1. MELLÉKLET

FELÜLVIZSGÁLT SIRENE-KÉZIKÖNYV (1)

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

1.	A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SIS) ÉS A NEMZETI SIRENE IRODÁK

1.1.	Jogalap (a Schengeni Egyezmény 92. cikkének (4) bekezdése)

1.2.	A Sirene Iroda

1.3.	Sirene-kézikönyv

1.4.

Normák

1.4.1.

Elérhetőség

1.4.2.

Folytonosság

1.4.3.

Biztonság

1.4.4.

Hozzáférhetőség

1.4.5.

Kommunikáció

1.4.6.

Átírási szabályok

1.4.7.

Adatminőség

1.4.8.

Struktúrák

1.4.9.

Archiválás

1.5.	Személyzet

1.5.1.

Ismeretek

1.5.2.

Képzés

1.5.3.

A személyzet tagjai közötti csere

1.6.	Technikai infrastruktúra

1.6.1.

Automatikus adatbevitel

1.6.2.

Automatikus adattörlés

1.6.3.

Adatcsere a Sirene Irodák között

1.6.4.

SIS adatminőség

2.	ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK

2.1.	Többszörös figyelmeztető jelzések (107. cikk)

2.1.1.

A többszörös figyelmeztető jelzésekre vonatkozó információk cseréje

2.1.2.

A személyekre vonatkozó többszörös figyelmezető jelzések ellenőrzése

2.1.3.

Egy új figyelmeztető jelzés bevitelével kapcsolatos egyeztetés, ha az összeegyeztethetetlen egy már meglévő figyelmeztető jelzéssel (E formanyomtatvány)

2.2.	Találatot követő információcsere

2.2.1.

További információk közlése

2.3.	Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (104. cikk (3) bekezdés)

2.4.	Ha megváltozik a figyelmeztető jelzés eredeti célja (102. cikk (3) bekezdés)

2.4.1.

Az eredeti cél megváltoztatására vonatkozó eljárások

2.5.	Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (106. cikk)

2.5.1.

Helyreigazítási eljárások

2.6.	Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (109. és 110. cikk)

2.6.1.

Az adatokhoz való hozzáférés vagy a helyreigazítás jogával kapcsolatos információcsere

2.6.2.

Más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférés iránti kérelmekre vonatkozó információk

2.6.3.

A hozzáférési és helyreigazítási eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás

2.7.	A figyelmeztető jelzés törlése, ha a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

2.8.	Személyazonossággal való visszaélés

2.9.	Sirpit (Sirene Picture Transfer – Sirene-képátvitel)

2.9.1.

A Sirpit (Sirene Picture Transfer – Sirene-képátvitel) kifejlesztése és háttere

2.9.2.

A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is

2.9.3.

Technikai követelmények

2.9.4.

A nemzeti személyazonosítási szolgálat

2.9.5.

A Sirene L formanyomtatvány használata

2.9.6.

Sirpit-eljárás

2.9.6.1.

A megtaláló Sirene Iroda végzi el az összehasonlítást

2.9.6.2.

Az intézkedő Sirene Iroda végzi el az összehasonlítást

2.9.6.3.

Beviteli felület

2.10.

Rendőrségi együttműködés (39–46. cikk)

2.10.1.

Különös hatáskör rendőrségi és biztonsági ügyekben. III. cím (39. és 46. cikk)

2.11.

A Sirene és az Interpol egymást átfedő feladatai

2.11.1.

A SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben

2.11.2.

A kommunikációs csatorna megválasztása

2.11.3.

Az Interpol információinak felhasználása és terjesztése a schengeni államokban

2.11.4.

Információk küldése harmadik államoknak

2.11.5.

Találat és a figyelmeztető jelzés törlése

2.11.6.

A Sirene Irodák és az Interpol nemzeti központi irodák közötti együttműködés fejlesztése

2.12.

Együttműködés az Europol-lal és az Eurojust-tal

2.13.

A lekérdezések különleges típusai

2.13.1.

Földrajzilag célzott lekérdezés

2.13.2.

Lekérdezés a célzott lekérdezésekkel foglalkozó különleges rendőri egységek részvételével

2.14.

Megjelölés csatolása

2.14.1.

Információcsere megjelölés csatolásakor

2.14.2.

A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

2.14.3.

Megjelölés csatolása iránti megkeresés

2.14.4.

A tagállamok állampolgáraira vonatkozó megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés

3.	A 95. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

3.1.	A figyelmeztető jelzés kiadását megelőző tagállami ellenőrzések.

3.2.	Annak ellenőrzése, hogy a tagállamok nemzeti joga engedélyezi-e a letartóztatást átadás vagy kiadatás céljából

3.3.	Többszörös figyelmeztető jelzések

3.3.1.

Többszörös figyelmeztető jelzésekre vonatkozó ellenőrzés (107. cikk)

3.3.2.

Információcsere

3.3.3.

Felvett név bevitele

3.4.	A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk

3.4.1.

Európai elfogatóparanccsal kapcsolatban küldendő kiegészítő információk

3.4.2.

Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk

3.4.3.

További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához

3.4.4.

Az A és M formanyomtatványok elküldése

3.5.	Egy másik tagállam megjelölés csatolása iránti kérelmére

3.5.1.

Információcsere megjelölés csatolásakor

3.5.2.

A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

3.5.3.

Megjelölés csatolása iránti megkeresés

3.5.4.

A tagállamok állampolgáraira vonatkozó megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés

3.6.	A Sirene Irodák által teendő intézkedés a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően

3.7.	Találatot követő információcsere

3.7.1.

A tagállamok tájékoztatása a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatról

3.7.2.

További információk közlése

3.7.3.

Találatot követően

3.8.	Figyelmeztető jelzés törlése

3.8.1.

A figyelmeztető jelzés törlése, ha fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

3.9.	Személyazonossággal való visszaélés

3.9.1.

Azon személlyel kapcsolatos információk összegyűjtése és közlése, akinek a személyazonosságával visszaélnek

3.9.2.

Azon személlyel kapcsolatos információk közlése, akinek a személyazonosságával visszaélnek:

4.	A 96. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

4.1.

Bevitel

4.2.	96. cikk szerinti figyelmeztető jelzések

4.3.	Felvett név bevitele

4.4.	Személyazonossággal való visszaélés

4.4.1.

Azon személlyel kapcsolatos információk összegyűjtése és közlése, akinek a személyazonosságával visszaélnek

4.5.	Tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadása

4.6.	Beléptetés megtagadása vagy kiutasítás a schengeni térségből

4.7.	Azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere, akiknek a beléptetését meg kell tagadni

4.8.	A schengeni tagállamok tájékoztatása a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatról

5.	A 97. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

5.1.	A 97. cikk szerinti figyelmeztető jelzések

5.2.	Megjelölés csatolása

5.2.1.

Információcsere megjelölés csatolásakor

5.2.2.

A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

5.2.3.

Megjelölés csatolása iránti megkeresés

5.3.	Találatot követően

5.3.1.

További információk közlése

6.	A 98. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

6.1.	A 98. cikk szerinti figyelmeztető jelzések

6.2.	Találatot követően

6.2.1.

További információk közlése

7.	A 99. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

7.1.	A 99. cikk (2) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzések

7.2.	Felvett név bevitele

7.3.	A tagállamok megkeresése figyelmeztető jelzések nemzetbiztonsági okokból történő kiadását megelőzően

7.4.	Megjelölés csatolása

7.4.1.

Információcsere megjelölés csatolásakor

7.4.2.

A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

7.4.3.

Megjelölés csatolása iránti megkeresés

7.5.	További információk közlése találatot követően

8.	A 100. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK

8.1.	Járművekre a 100. cikk szerint kiadott figyelmeztető jelzések

8.1.1.

Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

8.1.2.

Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések különleges esete

8.2.	További információk közlése találatot követően

9.	STATISZTIKA

BEVEZETÉS

1985. június 14-én öt ország (a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság) Schengenben, egy luxemburgi kisvárosban, megállapodást írt alá abból a célból, hogy „… a tagállamok valamennyi állampolgára szabadon átléphesse a belső határokat …”, valamint hogy „az áruk és szolgáltatások szabadon mozoghassanak”.

E megállapodás alkalmazásának egyik feltétele az volt, hogy a belső határok megszüntetése ne veszélyeztesse a nemzetbiztonságot. Ez azt jelenti, hogy minden tagállam területét védeni kell.

Több szakosodott csoport gyakorlati intézkedések tanulmányozásával volt megbízva annak érdekében, hogy a megállapodás hatálybalépését követően elkerülhetőek legyenek a biztonsági hiányosságok.

E munkának az eredményét két dokumentum tartalmazza, egy technikai (a megvalósíthatósági tanulmány), valamint egy jogi jellegű (az egyezmény).

A megvalósíthatósági tanulmány, amelyet 1988 novemberében terjesztettek a megállapodást aláíró országok miniszterei és államtitkárai elé, megállapítja a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozására vonatkozó általános technikai elveket.

A tanulmány nem csak az információs rendszer struktúráját határozza meg, hanem a megfelelő működés biztosítása érdekében megadja az annak szervezésére vonatkozó alapvető leírásokat is. Ez a struktúra a „Sirene” nevet kapta, amely az angol meghatározás – Supplementary Information REquest at the National Entries [kiegészítő információkra vonatkozó kérelem a nemzeti bemeneti helyeken] – összevont alakja.

A tanulmány összefoglalja a végfelhasználó által a SIS-ben végzett lekérdezések és találat elérése esetén a további intézkedéshez kért kiegészítő információk továbbítására vonatkozó eljárás leírását.

Az öt alapító ország 1990. június 19-én aláírta a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt (2), amelyhez később, 1990. november 27-én csatlakozott Olaszország, 1991. június 25-én Spanyolország és Portugália, 1992. november 6-án Görögország, 1995. április 28-án Ausztria, 1996. december 19-én pedig Dánia, Svédország és Finnország. Az egyezmény megállapítja az összes tagállamra kötelező jogi szabályokat. 1996. december 19-én Norvégia és Izland is együttműködési megállapodást kötött a tagállamokkal.

A schengeni vívmányokat tartalmazó egyezményt az Amszterdami Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvek révén 1999-ben illesztették be az Európai Unió jogi keretébe. 1999. május 12-én elfogadtak egy tanácsi határozatot, amely az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban meghatározta a schengeni vívmányokat alkotó minden egyes rendelkezésre, illetve határozatra vonatkozó jogalapot.

Az egyezmény a partnerek közötti együttműködésre vonatkozó közös eljárásokat és szabályokat is részletezi. A IV. cím kizárólag a Schengeni Információs Rendszerrel foglalkozik.

A Schengeni Információs Rendszernek (SIS) biztosítania kell:

(a)	a határellenőrzésért;

(b)	az országon belüli egyéb rendőrségi és vámellenőrzések végrehajtásáért és összehangolásáért;

(c)	a vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásáért, valamint a külföldiekkel kapcsolatos igazgatási ügyekért;

felelős hatóságok számára, hogy automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférjenek a személyekre, járművekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez.

A SIS két külön részből áll: az egyiket a központi rendszer alkotja, a másikat a nemzeti rendszerek összessége (országonként egy rendszer). A SIS azon elv alapján működik, hogy a nemzeti rendszerek egymás között nem tudják közvetlenül kicserélni a számítógépes adatokat, hanem csak a központi rendszeren (C.SIS) keresztül.

Mindazonáltal a tagállamoknak két- vagy többoldalú alapon ki kell tudniuk cserélni az egyezményben előírt bizonyos rendelkezések végrehajtásához és a SIS megfelelő működéséhez szükséges kiegészítő információkat.

Annak érdekében, hogy a Schengeni Információs Rendszer nemzeti részei (N.SIS) betartsák a megvalósíthatósági tanulmányban és az egyezményben meghatározott működési kötelezettségeket, fel kell használniuk ezen kiegészítő információkat, amelyek elengedhetetlenek a Sirene számítógépes rendszer alkalmazásához.

Ez a technikai működési szolgálat felel majd a kiegészítő információkra vonatkozóan a nemzeti bemeneti helyeken előterjesztett információkérelmek továbbításáért.

A tagállamok a következő elvet fogadták el:

Minden tagállam „nemzeti Sirene Irodát” hoz létre, amely egyedüli kapcsolattartó pont lesz a többi partner számára a nap 24 órájában.

A közös szabályok létrehozása érdekében a tagállamok közösen határozzák meg a jogi alapokat, azt, hogy milyen esetekben kell intézkedést tenni, a követendő eljárásokat és a Sirene Irodák megszervezésére vonatkozó általános elveket. A rendelkezéseket ez a „Sirene-kézikönyv” tartalmazza.

1.   A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SIS) ÉS A NEMZETI SIRENE IRODÁK

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. évi egyezmény (Schengeni Egyezmény) (3) IV. címének rendelkezései alapján létrehozott SIS nélkülözhetetlen eszköz az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazásához.

1.1.   Jogalap (a Schengeni Egyezmény 92. cikkének (4) bekezdése) (4)

A tagállamok az e célra kijelölt (Sirene néven ismert) hatóságokon keresztül megosztanak minden olyan információt, amelyre a figyelmeztető jelzések bevitelével kapcsolatban és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükség van olyan esetekben, amikor a rendszerben végzett keresések eredményeként olyan személyekre és tárgyakra találnak rá, akikkel, illetve amelyekkel kapcsolatban adatokat vittek be a Schengeni Információs Rendszerbe.

1.2.   A Sirene Iroda

A SIS azon elv alapján működik, hogy a nemzeti rendszerek egymás között nem tudják közvetlenül megosztani a számítógépes adatokat, hanem csak a központi rendszeren (C.SIS) keresztül.

Mindazonáltal a schengeni tagállamoknak két- vagy többoldalú alapon meg kell tudniuk osztani az egyezményben előírt bizonyos rendelkezések végrehajtásához és a SIS megfelelő működéséhez szükséges kiegészítő információkat.

Az egyezményben meghatározott működési kötelezettségek betartása érdekében minden schengeni tagállamnak létre kell hoznia egy központi hatóságot, amely a SIS-adatokkal kapcsolatos kiegészítő információk cseréje tekintetében az egyedüli kapcsolattartó pont. E kapcsolattartó pontnak, a Sirene Irodának, a hét minden napján napi 24 órában teljes körűen kell működnie.

1.3.   Sirene-kézikönyv

A Sirene-kézikönyv a Sirene Irodáknak szóló utasításokat tartalmazza, amelyek részletesen leírják az 1.2. pontban említett kiegészítő információk két- vagy többoldalú cseréjére irányadó szabályokat és eljárásokat.

1.4.   Normák

A Sirene-n keresztüli együttműködés alapvető normái a következők:

1.4.1.   Elérhetőség

Minden egyes tagállam létrehoz egy nemzeti Sirene Irodát, amely a Schengeni Egyezményt alkalmazó tagállamok vonatkozásában egyedüli kapcsolattartó pontnak tekintendő. Az iroda a nap 24 órájában teljes körűen működik. Technikai elemzést, támogatást és megoldást szintén napi 24 órában kell biztosítani.

1.4.2.   Folytonosság

Mindegyik Sirene Iroda olyan belső struktúrát épít ki, amely biztosítja az irányítás, a személyzet és a technikai infrastruktúra folytonosságát.

