EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006R1995

A Tanács 1995/2006/EK, Euratom rendelete ( 2006. december 13. ) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

HL L 390., 2006.12.30, p. 1–26 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (BG, RO, HR)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2012; közvetve hatályon kívül helyezte: 32012R0966

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1995/oj

30.12.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 390/1


A TANÁCS 1995/2006/EK, EURATOM RENDELETE

(2006. december 13)

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 1605/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 279. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 183. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (2),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (3),

mivel:

(1)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) megállapítja a pénzügyi irányítás reformjának jogi alapjait. Alapvető elemeit ezért meg kell tartani és meg kell erősíteni. Különösen fontos – a közösségi pénzeszközök kedvezményezettjeiről nyújtott információ révén – az átláthatóság fokozása. Ezen túlmenően, valamennyi jogalkotási aktusban tiszteletben kell tartani a költségvetési rendeletben megállapított költségvetési alapelveket, és az eltéréseket a lehető legszűkebb körre kell korlátozni.

(2)

A gyakorlati tapasztalatok fényében indokolt a költségvetési rendeletben egyes módosítások elvégzése annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a költségvetés végrehajtása és az alapjául szolgáló politikai célkitűzések elérése, valamint hogy egyes eljárásbeli és dokumentációs követelmények ki legyenek igazítva, és ezáltal az EK-Szerződés 5. cikkének harmadik albekezdésében foglalt arányosság elvével összhangban arányosabbak legyenek a kockázatokkal és költségekkel.

(3)

Valamennyi módosításnak hozzá kell járulnia a bizottsági reformok célkitűzéseinek eléréséhez, továbbá segíteniük kell a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás fejlesztését vagy biztosítását, hozzájárulva ezzel a pénzügyi műveletek törvényességének és szabályosságának ésszerű biztosításához.

(4)

Figyelembe kell venni a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan elfogadott alap-jogiaktusokban foglalt, a költségvetés bevételeit és kiadásait végrehajtó rendelkezéseket, az említett jogi aktusok és a költségvetési rendelet közötti összhang biztosítása érdekében.

(5)

Egyértelművé kell tenni, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás hatékony és eredményes belső ellenőrzést igényel, és a belső ellenőrzési rendszerek fő jellemzőit és célkitűzéseit meg kell határozni.

(6)

A költségvetésből származó pénzeszközök átlátható felhasználása érdekében szükséges, hogy az e pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozó információk – a jogos köz- és magánérdekek védelméhez szükséges, meghatározott korlátokon belül – elérhetők legyenek, figyelembe véve az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap sajátos elszámolási időszakát is.

(7)

A költségvetés egységességének elve tekintetében egyszerűsíteni kell az előfinanszírozásból származó kamatokra vonatkozó szabályt. Az e kamat beszedésével járó igazgatási terhek nem állnak arányban a kitűzött céllal, ezért hatékonyabb lenne, ha a kamatot a kedvezményezettnek történő végső kifizetéskor egyenlítenék ki.

(8)

Az évenkéntiség elve tekintetében fokozott rugalmasságra és átláthatóságra van szükség a funkcionális igények kielégítése érdekében. A mezőgazdasági termelőknek a közös agrárpolitika finaszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) keretében nyújtott közvetlen kifizetésekre fordított kiadások esetében kivételesen engedélyezni kell az előirányzatok átvitelét.

(9)

Az új mezőgazdasági szabályok értelmében a tagállamok fizetési kérelmei elsősorban az „n.” költségvetési év elejére koncentrálódnak. Ezért az EMGA-ra terhelt, az („n.” év költségvetésére terhelt) rendszeres igazgatási kiadások fedezésére szolgáló előzetes kötelezettségvállalások („n–1”. év november 15-től) maximális értékhatárát a megfelelő előirányzatok háromnegyedére kell növelni a legutóbb elfogadott mezőgazdasági költségvetésben. Az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előzetes kötelezettségvállalásra vonatkozó korlátok tekintetében a szöveget úgy kell módosítani, hogy az a költségvetési hatóság által elfogadott előirányzatokra utaljon, ezáltal kizárva az előirányzatok átcsoportosítását.

(10)

Az EMGA-ra terhelt, állat-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nem differenciált előirányzatok használata indokolatlanul hátráltatja ezen intézkedéseknek a végrehajtását, különösen az átvitel lehetőségeire vonatkozó korlátok tekintetében. Ezért e kiadások esetében engedélyezni kell a differenciált előirányzatok használatát, mert ez jobban megfelel az intézkedések többéves jellegének.

(11)

A globális fedezet elve tekintetében két elemmel kell kiegészíteni a célhoz kötött bevételek jegyzékét. Először is, ahogy arra egyes kutatási programoknál lehetőség van, lehetővé kell tenni a tagállamok számára a Bizottság által irányított külkapcsolati programokhoz – célhoz kötött bevételként – való ad hoc hozzájárulást. Másodszor, a lecserélt vagy leselejtezett járművek, felszerelések, berendezések, anyagok és tudományos és technikai berendezések eladásából származó bevételt célhoz kötött bevételként kell kezelni, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők ösztönzést kapjanak a lehető legjobb ár elérésére.

(12)

Jelenleg a költségekkel járó adományok – mint például az ajándékok és hagyatékok – elfogadása előtt a Bizottságnak engedélyt kell kapnia a költségvetési hatóságtól. A szükségtelen és nehézkes eljárások elkerülése érdekében az engedélyezést csak abban a bizonyos értéket meghaladó és jelentős költségekkel járó adományok esetén kellene kötelezővé tenni.

(13)

Egyes pontokon egyszerűsíteni és pontosítani kell az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó, a gyakorlatban nehézkesnek vagy homályosnak bizonyult szabályokat.

(14)

A hatékonyság érdekében a Bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy a tartalékból való átcsoportosításokról önállóan határozhasson azokban az esetekben, amikor a kérdéses intézkedésre a költségvetés létrehozásakor nem vonatkozik alap-jogiaktus, de azt az év során elfogadják.

(15)

A Bizottság igazgatási átcsoportosításaira vonatkozó szabályokat az új tevékenységalapú költségvetés-tervezés (TKT) struktúrájához kell igazítani. Ezért rendelkezni kell az „értesítési eljárás” alóli mentességről. A pénzügyi év utolsó hónapja folyamán a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a személyzeti kiadásokkal kapcsolatos előirányzatok átcsoportosításokról meghatározott keretek között önállóan határozhasson.

(16)

A költségvetési rendelet számos cikkét módosítani kell, mert megszűnt a harmadik országok felé meglévő közösségi hitelekhez és hitelgaranciákhoz kapcsolódó tartalék, és mert új tartalékolási mechanizmust fogadtak el a külső fellépésekre képzett garanciaalaphoz.

(17)

A pénzügyi eszközöknek a költségvetési év végén elforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kivételes eseteiben történő mobilizálását felgyorsítandó, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a többéves pénzügyi keret vonatkozó megnevezése keretében rendelkezésre álló, fel nem használt költségvetési előirányzatokat önállóan átcsoportosíthassa a költségvetésben szereplő, érintett címekhez.

(18)

A költségvetési eljárás tekintetében a költségvetési rendeletben megállapított azon követelmény, amely szerint a költségvetést az elfogadást követő két hónapon belül ki kell hirdetni, irreálisnak bizonyult: a három hónap megvalósíthatóbb lenne. A költségvetési rendeletbe be kell illeszteni a „tevékenységi nyilatkozat” fogalmát, hogy a TKT egyik kulcseleme hivatalossá váljon, e nyilatkozatok tartalmát pedig a nagyobb fokú működőképesség érdekében pontosabban meg kell határozni. A kifizetések ütemterveit a költségvetés helyett a költségvetési rendeletben felsorolt, az előzetes költségvetési tervezetet kísérő munkadokumentumokban kell elhelyezni, mert ezek nem érintik a költségvetési eljárást, és szükségtelen terhekkel járnak.

(19)

A költségvetés végrehajtását illetően néhány kiigazításra van szükség annak érdekében, hogy jobban tükrözze a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) sajátosságait. A jogi egyértelműség érdekében a végrehajtási szabályok helyett a költségvetési rendeletben kell rögzíteni azt, hogy az EK-Szerződés, valamint az EUSz. V. és VI. címe alapján az alap-jogiaktusok milyen formában hozhatók meg. Ezenfelül olyan egyedi rendelkezésre van szükség, amely megfelelőképpen tükrözi a KKBP keretében végrehajtható előkészítő intézkedések típusait.

(20)

Az igazgatási módszerek tekintetében az egyértelműség érdekében a költségvetési rendelet vonatkozó cikkét át kell dolgozni. Ugyanakkor törölni kell a megosztott igazgatásnak az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapra (EMOGA) és a strukturális alapokra való korlátozását is, mivel több további program is megosztott igazgatással működik majd. A közös igazgatás követelményeit egyértelműbbé kell tenni. A költségvetési rendelet vonatkozó cikkét ki kell egészíteni úgy, hogy magában foglalja különösen az Európai Beruházási Bankot és az Európai Beruházási Alapot, mint olyan közösségi szerveket, amelyekre a Bizottság feladatokat ruházhat. A költségvetési rendeletben megállapított, a nemzeti közszektorbeli szervek használatára vonatkozó kritériumokat a használat megkönnyítése és a növekvő működési igények kielégítése érdekében egyszerűsíteni kell, és a rendelkezés hatályát ki kell terjeszteni a nemzetközi közszervekre. A költségvetési rendeletben egyértelművé kell tenni továbbá a Tanács által bizonyos, a KKBP keretében folytatott tevékenységek irányítására kinevezett szaktanácsadók és misszióvezetők helyzetét is.

(21)

A tagállamok megosztott igazgatás keretében viselt felelősségét részletesebben kell kifejteni, figyelembe véve az intézmények között a mentesítési eljárásról és a megfelelő ellenőrzési rendszerekről szóló megbeszéléseket, és tükrözve a tagállamok és a Bizottság kölcsönös felelősségét. A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (6) értelmében a tagállamok számára kötelezővé kell tenni, hogy a megosztott kezelésű pénzeszközökkel kapcsolatban rendelkezésre álló ellenőrzésekről és nyilatkozatokról éves összefoglalót készítsenek.

(22)

A költségvetési rendeletben módosítani kell a végrehajtási feladatoknak a magánjog hatálya alá tartozó szervekre történő átruházásának tiltását, mert e tilalom feltételei szükségtelenül szigorúnak bizonyultak. Lehetővé kell tenni például a Bizottság számára utazási iroda vagy konferenciaszervező szolgálatainak felhasználását a konferenciák résztvevői költségeinek megtérítéséhez, amennyiben gondoskodnak arról, hogy a magáncég nem gyakorol mérlegelési jogkört.

(23)

Lehetővé kell tenni, hogy az intézmények közös szakosított testületet hozzanak létre a pénzügyi szabálytalanságok vizsgálatára.

(24)

Egyértelművé kell tenni a számvitelért felelős tisztviselőnek az engedélyezésre jogosult tisztviselők által számára szolgáltatott pénzügyi információk alapján történő elszámolás-hitelesítésben viselt felelősségét. Ennek érdekében a számvitelért felelős tisztviselőt fel kell hatalmazni az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől kapott információk ellenőrzésére és szükség esetén arra, hogy fenntartásokkal élhessen.

(25)

A Bizottság belső ellenőre és a Közösségek által létrehozott szervek kapcsolatát egyértelművé kell tenni. E szervek saját belső ellenőri funkcióval rendelkeznek, amely a saját igazgatótanácsának tartozik jelentéssel, míg a Bizottság belső ellenőre a bizottsági eljárások és rendszerek tekintetében a biztosok testületének jelent. A Bizottság belső ellenőrének csak azt kellene megerősítenie, hogy a szervek belső ellenőri funkciói megfelelnek a nemzetközi előírásoknak, és ebből a célból értékelni kell tudnia a belső ellenőri tevékenység minőségét.

(26)

A követelések érvényességére határidőt kell szabni. A Közösségre – szemben számos tagállammal – nem vonatkozik olyan határidő, amely elteltével a pénzügyi követelések elévülnek. A Közösséget nem köti továbbá elévülési határidő a harmadik féllel szemben fennálló követelések behajtásában sem. E határidő bevezetése összhangban áll a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással.

(27)

A költségvetési rendeletnek tükrözni kell a keretszerződéseknek a közbeszerzés irányítása terén meglevő jelentőségét. Ösztönöznie kell az intézményközi beszerzési eljárások alkalmazását, továbbá lehetővé kell tennie egy intézmény és egy tagállami ajánlatkérő szerv közös közbeszerzési eljárásait.

(28)

Bizonyos technikai kiigazításokra van szükség, hogy a költségvetési rendelet terminológiája teljes mértékben összhangban álljon az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) terminológiájával. A Közösség intézményei számára is biztosítani kell a tagállamok számára az említett irányelv értelmében nyitva álló azon lehetőséget, hogy a titkosnak nyilvánított szerződésekre egyedi eljárásokat határozzanak meg, amennyiben azok végrehajtása különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy ha a tagállam védelme úgy kívánja.

