Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32004L0108

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/108/EK irányelve (2004. december 15.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT vonatkozású szöveg

OJ L 390, 31.12.2004, p. 24–37 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 13 Volume 047 P. 85 - 98
Special edition in Romanian: Chapter 13 Volume 047 P. 85 - 98
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 040 P. 23 - 36

No longer in force, Date of end of validity: 20/04/2016; hatályon kívül helyezte: 32014L0030

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2004/108/oj

31.12.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 390/24


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/108/EK IRÁNYELVE

(2004. december 15.)

az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelv (2) felülvizsgálatra került a belső piaci jogszabályok egyszerűsítéseként (SLIM) ismert kezdeményezés keretében. Mind a SLIM-folyamat, mind egy későbbi részletes konzultáció feltárta a 89/336/EGK irányelv által meghatározott keretrendszer kiegészítésének, megerősítésének és tisztázásának szükségességét.

(2)

A tagállamok felelősek a rádiótávközlés elektromágneses zavarvédelmének biztosításáért, beleértve a Nemzetközi Távközlési Unió (NTU) rádiózási szabályainak megfelelően működtetett rádióműsor-vétel és rádióamatőr-szolgálat, valamint a villamosenergia- és távközlési hálózatainak, illetve az ehhez kapcsolódó berendezéseknek védelmét is.

(3)

Az elektromágneses zavar elleni védelmet biztosító nemzeti jogi rendelkezéseket harmonizálni kell annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az elektromos és elektronikai készülékek szabad mozgását anélkül, hogy ezáltal a tagállamokban csökkenne az indokolt védelmi szint.

(4)

Az elektromágneses zavar elleni védelem a különböző gazdasági szereplőkre háruló kötelezettségeket igényel. A védelem elérése érdekében ezeket a kötelezettségeket tisztességes és hatékony módon kell alkalmazni.

(5)

A berendezések elektromágneses összeférhetőségét a belső piac – amely az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának belső határok nélküli térsége – működésének biztosítását szem előtt tartva kell szabályozni.

(6)

Az ezen irányelvben említett berendezések magukban foglalják a készülékeket és a helyhez kötött létesítményeket egyaránt. Ezekről azonban külön-külön kell rendelkezni. Ennek az az oka, hogy míg a készülékek tekintetében érvényesül a Közösségen belüli mozgás szabadsága, addig a helyhez kötött létesítményeket egy előre meghatározott helyen folyamatos használat céljára különböző készüléktípusok, adott esetben egyéb eszközök összeállításaként telepítik. Az ilyen helyhez kötött létesítmények összetétele és funkciója az esetek nagy részében üzemeltetőik sajátos igényeinek felel meg.

(7)

A rádióberendezések és a távközlő végberendezések nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, mivel azokat már a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szabályozza. Az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó követelmények mindkét irányelvben ugyanolyan védelmi szintet biztosítanak.

(8)

A légijárművek és a légijárművekbe szerelhető berendezések nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, mivel azokról az elektromágneses összeférhetőséget szabályozó külön közösségi vagy nemzetközi szabályok már rendelkeznek.

(9)

Nem szükséges, hogy ezen irányelv szabályozza az elektromágneses összeférhetőség szempontjából természetüknél fogva ártalmatlan berendezéseket.

(10)

Ennek az irányelvnek nem szükséges a berendezések biztonságáról rendelkeznie, mivel arra külön közösségi vagy nemzeti jogszabályok vonatkoznak.

(11)

Ez az irányelv, amennyiben a készülékeket szabályozza, a Közösség piacán kereskedelmi forgalomban késztermékekként első alkalommal hozzáférhető készülékekre kell, hogy vonatkozzon. Egyes alkatrészek vagy készülékrészek bizonyos feltételek mellett készüléknek tekintendők, amennyiben a végfelhasználó számára hozzáférhetők.

(12)

Az ezen irányelv alapját képező alapelveket a műszaki harmonizáció és a műszaki szabványok új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalás (4) határozza meg. E megközelítéssel összhangban a berendezések tervezésére és gyártására az elektromágneses összeférhetőséggel kapcsolatos alapvető követelmények vonatkoznak. Ezeket a követelményeket műszaki tekintetben a különböző európai szabványügyi testületek – az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) – által elfogadott harmonizált európai szabványok juttatják kifejezésre. A harmonizált szabványok elfogadására ezen irányelv szempontjából a CEN-t, a CENELEC-et és az ETSI-t kell illetékes intézményként elismerni; ezen intézmények a harmonizált szabványokat az egymás közötti és a Bizottsággal folytatott együttműködésre vonatkozó általános iránymutatásokkal, valamint a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) összhangban állapítják meg.

