”: az a mértani összekötő vonal, amelyet egy 1 000 mm hosszú hajlékony szalag egyik vége ír le az elülső felső felületen, ha függőlegesen a jármű elülső és hátsó síkjában tartják, és átvezetik a motorházfedél-lökhárítón és az elülső védelmi rendszeren. A szalag a művelet során megfeszített állapotban van, egyik vége vízszintesen a lökhárító elülső felülete alatt érinti a talaj referenciavonalát, a másik vége pedig az elülső felső felülettel érintkezik. A jármű normál menethelyzetben van;

1.4.   „motorházfedél felső része”: a szélvédő és az A-oszlopok előtti valamennyi külső szerkezeti elem felső felülete. Ez magában foglalja többek között a motorházfedelet, a sárvédőket, a szellőzőnyílásokat, az ablaktörlő tengelyét és a szélvédő alsó keretét;

1.5.   „elülső felső felület”: a szélvédő és az A-oszlopok előtt található valamennyi külső szerkezeti elem felső felülete;

1.6.   „a talaj referenciavonala”: a talajszinttel párhuzamos vízszintes sík, amely a normál menethelyzetben nyugalmi állapotban lévő, sík felületen, kézifékkel rögzített jármű számára a talajszintet képviseli;

1.7.   „normál menethelyzet”: a jármű azon állapota, amikor a talajon menetkész állapotban van, a gumiabroncsok a javasolt nyomásra vannak felfújva, az első kerekek egyenes helyzetben vannak, a jármű működéséhez szükséges összes folyadék maximális mértékben fel van töltve, a jármű gyártója által biztosított összes alapfelszerelés be van szerelve, a vezetőülést 75 kg tömeggel terhelték és az elülső utasülés is 75 kg tömeggel van terhelve, a felfüggesztés a gyártó által megadott normál üzemeltetési körülmények közötti 40 km/h vagy 35 km/h sebességű haladásra van beállítva (különösen az aktív felfüggesztéssel vagy automatikus szintszabályozással rendelkező járművek esetén);

1.8.   „szélvédő”: a járműnek a gépjárművek vezetőinek látóterére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. szeptember 27-i 77/649/EGK tanácsi irányelv (1) I. melléklete összes vonatkozó követelményének megfelelő üvegezett elülső felülete;

1.9.   „a fej terhelési kritériuma (HPC)”: az ütközés során meghatározott időtartam alatt tapasztalt legnagyobb gyorsulás mértéke. Az alábbi egyenlet segítségével számítható ki, a t1-t2 időintervallumtól függően a gyorsulásmérő által jelzett legnagyobb gyorsulás alapján:

Formula

Ebben a képletben „a” az eredő gyorsulás „g” többszörösében, és t1, illetve t2 az a (másodpercben kifejezett) két időbeli pillanat az ütközés során, amely meghatározza azt az időintervallumot, amikor a HPC értéke a legnagyobb. A legnagyobb érték számításánál azokat a HPC-értékeket, amelyeknél a (t1–t2) időintervallum nagyobb, mint 15 ms, figyelmen kívül kell hagyni.

1.10.   „görbületi sugár”: egy olyan körívnek a sugara, amely az érintett elem lekerekítéséhez a legjobban illeszkedik.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni a járműveken:

2.1.   Lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

Az alábbi vizsgálatok egyikét kötelező elvégezni:

a)

alsó lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. A térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 21,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 200 g–t;

b)

felső lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a 7,5 kN-t és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatéka nem haladhatja meg az 510 Nm-t.

2.2.   Felső lábforma ütközése a motorháztető homlokéléhez:

A vizsgálatot legfeljebb 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a lehetséges 5,0 kN célértéket, a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatékát pedig feljegyzik, és összehasonlítják a lehetséges 300 Nm célértékkel.

A vizsgálatot csak megfigyelési célokra végzik el, és az eredményeket teljeskörűen feljegyzik.

2.3.   Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma ütközése a motorháztető tetejéhez:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 3,5 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A fej terhelési kritériuma (HPC) nem haladhatja meg az 1 000-et a motorháztető vizsgált területének 2/3-án és a 2 000-et a fennmaradó 1/3-án.

2.4.   Felnőtt fejforma ütközése a szélvédőhöz:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 4,8 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A HPC-t feljegyzik, és összehasonlítják a lehetségesen megcélzott 1 000-es értékkel.

A vizsgálatot csak megfigyelési célokra végzik el, és az eredményeket teljeskörűen feljegyzik.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni a járműveken:

3.1.   Lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

Az alábbi vizsgálatok egyikét kötelező elvégezni:

a)

alsó lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. A térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 19,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 170 g–t.