(29)

A 2004/18/EK irányelvvel összhangban egyértelművé kell tenni a beszerzési eljárásból való kizárás szabályait. A jogbiztonság és az arányosság érdekében továbbá a költségvetési rendeletben meg kell határozni a kizárás maximális időtartamát. Figyelemmel a 2004/18/EK irányelvre, a kizárásra vonatkozó szabályok alól kivételt kell képeznie az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, vagy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától csődegyezség keretében, vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetének.

(30)

A költségvetési rendelet értelmében kötelezővé kell tenni a közbeszerzési eljárásokban pályázók és ajánlattevők számára, hogy kérésre igazolják az ajánlatot benyújtó jogalany esetében a tulajdoni helyzetet vagy az irányítást, ellenőrzést és a képviseleti jogosultságot, vagy hogy alvállalkozóik nincsenek a költségvetési rendelet 93. cikkében említett helyzetek egyikében sem. A nagyon kis értékű szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokon való részvétel esetében az ajánlattevőket nem kell annak igazolására kötelezni, hogy nincsenek kizárásra okot adó helyzetben.

(31)

A közbeszerzési eljárás hatékonyságának növelése érdekében az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a költségvetési rendeletben említett szervek a kizárásra okot adó helyzetben lévő pályázókat és ajánlattevőket tartalmazó adatbázisokat közösen használják.

(32)

A sikertelen ajánlattevők érdekeinek figyelembevétele érdekében helyénvaló biztosítani, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződéseket csak egy ésszerű várakozási időszak leteltével lehessen aláírni.

(33)

Tisztázni kell az intézményeknek a közbeszerzési eljárás vagy szerződés csalás vagy szabálytalanság esetén történő felfüggesztésére irányuló, a költségvetési rendelet szerinti kötelezettségeit a rendelet vonatkozó rendelkezéseinek működőképesebbé tétele érdekében.

(34)

A támogatások tekintetében egyszerűsíteni kell a szabályokat. Az ellenőrzésekkel és biztosítékokkal kapcsolatos követelményeknek fokozottan arányban kell állniuk a pénzügyi kockázatokkal. A támogatások fogalmának meghatározását pontosítani kell, különösen a hiteltevékenységekkel és részvényekkel kapcsolatos finanszírozás, és a halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások tekintetében. A támogatások kezelésének javítása és az eljárások egyszerűsítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a támogatások odaítélése az intézmények határozata vagy a kedvezményezettel kötött írásos megállapodás alapján történjen.

(35)

Az egyértelműség és átláthatóság érdekében a ténylegesen felmerült költségek megtérítésének hagyományosabb módszere mellett engedélyezni kell az átalány kifizetések használatát is.

(36)

A jogi egyértelműség érdekében a nonprofit szabály alóli kivételeket – amelyek jelenleg a végrehajtási szabályokban szerepelnek – a költségvetési rendeletben kell szerepeltetni. Egyértelművé kell továbbá tenni, hogy a bizonyos tevékenységeknek nyújtott támogatások célja a pénzügyi kapacitás megerősítése vagy jövedelem termelése.

(37)

Hasznosnak bizonyult az a szabály, amely szerint a támogatásokat ajánlatkérés alapján kell odaítélni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyes esetekben a tevékenység jellege nem hagy választási lehetőséget a kedvezményezettek kiválasztásakor, az ilyen eseteket ezért mentesíteni kell e szabály alól.

(38)

Ki kell igazítani azt a szabályt, amely szerint egy tevékenységre bármely kedvezményezett számára csak egy támogatás ítélhető oda. Egyes alap-jogiaktusok lehetővé teszik a különböző forrásokból származó közösségi finanszírozás kombinálását, és az ilyen esetek száma a jövőben – a kiadás hatékonyságának biztosítása érdekében – nőhet. Egyértelművé kell tenni azonban a költségvetési rendeletben, hogy ugyanazok a költségek kétszer nem finanszírozhatók a közösségi költségvetésből.

(39)

Szükségtelenül merevnek bizonyult az a szabály, amely szerint a működési támogatásra vonatkozó megállapodás több mint négy hónappal a kedvezményezett pénzügyi évének kezdetét követően nem írható alá. Ezt a határidőt meg kell hosszabbítani hat hónapra.

(40)

Az egyszerűsítés érdekében az átalányösszegek alapján vagy átalányalapú finanszírozásként nyújtott működési támogatás esetében meg kell szüntetni a támogatások fokozatos csökkentésének szabályát.

(41)

A kedvezményezettek jogosultságával kapcsolatos bizonyos korlátozásokat meg kell szüntetni, hogy a természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok bizonyos típusai is részesülhessenek támogatásban. Az arányosság elvével összhangban az igen kis értékű támogatások esetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő eltekinthet attól, hogy a pályázók számára előírja annak igazolását, hogy nincsenek a költségvetési rendelet vonatkozó cikkei értelmében vett, kizárásra okot adó helyzetben.

(42)

Noha a támogatásokat továbbra is kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján ítélik oda, a gyakorlatban nincs szükség arra, hogy e kritériumokat külön e célra létrehozott bizottság értékelje, ezért e követelményt el kell hagyni.

(43)

A támogatások kedvezményezettjei által alkalmazandó közbeszerzési szabványok tekintetében a költségvetési rendeletben foglalt jelenlegi szabály nem egyértelmű, és egyszerűsítést igényel. Továbbá kifejezetten rendelkezni kell arról az esetről, amikor egy tevékenység végrehajtásához harmadik fél számára kell pénzügyi támogatást nyújtani.

(44)

A könyvvezetésre és a beszámolóra vonatkozó szabályok tekintetében a költségvetési rendeletben lehetőséget kell adni a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője számára – a nemzetközi szabványokkal összhangban – annak meghatározására, hogy a közösségi támogatásban részesülők mellett mely más szervek tartoznak a beszámolók összevonásának hatálya alá, azzal, hogy a beszámolók összevonása nem jár az önfinanszírozó szervek pénzeszközeinek az Európai Unió általános költségvetésébe való átcsoportosításával, és nem befolyásolja sem pénzügyi és működési autonómiájukat, sem pedig a beszámolóikhoz kapcsolódó mentesítési eljárásokat.

(45)

Figyelembe véve a létrejövő EMGA-t, amely 2007. január 1-jétől a piaci intézkedések tekintetében az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Garanciaalap helyébe lép, a költségvetési rendelet terminológiáját ki kell igazítani. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy azokban az esetekben, ahol az előirányzatok átcsoportosítására vonatkozó határozat várható, a tagállamok kiadási kimutatásának kézhezvételétől számított szokásos két hónapos határidőnél később is történhet előzetes kötelezettségvállalás. A költségvetési rendeletnek az átcsoportosításra vonatkozó különös rendelkezéseit is pontosítani kell.

(46)

Ki kell igazítani a terminológiát, hogy az csak a strukturális alapokra, a kohéziós alapra, a halászati alapra és a vidékfejlesztési alapra utaljon. Törölni kell az előcsatlakozási strukturális (ISPA) és mezőgazdasági intézkedésekre (SAPARD) történő utalást, mert ezek a költségvetési rendeletnek megfelelően a harmadik országok decentralizált alapú igazgatásával járnak, és végrehajtásuk továbbra is a jelenlegi módszerrel történik. A visszavont előirányzatok újbóli hozzáférhetővé tétele tekintetében, a 2007–2013-as időszakra érvényes strukturális intézkedésekre vonatkozó új alap-jogiaktusokkal összhangban – amelyek kitérnek a vis maior esetekre – a költségvetési rendeletben csak azokra az esetekre kell megtartani a rendelkezést, amikor a hiba nyilvánvalóan a Bizottságnak tulajdonítható.

(47)

A költségvetési rendeletben rendelkezni kell az Európai Szén- és Acélközösség felszámolásából származó célhoz kötött bevételről és a megfelelő előirányzatok hozzáférhetővé tételéről is.

(48)

Lehetővé kell tenni azon visszavont előirányzatok újbóli rendelkezésre állását, amelyek azon projektek teljes vagy részleges elmaradása miatt jöttek létre, amelyekre azokat előirányozták. Ezt azonban csak szigorú feltételek mellett lehet megengedni, és kizárólag a kutatás területén, mert a kutatási projektek a többi szakpolitikai területhez kapcsolódó projektnél nagyobb pénzügyi kockázattal járnak.

(49)

A külső tevékenységek tekintetében egyértelművé kell tenni, hogy – a meglévő gyakorlattal összhangban – a decentralizált igazgatás esetén a harmadik országok által alkalmazandó támogatási eljárást a velük kötött finanszírozási megállapodásban kell kikötni. Alkalmazni kell az „n+3 szabályt”, amelynek értelmében az ilyen finanszírozási megállapodások végrehajtására vonatkozó egyedi szerződéseket és megállapodásokat legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésétől számított három éven belül meg kell kötni. Az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (8) és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hatálya alá tartozó többéves programok decentralizált igazgatására egyedi szabályokat kell előírni.

(50)

Az előirányzatok kezelésének megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört az intézményközi európai hivatalok igazgatóira ruházza át a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszaiban lévő előirányzatok kezelése tekintetében. A tartalom megváltoztatása nélkül némileg át kell dolgozni a költségvetési rendelet vonatkozó cikkeit, hogy egyértelmű legyen az engedélyezési hatáskörnek a hivatalok igazgatói általi továbbruházása.

(51)

Egyértelművé kell tenni azt az eljárást, amelynek keretében a költségvetési hatóság egy építési projekttel kapcsolatban véleményt nyilváníthat.

(52)

Az egymást követő kutatási keretprogramok megkönnyítették a Bizottság munkáját azáltal, hogy egyszerűsített szabályokat állapítottak meg az ajánlatok és támogatási kérelmek értékeléséhez, valamint a finanszírozott projektek nyomon követéséhez és értékeléséhez történő technikai segítségnyújtáshoz szükséges külső szakértők kiválasztására. Ezt az eljárást hozzáférhetővé kell tenni minden más program tekintetében is.

(53)

Átmeneti rendelkezéseket is be kell illeszteni. Elsősorban azért, hogy a 2000–2006. évi strukturális alapokra vonatkozó programozási időszak alatti kötelezettségvállalásnak megfelelő visszavont előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátása tekintetében a vis maior esete továbbra is úgy legyen alkalmazandó – a támogatás lezárásáig –, ahogy arról a költségvetési rendelet jelenleg rendelkezik. Ennek indoka, hogy el kell kerülni a jelenlegi rendszer megzavarását, mivel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,2006. július 11-i 1083/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) a vis maior esetét másképpen szabályozza. Másodsorban átmeneti rendelkezést kell beilleszteni a költségvetési rendeletbe a beszerzési és támogatási eljárásokban való részvételből való kizárás érdekében a központi adatbázisra vonatkozó rendelkezések végrehajtása tekintetében. Végezetül, hasonló rendelkezés kell beilleszteni annak érdekében, hogy a fennálló közösségi kötelezettségvállalások pénzügyi rendezése megtörténjék, a strukturális alapok és a kohéziós alap 2000–2006. évi programozási időszakát szabályozó rendeletekben előírt támogatás lezárása érdekében. A műveleti kiadásokra vonatkozó előirányzatok tekintetében meg kell őrizni a Bizottság számára fennálló azon lehetőséget, hogy egyik címből a másikba előirányzatokat csoportosíthasson át, feltéve, hogy az adott előirányzatok mind egyazon célkitűzést szolgálják. Hasonlóképpen, a Bizottság továbbra is végezhet egyik címből a másikba történő átcsoportosítást, ha az adott előirányzatok közösségi kezdeményzésekre, technikai segítségnyújtásra vagy innovatív intézkedésekre vonatkoznak, feltéve, hogy az átcsoportosítás hasonló természetű intézkedésekhez történik. Ez például olyan előirányzat-átcsoportosítást jelent, melynél az egyik közösségi kezdeményezésre vonatkozó előirányzat átcsoportosításra kerül egy másik kezdeményezéshez, más cím alatt.

(54)

Ezért az 1605/2002/EK, Euratom rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 1. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet meghatározza az Európai Közösségek általános költségvetésének – a továbbiakban: a költségvetés – megállapítására és végrehajtására, valamint az elszámolások bemutatására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.”;

2.

Az 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3. cikk„

A költségvetést az egységesség, a teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság e rendeletben megállapított elvével összhangban kell elkészíteni és végrehajtani.”;

3.

A 5. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az 5a., 18. és 74. cikkre is figyelemmel, a Közösségek tulajdonát képező pénzeszközökből származó kamatot egyéb bevételként kell a költségvetésben szerepeltetni.”;

4.

Az első rész II. címének 1. fejezetében a szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

(1)   Az előfinanszírozásból származó kamatot az érintett programhoz vagy fellépéshez kell besorolni, és a kedvezményezettnek járó esedékes összegek fennmaradó részének kifizetéséből kell levonni.