A Sirene Irodák vezetői legalább évente kétszer találkoznak, hogy értékeljék a szolgálataik közötti együttműködés minőségét, nehézségek esetén elfogadják a nélkülözhetetlen technikai és szervezeti intézkedéseket, és szükség esetén kiigazítsák az eljárásokat.

1.4.3.   Biztonság

A helyiségek biztonsága

A Sirene irodahelyiségek védelméhez fizikai és szervezeti biztonsági jellemzőket kell kialakítani. Az egyedi intézkedéseket az egyes schengeni államok által elvégzendő veszélyértékelések eredményei alapján, illetve azoktól függően határozzák meg. Az EU Schengeni Katalógus: Schengeni Információs Rendszer, Sirene című dokumentuma 2. kötetében megállapított ajánlásokat és bevált gyakorlatokat, valamint a 2001/264/EK tanácsi határozatot (5) alkalmazni kell a gyakorlatban.

Az egyedi sajátosságok eltérőek lehetnek, mivel az adott Sirene Iroda közvetlen közelében és helyszínén jelentkező veszélyeket kell figyelembe venni. Az egyedi sajátosságok a következőket foglalhatják magukban:

—	biztonsági üveggel ellátott külső ablakok;

—	megerősített és zárt ajtók;

—	a Sirene Irodát körülvevő tégla/betonfal;

—	betörésjelző, ideértve a belépések, kilépések és szokatlan események rögzítését;

—	helyszíni vagy gyorsan elérhető biztonsági őrök;

—	tűzoltórendszer és/vagy közvetlen kapcsolat a tűzoltósággal;

—	külön helyiségek azok számára, akik nem vesznek részt nemzetközi rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos intézkedésekben, illetve akik nem rendelkeznek a dokumentumokhoz szükséges hozzáféréssel, hogy ne léphessenek be a Sirene irodahelyiségekbe vagy ne járhassanak azokon keresztül, és/vagy

—	megfelelő szünetmentes áramellátás.

A rendszer biztonsága

A rendszer biztonságával kapcsolatos alapelveket a Schengeni Egyezmény 118. cikke határozza meg.

Ideális esetben a Sirene Iroda rendszerének egy másodlagos helyszínen rendelkeznie kell egy biztonsági számítógépes és adatbázisrendszerrel arra az esetre, ha a Sirene Irodában súlyos veszélyhelyzet alakul ki.

1.4.4.   Hozzáférhetőség

A kiegészítő információ biztosítására vonatkozó követelmény teljesítéséhez a Sirene személyzetének közvetlen vagy közvetett hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi lényeges nemzeti információhoz és szakértői felvilágosításhoz.

1.4.5.   Kommunikáció

Műveleti

A schengeni tagállamok közösen határoznak a Sirene-n keresztül történő kommunikációhoz alkalmazandó külön csatornáról. Kizárólag abban az esetben, ha ez a csatorna nem vehető igénybe, eseti alapon az adott körülmények között legmegfelelőbb, másik kommunikációs eszközt kell kijelölni a technikai lehetőségeknek, valamint a közléssel kapcsolatos biztonsági és minőségi követelményeknek megfelelően.

Az írásbeli üzenetek két kategóriába sorolhatók: kötetlen szöveg és formanyomtatványok. Az utóbbiak esetében követni kell az 5. mellékletben megadott utasításokat. A B  (6), C  (7) és D  (8) formanyomtatványok már nem használhatók, és nem is szerepelnek az 5. mellékletben.

Annak érdekében, hogy a Sirene Irodák személyzete közötti kétoldalú kommunikáció a lehető leghatékonyabb legyen, mindkét fél által ismert nyelvet kell használni.

A Sirene Iroda a többi tagállam által a Sirene Irodákon keresztül benyújtott valamennyi, információ iránti megkeresésre minél hamarabb válaszol. Minden esetben 12 órán belül választ kell adni.

A napi munkát a figyelmeztető jelzés típusa és az ügy jelentősége alapján kell rangsorolni.

Nem műveleti

A Sirene Irodának az e célra létrehozott SIS-NET e-mail címet kell használnia a nem műveleti információk cseréjéhez.

1.4.6.   Átírási szabályok

Be kell tartani a 2. mellékletben található átírási szabályokat.

1.4.7.   Adatminőség

Az egyes Sirene Irodák feladata, hogy betöltsék az adatminőséget biztosító koordinátor szerepét a SIS-be bevitt információk tekintetében. Ezért a Sirene Irodák rendelkeznek azzal a nemzeti hatáskörrel, amely e feladat ellátásához szükséges, amelyért a 92. cikk (4) bekezdése és a 108. cikk szerint felelősek. Következésképpen szükség van valamilyen nemzeti adatminőség-ellenőrzési formára, ideértve a figyelmeztető jelzések/találatok arányának, valamint az adattartalomnak a felülvizsgálatát.

Ki kell alakítani a végfelhasználók adatminőségi alapelvekkel és gyakorlattal kapcsolatos képzésére vonatkozó nemzeti normákat.

1.4.8.   Struktúrák

A nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős valamennyi nemzeti hatóságot, a Sirene Irodákat is ideértve, strukturált módon kell megszervezni a hasonló feladatokat ellátó más nemzeti szervekkel való hatásköri összeütközés és a felesleges munkavégzés elkerülése érdekében.

1.4.9.   Archiválás

(a)	A tagállamok meghatározzák az információtárolásra vonatkozó rendelkezéseket.

(b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája köteles a saját figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt megőrizni, hogy azok a többi tagállam rendelkezésére álljanak.

(c)	A Sirene Irodák archívumainak lehetővé kell tenniük az adott információhoz való gyors hozzáférést az információk átadására vonatkozó rendkívül rövid határidők betartása érdekében.

(d)

A többi tagállam által küldött fájlokat és egyéb üzeneteket a címzett tagállam nemzeti adatvédelmi és a magánszférát védő jogszabályainak megfelelően kell tárolni. A Schengeni Egyezmény IV. címének és a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (9) a rendelkezéseit is alkalmazni kell. Lehetőség szerint a Sirene Irodák nem őrzik meg ezeket a kiegészítő információkat azt követően, hogy a kapcsolódó figyelmeztető jelzést törölték.

(e)	Személyazonossággal való visszaélés: A személyazonossággal való visszaéléssel kapcsolatos információkat a vonatkozó figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

1.5.   Személyzet

1.5.1.   Ismeretek

A Sirene Iroda személyzetének tagjai lehetőleg minél több nyelven beszélnek, az ügyeletes személyzet pedig minden Sirene Irodával képes kommunikálni.

Rendelkeznek az alábbi ismeretekkel:

—	nemzeti és nemzetközi jogi vonatkozások,

—	nemzeti végrehajtó hatóságaik, valamint

—	nemzeti és európai igazságügyi és bevándorlási közigazgatási rendszerek.

Felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy önállóan foglalkozzanak bármilyen beérkező esettel.

Különleges megkeresések vagy (jogi) szakértői felvilágosítás esetén lehetőséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy feletteseiktől és/vagy szakértőktől segítséget kérjenek.

Az ügyeletes munkatársak a munkaidőn kívül ugyanolyan hatáskörrel, ismeretekkel és felhatalmazással rendelkeznek, és megvan az a lehetőségük, hogy telefonon elérhető szakértőkhöz forduljanak.

Olyan jogi szakértelemre van szükség, amely a szokásos és a rendkívüli esetekre is kiterjed. Az esettől függően ezt a személyzet szükséges jogi háttérrel rendelkező tagjai vagy az igazságügyi hatóságok szakértői biztosíthatják.

A munkaerő-felvétellel foglalkozó nemzeti hatóságoknak a fent említett valamennyi készséget és ismeretet figyelembe kell venniük az új munkaerő felvételekor, és ennélfogva nemzeti és nemzetközi továbbképzéseket kell szervezniük.

A személyzet tagjai mélyreható tapasztalaik alapján képesek arra, hogy saját kezdeményezésük alapján végezzék munkájukat, és ezért hatékonyan tudják kezelni az ügyeket. Így tehát a személyzet alacsony fluktuációja kedvező, és szükség van a vezetőség határozott támogatására, hogy lehetővé tegyék a felelősség átruházását.

1.5.2.   Képzés

Nemzeti szint

Nemzeti szinten elegendő képzést kell szervezni annak biztosítására, hogy a személyzet megfeleljen az e kézikönyvben megállapított előírásoknak.

Ajánlatos, hogy a Sirene Irodák vegyenek részt minden olyan hatóság képzésében, amely figyelmeztető jelzéseket visz be, miközben az adatminőségre és a SIS leghatékonyabb felhasználására kell helyezni a hangsúlyt.

Nemzetközi szint

Évente legalább egyszer közös tanfolyamokat kell szervezni, hogy erősödjön a Sirene Irodák közötti együttműködés azáltal, hogy a személyzet tagjai találkozhatnak a többi Sirene Iroda munkatársaival, információt cserélhetnek a nemzeti munkamódszerekről, valamint következetes és azonos szintű ismereteket szerezhetnek. Továbbá felhívja a személyzet tagjainak figyelmét munkájuk fontosságára és – tekintettel a tagállamok közös biztonságára – a kölcsönös szolidaritásra.

1.5.3.   A személyzet tagjai közötti csere

A Sirene Irodák mérlegelhetik a többi Sirene Iroda személyzetének tagjaival való csere lehetőségét. Ezeknek a cseréknek az a célja, hogy bővüljön a személyzet tagjainak munkamódszerekkel kapcsolatos ismerete, hogy megismerjék, hogyan szerveződnek más Sirene Irodák, és hogy a többi tagállambeli kollégáikkal személyes kapcsolatokat építsenek ki.

1.6.   Technikai infrastruktúra

A technikai eszközök általában megegyeznek azokkal a bevált módszerekkel, amelyek segítségével a Sirene Irodák információkat adnak át egymásnak.

Minden Sirene Iroda rendelkezik számítógépes adatkezelő rendszerrel, ami lehetővé teszi a napi munkamennyiség jelentékeny részének automatizálását.

1.6.1.   Automatikus adatbevitel

A SIS-be történő bevitelre vonatkozó kritériumoknak megfelelő nemzeti figyelmeztető jelzések N.SIS-be történő automatikus továbbítása a SIS figyelmeztető jelzések bevitelének elsődleges módja. Ezenkívül ennek az automatikus továbbításnak, ideértve az adatminőségi ellenőrzéseket is, átláthatónak kell lennie, és nem igényelhet további intézkedést a figyelmeztető jelzést bevivő hatóság részéről.

1.6.2.   Automatikus adattörlés

Ahol a nemzeti rendszer lehetővé teszi a nemzeti figyelmeztető jelzések SIS-be történő automatikus továbbítását az előző pontban meghatározottak szerint, a SIS-sel összefüggő figyelmeztető jelzés nemzeti adatbázisból való törlését követően annak megfelelőjét automatikusan törölni kell a SIS-ből.

Mivel a többszörös figyelmeztető jelzés előfordulása nem megengedett, ajánlatos, hogy amennyiben lehetséges és szükséges, az ugyanazon személyre vonatkozó második és további figyelmeztető jelzések nemzeti szinten hozzáférhetők legyenek, hogy az adott személyre vonatkozó első figyelmeztető jelzés lejártakor be lehessen vinni ezeket a rendszerbe.

1.6.3.   Adatcsere a Sirene Irodák között

A Sirene Irodák közötti adatcserére vonatkozóan megállapított utasításokat be kell tartani. (10)

1.6.4.   SIS adatminőség

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az egyes Sirene Irodák elláthassák az adatminőséget biztosító koordinátori feladatot (lásd a fenti 1.5. pontot), rendelkezésre kell állnia a szükséges informatikai háttérnek.

2.   ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK

Az alábbiakban ismertetett eljárások a 95–100. cikkek majdnem mindegyikére alkalmazandók, és az egyes cikkekre vonatkozó különös eljárások a következő cikk leírásában találhatók meg:

2.1.   Többszörös figyelmeztető jelzések (107. cikk)

Időnként előfordulhat, hogy ugyanarra az alanyra vonatkozóan különböző országok is kiadnak figyelmeztető jelzést. Fontos, hogy ez ne zavarja meg a végfelhasználókat, és hogy utóbbiak biztosak legyenek azon intézkedésekben, amelyeket meg kell tenni, ha egy figyelmeztető jelzést be akarnak vinni a rendszerbe. Ezért különböző eljárásokat kell kialakítani a többszörös figyelmeztető jelzések felderítésére, valamint rangsorolási mechanizmust kell kidolgozni a SIS-be történő bevitelükre vonatkozóan.

Ez szükségessé teszi:

—	a figyelmeztető jelzések bevitelét megelőző ellenőrzéseket annak megállapítása érdekében, hogy az alany szerepel-e már a SIS-ben;

—	a többi tagállammal folytatott konzultációt, amennyiben a figyelmeztető jelzés bevitele összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztető jelzéseket idéz elő.

2.1.1.   A többszörös figyelmeztető jelzésekre vonatkozó információk cseréje

Egy személyre vonatkozóan tagállamonként csak egy figyelmeztető jelzés vihető be a SIS-be;

Ugyanazon személyre vonatkozóan több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést, ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek, illetve együtt is előfordulhatnak;

A 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzések összeegyeztethetők a 97. és a 98. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel. Továbbá a 96. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel együtt is előfordulhatnak, bár ilyen esetekben a 95. cikkben előírt eljárások elsőbbséget élveznek a 96. cikkben meghatározottakkal szemben.

(a)

A 96. és a 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzések nem egyeztethetők össze egymással, illetve a 95., 97. vagy a 98. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel, a 95. és a 96. cikk összeegyeztethető figyelmeztető jelzéseinek sérelme nélkül. A 99. cikken belül a „leplezett figyelés” céljából kiadott figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek a „célzott ellenőrzés” céljából kiadottakkal.

(b)

A figyelmeztető jelzések rangsora a következő: — letartóztatás átadás vagy kiadatás céljából (95. cikk); — a schengeni államokba való belépés tilalma (96. cikk); — védelem alá helyezés (97. cikk); — leplezett figyelés (99. cikk); — célzott ellenőrzés (99. cikk) és — tartózkodási hely közlése (97. és 98. cikk). Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni ettől a rangsortól.

A figyelmeztető jelzéseket összefoglaló táblázat

Fontossági sorrend	95. cikk	96. cikk	97. cikk védelem	99. cikk leplezett személyfigyelés	99. cikk célzott személyellenőrzés	97. cikk tartózkodási hely	98. cikk	99. cikk l eplezett járműfigyelés	99. cikk célzott járműellenőrzés	100. cikk
95. cikk	igen	előfordulhatnak együttesen	igen	nem	nem	igen	igen	X	X	X
96. cikk	előfordulhatnak együttesen	igen	nem	nem	nem	nem	nem	X	X	X
97. cikk védelem	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen	X	X	X
99. cikk leplezett személyfigyelés	nem	nem	nem	igen	nem	nem	nem	X	X	X
99. cikk célzott személyellenőrzés	nem	nem	nem	nem	igen	nem	nem	X	X	X
97. cikk tartózkodási hely	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen	X	X	X
98. cikk	igen	nem	igen	nem	nem	igen	igen	X	X	X
99. cikk leplezett járműfigyelés	X	X	X	X	X	X	X	igen	nem	nem
99. cikk célzott járműellenőrzés	X	X	X	X	X	X	X	nem	igen	nem
100. cikk	X	X	X	nem	nem	X	X	nem	nem	igen
(X: nem alkalmazható)

2.1.2.   A személyekre vonatkozó többszörös figyelmezető jelzések ellenőrzése

Összeegyeztethetetlen többszörös figyelmezető jelzések bevitelének elkerülése érdekében oda kell figyelni a hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező személyek pontos megkülönböztetésére. Ezért elengedhetetlen a Sirene Irodák közötti konzultáció és együttműködés, és minden tagállam megfelelő technikai eljárásokat alakít ki az ilyen eseteknek a bevitelt megelőző felderítése céljából.