Emellett a gyártó lökhárító-vizsgálati szélességeket jelölhet ki összesen 264 mm-ig bezárólag, ahol a sípcsont felső részén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 250 g–t;

b)

felső lábforma ütközése a lökhárítóhoz:

a vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a 7,5 kN-t és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatéka nem haladhatja meg az 510 Nm-t.

3.2.   Felső lábforma ütközése a motorháztető homlokéléhez:

A vizsgálatot 40 km/óráig terjedő ütközési sebességgel kell végrehajtani. Az ütközési erők pillanatnyi összegét az idő vonatkozásában össze kell hasonlítani egy 5,0 kN legnagyobb lehetséges értékkel, és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatékát pedig egy 300 Nm legnagyobb lehetséges értékkel.

A vizsgálatot csak megfigyelési célokra végzik el, és az eredményeket teljeskörűen feljegyzik.

3.3.   Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma ütközése a motorháztető tetejéhez:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 3,5 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A HPC-nek meg kell felelnie a 3.5. pont követelményeinek.

3.4.   Felnőtt fejforma ütközése a motorháztető tetejéhez:

A vizsgálatot 35 km/h ütközési sebesség mellett végzik el egy 4,5 kg-os vizsgálati ütközésmérő segítségével. A HPC-nek meg kell felelnie a 3.5. pont követelményeinek.

3.5.   A rögzített HPC nem haladhatja meg az 1 000-et a gyermekfejforma vizsgált területének felén és az 1 000-et a kombinált gyermek és felnőtt fejforma vizsgált területének 2/3-án. A fennmaradó területeken a HPC egyik fejforma esetében sem haladhatja meg az 1 700-at.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni a járműveken:

4.1.   A blokkolásgátló fékrendszer (ABS) bekapcsolási pontjának meghatározását segítő referenciavizsgálatot.

4.2.   A fékasszisztensrendszer helyes működését és az azt ellenőrző vizsgálatot, hogy biztosítja-e a járművel elérhető legnagyobb lassulási jellemzőket.

A következő vizsgálatokat kell elvégezni az elülső védelmi rendszereken (FPS):

Az 5.1.1. vagy 5.1.2. pontban alább meghatározott, lábformával végzett vizsgálatok valamelyikének elvégzése kötelező:

Alsó lábforma ütközése az elülső védelmi rendszerhez:

Valamennyi vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el.

5.1.1.1.   A 2. szakasz követelményeinek megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében a térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 21,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 200 g–t.

5.1.1.2.   A 3. szakasz követelményeinek megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében a térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 19,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró irányú elmozdulása nem haladhatja meg a 6,00 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 170 g–t.

A 2. vagy 3. szakaszban foglaltaknak nem megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében az 5.1.1.1. és 5.1.1.2. pontokban meghatározott vizsgálati követelmények helyébe 5.1.1.3.1. vagy az 5.1.1.3.2. pont vizsgálati követelményei léphetnek.

5.1.1.3.1.   A térd legnagyobb dinamikus meghajlási szöge nem haladhatja meg a 24,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyíró elmozdulása nem haladhatja meg a 7,5 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 215 g–t.

5.1.1.3.2.   Kettős vizsgálatokat kell elvégezni a járműn, egyet felszerelt elülső védelmi rendszerrel, a másikat pedig felszerelt elülső védelmi rendszer nélkül. A kettős vizsgálatokat a jóváhagyást végző illetékes hatóság által jóváhagyott, egymással egyenértékű helyszíneken kell végrehajtani. Rögzíteni kell a legnagyobb dinamikus térdhajlítási szög, a térd legnagyobb dinamikus nyírási elmozdulása és a sípcsont felső végén mért gyorsulás értékét. Az elülső védelmi rendszerrel felszerelt járművön rögzített érték egyik esetben sem haladhatja meg az elülső védelmi rendszer nélküli járműnél rögzített érték 90 %-át.

Felső lábforma ütközése az elülső védelmi rendszerhez:

Valamennyi vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el.

5.1.2.1.   Az ütközési erők pillanatnyi összege az idő vonatkozásában nem haladhatja meg a 7,5 kN-t és a vizsgálati ütközésmérő elhajlási nyomatéka nem haladhatja meg az 510 Nm-t.

A 2. vagy 3. szakaszban foglaltaknak nem megfelelő járművekre történő felszerelés céljából jóváhagyott elülső védelmi rendszerek esetében az 5.1.2.1. pontban meghatározott vizsgálati követelmények helyébe az 5.1.2.2.1. vagy az 5.1.2.2.2. pont vizsgálati követelményei léphetnek.

5.1.2.2.1.   Az ütközési erők adott időben fellépő pillanatnyi összege nem haladhatja meg a 9,4 kN-t, és a próbatestre ható hajlítónyomaték nem lehet nagyobb 640 Nm-nél.

