32000L0003

A Bizottság 2000/3/EK irányelve

(2000. február 22.)

a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 77/541/EGK tanácsi irányelv műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, legutóbb az Európai Parlament és a Tanács 98/91/EK irányelvével [1] módosított, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvre [2],

tekintettel a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, legutóbb a Bizottság 96/36/EK irányelvével [3] módosított, 1977. június 28-i 77/541/EGK tanácsi irányelvre [4] és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1) A 77/541/EGK irányelv az EK 70/156/EGK irányelvben szabályozott típus-jóváhagyási eljárásra vonatkozó különálló irányelvek egyike. A gépjárműrendszerekről, alkatrészekről és önálló műszaki egységekről szóló 70/156/EGK irányelvben megállapított rendelkezéseket tehát alkalmazni kell a 77/541/EGK irányelvre is.

(2) Az M1 kategóriába sorolt gépjárművek üléseihez beszerelt, övvisszahúzó szerkezettel ellátott, hárompontos biztonsági övek kötelező előírásával a technika fejlődéséhez igazodva az utasok biztonsága is növelhető.

(3) A Tanács 97/836/EK határozatával [5] a Közösség csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 1958. március 20-án Genfben kötött és 1995. október 16-án felülvizsgált egyezményéhez, amely a kerekes gépjárművekre és az azokba szerelhető, illetve azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szól.

(4) A felülvizsgált egyezményhez történt csatlakozásával a Közösség elfogadta az egyezmény értelmében összeállított rendeletek jegyzékét. Ez a jegyzék magában foglalja a gépjárművekben helyet foglaló gyermekeket rögzítő eszközök jóváhagyására vonatkozó ENSZ-EGB 44. előírást is (gyermekbiztonsági rendszer).

(5) A 77/541/EGK irányelvbe célszerű belefoglalni a gyermekek védelmére vonatkozó követelményeket is, a mellékletek olyan kiegészítésével, amelyek tartalmazzák a gyermekbiztonsági rendszerekre vonatkozó, az ENSZ-EGB 44. előírására alapozott különleges követelményeket. Az átláthatóság érdekében a 77/541/EGK irányelv mellékletének teljes szövege helyébe új szöveget kell léptetni.

(6) Az irányelvben közzétett intézkedések megfelelnek a Bizottság 70/156/EGK irányelvében foglalt, a műszaki haladáshoz történő igazodásról alkotott véleményének,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 77/541/EGK irányelv mellékleteinek helyébe az ennek az irányelvnek a mellékletében közzétett szöveg lép.

2. cikk

(1) 2000. október 1-jei hatállyal a biztonsági övekre és utasbiztonsági rendszerekre vonatkozó indokkal egyik tagállam sem:

- utasíthatja el az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását egy gépjárműtípusra, biztonsági övre, utasbiztonsági rendszerre vagy gyermekbiztonsági rendszerre vonatkozóan, vagy

- tilthatja meg gépjárművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését vagy biztonsági övek, utasbiztonsági rendszerek, illetve gyermekbiztonsági rendszerek értékesítését vagy forgalomba helyezését,

ha a kérdéses biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek vagy gyermekbiztonsági rendszerek megfelelnek az ezen irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelv követelményeinek.

(2) 2001. október 1-jei hatállyal a tagállamok:

- többé nem adhatnak meg EK-típusjóváhagyást, és

- elutasíthatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását

egy gépjárműtípusra, ha az ezen irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelv követelményei a gyermekbiztonsági rendszerek, valamint az M1 kategóriájú gépjárművek üléshelyeihez beszerelt biztonsági övek vonatkozásában nem teljesülnek, beleértve a beépített gyermekbiztonsági rendszereket is, ha ilyet beszereltek.

Az M1 kategóriájú gépjárművek üléshelyeihez beszerelt, hárompontos biztonsági övekre vonatkozó követelmények azonban 2002. április 1-jétől lépnek hatályba. Eddig az időpontig az M1 kategóriájú gépjárművek biztonsági övösszeállításaira vonatkozó követelmények megegyeznek a 77/541/EGK irányelv XV. mellékletében előírtakkal.

(3) 2002. október 1-jei hatállyal a tagállamok:

- a 70/156/EGK irányelvnek megfelelően az M1 kategóriájú, új gépjárműveket kísérő megfelelőségi tanúsítványokat az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének értelmében nem tekintik érvényesnek, és elutasítják azoknak az új gépjárműveknek a nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, melyeket nem kísér a 70/156/EGK irányelvben előírt érvényes megfelelőségi tanúsítvány, kivéve azt az esetet, amikor az irányelv 8. cikke (2) bekezdésére hivatkoznak,

- elutasíthatják a 3,5 tonnánál nem nagyobb tömegű, N1 és M2 kategóriájú, új gépjárművek nyilvántartásba vételét, értékesítését vagy forgalomba helyezését, amennyiben azokat felszerelték beépített gyermekbiztonsági rendszerekkel

a biztonsági övekre és utasbiztonsági rendszerekre vonatkozó indokkal, ha az ezzel az irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelv követelményei nem teljesülnek.

Az M1 kategóriájú gépjárművek üléshelyeihez beszerelt, hárompontos biztonsági övekre vonatkozó követelményeket 2004. október 1-jétől kell alkalmazni. Eddig az időpontig az M1 kategóriájú gépjárművek biztonsági övszerkezeteire vonatkozó követelmények megegyeznek a 77/541/EGK irányelv XV. mellékletében előírtakkal.

(4) 2001. január 1-jei hatállyal az ezzel az irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelv követelményeit kell alkalmazni a 70/156/EGK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a beépített gyermekbiztonsági rendszerekre vonatkozóan, ha ezeket alapfelszerelésként szerelték be egy gépjárműbe.

3. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésőbb 2000. szeptember 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozniuk kell az irányelvre, vagy a rendelkezésekhez a hivatalos kihirdetéssel egyidejűleg ilyen hivatkozást kell fűzniük. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot nemzeti joguk legfontosabb előírásairól, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

4. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2000.…

a Bizottság részéről

Erkki Liikanen

a Bizottság tagja

[1] HL L 11., 1999.1.16., 25. o.

[2] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

[3] HL L 178., 1996.7.17., 15. o.

[4] HL L 220., 1977.8.29., 95. o.

[5] HL L 346., 1997.12.17., 78. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 77/541/EGK irányelv mellékletei helyébe a következők lépnek:"

MELLÉKLETEK LISTÁJA

I. melléklet: | Hatály, meghatározások, EK-alkatrész-típusjóváhagyás, beszerelési követelmények |

II. melléklet: | Típusjóváhagyási dokumentáció 1. függelék: Adatlap (alkatrész) 2. függelék: Adatlap (gépjármű) 3. függelék: Típusbizonyítvány (alkatrész) 4. függelék: Típusbizonyítvány (gépjármű) |

III. melléklet: | EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel |

IV. melléklet: | Példa az övvisszahúzó szerkezet mechanikájának tartóssági vizsgálatára szolgáló vizsgálóberendezésre |

V. melléklet: | Példa a vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetek reteszelési vizsgálatára szolgáló vizsgálóberendezésre |

VI. melléklet: | Példa az övvisszahúzó szerkezetek porállósági vizsgálatára szolgáló vizsgálóberendezésre |

VII. melléklet: | A vizsgálókocsi, az ülés, a rögzítések és a fékezőberendezés leírása |

VIII. melléklet: | A próbabábu leírása |

IX. melléklet: | A vizsgálókocsi lassulási görbéjének leírása az idő függvényében |

X. melléklet: | Használati utasítás |

XI. melléklet: | Kettős csatvizsgálat |

XII. melléklet: | Kopási és mikrocsúszási vizsgálat |

XIII. melléklet: | Korrózióállósági vizsgálat |

XIV. melléklet: | A vizsgálatok időbeli sorrendje |

XV. melléklet: | A biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek minimumkövetelményei |

XVI. melléklet: | A gyártás megfelelőségének ellenőrzése |

XVII. melléklet: | A gyermekbiztonsági rendszerek követelményei |

XVIII. melléklet: | A gyermekbiztonsági rendszerek beszerelésének követelményei Függelék: Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága R. E.3 egységes szerkezetbe foglalt állásfoglalásai 13. mellékletének szövege (5.2. pont és 2. függelék) |

I. MELLÉKLET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, BESZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK

0. | HATÁLYAz irányelvet olyan biztonsági övekre és utasbiztonsági rendszerekre kell alkalmazni, melyeket a 70/156/EGK irányelv II. mellékletében szereplő meghatározásnak megfelelő gépjárművekbe történő beszerelésre terveztek önálló használat szándékával, tehát a menetirányba néző vagy a menetiránynak háttal beépített üléseken helyet foglaló felnőtt utasok egyéni felszereléseként történő használatára, valamint az M1 és N1 kategóriájú gépjárművekbe beszerelhető gyermekbiztonsági rendszerekre. | | |

1. | FOGALOMMEGHATÁROZÁSOKAz irányelv alkalmazásában: | | |

1.1. | a "biztonsági öv (ülésöv, öv)" gépjárműhöz rögzíthető, csattal ellátott hevederek, beállítóeszközök és csatlakoztatószerelékek együttese, amelyet arra terveztek, hogy viselője testének elmozdulását korlátozva csökkentse a sérülés kockázatát ütközés vagy a gépjármű hirtelen lassulása esetén. Az ilyen összeállítást általánosan "övösszeállításnak" nevezik, az elnevezés magában foglal valamilyen energiaelnyelő eszközt vagy övvisszahúzó szerkezetet is; | | |

1.1.1. | a "kétpontos biztonsági öv" olyan övet jelent, amely viselőjének medencetájéka előtt húzódik; | | |

1.1.2. | az "átlós öv" olyan övet jelent, amely átlósan keresztezi a mellkas első részét, a csípőtől az ellenkező oldali vállig; | | |

1.1.3. | a "hárompontos biztonsági öv" olyan övet jelent, amely alapvetően a kétpontos biztonsági öv és az átlós öv kombinációja; | | |

1.1.4. | a "hámrendszerű öv" olyan övszerelvényt jelent, amely egy kétpontos biztonsági övből és vállpántokból áll; | | |

1.2. | az "övtípus" az övek egy adott kategóriáját jelenti, amelyek lényegesen nem különböznek egymástól az alábbiak tekintetében: | | |

1.2.1. | a merev részek (csat, csatlakoztatószerelékek, övvisszahúzó szerkezet stb.); | | |

1.2.2. | az övhevederek anyaga, szövése, méretei és szín; | | |

1.2.3. | az övszerelvény geometriai elrendezése; | | |

1.3. | a "heveder" olyan hajlékony alkotóelem, amit arra terveztek, hogy megtartsa a testet, és a rá ható erőket átadja az öv rögzítési pontjainak; | | |

1.4. | a "csat" egy gyorsan kioldható zárszerkezet, amely lehetővé teszi viselőjének megtartását az övvel. A csat tartalmazhatja a hevederhossz-beállító eszközt is, kivéve a hámrendszerű öv esetében; | | |

1.5. | a "hevederhossz-beállító eszköz" olyan eszköz, amely lehetővé teszi az öv szabályozását viselője egyéni igényeinek és az ülés helyzetének megfelelően. A hevederhossz-beállító eszköz lehet a csat, az övvisszahúzó szerkezet vagy a biztonsági öv része; | | |

1.6. | a "csatlakoztatószerelék" az övszerelvény olyan része, amely tartalmazza a szükséges rögzítőelemeket, amelyek lehetővé teszik a hevedereknek az öv rögzítési pontjaihoz csatlakoztatását; | | |

1.7. | az "energiaelnyelő" olyan eszköz, amelyet arra terveztek, hogy önállóan vagy a hevederrel és az övösszeállítás alakváltozó részeivel közösen eloszlassa az energiát; | | |

1.8. | az "övvisszahúzó" olyan eszköz, amely a biztonsági öv hevederei egy részének vagy egészének helyet biztosít; | | |

1.8.1. | a "nem reteszelő övvisszahúzó (1. típus)" olyan övvisszahúzó, amelyből a heveder kis külső erővel teljes hosszúságában kihúzható, és amely nem teszi lehetővé a már kihúzott heveder hosszúságának beállítását; | | |

1.8.2. | a "kézi kioldású övvisszahúzó (2. típus)" olyan övvisszahúzót jelent, amely az eszköz kézzel történő működtetését igényli a használója részéről az övvisszahúzó kioldásához, hogy a hevedert a használó a kívánt hosszúságúra kihúzza, és amely automatikusan reteszel az itt leírt művelet befejeződése után; | | |

1.8.3. | az "automatikusan reteszelő övvisszahúzó (3. típus)" olyan övvisszahúzót jelent, amely lehetővé teszi a heveder kihúzását a kívánt hosszúságúra, és amely a csat zárásakor a heveder hosszúságát automatikusan beállítja a viselője testméretéhez. A heveder további kihúzása nem lehetséges a viselője szándékos cselekvése nélkül; | | |

1.8.4. | a "vészhelyzetben automatikusan reteszelő övvisszahúzó (4. típus)" olyan övvisszahúzót jelent, amely szokásos vezetési körülmények között nem korlátozza a biztonsági öv viselőjét szabad mozgásában. Rendelkezik egy hosszúságbeállító eszközzel, amely automatikusan beállítja a heveder hosszúságát a viselője testméretéhez, és vészhelyzetben egy reteszelő mechanikát hoz működésbe az alábbi módon: | | |

1.8.4.1. | a gépjármű lassulásától függően (egyszeres érzékenység); | | |

1.8.4.2. | a gépjármű lassulása és a hevederszalag kihúzási sebessége kombinációjától függően vagy bármilyen más automatikus módon (többszörös érzékenység); | | |

1.8.5. | a "nagyobb érzékenységi küszöbű, vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó (4N típus)" az 1.8.4. pontban meghatározott övvisszahúzó, amely azonban különleges tulajdonságokkal rendelkezik az M2, M3, N1, N2 és N3 kategóriájú gépjárművekben való alkalmazás tekintetében; [1] | | |

1.8.6. | az "övmagasság-állító" olyan eszköz, amely lehetővé teszi a felső hevederterelő magassági helyzetének a beállítását viselője egyéni igényeinek és az ülés helyzetének megfelelően. Az ilyen eszköz tekinthető az öv részének vagy az övrögzítés részének. | | |

1.9. | az "övrögzítés" a gépjármű szerkezetének vagy az ülés szerkezetének, illetve a gépjármű bármely más elemének az a része, amelyhez a biztonsági övek rögzítve vannak; | | |

1.10. | a "gépjárműtípus" a biztonsági övek és az utasbiztonsági rendszerek vonatkozásában a gépjárművek olyan kategóriája, amelyek nem különböznek egymástól az olyan lényeges jellemzőkben, mint a méretek, a körvonalak és a gépjárműszerkezet vagy az ülésszerkezet alkotóelemeit vagy a gépjármű bármely más részét alkotó anyagok, melyekhez a biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek rögzítve vannak; | | |

1.11. | az "utasbiztonsági rendszer" a gépjármű szerkezetéhez megfelelő módon rögzített ülést és biztonsági övet kombináló rendszer, amelyben a biztonsági öv legalább egy rögzítési pontja az ülés szerkezetén helyezkedik el; | | |

1.12. | az "ülés" az a szerkezet, amely akár a gépjármű szerkezetével egybeépítve vagy attól különállóan, kárpitozással kiegészítve arra szolgál, hogy egy felnőtt személy ülhessen rajta. A megnevezés mind az egyedi ülést, mind a sorülés olyan részét magában foglalja, melyet arra terveztek, hogy egy személy helyet foglaljon rajta; | | |

1.12.1. | az "első utasülés" olyan ülés, ahol az adott ülés "legelülső H-pontja" a vezető R-pontján átmenő, függőleges keresztirányú síkban vagy az előtt helyezkedik el; | | |

1.13. | az "üléscsoport" jelenthet akár sorülést, akár különálló, de egymás mellett álló üléseket (amelyek úgy vannak rögzítve, hogy az egyik ülés elülső rögzítési pontjai egy vonalban vannak a másik ülés elülső vagy hátulsó rögzítési pontjaival, vagy a másik ülés rögzítési pontjai között helyezkednek el), és egy vagy több felnőtt személynek biztosít ülőhelyet; | | |

1.14. | a "sorülés" kárpitozással kiegészített szerkezet, amely legalább két felnőtt személynek biztosít ülőhelyet; | | |

1.15. | a "beállítórendszer" az az eszköz, amellyel az ülés vagy annak egy része olyan helyzetbe állítható be, amely megfelel a rajta helyet foglaló személy testi felépítésének. Ez az eszköz különösen az alábbiakat teszi lehetővé: | | |

1.15.1. | hosszanti elmozdulás; | | |

1.15.2. | függőleges elmozdulás; | | |

1.15.3. | szögben történő elmozdulás; | | |

1.16. | az "ülésrögzítés" az a rendszer, amelynek segítségével az ülésszerelvény a gépjármű szerkezetéhez van erősítve, beleértve a gépjármű szerkezetének érintett részeit is; | | |

1.17. | az "ülés típusa" az üléseknek az a kategóriája, amelyek az alábbi, lényeges tulajdonságokban nem különböznek egymástól: | | |

1.17.1. | az ülés szerkezete, alakja, mérete és anyagai; | | |

1.17.2. | a beállítórendszerek és a reteszelőrendszerek típusa és mérete; | | |

1.17.3. | a biztonsági öv ülésen való rögzítésének, az ülés rögzítésének, valamint a gépjárműszerkezet érintett részének típusa és méretei; | | |

1.18. | az "elmozdítórendszer" az az eszköz, amely módot ad az ülés vagy annak egy része szögben vagy hosszanti irányban történő elmozdítására közbenső rögzített helyzet nélkül, hogy megkönnyítse az utas beszállását; | | |

1.19. | a "reteszelőrendszer" az az eszköz, amely biztosítja, hogy az ülés és részei bármilyen használati helyzetben megtarthatók legyenek; | | |

1.20. | "süllyesztett csatkioldó gomb": a csatnak 40 mm átmérőjű gömb alkalmazásával nem szabad kioldhatónak lennie; | | |

1.21. | "nem süllyesztett csatkioldó gomb": a csatnak 40 mm átmérőjű gömb alkalmazásával kioldhatónak kell lennie; | | |

1.22. | az "előfeszítő szerkezet" az a kiegészítő vagy beépített eszköz, amely megfeszíti az övhevedert, hogy csökkentse az öv lazaságát egy ütközés bekövetkezése során; | | |

1.23. | a "referenciazóna" két, egymástól 400 mm-re lévő, egymással párhuzamos, függőleges, hosszirányú, a H-pontra szimmetrikusan elhelyezkedő sík közötti térközt jelenti, melyet a 74/60/EGK tanácsi irányelv [2] II. mellékletében leírt készüléknek a függőlegestől a vízszintesig történő elforgatásával határoznak meg. A készüléket az említett mellékletben leírtak szerint 840 mm maximális hosszúságra állítják be; | | |

1.24. | a "légzsák-összeállítás" a gépjárművekbe a biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek kiegészítésére beszerelt eszközöket jelenti, amelyek a gépjárművet érő súlyos ütés esetén egy rugalmas szerkezetet nyitnak ki, melyet arra terveztek, hogy a benne lévő gáz összenyomódása révén korlátozza a gépjárműben helyet foglaló utas egy vagy több testrészének az utastér belső részeihez ütődése erősségét; | | |

1.25. | az "utasoldali légzsák" az a légzsák-összeállítás, amelyet nem a vezetőülésen helyet foglaló utas(ok) védelmére terveztek, frontális ütközés esetére; | | |

1.26. | a "gyermekbiztonsági rendszer" a gépjárműhöz rögzíthető szerkezeti elemek olyan elrendezése, amely hevederek vagy rugalmas alkatrészek kombinációját tartalmazhatja, rögzítőcsattal, beállítóeszközökkel, csatlakoztatószerelékekkel és némely esetben pótszékkel és/vagy ütközésvédővel ellátva. Úgy tervezték meg, hogy csökkentse viselője sérülési kockázatát a gépjármű ütközése vagy hirtelen lassulása esetén, korlátozva testének mozgási szabadságát; | | |

1.27. | a "hátrafelé néző" a gépjármű szokásos menetirányával ellentétes irányba nézőt jelenti. | | |

2. | AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS | | |

2.1. | Az EK-alkatrész-típusjóváhagyás iránti kérelem | | |

2.1.1. | A 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése szerint a biztonságiöv-típus EK-alkatrész-típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártó nyújtja be.Az 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése szerint az utasbiztonságirendszer-típus EK-alkatrész-típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártó vagy annak a gépjárműnek a gyártója nyújtja be, amelybe azt be kell szerelni. | | |

2.1.2. | Az adatlap mintája a II. melléklet 1. függelékében szerepel. | | |

2.1.3. | A következő mintadarabokat kell a vizsgálatokat végző műszaki szolgálat rendelkezésére bocsátani: | | |

2.1.3.1. | Hat mintadarabot, amelyek közül egy referenciacélra szolgál. | | |

2.1.3.2. | Az övtípushoz alkalmazott mindegyik hevedertípusból 10 m hosszúságút. | | |

2.1.3.3. | Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki állomás jogosult további mintadarabokat kérni. | | |

2.1.4. | Az utasbiztonsági rendszerek esetében a kérelmezőnek két mintadarabot kell az utasbiztonsági rendszer típusjóváhagyási vizsgálatait végző műszaki állomás rendelkezésére bocsátani. Ezek a 2.1.2.1. pontban említett övek két mintadarabjából és a gyártó választása szerint vagy a jóváhagyandó gépjárműtípus egy mintadarabjából, vagy az utasbiztonsági rendszer vizsgálatához az állomás által lényegesnek tartott gépjárműrészrészből vagy -részekből állhatnak. | | |

2.1.5. | Gyermekbiztonsági rendszerek esetében négy mintadarabot kell rendelkezésre bocsátani: | | |

2.1.5.1. | a gyermekbiztonsági rendszerben alkalmazott mindegyik hevedertípusból 10 m hosszúságút, kivéve az Y-hevedert, amelyből két métert kell rendelkezésre bocsátani; és | | |

2.1.5.2. | a XVII. melléklet 14. bekezdése szerinti utasításokat és csomagolási tájékoztatót. | | |

2.1.5.3. | Az alkatrész-típusjóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki állomás jogosult további mintadarabokat kérni. | | |

2.1.5.4. | Hordozható gyermekfekhelyek esetében, ha a hordozható gyermekfekhelyet rögzítő eszköz több hordozható gyermekfekhelytípussal kombinálva alkalmazható, ezekről a rögzítőeszköz gyártójának listát kell benyújtania. | | |

2.1.5.5. | Ahol jóváhagyott felnőtt biztonsági övet alkalmaznak a gyermekbiztonsági rendszer rögzítéséhez, a kérelemnek meg kell határoznia az alkalmazott felnőtt biztonsági öv típusát, pl. statikus kétpontos biztonsági övek. | | |

2.1.6. | Az illetékes hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt igazolja a gyártás megfelelőségének hatékony ellenőrzéséhez szükséges feltételek meglétét. | | |

2.2. | Jelölések. | | |

2.2.1. | Az EK-alkatrész-típusjóváhagyáshoz a 2.1.3. vagy 2.1.4. pontban foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott biztonságiöv-típus vagy utasbiztonságirendszer-típus mintadarabjain egyértelműen és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a gyártó nevét, cégnevét vagy védjegyét. | | |

2.2.2. | A típusjóváhagyáshoz a 2.1.5. és 2.1.5.1. pontokban előírtak szerint rendelkezésre bocsátott gyermekbiztonsági rendszer mintadarabjain egyértelműen és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a gyártó nevét, cégnevét vagy védjegyét. | | |

2.2.2.1. | A gyermekbiztonsági eszköz műanyagból készült részeinek egyikén (mint pl. a váz, ütközésvédő, ütéselnyelő párnázat stb.) az öv(ek) vagy hámrendszer kivételével egyértelműen (és letörölhetetlenül) fel kell tüntetni a gyártás évét. | | |

2.2.2.2. | Ha a biztonsági eszközt egy felnőtt biztonsági övvel kombinálva kell használni, a hevederszalag helyes átvezetését egyértelműen fel kell tüntetni a biztonsági eszközre állandó jelleggel felerősített rajzon. Ha a biztonsági eszközt a felnőtt biztonsági öv tartja a helyén, a hevederszalagnak a menetirányban és a menetiránynak háttal alkalmazott helyes átvezetési módjait színkódolással egyértelműen meg kell különböztetni a terméken. A biztonsági öv átvezetésének jelöléséhez piros színt kell alkalmazni, amikor az eszköz a menetirány szerinti használathoz van felszerelve, és kék színt, amikor a menetiránynak háttal való használathoz szerelték fel. Ugyanezeket a színeket kell alkalmazni az eszközre erősített címkéken is, amelyek a használati módszert szemléltetik. A biztonsági övnek a medencetájékon és a vállon átvezető, különálló szakaszait egyenként meg kell különböztetni a terméken, színjelzéssel és/vagy felirattal. A fentiekben meghatározott jelölést kell feltünteni a biztonsági eszközzel együtt a gépjárműben. A 0 csoportba tartozó biztonsági eszközök esetében ennek a jelölésnek akkor is látszania kell, ha a gyermek a biztonsági eszközben helyet foglalt. | | |

2.2.2.3. | A menetiránynak háttal használt gyermekbiztonsági eszközöket egy állandó jelleggel felerősített, a beszerelési helyzetben látható címkével kell ellátni, a következő figyelmeztető szöveggel:RENDKÍVÜLI VESZÉLYNe használjuk légzsákkalfelszerelt utasülésekben!ezt a címkefeliratot annak az országnak a nyelvén kell megfogalmazni, amelyben az eszközt értékesítik. | | |

2.2.2.4. | A menetirányban és a menetiránynak háttal használható biztonsági eszközök esetében a címke tartalmazza a következő szöveget:FONTOS… KG ALATTI TESTSÚLYÚ GYERMEKNÉL NE HASZNÁLJUK MENETIRÁNNYAL MEGEGYEZŐEN!(ld. az útmutatót) | | |

2.3. | Általános előírások. | | |

2.3.1. | A 2.1. pont alapján rendelkezésre bocsátott mintadaraboknak meg kell felelniük a 2.3.–2.7. pontokban felsorolt előírásoknak. | | |

2.3.2. | Gyermekbiztonsági rendszerek esetében a 2.1. pont alapján rendelkezésre bocsátott mintadaraboknak meg kell felelniük a XVII. mellékletben található, rájuk vonatkozó követelményeknek. | | |

2.3.3. | A biztonsági övet vagy az utasbiztonsági rendszert úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy megfelelő beszerelés és helyes használat esetén kielégítően működjön, és baleset esetén csökkentse a testi sérülések kockázatát. | | |

2.4. | Merev részek. | | |

2.4.1. | Általános szempontok. | | |

2.4.1.1. | A biztonsági öv merev részein, mint a csatok, beállítóeszközök, rögzítőelemek és hasonlók, nem lehetnek éles szélek, amelyek súrlódással az övpántok kopását vagy elszakadását okozhatják. | | |

2.4.1.2. | A biztonsági övszerelvény összes korrózióra hajlamos részét a korrózió ellen megfelelő módon védeni kell. A 2.7.2. pontban meghatározott korrózióállósági vizsgálat elvégzése után sem az eszköz megfelelő működőképességét valószínűleg hátrányosan befolyásoló elhasználódás jelei, sem egyéb jelentős korróziós nyomok nem lehetnek egy képzett megfigyelő számára szabad szemmel felfedezhetők. | | |

2.4.1.3. | Azok a merev részek, amelyek rendeltetése az energia elnyelése vagy a terhelés felvétele vagy átadása, nem lehetnek törékenyek. | | |

2.4.1.4. | A biztonsági öv merev és műanyag részeit úgy kell elhelyezni és beszerelni, hogy a gépjármű szokásos működése közben ne szorulhassanak be az eltolható ülések alá, vagy ne csukódhasson rájuk a gépjármű ajtaja. Ha valamelyik rész nem elégíti ki a fenti követelményeket, akkor azt a 2.7.6.4. pontban előírt hideg törésvizsgálatnak kell alávetni. Ha a vizsgálat után bármilyen látható repedés jelenik meg a merev részek műanyag burkolatán vagy rögzítőelemén, akkor ezeket a műanyag részeket el kell távolítani, és a megmaradó szerelvényt kell vizsgálni a további biztonsága szempontjából. Ha a megmaradó szerelvény szilárd maradt, vagy nem jelentek meg látható repedések rajta, újra kell ellenőrizni annak érdekében, hogy megállapítható legyen, kielégíti-e a 2.4.2., 2.4.3. és 2.6. pontokban folglalt követelményeket. | | |

2.4.1.5. | A víztartó képességű poliamid 6-ot tartalmazó anyagok alkalmazása tilos az összes olyan mechanikai részben, amelyek esetében az ilyen jelenség valószínűleg a működésükkel ellentétes hatást fejt ki. | | |

2.4.2. | Csat | | |

2.4.2.1. | A csatot úgy kell tervezni, hogy eleve megakadályozzon bármilyen lehetséges helytelen használatot: ez többek között azt jelenti, hogy ne lehessen a csatot félig zárt helyzetben hagyni. A csat kioldása módjának egyértelműnek kell lennie. Ahol a csat részei várhatóan érintkeznek viselője testével, az érintkezési felülettől maximum 2,5 mm távolságra elhelyezkedő síkban mérve, 20 cm2-nél nem kisebb és legalább 46 mm szélességű lehet a felfekvési felület.Hámrendszerű övek esetében úgy kell tekinteni, hogy az utóbbi követelményt kielégítik, ha a csat érintkezési felülete a viselője testével 20 és 40 cm2 között van. | | |

2.4.2.2. | A csatnak, még akkor is, ha nincs terhelés alatt, zárt állapotban kell maradnia, akármilyen is a helyzete. A csatot ne lehessen 1 daN erőnél kisebb erővel kioldani.A csatot úgy kell tervezni, hogy könnyen lehessen használni és megfogni. A csatot akkor is ki lehessen oldani, ha a 2.7.9.2. pontban meghatározott terhelés alatt áll.A csatot egy gomb vagy egy ahhoz hasonló eszköz megnyomásával lehessen kioldani. Annak a felületnek, amelyre ezt a nyomást gyakorolni kell, a következő méretűnek kell lennie a gomb kioldási helyzetében, amikor a vetülete a gomb mozgásának kezdeti irányára merőleges síkba esik: zárt eszközök esetében 4,5 cm2-nél nem kisebb felületű és 15 mm-nél nem kisebb szélességű felület,nem zárt eszközök esetében 2,5 cm2-nél nem kisebb felületű és 10 mm-nél nem kisebb szélességű felület.Ennek a felületnek piros színűnek kell lennie. A csat többi része nem lehet ilyen színű. | | |

2.4.2.3. | A csatnak alkalmasnak lell lennie az ismételt működtetés elviselésére, és a szokásos használati körülmények között 5000 nyitási és zárási ciklusnak kell alávetni a 2.7.8. pontban említett dinamikus vizsgálat előtt. Hámrendszerű övek csatjai esetében ez a vizsgálat az összes zárnyelv behelyezése nélkül is elvégezhető. | | |

2.4.2.4. | A csatnak a 2.7.6.3. pont előírásai szerint vizsgálva, rendeltetésszerűen kell működnie. | | |

2.4.2.5. | A 2.7.9. pontban előírt vizsgálat során a csat nyitásához szükséges erő nem haladhatja meg a 6 daN értéket. | | |

2.4.2.6. | A csat szilárdsági vizsgálatát a 2.7.6.1. és a 2.7.6.5. pontokban foglalt, megfelelő követelmények szerint kell elvégezni. Az előírt terhelés alatt a csat nem törhet el, nem szenvedhet komolyabb alakváltozást, és nem kapcsolódhat ki. | | |

2.4.2.7. | Olyan csatok esetében, amelyek két övösszeállításhoz tartozó közös alkatrészt tartalmaznak, ha az egyik összeállítás csatja a használat során összeilleszthető ugyanannak a szerelvénynek a csatlakozórészével és a másik szerelvény csatlakozórészével is, akkor a 2.7.8. és 2.7.9. pontokban említett szilárdsági és kioldhatósági vizsgálatokat mindkét lehetséges összeillesztési módra el kell végezni. | | |

2.4.3. | Hevederhossz-beállító eszköz | | |

2.4.3.1. | A 2.7.4. pontban foglalt követelmények szerint mindegyik hevederhossz-beállító eszközből két mintadarabot kell vizsgálni. A heveder megcsúszása egyik hosszbeállító mintadarab esetében sem haladhatja meg a 25 mm-t, és az övösszeállítás összes hevederhossz-állítójánál fellépő elmozdulások összege nem haladhatja meg a 40 mm-t. | | |

2.4.3.2. | Az összes hevederhossz-beállító eszközön a 2.7.6.1. pontokban foglalt előírások szerinti szilárdsági vizsgálatot kell elvégezni. Az előírt terhelés alatt keletkező igénybevétel hatására az eszközöknek nem szabad sem eltörni, sem szétválni. | | |

2.4.3.3. | A 2.7.6.6. pontban foglalt előírások szerinti vizsgálat elvégzésekor egyik kézi működtetésű hosszbeállító eszköz működtetéséhez szükséges erő sem haladhatja meg az 5 daN értéket. | | |

2.4.4. | Csatlakoztatószerelékek és magasság-beállítóeszközökA csatlakoztatószerelékeken a 2.7.6.1. és 2.7.6.2. pontokban leírtak szerinti szilárdsági vizsgálatokat kell végezni. Az adott övösszeállításhoz tartozó övmagasság-állító eszközt az irányelv 2.7.6.2. pontjában foglaltak szerinti szilárdsági vizsgálatoknak kell alávetni, ha ezeket még nem vizsgálták a gépjárművel együtt a biztonsági övek rögzítésére vonatkozó, módosított 76/115/EGK irányelv [3]szerint. Ezeknek a részeknek nem szabad sem eltörni, sem szétválni az előírt terhelés hatására keletkező igénybevétel alatt. | | |

2.4.5. | Övvisszahúzó szerkezetekAz övvisszahúzó szerkezeteknek az alábbiakban meghatározott követelményeknek kell megfelelniük, beleértve a 2.7.6.1. és 2.7.6.2. pontokban foglaltak szerint végzett szilárdsági vizsgálatokat is. | | |

2.4.5.1. | Automatikusan reteszelő övvisszahúzó szerkezetek | | |

2.4.5.1.1. | Az automatikusan reteszelő övvisszahúzó szerkezettel felszerelt biztonsági öv hevedere nem mozdulhat el 30 mm-nél nagyobb mértékben az övvisszahúzó szerkezet reteszelési helyzetei között. Az öv viselőjének hátrafelé irányuló elmozdulása után az övnek vagy a kiindulási helyzetében kell maradnia, vagy a viselőjének ezután következő, előre irányuló elmozdulásakor automatikusan vissza kell térnie ebbe a helyzetbe. | | |

2.4.5.1.2. | Ha az övvisszahúzó szerkezet egy kétpontos öv része, a 2.7.7.4. pontban foglalt előírások szerint a próbabábu és az övvisszahúzó szerkezet közötti szabad hosszúság mérésekor a hevederre ható visszatekercselési erő nem lehet 0,7 daN értéknél kisebb. Ha az övvisszahúzó szerkezet egy átlós öv része, a hevederre ható visszatekercselési erő hasonlóképpen mérve nem lehet 0,2 daN értéknél kisebb és 0,7 daN értéknél nagyobb. Ha a heveder vezetőn vagy görgőn halad keresztül, a visszatekercselési erőt a próbabábu és a vezető vagy görgő közötti szabad hosszúságon kell mérni. Ha az övösszeállítás olyan eszközt tartalmaz, amely kézi vagy automatikus működéssel megakadályozza a heveder teljes visszatekercselését, az ilyen eszköz nem működhet a visszatekercselési erő mérésekor. | | |

2.4.5.1.3. | A hevedert a 2.7.7.1. pontban leírt módszer szerint, 5000 kihúzási és visszatekercselési ciklus elvégzésével kell kihúzni az övvisszahúzó szerkezetből, és hagyni kell, hogy ismételten visszatekercselődjön. Ezután az övvisszahúzó szerkezetet a 2.7.2. pontban előírt korrózióállósági vizsgálatnak kell alávetni, ezt követően pedig a 2.7.7.3. pontban foglalt porállósági vizsgálatnak. Ezután megfelelően el kell végezni további 5000 kihúzási és visszatekercselési ciklust, ami után az övvisszahúzó szerkezetnek még mindig eleget kell tennie a 2.4.5.1.1. és 2.4.5.1.2. pontokban foglalt követelményeknek. A fenti vizsgálatok után az övvisszahúzó szerkezetnek még mindig előírásszerűen kell működnie, és hatékonyan kell feltekercselnie a hevedert. | | |

2.4.5.2. | Vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetek | | |

2.4.5.2.1. | A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezeteknek a következő feltételeknek kell megfelelniük a 2.7.7.2. pontban előírtak szerint végzett vizsgálatok során. Egyszeres érzékenység esetén az 1.8.4.1. pont szerint csak a gépjármű lassulására vonatkozó előírások érvényesek. | | |

2.4.5.2.1.1. | A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetnek reteszelnie kell, ha a gépjármű lassulása eléri a 0,45 g értéket a 4. típus, vagy a 0,85 g értéket a 4N típus esetében. | | |

2.4.5.2.1.2. | A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetnek nem szabad reteszelnie a hevedernek a kihúzás irányában mért 0,8 g értéknél kisebb gyorsulásakor a 4. típus vagy az 1,0 g értéknél kisebb gyorsulásakor a 4N típus esetében. | | |

2.4.5.2.1.3. | A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetnek nem szabad reteszelnie, ha az érzékelő 12o-ot meg nem haladó szögben, ferdén áll, bármilyen irányban a gyártó által meghatározott beszerelési helyzethez képest. | | |

2.4.5.2.1.4. | A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetnek reteszelnie kell, ha az érzékelő a gyártó által meghatározott beszerelési helyzethez képest a 4. típus esetében 27o-nál nem kisebb szögben vagy a 4N típus esetében 40o-nál nem kisebb szögben bármilyen irányban ferdén áll. | | |

2.4.5.2.1.5. | Ha az övvisszahúzó működése egy külső jeltől vagy energiaforrástól függ, az eszköznek az övvisszahúzó automatikus reteszelését kell biztosítania a jel vagy az energiaforrás hibája, illetve megszakadása esetén. Ezt a követelményt azonban a többszörös érzékenységű övvisszahúzónál nem szükséges kielégíteni, feltéve, hogy csak egy érzékenység függ a külső jeltől vagy energiaforrástól, és a jel vagy az energiaforrás hibáját optikai és/vagy akusztikus úton jelzi a gépjármű vezetőjének. | | |

2.4.5.2.2. | A 2.7.7.2. pontban előírtak szerint végzett vizsgálat során a többszörös érzékenységű vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetnek, beleértve a heveder elmozdulásérzékelését is, a fenti követelmények kielégítésén túlmenően reteszelnie kell, ha a heveder gyorsulása a kihúzás irányában mérve nem kisebb, mint 2,0 g. | | |

2.4.5.2.3. | A heveder elmozdulásának mértéke a visszahúzó reteszelése előtt a 2.4.5.2.1. és 2.4.5.2.2. pontokban említett vizsgálatok egyikében sem haladhatja meg az 50 mm-t, a 2.7.7.2.1. pontban meghatározott kezdeti hosszúsághoz viszonyítva. A 2.4.5.2.1.2. pontban foglalt előfeltételek teljesítéséhez az övvisszahúzó szerkezetet megfelelőnek kell tekinteni, ha az említett pontban előírt hevedergyorsulási értékeknél nem reteszel mindaddig, amíg legalább az első 50 mm hosszúságú heveder még nem tekercselődött le a 2.7.7.2.1. pontban meghatározott hosszúságtól kiindulva. | | |

2.4.5.2.4. | Ha az övvisszahúzó szerkezet egy kétpontos biztonsági öv része, a 2.7.7.4. pontban foglaltak szerint a hevederre ható visszatekercselési erő a próbabábu és az övvisszahúzó szerkezet közötti szabad hosszon mérve nem lehet 0,7 daN értéknél kisebb. Ha az övvisszahúzó szerkezet egy átlós öv része, a hevederre ható visszatekercselési erő hasonló módon mérve nem lehet 0,2 daN értéknél kisebb és 0,7 daN értéknél nagyobb. Ha a heveder vezetőn vagy görgőn halad keresztül, a visszatekercselési erőt a próbabábu és a vezető vagy görgő között szabad hosszon kell mérni. Ha a szerelvény olyan eszközt tartalmaz, amely kézi vagy automatikus működéssel megakadályozza a heveder teljes visszatekercselését, az ilyen eszköz nem működhet a visszatekercselési erő értékelésekor. | | |

