Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32001L0043

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/43/EK irányelve (2001. június 27.) a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről szóló 92/23/EGK tanácsi irányelv módosításáról

OJ L 211, 4.8.2001, p. 25–46 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
Special edition in Czech: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Estonian: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Latvian: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Lithuanian: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Hungarian Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Maltese: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Polish: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Slovak: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Slovene: Chapter 13 Volume 026 P. 387 - 408
Special edition in Bulgarian: Chapter 13 Volume 031 P. 106 - 127
Special edition in Romanian: Chapter 13 Volume 031 P. 106 - 127
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 026 P. 187 - 208

No longer in force, Date of end of validity: 31/10/2017; közvetve hatályon kívül helyezte: 32009R0661

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2001/43/oj

32001L0043

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/43/EK irányelve (2001. június 27.) a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről szóló 92/23/EGK tanácsi irányelv módosításáról

Hivatalos Lap L 211 , 04/08/2001 o. 0025 - 0046
CS.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
ET.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
HU.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
LT.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
LV.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
MT.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
PL.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
SK.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408
SL.ES fejezet 13 kötet 26 o. 387 - 408


Az Európai Parlament és a Tanács 2001/43/EK irányelve

(2001. június 27.)

a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről szóló 92/23/EGK tanácsi irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében említett eljárásnak megfelelően [3], az egyeztető bizottság által 2001. március 21-én jóváhagyott együttes szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1) A belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében intézkedéseket kell elfogadni.

(2) A gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről szóló, 1992. március 31-i 92/23/EGK tanácsi irányelv [4] a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvvel [5] bevezetett közösségi jóváhagyási eljárás szerinti külön irányelvek közé tartozik; a 70/156/EGK irányelv rendszerekre, alkatrészekre és különálló műszaki egységekre vonatkozó rendelkezéseit így erre az irányelvre is alkalmazni kell.

(3) Különösen a 70/156/EGK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének és 4. cikke (3) bekezdésének végrehajtása alkalmazásában minden külön irányelvnek mellékletként tartalmaznia kell egy, a 70/156/EGK irányelv VI. mellékletével összhangban elkészített adatközlő lapot, illetve egy jóváhagyási dokumentumot a jóváhagyási eljárás elektronikus lefolytathatósága céljából; ezért a 92/23/EGK irányelvben meghatározott jóváhagyási dokumentumot módosítani kell.

(4) A gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszerére vonatkozó 70/157/EGK irányelv módosításáról szóló, 1992. november 10-i 92/97/EGK tanácsi irányelv [6] 4. cikkének (2) bekezdése kijelenti, hogy különösen a gumiabroncsok, valamint az út felületének érintkezéséből származó zaj csökkentése érdekében a biztonsági követelmények összeegyeztetésére irányuló bármely további intézkedést a Bizottság javaslata alapján fogadnak el, amely figyelembe veszi a zaj ezen forrásával kapcsolatban folytatandó vizsgálatokat és kutatásokat;

(5) Valósághű és ismételhető módszert fejlesztettek ki, amellyel a gumiabroncsok és az út felületének érintkezéséből származó zaj mérhető; ennek az új mérési módszernek az alapján vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy a különböző típusú gépjárművekre felszerelt különböző típusú gumiabroncsok által okozott gumiabroncs/út zajt jelentő hangszinteknek számszerű értéket adjanak.

(6) A gumiabroncs gurulása zajkövetelményeinek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a gumiabroncsok tervezése úgy történik, hogy figyelembe veszik a biztonságra és a környezetre vonatkozó jellemzőket, valamint azt, hogy az egyik jellemzőre vonatkozó megszorítás hatással lehet a többi jellemzőre; a gumiabroncs gurulása zajkövetelményeinek meghatározásakor továbbá tekintetbe kell venni azt is, hogy az útfelülettel kapcsolatban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a gumiabroncsokra vonatkozó terhelési és biztonsági követelményekkel kapcsolatban pedig az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végzi jelenleg a nemzetközi szabványok fejlesztését.

(7) A 92/23/EGK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(8) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [7] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 92/23/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. az "EGK-alkatrésztípus-jóváhagyás", "EGK-típusjóváhagyás" és "EGK-jóváhagyás" szavakat minden előfordulásuknál az "EK-típusjóváhagyás" szövegrész váltja fel;

2. az 1. cikkben az első franciabekezdés a következő:

"– "gumiabroncs": az az új légabroncs, beleértve a szögekhez való lyukakkal ellátott téli gumiabroncsot, akár eredeti felszerelés vagy pótfelszerelés formájában, amelyet olyan járművekre való felszerelésre szántak, amelyekre a 70/156/EGK irányelvet kell alkalmazni. Ez a meghatározás nem vonatkozik a szögekkel ellátott téli gumiabroncsra;"

3. a következő cikkel egészül ki:

"1a. cikk

(1) Az V. mellékletben meghatározott követelményeket az 1980. október 1-jén vagy azt követően először használatba vett gépjárművekre szerelendő gumiabroncsokra kell alkalmazni.

(2) Az V. mellékletben meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni:

a) azokra a gumiabroncsokra, amelyek sebességhatára kevesebb, mint 80 km/h;

b) azokra a gumiabroncsokra, amelyek névleges keréktárcsa-átmérője nem haladja meg a 254 mm-t (vagy 10-es kód), illetve 635 mm vagy több (25-ös kód);

c) T típusú ideiglenesen használt tartalék gumiabroncsokra a II. melléklet 2.3.6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a csak az első ízben 1980. október 1-je előtt nyilvántartásba vett gépjárművekre történő felszerelésre szánt gumiabroncsokra.";

4. a 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"2. cikk

(1) A tagállamok az I. mellékletben megállapított feltételek szerint EK-típusjóváhagyást adnak minden olyan gumiabroncsnak, amely megfelel a II. melléklet követelményeinek és ezeket az I. mellékletben meghatározott jóváhagyási számmal látják el.

(2) A tagállamok az I. mellékletben megállapított feltételek szerint EK-típusjóváhagyást adnak minden olyan gumiabroncsnak, amely megfelel az V. melléklet követelményeinek és ezeket az I. mellékletben meghatározott jóváhagyási számmal látják el.

(3) A tagállamok a III. mellékletben megállapított feltételek szerint a gumiabroncsra vonatkozóan EK-típusjóváhagyást adnak minden járműnek, amennyiben a gumiabroncsok (megfelelő esetben beleértve a tartalék gumiabroncsokat is) megfelelnek a II. melléklet követelményeinek, valamint a IV. mellékletben a járművekre vonatkozóan megállapított követelményeknek és minden ilyen járművet a II. mellékletben meghatározott jóváhagyási számmal látnak el."

5. a mellékletek jegyzéke és a mellékletek az ezen irányelvhez csatolt melléklettel összhangban módosulnak;

6. a következő cikkel egészül ki:

"10a. cikk

(1) A tagállamok 2003. február 4-től kezdődően:

a) nem utasíthatják vissza az EK-típusjóváhagyás vagy nemzeti jóváhagyás megadását valamely járműtípusra vagy gumiabroncstípusra vonatkozóan, illetve

b) nem tilthatják meg járművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, illetve gumiabroncsok eladását vagy forgalomba helyezését vagy használatát

olyan okok miatt, amelyek a gumiabroncsokra vagy azok új járművekre szerelésére vonatkoznak, amennyiben a járművek vagy a gumiabroncsok megfelelnek az ezen – a 2001/43/EK irányelvvel módosított – irányelvben megállapított követelményeknek [8].

(2) 2003. augusztus 4-től kezdődően a tagállamok nem adhatnak EK-típusjóváhagyást és a nemzeti típusjóváhagyás megadását visszautasítják olyan gumiabroncstípusokra vonatkozóan, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoznak és nem felelnek meg ezen irányelv követelményeinek, a 2001/43/EK irányelv szerinti módosításokkal.

(3) 2003. augusztus 4-től kezdődően a tagállamok gumiabroncsaikkal vagy azok felszerelésével kapcsolatos okok miatt nem adhatnak EK-típusjóváhagyást és a nemzeti típusjóváhagyás megadását visszautasítják olyan járműtípusokra vonatkozóan, amelyek nem felelnek meg ezen irányelv követelményeinek, a 2001/43/EK irányelv szerinti módosításokkal.

