—

a védelmet igénylő jelentős vagyontárgyak és infrastrukturális elemek azonosítása és felmérése,

—

a vagyontárgyakat és az infrastruktúrát esetlegesen fenyegető veszélyek meghatározása, valamint bekövetkezésük valószínűségének megállapítása a védelmi intézkedések kidolgozása és rangsoruk felállítása céljából,

—

az ellenintézkedések és eljárási változtatások meghatározása, kiválasztása és rangsoruk felállítása, valamint annak megállapítása, hogy ezek mennyire hatékonyak a sérülékenység csökkentésében; valamint

—

a gyenge pontok meghatározása, ideértve az infrastruktúra, a politikák és eljárások emberi tényezőit is.

—

meghatározza a kikötővédelem szempontjából lényeges összes területet, így a kikötő határait. Ez magában foglalja a már a 725/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó kikötőlétesítményeket, amelyek kockázatértékelése az előbbiek alapjául szolgál,

—

meghatározza a kikötőlétesítményekre vonatkozó, valamint más kikötővédelmi intézkedések közti kapcsolatból eredő védelmi kérdéseket,

—

meghatározza, hogy a kikötőszemélyzet mely tagjait kell magas kockázatú területeken való tevékenységük miatt háttérellenőrzésnek és/vagy biztonsági átvilágításnak alávetni,

—

szükség esetén a kikötőt felosztja aszerint, hogy annak részei vagy alterületei mennyire valószínű célpontjai egy védelmi eseménynek, nemcsak saját közvetlen, lehetséges célponti sajátosságaik alapján, hanem lehetséges összekötő szerepük alapján is, amikor a célpontok a szomszédos területek,

—

meghatározza a kockázatok változását, például a idényekhez kötődő kockázatváltozást,

—

meghatározza minden egyes alterület egyedi jellemzőit, például elhelyezkedését, megközelítési útvonalait, villamosenergia-ellátását, kommunikációs rendszerét, tulajdoni viszonyait, használóit, valamint egyéb, a védelem szempontjából lényegesnek ítélt elemeit,

—

meghatározza a kikötő lehetséges fenyegetettségi forgatókönyveit. Az egész kikötő vagy a kikötői infrastruktúra egyes részei, a kikötő területén belül található rakomány, poggyász, személyek vagy szállítóberendezések egy meghatározott fenyegetés közvetlen célpontjai lehetnek,

—

meghatározza a fenyegetettségi forgatókönyv pontos következményeit. A következmények egy vagy több alterületre lehetnek hatással. A közvetlen és a közvetett következményeket egyaránt meg kell határozni. Különleges figyelmet kell fordítani az emberi életet fenyegető kockázatokra,

—

meghatározza egy védelmi esemény esetleges halmozott hatásait,

—

meghatározza minden egyes alterület sebezhető pontjait,

—

meghatározza az általános kikötővédelem szempontjából lényeges összes szervezeti szempontot, ideértve az összes biztonsággal összefüggő hatóságok felosztását, a hatályos szabályokat és eljárásokat,

—

meghatározza a kikötővédelem átfogó koncepciójának gyenge pontjait szervezeti, jogalkotási és eljárási szinten,

—

meghatározza a különösen gyenge pontok csökkentését célzó intézkedéseket, eljárásokat és fellépéseket. Különleges figyelmet kell fordítani a megközelítési útvonalak ellenőrzésének, illetve az egész kikötő vagy egyes kikötőrészek megközelítése korlátozásának szükségességére és mikéntjére, ideértve az utasok, kikötői alkalmazottak vagy más ott dolgozók, látogatók és hajószemélyzet azonosítását, a terület- vagy tevékenységfigyelés feltételeinek, valamint a rakomány- és poggyászellenőrzésnek a meghatározását. Az intézkedéseket, eljárásokat és fellépéseket a feltételezett kockázat – amely kikötő-alterületenként más és más lehet – függvényében kell kialakítani,

—

meghatározza azt, hogy az intézkedéseket, eljárásokat és fellépéseket a védelmi szint növelése esetén milyen módon kell megerősíteni,

—

meghatározza azokat a különleges követelményeket, amelyeknek a hagyományos védelmi problémák – mint például „gyanús” rakomány, poggyász, hajófenék, felszerelés vagy személyek, gazdátlan csomagok, ismert veszélyek (például robbanószerkezetek) – kezelése során meg kell felelni. Ezeknek a követelményeknek vizsgálniuk kell, hogy milyen feltételek fennállta esetén célravezető a veszélyt a felmerülése helyszínén, vagy inkább egy biztonságos területre történő áthelyezést követően elhárítani,