2.4.5.2.5. | A hevedert a 2.7.7.1. pontban leírt módszer szerint, 40000 kihúzási és visszatekercselési ciklus elvégzésével ki kell húzni az övvisszahúzó szerkezetből, és hagyni kell, hogy ismételten visszatekercselődjön. Ezután az övvisszahúzó szerkezetet a 2.7.2. pontban előírt korrózióállósági vizsgálatnak kell alávetni, ezt követően pedig a 2.7.7.3. pontban leírt porállósági vizsgálatnak. Ezután kielégítő módon el kell végezni további 5000 kihúzási és visszatekercselési ciklust, ami után még mindig eleget kell tennie a 2.4.5.2.1. és 2.4.5.2.2., 2.4.5.2.3., 2.4.5.2.4. pontokban foglalt követelményeknek. A fenti vizsgálatok után az övvisszahúzó szerkezetnek még mindig előírásszerűen kell működnie, és hatékonyan kell feltekercselnie a hevedert. | | |

2.4.6. | Előfeszítő szerkezet | | |

2.4.6.1. | A 2.7.2. pontban előírt korrózióállósági vizsgálat után az előfeszítő szerkezetnek (beleértve a szerkezethez az eredeti aljzat segítségével csatlakoztatott ütközésérzékelőt is, anélkül hogy bármilyen áram folyna rajta keresztül) rendeltetésszerűen kell működnie. | | |

2.4.6.2. | Ellenőrizni kell, hogy a szerkezet nem szándékos működtetése nem vonja-e maga után viselője testi épségének veszélyeztetését. | | |

2.4.6.3. | Pirotechnikai előfeszítő szerkezetek esetén: | | |

2.4.6.3.1. | A 2.7.10.2. pont szerinti előkezeléskor a szerkezet a hőmérséklet hatására nem jöhet működésbe, azután pedig rendeltetésszerűen kell működnie. | | |

2.4.6.3.2. | Elővigyázatosan kell eljárni annak elkerülése érdekében, hogy a közeli gyúlékony anyagok a kiáramló forró gázoktól meggyulladjanak. | | |

2.5. | Hevederek. | | |

2.5.1. | Általános szempontok. | | |

2.5.1.1. | A hevederek biztosítják az általuk a viselőjükre gyakorolt nyomás lehető legegyenletesebb elosztását teljes szélességükben, és nem csavarodhatnak el még terhelés alatt sem. A hevederek energiaelnyelő és energiaeloszlató képességgel rendelkeznek. A hevederek szegése a használat során nem bomolhat ki. | | |

2.5.1.2. | A heveder szélessége 980 daN terhelés alatt nem lehet kisebb 46 mm-nél. Ezt a méretet a 2.7.5. pontban előírt szakítószilárdsági vizsgálat során kell mérni, a szakítógép leállítása nélkül. | | |

2.5.2. | Szilárdság szobahőmérsékleten történő előkezelés után.A 2.7.3.1. pontban leírtaknak megfelelően előkezelt két heveder-mintadarab esetén a hevedernek a 2.7.5. pontban meghatározott szakítóterhelése nem lehet kisebb 1470 daN értéknél. A két hevederminta szakítóterhelése közötti különbség nem haladhatja meg a mért nagyobb szakítóterhelés 10 %-át. | | |

2.5.3. | Szilárdság különleges előkezelés után.A 2.7.3. pont (a 2.7.3.1. pont kivételével) egyik kikötésének megfelelően előkezelt két hevedermintánál a heveder szakítóterhelése nem lehet kisebb a 2.5.2. pontban hivatkozott vizsgálat során meghatározott terhelések átlagának 75 %-ánál, és nem lehet kisebb 1470 daN értéknél. A műszaki állomás eltekinthet egy vagy több ilyen vizsgálattól, ha az alkalmazott anyag összetétele vagy a már rendelkezésre álló adatok a vizsgálatot vagy vizsgálatokat feleslegessé teszik. | | |

2.6. | Övösszeállítás vagy utasbiztonsági rendszer. | | |

2.6.1. | A dinamikai vizsgálatok követelményei. | | |

2.6.1.1. | Az övösszeállítást vagy utasbiztonsági rendszert a 2.7.8. pontnak megfelelően dinamikai vizsgálatnak kell alávetni. | | |

2.6.1.2. | A dinamikai vizsgálatot két olyan övösszeállításon kell elvégezni, amelyek előzőleg nem voltak terhelésnek alávetve, kivéve az utasbiztonsági rendszer részét képező övösszeállítások esetét, amikor a dinamikai vizsgálatot az egyik üléscsoporthoz tervezett, előzőleg terhelésnek még ki nem tett utasbiztonsági rendszereken kell elvégezni. A vizsgálandó övösszeállítás csatjainak eleget kell tenniük a 2.4.2.3. pontban foglalt követelményeknek. Az övvisszahúzó szerkezettel ellátott biztonsági övek esetében az övvisszahúzó szerkezetet a 2.7.7.3. pontban szabályozott porállósági vizsgálatnak kell alávetni; ezenfelül a pirotechnikai eszközt tartalmazó előfeszítő szerkezettel ellátott biztonsági övek vagy utasbiztonsági rendszerek esetében az előfeszítő szerkezetet előzetesen a 2.7.10.2. pontban előírt előkezelésnek kell alávetni. | | |

2.6.1.2.1. | Az öveket alá kell vetni a 2.7.2. pontban meghatározott korrózióállósági vizsgálatnak, ezután a csatokat további 500 nyitási és zárási ciklusnak kell kitenni, rendes használati körülmények között. | | |

2.6.1.2.2. | Az övvisszahúzóval ellátott övek esetén az övvisszahúzót előzőleg a 2.4.5.1. vagy a 2.4.5.2. pontban leírt vizsgálatoknak kell alávetni. Ha azonban az övvisszahúzót már alávetették a 2.6.1.2.1. pontban leírt korrózióállósági vizsgálatnak, ezt a vizsgálatot nem szükséges megismételni. | | |

2.6.1.2.3. | Ha az övet az 1.8.6. pontban meghatározottak szerint övmagasság-állító szerkezettel terveznek használni, a vizsgálatot úgy kell lefolytatni, hogy a szerkezet a legkedvezőtlenebb pozíció(k)ba legyen beállítva, amelyet a vizsgálatért felelős műszaki állomás választ ki. Ha azonban az övmagasság-állító szerkezet maga is tartalmaz rögzítőelemet, amint azt a Tanács 76/115/EGK irányelve [4] megengedi, a vizsgálatért felelős műszaki állomás, ha úgy kívánja, alkalmazhatja a 2.7.8.1. pontban foglalt rendelkezéseket. | | |

2.6.1.2.4. | Előfeszítő szerkezettel ellátott biztonsági öv esetén a 2.6.1.4.1. pontban előírt legkisebb elmozdulást a felére lehet csökkenteni. Ennek a szövegnek az alkalmazásában az előfeszítő eszköznek működésben kell lennie. | | |

2.6.1.3. | A vizsgálat során az alábbi követelményeknek kell eleget tenni: | | |

2.6.1.3.1. | az utast rögzítő övösszeállítás vagy utasbiztonsági rendszer egyik része sem törhet el, és egyik csat, reteszelő vagy elmozdítórendszer sem nyílhat ki; és | | |

2.6.1.3.2. | kétpontos biztonsági övek esetében a próbabábu előre irányuló elmozdulásának 80 és 200 mm között kell lennie a medencetájék magasságában. Hámrendszerű övtípusok esetében a medencéhez meghatározott legkisebb elmozdulást a felére lehet csökkenteni. Más övtípusok esetében az előre irányuló elmozdulásnak 80 és 200 mm között kell lennie a medencetájék magasságában, valamint 100 és 300 mm között a törzs magasságában. Ezek az elmozdulások a VIII. melléklet 6. ábráján feltüntetett mérési pontokra vonatkozó elmozdulások. | | |

2.6.1.3.3. | Légzsákkal védett első külső üléshelyzetnél használt biztonsági öv esetén a mellkas vonatkoztatási pontjának elmozdulása meghaladhatja a 2.6.1.3.2. pontban előírt mértéket, ha az ennél az értéknél mért sebessége nem nagyobb, mint 24 km/h. | | |

2.6.1.4. | Utasbiztonsági rendszer esetében: | | |

2.6.1.4.1. | a mellkas vonatkoztatási pontjának mozgása meghaladhatja a 2.6.1.3.2. pontban előírt értéket, ha akár számítással, akár további vizsgálattal kimutatható, hogy a dinamikai vizsgálat során használt próbabábu törzse vagy a feje nem kerülhet érintkezésbe a gépjármű bármelyik, menetirányban előtte elhelyezkedő merev részével sem, eltekintve a mellkas érintkezésétől a kormányberendezéssel, ha ez utóbbi eleget tesz a 74/297/EGK [5] irányelv követelményeinek, feltéve, hogy az érintkezés 24 km/h értéknél nem nagyobb sebességgel jön létre. Ennek becsléséhez az ülést a 2.7.8.1.5. pontban előírt helyzetben lévőnek kell tekinteni. | | |

2.6.1.4.2. | Azoknál a gépjárműveknél, ahol az üléseket elfoglaló személyek számára a gépjármű elhagyását lehetővé tevő elmozdulási és reteszelő rendszereket használnak, ezeknek az eszközöknek kézzel még mindig működtethetőnek kell lenniük a dinamikai vizsgálat után. | | |

2.6.1.5. | Eltérés esetében az utasbiztonsági rendszer elmozdulásai a 2.6.1.3.2. pontban előírt értékeknél nagyobbak lehetnek, ha az ülésre szerelt felső rögzítési pont a 76/115/EGK irányelv I. melléklete 5.5.4. pontjában engedélyezett eltérésnek megfelel. Az érintett utasbiztonsági rendszerek adatait a II. melléklet 3. és 4. függelékeiben említett típusbizonyítvány kiegészítésébe kell belefoglalni. | | |

2.6.2. | Szilárdság a koptató eljárás után | | |

2.6.2.1. | Mindkét, a 2.7.3.6. pontban foglaltaknak megfelelően előkezelt minta esetében a szakítóerőt a 2.5.2. és 2.7.6. pontok rendelkezései szerint kell értékelni. A szakítóerő nagysága a nem koptatott övpántokra meghatározott szakítóerők átlagának legalább 75 %-ával egyenlő, és nem lehet kisebb, mint a vizsgált darabokra előírt legkisebb terhelés. A két mintadarabra ható szakítóerő különbsége nem haladhatja meg a mért nagyobbik szakítóerő 20 %-át. Az 1. és 2. típusú eljárásoknál a szakítóvizsgálatot csak a heveder mintadarabokon kell elvégezni (2.7.5. pont). A 3. típusú eljárásban a szakítóvizsgálatot a hevederen és a hozzá tartozó merev részeken kell elvégezni (2.7.6. pont). | | |

| 1. típusú eljárás | 2. típusú eljárás | 3. típus eljárás |

Csatlakoztatószerelék | – | – | × |

Vezető vagy görgő | – | × | – |

Csatbeakasztó | – | × | × |

Beállítóeszköz | × | – | × |

A hevederhez varrt részek | – | – | × |

| | |

2.7. | Vizsgálatok. | | |

2.7.1. | Az öv vagy utasbiztonságirendszer-típus EK-alkatrész-típusjóváhagyásához benyújtott mintáinak használata (lásd a XIV. mellékletet). | | |

2.7.1.1. | Két öv vagy utasbiztonsági rendszer szükséges a csat vizsgálatához, a csat alacsony hőmérsékletű vizsgálatához, szükség esetén a 2.7.6.4. pontban leírt alacsony hőmérsékletű vizsgálathoz, a csat tartóssági vizsgálatához, az öv korrózióállósági vizsgálatához, az övvisszahúzó működési vizsgálatához és a csat nyitási vizsgálatához a dinamikai vizsgálat után. A két mintadarab közül az egyiket az öv vagy az övvisszahúzó rendszer ellenőrzésekor kell használni. | | |

2.7.1.2. | Egy övet vagy utasbiztonsági rendszert kell használni a csat ellenőrzésekor, valamint a csat, a csatlakoztatószerelékek, az övbeállító eszközök és szükség esetén az övvisszahúzók szakítóvizsgálataihoz. | | |

2.7.1.3. | Két öv vagy utasbiztonsági rendszer szükséges a csat ellenőrzéséhez, a mikrocsúszási vizsgálathoz és a koptatóvizsgálathoz. Az övbeállító eszközök működési vizsgálatát a két mintadarab egyikén kell elvégezni. | | |

2.7.1.4. | A heveder-mintadarabot a heveder szakítószilárdságának vizsgálatához kell felhasználni. Ennek a mintának egy részét addig meg kell őrizni, amíg az alkatrész-típusjóváhagyás érvényben van. | | |

2.7.2. | Korrózióállósági vizsgálat. | | |

2.7.2.1. | Egy teljes biztonsági övösszeállítást el kell elhelyezni a vizsgálókamrában a XIII. mellékletben előírtak szerint. Övvisszahúzó szerkezetet is tartalmazó szerelvény esetében a hevedernek teljes hosszában feltekercseletlen állapotban kell lennie, leszámítva 300 ± 3 mm-t. Rövid megszakítások kivételével, melyekre szükség lehet pl. a sóoldat ellenőrzéséhez vagy utántöltéséhez, a behatás vizsgálatát 50 órás időszakon keresztül folyamatosan kell végezni. | | |

2.7.2.2. | A behatásvizsgálat befejezésekor a szerelvényt 38 °C-nál nem magasabb hőmérsékletű, tiszta csapvízben óvatosan le kell mosni, vagy abba be kell meríteni, hogy az esetleg képződött sólerakódás eltávolítható legyen, majd a 2.4.1.2. pontban leírtak szerinti vizsgálat előtt szobahőmérsékleten 24 órán keresztül kell hagyni száradni. | | |

2.7.3. | A hevederek előkezelése a szakítószilárdsági vizsgálathoz.A hevederből a 2.1.2.2. pontban leírtak szerint levágott mintadarabokat a következő módon kell előkezelni. | | |

2.7.3.1. | Előkezelés szobahőmérsékleten.A hevedert legalább 24 órán keresztül 20 ± 5 °C hőmérsékletű és 65 ± 5 % relatív páratartalmú légtérben kell tartani. Ha a vizsgálatot nem azonnal az előkezelés után végzik, a vizsgálat megkezdéséig a mintadarabot légmentesen zárt tartályban kell tartani. A szakítóerőt a hevedernek az előkezelő légtérből vagy a zárt tartályból történő eltávolítása után öt percen belül meg kell határozni. | | |

2.7.3.2. | Előkezelés fényben. | | |

2.7.3.2.1. | Az ISO/R 105-B 02-1978 ajánlás előírásait kell alkalmazni. A hevedert annyi időre kell fénynek kitenni, amennyi a 7. típusú szabványos kék színárnyalat halványságának létrehozásához szükséges a szürke skála négyes fokozatával megegyező kontrasztra. | | |

2.7.3.2.2. | Ezután a hevedert legalább 24 órán keresztül 20 ± 5 °C hőmérsékleten és 65 ± 5 % relatív páratartalmú térben kell tartani. Ha a vizsgálatot nem azonnal az előkezelés után végzik, a vizsgálat megkezdéséig a mintadarabot légmentesen zárt tartályban kell tartani. A szakítóerőt a hevedernek az előkezelő légtérből vagy a zárt tartályból történő eltávolítása után öt percen belül meg kell határozni. | | |

2.7.3.3. | Előkezelés hidegben. | | |

2.7.3.3.1. | A hevedert legalább 24 órán keresztül 20 ± 5 °C hőmérsékletű és 65 ± 5 % relatív páratartalmú légtérben kell tartani. | | |

2.7.3.3.2. | Ezután a hevedert másfél óráig sík felületen, alacsony hőmérsékletű kamrában kell tartani, amelynek hőmérséklete –30 ± 5 °C. A hevedert ezután össze kell hajtani, majd pedig 2 kg-os, előzőleg –30 ± 5 °C hőmérsékletűre lehűtött tömeggel kell terhelni. Miután a heveder 30 percen keresztül volt kitéve e terhelésnek ugyanabban az alacsony hőmérsékletű kamrában, a tömeget el kell távolítani, és a szakítóerőt a hevedernek az alacsony hőmérsékletű kamrából való eltávolítása után öt percen belül meg kell mérni. | | |

2.7.3.4. | Hő-előkezelés | | |

2.7.3.4.1. | A hevedert három órán keresztül fűtőkamrában, 60 ± 5 °C hőmérsékletű és 65 ± 5 % relatív páratartalmú légtérben kell tartani. | | |

2.7.3.4.2. | A szakítóerőt a heveder fűtőkamrából történő eltávolítása után öt percen belül meg kell határozni. | | |

2.7.3.5. | Víz behatása | | |

2.7.3.5.1. | A hevedert három órán keresztül 20 ± 5 °C hőmérsékletű desztillált vízbe teljesen bemerítve kell tartani, amelyhez kis mennyiségű nedvesítőszert kell hozzáadni. Bármilyen nedvesítőszer használható, amely az adott textilhez megfelelő. | | |

2.7.3.5.2. | A szakítóerőt a heveder vízből történő eltávolítása után 10 percen belül meg kell határozni. | | |

2.7.3.6. | Előkezelés koptatással | | |

2.7.3.6.1. | Koptatóeljárást minden olyan eszközön kell végezni, ahol a heveder érintkezik az öv valamely merev részével. Az 1. típusú koptató vizsgálatot (2.7.3.6.4.1.) azonban nem szükséges elvégezni az övbeállító eszközön ott, ahol a mikrocsúszási vizsgálat (2.7.4.) azt mutatja, hogy a hevedermegcsúszások kisebbek az előírt összeg felénél. A vizsgálóberendezésen a beállításnak megközelítőleg fenn kell tartania a heveder és az érintkező terület egymáshoz viszonyított helyzetét. | | |

2.7.3.6.2. | Azokat a mintadarabokat, melyeket koptatóvizsgálatnak kell alávetni, legalább 24 órán keresztül 20 ± 5 °C hőmérsékletű és 65 ± 5 % relatív páratartalmú légtérben kell tartani. A vizsgálat során a helyiség hőmérsékletének 15 °C és 30 °C között kell lennie. | | |

Az alábbi táblázat jelöli az egyes koptatási eljárások követelményeit:

| Erő (daN) | Frekvencia (Hz) | Ciklusok száma | Elmozdulás (mm) |

1. típusú eljárás | 2,5 | 0,5 | 5000 | 300 ± 20 |

2. típusú eljárás | 0,5 | 0,5 | 45000 | 300 ± 20 |

3. típusú eljárás [8] | 0-5 | 0,5 | 45000 | – |

A fenti táblázat ötödik oszlopában megadott elmozdulás a heveder előre-hátra mozgatásának amplitúdóját fejezi ki.

| | |

2.7.3.6.4. | Részletes eljárási feltételek. | | |

2.7.3.6.4.1. | 1. típusú eljárás: azokban az esetekben, ahol a heveder hosszbeállító eszközön csúszik keresztül.A 2,5 daN értékű erő iránya függőleges legyen, és állandóan hasson a heveder egyik szakaszára.A másik, vízszintesen beállított szakaszt előre-hátra mozgásnak kell kitenni.A beállítóeszközt úgy kell elhelyezni, hogy a heveder vízszintesen beállított szakaszának terhelés alatt kell maradnia (lásd XII. melléklet, 1. ábra). | | |

2.7.3.6.4.2. | 2. típusú eljárás: azokban az esetekben, ahol a heveder irányt változtat a merev részen való áthaladáskor.A szögeket, amelyeket a heveder két ága egymással bezár, a XII. melléklet 2. ábráján bemutatott értékek szerint kell beállítani.A 0,5 daN értékű erőt állandó jelleggel kell alkalmazni. Ha a heveder egynél többször változtat irányt egy merev részen keresztül, a 0,5 daN értékű terhelés úgy növelhető, hogy a heveder mozgása elérje az előírt 300 mm elmozdulást a merev részen keresztül. | | |