(4) 2005. február 4-től kezdődően a tagállamok:

a) az új járműveket a 70/156/EGK irányelv rendelkezéseivel összhangban kísérő megfelelőségi igazolásokat az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdése alkalmazásában nem tekintik a továbbiakban érvényesnek, amennyiben ezen irányelv követelményeinek nem felelnek meg, a 2001/43/EK irányelv szerinti módosításokkal, és

b) visszautasítják a nyilvántartásba vételét, illetve megtiltják az értékesítését vagy forgalomba helyezését minden olyan új járműnek, amely nem felel meg az ezen irányelv követelményeinek, a 2001/43/EK irányelv szerinti módosításokkal.

(5) 2009. október 1-jétől kezdődően ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni a 2001/43/EK irányelv szerinti módosításokkal a 70/156/EK irányelv 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi gumiabroncsra, kivéve a C1d és C1e osztályba tartozó gumiabroncsokra, amelyekre 2010. október 1-jétől, illetve 2011. október 1-jétől kell ezeket alkalmazni."

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2002. augusztus 4. előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket legkésőbb 2003. február 4-től alkalmazzák.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

(1) Legkésőbb 2003. augusztus 4-ig a 4. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban el kell fogadni a 92/23/EGK irányelv módosítását, annak érdekében, hogy a gumiabroncsok tapadásvizsgálatait bevezessék.

(2) A Bizottság a gumiabroncsok zajszintjére vonatkozó határértékek bevezetéséből nyert tapasztalat fényében, az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 36 hónapon belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a műszaki fejlődés a biztonság veszélyeztetése nélkül megengedi-e, és ha igen, milyen mértékben az ezen irányelvvel módosított 92/23/EGK irányelv V. melléklete 4.2.1. szakaszának B és C oszlopában megjelölt határértékek bevezetését. E jelentés alapján a Bizottság 12 hónapon belül javaslatot tesz a 92/236EGK irányelv módosítására, tekintettel a biztonságra, a környezetre és a gurulási ellenállásra vonatkozó rendelkezések bevezetésére.

4. cikk

(1) A Bizottságot a 70/156/EGK irányelv 13. cikkével létrehozott, az irányelveknek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság, a továbbiakban: "bizottság" segíti.

(2) E bekezdés említésekor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszakot három hónapban kell meghatározni.

(3) A bizottság fogadja el a rá vonatkozó eljárási szabályzatot.

5. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

6. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2001. június 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

B. Rosengren

[1] HL C 30., 1998.1.28., 8. o.

[2] HL C 235., 1998.7.27., 24. o.

[3] Az Európai Parlament 1998. február 18-i véleménye (HL C 80., 1998.3.16., 90. o.), a Tanács 2000. április 13-i közös álláspontja (HL C 195., 2000.7.11, 16. o.) és az Európai Parlament 2000. szeptember 7-i határozata (HL C 135., 2001.5.7., 254. o.). Az Európai Parlament 2001. május 31-i határozata és a Tanács 2001. június 5-i határozata.

[4] HL L 129., 1992.5.24., 95. o. Az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

[5] HL L 42., 1970.02.23., 1. o. A legutóbb a 2000/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 203., 2000.8.10., 9. o.) módosított irányelv.

[6] HL L 371., 1992.12.19., 1. o.

[7] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[8] Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 17-i 2001/43/EK irányelve a gépjárművek és pótkocsijaik gumiabroncsairól és azok felszereléséről szóló 92/23/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 211., 2001.8.4., 25. o.)

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. A mellékletek jegyzéke a következőképpen módosul:

"I. MELLÉKLET | A gumiabroncsok EK-típusjóváhagyására vonatkozó igazgatási rendelkezések |

1. függelék | Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlő lap |

2. függelék | EK-típusbizonyítvány (gumiabroncsok) |

3. függelék | Adott típusú gumiabroncs EK-típusjóváhagyására vonatkozó adatközlő lap a gumiabroncs/út zajkibocsátásról |

4. függelék | EK-típusbizonyítvány (gumiabroncs/út zajkibocsátás) |

II. MELLÉKLET [1] | A gumiabroncsokra vonatkozó követelmények |

1. függelék | Magyarázó ábra |

2. függelék | Teherbírási indexekre vonatkozó jelzések és a hozzájuk tartozó legnagyobb szállítható tömeg |

3. függelék | A gumiabroncs jelöléseinek elhelyezése |

4. függelék | Nyomásindex és nyomás mértékegysége közötti összefüggés |

5. függelék | Bizonyos méretű gumik abroncsának, külső átmérőjének és keresztmetszete szélességének mérése |

6. függelék | A gumiabroncsok méretének mérési módszere |

7. függelék | Terhelés- és sebességvizsgálati eljárás |

8. függelék | A teherbírási index változása a sebesség függvényében; a teherjárművek radiál és diagonál gumiabroncsai |

III. MELLÉKLET | Igazgatási rendelkezések a járművek EK-típusjóváhagyásáról a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban |

1. függelék | A járműre vonatkozó adatközlő lap |

2. függelék | A jármű EK-típusbizonyítványa |

IV. MELLÉKLET | A járművekre vonatkozó követelmények a gumiabroncsok felszerelésével kapcsolatban |

V. MELLÉKLET | Gumiabroncs/út zajkibocsátás |

1. függelék | Vizsgálati módszer a gumiabroncs/út zajszint szabadfutású módszeréhez |

2. függelék | Vizsgálati jelentés |

VI. MELLÉKLET | A vizsgálat helyszínére vonatkozó követelmények |

2. Az I. melléklet helyébe a következő szöveglép:

"

I. MELLÉKLET

A GUMIABRONCSOK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

1. ADOTT GUMIABRONCSTÍPUSRA VONATKOZÓ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

1.1. Az adott gumiabroncstípusra vonatkozó EK-típusjóváhagyási kérelmet a 70/156/EGK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének megfelelően a gumiabroncs gyártója nyújtja be.

1.1.1 A II. mellékletnek megfelelően benyújtott EK-típusjóváhagyási kérelmet az 1. függelékben meghatározott adatközlő lapoknak megfelelően elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.

1.1.1.1. A kérelmet a gumiabroncs futófelületének mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal vagy arról készült jellemző fényképpel, valamint a mérőtárcsára felszerelt, felfújt gumiabroncs-köpenyt ábrázoló, a jóváhagyásra benyújtott gumiabroncstípus megfelelő méreteit (lásd a II. melléklet 6.1.1. és 6.1.2. szakaszát) feltüntető vázlatrajzzal együtt kell benyújtani (mindegyikből három példány szükséges).

1.1.1.2. A kérelmet a kijelölt műszaki szolgálat által a tesztről készített jegyzőkönyvvel, vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.

1.1.2. Az V. mellékletnek megfelelőn benyújtott EK-típusjóváhagyási kérelmet az 1. függelékben meghatározott adatközlő lapnak megfelelően elkészített, a gumiabroncs típusára vonatkozó hárompéldányos leírással együtt kell benyújtani.

1.1.2.1. A kérelmet a gumiabroncs futófelületének jellegzetes mintázatát ábrázoló vázlatrajzzal, rajzzal vagy fényképpel együtt kell benyújtani (mindegyikből három példány szükséges).

1.1.2.2. A kérelmet továbbá a kijelölt műszaki szolgálat által a tesztről készített jegyzőkönyvvel vagy a jóváhagyó hatóság által meghatározandó számú mintadarabbal együtt kell benyújtani.

1.2. A gyártó kérheti az EK-típusjóváhagyás kiterjesztését

1.2.1. oly módon, hogy az a II. mellékletnek megfelelő EK-típusjóváhagyások esetében a módosított gumiabroncstípusokra is kiterjedjen, és/vagy

1.2.2. oly módon, hogy az az V. mellékletnek megfelelő EK-típusjóváhagyások esetében a további gumiabroncs-méret megjelölésekre, és/vagy módosított márkanevekre, vagy a gyártó kereskedelmi leírására és/vagy a futófelület mintázatára is kiterjedjen.

1.3. 2005. december 31-ig a jóváhagyó hatóság a gumiabroncs gyártójának laboratóriumait a 70/156/EGK irányelv 14 cikke (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyott tesztlaboratóriumként elfogadhatják.

2. FELIRATOZÁSOK

2.1. Az EK-típusjóváhagyásra benyújtott adott gumiabroncstípus mintadarabjain fel kell tüntetni a kérelmező jól látható és letörölhetetlen védjegyét vagy nevét, valamint megfelelő helyet kell hagyni az e melléklet 4. szakaszában előírt EK-típusjóváhagyási jel feltüntetésére.

3. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

3.1. A 70/156/EGK irányelv 4. cikkének megfelelő EK-típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.1. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncstípus estében, amely megfelel a II. melléklet követelményeinek.

3.1.1. A II. mellékletnek megfelelő gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetéséről szóló értesítést a tagállamokkal a 70/156/EGK irányelv 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.

3.1.2. A 70/156/EGK irányelv 4. cikkének megfelelő EK-típusjóváhagyást meg kell adni, továbbá az EK-típusjóváhagyási számot ki kell adni minden, a fenti 1.1.2. szakasszal összhangban benyújtott gumiabroncstípus estében, amely megfelel az V. melléklet követelményeinek.

3.2.1. Az V. mellékletnek megfelelő gumiabroncs esetében a jóváhagyásról, vagy a jóváhagyás kiterjesztéséről, vagy elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve a gyártás végleges megszüntetéséről szóló értesítést a tagállamokkal a 70/156/EGK irányelv 4. cikke (6) bekezdésével összhangban közölni kell.

3.3. Minden, a típusjóváhagyást megkapott gumiabroncstípust EK-típusjóváhagyási számmal kell ellátni. Ugyanaz a tagállam nem adhatja ugyanazt a számot más gumiabroncstípusnak. Különösen a II. mellékletnek megfelelően kiadott jóváhagyási számoknak és az V. melléklet alapján kiadott EK-típusjóváhagyási számoknak kell különbözőnek lenniük.

4. EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELÖLÉS

4.1. Minden olyan gumiabroncson, amely ezen irányelvnek megfelelően EK-típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncstípusnak felel meg, fel kell tüntetni a megfelelő EK-típusjóváhagyási jelet.

4.2. Az EK-típusjóváhagyási jel egy téglalapból áll, amely egy kis "e" betűt tartalmaz, amelyet a 70/156/EGK irányelv VII. melléklete szerint a típusjóváhagyást kiadó tagállam megkülönböztető jele követ. Az EK-típusjóváhagyási szám a gumiabroncshoz kiadott bizonyítványon feltüntetett EK-típusjóváhagyási számból áll, amelyet két számjegy követ: "00" a haszongépjárművekhez használt gumiabroncsok, és "02" a személygépkocsikhoz használt gumiabroncsok esetében.

4.2.1. Az EK-típusjóváhagyási jelet alkotó téglalap hossza legalább 12 mm, magassága legalább 8 mm. A betűk és számok magassága legalább 4 mm.

4.3. Az EK-típusjóváhagyási jeleket és számokat, és bármely további, a II. melléklet 3. szakasza által előírt jelet – ez utóbbi a II. melléklet előírásainak megfelelően kiadott típusjóváhagyásra vonatkozik – az említett szakaszban előírt módon kell feltüntetni.

4.4. Az V. mellékletnek megfelelően kiadott jóváhagyási számokat egy "s" betű követi, amely a "sound (hang)" szó rövidítése.

4.5. Az EK-típusjóváhagyási jel mintája az alábbi:

+++++ TIFF +++++

A fent megadott EK-típusjóváhagyási jelet viselő gumiabroncs tehergépjárművekhez használt gumiabroncs (00), amely megfelel az EK-előírásoknak (e), amelyre az EK-típusjóváhagyási jelet Írországban adták ki (24), a II. mellékletnek megfelelően 479-es szám szerint, és Olaszországban (3), az V. mellékletnek megfelelően 687-es szám szerint.

Megjegyzés:

a "479" és "687" számok (EK-típusjóváhagyási számok), valamint a "24" és "3" számok (az EK-jóváhagyást megadó tagállamok betűjelei és számai) csak tájékoztató jellegűek.

A jóváhagyási számokat a téglalaphoz közel kell elhelyezni, akár fölé, alá, jobbra vagy balra. A jóváhagyási szám jegyeinek az "e" betű azonos oldalán kell lenniük és egy irányba kell mutatniuk.

5. GUMIABRONCSTÍPUSOK MÓDOSÍTÁSA

5.1. Ha a II. mellékletnek megfelelő vagy az V. mellékletnek megfelelő típusjóváhagyást kapott gumiabroncsot módosítanak, akkor a 70/156/EGK irányelv 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.2. Ha a II. mellékletnek megfelelően típusjóváhagyást kapott gumiabroncs futófelületének mintázatát módosítják, akkor a II. mellékletben előírt teszteket nem szükséges megismételni.

5.3. Ha az V. mellékletnek megfelelően típusjóváhagyást kapott gumiabroncs egy sorozatát gumiabroncsméret-megjelöléssel vagy védjegyekkel látják el, a típusjóváhagyó hatóság határozza meg az újratesztelés követelményeit.

5.4. Ha az V. mellékletnek megfelelően típusjóváhagyással rendelkező gumiabroncs egy sorozata futófelületének mintázatát módosítják, akkor egy reprezentatív mintacsoportot újra kell tesztelni, kivéve ha a típusjóváhagyó hatóság meg van győződve, hogy a módosítás nem befolyásolja a gumiabroncs/út zajkibocsátást.

6. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

6.1. A gyártásmegfelelőség biztosítására vonatkozó általános szabályokat a 70/156/EGK irányelv 10. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban kell elfogadni.

6.2. Különösen az V. melléklet 1. függeléke szerinti, a termelés megfelelőségének ellenőrzése érdekében elvégzett ellenőrzések során, ha a tesztelt gumiabroncs zajszintje legfeljebb 1 db(A)-val haladja meg az V. melléklet 4.2. szakaszában meghatározott határértékeket, akkor a termelést úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a fent említett V. melléklet 4. szakaszában meghatározott követelményeknek.

"

3. Az I. melléklet 1. függelékének címe a következő:

"1. függelék

EGY ADOTT GUMIABRONCSTÍPUS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ.… SZ. ADATKÖZLŐ LAP

(a 92/23/EGK irányelv II. melléklete)"

4. Az I. melléklet 2. függelékének címe a következő:

"2. függelék

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

(gumiabroncsok)

MINTA

(legnagyobb méret: A4 [210 mm × 297 mm])"

5. Az I. melléklet 2. függelékében a

"– Közlemény"

pont a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

"– a típusjóváhagyás visszavonásáról (1),

– a termelés megszüntetéséről (1)"

6. Az I. melléklet a következő függelékekkel egészül ki: "

3. függelék

EGY ADOTT TÍPUSÚ GUMIABRONCS EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ… sz. ADATKÖZLŐ LAP A GUMIABRONCS/ÚT ZAJKIBOCSÁTÁSRÓL

(a 92/23/EGK irányelv V. melléklete)

Az alábbi információt, ha szükséges három példányban, tartalomjegyzékkel ellátva kell benyújtani. Az esetleges rajzokat megfelelő méretben és részletességgel kell benyújtani A4-es formátumban vagy A4-es formátumra hajtogatott méretben. A teljesítményre vonatkozó lényeges információkat is be kell nyújtani a mikroprocesszor által vezérelt funkciók esetében.

1. ÁLTALÁNOS ADATOK

1.1. A gyártó neve:

1.2. A kérelmező neve és címe:

1.3. A gyártó üzem(ek) címe(i):

1.4. Az adott gumiabroncs kért típusjóváhagyásához használandó márkanév/nevek, kereskedelmi leírás(ok), vagy védjegy(ek).

2. GUMIABRONCSOK

2.1. Gumiabroncs besorolás: (C1 osztály, C2 osztály vagy C3 osztály)

2.2. Használati kategória: (normál, téli, vagy speciális)

2.3. A gumiabroncs-méretek megjelölt tartományában használt futófelület mintázatok főbb jellemzőinek részletei, tekintettel a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatásra. Ez lehet rajz, fénykép vagy leírás, de elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a típusjóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat megállapítsa, hogy a fő jellemzők utólagos megváltoztatása kedvezőtlenül befolyásolja-e a gumiabroncs/út zajkibocsátást.

Megjegyzés:

A gumiabroncs futófelülete mintázata és szerkezete kis mértékű megváltoztatásának a gumiabroncs/út zajkibocsátásra gyakorolt hatását a termelés megfelelőségének ellenőrzése során állapítják meg.

2.4. A gumiabroncs szerkezete

2.5. A futófelület-mintázatok megjelöléseinek listája: (adja meg az egyes védjegyek, vagy márkanevek vagy kereskedelmi leírások vonatkozásában a gumiabroncs-megjelölések jegyzékét a 92/23/EGK irányelv II. melléklete 2.17. szakasza szerint, megfelelő esetben kiegészítve azt a C1 osztályú gumiabroncsok esetében a "Reinforced", vagy "Extra load" megjelöléssel.)