(13)

A harmonizált szabványok az Európai Unió elektromágneses összeférhetőséggel kapcsolatos kérdései tekintetében a technika általánosan elismert állását tükrözik. Így a belső piac működése érdekében a berendezések elektromágneses összeférhetőségére vonatkozó olyan szabványokra van szükség, amelyeket közösségi szinten harmonizáltak; amint ilyen szabványra vonatkozó hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétesznek, ennek tiszteletben tartása a vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelőség vélelmezését eredményezi, bár lehetőség van a megfelelőség más eszközökkel történő igazolására is. A harmonizált szabványoknak való megfelelés a szabvány rendelkezéseinek való megfelelőséget, valamint a megfelelőségnek a harmonizált szabvány által leírt vagy említett módszerekkel történő igazolását is jelenti.

(14)

A hálózatokhoz csatlakoztatható berendezések gyártóinak a berendezéseket oly módon kell kialakítaniuk, hogy azok rendeltetésszerű működésük mellett ne okozzák a hálózatban a szolgáltatás minőségének elfogadhatatlan mértékű romlását. A hálózat üzemeltetőinek úgy kell kialakítaniuk hálózataikat, hogy a hálózatokhoz csatlakoztatható berendezések gyártói a hálózatok – a szolgáltatás elfogadhatatlan minőségi romlásával járó – károsításának megakadályozása érdekében ne viseljenek aránytalanul nagy terhet. Az európai szabványügyi szervezeteknek a harmonizált szabványok kidolgozásakor e célkitűzést (beleértve az elektromágneses jelenségek ide tartozó típusainak halmozott hatásait) kellően szem előtt kell tartaniuk.

(15)

A készülékek forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése csak akkor lehetséges, ha az érintett gyártók megállapították, hogy a készülék tervezése és gyártása ezen irányelv követelményeinek megfelelően történt. A forgalomba hozott készülék ezen irányelvnek való megfelelését igazoló „CE”-jelölést kell viselnie. Bár a megfelelőségértékelés – független megfelelőségértékelési testület bevonásának szüksége nélkül – a gyártó felelőssége, a gyártók szabadon igénybe vehetik ilyen testület szolgáltatásait.

(16)

A megfelelőségértékelési kötelezettség a gyártót a készülék elektromágneses összeférhetősége – lényeges jelenségeken alapuló – értékelésének elvégzésére kötelezi annak megállapítása érdekében, hogy a készülék megfelel-e az ezen irányelvben meghatározott védelmi követelményeknek.

(17)

Amennyiben a készülék többféle konfigurációban is képes az üzemelésre, az elektromágneses összeférhetőségi értékelésnek meg kell erősítenie, hogy a készülék megfelel a gyártó – mint a rendeltetésszerű használat megjelenítője – által tervezett konfigurációk védelmi követelményeinek; ilyen esetekben elegendő az értékelést azon konfiguráció alapján elvégezni, amely valószínűsíthetően a legerősebb zavart okozza, valamint azon konfiguráció alapján, amely a zavarokra vélhetőleg a legérzékenyebb.

(18)

A helyhez kötött létesítmények – beleértve a nagyméretű gépeket és hálózatokat is – elektromágneses zavart okozhatnak vagy szenvedhetnek el. Amennyiben a helyhez kötött létesítmények és a készülékek között egy illesztő felület van, a helyhez kötött létesítmények keltette elektromágneses zavarok hatással lehetnek a készülékre, és viszont. Az elektromágneses összeférhetőség szempontjából nem lényeges, hogy az elektromágneses zavart készülék vagy helyhez kötött létesítmény okozza. Ennek megfelelően a helyhez kötött létesítményeket és a készülékeket az alapvető követelmények egységes és átfogó rendszerének kell szabályoznia. Az ezen szabványok szerinti alapvető követelményeknek való megfelelőség igazolása érdekében lehetőség van a helyhez kötött létesítményekre vonatkozó harmonizált szabványok alkalmazására is.

(19)

A helyhez kötött létesítmények sajátos jellegéből adódóan esetükben nem szükséges a „CE”-jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat alkalmazása.

(20)

Az egy adott helyhez kötött létesítménybe való beszerelés céljára forgalomba hozott, de egyéb módon kereskedelmi forgalomban nem hozzáférhető készülék megfelelőségértékelését nem lenne ésszerű azon helyhez kötött létesítménytől elkülönítve elvégezni, amelybe a készülék beszerelésre kerül. Az ilyen készülék ezért mentesül a készülékekre általában alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások alól. Az azonban nem megengedhető, hogy egy ilyen készülék veszélyeztesse annak a helyhez kötött létesítménynek a megfelelőségét, amelybe beszerelik. Amennyiben az ilyen készüléket egynél több azonos helyhez kötött létesítménybe szerelik be, úgy a berendezések elektromágneses összeférhetőségi jellemzőinek azonosítása elegendő kell, hogy legyen a megfelelőségértékelési eljárások alól való mentesüléshez.