2.7.3.6.4.3. | 3. típusú eljárás: azokban az esetekben, ahol a heveder a merev részhez varrással vagy hasonló módon van rögzítve.A teljes elmozdulásnak 300 ± 20 mm-nek kell lennie, és az 5 daN erőt csak a 100 ± 20 mm elmozdulásnak megfelelő idő alatt kell alkalmazni minden egyes félperiódushoz (lásd XII. melléklet, 3. ábra). | | |

2.7.4. | Mikrocsúszási vizsgálat (lásd XII. melléklet, 3. ábra). | | |

2.7.4.1. | Azokat az alkatrészeket vagy eszközöket, melyeket a mikrocsúszási vizsgálatnak kell alávetni, a vizsgálat előtt legalább 24 órán keresztül 20 ± 5 °C hőmérsékletű és 65 ± 5 % relatív páratartalmú légtérben kell tartani.A vizsgálatot 15 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten kell végezni. | | |

2.7.4.2. | Biztosítani kell, hogy a beállítóelem szabadon álló része vagy felfelé vagy lefelé mutasson a próbapadon úgy, mint a gépjárműben. | | |

2.7.4.3. | Egy 5daN nagyságú erőt létrehozó tömeget hozzá kell erősíteni a hevederszakasz alsó végéhez.A másik véget 300 ± 20 mm-es amplitúdójú előre-hátra mozgásnak kell kitenni (lásd az ábrát). | | |

2.7.4.4. | Ha van szabad vég, amely tartalék hevederként szolgál, azt semmi esetre sem szabad a terhelés alatt lévő szakaszhoz erősíteni vagy odacsíptetni. | | |

2.7.4.5. | Biztosítani kell, hogy a próbapadon a laza helyzetben lévő heveder homorú görbe mentén haladjon lefelé a beállítóeszközből, úgy, ahogyan a gépjárműben.A próbapadon az 5daN nagyságú erőt függőlegesen kell vezetni úgy, hogy megakadályozza a teher kilengését és a heveder csavarodását.A csatlakoztatószereléket az 5daN teherhez úgy kell rögzíteni, mint a gépjárműben. | | |

2.7.4.6. | A vizsgálat tényleges elkezdése előtt egy 20 ciklusból álló sorozatot kell végrehajtani úgy, hogy az önfeszítő rendszer megfelelőképpen beálljon. | | |

2.7.4.7. | 1000 ciklust kell végrehajtani másodpercenként 0,5 ciklus frekvenciával úgy, hogy a teljes amplitúdó 300 ± 20 mm értékű legyen. Az 5 daN erőt csak a 100 ± 20 mm elmozdulásnak megfelelő idő alatt kell alkalmazni minden egyes félperiódushoz. | | |

2.7.5. | A heveder szakítószilárdsági vizsgálata (statikai vizsgálat). | | |

2.7.5.1. | A vizsgálatot mindenkor két új, elegendő hosszúságú heveder-mintadarabon kell elvégezni, amelyek a 2.7.3. pont egyik előírása szerint voltak előkezelve. | | |

2.7.5.2. | Mindegyik hevedert a szakítógép szorítókengyelei közé kell befogni. A szorítókengyeleket úgy kell tervezni, hogy a heveder szakadása elkerülhető legyen a szorítókengyelekkel való érintkezési pont közelében. A szorítókengyelek haladási sebességének percenként körülbelül 100 mm-nek kell lennie. A mintadarab szabad hosszának a szakítógép szorítókengyelei között a vizsgálat kezdetekor 200 ± 40 mm értékűnek kell lennie. | | |

2.7.5.3. | Amikor a terhelés eléri a 980 daN értéket, a szakítógép leállítása nélkül meg kell mérni a heveder szélességét. | | |

2.7.5.4. | A terhelést ezután addig kell növelni, amíg a heveder elszakad, a szakítóerőt pedig fel kell jegyezni. | | |

2.7.5.5. | Ha a mintadarab megcsúszik vagy elszakad valamelyik szorítókengyellel való érintkezési pontban vagy az attól mért 10 mm távolságon belül, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni, és egy másik mintadarabon új vizsgálatot kell elvégezni. | | |

2.7.6. | Merev részeket tartalmazó övalkatrészek statikai vizsgálata. | | |

2.7.6.1. | A csatot és a beállítóeszközt az övösszeállításnak azoknál a részeinél fogva kell a szakítógéphez csatlakoztatni, amelyekhez a rendeltetésszerű használat során hozzá vannak erősítve, majd alkalmazni kell a 980 daN értékű terhelést. Hámrendszerű övek esetében a csatot a vizsgálókészülékhez kell csatlakoztatni azzal a hevederrel, amelyik a csathoz és a csat geometriai középpontjához képest megközelítőleg szimmetrikusan elhelyezett egy vagy két nyelvhez van erősítve. Ha a csat vagy a beállítóeszköz része a csatlakoztatószereléknek, vagy egy hárompontos öv közös alkatrésze, akkor a csatot és a beállítóeszközt a csatlakoztatószerelékkel együtt kell vizsgálni a 2.7.6.2. pontban foglaltak szerint, kivéve a felső hevederrögzítésnél visszaterelő görgővel ellátott övvisszahúzó szerkezet esetében. Ebben az esetben a vizsgálati terhelésnek 980 daN értékűnek kell lennie, és a heveder csévén maradó hosszának a reteszelés pillanatában lehetőleg minél közelebb kell lennie a 450 mm-hez. | | |

2.7.6.2. | A csatlakoztatószerelékeket és valamennyi övmagasság-beállító eszközt a 2.7.6.1. pontban leírt módon kell vizsgálni, de a terhelésnek 1470 daN értékűnek kell lennie, és a 2.7.8.1. pont második mondatában előírtak alapján a gépjárműben valószínűleg előforduló legkedvezőtlenebb feltételek mellett kell alkalmazni, ahol az öv megfelelő módon van beszerelve. Az övvisszahúzó szerkezetek esetében a vizsgálatot a csévéről teljes mértékben letekercselt hevederrel kell elvégezni. | | |

2.7.6.3. | A teljes övösszeállítás két mintadarabját két óra időtartamra –10 ± 1 °C-os, alacsony hőmérsékletű kamrában kell elhelyezni. A kamrából való eltávolítás után a csat illeszkedő részeit kézzel kell egymáshoz reteszelni. | | |

2.7.6.4. | A teljes övösszeállítás két mintadarabját két óra időtartamra –10 ± 1 °C-os, alacsony hőmérsékletű kamrában kell elhelyezni. A vizsgálandó merev darabokat és a műanyag részeket ezután felváltva sík acélfelületre kell fektetni (melyet a mintadarabokkal együtt az alacsony hőmérsékletű kamrában kell tartani), egy legalább 100 kg tömegű tömör, merev tömb vízszintes felületére helyezve; 30 másodpercen belül az alacsony hőmérsékletű kamrából való eltávolításuk után 300 mm magasról 18 kg tömegű acéltestet kell szabadeséssel ráejteni a mintadarabokra. A tömeg ütközőfelülete legalább 45 HRC keménységű és domború alakú legyen, melynek keresztirányú sugara 10 mm, hosszirányú sugara pedig 150 mm. Az egyik mintadarabot úgy kell megvizsgálni, hogy a görbült rúd tengelyvonala a hevederrel egy vonalban legyen, a másik mintadarabot pedig úgy, hogy az a hevederrel 90o-os szöget zárjon be. | | |

2.7.6.5. | Azokat a csatokat, amelyek két biztonsági övhöz tartozó közös részekkel rendelkeznek, úgy kell terhelni, hogy az a gépjárműben előforduló használat körülményeit utánozza, amikor az ülések a beállítási tartományuk középső helyzetében vannak. A terhelés irányát a 2.7.8.1. pontban előírtak szerint kell megállapítani. Az 1470 daN értékű terhelést egyidejűleg kell mindegyik hevederre alkalmazni. A fenti vizsgálathoz a megfelelő berendezést a XI. melléklet mutatja. | | |

2.7.6.6. | A kézi hosszbeállító eszközök vizsgálatakor a hevedert az eszközön szokásos használati körülmények figyelembevételével egyenletesen kell keresztülhúzni, megközelítőleg 100 mm/sec sebességgel, és a maximális erőt a heveder mozgásának első 25 mm-e után kell mérni 0,1 daN értékre kerekítve. A vizsgálatot a hevedernek a hosszbeállító eszközön átvezető útja mindkét irányában el kell végezni, miután a hevederrel a mérés megkezdése előtt 10 áthúzási ciklust már elvégeztek. | | |

2.7.7. | Az övvisszahúzó szerkezetek kiegészítő vizsgálatai. | | |

2.7.7.1. | Az övvisszahúzó szerkezetek mechanizmusának tartóssága. | | |

2.7.7.1.1. | A heveder kihúzását és visszahúzását az előírt ciklusszámmal kell elvégezni, percenként 30 ciklusnál nem nagyobb gyakorisággal. A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetek esetében minden ötödik ciklusban egyszer meg kell rántani a hevedert, hogy az övvisszahúzó szerkezet reteszeljen. A megrántásokat egyenlő számban kell elvégezni az öt különböző kihúzott hevederhossz mindegyikénél, nevezetesen az övvisszahúzó szerkezet csévélődobján lévő heveder teljes hosszának 90, 80, 75, 70 és 65 %-ánál. Ahol azonban több mint 900 mm a teljes feltekercselt hevederhossz, a fenti százalékértékeket az övvisszahúzó szerkezetben feltekercselve maradó végső, 900 mm-es hevederhosszúságra kell vonatkoztatni. | | |

2.7.7.1.2. | A 2.7.7.1.1. pontban előírt vizsgálathoz a megfelelő berendezést a IV. melléklet mutatja. | | |

2.7.7.2. | A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetek reteszelése. | | |

2.7.7.2.1. | Az övvisszahúzó szerkezetet a reteszelés szempontjából akkor kell vizsgálni, amikor 300 ± 3 mm hosszú heveder marad feltekerve az övvisszahúzó szerkezet csévéjén. | | |

2.7.7.2.1.1. | Ha a reteszelő övvisszahúzó szerkezetet a heveder mozgása hozza működésbe, a kihúzást abban az irányban kell végezni, amelyikben rendes körülmények között előfordul, ha az övvisszahúzó szerkezet gépjárműbe van beszerelve. | | |

2.7.7.2.1.2. | Az övvisszahúzó szerkezeteknek a gépjármű lassulására való érzékenységét vizsgálva, a fenti kihúzásnál mindkét irányban el kell végezni a vizsgálatot, két egymásra merőleges tengely mentén, amelyek vízszintesek, ha az övvisszahúzó szerkezetet a biztonsági öv gyártója által előírtak szerint kell beszerelni a gépjárműbe. Az egyik vizsgálati irányt a jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki állomásnak kell kiválasztania úgy, hogy az a legkedvezőtlenebb feltételeket adja a reteszelőmechanika működése szempontjából. | | |

2.7.7.2.2. | A 2.7.7.2.1. pontban előírt vizsgálathoz a megfelelő berendezést az V. melléklet mutatja. Valamennyi ilyen készüléket úgy kell kialakítani, hogy a szükséges gyorsulás elérhető legyen, mielőtt a heveder 5 mm-nél hosszabb szakasza kihúzódna az övvisszahúzó szerkezetből, másodpercenként 25 g/s és 150 g/s közötti értékű átlagos gyorsulásnövekedési sebességgel. | | |

2.7.7.2.3. | A 2.4.5.2.1.3. és a 2.4.5.2.1.4. pontokban leírt követelmények vizsgálatához az övvisszahúzó szerkezetet egy vízszintes asztalra kell felerősíteni, majd az asztalt másodpercenként 2o-ot nem meghaladó sebességgel meg kell dönteni, amíg a reteszelés be nem következik. Ezután a vizsgálatot a másik irányban is meg kell ismételni, hogy meggyőződhessünk arról, hogy az övvisszahúzó szerkezet megfelel a követelményeknek. | | |

2.7.7.3. | Porállóság. | | |

2.7.7.3.1. | Az övvisszahúzó szerkezetet egy vizsgálókamrába kell helyezni a VI. mellékletben ábrázolt módon. Viszonylagos helyzetének ugyanolyannak kell lennie, ahogyan a gépjárműben van felszerelve. A kamrának a 2.7.7.3.2. pontban előírt követelménynek megfelelő mennyiségű port kell tartalmaznia. Az övvisszahúzó szerkezetből 500 mm hosszúságú hevedert ki kell húzni és kihúzva tartani, kivéve, ha a hevedert 10 teljes kihúzási és visszatekercselési ciklusnak kell alávetni a por felkavarása utáni egy vagy két percen belül.Ötórás időszak alatt a port minden 20 percben öt másodpercre száraz és kenőolajmentes sűrített levegővel fel kell kavarni, és egy 1,5 ± 0, 1 mm átmérőjű nyíláson kell átvezetni 5,5 × 105 ± 0, 5 × 105 Pa túlnyomással. | | |

A 2.7.7.3.1. pontban leírt vizsgálathoz használt por körülbelül 1 kg száraz kvarchomokból áll. A részecskeméret eloszlása az alábbi:

a) 150 mm-es nyíláson, 104 mm szitaátmérőn átmenő: 99-100 %;

b) 105 mm-es nyíláson, 64 mm szitaátmérőn átmenő: 76-86 %;

c) 75 mm-es nyíláson, 52 mm szitaátmérőn átmenő: 60-70 %.

| | |

2.7.7.4. | Visszatekercselési erő | | |

2.7.7.4.1. | A visszatekercselési erőt próbabábura erősített biztonsági övvel kell mérni, a 2.7.8. pontban előírt dinamikai vizsgálat szerint. A heveder feszességét a próbabábuval való érintkezési pontokhoz a lehető legközelebb (de a még szabad szakaszon) kell mérni, miközben a heveder megközelítőleg 0,6 m/perc sebességgel tekercselődik vissza. | | |

2.7.8. | A biztonságiöv-összeállítás vagy az utasbiztonsági rendszer dinamikai vizsgálata. | | |

2.7.8.1. | Az övösszeállítást egy üléssel és a VII. mellékletben meghatározott rögzítőkkel felszerelt vizsgálókocsira kell erősíteni. Ha azonban az öv-összeállítást egy adott gépjárműhöz vagy gépjárműtípusokhoz tervezték, a próbabábu és a rögzítések közötti távolságot a vizsgálatot végző műszaki állomásnak kell meghatároznia, az övhöz mellékelt szerelési utasításokkal vagy a gépjármű gyártója által szolgáltatott adatoknak megfelelően. Ha a dinamikus vizsgálatot már elvégezték egy gépjárműtípusra, azt nem szükséges megismételni olyan más gépjárműtípusokra, ahol az egyes rögzítési pontok 50 mm-nél kisebb távolságra vannak a vizsgált öv megfelelő rögzítési pontjaitól. A gyártók meghatározhatnak a vizsgálathoz egy feltételezett rögzítési helyzetet is oly módon, hogy az a legtöbb valódi rögzítési pontot zárja körül. Ha az övet felszerelték a fenti 1.8.6. pontban leírt övmagasság-állítóval, annak és a rögzítőszerkezet helyzetének ugyanannak kell lennie, mint amilyen a gépjármű kialakításáé. | | |

2.7.8.1.1. | Olyan biztonsági öv vagy utasbiztonsági rendszer esetén, amely más szerkezeti elemekhez csatlakozó előfeszítő szerkezettel van ellátva, mint amilyeneket az övösszeállítás magában foglal, az övösszeállítást a gépjármű szükséges kiegészítő elemeivel együtt kell felszerelni a vizsgálókocsira, a 2.7.8.1.2.–2.7.8.1.6. pontokban leírt módon.Ha azonban ezek az eszközök nem vizsgálhatók vizsgálókocsi segítségével, a gyártó az ISO 3560 eljárás (1975/11/1 – Közúti gépjárművek – Frontális ütközés rögzített akadályhoz) szerinti, hagyományos frontális ütköztetési vizsgálattal igazolhatja, hogy az eszköz eleget tesz az irányelv követelményeinek.Ha a biztonsági öv olyan szerelvény részét képezi, melyre utasbiztonsági rendszerként alkatrész-típusjóváhagyás iránti kérelmet nyújtottak be, a biztonsági övet a gépjárműszerkezetnek ahhoz a részéhez kell erősíteni, melyhez rendes körülmények között is illeszkedik, és ezt a részt kell a vizsgálókocsihoz csatlakoztatni, a következők szerint. | | |

2.7.8.1.2. | A vizsgálat során a gépjárműszerkezet rögzítésére használt módszer nem erősítheti az ülés vagy a biztonsági öv rögzítéseit, illetve nem csökkentheti a gépjárműszerkezet szokásos alakváltozását.A gépjármű menetirányba néző részei, amelyek – a lábak kivételével – a próbabábu előre irányuló mozgásának korlátozásával mérsékelnék az utasbiztonsági rendszerre nehezedő terhelést a vizsgálat során, nem lehetnek a helyükön. A gépjárműszerkezet eltávolított elemei azokkal egyenértékű szilárdságú részekkel helyettesíthetők, feltéve, hogy azok nem akadályozzák a próbabábu előre irányuló mozgását. | | |

2.7.8.1.3. | Kielégítőnek kell tekinteni a rögzítést, ha a rögzítőeszköz nem gyakorol hatást a gépjárműszerkezet teljes szélességén túl terjedő területre, és ha a gépjárművet vagy a gépjárműszerkezetet az elején rögzíti vagy akadályozza meg annak elmozdulását 500 mm-nél nem kisebb távolságban a vizsgált utasbiztonsági rendszer lerögzítésétől. Hátul a gépjárműszerkezetet a biztonsági öv vagy az utasbiztonsági rendszer rögzítése mögött olyan távolságban kell rögzíteni, amely elegendő a 2.7.8.1.2. pontban foglalt követelmények teljesüléséhez. | | |

2.7.8.1.4. | Az üléseket a jóváhagyási vizsgálatot végző műszaki állomás által kijelölt vezetési vagy utazási helyzetbe kell beállítani vagy elhelyezni oly módon, hogy az a próbabábunak a gépjárműben elfoglalt helyzetét is figyelembe véve a legkedvezőtlenebb szilárdsági feltételeket hozza létre. Az ülések helyzetét a vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha az ülés háttámlája állítható, azt a gyártó előírásai szerinti helyzetben kell reteszelni, vagy előírások hiányában oly módon kell rögzíteni, hogy a tényleges szög lehetőleg minél közelebb legyen a 25o-hoz az M1 és N1 kategóriájú gépjárművek esetében és a 15o-hoz az összes egyéb kategóriájú gépjármű esetében. | | |

2.7.8.1.5. | A 2.6.1.4.1. pontban foglalt követelmények értékeléséhez az ülést úgy kell tekinteni, mint amely a legjobban előretolt vezetői vagy utazási helyzetben van, a próbabábu méreteinek megfelelően. | | |

2.7.8.1.6. | Az azonos csoportba tartozó üléseket egyidejűleg kell vizsgálni. | | |

2.7.8.2. | Az övösszeállítást a VIII. mellékletben leírtak szerint kell a próbabábura erősíteni. Egy 25 mm vastagságú deszkalapot kell tenni a próbabábu háta és az ülés háttámlája közé. Az övet szorosan a próbabábuhoz kell beállítani. Ezután a deszkát el kell távolítani, és a próbabábut úgy kell elhelyezni, hogy a háta a teljes hosszában érintkezzen az ülés háttámlájával. Ellenőrizni kell, hogy a csat két részének kapcsolódási módja nem csökkenti-e a reteszelés megbízhatóságát. | | |

2.7.8.3. | A hevederek szabad végeinek elegendő mértékben kell a hosszbeállító eszközön túlnyúlniuk, hogy lehetővé tegyék a csúszást. | | |

2.7.8.4. | Ezt követően a vizsgálókocsit úgy kell felgyorsítani, hogy szabad futási sebessége az ütközés pillanatában 50 ± 1 km/h legyen, a próbabábu pedig stabil maradjon. A kocsi féktávolsága 400 ± 50 mm legyen. A kocsinak vízszintes helyzetben kell maradnia a lassulás során. A kocsi lassulását a VII. mellékletben bemutatott berendezés használatával kell elérni, vagy bármi más olyan eszközzel, amely ezzel egyenértékű eredményekkel szolgál. A berendezésnek ki kell elégítenie a IX. mellékletben megadott teljesítménykövetelményeket. | | |

2.7.8.5. | Mérni kell a vizsgálókocsi sebességét közvetlenül az ütközés előtt, valamint a próbabábu menetirányú maximális elmozdulását és a mellkas sebességét a mellkas 300 mm-es elmozdulásánál. | | |

