EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32005D0211

A Tanács 2005/211/BI határozata (2005. február 24.) néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről

OJ L 68, 15.3.2005, p. 44–48 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
OJ L 159M, 13.6.2006, p. 218–222 (MT)
Special edition in Bulgarian: Chapter 19 Volume 007 P. 142 - 146
Special edition in Romanian: Chapter 19 Volume 007 P. 142 - 146

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 08/04/2013; hatályon kívül helyezte: 32007D0533 lásd 32013D0157

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2005/211/oj

15.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 68/44


A TANÁCS 2005/211/BI HATÁROZATA

(2005. február 24.)

néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, 31. cikkének a) és b) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Spanyol Királyság kezdeményezésére (1),

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. évi Egyezmény (a továbbiakban: 1990. évi Schengeni Egyezmény) (3) IV. címének rendelkezései értelmében létrehozott Schengeni Információs Rendszer (a továbbiakban: SIS) az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok rendelkezései alkalmazásának alapvető eszköze.

(2)

Megállapítást nyert az Európai Unió bővítése és az informatika legújabb technológiai vívmányait felhasználó funkciók bevezetésének lehetővé tétele érdekében az új, második generációs Schengeni Információs rendszer (a továbbiakban: SIS II) kifejlesztésére irányuló igény, és megtörténtek az ezen új rendszer kifejlesztésére irányuló első lépések.

(3)

A meglévő rendelkezések bizonyos kiigazításai és bizonyos új funkciók bevezetése már a SIS jelenlegi változatára figyelemmel megvalósítható – különös tekintettel bizonyos, SIS-ben szereplő adattípusokhoz való hozzáférés megadására olyan hatóságok számára, amelyek feladatainak megfelelő ellátását könnyítené, ha ezeket az adatokat lekérdezhetnék, beleértve az Europolt és az Eurojust nemzeti tagjait, továbbá az eltűnt tárgyak azon típusainak bővítésére, amelyekre figyelmeztető jelzés vihető be a rendszerbe, valamint a személyes adatok továbbításának rögzítésére. Az e célt szolgáló technikai feltételeket először valamennyi tagállamban meg kell teremteni.

(4)

Az Európai Unió Tanácsa 2001. december 14-15-i laekeni ülésének következtetései – különös tekintettel a 17. (együttműködés a terrorizmusellenes szakszolgálatok között) és a 43. (az Eurojust és a rendőrség együttműködése az Europolra figyelemmel) következtetésre – valamint a 2001. szeptember 21-i terrorizmusellenes cselekvési terv a SIS bővítésének és felszereltsége javításának szükségességére utalnak.

(5)

Továbbá célravezető rendelkezéseket hozni az összes kiegészítő információ cseréjéről az e célra valamennyi tagállamban kijelölt hatóságokon keresztül (Supplementary Information REquest at National Entry), közös jogi alapot teremtve ezen hatóságok számára az 1990-es schengeni egyezmény keretén belül, és lefektetve az ezen hatóságok által tárolt adatok törlésének szabályait.

(6)

E határozat Europolra vonatkozó rendelkezései csak a jogi keretet teremtik meg a Schengeni Információs Rendszerhez történő hozzáféréshez, és nem érintik azon szükséges intézkedések jövőbeni elfogadását, amelyek annak technikai megoldását és pénzügyi vonatkozásait határozzák meg.

(7)

E határozatnak az Eurojust nemzeti tagjaira és segítőikre vonatkozó rendelkezései csak a jogi keretet teremtik meg a Schengeni Információs Rendszerhez történő hozzáféréshez, és nem érintik azon szükséges intézkedések jövőbeni elfogadását, melyek annak technikai megoldását és pénzügyi vonatkozásait határozzák meg.

(8)

A SIS adatokhoz az Europol, valamint az Eurojust nemzeti tagjai és segítői számára történő hozzáférésre vonatkozó rendelkezések csupán az első fázist képezik, és nem érintik ezen lehetőségnek az 1990-es schengeni egyezmény egyéb rendelkezéseire való kiterjesztéséről szóló további tárgyalásokat.

(9)

A schengeni vívmányoknak a Schengeni Információs Rendszerrel foglalkozó rendelkezéseiben e célból foganatosítandó módosításai két részből állnak: e határozatból és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 66. cikkén alapuló tanácsi rendeletből. Ennek oka az, hogy a Schengeni Információs Rendszer célja – az 1990-es schengeni egyezmény 93. cikkének megfelelően – a közrend és a közbiztonság fenntartása, ideértve a nemzetbiztonságot is, a tagállamok területén, valamint az említett egyezménynek – a SIS-en keresztül kommunikált információknak az egyezmény rendelkezéseivel összhangban történő felhasználásával – a személyek ezeken a területeken történő mozgására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása. Tekintve, hogy az 1990-es schengeni egyezmény egyes rendelkezéseit mindkét célból egyszerre kell alkalmazni, helyénvaló az ilyen rendelkezéseket azonos feltételekkel módosítani, az egyes szerződéseken alapuló hasonló aktusok segítségével.