(21)

Átmeneti időszak szükséges annak biztosítása érdekében, hogy a gyártók és más érintett felek alkalmazkodhassanak az új szabályozási rendszerhez.

(22)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen a belső piac működésének biztosítását annak megkövetelése által, hogy berendezések megfeleljenek a megfelelő elektromágneses összeférhetőségi szintnek – a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és mivel terjedelme vagy hatása miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányossági elvnek megfelelően ezen irányelv nem haladja meg az e cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket.

(23)

A 89/336/EGK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ezen irányelv a berendezések elektromágneses összeférhetőségét szabályozza. Célja a belső piac működésének biztosítása azáltal, hogy megköveteli, hogy a berendezések megfeleljenek egy megfelelő elektromágneses összeférhetőségi szintnek. Ezt az irányelvet a 2. cikkben meghatározott berendezésekre kell alkalmazni.

(2)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)

az 1999/5/EK irányelv hatálya alá tartozó berendezések;

b)

a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) említett repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések;

c)

az NTU Alkotmányának és Egyezményének (7) keretében elfogadott rádiózási szabályok értelmében a rádióamatőrök által használt rádióberendezések, kivéve, ha azok kereskedelmi forgalomban hozzáférhetők. A rádióamatőrök által összeszerelt alkatrészkészletek, valamint a rádióamatőrök által saját használatukra átalakított kereskedelmi berendezések nem tekintendők kereskedelmi forgalomban hozzáférhető berendezéseknek;

(3)   Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a berendezésekre, amelyek fizikai jellemzőik eredendő természete miatt:

a)

nem képesek olyan szintet meghaladó mértékű elektromágneses kibocsátást kelteni, vagy ahhoz hozzájárulni, amely a rádió- és távközlési berendezések és egyéb berendezések rendeltetésszerű üzemelését lehetővé tenné; és

b)

a rendeltetésszerű használatukból általában következő elektromágneses zavar mellett elfogadhatatlan mértékű minőségi romlás nélkül üzemelnek.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett berendezésekre vonatkozóan egyéb közösségi irányelvek – egészben vagy részben – részletesebben állapítják meg az I. mellékletben említett alapvető követelményeket, úgy ezt az irányelvet azokra a berendezésekre vonatkozóan e követelmények tekintetében nem kell alkalmazni, illetve azon irányelvek végrehajtásának időpontjától kezdve ezen irányelv alkalmazása megszűnik.

(5)   Ez az irányelv nem érinti a berendezések biztonságát szabályozó közösségi vagy nemzeti jogszabályok alkalmazását.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„berendezés”: bármilyen készülék vagy helyhez kötött létesítmény;

b)

„készülék”: bármilyen késztermékként forgalmazott berendezés, vagy ennek kereskedelmi forgalomban egyetlen működési egységként hozzáférhető, végfelhasználóknak szánt kombinációja, amely elektromágneses zavart kelthet, vagy amelynek működését ilyen zavar befolyásolhatja;

c)

„helyhez kötött létesítmény”: különböző típusú készülékek, illetve adott esetben egyéb eszközök egyedi kombinációja, amelyeket állandó, előre meghatározott helyen való használat céljával szerelnek össze és telepítenek;

d)

„elektromágneses összeférhetőség”: a berendezés azon képessége, hogy elektromágneses környezetében kielégítően működjön, anélkül hogy a környezetében található egyéb berendezéseket elfogadhatatlan elektromágneses zavarnak tenné ki;

e)

„elektromágneses zavar”: bármely olyan elektromágneses jelenség, amely ronthatja a berendezések működését. Az elektromágneses zavar lehet elektromágneses zaj, nem kívánt jel, vagy magában a továbbító közegben bekövetkező változás;

f)

„zavartűrés”: a berendezés azon képessége, hogy elektromágneses zavar jelentkezésekor ne romoljon működőképessége;

g)

„biztonsági célok”: az emberi élet vagy tulajdon védelmét szolgáló célok;

h)

„elektromágneses környezet”: egy adott helyen megfigyelhető valamennyi elektromágneses jelenség.

(2)   Ezen irányelv alkalmazásában az (1) bekezdés b) pontjának értelmében az alábbiak minősülnek készüléknek:

a)

az olyan „alkatrészek” vagy „készülékrészek”, amelyeket a végfelhasználó szerel be egy adott készülékbe, s amelyek elektromágneses zavart kelthetnek, vagy amelyek működését ilyen zavar befolyásolhatja;

b)

készülékek és adott esetben egyéb eszközök kombinációjaként kialakított „mobil létesítmények”, amelyeket mozgatni, illetve több helyszínen üzemeltetni szándékoznak.

3. cikk

Forgalomba hozatal és/vagy üzembe helyezés

A tagállamok meghoznak minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy a berendezéseket csak akkor lehessen forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni, ha azok megfelelnek az ezen irányelvben előírt követelményeknek, amikor azokat megfelelően telepítik, karbantartják, és rendeltetésszerűen használják.