4. függelék

+++++ TIFF +++++

"

7. A IV. mellékletben a 3.1.1. szakasz a következőképpen módosul:

"3.1.1. A 3.7.4. szakasz rendelkezéseire is figyelemmel minden járműre szerelt gumiabroncsot, megfelelő esetben beleértve a pótkerekeket is, el kell látni az I. melléklet 4. szakaszában meghatározott EK-típusjóváhagyási jellel (jelekkel), vagy a 30., illetve 54. UN/ECE rendeleteknek való megfelelést jelölő típus-jóváhagyási jellel. Az UN/ECE típus-jóváhagyási jelek csak a II. mellékletnek megfelelően kibocsátott EK-típusjóváhagyási jelekkel egyenértékűek."

8. A következő melléklettel és függelékekkel egészül ki: "

V. MELLÉKLET

GUMIABRONCS/ÚT ZAJKIBOCSÁTÁS

1. HATÁLY

Ezt a melléklet a gumiabroncsok mint alkatrészek EK-típusjóváhagyására kell alkalmazni, a gumiabroncs/út zajkibocsátások tekintetében.

2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában a II. melléklet meghatározásait kell alkalmazni, kivéve a 2.1. szakasz szerinti meghatározást, amely a következőképpen módosul:

2.1. "Gumiabroncstípus":

az e mellékletnek megfelelő típusjóváhagyással kapcsolatban (gumiabroncs/út zajkibocsátás) a gumiabroncsok méretmegjelölésének jegyzéke (lásd a II. melléklet 2.17 szakaszát), márkanevek és kereskedelmi leírások jegyzéke által meghatározott gumiabroncs-sorozatok, amelyek nem különböznek az alábbi alapvető tulajdonságokban:

- a gyártó neve,

- a gumiabroncs besorolása (lásd ennek a mellékletnek a 2.4. szakaszát),

- a gumiabroncs szerkezete (lásd a II. melléklet 2.1.4. szakaszát),

- használati kategória (lásd a II. melléklet 2.1.3. szakaszát),

- C1 osztályú abroncsokra nézve. Megerősített vagy Extra teherbírású,

- a futófelület mintázata (lásd az I. melléklet 3. függeléke szerinti A4-es adatközlő lap 2.3 szakaszát).

Megjegyzés:

A gumiabroncs futófelülete mintázata és szerkezete kis mértékű megváltoztatásának a gumiabroncs/út-zajkibocsátásra gyakorolt hatását a termelés megfelelőségének ellenőrzése során állapítják meg.

Ezen kívül a következő meghatározásokat szintén alkalmazni kell:

2.2. "Márkanév vagy kereskedelmi leírás":

a gumiabroncsnak a gumiabroncs gyártója által meghatározott azonosítása. A márkanév megegyezhet a gyártóval és a kereskedelmi leírás megegyezhet a védjeggyel.

2.3. "Gumiabroncs/út zajkibocsátás":

a mozgásban lévő gumiabroncsok és az út felületének érintkezése során keletkező zaj.

2.4. Ennek a mellékletnek az alkalmazásában a következő osztályozást kell alkalmazni:

C1 osztály | személygépkocsik gumiabroncsai (lásd a II. melléklet 2.32. szakaszát) |

C2 osztály | tehergépjárművek gumiabroncsai (lásd a II. melléklet 2.33. szakaszát), amelyek teherbírási indexe egyes felállásban ≤ 121 és sebességkategóriájának jele ≥ "N" (lásd a II. melléklet 2.29.3 szakaszát) |

C3 osztály | tehergépjárművek gumiabroncsai (lásd a II. melléklet 2.33. szakaszát), amelyek teherbírási indexe egyes felállásban ≤ 121 és sebességkategóriájának jele ≥ "M" (lásd a II. melléklet 2.29.3 szakaszát), vagy az olyan tehergépjárművek gumiabroncsai (lásd a II. melléklet 2.33. szakaszát), amelyek teherbírási indexe egyes felállásban ≥ 122. |

3. JELÖLÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.1. Az I. melléklet 4. szakaszában és a II. melléklet 3. szakaszában megadott egyéb jelzési követelmények mellett a gumiabroncs a következő jelöléseket viseli:

3.1.1. a gyártó neve vagy védjegye; a márkanév, a kereskedelmi leírás vagy védjegy.

4. GUMIABRONCS/ÚT ZAJKIBOCSÁTÁSI KÖVETELMÉNYEK

4.1. Általános követelmények

Ugyanazzal a méretmegjelöléssel és futófelület mintázattal rendelkező, a gumiabroncs-sorozatra nézve reprezentatív négy gumiabroncsból álló készletet gumiabroncs/út zajkibocsátási szint tesztnek vetnek alá, az 1. függelékben meghatározottak szerint.

4.2. Az 1. függelék 4.5. szakaszával összhangban meghatározott zajszintek nem haladják meg a következő határértékeket:

4.2.1. C1 osztályú gumiabroncsok, tekintettel a tesztelt gumiabroncs névleges keresztmetszetének szélességére (lásd II. melléklet, 2.17.1.1. szakasz):

Gumiabroncs osztályNévleges keresztmetszet szélessége (mm) | Határértékek dB(A)-ban |

A | B [4] | C [4] [5] |

C1a | ≤ 145 | 72 [1] | 71 [1] | 70 |

C1b | > 145 ≤ 165 | 73 [1] | 72 [1] | 71 |

C1c | > 165 ≤ 185 | 74 [1] | 73 [1] | 72 |

C1d | > 185 ≤ 215 | 75 [2] | 74 [2] | 74 |

C1e | > 215 | 76 [3] | 75 [3] | 75 |

4.2.1.1 A megerősített (vagy extra teherbírású) gumiabroncsokra nézve (lásd a II. melléklet 3.1.8. szakaszát) a 4.2.1. szakasz határértékeit 1 dB(A)-val növelni kell.

4.2.1.2 A "speciális" használati kategóriába tartozó gumiabroncsokra nézve (lásd a II. melléklet 2.1.3. szakaszát) a 4.2.1. szerinti határértékeit 2 dB(A)-val növelni kell.

4.2.2. C2 osztályba tartozó gumiabroncsok, tekintettel a gumiabroncs-sorozat használati kategóriájára (lásd II. melléklet, 2.1.3. szakasz):

Használati kategória | dB(A)-ban kifejezett határérték |

Normál | 75 |

Téli | 77 |

Speciális | 78 |

4.2.3. C3 osztályba tartozó gumiabroncsok, tekintettel a gumiabroncs-sorozat használati kategóriájára (lásd II. melléklet, 2.1.3. szakasz):

Használati kategória | dB(A)-ban kifejezett határérték |

Normál | 76 |

Téli | 78 |

Speciális | 79 |

1. függelék

TESZTELJÁRÁS A GUMIABRONCS/ÚT ZAJSZINTEK SZABADFUTÁSÚ MÓDSZERÉHEZ

0. Bevezetés

A bemutatott módszer a mérési eszközök, mérési feltételek és a mérési módszer leírását tartalmazza a meghatározott útfelületen nagy sebességgel guruló tesztjárműre illesztett gumiabroncsok zajszintjének megállapítása érdekében. A legmagasabb hangnyomásszintet a tesztjármű szabadfutású szakaszában nyílt terepen, távolban elhelyezett mikrofonokkal kell rögzíteni; a referenciasebesség végső eredményét lineáris regresszióanalízissel nyerik. Az ilyen teszteredmények nem vonatkoztathatók a motor révén történő gyorsulás és a fékezést követő lassulás során mért gumiabroncs zajszintekre.

1. Mérési eszközök

1.1. Akusztikai mérések

A hangszintmérő vagy az ezzel egyenértékű mérőrendszer a gyártó által javasolt szélárnyékoló eszközzel együtt legalább az IEC 60651 második kiadásával összhangban álló 1. típusú eszközökre vonatkozó követelményeknek felel meg.

A méréseket az A frekvenciasúlyozás és az F idősúlyozás alkalmazásával kell végezni.

Az A súlyozású hangszint periodikus megfigyelését is magában foglaló rendszerek alkalmazásakor a leolvasást legfeljebb 30 milliszekundumos időszakonként kell elvégezni.

