Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006H0585

A Bizottság ajánlása ( 2006. augusztus 24. ) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről

OJ L 236, 31.8.2006, p. 28–30 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
OJ L 118M , 8.5.2007, p. 1279–1281 (MT)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2006/585/oj

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/28


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2006. augusztus 24.)

a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről

(2006/585/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 211. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2005. június 1-jén közzétette i2010 elnevezésű kezdeményezését, amely a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az európai polgárok életminősége érdekében az új információs technológiák előnyeinek optimális kihasználását célozza. A Bizottság az i2010 kezdeményezés kulcsfontosságú elemeként jelölte meg a digitális könyvtárakat. Az „i2010: digitális könyvtárak” című, 2005. szeptember 30-i közleményében (1) a Bizottság stratégiát hirdetett Európa kollektív emlékezetének digitalizálására, online hozzáférhetőségére és digitális megőrzésére. Ez a kollektív emlékezet nyomtatott termékeket (könyveket, folyóiratokat, hírlapokat), fényképeket, múzeumi tárgyakat, levéltári dokumentumokat és audiovizuális anyagokat (a továbbiakban együtt: kulturális anyagok) foglal magában.

(2)

Célszerű olyan intézkedéseket ajánlani a tagállamok figyelmébe, amelyek révén az internet felhasználásával optimalizálható az európai kulturális örökségben rejlő gazdasági és kulturális lehetőségek kiaknázása.

(3)

Ebben az összefüggésben bátorítani kell a könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok anyagainak digitalizálását. Az online elérhetőség lehetővé teszi a polgárok számára Európa-szerte mindenütt, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a kérdéses anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezáltal Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta köntösben jelenhet meg az interneten. A digitalizált anyagok különböző gazdasági ágazatokban, például az idegenforgalomban vagy az oktatásban, valamint az alkotó tevékenység céljára is felhasználhatók.

(4)

A 2005–2006. évi kulturális munkatervre vonatkozó, 2004. november 15–16-i tanácsi következtetések kiemelik az alkotó tevékenység és a kreatív iparágak jelentőségét az európai gazdasági növekedés szempontjából, és a digitalizálás terén rámutatnak az összehangolt fellépés szükségességére.

(5)

A mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló, 2005. november 16-i 2005/865/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás (2) már ajánlotta a tagállamoknak, hogy alkalmas intézkedések elfogadásával erősítsék a digitális és az új technológiák felhasználását a filmalkotások összegyűjtésében, katalogizálásában, megőrzésében és helyreállításában. A filmalkotások tekintetében ez az ajánlás több tekintetben is kiegészíti a mozgóképörökségről szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlást.

(6)

A digitalizálás fontos eszköze annak, hogy az érdeklődők a kulturális anyagokhoz szélesebb körben is hozzáférhessenek. Egyes esetekben egyedül digitalizálás révén biztosítható, hogy az anyag fennmaradjon a jövő nemzedékek számára. Ennek megfelelően a tagállamokban máris számos kezdeményezés történt a digitalizálás terén, az erőfeszítések azonban még szórványosak. A kulturális örökség digitalizálása vonatkozásában a tagállamok összehangolt fellépése fokozná az anyagok kiválasztásának következetességét, és kiküszöbölné az átfedéseket. Az összehangolt fellépés egyúttal biztonságosabb környezetet is teremtene a digitalizálási technológiákba beruházó vállalatok számára. A digitalizálás terén a jelenlegi és a tervezett tevékenységek számbavétele és a számszerű célok kitűzése hozzájárulna a felsorolt célkitűzések valóra váltásához.

(7)

A digitalizálás magánfinanszírozása és a köz- és magánszektor által létrehozott partnerségek révén a digitalizálásba a magánszektor is bevonható; ezek a működési formák további bátorítást érdemelnek.

(8)

Az új technológiákra és a nagy léptékű digitalizáló műhelyekre irányuló beruházások úgy csökkenthetik a digitalizálás költségeit, hogy közben megmarad vagy javul a minőség; ezért ezek a beruházások ajánlásra érdemesek.

