Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0479

A Tanács 479/2008/EK rendelete ( 2008. április 29. ) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

OJ L 148, 6.6.2008, p. 1–61 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

No longer in force, Date of end of validity: 31/07/2009; hatályon kívül helyezte: 32009R0491

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/479/oj

6.6.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/1


A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

(2008. április 29.)

a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

TARTALOMJEGYZÉK

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

II. CÍM

TÁMOGATÁSI RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Támogatási programok

1. szakasz

Bevezető rendelkezések

2. szakasz

A támogatási programok benyújtása és tartalma

3. szakasz

Konkrét támogatási intézkedések

4. szakasz

Általános rendelkezések

II. fejezet

Pénzeszközök átcsoportosítása

III. CÍM

SZABÁLYOZÁSI INTÉZKEDÉSEK

I. fejezet

Általános szabályok

II. fejezet

Borászati eljárások és korlátozások

III. fejezet

Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és hagyományos kifejezések

IV. fejezet

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

1. szakasz

Fogalommeghatározások

2. szakasz

Az oltalom iránti kérelem

3. szakasz

Az oltalom megadására irányuló eljárás

4. szakasz

Különleges esetek

5. szakasz

Oltalom és ellenőrzés

6. szakasz

Általános rendelkezések

V. fejezet

Hagyományos kifejezések

VI. fejezet

Címkézés és kiszerelés

VII. fejezet

Termelői és szakmaközi szervezetek

IV. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. fejezet

Közös rendelkezések

II. fejezet

Behozatali és kiviteli engedélyek

III. fejezet

Védintézkedések, valamint aktív és passzív feldolgozás

IV. fejezet

A behozatalra alkalmazandó szabályok

V. CÍM

TERMELÉSI POTENCIÁL

I. fejezet

Jogszerűtlen telepítések

II. fejezet

A telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás

III. fejezet

Kivágási program

VI. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

VII. CÍM

MÓDOSÍTÁSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Módosítások

II. fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A borágazatra alkalmazandó közösségi szabályozást a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (3) és annak végrehajtási rendeletei állapítják meg.

(2)

A közösségbeli borfogyasztás folyamatosan csökken, és 1996 óta a Közösségből kivitt bormennyiség az ennek megfelelő behozatalnál sokkal alacsonyabb mértékben emelkedik. Ez a kereslet és a kínálat közötti egyensúly megbomlásához vezetett, ami viszont nyomást gyakorol a termelői árakra és bevételekre.

(3)

Az 1493/1999/EK rendeletben található eszközök egy része nem bizonyult hatékonynak abban, hogy a borágazatot a versenyképes és fenntartható fejlődés felé kormányozza. A piaci mechanizmusokat érintő intézkedések gyakran kevéssé költséghatékonynak mutatkoztak, amennyiben strukturális feleslegek létrejöttét eredményezték anélkül, hogy szerkezeti javításokat követeltek volna meg. Ráadásul bizonyos szabályozási intézkedések indokolatlanul korlátozták a versenyképes termelők tevékenységeit.

(4)

Ennélfogva a jelenlegi jogi keret nem tűnik képesnek arra, hogy fenntartható módon megvalósítsa a Szerződés 33. cikkében meghatározott célkitűzéseket, különösen pedig arra, hogy stabilizálja a borpiacot, és biztosítsa az érintett mezőgazdasági közösség tisztességes életszínvonalát.

(5)

A tapasztalatok fényében ezért helyénvaló a borágazatra alkalmazandó közösségi szabályozás alapvető átformálása a következő célkitűzések elérése céljából: az uniós bortermelők versenyképességének növelése; az uniós minőségi borok – mint a világ legjobb borai – hírnevének megszilárdítása; a régi piacok visszaszerzése és újak meghódítása a Közösségben és az egész világon; világos, egyszerű és hatékony szabályok alapján működő borászati szabályozás kialakítása, amely biztosítja az egyensúlyt a kínálat és a kereslet között; olyan borászati szabályozás kialakítása, amely megőrzi a közösségi bortermelés legjobb hagyományait, megerősítve számos vidéki térség társadalmi szerkezetét, és a termelés teljes folyamata alatt biztosítva a környezet tiszteletben tartását. Következésképpen az 1493/1999/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe ezt a rendeletet kell léptetni.

(6)

A borágazat igényeinek felmérése és célbavétele érdekében e rendelet előkészítését értékelési és konzultációs folyamat előzte meg. Külső értékelő jelentés is készült, amelyet 2004 novemberében tettek közzé. A Bizottság 2006. február 16-án szemináriumot szervezett, hogy az érdekelt feleknek alkalmuk nyíljon véleményük kifejtésére. A Bizottság „A fenntartható európai borágazat felé” c. közleményét és a kapcsolódó hatásvizsgálatot, amely a borágazati reformok több lehetőségét sorolja fel, 2006. június 22-én tette közzé.

(7)

2006. júliustól novemberig tanácsi szintű viták folytak. 2006 decemberében mind az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, mind a Régiók Bizottsága elfogadta a bizottsági közleményben javasolt borreform-lehetőségekről szóló jelentését. 2007. február 15-én az Európai Parlament elfogadta a közleményre vonatkozó saját kezdeményezésű jelentését; ennek megállapításait e rendelet figyelembe veszi.

(8)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (4) a borágazatra is vonatkoznia kell. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek a horizontális természetű rendelkezések is részét képezik, különösen a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a versenyszabályok, az ellenőrzések és szankciók, továbbá a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere vonatkozásában. E rendeletnek – az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe való könnyebb beillesztésének elősegítésére – az említett horizontális kérdésekkel foglalkozó rendelkezéseit, amennyire lehetséges, összhangba kell hozni az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben található rendelkezésekkel.

(9)

A versenyképes struktúrák megszilárdítására alkalmas támogató intézkedésekről kell rendelkezni. Noha az intézkedéseket a Közösségnek kell kialakítania és finanszíroznia, a tagállamokra kell bízni a regionális szerveik igényeit kielégítő – adott esetben a sajátosságaikat is számításba vevő – megfelelő intézkedések meghatározását, illetve az intézkedések bevonását a nemzeti támogatási programba. E programok végrehajtásáért a tagállamok a felelősek.

(10)

A nemzeti támogatási programokhoz rendelt finanszírozás tagállamok közötti felosztására szolgáló pénzügyi kulcsnak fő szempontként a borászati költségvetés múltbeli arányától, továbbá a szőlővel beültetett terület nagyságától és a múltbeli termeléstől kell függenie. A kulcsot azonban olyan esetekben, amikor a borászati költségvetés múltbeli arányának fő szempontként való figyelembevétele az összegek helytelen elosztásához vezetne, ki kell igazítani.

(11)

E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének a közösségi borok harmadik országokban végzett reklámozásának és forgalmazásának kell lennie. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok jó szerkezeti hatást gyakorolnak a borágazatra. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak azon tagállamok rendelkezésére álló intézkedésnek kell lennie, amelyek egy ilyen eszközt a környezet megőrzésével együtt a borminőség szavatolására kívánnak használni.

(12)

Az olyan megelőzési eszközöket, mint amilyen a betakarítási biztosítás, a kockázati alap és a zöld szüret, a támogatási program szerinti támogatásra jogosultnak kell minősíteni a válsághelyzetek felelősségteljes megközelítésének elősegítése érdekében.

(13)

Bizonyos hagyományos intézkedéseknek egy átmeneti időszakra való fenntartását az eddig közösségi alapokból finanszírozott szokásos piaci intézkedések egyébként hirtelen megszüntetésének ellensúlyozása indokolja. Az érintett intézkedések: a szeszesital-piac ellátását szolgáló alkohollepárlás támogatása, a krízislepárlás támogatása, valamint a sűrített szőlőmust használatának támogatása.

(14)

Végül a tagállamok különböző okoknál fogva előnyben részesíthetik az egységes farm támogatási rendszer keretében a gazdálkodóknak nyújtott függetlenített támogatásokat. Ennek megfelelően ezt a lehetőséget fenn kell tartani a tagállamok részére, továbbá – az egységes támogatási rendszer sajátosságai következtében – minden ilyen átcsoportosításnak visszavonhatatlannak kell lennie, és a megfelelő összeggel csökkentenie kell az elkövetkező években a nemzeti támogatási programok részére rendelkezésre álló költségvetést.

(15)

A támogatható intézkedések Közösség általi finanszírozását – amennyiben az megoldható – az érintett termelőknek a hatályban lévő vonatkozó környezetvédelmi szabályoknak való megfelelésétől függővé kell tenni. Ha a megfelelés hiányára derül fény, az a kifizetések ahhoz kapcsolódó csökkentésére ad okot.

(16)

A borágazat támogatásának az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet szerinti strukturális intézkedésekből is kell származnia (5).

(17)

Az 1698/2005/EK rendelet alapján a következő intézkedések tarthatnak igényt a borágazat figyelmére: fiatal gazdálkodók tevékenységének megkezdése, valamint beruházás a műszaki berendezésekbe és a forgalmazás javításába, szakképzés, tájékoztatási és reklámtámogatás a minőségbiztosítási programokba belépő termelői szervezetek számára, agrár-környezetvédelmi támogatás, korkedvezményes nyugdíjazás azon gazdálkodóknak, akik úgy döntenek, felhagynak minden kereskedelmi célú gazdálkodási tevékenységgel abból a célból, hogy a gazdaságot más gazdálkodóknak adják át.

(18)

Az 1698/2005/EK rendelet szerinti pénzügyi eszközök növelésére bizonyos forrásokat fokozatosan át kell csoportosítani az említett rendelet szerinti költségvetésbe, amennyiben a vonatkozó összegek kellőképpen jelentősek.

(19)

Bizonyos szabályozási intézkedéseket alkalmazni kell a borágazatra, különös tekintettel az egészségre, a minőségre és a fogyasztói elvárásokra.

(20)

Az évente 50 000 hektoliternél nagyobb mennyiséget előállító tagállamok számára továbbra is engedélyezni kell azon borszőlőfajták kiválasztását, amelyekből a területükön bor állítható elő. Bizonyos borszőlőfajtákat ki kell zárni.

(21)

Indokolt, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bizonyos termékeket a Közösségben csak a szőlőből készült termékek különleges osztályozása szerint és a kapcsolódó termékleírásnak megfelelően lehessen forgalomba hozni.

(22)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket a borászati gyakorlatra vonatkozó bizonyos szabályoknak és korlátozásoknak megfelelően kell előállítani, amelyek által biztosítható az egészségügyi követelményeknek, a fogyasztók minőségi elvárásainak és gyártási módszereknek való megfelelés. A rugalmasság érdekében az eljárások aktualizálásáról és az új eljárások jóváhagyásáról a végrehajtási intézkedések szintjén kell gondoskodni, kivéve az alkoholtartalom-növelés és a savtartalom-növelés politikailag érzékeny területét, amely változtatásai tekintetében a Tanács illetékes továbbra is.

(23)

A borok alkoholtartalmának növelését bizonyos mértékben korlátozni kell, és ezen eljárás alkalmazása esetén sűrített szőlőmustot vagy finomított szőlőmustsűrítményt vagy – ahol ez engedélyezett – szacharózt kell a borhoz adni. Az engedélyezett alkoholtartalom-növelésekre vonatkozó korlátokat az eddigi gyakorlathoz képest szigorítani kell.

(24)

A túlpréselésből nyert bor gyenge minőségére tekintettel ezen eljárást tiltani kell.

(25)

A terület nemzetközi követelményeinek való megfelelés érdekében a Bizottságnak általános szabályként a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által javasolt borászati eljárásokhoz kell tartania magát.

(26)

Továbbra is tiltani kell harmadik országból származó bornak a Közösségből származó borral való házasítását, valamint a Közösségben harmadik országokból származó borok egymással való házasítását. Hasonlóképpen bizonyos, harmadik országokból származó szőlőmust-, szőlőlé- és friss szőlőfajtákat a Közösség területén nem szabad borrá alakítani vagy borhoz hozzáadni.

(27)

A közösségi minőségi borok koncepciójának egyik alapját a bor földrajzi eredetének köszönhető különleges jellemzők alkotják. E borokat a fogyasztók az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és földrajzi jelzés alapján tudják beazonosítani, bár a jelenlegi rendszer nem eléggé fejlett e tekintetben. Az érintett termékekkel szemben támasztott minőségi követelményeknek megfelelő, átlátható és kidolgozottabb keret lehetővé tétele érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amelynek alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére vonatkozó kérelmeket a Közösség bortól és szeszes italoktól eltérő élelmiszerekre alkalmazandó, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben (6) szabályozott horizontális minőségi politikája szerinti megközelítéssel összhangban bírálják el.

(28)

Az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok sajátos minőségi jellemzőinek megőrzése érdekében meg kell engedni a tagállamoknak, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak e tekintetben.

(29)

A Közösségben az oltalom megszerzéséhez az eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket közösségi szinten kell elismerni és nyilvántartásba venni. Annak biztosítására, hogy az egyes elnevezések megfeleljenek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a kérelmeket az adott tagállam nemzeti hatóságainak el kell bírálniuk, aminek során figyelembe kell venni bizonyos minimális közös rendelkezéseknek, így például a nemzeti kifogásolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek a teljesülését. Ezt követően a Bizottságnak meg kell vizsgálnia e határozatokat annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmek megfeleljenek az e rendeletben meghatározott feltételeknek, és hogy a megközelítés minden tagállamban egységes legyen.

(30)

Az oltalomnak harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései előtt is nyitva kell állnia, amennyiben a termékek a származási országukban oltalom alatt állnak.

(31)

A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy kifogásának benyújtásával érvényesítse jogait.

(32)

A nyilvántartásba vett eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat kell élvezniük minden olyan használattal szemben, amely visszaél a követelményeknek megfelelő termék hírnevével. A tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett indokolt kiterjeszteni az oltalmat az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződés I. mellékletében.

(33)

Olyan eljárásokat kell előírni, amelyek lehetővé teszik a termékleírásoknak az oltalom megadását követő módosítását, valamint az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés törlését, különösen amennyiben a vonatkozó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

(34)

A Közösség területén oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket ellenőrizni kell, mégpedig lehetőség szerint a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban, és az érintett borok termékleírásának való megfelelést biztosító ellenőrzési rendszer keretében is.

(35)

A tagállamokat fel kell hatalmazni a felmerült költségek – beleértve az oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálatához kapcsolódó költségek – fedezésére szolgáló díj kiszabására.

(36)

A Közösségben már létező eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket a jogbiztonság érdekében mentesíteni kell az új vizsgálati eljárás követelménye alól. Az érintett tagállamoknak ugyanakkor el kell juttatniuk a Bizottsághoz azokat az alapvető információkat és okmányokat, amelyek alapján nemzeti szinten elismerték azokat, ennek hiányában a termékek elveszítik az eredetmegjelölésre vagy a földrajzi jelzésre vonatkozó oltalmat. A létező eredetmegjelölések és földrajzi jelzések törlésének alkalmazási körét a jogbiztonság érdekében korlátozni kell.

(37)

A minőségpolitikát az egyes tagállamokban nemzeti szinten szabályozzák a nemzeti rendelkezéseknek és gyakorlatoknak megfelelően. E rendelkezések és gyakorlatok továbbra is alkalmazhatók.

(38)

Bizonyos kifejezéseket hagyományosan használnak a Közösségben, és ezek az eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kiegészítő tájékoztatást nyújtanak a fogyasztók számára a borok sajátosságairól és minőségéről. A belső piac működésének és a tisztességes versenynek a biztosítása érdekében, valamint a fogyasztók félrevezetésének elkerülésére lehetővé kell tenni a Közösségben az oltalom megszerzését e hagyományos kifejezések számára.

(39)

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket. A bortermékek címkézéséről szóló egyes tagállami jogszabályok közötti különbségek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését.

(40)

Olyan szabályokat kell ezért meghatározni, amelyek számításba veszik a fogyasztók és a termelők jogos érdekeit. Ezért a címkézés közösségi szabályozása a megfelelő megoldás.

(41)

E szabályoknak elő kell írniuk bizonyos kifejezések kötelező használatát ahhoz, hogy a termék a kereskedelmi kategóriáknak megfelelően legyen azonosítható, és hogy a fogyasztókat ellássák bizonyos fontos információkkal. A közösségi szinten szabályozni kell más, nem kötelezően feltüntetendő információk alkalmazását is.

(42)

Eltérő rendelkezés hiányában a borágazatbeli címkézési szabályoknak ki kell egészíteniük a horizontálisan alkalmazott, az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott rendelkezéseket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bortermékek kategóriáitól függő, különböző címkézési szabályok gyakran nem célszerűek. A szabályokat ezért elvben az összes borkategóriára alkalmazni kell, beleértve a behozott termékeket is. Különösen lehetővé kell tenniük a borszőlőfajta és az évjárat feltüntetését eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nélküli borokon, a címkén szereplő információk valódiságára vonatkozó követelményekre, valamint kivételekre és az ehhez kapcsolódó ellenőrzésre, továbbá a fogyasztók általi félreértés kockázatára is figyelemmel.

(43)

A termelői szervezetek létezése és megalakulása továbbra is hozzásegíthet a borágazat közösségi szinten meghatározott szükségleteinek kielégítéséhez. Hasznosságukat a tagjaiknak nyújtott szolgáltatások terjedelme és hatékonysága határozza meg. Ugyanez érvényes az ágazatközi szervezetekre. A tagállamoknak ezért el kell ismerniük a közösségi szinten meghatározott követelményeknek megfelelő szervezeteket.

(44)

A borok piacának jobb működése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk az ágazatközi szervezetek által hozott döntések végrehajtására. E döntések ugyanakkor nem terjedhetnek ki olyan gyakorlatokra, amelyek torzíthatják a versenyt.

(45)

A Közösség egységes piacának létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszer bevezetését. E rendszernek tartalmaznia kell behozatali vámokat, és elméletileg stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásain kell alapulnia, különös tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásaiból következőkre.

(46)

A kereskedelmi forgalom megfigyelése elsősorban irányítás kérdése, melyet rugalmasan kell kezelni. Ennek megfelelően az engedélykövetelmények bevezetéséről a Bizottságnak kell döntenie, figyelembe véve a kiviteli és a behozatali engedélyek szükségességét az érintett piacok irányítása és különösen a szóban forgó termékek behozatalának nyomon követése érdekében. Az engedélyekre vonatkozó általános feltételeket ugyanakkor ebben a rendeletben kell meghatározni.

(47)

A behozatali és kiviteli engedélyek előírása esetén biztosíték nyújtását kell megkövetelni annak garantálására, hogy az engedélyezett ügyleteket lebonyolítják.

(48)

A behozatali vámok rendszere lehetővé teszi, hogy minden egyéb védintézkedés nélkülözhető legyen a Közösség külső határainál. A belső piaci és a vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtegyen. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

(49)

A különösen a szőlőlé és a szőlőmust behozatalából adódó, a közösségi piacot károsan befolyásoló hatások elkerülése vagy ellensúlyozása érdekében az ilyen termékek behozatalát – bizonyos feltételek teljesülése esetén – kiegészítő behozatali vám megfizetéséhez kell kötni.

(50)

A borpiac jó működése és különösen a piaci zavarok elkerülése érdekében lehetővé kell tenni az aktív és a passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések betiltását. E piacirányítási eszköztípust a siker érdekében általában nagyobb késedelem nélkül kell alkalmazni. A Bizottságot ezért fel kell ruházni a vonatkozó hatáskörrel.

(51)

A termékkategóriákra, a címkézésre, az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi szabályokat alkalmazni kell a harmadik országokból behozott termékekre. Ezeket analitikai bizonylatnak kell kísérnie.

(52)

Indokolt a Bizottságot bizonyos feltételek mellett felhatalmazni arra, hogy a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács jogi aktusából fakadó vámkontingenseket megnyissa és kezelje.

(53)

Az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom megszegése eredményeként a közösségi borfelesleg-termelés még nagyobb méreteket öltött. Jelentős számú jogszerűtlen telepítés található a Közösségben, ami a tisztességtelen verseny forrása, és tovább fokozza a borágazat nehézségeit.

(54)

A jogszerűtlen területek tekintetében különbséget kell tenni – a termelőknek az érintett területekkel kapcsolatos kötelezettségeit illetően – az 1998. augusztus 31. előtt és után telepített ültetvények között. Az 1998. szeptember 1. előtti jogszerűtlen területeknek egy utolsó lehetőséget kell kapniuk az 1493/1999/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének feltételei szerint történő törvényes rendezésre. Ennek megfelelően e rendelet megfelelő rendelkezése visszaható hatállyal kell, hogy bírjon.

(55)

Mindezidáig az 1998. szeptember 1. előtt jogszerűtlenül telepített területekre semmilyen kivágási kötelezettség nem érvényes. Az érintett termelőket kötelezni kell, hogy díjfizetéssel tegyék szabályossá e területeket. Amennyiben az érintett területeket 2009. december 31-ig nem teszik szabályossá, a termelőket kötelezni kell az érintett területek saját költségre történő kivágására. Amennyiben e kötelező kivágásnak nem tesznek eleget, kényszerítő bírságot kell alkalmazni.