5.1.2.2.2.   Kettős vizsgálatokat kell elvégezni a járműn, egyet felszerelt elülső védelmi rendszerrel, a másikat pedig felszerelt elülső védelmi rendszer nélkül. A kettős vizsgálatokat a jóváhagyó illetékes hatóság által elfogadott, egymással egyenértékű helyszíneken kell végrehajtani. Rögzíteni kell az ütközési erők pillanatnyi összegének és a hajlítónyomatéknak a próbatesten mért értékét. Az elülső védelmi rendszerrel felszerelt járművön rögzített érték egyik esetben sem haladhatja meg az elülső védelmi rendszer nélküli járműnél rögzített érték 90 %-át.

5.2.   Felső lábforma ütközése az elülső védelmi rendszer homlokéléhez.

A vizsgálatot 40 km/h ütközési sebesség mellett végzik el. Az ütközés erejének az ütköző rész felső és alsó végére az idő függvényében számított pillanatnyi összege nem haladhatja meg az 5,0 kN lehetséges célértéket, a vizsgálati ütközésmérő részen pedig a hajlítónyomaték nem lépheti túl a 300 Nm lehetséges célértéket. A két eredményt kizárólag ellenőrzési célból lehet rögzíteni.

5.3.   Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma ütközése az elülső védelmi rendszerhez.

Ezt a vizsgálatot 35 km/h ütközési sebességnél végzik, 3,5 kg-os gyermek/kistermetű felnőttfej formájú próbatesttel. A gyorsulásmérő idősorainak eredőjéből számított HPC egyik esetben sem haladhatja meg az 1 000-et.

Az elülső védelmi rendszerek kialakítására és felszerelésére vonatkozó rendelkezések:

Az alábbi követelmények az új járművekre gyárilag felszerelt elülső védelmi rendszerekre és a bizonyos járművekre önálló műszaki egységként felszerelt elülső védelmi rendszerekre vonatkoznak.

6.1.1.   Az elülső védelmi rendszerek alkatrészeit olyan módon kell megtervezni, hogy valamennyi 100 mm-es körben elérhető merev felület görbületi sugara legalább 5 mm legyen.

6.1.2.   Az elülső védelmi rendszer össztömege – a tartószerkezeteket és rögzítéseket is beleértve – nem haladhatja meg azon jármű maximális tömegének 1,2 %-át, amelyhez tervezték, és legfeljebb 18 kg lehet.

6.1.3.   A járműre felszerelt elülső védelmi rendszer legfeljebb 50 mm-rel haladhatja meg a motorházfedél elülső éle referenciavonalának magasságát.

6.1.4.   Az elülső védelmi rendszer nem haladhatja meg azon jármű szélességét, amelyre felszerelték. Amennyiben az elülső védelmi rendszer teljes szélessége nagyobb, mint a jármű szélességének 75 %-a, a beszorulás veszélyének minimalizálása érdekében a rendszer széleit a külső felület felé kell befordítani. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha az elülső védelmi rendszer süllyesztett vagy a felépítménybe van integrálva, illetve a rendszer széleit olyan módon fordították el, hogy 100 mm-es körben nem elérhető, és a rendszer széle és az azt körülvevő felépítmény közötti rés nem haladja meg a 20 mm-t.

6.1.5.   A 6.1.4. pontban foglaltak szerint az elülső védelmi rendszer alkatrészei és az alatta lévő külső alapfelület közötti rés nem haladhatja meg a 80 mm-t. Az alaptest általános körvonalának helyenkénti megszakadását (rácsok nyílásai, levegőbemeneti nyílások stb.) nem kell figyelembe venni.

6.1.6.   A jármű bármely oldalsó pontján, a jármű lökhárítójának védelmi hatásait megőrizendő, a lökhárító legelöl lévő része és az elülső védelmi rendszer legelöl lévő része közötti hosszirányú távolság nem haladhatja meg az 50 mm-t.

6.1.7.   Az elülső védelmi rendszer nem csökkentheti jelentősen a lökhárító hatékonyságát. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha az elülső védelmi rendszer függőleges alkatrészei közül legfeljebb kettő, vízszintes alkatrészei közül pedig egy sem fedi át a lökhárítót.

6.1.8.   Az elülső védelmi rendszer nem dőlhet a függőlegeshez képest előre. Az elülső védelmi rendszer felső részei felfelé vagy hátrafelé (a szélvédő felé) nem nyúlhatnak túl 50 mm-nél nagyobb mértékben a jármű motorházfedele szélének referenciavonalán, amelyet az elülső védelmi rendszer leszerelt állapotában kell meghatározni.