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok – a továbbiakban: a végrehajtási szabályok – megállapításáról szóló rendelet határozza meg azokat a helyzeteket, amelyekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kivételesen évente hajtja be ezt a kamatot. Ezt a kamatot a költségvetésben egyéb bevételekként kell szerepeltetni.

(2)   A kamat nem válik esedékessé a Közösségek számára az alábbi esetekben:

a)

nem jelentős összegű előfinanszírozás esetén, a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint;

b)

a 88. cikk szerinti közbeszerzési szerződés alapján fizetett előfinanszírozás esetén;

c)

a tagállamoknak fizetett előfinanszírozás esetén;

d)

előcsatlakozási támogatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén;

e)

az intézmények tagjai és alkalmazottai részére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) szerint fizetett előlegek esetén;

f)

az 53. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett közös igazgatás keretében fizetett előfinanszírozás esetén.”;

5.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés bevezető mondatában az „A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalásainak előirányzatai” szövegrész helyébe az „A kötelezettségvállalási előirányzatok” szöveg lép;

b)

a (3) bekezdés első mondatában az „A differenciált előirányzatok kifizetési előirányzatai” szövegrész helyébe az „A kifizetési előirányzatok” szöveg lép;

6.

A 11. cikkben a „157. cikk” szövegrész helyébe „157. és 160a. cikk” lép;

7.

A 16. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 61. cikkben említett pénzforgalmi célokból kifolyólag azonban a számvitelért felelős tisztviselő, előlegszámlák esetében az előlegelszámoló tisztviselők, valamint a Bizottság Külszolgálatának adminisztratív irányítása igényeinek megfelelően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felhatalmazást kap a műveletek nemzeti valutában történő végrehajtására, a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint.”;

8.

A 18. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A 160. cikk (1a) bekezdésének és a 161. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a következő bevételi tételeket meghatározott kiadási tételek finanszírozására kell felhasználni:”;

b)

a szöveg a következő aa) ponttal egészül ki:

„aa)

a tagállamok és más támogató országok – beleértve mindkét esetben állami és félállami szerveiket – vagy nemzetközi szervezetek által a Közösség által finanszírozott és a nevükben a Bizottság által kezelt bizonyos külső támogatási projektekhez vagy programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások, a vonatkozó alap-jogiaktus értelmében,”;

c)

a szöveg a következő ea) ponttal egészül ki:

„ea)

olyan járművek, berendezések, felszerelések, anyagok és tudományos és technikai készülékek értékesítéséből származó bevételek, amelyeket lecserélnek vagy leselejteznek, miután a könyv szerinti értéküket nullára leírták;”;

9.

A 19. cikk (2) bekezdésében az első mondat helyébe a következő lép:

„Az olyan 50 000 EUR vagy azt meghaladó értékű adományok elfogadásához, amelyek az adomány értékének 10 %-át meghaladó pénzügyi költséget – beleértve az utólagos költségeket is – vonnak maguk után, az Európai Parlament és a Tanács engedélye szükséges, amely intézmények az üggyel kapcsolatban a Bizottság kérelmének kézhezvételétől számított két hónapon belül járnak el.”;

10.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1)   Minden intézmény – a Bizottságot kivéve – a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosíthat előirányzatokat:

a)

egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik;

b)

korlátozás nélkül egyik fejezetből a másikba és egyik jogcímcsoportból a másikba.

(2)   Három héttel az (1) bekezdésben említett átcsoportosítások végrehajtása előtt az intézmények tájékoztatják a költségvetési hatóságot szándékaikról. Ezen időszakon belül a költségvetési hatóságok bármelyike által felvetett megfelelő indokok esetén a 24. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)   Bármely intézmény – kivéve a Bizottságot – javasolhat a költségvetési hatóságnak a saját költségvetési szakaszán belül az egyik címből egy másikba történő olyan átcsoportosítást, amely meghaladja a pénzügyi évre vonatkozó azon előirányzatok 10 %-át, amelyek abban a költségvetési sorban jelennek meg, amelyről az átcsoportosítás végzendő. Az említett átcsoportosítások a 24. cikkben megállapított eljárás hatálya alá tartoznak.

(4)   Bármely intézmény – a Bizottságot kivéve – a költségvetésben a saját szakaszán belül, átcsoportosításokat végezhet a jogcímcsoportokon belül anélkül, hogy erről a költségvetési hatóságot előzetesen tájékoztatná.”;

11.

Az 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

b)

a személyzetre és igazgatásra vonatkozó kiadások tekintetében egyik címből a másikba azon éves előirányzatok 10 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelyről az átcsoportosítás történik, és azon éves előirányzatok 30 %-át meg nem haladó mértékig, amelyek azon a soron szerepelnek, amelybe az átcsoportosítás történik;

ii.

a szöveg a következő d) ponttal egészül ki:

„d)

az alap-jogiaktusnak a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően történő elfogadását követően előirányzatokat csoportosíthat át a 43. cikkben említett »előzetes előirányzatok« címből azokban az esetekben, amikor nem létezett alap-jogiaktus az érintett fellépésre nézve a költségvetés megállapításakor.”;

iii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság az első albekezdés b) és c) pontjában említett átcsoportosítások végrehajtása előtt három héttel értesíti a költségvetési hatóságot határozatáról. Amennyiben e háromhetes időszak alatt a költségvetési hatóság bármely ága kellően megindokolt okokat hoz fel, a 24. cikkben rögzített eljárás alkalmazandó.”;

iv.

a szöveg a következő harmadik és negyedik albekezdéssel egészül ki:

„Mindazonáltal a pénzügyi év utolsó két hónapjában a Bizottság saját hatáskörben a személyzettel, külső személyzettel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokat érintő, egyik címből a másikba történő átcsoportosításokat hajthat végre a pénzügyi év előirányzatainak 5 %-án belül. A Bizottság az ezen átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

A Bizottság az első albekezdés d) pontjában említett átcsoportosításokról szóló határozatát követő két héten belül tájékoztatja a költségvetési hatóságot.”;

b)

a (2) bekezdésben az „(1) bekezdés c) pont” helyébe az „(1) bekezdés” lép;

12.

Az 26. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A költségvetés Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA), a strukturális alapokhoz, a Kohéziós Alaphoz, az Európai Halászati Alaphoz, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) és a kutatáshoz rendelt címei közötti átcsoportosításokra a második rész I., II. és III. címének különös rendelkezései vonatkoznak.”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A sürgősségi segélyre képzett tartalékok felhasználására jogosító átcsoportosításról szóló döntést a Bizottság javaslatára a költségvetési hatóság hozza meg. Minden egyes műveletre különálló javaslatot kell benyújtani.”;

c)

a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A költségvetési év december 15-e után elforduló nemzetközi humanitárius katasztrófák és válságok kellően indokolt, kivételes eseteiben a Bizottság a többéves pénzügyi keret 4. megnevezéséhez tartozó költségvetési címek keretében még rendelkezésre álló, az adott költségvetési évre vonatkozó fel nem használt költségvetési előirányzatokat átcsoportosíthatja a költségvetés válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre vonatkozó címeihez. A Bizottság ezen átcsoportosítások elvégzését követően haladéktalanul értesíti a költségvetési hatóság két ágát.”;

13.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Bármely, a jogalkotó hatóságnak a Bizottság vagy a tagállamok által az EK-Szerződéssel vagy az Európai Unióról szóló szerződéssel (EUSz.) összhangban benyújtott olyan javaslathoz, amely hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, pénzügyi kimutatást és az e rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében előírt értékelést kell mellékelni.

A jogalkotó hatóságnak benyújtott javaslat vagy kezdeményezés bármely olyan módosításához, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre, beleértve az álláshelyek számában történő változásokat, a módosítást javasló intézménynek pénzügyi kimutatást kell mellékelnie.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A csalás vagy szabálytalanság kockázatának megelőzése érdekében az (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatás minden meglévő és tervezett megelőző és védelmi intézkedésre vonatkozó információt tartalmaz.”;

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„28a. cikk

(1)   A költségvetést az egyes igazgatási módoknak megfelelő, hatékony és eredményes belső ellenőrzéssel és a vonatkozó ágazati szabályozással összhangban kell végrehajtani.

(2)   A költségvetés végrehajtásának alkalmazásában a belső ellenőrzés az irányítás minden szintjén alkalmazandó folyamat, amelynek célja a következő célkitűzések elérésének ésszerű biztosítása:

a)

a műveletek hatékonysága, eredményessége és gazdaságossága;

b)

a jelentések megbízhatósága;

c)

az eszközök és információk védelme;

d)

a csalás és a szabálytalanságok megelőzése és felderítése;

e)

az érintett műveletek törvényességéhez és szabályosságához kapcsolódó kockázatok megfelelő kezelése, figyelembe véve a programok többéves jellegét, valamint az érintett kifizetések jellegét.”;

15.

A 29. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   „A költségvetést és a költségvetés-módosításokat végleges formájukban az Európai Parlament elnöke hirdeti ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A költségvetést a véglegesen elfogadottá nyilvánításának időpontját követő három hónapon belül kell kihirdetni.

Az összevont éves beszámolót, valamint az egyes intézmények által elkészített, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”;

16.

A 30. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A Bizottság megfelelő módon rendelkezésre bocsátja a költségvetésből származó pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan általa birtokolt információkat, amennyiben a költségvetést centralizált alapon és közvetlenül szervezeti egységei által hajtják végre, valamint a pénzeszközök kedvezményezettjeire vonatkozóan azon jogalanyok által szolgáltatott információkat, amelyekre az igazgatás egyéb módjai keretében a költségvetés végrehajtásának feladatait átruházták.

Az információkat a titoktartási követelményeknek, különösen a személyes adatok – a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11), valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2001. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) meghatározott – védelmének, valamint a biztonságra vonatkozó követelményeknek a kellő figyelembevételével kell rendelkezésre bocsátani, figyelembe véve egyúttal az 53. cikkben említett egyes igazgatási módok sajátosságait, és adott esetben összhangban az ágazati szabályokkal.

17.

A 33. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a tevékenységi nyilatkozatok, amelyek tartalmazzák az alábbiakat:

a különböző tevékenységek tekintetében az előzetesen kitűzött egyedi, mérhető, elérhető, releváns, és időzített célkitűzések eléréséről, valamint a mutatókkal mért új célkitűzésekről szóló információk;

az előirányzatok szintjével kapcsolatosan javasolt változtatások teljes körű indokolása a költség-haszon megközelítéssel;

az uniós szintű beavatkozás egyértelmű indoklása, többek között a szubszidiaritás elvének megfelelően;

az előző évi tevékenység végrehajtási arányaira, valamint a folyó év végrehajtási arányaira vonatkozó információk.

Az értékelés eredményeit át kell tekinteni, és ezekre a javasolt költségvetési módosítások valószínű előnyeiként hivatkozni kell.”;

b)

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„e)

a korábbi pénzügyi években vállalt költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges, az elkövetkező költségvetési években esedékes kifizetések ütemtervének összefoglaló beszámolója.”;

18.

A 37. cikk (1) bekezdése a következő új harmadik albekezdéssel egészül ki:

„Az előzetes költségvetésmódosítás-tervezet benyújtása előtt a Bizottság és a többi intézmény – figyelembe véve az előirányzatok várhatóan nem teljes mértékű végrehajtását is – megvizsgálja a vonatkozó előirányzatok újraelosztásának hatályát.”;

19.

A 40. cikkben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

általános bevételi és kiadási kimutatás;”;

20.

A 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az előirányzatokat e címen csak a 23. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított eljárással összhangban elvégzett átcsoportosításokat követően lehet felhasználni azokban az esetekben, amelyekben az alap-jogiaktust a Szerződés 251. cikkének megfelelően kell elfogadni, egyéb esetekben pedig a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.”;

21.

A 44. cikk második bekezdésében a „22, 23. és 25. cikk” helyébe a „23. és 25. cikk” lép;

22.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

(1)   A költségvetés bizottsági szakaszának a harmadik országok számára sürgősségi segélyre képzett tartalékot kell tartalmaznia.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tartalékot a pénzügyi év vége előtt kell igénybe venni átcsoportosítás útján, a 24. és 26. cikkben megállapított eljárással összhangban.”;

23.

A 46. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az 1. pont a következőképpen módosul:

i.

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„az általános bevételi és kiadási kimutatásban:”;

ii.

az f) pontot törölni kell;

iii.

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

megfelelő megjegyzések minden alfejezet tekintetében, a 41. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint”;

b)

a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

az egyes intézményekre vonatkozó szakaszban a bevételt és kiadást az 1. ponttal azonos struktúrában kell kimutatni”;

c)

a 3. pontban a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a tudományos és műszaki személyzet tekintetében, a besorolás besorolási osztályokon alapulhat, az egyes költségvetésekben megállapított feltételekkel összhangban; a létszámtervnek meg kell határoznia a magasan képzett műszaki vagy tudományos személyzet létszámát, akik különleges előnyöket élveznek a személyzeti szabályzatban meghatározott rendelkezések szerint;”;

d)

az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

Azon bevételek és kiadások költségvetési sorai, amelyek a külső fellépésekre képzett garanciaalap felhasználásához szükségesek.”;

24.

