Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009H0708(02)

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása ( 2009. június 18.) az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ C 155, 8.7.2009, p. 11–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

8.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 155/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2009. június 18.)

az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2009/C 155/02

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 149. cikke (4) bekezdésére és 150. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A polgárok tudásának, készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése és elismerése elengedhetetlen a személyes és a szakmai fejlődés, valamint a Közösség versenyképessége, a foglalkoztatás és a szociális kohézió szempontjából. Meg kell könnyíteniük a munkavállalók és tanulók transznacionális mobilitását, és elő kell segíteniük az európai munkaerőpiac keresleti és kínálati igényei által támasztott követelmények teljesülését. A határok nélküli egész életen át tartó tanulásban való részvételt, továbbá a formális, nem formális és informális környezetben megszerzett egyéni tanulmányi eredmények átvitelét, elismerését és összegyűjtését tehát közösségi szinten is elő kell mozdítani és javítani kell.

(2)

Az Európai Tanács lisszaboni ülése 2000-ben arra a következtetésre jutott, hogy a képesítések fokozott átláthatósága az egyik legszükségesebb összetevő ahhoz, hogy a Közösségben az oktatási és képzési rendszerek a tudásalapú társadalom igényeihez alkalmazkodhassanak. A 2002-es barcelonai Európai Tanács hangsúlyozta az átláthatóság és az elismerési módszerek javításának fontosságát a szakoktatás és szakképzés terén.

(3)

Az egész életen át tartó tanulás egyik fő területét képező szakoktatási és szakképzési rendszerek közvetlenül kapcsolódnak az általános és a felsőoktatáshoz, valamint a tagállamok foglalkoztatási és szociálpolitikájához. Ágazatokat átfogó hatásukon keresztül nemcsak az európai gazdaság versenyképességét mozdítják elő, és elégítik ki a munkaerő-piaci igényeket, hanem ösztönzik a szociális kohéziót, az egyenlőséget, valamint a polgárok részvételét és bevonását is.

(4)

A megerősített európai együttműködésnek a szakoktatás és szakképzés területén való előmozdításáról szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (4) (a koppenhágai folyamat), valamint az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram végrehajtásáról szóló, 2004. évi tanácsi és bizottsági közös időközi jelentés (5) hangsúlyozza a szakoktatás és szakképzés kreditátviteli rendszerének fontosságát, míg a Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése (6) hangsúlyozza a szakoktatás és szakképzés minőségének és vonzerejének javítására irányuló erőfeszítések szükségességét.

(5)

A szakoktatás és szakképzés területén való fokozott európai együttműködés jövőbeni prioritásairól szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, 2004. november 15-i következtetések prioritást tulajdonítottak a szakoktatás és szakképzés európai kreditátviteli rendszere kialakításának és végrehajtásának azért, hogy lehetővé tegyék a tanulók számára, hogy a szakképzési rendszerek közötti mozgásuk során alapozhassanak tanulmányaik során szerzett eredményeikre.

(6)

Ezen ajánlás célja, hogy létrehozza az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (a továbbiakban: az ECVET), amely a képesítést szerezni kívánó személyek felmért tanulmányi eredményei átvitelének, elismerésének és összegyűjtésének megkönnyítését szolgálja. Ez javítja a polgárok tanulmányi eredményeinek általános érthetőségét és átláthatóságát, tagállamok közötti – és adott esetben tagállamokon belüli – transznacionális mobilitását és átvihetőségét az egész életen át tartó tanulás határok nélküli térségében, valamint javítja a nemzeti szintű képesítések mobilitását és átvihetőségét a gazdaság különböző ágazatai között és a munkaerőpiacon; ezenkívül az oktatás és a szakképzés területén hozzájárul az európai együttműködés kiépítéséhez és fejlődéséhez.

(7)

Az ECVET-nek a II. mellékletben szereplő elveken és szakmai előírásokon kell alapulnia. Az ECVET-et emellett a szakoktatás és szakképzés minőségbiztosításáról szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekben előírt közös minőségbiztosítási alapelveknek, illetve az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási referenciakeret létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásnak (7) kell támogatnia.