6.1.9.   Az elülső védelmi rendszer rögzítése nem veszélyeztetheti a gépjárművekre vonatkozó más típus-jóváhagyási előírásoknak való megfelelést.

7.   A 2., 3. és 5. szakasztól eltérve az illetékes jóváhagyó hatóság úgy tekintheti, hogy az ebben a dokumentumban előírt vizsgálatok követelményei az ezen melléklet alapján elvégzett másik vizsgálat követelményei szerint elvégzett egyenértékű vizsgálattal teljesültek.


(1)  HL L 267., 1977.10.19., 1. o.

II. MELLÉKLET

A gyártó által benyújtandó adatleíró ívek mintái

1. rész

Járműnek a gyalogosok védelme tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatleíró ív

2. rész

Jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos EK-típusjóváhagyásával kapcsolatos adatleíró ív

3. rész

Az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek EK-típusjóváhagyásával kapcsolatos adatleíró ív

1. RÉSZ

MINTA

… sz. adatleíró ív valamely jármű a gyalogosok védelmének tekintetében történő EK-típusjóváhagyására vonatkozóan

A következő adatokat szükség esetén három példányban kell megadni, és tartalomjegyzéket is mellékelni kell. A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, az azok teljesítményére vonatkozó információt is meg kell adni.

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (1)  (2)

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (3):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

1.1.   A reprezentatív jármű fényképei és/vagy rajzai:

1.6.   A motor elhelyezkedése és elrendezése:

9.   KAROSSZÉRIA

9.1.   A karosszéria típusa:

9.2.   A felépítéshez használt anyagok és módszerek:

Gyalogosok védelme

9.23.1.   Mellékelni kell a jármű részletes leírását fényképekkel és/vagy rajzokkal a jármű (belső és külső) elülső részének felépítése, méretei, lényeges referenciavonalai és az azt alkotó anyagok vonatkozásában. A leírásnak tartalmaznia kell az esetlegesen beszerelt aktív védelmi rendszerek részleteit is.

2. RÉSZ

MINTA

… sz. adatleíró ív valamely jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos EK-típusjóváhagyásáról

A következő adatokat szükség esetén három példányban kell megadni, és tartalomjegyzéket is mellékelni kell. A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, összetevők vagy önálló műszaki egységek különleges anyagokat alkalmaznak, meg kell adni a jellemzőikre vonatkozóan információkat.

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (1)  (2)

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (3):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-típus-jóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

1.   A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK

1.1.   A reprezentatív jármű fényképei és/vagy rajzai:

2.   TÖMEGEK ÉS MÉRETEK: (kg-ban és mm-ben) (adott esetben a rajzokra való hivatkozással)

A gyártó által megadott műszakilag megengedett legnagyobb tömeg:

2.8.1.   E tömeg tengelyeken való megoszlása (max. és min.):

9.   KAROSSZÉRIA

9.1.   A karosszéria típusa:

Elülső védelmi rendszer

9.24.1.   Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését:

9.24.2.   Szükség esetén rajzok és/vagy fényképek a levegőbelépő rácsokról, a hűtőrácsról, a díszítő szegélyről, a jelvényekről, emblémákról és nyílásokról, valamint valamennyi kiemelkedésről és a külső felület elengedhetetlennek tekinthető részeiről (pl. világítóberendezés). Amennyiben az első mondatban felsorolt alkatrészek nem elengedhetetlenek, dokumentáció céljából fényképekkel is helyettesíthetők, amit szükség esetén a méretekre vonatkozó részletezéssel és/vagy szöveggel lehet kiegészíteni:

9.24.3.   A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljes körű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve:

9.24.4.   A lökhárítók rajza:

9.24.5.   A talaj vonalának rajza a jármű elülső végénél:

3. RÉSZ

MINTA

… sz. adatleíró ív az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek EK-típusjóváhagyásával kapcsolatban

A következő adatokat szükség esetén három példányban kell megadni, és tartalomjegyzéket is mellékelni kell. A megfelelő méretarányú és részletezettségű rajzokat A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatva kell benyújtani. A fényképeknek, ha vannak, megfelelő részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, összetevők vagy önálló műszaki egységek különleges anyagokat alkalmaznak, meg kell adni a jellemzőikre vonatkozóan információkat.

0.   ÁLTALÁNOS

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-típus-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó képviselőjének neve és címe (ha van ilyen):

1.   A KÉSZÜLÉK LEÍRÁSA

1.1.   Részletes műszaki leírás (fényképekkel vagy rajzokkal):

1.2.   Összeszerelési és összeállítási utasítások, a szükséges forgatónyomaték megjelölésével:

1.3.   Azon gépjárműtípusok felsorolása, amelyre felszerelhető:

1.4.   Használatra vonatkozó korlátozások és a rögzítés feltételei:


(1)  Ha a jellemzők típusazonosításához olyan megjelölés tartozik, amelyek a jármű, az alkatrészek vagy önálló műszaki egységek típusleírásához ezen adatközlő lap szerint nem lényegesek, akkor ezeket a vonatkozó bizonylatokban a „?” szimbólummal jelöljük (például ABC??123??).