4. cikk

A berendezések szabad mozgása

(1)   Az elektromágneses összeférhetőséggel összefüggő okokból a tagállamok nem akadályozhatják meg az ezen irányelvnek megfelelő berendezések területükön való forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését.

(2)   Ennek az irányelvnek a követelményei egyetlen tagállamban sem gátolják a berendezések üzembe helyezésére és használatára vonatkozó alábbi különleges intézkedések alkalmazását:

a)

egy adott területen fennálló vagy előrelátott elektromágneses összeférhetőségi probléma megoldására irányuló intézkedések;

b)

a közcélú távközlési hálózatok, illetve adó- vagy vevőállomások védelme érdekében biztonsági okokból hozott intézkedések, amennyiben azok pontosan meghatározott spektrumhelyzetekben biztonsági célokat szolgálnak.

A 98/34/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot ezekről a különleges intézkedésekről.

Az elfogadott különleges intézkedéseket a Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A tagállamok nem akadályozhatják meg, hogy kereskedelmi vásárok, kiállítások és hasonló események alkalmával olyan berendezések is kiállíthatók és/vagy bemutathatók legyenek, amelyek nem felelnek meg ezen irányelvnek, feltéve, hogy egy jól látható felirat egyértelműen jelzi, hogy ezek a berendezések nem hozhatók forgalomba vagy nem helyezhetők üzembe mindaddig, amíg nem felelnek meg ennek az irányelvnek. A bemutatásra kizárólag akkor kerülhet sor, ha az elektromágneses zavarok elkerülése érdekében megfelelő intézkedéseket hoztak.

5. cikk

Alapvető követelmények

Az 1. cikkben említett berendezéseknek meg kell felelniük az I. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

6. cikk

Harmonizált szabványok

(1)   „Harmonizált szabvány”: olyan műszaki előírás, amelyet egy európai követelmény kidolgozása érdekében valamely elismert európai szabványügyi szervezet a Bizottság által adott meghatalmazás keretében és a 98/34/EK irányelvben megállapított eljárásoknak megfelelően fogadott el. A „harmonizált szabványok” követelményeinek való megfelelés nem kötelező.

(2)   Amennyiben a berendezések megfelelnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező harmonizált szabványoknak, úgy a tagállamoknak vélelmezniük kell, hogy a berendezések megfelelnek azoknak az I. mellékletben említett alapvető követelményeknek, amelyekre ezen szabványok vonatkoznak. A szabványoknak való megfelelőség vélelmezése az alkalmazott harmonizált szabvány(ok) alkalmazási körére, illetve az ezen harmonizált szabvány(ok) hatálya alá tartozó vonatkozó alapvető követelményekre korlátozódik.

(3)   Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy véli, hogy egy adott harmonizált szabvány nem elégíti ki teljes mértékben az I. mellékletben említett alapvető követelményeket, úgy az ügyet – indokai megnevezésével – a 98/34/EK irányelvben felállított állandó bizottság (a továbbiakban: „a bizottság”) elé terjeszti. A bizottság haladéktalanul véleményt nyilvánít.

(4)   A bizottság véleményének kézhezvétele után a Bizottság az alábbi határozatok egyikét hozza:

a)

az érintett harmonizált szabvány hivatkozásait nem teszi közzé;

b)

az érintett harmonizált szabvány hivatkozásait korlátozásokkal teszi közzé;

c)

az érintett harmonizált szabvány hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában megtartja;

d)

az érintett harmonizált szabvány hivatkozásait törli az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

A Bizottság haladéktalanul értesíti a tagállamokat határozatáról.

II. FEJEZET

KÉSZÜLÉKEK

7. cikk

A készülékek megfelelőségértékelési eljárása

A készülékek I. mellékletben említett alapvető követelményeknek való megfelelését a II. mellékletben leírt eljárás (belső gyártásellenőrzés) alkalmazásával kell bizonyítani. Ugyanakkor a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselőjének döntése alapján az III. mellékletben leírt eljárás is alkalmazható.

8. cikk

„CE”-jelölés

(1)   Azokat a készülékeket, amelyeknek az ezen irányelvnek való megfelelését a 7. cikkben meghatározott eljárás szerint megállapították, tanúsító „CE”-jelöléssel kell ellátni. A „CE”-jelölés feltüntetéséért a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselője felel. A „CE”-jelölést az V. mellékletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell feltüntetni.

(2)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a készüléken vagy annak csomagolásán vagy használati utasításán ne tüntessenek fel olyan jelölést, amely harmadik személyeket valószínűleg megtéveszt a „CE”-jelölés jelentésével és/vagy megjelenítési formájával kapcsolatban.

(3)   A készüléken, annak csomagolásán vagy használati utasításán bármely egyéb jelölés feltüntethető, feltéve hogy az a „CE”-jelölés láthatóságát és olvashatóságát nem rontja.