(8)

Az ECVET valamennyi olyan tanulmányi eredményre alkalmazandó, amelyet elvileg különféle oktatási és tanulási úton lehet az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszere (a továbbiakban: az EQF) valamennyi szintjén megszerezni, majd átvinni és elismertetni. Ez az ajánlás tehát hozzájárul az egész életen át tartó tanulás előmozdítására és a munkavállalók és tanulók foglalkoztathatóságának, nyitottságának, mobilitásának és társadalmi integrációjának növelésére irányuló átfogóbb célkitűzésekhez. Különösen megkönnyíti a rugalmas és egyénre szabott utak kialakítását, illetve a nem formális és informális tanulással szerzett tanulmányi eredmények elismerését.

(9)

Az átlátható minőségbiztosítási elvek, a képesítésekért felelős intézmények, szakoktatást és szakképzést nyújtók és más illetékes szereplők közötti információcsere és partnerségek kialakítása segít a kölcsönös bizalom megteremtésében és segíti az ajánlás végrehajtását.

(10)

Ez az ajánlás megkönnyíti a szakoktatásban és szakképzésben használatos kreditrendszerek, és a felsőoktatási ágazatban alkalmazott európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (a továbbiakban: az ECTS) kompatibilitását, összehasonlíthatóságát és egymást kiegészítő jellegét, ezáltal pedig a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban hozzájárul az oktatási és képzési szintek közötti jobb átjárhatósághoz.

(11)

A felmért nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítését a nem formális és informális tanulás meghatározására és érvényesítésére vonatkozó közös európai elvekről szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekkel összhangban kell előmozdítani.

(12)

Ez az ajánlás kiegészíti az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást (8), amely azt javasolja, hogy a tagállamok építsenek ki szoros kapcsolatot az EQF és a meglévő és jövőbeli európai felsőoktatási, továbbá szakoktatási és szakképzési kreditátviteli és -gyűjtési rendszerek között. Míg az európai képesítési keretrendszer fő célja a megszerzett képesítések átláthatóságának, összehasonlíthatóságának és hordozhatóságának növelése, addig az ECVET a tanulmányi eredmények átvitelének, elismerésének és összegyűjtésének megkönnyítését szolgálja a képesítés megszerzéséhez vezető úton.

(13)

Ez az ajánlás figyelembe veszi a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (9), valamint a „Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi chartáról” című, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást (10).

(14)

Ezen ajánlásnak adott esetben elő kell segítenie az illetékes helyi és regionális hatóságok bevonását a nemzeti és egyéb képesítési keretrendszerek és az ECVET összekapcsolásába.

(15)

Ez az ajánlás nem sértheti a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (11), amely mind a megfelelő nemzeti hatóság, mind a migráns személyek számára jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő. Az ECVET alkalmazása nincs hatással a munkaerőpiacra jutásra abban az esetben, ha a szakmai képesítéseket a 2005/36/EK irányelvvel összhangban elismerték. Továbbá az ECVET semmiféle új jogosultságot nem teremt a polgárok számára a tanulmányi eredmények vagy pontok automatikus elismerésére.

(16)

Az ECVET bevezetése és végrehajtása a Szerződés 149. és 150. cikkének megfelelően önkéntes, és ezért megvalósítása csak a létező nemzeti törvényekkel és rendeletekkel összhangban történhet.

(17)

Mivel ezen ajánlás céljait, nevezetesen a tagállamok tevékenységének támogatását és kiegészítését, a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítését és az átláthatóság fokozását, valamint az egész életen át tartó tanulás előmozdítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani és ezért az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében említett arányosság elvével összhangban. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az ajánlás nem lépi túl a céljai eléréséhez szükséges mértéket, mivel nem helyettesít vagy határoz meg nemzeti képesítési rendszereket, képesítéseket vagy nemzeti kreditrendszereket, nem ír elő meghatározott tanulmányi eredményeket vagy egyéni kompetenciákat, továbbá nem célozza, és nem teszi szükségessé a képesítési rendszerek felaprózását vagy harmonizálását,

AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK, HOGY

1.

mozdítsák elő a szakoktatási és szakképzési képesítések tekintetében az I. és II. mellékletben leírt, az EQF minden szintjére vonatkozó Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (a továbbiakban: az ECVET) a transznacionális mobilitás megkönnyítése valamint a szakoktatás, szakképzés és a határok nélküli egész életen át tartó tanulás során elért képzési eredmények elismerése érdekében;

2.

teremtsék meg a szükséges feltételeket és szükség szerint fogadjanak el intézkedéseket annak érdekében, hogy 2012-től – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban, valamint kísérletek és tesztelés alapján – az európai képesítési keretrendszer minden szintjén a szakoktatási és szakképzési képesítések esetében fokozatosan alkalmazhassák az ECVET-et, és azt a tanulók a formális, és adott esetben a nem formális és informális tanulási környezetben elért tanulmányi eredményei átvitelére, elismerésére és összegyűjtésére alkalmazhassák;

3.

a képesítésekért és oklevelekért felelős intézmények és hatóságok, a szakoktatási és szakképzési szolgáltatók, a szociális partnerek és más érdekeltek bevonásával támogassák nemzeti és európai partnerségek és hálózatok létrejöttét, amelyek az ECVET kikísérletezésével, végrehajtásával és népszerűsítésével foglalkoznak;

4.

biztosítsák, hogy a szakoktatás és szakképzés területén érdekelt felek és a tanulók megkapják az ECVET használatához szükséges tájékoztatást és útmutatást, megkönnyítve egyúttal a tagállamok közötti információcserét. Garantálják továbbá, hogy az illetékes hatóságok megfelelően nyilvánosságra hozzák az ECVET képesítésekre történő alkalmazását, és hogy az illetékes hatóságok által kiállított kapcsolódó Europass-dokumentumok egyértelmű és releváns információkat tartalmazzanak;

5.

az ECVET használata során – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban – alkalmazzák a szakoktatás és szakképzés terén a szakoktatás és szakképzés terén történő minőségbiztosításról szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetésekben meghatározott közös minőségbiztosítási elveket, elsősorban a tanulmányi eredmények értékelése, érvényesítése és elismerése tekintetében;

6.

biztosítsák, hogy az egyes tagállamok jogszabályaival, struktúráival és előírásaival összhangban a megfelelő szinteken működőképes koordinációs és nyomon követési mechanizmusok létezzenek az ECVET végrehajtására irányuló kezdeményezések minőségének, átláthatóságának és egységességének garantálása érdekében.

TÁMOGATJA A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY

1.

támogassa a tagállamokat az 1–6. pontban felsorolt feladatok végrehajtásában és az ECVET II. mellékletben meghatározott elveinek és szakmai előírásainak alkalmazásában, elsősorban a tesztelés, az együttműködés, a kölcsönös tanulás és az ismeretterjesztés elősegítése, valamint tájékoztatási és konzultációs gyakorlatok szervezése révén, és ezzel párhuzamosan minden érdekelődő polgár számára hozzáférést biztosítva az iránymutatásul szolgáló anyagokhoz;

2.

a tagállamokkal, nemzeti és európai szakértőkkel és felhasználókkal együttműködésben hozzon létre felhasználói útmutatókat és eszközöket, és igazítsa ki a megfelelő Europass-dokumentumokat; szakoktatással, szakképzéssel és felsőoktatással foglalkozó szakemberekkel és felhasználókkal együttműködésben alakítsa ki az ECVET és a felsőoktatási ágazatban használatos ECTS közötti kompatibilitás és kiegészítő jelleg megerősítéséhez szükséges szakmai hátteret; és nyújtson rendszeres tájékoztatást az ECVET-tel kapcsolatos fejleményekről;

3.

támogassa az érintett szakoktatási és szakképzési szereplők és az illetékes nemzeti intézmények részvételével létrejött európai ECVET-hálózatot, és abban a tagállamokkal együtt vegyen részt annak érdekében, hogy a tagállamokban kiterjesszék és támogassák az ECVET-et, és fenntartható platform jöjjön létre a tagállamok közötti információ- és tapasztalatcseréhez; e hálózat keretében ECVET felhasználói csoportot hozzon létre annak érdekében, hogy hozzájáruljon a felhasználói útmutató frissítéséhez és az ECVET végrehajtására irányuló együttműködési folyamat minőségéhez és általános koherenciájához;