(56)

Azokat a területeket, amelyeket a tilalmat megszegve 1998. augusztus 31. után telepítettek be, az 1493/1999/EK rendeletben meghatározott szankciónak megfelelően ki kell vágni. Amennyiben e kötelező kivágásnak nem tesznek eleget, kényszerítő bírságot kell alkalmazni.

(57)

A szabályossá tétel és a kivágási intézkedések végrehajtásáig a tilalmat megszegve betelepített és az 1493/1999/EK rendelettel összhangban szabályossá nem tett területekről származó bort kizárólag az érintett termelő költségére végzett lepárlás céljából szabad forgalomba hozni. A lepárlási szerződések termelő általi bemutatásának az eddigieknél jobban kell biztosítania a szabály betartásának nyomon követését.

(58)

Bár az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom némi hatást gyakorolt a borpiaci kereslet és kínálat közötti egyensúlyra, ugyanakkor akadályokat is szült azon versenyképes termelők számára, akik rugalmas választ adnának a megnövekedett keresletre.

(59)

Mivel a piaci egyensúly még nem állt helyre, és az olyan intézkedések, mint a kivágási program eredményei még nem értek be, 2015. december 31-ig célszerű a telepítési tilalom fenntartása, akkor azonban végérvényesen fel kell oldani, hogy a versenyképes termelők szabadon reagálhassanak a piaci körülményekre. Mindazonáltal a tagállamoknak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy – ha szükségesnek ítélik – a területükre vonatkozóan a tilalmat 2018. december 31-ig meghosszabbíthassák.

(60)

Az oltványiskolák, a tagosítás és a kisajátítás, valamint a szőlészeti kísérletezés céljára történő új szőlőtelepítések jelenlegi engedélyezése nem bizonyult indokolatlanul zavaró hatásúnak a borpiacon, ezért azt a szükséges ellenőrzések elvégzésével továbbra is alkalmazni lehet.

(61)

Az újratelepítési jogokat továbbra is nyújtani kell ott, ahol a termelők vállalják a betelepített területeknek megfelelő szőlőterületek kivágását, mivel az e telepítések termelésre gyakorolt végső hatása várhatóan a nullával egyenlő.

(62)

Lehetővé kell tenni továbbá a tagállamok számára, hogy szigorú ellenőrzés mellett engedélyezzék az újratelepítési jogok más mezőgazdasági üzemre való átruházását, amennyiben ez az átruházás a minőséget szolgálja, olyan területeket érint, amelyek oltványiskola céljára szolgálnak, vagy a mezőgazdasági üzem részbeni átruházásával kapcsolatos. Az átruházást ugyanazon tagállamon belül kell tartani.

(63)

A bortermelési potenciál jobb kezelése és a telepítési jogok hatékony felhasználása érdekében, tovább enyhítve az átmeneti telepítési korlátozások hatását, a nemzeti vagy regionális tartalékrendszernek továbbra is érvényben kell lennie.

(64)

A tagállamok számára a szükséges ellenőrzések mellett továbbra is széles cselekvési jogkört kell biztosítani a tartalékok kezelésére annak érdekében, hogy a tartalékban lévő telepítési jogokat jobban tudják igazítani a helyi igényekhez. A jogkörnek ki kell terjednie – a tartalék feltöltése céljából – a telepítési jogok megvásárlásának, valamint a tartalékban lévő telepítési jogok eladásának a lehetőségére. E célból a tagállamok számára továbbra is engedélyezni kell, hogy ne alkalmazzák a tartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a telepítési jogok kezelésére már hatékony rendszerrel rendelkeznek.

(65)

A fiatal bortermelőknek járó különleges előnyök nemcsak e termelők indulását könnyíthetik meg, hanem a mezőgazdasági üzemük szerkezeti kiigazítását is a tevékenységük megkezdését követően, ezért e termelőknek jogosultaknak kell lenniük a tartalékokból származó jogok díjfizetés nélküli megszerzésére.

(66)

A források leghatékonyabb felhasználása, valamint a kínálatnak a kereslethez való jobb hozzáigazítása érdekében a telepítési jogokat a jogosultaknak ésszerű időn belül fel kell használniuk. Ennek elmulasztása esetén a jogokat újra ki kell osztani, illetve visszatenni a tartalékba. Ugyanezen okokból a tartalékban levő jogokat ésszerű időn belül oda kell ítélni.

(67)

Azoknak a tagállamoknak, amelyekben a telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni, mentesülniük kell az új telepítésekre vonatkozó átmeneti tilalom alól.

(68)

A piaci körülményekkel összehangolt borágazat megteremtését célzó kísérő intézkedésként kivágási programot kell bevezetni. Amennyiben a termelők úgy vélik, hogy bizonyos területeken a körülmények nem kedveznek az életképes termelésnek, lehetővé kell tenni számukra, hogy költségeiket csökkentsék, és véglegesen kivonják e területeket a bortermelésből, továbbá, hogy az érintett területen vagy alternatív tevékenységet folytassanak, vagy véglegesen felhagyjanak a mezőgazdasági termeléssel.

(69)

A tapasztalat azt mutatja, hogy ha a tagállamok támogatás ellenében engedélyezhetik a kivágást, az veszélyezteti az intézkedés hatékonyságát és a kínálatra gyakorolt kísérő hatást. Ezért a jelenlegi szabályozással szemben a termelőknek általánosan jogosultnak kell lenniük a kivágási programba való belépésre, és kizárólagos joggal kell rendelkezniük annak eldöntésére, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel. Ellentételezésként hektáronkénti támogatást kell kapniuk a kivágott szőlőültetvény után. Mindazonáltal azok a tagállamok, ahol az éves bortermelés nem éri el az 50 000 hektolitert, nem vehetnek részt a kivágási programban, mivel nem befolyásolják jelentősen a közösségi termelést.

(70)

A tagállamok számára biztosítani kell, hogy a Bizottság által meghatározott sávokon belül, objektív kritériumok alapján rögzíthessék a kivágási támogatások konkrét szintjeit.

(71)

A kivágott területek felelősségteljes kezelésének biztosítására a támogatási jogosultságnak függenie kell attól, hogy az érintett termelő megfelel-e az alkalmazandó környezetvédelmi szabályoknak. A szabályoknak való meg nem felelés a kivágási támogatás arányos csökkentésére ad okot.

(72)

A környezeti problémák elkerülésére a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy hegyvidéki területeken, meredek lejtőkön és néhány kis szigeten megtiltsák a kivágást, illetve konkrét esetekben, ha környezeti aggodalmak merülnek fel. A Közösség legkülső régiókra vonatkozó politikájával összhangban a kivágási program nem alkalmazandó az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy megszüntessék a kivágást, amennyiben a teljes kivágott terület elérte a szőlővel telepített területük 8 %-át (regionális szinten 10 %-át).

(73)

Amennyiben valamely tagállamban a kivágott terület meghaladná a szőlővel beültetett teljes terület 15 %-át, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adott tagállamban 15 %-ra korlátozzák a kivágható terület nagyságát annak érdekében, hogy a kivágásra szánt források ne összpontosuljanak aránytalanul egy helyre a többi tagállam rovására. Ezenkívül lehetőséget kell biztosítani egy adott évben a kivágások leállítására, amennyiben az adott évben a kivágott területek nagysága eléri a szőlővel beültetett teljes terület 6 %-át.

(74)

A korábban szőlőtermesztésre használt területnek a kivágást követően az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult területnek kell minősülnie, és a műveléstől függetlenített, átlagos regionális közvetlen kifizetésben kell részesülnie, amely összeg költségvetési okokból nem haladhat meg egy bizonyos összeget.

(75)

Az egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné, ha nemzeti támogatásokat a megfelelő hozzáértés nélkül nyújtanának. Ennélfogva a Szerződésnek az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit elvben alkalmazni kell a borpiac közös szervezésének hatálya alá tartozó termékekre. Mindazonáltal a kivágási támogatásra és a támogatási program bizonyos intézkedéseire vonatkozó előírásoknak önmagukban nem szabad kizárniuk az ugyanezen célú nemzeti támogatások odaítélését.

(76)

A bortermelő potenciál jobb kezelése érdekében kívánatos, hogy a tagállamok megküldjék a Bizottságnak a termelési potenciáljuk jegyzékét. Az ebben szereplő tájékoztatásnak a szőlőkataszteren kell alapulnia, amelyet fenn kell tartani, és rendszeresen naprakésszé kell tenni. A kataszterről részletesen egy bizottsági végrehajtó rendeletnek kell rendelkeznie. A közösségi szőlőkataszter létrehozásáról szóló, 1986. július 24-i 2392/86/EGK tanácsi rendeletet (9) ezért hatályon kívül kell helyezni. Annak érdekében, hogy a tagállamokat ösztönözzék az említett jegyzék megküldésére, a szerkezetátalakítási és átállási támogatást azon tagállamokra kell korlátozni, amelyek a jegyzéket megküldték.

(77)

A vonatkozó szakpolitikai és adminisztratív döntésekhez szükséges információ rendelkezésre állása érdekében a bortermelés céljára szolgáló szőlőt termesztőknek, illetve a mustot és a bort termelőknek szüreti jelentést kell készíteniük. A tagállamoknak a borszőlő-kereskedők részére elő kell tudniuk írni, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlő mennyiségéről jelentést adjanak. A must- és bortermelőknek, valamint -kereskedőknek – a kiskereskedők kivételével – be kell jelenteniük a must- és borkészleteiket.

(78)

Az érintett termékek megfelelő nyomon követése és különösen a fogyasztóvédelem érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék tekintetében elő kell írni, hogy azt a Közösségen belüli mozgásakor dokumentum kísérje.

(79)

Az indokolt krízisesetek kezelése érdekében – akár a támogatási programok alapján előirányzott átmeneti krízislepárlás-támogatási intézkedés 2012-ben bekövetkező megszűnését követően is – a tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy krízislepárlási támogatást nyújtsanak a tagállam saját nemzeti támogatási programjához tartozó megfelelő éves költségvetése értékének 15 %-os átfogó költségvetési korlátján belül. Minden ilyen támogatásról értesíteni kell a Bizottságot, és a támogatást annak odaítélését megelőzően e rendelet alapján jóvá kell hagyni.

(80)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (10) összhangban kell elfogadni.

(81)

Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek következtében a tagállamok számára felmerülő kiadásokat a Közösségnek a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (11) összhangban kell finanszíroznia.

(82)

A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell küldeniük egymás számára az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(83)

Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés biztosítására szükség van ellenőrzésekre, valamint – a kötelezettségek nem teljesítése esetén – szankciók alkalmazására. Ezért a Bizottságra kell ruházni a megfelelő szabályok felállításának hatáskörét, beleértve a jogosulatlanul kifizetett összegek visszavételére és a tagállamok jelentéstételi kötelezettségeire vonatkozó szabályokat is.

(84)

A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, és rendelkezéseket kell hozni, hogy a Bizottság nyomon követhesse és biztosíthassa e megfelelést.

(85)

Annak érdekében, hogy a borágazat beépüljön az egységes támogatási rendszerbe, minden jelenleg művelés alatt álló szőlőterületet jogosulttá kell tenni a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (12) előírt egységes támogatási rendszer alapján nyújtott támogatásra.

(86)

Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovákia és Szlovénia szőlőtermesztőinek ugyanolyan feltételek mellett kell részesülniük a borágazatnak az egységes támogatási rendszerbe való bevonásából, mint a2004. április 30-án közösségi tagállamok szőlőtermesztőinek. Ezért az egységes támogatási rendszerben a borra nem indokolt alkalmazni az 1782/2003/EK rendelet 143a. cikkében előírt növekedési ütemet.

(87)

Az 1782/2003/EK rendeletet és a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2007. december 17-i 3/2008/EK tanácsi rendeletet (13) ennek megfelelően módosítani kell.

(88)

Az 1493/1999/EK rendelet és egyéb, a borágazattal kapcsolatos rendeletek rendelkezéseiről az e rendelet rendelkezéseire történő áttérés okozhat olyan nehézségeket, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Ezen eshetőség figyelembevétele érdekében rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság elfogadja a szükséges átmeneti intézkedéseket. A Bizottságot konkrét gyakorlati problémák megoldására is fel kell hatalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének XII. részében említett termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó konkrét szabályokat határozza meg.

(2)   Az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében ez a rendelet a következőket írja elő:

a)

támogatási intézkedések;

b)

szabályozási intézkedések;

c)

a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó intézkedések;

d)

a termelési potenciálra vonatkozó szabályok.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az I. mellékletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

II. CÍM

TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Támogatási programok

1. szakasz

Bevezető rendelkezések

3. cikk

Hatály

Ez a fejezet azon szabályokat határozza meg, amelyek a közösségi pénzeszközök tagállamoknak való odaítélését, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által a nemzeti támogatási programokon (a továbbiakban: támogatási programok) keresztül, a borágazat megsegítését célzó konkrét támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

4. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1)   A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük a közösségi joggal, és összhangban kell állniuk a Közösség tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2)   A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják belső egységességüket, továbbá gondoskodnak arról, hogy azokat objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetét és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés elkerülésének igényét figyelembe véve állítsák össze és hajtsák végre.

A tagállamok feladata, hogy elrendeljék és végrehajtsák a szükséges ellenőrzéseket, valamint a támogatási programok be nem tartása esetén a szankciókat.

(3)   Nem nyújtható támogatás:

a)

kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b)

az 1698/2005/EK rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

2. szakasz

A támogatási programok benyújtása és tartalma

5. cikk

A támogatási programok benyújtása

(1)   A II. mellékletben említett valamennyi termelő tagállam első alkalommal 2008. június 30-ig benyújtja a Bizottságnak az ötéves támogatási program tervezetét, amely e fejezettel összhangban levő intézkedéseket tartalmaz.

A támogatási programokban foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A támogatási program – a Bizottságnak történő benyújtását megelőzően – az illetékes hatóságokkal és a megfelelő területi szervezetekkel folytatott konzultáció tárgyát képezi.

Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely tartalmazhat regionális sajátosságokat.

(2)   A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Ugyanakkor, ha a benyújtott támogatási program nem felel meg az e fejezetben meghatározott feltételeknek, a Bizottság arról értesíti a tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

(3)   A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

(4)   A 6. cikk nem alkalmazandó, amennyiben a támogatási program keretében a tagállam egyetlen intézkedése a 9. cikkben említett egységes támogatási rendszerre való átállás. Ilyen esetben a 21. cikknek csak az (1) bekezdése alkalmazandó, és csak az átállás évében.

6. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási program a következő elemekből áll:

a)

a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzéseik;

b)

a konzultációk eredményei;

c)

a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d)

az intézkedések végrehajtási üteme;

e)

általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a források intézkedések közötti várható indikatív felosztását a II. mellékletben előírt felső határoknak megfelelően;

f)

a nyomon követés és az értékelés során használt kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási program megfelelő és tényleges végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések;

g)

a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

7. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések

(1)   A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet foglalnak magukban:

a)

a 9. cikknek megfelelően az egységes farm támogatási rendszerből nyújtott támogatás;

b)

reklámozás a 10. cikknek megfelelően;

c)

a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása a 11. cikknek megfelelően;

d)

zöldszüret a 12. cikknek megfelelően;

e)

kockázati alapok a 13. cikknek megfelelően;

f)

szüreti biztosítás a 14. cikknek megfelelően;

g)

beruházások a 15. cikknek megfelelően;

h)

melléktermék-lepárlás a 16. cikknek megfelelően;

i)

szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás a 17. cikknek megfelelően;

j)

krízislepárlás a 18. cikknek megfelelően;

k)

sűrített szőlőmust használata a 19. cikknek megfelelően.

(2)   A támogatási programok kizárólag a 9–19. cikkben felsorolt intézkedéseket tartalmazzák.

8. cikk

A támogatási programra vonatkozó általános szabályok

(1)   A rendelkezésre álló közösségi pénzeszközök szétosztását és a költségvetési határokat a II. melléklet tartalmazza.

(2)   A közösségi támogatás kizárólag a megfelelő támogatási programnak az 5. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtását követően felmerülő támogatható költségekre vonatkozik.

(3)   A tagállamok nem járulnak hozzá a Közösség által a támogatási program alapján finanszírozott intézkedések költségéhez.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok a 10., 14. és a 15. cikkben említett intézkedések vonatkozásában az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően állami támogatást nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló vonatkozó közösségi szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a teljes állami finanszírozásra alkalmazandó a közösségi és a nemzeti támogatást is beleszámítva.

3. szakasz

Konkrét támogatási intézkedések

9. cikk

Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása

(1)   A tagállamok az 1782/2003/EK rendelet III. címe 3. fejezetének értelmében – és összhangban e rendelet VII. mellékletének O. pontjával – támogatási jogosultság biztosításával támogatásban részesíthetik a szőlőtermesztőket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett lehetőséget felhasználni szándékozó tagállamok támogatási programjaikban előirányozzák a szóban forgó támogatást, beleértve – a pénzügyi eszközöknek az egységes támogatási rendszerbe történő további átcsoportosítása tekintetében – az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban lévő programokra való áttérés révén.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, már eszközölt támogatás:

a)

az egységes támogatási rendszer keretein belül marad, és többé nem áll rendelkezésre vagy nem bocsátható rendelkezésre az 5. cikk (3) bekezdése alapján a 10–19. cikkben felsorolt intézkedések céljából a támogatási programok működtetésének elkövetkező évei során;

b)

a támogatási programokban arányosan csökkenti a 10–19. cikkben felsorolt intézkedések céljából rendelkezésre álló pénzeszközöket.

10. cikk

Promóciós tevékenységek harmadik országok piacán

(1)   Az e cikk szerinti támogatás kiterjed a közösségi borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedésekre, ezzel javítva versenyképességüket az adott országokban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra vonatkoznak.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek:

a)

PR-tevékenységek, promóciós és reklámtevékenységek, különösen a közösségi termékek előnyeinek kiemelésével, főként a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg tekintetében;

b)

nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon, kiállításokon való részvétel;

c)

tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó közösségi rendszerekre vonatkozóan;

d)

új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e)

a promóciós és tájékoztató intézkedések eredményeit fölmérő tanulmányok.

(4)   A promóciós tevékenységekhez nyújtott közösségi hozzájárulás nem lépheti túl a támogatható kiadások 50 %-át.

11. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása

(1)   A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállásához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása e cikkel összhangban kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 109. cikknek megfelelően benyújtják a termelési potenciálról szóló jegyzéket.

(3)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a)

a fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b)

a szőlőültetvények áttelepítése;

c)

a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása.

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása.

(4)   A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállási támogatás formái kizárólag a következők lehetnek:

a)

a termelőknek az intézkedés végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott kompenzáció;

b)

hozzájárulás a szerkezetátalakítás és -átállítás költségeihez.

(5)   A termelők számára a (4) bekezdés a) pontjában említett bevételkiesésért nyújtott kompenzáció a vonatkozó veszteségek akár 100 %-át is fedezheti, és formái a következők lehetnek:

a)

az V. cím II. fejezetének rendelkezéseitől eltérve, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése a telepítési jogokra vonatkozó átmeneti szabályozás végéig;

b)

pénzbeli kompenzáció.

(6)   A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállásának tényleges költségeihez való közösségi hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. Az 1083/2006/EK rendelettel (14) összhangban a konvergenciarégiónak minősített régiókban a közösségi hozzájárulás a szerkezetátalakításhoz és -átállításhoz nem haladhatja meg a 75 %-ot.

12. cikk

Zöldszüret

(1)   E cikk alkalmazásában a zöldszüret a szőlőfürtök még éretlen állapotban való teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, ezáltal nullára csökkentve az adott terület terméshozamát.

(2)   A zöldszüreti támogatás a piaci válság elkerülése érdekében hozzájárul a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához a közösségi borpiacon.

(3)   A zöldszüreti támogatás ellentételezésként az adott tagállam által meghatározott hektáronkénti átalányösszeg formájában lehetséges.

A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és a szőlőfürtök megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)   Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó kompenzációhoz.

13. cikk

Kockázati alap

(1)   A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás segítséget nyújt azon termelőknek, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2)   A kockázati alapok felállításához biztosított támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

14. cikk

Szüreti biztosítás

(1)   A szüreti biztosítás támogatása hozzájárul a termelők bevételeinek védelméhez olyan esetekben, amikor azokat természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti.

(2)   A szüreti biztosítás közösségi pénzügyi hozzájárulás formájában támogatható, amely nem haladhatja meg az alábbiakat:

a)

a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b)

a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i.

az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

ii.

állatok, kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3)   A szüreti biztosítás csak akkor támogatható, ha a biztosítási összeg nem nyújt az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést a termelőnek, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő más, a biztosított kockázathoz kapcsolódó támogatási programból kaphatott.

(4)   A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a versenyt a biztosítási piacon.