Az annak megállapítására szolgáló adatokat, hogy két személy azonos-e, e kézikönyv 6. melléklete sorolja fel.

A következő eljárást fogadták el:

(a)

ha egy új figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresés feldolgozása során kiderül, hogy a SIS-ben már szerepel egy olyan személy, aki ugyanolyan, kötelezően megadandó személyi adatokkal (családi név, utónév, születési idő) rendelkezik, az új figyelmeztető jelzés jóváhagyása előtt ellenőrzést kell végezni;

(b)	a Sirene Iroda felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kiadó nemzeti Sirene Irodával annak tisztázása céljából, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e (L formanyomtatvány); és

(c)

amennyiben az ellenőrzés feltárja, hogy az adatok egyezőek, és ugyanarra a személyre vonatkozhatnak, a Sirene Iroda a többszörös figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó eljárást alkalmazza. Ha az ellenőrzés azzal az eredménnyel zárul, hogy az adatok két különböző személyre vonatkoznak, a Sirene Iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresést.

2.1.3.   Egy új figyelmeztető jelzés bevitelével kapcsolatos egyeztetés, ha az összeegyeztethetetlen egy már meglévő figyelmeztető jelzéssel (E formanyomtatvány)

Ha egy figyelmeztető jelzés iránti megkeresés ütközik egy olyan figyelmeztető jelzéssel, amelyet ugyanazon tagállam adott ki, a nemzeti Sirene Iroda biztosítja, hogy csak egy figyelmeztető jelzés szerepeljen a SIS-ben. Az egyes tagállamok megválaszthatják az alkalmazandó eljárást.

Ha a kért figyelmeztető jelzés összeegyeztethetetlen egy vagy több másik tagállam által már kiadott figyelmeztető jelzéssel, e tagállamoknak meg kell egyezniük.

A következő eljárást fogadták el:

(a)	Ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetők, a Sirene Irodáknak nem kell konzultálniuk; ha a figyelmeztető jelzések függetlenek egymástól, az a tagállam dönti el, hogy konzultáljanak-e, amelyik új figyelmeztető jelzést akar bevinni.

(b)	Ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek, vagy ha bármilyen kétség merül fel az összeegyeztethetőségüket illetően, a Sirene Irodák konzultálnak egymással annak érdekében, hogy végül csak egy figyelmeztető jelzés bevitelére kerüljön sor.

(c)

Amennyiben a konzultáció eredményeképpen egy olyan figyelmeztető jelzés kap elsőbbséget, amely összeegyeztethetetlen már meglévő figyelmeztető jelzésekkel, az új figyelmeztető jelzést bevitelekor a többi figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok visszavonják azokat; a vitákat a Sirene Irodák közötti tárgyalások útján kell rendezni. Ha az elfogadott rangsor alapján nem sikerül megegyezésre jutni, a legrégebbi figyelmeztető jelzés marad a SIS-ben.

(d)

Ha törölnek egy figyelmeztető jelzést, a C.SIS tájékoztatja azokat a tagállamokat, akik nem tudtak figyelmeztető jelzést bevinni. Ezt követően az N.SIS-nek egy üzenettel automatikusan értesíteni kell a Sirene Irodát arról, hogy egy visszatartott figyelmeztető jelzés bevihető. A Sirene Iroda a figyelmeztető jelzésnek a megfelelő kategóriába történő bevitelére vonatkozó teljes eljárást alkalmazza.

2.2.   Találatot követő információcsere

Amikor egy végfelhasználó lekérdezést végez a SIS-ben és megállapítja, hogy létezik egy olyan figyelmeztető jelzés, amely megfelel a bevitt adatoknak, „találatról” beszélünk.

A végfelhasználó kérheti a Sirene Irodát, hogy nyújtson kiegészítő információt annak érdekében, hogy hatékonyan végre lehessen hajtani a 4. mellékletben megadott 4., 10. és 16. SIS táblázatban megállapított eljárásokat.

Eltérő rendelkezés hiányában a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről.

A következő eljárást fogadták el:

(a)

Figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel vagy tárggyal kapcsolatos „találatot” rendszerint közölni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodájával. Szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája ezt követően megküldi a fontos idevágó információkat, és a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot elért tagállam Sirene Irodája megteszi a konkrét intézkedéseket. Amikor a figyelmeztető jelzést kiadó felet értesítik a találatról, a Schengeni Egyezménynek a találatra vonatkozó cikkét fel kell tüntetni a G formanyomtatvány 090-es rovatában. Ha a találat egy olyan személlyel kapcsolatos, aki a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozik, a találatot elért tagállam Sirene Irodájának a G formanyomtatvány megküldését követően telefonon tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodáját.

(b)	A 96. cikk alapján figyelmeztető jelzést kiadó tagállamok Sirene Irodáit természetesen nem feltétlenül tájékoztatják a találatokról, de kivételes körülmények között tájékoztathatják azokat. A G formanyomtatványt lehet megküldeni, ha például kiegészítő információra van szükség.

(c)	A C.SIS automatikusan közli a figyelmeztető jelzések törlését valamennyi tagállammal.

2.2.1.   További információk közlése

A következő eljárást fogadták el:

(a)	A Sirene Irodák további információkat közölhetnek a 95–100. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

(b)

A Sirene Irodák lehetőség szerint orvosi adatokat közölnek azokról a személyekről, akikre vonatkozóan a 97. cikk alapján adtak ki figyelmeztető jelzést, ha védelmük érdekében intézkedéseket kell tenni. A közölt információkat csak addig őrzik meg, amíg feltétlenül szükséges, és kizárólag az érintett személy orvosi kezelése céljából használják fel.

(c)

Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően az intézkedések érdekében (pl. ha bűncselekményt tárnak fel, ha a közrendet fenyegeti veszély, vagy ha egy tárgyat, járművet vagy személyt egyértelműbben kell azonosítani stb.) ez szükséges, a Schengeni Egyezmény IV. címében – különös tekintettel a 99. és 100. cikkre – előírtak kiegészítéseként közölt információt a fent említett egyezmény 39. és 46. cikke értelmében közölni kell. Minden tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a kiegészítő információk 39. és 46. cikk értelmében történő hatékony és eredményes cseréjének biztosítása érdekében.

(d)	A Sirene Irodák a G formanyomtatványra válaszul a P formanyomtatványon minél hamarabb megküldik a „További információk”-at a 100. cikk alapján járműre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően.

2.3.   Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (104. cikk (3) bekezdés)

A 104. cikk (3) bekezdése alapján az a tagállam, amelyik nem tudja követni a figyelmeztető jelzésben kért eljárást, a H formanyomtatványon haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

Amennyiben a találatot követően nem hajtható végre a szokásos eljárás, az adatcserét a következő szabályok szerint kell elvégezni:

(a)	Az a tagállam, amelyik nem tudja követni az eljárásokat, a Sirene Irodáján keresztül haladéktalanul tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot, és a H formanyomtatványon megadja az okokat.

(b)	Az érintett tagállamok ezt követően megállapodhatnak abban, hogy saját nemzeti jogszabályaikkal és az egyezmény rendelkezéseivel összhangban milyen eljárást kövessenek.

2.4.   Ha megváltozik a figyelmeztető jelzés eredeti célja (102. cikk (3) bekezdés)

A 102. cikk (3) bekezdése alapján az adatok a figyelmeztető jelzés bevitelének céljától eltérő célra is felhasználhatók – de csak találatot követően – a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének érdekében, jelentős nemzetbiztonsági okból vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljával.

A figyelmeztető jelzés célja csak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam előzetes beleegyezésével változtatható meg.

Amennyiben megváltozik a figyelmeztető jelzés célja, az információcserét a következő szabályok szerint kell elvégezni:

(a)	Az a tagállam, amelyik meg szeretné változtatni a figyelmeztető jelzés célját, a Sirene Irodáján keresztül tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot az eredeti cél megváltoztatására irányuló kérésének indokairól (I formanyomtatvány).

(b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a lehető leghamarabb megvizsgálja, hogy teljesíthető-e a kérés, és a Sirene Irodáján keresztül tájékoztatja a megkereső tagállamot a döntéséről.

(c)	Szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az engedélyt az adatok felhasználására vonatkozó bizonyos feltételekhez is kötheti.

2.4.1.   Az eredeti cél megváltoztatására vonatkozó eljárások

A következő eljárást fogadták el:

Miután a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam beleegyezését adta, a megkereső tagállam arra a célra használja fel az adatokat, amelyre szerette volna, és amelyre engedélyt szerzett. Figyelembe vesz minden előírt feltételt.

2.5.   Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (106. cikk)

A 106. cikk (2) és (3) bekezdése a jogi vagy ténybeli tévedések helyreigazításáról rendelkezik.

Ha az adatokról megállapítják, hogy jogi szempontból vagy a tények tekintetében tévesek vagy elfogadhatatlanok, az információcserére a következő szabálynak megfelelően kerül sor:

Az a tagállam, amelyik megállapítja, hogy az adat hibás, a Sirene Irodáján keresztül a J formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

2.5.1.   Helyreigazítási eljárások

A következő eljárást fogadták el:

(a)	Ha a tagállamok egyetértenek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a hiba kijavítására vonatkozó nemzeti eljárásait követi.

(b)	Ha nincs egyetértés, a hibát megállapító tagállam Sirene Irodája javasolja a saját országában illetékes hatóságnak, hogy az ügyet terjessze a közös ellenőrző hatóság elé.

2.6.   Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (109. és 110. cikk)

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó adatokhoz hozzáférjen, és kérje a tévedések kijavítását. A hozzáférési jogot a kérelem benyújtásának helye szerinti ország nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni.

A tagállamok csak akkor engedélyezhetik egy másik tagállam által kiadott figyelmeztető jelzéshez való hozzáférést, ha először konzultáltak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal.

2.6.1.   Az adatokhoz való hozzáférés vagy a helyreigazítás jogával kapcsolatos információcsere

Ha a nemzeti hatóságokat az adatokhoz való hozzáférés vagy az adatok kijavítása iránti kérelemről tájékoztatják, az információcserére a következő szabályok szerint kerül sor:

A következő eljárást fogadták el:

(a)

Minden egyes Sirene Irodának az ilyen adatokhoz való hozzáférésre saját nemzeti jogszabályait kell alkalmaznia. A Sirene Irodák az ügy körülményeitől függően vagy az illetékes hatóságokhoz továbbítják az általuk átvett, az adatokhoz való hozzáférés vagy a helyreigazítás iránti kérelmeket, vagy hatáskörükön belül döntenek azokról.

(b)	Ha az illetékes nemzeti hatóságok kérik, az érintett tagállamok Sirene Irodái információt szolgáltatnak a hozzáférési jog gyakorlásáról.

2.6.2.   Más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférés iránti kérelmekre vonatkozó információk

Másik tagállam által a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó információkat lehetőség szerint a nemzeti Sirene Irodákon keresztül kell megosztani.

A következő eljárást fogadták el:

(a)	A hozzáférés iránti kérelmet minél hamarabb továbbítani kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamhoz, hogy az állást foglalhasson a kérdésben.

(b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam tájékoztatja a kérelmet átvevő tagállamot az álláspontjáról.

(c)	A tagállam figyelembe veszi a kérelem feldolgozására vonatkozóan jogszabályban megállapított határidőket.

Ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam megküldi az álláspontját a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam Sirene Irodájának, a Sirene Iroda biztosítja, hogy az álláspont minél hamarabb eljusson az illetékes hatósághoz, amely döntést hoz a kérelemmel kapcsolatban.

2.6.3.   A hozzáférési és helyreigazítási eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatás

A következő eljárást fogadták el:

A Sirene Irodák folyamatosan tájékoztatják egymást a személyes adatokra vonatkozó hozzáférési és helyreigazítási eljárásokkal kapcsolatban elfogadott nemzeti jogszabályokról, valamint a későbbi módosításokról. Ehhez a K formanyomtatványt kell használni.

2.7.   A figyelmeztető jelzés törlése, ha a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

Azon tagállamok tájékoztatása a találatról és a figyelmeztető jelzés törléséről, akik korábban nem tudtak figyelmeztető jelzést bevinni.

A találatot követő esetek kivételével a figyelmeztető jelzést vagy közvetlenül a C.SIS törölheti (az érvényesség lejártát követően), vagy közvetve az a szolgálat, amelyik a figyelmeztető jelzést bevitte a SIS-be (ha a figyelmeztető jelzés fenntartására vonatkozó feltételek már nem érvényesek).

Mindkét esetben a N.SIS-nek automatikusan fel kell dolgoznia a C.SIS törlési üzenetét.

2.8.   Személyazonossággal való visszaélés

A személyazonossággal (családi név, utónév, születési idő) való visszaélés esete akkor áll fenn, ha az elkövető egy valós személy személyazonosságát használja fel. Ez akkor fordulhat elő, ha az okmányt a tényleges birtokos kárára használják fel.

Az a tagállam, amelyik a „személyazonossági kategória” rovatba a 3-as kódot írja be, a figyelmeztető jelzésnek a SIS-be történő bevitelével vagy módosításával egyidejűleg megküldi a Q formanyomtatványt.

Ha az ellenőrzést végző tisztviselő a SIS-ben folytatott lekérdezéskor a „személyazonossági kategória” rovatban a 3-as kódot fedezi fel, kapcsolatba kell lépnie a nemzeti Sirene Irodával, és további információkat kell kérnie annak tisztázása érdekében, hogy az ellenőrzött személy azonos-e a keresett személlyel vagy azzal a személlyel, akinek a személyazonosságával visszaélnek.

Amint nyilvánvalóvá válik, hogy egy bizonyos személy személyazonosságával visszaélnek, a figyelmeztető jelzésben fel kell tüntetni a „3”-as kódot. Az érintett személynek a nemzeti eljárásoknak megfelelően be kell nyújtania a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam nemzeti Sirene Irodájához a szükséges információkat, például a valódi személyes adatokat, a személyazonossági okmányok adatait és/vagy a kitöltött Q formanyomtatványt.

Az alábbiakban említett feltételekre is figyelemmel, azon személy fényképeinek és ujjlenyomatainak, akinek a személyazonosságával visszaélnek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodájának adatállományában szintén szerepelnie kell.

A Q formanyomtatványon csak a schengeni szám utal a SIS figyelmeztető jelzéssel keresett személy adataira. A 052 rovatban szereplő információ (az okmány kiállításának dátuma) feltüntetése kötelező. A 083-as rovatban (a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos konkrét információk) mindig fel kell tüntetni a kapcsolattartó szolgálatot, amely a figyelmeztető jelzésről további információkkal rendelkezik.