(4)   A 10. cikk sérelme nélkül, amennyiben egy illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy egy adott „CE”-jelölést jogosulatlanul tüntettek fel, a gyártónak vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselőjének az érintett tagállam által előírt feltételek mellett biztosítania kell, hogy a készülék megfeleljen a „CE”-jelölésre vonatkozó rendelkezéseknek.

9. cikk

Egyéb jelölések és információk

(1)   Valamennyi készüléket el kell látni a típus, tételszám, sorozatszám vagy bármely egyéb, a készülék azonosítását lehetővé tevő információval.

(2)   Valamennyi készüléken fel kell tüntetni a gyártó nevét és címét, illetve amennyiben a gyártó nem a Közösségen belül letelepedett személy, meghatalmazott képviselőjének, vagy a Közösségen belüli és a készüléknek a közösségi piacon való forgalomba hozataláért felelős személynek a nevét és címét.

(3)   A gyártónak információt kell szolgáltatnia valamennyi olyan különleges óvintézkedésről, amelyet a készülék összeszerelésekor, telepítésekor, karbantartásakor, illetve használatakor figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy üzembe helyezéskor a készülék megfeleljen az I. melléklet 1. pontjában meghatározott védelmi követelményeknek.

(4)   Azon készülék esetében, amely védelmi követelményeknek való megfelelése lakott területen nem biztosított, ezt a használattal összefüggő korlátozást világosan fel kell tüntetni, adott esetben a csomagoláson is.

(5)   A készülék rendeltetésszerű használatát lehetővé tevő tájékoztatást a készülékhez mellékelt használati utasításnak tartalmaznia kell.

10. cikk

Védintézkedések

(1)   Amennyiben egy tagállam megállapítja, hogy egy „CE”-jelöléssel ellátott készülék nem felel meg ezen irányelv követelményeinek, meghozza a szükséges intézkedéseket a készülék piacról való kivonására, forgalomba hozatalának vagy üzembe helyezésének megtiltására, vagy szabad mozgásának korlátozására.

(2)   Az érintett tagállam az ilyen intézkedéséről – döntését indokolva – haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot, és megjelöli különösen, hogy a meg nem felelés oka a következő-e:

a)

az I. mellékletben említett alapvető követelmények nem teljesítése, amennyiben a készülék nem felel meg a 6. cikkben említett harmonizált szabványoknak;

b)

a 6. cikkben említett harmonizált szabványok helytelen alkalmazása;

c)

a 6. cikkben említett harmonizált szabványok hiányossága.

(3)   A Bizottság a lehető leghamarabb egyeztet az érintett felekkel, és ezt követően értesíti a tagállamokat arról, hogy az intézkedést indokoltnak találja-e.

(4)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett intézkedés indoka a harmonizált szabványok hiányossága, úgy a Bizottság, a felekkel folytatott egyeztetés után – amennyiben az érintett tagállam fenn kívánja tartani az intézkedést – a kérdést a bizottság elé terjeszti, és kezdeményezi a 6. cikk (3) és (4) bekezdésében említett eljárást.

(5)   Amennyiben a meg nem felelő készüléket a III. mellékletben említett megfelelőségértékelési eljárás alá vonták, az érintett tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket a III. melléklet 3. pontjában említett nyilatkozat tevőjére vonatkozóan, és ennek megfelelően értesíti a Bizottságot és a tagállamokat.

11. cikk

A készülék forgalomból való kivonására, szabad mozgásának megtiltására vagy korlátozására vonatkozó határozatok

(1)   A készülék forgalomból való kivonása, forgalomba hozatalának vagy üzembe helyezésének megtiltása vagy korlátozása, illetve szabad mozgásának korlátozása céljából ezen irányelv alapján hozott bármely határozatnak tartalmaznia kell a határozat meghozatalának pontos indokait. Az ilyen határozatokról haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit egyidejűleg a kérdéses tagállam hatályos nemzeti joga alapján rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről, valamint az ezen jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó határidőkről is tájékoztatni kell.

(2)   Az (1) bekezdésben említett határozat esetén a gyártónak, meghatalmazott képviselőjének, illetve az egyéb érdekelt feleknek lehetőségük van az előzetes véleménynyilvánításra, kivéve, ha ilyen egyeztetésre a megteendő intézkedés sürgőssége miatt – különösen a közérdekkel összefüggő követelményekre tekintettel – nem nyílik lehetőség.

12. cikk

Bejelentett szervezetek

(1)   A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a III. mellékletben említett feladatok elvégzésére kijelölt szervezeteket. A kijelölendő szervezetek meghatározásakor a tagállamok a VI. mellékletben meghatározott követelményeket alkalmazzák.