(10)

E határozat nem érinti a SIS II jogi szerkezetét, célkitűzéseit, működését és használatát részletesen szabályozó szükséges jogszabályok jövőbeni elfogadását, például többek között a rendszerbe beviendő adatkategóriákat tovább pontosító szabályokat, az adatok bevitelének célját és a bevitel kritériumait, a SIS-rekordok tartalmára, a figyelmeztető jelzések összekapcsolására és a kompatibilitásukra vonatkozó szabályokat, valamint a SIS-adatok elérésére, valamint a személyes adatok védelmére és ellenőrzésére vonatkozó további szabályokat;

(11)

Izlandot és Norvégiát illetően e határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között létrejött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (4) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek e megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(12)

Az Egyesült Királyság részt vesz ebben a határozatban, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés mellékletében szereplő jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban (5).

(13)

Írország részt vesz ebben a határozatban, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló, az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés mellékletében szereplő jegyzőkönyv 5. cikkével, valamint Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban (6).

(14)

E határozat nem érinti Nagy-Britannia és Írország a schengeni vívmányokban való részleges részvételére vonatkozó, a 2000/365/EK határozatban, illetve a 2002/192/EK határozatban megállapított szabályozást.

(15)

E határozat a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktust képez a csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 1990-es schengeni egyezmény rendelkezései a következőképp módosulnak:

1.

A 92. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A tagállamok a nemzeti jogszabályokkal összhangban az e célra kijelölt hatóságokon keresztül (SIRENE) kicserélnek minden olyan kiegészítő információt, mely szükséges a figyelmeztető jelzések beviteléhez és a megfelelő intézkedés megtételéhez azon esetekben, amikor az e rendszerben folytatott keresés eredményeképpen olyan személyekre illetve tárgyakra bukkannak, akikről/amelyekről a Schengeni Információs Rendszerben már szerepel adat. Az ilyen információkat csak arra a célra szabad felhasználni, amely célból azokat átadták.”

2.

A 94. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 99. és 100. cikkben említett tárgyak.”

3.

A 94. cikk (3) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Személyek esetén az információ nem haladja meg a következőket:

a)

családi név és utónevek, adott esetben a külön rögzített felvett nevek;

b)

bármely különleges, objektív és nem változó testi ismertetőjel;

c)

[…];

d)

születés helye és ideje;

e)

nem;

f)

állampolgárság;

g)

hogy az érintett személyeknél van-e fegyver, erőszakot alkalmaznak-e, illetve szökésben vannak-e;

h)

a figyelmeztető jelzés oka;

i)

a foganatosítandó intézkedés;

j)

A 95. cikk alá tartozó figyelmeztető jelzések esetén: a bűncselekmény(ek) típusa(i)”.

4.

A 99. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1)   A személyekre, hajókra, repülőgépekre és konténerekre vonatkozó adatokat a riasztást kiadó tagállam nemzeti jogszabályai szerint kell bevinni titkos megfigyelés vagy az (5) bekezdés szerinti különleges ellenőrzés céljából.”

5.

A 99. cikk (3) bekezdése utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Az e bekezdés szerinti riasztást kiadó tagállam köteles erről a többi tagállamot tájékoztatni.”

6.

A 99. cikk (5) bekezdése első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Az (1) bekezdésben megjelölt különleges ellenőrzés során a személyek, járművek, hajók, repülőgépek, konténerek és egyéb tárgyak a (2) és (3) bekezdésben megnevezett célokból, a vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően átvizsgálhatók.”

7.

A 100. cikk (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3)   A könnyen azonosítható tárgyakra vonatkozóan az alábbi kategóriákat kell bevinni:

a)

lopott, eltulajdonított vagy elveszett 50 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motoros járművek, hajók és repülőgépek;

b)

lopott, eltulajdonított vagy elveszett 750 kg-nál nagyobb önsúlyú utánfutók, lakókocsik, ipari berendezések, külső hajtóművek és konténerek;

c)

lopott, eltulajdonított vagy elvesztett lőfegyverek;

d)

lopott, eltulajdonított vagy elveszett kitöltetlen hivatalos okmányok;

e)

lopott, eltulajdonított, elveszett vagy érvénytelenített kiállított azonosító okmányok, mint útlevelek, személyazonossági igazolványok, jogosítványok, tartózkodási engedélyek és úti okmányok;

f)

lopott, eltulajdonított, elveszett vagy érvénytelenített gépjármű forgalmi engedélyek és gépjármű rendszámtáblák;

g)

bankjegyek (bejegyzett bankjegyek);

h)

lopott, eltulajdonított vagy elveszett értékpapírok és fizetőeszközök, mint csekkek, hitelkártyák, kötvények és részvények.”