Ezek az információk csak annak a személynek a teljes és kifejezett engedélyével dolgozhatók fel, akinek a személyazonosságával visszaélnek.

Továbbá amikor kiderül, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS-be, valaki más személyazonosságával visszaél, a figyelmeztető jelzést kiadó állam ellenőrzi, hogy (a keresett személy megtalálása céljából) szükséges-e fenntartani a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésben azokat a személyes adatokat, amelyekkel visszaéltek.

Azon személy adatai, akinek a személyazonosságával visszaélnek, csak az ellenőrzött személy személyazonosságának megállapítása céljából állnak rendelkezésre, és semmiképpen sem használhatók fel más célra. A figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell azon személyazonossággal kapcsolatos információkat, amellyel visszaéltek.

2.9.   Sirpit (Sirene Picture Transfer – Sirene-képátvitel)

2.9.1.   A Sirpit (Sirene Picture Transfer – Sirene-képátvitel) kifejlesztése és háttere

A Sirene Irodáknak képesnek kell lenniük azonosítás céljából ujjnyomatok és fényképek cseréjére.

A Sirpit-eljárás lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, amikor kétség merül fel a megtalált személy személyazonosságát illetően, a Sirene Irodák gyorsan és elektronikus úton fényképeket és ujjnyomatokat cseréljenek, hogy összehasonlíthassák a megtalált személy és a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy ujjnyomatait és fényképeit.

A rendőrségi együttműködés keretében a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39. és 46. cikkében meghatározott esetekben is lehetséges a fényképek és ujjnyomatok cseréje, feltéve hogy a Sirene Irodák is foglalkoznak az említett esetekkel.

2.9.2.   A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is

A Sirpit-en keresztül kicserélt fényképek és ujjnyomatok további felhasználásának – ideértve az archiválást is – összhangban kell lennie a Schengeni Egyezmény VI. címének, pontosabban 126. és 127. cikkének rendelkezéseivel (és adott esetben a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel), valamint az érintett államokban e területtel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal.

2.9.3.   Technikai követelmények

Minden Sirene Irodának teljesítenie kell a Sirpit technikai követelményeit.

A Sirene Irodának egyrészt képesnek kell lennie arra, hogy az összehasonlítás vagy ellenőrzés iránti kérelmeket és az eredményeket elektronikus úton megossza, másrészt arra, hogy elektronikus úton – változtatás nélkül – elküldje kérelmeit a nemzeti személyazonosítási szolgálathoz, illetve onnan fogadja az eredményeket.

Az ujjlenyomatokat és fényképeket külön a SIRPIT számára tervezett beviteli felületen csatoltan küldik el.

2.9.4.   A nemzeti személyazonosítási szolgálat

A nemzeti személyazonosítási szolgálat csak a saját nemzeti Sirene Irodából származó kérelmeket fogadja, és csak oda küldi meg az eredményeket.

2.9.5.   A Sirene L formanyomtatvány használata

A SIRPIT-en keresztül történő továbbítást (összehasonlítás iránti kérelem és az eredmény) az L formanyomtatványnak a Sirene formanyomtatványok esetében használt szokásos csatornán keresztüli elküldésével jelentik be. Az L formanyomtatványokat az ujjlenyomatokkal és/vagy fényképekkel egy időben küldik el.

A Schengeni Egyezmény 39. és 46. cikke szerinti esetekben az L formanyomtatványokat egy megegyezés szerinti bejelentési formanyomtatvány helyettesíti.

2.9.6.   Sirpit-eljárás

Annak az országnak a Sirene Irodáját, ahol az adott személyt megtalálták, a továbbiakban „a megtaláló Sirene Irodának” nevezzük.

Annak az országnak a Sirene Irodáját, amelyik a figyelmeztető jelzést bevitte a SIS-be, a továbbiakban „az intézkedő Sirene Irodának” nevezzük.

Az eljárás két lehetőséget vesz számításba:

2.9.6.1.   A megtaláló Sirene Iroda végzi el az összehasonlítást

(a)	A megtaláló Sirene Iroda a szokásos elektronikus úton elküldi a G formanyomtatványt, és a 089-es rovatban kéri az intézkedő Sirene Irodát, hogy minél hamarabb küldje meg az L formanyomtatványt, valamint az ujjlenyomatokat és fényképeket, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.

(b)	Az intézkedő Sirene Iroda az L formanyomtatványon válaszol. Amennyiben ujjlenyomatok és fényképek is rendelkezésre állnak, az intézkedő Sirene Iroda a 083-es rovatban megemlíti, hogy az összehasonlítás elvégzéséhez ujjlenyomatokat és/vagy fényképeket küldenek.

(c)	A megtaláló Sirene Iroda összehasonlítás céljából elküldi az ujjlenyomatokat és fényképeket a nemzeti személyazonosítási szolgálathoz, majd ugyanezen az úton megkéri az eredményeket.

(d)	A megtaláló Sirene Iroda az L formanyomtatványon (a 083-as rovatban) megküldi az eredményt az intézkedő Sirene Irodának.

2.9.6.2.   Az intézkedő Sirene Iroda végzi el az összehasonlítást

(a)	A megtaláló Sirene Iroda a szokásos elektronikus úton elküldi a G és az L formanyomtatványt, és az L formanyomtatvány 083-es rovatában megemlíti, hogy összehasonlítás céljából ujjlenyomatokat és fényképeket küldenek.

(b)	Az intézkedő Sirene Iroda összehasonlítás céljából elküldi a neki továbbított ujjlenyomatokat és fényképeket a nemzeti személyazonosítási szolgálathoz, majd ugyanezen az úton megkéri az eredményeket.

(c)	Az intézkedő Sirene Iroda az L formanyomtatványon (a 083-as rovatban) megküldi az eredményt a megtaláló Sirene Irodának.

Az összehasonlítás elvégzését követően, ha további összehasonlításra van szükség, a megtaláló Sirene Iroda megőrizheti az adatállományban a keresett személy ujjlenyomatait és fényképeit.

Annak a személynek a SIRPIT-en keresztül kicserélt fényképeit és ujjnyomatait, akinek az adatai nem egyeznek a keresett személy adataival, a Schengeni Egyezmény VI. címének, pontosabban 126. és 129. cikkének rendelkezéseivel (és adott esetben a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel), valamint az érintett államokban e területtel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal összhangban kell feldolgozni. Ennek rendszerint az érintett ujjnyomatok és fényképek törléséhez kell vezetnie.

2.9.6.3.   Beviteli felület

A beviteli maszkot az Interpol meglévő beviteli maszkja alapján (ANSI/NIST szabvány) fogják kialakítani.

A maszk a következő adatokat tartalmazza:

(1)	Schengeni azonosító szám (95–100. cikk) (11)  (12)

(2)	Hivatkozási szám (39. vagy 46. cikk) (11)  (12)

(3)	Az ujjnyomatok dátuma

(4)	A fénykép dátuma

(5)	Az ujjnyomatok kérésének oka (11)  (13)

(6)	Családi név (11)  (14)

(7)	Utónév (11)  (14)

(8)	Leánykori név

(9)	Személyazonossága tisztázott?

(10)	Születési idő (11)  (14)

(11)	Születési hely

(12)	Állampolgárság

(13)

Nem (11)

(14)	További információk

(15)	Megjegyzések

2.10.   Rendőrségi együttműködés (39–46. cikk)

A tagállamok közötti rendőrségi együttműködés nem korlátozódhat a SIS-ben található információk felhasználására.

A következőket javasoljuk:

a)	a tagállamok Sirene Irodái a 39–46. cikk végrehajtása érdekében hozott nemzeti intézkedések tiszteletben tartása mellett a SIS-NET e-mail segítségével osszanak meg minden hasznos információt; és

b)	a Sirene Irodák folyamatosan tájékoztassák egymást a nemzeti szintű intézkedésekről, valamint ezek későbbi módosításairól.

Találat elérése bűncselekmény vagy a közbiztonságot fenyegető komoly veszély felfedezéséhez vezethet. Lényeges lehet az érintett személy pontos azonosítása, és az információcsere – pl. a fényképek és ujjlenyomatok cseréje – különösen fontos tényező. A 39. és a 46. cikk felhatalmazást ad ezekre a cserékre, amelyekre az egyezmény VI. címének rendelkezéseivel összhangban kerül sor.

2.10.1.   Különös hatáskör rendőrségi és biztonsági ügyekben. III. cím (39. és 46. cikk)

A Schengeni Egyezmény III. címe számos további rendelkezést tartalmaz a rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozóan.

A következőket javasoljuk:

a)	az egyezmény III. címével összhangban minden tagállam ruházza fel Sirene Irodáját különös rendőrségi és biztonsági hatáskörrel; és

b)	a tagállamok tájékoztassák egymást a Sirene Irodájukkal kapcsolatos nemzeti szintű intézkedésekről, valamint ezek későbbi módosításairól.

2.11.   A Sirene és az Interpol egymást átfedő feladatai

A SIS-nek nem az a feladata, hogy helyettesítse vagy megkettőzze az Interpol szerepét. Bár a feladatok átfedhetik egymást, a tagállamok schengeni vívmányok keretében folytatott tevékenységét és együttműködését szabályozó alapelvek lényegesen eltérnek az Interpol keretében érvényes elvektől. Ezért nemzeti szinten szabályokat kell kialakítani a Sirene Irodák és a nemzeti központi irodák közötti együttműködésre vonatkozóan.

A következő alapelvekről született megállapodás:

2.11.1.   A SIS-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben

A SIS-be bevitt figyelmeztető jelzéseknek és az ezekkel kapcsolatos valamennyi információcserének mindig elsőbbsége van az Interpol figyelmeztető jelzéseivel és az Interpolon keresztül történő információcserével szemben. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a figyelmeztető jelzések ellentmondanak egymásnak.

2.11.2.   A kommunikációs csatorna megválasztása

Azt az alapelvet, miszerint a schengeni figyelmeztető jelzéseknek elsőbbsége van az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben, tiszteletben kell tartani, és biztosítani kell, hogy ezt a tagállamok nemzeti központi irodái is betartsák. Amint létrejön a schengeni figyelmeztető jelzés, a jelzéssel és a létrehozásának céljával kapcsolatos valamennyi tájékoztatásról a Sirene Irodák gondoskodnak. Ha egy tagállam meg akarja változtatni a kommunikációs csatornákat, előzetesen konzultálnia kell a többi féllel. A kommunikációs csatornák megváltoztatása csak különleges esetekben lehetséges.

2.11.3.   Az Interpol információinak felhasználása és terjesztése a schengeni államokban

Mivel a SIS-nek elsőbbsége van az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben, az Interpol figyelmeztető jelzéseinek felhasználását rendkívüli esetekre kell korlátozni (azaz ha az egyezményben vagy a technikai feltételekben nincs rendelkezés a figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelére, vagy ha nem áll rendelkezésre minden szükséges információ a SIS figyelmeztető jelzés létrehozásához). A schengeni térségen belül nem engedhetők meg párhuzamos figyelmeztető jelzések a SIS-ben és az Interpolon keresztül. Az Interpol-csatornákon keresztül küldött olyan figyelmeztető jelzéseket, amelyek a schengeni térségre vagy annak egyes részeire is vonatkoznak (Interpol 2. terjesztési zóna), a következő megjegyzéssel kell ellátni: „2. zóna a schengeni államok kivételével”.

2.11.4.   Információk küldése harmadik államoknak

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája eldönti, hogy továbbítson-e információkat harmadik államoknak (engedélyezés, terjesztési eszközök és csatorna). Ennek során a Sirene Iroda betartja a személyes adatok védelmére vonatkozóan a Schengeni Egyezményben és a 95/46/EK irányelvben megállapított rendelkezéseket. Az Interpol-csatorna használata a nemzeti rendelkezésektől vagy eljárásoktól függ.

2.11.5.   Találat és a figyelmeztető jelzés törlése

A schengeni államok nemzeti szinten biztosítják, hogy a Sirene Irodák és a nemzeti központi irodák tájékoztassák egymást a találatokról.

A figyelmeztető jelzést kizárólag a jelzést kiadó hatóság törölheti.

2.11.6.   A Sirene Irodák és az Interpol nemzeti központi irodák közötti együttműködés fejlesztése

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést abból a célból, hogy biztosítsák a hatékony nemzeti szintű információcserét a Sirene Irodák és a nemzeti központi irodák között.

2.12.   Együttműködés az Europol-lal és az Eurojust-tal

A Sirene Irodák közötti együttműködés ésszerűsítése céljából megfelelő nemzeti eljárásokat kell kialakítani.

2.13.   A lekérdezések különleges típusai

2.13.1.   Földrajzilag célzott lekérdezés

A földrajzilag célzott lekérdezést akkor alkalmazzák, ha a megkereső ország szilárd bizonyítékokkal rendelkezik a keresett személy vagy tárgy meghatározott földrajzi területen belüli hollétével kapcsolatban. Ilyen esetekben az igazságügyi hatóság megkeresése közvetlenül a kézhezvételkor teljesíthető.

A schengeni térségen belüli földrajzi szempontú lekérdezéseket a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzés alapján végzik el. A vonatkozó M formanyomtatvány, amelyet a figyelmeztető jelzés létrehozásával vagy a holléttel kapcsolatos információ megszerzésével egy időben kell elküldeni, tartalmazza a keresett személy vagy tárgy hollétével kapcsolatos információkat. A keresett személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS-be annak biztosítása érdekében, hogy az ideiglenes letartóztatás iránti megkeresés haladéktalanul végrehajtható (az egyezmény 64. cikke, az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 9. cikkének (3) bekezdése).

Az ilyen figyelmeztető jelzés növeli a siker elérésének lehetőségét, ha az adott személy vagy tárgy váratlanul mozog egyik helyről a másikra a schengeni térségen belül, tehát csak különleges körülmények között lehet eltekinteni a keresett személy vagy tárgy SIS-be történő bevitelétől (pl. nem áll rendelkezésre elegendő információ a figyelmeztető jelzés létrehozásához).

2.13.2.   Lekérdezés a célzott lekérdezésekkel foglalkozó különleges rendőri egységek részvételével

A megkeresett tagállamok Sirene irodáinak megfelelő esetekben célzott lekérdezéseket végrehajtó különleges egységek szolgálatait is igénybe kell venniük. Ezért megfelelő együttműködést kell kialakítani ezekkel az egységekkel, és biztosítani kell az információcserét. A SIS-be bevitt figyelmeztető jelzés nem helyettesíthető a fent említett rendőri egységek nemzetközi együttműködésével. Az ilyen együttműködés nem sértheti a Sirene Iroda szerepét, amely a SIS-ben való lekérdezések központja.

2.14.   Megjelölés csatolása

Egy másik tagállam megjelölés csatolása iránti kérelmére

A 94. cikk (4) bekezdése, a 95. cikk (3) bekezdése, a 97. cikk és a 99. cikk (6) bekezdése lehetővé teszi a megkeresett tagállam számára, hogy azáltal, hogy az említett, 95., 97. vagy 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri, megtagadja az előírt eljárás végrehajtását a területén. Ezzel egyidejűleg meg kell adni a kérés indokait is.