4.

ellenőrizze és kövesse nyomon a meghozott intézkedéseket, ideértve a kísérletek és a tesztelések eredményeit is, és a tagállamokkal együttműködésben elvégzett intézkedések felmérését és értékelését követően 2014. június 18-ig tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a megszerzett tapasztalatokról és a jövőre nézve levonandó következtetésekről, ideértve, amennyiben szükséges, az ajánlásnak – többek között a technikai mellékletek és az iránymutatásul szolgáló anyagok frissítése révén – a tagállamokkal együttműködésben történő felülvizsgálatát és kiigazítását.

Kelt Brüsszelben, 2009. június 18-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

Štefan FÜLE


(1)  HL C 100., 2009.4.30., 140. o.

(2)  HL C 325., 2008.12.19., 48. o.

(3)  Az Európai Parlament 2008. december 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. május 11-i határozata.

(4)  HL C 13., 2003.1.18., 2. o.

(5)  HL C 104., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL C 86., 2008.4.5., 1. o.

(7)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(8)  HL C 111., 2008.5.6., 1. o.

(9)  HL L 390., 2004.12.31., 6. o.

(10)  HL L 394., 2006.12.30., 5. o.

(11)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.


I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen ajánlás alkalmazásában:

a)

„Képesítés”: egy értékelési és érvényesítési folyamat formális eredménye. Akkor adják ki, amikor az illetékes intézmény megállapítja, hogy az egyén adott követelményeknek megfelelő tanulmányi eredményt ért el;

b)

„Tanulmányi eredmények”: tudás, készségek és kompetencia szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni;

c)

„Tanulmányi egység”: a képesítés egyik összetevője, amely tudás, készségek és kompetencia összefüggő sorából áll, értékelhető és érvényesíthető;

d)

„Tanulmányi kredit”: a tanuló értékelt tanulmányi eredményeinek sora, amely képesítés megszerzése céljából összegyűjthető vagy átvihető más tanulási programokba vagy képesítésekhez;

e)

„Illetékes intézmény”: a részt vevő országok szabályai és gyakorlata értelmében a képesítések összeállításáért és kiadásáért, az egységek elismeréséért vagy más, az ECVET-tel kapcsolatos funkcióért – pl. az ECVET-pontok hozzárendelése a képesítésekhez és egységekhez, a tanulmányi eredmények értékelése, érvényesítése és elismerése – felelős intézmény;

f)

„Tanulmányi eredmények értékelése”: annak megállapítására szolgáló módszerek és folyamatok, hogy a tanuló valójában milyen mértékű tudást, készségeket és kompetenciát szerzett;

g)

„Tanulmányi eredmények érvényesítése”: annak megerősítésére szolgáló folyamat, hogy a tanuló által elért egyes értékelt tanulmányi eredmények megfelelnek olyan meghatározott eredményeknek, amelyek egy egység vagy képesítés megszerzéséhez szükségesek;

h)

„Tanulmányi eredmények elismerése”: az egységek vagy képesítések megadásával elért tanulmányi eredmények hivatalos igazolásának folyamata;

i)

„ECVET-pontok”: a tanulmányi eredmények általános súlyának, illetve a képesítéssel kapcsolatos egységek viszonylagos súlyának számszerű kifejezése.


II. MELLÉKLET

ECVET – ELVEK ÉS SZAKMAI ELŐÍRÁSOK

Az ECVET a képesítést szerezni kívánó személyek tanulmányi eredményei átvitelének, elismerésének és adott esetben összegyűjtésének technikai kerete. Az ECVET-eszközök és -módszertan a következőket foglalja magában: a képesítések tanulmányi egységekkel való leírása a hozzájuk rendelt pontokkal együtt, átviteli és összegyűjtési folyamat, valamint kiegészítő dokumentumok, például tanulmányi megállapodások, eredményjegyzékek és ECVET felhasználói útmutatók.