—

meghatározza a következmények csökkentését és enyhítését célzó intézkedéseket, eljárásokat és fellépéseket,

—

rögzíti a meghatározott konkrét intézkedések, eljárások és fellépések megfelelő és alapos végrehajtását lehetővé tévő feladatleosztást,

—

adott esetben külön figyelmet fordít az egyéb védelmi tervekkel (például kikötőlétesítményi védelmi tervekkel) és a meglévő védelmi intézkedésekkel való kapcsolatra. Figyelmet kell fordítani az egyéb elhárítási tervekkel (például olajszállító hajók katasztrófaelhárítási tervével, kikötői váratlan események elhárítási tervével, egészségügyi beavatkozási tervvel, nukleáris katasztrófaelhárítási tervvel stb.) való kapcsolatra is,

—

meghatározza az intézkedések és eljárások végrehajtásához szükséges kommunikációs követelményeket,

—

külön figyelmet kell fordítani a védelem szempontjából érzékeny információk kiszolgáltatásának megakadályozását szolgáló intézkedésekre,

—

meghatározza az összes közvetlenül érintett személy, valamint adott esetben a nagyközönség számára is azokat a követelményeket, amelyek ismerete elvárható.

—

meghatározza a kikötővédelem szempontjából fontos összes területet. A kikötővédelmi felméréstől függően az intézkedések, eljárások és fellépések alterületenként eltérhetnek. Egyes alterületek ugyanis szigorúbb megelőző intézkedéseket követelhetnek meg, mint mások. Különleges figyelmet kell fordítani az alterületeknek a kikötővédelmi felmérésben meghatározott összekötő pontjaira,

—

biztosítja az eltérő biztonsági jellemzőkkel rendelkező területekre alkalmazandó védelmi intézkedések összehangolását,

—

szükség esetén a kikötő különböző alterületei, a változó védelmi szintek, valamint az egyes titkosszolgálati szempontok függvényében eltérő védelmi intézkedéseket vezet be,

—

meghatározza a kikötővédelem növelését támogató szervezeti struktúrát.

—

megközelítési követelmények. Bizonyos alterületeken ezek a követelmények csak akkor lépnek hatályba, ha a védelmi szintek egy minimális küszöbértéket átlépnek. A kikötővédelmi terv kimerítően tartalmazza az összes követelményt és küszöbértéket,

—

személyazonosság-, poggyász- és rakomány-ellenőrzési követelmények. Ezen követelményeknek az alterületekre való alkalmazása, illetve a különböző alterületekre teljes mértékben való alkalmazása tetszőleges. Az adott alterületre belépő vagy ott tartózkodó személyek ellenőrzés alá vonhatók. A kikötővédelmi terv megfelelő választ ad a kikötővédelmi felmérés megállapításaira, amely az egyes alterületek és védelmi szintek biztonsági követelményeinek meghatározására szolgáló eszköz. Amennyiben kikötővédelmi célokra különleges személyazonosító kártyák kerülnek kifejlesztésre, világos eljárásokat kell kialakítani ezen okmányok kibocsátására, használatának ellenőrzésére, valamint visszaadására. Ezen eljárásokat egyes kikötőhasználói csoportok sajátosságainak figyelembevételével kell kialakítani, és olyan különintézkedéseket kell bevezetni, amelyek lehetővé teszik a megközelítési követelmények negatív hatásának csökkentését. Ezen kategóriáknak legalább a hajószemélyzetre, a hatósági személyekre, a rendszeresen a kikötőben dolgozó vagy oda látogató személyekre, a kikötőben lakó helyi lakosokra, valamint az alkalmanként a kikötőben dolgozó vagy oda látogató személyekre kell kiterjedniük,

—

a rakomány-, poggyász- és utasellenőrző hatóságokkal való kapcsolat. Szükség esetén a tervnek elő kell irányoznia ezen hatóságok információs átvilágítási rendszereinek összekapcsolását, ideértve adott esetben a megérkezést megelőző átvilágító rendszereket is,

—

a gyanús rakomány, poggyász, hajófenék, felszerelés vagy személyek kezelésére szolgáló eljárások és intézkedések, ideértve egy biztonságos terület kijelölését is; valamint a kikötővédelmi problémák és a kikötővédelmi események esetén alkalmazandó eljárások és intézkedések,