2.7.8.6. | Az ütközés után az övszerelvényt vagy az utasbiztonsági rendszert, illetve azok merev részeit szemrevételezéssel meg kell vizsgálni, a csat kinyitása nélkül, annak megállapítása érdekében, hogy fellépett-e valamilyen meghibásodás vagy törés. Az utasbiztonsági rendszerek esetében a vizsgálat után szintén ellenőrzést kell végezni, hogy megállapítható legyen, hogy a gépjárműnek azok a szerkezeti részei, amelyek a kocsihoz vannak erősítve, szenvedtek-e maradandó alakváltozást. Ha ilyen alakváltozás fellelhető, azt figyelembe kell venni a 2.6.1.4.1. pont szerint végzett valamennyi számításnál. | | |

2.7.9. | A csat nyitási vizsgálata. | | |

2.7.9.1. | Azokat az övszerelvényeket kell ehhez a vizsgálathoz használni, amelyeket a 2.7.8. pontban leírt dinamikai vizsgálatnak már alávetettek. | | |

2.7.9.2. | Az övösszeállítást a csat kinyitása nélkül le kell szerelni a vizsgálókocsiról. A csatot a hozzá kapcsolódó hevederek közvetlen húzásával kell terhelni úgy, hogy a hevederekre 60/n daN húzóerő nehezedik; "n" a csathoz annak zárt helyzetében kapcsolódó hevederek száma, értéke 2-nek vehető. Ahol a csat merev részhez csatlakozik, az erő alkalmazásakor számításba kell venni a dinamikai vizsgálat során a csat és a merev rész által bezárt szöget. A terhelést 400 mm/perc ± 20 mm/perc sebességgel kell a csat kioldógombjának geometriai középpontjára, a gomb kezdeti mozgásának irányával párhuzamosan húzódó, rögzített tengelyvonal mentén ráadni. A csat nyitásához szükséges erő alkalmazásakor a csatot egy merev alátámasztással kell a helyén tartani. A terhelés nem lépheti túl a 2.4.2.5. pontban előírt határértéket. A vizsgálóberendezés érintkezési pontjának gömb alakúnak kell lennie, 2,5 mm ± 0, 1 mm görbületi sugárral. A vizsgálóberendezésnek csiszolt fémfelülettel kell rendelkeznie. | | |

2.7.9.3. | A csatot nyitó erőt mérni kell, és a csat valamennyi meghibásodását fel kell jegyezni. | | |

2.7.9.4. | A csat nyitási vizsgálata után az övszerelvény vagy az utasbiztonsági rendszer alkatrészeit, amelyeket a 2.7.8. pontban előírt vizsgálatoknak már alávetettek, át kell vizsgálni, és az övszerelvény vagy az utasbiztonsági rendszer dinamikai vizsgálata során elszenvedett károsodásának mértékét a vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell. | | |

2.7.10. | Kiegészítő vizsgálatok az előfeszítő szerkezettel ellátott biztonsági öveken – előkezelés.Az előfeszítő eszközök leválaszthatók a vizsgálandó biztonsági övről, és 24 órán keresztül 60 ± 5 °C hőmérsékleten tarthatók. Ezután a hőmérsékletet 100 ± 5 °C-ra kell növelni két óra időtartamra. Ezt követően az előfeszítő szerkezetet 24 órán keresztül –30 ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani. Az előkezelő kamrából történő eltávolítás után az előfeszítő szerkezetet szobahőmérsékletre kell felmelegíteni. Ha előzőleg leválasztották a biztonsági övről, újra rá kell szerelni. | | |

2.7.11. | Vizsgálati jegyzőkönyv.A vizsgálati jegyzőkönyvben rögzíteni kell a 2.7. pontban előírt vizsgálatok eredményeit, különösen a kocsi sebességét, a próbabábu menetirányú maximális elmozdulását, a csat helyzetét, a csat nyitásához szükséges erőt, továbbá valamennyi meghibásodást vagy törést. Ha a 2.7.8.1. pont értelmében a VII. melléklet rögzítésre vonatkozó követelményeit nem vették figyelembe, a jegyzőkönyvben le kell írni, hogy az övszerelvény vagy az utasbiztonsági rendszer hogyan volt felerősítve, és meg kell határozni a fontosabb szögeket és méreteket. A jegyzőkönyvben szintén említést kell tenni a csat vizsgálat során bekövetkezett bármilyen alakváltozásáról vagy töréséről.Az utasbiztonsági rendszerek esetében a vizsgálati jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell a gépjárműszerkezet vizsgálókocsira történő felerősítésének módját, az ülések helyzetét és a háttámlák dőlésszögét. Ha a próbabábu menetirányú elmozdulása meghaladta a 2.6.1.3. pontban előírt értéket, a jegyzőkönyvben meg kell állapítani, hogy a 2.6.1.4.1. pontban foglalt követelmények teljesültek-e. | | |

2.8. | A gyártás megfelelősége. | | |

2.8.1. | Az irányelv alapján jóváhagyott valamennyi biztonsági övet vagy utasbiztonsági rendszert úgy kell gyártani, hogy megfeleljenek a 2.3., 2.4., 2.5., 2.6. és 2.7. pontokban foglalt követelményeket kielégítő, jóváhagyott típusnak. | | |

2.8.2. | Annak igazolásához, hogy a 2.8.1. pontban foglalt követelmények teljesültek, a gyártás megfelelő ellenőrzését kell végrehajtani. | | |

2.8.3. | Általános szabályként a gyártás megfelelőségét biztosító intézkedéseket kell tenni a 70/156/EGK irányelv 10. cikkében szabályozott rendelkezésekkel összhangban. | | |

2.8.3.1. | Az elvégzendő vizsgálatokat részletező, különleges rendelkezéseket és a vizsgálatok gyakoriságát az irányelv XVI. melléklete, vagy ha alkalmazható, a XVII. mellékletben hivatkozott dokumentum 16. melléklete szabályozza. | | |

2.9. | Utasítások. | | |

2.9.1. | Olyan biztonsági övek esetében, amelyeket önállóan, egy adott gépjárműtől függetlenül hoznak forgalomba, a csomagolási és beszerelési utasításokban egyértelműen fel kell tüntetni az(oka)t a gépjárműtípus(oka)t, amely(ek)hez a biztonsági övet tervezték. | | |

2.9.2. | Minden gyermekbiztonsági rendszerhez mellékelni kell a X. mellékletben előírt utasításokat. | | |

3. | A GÉPJÁRMŰBE TÖRTÉNŐ BESZERELÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK | | |

3.1. | Gépjármű-felszerelések [6] | | |

3.1.1. | A felhajtható üléseket (a 76/115/EGK irányelv meghatározása szerint), valamint azokat az üléseket kivéve, amelyeket kizárólag olyan használatra terveztek, amikor a gépjármű álló helyzetben van, a 9. cikk hatálya alá tartozó valamennyi, az M és az N kategóriába tartozó gépjármű ülését (kivéve azokat az M2 és az N3 kategóriába tartozó gépjárműveket, amelyeket mind városi használatra, mind álló utasokkal való használatra terveztek) olyan biztonsági övekkel vagy utasbiztonsági rendszerekkel kell felszerelni, amelyek megfelelnek az irányelv követelményeinek. | | |

3.1.2. | Ahol beszerelésük szükséges, az egyes ülőhelyekhez tartozó biztonsági öveknek vagy utasbiztonsági rendszereknek meg kell felelniük a XV. mellékletben előírtaknak (amelyekkel sem nem reteszelő övvisszahúzó szerkezetek [1.8.1.], sem kézi kioldású övvisszahúzó szerkezetek [1.8.2.] nem használhatók). Az összes ülőhelyhez, ahol B típusú kétpontos biztonsági övet ír elő a XV. melléklet, a Br3 típusú kétpontos biztonsági övek a megengedettek, kivéve, ha használat közben olyan mértékig húzzák vissza a hevedert, hogy észrevehető módon csökkentik a kényelmet a rendes becsatolás után. | | |

3.1.3. | Ha a gépjármű beépített gyermekbiztonsági rendszerrel van felszerelve, ennek ki kell elégítenie a XVII. mellékletben foglalt, rá vonatkozó követelményeket. | | |

3.1.4. | Ahol biztonsági övek nem szükségesek, az irányelvnek megfelelő bármilyen típusú biztonsági öv vagy utasbiztonsági rendszer felszerelhető, a gyártó választása szerint. A XV. mellékletben engedélyezett típusok közül az A típusú övek felszerelhetők a kétpontos biztonsági övek helyett az olyan ülőhelyeken, ahol a XV. melléklet kétpontos biztonsági öveket ír elő. | | |

3.1.5. | Az övvisszahúzó szerkezettel ellátott hárompontos biztonsági öveken legalább az egyik övvisszahúzó szerkezetnek az átlós hevederen kell működnie. | | |

3.1.6. | Az M1 kategóriába tartozó gépjárművek kivételével, a 4N típusú vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetek (1.8.5.) felszerelhetők az övvisszahúzó típusok helyett (1.8.4.), ahol a vizsgálatokért felelős szolgálatok számára elfogadható módon kimutatták, hogy az N típusú övvisszahúzó szerkezet felszerelése nem lenne célszerű. | | |

3.1.7. | A XV. mellékletben bemutatott és * jellel megjelölt elülső külső és elülső középső ülőhelyekhez az ott előírt típusú kétpontos öveket megfelelőnek kell tekinteni, ahol a szélvédő a 74/60/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott referenciazónán kívül van elhelyezve.A biztonsági övek vonatkozásában a szélvédőt a referenciazóna részének kell tekinteni, ha az a 74/60/EGK irányelv II. mellékletében leírt módszer alkalmazásakor statikus érintkezésbe léphet a vizsgálókészülékkel. | | |

3.1.8. | A XV. mellékletben jellel megjelölt ülőhelyekhez az ott előírt típusú kétpontos biztonsági öveket kell felszerelni, ahol a 3.1.9. pontban meghatározott "védelem nélküli ülőhely" van. | | |

- két vízszintes sík között, amelyek egyike a H-ponton megy át, a másik pedig 400 mm-rel fölötte,

- két hosszanti függőleges sík között, amelyek szimmetrikusak a H-pontra, és egymástól 400 mm-es távolságra vannak,

- a H-ponttól 1,3 m-es távolságban lévő, keresztirányú függőleges sík mögött.

Ehhez a követelményhez a "védőfal" olyan megfelelő szilárdságú felületet jelent, amely nem mutat folytonossági hiányokat úgy, hogy ha egy 165 mm átmérőjű gömböt mértanilag rávetítenek a tér bármely pontján és a gömb középpontján áthaladó hosszanti vízszintes irányban, a védőfalon sehol sincs olyan nyílás, amelyen a gömb mértani vetülete áthaladhatna.

Az ülést akkor tekinthetjük "védelem nélküli ülőhelynek", ha a védelmet nyújtó védőfalak a fentiekben meghatározott térrészen belül 800 cm2-nél kisebb összevont felülettel rendelkeznek.

| | |

A XV. mellékletben

+++++ TIFF +++++

jellel megjelölt mindegyik ülőhelyhez a XV. mellékletben előírt típusú hárompontos biztonsági övet kell felszerelni, hacsak nem teljesülnek a következő feltételek:

- van olyan ülés vagy más gépjárműrész, amely megfelel a 74/408/EGK tanácsi irányelv [7]III. melléklet 1. függelék 3.5. pontjának, közvetlenül a referenciazóna előtt, vagy

- nincs olyan gépjárműrész, amely a referenciazónában van, vagy amikor a gépjármű mozgásban van, abban lehetne, vagy

- a gépjárműnek az említett referenciazónán belül lévő részei eleget tesznek a Tanács 74/408/EGK irányelve III. mellékletének 6. függelékében felsorolt energia-elnyelési követelményeknek,

amely esetben a XV. mellékletben előírt típusú kétpontos biztonsági övek is beszerelhetők.

| | |

3.1.11. | A 3.1.12. pontban felsoroltak kivételével minden utasülőhelyet, amelyet légzsákkal szereltek fel, figyelmeztetéssel kell ellátni, hogy azon az ülésen ne használjanak menetiránnyal ellentétesen beépített gyermekbiztonsági rendszert. A figyelmeztető címkét, esetleg magyarázó szöveget is magába foglaló piktogram formájában, jól látható helyen tartósan kell rögzíteni az előtt a személy előtt, akinek a szóban forgó ülésére a gyermekbiztonsági rendszert felszerelik a menetiránnyal ellentétesen. A piktogram egy lehetséges mintáját az 1. ábra mutatja be. Egy állandó jellegű utalás legyen mindig jól látható abban az esetben, ha a figyelmeztető címke nem látható, amikor az ajtó zárva van. | | |

3.1.12. | A 3.1.11. pontban foglalt követelményt nem kell alkalmazni, ha a gépjárművet olyan szerkezettel szerelték fel, amely automatikusan érzékeli a menetiránnyal ellentétesen beépített gyermekbiztonsági rendszer jelenlétét, és biztosítja, hogy a légzsák ne oldódjon ki, ha ilyen gyermekbiztonsági rendszer van felszerelve. | | |

3.1.13. | Abban az esetben, ha az ülések más irányba fordíthatók vagy helyezhetők olyan használathoz, amikor a gépjármű álló helyzetben van, a 3.1.1. pontban foglalt követelményeket csak azokhoz a szokásos használatra kijelölt irányokhoz kell alkalmazni, amikor a gépjármű az úton halad, összhangban ezzel az irányelvvel. A tájékoztató dokumentációban ezt fel kell tüntetni. | | |

3.2. | Általános követelmények | | |

3.2.1. | A biztonsági öveket és az utasbiztonsági rendszereket a 76/115/EGK irányelv előírásainak megfelelően a rögzítési pontokhoz kell erősíteni. | | |

3.2.2. | A biztonsági öveket és az utasbiztonsági rendszereket úgy kell beszerelni, hogy amikor megfelelő módon használják azokat, kielégítően működjenek, és baleset előfordulásakor mérsékeljék a testi sérülés kockázatát. Beszereléskor különösen ügyelni kell az alábbiakra: | | |

3.2.2.1. | a hevederek nem hajlamosak-e arra, hogy veszélyes alakzatot vegyenek fel; | | |

3.2.2.2. | annak veszélye a legkisebb legyen, hogy a megfelelő módon elhelyezett heveder lecsúszik a viselője válláról annak előre irányuló mozgása eredményeként; | | |

3.2.2.3. | annak kockázata a legkisebb legyen, hogy a heveder elhasználódik a gépjármű vagy az ülés szerkezetének éles, merev részeivel érintkezve; | | |

3.2.2.4. | Az egyes ülőhelyekhez felszerelt biztonsági övek kialakítása és beszerelése olyan legyen, hogy könnyen használatra készen álljon. Továbbá, ahol a teljes ülés vagy az üléspárna és/vagy az ülésháttámla dönthető, hogy lehetővé tegye a beszállást, illetve áruk vagy csomagok behelyezését a gépjármű hátsó részébe, ezeknek az üléseknek a döntése és ülő helyzetbe történő visszaállítása után a felszerelt biztonsági övek legyenek egyetlen személy számára kiképzés vagy előzetes gyakorlatok elvégzése nélkül a használathoz elérhetők vagy könnyen újra megtalálhatók az ülés alatt vagy mögött a gépjármű felhasználói kézikönyvében leírt utasítások szerint. | | |

A műszaki állomásnak ellenőriznie kell, hogy a zárnyelvet a csatba kapcsolva és az ülésben utas nélkül:

- a heveder lehetséges lazasága nem akadályozza a gyártó által ajánlott gyermekbiztonsági rendszer helyes beszerelését, és

- hárompontos övek esetében legalább 50 N feszítőerő legyen megállapítható az öv vízszintes szakaszán, a feszítőerőnek az öv átlós szakaszán kívülről történő alkalmazásával.

| | |

3.3. | Különleges követelmények a biztonsági övek vagy utasbiztonsági rendszerek merev részei esetében. | | |

3.3.1. | A merev részek, mint például a csatok, beállítóeszközök és csatlakoztatószerelékek nem növelhetik a viselőjük vagy a gépjárműben helyet foglaló más személyek testi sérülésének kockázatát baleset esetén. | | |

3.3.2. | A csatot kioldó eszköz tisztán látható és viselője által könnyen elérhető, továbbá olyan kialakítású legyen, hogy ne lehessen figyelmetlenségből vagy véletlenül kinyitni. A csatot olyan helyzetben kell elhelyezni, hogy a segítő személy számára könnyen elérhető legyen, ha viselőjét ki akarja szabadítani vészhelyzet esetén.A csatot úgy kell felszerelni, hogy amikor nincs terhelés alatt, és amikor viselőjének súlya ránehezedik, viselője bármelyik kezének egyszerű, egyirányú mozdulatával egyaránt ki tudja oldani. Abban az esetben, ha a biztonsági övek vagy az utasbiztonsági rendszerek az elülső külső elhelyezésű ülésekhez tartoznak, kivéve, ha azok hámrendszerű övek, a csatot ugyanolyan módon lehessen reteszelni.Ellenőrizni kell, hogy ha a csat érintkezik viselőjével, az érintkező felület elégítse ki az ennek a mellékletnek a 2.4.2.1. pontjában foglalt követelményeket. | | |

3.3.3. | Viselés közben az öv automatikusan állítódjon be, hogy viselőjéhez megfelelően illeszkedjen, vagy olyan kialakítású legyen, hogy a viselője a beállítóeszközt könnyen elérje, amikor helyet foglal, továbbá kényelmesen és könnyen lehessen használni. Biztosítani kell, hogy egy kézzel be lehessen állítani az öv szorosságát a viselője testfelépítésének és az ülés helyzetének megfelelően. | | |

3.3.4. | A visszahúzó szerkezetet is magukba foglaló biztonsági öveket vagy utasbiztonsági rendszereket úgy kell beszerelni, hogy az övvisszahúzó szerkezet megfelelő módon tudjon működni, és a hevedert hatékonyan vissza tudja tekercselni. | | |

3.4. | A gépjárművet használó személy(ek) gyermekszállításra vonatkozó rendelkezésekről történő tájékoztatásakor a XVIII. melléklet követelményeinek eleget kell tenni. | | |

4. | GÉPJÁRMŰTÍPUS BIZTONSÁGI ÖVEINEK ÉS UTASBIZTONSÁGI RENDSZEREINEK BESZERELÉSE SZEMPONTJÁBÓL TÖRTÉNŐ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM | | |

4.1. | A 70/156/EGK irányelv 3. cikke (4) bekezdése szerinti, egy gépjárműtípus biztonsági öveinek és utasbiztonsági rendszereinek beszerelése szempontjából történő jóváhagyás iránti kérelmet a gépjármű gyártójának kell benyújtania. | | |

4.2. | Az adatlap mintája a II. melléklet 2. függelékében található. | | |

4.3. | A jóváhagyandó típust képviselő gépjárművet a típus-jóváhagyási vizsgálatokat végző műszaki állomásnak kell átadni. | | |

5. | AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS MEGADÁSA | | |

5.1. | Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a 70/156/EGK irányelv 4. cikke (3) bekezdése, és, ha alkalmazható, 4. cikke (4) bekezdése szerinti EK-típusjóváhagyást meg kell adni. | | |

5.2. | Az EK-típusbizonyítvány mintája megtalálható: | | |

5.2.1. | a II. melléklet 3. függelékében a 2.1. pontban említett kérelmekhez; | | |

5.2.2. | a II. melléklet 4. függelékében a 4. pontban említett kérelmekhez. | | |

5.3. | A 70/156/EGK irányelv VII. melléklete szerint jóváhagyási számot kell kiadni az egyes jóváhagyott biztonságiöv- vagy utasbiztonságirendszer-típusokhoz és minden egyes jóváhagyott gépjárműtípushoz. Ugyanaz a tagállam nem adhatja ki ugyanazt a számot egy másik biztonságiöv- vagy utasbiztonságirendszer-típushoz vagy egy másik gépjárműtípushoz. | | |

6. | típusmódosítás és a jÓváhagyások KIEGÉSZÍTÉSE | | |

Akár az ennek az irányelvnek értelmében jóváhagyott gépjárműtípuson, akár a biztonságiöv- vagy utasbiztonságirendszer-típuson végrehajtott módosítások esetében a 70/156/EGK irányelv 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

+++++ TIFF +++++

1. ábraPiktogram(lásd a 3.1.11. bekezdést) | | |

II. MELLÉKLET

TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI DOKUMENTÁCIÓ

1. függelék

… sz. ADATLAP

a legutóbb a 2000/ …/EK irányelvvel módosított, a biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek EK-alkatrész-típusjóváhagyására vonatkozó (77/541/EGK) tanácsi irányelv szerint

A következő adatlapot, ha alkalmazható, három példányban, tartalomjegyzékkel együtt kell benyújtani. Minden rajzot a megfelelő méretarányban és kellő részletességgel kell elkészíteni A4-es méretű lapon vagy tervrajzon. Az esetleges fényképeknek megfelelő részletességűeknek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy különálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, az azok teljesítményére vonatkozó információt is meg kell adni.