A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a szervezeteket az ezen irányelv hatálya alá tartozó összes készülék és/vagy az I. mellékletben feltüntetett alapvető követelmények vonatkozásában jelölik-e ki a III. mellékletben említett feladatok végrehajtására, vagy a kijelölés hatálya a készülékek egyes meghatározott jellemzőire és/vagy kategóriáira korlátozódik-e.

(2)   Olyan szervezetek esetén, amelyek megfelelnek a vonatkozó harmonizált szabványok által megállapított értékelési szempontoknak, vélelmezni kell, hogy azok megfelelnek az ezen harmonizált szabványok hatálya alá tartozó, a VI. mellékletben meghatározott követelményeknek. A Bizottság közzéteszi e szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)   A Bizottság közzéteszi a bejelentett szervezetek listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság gondoskodik a lista frissítéséről.

(4)   Amennyiben egy tagállam úgy találja, hogy valamely bejelentett szervezet már nem felel meg a VI. mellékletben felsorolt követelményeknek, tájékoztatja erről a Bizottságot és a többi tagállamot. Az erre a szervezetre vonatkozó hivatkozást a Bizottság törli a (3) bekezdésben említett listáról.

III. FEJEZET

HELYHEZ KÖTÖTT LÉTESÍTMÉNYEK

13. cikk

Helyhez kötött létesítmények

(1)   A forgalomba hozott, helyhez kötött létesítménybe szerelhető készülékre ennek az irányelvnek a készülékekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Olyan készülék esetében nem kötelezőek azonban az 5., 7., 8. és 9. cikk rendelkezései, amelynek rendeltetése, hogy egy adott helyhez kötött létesítménybe szereljék, és egyéb módon kereskedelmi forgalomban nem hozzáférhető. Ezen esetekben a kísérő dokumentációnak meg kell határoznia a helyhez kötött létesítményt és az elektromágneses összeférhetőségi jellemzőket, valamint meg kell adnia azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a készüléknek a helyhez kötött létesítménybe történő szerelése során meg kell tenni annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az adott létesítmény megfelelőségét. A kísérő dokumentációnak ezen felül tartalmaznia kell a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott információkat is.

(2)   Amennyiben a helyhez kötött létesítmény nem megfelelőségére utaló jelek tapasztalhatók, és különösen amennyiben a létesítmény által keltett zavarokra érkezik panasz, úgy az érintett tagállam illetékes hatóságai kérhetik a helyhez kötött létesítményre vonatkozó megfelelőségi bizonyítékokat, és adott esetben értékelési eljárást kezdeményezhetnek.

Amennyiben a nem megfelelőséget megállapítják, az illetékes hatóságok meghatározhatják a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a berendezés megfeleljen az I. melléklet 1. pontjában megállapított védelmi követelményeknek.

(3)   A tagállamok megállapítják a szükséges rendelkezéseket azon személy vagy személyek azonosítására, aki(k) felelős(ek) azért, hogy a helyhez kötött létesítmény megfeleljen a vonatkozó alapvető követelményeknek.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 89/336/EGK irányelv 2007. július 20-tól hatályát veszti.

A 89/336/EGK irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni, és a VII. mellékletbe foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell olvasni.

15. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozhatják meg azon berendezések forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek a 89/336/EGK irányelv rendelkezéseinek, és amelyeket 2009. július 20. előtt hoztak forgalomba.

16. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. január 20-án megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. A fenti rendelkezéseket 2007. július 20-tól alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon rendelkezéseit, melyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

18. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2004. december 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

A. NICOLAÏ


(1)  HL C 220., 2003.9.16., 13. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. március 9-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2004. november 29-i határozata.

(3)  HL L 139., 1989.5.23., 19. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 91, 1999.4.7., 10. o. Az 1882/2003/EK (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) rendelettel módosított irányelv.

(5)  HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

(6)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(7)  HL L 240., 2002.9.7., 1. o. Az 1701/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 243., 2003.9.27., 5. o.) módosított rendelet.


I. MELLÉKLET

AZ 5. CIKKBEN EMLÍTETT ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1.   Védelmi követelmények

A berendezés tervezése és gyártása során, a technika állását is figyelembe véve, a következőket kell biztosítani:

a)

az általa keltett elektromágneses zavar mértéke ne haladja meg azt a szintet, amely a rádió- és távközlési berendezések és egyéb készülékek rendeltetésszerű üzemelését gátolja;

b)

a rendeltetésszerű használat során várható elektromágneses zavartűrés olyan szintű legyen, amely lehetővé teszi üzemelését anélkül, hogy rendeltetésszerű használat elfogadhatatlan minőségi romlása jelentkezne.