—

az alterületek vagy az alterületeken belül folytatott tevékenységek megfigyelésére vonatkozó követelmények. A technikai megoldások szükségessége és maguk a lehetséges megoldások egyaránt a kikötővédelmi felmérés függvényében kerülnek megállapításra,

—

jelzéssel való ellátás. A megközelítési és/vagy ellenőrzési követelményhez kötött területeket megfelelő módon jelzéssel kell ellátni. Az ellenőrzési és megközelítési követelményeket az összes vonatkozó jogszabály és gyakorlat kellő figyelembevételével kell felállítani. A tevékenységek nyomon követését – amennyiben ezt a nemzeti jogszabályok előírják – a megfelelő módon jelezni kell,

—

kommunikáció és biztonsági átvilágítás. A tervben foglalt biztonsági átvilágítási szabályoknak megfelelően az összes védelemmel összefüggő lényeges információt megfelelő módon kommunikálni kell. Bizonyos információk érzékenysége miatt a kommunikációnak a szükséges mérték elvét kell követnie, de szükség esetén a nagyközönségnek szánt kommunikációs eljárásokat is magában foglalja. A biztonsági átvilágítási szabályok a terv részét képezik és a védelem szempontjából érzékeny információk jogosulatlan kiszolgáltatása elleni védelmét célozzák,

—

a védelmi események jelentése. A gyors reagálás biztosítása érdekében a kikötővédelmi terv a bármely védelmi eseménynek a kikötővédelmi tiszt és/vagy az illetékes hatóság felé történő jelentésére vonatkozó egyértelmű jelentéstételi követelményeket állít fel,

—

más megelőző tervekkel vagy tevékenységekkel való integráció. A tervnek a kikötőben érvényben lévő más megelőző tervekkel és ellenőrző tevékenységekkel való integrációra külön ki kell térnie,

—

az egyéb elhárítási tervekhez való illeszkedés és/vagy különleges elhárítási intézkedések, eljárások és fellépések bevonása. A tervnek részleteznie kell az egyéb elhárítási és katasztrófatervekkel való kölcsönhatást és összehangolást. A tervek közti ellentmondásokat és hiányosságokat szükség esetén fel kell oldani, illetve pótolni kell,

—

képzési és gyakorlati követelmények,

—

operatív kikötővédelmi szervezet és munkamódszerek. A kikötővédelmi terv tartalmazza a kikötővédelmi szervezet részletes felépítését, feladatmegosztását és munkafolyamatait. Adott esetben a kikötőlétesítmény-védelmi és hajóvédelmi tisztekkel való koordinációra is kitér. Amennyiben létezik kikötővédelmi bizottság, ennek feladatait is megszabja,

—

a kikötővédelmi terv kiigazítására és frissítésére szolgáló eljárások.

1.

valós méretben vagy valós környezetben lefolytatottak;

2.

elméleti szimulációk vagy szemináriumok; illetve

3.

más gyakorlatokkal, például katasztrófaelhárítási vagy egyéb, kikötői hatósági gyakorlatokkal kombinált gyakorlatok.

1.

megfelelő szakértelemmel rendelkezik a kikötővédelem vonatkozó kérdéseiben;

2.

megfelelő ismeretekkel rendelkezik a kikötői műveletekről, ideértve a kikötőtervezésre és építésre vonatkozó ismereteket is;

3.

megfelelő ismeretekkel rendelkezik a kikötővédelmet esetlegesen érintő egyéb, védelmi szempontból lényeges műveletekről;

4.

képes a kikötővédelmet fenyegető valószínű kockázatok felmérésére;

5.

képes személyzete kikötővédelmi szakértelmének fenntartására és javítására;

6.

képes személyzete folyamatos megbízhatóságának nyomon követésére;

7.

képes a védelem szempontjából érzékeny anyagok jogosulatlan kiszolgáltatásának vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésnek a megakadályozását szolgáló intézkedések fenntartására;

8.

ismeri a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályokat és védelmi követelményeket;

9.

ismeri a védelem elleni aktuális veszélyeket és ezek formáit;

10.

képes felismerni és észlelni a fegyvereket, veszélyes anyagokat és berendezéseket;

11.

képes felismerni – megkülönböztetés nélkül – a kikötővédelemre valószínűleg veszélyt jelentő személyek jellegzetességeit és viselkedési módjait;

12.

ismeri a védelmi intézkedések kijátszására használt módszereket;

13.

ismeri a védelmi és figyelőberendezéseket és rendszereket, valamint ezek működési korlátait.