0. | ÁLTALÁNOS ADATOK |

0.1. | Gyártmány (a gyártó cégneve): |

0.2. | Típus- és általános kereskedelmi leírás(ok): |

0.5. | A gyártó neve és címe: |

0.7. | Alkatrész és különálló műszaki egység esetében az EK-jóváhagyás jelének elhelyezése és felerősítési módja: |

0.8. | Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): |

1. | A GÉPJÁRMŰ(VEK) FELSOROLÁSA, AMELY(EK)HEZ AZ ESZKÖZT FELSZERELNI TERVEZTÉK (ha alkalmazható) |

2. | AZ ESZKÖZ LEÍRÁSA |

2.1. | Biztonsági öv |

2.1.1. | A biztonsági öv elrendezése (kétpontos biztonsági öv, hárompontos biztonsági öv, statikus, automatikus): |

2.1.2. | A hevederszalag adatai (anyag, szövés, méretek és szín): |

2.1.3. | Az övvisszahúzó típusa (az övvisszahúzó rendeltetése a 77/541/EGK irányelv III. mellékletének 1.1.3.2.2. pontja szerint): |

2.1.3.1. | Információ a járulékos funkciókról, ha alkalmazható: |

2.1.4. | A merev részek rajza (a 77/541/EGK irányelv I. mellékletének 1.2.1. pontja szerint): |

2.1.5. | A biztonságiöv-szerelvény ábrája, mely lehetővé teszi merev részek azonosítását és elhelyezését: |

2.1.6. | Szerelési utasítások, amelyek többek között megmutatják az övvisszahúzó és érzékelőeszköze beszerelését: |

2.1.7. | Ha van övmagasság-beállító eszköz, annak megállapítása, hogy az öv részének tekinthető-e: |

2.1.8. | Előfeszítő eszköz vagy rendszer esetében a szerkezet és a funkció teljes műszaki leírása, beleértve valamennyi érzékelőeszközt is, feltüntetve a működésbe hozás módszereit, és bármely módszert, amellyel elkerülhető a figyelmetlenségből történő működtetés: |

2.2. | Utasbiztonsági rendszer A fenti 2.1. pont alatt kért információn kívül |

2.2.1. | Rajzok a gépjárműszerkezet kapcsolódó részeiről és az ülésrögzítések megerősítéséről: |

2.2.2. | Az ülés szerkezetét, a beállítórendszert és rögzítőelemet bemutató rajz, az alkalmazott anyagok feltüntetésével: |

2.2.3. | Rajzok vagy fényképek az utasbiztonsági rendszerről, beszerelt állapotban: |

2.3. | Gyermekbiztonsági rendszer |

2.3.1. | Kategória (kategóriák): |

2.3.2. | Testsúly-csoport(ok): |

2.3.3. | Előre néző gyermekbiztonsági/menetiránynak hátrafelé néző gyermekbiztonsági rendszer/hordozható gyermekfekhely [1] |

2.3.4. | Beépített/nem beépített/ütéselnyelő párnázat [1] |

2.3.5. | Övtípus: (felnőtt) hárompontos biztonsági öv/(felnőtt) kétpontos biztonsági öv/különleges utasbiztonsági rendszer/övvisszahúzó szerkezet [1] |

2.3.6. | Egyéb jellemzők: székszerelvény/ütközésvédő [1] |

2.3.7. | Rajzok, ábrák és tervek a gyermekbiztonsági rendszerhez, beleértve bármilyen felszerelt biztonsági rendszert, székszerelvényt, ütközésvédőt: |

2.3.8. | Nyilatkozat a mérgező hatásról, a XVII. melléklet 6.1.5. pontja szerint: |

2.3.9. | Nyilatkozat a tűzveszélyességről, a XVII. melléklet 6.1.6. pontja szerint: |

Dátum, iktatószám

2. függelék

… sz. ADATLAP

a legutóbb a 2000/ …/EK irányelvvel módosított, a biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek EK-alkatrész-típusjóváhagyására vonatkozó 70/156/EGK [1] tanácsi irányelv I. melléklete szerint (77/541/EGK)

A következő adatlapot, ha alkalmazható, három példányban kell benyújtani, beleértve a tartalomjegyzéket is. Valamennyi rajzot a megfelelő méretarányban és elegendő részlettel, A4-es méretű lapon vagy tervrajzon kell benyújtani. A fényképeknek, ha vannak, elegendő részletet kell mutatniuk.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy különálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel rendelkeznek, az azok teljesítményére vonatkozó információt is meg kell adni.

0. | ÁLTALÁNOS ADATOK | | | |

0.1. | Gyártmány (a gyártó cégneve): | | | |

0.2. | Típus és általános kereskedelmi leírás(ok): | | | |

0.3. | A típusazonosítás módja, ha jelölve van a gépjárművönb: | | | |

0.3.1. | A jelölés helye: | | | |

0.4. | A gépjármű kategóriájac: | | | |

0.5. | A gyártó neve és címe: | | | |

0.8. | Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): | | | |

1. | A GÉPJÁRMŰ SZERKEZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI | | | |

1.1. | Fényképek és/vagy rajzok a gépjármű-mintadarabról: | | | |

9. | KAROSSZÉRIA | | | |

9.10.3. | Ülések | | | |

9.10.3.1. | Száma: | | | |

9.10.3.2. | Helyzete és elrendezése: | | | |

9.10.3.2.1. | Üléshelyek, amelyek csak álló gépjárműben való használatra vannak kijelölve: | | | |

9.10.3.4. | Jellemzők: alkatrészként nem típusjóváhagyott ülésekhez, az alábbiak leírása és rajza: | | | |

9.10.3.4.1. | az ülések és azok rögzítései: | | | |

9.10.3.4.2. | a beállítórendszer: | | | |

9.10.3.4.3. | az elmozdító- és reteszelőrendszerek: | | | |

9.10.3.4.4. | a biztonsági öv rögzítése, ha az ülésszerkezet része: | | | |

9.12. | Biztonsági övek és/vagy más utasbiztonsági rendszerek | | | |

| | Teljes EK-típus-jóváhagyási jel | Változat (ha alkalmazható) | Övmagasság-állító eszköz (jelölendő: igen/nem/opcio-nális) |

Első üléssor | B | | | |

J | | | |

K | | | |

Második üléssor [2] | B | | | |

J | | | |

K | | | |

| | | |

| | Elülső légzsák | Oldalsó légzsák | Öv-előfeszítő eszköz |

Első üléssor | B | | | |

J | | | |

K | | | |

Második üléssor [3] | B | | | |

J | | | |

K | | | |

| | | |

9.12.3. | A biztonsági öv rögzítéseinek száma és helyzete, valamint a 76/115/EGK irányelvnek való megfelelés bizonyítéka (azaz, az EK-típusjóváhagyás száma vagy a vizsgálati jegyzőkönyv): | | | |

Dátum, iktatószám

3. függelék

MINTA

(maximális formátum: A4-es [210 × 297 mm])

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A hatóság bélyegzője

Közlemény az alábbiakra vonatkozóan

- típusjóváhagyás [1]

- a típusjóváhagyás kiterjesztése [2]

- a típusjóváhagyás elutasítása [3]

- a típusjóváhagyás visszavonása [4]

egy gépjármű/alkatrész/különálló műszaki egység [5] típusához, tekintettel az utoljára a…/…/EGK irányelvvel módosított…/…/EGK irányelvre.

Típusjóváhagyási szám:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1. | Gyártmány (a gyártó cégneve): |

0.2. | Típus- és általános kereskedelmi leírás(ok): |

0.3. | A típusazonosítás módja, ha jelölve van a gépjárművön /alkatrészen /különálló műszaki egységen [6] [7] |

0.3.1. | A jelölés helye: |

0.4. | A gépjármű kategóriája [6] [8] |

0.5. | A gyártó neve és címe: |

0.7. | Alkatrészek és különálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel helye és a rögzítés módja: |

0.8. | Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): |

II. SZAKASZ

1. | Kiegészítő információ (ahol alkalmazható) (lásd a kiegészítést) |

2. | A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki állomás: |

3. | A vizsgálati jelentés kelte: |

4. | A vizsgálati jelentés száma: |

5. | Észrevételek (ha van) (lásd a kiegészítést) |

6. | Hely: |

7. | Kelt: |

8. | Aláírás: |

9. | A jóváhagyó hatóságnál maradó azon dokumentumok jegyzéke, amelyek a hatóságtól igény esetén beszerezhetők. |

Kiegészítés

a biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek alkatrész-típusjóváhagyására vonatkozó… sz. EK-típusbizonyítványhoz, tekintettel az utoljára a…/…/EK irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelvre

1. | Kiegészítő információ |

1.1. | Kialakítás: (a III. melléklet 1.3. és 1.4. pontjaiban leírt szimbólumokat kell használni; ha alkalmazhatók, jelezni kell a kiegészítő tulajdonságokat, mint a magasság-beállító eszköz, előfeszítő eszköz stb.) |

1.2. | Gépjárművek, amelyekhez az eszközt tervezték: |

1.3. | Hely a gépjárművön, ahová az eszközt fel kell szerelni [1]: |

1.4. | A gyermekbiztonsági rendszerekre vonatkozó kiegészítő információ |

1.4.1. | Kategória (kategóriák): |

1.4.2. | Testsúly-csoport(ok): |

1.4.3. | Előre néző gyermekbiztonsági rendszer/menetiránynak hátrafelé néző gyermekbiztonsági rendszer/hordozható gyermekfekhely [2]: |

1.4.4. | Beépített/nem beépített/ütés-elnyelő párnázat [2]: |

1.4.5. | Övtípus: (felnőtt) hárompontos biztonsági öv/(felnőtt) kétpontos biztonsági öv/különleges utasbiztonsági rendszer [2]: |

1.4.6. | Egyéb jellemzők: székszerelvény/ütközésvédő [2]: |

5. | Észrevételek: |

4. függelék

MINTA

(maximális formátum: A4-es [210 × 297 mm])

EK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

A hatóság bélyegzője

Közlemény az alábbiakra vonatkozóan

- típusjóváhagyás [1],

- a típusjóváhagyás kiterjesztése [2],

- a típusjóváhagyás elutasítása [3],

- a típusjóváhagyás visszavonása [4],

egy gépjármű/alkatrész/különálló műszaki egység [5] típusához, tekintettel az utoljára a…/…/EGK irányelvvel módosított…/…/EGK irányelvre.

Típusjóváhagyási szám:

A kiterjesztés indoka:

I. SZAKASZ

0.1. | Gyártmány (a gyártó cégneve): |

0.2. | Típus- és általános kereskedelmi leírás(ok): |

0.3. | A típus azonosítás módja, ha jelölve van a gépjárművön/alkatrészen/különálló műszaki egységen [6], [7]: |

0.3.1. | A jelölés helye: |

0.4. | A gépjármű kategóriája [6], [8]: |

0.5. | A gyártó neve és címe: |

0.7. | Alkatrészek és különálló műszaki egységek esetében az EK-típus-jóváhagyási jel helye és a felerősítés módja: |

0.8. | Az összeszerelő üzem(ek) címe(i): |

II. SZAKASZ

1. | Kiegészítő információ (ahol alkalmazható) (lásd a kiegészítést): |

2. | A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki állomás: |

3. | A vizsgálati jelentés kelte: |

4. | A vizsgálati jelentés száma: |

5. | Észrevételek (ha van) (lásd a kiegészítést): |

6. | Hely: |

7. | Kelt: |

8. | Aláírás: |

9. | A jóváhagyó hatóságnál maradó azon dokumentumok jegyzéke, amelyek a hatóságtól igény esetén beszerezhetők. |

Kiegészítés

a gépjármű típusjóváhagyására vonatkozó… sz. EK-típusbizonyítványhoz, tekintettel az utoljára a…/…/EK irányelvvel módosított 77/541/EGK irányelvre

1. | Kiegészítő információ: |

1.1. | A gépjárműre szerelhető biztonsági övek vagy utasbiztonsági rendszerek megjelölése: |

1.1.1. | Gyártmány: |

1.1.2. | Alkatrész-típusjóváhagyási jel: |

1.1.3. | A jel helye a gépjárművön: |

1.2. | A biztonsági öv rögzítései: |

1.2.1. | A típusjóváhagyás száma: |

1.3. | Ülések: |

1.3.1. | Az ülések típusjóváhagyási száma, ha rendelkezésre áll: |

5. | Észrevételek: |

III. MELLÉKLET

EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL

1.1. | Minden biztonsági övön vagy utasbiztonsági rendszeren, amely az irányelv alapján jóváhagyott típussal megegyezik, egy EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet kell feltüntetni. Az EK-alkatrész-típusjóváhagyási jel az alábbiakból áll: |

1.1.1. | egy négyszöggel körbevett, kis "e" betű, amelyet azokhoz a tagállamokhoz tartozó megkülönböztető betű(k) vagy szám(ok) követ(nek), amelyek az EK-alkatrész-típusjóváhagyást megadták: 1Németország2Franciaország3Olaszország4Hollandia5Svédország6Belgium9Spanyolország11Nagy-Britannia12Ausztria13Luxemburg17Finnország18Dánia21Portugália23GörögországIRLÍrország |

1.1.2. | A négyszög környezetében a 70/156/EGK irányelv VII. mellékletében említett típusjóváhagyási szám 4. szakaszában foglalt "alap-jóváhagyási szám" van feltüntetve, amelyet a 77/541/EGK irányelv legutolsó nagyobb műszaki módosításához rendelt soron következő számot jelölő két számjegy előz meg, amelyeket az EK-alkatrész-típusjóváhagyás napján adtak. Az irányelvben a soron következő szám 04 a felnőtt biztonsági övekhez és utasbiztonsági rendszerekhez, és 03 a gyermekbiztonsági rendszerekhez. |

1.1.3. | A következő járulékos szimbólum vagy szimbólumok a négyszög fölött vannak elhelyezve. |

1.1.3.1. | "A" betű a hárompontos biztonsági öv esetén, "B" betű a kétpontos biztonsági öv esetén és "S" betű a különleges öv esetén. |

1.1.3.2. | Az 1.1.3.1. pontban említett szimbólumokat a következő jelzések egészítik ki. |

1.1.3.2.1. | Az "e" betű abban az esetben, ha az öv energiaelnyelővel van ellátva. |

1.1.3.2.2. | Az "r" betű abban az esetben, ha a biztonsági öv övvisszahúzó szerkezettel van ellátva, amelyet az alkalmazott övvisszahúzó szerkezet típusszáma követ, az I. melléklet 1.8. pontja szerint, valamint az "m" betű, ha az alkalmazott övvisszahúzó szerkezet egy többszörös érzékenységgel rendelkező, vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezet. |

1.1.3.2.3. | A "p" betű abban az esetben, ha a biztonsági öv előfeszítő eszközzel van ellátva. |

1.1.3.3. | Az 1.1.3.1. pontban említett szimbólumokat a "Z" betű előzi meg, ha a biztonsági öv egy utasbiztonsági rendszer része. |

1.1.4. | A 4N típusú övvisszahúzóval felszerelt öveket szintén el kell látni a négyszögből álló szimbólummal, amelyen az M1 kategóriájú gépjárművet át kell húzni, jelezve, hogy ebben a gépjármű-kategóriában tilos ezt az övtípust használni. |

1.1.5. | Ha a biztonsági övet az irányelv I. melléklete 2.6.1.3.3. bekezdésének rendelkezéseit követve hagyták jóvá, azt egy négyszögbe írt "LÉGZSÁK" szóval kell megjelölni. |

1.1.6. | Gyermekbiztonsági rendszerek esetében a következő kiegészítő szöveget kell elhelyezni a négyszög felett: |

1.1.6.1. | az "univerzális", "korlátozott", "féluniverzális" vagy az "adott gépjárműtípushoz" szót vagy szavakat, az övvisszahúzó kategóriájától függően, |

1.1.6.2. | a testsúlytartományt, amelyre a gyermekbiztonsági rendszert tervezték, azaz: 10 kg-nál kevesebb; 13 kg-nál kevesebb; 9-18 kg; 15-25 kg; 22-36 kg; 18 kg-nál kevesebb; 9-25 kg; 15-36 kg; 25 kg-nál kevesebb; 9-36 kg; 36 kg-nál kevesebb, |

1.1.6.3. | az "Y" betűt abban az esetben, ha az eszköz Y-hevedert tartalmaz, |

1.1.6.4. | az "S" betűt a "különleges igényű utasbiztonsági rendszer" esetében. |

1.2. | Az 1.1. pontban leírt részleteket úgy kell rögzíteni, hogy azok tisztán olvashatóak és letörölhetetlenek legyenek, és címkével vagy közvetlen jelöléssel kell azokat felvinni. A címkének vagy közvetlen jelölésnek kopásállónak kell lennie. |

2. | AZ EK-ALKATRÉSZ-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JEL ÁBRÁI |

+++++ TIFF +++++

2.1. | A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő öv egy hárompontos "A" öv, amely energiaelnyelővel van ellátva, (e) és Hollandiában (e 4) az irányelv (04) alapján a 2439 alap-jóváhagyási szám alatt hagyták jóvá. |

+++++ TIFF +++++

2.2. | A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő öv egy kétpontos "B" öv, amely egy 4 típusú, többszörös érzékenységű övvisszahúzó szerkezettel van ellátva, és Hollandiában (e 4) az irányelv (04) alapján a 2439 alap-jóváhagyási szám alatt hagyták jóvá. |

+++++ TIFF +++++

2.3. | A fenti EK-alkatrész-típusjóváhagyási jelet viselő öv egy különleges típusú "S" öv, amely energiaelnyelővel (e) van ellátva, mely egy "Z" utasbiztonsági rendszer részét alkotja, és Hollandiában (e 4) az irányelv (04) alapján a 2439 alap-jóváhagyási szám alatt hagyták jóvá. |

+++++ TIFF +++++

2.4. | A fenti típusjóváhagyási jelet viselő öv egy hárompontos "A" öv, ami egy "m" típusú, 4N "r4N" többszörös érzékenységű övvisszahúzó szerkezettel rendelkezik, amelyre vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyást Hollandiában (e 4) adták meg, az irányelv (04) alapján, a 2439 alap-jóváhagyási szám alatt. Ezzel az övvel nem szerelhetők fel az M1 kategóriájú gépjárművek. Megjegyzés:Az alap-jóváhagyási számot és a szimbólumo(ka)t a négyszög közelében kell elhelyezni. |

+++++ TIFF +++++

2.5. | A fenti típusjóváhagyási jelet viselő öv egy hárompontos "A" öv, amelyet az ennek az irányelvnek I. melléklete 2.6.1.3.3. bekezdésének különleges követelményeit kielégítő energiaelnyelővel (e) láttak el, és egy "m" típusú, 4N "r4N" többszörös érzékenységű övvisszahúzó szerkezettel rendelkezik, amelyre vonatkozóan az EK-alkatrész-típusjóváhagyást Hollandiában (e 4) adták meg, ennek az irányelvnek (04) az alapján, a 2439 alap-jóváhagyási szám alatt. Ezzel az övvel a megadott ülőhelyen légzsákkal felszerelt gépjárművet kell ellátni. |

IV. MELLÉKLET

PÉLDA AZ ÖVVISSZAHÚZÓ SZERKEZET MECHANIKÁJÁNAK TARTÓSSÁGI VIZSGÁLATÁRA SZOLGÁLÓ KÉSZÜLÉKRE

+++++ TIFF +++++

V. MELLÉKLET

PÉLDA A VÉSZHELYZETBEN RETESZELŐ ÖVVISSZAHÚZÓ SZERKEZETEK RETESZELÉSI VIZSGÁLATÁRA SZOLGÁLÓ KÉSZÜLÉKRE

Az ábra egy vizsgálatra alkalmas készüléket mutat be, amely egy motorral hajtott kényszerpályából áll, a lökő rúd huzalokkal egy sínre szerelt kis kocsihoz csatlakozik. A lökő rúd egy "holtjárati" eszközt tartalmaz, amely bármilyen mozgást elnyel, amennyiben a cséve reteszelne, mielőtt a lökő rúd a teljes löketet befejezné. A kényszerpálya kialakításának és a motor fordulatszámának a kombinációja a kívánt gyorsulást nyújtja az I. melléklet 2.7.7.2.2. pontjában előírt gyorsulásnövekedési sebességnél, a lökethosszt pedig úgy alakították ki, hogy meghaladja a reteszelés előtt megengedhető maximális hevedermozgást.

