18.11.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 307/11

(1)

Az emberi méltóság tiszteletben tartása egyike volt az Európai Unió megalapításakor megfogalmazott alapgondolatoknak, amely céljául tűzte ki a teljes foglalkoztatottság és a társadalmi előrehaladás elősegítését, a társadalmi kirekesztettség és megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint a társadalmi igazságosság és a szociális védelem előmozdítását. A Szerződés 137. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele terén. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 34. cikke elismeri és tiszteletben tartja a tisztes megélhetést célzó szociális támogatásra és lakástámogatásra való jogot mindazok esetében, akik nem rendelkeznek az ehhez elégséges pénzeszközökkel.

(2)

A szociális védelmi rendszereken belüli megfelelő forrásokra és szociális segítségnyújtásra vonatkozó egységes kritériumokról szóló, 1992. június 24-i 92/441/EGK tanácsi ajánlás (1) továbbra is kiindulópontnak tekintendő a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdéséhez kapcsolódó közösségi politika tekintetében, jelentőségéből mit sem vesztett, ugyanakkor sokat kell még tenni teljes körű végrehajtása érdekében.

(3)

1992 óta új politikai eszközök kerültek bevezetésre. Ezen eszközök közé tartozik a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra irányuló nyílt koordinációs módszer, melynek céljai közt szerepel a mindenkire kiterjedő aktív társadalmi befogadás megvalósítása a munkaerőpiacon való részvétel és a perifériára szorult személyek és csoportok szegénysége és kirekesztettsége elleni küzdelem elősegítésével (2). Egy további eszközt jelent az európai foglalkoztatási stratégia, mely többek között a következőkre irányul: a társadalmi befogadás erősítése, a szegénység elleni küzdelem, a munkaerő-piaci kirekesztettség megakadályozása, valamint a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatási integrációja (3).

(4)

A tartós szegénység és munkanélküliség, valamint a többszörösen hátrányos helyzetű személyek arányának növekedése megoldásként átfogó és integrált politikát követel (4). A szociális védelmi rendszerek korszerűsítése érdekében egy integrált és aktív befogadási stratégia keretében a megfelelő jövedelemtámogatást a munkaerőpiacokkal való kapcsolat és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés kontextusában kell megvalósítani (5). Ez a stratégia teljes mértékben kiegészítője a rugalmas biztonságon alapuló megközelítésnek (flexicurity-elv), miközben azokra irányul, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. A munkavállalói aktivitás és mobilitás elősegítésével hozzájárul a lisszaboni stratégia megvalósításához, másrészt az EU fenntartható fejlődési stratégiája szociális dimenziójának építőelemeként is szolgál (6).

(5)

Az ajánlás végrehajtásának lépéseit a nemzeti prioritások és a rendelkezésre álló pénzügyi források függvényében kell végrehajtani.

(6)

Ez az ajánlás és a benne foglalt közös elvek végrehajtása nem sérti a közösségi jog alkalmazását, beleértve többek között az állami támogatásokra vonatkozó szabályozást, az általános csoportmentességi rendeletet (7), valamint a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó közösségi szabályozást.

(7)

A szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamok határozzák meg a jövedelemtámogatás szintjét és a megfelelő intézkedéscsomagokat, figyelembe véve a helyi, regionális és nemzeti szintű eltéréseket és szükségleteket,

a)

Átfogó szakpolitikai keret, mely meghatározza az aktív befogadási stratégia három elemének ideális ötvözetét, figyelembe véve e stratégiák együttesének a hátrányos helyzetűek társadalmi és gazdasági integrációjára gyakorolt hatását, valamint lehetséges kölcsönhatásaikat, beleértve a szinergiákat és a lehetséges kompromisszumokat is;

b)

Integrált végrehajtás az aktív befogadási stratégia három eleme tekintetében, mely által hatékonyan lehetne kezelni a szegénységhez és társadalmi kirekesztettséghez vezető sokrétű okokat, és erősíteni lehetne az aktív befogadási politikát elősegítő állami hivatalok és szolgálatok közötti koordinációt;

c)

Politikai koordináció a helyi, regionális, nemzeti és uniós hatóságok között az egyedi szerepeknek, hatásköröknek és prioritásoknak megfelelően;

d)

Aktív közreműködés a stratégiák fejlesztése, végrehajtása és értékelése terén valamennyi releváns szereplő részvételével, beleértve a szegénység és a szociális kirekesztés által érintett személyeket, a szociális partnereket, nem kormányzati szervezeteket és szolgáltatókat.

a)

támogatja az alapvető jogok érvényesítését;

b)

hozzájárul a nemek közötti egyenlőség és az általános esélyegyenlőség előmozdításához;

c)

fokozottan figyelembe veszi a halmozottan hátrányos helyzetűek összetett nehézségeit és a különböző, védelmet igénylő csoportok különleges helyzetét és szükségleteit;

d)

figyelembe veszi a helyi és regionális helyzetet és javítja a területi kohéziót;

e)

összhangban van a szociál- és foglalkoztatáspolitikák életciklus alapú megközelítésével a generációk közötti szolidaritás támogatása és a szegénység generációk közötti továbbadásának megállítása érdekében.

i.

A szociális védelmi rendszerek szükség szerinti felülvizsgálata a 92/441/EGK ajánlás B. részében felsorolt közös elvek fényében. Az aktív befogadási stratégia keretében az elégséges erőforráshoz való jog tekintetében az alábbiaknak kell teljesülniük:

ii.

Ezen jog végrehajtásának biztosítása a 92/441/EGK ajánlás C. pontjának (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott gyakorlati iránymutatásokkal összhangban. Az emberi méltósággal összeegyeztethető életvitelhez szükséges erőforrásokat a megfelelő nemzeti mutatók alapján kell meghatározni, figyelembe véve különösen az adott tagállam háztartásaira (azok típusa és mérete szerint) megállapított életszínvonalat és árszintet. Az aktív befogadási politika keretében biztosítani kell a munkaképes személyek számára a munkakeresés ösztönzőit, a támogatásokat pedig az egyedi szükségletekhez mérten kell kiigazítani, illetve kiegészíteni.

i.

Az aktív befogadási stratégiákkal összefüggésben az alábbi közös alapelvek támogatása:

ii.

E fent említett elvek végrehajtására vonatkozó gyakorlati iránymutatások:

—

Területi rendelkezésre állás, tényleges fizikai hozzáférhetőség, megfizethetőség.

—

Szolidaritás, esélyegyenlőség a szolgáltatások felhasználói és a munkavállalók számára, a különböző felhasználókra való tekintettel.

—

A humánerőforrásba történő beruházás, munkafeltételek, megfelelő fizikai infrastruktúra.

—

Integrált módon kialakított és megvalósított, átfogó és összehangolt szolgáltatások.

—

A felhasználók bevonása és egyénre szabott megközelítések a személyek összetett egyedi igényeinek kielégítése érdekében.

—

Nyomon követés és teljesítményértékelés, valamint a bevált gyakorlatok megosztása.