A 47. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében az „A1, A2 és A3 besorolási osztály” helyébe az „AD 16, AD 15 és AD 14 besorolási fokozat” lép;

25.

A 49. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„49. cikk

(1)   A költségvetésben szereplő előirányzatok bármely közösségi vagy európai uniós fellépésre akkor használhatóak fel, ha azt az alap-jogiaktus elfogadása előzi meg.

Az alap-jogiaktus olyan jogi aktus, amely jogalapot biztosít az intézkedésekhez és a költségvetésbe beállított megfelelő kiadások végrehajtásához.

(2)   Az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés alkalmazásában az alap-jogiaktus a jogalkotó hatóság által elfogadott jogi aktus, amely formáját tekintve lehet rendelet, irányelv, az EK-Szerződés 249. cikke értelmében vett határozat vagy sui generis határozat.

(3)   Az EUSz. V. (a közös kül- és biztonságpolitikára – KKBP-re vonatkozó) címének alkalmazásában az alap-jogiaktus formáját tekintve az EUSz. 13. cikkének (2) és (3) bekezdésében, 14. cikkében, 18. cikkének (5) bekezdésében, 23. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 24. cikkében meghatározott formák valamelyike lehet.

(4)   Az EUSz. VI. (a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó) címének alkalmazásában az alap-jogiaktus az EUSz. 34. cikkének (2) bekezdésében említett formák egyikét veheti fel.

(5)   E cikk értelmében az ajánlások és vélemények, valamint az állásfoglalások, következtetések, nyilatkozatok és egyéb, jogi hatás nélküli aktusok nem minősülnek alap-jogiaktusnak.

(6)   Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve, az alábbiak alap-jogiaktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések a Közösségek vagy az Európai Unió hatáskörébe tartoznak:

a)

kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint két egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben;

b)

az EK-Szerződés, az Euratom-Szerződés, valamint az EUSz. VI. címének alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai. Az előkészítő intézkedéseknek következetes megközelítést kell követniük, és különböző formákat ölthetnek. A vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok nem több, mint három egymást követő költségvetési évben szerepeltethetők a költségvetésben. A jogalkotási eljárást a harmadik pénzügyi év vége előtt le kell zárni. A jogalkotási eljárás során a kötelezettségvállalási előirányzatoknak meg kell felelniük az előkészítő intézkedéseknek a tervezett tevékenységekkel, a követendő célokkal és a kedvezményezett személyekkel kapcsolatos sajátosságainak. Következésképpen az előkészítő intézkedésekre elkülönített összeg nem felelhet meg a végső intézkedés finanszírozására elkülönített összegnek.

Az előzetes költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést nyújt be a költségvetési hatóságnak az a) és b) pontban említett intézkedésekről, amely jelentés tartalmazza az eredmények értékelését és a tervezett nyomon követési intézkedéseket is;

c)

az EUSz. V. (KKBP-re vonatkozó) címének terén hozott előkészítő intézkedések előirányzatai. Ezen intézkedéseket rövid időre kell korlátozni, céljuk pedig a KKBP célkitűzéseinek megvalósítására irányuló európai uniós intézkedések, valamint a szükséges jogi eszközök elfogadása feltételeinek megteremtése;

Az európai uniós válságkezelési műveletek alkalmazásában az előkészítő intézkedések célja többek között az operatív követelmények értékelése, az első erőforrások gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása vagy a műveletek megkezdéséhez szükséges helyi feltételek megteremtése.

Az előkészítő intézkedéseket – a Bizottsággal teljes mértékben együttműködve – a Tanács fogadja el. Ebből a célból a munkájában a Tanács főtitkára/a KKBP főképviselője által segített elnökség a lehető leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot a Tanács előkészítő intézkedés meghozatalára irányuló szándékáról, valamint – különösen – az ehhez szükséges becsült forrásokról. A Bizottság – e rendelet rendelkezéseinek megfelelően – meghoz minden szükséges intézkedést a források gyors rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében;

d)

a Bizottság által – az EK-Szerződés és az Euratom-Szerződés értelmében rá ruházott, a b) pontban említett jogalkotási kezdeményezési jogtól eltérő intézményi szintű előjogaiból eredő feladatok, valamint az e Szerződések által közvetlenül rá ruházott és a végrehajtási szabályokban felsorolt különös hatáskörök alapján – végrehajtott egyszeri, vagy akár határozatlan időtartamú intézkedések előirányzatai;

e)

az egyes intézmények működtetésére vonatkozó előirányzatok, azok igazgatási autonómiája alapján.”;

26.

Az 50. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az intézmények e hatásköröket e rendelettel összhangban és az engedélyezett előirányzatok korlátain belül gyakorolják.”;

27.

Az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„52. cikk

(1)   A költségvetés végrehajtásában, kezelésében, auditjában vagy ellenőrzésében érintett valamennyi pénzügyi szereplő és egyéb személy számára tilos bármely olyan fellépés, amelynek révén saját érdekei ütköznek a Közösség érdekeivel. Amennyiben ilyen helyzet állna elő, a szóban forgó személynek tartózkodnia kell az ilyen fellépéstől, és az üggyel az illetékes hatósághoz kell fordulnia.

(2)   Összeférhetetlenség áll fenn, ha az (1) bekezdésben említett pénzügyi szereplő vagy egyéb személy funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más, a kedvezményezettel közös érdek miatt veszélybe kerül.”;

28.

Az 53. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„53. cikk

A Bizottság a költségvetést az 53a–53d. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, az alábbi módok valamelyikén hajtja végre:

a)

centralizált alapon;

b)

megosztott vagy decentralizált igazgatással;

c)

nemzetközi szervezetekkel való közös igazgatással.”;

29.

A szöveg a következő 53a–53d. cikkel egészül ki:

„53a. cikk

Amennyiben a Bizottság a költségvetést centralizált alapon hajtja végre, úgy a végrehajtási feladatokat közvetlenül szervezeti egységei által vagy közvetetten, az 54–57. cikk rendelkezéseinek megfelelően teljesíti.

53b. cikk

(1)   Amennyiben a Bizottság megosztott igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat a tagállamokra ruházza át. A módszer különösen a második rész I. és II. címében említett fellépések esetében alkalmazandó.

(2)   A tagállamok – a vonatkozó ágazati szabályozások kiegészítő rendelkezéseinek sérelme nélkül, valamint a megosztott igazgatásban annak biztosítása érdekében, hogy a pénzösszegeket az alkalmazandó szabályokkal és elvekkel összhangban használják fel – meghoznak valamennyi, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges jogalkotási, szabályozási, igazgatási vagy egyéb intézkedést. E célból különösen a következőket teszik:

a)

megbizonyosodnak arról, hogy a költségvetésből finanszírozott fellépések végrehajtására valóban és a megfelelő módon sor kerül;

b)

megelőzik, illetve kezelik a szabálytalanságokat és a csalást;

c)

visszaszerzik a szabálytalanságok vagy hibák eredményeképpen tévesen kifizetett, helytelenül felhasznált vagy elveszett pénzeszközöket;

d)

biztosítják – a vonatkozó ágazati szabályozások révén és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

Ebből a célból a tagállamok – a 28a. cikkben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – ellenőrzéseket tartanak, valamint hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszert működtetnek. Szükség esetén és adott esetben bírósági eljárásokat kezdeményeznek.

(3)   A tagállamok a megfelelő nemzeti szinten elkészítik a rendelkezésre álló auditok és nyilatkozatok éves összefoglalóját.

(4)   Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történjen, a Bizottság számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

53c. cikk

(1)   Amennyiben a Bizottság decentralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy a végrehajtási feladatokat harmadik országokra ruházza át a második rész IV. címének és az 56. cikknek megfelelően, az 54. cikk (2) bekezdésében említett szerveknek történő, fennmaradó feladatok átruházásának a sérelme nélkül.

(2)   Annak biztosítása érdekében, hogy a források felhasználása a vonatkozó szabályokkal összhangban történjen, a Bizottság számlaelszámolási eljárásokat vagy pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaz, amelyek lehetővé teszik számára, hogy vállalja a végső felelősséget a költségvetés végrehajtásáért.

(3)   A végrehajtási feladatokkal megbízott harmadik országok biztosítják – a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.

53d. cikk

(1)   Amennyiben a Bizottság közös igazgatással hajtja végre a költségvetést, úgy – a végrehajtási szabályoknak megfelelően – egyes végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruház át a következő esetekben:

a)

amikor a Bizottságot és a nemzetközi szervezetet olyan hosszú távú keretegyezmény kötelezi, amely együttműködésük tekintetében igazgatási és pénzügyi szabályokat állapít meg;

b)

amikor a Bizottság és a nemzetközi szervezet közös projektet vagy programot dolgoz ki;

c)

amikor több adományozó pénzösszegét összevonják, és ezek tekintetében nem határoznak meg konkrét jogcímeket vagy kiadási kategóriákat, azaz többadományozós fellépések esetén.

E szervezetek elszámolási, audit, belső ellenőrzési és beszerzési eljárásaikban olyan szabványokat alkalmaznak, amelyek nemzetközileg elfogadott szabványoknak megfelelő garanciát kínálnak.

(2)   A nemzetközi szervezetekkel megkötött, a finanszírozás odaítélésére vonatkozó egyéni megállapodások részletes rendelkezéseket tartalmaz az ilyen nemzetközi szervezetekre átruházott feladatok végrehajtásáról.

(3)   A végrehajtási feladatokkal megbízott nemzetközi szervezetek biztosítják – a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban – a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzétételét.”;

30.

Az 54. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság nem ruházhatja át harmadik felekre a Szerződések szerint őt megillető végrehajtási hatásköröket, amennyiben azok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek. Az átruházott végrehajtási feladatokat világosan meg kell határozni és teljesítésüket teljes mértékben felügyelni kell.

A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok átruházásának eleget kell tennie a – hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő – hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, valamint biztosítania kell a megkülönböztetés-mentesség elvének való megfelelést és a közösségi fellépés láthatóságát. Az ily módon átruházott végrehajtási feladatok nem idézhetnek elő összeférhetetlenséget.”;

b)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első mondat helyébe a következő lép:

„Az (1) bekezdésben megállapított kereteken belül, amennyiben a Bizottság az 53a. vagy az 53c. cikk szerint közvetetten, centralizált vagy decentralizált alapon hajtja végre a költségvetést, közhatalmi és különösen költségvetés-végrehajtási feladatokat bízhat a következő szervekre: [...]”;

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a Közösségek által létrehozott, a 185. cikkben említett szervek és egyéb szakosított közösségi szervek – például az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Beruházási Alap –, amennyiben ezek a feladatok összeegyeztethetők az egyes szervek alap-jogiaktusában meghatározott feladataival.”;

iii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek, amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak, és megfelelnek a végrehajtási szabályokban megállapított feltételeknek.”;

iv.

a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d)

az EUSz. V. címének értelmében konkrét intézkedések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban a 49. cikk értelmében meghatározott személyek.”;

c)

a (3) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen szervek vagy személyek a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében megfelelő intézkedéseket hoznak, és szükség esetén bírósági eljárást kezdeményeznek a tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére.”;

31.

A 55. és 56. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„55. cikk

(1)   A végrehajtó hivatalok a közösségi jog szerinti, bizottsági határozat által létrehozott jogi személyek, amelyekre – a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően – hatásköröket lehet átruházni közösségi programok vagy projektek egészének vagy egy részének a Bizottság nevében és felelőssége mellett való végrehajtása érdekében (13).

(2)   A megfelelő működési előirányzatok végrehajtását a hivatal igazgatójának a feladata.

56. cikk

(1)   Amennyiben a Bizottság közvetett, centralizált igazgatással hajtja végre a költségvetést, először megbizonyosodik a következők meglétéről és megfelelő működéséről a végrehajtással megbízott szerveken belül:

a)

olyan átlátható beszerzési és támogatás-odaítélési eljárások, amelyek megkülönböztetéstől mentesek, kizárnak mindenféle összeférhetetlenséget, és amelyek összhangban állnak az V., illetve a VI. cím megfelelő rendelkezéseivel;

b)

a műveletek igazgatására szolgáló hatékony és eredményes belső ellenőrzési rendszer, amely magában foglalja az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő vagy egyéb, azonos szerepkörök feladatainak tényleges különválasztását;

c)

olyan elszámolási rendszer, amely lehetővé teszi a közösségi pénzeszközök helyes felhasználásának ellenőrzését és a pénzeszközök felhasználásának a közösségi elszámolásokban való tükröződését;

d)

független külső ellenőrzés;

e)

információkhoz való nyilvános hozzáférés, a közösségi szabályozásban meghatározott szinten;

f)

a költségvetési forrásokból részesülő kedvezményezettek jegyzékének évenkénti megfelelő, utólagos közzététele a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban.