2.14.1.   Információcsere megjelölés csatolásakor

A Sirene Irodák információt cserélnek, hogy a tagállamok megvizsgálhassák a megjelölés szükségességét.

A 94. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekkel a 95., 97. és 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez bármikor csatolható (vagy törölhető) megjelölés. Ha a 97. és 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatolnak, a figyelmeztető jelzés nem jelenik meg a felületen, amikor a végfelhasználó lekérdezést végez a rendszerben. A 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan egy alternatív eljárás van érvényben. A tagállamoknak a lehető leggyorsabban észlelniük kell azokat a figyelmeztető jelzéseket, amelyekhez valószínűleg megjelölés szükséges.

2.14.2.   A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

A következő eljárást fogadták el:

a)	Ha egy tagállamnak megjelölés csatolására van szüksége, a megjelölést az indokok megemlítésével a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól kell kérnie.

b)	Az információcsere után előfordulhat, hogy módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, vagy hogy a kérelmet vissza lehet vonni.

2.14.3.   Megjelölés csatolása iránti megkeresés

A következő eljárást fogadták el:

a)	A megkeresett tagállam a 95., 97. vagy 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot megjelölés csatolására kéri. A megkeresést az F formanyomtatványon kell benyújtani.

b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést.

2.14.4.   A tagállamok állampolgáraira vonatkozó megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés

A következő eljárást fogadták el:

a)	Egy tagállam kérheti egy másik tagállam Sirene Irodáját, hogy az állampolgáraira vonatkozóan kiadott, 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatoljon.

b)	Ilyen kérés esetén a tagállam írásos megkeresést küld annak a tagállamnak, amelyikkel szeretne együttműködni.

c)	Az a tagállam, amelyhez ilyen megkeresést intéznek, a figyelmeztető jelzés kiadását követően haladéktalanul megjelölést csatol az érintett tagállam vonatkozásában.

d)	Ez az eljárás mindaddig kötelező, amíg a törlésre írásos utasítást nem adnak ki.

Amennyiben már nem állnak fenn a 94. cikk (4) bekezdésében említett körülmények, a megjelölést kérő tagállamnak minél előbb kérnie kell a megjelölés visszavonását.

3.   A 95. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (15)

A következő lépéseket kell követni:

—	a figyelmeztető jelzés kiadását megelőző tagállami ellenőrzések;

—	többszörös figyelmeztető jelzések;

—	a tagállamoknak küldendő kiegészítő információk;

—	egy másik tagállam megkeresésére megjelölés csatolása;

—	a Sirene Iroda intézkedése a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzés átvételét követően;

—	találatot követő információcsere;

—	figyelmeztető jelzés törlése;

—	személyazonossággal való visszaélés.

3.1.   A figyelmeztető jelzés kiadását megelőző tagállami ellenőrzések

Az újabban kiadott, 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez európai elfogatóparancsot (European Arrest Warrant – EAW) fognak csatolni. A 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzéseknél azonban a nemzetközi elfogatóparancs (international arrest warrant – IAW) megszerzését megelőzően ideiglenes letartóztatásra is lehetőség van. Az említettek végrehajtása előtt a következő ellenőrzésekre van szükség:

Az EAW/IAW-t a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam erre felhatalmazott igazságügyi hatóságának kell kiadnia.

Az EAW/IAW-nek és az A formanyomtatványnak elegendő adatot kell tartalmaznia (különösen az EAW (e) részében: „a bűncselekmény(ek) elkövetése körülményeinek ismertetése, többek között az elkövetés időpontja és helye” és az A formanyomtatvány 044 rovatában: „a tett ismertetése”) más Sirene Irodák számára a figyelmeztető jelzés ellenőrzéséhez.

3.2.   Annak ellenőrzése, hogy a tagállamok nemzeti joga engedélyezi-e a letartóztatást átadás vagy kiadatás céljából

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ellenőrzi, hogy a többi tagállam nemzeti joga engedélyezi-e a kért letartóztatást.

A következő eljárást fogadták el:

a)	Annak ellenőrzése, hogy valamennyi tagállam képes nyomon követni a figyelmeztető jelzést.

b)	Kétség esetén konzultálni kell az érintett Sirene Irodával, és továbbítani kell vagy meg kell osztani az ellenőrzéshez szükséges információkat.

A tagállamok megteszik a megfelelő technikai vagy szervezeti intézkedéseket annak biztosításához, hogy a 95. cikk (2) bekezdése (2. mondat) szerinti figyelmeztető jelzéseket csak azt követően vigyék be a SIS-be, hogy az érintett tagállam Sirene Irodáját tájékoztatták.

3.3.   Többszörös figyelmeztető jelzések

3.3.1.   Többszörös figyelmeztető jelzésekre vonatkozó ellenőrzés (107. cikk)

Minden egyes tagállam az adott keresett személyre vonatkozóan csak egy figyelmeztető jelzést vihet be a rendszerbe. Ezért ellenőrzésre van szükség annak megállapításához, hogy egy tagállamból több megkeresés érkezik-e figyelmeztető jelzés iránt. Ha egy tagállamból több megkeresés érkezik, nemzeti eljárásra van szükség annak megállapításához, melyik EAW jelenjen meg a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban. A másik lehetőség, hogy egyetlen EAW-t adnak ki valamennyi bűncselekményre vonatkozóan.

Időnként előfordul, hogy különböző országok több figyelmeztető jelzést adnak ki ugyanarra a személyre vonatkozóan. Ezért szükséges:

a)	A figyelmeztető jelzés bevitele előtt ellenőrzéseket végezni annak megállapítása céljából, hogy az adott személy szerepel-e már a SIS-ben.

b)

A többi tagállammal konzultálni, ha a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzés bevitele több, összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzést idéz elő (például ha ha az adott személyre vonatkozóan már szerepel egy 99. szerinti figyelmeztető jelzés, és egy 95. szerinti figyelmeztető jelzést kellene bevinni).

A 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzések összeegyeztethetők a 97. és 98. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel. Továbbá a 96. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel együtt is előfordulhatnak, bár ilyen esetekben a 95. cikkben előírt eljárások elsőbbséget élveznek a 96. cikkben meghatározottakkal szemben. A 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzések nem egyeztethetők össze a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel.

A figyelmeztető jelzések rangsora a következő:

—	letartóztatás átadás vagy kiadatás céljából (95. cikk),

—	a schengeni államokba való belépés tilalma (96. cikk),

—	védelem alá helyezés (97. cikk),

—	leplezett figyelés (99. cikk),

—	célzott ellenőrzés (99. cikk),

—	tartózkodási hely közlése (97. és 98. cikk).

Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni ettől a rangsortól.

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája nyilvántartást vezet az újabb figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresésekről, amelyeket az adott figyelmeztető jelzés törléséig a fenti rendelkezések értelmében – konzultációt követően – elutasítottak.

Ha valamelyik tagállamban találatot állapítanak meg, a figyelmeztető jelzést létrehozó tagállam Sirene Irodája annyi európai elfogatóparancsot küldhet, amennyit az illetékes igazságügyi hatóságok kiadtak.

Több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre vonatkozóan kiadott európai elfogatóparanccsal kapcsolatban. Ha két vagy több tagállam adott ki európai elfogatóparancsot ugyanazon személyre, azt a döntést, hogy letartóztatás esetén melyik elfogatóparancsot kell végrehajtani, azon tagállam igazságügyi végrehajtó hatósága hozza meg, ahol a letartóztatásra sor kerül.

3.3.2.   Információcsere

Összeegyeztethetetlen figyelmezető jelzések bevitelének elkerülése érdekében oda kell figyelni a hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező személyek pontos megkülönböztetésére.

Ezért elengedhetetlen a Sirene Irodák közötti konzultáció és együttműködés, továbbá minden tagállam megfelelő technikai eljárásokat alakít ki az ilyen eseteknek a bevitelt megelőző felderítése céljából.

Az annak megállapítására szolgáló adatokat, hogy két személy azonos-e, e kézikönyv 6. melléklete sorolja fel.

A következő eljárást fogadták el:

a)

Ha egy új figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresés feldolgozása során kiderül, hogy a SIS-ben már szerepel egy olyan személy, aki ugyanolyan, kötelezően megadandó személyi adatokkal (családi név, utónév, születési idő) rendelkezik, az új figyelmeztető jelzés jóváhagyása előtt ellenőrzést kell végezni.

b)	A Sirene Iroda felveszi a kapcsolatot a megkereső nemzeti hivatallal annak tisztázása céljából, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanarra a személyre vonatkozik-e.

c)

Amennyiben az ellenőrzés feltárja, hogy az adatok egyezőek, és ugyanarra a személyre vonatkozhatnak, a Sirene Iroda a többszörös figyelmeztető jelzések bevitelére vonatkozó eljárást alkalmazza. Ha az ellenőrzés azzal az eredménnyel zárul, hogy az adatok két különböző személyre vonatkoznak, a Sirene Iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitele iránti kérelmet.

3.3.3.   Felvett név bevitele

a)

Annak elkerülése érdekében, hogy felvett név miatt bármilyen kategóriában összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzést vigyenek be, az érintett tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást erről a felvett névről, és minden lényeges információt továbbítanak a keresett személy valós személyazonosságával kapcsolatban. Az eredeti figyelmeztető jelzést bevivő fél felelős a felvett nevekkel való kiegészítésért. Ha harmadik ország deríti ki a felvett nevet, át kell adnia az ügyet annak a félnek, aki eredetileg bevitte a figyelmeztető jelzést, hacsak nem maga a harmadik ország ad ki figyelmeztető jelzést a felvett névre vonatkozóan.

b)	A többi tagállam tájékoztatása a 95. cikk szerint kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos felvett névről.

c)	A figyelmeztető jelzés bevitele a SIS-be.

3.4.   A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk

3.4.1.   Európai elfogatóparanccsal kapcsolatban küldendő kiegészítő információk

A minden tagállam számára egységes A és M formanyomtatványokat kell használni, és a formanyomtatványoknak ugyanazokat az információkat kell tartalmazniuk, mint az európai elfogatóparancsnak.

A formanyomtatvány:

—	006–013: a SIS-be bevitt és az európai elfogatóparancs (a) részével megegyező vonatkozó információt kell bevinni.

—	030: Azt az információt, hogy ez az A formanyomtatvány egy európai elfogatóparancsra vonatkozik, az elfogatóparancsot elrendelő igazságügyi tisztviselő vagy bíróság adataival együtt kell bevinni, melyeket az európai elfogatóparancs (i) részéből vesznek át.

—	031: Az európai elfogatóparancs (b) részében szereplő, az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozattal kapcsolatos vonatkozó információt be kell vinni.

—	032: Be kell vinni az elfogatóparancs dátumát.

—	033: Be kell vinni a parancsot kiadó igazságügyi hatóság hivatalos minőségét az európai elfogatóparancs (i) részéből átvéve.

—

034: Idevágó információ az európai elfogatóparancs (c, 1) részéből, valamint adott esetben: — Az(ok) a bűncselekmény(ek), amely(ek) alapján a parancsot kiadták, életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel büntethető(k) vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel fenyegetett(ek), — A kibocsátó tagállam jogrendszere kérelem alapján, illetve legalább 20 év elteltével lehetővé teszi a kirótt büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatát a büntetés vagy intézkedés végre nem hajtása céljából, és/vagy — A kibocsátó tagállam jogrendszere a büntetés vagy intézkedés végre nem hajtása céljából lehetővé teszi kegyelmi intézkedések alkalmazását, amelyekre az adott személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata értelmében jogosult.

—	t035–037: Az európai elfogatóparancs (b) részéből származó vonatkozó információt be kell vinni.

—

038: Az európai elfogatóparancs (c, 2) részéből származó vonatkozó információ, valamint adott esetben — Az(ok) a bűncselekmény(ek), amely(ek) alapján a parancsot kiadták, életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel büntethető(k) vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel fenyegetett(ek), — A kibocsátó tagállam jogrendszere kérelem alapján, illetve legalább 20 év elteltével lehetővé teszi a kirótt büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatát a büntetés vagy intézkedés végre nem hajtása céljából, és/vagy — A kibocsátó tagállam jogrendszere a büntetés vagy intézkedés végre nem hajtása céljából lehetővé teszi kegyelmi intézkedések alkalmazását, amelyekre az adott személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata értelmében jogosult.

—	039: Az európai elfogatóparancs (c, 2) részéből származó idevágó információt be kell vinni.

—	040: Az európai elfogatóparancs (e) részéből származó, az alkalmazandó törvényi rendelkezésre/jogszabályra vonatkozó információ.

—	041: Az európai elfogatóparancs (e) részéből származó, a bűncselekmény(ek) jellegére és jogi minősítésére vonatkozó információ.

—	042: Az európai elfogatóparancs (e) részéből származó, a bűncselekmény(ek) elkövetésének időpontjára vonatkozó információ.

—	043: Az európai elfogatóparancs (e) részéből származó, a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyére vonatkozó információ.

—	044: Az európai elfogatóparancs (e) részéből származó, a bűncselekmény(ek) elkövetésének körülményeire vonatkozó információ.

—	045: Az európai elfogatóparancs (e) részéből származó, a keresett személy bűncselekményben való részvételének módjára vonatkozó információ.

—	058: Az európai elfogatóparancs (e) részéből származó, a keresett személy különleges ismertetőjeleire/leírására vonatkozó információ.

M formanyomtatvány:

—

083: Ha „Az adott személy távollétében hozott határozatra vonatkozó információ az európai elfogatóparancs (d) részének megfelelően” szöveg jelenik meg, adott esetben: a) válaszolni kell, hogy a határozatot az adott személy távollétében hozták-e meg; b) amennyiben igen, meg kell adni, hogy az érintett személyt személyesen idézték-e be, vagy más módon tájékoztatták-e azon tárgyalás időpontjáról és helyéről, amelyen a távollétében a határozatot meghozták. Ha nem ez az eset áll fenn, utalni kell a jogi garanciákra.

Ha „Büntethető cselekmény(ek) az európai elfogatóparancs (e, I. és II.) részének megfelelően)” szöveg jelenik meg, adott esetben be kell írni a kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésének (vagy az európai elfogatóparancs [(e) I.] részének) megfelelően azon bűncselekmények közül egyet vagy többet, amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó tagállam joga szerint a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

Ha a bűncselekmény(eke)t tartalmazza az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében megadott lista, azokat teljes terjedelmükben, a listában alkalmazott megfogalmazásnak megfelelően kell bevinni az M formanyomtatványba.

Ha a bűncselekmény(eke)t nem tartalmazza a fent említett lista, a következő információkra van szükség:

a)	vagy az, hogy az elfogatóparancsot olyan cselekmények miatt bocsátották ki, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felső határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés;

b)	illetve ha a szabadságvesztést kiszabó ítéletet vagy a szabadságelvonással járó intézkedést már meghozták, ennek időtartama legalább négy hónap.

Ha az M formanyomtatványok 083-as rovatában feltüntetendő információ meghaladja az 1 024 karaktert, egy vagy több kiegészítő M formanyomtatványt kell küldeni.