1.1.1. Kalibrálás

Minden mérési szakasz kezdetén és végén a teljes mérőrendszer ellenőrzését hangkalibráló berendezés segítségével kell elvégezni, amely megfelel az IEC 942:1988 szerinti, legalább 1. osztályba tartozó pontosságú hangkalibráló berendezések követelményeinek. A két egymást követő ellenőrzés leolvasott értékei közötti eltérés további kiigazítások nélkül 0,5 dB-nél kevesebb, vagy ezzel egyenlő. Ennek az értéknek a túllépése esetén a legutolsó kielégítő ellenőrzést követő mérések eredményeit figyelmen kívül kell hagyni.

1.1.2. Megfelelés a követelményeknek

Azt, hogy a hangkalibráló berendezés megfelel-e az IEC 60942:1988 követelményeinek, évente egyszer igazolja, és azt, hogy a műszerrendszer megfelel-e az IEC 60651:1979/A1:1993 második kiadása követelményeinek, legalább kétévente igazolja a megfelelő szabványokkal kapcsolatos kalibráció elvégzésére felhatalmazott laboratórium.

1.1.3. A mikrofon elhelyezése

A mikrofont (vagy mikrofonokat) a CC1 referencia nyomvonaltól (1. ábra) 7,5 m ± 0, 05 m távolságra és a talaj felett 1,2 m ± 0, 02 m távolságra kell elhelyezni. Legnagyobb érzékenységű tengelye vízszintes és a jármű nyomvonalára (CC1 vonal) merőleges kell hogy legyen.

1.2. A sebességre vonatkozó mérések

A jármű sebességét ± 1 km/h vagy ennél pontosabb eszközökkel kell mérni, amikor a jármű eleje eléri a PP' vonalat (1. ábra).

1.3. A hőmérséklet mérése

A levegő és a tesztfelület hőmérsékletének mérése kötelező. A hőmérő eszközök pontossága ± 1 °C–on belül kell, hogy legyen.

1.3.1. A levegő hőmérséklete

A hőmérséklet-érzékelőt takarásmentes környezetben, a mikrofonhoz közel úgy kell elhelyezni, hogy ki legyen téve a légmozgásnak, de a közvetlen napsugárzástól védve legyen. Az utóbbi árnyékoló ellenzővel vagy más hasonló eszközzel érhető el. Az érzékelőt a tesztfelület fölött 1,2 m ± 0, 1 m magasságban kell elhelyezni, a tesztfelület hőkisugárzásának az alacsony légáramlatokra gyakorolt hatása minimalizálása érdekében.

1.3.2. A tesztfelület hőmérséklete

A hőmérséklet-érzékelőt úgy kell elhelyezni, hogy a mért hőmérséklet reprezentatív módon mutassa a keréknyom hőmérsékletét, és ne legyen hatással a hang mérésére.

Érintkezésen alapuló hőmérséklet-érzékelő használata esetén hővezető anyagot kell elhelyezni a felület és az érzékelő között a megfelelő hőérintkezés biztosítása érdekében.

Sugárzáson alapuló hőmérő (pirométer) használata esetén a magasságot úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa legalább 0,1 m átmérőjű mérési terület lefedését.

1.4. A szél mérése

A berendezésnek ± 1 m/s tűréssel kell alkalmasnak lennie a szélsebesség mérésére. A szelet a mikrofon magasságában kell mérni. A szél irányát, hivatkozva a jármű haladási irányára, rögzíteni kell.

2. A mérés körülményei

2.1. A teszt helyszíne

A teszt helyszínének a központi szakaszból és az azt körülvevő alapvetően lapos tesztterületből kell állnia. A mérési szakasz vízszintes; a tesztfelület minden mérés során száraz és tiszta kell, hogy legyen. A tesztfelület a mérést megelőzően vagy annak során mesterségesen nem hűthető.

A teszt útvonalát úgy kell meghatározni, hogy a hangforrás és a mikrofon közötti szabad hangtér feltételei 1 dB(A) értéken belül teljesüljenek. A feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a mérési szakasz középpontjától számított 50 méteren belül nincsenek nagy hangvisszaverő tárgyak, úgymint kerítések, sziklák, hidak vagy épületek. A tesztútvonal felületének és a teszthelyszín méreteinek összhangban kell állniuk ennek a mellékletnek a 2. függelékével.

A legalább 10 méteres sugarú központi rész porhótól, magas fűtől, laza talajtól, salaktól és hasonló anyagoktól mentes. Nem lehet olyan akadály, amely a mikrofon környezetében befolyásolhatja a hangteret, és senki nem áll a hangforrás és a mikrofon között. A méréseket végző kezelő és a méréseken részt vevő megfigyelőknek úgy kell elhelyezkedniük, hogy ne befolyásolják a mérőeszközök leolvasását.

2.2. Időjárási feltételek

Mérések nem végezhetők rossz légköri körülmények között. Biztosítani kell, hogy az eredményeket széllökések ne befolyásolják. A teszt nem végezhető, ha a mikrofon magasságában mért szélsebesség meghaladja az 5 m/s-ot.

Mérések nem végezhetők, ha a levegő hőmérséklete 5 °C alatt vagy 40 °C fölött van, vagy ha a tesztfelület hőmérséklete 5 °C alatt vagy 50 °C fölött van.

2.3. Környezeti zajok

A háttérzajok szintje (bármilyen szélhangot is beleértve) legalább 10 dB(A) értékkel kevesebb, mint a mért gumiabroncsút hangkibocsátás. A mikrofonra megfelelő szélárnyékoló eszköz szerelhető, ha figyelembe veszik a mikrofon érzékenységére és irányhatású tulajdonságaira gyakorolt hatását.

Minden mérést, amelyet olyan kiugró hang befolyásol, amely úgy tűnik, hogy a gumiabroncsok általános hangszintjének tulajdonságaihoz nem kapcsolódik, figyelmen kívül kell hagyni.

2.4. A tesztjárműre vonatkozó követelmények

2.4.1. Általános követelmények

A tesztjármű pontosan két tengelyre felszerelt, négyszer egy darab gumiabronccsal rendelkező gépjármű.

2.4.2. A jármű terhelése

A jármű a lenti 2.5.2. szakaszban meghatározott teszt-gumiabroncsterhelésnek megfelelően terhelhető.

2.4.3. Tengelytávolság

A teszt-gumiabroncsokat viselő két tengely közötti távolság a C1 osztály 3,50 m-nél kevesebb, a C2 és C3 osztály esetében 5 m-nél kevesebb.

2.4.4. A jármű által a hangszint mérésére gyakorolt hatás minimalizálására szolgáló intézkedések

Annak biztosítására, hogy a gumiabroncs zajt a jármű felépítése ne befolyásolja jelentősen, a következő követelmények és ajánlások irányadóak.

Követelmények:

a) Sárfogó gumikat, vagy más, a sár felfogására alkalmas kiegészítő eszközt nem lehet felszerelni

b) A gumiabroncsok és a keréktárcsák közvetlen közelében tilos olyan elemek hozzáadása vagy eltávolítása, amelyek a kibocsátott zajt lefoghatják.

c) A kerékbeállítás (összetartás, dőlés és csaphátradőlés) teljes mértékben a jármű gyártójának ajánlásaival összhangban történik.

d) Járulékos hangelnyelő anyagok elhelyezése a kerékburkolatban vagy az alváz alatt tilos.

e) A felfüggesztés olyan feltételekkel történik, hogy a jármű tesztelőírásokkal összhangban történő megterhelése nem eredményezi a hasmagasság rendellenes csökkenését. Amennyiben elérhető, a karosszéria szintjét szabályozó rendszereket úgy kell kiigazítani, hogy a hasmagasság a teszt során a terhelés nélküli állapotra vonatkozó normál érték legyen.

Ajánlások a mellékzörejek elkerülése érdekében:

a) Ajánlott a jármű azon alkatrészeinek eltávolítása vagy módosítása, amelyek hozzájárulnak a jármű háttérzajához. A tesztjelentésben minden eltávolítást vagy módosítást rögzíteni kell.

b) A tesztelés során ellenőrizni kell, hogy a fékek esetleg nincsenek teljesen kiengedve, ami fékzajt eredményez.

c) Meg kell győződni arról, hogy az elektromos hűtőventillátorok nem működnek.

d) A jármű ablakai és tetőablaka a teszt során zárva vannak.