Az ECVET célja, hogy képesítés szerzése érdekében – a mobilitás keretében – megkönnyítse a tanulmányi eredmények elismerését a nemzeti jogszabályokkal összhangban. Megjegyzendő, hogy az ECVET semmiféle új jogosultságot nem teremt a polgárok számára a tanulmányi eredmények vagy pontok automatikus elismerésére. Egy adott képesítésre történő alkalmazása összhangban áll a tagállamokban alkalmazandó jogszabályokkal, szabályokkal és rendelkezésekkel, és alapjául az alábbi elvek és szakmai előírások szolgálnak:

1.   Tanulmányi egységek

A tanulmányi egység a képesítés egyik összetevője, amely a megfelelő ECVET-pontokkal értékelhető és érvényesíthető tudás, készségek és kompetencia összefüggő sorából áll. Egy képesítés elvileg több egységet tartalmaz, és az egységek összességéből áll össze. Így a tanuló különböző országokban és (formális és, adott esetben, nem formális és informális) környezetben teljesített, szükséges egységek összegyűjtésével megszerezheti képesítését, tiszteletben tartva egyúttal a tanulmányi egységek összegyűjtésére és a tanulmányi eredmények elismerésére vonatkozó nemzeti jogszabályokat.

A képesítéssé összeálló egységeknek az alábbiaknak kell megfelelniük:

a mögöttük álló tudást, készségeket és kompetenciákat megnevezve érthető és egyértelmű formában vannak leírva;

a képesítés összességét tekintve koherens módon vannak felépítve és strukturálva;

úgy vannak felépítve, hogy az egység által tartalmazott tanulmányi eredményeket különállóan lehessen értékelni és érvényesíteni.

Egy egység lehet egyetlen képesítésre speciálisan jellemző, vagy több képesítés közös egysége. Az egységet meghatározó elvárt tanulmányi eredményeket bárhol és bárhogyan meg lehet szerezni. Tehát az egység nem azonos egy formális tanulási program összetevőjével vagy egy képzési előírással.

A tanulmányi egységek jellemzőinek meghatározására és az adott képesítés megszerzéséhez szükséges egységek kombinálására és összegyűjtésére irányuló szabályokat és eljárásokat a nemzeti vagy regionális szabályok szerint az illetékes intézmények és a képzési folyamatban érintett partnerek határozzák meg.

Az egység leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:

az egység általános megnevezése;

adott esetben azon képesítés (vagy képesítések) általános megnevezése, amelyhez az egység tartozik;

a képesítésnek az EQF szintje szerinti és adott esetben a nemzeti képesítési keretrendszer (NQF) szintje szerinti hivatkozása a képesítéshez rendelt ECVET-kreditpontokkal;

az egységben foglalt tanulmányi eredmények;

e tanulmányi eredmények értékelési eljárásai és szempontjai;

az egységhez rendelt ECVET-pontok;

adott esetben az egység időbeli érvényessége.

2.   A tanulmányi eredmények átvitele és összegyűjtése, ECVET-partnerségek

Az ECVET rendszerében az egy adott tanulási környezetben megszerzett tanulmányi egységeket értékelik, majd a sikeres értékelést követően viszik át másik tanulási környezetbe. A második tanulási környezetben az illetékes intézmény a tanuló által megszerezni kívánt képesítés követelményeinek részeként érvényesíti és elismeri azokat. Ezután a tanulmányi egységek a nemzeti vagy regionális szabályokkal összhangban gyűjthetők e képesítés megszerzéséhez. A tanulmányi egységek értékelési, érvényesítési, összegyűjtési és elismerési eljárásait és iránymutatásait az illetékes intézmények és a képzési folyamatban érintett partnerek állítják össze.

Az ECVET-en alapuló és a formális tanulási környezetben elért tanulmányi eredményekre alkalmazott kreditátvitelt partnerségek és hálózatok létrehozásával kell megkönnyíteni, olyan illetékes intézmények bevonásával, amelyek az adott tanulási környezetben fel vannak hatalmazva a képesítések, illetve egységek kiadására, vagy az elért tanulmányi eredményekért járó kreditek kiadására az átvitel és érvényesítés céljából.