15. cikk

Beruházások

(1)   Támogatás nyújtható az olyan, feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és bormarketingre irányuló tárgyi vagy nem tárgyi beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét, és az alábbiak közül egy vagy több pontot érintenek:

a)

a IV. mellékletben említett termékek előállítása vagy forgalmazása;

b)

a IV. mellékletben említett termékekhez kapcsolódód új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás legmagasabb mértéke kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (15) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtható. Az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, az egyedi mezőgazdasági intézkedések kisebb égei-tengeri szigetek javára történő meghatározásáról szóló, 2006. szeptember 18-i 1405/2006/EK tanácsi rendelet (16) szerinti kisebb égei-tengeri szigetek és Franciaország tengerentúli megyéinek területei tekintetében a legmagasabb mértékre vonatkozóan nincs nagyságbeli korlátozás. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb bevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő cégek megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3)   A támogatható kiadásba nem tartoznak bele az 1698/2005/EK rendelet 71. cikke (3) bekezdésének a)–c) pontjában említett költségek.

(4)   A támogatható beruházási költségekkel kapcsolatos alábbi legmagasabb támogatási mértékeket alkalmazzák a közösségi hozzájárulásokra:

a)

50 %-ot az 1083/2006/EK rendeletnek megfelelően konvergenciarégiónak minősített területeken;

b)

40 %-ot a konvergenciarégióktól eltérő régiókban;

c)

75 %-ot az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendeletnek (17) megfelelően a legkülső régiókban;

d)

65 %-ot az 1405/2006/EK rendeletnek megfelelően a kisebb égei-tengeri szigeteken.

(5)   Az 1698/2005/EK rendelet 72. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett támogatásra.

16. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1)   Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek olyan jellegű önkéntes vagy kötelező lepárlásához, amelyet a VI. melléklet D. pontjában szereplő feltételeknek megfelelően végeztek.

A támogatás összegét az előállított alkohol tartalmának %-ában és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 százalékát.

(2)   A nyújtható támogatás legfelső szintjét a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján, a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell rögzíteni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

17. cikk

A szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás

(1)   A termelők részére hektáronkénti támogatás formájában 2012. július 31-ig nyújtható támogatás az olyan borok előállításához, amelyeket szeszes ital készítésére párolnak le.

(2)   A támogatás odaítélését megelőzően kell benyújtani a borlepárlásra vonatkozó, megfelelő szerződéseket, valamint a lepárlásra való átadásról szóló megfelelő igazolásokat.

18. cikk

Krízislepárlás

(1)   2012. július 31-ig – a tagállamok döntése alapján, indokolt kényszerhelyzetben – támogatás nyújtható a borfelesleg önkéntes vagy kötelező lepárlásához e felesleg csökkentése vagy megszüntetése, és egyúttal a szüretek közötti ellátás folyamatosságának a biztosítása érdekében.

(2)   E maximális támogatási összeget a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell rögzíteni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

(4)   A krízislepárlási intézkedéshez használt, rendelkezésre álló költségvetés aránya nem haladhatja meg az alábbi, az adott költségvetési évre vonatkozóan a II. mellékletben megállapított, tagállamonként rendelkezésére álló teljes összeg alapján kiszámított százalékos arányokat:

20 % 2009-ben,

15 % 2010-ben,

10 % 2011-ben,

5 % 2012-ben.

(5)   A tagállamok az alábbi határértékeknek megfelelően (a (4) bekezdésben megadott megfelelő, éves felső határ százalékában kifejezve) nemzeti költségvetésből történő hozzájárulás formájában a (4) bekezdésben előirányzott éves felső határértékeken túl is növelhetik a krízislepárlási intézkedéshez rendelkezésre álló alapokat:

5 % a 2010-es borászati évben,

10 % a 2011-es borászati évben,

15 % a 2012-es borászati évben.

A tagállamok adott esetben értesítik a Bizottságot az első albekezdésben említett nemzeti pénzeszközök hozzáadásáról, a Bizottság pedig a szóban forgó pénzeszközök rendelkezésre bocsátását megelőzően jóváhagyja a tranzakciót.

19. cikk

Sűrített szőlőmust alkalmazása

(1)   2012. július 31-ig támogatás nyújtható azoknak a bortermelőknek, akik sűrített szőlőmustot használnak – beleértve a finomított szőlőmustsűrítményt is – a termékek természetes alkoholtartalmának növelése érdekében, az V. mellékletben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2)   A támogatás összegét potenciális alkoholtartalom-térfogatszázalékonként és az alkoholtartalom növelésére használt must hektoliterenként megadott mennyisége szerint kell rögzíteni.

(3)   A különböző szőlőtermő övezetekben ezen intézkedéshez tartozó maximális támogatási összeget a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell rögzíteni.

20. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon termelők esetében, akikről megállapítják, hogy mezőgazdasági üzemük a szerkezetátalakítási és átállási támogatási programból nyújtott kifizetéstől számított három éven belül, vagy a zöldszüreti támogatási programból nyújtott kifizetés utáni egy évben bármikor nem feleltek meg az 1782/2003/EK rendelet 3–7. cikkében említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot követelményének – amennyiben a meg nem felelés közvetlenül a termelő tevékenységének vagy mulasztásának tulajdonítható –, a meg nem felelés súlyától, mértékétől, időtartamától és ismétlődésétől függően a támogatást csökkenteni, illetve részben vagy egészben törölni kell, a gazdálkodót pedig adott esetben a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételek szerinti visszafizetésére kell kötelezni.

4. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

Jelentés és értékelés

(1)   A tagállamoknak minden évben március 1-jéig – az első alkalommal 2010. március 1-jéig – be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a támogatási programjukban szereplő intézkedéseknek az előző pénzügyi évi végrehajtásáról szóló jelentést.

E jelentések felsorolják és bemutatják azokat az intézkedéseket, amelyekre a támogatási programok keretében közösségi támogatást nyújtottak és különösen részletesen ismertetik a 10. cikkben említett promóciós intézkedések végrehajtását.

(2)   A tagállamoknak 2011. március 1-jéig, második alkalommal pedig 2014. március 1-jéig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a támogatási program költségeiről és előnyeiről szóló értékelést, valamint a program hatékonyságának növelésére vonatkozó javaslataikat.

A Bizottság 2011. december 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 10. cikkben említett promóciós intézkedés végrehajtásáról szóló jelentést.

22. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges részletes intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a támogatási program benyújtásának formátuma;

b)

a támogatási programban az alkalmazás kezdetét követően végrehajtott változásokra vonatkozó szabályok;

c)

a 10–19. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásának részletes szabályai;

d)

a közösségi alapokból nyújtandó támogatás közlésének és reklámozásának feltételei;

e)

a jelentéstétel részletei.

II. FEJEZET

Pénzeszközök átcsoportosítása

23. cikk

Pénzeszközök átcsoportosítása vidékfejlesztésre

(1)   A 2009-es költségvetési évtől kezdődően az 1493/1999/EK rendelet szerinti múltbeli kiadásokon alapuló, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedéseket szolgáló, és a (2) bekezdésben rögzített összegek kiegészítő közösségi alapként állnak az 1698/2005/EK rendelet alapján finanszírozott vidékfejlesztési program keretében a bortermelő régiókban végrehajtandó intézkedések rendelkezésére.

(2)   Az adott naptári évben a következő összegek állnak rendelkezésre:

2009: 40,5 millió EUR,

2010: 80,9 millió EUR,

2011-től kezdődően: 121,4 millió EUR.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott összegeket a III. mellékletnek megfelelően kell szétosztani a tagállamok között.

Azok a tagállamok, amelyek esetében a III. mellékletben foglalt jelenlegi táblázat – a III. mellékletben foglalt mennyiségek meghatározására szolgáló pénzügyi kulcs (2009-ben kevesebb mint 2,5 millió EUR átvivendő összeg) alkalmazása révén egyébként keletkező alacsony mennyiségek miatt – nem tartalmaz adatot, dönthetnek úgy, hogy a jelenleg a II. mellékletben foglalt mennyiségeket részben vagy egészben átviszik a III. mellékletbe, hogy azokat vidékfejlesztési programjaikban használják fel. Ebben az esetben az érintett tagállam 2008. június 30-ig értesíti a Bizottságot az átvitelről, a Bizottság pedig ennek megfelelően módosítja a (2) bekezdést, valamint a II. és a III. mellékletet.

III. CÍM

SZABÁLYOZÁSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Általános szabályok

24. cikk

A borszőlőfajták osztályba sorolása

(1)   A tagállamoknak – a (2) bekezdésre is figyelemmel – osztályba kell sorolniuk azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a)

az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b)

a következő fajták nem szerepelhetnek az osztályba sorolásban: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát töröltek az első albekezdésben említett osztályozásból, azt a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek bortermelése – a megelőző öt borászati év átlagos termelése alapján számítva – nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek az (1) bekezdésben említett osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal az első albekezdésben említett tagállamokban is kizárólag az (1) bekezdés a) és b) pontjának megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók bortermelés céljából.

(3)   Az (1) bekezdés első és második albekezdésétől, valamint a (2) bekezdés második albekezdésétől eltérve, tudományos kutatási és kísérleti célból az alábbi borszőlőfajták telepítése, újratelepítése és oltása engedélyezett:

a)

az (1) bekezdésben említett tagállamok esetében az osztályba nem sorolt borszőlőfajták;

b)

a (2) bekezdésben említett tagállamok esetében az (1) bekezdés a) és b) pontjának meg nem felelő borszőlőfajták.

(4)   Az (1)–(3) bekezdéssel ellentétesen bortermelés céljából borszőlőfajtákkal beültetett területeket is ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan területek kivágása, amelyeken a termelés kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szolgál.

(5)   A tagállamoknak megteszik a szükséges intézkedéseket annak ellenőrzésére, hogy a termelők betartják-e az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat.

25. cikk

Termelés és forgalmazás

(1)   A IV. mellékletben felsorolt és a Közösségben készült termékek a 24. cikk (1) bekezdése szerint osztályba sorolható borszőlőfajtákból készülnek.

(2)   Egy szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a IV. mellékletben előírtak szerint a Közösségen belül csak a mellékletben meghatározott vonatkozó feltételeknek megfelelő termék forgalmazásakor használható.

Mindazonáltal, az 59. cikk (1) bekezdésének a) pontja ellenére, a tagállamok engedélyezhetik a „bor” szó használatát, ha az:

a)

valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére szolgál; vagy

b)

egy összetett szó része.

Ki kell zárni a IV. mellékletben felsorolt borkategóriáknak megfelelő termékekkel való összetévesztés lehetőségét.

(3)   A IV. mellékletben felsorolt, szőlőből készült termék kategóriái a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosíthatók.

(4)   Azoknak a palackozott boroknak a kivételével, amelyek esetében a palackozás bizonyítottan 1971. szeptember 1. előtt történt, a 24. cikk (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a IV. mellékletben meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bort kizárólag az egyéni bortermelő háztartásának fogyasztására, borecetkészítésre vagy lepárlásra szabad felhasználni.

II. FEJEZET

Borászati eljárások és korlátozások

26. cikk

Hatály

Ez a fejezet az e rendelet hatálya alá tartozó termékek készítésére és forgalmazására vonatkozó engedélyezett borászati eljárásokat és korlátozásokat, valamint azt az eljárást tárgyalja, amellyel az említett eljárásokról és korlátozásokról határozni lehet.

27. cikk

Borászati eljárások és korlátozások

(1)   Kizárólag az V. mellékletben megállapított vagy a 28. és 29. cikknek megfelelően meghatározott közösségi jogszabályok alapján engedélyezett borászati eljárásokat szabad használni az ezen rendelet által szabályozott termékeknek a Közösségben való előállítása és tárolása során.

Az első albekezdést az alábbiakra nem kell alkalmazni:

a)

szőlőlé és sűrített szőlőlé;

b)

szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

(2)   A megfelelő erjedésnek, valamint a termék megfelelő tárolásának vagy érlelésének biztosítására kizárólag az engedélyezett borászati eljárás alkalmazható.

(3)   Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításakor a Közösségben be kell tartani a VI. mellékletben meghatározott vonatkozó korlátozásokat.

(4)   Az e rendelet hatálya alá tartozó olyan termékek, amelyek a Közösségben nem engedélyezett vagy adott esetben a nemzeti borászati eljárás szerint nem engedélyezett módon készültek, illetve amelyek megsértik a VI. mellékletben meghatározott korlátozásokat, nem hozhatók forgalomba a Közösségben.

28. cikk

A tagállamok által elfogadott szigorúbb szabályok

A tagállamok a területükön készített borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy kizárhatnak a közösségi jog alapján engedélyezett bizonyos borászati eljárásokat, és szigorúbb korlátozásokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

A tagállamok e kizárásokról és korlátozásokról tájékoztatják a Bizottságot, amely felhívja ezekre a többi tagállam figyelmét.

29. cikk

Borászati eljárások és korlátozások engedélyezése

(1)   Az V. melléklet hatálya alá tartozó konkrét termékek alkoholtartalom-növelése, savtartalom-növelése és savtompítása céljából folytatott, az abban megállapított borászati eljárás, valamint a VI. mellékletben felsorolt korlátozások kivételével az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítása és tárolása tekintetében a borászati eljárások és korlátozások engedélyezéséről a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell dönteni.

(2)   A tagállamok a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó feltételek szerint engedélyezhetik a nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazását.

30. cikk

Az engedélyezés kritériumai

A Bizottság valamely borászati eljárás engedélyezésekor a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a)

a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által ajánlott és közzétett borászati eljárásból, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásának eredményeiből indul ki;

b)

számításba veszi az emberi egészség védelmét;

c)

számításba veszi a fogyasztóknak az elvárásaik és előképeik alapján történő megtévesztésével kapcsolatos lehetséges kockázatokat, tekintettel az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök elérhetőségére és felhasználhatóságára;

d)

lehetővé teszi a bor természetes és alapvető jellemzőinek megőrzését, és nem idéz elő lényeges változást az érintett termék összetételében;

e)

biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f)

tiszteletben tartja az V. és a VI. mellékletben meghatározott borászati eljárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatos általános szabályokat.

31. cikk

Analitikai módszerek

Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszerek és azok a szabályok, amelyek segítségével megállapítható, hogy e termékek esetében alkalmaztak-e nem engedélyezett borászati gyakorlatot, az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok.

Amennyiben nem léteznek az OIV által ajánlott és közzétett módszerek és szabályok, a módszereket és szabályokat a 113. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az említett szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

32. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet, valamint az V. és VI. melléklet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, amennyiben e mellékletek másként nem rendelkeznek, a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

arra vonatkozó rendelkezések, hogy az 1493/1999/EK rendelet IV. mellékletében ismertetett közösségi borászati gyakorlat engedélyezett borászati eljárásnak minősül;

b)

a pezsgőkre, minőségi pezsgőkre és illatos szőlőfajtákból készült minőségi pezsgőkre vonatkozó engedélyezett borászati eljárás és korlátozások, beleértve az alkoholtartalom-növelést, a savtartalom-növelést és a savtompítást;

c)

a likőrborokra vonatkozó engedélyezett borászati eljárás és korlátozások;

d)

a VI. melléklet C. pontjára is figyelemmel a mustok és borok keverését és házasítását szabályozó rendelkezések;

e)

amennyiben nincsenek ilyen jellegű közösségi szabályok, a borászati eljárás során alkalmazott anyagok tisztasági és azonosítási előírásai;

f)

az engedélyezett borászati eljárás alkalmazására vonatkozó adminisztratív szabályok;

g)

a 27. cikknek meg nem felelő termékek tartására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó feltételek és az ugyanannak a cikknek a követelményei alóli esetleges kivételek, valamint az egyedi esetekben a nehézségek elkerülése céljából meghatározott szempontok;

h)

azon feltételek, amelyek alapján a tagállamok engedélyezhetik az e fejezet 27. cikkétől eltérő valamely cikkének vagy az e fejezet alkalmazására vonatkozó rendelkezéseknek meg nem felelő termékek tartását, forgalomba hozatalát és felhasználását.

III. FEJEZET

Eredetmegjelölés, földrajzi jelzés és hagyományos kifejezések

33. cikk

Hatály

(1)   A IV. melléklet (1), (3)–(6), (8), (9), (11), (15), és (16) bekezdésében említett termékekre a IV. és V. fejezetekben megállapított eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szabályok az alábbiakon alapulnak:

a)

az alábbiak törvényes érdekeinek védelme:

i.

a fogyasztók; valamint

ii.

a termelők;

b)

az érintett termékek közös piaca zökkenőmentes működésének a biztosítása;

c)

a nemzeti szintű minőségpolitikai intézkedések lehetővé tétele mellett a minőségi termékek előállításának előmozdítása.

IV. FEJEZET

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

1. szakasz

Fogalommeghatározások

34. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy kivételes esetben egy ország neve, amelyet a 33. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii.

a szőlő, amelyből készült, kizárólag arról a földrajzi területről származik;

iii.

előállítását az adott földrajzi területen végzik;

iv.

a Vitis vinifera fajtához tartozó szőlőfajtából nyerik;

b)

„földrajzi jelzés”: valamely régióra, meghatározott helyre vagy kivételes esetben egy országra utaló jelölés, amelyet a 33. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók;

ii.

a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik;

iii.

előállítását az adott földrajzi területen végzik;

iv.

a Vitis vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik.

(2)   Egyes hagyományosan alkalmazott elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a)

bort jelölnek;

b)

földrajzi névre utalnak;

c)

megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett feltételeknek;

d)

keresztülmennek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó, e fejezetben meghatározott odaítélési eljáráson.

(3)   Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeihez tartozó jelzéseket is, az e fejezetben meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra a Közösségben.

2. szakasz

Az oltalom iránti kérelem

35. cikk

Az oltalom iránti kérelem tartalma

(1)   Valamely név oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek való minősítésére vonatkozó kérelem a következőket tartalmazó termékleírás jelenti:

a)

az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b)

a kérelmező neve és címe;

c)

a (2) bekezdésben említett termékleírás;

d)

a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló dokumentum.

(2)   A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a)

az oltalomban részesítendő földrajzi név;

b)

a bor(ok) leírása:

i.

az eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében főbb analitikai és érzékszervi jellemzőik;

ii.

a földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében főbb analitikai jellemzőik, valamint érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c)

adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárás, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d)

az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e)

a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

f)

a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek);

g)

a 34. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában vagy adott esetben a 34. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

h)

a közösségi vagy nemzeti rendelkezésekben, vagy – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított, alkalmazandó követelmények, feltéve hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők a közösségi jogszabályokkal;

i)

a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai.

36. cikk

Oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi terület esetében

(1)   Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén a 35. cikkben előírt részleteken kívül bizonyítani kell, hogy a szóban forgó név a származási országban oltalom alatt áll.

(2)   A kérelmet a kérelmezőnek közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatnia.

(3)   Az oltalom iránti kérelmet a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készült, hitelesített fordítással kiegészítve kell benyújtani.

37. cikk

Kérelmezők

(1)   Minden termelői érdekcsoport vagy – kivételes esetekben – egyedi termelő benyújthat kérelmet eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára. A kérelemben egyéb érdekelt felek is részt vehetnek.

(2)   Termelők csak a saját maguk által készített bor oltalmára nyújthatnak be kérelmet.

(3)   Határon átnyúló földrajzi területet jelentő megnevezés vagy egy határon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezés esetén közös kérelem is benyújtható.

3. szakasz

Az oltalom megadására irányuló eljárás

38. cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1)   A Közösségből származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 34. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek előzetes nemzeti eljárás tárgyát képezik e cikknek megfelelően.

(2)   Az oltalom iránti kérelmet azon tagállamban kell benyújtani, amelynek területéről az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés származik.

(3)   A tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amely biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakot ír elő, amely során bármely jogos érdekkel és a tagállam területén telephellyel vagy állandó lakcímmel rendelkező természetes vagy jogi személy kifogást emelhet az oltalom ellen egy megfelelően indokolt nyilatkozatnak a tagállamhoz való benyújtásával.

(4)   Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg a vonatkozó követelményeknek, ideértve annak eshetőségét, hogy általában véve nem felel meg a közösségi jognak, elutasítja a kérelmet.

(5)   Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek

a)

legalább az interneten közzéteszi az összefoglaló dokumentumot és a termékleírást; és

b)

oltalom iránti kérelmet juttat el a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:

i.

a kérelmező neve és címe;

ii.

a 35. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum;

iii.

a tagállam nyilatkozata, amelyben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel e rendelet feltételeinek;

iv.

az a) pontban említett közzététel hivatkozása.

Ezen információkat a Közösség valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készített hitelesített fordítással kiegészítve kell továbbítani.

(6)   A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az e cikknek való megfeleléshez szükségesek.

(7)   Abban az esetben, ha egy tagállamban nem léteznek nemzeti jogszabályok a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalmára vonatkozóan, kizárólag átmeneti jelleggel az e fejezetben foglaltaknak megfelelően nemzeti szinten oltalomban részesítheti az elnevezést a kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Ezen átmeneti nemzeti oltalom megszűnik azzal a nappal, amelyen a bejegyzésről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot e fejezet alapján meghozzák.

39. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)   A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem beadásának időpontját.

(2)   A Bizottság megvizsgálja, hogy a 38. cikk (5) bekezdésében említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben található feltételek teljesülnek, Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 35. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentumot, valamint a 38. cikk (5) bekezdésében említett termékleírás közzétételi hivatkozását.