A Bizottság – a nemzetközileg elismert standardok kellő figyelembevételével – sajátjával egyenértékűként ismerheti el az (1) és (2) bekezdésben említett szervek audit, számviteli és beszerzési eljárásait.

(2)   Decentralizált igazgatás esetén – az e) pontban megállapított kritériumok kivételével – az (1) bekezdésben megállapított kritériumok alkalmazandók teljes mértékben vagy részben a decentralizációnak a Bizottság és az érintett harmadik ország, továbbá nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek közötti megállapodás szerinti mértékétől függően.

Az (1) bekezdés a) pontja és a 169a. cikk sérelme nélkül, a Bizottság határozhat úgy, hogy

a pénzeszközök összevonása esetén, és

az alap-jogiaktusban meghatározott feltételek mellett

a kedvezményezett partner ország vagy az adományozók közötti megállapodás szerinti beszerzési vagy odaítélési eljárásait alkalmazza.

Az erre vonatkozó döntés meghozatala előtt a Bizottság először eseti alapon meggyőződik arról, hogy az említett eljárások megfelelnek az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség elvének, nem okoznak összeférhetetlenséget, a nemzetközileg elismert standardokkal azonos biztosítékokat nyújtanak, és biztosítják a – hatékony és eredményes belső ellenőrzést igénylő – hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatos rendelkezések betartását.

Az érintett harmadik ország, nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv a következő kötelezettségek teljesítését vállalja:

a)

e bekezdés első albekezdésére is figyelemmel megfelel az (1) bekezdésben megállapított kritériumoknak;

b)

biztosítja, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett ellenőrzést egy független külső ellenőrzést végző nemzeti intézmény gyakorolja;

c)

rendszeres ellenőrzések végzésével biztosítja, hogy a költségvetésből finanszírozandó fellépéseket helyesen hajtották-e végre;

d)

megfelelő intézkedéseket hoz a szabálytalanságok és csalás megelőzése érdekében, és szükség esetén bírósági eljárásokat kezdeményez a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzésére.

(3)   A Bizottság biztosítja az átruházott feladatok végrehajtásának felügyeletét, értékelését és ellenőrzését. Amennyiben saját ellenőrzési rendszereit használva végez ellenőrzéseket, figyelembe veszi az ellenőrző rendszerek egyenértékűségét.

32.

Az 57. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság nem bízhatja a költségvetésből származó pénzeszközök felhasználására vonatkozó – a kifizetést és a beszedést is magukban foglaló – intézkedéseket a magánjog hatálya alá tartozó külső szervekre vagy testületekre, kivéve az 54. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett eseteket vagy olyan egyedi esetekben, amelyekben az érintett kifizetéseket a Bizottság által meghatározott kedvezményezettek részére kell teljesíteni, a Bizottság által meghatározott feltételek és összegek szerint, és amelyek nem igénylik a kifizetéseket végző szervek vagy szervezetek általi mérlegelést.”;

33.

Az 59. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   E cím alkalmazásában a »személyzet« fogalma a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyekre vonatkozik.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Minden intézmény belső igazgatási szabályaiban megállapítja a megfelelő szintű személyzetet, amelyre az eljárási szabályzatában lévő feltételekkel összhangban átruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatait, megállapítja továbbá az átruházott hatáskörök hatályát és a megbízott személyek számára a rájuk ruházott hatáskörök továbbadásának a lehetőségét.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatásköreit kizárólag a személyzetre lehet átruházni vagy továbbadni.”;

34.

A 60. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő intézménye felé feladatai teljesítéséről – pénzügyi és gazdálkodási információkat is tartalmazó – éves tevékenységi jelentés formájában számol be, amely jelentésben megerősíti, hogy az abban szereplő információk igaz és tisztességes álláspontot képviselnek, kivéve, ha a bevételek és a kiadások meghatározott területeihez kapcsolódó fenntartások másként rendelkeznek.

Ezen jelentésben be kell számolni a műveleteknek a kitűzött célokhoz viszonyított eredményéről, az e műveletekhez kapcsolódó kockázatokról, a rendelkezésre álló források felhasználásáról, valamint a belső ellenőrzési rendszer hatékonyságáról és eredményességéről. A belső ellenőr tudomásul veszi az éves jelentést és minden egyéb meghatározott információt. A Bizottság legkésőbb minden év június 15-ig megküldi a költségvetési hatóságnak az előző év éves jelentéseit összefoglalóját.”;

35.

A 61. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés e) pontja a következő mondattal egészül ki:

„A számvitelért felelős tisztviselő jogosult a hitelesítési kritériumok betartásának ellenőrzésére;”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(2a)   Mielőtt az intézmény elfogadja a beszámolót, a számvitelért felelős tisztviselő záradékkal látja el azt, tanúsítva, hogy meggyőződött arról, hogy az valós és tisztességes képet ad az intézmény pénzügyi helyzetéről.

E célból a számvitelért felelős tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy a beszámoló az ő felelőssége mellett – az e rendeletben az intézménye beszámolójára vonatkozóan foglaltaknak megfelelően – megállapított számviteli szabályokkal, módszerekkel és számviteli rendszerekkel összhangban készült, és hogy a beszámolóban valamennyi bevétel és kiadás szerepel.

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő minden olyan információt továbbít, amelyre a számvitelért felelős tisztviselőnek feladatai elvégzéséhez szüksége van.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is teljes mértékben felel az általa kezelt pénzeszközök megfelelő felhasználásáért, valamint az ellenőrzése alatt álló kiadások jogszerűségéért és szabályszerűségéért.

(2b)   A számvitelért felelős tisztviselő jogosult ellenőrizni a kapott információt, valamint további, a beszámoló záradékkal való ellátása céljából szükségesnek ítélt ellenőrzéseket végezni.

A számvitelért felelős tisztviselő szükség esetén fenntartásokkal él, amelyekben pontosan megmagyarázza azok jellegét és hatályát.

(2c)   A többi intézmény és hivatal számvitelért felelős tisztviselői záradékkal látják el éves beszámolójukat, és elküldik azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   E rendelet eltérő rendelkezése hiányában kizárólag a számvitelért felelős tisztviselő jogosult készpénz és készpénz jellegű tételek kezelésére. Megóvásukért ő felel.”;

36.

A 62. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A számvitelért felelős tisztviselő feladatainak teljesítésekor bizonyos feladatokat beosztottjaira ruházhat át.”;

37.

A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„63. cikk

(1)   A végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint, a saját forrásokon kívüli bevételek beszedésére és kis összegek kifizetésére előlegszámlákat lehet létrehozni.

A válságkezelési segélyek és a humanitárius segítségnyújtási műveletek terén azonban – a 110. cikk értelmében – korlátlan összegig alkalmazhatók előlegszámlák a költségvetési hatóság által a szóban forgó költségvetési sor tekintetében a folyó pénzügyi évre meghatározott előirányzatok mértékének tiszteletben tartása mellett.

(2)   Az előlegszámlákat az intézmény számvitelért felelős tisztviselője bocsátja rendelkezésre, és ezeket az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által kijelölt előlegelszámoló tisztviselő felelősségi körébe kell rendelni.”;

38.

A 65. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E fejezet rendelkezései nem érintik a 64. cikkben említett pénzügyi szereplőknek az alkalmazandó nemzeti jog, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről, valamint a Közösségek tisztviselőit és a tagállamok tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló hatályos rendelkezésekben előírtak szerinti esetleges büntetőjogi felelősségét.”;

39.

A 66. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kártérítés megfizetésére kötelezhető a személyzeti szabályzatban megállapítottak szerint.”;

b)

a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A kártérítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha:

a)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – behajtandó követelések megállapításáról dönt vagy beszedési utalványokat bocsát ki, kiadásokra kötelezettséget vállal vagy kifizetési utalványt ír alá anélkül, hogy e rendeletnek és a végrehajtási szabályoknak megfelelne;

b)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – elmulasztja egy esedékessé váló követelést megállapító dokumentum kiállítását, elmulasztja beszedési utalvány kiállítását vagy azt későn állítja ki, vagy későn állít ki kifizetési utalványt, amelynek következtében az adott intézménynek polgári jogi felelőssége keletkezik harmadik felekkel szemben.”;

c)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Feladatoknak a szolgálatán belüli továbbadása esetén a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő továbbra is felelős marad a fennálló belső igazgatási és ellenőrzési rendszerek hatékonyságáért és eredményességéért, valamint a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő kiválasztásáért.”;

d)

a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Minden intézménynek létre kell hoznia egy, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületet, vagy részt kell vennie több intézmény által létrehozott közös testület munkájában. Ezen testületek függetlenül működnek, és megállapítják, hogy pénzügyi szabálytalanság történt-e, valamint meghatározzák annak esetleges következményeit.”;

40.

A 73. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult, illetékes tisztviselő egy megállapított követelés behajtásáról való teljes vagy részleges lemondást tervezi, biztosítja, hogy a lemondás szabályos és megfelel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az arányosság elvének a végrehajtási szabályokban megállapított eljárásokkal és kritériumokkal összhangban. A lemondó határozatot meg kell indokolni. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárólag a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint ruházhatja át a döntést.

Az engedélyezésre jogosult, illetékes tisztviselő ezenkívül – a végrehajtási szabályokban meghatározott feltételekkel összhangban – a megállapított követeléseket törölheti vagy kiigazíthatja.”;

41.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„73a. cikk

A konkrét rendeletek rendelkezéseinek, valamint a Közösségek saját forrásainak rendszerére vonatkozó tanácsi határozat sérelme nélkül, a Közösségeknek harmadik országokkal szembeni, valamint harmadik feleknek a Közösségekkel szembeni jogosultságai ötéves elévülési időszak hatálya alá tartoznak.

Az elévülési időszak számításának dátumát és ezen időszak megszakításának feltételeit a végrehajtási szabályokban állapítják meg.”;

42.

A 75. cikk (2) bekezdésében a „49. cikk (2) bekezdésében” helyébe a „49. cikk (6) bekezdésének e) pontjában” lép;

43.

A 77. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A költségvetési kötelezettségvállalás azon összegét, amely megfelel egy jogi kötelezettségvállalásnak, amelyre – a 81. cikk értelmében – nem történt kifizetés a jogi kötelezettségvállalás aláírását követő három éves időszakban, vissza kell vonni.”;

44.

A 80. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben az igénybevett szolgáltatások – beleértve a bérleti szolgáltatásokat is – vagy az áruszállítások kifizetése időszakos fizetéssel történik, az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelést követően elrendelheti közvetlen követelés-elszámolási rendszer alkalmazását.”;

45.

A 86. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a minden egyes költségvetés-végrehajtási műveletre alkalmazandó belső ellenőrzési és audit rendszerek hatékonyságának és eredményességének értékeléséért.”;

46.

A 87. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a belső ellenőr a személyzet tagja, úgy a személyzeti szabályzatban megállapítottak és a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint vállal felelősséget.”;

47.

A 88. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„88. cikk

(1)   A közbeszerzési szerződések egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 104. és a 167. cikk értelmében, írásban, számlára kötött szerződések, amelyeket részben vagy egészben a költségvetésből történő ár kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások elvégzése vagy szolgáltatások nyújtása céljából kötnek.

E szerződések magukban foglalják a következőket:

a)

épület megvásárlására vagy bérletére irányuló szerződések;

b)

áru beszerzésére irányuló szerződések;

c)

építési beruházásra irányuló szerződések;

d)

szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések.

(2)   A keretszerződés egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött szerződés, amelynek célja egy adott időszak alatt odaítélendő szerződések feltételeinek meghatározása, különös tekintettel az árra és – adott esetben – a tervezett mennyiségre. A keretszerződésre e cím közbeszerzési eljárásra vonatkozó rendelkezései – a közzétételre vonatkozókat is beleértve – érvényesek.

(3)   E cím – a 93–96. cikk sérelme nélkül – nem vonatkozik a támogatásokra.”;

48.

A 89. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.”;

49.

A 90. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A 105. vagy a 167. cikkben meghatározott értékhatárt túllépő valamennyi szerződést ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ajánlati felhívásokat előzetesen ki kell hirdetni, kivéve e rendelet 91. cikkének (2) bekezdésében említett, és a végrehajtási szabályokban pontosított eseteket, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) IIB. mellékletében említett szolgáltatási szerződéseket.”

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Azon szerződések meghirdetése, melyek értéke a 105. cikkben és a 167. cikkben, valamint a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében említett szolgáltatási szerződésekben meghatározott küszöbérték alatt van, a végrehajtási szabályokban megállapított megfelelő eszközök révén történik.”;

50.

A 91. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A beszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

a)

nyílt eljárás;

b)

meghívásos eljárás;

c)

versenytárgyalások;

d)

tárgyalásos eljárás;

e)

versenypárbeszéd.

Az érintett ajánlatkérők – amennyiben a közbeszerzési szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó hivatal vagy a 185. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelés valósítható meg – a beszerzési eljárás intézményközi alapon történő lebonyolítására törekszenek.