2.   A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó különös követelmények

Az alkatrészek telepítése és rendeltetésszerű használata:

A helyhez kötött létesítményt megfelelő mérnöki gyakorlattal és az alkatrészek rendeltetésszerű használatára vonatkozó információk figyelembevételével kell telepíteni az 1. pontban megállapított védelmi követelmények teljesítése érdekében. A megfelelő mérnöki gyakorlatot dokumentálni kell; a dokumentációt a felelős személy tartja rendelkezésre az érintett nemzeti hatóságok számára vizsgálat céljából mindaddig, amíg a helyhez kötött létesítmény üzemben van.


II. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS

(belső gyártásellenőrzés)

1.

A gyártónak kell elvégeznie a készülék elektromágneses összeférhetőségének értékelését a lényeges jelenségek alapján, az I. melléklet 1. pontjában meghatározott védelmi követelmények teljesítése érdekében. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozással rendelkező valamennyi vonatkozó harmonizált szabvány helyes alkalmazása egyenértékűnek tekintendő az elektromágneses összeférhetőségi értékelés elvégzésével.

2.

Az elektromágneses összeférhetőség értékelésénél figyelembe kell venni valamennyi rendeltetésszerű üzemeltetési körülményt. Amennyiben a készülék különféle konfigurációkban is képes az üzemelésre, az elektromágneses összeférhetőség értékelésének meg kell erősítenie azt, hogy a készülék megfelel az I. melléklet 1. pontjában megadott védelmi követelményeknek valamennyi, a gyártó által a rendeltetésszerű használatot megjelenítő konfiguráció esetében.

3.

A IV. melléklet rendelkezéseivel összhangban a gyártónak műszaki dokumentációt kell készítenie, amely tanúsítja, hogy a készülék megfelel ezen irányelv alapvető követelményeinek.

4.

A gyártó, illetve Közösségen belüli meghatalmazott képviselője a műszaki dokumentációt az illetékes hatóság rendelkezésére tartja az utolsó készülék gyártásának időpontjától számított legalább 10 évig.

5.

A készülék minden vonatkozó alapvető követelménynek való megfelelőségét az EK-megfelelőségi nyilatkozat tanúsítja, amelyet vagy a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselője állít ki.

6.

A gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselője gondoskodik az EK-megfelelőségi nyilatkozatnak az illetékes hatóságok számára történő rendelkezésre tartásáról az utolsó készülék gyártásának időpontjától számított legalább 10 évig.

7.

Amennyiben sem a gyártó, sem meghatalmazott képviselője nem a Közösségen belül letelepedett személy, úgy az EK-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció az illetékes hatóságok számára történő rendelkezésre tartásáról az a személy gondoskodik, aki a készüléket a Közösségben forgalomba hozza.

8.

A gyártónak meg kell hoznia minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a termékeket a 3. pontban említett műszaki dokumentációnak és ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek megfelelően gyártsák.

9.

A műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a IV. melléklet rendelkezéseivel összhangban kell elkészíteni.


III. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS

1.

Ez az eljárás az II. mellékletnek a következők szerinti alkalmazásából áll:

2.

A gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselője a 12. cikkben említett bejelentett szervezetnek bemutatja a műszaki dokumentációt, és attól annak értékelését kéri. A gyártónak vagy annak Közösségen belüli meghatalmazott képviselőjének meg kell határoznia,, hogy a bejelentett szervezet az alapvető követelmények mely szempontjait kell értékelje.

3.

A bejelentett szervezet megvizsgálja a műszaki dokumentációt és értékeli, hogy a műszaki dokumentáció megfelelően bemutatja-e az irányelv azon követelményeinek való megfelelést, amelyek értékelését végzi. Amennyiben a bejelentett szervezet megerősítette a készülék követelményeknek való megfelelését, a készülék követelményeknek való megfelelését megerősítő nyilatkozatot ad ki a gyártó vagy annak Közösségen belüli meghatalmazott képviselője részére. Ez a nyilatkozat az alapvető követelmények azon szempontjaira korlátozódik, amelyeket a bejelentett szervezet értékelt.

4.

A bejelentett szervezet nyilatkozatát a gyártó a műszaki dokumentációhoz csatolja.


IV. MELLÉKLET

A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ÉS AZ EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1.   Műszaki dokumentáció

A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a készülék az alapvető követelményeknek megfelel-e. Ki kell terjednie a készülék tervezésére és gyártására, így különösen a következőkre:

a készülék általános leírása,

bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a készülék megfelel az adott esetben teljes mértékben vagy részben alkalmazott harmonizált szabványoknak,

amennyiben a gyártó nem alkalmazott harmonizált szabványokat, illetve azokat csak részben alkalmazta, az irányelv alapvető követelményeinek teljesítésére irányuló lépések leírása és magyarázata, ideértve a II. melléklet 1. pontjában meghatározott elektromágneses összeférhetőségi értékelés leírását, az elvégzett tervezési számítások eredményét, az elvégzett vizsgálatokat, a vizsgálati jelentéseket stb.,

a bejelentett szervezet nyilatkozata, amennyiben az III. mellékletben említett eljárás szerint jártak el.