Ettől eltérő esetben a Bizottság a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt a kérelem elutasításáról.

40. cikk

Kifogásolási eljárás

A 39. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt közzététel napjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállamban vagy harmadik országban telephellyel vagy állandó lakcímmel rendelkező természetes vagy jogi személy egy, az e fejezetben foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozat Bizottsághoz való benyújtásával kifogást emelhet az oltalom ellen.

Harmadik országban telephellyel vagy állandó lakcímmel rendelkező természetes vagy jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

41. cikk

Döntés az oltalomról

A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően dönt az e fejezetben meghatározott feltételeknek és általában véve a közösségi jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, vagy ha e feltételek nem teljesülnek, a kérelem elutasításáról.

4. szakasz

Különleges esetek

42. cikk

Homonímák

(1)   Az e rendelet alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú, kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és az összetévesztés kockázatát.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát csak olyan körülmények között lehet engedélyezni, amelyek biztosítják, hogy a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönüljön a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(2)   Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés egy, a tagállamok joga szerint földrajzi jelzésként oltalmat élvező jelzéssel részben vagy egészben azonos alakú.

A tagállamok a földrajzi jelzésekre vonatkozó jogszabályaik alapján nem jegyezhetnek be oltalmi céllal meg nem egyező földrajzi jelzéseket, ha az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi jogszabály értelmében a Közösségben oltalmat élvez.

(3)   Ha a Bizottság végrehajtási intézkedései másként nem rendelkeznek, amennyiben egy borszőlőfajta neve egy oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy azt tartalmazza, a szóban forgó név nem használható az e rendelet hatálya alá tartozó termékek címkézése céljából.

(4)   A termékeknek a 34. cikk szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalmat a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) értelmében nem érintik a szeszes italok tekintetében alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és viszont.

43. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának okai

(1)   A köznévvé vált nevek nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

E fejezet alkalmazásában a „köznévvé vált név” olyan bornév, amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, a Közösségben egy borfajta köznevévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznévvé vált-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)

a közösségbeli helyzetet, különösen a fogyasztási területek vonatkozásában;

b)

a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

(2)   Egy név nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amennyiben valamely védjegy hírnevének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót a bor valódi mibenlétének vonatkozásában.

44. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)   Amennyiben egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet szerint oltalom alatt áll, a 45. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyikének megfelelő és a IV. mellékletben felsorolt kategóriák valamelyike alá tartozó termékhez kapcsolódó védjegy bejegyzését elutasítják, ha a védjegy bejegyzésének kérelmét az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

(2)   A 43. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül egy, a 45. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének megfelelően használt olyan védjegy, amelyet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy jegyeztek be, illetve amely – amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak – az említett időpontig használat révén meghonosodott a Közösségben, továbbra is használható és megújítható az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának ellenére, feltéve hogy nincs oka a védjegy érvénytelenítésének vagy visszavonásának a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (19) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (20) értelmében.

Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjegy melletti feltüntetése megengedett.

5. szakasz

Oltalom és ellenőrzés

45. cikk

Oltalom

(1)   Bármely forgalmazó használhatja az oltalom alatt álló eredetmegjelölést és földrajzi jelzést azon boron, amelyet a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készítettek.

(2)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, valamint az ilyen oltalom alatt álló nevekkel ellátott, a termékleírásnak megfelelő borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)

az oltalom alatt álló név bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.

az oltalom alatt álló név termékleírásának nem megfelelő hasonló termék vonatkozásában; vagy

ii.

amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

c)

a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb hamis vagy félrevezető jelzés a belső vagy a külső csomagoláson, a szóban forgó bortermékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nem válhat köznévvé a Közösségben a 43. cikk (1) bekezdésének értelmében.

(4)   A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használata ellen.

46. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és frissíti az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi nevek nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.

47. cikk

Az illetékes ellenőrző hatóság kijelölése

(1)   A tagállamok a 882/2004/EK rendelet 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az e fejezetben meghatározott kötelességek tekintetében történő ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetnek megfelelő bármely gazdasági szereplő jogosult legyen az ellenőrzési rendszerben való részvételre.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról. A Bizottság nyilvánossá teszi nevüket és címüket, illetve időközönként frissíti azok jegyzékét.

48. cikk

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzése

(1)   A Közösségen belüli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a)

a 47. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy hatóságok;

b)

a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdése 5. pontja szerinti, e rendelet 5. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

Az ellenőrzés költségeit az adott gazdasági szereplők viselik.

(2)   A harmadik országbeli földrajzi területhez kapcsolódó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor gyártása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a)

a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; vagy

b)

egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szervek megfelelnek az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC Guide 65-nek (Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények), és 2010. május 1-jétől ezekkel összhangban akkreditálják őket.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóság vagy hatóságok ellenőrzi(k) a termékleírásnak való megfelelést, az objektivitás és a pártatlanság megfelelő garanciáit kell biztosítaniuk, és rendelkezniük kell a feladatuk elvégzéséhez szükséges képzett személyzettel és forrásokkal.

49. cikk

A termékleírás módosítása

(1)   A 37. cikk feltételeit teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés termékleírásának módosítását, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 35. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelem leírja és megindokolja a tárgyát képező módosításokat.

(2)   Amennyiben a javasolt módosítás a 35. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett összefoglaló dokumentum egy vagy több pontját érinti, a 38–41. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ugyanakkor, ha a javasolt módosítás nem jelentős, a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban el kell dönteni, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 39. cikk (2) bekezdésében és a 40. cikkben meghatározott eljárás lebonyolítása nélkül, és ha igen, a Bizottságnak közzé kell tennie a 39. cikk (3) bekezdésében említett elemeket.

(3)   Amennyiben a javasolt módosítás nem változtat az összefoglaló dokumentumon, a következő szabályok alkalmazandók:

a)

ha a földrajzi terület egy adott tagállamon belül található, e tagállam közli a módosítást illető álláspontját, és ha az pozitív, közzéteszi a módosított termékleírást, valamint értesíti a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és azok okairól;

b)

ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

50. cikk

Törlés

A 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére törölhető az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma, amennyiben a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

A 38–41. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

51. cikk

Létező oltalom alatt álló bornevek

(1)   Az 1493/1999/EK rendelet 51. és 54. cikkével és a 753/2002/EK rendelet 28. cikkével összhangban oltalom alatt álló bornevekre az e rendelet szerint oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság bevezeti ezeket az e rendelet 46. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek tekintetében a következőket adják át a Bizottságnak:

a)

a 35. cikk (1) bekezdésében előírt termékleírás;

b)

a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat.

(3)   Azok az (1) bekezdésben említett bornevek, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett információkat 2011. december 31-ig nem nyújtják be, elveszítik e rendelet szerinti oltalmukat. A Bizottság megteszi a kapcsolódó hivatalos lépéseket e neveknek a 46. cikkben előírt nyilvántartásból történő eltávolítására.

(4)   Az 50. cikk nem vonatkozik az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevekre.

Az a döntés hozható 2014. december 31-ig a Bizottság kezdeményezésére és a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, hogy az (1) bekezdésben említett létező oltalom alatt álló bornevek oltalma törölhető, amennyiben azok nem felelnek meg a 34. cikkben foglalt feltételeknek.

6. szakasz

Általános rendelkezések

52. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen magukban foglalhatják az e fejezetben meghatározott szabályok és követelmények alkalmazásától való eltéréseket:

a)

az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések függőben lévő, oltalomra vonatkozó kérelmei vonatkozásában;

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bizonyos boroknak a szőlő származási helye szerinti földrajzi területhez közeli földrajzi területen történő előállítása vonatkozásában;

c)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bizonyos borok hagyományos borkészítési eljárásai vonatkozásában.

53. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik fedezésére, ideértve az e rendelet szerinti oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadásokat.

V. FEJEZET

Hagyományos kifejezések

54. cikk

Fogalommeghatározás

(1)   „Hagyományos kifejezés”: a tagállamokban a 33. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a)

hogy egy adott termék közösségi vagy tagállami jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy a történetéhez kapcsolódó eseményt.

(2)   A hagyományos kifejezések elismerése, meghatározása és oltalma vonatkozásában a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárás alkalmazandó.

55. cikk

Oltalom

(1)   Oltalom alatt álló hagyományos kifejezés kizárólag a 54. cikk (2) bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelelően előállított termékkel kapcsolatban használható.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogszerűtlen használattal szemben.

A tagállamoknak meg kell tenniük az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megszüntetéséhez szükséges lépéseket.

(2)   A hagyományos kifejezések a Közösség területén nem köznevesülhetnek.

56. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, különösen az alábbiak vonatkozásában:

a)

az oltalom odaítélési eljárása;

b)

az oltalom konkrét szintje.

VI. FEJEZET

Címkézés és kiszerelés

57. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„címkézés”: minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy szimbólum;

b)

„kiszerelés”: minden olyan információ, amelyet az érintett termék csomagolása révén juttatnak el a fogyasztók felé, beleértve a palackok formáját és típusát is.

58. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 89/104/EGK irányelv, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv (21), a 2000/13/EK irányelv és az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) alkalmazandó a hatályuk alá tartozó termékek címkézésére és kiszerelésére.

59. cikk

Kötelező adatok

(1)   A Közösségben forgalmazott vagy kivitelre szánt, a IV. melléklet 1–11., 13., 15. és 16. bekezdésében említett termékek címkézése és kiszerelése a következő kötelező adatokat tartalmazza:

a)

a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a IV. melléklettel összhangban;

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i.

az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

ii.

az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

c)

a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d)

a származás feltüntetése;

e)

a palackozó, vagy pezsgő, habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtákból készült pezsgő esetében a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f)

importbor esetében az importőr feltüntetése;

g)

pezsgő, habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtákból készült pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve azon borok esetében, amelyek címkéjén megtalálható az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalom alatt álló neve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés a következő esetekben elhagyható:

a)

amennyiben az 54. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezést feltüntetik a címkén;

b)

amennyiben a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó különleges körülmények esetén az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerepel a címkén.

60. cikk

Választható adatok

(1)   Az 59. cikk (1) bekezdésében említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a)

évjárat;

b)

egy vagy több borszőlőfajta neve;

c)

az 59. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortalomra utaló kifejezések;

d)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében az 54. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hagyományos kifejezések;

e)

a Közösség szimbóluma az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés feltüntetésével;

f)

bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik földrajzi egység elnevezése, amely az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb.

(2)   A 42. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi megjelöléssel nem rendelkező borok esetében:

a)

a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosításához törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják a kérdéses információk valódiságát;

b)

a tagállamok megkülönböztetéstől mentes és objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a lojális verseny biztosítására a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült bor tekintetében elkészítik a kizárt borszőlőfajták listáját, különösen abban az esetben, ha

i.

a bor valós eredetét illetően fennáll a fogyasztók általi félreértés kockázata amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy létező, oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii.

a vonatkozó ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak amiatt, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c)

a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem adhat okot a borszőlőfajta vagy -fajták címkézésére, kivéve ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és biztosítják a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségét.

61. cikk

Nyelvek

(1)   Az 59. és 60. cikkben említett kötelező és választható adatok szavak esetében a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén szerepelnek.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nevének, illetve az 54. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hagyományos kifejezésnek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelnie.

Nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében a név a Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

62. cikk

Végrehajtás

A tagállamok illetékes hatóságai megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az e fejezettel nem összhangban felcímkézett, az 59. cikk (1) bekezdésében említett termékek ne kerüljenek piacra, vagy onnan visszavonják őket.

63. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a szóban forgó termék származási helyére vonatkozó részletek;

b)

a 60. cikkben felsorolt választható adatok használati feltételei;

c)

az évjáratnak és a borszőlőfajtának a címkén történő feltüntetésére vonatkozó, a 60. cikk (2) bekezdése szerinti egyedi követelmények;

d)

az 59. cikk (2) bekezdésében említetteken kívül további olyan eltérések, amelyek szerint a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható;

e)

egy adott termék kiszerelése vonatkozásában átruházandó oltalomra vonatkozó szabályok.

VII. FEJEZET

Termelői és szakmaközi szervezetek

64. cikk

Termelői szervezetek

(1)   A tagállamok elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a)

az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket termelőkből állnak;

b)

a termelők kezdeményezésére jönnek létre;

c)

különleges célt szolgálnak, amely különösen egy vagy több alábbi tevékenységhez kapcsolódhat:

i.

a termelés közös hozzáigazítása a piaci követelményekhez, továbbá a termék fejlesztése;

ii.

a kínálati oldal koncentrációjának és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalának ösztönzése;

iii.

a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének előmozdítása;

iv.

a termelési és piacirányítási költségek csökkentése és a termelői árak stabilizálása;

v.

technikai segítségnyújtás ösztönzése és nyújtása a környezetkímélő termesztéstechnológiai és termelési módszerek használata érdekében;

vi.

a bortermelés melléktermékeinek kezelését érintő és a hulladékkezelési kezdeményezések előmozdítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biodiverzitás megőrzése és előmozdítása;

vii.

kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piaci fejleményekkel kapcsolatban;

viii.

hozzájárulás a II. cím I. fejezetében említett támogatási programok megvalósításához;

d)

olyan alapszabályt alkalmaznak, amely megköveteli a tagjaiktól különösen a következőket:

i.

a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, az értékesítéssel és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

ii.

a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet és a piac alakulását illetően;

iii.

büntetésfizetés az alapszabály szerinti kötelességek megszegéséért;

e)

termelői szervezetként való elismerésre vonatkozó kérelmet nyújtottak be az érintett tagállamhoz, és a kérelem tartalmazza a következőket:

i.

annak bizonyítéka, hogy a jogalany megfelel az a)–d) pontban meghatározott követelményeknek;

ii.

annak bizonyítéka, hogy rendelkezik a minimális taglétszámmal, amelyet az érintett tagállam határoz meg;

iii.

annak bizonyítéka, hogy a forgalomba hozható termékekből rendelkezik az érintett tagállam által meghatározott minimális mennyiséggel a szervezet működési helyének területén;

iv.

annak bizonyítéka, hogy tevékenységét hosszú távon, hatékonyan és a kínálati oldal megfelelő mértékű koncentrációjával képes végezni;

v.

annak bizonyítéka, hogy tagjainak biztosítja technikai segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét a környezetkímélő termesztéstechnológia alkalmazásához.

(2)   Az 1493/1999/EK rendelet alapján elismert termelői szervezetek e cikk alkalmazásában elismert termelői szervezeteknek minősülnek.

65. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1)   A tagállamok elismerhetik azokat az ágazati szervezeteket, amelyek:

a)

az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításához, forgalmazásához vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b)

az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének kezdeményezésére jöttek létre;

c)

végrehajtják a következő intézkedések egyikét vagy közülük többet a Közösség egy vagy több régiójában, számításba véve a közegészséget és a fogyasztók érdekeit:

i.

a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának javítása;

ii.

a termékek forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen kutatás és piaci tanulmányok által;

iii.

a közösségi szabályoknak megfelelő, szabványos szerződési formanyomtatványok kidolgozása;

iv.

a termelési potenciál teljesebb kihasználása;

v.

azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak megfelelőbb termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre;

vi.

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott bor különleges jellemzőit illető tájékoztatás nyújtása;

vii.

olyan módszerek kidolgozása, amelyek elősegítik a növényvédő szerek és egyéb környezetterhelő anyagok használatának csökkentését, valamint biztosítják a termék jó minőségét és a víz- és talajvédelmet;

viii.

az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek elősegítése;

ix.

a mérsékelt és felelős borfogyasztás előmozdítása, és a veszélyes mértékű fogyasztás mintájához kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;

x.

a bor promóciója mindenekelőtt harmadik országokban;

xi.

olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés, a borkészítés és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható;

xii.

a biogazdálkodásban rejlő potenciál kiaknázása, védelme és előmozdítása;

xiii.

a minőséget igazoló címkék, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések kiaknázása, védelme és előmozdítása;

d)

elismerésre vonatkozó kérelmet nyújtottak be az érintett tagállamhoz, és a kérelem tartalmazza a következőket:

i.

annak bizonyítéka, hogy a jogalany megfelel az a)–c) pontban meghatározott követelményeknek;

ii.

annak bizonyítéka, hogy a jogalany az érintett terület egy vagy több régiójában folytatja tevékenységeit;

iii.

annak bizonyítéka, hogy a jogalany az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításában vagy kereskedelmében jelentős részesedéssel rendelkezik;

iv.

annak bizonyítéka, hogy a jogalany nem vesz részt az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállításában, feldolgozásában és forgalomba hozatalában.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő olyan szervezetek, amelyeket a tagállamok elismertek, e cikk alkalmazásában elismert szakmaközi szervezeteknek minősülnek.

66. cikk

Elismerési eljárás

(1)   A termelői vagy szakmaközi szervezetként való elismerésre vonatkozó kérelmet a szervezet székhelyének megfelelő tagállamhoz kell benyújtani, amely elvégzi annak vizsgálatát.

(2)   A tagállamok a kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül döntenek a szervezet elismerésének megadásáról vagy elutasításáról.

67. cikk

Forgalmazási szabályok

(1)   Az közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – jobb működése és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok, különösen az szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtásán keresztül, forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében.

E szabályok a kitűzött célkitűzéssel arányosak és nem:

a)

vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni tranzakciókra;

b)

tesznek lehetővé árrögzítést, beleértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését;

c)

tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d)

teremthetnek lehetőséget a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és közösségi igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szabályokat teljes terjedelmükben a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

68. cikk

Ellenőrzés

A tagállamok:

a)

rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek annak biztosítására, hogy a termelői és a szakmaközi szervezetek megfeleljenek az elismerésre vonatkozóan a 64. és 65. cikkben meghatározott feltételeknek;

b)

az elismerést visszavonják, ha a termelői vagy a szakmaközi szervezet már nem felel meg a vonatkozó követelményeknek, és meg nem felelés vagy szabálytalanság esetén büntetést szabnak ki e szervezetekre.

69. cikk

Tájékoztatás

A tagállamok minden év március 1-jéig, első alkalommal 2009. március 1-jéig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz azon határozatokról és fellépésekről, amelyeket a 66., 67. és 68. cikknek megfelelően az előző naptári évben foganatosítottak.

IV. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET

Közös rendelkezések

70. cikk

Általános elvek

(1)   Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre a közös vámtarifa vámtételei alkalmazandók.

(2)   Az e rendeletben foglalt vagy annak valamely rendelkezése alapján elfogadott eltérő rendelkezés hiányában a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során tilos:

a)

a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b)

bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

71. cikk

Kombinált Nómenklatúra

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok és alkalmazásának különleges szabályai vonatkoznak az e rendelet hatálya alá tartozó termékek osztályozására. Adott esetben az I. és a IV. mellékletben található meghatározásokat és kategóriákat magában foglaló, az e rendelet alkalmazásából eredő vámnómenklatúrát bele kell foglalni a közös vámtarifába.

II. FEJEZET

Behozatali és kiviteli engedélyek

72. cikk

Behozatali és kiviteli engedélyek

(1)   A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban arra vonatkozó döntés hozható, hogy a 2009 61, a 2009 69 és a 2204 KN-kód alá tartozó termékek egyike vagy közülük több a Közösségbe irányuló behozatal és az onnan kiinduló kivitel tekintetében behozatali vagy kiviteli engedély felmutatásához kötött.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásakor számításba kell venni, hogy az érintett piacok irányításához és – a behozatali engedélyek esetében – különösen a szóban forgó termékek behozatalának ellenőrzéséhez szükség van ilyen engedélyekre.

73. cikk

Az engedélyek kiadása

A IV. fejezet alkalmazására tett intézkedések sérelme nélkül, és ha tanácsi rendelet vagy más tanácsi jogi aktus ettől eltérően nem rendelkezik, a behozatali és kiviteli engedélyeket a tagállamok adják ki bármely kérelmezőnek, függetlenül attól, hogy annak telephelye a Közösségen belül hol található.

74. cikk

Az engedély érvényessége

A behozatali és kiviteli engedélyek a Közösség egész területén érvényesek.

75. cikk

Biztosíték

(1)   A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban született eltérő rendelkezés hiányában a behozatali vagy kiviteli engedély kiadásához biztosítékot kell letétbe helyezni, amely garantálja, hogy az engedély érvényességi időtartama alatt a termék behozatalára vagy kivitelére sor kerül.

(2)   Amennyiben a kivitelre vagy a behozatalra az engedély érvényességének időszakán belül nem, vagy csak részlegesen kerül sor, akkor a biztosíték – vis major esetének kivételével – részben vagy egészben elvész.

76. cikk

Különleges biztosíték

(1)   A 2009 61, a 2009 69 és a 2204 30 KN-kód alá tartozó levek és mustok esetében, amelyeknél a közös vámtarifa szerinti vám alkalmazása a termék importárától függ, ennek az árnak a tényleges összegét vagy minden egyes szállítmány megvizsgálásával, vagy behozatali átalányérték alkalmazásával kell ellenőrizni, amelyet a Bizottság az ugyanazon termékeknek a származási országban jegyzett ára alapján számít ki.