A vizsgálókocsira egy elfordítható tartó van szerelve, hogy az övvisszahúzó szerkezet a kocsi mozgási irányához képest különböző helyzetekben legyen felerősíthető.

Amikor azt vizsgálják, hogy az övvisszahúzó szerkezetek milyen érzékenyek a heveder mozgására, akkor az övvisszahúzó szerkezetet egy megfelelően rögzített bakra erősítik, a heveder pedig a kocsihoz csatlakozik.

A fenti vizsgálat elvégzésekor valamennyi, a gyártó vagy képviselője által átadott bakot stb. be kell vonni a vizsgálati összeállításba, hogy lehetőleg minél jobban modellezni lehessen a gépjárműbe történő beszerelést.

Valamennyi járulékos bakot stb., amelyre szükség lehet, hogy minél jobban modellezni lehessen a gépjárműbe való beszerelést, a gyártónak vagy képviselőjének kell biztosítania.

+++++ TIFF +++++

VI. MELLÉKLET

PÉLDA A PORÁLLÓSÁGI VIZSGÁLATOKRA ALKALMAS KÉSZÜLÉKRE

+++++ TIFF +++++

VII. MELLÉKLET

A VIZSGÁLÓKOCSI, AZ ÜLÉS, A RÖGZÍTÉS ÉS A FÉKEZŐBERENDEZÉS LEÍRÁSA

1. | VIZSGÁLÓKOCSI A biztonsági öveken végzett vizsgálatokhoz a csak az ülést hordozó vizsgálókocsinak 400 ± 20 kg tömeggel kell rendelkeznie. Az utasbiztonsági rendszereken végzett vizsgálatokhoz a kocsinak, amelyhez a gépjárműszerkezet csatlakozik, 800 kg tömegűnek kell lennie. Ha azonban szükséges, a vizsgálókocsi és a gépjárműszerkezet teljes tömege 200 kg-os lépésekben növelhető. Semmilyen esetben sem térhet el a teljes tömeg a névleges értéktől ± 40 kg-nál nagyobb mértékben. |

2. | ÜLÉS Az utasbiztonsági rendszerek vizsgálatának esetét kivéve, az ülésnek merev kivitelűnek és sima felületűnek kell lennie. Az 1. ábrán megadott részletes adatokat kell figyelembe venni, gondot fordítva arra, hogy fém rész ne kerülhessen érintkezésbe az övvel. |

3. | RÖGZÍTÉSEK A rögzítési pontokat az 1. ábrán látható módon kell elhelyezni. A kör alakú jelzések, amelyek megfelelnek a lerögzítések elrendezésének, a körülményektől függően mutatják, hogy hová kell az öv végeit a vizsgálókocsin vagy a terhelésátalakítón csatlakoztatni. A lerögzítések a rendes használathoz az A, B és K pontokban találhatók, ha a heveder hosszúsága a csat felső széle és a hevedert megtámasztó csatlakoztatónyílás között legfeljebb 250 mm. Egyébként az A1 és B1 pontokat kell használni. A rögzítéseket hordozó szerkezetnek merevnek kell lennie. A felső lerögzítés hosszanti irányban nem lehet 0,2 mm-nél nagyobb mértékben elmozdítható, amikor 98 daN értékű terhelés hat ugyanebben az irányban. A vizsgálókocsit úgy kell kialakítani, hogy tartós alakváltozás ne léphessen fel a vizsgálat során a rögzítéseket tartó részekben. A rögzítési pontok helyzetének a tűrése szerint az egyes rögzítési pontok a körülményektől függően legfeljebb 50 mm-re helyezkedhetnek el az 1. ábrán megjelölt, megfelelő A, B és K jelű pontoktól, vagy az A1, B1 és K pontoktól. Ha egy negyedik rögzítésre is szükség van az övvisszahúzó eszköz csatlakoztatásához, akkor ez a rögzítés: legyen a K ponton áthaladó, hosszanti függőleges síkban elhelyezve,tegye lehetővé az övvisszahúzó eszköznek a gyártó által előírt szögbe döntését,a K középpontú és KB1 = 790 mm sugarú köríven legyen elhelyezve, ha a hosszúság a heveder felső vezetője és a hevedernek az övvisszahúzó eszköznél található kihúzónyílása között legalább 540 mm, vagy minden más esetben a K középpontú és 350 mm sugarú köríven. |

3.1. | Abban az esetben, ha az öv az irányelv 1.8.6. pontjában meghatározott övmagasság-beállító eszközzel van felszerelve, azt a merev kerethez vagy a gépjármű olyan részéhez kell erősíteni, amelyre rendes körülmények között fel van szerelve, s amelyet a vizsgálókocsin szilárdan kell rögzíteni. |

4. | FÉKEZőBERENDEZÉS Az eszköz két azonos, párhuzamosan felerősített energiaelnyelőből áll, az utasbiztonsági rendszerek esetét kivéve, amikor négy, a 800 kg névleges tömeghez tartozó energiaelnyelőt kell alkalmazni. Ha szükséges, egy további elnyelőt kell használni a névleges tömeg minden egyes, 200 kg-os növeléséhez. Az egyes elnyelők az alábbiakból állnak: acélcsőből kialakított külső ház,poliuretán energiaelnyelő cső,olajbogyó alakú, csiszolt acélgomb, amely behatol az elnyelőbe,tengely és ütközőlemez.Az energiaelnyelő különböző alkatrészeinek méretei a 2., 3. és 4. ábrán láthatók. Az energiaelnyelő anyagainak jellemző értékeit az alábbi táblázat adja meg. Közvetlenül az egyes vizsgálatok előtt a csöveket legalább 12 órán keresztül 15–30 °C között kell használat nélkül előkezelni. A fékezőberendezésnek a biztonsági övek és utasbiztonsági rendszerek dinamikai vizsgálata alatt maximum ± 2 °C-os eltéréssel ugyanolyan hőmérsékletűnek kell lennie, mint a hitelesítési vizsgálat alatt. A fékezőberendezésre vonatkozó követelmények a IX. mellékletben találhatók. Bármilyen más eszköz, amely azonos eredményeket ad, elfogadható. |

AZ ENERGIAELNYELŐ ANYAGÁNAK JELLEMZŐ ÉRTÉKEI

(ASTM, D 735 módszer, hacsak nincs más megadva)

Shore-féle keménység A: | | 95 ± 2; 20 ± 5 °C-on |

Szakítószilárdság: | | Ro ≥ 343 daN/cm2 |

Minimális nyúlás: | | Ao ≥ 400 % |

Modulus: | | 100 % nyúlásnál: ≥ 108 daN/cm2 |

| 300 % nyúlásnál: ≥ 235 daN/cm2 |

Kis hőmérsékletű törékenység:(ASTM, D 736 módszer) | öt óra – 55 °C-on |

Nyomókísérlet-sorozat (B módszer): | 22 óra 70 °C-on ≤ 45 % |

Sűrűség 25 °C-on: | | 1,05-1,10 |

Öregedés levegőn: (ASTM, D 573 módszer): | |

70 óra 100 °C-on | – Shore-féle keménység A: | max. változás ± 3 |

– szakítószilárdság: | csökkenés < Ro 10 %-a |

– nyúlás: | csökkenés < Ao 10 %-a |

– tömeg: | csökkenés < 1 % |

Bemerítés olajba: (ASTM, 1. módszer, olaj): | |

70 óra 100 °C-on | – Shore-féle keménység A: | max. változás ± 4 |

– szakítószilárdság: | csökkenés < Ro 15 %-a |

– nyúlás: | csökkenés < Ao 10 %-a |

– térfogat: | duzzadás: < 5 % |

Bemerítés olajba: (ASTM, 3. módszer, olaj): | |

70 óra 100 °C-on | – szakítószilárdság: | csökkenés < Ro 15 %-a |

– nyúlás: | csökkenés < Ao 15 %-a |

– térfogat: | duzzadás: < 20 % |

Bemerítés desztillált vízbe: | |

egy hét 70 °C-on | – szakítószilárdság: | csökkenés < Ro 35 %-a |

– nyúlás: | növekedés < Ao 20 %-a |

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

VIII. MELLÉKLET

A PRÓBABÁBU LEÍRÁSA

1. | A PRÓBABÁBU MŰSZAKI LEÍRÁSA |

1.1. | Általános jellemzők A próbabábu főbb jellemzőit az alábbi ábrák és táblázatok tartalmazzák: 1. ábraa fej, a nyak és a törzs oldalnézete;2. ábraa fej, a nyak és a törzs elölnézete;3. ábraa csípő, a combok és az alsó lábszár oldalnézete;4. ábraa csípő, a combok és az alsó lábszár elölnézete;5. ábrafő méretek;6. ábra__NEWLINE__a próbabábu ülő helyzetben, az alábbiak bemutatásával:a súlypont helye,az elmozdulás mérési pontjai,vállmagasság;1. táblázata fej, a nyak, a törzs, a comb és az alsó lábszár tömege;2. táblázata próbabábu elemeinek a hivatkozásai, elnevezései, anyagai és fő méretei. |

1.2. | A próbabábu leírása |

1.2.1. | Alsólábszár-szerkezet (lásd a 3. és 4. ábrát) Az alsó lábszár szerkezete három részből áll: talplemez (30),sípcsontcső (29),térdcső (26).A térd csövön két határolócsap van, amelyek korlátozzák az alsó lábszárnak a combhoz viszonyított mozgását. Az alsó lábszár körülbelül 120o-ot fordulhat el hátrafelé az egyenes helyzetből. |

1.2.2. | A comb szerkezete (lásd a 3. és 4. ábrát) A comb szerkezete három részből áll: térdcső (22),combrúd (21),csípőcső (20).A térd mozgását a térdcsőben (22) két kivágás korlátozza, amelyek egymásba illeszkednek a lábszár határolócsapjaival. |

1.2.3. | A törzs szerkezete (lásd az 1. és 2. ábrát) A törzs szerkezete a következő részekből áll: csípőcső (2),hevederes lánc (4),bordák (6) és (7),szegycsont (8),láncrögzítés (3 és részben 7 és 8). |

1.2.4. | Nyak (lásd az 1. és 2. ábrát) A nyak hét darab poliuretánkorongból áll (9). A nyak merevségének mértéke a láncfeszítő segítségével beállítható. |

1.2.5. | Fej (lásd az 1. és 2. ábrát) A fej (15) üreges; a poliuretánt acélszalagok (17) erősítik meg. A láncfeszítő, amely lehetővé teszi a nyak beállítását, egy poliamidtömbből (10), egy cső alakú távtartóból (11) és egy feszítőelemből (12 és 13) áll. A fej az első és a második nyakcsigolya (az atlaszcsigolya-ízület) közötti csatlakozásnál elfordulhat, s egy beállítószerelvényből (14 és 18), egy távtartóból (16) és egy poliamidtömbből (10) áll. |

1.2.6. | Térdízület (lásd a 4. ábrát) Az alsó lábszár és a comb egy csővel (27) és egy feszítőelemmel (28) van összekötve. |

1.2.7. | Csípőízület (lásd a 4. ábrát) A comb és a törzs egy csővel (23), dörzstárcsákkal (24) és egy feszítőelemmel (28) van összekötve. |

Típus: | PU 123 CH kiöntőmassza |

Keménység: | 50-60 Shore A |

|

1.2.9. | Kezeslábas ruha A próbabábu különleges kezeslábas ruhába van öltöztetve. |

2. | A TÖMEG KORREKCIÓJA Ahhoz, hogy a próbabábut bizonyos értékekre és a teljes tömegére lehessen hitelesíteni, a tömeg eloszlását a csípőízülethez illeszthető hat, egyenként 1 kg tömegű súllyal kell beállítani. Hat másik, egyenként 1 kg tömegű poliuretánsúly illeszthető a törzs hátához. |

- keménység: 7-10 Shore A

- vastagság: 25 ± 5 mm.

A párnának cserélhetőnek kell lennie. |

4. | AZ ÍZÜLETEK BEÁLLÍTÁSA |

4.1. | Általános Ahhoz, hogy reprodukálható eredményeket lehessen elérni, szükség van az egyes ízületeknél fellépő súrlódás pontos előírására és ellenőrzésére. |

4.2. | Térdízület: térdízület megszorítása; a comb és az alsó lábszár függőlegesre állítása; az alsó lábszár 30o-kal történő elforgatása; a feszítőelem fokozatos meglazítása mindaddig, amíg az alsó lábszár el nem kezd a saját súlyánál fogva leesn; a feszítőelem ebben a helyzetben történő reteszelése. |

4.3. | Csípőízület: a csípőízület merevségének növelése a beállítás céljából; a combok vízszintes, a törzs függőleges helyzetbe állítása; a törzs előreforgatása mindaddig, amíg 60o-os szöget nem zár be a combokkal; a feszítőelemek fokozatos meglazítása mindaddig, amíg a törzs el nem kezd a saját súlyánál fogva leesn; a feszítőelem ebben a helyzetben történő reteszelése. |

4.4. | Atlaszcsigolya-ízület: az atlaszcsigolya-ízület beállítása úgy, hogy az megtartsa a fej saját súlyát előre és hátra irányban. |

4.5. | Nyak: a nyak a láncfeszítő elem (13) segítségével állítható be; a nyak beállításakor a feszítőelem felső végének 40-60 mm között el kell mozdulnia, amikor 10 daN nagyságú vízszintes terhelésnek van alávetve. |

1. TÁBLÁZAT

A próbabábu alkatrészei | Tömeg kilogrammban |

Fej és nyak | 4,6 ± 0, 3 |

Törzs és karok | 40,3 ± 1, 0 |

Combok | 16,2 ± 0, 5 |

Alsó lábszár és lábfej | 9,0 ± 0, 5 |

Teljes súly a korrekciós súlyokkal együtt | 74,5 ± 1, 0 |

2. TÁBLÁZAT

Hiv. szám | Megnevezés | Anyag | Méret |

1 | Test | poliuretán | – |

2 | Csípőcső | acél | 76 × 70 × 100 mm |

3 | Láncrögzítő | acél | 25 × 10 × 70 mm |

4 | Hevederes lánc | acél | ¾ mm |

5 | Vállsík | poliuretán | – |

6 | Bordák (hengerelt szelvény) | acél | 30 × 30 × 3 × 250 mm |

7 | Bordák | perforált acéllemez | 400 × 85 × 1,5 mm |

8 | Szegycsont | perforált acéllemez | 250 × 90 × 1,5 mm |

9 | Korongok (6) | poliuretán | Ø 90 × 20 mm, Ø 80 × 20 mm Ø 75 × 20 mm, Ø 70 × 20 mm Ø 65 × 20 mm, Ø 60 × 20 mm |

10 | Tömb | poliamid | 60 × 60 × 25 mm |

11 | Cső alakú távtartó | acél | 40 × 40 × 2 × 50 mm |

12 | Feszítőcsavar | acél | M16 × 90 mm |

13 | Feszítőanya | acél | M16 |

14 | Feszítőelem az atlaszcsigolya-ízülethez | acél | Ø 12 × 130 mm (M12) |

15 | Fej | poliuretán | – |

16 | Cső alakú távtartó | acél | Ø 18 × 13 × 17 mm |

17 | Megerősítő lemez | acél | 30 × 3 × 500 mm |

18 | Feszítőanya | acél | M12 |

19 | Combok | poliuretán | – |

20 | Csípőcső | acél | 76 × 70 × 80 mm |

21 | Combrúd | acél | 30 × 30 × 440 mm |

22 | Térdcső | acél | 52 × 46 × 40 mm |

23 | Csípő összekötő cső | acél | 70 × 64 × 250 mm |

24 | Dörzstárcsák (4) | acél | 160 × 75 × 1 mm |

25 | Feszítőszerelvény | acél | M12 × 320 lemezek és anyák |

26 | Térdcső | acél | 52 × 46 × 160 mm |

27 | Térdösszekötő cső | acél | 44 × 39 × 190 mm |

28 | Feszítőlemez | acél | Ø 70 × 4 mm |

29 | Sípcsontcső | acél | 50 × 50 × 2 × 460 mm |

30 | Talplemez | acél | 100 × 170 × 3 mm |

31 | Törzskorrekciós súlyok (6) | poliuretán | egyenként 1 kg |

32 | Párna | polietilénhab | 350 × 250 × 25 mm |

33 | Kezeslábas ruha | pamut, poliamidpántok | |

34 | Csípőízület-korrekciós súlyok (6) | acél | egyenként 1 kg |

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

Próbabábu, amint a VII. melléklet 1. ábráján bemutatott helyzetben ül.

G = súlypont.

T = törzsmérési pont (a próbabábu elején, a középvonalban elhelyezve),

P = medencemérési pont (a próbabábu hátulján, a középvonalban elhelyezve).

IX. MELLÉKLET

A VIZSGÁLÓKOCSI LASSULÁSI GÖRBÉJÉNEK LEÍRÁSA AZ IDŐ FÜGGVÉNYÉBEN

(Görbe a fékezőberendezések vizsgálatához)

+++++ TIFF +++++

| t | g |

A | 10 | 15 |

B | 15 | 20 |

C | 25 | 26 |

D | 45 | 26 |

E | 55 | 20 |

F | 60 | 0 |

G | 18 | 32 |

H | 60 | 32 |

I | 80 | 0 |

A biztonságiöv-vizsgálatokhoz 455 ± 20 kg, az utasbiztonságirendszer-vizsgálatokhoz pedig 910 ± 40 kg teljes tömeg létrehozásához tehetetlen tömeggel terhelt vizsgálókocsi lassulási görbéjének, ahol a kocsi és a gépjárműszerkezet névleges tömege 800 kg, a fenti ábrán bejelölt területen belül kell maradnia. Ha szükséges, a vizsgálókocsi és a ráerősített gépjárműszerkezet névleges tömege 200 kg-os lépésekben növelhető, de ebben az esetben minden egyes növekményhez 28 kg tehetetlen tömeget kell hozzáadni. A vizsgálókocsi, a gépjárműszerkezet és a tehetetlen tömeg összege semmilyen esetben sem térhet el a hitelesítővizsgálatokhoz alkalmazott névleges értéktől ± 40 kg-nál nagyobb mértékben. A vizsgálókocsi hitelesítésekor a féktávolságnak 400 ± 20 mm mértékűnek, a kocsi sebességének pedig 50 ± 1 km/h értékűnek kell lennie.

Mindkét esetben a mérőberendezésnek olyan frekvencia-jelleggörbével kell rendelkeznie, amely alapjában véve egészen 60 Hz-ig lapos, 100 Hz-es határfrekvencia mellett. A jelátalakító összeállításra ható mechanikai rezonanciák nem torzíthatják a leolvasott adatokat. Figyelmet kell fordítani a kábel hosszának és hőmérsékletének a frekvenciamenetre gyakorolt hatására [1].