Amennyiben egy adott intézmény és valamely tagállam ajánlatkérőjének közös fellépéséhez közbeszerzési szerződésre vagy keretszerződésre van szükség, úgy az intézmény és ezen ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően közösen is lebonyolíthatják a beszerzési eljárást.”;

b)

a (2) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

c)

a szöveg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A végrehajtási szabályok meghatározzák az (1) bekezdésben említett beszerzési eljárást, amely a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében szereplő szolgáltatási szerződésekre, valamint azon titkosnak minősített szerződésekre alkalmazandó, amelyek teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy amikor a Közösségek vagy az Európai Unió létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja.”;

51.

A 92. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„92. cikk

Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meg kell adni a szerződés tárgyának teljes, világos és pontos leírását, valamint a szerződésre vonatkozó kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételeket.”;

52.

A 93. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„A pályázókat vagy ajánlattevőket a beszerzési eljárásban való részvételből ki kell zárni, amennyiben:”

ii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

jelenleg a 96. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatási szankció hatálya alá tartoznak.”;

iii.

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a)–d) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzésére.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A pályázóknak és ajánlattevőknek tanúsítaniuk kell, hogy nincsenek az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem. Az ajánlatkérő azonban – a végrehajtási szabályokban meghatározottak szerint – nagyon kis értékű szerződések esetében eltekinthet ezen tanúsítvány megkövetelésétől.

Az (1) bekezdés megfelelő alkalmazása érdekében a pályázó vagy ajánlattevő az ajánlatkérő kérésére köteles:

a)

amennyiben a pályázó vagy ajánlattevő jogi személy, tájékoztatást adni a jogi személy tulajdoni helyzetéről, illetve irányításáról, ellenőrzéséről és képviseletének hatásköréről;

b)

ha alvállalkozó bevonását tervezik, tanúsítani, hogy az alvállalkozó nincs az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében sem.”;

c)

a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A végrehajtási szabályok meghatározzák azt a maximális időszakot, amely során az (1) bekezdésben említett helyzetek a pályázóknak vagy ajánlattevőknek a beszerzési eljárásból történő kizárásához vezetnek. A maximális időszak nem haladhatja meg a tíz évet.”;

53.

A 94., 95. és 96. cikk helyébe a következők lépnek:

„94. cikk

A szerződések nem ítélhetők oda olyan pályázóknak vagy ajánlattevőknek, akik az erre a szerződésre vonatkozó beszerzési eljárás során:

a)

összeférhetetlennek minősülnek;

b)

az ajánlatkérő által – a beszerzési eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt – információt megtévesztő módon szolgáltatta vagy nem szolgáltatta;

c)

a beszerzési eljárásból való kizárás 93. cikk (1) bekezdésében említett helyzetei egyikében vannak.

95. cikk

(1)   A Bizottság a személyes adatok feldolgozására vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően központi adatbázist hoz létre és működtet. Az adatbázis a 93. és a 94. cikkben, valamint a 96. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek egyikében lévő pályázók és ajánlattevők részletes adatait tartalmazza. Az adatbázist az intézmények, a végrehajtó hivatalok és a 185. cikkben említett szervek közösen használják.

(2)   A tagállamok és harmadik országok hatóságai, valamint az 53. és 54. cikkel összhangban a költségvetés végrehajtásában részt vevő, az (1) bekezdésben említettektől különböző szervek információt szolgáltatnak az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára azokról a pályázókról és ajánlattevőkről, akikre a 93. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott helyzetek egyike fennáll, amennyiben a gazdasági szereplő magatartása sértette a Közösség pénzügyi érdekeit. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi ezt az információt és felkéri a számvitelért felelős tisztviselőt az információ adatbázisban való rögzítésére.

Az e bekezdés első francia bekezdésében említett hatóságok és szervek hozzáférnek az adatbázisban tárolt információhoz, és azt adott esetben és a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó szerződések odaítéléséért viselt felelősségük szerint figyelembe vehetik.

(3)   A végrehajtási szabályokban meg kell határozni a kizárási feltételek arányos alkalmazását biztosító átlátható és koherens kritériumokat. A Bizottság meghatározza az adatbázisok működésére vonatkozó szabványosított eljárásokat és műszaki előírásokat.

96. cikk

(1)   Az ajánlatkérő közigazgatási vagy pénzügyi szankciókat szabhat ki:

a)

pályázókra vagy ajánlattevőkre, a (94) cikk b) pontjában említett esetekben;

b)

azon ajánlattevőkre, akikről megállapították, hogy a költségvetés által finanszírozott szerződés szerinti kötelezettségeiket súlyosan megsértették.

Az ajánlatkérőnek azonban először minden esetben lehetőséget kell adnia az érintett személynek arra, hogy észrevételeit ismertesse.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szankcióknak arányban kell állniuk a szerződés fontosságával és a kötelességszegés súlyosságával, továbbá a következőkből állhatnak:

a)

az érintett pályázó vagy ajánlattevő kizárása legfeljebb tízéves időtartamra a költségvetés által finanszírozott szerződésekből és támogatásokból; és / vagy

b)

a legfeljebb a szóban forgó szerződés értékéig terjedő pénzügyi szankció megfizetése a pályázó vagy az ajánlattevő által.”;

54.

A 97. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„97. cikk

(1)   A szerződések odaítélése a pályázat tartalmára alkalmazandó odaítélési feltételek alapján történik, a 93. és a 94. cikk, valamint a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján ki nem zárt gazdasági szereplők képességeinek – az ajánlattételi felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban található kiválasztási feltételekkel összhangban történő – ellenőrzését követően.

(2)   A szerződéseket a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell odaítélni.”;

55.

A 98. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy a pályázatok tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

(2)   Az ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban foglaltaknak megfelelően – amennyiben az célszerű és arányos – biztosíték előzetes nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy nem vonják vissza ajánlatukat.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A felbontó bizottság által a megállapított feltételeket kielégítőnek nyilvánított valamennyi részvételi kérelmet vagy ajánlatot értékelni kell az ajánlati felhívással kapcsolatos dokumentációban megállapított kritériumok alapján, annak érdekében, hogy a bizottság a szerződés odaítélésére vagy elektronikus árverés tartására vonatkozó javaslatot tegyen az ajánlatkérőnek.”;

56.

A 102. és a 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„102 .cikk

(1)   Az ajánlatkérő a végrehajtási szabályokban meghatározott esetekben előzetes biztosítéknyújtásra kötelezi az ajánlattevőket.

(2)   Amennyiben az célszerű és arányos, az ajánlatkérő előzetes biztosítéknyújtásra kötelezheti az ajánlattevőket annak érdekében, hogy:

a)

biztosítsa a szerződés teljes körű teljesítését;

b)

korlátozza az előfinanszírozás kifizetésével járó pénzügyi kockázatokat.

103. cikk

Amennyiben a közbeszerzési eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények felfüggesztik az eljárást, és meghozhatják az általuk szükségesnek ítélt bármilyen intézkedést, beleértve az eljárás törlését is.

Amennyiben a szerződés odaítélését követően a közbeszerzési eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az intézmények – az eljárás szakaszának függvényében – eltekinthetnek a szerződés megkötésétől, felfüggeszthetik a szerződés teljesítését vagy – adott esetben – felbonthatják a szerződést.

Amennyiben az ilyen hiba, szabálytalanság vagy csalás az ajánlattevőnek tulajdonítható, úgy az intézmények a fentieken kívül – a hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságának arányában – elutasíthatják a kifizetést, visszakövetelhetik a már kifizetett összegeket vagy felmondhatják az ajánlattevővel kötött valamennyi szerződést.”

57.

A 104. cikk a következő mondattal egészül ki:

„Az 59. cikkel összhangban átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört.”;

58.

A 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„105. cikk

(1)   A 2004/18/EK irányelv – e rendelet második részének IV. címére is figyelemmel – megállapítja azt az értékhatárt, amely meghatározza:

a)

a 90. cikkben említett közzétételre vonatkozó intézkedéseket;

b)

a 91. cikk (1) bekezdésében említett eljárások kiválasztását;

c)

a megfelelő határidőket.

(2)   A végrehajtási szabályokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási idő lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.”;

59.

E rendelet első része VI. címe 1. fejezetének címe helyébe a következő lép:

„1. FEJEZET

A támogatások fajtái és hatályuk”

60.

A 108. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatásokat írásos megállapodásba vagy bizottsági határozatba kell foglalni, amelyről a sikeres pályázót értesíteni kell.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E cím értelmében nem képeznek támogatást a következők:

a)

az intézmény tagjaihoz és személyzetéhez kapcsolódó kiadások, valamint az Európai Iskoláknak nyújtott hozzájárulások;

b)

hitelek, a Közösség kockázattal járó eszközei, vagy az ilyen eszközökhöz való közösségi pénzügyi hozzájárulás, a 88. cikkben említett közbeszerzési szerződések, valamint a makro-segítségnyújtásként és költségvetési támogatásként fizetett segélyek;

c)

részvénybefektetések a magánbefektetői elv alapján, részvénybefektetéshez hasonló finanszírozás, valamint részvénytulajdonok vagy tőkerészesedések nemzetközi pénzügyi intézményekben, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) vagy olyan szakosított közösségi szervekben, mint az Európai Beruházási Alap (EBA);

d)

a Közösségek által olyan szerveknek fizetett tagdíjak, amelyekben a Közösségek tagsággal rendelkeznek;

e)

azon kiadások, amelyeket az 53–53d. cikk értelmében megosztott, decentralizált vagy közös igazgatás részeként teljesítettek;

f)

azon szervek részére teljesített kifizetések, amelyekre az 54. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtási feladatokat ruháztak át, valamint a jogalkotási hatóság által a vonatkozó alap-jogiaktus alapján létrehozott szerveknek teljesített kifizetések;

g)

a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (15) 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett halászati termékek piacával kapcsolatos kiadások;

h)

az intézmények által meghívott vagy megbízott személyek utazási és tartózkodási költségeinek visszafizetése, vagy adott esetben a nekik fizetett valamennyi költségtérítés.

c)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   Az alábbiak támogatásokká minősülnek, és azokra – adott esetben – e cím az irányadó:

a)

egyes hitelekre nyújtott kamattámogatásból származó nyereség;

b)

a (2) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő részvénybefektetések vagy részesedések.

(4)   Minden intézmény támogathatja a tájékoztatási tevékenységeket, amennyiben kellően indokolt esetben a közbeszerzési eljárások alkalmazása nem megfelelő.”;

61.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„108a. cikk

(1)   A támogatások a következő formákat ölthetik:

a)

a ténylegesen felmerülő, elszámolható költségek meghatározott arányának visszatérítése;

b)

átalányösszeg;

c)

átalány-finanszírozás;

d)

az a), b) és c) pontban említettek kombinációja.

(2)   A támogatások nem léphetik túl az összesített, abszolút értékben kifejezett felső határt.”;

62.

E rendelet első része VI. címe 2. fejezetének címe helyébe a következő lép:

„2 .FEJEZET

Alapelvek”;

63.

A 109. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„109. cikk

(1)   A támogatásokra az átláthatóság és az egyenlő elbánás elve vonatkozik.

Nem lehetnek halmozottak, nem ítélhetők oda visszamenőlegesen és társfinanszírozást kell tartalmazniuk.

A végrehajtási szabályok szerint támogatható összes költség együttes összege semmilyen okból nem léphető túl.

(2)   A támogatások célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára.

(3)   A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a következőkre:

a)

természetes személyeknek fizetett tanulmányi, kutatási vagy képzési ösztöndíjak;

b)

vetélkedőket követően odaítélt díjak;

c)

olyan fellépések, amelyek célkitűzése a külső fellépések keretében valamely kedvezményezett pénzügyi kapacitásának megerősítése vagy bevétel képzése.”;

64.

A 110. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A támogatások az év elején közzéteendő éves munkaprogram tárgyát képezik.

Ezen éves munkaprogramot ajánlatkérések közzététele útján kell megvalósítani, kivéve a megfelelően indokolt, kivételesen sürgős eseteket, vagy azon eseteket, amikor a kedvezményezett vagy a fellépés jellemzői nem hagynak más választási lehetőséget egy adott fellépésre, vagy amikor a kedvezményezett az alap-jogiaktusban a támogatás jogosultjaként szerepel.

Az első albekezdés nem vonatkozik a válságkezelési segélyre és a humanitárius segítségnyújtási műveletekre.”;

65.

A 111. és 112. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„111. cikk

Valamely tevékenységre bármely kedvezményezett számára a költségvetésből csak egy támogatás ítélhető oda, kivéve, ha az alap-jogiaktus ettől eltérően rendelkezik.

Egy kedvezményezettnek a költségvetésből pénzügyi évenként csak egy működési támogatás ítélhető oda.

A pályázó haladéktalanul tájékoztatja az engedélyezésre jogosult tisztviselőt az azonos fellépéshez vagy azonos munkaprogramhoz kapcsolódó többszöri ajánlatról és többszöri támogatásról.