3.4.2.   Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk

Az olyan személyekre vonatkozó adatállományt, akiknek a letartóztatását kiadatás céljából kérik, a figyelmeztető jelzés bevitele előtt el kell készíteni. Ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az információ teljes és pontos. A következő információkat kell nyújtani: vagy a büntetőeljárás lefolytatására vagy a büntetőítéletek végrehajtására vonatkozó adatokat kell megadni:

—	006 Családi név: A SIS-be bevitt figyelmeztető jelzés legfontosabb adataként használt családi nevet a 006 rovatba kell bevinni.

—	007 Utónév

—	009 Születési idő

—	010 Születési hely

—	011 Felvett név: Az első felvett nevet teljesen kiírják, és jelzik az összes felfedezett felvett név számát. A felvett nevek teljes listája az M formanyomtatványon küldhető el.

—

012 Nem

—	013 Állampolgárság: a 013 „Állampolgárság” rovatot a rendelkezésre álló információk alapján a lehető leghiánytalanabbul kell kitölteni. Ha bármilyen kétség merül fel az információkat illetően, az „állampolgárság” szót az „1W” kóddal és a „feltételezett” szóval kell kiegészíteni.

—	030 Az elfogatóparancsot vagy a határozatot kibocsátó hatóság (az igazságügyi tisztviselő vagy az ügyész neve és beosztása, illetve a bíróság neve)

—	031 Az elfogatóparancs vagy a határozat hivatkozási száma (037). Lásd az alábbi megjegyzéseket is

—	032 Az elfogatóparancs vagy a határozat dátuma (036) A büntetőeljárás lefolytatása vagy a végrehajtás iránti megkeresések egy kísérő dokumentumban foglalhatók össze

—	033 A megkereső hatóság neve

—	034 Maximális büntetés/elrendelhető maximális büntetés

—	035 A határozatot kibocsátó igazságügyi tisztviselő vagy bíróság

—	036 A határozat dátuma

—	037 A határozat hivatkozási száma

—	038 Kiszabott büntetés

—	039 A még letöltendő büntetés időtartama

—	040 Alkalmazandó jogi szövegek

—	041 A cselekmény jogi ismertetése

—	042 A bűncselekmény elkövetésének időpontja/időszaka

—	044 Az esettel kapcsolatos tények leírása (ideértve a következményeket is)

—	045 A bűncselekményben való részvétel módja (tettes – társtettes – bűnsegéd – felbujtó)

Mindegyik ország használhatja a saját jogi terminológiáját a bűncselekményben való részvétel módjának leírására.

A megadott információknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a többi Sirene Iroda ellenőrizhesse a figyelmeztető jelzést, de nem lehetnek annyira részletesek, hogy túlterheljék az üzenettovábbító rendszert.

Ha a Sirene Irodák nem tudják megkapni az üzenetet, mert az adott formanyomtatványon rendelkezésre álló hely technikai okokból nem elegendő, a kiegészítő információk elküldhetők egy M formanyomtatványon. A továbbítás végét az „Üzenet vége” kifejezés jelzi az utolsó formanyomtatványon (az A formanyomtatvány 044 rovata vagy az M formanyomtatvány 083 rovata).

3.4.3.   További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához

A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája a másik tagállammal folytatott konzultációt követően és/vagy a másik tagállam kérésére szükség esetén további információkat szolgáltathat egy adott személy személyazonosságának megállapításához. Ezek az információk a következő adatokra terjednek ki:

—	a keresett személy birtokában lévő útlevél vagy személyazonossági okmány eredete;

—	az útlevél vagy a személyazonossági okmány hivatkozási száma, kiállításának időpontja, helye, a kiállító hatóság, valamint érvényességi ideje;

—	a keresett személy leírása;

—	a keresett személy anyjának és apjának családi és utóneve;

—	rendelkezésre áll-e az adott személy fényképe és/vagy ujjlenyomata;

—	legutolsó ismert cím.

Lehetőség szerint ezek az információk, valamint a fényképek és az ujjlenyomatok a Sirene Irodákban rendelkezésre állnak, illetve a gyors továbbítás céljából közvetlenül és állandóan hozzáférhetők ezek számára.

A közös cél az, hogy minél kisebbre csökkenjen annak a kockázata, hogy tévesen őrizetbe vegyenek egy olyan személyt, akinek a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyéhez hasonló személyazonossági adatai vannak.

3.4.4.   Az A és M formanyomtatványok elküldése

A 3.3.1. és a 3.3.2. pontban említett információkat a rendelkezésre álló leggyorsabb eszközzel kell elküldeni. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a 95. cikk (2) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelével egy időben elküldi az A és M formanyomtatványokat. Az azonosítás céljából kért további információkat konzultációt követően és/vagy a másik tagállam kérésére kell elküldeni. Szükség esetén több, a különböző európai/nemzetközi elfogatóparancsokat ismertető A és M formanyomtatvány is küldhető.

3.5.   Egy másik tagállam megjelölés csatolása iránti kérelmére

A 95. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi a megkeresett tagállam számára, hogy azáltal, hogy a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kéri, megtagadja az előírt eljárás végrehajtását a területén. Ezzel egyidejűleg meg kell adni a kérés indokait is.

3.5.1.   Információcsere megjelölés csatolásakor

A Sirene Irodák információt cserélnek, hogy a tagállamok megvizsgálhassák a megjelölés szükségességét.

A 94. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekkel a figyelmeztető jelzésekhez bármikor csatolható (vagy törölhető) megjelölés. A tagállamoknak a lehető leggyorsabban észlelniük kell azokat a figyelmeztető jelzéseket, amelyekhez valószínűleg megjelölés szükséges.

3.5.2.   A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

A következő eljárást fogadták el:

a)	Ha egy tagállamnak megjelölés csatolására van szüksége, a megjelölést az indokok megemlítésével a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól kell kérnie.

b)	Az információcsere után előfordulhat, hogy módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, vagy hogy a kérelmet vissza lehet vonni.

3.5.3.   Megjelölés csatolása iránti megkeresés

A következő eljárást fogadták el:

a)	A megkeresett tagállam a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot megjelölés csatolására kéri. A megkeresést az F formanyomtatványon kell benyújtani.

b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést.

3.5.4.   A tagállamok állampolgáraira vonatkozó megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés

A következő eljárást fogadták el:

a)	Egy tagállam kérheti a többi tagállam Sirene Irodáit, hogy az állampolgáraira vonatkozóan kiadott, 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatoljanak, amennyiben ez megengedett.

b)	Ilyen kérés esetén a tagállam írásos megkeresést küld azon tagállamoknak, amelyekkel szeretne együttműködni.

c)	Az(ok) a tagállam(ok), amely(ek)hez ilyen megkeresést címeznek, a figyelmeztető jelzés kiadását követően haladéktalanul megjelölést csatol(nak) az érintett tagállam vonatkozásában.

d)	Ez az eljárás mindaddig kötelező, amíg a törlésre írásos utasítást nem adnak ki.

Amennyiben már nem állnak fenn a 94. cikk (4) bekezdésében említett körülmények, a megjelölést kérő tagállamnak minél hamarabb kérnie kell a megjelölés visszavonását.

3.6.   A Sirene Irodák által teendő intézkedés a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően

A Sirene Irodának vagy a vele kapcsolatban álló egységnek az A és M formanyomtatványok kézhezvételekor a lehető leghamarabb át kell vizsgálnia minden rendelkezésre álló forrást az adott személy ellenőrzése és megtalálása céljából. Az, hogy a megkereső tagállam által nyújtott információk nem elégségesek az átvevő tagállam számára, nem akadályozhatja a kereséseket.

Ha a a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzést jóváhagyják, és a keresett személyt megtalálják vagy letartóztatják az adott tagállamban, az európai elfogatóparancsot és/vagy az A és M formanyomtatványokat továbbítani kell az európai elfogatóparancsot végrehajtó tagállam hatóságához. Ha szükség van az eredeti európai elfogatóparancsra, azt a kibocsátó igazságügyi hatóságnak kell közvetlenül elküldenie a végrehajtó igazságügyi hatósághoz (eltérő utasítás hiányában).

3.7.   Találatot követő információcsere

3.7.1.   A tagállamok tájékoztatása a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatról

A következő eljárást fogadták el:

(a)

A 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatos „találatot” mindig közölni kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodájával. Szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája ezt követően megküldi a fontos vonatkozó információkat, valamint azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot elért tagállam Sirene Irodájának meg kell tennie. Amikor a figyelmeztető jelzést kiadó felet értesítik a találatról, a Schengeni Egyezménynek a találatra vonatkozó cikkét fel kell tüntetni a G formanyomtatvány 090-es rovatában. Ha a találat egy olyan személlyel kapcsolatos, aki a 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alá tartozik, azon tagállam Sirene Irodájának, amelyik a találatot elérte, a G formanyomtatvány megküldését követően telefonon tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodáját.

(b)

Azt a tagállamot, amelyik korábban jelezte, hogy egy olyan személlyel vagy tárggyal kapcsolatban szeretne figyelmeztető jelzést kiadni, aki, illetve amely már figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, tájékoztatni kell az azon tagállam által az eredeti figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban megállapított találatról, amely ténylegesen kiadta a figyelmeztető jelzést.

(c)	A C.SIS automatikusan közli a figyelmeztető jelzések törlését valamennyi tagállammal. Ezért lehetőség van arra, hogy egy tagállam bevihessen olyan figyelmeztető jelzést, amely korábban összeegyeztethetetlen volt egy olyan figyelmeztető jelzéssel, amelyet már töröltek.

3.7.2.   További információk közlése

A következő eljárást fogadták el:

(a)	A Sirene Irodák további információkat közölhetnek a 95–100. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

(b)

Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban megállapított találatot követően az intézkedések (pl. ha bűncselekményt tárnak fel, ha a közrendet fenyegeti veszély, vagy ha egy tárgyat, járművet vagy személyt egyértelműbben kell azonosítani stb.) úgy kívánják, a Schengeni Egyezmény IV. címében – különös tekintettel a 99. és 100. cikkre – előírtak kiegészítéseként közölt információt a fent említett egyezmény 39. és 46. cikke értelmében közölni kell. Minden tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a kiegészítő információknak a 39. és 46. cikk értelmében történő hatékony és eredményes cseréje biztosításának az érdekében.

3.7.3.   Találatot követően

A végfelhasználó kérheti a Sirene Irodát, hogy nyújtson kiegészítő információt annak érdekében, hogy hatékonyan végre lehessen hajtani a 4. mellékletben megadott 4., 10. és 16. SIS táblázatban megállapított eljárásokat.

Eltérő rendelkezés hiányában a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről.

Ennek az eljárásnak technikai vonatkozásai vannak, mivel ezt követően fel kell dolgozni a figyelmeztető jelzést. Szükség lehet a jelzés törlésére, ami azt jelentheti, hogy egy másik, korábban a rendszerből kizárt jelzés most már bevihető.

3.8.   Figyelmeztető jelzés törlése

Azon tagállamok tájékoztatása a találatról és a figyelmeztető jelzés törléséről, akik korábban nem tudtak figyelmeztető jelzést bevinni.

3.8.1.   A figyelmeztető jelzés törlése, ha fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

A találatot követő esetek kivételével a figyelmeztető jelzést vagy közvetlenül a C.SIS törölheti (az érvényesség lejártát követően), vagy közvetve az a szolgálat, amelyik a figyelmeztető jelzést bevitte a SIS-be (ha a figyelmeztető jelzés fenntartására vonatkozó feltételek már nem érvényesek).

Mindkét esetben a N.SIS-nek automatikusan fel kell dolgoznia a C.SIS törlési üzenetét, hogy a várakozó figyelmeztető jelzést be lehessen vinni.

Az N.SIS egy üzenettel automatikusan értesíti a Sirene Irodát arról, hogy egy visszatartott figyelmeztető jelzés bevihető.

A Sirene Iroda a figyelmeztető jelzésnek a megfelelő kategóriába történő bevitelére vonatkozó teljes eljárást alkalmazza.

3.9.   Személyazonossággal való visszaélés

Lásd a személyazonossággal való visszaélésről szóló 2.8. pontot is.

3.9.1.   Azon személlyel kapcsolatos információk összegyűjtése és közlése, akinek a személyazonosságával visszaélnek

Amint nyilvánvalóvá válik, hogy egy bizonyos személy személyazonosságával visszaélnek, a figyelmeztető jelzésben fel kell tüntetni a „3”-as kódot. Az érintett személynek be kell nyújtania a nemzeti Sirene Irodához a szükséges információkat, például a valódi személyes adatokat, a személyazonossági okmányok adatait és/vagy a kitöltött Q formanyomtatványt.

Az alábbiakban említett feltételekre is figyelemmel, azon személy fényképeinek és ujjlenyomatainak, akinek a személyazonosságával visszaélnek, a Sirene Iroda adatállományában szintén szerepelnie kell.

A Q formanyomtatványon csak a schengeni szám utal a SIS figyelmeztető jelzéssel keresett személy adataira. A 052-es rovatban szereplő információ (az okmány kiállításának dátuma) feltüntetése kötelező. A 083-as rovatban (a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos konkrét információk) mindig fel kell tüntetni a kapcsolattartó szolgálatot, amelyik a figyelmeztető jelzésről további információkkal rendelkezik.

Ezek az információk csak annak a személynek a teljes és kifejezett engedélyével dolgozhatók fel, akinek a személyazonosságával visszaélnek.

Továbbá ha kiderül, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS-be, valaki más személyazonosságával visszaél, a figyelmeztető jelzést kiadó állam ellenőrzi, hogy (a keresett személy megtalálása céljából) szükséges-e fenntartani a SIS-be bevitt figyelmeztető jelzésben azokat a személyes adatokat, amelyekkel visszaéltek.

3.9.2.   Azon személlyel kapcsolatos információk közlése, akinek a személyazonosságával visszaélnek

Azon személy adatai, akinek a személyazonosságával visszaélnek, csak az ellenőrzött személy személyazonosságának megállapítása céljából állnak rendelkezésre, és semmiképpen sem használhatók fel más célra.

4.   A 96. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (16)

A következő lépéseket kell követni:

—

bevitel

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése, lásd az Általános eljárások 2.1. pontját is

—	találatot követő információcsere

—	személyazonossággal való visszaélés, lásd az Általános eljárások 2.8. pontját is

—	Sirpit-eljárás, lásd az Általános eljárások 2.9. pontját is.

4.1.   Bevitel

Az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információcsere, akik a 96. cikk szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnak, lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy beutazási vagy vízumkérelem esetén döntést hozzanak. Ha az érintett személy már a tagállam területén tartózkodik, az információcsere lehetővé teszi a tartózkodási engedély kiadására vagy a kitoloncolásra vonatkozó megfelelő intézkedések megtételét.

Az a tagállam, amelyik beszámol a találatról, háttérinformációt kérhet a figyelmeztető jelzésről, és kérheti, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam adja meg a következő információkat:

—	a határozat típusa és oka

—	a határozatot kibocsátó hatóság

—	a határozat dátuma

—	a kézbesítés dátuma

—	a végrehajtás dátuma

—	a határozat lejártának dátuma vagy az érvényesség időtartama

Az 5. cikk (2) bekezdésében megállapított értesítési eljárások és a 25. cikkben megállapított konzultációs eljárások a tartózkodási engedélyek, illetve vízumok kiadásáért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. A Sirene Irodák nem vehetnek részt ezekben az eljárásokban, a figyelmeztető jelzésekhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő információk továbbítását (pl. a találatról való értesítés, személyazonosság tisztázása) vagy a figyelmeztető jelzések törlését kivéve.