(2)  Nem kívánt törlendő! (Előfordulhat, hogy nincs szükség törlésre, ha nem csak egy bejegyzés érvényes.)

(3)  A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) II. melléklete A. szakaszában meghatározottak szerint (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

III. MELLÉKLET

EK-típusbizonyítványok mintái

1. rész

Járműnek a gyalogosok védelmének tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

2. rész

Elülső védelmi rendszerrel felszerelendő jármű típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

3. rész

Az önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszerek típusjóváhagyására vonatkozó EK-típus-jóváhagyási bizonyítvány

1. RÉSZ

MINTA

maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az EK-típus-jóváhagyási hatóság bélyegzője

Közlemény egy adott járműtípusnak a gyalogosok védelmének tekintetében történő

EK-típusjóváhagyásáról (1)

EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséről (1)

EK-típusjóváhagyásának megtagadásáról (1)

EK-típusjóváhagyásának visszavonásáról (1)

tekintettel a 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, végrehajtva …,

amelyet legutóbb a …/…/EK rendelet (2) módosított,

EK-típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás indoka:

I. RÉSZ

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus:

0.2.1.   Kereskedelmi név (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (3):

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (4):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) neve és címe(i):

0.9.   A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe:

II. RÉSZ

1.   Kiegészítő információk (ha szükséges) (lásd a kiegészítést)

2.   A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:

3.   A vizsgálati jelentés időpontja:

4.   A vizsgálati jelentés száma:

5.   Megjegyzések (ha vannak) (lásd a kiegészítést)

6.   Hely:

7.   Dátum:

8.   Aláírás:

Mellékletek

:

Tájékoztató csomag.

Vizsgálati jelentés.

Kiegészítés a … sz. EK-típusbizonyítványhoz járműnek a 78/2009/EK rendelet értelmében a gyalogosok védelmének tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozóan

További információk

1.1.   A járműtípus rövid leírása szerkezetére, méreteire, beépítési vonalaira és szerkezeti anyagaira vonatkozóan:

1.2.   A motor helye: elöl/hátul/középen (5)

1.3.   Meghajtás: első kerék/hátsó kerék (5)

1.4.   A vizsgálatra bocsátott jármű tömege (a 78/2009/EK rendelet I. mellékletének 1.7. pontja szerint):

Első tengely:

Hátsó tengely:

Összesen:

Vizsgálati eredmények a 78/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott követelmények szerint.

1.5.1.   A 2. szakasz vizsgálati eredményei:

Vizsgálat

Rögzített érték

Megfelelt/nem felelt meg (6)

Alsó lábforma ütközése a lökhárítóhoz (ha elvégezték)

Behajlási szög

fok

 

Nyíró elmozdulás

mm

 

Gyorsulás a sípcsontnál

g

 

Felső lábforma ütközése a lökhárítóhoz (ha elvégezték)

Az ütközési erők összege

kN

 

Hajlítónyomaték

Nm

 

Felső lábforma ütközése a motorháztető homlokéléhez

Az ütközési erők összege

kN

 (7)

Hajlítónyomaték

Nm

 (7)

Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma (3,5 kg) ütközése a motorháztető tetejéhez

HPC-értékek

az „A” zónában

(12 eredmény (8))

 

 

 

HPC-értékek

a „B” zónában

(6 eredmény (8))

 

 

 

Felnőtt fejforma (4,8 kg) ütközése a szélvédőhöz:

HPC-értékek

(5 eredmény (8))

 

 

 (7)

1.5.2.   A 3. szakasz vizsgálati eredményei:

Vizsgálat

Rögzített érték

Megfelelt/nem felelt meg (9)

Alsó lábforma ütközése a lökhárítóhoz (ha elvégezték)

Behajlási szög

fok

 

Nyíró elmozdulás

mm

 

Gyorsulás a sípcsontnál

g

 

Felső lábforma ütközése a lökhárítóhoz (ha elvégezték)

Az ütközési erők összege

kN

 

Hajlítónyomaték

Nm

 

Felső lábforma ütközése a motorháztető homlokéléhez

Az ütközési erők összege

kN

 (10)

Hajlítónyomaték

Nm

 (10)

Gyermek/kistermetű felnőtt fejforma (3,5 kg) ütközése a motorháztető tetejéhez

HPC-értékek

(9 eredmény (11))