A költségvetésből semmilyen körülmények között nem finanszírozható kétszer ugyanaz a költség.

112. cikk

(1)   Már megkezdett tevékenységre csak abban az esetben ítélhető oda támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy szükség van a tevékenységnek a támogatás odaítélése előtti megkezdésére.

Ilyen esetekben a támogatható költségek nem merülhetnek fel a támogatás iránti pályázat benyújtásának dátuma előtt, kivéve az alap-jogiaktusban meghatározott, kellően megindokolt kivételes esetekben vagy a válságkezelési segély és a humanitárius segítségnyújtási műveletek megfelelő végrehajtásához szükséges kiadások esetében a végrehajtási szabályokban megállapítottak szerint.

Már befejezett tevékenységekre nem nyújtható támogatás visszamenőlegesen.

(2)   A működési támogatás megítélésére a kedvezményezett költségvetési évének kezdetétől számított hat hónapon belül sor kerül. A támogatható költségek nem merülhetnek fel a támogatás iránti pályázat benyújtását vagy a kedvezményezett költségvetési évének kezdetét megelőzően.”;

66.

A 113. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A működési támogatások megújításakor azokat fokozatosan csökkenteni kell, kivéve, ha az alap-jogiaktus az általános európai érdeket szolgáló szervek tekintetében ezt másként határozza meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 108a. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett valamely formában nyújtott támogatásokra.”;

67.

Az 114. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„114. cikk

(1)   A támogatás iránti pályázatokat írásban kell benyújtani.

(2)   A támogatás iránti pályázatok akkor fogadhatók el, ha az alábbiak valamelyike nyújtja be azokat:

a)

jogi személyek; a támogatás iránti pályázatok abban az esetben is elfogadhatók, ha a nemzeti jogszabályok alapján jogi személyiséggel nem rendelkező szervek nyújtják be, feltéve, hogy képviselőik jogképességgel rendelkeznek, hogy az ő nevükben jogi kötelezettséget vállaljanak, és pénzügyi felelősséget vállalnak.

b)

természetes személyek, amennyiben a fellépés vagy a pályázó célkitűzésének természete vagy jellemzői ezt szükségessé teszik.

(3)   Nem nyújtható támogatás azon pályázóknak, akik a döntési eljárás idején a 93. cikk (1) bekezdésében, a 94. cikkben és a 96. cikk (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt helyzetek egyikében vannak.

A pályázóknak bizonyítaniuk kell, hogy nincsenek az első albekezdésben említett helyzetek egyikében sem. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban a végrehajtási szabályokban megállapított nagyon kis értékű támogatások esetében eltekinthet e bizonyítástól.

(4)   A 96. cikkben előírtak szerint az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal sújthatja a pályázókat.

Hasonló szankciókkal sújthatók azok a kedvezményezettek is, akik a pályázat benyújtásakor vagy a támogatás végrehajtása során hamis nyilatkozatot tettek az engedélyezésre jogosult tisztviselő által igényelt információk tekintetében vagy nem szolgáltattak információt.”;

68.

A 116. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az ajánlatokat az előre közzétett kiválasztási és döntési kritériumok alapján értékelik annak meghatározása érdekében, hogy melyik ajánlatot finanszírozzák.”;

69.

Az 118. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„118. cikk

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő – amennyiben indokoltnak és arányosnak tartja – előzetes biztosítéknyújtást követelhet a kedvezményezettől, az előfinanszírozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében.

(2)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a végrehajtási szabályokban meghatározott esetekben előzetes biztosítéknyújtást követel a kedvezményezettől.”;

70.

A 119. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a kedvezményezett nem tesz eleget kötelezettségeinek, úgy a támogatást a végrehajtási szabályokban előírt esetekben felfüggesztik, csökkentik vagy megszüntetik, miután a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételei megtételére.”;

71.

Az 120. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„120. cikk

(1)   Amennyiben a fellépés végrehajtása beszerzési szerződések kedvezményezett általi odaítélését követeli meg, úgy a végrehajtási szabályokban megállapított vonatkozó eljárásokat kell alkalmazni.

(2)   Amennyiben a fellépés végrehajtása harmadik félnek nyújtandó pénzügyi támogatást tesz szükségessé, a közösségi támogatás kedvezményezettje a következő feltételek teljesülése esetén adhat pénzügyi támogatást:

a)

a pénzügyi támogatás nem a fellépés elsődleges célja;

b)

a támogatás megadásának feltételeit a támogatásról szóló határozat vagy a kedvezményezett és a Bizottság közötti támogatási megállapodás mérlegelési jogkör nélkül, szigorúan meghatározza;

c)

kis összegekről van szó.

A c) pont alkalmazásában a kedvezményezett által harmadik félnek fizethető pénzügyi támogatás maximális összegét a végrehajtási szabályok határozzák meg.

(3)   Minden támogatásról szóló határozat vagy támogatási megállapodás kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket jelöli meg a dokumentumok és helyszínek tekintetében a közösségi forrásokból részesülő minden kivitelező és alvállalkozó feletti ellenőrzési hatáskör gyakorlására.”;

72.

Az 121. cikk a következőképpen módosul:

a)

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az intézményeknek a 126. cikk szerint meghatározott pénzügyi kimutatásai, a 185. cikkben említett szervek pénzügyi kimutatásai, valamint egyéb szervek pénzügyi kimutatásai, amelyek beszámolóit a Közösség számviteli szabályaival összhangban kell konszolidálni;”;

b)

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések, amelyek a c) pontban említett jelentésekben szereplő információkat mutatják be.”;

73.

A 122. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„A 121. cikkben

(1)   említett intézmények és szervek beszámolóihoz csatolni kell a pénzügyi évre vonatkozó költségvetési és pénzgazdálkodási jelentést

(2)   Az (1) bekezdésben említett beszámoló információval szolgál többek között az előirányzatok végrehajtási arányáról, és összefoglaló adatokat tartalmaz az előirányzatok különböző költségvetési jogcímek közötti átcsoportosításáról.”;

74.

A 128. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„128. cikk

A 121. cikkben említett más intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldik a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolókat, a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó éves jelentéssel együtt.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az előzetes beszámolókat a Bizottság előzetes beszámolójával, és legkésőbb a következő év március 31-éig a költségvetési gazdálkodásról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentés kíséretében megküldi a Számvevőszéknek a Bizottság előzetes beszámolóját az előzetes összevont beszámolóval együtt.

A 121. cikkben említett valamennyi intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője a második bekezdésben meghatározott időpontig szintén elküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

75.

A 129. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az intézmények – a Bizottság kivételével – és a 121. cikkben említett valamennyi szerv a 61. cikkel összhangban elkészíti a végleges beszámolót, és legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi azt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek a végleges összevont beszámolók elkészítése érdekében.”;

c)

a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a (2) bekezdés értelmében a többi intézmény által benyújtott információ alapján elkészíti a végleges összevont beszámolókat. A végleges összevont beszámolókhoz a számvitelért felelős tisztviselő által kiállított nyilatkozatot kell csatolni, amelyben a tisztviselő kijelenti, hogy a beszámoló a VII. címmel, illetve a pénzügyi kimutatások mellékletében található számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.”;

d)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A végleges összevont beszámolók és a saját végleges beszámolója jóváhagyása után a Bizottság a következő pénzügyi év július 31-e előtt megküldi azokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.”;

e)

a (4) bekezdésben „október 31.” helyébe „november 15.” Lép;

76.

A 131. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben „a Bizottság” helyébe a „Bizottság számvitelért felelős tisztviselője” lép;

b)

a (2) bekezdésben „a Bizottság” helyébe a „Bizottság számvitelért felelős tisztviselője” lép;

77.

A 133. cikk (1) bekezdésében a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép;

78.

A 134. cikkben a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép;

79.

A 138. cikk (1) bekezdésében a „185. cikk” helyébe a „121. cikk” lép;

80.

A 139. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az intézmények tájékoztatják a Számvevőszéket és a költségvetési hatóság két ágát a pénzügyi kérdésekben általuk elfogadott belső szabályokról.”;

81.

A 143. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben „június 15.” helyébe „június 30.” lép „szeptember 30.” helyébe pedig „október 15.”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A Számvevőszék legkésőbb november 15-ig megküldi éves jelentését az intézmények válaszaival együtt a mentesítés megadásáért felelős hatóságok és a többi intézmény számára, és gondoskodik ezek kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”;

c)

a (6) bekezdésben „február 15.” helyébe „február 28.” lép

82.

A 144. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (1) bekezdés ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a Számvevőszék úgy határoz, hogy az ilyen külön jelentések bármelyikét közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, úgy ezekhez csatolni kell az érintett intézmények válaszait.”

b)

a (2) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az EK-Szerződés 248. cikkének (4) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160c. cikkének (4) bekezdésében említett azon véleményeket, amelyek nem vonatkoznak a jogalkotói konzultációs eljárás alá tartozó javaslatokra vagy tervezetekre, a Számvevőszék közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”;

83.

A 145. cikk (1) bekezdésében „április 30.” helyébe „május 15.” lép;

84.

A második rész I. címében a cím helyébe a következő szöveg lép:

„I.CÍM

EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI GARANCIAALAP”;

85.

A 148. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet első és harmadik részét – amennyiben e cím másként nem rendelkezik – alkalmazni kell az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (EMGA) vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint a bevételekre.”;

86.

A 149. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az EMGA minden pénzügyi évre nem differenciált előirányzatokat tartalmaz, az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó kiadások kivételével, amelyeket differenciált előirányzatokkal fedeznek.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az 1290/2005/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett fellépésekhez kapcsolódó, le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át.

Az átvitel nem haladhatja meg – az első albekezdésben említett eredeti előirányzatok 2 %-át kitevő értékhatáron belül – a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (16) 11. cikkében említett közvetlen kifizetések kiigazításának összegét, valamint a legutóbbi pénzügyi év során alkalmazott átvitelt.

Az átvitt előirányzatok kizárólag az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett fellépéseket fedező költségvetési sorokba kerülhetnek vissza.

Az ilyen átvitel kizárólag azon végső kedvezményezettek számára eredményezhet további kifizetéseket, akiket a legutóbbi pénzügyi évben a közvetlen kifizetéseknek az 1782/2003/EK rendelet 11. cikkével összhangban végzett kiigazítása érintett.

A Bizottság legkésőbb azon év február 15-éig meghozza az átvitelről szóló határozatot, amely évre az összegeket átviszik, és erről tájékoztatja a költségvetési hatóságot.

87.

A 150. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e kifizetések összegét megállapító bizottsági határozatok globális előzetes kötelezettségvállalásokat képeznek, amelyek nem haladhatják meg az EMGA-ban szereplő összes előirányzatot.

(3)   November 15-től az EMGA rendszeres igazgatási kiadásai előre leköthetők a következő pénzügyi évre meghatározott előirányzatok ellenében. Az ilyen kötelezettségvállalások azonban nem léphetik túl a folyó pénzügyi évre vonatkozó összes előirányzat háromnegyedét. Csak olyan kiadásokra alkalmazhatók, amelyekre valamely meglévő alap-jogiaktus alapelvet állapított meg.”;

88.

A 151. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az EMGA-ra vonatkozó szabályokban említett hatóságok és szervek által teljesített kiadások a tagállamok által elküldött igazolások kézhezvételét követő két hónapon belül alcím, jogcímcsoport és jogcím szerinti kötelezettségvállalás tárgyát képezik. Ilyen kötelezettségvállalás e két hónapos határidő után is megtehető, amikor a kérdéses költségvetési sorokat érintő előirányzat-átcsoportosítási eljárásra van szükség. Azon eseteket kivéve, amikor a tagállam még nem teljesítette a kifizetést, illetve amikor a jogosultság kétséges, az összegeket ugyanazon két hónapos határidőn belül kifizetésként kell elszámolni.”;

89.

A 152. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„152. cikk

A költségvetési számvitelben a kiadásokat a Bizottság által a tagállamoknak legkésőbb az adott év december 31-éig teljesített visszafizetések alapján kell a pénzügyi év számláira lekönyvelni, feltéve hogy a számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig megkapta a kifizetési utalványt.”;

90.

A 153. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a Bizottság a 23. cikk (1) bekezdése alapján előirányzatokat csoportosíthat át, úgy legkésőbb a következő pénzügyi év január 31-éig meghozza határozatát, és erről a 23. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a költségvetési hatóságot.”;

91.

Az 154. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„154. cikk

(1)   Az e cím szerinti célhoz kötött bevételeket a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban eredet szerint kell hozzárendelni.

(2)   Az 1290/2005/EK tanácsi rendelet 30. cikkében említett, végső elszámolásról szóló határozatok eredményét egyetlen jogcímcsoportba kell elkönyvelni.”;

92.

A második rész II. címének címe helyébe a következő szöveg lép:

„II. CÍM

STRUKTURÁLIS ALAPOK, KOHÉZIÓS ALAP, EURÓPAI HALÁSZATI ALAP ÉS EURÓPAI MEZŐGAZDASÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI ALAP”;

93.