2.   EK-megfelelőségi nyilatkozat

Az EK-megfelelőségi nyilatkozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

hivatkozás erre az irányelvre,

azon készülék azonosítása, amelyre a nyilatkozat vonatkozik, a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint,

a gyártó neve és címe, vagy adott esetben Közösségen belüli meghatalmazott képviselőjének neve és címe,

keltezéssel ellátott hivatkozás azokra az előírásokra, amelyek alapján a megfelelőség a nyilatkozat szerint biztosítja ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelést,

a nyilatkozat időpontja,

azon aláírásra jogosult személy adatai, aki kötelezettséget vállalhat a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője nevében.


V. MELLÉKLET

A 8. CIKKBEN EMLÍTETT „CE”-JELÖLÉS

A „CE”-jelölés a „CE” betűkből áll a következő minta szerint:

Image

A „CE”-jelölés legalább 5 mm magasságú. A „CE”-jelölés kicsinyítése vagy nagyítása esetén figyelembe kell venni a fenti raszteres rajzon megadott arányokat.

A „CE”-jelölést a készüléken vagy annak adattábláján kell feltüntetni. Amennyiben ez a készülék jellegénél fogva nem lehetséges vagy nem biztosítható, akkor azt – ha ilyen van – a csomagoláson, és a kísérő okmányokon kell feltüntetni.

Ha a készülék olyan egyéb irányelvek hatálya alá tartozik, amelyek más szempontokat szabályoznak, és szintén rendelkeznek a „CE”-jelölés elhelyezéséről, ez utóbbi azt is jelenti, hogy a készülék az említett egyéb irányelvek rendelkezéseinek is megfelel.

Ha azonban az említett irányelvek közül egy vagy több lehetővé teszi a gyártónak, hogy egy átmeneti időszakban megválassza, hogy mely intézkedéseket alkalmazza, a „CE”-jelölés csak a gyártó által alkalmazott irányelvek rendelkezéseinek való megfelelést jelzi. Ebben az esetben az alkalmazott irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésére vonatkozó hivatkozási adatainak szerepelniük kell az adott készüléket kísérő, az irányelvek által megkövetelt dokumentumokban, magyarázatokban vagy használati utasításokban.


VI. MELLÉKLET

A BEJELENTENDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

1.

A tagállamok által bejelentett szervezeteknek meg kell felelniük legalább a következő követelményeknek:

a)

rendelkeznek a szükséges személyzettel, eszközökkel és berendezésekkel;

b)

a személyzetük rendelkezik műszaki szakértelemmel és szakmailag feddhetetlen;

c)

függetlenek az ezen irányelvben előírt jelentések elkészítésében és az ellenőrző funkciók ellátásában;

d)

a személyzet és a műszaki állomány minden olyan érintett féltől, csoporttól vagy személytől független, aki közvetlenül vagy közvetve érdekelt a kérdéses berendezésben;

e)

a személyzet megőrzi a szakmai titkot;

f)

rendelkeznek felelősségbiztosítással, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti jog alapján a tagállam viseli.

2.

Az 1. pont szerinti feltételek teljesülését a tagállam illetékes hatóságai rendszeres időközönként megvizsgálják.


VII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 89/336/EGK irányelvben:

Ezen irányelvben:

1. cikk 1. pont

2. cikk (1) bekezdés a), b), c) pont

1. cikk 2. pont

2. cikk (1) bekezdés e) pont

1. cikk 3. pont

2. cikk (1) bekezdés f) pont

1. cikk 4. pont

2. cikk (1) bekezdés d) pont

1. cikk 5. és 6. pont

2. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

2. cikk (3) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés

3. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk és I. melléklet

5. cikk

4. cikk (1) bekezdés

6. cikk

4. cikk (2) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés a) pont

6. cikk (1) és (2) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés b) pont

7. cikk (2) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

6. cikk (3) és (4) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

9. cikk (1) bekezdés

10. cikk (1) és (2) bekezdés

9. cikk (2) bekezdés

10. cikk (3) és (4) bekezdés

9. cikk (3) bekezdés

10. cikk (5) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

10. cikk (3) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés első albekezdés

7. cikk, II. és III. melléklet

10. cikk (1) bekezdés második albekezdés

8. cikk

10. cikk (2) bekezdés

7. cikk, II. és III. melléklet

10. cikk (3) bekezdés

10. cikk (4) bekezdés

10. cikk (5) bekezdés

7. cikk, II. és III. melléklet

10. cikk (6) bekezdés

12. cikk

11. cikk

14. cikk

12. cikk

16. cikk

13. cikk

18. cikk

I. melléklet, 1. pont

IV. melléklet, 2. pont

I. melléklet, 2. pont

V. melléklet

II. melléklet

VI. melléklet

III. melléklet, utolsó bekezdés

9. cikk (5) bekezdés


Top