2.5. Gumiabroncsok

2.5.1. Általános követelmények

A tesztjárműre négy ugyanolyan, azonos típusú és sorozatú gumiabroncsot kell szerelni. A 121-nél nagyobb terhelési kapacitásindexszel rendelkező és kettős felhelyezési javaslattal el nem látott abroncsok esetében az ilyen, azonos típusú és sorozatú abroncsokból kettőt a tesztjármű hátsó tengelyére kell felszerelni; az első tengelyre a tengelyterhelésnek megfelelő méretű és minimális mélységig lekoptatott gumikat kell szerelni annak érdekében, hogy a megfelelő szintű biztonság megőrzése mellett minimálisra csökkentsék a gumiabroncs/út érintkezési zaj hatását. A téli gumiabroncsok, amelyeket bizonyos tagállamokban a súrlódás növelése érdekében szegekkel láthatnak el, e felszerelés nélkül tesztelendők. A vonatkozó különleges illesztési előírásokkal ellátott gumiabroncsokat ezekkel az előírásokkal összhangban (például forgási irány) kell tesztelni. A gumiabroncsok a bejáratás előtt teljes futómintázat-mélységgel rendelkeznek.

A gumiabroncsok a gumiabroncs gyártója által engedélyezett keréktárcsán tesztelendők.

2.5.2. A gumiabroncs terhelése

A tesztjárműn levő gumiabroncsokra egyenként helyezett Qt tesztteher a Qr referenciateher 50-90 %-át teszi ki, de a Qt, avr átlagos tesztteher a Qr referenciateher 75 ± 5 %-a.

A Qr referenciateher minden gumiabroncstípusra nézve a gumiabroncs teherbírási indexéhez kapcsolódó legnagyobb tömegnek felel meg. Amennyiben a teherbírási index két, dőlt vonallal (/) elválasztott számból áll, az első számra kell hivatkozni.

2.5.3. A felfújt gumiabroncs nyomása

A tesztjárműre szerelt minden gumiabroncs Pt tesztnyomással rendelkezik, amely nem nagyobb a Pr referencianyomásnál, és a következő tartományon belül marad:

+++++ TIFF +++++

ahol Pr az oldalfalon feltüntetett nyomásindexnek megfelelő nyomás.

A C1 osztály esetében a referencianyomás Pr = 250 kPa a "standard" gumiabroncsokra és 290 kPa a "megerősített" abroncsokra, a legkisebb tesztnyomás Pt = 150 kPa.

2.5.4. A tesztelést megelőző előkészületek

A tesztelést megelőzően a gumiabroncsokat be kell járatni az öntési folyamat eredményeként létrejött összetett csomók vagy a futómintázat egyéb jellemzőinek eltávolítása érdekében. Ehhez normális esetben 100 km szabályos közúti használatban megtett út szükséges.

A tesztjárműre szerelt gumiabroncsok ugyanabba az irányba forognak, mint a bejáratás alatt.

A tesztelést megelőzően a gumiabroncsokat tesztkörülmények szerinti használattal kell bemelegíteni.

3. A tesztelés módja

3.1. Általános feltételek

A járművet minden mérés során egyenes vonalban kell keresztülvezetni a mérési szakaszon (AA' – BB'), oly módon, hogy a jármű hosszanti irányú középsíkja a CC' vonalhoz a lehető legközelebb legyen.

Amikorra a tesztjármű elülső része elérte az AA' vonalat, addigra a járművezetőnek a sebességváltót üres fokozatba kell tennie és a motort le kell állítania. Ha a mérés során a tesztjármű rendellenes zajt (pl. ventilátor, önindítás) bocsát ki, a tesztet meg kell ismételni.

3.2. A mérések jellege és száma

Az A súlyozású decibelekben (dB(A)) kifejezett legnagyobb hangszintet az első tizedesjegyig kell mérni, amikor a jármű az AA' és BB' vonal (1. ábra – a jármű elülső része AA' az vonalon, a jármű hátsó része a BB' vonalon) között szabadfutási szakaszban van. Ez az érték képezi a mérés eredményét.

A tesztjármű minden oldalán legalább négy mérést kell végezni a 4.1. szakaszban meghatározott referenciasebességnél alacsonyabb tesztsebesség mellett, és legalább négy mérést kell végezni a referenciasebességnél nagyobb tesztsebesség mellett. Ezek a sebességek megközelítőleg kiegyenlítetten helyezkednek el a 3.3. szakaszban meghatározott sebességtartományon belül.

3.3. Tesztsebességek

A tesztjármű sebessége a következő tartományon belül van:

i. 70 km/h és 90 km/h között a C1 és C2 osztályú gumiabroncsok esetében;

ii. 60 km/h és 80 km/h között a C3 osztályú abroncsokra nézve.

4. Az eredmények értelmezése

A mérés érvénytelen, ha nem szokványos eltérést rögzítenek a legmagasabb érték és a többi érték között.

4.1. A teszteredmény meghatározása

A végleges eredmény meghatározására használt Vref referenciasebesség a következő:

i. 80 km/h a C1 és C2 osztályú gumiabroncsokra nézve;

ii. 70 km/h a C3 osztályú gumiabroncsokra nézve.

4.2. A zajmérések regresszióanalízise

A (hőmérséklettel nem korrigált) Lr gumiabroncs–út zajszintet regresszióanalízissel kell meghatározni dB(A)-ban, a következőknek megfelelően:

+++++ TIFF +++++

ahol:

L

az Li zajszintek dB(A)-ban mért átlaga:

+++++ TIFF +++++

n a mérések száma (n ≥ 16)

v

a vi sebességek logaritmusainak átlaga

+++++ TIFF +++++

Továbbá

+++++ TIFF +++++

a a regressziós vonal meredeksége dB(A)-ban:

+++++ TIFF +++++

4.3. Hőmérséklet korrekció

A C2 osztályú gumiabroncsokra vonatkozóan a végleges eredményt hőmérsékletkorrekció alkalmazásával a href tesztfelületi referenciahőmérsékletre kell normalizálni, a következőknek megfelelően:

+++++ TIFF +++++

ahol J a tesztfelület mért hőmérséklete,

θ

= 20°C,

A C1 osztályú gumiabroncsok esetében a K együttható –0,03 dB(A)/ °C, ha J > Jref és K –0,06 dB(A)/ °C ha J < Jref.

A C2 osztályú gumiabroncsok esetében a K együttható –0,02 db(A)/ °C.

Ha a tesztfelület mért hőmérséklete nem legfeljebb 5 °C-kal változik az adott gumiabroncs-sorozat zajszintjének meghatározásához szükséges valamennyi mérés során, akkor a hőmérséklet-korrekciót csak az utolsó rögzített gumiabroncsút zajszint esetében lehet elvégezni a fentiek szerint, felhasználva a mért hőmérséklet-korrekciót csak az utolsó jegyzőkönyvezett gumiút zajszint esetében lehet elvégezni a fentiek szerint, a mért hőmérsékleti értékek számtani középértékét alkalmazva. Egyéb esetben valamennyi mért Li zajszintet korrigálni kell, a zaj rögzítése idején mért hőmérsékleti értékeket alkalmazva.

A C3 osztályú gumiabroncsok estében nincs hőmérséklet-korrekció.

4.4. A mérőműszerek pontatlanságának figyelembevétele érdekében a 4.3 szakasz szerinti eredményeket 1 db(A)-val csökkenteni kell.

4.5. A végleges eredményt, a hőmérséklettel korrigált, db(A)-ban megadott LR(Jref) gumiabroncsút-zajszintet a legközelebbi egész értékre kell lefelé kerekíteni.

+++++ TIFF +++++

1. ábra:A mikrofonok elhelyezése a mérés során

2. függelék

TESZTJELENTÉS

A tesztjelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) időjárási viszonyok, beleértve a levegő és a tesztfelület hőmérsékletét minden teszt során;

b) az arra irányuló ellenőrzésének az ideje és módja, hogy a tesztfelület megfelel-e az ISO 10844:1994 szabványnak;

c) tesztelési keréktárcsa-szélesség;

d) a gumiabroncs adatai: gyártó, márkanév, kereskedelmi név, méret, terhelési mutató, referencianyomás;

e) a tesztjármű leírása, tengelytávolság;

f) Qt típus tesztterhelés N-ban, valamint az egyes gumiabroncsokra vonatkozó Qr referenciaterhelés százalékában megadva, Qt, avr átlagos tesztterhelés N-ban, valamint a Qr referenciaterhelés százalékában megadva;

g) hideg felfújt nyomás kPa-ban minden tesztelt gumiabroncsra;

h) tesztsebességek a PP' vonal átlépésekor;

i) a legnagyobb A-súlyozású zajszintek az egyes tesztekre és az egyes mikrofonokra megadva;

j) LR teszteredmény: A-súlyozású zajszint decibelben megadva a referenciasebesség mellett, hőmérsékletkorrekció után (megfelelő esetben), a legközelebbi egész értékre lefelé kerekítve;

k) regressziós vonal meredeksége.