 

 

 

Felnőtt fejforma (4,5 kg) ütközése a motorháztető tetejéhez

HPC-értékek

(9 eredmény (11))

 

 

 

Észrevételek: (pl. érvényes jobbkormányos és balkormányos járművekre)

1.5.3.   A 4. szakasz követelményei:

A beszerelt fékasszisztensrendszer részletei (12)

 

Észrevételek (13):

 

2. RÉSZ

MINTA

maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az EK-típus-jóváhagyási hatóság bélyegzője

Közlemény egy adott járműtípus elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos

EK típusjóváhagyásáról (1)

EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséről (1)

EK-típusjóváhagyásának megtagadásáról (1)

EK-típusjóváhagyásának visszavonásáról (1)

tekintettel a 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, végrehajtva …,

amelyet legutóbb a(z) …/…/EK rendelet (2) módosított,

EK-típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás oka:

I. RÉSZ

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

Típus

0.2.1.   Kereskedelmi név (nevek) (ha rendelkezésre áll):

Típusazonosítási jelek, ha jelölve vannak a járművön (3):

0.3.1.   A jelölés helye:

0.4.   Jármű-kategória (4):

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-típus-jóváhagyási jel elhelyezésének helye és módja:

0.8.   Az összeszerelő üzem(ek) címe:

0.9.   A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe:

II. RÉSZ

1.   Esetleges kiegészítő adatok: lásd a függeléket

2.   A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:

3.   A vizsgálati jelentés időpontja:

4.   A vizsgálati jelentés száma:

5.   (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket

6.   Hely:

7.   Dátum:

8.   Aláírás:

Mellékletek

:

Tájékoztató csomag.

Vizsgálati jelentés.

Kiegészítés a … sz. EK-típusbizonyítványhoz valamely jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos típusjóváhagyásról a 78/2009/EK rendeletre tekintettel

1.   (Esetleges) kiegészítő információk:

2.   Észrevételek:

3.   Vizsgálati eredmények a 78/2009/EK rendelet I. mellékletének 5. szakaszában meghatározott követelmények szerint.

Vizsgálat

Rögzített érték

Megfelelt/nem felelt meg

Alsó lábszárt modellező ütközésmérő – elülső védelmi rendszer

– 3 vizsgálati pozíció

(ha elvégezték)

Behajlási szög

fok

 

Nyíró elmozdulás

mm

 

Gyorsulás a sípcsontnál

g

 

Felső lábszárt modellező ütközésmérő – elülső védelmi rendszer

– 3 vizsgálati pozíció

(ha elvégezték)

Az ütközési erők összege

kN

 

Hajlítónyomaték

Nm

 

Felső lábszárt modellező ütközésmérő – az elülső védelmi rendszer belépőéle

– 3 vizsgálati pozíció

(csak figyelemmel kísérés)

Az ütközési erők összege

kN

 

Hajlítónyomaték

 

Nm

 

Gyermek/alacsony felnőtt fejét modellező ütközésmérő (3,5 kg) – elülső védelmi rendszer

HPC-értékek

(legalább 3 érték)

 

 

 

3. RÉSZ

MINTA

maximális formátum: A4 (210 × 297 mm)

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Az EK-típus-jóváhagyási hatóság bélyegzője

Közlemény egy önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszer

EK típusjóváhagyásáról (1)

EK-típusjóváhagyásának kiterjesztéséről (1)

EK-típusjóváhagyásának megtagadásáról (1)

EK-típusjóváhagyásának visszavonásáról (1)

tekintettel a 2009. január 14-i 78/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre, végrehajtva …,

amelyet legutóbb a(z) …/…/EK rendelet (2) módosított,

EK-típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás oka:

I. RÉSZ

0.1.   Gyártmány (a gyártó cégneve):

0.2.   Típus:

Típusazonosító, ha jelölték az elülső védelmi rendszeren (3):

0.3.1.   A jelölés helye:

0.5.   A gyártó neve és címe:

0.7.   Az EK-jóváhagyási jel rögzítésének helye és módja:

0.8.   Összeszerelő üzem(ek) neve és címe:

0.9.   A gyártó megbízottjának (ha van) neve és címe:

II. RÉSZ

1.   További tájékoztatás: lásd a függeléket

2.   A vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló intézmény:

3.   A vizsgálati jelentés időpontja:

4.   A vizsgálati jelentés száma:

5.   (Esetleges) megjegyzések: lásd a függeléket

6.   Hely:

7.   Dátum:

8.   Aláírás:

Mellékletek

:

Tájékoztató csomag.

Vizsgálati jelentés.