A Sirene Irodák azonban részt vehetnek harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolásához vagy beléptetésének megtagadásához szükséges kiegészítő információk továbbításában, illetve ezen intézkedések nyomán keletkező információk továbbításában.

A Sirene Irodák ezenkívül a 25. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt konzultációs eljárás során a központi hatóságok feladatát is betöltik a kiegészítő információk átadása és átvétele tekintetében, és elvégzik az N formanyomtatványok (25. cikk (1) bekezdése) és az O formanyomtatványok (25. cikk (2) bekezdése) kicserélését a tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadásáért felelős hatóságok megkeresésére a figyelmeztető jelzés fenntartása vagy törlése érdekében.

Ha a tartózkodási engedélyt kiadó tagállam megállapítja, hogy a tartózkodási engedély birtokosa a 96. szerinti, egy másik tagállam által kiadott figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, tájékoztatja Sirene Irodáját (faxon, az M formanyomtatványon stb.). E Sirene Iroda ezt követően az e célra szolgáló formanyomtatványon kezdeményezi a 25. cikk (2) bekezdése szerinti konzultációs eljárást.

Ha egy harmadik tagállam, azaz a tartózkodási engedélyt megadótól, illetve a figyelmeztető jelzést kiadótól eltérő tagállam, úgy véli, hogy indokolt a konzultáció, a tartózkodási engedélyt megadó és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot is értesíti.

4.2.   96. cikk szerinti figyelmeztető jelzések

A figyelmeztető jelzés bevitele a SIS-be.

4.3.   Felvett név bevitele

Annak elkerülése érdekében, hogy felvett név miatt bármilyen kategóriában összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzést vigyenek be, az érintett tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást erről a felvett névről, és minden lényeges információt továbbítanak a keresett személy valós személyazonosságával kapcsolatban.

Az eredeti figyelmeztető jelzést bevivő fél felelős a felvett nevekkel való kiegészítésért. Ha harmadik ország deríti ki a felvett nevet, át kell adnia az ügyet annak a félnek, aki eredetileg bevitte a figyelmeztető jelzést, hacsak nem maga a harmadik ország ad ki figyelmeztető jelzést a felvett névre vonatkozóan.

4.4.   Személyazonossággal való visszaélés

Ha az ellenőrzést végző tisztviselő a SIS-ben folytatott lekérdezéskor a „személyazonossági kategória” rovatban a 3-as kódot fedezi fel, kapcsolatba kell lépnie a nemzeti Sirene Irodával, és további információkat kell szereznie annak tisztázása érdekében, hogy az ellenőrzött személy azonos-e a keresett személlyel vagy azzal a személlyel, akinek a személyazonosságával visszaélnek.

4.4.1.   Azon személlyel kapcsolatos információk összegyűjtése és közlése, akinek a személyazonosságával visszaélnek

Lásd a személyazonossággal való visszaélésről szóló 2.8. pontot is.

4.5.   Tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadása

A következő eljárást fogadták el:

a)	A megkeresett tagállam tájékoztathatja a 96. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy találatot állapított meg. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam ezt követően tájékoztathatja a többi tagállamot, ha ezt így tartja célszerűnek.

b)	Kérés esetén és a nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett az érintett tagállamok Sirene Irodái részt vehetnek a szükséges információknak a tartózkodási engedélyek és vízumok kiadásáért felelős szakszolgálatokhoz történő továbbításában.

c)	Ha az egyezmény 25. cikke szerinti eljárás a 96. cikk szerint kiadott figyelmeztető jelzés törlésével jár, a Sirene Irodák a nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett kérés esetén felajánlják támogatásukat.

4.6.   Beléptetés megtagadása vagy kiutasítás a schengeni térségből

A következő eljárást fogadták el:

a)	A tagállamok kérhetik, hogy tájékoztassák őket arról, ha az általuk a 96. cikk szerint kiadott figyelmeztető jelzés tekintetében találatot állapítanak meg. Az a tagállam, amelyik szeretné igénybe venni ezt a lehetőséget, írásban keresi meg a többi tagállamot.

b)	A megkeresett tagállam tájékoztathatja a 96. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében találatot állapítottak meg, hogy egy harmadik országbeli állampolgár beléptetését megtagadták, vagy hogy kiutasították a schengeni térségből.

c)

Ha egy tagállam a területén feltartóztat egy figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam továbbíthatja a harmadik országbeli állampolgár kiutasításához (visszaküldés/kitoloncolás) szükséges információkat. Az adott személyt megtaláló tagállam igényétől és a megkeresett tagállam rendelkezésére álló információktól függően ezen információk a következőket foglalhatják magukban: — a határozat típusa és oka, — a határozatot kiadó hatóság, — a határozat dátuma, — a kézbesítés dátuma, — a végrehajtás dátuma, — a határozat lejártának dátuma vagy az érvényesség időtartama.

Ha egy figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt a határon tartóztatnak fel, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által meghatározott eljárásokat kell követni.

Az egyezmény 5. és 25. cikkében meghatározott kivételek esetében az érintett tagállamok közötti szükséges konzultációt a Sirene Irodákon keresztül kell lefolytatni.

Arra is sürgősen szükség lehet, hogy a Sirene Irodák bizonyos esetekben kiegészítő információkat cseréljenek ki egy adott személy kétséget kizáró azonosítása céljából.

4.7.   Azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere, akiknek a beléptetését meg kell tagadni

Ha egy harmadik országbeli állampolgár, akire az egyezmény 5. vagy 25. cikke vonatkozik, tartózkodási engedélyért vagy vízumért folyamodik, az okmányt kiadó hatóságnak különös szabályokat kell alkalmaznia.

Kivételes körülmények között szükség lehet arra, hogy a tagállamok tájékoztatást kapjanak a figyelmeztető jelzés tekintetében megállapított találatról. Mivel a 96. cikk szerint kiadott figyelmeztető jelzéseknek sok címzettje van a konzuli képviseleteken és a követségeken, továbbá tekintettel a közöttük lévő távolságra, nem feltétlenül szükséges őket tájékoztatni.

4.8.   A schengeni tagállamok tájékoztatása a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatról

A 96. cikk alapján figyelmeztető jelzést kiadó tagállamok Sirene Irodái nem feltétlenül értesülnek, de kivételes körülmények között értesülhetnek a találatokról.

A Sirene Irodáknak azonban találati statisztikát kell készíteniük.

Minden találatot pontosan fel kell jegyezni, ideértve a 96. szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatosakat is. Meg kell különböztetni egy másik tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos találatokat és azokat a találatokat, amelyeket egy adott tagállam a saját maga által kiadott figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban állapít meg. A találatokat a vonatkozó cikkek szerint kell csoportosítani.

5.   A 97. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (17)

A következő lépéseket kell követni/figyelembe venni:

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése, lásd az Általános eljárások 2.1. pontját is

—	megjelölés csatolása egy másik tagállam kérésére

—	találatot követő információcsere

—	személyazonossággal való visszaélés, lásd az Általános eljárások 2.8. pontját is

—	Sirpit-eljárás, lásd az Általános eljárások 2.9. pontját is

5.1.   A 97. cikk szerinti figyelmeztető jelzések

a)	A figyelmeztető jelzés bevitele a SIS-be.

b)	Megjelölés csatolása egy másik tagállam kérésére.

5.2.   Megjelölés csatolása

A 94. cikk (4) bekezdése lehetővé teszi a megkeresett tagállam számára, hogy azzal, hogy az érintett figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri, megtagadja az előírt eljárás végrehajtását a területén. Ez vonatkozhat a 97. cikk értelmében kiadott figyelmeztető jelzésekre is. Ezzel egyidejűleg meg kell adni a kérés indokait is.

5.2.1.   Információcsere megjelölés csatolásakor

A Sirene Irodák információt cserélnek, hogy a tagállamok megvizsgálhassák a megjelölés szükségességét.

A 94. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekkel a 95., 97. és 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez bármikor csatolható (vagy törölhető) megjelölés. Ha a 97. és 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatolnak, a figyelmeztető jelzés nem jelenik meg a képernyőn, amikor a végfelhasználó lekérdezést végez a rendszerben. A 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan egy alternatív eljárás van érvényben. A tagállamok a lehető leggyorsabban felderítik azokat a figyelmeztető jelzéseket, amelyekhez valószínűleg megjelölés szükséges.

5.2.2.   A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

A következő eljárást fogadták el:

a)	Ha egy tagállamnak megjelölés csatolására van szüksége, a megjelölést az indokok megemlítésével a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól kell kérnie.

b)	Az információcsere után előfordulhat, hogy módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, vagy hogy a kérelmet vissza lehet vonni.

5.2.3.   Megjelölés csatolása iránti megkeresés

A következő eljárást fogadták el:

a)	A megkeresett tagállam a 95., 97. vagy 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot megjelölés csatolására kéri. A megkeresést az F formanyomtatványon kell benyújtani.

b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést.

5.3.   Találatot követően

A végfelhasználó kérheti a Sirene Irodát, hogy nyújtson kiegészítő információkat annak érdekében, hogy hatékonyan végre lehessen hajtani a 4. mellékletben megadott 4., 10. és 16. SIS táblázatban megállapított eljárásokat.

Eltérő rendelkezés hiányában a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről.

Ennek az eljárásnak technikai vonatkozásai vannak, mivel ezt követően fel kell dolgozni a figyelmeztető jelzést. Szükség lehet a jelzés törlésére, ami azt jelentheti, hogy egy másik, korábban a rendszerből kizárt jelzés most már bevihető.

5.3.1.   További információk közlése

A következő eljárást fogadták el:

a)	a Sirene Irodák további információkat közölhetnek a 95–100. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak;

b)

a Sirene Irodák lehetőség szerint orvosi adatokat közölnek azokról a személyekről, akikre vonatkozóan a 97. cikk alapján adtak ki figyelmeztető jelzést, ha ezek védelme érdekében intézkedéseket kell tenni. A közölt információkat csak addig őrzik meg, amíg az feltétlenül szükséges, és kizárólag az érintett személy orvosi kezelése céljából használják fel;

c)

amennyiben a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően az intézkedések (pl. ha bűncselekményt tárnak fel, ha a közrendet fenyegeti veszély, vagy ha egy tárgyat, járművet vagy személyt egyértelműbben kell azonosítani stb.) úgy kívánják, a Schengeni Egyezmény IV. címében – különös tekintettel a 99. és 100. cikkre – előírtak kiegészítéseként közölt információt a fent említett egyezmény 39. és 46. cikke értelmében közölni kell. Minden tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a kiegészítő információk 39. és 46. cikk értelmében történő hatékony és eredményes cseréjének biztosítása érdekében.

6.   A 98. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (18)

6.1.   A 98. cikk szerinti figyelmeztető jelzések

A következő lépéseket kell követni/figyelembe venni:

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése, lásd az Általános eljárások 2.1. pontját is

—	találatot követő információcsere

—	személyazonossággal való visszaélés, lásd az Általános eljárások 2.8. pontját is

—	Sirpit-eljárás, lásd az Általános eljárások 2.9. pontját is

—	a figyelmeztető jelzés bevitele a SIS-be

6.2.   Találatot követően

A végfelhasználó kérheti a Sirene Irodát, hogy nyújtson kiegészítő információt annak érdekében, hogy hatékonyan végre lehessen hajtani a 4. mellékletben megadott 4., 10. és 16. SIS táblázatban megállapított eljárásokat.

Eltérő rendelkezés hiányában, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről.

Ennek az eljárásnak technikai vonatkozásai vannak, mivel ezt követően fel kell dolgozni a figyelmeztető jelzést. Szükség lehet a jelzés törlésére, ami azt jelentheti, hogy egy másik, korábban a rendszerből kizárt jelzés most már bevihető.

6.2.1.   További információk közlése

A következő eljárást fogadták el:

a)	A Sirene Irodák további információkat közölhetnek a 95–100. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

b)

Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően az intézkedések (pl. ha bűncselekményt tárnak fel, ha a közrendet fenyegeti veszély, vagy ha egy tárgyat, járművet vagy személyt egyértelműbben kell azonosítani stb.) úgy kívánják, a Schengeni Egyezmény IV. címében – különös tekintettel a 99. és 100. cikkre – előírtak kiegészítéseként közölt információt a fent említett egyezmény 39. és 46. cikke értelmében közölni kell. Minden tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a kiegészítő információk 39. és 46. cikk értelmében történő hatékony és eredményes cseréjének biztosítása érdekében.

7.   A 99. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (19)

A következő lépéseket kell követni/figyelembe venni:

—	előzetes ellenőrzés a konzultációs eljárás biztosítás érdekében

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése, lásd az Általános eljárások 2.1. pontját is

—	megjelölés csatolása egy másik tagállam kérésére

—	találatot követő információcsere

—	SIRPIT-eljárás, lásd az Általános eljárások 2.9. pontját is.

7.1.   A 99. cikk (2) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzések

a)	A figyelmeztető jelzés bevitele a SIS-be.

b)	Megjelölés csatolása egy másik tagállam kérésére.

7.2.   Felvett név bevitele

a)

Annak elkerülése érdekében, hogy felvett név miatt bármilyen kategóriában összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzést vigyenek be, az érintett tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást erről a felvett névről, és minden lényeges információt továbbítanak a keresett személy valós személyazonosságával kapcsolatban. Az eredeti figyelmeztető jelzést bevivő fél felelős a felvett nevekkel való kiegészítésért. Ha harmadik ország deríti ki a felvett nevet, át kell adnia az ügyet annak a félnek, aki eredetileg bevitte a figyelmeztető jelzést, hacsak nem maga a harmadik ország ad ki figyelmeztető jelzést a felvett névre vonatkozóan.

b)	A többi tagállam tájékoztatása a 99. cikk alapján kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos felvett nevekről. Szükség esetén a Sirene Irodák továbbítják ezt az információt a figyelmeztető jelzések egyes kategóriáiért felelős nemzeti hatóságaikhoz.

c)	A figyelmeztető jelzés bevitele a SIS-be.

7.3.   A tagállamok megkeresése figyelmeztető jelzések nemzetbiztonsági okokból történő kiadását megelőzően

Az a tagállam, amelyik nemzetbiztonsági okokból leplezett figyelés vagy célzott ellenőrzés céljából szándékozik figyelmeztető jelzést kiadni, előzetesen konzultál a többi tagállammal.

Bizonyos információk titkosságának megőrzéséhez különleges eljárásra van szükség, ezért az nemzetbiztonsági szolgálatok közötti kapcsolatokat teljesen el kell különíteni a Sirene Irodák közötti kapcsolattól.

A Sirene Iroda mindig biztosítja, hogy a konzultációs eljárás gördülékeny legyen, és feljegyzi az eredményeket. Magát az információt közvetlenül az érintett szakszolgálatok cserélik ki egymás között.