(9)

Egy egységes, többnyelvű hozzáférési pont lehetővé tenné Európa megosztott – azaz különböző helyeken, különböző szervezeteknél őrzött – digitális kulturális örökségének online kutathatóságát. Egy ilyen hozzáférési pont érzékelhetőbbé tenné ezt az örökséget, és kiemelné a közös vonásokat. A hozzáférési pontot célszerű folyamatban lévő kezdeményezésekre, például az Európai Könyvtárra építeni, amelyben Európa könyvtárai máris együttműködnek. A munkába lehetőség szerint be kell vonni a kulturális anyagokhoz fűződő jogok magánszektorbeli tulajdonosait és valamennyi érdeklődő érintettet is. Bátorítani kell, hogy a tagállamok és a kulturális intézmények erősen elkötelezzék magukat egy ilyen hozzáférési pont kialakítása mellett.

(10)

A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok által őrzött anyagoknak csak egy része van köztulajdonban abban az értelemben, hogy már nem képezi szellemi tulajdonjogok tárgyát, miközben a többi szellemi tulajdonjogok oltalmát élvezi. Mivel a szellemi tulajdonjogok kulcsszerepet játszanak az alkotókedv ösztönzésében, Európa kulturális anyagait a szerzői és a szomszédos jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell digitalizálni, hozzáférhetővé tenni és megőrizni. Ebből a szempontból különösen lényeges az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 5. cikke (3) bekezdésének n) pontja, 5. cikkének (5) bekezdése és (40) preambulumbekezdése. Olyan területeken, mint például a gazdátlan művek – azaz olyan, szerzői jogi oltalom alatt álló művek, amelyek jogosultjait nehéz vagy lehetetlen felkutatni – vagy a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve már nem forgalmazott (audiovizuális) művek esetében engedélyeztetési mechanizmusok révén elősegíthető a jogviszonyok tisztázása, és ezáltal segíthetők a digitalizálásra és az online hozzáférhetővé tételre irányuló erőfeszítések. Ezeket a mechanizmusokat ennek megfelelően, a jogtulajdonosokkal szoros együttműködésben bátorítani kell.

(11)

Egyes nemzeti jogi rendelkezések gátolhatják a köztulajdonban lévő művek felhasználását például azzal, hogy a mű minden egyes többszörözéséhez közigazgatási aktust követelnek meg. Az ilyen gátló tényezőket fel kell kutatni, és lépéseket kell tenni felszámolásukra.

(12)

A holnap emlékezetének megőrzéséről – a digitális tartalomnak a jövő nemzedékek számára történő megőrzéséről szóló, 2002. június 25-i 2002/C 162/02 tanácsi állásfoglalás (4) célkitűzéseket és indikatív intézkedéseket javasol a digitális tartalom jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében. Egyelőre azonban a digitális tartalom megőrzése terén a tagállamok nem rendelkeznek világos és átfogó politikákkal. E politikák hiánya fenyegeti a digitalizált anyagok fennmaradását, és a digitális formában előállított anyagok elkallódását eredményezheti. A digitális megőrzés hatékony módjainak kifejlesztése messzire mutat, és nemcsak a közintézmények kulturálisanyag-megőrző tevékenységére hat ki, hanem minden olyan szervezetre is, amely digitális anyagok megőrzésére kötelezett vagy digitális anyagokat kíván megőrizni.

(13)

Több tagállam olyan jogszabályi kötelezettségeket vezetett be vagy készül bevezetni, amelyek előírják a digitális anyagok előállítói számára, hogy az előállított anyagból egy vagy több köteles példányt egy ezzel megbízott szervnek beszolgáltassanak. A tagállamoknak hatékonyan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a digitális anyagok kötelespéldány-szolgáltatásának szabályai ne mutassanak túlzottan nagy eltéréseket, és ezt az együttműködést bátorítani kell.

(14)

Az úgynevezett webes szüretelés („web-harvesting”) olyan új technika, amelynek segítségével az interneten található anyagok megőrzési céllal összegyűjthetők. Lényege, hogy az ezzel megbízott intézmény nem csupán fogadja a köteles példányokat, hanem aktív gyűjtést végez, miáltal minimális szintre szorítható a digitális anyagokkal kapcsolatos eljárási teher; a nemzeti jogalkotóknak ezért célszerű rendelkezniük e technika alkalmazásáról,

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

Digitalizálás és online hozzáférhetőség

1.

az átfedések kiküszöbölése, valamint az európai szintű együttműködés és szinergiák lehetőségeinek kihasználása érdekében gyűjtsenek információkat azokról a könyvekről, folyóiratokról, hírlapokról, fényképekről, múzeumi tárgyakról, levéltári dokumentumokról és audiovizuális anyagokról (a továbbiakban együtt: kulturális anyagok), amelyeknek jelenleg folyik vagy tervbe van véve a digitalizálása, és hozzanak létre olyan áttekintéseket, amelyek számba veszik ezeket az erőfeszítéseket;