"

9. A következő melléklettel egészül ki:

"

VI. MELLÉKLET

A TESZT HELYSZÍNÉNEK MEGHATÁROZÁSA

1. Bevezetés

Ez a melléklet határozza meg a tesztpálya fizikai jellemzőire és fekvésére vonatkozó követelményeket. Ezek a speciális szabványon [1] alapuló meghatározások írják le a szükséges fizikai jellemzőket, valamint e jellemzők tesztelésének módszereit.

2. A felület jellemzőire vonatkozó követelmények

A felület akkor tekinthető e szabvány szerint megfelelőnek, ha annak szerkezetét és kavicstartalmát, vagy hangelnyelési együtthatóját megmérték, és úgy találták, hogy megfelelnek a lenti 2.1-2.4. szakaszoknak, továbbá ha a külső kialakításra vonatkozó (3.2. szakasz) követelményeknek is megfelel.

2.1. Reziduális hézagtartalom

A tesztút burkolatának reziduális hézagtartalma (VC) nem haladhatja meg a 8 %-ot. A mérési eljárásra vonatkozóan lásd a 4.1. szakaszt.

2.2. Hangelnyelési együttható

Ha a felület nem felel meg a reziduális hézagtartalomra vonatkozó követelményeknek, a felület csak akkor elfogadható, ha annak hangelnyelési együtthatója α£0,10. A mérési eljárásra vonatkozóan lásd a 4.2. szakaszt. A 2.1. és 2.2. szakaszok követelményei akkor is teljesülnek, ha csak a hangelnyelést mérték meg, és az α£0,10.

Megjegyzés:

A legfontosabb jellemző a hangelnyelés, bár a reziduális hézagtartalom mérése elterjedtebb az útépítők körében. A hangelnyelés mérésére azonban csak akkor van szükség, ha a felület nem felel meg a hézagokra vonatkozó követelményeknek. Ennek indoka, hogy a reziduális hézagtartalom mind a mérés, mind a fontosság szempontjából viszonylag nagy bizonytalanságot mutat, ezért egyes felületeket tévesen utasítanak vissza, ha azokat csak a hézagtartalom alapján vizsgálják.

2.3. Szerkezetmélység

A volumetrikus módszerrel (lásd az alábbi 4.3. szakaszt) mért szerkezetmélységnek (TD) az alábbinak kell lennie:

TD ≥ 0,4 mm

2.4. A felület homogenitása

Minden gyakorlati erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a felület a tesztterületen a lehető leghomogénebb legyen. Ez vonatkozik a szerkezetre és a hézagtartalomra, de arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha a gördülési folyamat egyes helyeken hatékonyabb gördülést mutat, mint másutt, akkor annak szerkezete eltérő lehet, és bukkanókat okozó egyenetlenségek is előfordulhatnak.

2.5. A teszt ideje

Annak ellenőrzése érdekében, hogy a felület továbbra is megfelel-e a szerkezetre és a hézagtartalomra, vagy a hangelnyelésre vonatkozóan az e mellékletben meghatározott követelményeknek, a felület időszakos tesztelését az alábbi időközönként kell elvégezni:

a) a reziduális hézagtartalomra (VC) vagy a hangelnyelésre (α) vonatkozóan:

amikor a felület új;

ha a felület újkorában megfelel a követelményeknek, akkor nincs szükség további időszakos tesztelésre. Ha újkorában nem felel meg a követelményeknek, később még megfelelhet, mivel az útburkolatok az idővel tömörebbé és kompaktabbá válnak.

b) A szerkezetmélységre (TD) vonatkozóan:

ha a felület új;

a zajteszt megkezdésekor (NB: a lerakást követő négy hétnél nem korábban);

ezt követően tizenkét havonta.

3. A tesztfelület kialakítása

3.1. Terület

A tesztpálya kialakítása során alapkövetelményként fontos biztosítani, hogy a járművek által bejárt, a tesztsávon áthaladó területet a megfelelő tesztanyag borítsa, megfelelő szegélyrészt hagyva a biztonságos és megfelelő vezetéshez. Ehhez az szükséges, hogy a pálya szélessége legalább 3 méter legyen, és a pálya hossza az AA és BB vonalakon mindkét végén legalább 10 méterrel nyúljon túl. Az 1. ábra egy megfelelő teszthelyszín tervét mutatja be, feltüntetve a géppel lerakott és géppel tömörített legkisebb területet, amelyet a meghatározott tesztanyag borít. Az 5. melléklet 1. függeléke 3.2. szakaszának megfelelően a méréseket a jármű mindkét oldalán el kell végezni. Ez megoldható két mikrofon elhelyezésével (a pálya mindkét oldalán egy) és egy irányba haladva, vagy egy mikrofonnal mérve a pálya egyik oldalán, de a járművel két irányba haladva. Ha ez utóbbi módszert alkalmazzák, arra az oldalra nem vonatkoznak a felületre vonatkozó követelmények, ahol nincs mikrofon.

+++++ TIFF +++++

1. ábraA tesztfelület területére vonatkozó minimális követelményekA beárnyékolt terület a "Tesztterület"

3.2. A felület kialakítása és előkészítése

3.2.1. A kialakításra vonatkozó alapvető követelmények

A tesztfelületnek négy kialakítási követelménynek kell megfelelnie:

3.2.1.1 Tömör aszfaltbetonból készülnie.

3.2.1.2 A legnagyobb szemcseméret 8 mm (tűréshatár: 6,3 mm-től 10 mm-ig).

3.2.1.3 A kopóréteg vastagsága ≥ 30 mm.

3.2.1.4 A kötőanyagnak teljesen sík eloszlású nem módosított bitumennek kell lennie.

3.2.2. A kialakításra vonatkozó iránymutatás

Az útburkolat építőjének szóló iránymutatásként a 2. ábra bemutatja a kívánt jellemzőket kialakító adalékanyag szemcseméret-eloszlási görbéjét. Az 1. táblázat ezen kívül iránymutatást ad a kívánt szerkezet és tartósság eléréséhez. A szemcseméret-eloszlási görbe a következő képletnek felel meg:

P

= 100.

½

ahol

d = a szita négyszögű lyukmérete, mm-ben

dmax =

8 mm az átlaggörbe esetében

= 10 mm az alsó toleranciagörbe esetében

= 6,3 mm a felső toleranciagörbe esetében

+++++ TIFF +++++

2. ábra:Az aszfaltkeverékben levő adalékanyag szemcseméret-eloszlási görbéje, tűréshatárokkal

A fentieken kívül az alábbiak ajánlottak:

a) A homokfrakció (0,063 mm < szita lyukmérete < 2 mm) legfeljebb 55 % természetes homokot és legalább 45 % zúzott homokot tartalmaz.

b) Az alap és a mélyalap megfelelő stabilitást és egyenletességet biztosít, a legjobb útépítési gyakorlatnak megfelelően.

c) A szemcséket össze kell zúzni (100 %-osan) és azoknak a zúzást jól tűrő anyagból kell lenniük.

d) A keverékben használt szemcséket meg kell mosni.

e) A felületre nem szabad további zúzalékot felvinni.

f) A kötőanyag PEN értékben kifejezett keménysége 40-60, 60-80, vagy akár 80-100, az ország klimatikus adottságaitól függően. A szabály az, hogy a lehető legkeményebb kötőanyagot kell használni, feltéve hogy az a bevett gyakorlatnak megfelel.

g) A keverék hőmérsékletét a hengerelés előtt úgy kell megválasztani, hogy a következő hengereléssel elérhető legyen a megfelelő hézagtartalom. A fenti 2.1-2.4. szakasz követelményeinek való megfelelés valószínűségének növelése érdekében a tömörséget nem csak a keverési hőmérséklet megfelelő kiválasztásával, de a megfelelő számú áthaladással és a megfelelő tömörítő munkagép megválasztásával kell vizsgálni.

