31.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/5

(1)

Az 550/2004/EK rendelet szerint a Bizottság – figyelembe véve a már létező közösségi jogszabályokat – meghatározza és elfogadja az Eurocontrol biztonsági szabályozó követelmények (ESARR-ok) vonatkozó intézkedéseit. Az „ATM-rendszerek szoftvere” elnevezésű ESARR 6 biztonsági szabályozási követelménycsomagot fogalmaz meg a szoftverbiztonságot garantáló rendszer megvalósításához.

(2)

A léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló, 2005. december 20-i 2096/2005/EK bizottsági rendelet (2) (12) preambulumbekezdésének utolsó mondata rögzíti, hogy „az ESARR 1 ATM-mel kapcsolatos repülésbiztonsági felügyeletről szóló, illetve az ESARR 6 ATM-rendszerek szoftveréről szóló vonatkozó rendelkezéseit azonosítani kell, és külön közösségi jogszabállyal kell elfogadni.”

(3)

A 2096/2005/EK rendelet II. melléklete előírja a légiforgalmi szolgáltatók számára a repülésbiztonság-irányítási rendszernek, valamint a változásokból eredő kockázatok értékelésére és csökkentésére vonatkozó repülésbiztonsági követelményeknek a végrehajtását. A légiforgalmi szolgáltatóknak e repülésbiztonság-irányítási rendszer keretében, a változásokból eredő kockázatok értékelésének és csökkentésének részeként olyan, a szoftverbiztonságot garantáló rendszert kell meghatározniuk és megvalósítaniuk, amely kifejezetten a szoftverekkel kapcsolatos kérdések kezelésére szolgál.

(4)

A szoftvert magukban foglaló funkcionális rendszerek esetében a legfőbb szoftverbiztonsági célkitűzés, hogy az európai légiforgalmi szolgáltatás hálózati rendszereiben alkalmazott szoftverek („EATMN-szoftverek”) használatával járó kockázat a még megfelelő szintre csökkenjen.

(5)

Indokolt, hogy e rendelet hatálya ne terjedjen ki az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (keretrendelet) 1. cikkének (2) bekezdésében említett katonai műveletekre és kiképzésre.

(6)

Ezért a 2096/2005/EK rendelet II. mellékletét megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

1.

„szoftver”: számítógépes programok és kapcsolódó konfigurációs adatok, beleértve a nem külön fejlesztésű szoftvereket, de kizárva az elektronikus összetevőket, különösen az alkalmazásspecifikus integrált áramköröket, a programozható kaputömböket vagy a szilárdtest jelfogókat;

2.

„konfigurációs adatok”: olyan adatok, amelyek segítségével egy általános szoftverrendszert az adott feladatra konfigurálnak;

3.

„nem külön fejlesztésű szoftver”: olyan szoftver, amelyet nem az adott szerződés céljára fejlesztettek ki;

4.

„a biztonság garantálása”: azon tervszerű és módszeres intézkedések összessége, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valamely termék, szolgáltatás, szervezet vagy funkcionális rendszer elfogadható vagy még megfelelően biztonságos szintje kellően szavatolható legyen;

5.

„szervezet”: ATS- vagy CNS-szolgáltató, illetve ATFM- vagy ASM-szolgáltatást nyújtó egység;

6.

„funkcionális rendszer”: az ATM kontextusában valamely funkció végrehajtását szolgáló rendszerek, eljárások és emberi erőforrások kombinációja;

7.

„kockázat”: a veszélyből eredő káros hatás általános valószínűségének vagy bekövetkezési gyakoriságának és a hatás súlyosságának kombinációja;

8.

„veszély”: bármely olyan körülmény vagy esemény, amely balesetet idézhet elő;

9.

„új szoftver”: olyan szoftver, amelyet e rendelet hatálybalépése után rendeltek meg, vagy amelyről e rendelet hatálybalépése után írtak alá szerződést;

10.

„biztonsági célkitűzés”: a veszély bekövetkeztének várható legnagyobb gyakoriságát vagy valószínűségét meghatározó minőségi vagy mennyiségi nyilatkozat;

11.

„biztonsági követelmény”: a kockázatkezelési stratégia alapján meghatározott kockázatcsökkentési eszköz, amely megvalósítja az adott biztonsági célkitűzést, beleértve a szervezeti, eljárásbeli, funkcionális, teljesítménybeli és interoperabilitási követelményeket, illetőleg a környezeti jellemzőket is;

12.

„rendszerátállás vagy forrócsere”: az európai légiforgalmi szolgáltatási hálózat (EATMN) rendszerösszetevőinek vagy szoftverének működés közben történő cseréje;

13.

„szoftverbiztonsági követelmény”: annak leírása, amit a szoftvernek tennie kell – tekintettel a bemenő adatokra és a megszorításokra –, aminek teljesülése szavatolja, hogy az EATMN-szoftver biztonságosan és az üzemeltetési célnak megfelelően működik;

14.

„EATMN-szoftver”: az 1. cikk (2) és (3) bekezdésében említett EATMN rendszerekben használt szoftver;

15.

„a követelmények érvényessége”: annak vizsgálattal és objektív bizonyítékok szolgáltatásával való megerősítése, hogy az adott felhasználásra vonatkozó követelmények megfelelnek-e az előirányzott követelményeknek;

16.