2.

a levéltárakban, a könyvtárakban és a múzeumokban található analóg anyagok digitalizálására vonatkozóan tűzzenek ki olyan számszerű célokat, amelyek jelzik az európai digitális könyvtárba felvehető digitalizált anyagok mennyiségének várható növekedését, valamint a közigazgatás által erre a célra szánt költségvetést;

3.

bátorítsák a kulturális intézmények és a magánszektor olyan partnerkapcsolatait, amelyek újfajta forrásokat biztosítanak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozásához;

4.

a digitalizálásra szakosodott európai központok részeként vagy velük szoros együttműködésben hozzanak létre és tartsanak fenn nagy léptékű digitalizáló műhelyeket;

5.

egy egységes, többnyelvű, Európa megosztott – azaz különböző helyeken, különböző szervezeteknél őrzött – digitális kulturális anyagainak elérését biztosító hozzáférési pont kialakításával segítsék egy európai digitális könyvtár ügyét, és ennek céljából:

a)

bátorítsák a kulturális intézményeket, a kiadókat és a többi jogtulajdonost, hogy digitalizált anyagaikat tegyék az európai digitális könyvtáron keresztül kutathatóvá;

b)

a digitalizált anyagok európai szintű interoperabilitása és a többnyelvű kereshetőség megkönnyítése érdekében gondoskodjanak arról, hogy a kulturális intézmények, illetőleg az adott esetnek megfelelően a magánvállalatok egységes szabványok alapján végezzék a digitalizálást;

6.

javítsák a kulturális anyagok digitalizálásának és online hozzáférhetőségének feltételeit, és ennek céljából:

a)

az érdekeltekkel folytatott konzultációk alapján hozzanak létre olyan mechanizmusokat, amelyek megkönnyítik a gazdátlan művek felhasználását;

b)

az érdekeltekkel folytatott konzultációk alapján hozzanak létre vagy segítsenek életben tartani olyan önkéntes mechanizmusokat, amelyek elősegítik a kereskedelmi forgalomban már nem beszerezhető, illetőleg a már nem forgalmazott művek felhasználását;

c)

segítsék elő jegyzékek gondozását az ismert gazdátlan és köztulajdonban lévő művekről;

d)

kutassák fel nemzeti jogukban azokat a tényezőket, amelyek gátolják a köztulajdonban lévő kulturális anyagok online hozzáférhetőségét és felhasználását, és tegyenek lépéseket e tényezők felszámolására;

Digitális megőrzés

7.

a szerzői jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alakítsanak ki olyan nemzeti stratégiát a digitális anyagok hosszú távú megőrzésére és hozzáférhetőségére, amely:

a)

leírja a szervezeti megoldást, a résztvevők feladatait és felelősségi körét, valamint a rendelkezésre bocsátandó forrásokat;

b)

olyan konkrét cselekvési terveket tartalmaz, amelyek felvázolják az egyes célkitűzések révén elérni kívánt célokat és a megvalósítás időütemezését;

8.

ezekről a stratégiákról és cselekvési tervekről cseréljenek egymással információkat;

9.

a szellemi tulajdonjogokra irányadó közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartásával tegyék lehetővé nemzeti jogukban a közintézmények számára a digitális kulturális anyagok megőrzési célú többszörözését és átvételét;

10.

az eredetileg digitális formában létrehozott anyagok kötelespéldány-szolgáltatására vonatkozó politikák és eljárások kialakítása során, az irányadó előírások túlzott eltéréseinek megelőzése érdekében vegyék figyelembe a többi tagállamban e tárgyban meghozott intézkedéseket;

11.

a szellemi tulajdonjogokra irányadó közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartásával rendelkezzenek nemzeti jogukban a webes tartalom ezzel megbízott intézmények általi, az interneten található anyagok összegyűjtésére alkalmas technikák, például a webes szüretelés („web-harvesting”) igénybevételével történő megőrzéséről;

További teendő

12.

tizennyolc hónappal ezen ajánlásnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően, majd attól fogva kétévente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás nyomán végrehajtott intézkedéseikről.

Kelt Brüsszelben, 2006. augusztus 24-én.

a Bizottság részéről

Viviane REDING

a Bizottság tagja


(1)  COM(2005) 465 végleges.

(2)  HL L 323., 2005.12.9., 57. o.

(3)  HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

(4)  HL C 162., 2002.7.6., 4. o.


Top