Kiegészítés a … sz. EK-típus-jóváhagyási bizonyítványhoz önálló műszaki egységként szállítandó elülső védelmi rendszertípusra vonatkozóan tekintettel a 78/2009/EK rendeletre

Kiegészítő információk

1.1.   A rögzítés módja:

1.2.   Összeszerelési és összeállítási utasítások:

1.3.   Azon járművek listája, amelyekre az elülső védelmi rendszer rögzíthető, a használatukra vonatkozó korlátozások és a rögzítés szükséges feltételei:

2.   Észrevételek:

3.   Vizsgálati eredmények a 78/2009/EK rendelet I. mellékletének 5. szakaszában meghatározott követelmények szerint.

Vizsgálat

Rögzített érték

Megfelelt/nem felelt meg

Alsó lábszárt modellező ütközésmérő – elülső védelmi rendszer

– 3 vizsgálati pozíció

(ha elvégezték)

Meghajlási szög

fok

 

Nyíró elmozdulás

mm

 

Gyorsulás a sípcsontnál

g

 

Felső lábszárt modellező ütközésmérő – elülső védelmi rendszer

– 3 vizsgálati pozíció

(ha elvégezték)

Az ütközési erők összege

kN

 

Hajlítónyomaték

Nm

 

Felső lábszárt modellező ütközésmérő – az elülső védelmi rendszer belépőéle

– 3 vizsgálati pozíció

(csak figyelemmel kísérés)

Az ütközési erők összege

kN

 

Hajlítónyomaték

 

Nm

 

Gyermek/alacsony felnőtt fejét modellező ütközésmérő (3,5 kg) – elülső védelmi rendszer

HPC-értékek

(legalább 3 érték)

 

 

 


(1)  A nem kívánt rész törlendő.

(2)  Illesszék be a módosító rendelet számát.

(3)  Ha a típusazonosító ismertetőjel olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek az ezen adatközlő lapon megjelölt jármű, alkatrész vagy önálló műszaki egység leírása szempontjából nem lényegesek, ezeket a karaktereket a tájékoztatóban „?” jellel kell helyettesíteni. (például ABC??123??).

(4)  A gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) II. melléklete A. szakaszában meghatározottak szerint (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).

(5)  A nem kívánt rész törlendő.

(6)  A 78/2009/EK rendelet I. mellékletének 2. részében meghatározott értékek alapján.

(7)  Csak ellenőrzés céljára.

(8)  A Bizottság [végrehajtási jogszabályának] megfelelően.

(9)  A 78/2009/EK rendelet I. mellékletének 3. szakaszában meghatározott értékek alapján.

(10)  Csak ellenőrzés céljára.

(11)  A Bizottság [végrehajtási jogszabályának] megfelelően.

(12)  Közölje a rendszer működési módjának részleteit.

(13)  Közölje a rendszer ellenőrzésére elvégzett vizsgálatok részleteit.

IV. MELLÉKLET

EK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI JEL

E jel az alábbiakból áll:

1.1.   egy négyszög és benne egy kis „e” betű, amelyet az EK-típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető száma vagy betűjele(i) követ(nek):

1

Németország

2

Franciaország

3

Olaszország

4

Hollandia

5

Svédország

6

Belgium

7

Magyarország

8

Cseh Köztársaság

9

Spanyolország

11

Egyesült Királyság

12

Ausztria

13

Luxemburg

17

Finnország

18

Dánia

19

Románia

20

Lengyelország

21

Portugália

23

Görögország

24

Írország

26

Szlovénia

27

Szlovákia

29

Észtország

32

Lettország

34

Bulgária

36

Litvánia

49

Ciprus

50

Málta

1.2.   Közvetlenül a négyszög mellett a 2007/46/EK irányelv VII. mellékletében hivatkozott típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában található „jóváhagyási alapszám”, amelyet e rendelet az EK-típusjóváhagyás odaítélésének napján legutóbbi jelentős technikai módosítására utaló kétjegyű sorszám előz meg. E rendeletben ez a sorszám a 02.

A négyszög felett elhelyezkedő következő kiegészítő betűjelek:

1.3.1.   „A” jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert az I. melléklet 5.1.1.1. pontja követelményeinek megfelelően hagyták jóvá, és alkalmas az I. melléklet 2. szakaszának megfelelő járművekre történő felszerelésre.

1.3.2.   „B” jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert az I. melléklet 5.1.1.2. pontja követelményeinek megfelelően hagyták jóvá, és alkalmas az I. melléklet 3. szakaszának megfelelő járművekre történő felszerelésre.