Ha a szállítmány megadott behozatali ára magasabb a behozatali átalányértéknél, amelyet – amennyiben ilyet megállapítottak – megnövelnek egy, a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapított árréssel, amely az átalányértéket legfeljebb 10 %-kal lépheti túl, a behozatali átalányérték alapján meghatározott importvámmal egyenlő biztosítékot kell letétbe helyezni.

Amennyiben a szállítmány behozatali árát nem adják meg, a közös vámtarifa alkalmazása a behozatali átalányértéktől, vagy – a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó feltételek szerint – a vámszabályozás idevágó rendelkezéseinek alkalmazásától függ.

(2)   Amennyiben a VI. melléklet B.5. vagy C. pontjában említett tanácsi eltéréseket importált termékekre alkalmazzák, az adott termékekért az importőröknek a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük a termék szabad forgalomba bocsátásakor. A biztosítékot fel kell szabadítani, amennyiben az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy a mustból szőlőlevet állítottak elő, vagy a borágazaton kívül egyéb termékekben használták fel, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

77. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

kritériumok megállapítása az alkalmazandó ellenőrzési mód meghatározására;

b)

figyelembe veendő tényezők a behozatali átalányérték kiszámításakor;

c)

a 75. és a 76. cikkben említett biztosíték mértéke és a felszabadítására vonatkozó szabályok;

d)

amennyiben alkalmazandó, azon termékek listája, amelyek tekintetében a behozatali vagy kiviteli engedély van előírva;

e)

amennyiben alkalmazandó, a behozatali vagy kiviteli engedélyek kiadásának feltételei, valamint az engedélyek érvényességi ideje.

III. FEJEZET

Védintézkedések, valamint aktív és passzív feldolgozás

78. cikk

Védintézkedések

(1)   A Bizottság az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 1994. március 7-i 519/94/EK tanácsi rendelettel (23) és a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 1994. december 22-i 3285/94/EK tanácsi rendelettel (24) összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel a Közösségbe irányuló behozatalra vonatkozó védintézkedéseket hoz.

(2)   Amennyiben a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másképpen nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban a Közösségbe történő behozatal tekintetében előírt védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően vezeti be.

(3)   A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett intézkedéseket valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére is bevezetheti. Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, azzal kapcsolatban a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

A Bizottság által az (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatokkal kapcsolatban az értesítés napjától számított öt munkanapon belül bármely tagállam a Tanácshoz fordulhat. A Tanács haladéktalanul összeül. A szóban forgó határozatnak a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács – minősített többséggel eljárva – határozhat a határozat módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről.

(4)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt visszavonni vagy módosítani valamely, az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott védintézkedést, a következőképpen jár el:

a)

ha a Tanács hozta az intézkedést, a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak az intézkedés visszavonására vagy módosítására. A Tanács minősített többséggel jár el;

b)

minden más esetben a Bizottság vonja vissza vagy módosítja a közösségi védintézkedéseket.

79. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1)   Kiegészítő behozatali vámot alkalmaznak a szőlőlének és a szőlőmustnak a 70. cikk (1) bekezdésében meghatározott vámtétel szerinti behozatalára ott, ahol vonatkozásukban különleges védzáradék-jelzést („SSG”) tüntettek fel a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója során aláírt mezőgazdasági megállapodásban, azon káros hatások elkerülése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az ilyen behozatalból eredően a közösségi piacot érhetik, ha:

a)

a behozatal a Közösség által a WTO-nak bejelentett szintnél alacsonyabb áron történik; vagy

b)

az importmennyiség bármely évben meghalad egy bizonyos szintet.

A b) pontban említett mennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely – adott esetben – az importnak az előző három év során tapasztalt megfelelő hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki.

(2)   Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fog zavart kelteni a közösségi piacon, illetve ha az intézkedés hatásai nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat ellenőrizni kell a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy a közösségi importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal való összevetésben.

80. cikk

Az aktív és passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések felfüggesztése

(1)   Amennyiben az aktív és passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések megzavarják vagy megzavarhatják a közösségi piac működését, egy tagállam kérésére vagy a Bizottság kezdeményezésére és a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban, részben vagy teljesen felfüggeszthető az e rendelet hatálya alá tartozó termékek aktív vagy passzív feldolgozásával kapcsolatos intézkedések alkalmazása. Ha egy tagállam kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, a Bizottság arról a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül határoz.

A tagállamokat az ilyen intézkedésről értesíteni kell, és az intézkedést azonnal alkalmazni kell.

Az első albekezdés alapján hozott intézkedésekkel kapcsolatban az értesítés napjától számított öt munkanapon belül bármely tagállam a Tanácshoz fordulhat. A Tanács haladéktalanul összeül. A szóban forgó intézkedésnek a Tanács elé utalásától számított egy hónapon belül a Tanács – minősített többséggel eljárva – határozhat az intézkedés módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről.

(2)   A borpiac közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben az aktív és passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedéseket a Szerződés 37. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban eljárva a Tanács részben vagy teljesen megtilthatja az e rendelet hatálya alá tartozó termékek tekintetében.

81. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. FEJEZET

A behozatalra alkalmazandó szabályok

82. cikk

Behozatali követelmények

(1)   Különösen a Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában – adott esetben – az e rendelet III. címének III. és IV. fejezetében foglalt, az eredetmegjelölésre és a földrajzi jelzésre, illetve a címkézésre vonatkozó rendelkezések, valamint az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó a Közösségbe behozott, a 2009 61, 2009 69 és 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2)   A Szerződés 300. cikke alapján aláírt megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az OIV által ajánlott és közzétett vagy a Közösség által az e rendelet és végrehajtási intézkedései alapján engedélyezett borászati gyakorlattal összhangban kell előállítani.

(3)   Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők felmutatásához kötött:

a)

egy, a termék származási országában működő és a Bizottság által közzéteendő jegyzékben feltüntetett illetékes szerv által kiállított, az (1) és (2) bekezdésben említett előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolás;

b)

a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

83. cikk

Vámkontingensek

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó, a Szerződés 300. cikkének megfelelően megkötött megállapodásokban vagy a Tanács bármely egyéb jogi aktusában meghatározott vámkontingenseket az e rendelet 113. cikkének (1) bekezdésében említett eljárással összhangban nyitják meg és kezelik.

(2)   A vámkontingensek kezelésének az érintett piaci szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, vagy más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a)

a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b)

a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszere”);

c)

a hagyományos kereskedelmi rend figyelembevételén alapuló módszer („hagyományos/új beérkezés módszere”).

(3)   A vámkontingensek kezelésére elfogadott igazgatási módszer adott esetben kellő hangsúlyt fektet a közösségi piac ellátási igényeire és e piac egyensúlya megőrzésének szükségességére.

84. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a behozatali követelményekre vonatkozó részletek;

b)

a termék jellegére, származási helyére és eredetére kiterjedő garanciák;

c)

a b) pontban említett garanciák igazolására szolgáló okirat elismerése.

V. CÍM

TERMELÉSI POTENCIÁL

I. FEJEZET

Jogszerűtlen telepítések

85. cikk

Az 1998. augusztus 31. után végzett jogszerűtlen telepítések

(1)   A termelők saját költségükre kivágják azokat a szőlőültetvényeket, amelyeket 1998. augusztus 31-ét követően, – adott esetben – megfelelő telepítési jog nélkül telepítettek.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelő kivágásig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba, a termelő kizárólagos költségén. A lepárlásból származó termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma 80 vagy annál kevesebb térfogatszázalék.

(3)   A tagállamok által korábban – adott esetben – kiszabott büntetések sérelme nélkül, 2008. december 31-étől kezdődően a tagállamok a meg nem felelés súlya, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

(4)   A tagállamok minden év március 1-jéig közlik a Bizottsággal az 1998. augusztus 31. után, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített területek, valamint az (1) bekezdéssel összhangban kivágott ültetvények nagyságát.

(5)   Az új telepítésekre vonatkozóan a 90. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i vége nem érinti az e cikkben előírt kötelezettségeket.

86. cikk

Az 1998. szeptember 1. előtti jogszerűtlen telepítések rendezési kötelezettsége

(1)   A termelők illetékfizetés ellenében, legkésőbb 2009. december 31-ig rendezik az – adott esetben – 1998. szeptember 1. előtt, megfelelő telepítési jog nélkül telepített szőlőültetvények helyzetét.

A számlaelszámolás alapján végzett bármely eljárás sérelme nélkül az első albekezdést nem kell alkalmazni az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján rendezett területekre.

(2)   Az (1) bekezdésben említett illeték összegét a tagállamok határozzák meg. Az illeték mértéke az adott régióban a vonatkozó telepítési jogra alkalmazott átlagérték legalább kétszerese.

(3)   Az (1) bekezdésnek megfelelő rendezésig az abban a bekezdésben említett területekről származó szőlő, valamint az abból előállított termékek kizárólag lepárlás céljából kerülhetnek forgalomba, a termelő kizárólagos költségén. A termékek nem használhatók fel olyan szesz készítésére, amelynek tényleges alkoholtartalma 80 vagy annál kevesebb térfogatszázalék.

(4)   Az (1) bekezdésben említett jogszerűtlen szőlőültetvényeket, ha helyzetüket az említett bekezdéssel összhangban 2009. december 31-ig nem rendezik, az érintett termelők saját költségükre kivágják.

A tagállamok a meg nem felelés súlya, mértéke és időtartama szerint szintezett büntetéseket szabnak ki a kivágási kötelezettségnek eleget nem tevő termelőkre.

Az első albekezdésben említett kivágásig a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5)   A tagállamok az adott év március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot:

a)

a megfelelő telepítési jog nélkül 1998. szeptember 1. előtt szőlővel betelepített területekről;

b)

az (1) bekezdésnek megfelelően rendezett területekről, az ugyanabban a bekezdésben előírt illetékekről, valamint a (2) bekezdésben említett regionális telepítési jogok átlagértékéről.

A tagállamok első alkalommal 2010. március 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a (4) bekezdés első albekezdésével összhangban kivágott szőlőültetvények területéről.

(6)   Az új telepítésekre vonatkozóan a 90. cikk (1) bekezdésében előírt átmeneti tilalom 2015. december 31-i vége nem érinti a (3), (4) és (5) bekezdésben előírt kötelezettségeket.

87. cikk

A forgalmon kívül tartás és a lepárlás ellenőrzése

(1)   A 85. cikk (2) bekezdésével, valamint a 86. cikk (3) és (4) bekezdésével összefüggésben a tagállamok az érintett termékek forgalmon kívül tartására vonatkozó bizonyíték, illetve – az érintett termékek lepárlása esetén – lepárlási szerződések benyújtását követelik meg.

(2)   A tagállamok ellenőrzik az (1) bekezdésben említett forgalmon kívül tartást és lepárlást. Meg nem felelés esetén büntetést rónak ki.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a lepárlás hatálya alá tartozó területekről és a kapcsolódó alkoholmennyiségekről.

88. cikk

Kísérő intézkedések

A 86. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett területek – helyzetük rendezéséig, valamint a 85. cikk (1) bekezdésében említett területek – nem jogosultak nemzeti vagy közösségi támogató intézkedésekre.

89. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a tagállamok tájékoztatási követelményeire vonatkozó részletek, beleértve a II. mellékletben említett költségvetési előirányzatok meg nem felelés esetén történő esetleges csökkentéseit;

b)

a tagállamok által a 85., 86. és 87. cikkben meghatározott kötelességeknek való meg nem felelés esetén kirótt büntetések részletei.

II. FEJEZET

A telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás

90. cikk

A szőlőültetvény-telepítés átmeneti tilalma

(1)   A 24. cikk és különösen annak (3) bekezdése sérelme nélkül, a 24. cikk (1) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajták telepítése 2015. december 31-ig tilos.

(2)   2015. december 31-ig a 24. cikk (1) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtáknak az ugyanabban a cikkben említettektől eltérő szőlőfajtákra történő átoltása szintén tilos.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés ellenére az ugyanazokban a bekezdésekben említett telepítések és átoltások engedélyezettek, ha rendelkeznek:

a)

a 91. cikkben említett új telepítési joggal;

b)

a 92. cikkben említett újratelepítési joggal;

c)

a 93. és 94. cikkben említett jogtartalékból nyújtott telepítési joggal.

(4)   A (3) bekezdésben említett telepítési jogot hektárban nyújtják.

(5)   A 91–96. cikket 2015. december 31-ig kell alkalmazni.

(6)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmat területükön vagy területük egyes részein legkésőbb 2018. december 31-ig fenntartják. Ebben az esetben az e fejezetben – beleértve e cikket is – megállapított, a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás működésére irányadó szabályokat ennek megfelelően kell alkalmazni az adott tagállamban.

91. cikk

Új telepítési jogok

(1)   A tagállamok új telepítési jogokat adhatnak a termelőknek olyan területek tekintetében:

a)

amelyeket új telepítésre szántak, területrendezési és a nemzeti jogszabályok értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében;

b)

amelyeket kísérleti célra szánnak;

c)

amelyeket oltványiskoláknak szánnak, vagy;

d)

amelyek bor- és szőlőtermékeit kizárólag a bortermelő háztartásának fogyasztására szánják.

(2)   Az új telepítési jogot:

a)

az a termelő gyakorolhatja, akinek odaítélték;

b)

az odaítélést követő második borászati év vége előtt fel kell használni;

c)

az odaítélés tárgyának megfelelő célra kell felhasználni.

92. cikk

Újratelepítési jogok

(1)   A tagállamok újratelepítési jogot adnak azoknak a termelőknek, akik szőlőültetvényt vágtak ki.

Ugyanakkor nem jár újratelepítési jog a kivágással érintett olyan területek tekintetében, amelyekre a III. fejezetnek megfelelően kivágási támogatást nyújtottak.

(2)   A tagállamok újratelepítési jogot adhatnak azoknak a termelőknek, akik vállalják, hogy kivágnak egy szőlőültetvényt. Ilyen esetben a kijelölt terület kivágását legkésőbb az azon új szőlőültetvények telepítését követő harmadik év végéig kell elvégezni, amelyekre az újratelepítési jogot adták.

(3)   Az odaítélt újratelepítési jogoknak a tiszta szőlőültetvényre vonatkoztatva meg kell felelniük a kivágott területeknek.

(4)   Az újratelepítési jogokat abban a gazdaságban kell felhasználni, amelynek a jogokat odaítélték. A tagállamok ezenkívül azt is előírhatják, hogy ezeket a jogokat kizárólag azon a területen lehet felhasználni, ahol a szőlőt kivágták.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy az újratelepítési jogok részben vagy egészben átruházhatók egy azonos tagállamon belüli másik gazdaságra a következő esetekben:

a)

ha az adott gazdaság egy részét átruházzák az előbb említett másik gazdaságra;

b)

ha a másik gazdaság területeit a következőkre szánják:

i.

oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítása; vagy

ii.

oltványiskolák művelése.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az első albekezdésben előírt eltérés alkalmazása ne eredményezze területükön a termelési potenciál általános megnövekedését, különösen, ha nem öntözött területekről öntözött területekre történik átruházás.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az újratelepítési joghoz hasonló, korábbi, közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján nyert jogokra.

(7)   Az 1493/1999/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése alapján odaítélt újratelepítési jogokat az ott előírt időszakon belül kell felhasználni.

93. cikk

Telepítési jogok nemzeti és regionális jogtartaléka

(1)   A termelési potenciál megfelelőbb alakítása érdekében a tagállamok létrehozzák a telepítési jogok nemzeti jogtartalékát vagy regionális jogtartalékait.

(2)   Azon tagállamok, amelyek az 1493/1999/EK rendelet alapján nemzeti vagy regionális jogtartalékot hoztak létre, fenntarthatják azokat egészen addig, ameddig a telepítési jogra vonatkozó, e fejezet szerinti átmeneti szabályozást alkalmazzák.

(3)   A következő, az előírt időszak során fel nem használt telepítési jogok utalandók a nemzeti vagy a regionális jogtartalékba:

a)

új telepítési jogok;

b)

újratelepítési jogok;

c)

a jogtartalékból odaítélt telepítési jogok.

(4)   A termelők újratelepítési jogukat átruházhatják a nemzeti vagy a regionális jogtartalékra. Ezen – adott esetben a nemzeti alapokból való kifizetésért cserébe történő – átruházás feltételeit a tagállamok határozzák meg, számításba véve a felek jogos érdekeit.

(5)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok úgy dönthetnek, hogy nem hoznak létre jogtartalékrendszert, amennyiben bizonyítani tudják, hogy területük egészén létezik a telepítési jogokat kezelő, hatékonyan működő alternatív rendszer. Az alternatív rendszer szükség esetén eltérhet e fejezet vonatkozó rendelkezéseitől.

Az első albekezdés alkalmazandó azon tagállamokra is, amelyek megszüntetik az 1493/1999/EK rendelet szerinti nemzeti vagy regionális jogtartalék működtetését.

94. cikk

Telepítési jogok jogtartalékból történő odaítélése

(1)   A tagállamok jogot ítélhetnek oda a jogtartalékból:

a)

pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül olyan, negyven évnél fiatalabb termelőknek, akik megfelelő szakmai képzettséggel és hozzáértéssel rendelkeznek, először hoznak létre gazdaságot és ők a gazdaság vezetői;

b)

nemzeti vagy adott esetben a regionális pénzalapokba való befizetés fejében azoknak a termelőknek, akik olyan szőlőültetvények létrehozására szándékoznak felhasználni e jogokat, amelyek termése biztos felvevő piaccal rendelkezik.

A tagállamok meghatározzák a b) pontban említett ellenszolgáltatás összegének megállapítására szolgáló kritériumokat, amely összeg az érintett szőlőültetvények terméséből előállítandó végtermék és az új telepítésekre vonatkozóan a 90. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalommal érintett átmeneti időszak hátralévő részének függvényében változhat.

(2)   Amennyiben a jogtartalékból odaítélt telepítési jogokat felhasználják, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)

a felhasználás helye, a felhasznált szőlőfajták és a termesztéstechnológia biztosítékot nyújtsanak arra nézve, hogy a majdani termelés a piaci kereslethez igazodik;

b)

a terméshozamok megfeleljenek a régió átlagos terméshozamának, különösen abban az esetben, ha öntözött területeken használnak fel nem öntözött területekről származó telepítési jogokat.

(3)   A jogtartalékból odaítélt azon telepítési jogok, amelyeket legkésőbb az odaítélés borászati évét követő második borászati év vége előtt nem használnak fel, elvesznek és visszakerülnek a jogtartalékba.

(4)   Törlik a jogtartalékban lévő azon telepítési jogokat, amelyek odaítélésére a jogtartalékba való utalásukat követő ötödik év végéig nem kerül sor.

(5)   Ha egy tagállamban regionális jogtartalékok léteznek, az adott tagállam megállapíthat olyan szabályokat, amelyek lehetővé teszik a telepítési jogoknak a regionális jogtartalékok közötti átruházását. Ha mind regionális, mind nemzeti tartalékok léteznek egy tagállamban, a tagállam az azok közötti átruházást is engedélyezheti.

Az átruházásokra csökkentési együttható alkalmazható.

95. cikk

De minimis

Ezt a fejezetet nem kell alkalmazni azokban a tagállamokban, amelyekben a közösségi telepítési jogra vonatkozó szabályozást 2007. december 31-ig nem kellett alkalmazni.

96. cikk

Szigorúbb nemzeti szabályozás

A tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat fogadhatnak el az új telepítési jogok és az újratelepítési jogok odaítélése tekintetében. A termelési potenciál alakulásának nyomon követéséhez előírhatják, hogy a vonatkozó kérelmeket és az azokban nyújtott megfelelő információkat az érintetteknek további információkkal kell kiegészíteniük.

97. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

az e fejezet rendelkezéseinek alkalmazásakor felmerülő túlságosan nagy adminisztratív terhek elkerülésére szolgáló rendelkezések;

b)

a szőlőültetvények egymás mellett létezése a 92. cikk (2) bekezdésének értelmében;

c)

a 94. cikk (5) bekezdésében említett csökkentési együttható alkalmazása.

III. FEJEZET

Kivágási program

98. cikk

Alkalmazási terület és fogalommeghatározás

E fejezet azokat a feltételeket határozza meg, amelyek alapján a szőlőtermesztők a szőlőültetvények kivágásáért cserébe támogatást (a továbbiakban: kivágási támogatás) kapnak.

99. cikk

A program időtartama

A kivágási program a 2010/2011-es borászati év végéig alkalmazandó.

100. cikk

A jogosultság feltételei

A kivágási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha az érintett terület megfelel a következő feltételeknek:

a)

a kivágásra irányuló kérelmet megelőző tíz borászati évben nem részesült közösségi vagy nemzeti, szerkezetátalakítási és átállási jellegű intézkedésekkel kapcsolatos támogatásban;

b)

a kivágásra irányuló kérelmet megelőző öt borászati évben egyetlen más közös piacszervezési rendszer keretében sem részesült közösségi támogatásban;

c)

gondozzák;

d)

0,1 hektárnál nem kisebb. Mindazonáltal e minimális nagyság tagállami döntés alapján az adott tagállam egyes közigazgatási régióiban 0,3 hektár is lehet, amennyiben az adott régiókban a gazdaságok szőlőültetvényeinek átlagos nagysága meghaladja az egy hektárt;

e)

nem az alkalmazandó közösségi vagy nemzeti előírások megsértésével ültették be;

f)

a 24. cikk (1) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtával ültették be.