„független megvalósítású”: a szoftver-ellenőrzési eljárás akkor ilyen, ha az ellenőrzési eljárás feladatait más látja el, mint az ellenőrzés tárgyának fejlesztője;

17.

„szoftver téves működése”: a programnak valamely megkövetelt funkció helyes elvégzésére való képtelensége;

18.

„szoftverhiba”: a programnak valamely megkövetelt funkció elvégzésére való képtelensége;

19.

„COTS”: kereskedelmi forgalomban kapható, nyilvános katalógusokból kereskedőktől beszerezhető alkalmazások, amelyeket nem szántak testreszabásra vagy továbbfejlesztésre;

20.

„szoftverösszetevő”: testre szabott szoftveralkalmazás létrehozása céljából beillesztés vagy összekapcsolás útján más, újrahasználható szoftverelemekkel kombinálható alkotóelem;

21.

„független szoftverösszetevők”: olyan szoftverösszetevők, amelyek nem válnak működésképtelenné veszélyt okozó meghibásodási állapot hatására;

22.

„a szoftver válaszideje”: az időkeret, amelyen belül a szoftvernek válaszolnia kell egy adott bevitelre vagy rendszeresen bekövetkező eseményre és/vagy a szoftvernek az egységidő alatt kezelt műveletek vagy üzenetek számában kifejezett teljesítménye;

23.

„a szoftver kapacitása”: a szoftver képessége egy adott adatmennyiség kezelésére;

24.

„pontosság”: a kiszámított értékek megkívánt pontossága;

25.

„a szoftver erőforrás-felhasználása”: a számítástechnikai rendszeren belüli azon erőforrás-mennyiség, amelyet az alkalmazás felhasználhat;

26.

„a szoftver zavartűrése”: a szoftver viselkedése váratlan bevitel, hardverhiba és a számítástechnikai rendszerben vagy a kapcsolódó eszközökben fellépő tápellátás kimaradása esetén;

27.

„túlterhelhetőség”: a rendszer viselkedése – és különösen tűrőképessége – a rendszer megszokott működése során a vártnál nagyobb ütemben jelentkező bevitelek esetén;

28.

„pontos és teljes EATMN-szoftverellenőrzés”: mindazon szoftverbiztonsági követelmény, amely pontosan előírja, hogy a kockázatelemző és -csökkentő eljárás mit vár el az adott szoftverösszetevőtől, és ennek megvalósítása bizonyítottan a szoftverbiztonságot garantáló rendszer által megkövetelt szinten történik;

29.

„a szoftver életciklusadatai”: a szoftver életciklusa során a szoftver tevékenységeinek tervezése, irányítása, magyarázata, meghatározása, nyilvántartása és bizonyítása céljából összegyűjtött adatok; ezek az adatok lehetővé teszik a szoftver életciklusa folyamatának, a rendszernek vagy a berendezésnek a jóváhagyását, valamint a szoftvertermék jóváhagyás utáni módosítását.

30.

„a szoftver életciklusa”:

31.

„rendszerbiztonsági követelmény”: egy funkcionális rendszerrel szembeni biztonsági követelmény.

a)

a szoftverbiztonsági követelmények pontosan meghatározzák, hogy a kockázatelemző és -csökkentő eljárásban megállapított biztonsági célkitűzések és követelmények eléréséhez milyen elvárásokat kell teljesítenie a szoftvernek;

b)

minden szoftverbiztonsági követelmény tekintetében meg van oldva a nyomon követhetőség;

c)

a szoftver megvalósítása nem tartalmaz olyan funkciót, amely a biztonságot hátrányosan befolyásolja;

d)

az EATMN-szoftver olyan megbízhatósági szinten teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket, amely arányban áll a szoftver által betöltött szerep kritikusságával;

e)

biztosítékokat adnak, amelyek megerősítik, hogy az a)–d) pontban említett általános biztonsági követelmények teljesülnek, és a megkívánt biztosítékokat igazoló érvek mindig az alábbiakból származnak:

1.

dokumentálva van, különösen az átfogó kockázatelemző és -csökkentő rendszer dokumentációján belül;

2.

az I. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően minden használatban lévő EATMN-szoftverre szoftverbiztonsági szinteket jelöl ki;

3.

biztosítékokat ad arra nézve, hogy:

4.

meghatározza a biztosítékoktól elvárt alaposság mértékét. Az alaposság mértékét minden szoftverbiztonsági szintre meg kell határozni, úgy hogy a szoftver kritikusságával együtt növekedjen; ebből a célból:

5.

felhasználja az EATMN-szoftver visszacsatolásait annak megerősítésére, hogy a szoftverbiztonságot garantáló rendszer és a biztonsági szintek megfelelőek. Ebből a célból a szoftvernek a biztonsági események bejelentésére és elemzésére vonatkozó követelmények szerint bejelentett téves működését vagy hibáját az érintett rendszerre gyakorolt hatásokkal összehasonlítva kell elemezni a 2096/2005/EK rendelet II. mellékletének 3.2.4. pontjában meghatározott súlyosságosztályozási rendszer alapján.