1.3.3.   „X” jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert a láb formájú próbatesttel végzett vizsgálatok tekintetében az I. melléklet 5.1.1.3. vagy 5.1.2.2. pontja által engedélyezett eltérés értelmében hagyták jóvá, és csak olyan járművekhez alkalmas, amelyek nem felelnek meg sem az I. melléklet 2., sem annak 3. szakaszában foglaltaknak.

1.4.   Az EK-típus-jóváhagyási jelnek egyértelműen leolvashatónak, letörölhetetlennek és a járműn elhelyezve is jól láthatónak kell lennie.

1.5.   E melléklet függelékében található egy példa a típus-jóváhagyási jelre.

Függelék

Példa az EK-típus-jóváhagyási jelre

Image

A fenti EK-típus-jóváhagyási jelet magán viselő eszköz egy, az e rendelet (02) alapján Németországban (e1) az 1471 típusjóváhagyási alapszámon jóváhagyott elülső védelmi rendszerre vonatkozik.

Az „X” jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert a láb formájú próbatesttel végzett vizsgálatok esetén az I. melléklet 5.1.1.3. vagy 5.1.2.2. pontja által engedélyezett eltérés értelmében hagyták jóvá.

V. MELLÉKLET

Módosítások a 2007/46/EK irányelvhez

A 2007/46/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az I. melléklet 9.24. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

9.24.   Elülső védelmi rendszerek

9.24.1.   Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését:

9.24.2.   Szükség esetén rajzok és/vagy fényképek a levegőbelépő rácsokról, a hűtőrácsról, a díszítőszegélyről, a jelvényekről, emblémákról és nyílásokról, valamint valamennyi kiemelkedésről és a külső felület elengedhetetlennek tekinthető részeiről (pl. világítóberendezés). Amennyiben az első mondatban felsorolt alkatrészek nem elengedhetetlenek, dokumentáció céljából fényképekkel is helyettesíthetők, amit szükség esetén a méretekre vonatkozó részletezéssel és/vagy szöveggel lehet kiegészíteni:

9.24.3.   A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljes körű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve:

9.24.4.   A lökhárítók rajza:

9.24.5.   A talaj vonalának rajza a jármű elülső végénél:”.

2.

A III. melléklet I. részének 9.24. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

9.24.   Elülső védelmi rendszerek

9.24.1.   Általános elrendezés (rajzok vagy fényképek), amely jelzi az elülső védelmi rendszerek helyét és rögzítését:

9.24.3.   A szükséges rögzítések teljes részletezése és a rögzítéshez szükséges teljes körű utasítások, a forgatónyomatékra vonatkozó előírásokat is beleértve:”.

3.

A IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)

Az I. részben:

i.

Az 58. pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„58.

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet

L 35, 2009.2.4., 1. o.

X

 

 

X”

 

 

 

 

 

 

ii.

A 7. lábjegyzetet el kell hagyni.

iii.

Az I. rész 60. ponját el kell hagyni.

b)

A függelékben:

i.

Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép:

„58.

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet

L 35, 2009.2.4., 1. o.

N/A (1)

ii.

A függelék 60. pontját el kell hagyni.

4.

A VI. melléklet függeléke az alábbiak szerint módosul:

a)

Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép:

„58.

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet”

 

 

b)

A 60. pontot el kell hagyni.

5.

A XI. melléklet a következőképpen módosul:

a)

Az 1. függelékben:

i.

az 58. pont helyébe a következő szöveg lép:

„58.

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet

X

N/A (2)

 

 

ii.

A 60. pontot el kell hagyni.

b)

A 2. függelékben:

i.

Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép:

„58.

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet

N/A

 

 

N/A”

 

 

 

 

 

 

ii.

A 60. pontot el kell hagyni.

c)

A 3. függelékben:

i.

Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép:

„58.

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet

X”

ii.

A 60. pontot el kell hagyni.

d)

A 4. függelékben:

i.

Az 58. pont helyébe a következő szöveg lép:

„58.

Gyalogosvédelem

78/2009/EK rendelet

 

 

N/A (3)

 

 

 

 

 

 

ii.

A 60. pontot el kell hagyni.


(1)  A járműre szerelt elülső védelmi rendszereknek meg kell felelniük a 78/2009/EK rendelet előírásainak, illetve típus-jóváhagyási számmal kell rendelkezniük, és azt fel kell tüntetni rajtuk.”

(2)  A járműre szerelt elülső védelmi rendszereknek meg kell felelniük a 78/2009/EK rendelet előírásainak, illetve típus-jóváhagyási számmal kell rendelkezniük, és azt fel kell tüntetni rajtuk.”

(3)  A járműre szerelt elülső védelmi rendszereknek meg kell felelniük a 78/2009/EK rendelet előírásainak, illetve típus-jóváhagyási számmal kell rendelkezniük, és azt fel kell tüntetni rajtuk.”


Top