8.

A 101. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Mindazonáltal a Schengeni Információs Rendszerbe bevitt adatokhoz hozzáférhetnek, és azokat közvetlenül lekérdezhetik a nemzeti igazságszolgáltatási hatóságok, többek között azok, amelyek feladataik végrehajtása során a nemzeti jog szerint közvádas büntető eljárásokat és vádemelést megelőző bírói vizsgálatokat kezdeményezhetnek.”

9.

A szerződés a következő cikkekkel egészül ki:

„101A. cikk

(1)   Az Európai Rendőri Hivatal (Europol) saját mandátumán belül és saját költségére jogosult a Schengeni Információs Rendszerhez hozzáférni és az abba bevitt adatokat közvetlenül lekérdezni, a 95., 99. és 100. cikknek megfelelően.

(2)   Az Europol csak azokat az adatokat kérdezheti le, amelyek feladatainak elvégzéséhez szükségesek.

(3)   Amennyiben az Europol a Schengeni Információs Rendszerben riasztást talál, az Europol-egyezményben meghatározott csatornákon keresztül köteles erről a riasztást kiadó tagállamot tájékoztatni.

(4)   A Schengeni Információs Rendszerben végzett kereséssel kapott információ felhasználásához az érintett tagállam beleegyezése szükséges. Amennyiben a tagállam engedélyezi az ilyen információ felhasználását, annak kezelésére az Europol-egyezmény szerint kerül sor. Ilyen információt az Europol csak az érintett tagállam beleegyezésével továbbíthat harmadik államok vagy harmadik testületek felé.

(5)   Az Europol kiegészítő információt kérhet az érintett tagállamtól az Europol-egyezményben meghatározott szabályok szerint.

(6)   Az Europol:

a)

minden általa végzett keresést rögzít, a 103. cikk szabályaival összhangban;

b)

a (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, nem kapcsolja össze a Schengeni Információs Rendszer részeit, az ott lévő, számára hozzáférhető adatokat nem küldi át semmilyen, az Europolnál vagy az Europol által működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és feldolgozás céljára, nem tölti le és más módon sem másolja le a Schengeni Információs Rendszer részeit;

c)

a Schengeni Információs Rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférést a külön engedéllyel rendelkező Europol munkatársakra korlátozza;

d)

a 118. cikk intézkedéseit elfogadja és alkalmazza;

e)

az Europol-egyezmény 24. cikke által létrehozott közös ellenőrző hatóság számára lehetővé teszi az Europol azon tevékenységének felülvizsgálatát, amelyet a Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférést és adatlekérdezést biztosító jogai gyakorlása során végez.

101B. cikk

(1)   Az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik jogosultak hozzáférni azokhoz az adatokhoz és azokat lekérdezni, amelyeket a 95. és 98. cikkel összhangban vittek be a Schengeni Információs Rendszerbe.

(2)   Az Eurojust nemzeti tagjai és segítőik csak azokat az adatokat kérdezhetik le, amelyek feladataik végrehajtásához szükségesek.

(3)   Amennyiben az Eurojust nemzeti tagja a lekérdezés során a Schengeni Információs Rendszerben riasztást talál, erről köteles a riasztást kiadó tagállamot értesíteni. Az ilyen lekérdezés során kapott információ bármilyen továbbítása harmadik államok és harmadik testületek felé csak a riasztást kiadó tagállam beleegyezésével lehetséges.

(4)   E cikkben semmi nem értelmezhető úgy, hogy érintse az Eurojust létrehozásáról szóló tanácsi határozat azon rendelkezéseit, amelyek az adatvédelemre és az ilyen adatoknak az Eurojust nemzeti tagjai vagy azok segítői által történő jogosulatlan vagy hibás feldolgozása miatti felelősségre vonatkoznak, sem úgy, hogy érintse az ezen tanácsi határozat 23. cikkével összhangban létrehozott közös ellenőrző szerv hatásköreit.

(5)   Az Eurojust nemzeti tagja és segítője által végzett lekérdezéseket rögzíteni kell a 103. cikk rendelkezéseivel összhangban; rögzíteni kell továbbá minden olyan adat felhasználását is, amelyhez az Eurojust tagjai vagy segítőik hozzáfértek.