Az e) pont ellenére az 1493/1999/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével és az e rendelet 86. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendezett területek jogosultak a kivágási támogatásra.

101. cikk

A kivágási támogatás összege

(1)   Az odaítélendő kivágási támogatások sávjait a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

(2)   A kivágási támogatás pontos összegét a tagállamok az (1) bekezdésben említett sávokon belül, az érintett gazdaság múltbeli terméshozama alapján állapítják meg.

102. cikk

Eljárás és költségvetés

(1)   Az érdekelt termelők a kivágási támogatásra vonatkozó kérelmeket minden évben legkésőbb szeptember 15-ig nyújtják be a tagállam illetékes hatóságainak. A tagállamok szeptember 15-nél korábbi időpontot is meghatározhatnak, feltéve hogy az június 30-nál későbbre esik, valamint hogy a tagállamok – adott esetben – megfelelően figyelembe veszik az általuk alkalmazott, a 104. cikk szerinti mentességeket.

(2)   A tagállamok a beérkezett kérelmekre vonatkozóan adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, feldolgozzák a támogatható kérelmeket, és minden év október 15-ig értesítik a Bizottságot a kérelmekben szereplő teljes területről és támogatási összegről régiónkénti és terméshozam-tartományonkénti bontásban.

(3)   A kivágási program maximális éves költségvetése a VII. mellékletben található.

(4)   A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban minden év november 15-ig egységes százalékos értéket állapítanak meg a bejelentett összegek elfogadásának mértékére vonatkozóan, amennyiben a tagállamok által a Bizottságnak bejelentett teljes összeg meghaladja a rendelkezésre álló költségvetési forrást, figyelembe véve – adott esetben – a 104. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazását.

(5)   A tagállamok a kérelmeket minden évben február 1-jéig, a következők szerint fogadják el:

a)

a kérelmekben szereplő területek egészére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság nem határozott meg a (4) bekezdésben említett százalékos értéket; vagy

b)

a (4) bekezdésben említett, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló százalékos érték alkalmazásával kiszámított területekre vonatkozóan, valamint a következő prioritásoknak megfelelően:

i.

a tagállamok azoknak a kérelmezőknek biztosítanak elsőbbséget, akiknek a kivágási támogatásra irányuló kérelme az egész szőlőültetvényükre kiterjed;

ii.

a tagállamok második prioritást azoknak a kérelmezőknek biztosítanak, akik legalább 55 évesek, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek.

A tagállamok minden év március 1-jéig értesítik a Bizottságot a régiók és a terméshozam mértéke szerint felosztott, elfogadott kérelmekről, valamint a kivágási támogatás régiónként kifizetett teljes összegéről.

(6)   Az előző borászati év tekintetében a tagállamok december 1-jéig értesítik a Bizottságot:

a)

a kivágott szőlőültetvények területéről régiónkénti és terméshozam-tartomány szerinti bontásban;

b)

a kivágási támogatás régiók szerint kifizetett teljes összegéről.

103. cikk

Kölcsönös megfeleltetés

Azon gazdálkodók esetében, akiknél úgy találják, hogy gazdaságuk a kivágási támogatás kifizetésétől számított három éven belül bármikor nem felelt meg az 1782/2003/EK rendelet 3–7. cikkében említett, jogszabályba foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot követelményének – amennyiben a meg nem felelés a gazdálkodónak közvetlenül felróható tettből vagy mulasztásból fakadt –, a támogatást részben vagy egészben, a meg nem felelés súlyától, mértékétől, állandóságától és ismétlődésétől függően csökkenteni vagy törölni kell, és a gazdálkodót adott esetben kötelezni kell a támogatásnak az említett rendelkezésekben megállapított feltételeknek megfelelő visszafizetésére.

104. cikk

Mentességek

(1)   A tagállam úgy dönthet, hogy a továbbiakban elutasítja a 102. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha a területén a kivágott területek összessége elérte a VIII. mellékletben említett, szőlővel betelepített területének 8 %-át.

A tagállam úgy dönthet, hogy valamely régió vonatkozásában a továbbiakban elutasítja a 102. cikk (1) bekezdésében említett kérelmeket, ha az adott régió területén a kivágott területek összessége elérte a régió szőlővel betelepített területének 10 %-át.

(2)   A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam VIII. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 15 %-ának megfelelő összes kivágott területet eredményeznének.

(3)   A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban döntés hozható a kivágási program valamely tagállamban történő alkalmazásának egy adott évre vonatkozó megszüntetéséről, amennyiben a függőben lévő kérelmekre figyelemmel megállapítható, hogy a további kivágások az adott tagállam VIII. mellékletben említett, szőlővel betelepített területe több mint 6 %-ának megfelelő összes kivágott területet eredményeznének a programnak az adott évben való működtetése során.

(4)   A tagállamok a hegyvidéki területeken és a meredek lejtőkön található szőlőültetvényeket a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó feltételeknek megfelelően.

(5)   A tagállamok a kivágási programra jogosulatlannak minősíthetik azokat a területeket, amelyek esetében a program végrehajtása nem lenne összeegyeztethető a környezetvédelem szempontjaival. Az ekképpen jogosulatlannak minősített területek nem léphetik túl a VIII. mellékletben említett, szőlőültetvényekkel betelepített teljes terület 3 %-át.

(6)   Görögország a kivágási program tekintetében – Kréta és Evia szigete kivételével – jogosulatlannak nyilváníthatja az égei-tengeri szigetek és a jón-tengeri szigetek szőlővel betelepített területeit.

(7)   Az e fejezetben meghatározott kivágási program nem alkalmazandó az Azori-szigeteken, Madeirán és a Kanári-szigeteken.

(8)   Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy élnek a (4)–(6) bekezdésben előírt lehetőségekkel, minden év augusztus 1-jéig – első alkalommal 2008. augusztus 1-jéig – a végrehajtandó kivágási intézkedést illetően tájékoztatják a Bizottságot:

a)

a jogosulatlannak minősített területekről;

b)

a (4) és (5) bekezdéssel összhangban jogosulatlannak történő minősítés alapjáról.

(9)   A tagállamok a (4)–(7) bekezdés alapján jogosulatlan vagy jogosulatlannak minősített területek termelőit előnyben részesítik az e rendeletben meghatározott egyéb támogatási intézkedések, különösen – ahol alkalmazható – a támogatási programok és a vidékfejlesztési intézkedések szerinti szerkezetátalakítási és átállási intézkedés vonatkozásában.

105. cikk

De minimis

E fejezet nem vonatkozik azokra a tagállamokra, ahol a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert. Ezt a mennyiséget az előző öt borászati év alatt termelt mennyiség átlaga alapján kell kiszámítani.

106. cikk

Nemzeti kiegészítő támogatás

Az odaítélt kivágási támogatás mellett a tagállamok az alkalmazandó kivágási támogatás 75 %-át meg nem haladó nemzeti kiegészítő támogatást nyújthatnak.

107. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a 100. cikkben említett jogosultsági feltételekkel kapcsolatos részletek, különösen az arra vonatkozó bizonyíték tekintetében, hogy az említett területeket 2006-ban és 2007-ben megfelelően gondozták;

b)

a 101. cikkben említett támogatási sávok és szintek;

c)

a 104. cikkben említett mentességi kritériumok;

d)

a tagállamoknak a kivágási program végrehajtását illető jelentéstételi kötelezettségei, beleértve azokat a büntetéseket, amelyek a jelentéstétellel kapcsolatos késedelmek esetére alkalmazandók, valamint azokat az információkat, amelyeket a tagállamok a termelőknek a program elérhetőségére vonatkozóan szolgáltatnak;

e)

a nemzeti kiegészítő támogatásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek;

f)

a kifizetések határideje.

VI. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

108. cikk

Szőlőkataszter

(1)   A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(2)   Azokra a tagállamokra, amelyekben a 24. cikk (1) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákkal betelepített terület összesen kevesebb mint 500 hektár, az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség nem vonatkozik.

109. cikk

Jegyzék

Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjaikban a 11. cikkel összhangban előírják a „szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására” vonatkozó intézkedést, a 108. cikkben említett szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig – első alkalommal 2009. március 1-jéig –benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó naprakésszé tett jegyzéket.

110. cikk

A szőlőkataszter és a jegyzék alkalmazási időtartama

A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban határozni lehet arról, hogy a 108. és 109. cikk 2016. január 1-jét követően nem alkalmazandó.

111. cikk

Kötelező bejelentések

(1)   A borszőlőfajtákat termesztők, a must- és bortermelők minden évben jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknál a legutóbbi szüretből előállított mennyiségekről.

(2)   A tagállamok a borszőlővel kereskedők részére előírhatják, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlőmennyiségről jelentést tegyenek.

(3)   A must- és bortermelők, valamint a kereskedők (a kiskereskedők kivételével) évente jelentést tesznek az illetékes nemzeti hatóságoknak a must- és borkészleteikről, függetlenül attól, hogy azok az adott év vagy előző évek terméséből származnak-e. A harmadik országokból importált mustokról és borokról külön kell nyilatkozni.

112. cikk

Kísérő okmányok és nyilvántartás

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérő okmánnyal lehet a Közösségen belül forgalomba hozni.

(2)   Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során az e rendelet hatálya alá tartozó termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

113. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén:

a)

a Bizottságot egy szabályozási bizottság segíti;

b)

az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni;

c)

az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében említett határidő három hónap.

114. cikk

Pénzügyi források

A II. cím I. fejezetében és az V. cím III. fejezetében előírt intézkedések – a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett intézkedés kivételével – az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említetteknek megfelelően a mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciónak minősülnek.

115. cikk

Információcsere a tagállamok és a Bizottság között

(1)   A tagállamok és a Bizottság ellátják egymást az e rendelet alkalmazásához szükséges minden információval, nevezetesen a piacmegfigyelés és -elemzés, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés tekintetében.

(2)   A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban részletes szabályokat kell elfogadni annak eldöntésére, hogy mely információk szükségesek e cikk (1) bekezdésének alkalmazására, valamint annak meghatározására, hogy mi annak a formája, tartalma, ütemezése és határideje, továbbá az információk és az okmányok átadását vagy rendelkezésre bocsátását szabályozó rendelkezések tekintetében.

116. cikk

Ellenőrzés

E rendelet alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a területekre vonatkozó közigazgatási és ellenőrző eljárások a következők tekintetében összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER):

a)

számítógépes adatbázis;

b)

az 1782/2003/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében említett, mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c)

az adminisztratív ellenőrzések.

Ezen eljárásoknak nehézségek és összeütközések nélkül lehetővé kell tenniük az IIER-rel való közös működést vagy információcserét.

117. cikk

Ellenőrzések, közigazgatási szankciók és az azokról történő jelentéstétel

Az 1782/2003/EK rendelet na) pontjában említett terület kivételével, az e rendelet 113. cikke (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az alábbi szabályokat kell elfogadni:

a)

a borágazatban – különösen az ellenőrzés tekintetében – a közösségi rendelkezések egységes alkalmazását biztosító szabályok, valamint az ellenőrzések javítását szolgáló meghatározott pénzügyi eljárásokra vonatkozó szabályok;

b)

az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítését illetően a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

c)

a közigazgatási szankciók alkalmazási rendszere azokra az esetekre, amikor az e rendelet alkalmazásából adódó kötelezettségek be nem tartására derül fény, számításba véve annak súlyosságát, mértékét, állandóságát és ismétlődését;

d)

az e rendelet alkalmazásából eredő jogosulatlan kifizetések behajtására vonatkozó szabályok;

e)

az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentésekkel kapcsolatos szabályok.

118. cikk

A felelős nemzeti hatóságok kijelölése

(1)   A 47. cikk sérelme nélkül, a tagállamok kijelölik azt a hatóságot vagy hatóságokat, amelyek felelősek a borágazatra vonatkozó közösségi szabályozás betartásának biztosításáért. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/EIC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

119. cikk

A válság esetén történő lepárláshoz nyújtott nemzeti támogatás

(1)   A tagállamok 2012. augusztus 1-jétől igazolt válsághelyzetben nemzeti támogatást nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás arányos és lehetővé teszi a válság kezelését.

(3)   Egy adott évben egy adott tagállamban az ilyen támogatás céljából rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladja meg az adott évre vonatkozóan a II. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(4)   Az (1) bekezdésben említett támogatást alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. Az intézkedés esetleges jóváhagyásáról és a támogatás lehetséges megadásáról szóló határozatot a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)   Az (1) bekezdésben említett lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzulás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

120. cikk

A Bizottság jelentése

A Bizottság 2012 végére jelentést készít, különösen a reform végrehajtása során szerzett tapasztalatok figyelembevételével.

121. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e cím végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezen intézkedések különösen a következőket foglalhatják magukban:

a)

a 108. cikkben előírt szőlőkataszterre és különösen a termelési potenciál nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos használatára vonatkozó részletes szabályozás;

b)

a 109. cikkben előírt jegyzékre és különösen a termelési potenciál nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos használatára vonatkozó szabályozás részletei;

c)

a területfelméréssel kapcsolatos szabályozás részletei;

d)

büntetések a tájékoztatási követelmények be nem tartásának esetén;

e)

a 111. cikkben előírt kötelező bejelentések;

f)

a 112. cikkben előírt kísérő okmányok és nyilvántartás;

g)

a 119. cikkben említett nemzeti támogatásra vonatkozó részletek.

VII. CÍM

MÓDOSÍTÁSOK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Módosítások

122. cikk

Az 1493/1999/EK rendelet módosítása

Az 1493/1999/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének első albekezdésében a „2002. július 31-ig” kifejezés helyébe a következő szöveg lép:

„2008. július 31-ig”.

123. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet módosításai

Az 1782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 38. cikkben említett bázisidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyikének alapján vagy az olívaolaj esetében a 37. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett gazdasági években támogatásban részesült, vagy a cukorrépa, cukornád és cikória esetében ha piaci támogatásban részesült a VII. melléklet K. pontjában említett reprezentatív időszak során, vagy a banán esetében ha a VII. melléklet L. pontjában említett reprezentatív időszak során a bevételkiesés ellentételezésében részesült, vagy gyümölcs és zöldség, áruburgonya és faiskolák esetében ha a VII. melléklet M. pontja szerinti ezen termékekre vonatkozóan a tagállamok által a reprezentatív időszak során alkalmazott gyümölcs- és zöldségtermékek, áruburgonya vagy faiskola termelője volt, vagy a bor esetében ha támogatási jogosultságot szerzett a VII. melléklet N. és O. pontjában említettek alapján.”;

2.

a 37. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Bor esetében a referenciaösszeg kiszámítása és kiigazítása a VII. melléklet N. és O. pontjának megfelelően történik.”;

3.

a 41. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1b)   Bor esetében és figyelembe véve a tagállamok által a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (25) 9. és 102. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátott legutóbbi adatokat, a Bizottság az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazítja az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felső határokat. A nemzeti felső határok kiigazítását megelőző év december 1-jéig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet VII. mellékletének N. pontjában említett jogosultságok regionális átlagértékéről.

4.

a 43. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ad)

bor esetében a VII. melléklet N. és O. pontja szerint kiszámított hektárszám;”;

5.

az 44. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:

„(2)   A »támogatható hektárszám« a mezőgazdasági üzem bármely földterülete, kivéve az erdők területét és a nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt területeket.”;

6.

az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„51. cikk

Mezőgazdasági célú földhasználat

A 44. cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett parcellákat a mezőgazdasági termelő bármely mezőgazdasági tevékenység céljára használhatja.”

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy a tagállamok által kijelölt időpontig, de legkésőbb 2010. december 31-ig engedélyezik, hogy a tagállam egy vagy több régiójában a következőkre a továbbiakban se használják a parcellákat:

a)

a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek közül egy vagy több termelése. Ebben az esetben azonban a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatható hektárszámon lehetővé teszik másodvetésű növénykultúrák művelését egy, minden év augusztus 15-én kezdődő, legfeljebb három hónapos időszakban, a tagállam kérelmére azonban ez az időpont a 144. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően módosul azon régiók tekintetében, amelyekben a gabonát éghajlati okokból rendes körülmények között korábban takarítják be;

b)

áruburgonya termesztése; és/vagy

c)

faiskolai növények termesztése.”;

7.

a 63. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A borra vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2009. április 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.”;

8.

a 71c. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Bor esetében és figyelembe véve a tagállamok által a 479/2008/EK rendelet 9. és 102. cikke (6) bekezdésével összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátott legutóbbi adatokat, a Bizottság az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazítja az e rendelet VIIIa. mellékletében meghatározott nemzeti felső határokat. A nemzeti felső határok kiigazítását megelőző év december 1-jéig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet VII. mellékletének N. pontjában említett jogosultságok regionális átlagértékéről.”;

9.

a 145. cikkben

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„de) a bor támogatásának az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztéséről szóló részletes szabályok a 479/2008/EK rendelettel összhangban;”

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„na) a bor esetében a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozóan a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikkében megállapítottak szerinti részletes szabályok;”

10.

a IV. melléklet második oszlopának utolsó francia bekezdése helyébe a következő francia bekezdés lép:

„—

az olajfaligetek és a szőlőültetvények jó vegetatív állapotban tartása.”;

11.

a VII. melléklet a következő pontokkal egészül ki:

„N.   Bor (kivágás)

Azok a mezőgazdasági termelők, akik részt vesznek a 479/2008/EK rendelet V. címének III. fejezetében megállapított kivágási programban, a kivágást követő évben azon hektárszámmal egyenlő támogatási jogosultságban részesülnek, amely tekintetében kivágási támogatást kaptak.

E támogatási jogosultságok egységértéke egyenlő az adott régió támogatási jogosultságainak regionális átlagértékével. Ugyanakkor az egységérték semmiképpen nem haladhatja meg a 350 EUR/ha összeget.”

O.   Bor (átcsoportosítás a támogatási programokból)

Amennyiben a tagállamok a 479/2008/EK rendelet 9. cikkének megfelelő támogatás nyújtását választják, minden egyes mezőgazdasági termelő, valamint az e rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett hektárszám tekintetében referenciaösszeget határoznak meg az alábbiak szerint:

objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes alapon;

a 2005/2006-os borászati évtől kezdve egy vagy több borászati év reprezentatív referencia-időszaka vonatkozásában. Mindazonáltal a referenciaösszeg és a figyelembe vett hektárszám megállapításához használt kritériumok nem alapulhatnak a 2007/2008-as borászati évet követő borászati éveket tartalmazó referencia-időszakon, amennyiben a támogatási programokkal kapcsolatos átcsoportosítás azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújtott ellentételezésre vonatkozik, akik az eddigiekben élelmezési célú alkohol lepárlására kaptak támogatást vagy anyagi haszonélvezői voltak a 479/2008/EK rendelet szerinti bor-alkoholtartalom növelését célzó sűrítettszőlőmust-használattal kapcsolatos támogatásnak;

a 479/2008/EK rendelet 6. cikke e) pontjában említett ezen intézkedés céljára összességében rendelkezésre álló összeget nem meghaladó módon.”;

12.

a VIII. mellékletben:

a táblázat első oszlopában egy csillagot (*) kell beszúrni az „Olaszország” szó mögé,

a táblázat alá a következő sorokat kell beszúrni:

„ (*) Az Olaszországra vonatkozó 2008., 2009. és 2010. évi összegek 20 millió EUR-val csökkennek (lásd: a 479/2008/EK rendelet II. mellékletéhez tartozó lábjegyzetet)”.

124. cikk

Az 1290/2005/EK rendelet módosítása

Az 1290/2005/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság meghatározza azon összegeket, amelyek az 1782/2003/EK rendelet 10. cikkének (2) bekezdése, valamint 143d. és 143e. cikke, a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 27-i 378/2007/EK tanácsi rendelet (26) 4. cikkének (1) bekezdése, illetve a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (27)23. cikkének (2) bekezdése alapján az EMVA rendelkezésére állnak.

125. cikk

A 3/2008/EK rendelet módosításai

A 3/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 2. cikkben:

az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

tájékoztató kampányok az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok, a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borok és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott szeszes italok közösségi rendszeréről;”

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A belső piac esetében az 1. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések közé tartozhatnak a felelősségteljes alkoholfogyasztási magatartással és a veszélyes alkoholfogyasztással összefüggő ártalmakkal kapcsolatos tájékoztató intézkedések.