A 155. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet első és harmadik részét – amennyiben e cím másként nem rendelkezik – alkalmazni kell az az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) (17), Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA) (18), az Európai Szociális Alapra (ESZA) (19), a Kohéziós Alapra (KA) (20) és az Európai Halászati Alapra (EHA) (21) (a továbbiakban: alapok) vonatkozó rendeletekben említett hatóságok és szervek által teljesített kiadásokra, valamint bevételeikre.

b)

a (3) bekezdést el kell hagyni;

94.

A 157. cikkben a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A visszavont előirányzatokat egyértelműen kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén újra rendelkezésre lehet bocsátani.”;

95.

A 158. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„158. cikk

Az e címben említett működési kiadások esetében a Bizottság – az EMVA kivételével – átcsoportosíthat előirányzatokat az egyik címből a másikba, feltéve, hogy az érintett előirányzatok a 155. cikkben említett alapokra irányadó rendeletek értelmében ugyanazon célkitűzésre vonatkoznak, vagy technikai segítségnyújtási kiadások.”;

96.

A 160. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Az olyan bevételekre vonatkozó előirányzatokat, amelyeket az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló, az EK-Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv által létrehozott Szén- és Acélipari Kutatási Alap képzett, a 18. cikk értelmében célhoz kötött bevételként kell kezelni. Az e bevételből származó kötelezettségvállalási előirányzatok akkor állnak rendelkezésre, amikor a várható összegek becslése megtörtént, a kifizetési előirányzatok pedig akkor, amikor a bevétel befolyt.”;

97.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„160a. cikk

(1)   Azok a kötelezettségvállalási előirányzatok, amelyek az általuk finanszírozandó, kutatáshoz kapcsolódó projektek végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalás összegét fedezik, kivételes és kellően megindokolt esetben újból rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben az eredetileg tervezett program végrehajtása alapvető fontosságú, hacsak a folyó pénzügyi év költségvetése nem tartalmaz forrásokat e célra.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a Bizottság minden pénzügyi év kezdetén megvizsgálja az előző pénzügyi év során visszavont kötelezettségvállalásokat, és az igények figyelembevételével értékeli az érintett előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásának szükségességét.

Ezen értékelés alapján a Bizottság minden pénzügyi év február 15-ig megfelelő javaslatokat terjeszthet a költségvetési hatóság elé, valamennyi költségvetési jogcím esetében indokolva az előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátását.

(3)   A költségvetési hatóság hat héten belül dönt a Bizottság javaslatairól. Ha e határidőn belül nem születik határozat, úgy a javaslatokat jóváhagyottnak kell tekinteni.

Az n. évben újra rendelkezésre bocsátható kötelezettségvállalási előirányzatok összege egyetlen esetben sem haladhatja meg az n–1. évben az azonos költségvetési sorban visszavont teljes összeg 25 %-át.

(4)   Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok nem vihetők át.

Az újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó jogi kötelezettségvállalásokat az n. év december 31-éig kell megkötni.

Az n. év végén ezen újból rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási előirányzatok fel nem használt egyenlegét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő véglegesen visszavonja.”;

98.

A 163. cikk első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az e címben említett fellépések centralizált alapon a Bizottság által, megosztott igazgatással, decentralizált alapon a kedvezményezett harmadik ország vagy országok által vagy nemzetközi szervezetekkel közösen, az 53–57. cikkben foglalt vonatkozó rendelkezésekkel összhangban hajthatók végre.”;

99.

A 164. cikket el kell hagyni;

100.

A 166. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

egy finanszírozási megállapodás a Közösség nevében eljáró Bizottság és a kedvezményezett harmadik ország vagy országok vagy az általuk kijelölt szervek (a továbbiakban: a kedvezményezettek) között;

b)

egy szerződés vagy támogatási megállapodás a Bizottság és a fellépések véghezviteléért felelős nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervek vagy a Bizottság és a fellépések véghezviteléért felelős természetes vagy jogi személyek között.”;

b)

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A külső támogatás nyújtásának feltételeit az e bekezdés a) és b) pontjában előírt finanszírozási megállapodásat, szerződéseket vagy támogatásokat kezelő jogi eszköz fekteti le.”;

c)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett kedvezményezett harmadik országokkal való finanszírozási megállapodásokat legkésőbb az n + 1. év december 31-éig kell megkötni, ahol az n. év az az év, amelyben a költségvetési kötelezettségvállalást megtették.

Az ilyen finanszírozási megállapodásokat végrehajtó egyedi szerződéseket, támogatásról szóló határozatokat és megállapodásokat legkésőbb a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontja után három évvel meg kell kötni vagy el kell fogadni.

Az ellenőrzésre és értékelésre vonatkozó egyedi szerződéseket és megállapodásokat később is meg lehet kötni.”;

d)

a szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A (2) bekezdés rendelkezései a következő esetekben nem vonatkoznak a többéves programokra:

az előcsatlakozási támogatási eszköz létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (22) határokon átnyúló együttműködésre, regionális fejlesztésre, humán erőforrás-fejlesztésre és vidékfejlesztésre vonatkozó komponensei;

az európai szomszédsági és partnerségi eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló, 2006. október 24-i 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó komponense.

Ezekben az esetekben a következő szabályok alkalmazandók:

a)

Ezen többéves programok költségvetési kötelezettségvállalásainak bármekkora részét automatikusan vissza kell vonni, amennyiben a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik év december 31-ig:

i.

nem használták fel előfinanszírozásra; vagy

ii.

nem használták fel köztes kifizetésre; vagy

iii.

arra vonatkozóan nem mutattak be az 1085/2006/EK rendelet … cikkében vagy az 1638/2006/EK … cikkében rögzített feltételeknek megfelelő kiadási nyilatkozatot.

b)

A 2017. december 31-én nyitott költségvetési kötelezettségvállalások azon része, amelyre vonatkozóan 2018. december 31-ig nem készítenek kiadási nyilatkozatot, automatikusan visszavonásra kerül.

101.

A 167. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

egy nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szerv, vagy természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy külső fellépés végrehajtása céljából támogatás kedvezményezettje.”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A beszerzési eljárásokat a 166. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban, támogatásról szóló határozatban, vagy támogatási megállapodásban kell megállapítani.”;

102.

A második rész IV. címében a 4. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„4. FEJEZET

Támogatások”;

103.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„169a. cikk

A decentralizált igazgatásban, a kedvezményezett harmadik országok által alkalmazandó támogatási eljárásokat a 166. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban kell megállapítani. Ezeknek az eljárásoknak az első rész VI. címében megállapított szabályokon kell alapulniuk.”;

104.

A 170. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„170. cikk

Minden finanszírozási megállapodásnak, támogatási megállapodásnak vagy támogatásról szóló határozatnak kifejezetten a Bizottságot és a Számvevőszéket kell megjelölnie minden – a közösségi pénzeszközből részesülő – kivitelező és alvállalkozó feletti, a dokumentumok alapján és a helyszínen történő ellenőrzési hatáskör gyakorlására.”;

105.

A 171. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   E címet az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) működésére is alkalmazni kell, a 174. és 174a. cikk, valamint a 175. cikk (2) bekezdése kivételével.”;

106.

A 173. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„173. cikk

Az egyes európai hivatalok számára a mellékletben megjelenített előirányzatok tekintetében a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört a szóban forgó európai hivatal igazgatójára ruházza át, az 59. cikkel összhangban.”;

107.

A 174. cikk (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az érintett európai hivatal igazgatója – az igazgatási bizottság jóváhagyása után – elfogadja a számviteli rendszer alapjául szolgáló kritériumokat.”;

108.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„174a. cikk

(1)   Minden intézmény átruházhat engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskört egy intézményközi európai hivatal igazgatójára a saját szakaszában megjelenő előirányzatoknak igazgatása céljából, illetve meghatározza a hatáskör átruházásának korlátait és feltételeit.

(2)   A Bizottság belső ellenőre az első rész IV. címének 8. fejezetében megállapított valamennyi felelősséget gyakorolja.”;

109.

A 175. cikk helyébe a következő lép:

„175. cikk

Amennyiben egy európai hivatal megbízása harmadik félnek történő visszterhes szolgáltatások nyújtására is kiterjed, úgy az igazgatási bizottság jóváhagyása után annak igazgatója megállapítja az arra vonatkozó különös rendelkezéseket, hogy e szolgáltatásokat hogyan teljesítsék, és a vonatkozó számlákat hogyan vezessék.”;

110.

A 176. cikket el kell hagyni;

111.

A 178. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„E kötelezettségvállalások azonban nem haladhatják meg a költségvetési hatóság által meghatározott, a szóban forgó költségvetési sor folyó pénzügyi évi előirányzatainak egynegyedét.”;

b)

a (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Ebben az esetben, az (1) bekezdésben említett korlát nem alkalmazandó.”;

112.

A 179. cikk (3) bekezdésének második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, az építési projekttel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követő két héten belül értesíti az érintett intézményt véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az érintett intézmény, a közösségi képviselet tekintetében az EK-Szerződés 282. cikkére és az Euratom-Szerződés 185. cikkére is figyelemmel, saját igazgatási autonómiáján belül folytathatja a tervezett műveletet.

A véleményt az értesítéstől számított két héten belül továbbítani kell az érintett intézménynek.”;

113.

A szöveg a 179. cikket követően a következő VII. címmel egészül ki:

„VII .CÍM

SZAKÉRTŐK

179a. cikk

A végrehajtási szabályok meghatározzák a fix összeg alapján fizetett, az intézmények munkáját különösen a következőkben segítő szakértők speciális kiválasztási eljárását: az ajánlatok és támogatási kérelmek vagy közbeszerzési pályázatok értékelése, valamint a költségvetésből finanszírozott projektek nyomon követéséhez és értékeléséhez történő technikai segítségnyújtás.”;

114.

A 180. cikket el kell hagyni;

115.

A 181. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„181. cikk

(1)   A 155. cikk (1) bekezdésében említett azon alapok tekintetében, amelyek alap-jogiaktusát e rendelet hatályba lépésének időpontját megelőzően hatályon kívül helyezték, a 157. cikk (1) bekezdése alapján visszavont előirányzatokat újra rendelkezésre lehet bocsátani egy nyilvánvalóan kizárólag a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy egy olyan vis maior esetében, amely az ezen alapok által támogatott műveletek végrehajtására komoly következményekkel bír.

(2)   A 95. cikkben hivatkozott központi adatbázist 2009. január 1-jéig kell létrehozni.

(3)   A 2000–2006-os programozási időszakra szóló strukturális alapokat és Kohéziós Alapot irányító rendeletekben említett működési kiadásokat érintő azon előirányzatok átcsoportosítását illetően, amelyekkel kapcsolatban a fennálló közösségi kötelezettségvállalások pénzügyi befejezése érdekében a támogatás lezárásáig még végre kell hajtani a közösségi kifizetéseket, a Bizottság elvégezheti a címek közötti átcsoportosítást, feltéve hogy a szóban forgó előirányzatok:

ugyanazt a célkitűzést szolgálják, vagy

közösségi kezdeményezésekhez vagy technikai segítségnyújtáshoz és innovációs intézkedésekhez kapcsolódnak, és ugyanilyen jellegű intézkedésekre csoportosítják át őket.

(4)   A 30. cikk (3) bekezdése vonatkozik a 2008. évi költségvetés terhére elszámolt kifizetések tekintetében első ízben a 148. cikk (1) bekezdésében említett alapra.”;

116.

A 185. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság költségvetési keretrendeletet fogad el a Közösség által létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező szervekre, amelyek tényleges hozzájárulásokat kapnak a költségvetés terhére.”;

b)

a (4) bekezdést el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002/EK, Euratom rendelet módosításáról szóló bizottsági rendelet alkalmazásának kezdőnapjától és legkésőbb 2007. május 1-jétől alkalmazandó.

E rendelet 1. cikkének 80., valamint 84-94. pontját azonban 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA


(1)  2006. július 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 13., 2006.1.18., 1. o.

(3)  HL C 28., 2006.2.3., 83. o.

(4)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(5)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(6)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(7)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 333., 2005.12.20., 28. o.) módosított irányelv.

(8)  HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(9)  HL L 310., 2006.11.9., 1. o.

(10)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(11)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(12)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(13)  HL L 11., 2003.1.16., 1. o.”;

(14)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb a 2083/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 333., 2005.12.20., 28. o.) módosított irányelv.

(15)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A 320/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 42. o.) módosított rendelet.”

(16)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb az 1405/2006/EK rendelettel (HL L 265., 2006.9.26., 1. o.) módosított rendelet.”

(17)  1290/2005/EK rendelet.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1080/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1081/2006/EK rendelete az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 12. o.)..

(20)  A Tanács 2006. július 11-i 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 79. o.).

(21)  A Tanács 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelete az Európai Halászati Alapról (HL L 223., 2006.8.15., 1. o.).”

(22)  HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(23)  HL L 310., 2006.11.9., 1. o.


Top