1. táblázat

A kialakításra vonatkozó iránymutatások

| Célértékek | Tűréshatárok |

| A keverék teljes tömege alapján | A keverék teljes tömege alapján |

A kövek tömege, a szita lyukmérete (SM) > 2 mm | 47,6 % | 50,5 % | ± 5 |

A homok tömege 0,063 < SM < 2 mm | 38 % | 40,2 % | ± 5 |

Kitöltő anyag tömege SM < 0,063 | 8,8 % | 9,3 % | ± 2 |

A kötőanyag tömege (bitumen) | 5,8 % | N. A. | ± 0, 5 |

Legnagyobb szemcseméret | 8 mm | | 6,3–10 |

A kötőanyag keménysége | (lásd a 3.2.2. szakasz f) pontját) | |

Kőanyaghalmaz csiszolódási értéke (PSV) | > 50 | | |

Tömörség, a Marshall-tömörséghez viszonyítva | 98 % | | |

4. Tesztmódszer

4.1. A reziduális hézagtartalom mérése

Ennek a mérésnek az alkalmazásában a pályáról magmintát kell venni legalább négy különböző helyen, amelyek egyenlően oszlanak el a tesztterületen az AA és BB vonalak között (lásd 1. ábra). A nyomvonalon a homogenitás hiányának, valamint az egyenetlenségnek az elkerülése érdekében a magmintákat nem a nyomvonalon, hanem azok közelében kell venni. (Legalább) két magmintát kell venni a nyomvonal közelében, és (legalább) egy magmintát kell venni a nyomvonalak és az egyes mikrofonok helye között, körülbelül félúton.

Ha felmerül a gyanú, hogy a homogenitás követelményei nem teljesülnek (ld. 2.4. szakasz), a tesztterületen több helyről kell magmintákat venni.

A reziduális hézagtartalmat minden egyes magminta esetében meg kell határozni, majd ki kell számítani az összes magminta átlagértékét és összehasonlítani a 2.1. szakasz követelményével. Egy magmintának sem lehet továbbá 10 %-nál nagyobb hézagértéke.

A tesztfelület építőjének figyelmét fel kell hívni arra a problémára, amely akkor merülhet fel, ha a tesztterületet csövekkel vagy elektromos vezetékekkel melegítik, és a magmintát erről a területről kell venni. Ezeket a berendezéseket gondosan kell megtervezni, tekintettel a jövőbeli magminta-fúróhelyekre. Ajánlatos néhány, körülbelül 200 mm x 300 mm-es méretű helyet hagyni, ahol nincsenek vezetékek/csövek, vagy ahol az utóbbiak elég mélyen helyezkednek el ahhoz, hogy ne károsodjanak a felszíni rétegből vett magminták által.

4.2 Hangelnyelési együttható

A hangelnyelési együtthatót (normál előfordulás) az impedancia cső módszerrel kell mérni az ISO 10534–1-ben, "Akusztika – A hangelnyelési együttható és az impedancia meghatározása a cső módszerrel" [2] részben meghatározott eljárás alkalmazásával.

A tesztelendő minták tekintetében ugyanazokat a követelményeket kell követni, mint amelyek a reziduális hézagtartalomra vonatkoznak (ld. 4.1 szakasz). A hangelnyelést a 400 Hz és 800 Hz közötti tartományban, valamint a 800 Hz és 1600 Hz közötti tartományban kell mérni (legalább a harmadoktávsávok középfrekvenciáján), és a legmagasabb értékeket mindkét frekvenciatartományra nézve meg kell határozni. Ezt követően ezeket az értékeket minden tesztelt magmintára vonatkozóan átlagolni kell, ami a végeredményt adja.

4.3. A makroszerkezet volumetrikus mérése

Ennek a szabványnak az alkalmazásában a szerkezetmélység mérését legalább 10, a nyomvonal tesztsávján egyenlően elosztott helyen kell elvégezni, és az átlagértéket kell kiválasztani a meghatározott minimum szerkezetmélységgel történő összehasonlításhoz. Lásd a 10844:1994 ISO szabványt az eljárás leírásához.

5. Időbeli stabilitás és karbantartás

5.1. A kor hatása

Minden egyéb felülethez hasonlóan várható, hogy a tesztfelületen mért gumiabroncsút-zajszint kissé nőhet a megépítést követő első 6-12 hónapban.

A felület az előírt tulajdonságait legkorábban négy héttel az építést követően éri el. A kor hatása általában kisebb a teherautók által kibocsátott zajra, mint az autók által kibocsátottra nézve.

Az időbeli stabilitást főként a felületen haladó járművek általi csiszolás és tömörítés határozza meg. Ezt a 2.5 szakaszban meghatározottak szerint időszakonként ellenőrizni kell.

5.2. A felület karbantartása

Az olyan laza törmeléket vagy port, amely jelentősen csökkentheti az effektív szerkezetmélységet, el kell távolítani a felületről. Azokban az országokban, ahol van téli évszak, néha sót használnak jégtelenítésre. A só ideiglenesen vagy akár tartósan úgy változtathatja meg a felületet, hogy a zajt növeli és ezért nem javasolt.

5.3. A tesztterület újraburkolása

Ha szükség van a tesztpálya újraburkolására, általában nem szükséges többet újraburkolni a tesztsávnál, amelyen a járművek haladnak (az egyes ábrán 3 méteres szélességű), feltéve hogy a sávon kívüli tesztterület a reziduális hézagtartalom, illetve a hangelnyelés követelményeinek a méréskor megfelelt.

6. A tesztfelület és az azon elvégzett tesztek dokumentálása

6.1. A tesztfelület dokumentálása

Az alábbi adatokat kell megadni a tesztfelületet leíró dokumentumban:

6.1.1. A tesztpálya helye.

6.1.2. A kötőanyag típusa, a kötőanyag keménysége, az adalékanyag típusa, a beton maximális elméleti sűrűsége (GRD), a kopóréteg vastagsága és a tesztpályából nyert magmintákból meghatározott szemcseméret-eloszlás görbe.

6.1.3. A tömörítés módszere (pl. az úthenger típusa, a hengertömeg, áthaladások száma).

6.1.4. A keverék hőmérséklete, a környező levegő hőmérséklete és a szél sebessége az útburkolat lerakásakor.

6.1.5. Az útburkolat lerakásának ideje és a vállalkozó megnevezése.

6.1.6. Valamennyi, de legalábbis a legutóbbi teszt eredménye, beleértve:

6.1.6.1. minden magminta reziduális hézagtartalmát;

6.1.6.2. a tesztterületen található helyeket, ahonnan a magmintákat a hézagmérések céljából vették;

6.1.6.3. minden magminta hangelnyelési együtthatóját (amennyiben mérték). Minden magmintára és frekvenciatartományra nézve meg kell határozni az eredményeket, valamint az összesített átlagot;

6.1.6.4. a tesztterületen található helyeket, ahonnan a magmintákat az elnyelés mérése céljából vették;

6.1.6.5. a szerkezetmélységet, beleértve a tesztek számát és a szórást;

6.1.6.6. a tesztekért felelős intézményt a 6.1.6.1. és a 6.1.6.2. szakaszok szerint, valamint a használt berendezések típusát;

6.1.6.7. a teszt(ek) időpontját, valamint annak időpontját, hogy mikor vették a magmintákat a tesztpályáról.

6.2. A felületen végzett járműzaj-tesztek dokumentálása

A járműzaj-teszt(ek)et leíró dokumentumban nyilatkozni kell arról, hogy ennek a szabványnak valamennyi követelményét teljesítették-e. Utalni kell a 6.1. szakasznak megfelelő, az ezt igazoló eredményeket leíró dokumentumra.

"

[1] "A gumiabroncsokra vonatkozó műszaki követelmények hasonlóak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UN/ECE) 30. és 54. rendeletében meghatározottakhoz."

[1] Az A oszlopban szereplő határértékeket 2007. június 30-ig kell alkalmazni;A B oszlopban szereplő határértékeket 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.

[2] Az A oszlopban szereplő határértékeket 2008. június 30-ig kell alkalmazni;A B oszlopban szereplő határértékeket 2008. július 1-jétől kell alkalmazni.

[3] Az A oszlopban szereplő határértékeket 2009. június 30-ig kell alkalmazni;A B oszlopban szereplő határértékeket 2009. július 1-jétől kell alkalmazni.

[4] Csak jelzésértékű adatok. A végleges adatok a 2001/43/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentést követő irányelv módosításától függenek.

[5] A C oszlop határértékei a 2001/43/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentést követő irányelv módosításából fognak eredni.

[1] ISO 10844:1994 Ha az ISO más tesztfelületet határoz meg, a jövőben a referenciaszabvány ennek megfelelően módosul.

[2] Közzé fogják tenni.

--------------------------------------------------

Top