A belső piac esetében a támogatható intézkedések közé tartozhat az országos és európai jelentőségű rendezvényeken, vásárokon és kiállításokon való részvétel is, a közösségi termékekről kialakult kép javítására szánt standok felállítása révén.”;

2.

a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„e)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok, a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borok és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott szeszes italok közösségi rendszeréről történő tájékoztatás célszerűsége, valamint a felelősségteljes alkoholfogyasztási magatartásról és a veszélyes alkoholfogyasztással összefüggő ártalmakról való tájékoztatás szükségessége;”

3.

a 13. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdésben előírt százalékarány a felelősségteljes alkoholfogyasztási magatartással és a veszélyes alkoholfogyasztással összefüggő ártalmakkal kapcsolatos tájékoztatásról szóló, a Közösségben végrehajtott intézkedések esetében 60 %.”

II. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

126. cikk

Az áttérést megkönnyítő rendelkezések

A 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket lehet elfogadni:

a)

az 1493/1999/EK rendeletben előírt szabályozásról az e rendeletben megállapított szabályozásra való áttérés megkönnyítésére;

b)

szükség esetén egyedi gyakorlati problémák megoldására. Ezek az intézkedések – amennyiben az kellően indokolt – eltérhetnek e rendelet bizonyos rendelkezéseitől.

127. cikk

Az állami támogatás szabályainak alkalmazhatósága

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel, a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítására és kereskedelmére.

(2)   A Szerződés 87., 88. és 89. cikke nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)

az e rendelet 3. cikkében említett támogatás, beleértve a 18. cikk (5) bekezdésével összhangban finanszírozott támogatást is;

b)

a 106. cikkben említett kiegészítő nemzeti támogatások;

c)

a 119. cikkben említett nemzeti támogatás.

128. cikk

Hatályon kívül helyezések, átmeneti folytatólagos alkalmazhatóság és hivatkozások

(1)   A (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel, a 2392/86/EGK rendelet és az 1493/1999/EK rendelet hatályát veszti.

(2)   A 2392/86/EK rendeletet és az 1493/1999/EK rendelet V. címének I. és II. fejezetét, VI. címét, 24. és 80. cikkét, valamint különösen a vonatkozó mellékletekben szereplő megfelelő rendelkezéseket mindaddig alkalmazni kell, amíg e rendelet megfelelő fejezetei a 129. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban alkalmazandóvá nem válnak.

(3)   Az 1493/1999/EK rendeletben meghatározott következő intézkedések továbbra is alkalmazandók, amennyiben az említett rendelet szerinti támogatható intézkedéseket 2008. augusztus 1-jét megelőzően már elkezdték, vagy teljesítésükre kötelezettséget vállaltak.

a)

a II. cím II. és III. fejezete szerinti intézkedések (a termelésből való végleges kivonásért járó támogatások, szerkezetátalakítás és átállás). A II. cím III. fejezete alapján 2008. október 15. után azonban nem fizethető támogatás;

b)

a III. cím szerinti intézkedések (piaci mechanizmusok);

c)

a VII. cím 63. cikke szerinti intézkedések (export-visszatérítések).

(4)   A hatályon kívül helyezett 1493/1999/EK rendeletre való hivatkozásokat adott esetben az erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

129. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2008. augusztus 1-jétől kell alkalmazni, az alábbiak kivételével:

a)

az 5–8. cikket 2008. június 30-tól kell alkalmazni;

b)

a 122. cikket 2008. január 1-jétől kell alkalmazni;

c)

a 123. cikket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni;

d)

az V. cím III. fejezetét 2008. június 30-tól kell alkalmazni;

e)

a 113. cikk (1) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadandó szabályozás által előírt eltérő rendelkezés hiányában a III. cím II., III., IV., V. és VI. fejezetét, valamint a 108., 111. és 112. cikket, továbbá különösen a vonatkozó mellékletek megfelelő rendelkezéseit 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

(3)   Az V. cím II. fejezetét 2015. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2008. április 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. RUPEL


(1)  2007. december 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  2007. december 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1234/2007/EK rendelettel (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o. A legutóbb a 248/2008/EK rendelettel (HL L 76., 2008.3.19., 6. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A legutóbb a 146/2008/EK rendelettel (HL L 46., 2008.2.21., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. Az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb a 301/2008/EK tanácsi rendelettel (HL L 97., 2008.4.9., 85. o.) módosított rendelet.

(8)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2007/68/EK bizottsági irányelvvel (HL L 310., 2007.11.28., 11. o.) módosított irányelv.

(9)  HL L 208., 1986.7.31., 1. o. A legutóbb az 1631/98/EK rendelettel (HL L 210., 1998.7.28., 14. o.) módosított rendelet.

(10)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(11)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb az 1437/2007/EK rendelettel (HL L 322., 2007.12.7., 1. o.) módosított rendelet.

(12)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 293/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 90., 2008.4.2., 5. o.) módosított rendelet.

(13)  HL L 3., 2008.1.5., 1. o.

(14)  A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.). A legutóbb az 1989/2006/EK rendelettel (HL L 411., 2006.12.30., 6. o.) módosított rendelet.

(15)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(16)  HL L 265., 2006.9.26., 1. o.

(17)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o. A legutóbb az 1276/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 284., 2007.10.30., 11. o.) módosított rendelet.

(18)  HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(19)  HL L 40., 1989.2.11., 1. o. A 92/10/EGK határozattal (HL L 6., 1992.1.11., 35. o.) módosított irányelv.

(20)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb az 1891/2006/EK rendelettel (HL L 386., 2006.12.29., 14. o.) módosított rendelet.

(21)  HL L 186., 1989.6.30., 21. o. A legutóbb a 92/11/EGK irányelvvel (HL L 65., 1992.3.11., 32. o.) módosított irányelv.

(22)  HL L 247., 2007.9.21., 17. o.

(23)  HL L 67., 1994.3.10., 89. o. A legutóbb a 427/2003/EK rendelettel (HL L 65., 2003.3.8., 1. o.) módosított rendelet.

(24)  HL L 349., 1994.12.31., 53. o. A legutóbb a 2200/2004/EK rendelettel (HL L 374., 2004.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

(25)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.”

(26)  HL L 95., 2007.4.5., 1. o.

(27)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.”


I. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Általános fogalmak

1.

„Borászati év”: az e rendelet hatálya alá tartozó termékek előállítási éve. A borászati év minden év augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig tart.

Szőlőtőkékkel kapcsolatos fogalmak

2.

„Kivágás”: a szőlővel betelepített területen található összes szőlőtőke teljes eltávolítása.

3.

„Telepítés”: a beoltott vagy oltatlan szőlőtőkék vagy szőlőtőkerészek szőlőtermesztés vagy oltványiskola létrehozása céljából történő végleges ültetése.

4.

„Átoltás”: egy előzőleg már beoltott szőlőtőke oltása.

Termékkel kapcsolatos fogalmak

5.

„Friss szőlő”: a szőlőnek a bor készítésére, előállítására használt érett vagy enyhén töppedt gyümölcse, amelyet szokásos borászati eszközökkel lehet zúzni vagy préselni, és amelyben spontán módon beindulhat az alkoholos erjedés.

6.

„Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust”: olyan termék,

a)

amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 12 térfogatszázalék és maximum 15 térfogatszázalék;

b)

amelyet úgy nyernek, hogy minimum 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú és kizárólag a 24. cikk (1) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákból előállított, nem erjedt szőlőmusthoz hozzáadnak:

i.

vagy szőlő eredetű semleges alkoholt, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 96 térfogatszázalék,

ii.

vagy egy a bor lepárlásából származó, nem finomított terméket, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 80 térfogatszázalék.

7.

„Szőlőlé”: olyan nem erjesztett, de erjeszthető folyékony termék, amelyet:

a)

megfelelő kezeléssel állítottak elő, hogy így változatlan állapotában fogyasztásra alkalmas legyen;

b)

friss szőlőből vagy szőlőmustból vagy visszaalakítással állítottak elő. Ha visszaalakítással állítják elő, sűrített szőlőmustból vagy sűrített szőlőléből kell előállítani.

A szőlőlé esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

8.

„Sűrített szőlőlé”: nem karamellizált szőlőlé, amelyet a szőlőlé részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a később meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 oC-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőlé esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

9.

A „Borseprő” jelentése:

a)

az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a tárolóedényekben lerakódó, bort tartalmazó üledék;

b)

az a) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék;

c)

a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a szőlőmustot tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék;

d)

a c) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

10.

„Szőlőtörköly”: az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány.

11.

„Törkölybor/pikett”: olyan termék, amelyet:

a)

a vízben áztatott, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével; vagy

b)

az erjesztett szőlőtörköly vízzel történő kilúgozásával nyernek.

12.

„Lepárlás céljára szeszezett bor”: olyan termék,

a)

amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 18 térfogatszázalék és maximum 24 térfogatszázalék;

b)

amelyet kizárólag úgy állítanak elő, hogy egy maradék cukrot nem tartalmazó borhoz olyan, bor lepárlásából származó, nem finomított terméket adnak hozzá, amelynek maximális tényeges alkoholtartalma 86 térfogatszázalék;

c)

amelynek maximális illósavtartalma ecetsavban kifejezve 1,5 gramm/liter.

13.

A „Küvé” jelentése:

a)

szőlőmust;

b)

bor;

c)

szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke,

amelyeket egy konkrét pezsgőfajta készítésére szánnak.

Alkoholtartalommal kapcsolatos fogalmak

14.

„Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban”: annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20 oC-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

15.

„Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom”: annak a tiszta alkoholnak a térfogata 20 oC-os hőmérsékleten, amely a termék 100 térfogategységében található cukor e hőmérsékleten lezajló teljes erjedésével keletkezhetne.

16.

„Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

17.

„Természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: egy termék alkoholtartalom-növelés előtti összes alkoholtartalma térfogatszázalékban.

18.

„Tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban”: 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

19.

„Tömegben számított potenciális alkoholtartalom”: 100 kilogramm termékben található cukor teljes erjedésével készíthető tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

20.

„Tömegben számított összes alkoholtartalom”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.


II. MELLÉKLET

A TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KÖLTSÉGVETÉSE

(a 8. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

(1000 EUR-ban)

Költségvetési év

2009

2010

2011

2012

2013

2014-től kezdődően

BG

15 608

21 234

22 022

27 077

26 742

26 762

CZ

2 979

4 076

4 217

5 217

5 151

5 155

DE

22 891

30 963

32 190

39 341

38 867

38 895

EL

14 286

19 167

19 840

24 237

23 945

23 963

ES

213 820

284 219

279 038

358 000

352 774

353 081

FR

171 909

226 814

224 055

284 299

280 311

280 545

IT (1)

238 223

298 263

294 135

341 174

336 736

336 997

CY

2 749

3 704

3 801

4 689

4 643

4 646

LT

30

37

45

45

45

45

LU

344

467

485

595

587

588

HU

16 816

23 014

23 809

29 455

29 081

29 103

MT

232

318

329

407

401

402

AT

8 038

10 888

11 313

13 846

13 678

13 688

PT

37 802

51 627

53 457

65 989

65 160

65 208

RO

42 100

42 100

42 100

42 100

42 100

42 100

SI

3 522

4 820

4 987

6 169

6 091

6 095

SK

2 938

4 022

4 160

5 147

5 082

5 085

UK

160

221

227

284

280

280


(1)  Az 1782/2003/EK rendelet VIII. mellékletében szereplő, Olaszországra vonatkozóan a 2008., 2009. és 2010. év tekintetében megállapított nemzeti felső határok 20 millió EUR-val csökkennek, és ezeket az összegeket a 2009., 2010. és 2011. év vonatkozásában belefoglalták Olaszország költségvetési összegeibe, az e táblázatban meghatározottak szerint.


III. MELLÉKLET

A VIDÉKFEJLESZTÉS KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATA

(a 23. cikk (3) bekezdésében említettek szerint)

(1000 EUR-ban)

Költségvetési év

2009

2010

2011-től kezdődően

BG

CZ

DE

EL

ES

15 491

30 950

46 441

FR

11 849

23 663

35 512

IT

13 160

26 287

39 447

CY

LT

LU

HU

MT

AT

PT

RO

SI

SK

UK


IV. MELLÉKLET

A SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEK KATEGÓRIÁI

1.   Bor

A bor a kizárólag zúzott vagy nem zúzott friss szőlő vagy szőlőmust teljes vagy részleges alkoholos erjedése által nyert termék.

A bor:

a)

tényleges alkoholtartalma – függetlenül attól, hogy sor került-e az V. melléklet B. pontjában felsorolt eljárások alkalmazására vagy sem – nem kisebb 8,5 térfogatszázaléknál, amennyiben a bort kizárólag a IX. mellékletben említett A. vagy a B. szőlőtermő övezetekben szüretelt szőlőből állították elő, más szőlőtermő övezetekben pedig nem kisebb 9 térfogatszázaléknál;

b)

tényleges alkoholtartalma – eltérve az egyébként alkalmazandó minimális tényleges alkoholtartalomtól, amennyiben oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott, függetlenül attól, hogy sor került-e az V. melléklet B. pontjában meghatározott eljárások alkalmazására vagy sem – legalább 4,5 térfogatszázalék;

c)

összes alkoholtartalma nem nagyobb 15 térfogatszázaléknál. Ettől eltérve:

a Közösség területén található bizonyos szőlőtermő területekről származó, a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő, az összes alkoholtartalom felső határa elérheti a 20 térfogatszázalékot,

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező, alkoholtartalom-növelés nélkül előállított borok esetében az összes alkoholtartalom felső határa meghaladhatja a 15 térfogatszázalékot.

d)

a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott esetleges eltérésektől eltekintve, összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb mint 3,5 gramm/liter vagy 46,6 milliekvivalens/liter.

A „retsina” olyan bor, amelyet kizárólag Görögország földrajzi területén állítanak elő az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag a „retsina” nevű bor készítésére megengedett, a vonatkozó görög rendelkezésekben megállapított feltételek szerint.

A b) ponttól eltérve, a „tokaji eszencia” és a „Tokajská esencia” bornak minősül.

2.   Még erjedésben lévő újbor

A még erjedésben levő újbor olyan termék, amelynek alkoholos erjedése még nem ment teljesen végbe, és amelyet még nem fejtettek le a seprőjéről.

3.   Likőrbor

A likőrbor olyan termék,

a)

amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 15 térfogatszázalék és maximum 22 térfogatszázalék;

b)

amelynek összes alkoholtartalma nem kevesebb 17,5 térfogatszázaléknál, kivéve bizonyos eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek jegyzékét a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell összeállítani;

c)

amelyet az alábbiakból állítanak elő:

részben erjedt szőlőmustból,

borból,

az előbbi termékek vegyítéséből, vagy

szőlőmustból vagy annak borral való vegyítéséből, amennyiben a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokról van szó;

d)

amelynek eredeti természetes alkoholtartalma nem kevesebb 12 térfogatszázaléknál, kivéve bizonyos eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek jegyzékét a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell összeállítani;

e)

amelyhez hozzáadtak

i.

a következők közül egyet vagy többet együttesen:

szőlő eredetű semleges alkohol, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 96 térfogatszázalék,

borból vagy szárított szőlőből előállított párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 86 térfogatszázalék;

ii.

adott esetben a következő termék(ek)kel együtt:

sűrített szőlőmust,

az e) pont i. alpontjában említett termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke;

f)

amelyhez – az e) ponttól eltérve, bizonyos oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborok esetében, amelyek jegyzékét a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell összeállítani – hozzáadtak:

i.

az e) pont i. alpontjában felsorolt termékeket egyedül vagy együttesen; vagy

ii.

a következő termékek közül egyet vagy többet:

borból vagy száraz szőlőből előállított alkohol, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 95 térfogatszázalék és maximum 96 térfogatszázalék,

borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és maximum 86 térfogatszázalék,

szárított szőlőből készített párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 52 térfogatszázalék és 94,5 térfogatszázaléknál kevesebb;

iii.

és adott esetben egy vagy több terméket az alábbiak közül:

töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, mely – e művelet kivételével – megfelel a sűrített szőlőmust fogalommeghatározásának,

sűrített szőlőmust,

az f) pont ii. alpontjában felsorolt termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke.

4.   Pezsgő

A pezsgő olyan termék,

a)

amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek

friss szőlőből,

szőlőmustból,

borból;

b)

amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c)

amelyben 20 oC-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 bar-nál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

d)

amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb mint 8,5 térfogatszázalék.

5.   Minőségi pezsgő

A minőségi pezsgő olyan termék,

a)

amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek

friss szőlőből,

szőlőmustból,

borból;

b)

amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel;

c)

amelyben 20 oC-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3,5 bar-nál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

d)

amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb mint 9 térfogatszázalék.

6.   Illatos szőlőfajtákból készült pezsgő

Az illatos szőlőfajtákból készült pezsgő olyan minőségi pezsgő:

a)

amelyet kizárólag a küvé összeállításakor, a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban összeállítandó jegyzéken szereplő különleges borszőlőfajtákból nyert szőlőmustból vagy erjedésben lévő szőlőmustból állítanak elő. A küvé összeállításakor borok felhasználásával, hagyományos módon előállított, illatos szőlőfajtákból készült pezsgőborokat a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni;

b)

amelyben 20 oC-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 bar-nál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

c)

amelynek tényleges alkoholtartalma nem lehet kisebb mint 6 térfogatszázalék;

d)

amelynek összes alkoholtartalma nem lehet kisebb mint 10 térfogatszázalék.

Az egyéb, kiegészítő jellemzőkre, valamint az előállítás és a forgalomba hozatal feltételeire vonatkozó konkrét szabályokat a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

7.   Habzóbor

A habzóbor olyan termék,

a)

amelyet oltalom alatt álló eredetmegnevezéssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borból nyernek;

b)

amelyből a tárolóedény kinyitásakor szén-dioxid szabadul fel, amely teljesen vagy részben e gáz hozzáadásából származik;

c)

amelyben 20 oC-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 bar-nál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt.

8.   Gyöngyözőbor

A gyöngyözőbor olyan termék,

a)

amelyet borból nyernek, feltéve hogy annak összes alkoholtartalma nem kevesebb 9 térfogatszázaléknál;

b)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék;

c)

amelyben 20 oC-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt;

d)

amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

9.   Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

A szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor olyan termék,

a)

amelyet borból nyernek;

b)

amelynek tényleges alkoholtartalma minimum 7 térfogatszázalék és összes alkoholtartalma minimum 9 térfogatszázalék;

c)

amelyben 20 oC-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a teljes mértékben vagy részben hozzáadott oldott szén-dioxid jelenléte miatt;

d)

amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

10.   Szőlőmust

A szőlőmust a friss szőlőből természetes úton vagy fizikai eljárások révén nyert folyékony termék. A szőlőmust megengedett tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék.

11.   Részben erjedt szőlőmust

Az erjedésben lévő szőlőmust a szőlőmust erjedése által nyert termék, amelynek tényleges alkoholtartalma nagyobb 1 térfogatszázaléknál, de kisebb a termék összes alkoholtartalmának háromötödénél.

12.   Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust

A töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust töppedt szőlőből nyert szőlőmust részleges erjesztésével készített termék, amelynek erjedés előtti teljes cukortartalma legalább 272 gramm/liter, és amelynek természetes és tényleges alkoholtartalma nem lehet 8 térfogatszázaléknál kisebb. Azonban egyes, a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó borok, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, nem tekinthetők töppedt szőlőből nyert erjedésben lévő szőlőmustnak.

13.   Sűrített szőlőmust

A sűrített szőlőmust olyan karamellizálatlan szőlőmust, amelyet szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 31. cikkel összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 oC-os hőmérsékleten kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőmust esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

14.   Finomított szőlőmustsűrítmény

A finomított szőlőmustsűrítmény olyan folyékony, karamellizálatlan termék,

a)

amelyet a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 31. cikkel összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 oC-os hőmérsékleten kijelzett számadat ne legyen kisebb 61,7 ref. %-nál;

b)

amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek;

c)

amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

pH-értéke 25o Brix-en nem nagyobb 5-nél,

abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon, 25 o Brix-en sűrített szőlőmustnál nem több mint 0,100,

egy bizonyos – külön meghatározandó – analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóz-tartalommal rendelkezik,

Folin-Ciocalteu indexe nem nagyobb 6,00-nál 25o Brix-en,

titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb mint 15 milliekvivalens,

kén-dioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb mint 25 milligramm,

összes kationtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb mint 8 milliekvivalens,

25 Brix-en és 20 oC-os hőmérsékleten vezetőképessége nem nagyobb mint 120 mikro-Siemens/centiméter,

furforoltartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több mint 25 milligramm,

mezoinozitol jelenléte jellemzi.

A finomított szőlőmustsűrítmény esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

15.   Töppedt szőlőből készült bor

A töppedt szőlőből készült bor az a termék,

a)

amelyet alkoholtartalom-növelés nélkül, napon vagy részleges vízelvonás céljából árnyékon hagyott szőlőből állítanak elő;

b)

amelynek összes alkoholtartalma minimum 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma minimum 9 térfogatszázalék;

c)

amelynek természetes alkoholtartalma minimum 16 térfogatszázalék (vagy 272 gramm cukor literenként).

16.   Túlérett szőlőből készült bor

A túlérett szőlőből készült bor az a termék,

a)

amelyet alkohol hozzáadása nélkül állítanak elő;

b)

amelynek természetes alkoholtartalma nagyobb 15 térfogatszázaléknál;

c)

amelynek összes alkoholtartalma minimum 15 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma minimum 12 térfogatszázalék.