A partnerségek létrehozásának céljai a következők:

általános keret biztosítása az egyetértési nyilatkozatban meghatározott, partnerek közötti együttműködéshez és hálózatépítéshez, és ezáltal a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése;

a partnerek segítése a tanulókat érintő egyedi kreditátviteli szabályok kidolgozásában.

Az egyetértési nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a partnerek:

elfogadják egymás illetékes intézményként betöltött státuszát;

a kreditátvitel szempontjából kielégítőnek fogadják el egymás minőségbiztosítási, értékelési, érvényesítési és elismerési szempontjait és eljárásait;

megállapodnak a partnerség működésének feltételeiben, így a célkitűzésekben, időtartamban és az egyetértési nyilatkozat felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekben;

megállapodnak az érintett képesítéseknek a kreditátvitel célját szolgáló összehasonlíthatóságában, az EQF által megállapított referenciaszintek alapján;

meghatároznak más szereplőket és illetékes intézményeket, amelyeket be lehet vonni az érintett folyamatba és funkcióikba.

Annak érdekében, hogy az ECVET-et a nem formális és informális tanulási környezetben vagy az egyetértési nyilatkozat keretén kívül elért tanulmányi eredményekre lehessen alkalmazni, a képesítések, egységek vagy kreditek kiadására felhatalmazott illetékes intézménynek eljárásokat és mechanizmusokat kell létrehoznia a szóban forgó tanulmányi eredményeknek a megfelelő egységek és a hozzájuk rendelt ECVET-pontok odaítélése révén történő azonosítására, érvényesítésére és elismerésére.

3.   Tanulmányi megállapodás és egyéni eredményjegyzék

A két partnert és egy meghatározott, a mobilitást igénybe vevő tanulót érintő kreditátvitel alkalmazása esetén a képzési és érvényesítési folyamatban érintett két illetékes intézmény és a tanuló az egyetértési egyezmény keretében tanulmányi megállapodást köt. A megállapodás a következőkre tér ki:

különbséget tesz az illetékes „küldő” és „fogadó” intézmény között (1);

meghatározza a mobilitási időszak speciális feltételeit, pl. a tanuló személyazonosságát, a mobilitási időszak időtartamát, az elvárt tanulmányi eredményeket és a hozzájuk rendelt ECVET-pontokat.

A tanulmányi megállapodásnak ki kell kötnie, hogy ha a tanuló elérte az elvárt tanulmányi eredményt, és azt a fogadó intézmény pozitívan értékelte, a küldő intézménynek azt az illetékes intézmények által meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően érvényesítenie kell és a képesítés követelményeinek részeként el kell ismernie.

A partnerek közötti átvitel alkalmazható a formális, és adott esetben a nem formális és informális környezetben elért tanulmányi eredmények esetében. Az elért tanulmányi eredményekből származó kreditek átvitelének tehát három szakasza van:

a fogadó intézmény értékeli az elért tanulmányi eredményeket és kreditet ad a tanulónak. Az elért tanulmányi eredményeket és a megfelelő ECVET-pontokat a tanuló egyéni eredményjegyzékében tartják nyilván (2);

a küldő intézmény a tanuló eredményeinek szakmai bizonyítékaként érvényesíti a krediteket;

a küldő intézmény ezután elismeri az elért tanulmányi eredményeket. Az elismerés nyomán a tanuló a küldő intézmény rendszerének szabályai szerint megkapja az egységeket és a hozzájuk rendelt ECVET-pontokat.

Az illetékes küldő intézmény általi érvényesítés és elismerés a tanulmányi eredményeknek a fogadó intézmény általi sikeres értékelésétől függ, a jóváhagyott eljárásokkal és minőségbiztosítási szempontokkal összhangban.