(6)   A Schengeni Információs Rendszer egyetlen részét sem lehet összekapcsolni, továbbá az ott található, a nemzeti tagok és segítőik által hozzáférhető adatokat tilos átküldeni bármilyen, az Eurojustnál vagy az Eurojust által működtetett számítógépes rendszerbe adatgyűjtés és feldolgozás céljára, valamint a Schengeni Információs Rendszer részeit tilos letölteni.

(7)   A Schengeni Információs Rendszerbe bevitt adatokhoz való hozzáférés a nemzeti tagokra és segítőikre korlátozódik, és nem terjeszthető ki az Eurojust személyzetére.

(8)   A 118. cikk intézkedéseit el kell fogadni, és alkalmazni kell.”

10.

A 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„103. cikk

Minden tagállam biztosítja, hogy az adatállomány-kezelő hatóság a személyes adatok minden továbbítását rögzíti a Schengeni Információs Rendszer nemzeti szekciójában annak ellenőrzése céljából, hogy a lekérdezés engedélyezett-e vagy sem. A rögzítés csak e célra használható, és azt legkorábban egy év és legkésőbb három év elteltével törölni kell.”

11.

A szerződés a következő cikkel egészül ki:

„112A. cikk

(1)   A 92. cikk (4) bekezdésben megjelölt hatóság állományában, az ott megjelölt információcsere eredményeként tárolt személyes adatokat a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely okán a személyes adatokat a hatóság megkapta. Az adatokat – legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozó riasztást törölték a Schengeni Információs Rendszerből – minden esetben törölni kell.

(2)   Az (1) bekezdés nem sérti a tagállam azon jogát, hogy nemzeti állományi adatokat tároljon arról a riasztásról, amelyet kiadott, vagy olyan riasztásról, amellyel kapcsolatosan a felségterületén cselekvésre került sor. A nemzeti jogszabályok határozzák meg, hogy az ilyen állományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok.”

12.

A 113. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(1)   A 112. cikkben megjelölteken kívüli adatok legfeljebb 10 évig, a 99. cikk (1) bekezdésben megjelölt tárgyakra vonatkozó adatok pedig legfeljebb öt évig tárolhatók.”

13.

A szerződés a következő cikkel egészül ki:

„113A. cikk

(1)   A 92. cikk (4) bekezdésben megjelölt hatóság állományában tárolt nem személyes adatokat, amelyekhez a hatóság az ugyanazon bekezdés szerinti információcsere eredményeként jutott hozzá, a hatóság csak annyi ideig tárolja, amennyi annak a célnak az eléréséhez szükséges, amely okán az adatokat a hatóság megkapta. Azokat mindenképpen törölni kell legkésőbb egy évvel azt követően, hogy az érintett személyre vagy tárgyra vonatkozó riasztást törölték a Schengeni Információs Rendszerből.

(2)   Az (1) bekezdés nem sérti a tagállam azon jogát, hogy nemzeti állományi adatokat tároljon arról a bizonyos riasztásról, amelyet kiadott vagy olyan riasztásról, amellyel kapcsolatosan a felségterületén cselekvésre került sor. A nemzeti jogszabályok határozzák meg, hogy az ilyen állományokban mennyi ideig tárolhatók ilyen adatok.”

2. cikk

(1)   Ezen határozat 1. cikkének (1), (5) és (8) bekezdése az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 90 nap elteltével lép hatályba.

(2)   Ezen határozat 1. cikkének (11) és (13) bekezdése az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 180 nap elteltével lép hatályba.

(3)   Ezen határozat 1. cikkének (1), (5), (8), (11) és (13) bekezdése Izland és Norvégia esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 270 nap elteltével lép hatályba.

(4)   Az 1. cikk (2), (3), (4), (6), (7), (9), (10) és (12) bekezdése – a szükséges előfeltételek teljesülését követően – a Tanács által egyhangúlag meghatározott napon lép hatályba.

A Tanács döntésével különböző időpontokat határozhat meg a következő bekezdések hatálybalépésére:

1. cikk (2), (4) és (6) bekezdés,

1. cikk (3) bekezdés,

1. cikk (7) bekezdés,

1. cikk (9) bekezdés, új 101A. cikk,

1. cikk (9) bekezdés, új 101B. cikk,

1. cikk (12) bekezdés.

(5)   A Tanácsnak a (4) bekezdéssel kapcsolatos minden döntését az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni.

Kelt Brüsszelben, 2005. február 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

N. SCHMIT


(1)  HL C 160., 2002.7.4., 7. o.

(2)  HL C 31. E, 2004.2.5., 122. o.

(3)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(4)  HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(5)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(6)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.


Top