A tagállamok e termékre érlelési időtartamot írhatnak elő.

17.   Borecet

A borecet olyan ecet,

a)

amelyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek;

b)

amelynek összes savtartalma – ecetsavban kifejezve – minimum 60 gramm/liter.


V. MELLÉKLET

ALKOHOLTARTALOM-NÖVELÉS, SAVTARTALOM-NÖVELÉS ÉS SAVTOMPÍTÁS BIZONYOS SZŐLŐTERMŐ ÖVEZETEKBEN

A.   Az alkoholtartalom-növelés korlátai

1.

Amennyiben a Közösség bizonyos, a IX. mellékletben említett szőlőtermelő övezeteiben az éghajlati feltételek szükségessé teszik, az érintett tagállamok engedélyezhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor és a 24. cikk (1) bekezdése szerint osztályozható borszőlőfajtákból előállított borok térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalmának növelését.

2.

A természetes alkoholtartalom növelése a B. pontban említett borászati gyakorlatokkal történik, és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)

3 térfogatszázalék a IX. mellékletben említett A. szőlőtermő övezetben;

b)

2 térfogatszázalék a IX. mellékletben említett B. szőlőtermő övezetben;

c)

1,5 térfogatszázalék a IX. mellékletben említett C. szőlőtermő övezetben.

3.

A rendkívül kedvezőtlen időjárású években a tagállamok kérhetik, hogy a 2. bekezdésben megállapított határérték(ek)et 0,5 %-kal emeljék. E kérése adott válaszként a Bizottságnak minél hamarabb be kell nyújtania a jogalkotási intézkedés tervezetét az 1234/2007/EK rendelet 195. cikke (1) bekezdésében előírt bizottságnak. A Bizottság igyekszik határozatát a kérelem benyújtását követő négy héten belül, az e rendelet 113. cikke (1) bekezdésében említett eljárással összhangban meghozni.

B.   Az alkoholtartalom-növelés eljárásai

1.

Az A. pontban említett térfogatban számított természetes alkoholtartalom-növelés csak a következők szerint hajtható végre:

a)

friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával;

b)

szőlőmust esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist;

c)

a bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel.

2.

Az 1. bekezdésben említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást, amennyiben a bor vagy a szőlőmust alkoholtartalmát sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel növelik, és a 19. cikk alapján támogatást fizettek.

3.

A szacharóz 1. bekezdés a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással végezhető és csak az alábbi övezetekben alkalmazható:

a)

a IX. mellékletben említett A. szőlőtermő övezet;

b)

a IX. mellékletben említett B. szőlőtermő övezet;

c)

a IX. mellékletben említett C. szőlőtermő övezet, kivéve az Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson lévő szőlőültetvényeket, és az alábbi fellebbviteli bíróságok joghatósága alá tartozó franciaországi megyékben lévő szőlőültetvényeket:

Aix-en-Provence,

Nîmes,

Montpellier,

Toulouse,

Agen,

Pau,

Bordeaux,

Bastia.

A francia nemzeti hatóságok azonban a fent említett francia megyékben kivételesen engedélyezhetik a száraz cukorral történő alkoholtartalom-növelést. Franciaországnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen engedélyekről.

4.

A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának a IX. mellékletben említett A. szőlőtermő övezetben 11 %-nál, a B. szőlőtermő övezetben 8 %-nál és a C. szőlőtermő övezetekben pedig 6,5 %-nál nagyobb mértékű növekedését.

5.

Az 1. bekezdésben említett eljárásoknak alávetett szőlőmust vagy bor sűrítése:

a)

nem eredményezheti a termék eredeti térfogatának több mint 20 %-nál nagyobb mértékű csökkenését;

b)

az A. pont 2. pontjának c) alpontjától eltérve nem eredményezheti a termék természetes alkoholtartalmának több mint 2 térfogat-százalékos növekedését.

6.

Az 1. és az 5. bekezdésben említett eljárások a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor teljes alkoholtartalmát nem növelhetik:

a)

a IX. mellékletben említett A. szőlőtermő övezetben több mint 11,5 térfogatszázalékra;

b)

a IX. mellékletben említett B. szőlőtermő övezetben több mint 12 térfogatszázalékra;

c)

a IX. mellékletben említett C. I. szőlőtermő övezetben több mint 12,5 térfogatszázalékra;

d)

a IX. mellékletben említett C. II. szőlőtermő övezetben több mint 13 térfogatszázalékra; és

e)

a IX. mellékletben említett C. III. szőlőtermő övezetben több mint 13,5 térfogatszázalékra.

7.

A 6. bekezdéstől eltérve a tagállamok

a)

a vörösbor esetében a 6. bekezdésben említett termékek összes alkoholtartalmának felső határát 12 térfogatszázalékra emelhetik a IX. mellékletben említett A. szőlőtermő övezetben, illetve 12,5 térfogatszázalékra a IX. mellékletben említett B. szőlőtermő övezetben;

b)

a 6. bekezdésben említett termékek térfogatban számított összes alkoholtartalmát eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében a tagállamok által meghatározandó szintre emelhetik.

C.   Savtartalom-növelés és savtompítás

1.

A friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben levő újbor, valamint a bor alávethető

a)

savtompításnak a IX. mellékletben említett A., B. és C. I. szőlőtermő övezetben;

b)

savtartalom-növelésnek és savtompításnak a IX. mellékletben említett C. I., C. II. és C. III. a) szőlőtermő övezetben, a 7. bekezdés előírásainak sérelme nélkül; vagy

c)

savtartalom-növelésnek a IX. mellékletben említett C. III. b) szőlőtermő övezetben.

2.

Az 1. bekezdésben említett, a bortól eltérő egyéb termékek savtartalmának növelése csak 1,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 20 milliekvivalensig történhet.

3.

A borok savtartalmának növelése csak 2,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 33,3 milliekvivalensig történhet.

4.

A borok savtompítása csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig történhet.

5.

A sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma részlegesen tompítható.

6.

Az 1. bekezdés ellenére a rendkívüli időjárási körülmények által jellemzett években a tagállamok engedélyezhetik az 1. bekezdésben említett termékek savtartalmának növelését a IX. mellékletben említett A. és B. szőlőtermő övezetekben, a 2. és 3. bekezdésben említett feltételek szerint.

7.

Az ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése – kivéve a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban esetenként meghatározandó eltéréseket –, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.

D.   Eljárások

1.

A B. és a C. pontban említett eljárások – a borok savtartalom-növelésének és savtompításának kivételével – csak akkor engedélyezettek, ha ezeket a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó feltételek szerint akkor végzik, amikor a friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot vagy még erjedésben levő újbort borrá vagy az 1. cikk (1) bekezdésében említett egyéb, a pezsgőbortól és habzóbortól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt itallá alakítják abban a szőlőtermő övezetben, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

2.

A borok sűrítését abban a szőlőtermő övezetben kell végezni, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

3.

A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak abban a bortermelő gazdaságban és szőlőtermő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték.

4.

Az 1., 2. és 3. bekezdésben említett kezelésekről tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat. Ugyanez vonatkozik a természetes vagy jogi személyek, illetve személyek csoportjai, különösen a termelők, palackozók, feldolgozók és a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó kereskedők által szakmájuk gyakorlása során a friss szőlővel, szőlőmusttal, részben erjedt szőlőmusttal vagy hordós borral azonos időben és azonos helyen tárolt sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény vagy szacharóz mennyiségére vonatkozóan. Az e mennyiségekről való tájékoztatás azonban helyettesíthető a bejövő árukra és a készlet felhasználására vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzéssel.

5.

A B. és C. pontban említett eljárások mindegyikét fel kell tüntetni a 112. cikkben előírt kísérő okmányon, amelynek kíséretében a kezelésen átesett termékek forgalomba kerülnek.

6.

Ezek a kezelések – a rendkívüli időjárási körülmények esetén alkalmazható eltérésekre is figyelemmel – nem végezhetők el:

a)

a IX. mellékletben említett C. szőlőtermő övezetben január 1-je után;

b)

a IX. mellékletben említett A. és B. szőlőtermő övezetben március 16. után;

és kizárólag az e dátumokat közvetlenül megelőző szőlőszüretből származó termékek esetében végezhetők el.

7.

A 6. bekezdés ellenére a borok hűtéssel történő sűrítése, savtartalmának növelése és savtompítása egész évben végezhető.


VI. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁSOK

A.   Általános fogalmak

1.

Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását, kivéve ha különleges technikai okból szükség van rá.

2.

Az engedélyezett borászati gyakorlatok egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását, kivéve az alkohol, likőrbor, a pezsgő, lepárlás céljából szeszezett bor és a gyöngyözőbor hozzáadásával lefojtott erjesztésű friss szőlőmustok esetét.

3.

A lepárlás céljára szeszezett bort kizárólag lepárlásra lehet felhasználni.

B.   Friss szőlő, szőlőmust és szőlőlé

1.

Az alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust csak a 2204 10, 2204 21 és 2204 29 KN-kód alá nem tartozó termékek készítése során használható. Ez nem korlátozza a nem a 2204 10, 2204 21 és a 2204 29 KN-kód alá tartozó termékek területükön történő előállítására vonatkozó esetleges szigorúbb előírások tagállamok általi alkalmazását.

2.

A szőlőlevet és sűrített szőlőlevet nem szabad borrá alakítani, és azt nem szabad borhoz hozzáadni. A Közösség területén tilos ezeknek a termékeknek az alkoholos erjesztése.

3.

A 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyek az Egyesült Királyságban, Írországban és Lengyelországban a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok engedélyezhetik a „bor” kereskedelmi megjelölést is magában foglaló összetett név használatát.

4.

Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot kizárólag likőrborok készítésére – kizárólag azokon a borvidékeken, ahol ennek 1985. január 1-jén hagyományai voltak – és túlérett szőlőből készített borok készítésére lehet forgalomba hozni.

5.

A Tanács által a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hozott eltérő határozat hiányában a harmadik országokból származó friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmustsűrítményt, alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmustot, szőlőlevet, sűrített szőlőlevet és bort, valamint e termékek keverékeit a Közösség területén nem szabad a IV. mellékletben említett termékké feldolgozni, vagy ilyen termékhez hozzáadni.

C.   Borok házasítása

A Tanács által a Közösség nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hozott eltérő határozat hiányában, harmadik országból származó bort tilos a Közösségből származó borral házasítani, valamint tilos a harmadik országokból származó borokat egymással a Közösség területén házasítani.

D.   Melléktermékek

1.

A szőlő túlpréselése tilos. A tagállamok – figyelembe véve a helyi és a technikai feltételeket – dönthetnek arról a minimális alkoholmennyiségről, amelyet a szőlő kipréselése után a szőlőtörkölynek és a borseprőnek tartalmaznia kell.

Az e melléktermékekben levő alkohol mennyiségét a tagállamok határozzák meg az előállított bor alkoholtartalmának legalább 5 %-ával egyenlő szinten.

2.

Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt – alkohol, borpárlat vagy törkölybor kivételével – nem lehet előállítani. A bor seprőre, szőlőtörkölyre vagy kipréselt aszúpépre töltése a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó feltételek mellett engedélyezhető, amennyiben ezt az eljárást Magyarországon hagyományosan a „tokaji fordítás” és a „tokaji máslás”, valamint Szlovákiában a „Tokajský forditáš” és a „Tokajský mášláš” előállításakor alkalmazzák.

3.

A borseprő préselése és a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól és a törkölyborkészítéstől eltérő célra tilos. A borseprő szűrése és centrifugálása nem tekintendő préselésnek abban az esetben, ha az így előállított termékek megbízható, eredeti és forgalomképes minőségűek.

4.

A törkölybort, amennyiben előállítását az érintett tagállam engedélyezi, kizárólag lepárlásra vagy a bortermelői háztartásban való fogyasztásra lehet felhasználni.

5.

A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének a sérelme nélkül, hogy határozzanak a melléktermékek lepárlás útján történő ártalmatlanításának megköveteléséről, bármely természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportja, aki, illetve amely melléktermékekkel rendelkezik, a 113. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó feltételek szerint ártalmatlanítja azokat.


VII. MELLÉKLET

A KIVÁGÁSI PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE

A 102. cikk (3) bekezdésében említett kivágási programra rendelkezésre álló költségvetés a következő:

a)

a 2008/2009-es borászati évre (2009-es költségvetési év): 464 millió EUR;

b)

a 2009/2010-es borászati évre (2010-es költségvetési év): 334 millió EUR;

c)

a 2010/2011-es borászati évre (2011-es költségvetési év): 276 millió EUR.


VIII. MELLÉKLET

A tagállamok által a kivágási programra nem jogosultnak minősíthető területek

(a 104. cikk (1), (2) és (5) bekezdésében említettek szerint)

hektárban

Tagállam

Szőlővel betelepített összterület

A 104. cikk (5) bekezdésében említett területek

BG

135 760

4 073

CZ

19 081

572

DE

102 432

3 073

EL

69 907

2 097

ES

1 099 765

32 993

FR

879 859

26 396

IT

730 439

21 913

CY

15 023

451

LU

1 299

39

HU

85 260

2 558

MT

910

27

AT

50 681

1 520

PT

238 831

7 165

RO

178 101

5 343

SI

16 704

501

SK

21 531

646


IX. MELLÉKLET

SZŐLŐTERMŐ ÖVEZETEK

(a IV. és V. mellékletben említettek szerint)

A szőlőtermő övezetek a következők:

1.

Az A. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Németországban: a B. szőlőtermő övezetbe nem tartozó szőlőfajtákkal betelepített területeket;

b)

Luxemburgban: a luxemburgi borvidéket;

c)

Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban és Svédországban: ezeknek az országoknak a szőlőtermő területeit;

d)

a Cseh Köztársaságban: a Čechy bortermelő vidéket.

2.

A B. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Németországban: a Baden régióhoz tartozó, szőlővel betelepített területeket;

b)

Franciaországban: az e mellékletben nem említett megyékben, valamint a következő megyékben található, szőlővel betelepített területeket:

Elzászban: Bas-Rhin, Haut-Rhin,

Lotharingiában: Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosges,

Champagne-ban: Aisne, Aube, Marne, Haut-Marne, Seine-et-Marne,

a Jura-ban: Ain, Doubs, Jura, Haute-Saône,

Savoie-ban: Savoie, Haute-Savoie, Isère (commune de Chapareillan),

a Loire völgyében: Cher, Deux-Sèvres, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loire-Atlantique, Loiret, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée, Vienne, valamint a Nièvre megyei Cosne-sur-Loire járás szőlővel betelepített területeit;

c)

Ausztriában: az ausztriai szőlőtermő területeket;

d)

a Cseh Köztársaságban Moravia régió bortermelő vidéke és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek az 1. bekezdés d) pontjában;

e)

Szlovákiában a következő régiókban található szőlőtermő területeket: Malokarpatská vinohradnícka oblast', Južnoslovenská vinohradnícka oblast', Nitrianska vinohradnícka oblast', Stredoslovenská vinohradnícka oblast' a Východoslovenská vinohradnícka oblast' és a 3. bekezdés f) pontjában nem szereplő szőlőtermő területek;

f)

Szlovéniában a következő régiók szőlővel betelepített területeit:

a Podravje régióban: Štajerska Slovenija, Prekmurje,

a Posavje régióban: Bizeljsko Sremič, Dolenjska és Bela krajina, és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek a 4. bekezdés d) pontjában;

g)

Romániában a Podișul Transilvaniei területet.

3.

A C. I. szőlőtermő övezet magában foglalja:

a)

Franciaországban:

a következő megyék szőlővel betelepített területeit: Allier, Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ariège, Aveyron, Cantal, Charente, Charente-Maritime, Corrèze, Côte-d'Or, Dordogne, Haute-Garonne, Gers, Gironde, Isère (a Chapareillan település kivételével), Landes, Loire, Haute-Loire, Lot, Lot-et-Garonne, Lozère, Nièvre, (a Cosne-sur-Loire járás kivételével), Puy-de-Dôme, Pyrénées-Atlantiques, Hautes-Pyrénées, Rhône, Saône-et-Loire, Tarn, Tarn-et-Garonne, Haute-Vienne, Yonne,

a Drôme megyei Valence és Die járásban (a Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kanton kivételével),

Ardèche megyében Tournon járásban az Antraigues, Burzet, Coucouron, Montpezat-sous-Bauzon, Privas, Saint-Etienne de Lugdarès, Saint-Pierreville, Valgorge és la Voulte-sur-Rhône kantonban;

b)

Olaszországban a Valle d'Aosta régióban, valamint a Sondrio, Bolzano, Trento és Belluno tartományban található, szőlővel betelepített területeket;

c)

Spanyolországban az A Coruña, Asturias, Cantabria, Guipúzcoa és Vizcaya tartományban található, szőlővel betelepített területeket;

d)

Portugáliában Norte régiónak abban a részében található szőlőtermő területeket, amely megfelel a „Vinho Verde”-ként megjelölt bortermőhelynek, valamint a „Região viticola da Extremadura”-hoz tartozó „Concelhos de Bombarral, Lourinhã, Mafra, e Torres Vedras” szőlőtermő területeket (a „Freguesias da Carvoeira e Dois Portos” kivételével);

e)

Magyarországon az összes szőlőtermő területet;

f)

Szlovákiában a Tokajská vinohradnícka oblast' területén található, szőlővel betelepített területeket;

g)

Romániában azokat a szőlőtermő területeket, amelyek nem tartoznak a 2. bekezdés g) pontja vagy a 4. bekezdés f) pontja alá.

4.

A C. II. szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Franciaországban:

a következő megyék szőlővel betelepített területeit: Aude, Bouches-du-Rhône, Gard, Hérault, Pyrénées-Orientales (az Olette és Arles-sur-Tech kanton kivételével), Vaucluse,

Var megye egy részében, amely a déli részen határos Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település északi határával,

Nyons járásban, illetve a Drôme megyei Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kantonban,

Ardèche megyének a 3. bekezdés a) pontjában fel nem sorolt részeiben;

b)

Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Abruzzo, Campania, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia, Sondrio tartomány kivételével, Marche, Molise, Piemont, Toszkána, Umbria, Veneto, Belluno tartomány kivételével, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Elba és a Toszkán szigetcsoport többi szigete, a Ponziane szigetek, Capri és Ischia;

c)

Spanyolországban a következő tartományok szőlővel betelepített területeit:

Lugo, Orense, Pontevedra,

Ávila, (kivéve azokat a településeket, amelyek megfelelnek a Cebreros-i „comarca”-ként megjelölt bornak), Burgos, León, Palencia, Salamanca, Segovia, Soria, Valladolid, Zamora,

La Rioja,

Álava,

Navarra,

Huesca,

Barcelona, Gerona, Lérida,

Zaragoza tartománynak abban a részében, amely az Ebro folyótól északra fekszik,

Tarragona tartománynak azokon a településein, amelyek a Penedés eredetmegjelöléshez tartoznak,

Tarragona tartománynak abban a részében, amelyhez a Conca de Barberá-i „comarca”-ként megjelölt bor tartozik;

d)

Szlovéniában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Brda vagy Goriška Brda, Vipavska dolina vagy Vipava, Kras és Slovenska Istra;

e)

Bulgáriában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина);

f)

Romániában a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidéket, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket.

5.

A C. III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Görögországban a következő nomoik szőlővel betelepített területeit: Florina, Imathia, Kilkis, Grevena, Larisa, Ioannina, Levkas, Akhaia, Messinia, Arkadia, Korinthia, Iraklio, Khania, Rethimni, Samos, Lasithi, valamint Thira szigete (Santorini);

b)

Cipruson a 600 métert meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területeket;

c)

Bulgáriában azokat a szőlőtermő területeket, amelyek nem tartoznak a 4. bekezdés e) pontja alá.

6.

A C III. b) szőlőtermő övezet magában foglalja

a)

Franciaországban:

a Korzika megyéiben található, szőlővel betelepített területeket,

Var megyében a tenger és a (szintén idetartozó) Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település által határolt vonal között,

az Olette és az Arles-sur-Tech kantonban a Pyrénées-Orientales megyében;

b)

Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területeit: Calabria, Basilicata, Apulia, Szardínia és Szicília, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Pantelleria és a Lipari-, Egadi- és a Pelagiai-szigetek;

c)

Görögországban az 5. bekezdés a) pontjában fel nem sorolt, szőlővel betelepített területeket;

d)

Spanyolországban: a 3. bekezdés c) pontjában vagy a 4. bekezdés c) pontjában fel nem sorolt, szőlővel betelepített területeket;

e)

Portugáliában a 3. bekezdés d) pontjában fel nem sorolt régiókban található, szőlővel betelepített területeket;

f)

Cipruson a 600 métert nem meghaladó tengerszint feletti magasságon található, szőlővel betelepített területeket;

g)

Máltán a szőlővel betelepített területeket.

7.

Az e mellékletben említett közigazgatási egységek által lefedett területek körülhatárolása az 1981. december 15-én hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint történt, illetve Spanyolország esetében az 1986. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint, Portugália esetében pedig az 1998. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint.


Top