4.   ECVET-pontok

Az ECVET-pontok számszerűen kifejezett kiegészítő információval szolgálnak a képesítésekről és egységekről. Önmagukban, a meghatározott képesítés érdekében elért azon tanulmányi eredménytől függetlenül, amelyhez kapcsolódnak, nincs értékük, és az egységek megszerzését és összegyűjtését fejezik ki. Az ECVET-pontok felhasználásának egységes megközelítése érdekében kialakított megállapodás értelmében a teljes idős szakoktatásban és szakképzésben egy év alatt elért tanulmányi eredmény 60 pontot ér.

Az ECVET rendszerében a pontok odaítélése rendszerint két szakaszból áll: az ECVET-pontokat először a képesítés egészéhez rendelik hozzá, majd annak egységeihez. Egy adott képesítés esetében egyetlen formális tanulási környezetet vesznek referenciaként alapul, és a megállapodás alapján a pontok teljes számát hozzárendelik az adott képesítéshez. Ebből az összes pontból ECVET-pontokat rendelnek az egyes egységekhez azok képesítésen belüli súlyának megfelelően.

Azon képesítések esetében, ahol nem lehet formális tanulási útra hivatkozni, az ECVET-kreditpontokat becslés alapján lehet hozzárendelni, összehasonlítva más olyan képesítéssel, amelynek van formális hivatkozási alapja. A képesítések összehasonlíthatóságának megteremtése érdekében az illetékes intézményeknek az európai képesítési keretrendszer vagy lehetőség szerint a nemzeti képesítési keretrendszer megfelelő szintjére kell hivatkozniuk, vagy valamely szorosan kapcsolódó szakmai területen elért tanulmányi eredmény hasonlóságára.

Egy tanulmányi egységnek a képesítéshez képest mért viszonylagos súlyát az alábbi szempontok vagy azok kombinációja alapján kell meghatározni:

a tanulmányi eredmények relatív fontossága, amely a munkaerő-piaci részvétel, más képesítési szintekre történő előrelépés vagy a társadalmi integráció egységét alkotja;

a tanulmányi eredményeknek az egységen belüli összetettsége, hatóköre és súlya;

az egységhez szükséges tudás, készségek és kompetencia megszerzéséhez a tanuló által tett erőfeszítés nagysága.

A több képesítésbe beszámító egység ECVET-pontokban kifejezett relatív súlya a képesítésektől függően változhat.

Az ECVET-pontok hozzárendelése rendszerint a képesítések és egységek megtervezésének része. Azokat a képesítések megtervezéséért és fenntartásáért felelős, vagy kifejezetten erre a feladatra felhatalmazott illetékes intézmények hozzák létre. Olyan országokban, ahol már létezik nemzeti pontrendszer, az illetékes intézmények szabályozzák a nemzeti kreditpontok ECVET-pontokra való átszámítását.

A képesítés vagy egy egység sikeres megszerzése maga után vonja az ahhoz hozzárendelt ECVET-pontok megadását, függetlenül az azok eléréséhez ténylegesen szükséges időtől.

Az egységátvitel rendszerint együtt jár a megfelelő ECVET-pontok átvitelével, így az átvitt tanulmányi eredmény elismerésébe is beleszámítanak, összhangban a nemzeti vagy regionális szabályokkal. Szükség esetén az illetékes intézmény dönthet a figyelembe veendő ECVET-pontokról, feltéve, hogy az e célra meghatározott szabályok és módszerek átláthatóak és a minőségbiztosítási elvek által alátámasztottak.

A nem formális és informális tanulás során szerzett bármely képesítés, amely esetében referenciaként formális tanulási út is azonosítható, valamint az e képesítésnek megfelelő egységek ugyanannyi ECVET-pontot érnek, mint a referencia, mivel ugyanahhoz a tanulmányi eredményhez vezetnek.


(1)  A „küldő” intézmény az az intézmény, amely érvényesíti és elismeri a tanuló által elért tanulmányi eredményeket. A „fogadó” intézmény az az intézmény, amely az adott tanulmányi eredmény eléréséhez szükséges képzést nyújtja, és értékeli a tanulmányi eredményeket.

(2)  Az egyéni eredményjegyzék a tanuló értékelt tanulmányi eredményeit, egységeit és ECVET-pontjait magában foglaló dokumentum.


Top