A következő eljárást fogadták el:

a)	A figyelmeztető jelzés bevitelét megelőzően az érintett biztonsági részleg közvetlenül felveszi a kapcsolatot a schengeni partnereivel. Ezzel főleg annak megállapítása a célja, hogy van-e bármilyen kifogás a tervezett figyelmeztető jelzéssel szemben.

b)	Az információcserét követően az a biztonsági részleg, amelyik figyelmeztető jelzést szeretne bevinni, az információcsere eredményét továbbítja a nemzeti Sirene Irodájához;

c)	A Sirene Iroda tájékoztatja a másik Sirene Irodát, így az konzultálni tud saját biztonsági részlegével (M formanyomtatvány).

d)	Mihelyt a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája megállapítja, hogy a konzultációs eljárás rendben lezajlott, jóváhagyja a figyelmeztető jelzés bevitelét.

e)	Ha valamely tagállam akadályát látja a figyelmeztető jelzés létrehozásának, a Sirene Irodája tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

f)

Ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam fenn akarja tartani a figyelmeztető jelzést, a megkeresett tagállam megjelölés csatolását kérheti. Ezt vissza kell vonni, ha teljes körű vizsgálatot követően szükségtelennek bizonyul. Ellenkező esetben fenn kell tartani, felfüggesztve a figyelmeztető jelzés tekintetében követendő szokásos intézkedési eljárást.

7.4.   Megjelölés csatolása

A 99. cikk lehetővé teszi a megkeresett tagállam számára, hogy azáltal, hogy az érintett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kéri, megtagadja az előírt eljárás végrehajtását a területén. Ezzel egyidejűleg meg kell adni a kérés indokait is.

7.4.1.   Információcsere megjelölés csatolásakor

A Sirene Irodák információt cserélnek, hogy a tagállamok megvizsgálhassák a megjelölés szükségességét.

A 94. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekkel a 95., 97. és 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez bármikor csatolható (vagy törölhető) megjelölés. Ha a 97. és 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatolnak, a figyelmeztető jelzés nem jelenik meg a felületen, amikor a végfelhasználó lekérdezést végez a rendszerben. A 95. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan alternatív eljárás van érvényben. A tagállamok a lehető leggyorsabban felderítik azokat a figyelmeztető jelzéseket, amelyekhez valószínűleg megjelölés szükséges.

7.4.2.   A tagállamok megkeresése megjelölés csatolása céljából

A következő eljárást fogadták el:

a)	Ha egy tagállamnak megjelölés csatolására van szüksége, a megjelölést az indokok megemlítésével a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamtól kell kérnie.

b)	Az információcsere után előfordulhat, hogy módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, vagy hogy a kérelmet vissza lehet vonni.

7.4.3.   Megjelölés csatolása iránti megkeresés

A következő eljárást fogadták el:

a)	A megkeresett tagállam a 95., 97. vagy 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot megjelölés csatolására kéri. A megkeresést az F formanyomtatványon kell benyújtani.

b)	A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést.

7.5.   További információk közlése találatot követően

A következő eljárást fogadták el:

a)	A Sirene Irodák további információkat közölhetnek a 95–100. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

b)

Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően az intézkedések (pl. ha bűncselekményt tárnak fel, ha a közrendet fenyegeti veszély, vagy ha egy tárgyat, járművet vagy személyt egyértelműbben kell azonosítani stb.) úgy kívánják, a Schengeni Egyezmény IV. címében – különös tekintettel a 99. és 100. cikkre – előírtak kiegészítéseként közölt információt a fent említett egyezmény 39. és 46. cikke értelmében közölni kell. Minden tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a kiegészítő információk 39. és 46. cikk értelmében történő hatékony és eredményes cseréjének biztosítása érdekében.

c)

Ha a 99. cikk (3) bekezdése szerint kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg, a megtaláló Sirene Iroda a G formanyomtatványon értesíti partnerirodáját (megkereső Sirene Iroda) az eredményekről (leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés). Ezzel egyidejűleg a megtaláló Sirene Iroda tájékoztatja az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot is. Ha a megtaláló tagállam nemzetbiztonsági szolgálata úgy dönt, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében érvényességre vonatkozó megjelölés szükséges, kapcsolatba kell lépnie a nemzeti Sirene Irodával annak érdekében, hogy a megkereső Sirene Irodával együtt létrehozzák a megjelölést (az F formanyomtatvány felhasználásával). A megjelölés létrehozásának okait nem szükséges kifejteni, de a megkeresést a Sirene csatornákon keresztül kell lefolytatni. Bizonyos információk titkosságának megőrzéséhez különleges eljárásra van szükség. Ezért az nemzetbiztonsági szolgálatok közötti kapcsolatokat teljesen el kell különíteni a Sirene Irodák közötti kapcsolattól. Következésképpen a megjelölés iránti megkeresés indokait közvetlenül a nemzetbiztonsági szolgálatok között kell megvitatni, és nem a Sirene Irodákon keresztül.

8.   A 100. CIKK SZERINTI FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (20)

A következő lépéseket kell követni/figyelembe venni:

—	többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

—	találatot követő információcsere

—	Sirpit-eljárás, lásd az Általános eljárások 2.9. pontját is.

8.1.   Járművekre a 100. cikk szerint kiadott figyelmeztető jelzések

8.1.1.   Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

A járművekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kötelező azonosító adatok a következők:

—	rendszám, és/vagy

—	sorozatszám.

Mindkét szám szerepelhet a SIS-ben.

A többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzését a számok összehasonlításával végzik el. Ha egy új figyelmeztető jelzés bevitelekor megállapítják, hogy ugyanaz a sorozatszám és/vagy rendszám már szerepel a SIS-ben, feltételezhető, hogy az új figyelmeztető jelzés következtében ugyanazon járművel kapcsolatban több figyelmeztető jelzés jön létre. Ez az ellenőrzési módszer azonban csak akkor eredményes, ha a felhasznált leíró adatok egyezőek, tehát az összehasonlítás nem mindig lehetséges.

A Sirene Iroda felhívja a nemzeti felhasználók figyelmét azon problémákra, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a két szám közül csak az egyik esetében végeznek összehasonlítást, ekkor a pozitív válasz nem jelent automatikusan találatot, a negatív válasz pedig nem jelenti azt, hogy az adott jármű nem áll figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

Azokat az azonosító adatokat, amelyek annak megállapítására szolgálnak, hogy két, járműre vonatkozó bejegyzés azonos-e, e kézikönyv 6. melléklete sorolja fel.

A Sirene Irodák által a járművek esetében alkalmazandó konzultációs eljárások megegyeznek a személyek esetében alkalmazottakkal.

8.1.2.   Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések különleges esete

A következő általános ajánlásokat fogadták el:

a)	Ugyanazon járműre vonatkozóan tagállamonként csak egy figyelmeztető jelzés vihető be a SIS-be.

b)	Ugyanazon járműre vonatkozóan több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést, ha azok összeegyeztethetőek vagy együtt is előfordulhatnak.

c)	A 99. cikk értelmében a járművekre vonatkozóan „leplezett figyelés” céljából kiadott figyelmeztető jelzések nem egyeztethetők össze a „célzott ellenőrzés” céljából kiadottakkal (E formanyomtatvány).

d)	A 99. cikk szerinti figyelmeztető jelzések nem egyeztethetők össze a 100. cikk szerint kiadottakkal.

e)	Egy figyelmeztető jelzést kiadó tagállam Sirene Irodája a figyelmeztető jelzés törléséig fenntartja a további figyelmeztető jelzés bevitelére vonatkozó azon megkereséseket, amelyeket konzultációt követően a fent megadott rendelkezések értelmében elutasították.

Az összeegyeztethető figyelmeztető jelzéseket összefoglaló táblázat

Rangsor csökkenő fontossági sorrendben	A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségének indokai
99. cikk leplezett figyelés	99. cikk leplezett figyelés
99. cikk célzott ellenőrzés	99. cikk célzott ellenőrzés
100. cikk	100. cikk

8.2.   További információk közlése találatot követően

A következő eljárást fogadták el:

a)	A Sirene Irodák további információkat közölhetnek a 95–100. cikk szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

b)

Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően az intézkedések (pl. ha bűncselekményt tárnak fel, ha a közrendet fenyegeti veszély, vagy ha egy tárgyat, járművet vagy személyt egyértelműbben kell azonosítani stb.) úgy kívánják, a Schengeni Egyezmény IV. címében – különös tekintettel a 99. és 100. cikkre – előírtak kiegészítéseként közölt információt a fent említett egyezmény 39. és 46. cikke értelmében közölni kell. Minden tagállamnak megfelelő intézkedéseket kell tennie a kiegészítő információk 39. és 46. cikk értelmében történő hatékony és eredményes cseréjének biztosítása érdekében.

A Sirene Irodák a G formanyomtatványra válaszul a P formanyomtatványon minél hamarabb megküldik a „További információk”-at a Schengeni Egyezmény 100. cikke alapján járműre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos találatot követően.

(Megjegyzés: Tekintettel arra, hogy a kérés sürgős, és ezért nem lehet azonnal egyeztetni az összes információt, megegyezés született arról, hogy egyes rovatok kitöltése inkább szabadon választható lesz, semmint kötelező, és hogy a legfontosabb rovatokkal – pl.: 041, 042, 043, 162, 164, 165, 166 és 167 – kapcsolatos információk összevetésére törekszenek).

9.   STATISZTIKA

A Sirene Irodák évente egyszer találati statisztikát készítenek. A statisztika minden cikkre és a figyelmeztető jelzések minden fajtájára kiterjed. A statisztikai jelentést elektronikus úton kell elküldeni a Tanács Főtitkárságához.

---

(1)  Ez a szöveg megegyezik a 2006/758/EK határozat mellékletében szereplő szöveggel (lásd e HL 41. oldalát).

(2)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

(4)  Eltérő rendelkezés hiányában valamennyi említett cikk a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. évi egyezmény (Schengeni Egyezmény) cikkeire vonatkozik.

A 92. cikk (4) bekezdése a 2005/451/IB tanácsi határozat (HL L 158., 2005.6.21., 26. o.) 1. cikke (1) bekezdésének és a 2005/211/IB tanácsi határozat (HL L 68., 2005.3.15., 44. o.) 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően lépett hatályba.

(5)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

(6)  Nemzetbiztonsággal kapcsolatos figyelmeztető jelzésre vonatkozó információk.

(7)  Ugyanazon személlyel kapcsolatos kettős figyelmeztető jelzés ellenőrzése.

(8)  Ugyanazon járművel kapcsolatos kettős figyelmeztető jelzés ellenőrzése.

(9)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(10)  SN 1503/1/00 dokumentum, 5.1. számú változat.

(11)  Kötelező

(12)  vagy az 1., vagy a 2. rovatba kell bejegyzést tenni.

(13)  csak a 39. vagy a 46. cikkel összhangban kell bejegyzést tenni (2. rovat).

(14)  választható a „nem ismert” bejegyzés.

(15)  „Olyan személyek, akiknek a letartóztatását kiadatás céljából kérik”.

(16)  Beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárok (2., 25., 96. cikk).

(17)  Eltűnt személyek vagy olyan személyek, akiket saját védelmük vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében átmenetileg rendőri védelem alá kell helyezni.

(18)  A tanúkra, továbbá azokra a személyekre vonatkozó adatok, akiket az igazságügyi hatóságok előtti megjelenésre büntetőeljárás keretében idéztek.

(19)  Személyek vagy járművek leplezett figyelése vagy célzott ellenőrzése céljából.

(20)  Olyan tárgyak, amelyeket lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresnek.

2. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A Sirene-kézikönyv 2003/C 38/01 szerinti korábbi változata	A 2003/C 38/01 szerinti változat helyébe lépő felülvizsgált Sirene-kézikönyv
Bevezetés	Bevezetés
1.
2.	1.
2.3. (titkosított)	E szakasz tartalma mostantól megtalálható a GLOBALl SIS DOCUMENT (5914/06 SIRIS 29/COMIX 113) dokumentumban, amelyet rendszeresen frissítenek és terjesztenek a SIS munkacsoporton belül.
5. melléklet (titkosított)	A B, C és D formanyomtatványokat már nem használják, és az 5. mellékletből kivették.
3.1.	3.
3.1.1.	3.1.
3.1.2.	3. 3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5.
3.1.3.	2. 2.1. 2.1.1. 3. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3.
3.1.4.	2.15. 2.15.1. 2.15.2. 2.15.4. 3. 3.5. 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 5. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 7. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.4.3. 7.4.4. 7.5.
3.1.5.	2. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 3.
3.1.6.	4. 4.1. 4.6. 4.7.
3.1.7.	2. 2.3.
3.1.8.	2. 2.4. 2.5.
3.1.9.	2. 2.6.
3.1.10.	2. 2.7. 2.7.1. 2.7.2. 2.7.3. 2.7.4.
3.2.	2.
3.2.1.	2.12.
3.2.2.	2.12.1.
3.2.3.	2.13. 2.13.1. 2.13.2. 2.13.3. 2.13.4. 2.13.5. 2.13.6. 2.14. 2.14.1. 2.14.2.
4.	3.
4.1.1.	3.1. 3.1.2. 3.4. 3.4.1.
4.1.2.	7. 7.3.
4.2.	3.
4.2.1.	3.4. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5. 3.6.
4.3.	2. 2.1.3. 3.2. 3.2.1. 3.3. 3.3.1.
4.3.1.	2. 2.1.2. 3. 3.3.3.
4.3.2.	8. 8.1.1. 8.1.2.
4.3.3.	2. 2.1.3.
4.4.	2.
4.4.1.	2.15.
4.4.2.	2.15.1.
4.4.3.	2.15.2. 2.15.3. 2.15.4. 3. 3.5. 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 5. 5.2. 5.2.1. 5.2.2. 5.2.3. 7. 7.4. 7.4.1. 7.4.2. 7.4.3. 7.4.4. 7.5.
4.5.	2.
4.5.1.	2.2.1.
4.5.2.	2.2.2. 3. 3.7. 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4.
4.6.	4.
4.6.1.	4.1.
4.6.2.	4.2. 4.5. 4.6. 4.7.
4.7.	2.
4.7.1.	2.3. 3.7.3.
4.8.	2.
4.8.1.	2.4.
4.8.2.	2.5.
4.9.	2.
4.9.1.	2.6.
4.9.2.	2.7.
4.10.	2.
4.10.1.	2.7.
4.10.2.	2.7.1.
4.10.3.	2.7.2. 2.7.3.
5. 5.1. 5.1.1.	2.
5.1.2.1.	3.
5.1.2.2.	4.
5.1.2.3.	5.
5.1.2.4.	6.
5.1.2.5. 5.1.2.6.	7.
5.1.2.7.	8.
5.2.	3.
5.2.1.	3.4.5. 7. 7.2.
5.3.	2.
5.3.1.	2.8.
5.3.2.	2.8.1. 3. 3.8. 3.8.1.
	2.9. 2.9.1.
	2.10. 2.10.1. 2.10.2. 2.10.3. 2.10.4. 2.10.5. 2.11.
	3.1.1. 3.2.3. 3.4.1.
	3.9. 3.9.1. 3.9.2.
	4.3. 4.4. 4.4.1. 4.4.2. 4.8.
	9.
1., 2., 3. és 4. melléklet (titkosított)	1., 2. és 4. melléklet (titkosított)
Bevezetés és formanyomtatványok	Bevezetés és formanyomtatványok
Az A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M és P formanyomtatvány az 5. és 6. mellékletben (titkosított)	Az A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M és P formanyomtatvány az 5. és 6. mellékletben (titkosított)