X. MELLÉKLET

HASZNÁLATI UTASÍTÁSOK

Mindegyik biztonsági övhöz utasításokat kell mellékelni, amelyek az alábbi pontokra terjed ki azoknak a tagállamoknak a nyelvén vagy nyelvein, amelyekben a biztonsági övet forgalomba kívánják hozni:

1. | Beszerelési utasítások (nem szükséges akkor, ha a gyártó a gépjárműveket előre beszerelt biztonsági övekkel szállítja), amelyek pontosan meghatározzák azt, hogy melyik gépjárműtípusokhoz alkalmazható az övszerelvény, valamint az övszerelvénynek a gépjárműbe való helyes beszerelési módszerét, beleértve a hevederek kopás elleni védelmére vonatkozó figyelmeztetést is. |

2. | A használati utasításoknak (amelyek belefoglalhatók a gépjármű felhasználói kézikönyvébe is, amennyiben a gyártó a gépjárműveket előre beszerelt biztonsági övekkel szállítja) tartalmazniuk kell azokat az utasításokat, amelyek szükségesek annak biztosítására, hogy a felhasználónak a legnagyobb hasznára váljon a biztonsági öv. Ezekben az utasításokban utalni kell az alábbiakra: a)a biztonsági öv használatának fontossága minden utazás alatt;b)a biztonsági öv viselésének helyes módja, és különösen:a csat tervezett helye,a biztonsági öv feszességének szükségessége használat közben,a hevederek megfelelő elhelyezése és a megcsavarodás elkerülésének fontossága,az a tény, hogy minden egyes biztonsági övet csak egyetlen utas használhat, és az övet nem szabad az utas ölében ülő gyermek köré csatolni;c)a csat rögzítésének és kioldásának módszere;d)az öv beállításának módszere;e)az övvisszahúzó szerkezet működtetésének módszere, amit a szerelvény magában foglal, valamint a reteszelés ellenőrzésének módszere;f)az öv ajánlott tisztítási módszere, valamint annak újra összeszerelése a tisztítás után, ha szükséges;g)annak fontossága, hogy a biztonsági övet kicseréljék, ha korábban súlyos balesetben használták, vagy komolyabb kirojtosodás vagy bevágás jelei mutatkoznak rajta;h)az a tény, hogy a biztonsági övet semmilyen módon sem szabad megváltoztatni vagy módosítani, mivel az ilyen változtatások az övet hatástalanná teszik; különösen, ahol a szerkezet lehetővé teszi az alkatrészek szétszerelését, továbbá utasításokat kell adni a megfelelő újra összeszerelés biztosítására;i)az a tény, hogy a biztonsági övet felnőtt utasok testfelépítéséhez tervezték;j)az öv tárolása, amikor nincs használatban. |

3. | A 4N típusú övvisszahúzó szerkezettel ellátott biztonsági övek esetében a beszerelési utasításban és valamennyi csomagoláson fel kell tüntetni, hogy ez az öv nem alkalmas a vezető ülésével együtt kilencnél több üléses gépjárműbe történő beszerelésre. |

4. | A gépjármű gyártójának tanácsot kell adnia a gépjármű kézikönyvében arra vonatkozóan, hogy az egyes utasülések alkalmasak-e 12 éves korig (vagy 1,5 m magasságig) gyermekek szállítására vagy gyermekbiztonsági rendszerek felszerelésére. A tájékoztatást annak az országnak a hivatalos nyelvén vagy legalább hivatalos nyelveinek egyikén kell biztosítani, ahol a gépjárművet forgalomba hozzák. |

4.1. | Minden menetirányba néző utasülőhely esetében a gyártónak vagy: |

4.1.1. | jeleznie kell, hogy az ülőhely alkalmas-e univerzális kategóriájú gyermekbiztonsági rendszerekhez; |

4.1.2. | fel kell sorolnia azokat az univerzális, félig univerzális, korlátozott vagy meghatározott gépjárműre tervezett kategóriájú utasbiztonsági rendszereket, amelyek alkalmasak a gépjárműnek ahhoz az ülőhelyéhez, megjelölve azokat a korosztályokat, amelyeknek az utasbiztonsági rendszereket tervezték; |

4.1.3. | biztosítania kell egy beépített gyermekbiztonsági rendszert, feltüntetve a korosztály(oka)t, amely(ek)nek a rendszert tervezték az egyes kialakításokban, szükség szerint; vagy |

4.1.4. | a 4.1.1., 4.1.2. és 4.1.3. pontokban foglalt előírások bármilyen kombinációját. |

4.1.5. | Ha egy adott korosztályra a 4.1.1.–4.1.4. pontok nem tartalmaznak előírásokat egy bizonyos ülőhelyet illetően, a gyártónak jeleznie kell, hogy az olyan korú gyermekek nem szállíthatók azon az ülőhelyen. |

4.1.6. | Ehhez a tájékoztatóhoz alkalmas formát e melléklet 1. függeléke tartalmaz. |

1. függelék

Korcsoport | Ülőhely |

Első utas | Hátsó utas | Hátsó középső | Pótülések |

< 10 kg (0-9 hónapos) | X | U | L | – |

< 13 kg (0-24 hónapos) | U | U | L | – |

9-18 kg (9-48 hónapos) | UV | U | L | – |

15-36 kg (4-12 éves) | U | U | B | – |

JELMAGYARÁZAT:

U : Alkalmas az erre a korcsoportra jóváhagyott "univerzális" kategóriájú utasbiztonsági rendszerekhez.

UF : Alkalmas az erre a korcsoportra jóváhagyott, menetirányba néző "univerzális" kategóriájú utasbiztonsági rendszerekhez.

L : Alkalmas bizonyos, a mellékelt listán megadott gyermekbiztonsági rendszerekhez. Ezek a rendszerek lehetnek "adott gépjárműtípusba beépíthető", "korlátozott", "félig univerzális" vagy "univerzális" kategóriájúak.

B : Beépített utasbiztonsági rendszer, amelyet ehhez a korosztályhoz hagytak jóvá.

X : Az ülőhely nem alkalmas ehhez a gyermek korosztályhoz.

XI. MELLÉKLET

KETTŐSCSAT-VIZSGÁLAT

(leírása az I. melléklet 2.7.6.5. tételében)

+++++ TIFF +++++

XII. MELLÉKLET

KOPTATÓ- ÉS MIKROCSÚSZÁSI VIZSGÁLAT

+++++ TIFF +++++

Példák a beállítóeszköz típusának megfelelő vizsgálati elrendezésekre

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

XIII. MELLÉKLET

KORRÓZIÓÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

1. | VIZSGÁLÓKÉSZÜLÉK |

1.1. | A készülék ködkamrából, sóoldattartályból, megfelelően szabályozott sűrített levegőellátásból, egy vagy több porlasztófúvókából, mintadarabtartóból, a kamra, valamint a szükséges vezérlőeszközök fűtésének biztosításából áll. A készülék méretei és kivitelezési részletei szabadon választhatóan alakíthatók ki, feltéve, hogy azok kielégítik a vizsgálati feltételeket. |

1.2. | Fontos biztosítani, hogy a kamra mennyezetén vagy belső burkolatán összegyűlt oldatcseppek ne csepegjenek rá a vizsgált mintadarabra, és |

1.3. | hogy azok az oldatcseppek, amelyek a vizsgált mintadarabokról csepegnek le, ne juthassanak vissza a tartályba, ahonnan újra a porlasztóba kerülnének. |

1.4. | A készülék nem készülhet olyan anyagokból, amelyek befolyásolják a pára korróziót eredményező tulajdonságait. |

2. | A VIZSGÁLT MINTADARABOK ELHELYEZÉSE A KÖDKAMRÁBAN |

2.1. | A mintadarabokat, az övvisszahúzó szerkezetek kivételével, a függőlegeshez képest 15o és 30o közötti szögben kell alátámasztani vagy felfüggeszteni, és lehetőleg a kamrán vízszintesen keresztüláramló pára fő irányával párhuzamosan, a vizsgált mintadarab legnagyobb felületéhez viszonyítva. |

2.2. | Az övvisszahúzó szerkezeteket úgy kell alátámasztani vagy felfüggeszteni, hogy a heveder tárolására szolgáló cséve tengelye merőleges legyen a kamrán vízszintesen keresztüláramló pára fő irányára. Az övvisszahúzó szerkezetben a heveder nyílásának szintén ebbe a fő irányba kell néznie. |

2.3. | A mintadarabokat úgy kell elhelyezni, hogy lehetővé tegyék a pára szabad lecsapódását az összes mintadarabon. |

2.4. | A mintadarabokat úgy kell elhelyezni, hogy kiküszöbölhető legyen a sóoldat csepegése az egyik mintadarabról a másikra. |

3. | SÓOLDAT |

3.1. | A sóoldat elkészítéséhez 5 ± 1 tömegrész konyhasót kell feloldani 95 rész desztillált vízben. A konyhasónak alapvetően nikkel- és rézmentesnek kell lennie, és száraz állapotban nem tartalmazhat 0,1 %-nál több nátrium-jodidot és 0,3 %-nál több szennyezőanyagot, a teljes tömegre vonatkoztatva. |

3.2. | Az oldatnak olyannak kell lennie, hogy 35°C-on porlasztva az összegyűjtött oldat a 6,5-7,2 közötti pH-tartományba essen. |

4. | LEVEGŐELLÁTÁS A fúvókához vagy fúvókákhoz a sóoldat porlasztása céljából szállított sűrített levegőnek olaj- és szennyezőanyag-mentesnek kell lennie, a nyomását pedig 70 kN/m2 és 170 kN/m2 közötti értéken kell tartani. |

5. | KÖRÜLMÉNYEK A KÖDKAMRÁBAN |

5.1. | A ködkamra megfigyelési tartományát 35 ± 5 °C hőmérsékleten kell tartani. A megfigyelési tartományon belül legalább két tiszta páragyűjtőt kell elhelyezni annak megelőzésére, hogy a mintadarabokon vagy más lecsapódási felületen összegyűlt oldat lecsöpögjön. A páragyűjtőket a vizsgált mintadarabok közelében kell elhelyezni, az egyiket minél közelebb a fúvókákhoz, a másikat pedig a fúvókáktól minél távolabb. A párának olyannak kell lennie, hogy mindegyik 80 cm2 méretű, vízszintes gyűjtőfelületen átlagosan 1,0 és 2,0 ml oldat gyűljön össze óránként és páragyűjtőnként, legalább 16 órán keresztül mérve. |

5.2. | A fúvókát vagy fúvókákat oly módon kell irányítani vagy terelőlappal ellátni, hogy a permet ne szálljon rá közvetlenül a vizsgált mintadarabokra. |

IV. MELLÉKLET

A VIZSGÁLATOK IDŐBELI SORRENDJE

Vonatkozó irányelv pontja | Vizsgálat | Mintadarabok |

Öv vagy utasbiztonsági rendszer száma | Heveder száma |

1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 |

2.2., 2.3.2., 2.4.1.1., 2.5.1.1. | Öv vagy utasbiztonsági rendszer felülvizsgálata | × | | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.2.1., 2.4.2.2. | Csat felülvizsgálata | × | × | × | × | × | | | | | | | | | | | |

2.4.2.6., 2.4.2.7., 2.7.6.1., 2.7.6.5., | Csat szilárdságvizsgálata | | | × | | | | | | | | | | | | | |

2.4.3.2., 2.7.6.1. | Beállítóeszköz szilárdsági vizsgálata (és ahol kell, az övvisszahúzóé) | | | × | | | | | | | | | | | | | |

2.4.4., 2.7.6.2. | Csatlakoztató szerelékek szilárdság vizsgálata (és ahol kell, az övvisszahúzóé) | | | × | | | | | | | | | | | | | |

2.4.2.4., 2.7.6.3. | Csat vizsgálata alacsony hőmérsékleten | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.1.4., 2.7.6.4. | Merev részek ütéspróbája alacsony hőmérsékleten | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.3.3., 2.7.6.6. | Könnyű beállíthatóság | | | | × | | | | | | | | | | | | |

| Öv vagy utasbiztonsági rendszer előkezelése/vizsgálata dinamikus vizsgálat előtt: | | | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.2.3., 2.6.1.2. | Csat tartóssága | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.1.2., 2.7.2. | Merev részek korrózióállósága | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

| Övvisszahúzók előkezelése | | | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.5.1.1., 2.4.5.2.1., 2.4.5.2.2., 2.4.5.2.3., 2.7.7.2. | Reteszelési küszöb | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.5.1.2, 2.4.5.2.4, 2.7.7.4. | Visszahúzó erő | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.5.1.3., 2.4.5.2.5., 2.7.7.1. | Tartósság | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.5.1.3., 2.4.5.2.5., 2.7.2. | Korrózió | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.5.1.3., 2.4.5.2.5., 2.7.7.3. | Por | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.5.1.2., 2.7.5. | Heveder szélesség vizsgálata | | | | | | × | × | | | | | | | | | |

| Heveder szilárdságvizsgálata az alábbiak után: | | | | | | | | | | | | | | | | |

2.5.2., 2.7.5., 2.7.3.1. | Előkezelés szobahőmérsékleten | | | | | | × | × | | | | | | | | | |

2.5.3., 2.7.5., 2.7.3.2. | Előkezelés fényben | | | | | | | | × | × | | | | | | | |

2.5.3., 2.7.5., 2.7.3.3. | Előkezelés alacsony hőmérsékleten | | | | | | | | | X | × | × | | | | | |

2.5.3., 2.7.5., 2.7.3.4. | Hő-előkezelés | | | | | | | | | | | | × | × | | | |

2.5.3., 2.7.5., 2.7.3.5. | Előkezelés vízben | | | | | | | | | | | | | | × | × | |

2.4.3.1., 2.7.4. | Mikrocsúszás-vizsgálat | | | | × | × | | | | | | | | | | | |

2.6.2., 2.7.3.6. | Koptatásvizsgálat | | | | × | × | | | | | | | | | | | |

2.6.1., 2.7.8. | Dinamikai vizsgálat | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.4.2.5., 2.4.2.7., 2.7.8., 2.7.9. | Csatnyitási vizsgálat | × | × | | | | | | | | | | | | | | |

2.7.1.4. | Hevederminta megőrzése | | | | | | | | | | | | | | | × | |

XV. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ÖVEK ÉS UTASBIZTONSÁGI RENDSZEREK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

A : hárompontos (derék- és átlós) biztonsági öv.

B : kétpontos biztonsági öv.

r : övvisszahúzó szerkezet.

m : vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezet többszörös érzékenységgel.

3 : automatikusan reteszelő övvisszahúzó szerkezet.

4 : vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezet.

N : magasabb reakcióküszöb (lásd I. melléklet, 1.8.3.–1.8.5. pontok)

Megjegyzés:

Az összes esetben S-típusú övek felszerelhetők az A vagy B típusú övvel ellátott helyre, feltéve, hogy a 76/115/EGK irányelvet kielégítő rögzítéseket használnak.

Gépjármű-kategória | Menetirányba néző ülőhelyek | Menetiránynak háttal elhelyezkedő ülőhelyek |

Külső ülőhelyek | Középső ülőhelyek |

Elülső | Nem elülső | Elülső | Nem elülső |

M1 | Ar4m | Ar4m | Ar4m | Ar4, Ar4m | B, Br3, Br4m |

M2 ≤ 3,5 T | Ar4m, Ar4Nm | Ar4m, Ar4Nm | Ar4m, Ar4Nm | Ar4m, Ar4Nm | Br3, Br4m, Br4Nm |

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

M2 > 3,5 T | Br3, Br4m, Br4Nm vagy Ar4m, Ar4Nm | Br3, Br4m, Br4Nm vagy Ar4m, Ar4Nm | Br3, Br4m, Br4Nm vagy Ar4m, Ar4Nm | Br3, Br4m, Br4Nm vagy Ar4m, Ar4Nm | Br3, Br4m, Br4Nm |

M3 | Lásd a 3.1.10. pontot a feltételekhez, amikor kétpontos biztonsági öv megengedett | Lásd a 3.1.10. pontot a feltételekhez, amikor kétpontos biztonsági öv megengedett | Lásd a 3.1.10. pontot a feltételekhez, amikor kétpontos biztonsági öv megengedett | Lásd a 3.1.10. pontot a feltételekhez, amikor kétpontos biztonsági öv megengedett | |

N1 | Ar4m, Ar4Nm | B, Br3, Br4m, Br4Nm vagy semmi | B, Br3, Br4m, Br4Nm vagy A, Ar4m, Ar4Nm* | B, Br3, Br4m, Br4Nm vagy semmi | semmi |

| 3.1.8. és 9. pont: kétpontos biztonsági öv kell a nem védett ülőhelyeken | 3.1.7. pont: kétpontos biztonsági öv megengedett, ha a szélvédő nincs a referenciazónában | 3.1.8. és 9. pont: kétpontos biztonsági öv kell a nem védett ülőhelyeken | |

N2 | B, Br3, Br4m, Br4Nm vagy A, Ar4m, Ar4Nm* | B, Br3, Br4m, Br4Nm vagy semmi | B, Br3, Br4m, Br4Nm vagy A, Ar4m, Ar4Nm* | B, Br3, Br4m, Br4Nm vagy semmi | semmi |

N3 | 3.1.7. pont: kétpontos biztonsági öv megengedett, ha a szélvédő a referenciazónán kívül van, és a vezetőüléshez | 3.1.8. és 9. pont: kétpontos biztonsági öv kell a nem védett ülőhelyeken | 3.1.7. pont: kétpontos biztonsági öv megengedett, ha a szélvédő nincs a referenciazónában | 3.1.8. és 9. pont: kétpontos biztonsági öv kell a nem védett ülőhelyeken | |

XVI. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

1. | VIZSGÁLATOK A biztonsági öveknek eleget kell tenniük a következő vizsgálatokban foglalt követelményeknek. |

1.1. | A vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetek reteszelési küszöbének és tartósságának ellenőrzése A 2.7.7.2. pont rendelkezései szerint, miután a 2.4.5.2.5. pont követelményének megfelelően alávetették a 2.7.2., 2.7.7.1. és 2.7.7.3. pontokban részletezett tartósságvizsgálatnak, szükség szerint a legkedvezőtlenebb irányban. |

1.2. | Az automatikusan reteszelő övvisszahúzó szerkezetek tartósságának ellenőrzése A 2.7.7.1. pont rendelkezései szerint, kiegészítve a 2.7.2. és 2.7.7.3. pontokban előírt vizsgálatokkal, a 2.4.5.1.3. pont előírásaként. |

1.3. | A hevederek szilárdságvizsgálata előkezelés után A 2.7.5. pontban leírt rendelkezések szerint, a 2.7.3.1.–2.7.3.5. pontok előírásai szerinti előkezelés után. |

1.3.1. | A hevederek szilárdságvizsgálata koptatás után A 2.7.5. pontban leírt eljárás szerint, a 2.7.3.6. pontban leírt előírások szerinti pihentetés után. |

1.4. | Mikrocsúszás-vizsgálat A 2.7.4. pontban leírt eljárás szerint. |

1.5. | A merev részek vizsgálata A 2.7.6. pontban leírt eljárás szerint. |

1.6. | A biztonsági övek vagy utasbiztonsági rendszerek hatásossági követelményeinek felülvizsgálata, ha dinamikai vizsgálatnak alávetették. |

1.6.1. | Előkezeléssel járó vizsgálatok |

1.6.1.1. | Vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezettel ellátott biztonsági övek vagy utasbiztonsági rendszerek: a 2.7.8. és 2.7.9. pontokban felsorolt rendelkezések szerint, olyan övet használva hozzájuk, melynek övvisszahúzó szerkezetét előzőleg egy, a 2.7.7.1 pontban előírt, 45000 ciklusú tartósságvizsgálatnak, valamint a 2.4.2.3., 2.7.2. és 2.7.7.3. pontokban meghatározott vizsgálatnak vetették alá. |

1.6.1.2. | Automatikusan reteszelő övvisszahúzó szerkezettel ellátott biztonsági övek vagy utasbiztonsági rendszerek: a 2.7.8. és 2.7.9. pontokban felsorolt rendelkezések szerint, olyan övet használva hozzájuk, amelynek övvisszahúzó szerkezetét előzőleg egy, a 2.7.7.1. pontban előírt 10000 ciklusú tartósságvizsgálatnak, valamint a 2.4.2.3., 2.7.2. és 2.7.7.3. pontokban előírt vizsgálatoknak is alávetették. |

1.6.1.3. | Statikus öv: a 2.7.8. és 2.7.9. pontokban felsorolt rendelkezések szerint, olyan övet használva, amelyet már alávetették a 2.4.2.3. és 2.7.2. pontoban előírt vizsgálatnak. |

1.6.2. | Vizsgálatok előkezelés nélkül A 2.7.8. és 2.7.9. pontokban felsorolt rendelkezések szerint. |

2. | VIZSGÁLATI GYAKORISÁG ÉS EREDMÉNYEK |

2.1. | Az 1.1.–1.5. pontok követelményei szerint elvégzett vizsgálatok gyakoriságát statisztikailag ellenőrzött módon, véletlenszerűen kell meghatározni, a szabályos minőségbiztosítási eljárások valamelyikének megfelelően. |

2.1.1. | Továbbá, a vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzók esetében, az összes szerelvényt ellenőrizni kell: |

2.1.1.1. | vagy a 2.7.7.2.1. és a 2.7.7.2.2. pontokban felsorolt rendelkezések szerint, a 2.7.7.2.1.2. pontban előírtak szerinti legkedvezőtlenebb irányban. A vizsgálati eredményeknek ki kell elégíteniük a 2.4.5.2.1.1. és 2.4.5.2.3. pontokban foglalt követelményeket. |

2.1.1.2. | vagy a 2.7.7.2.3. pontban felsorolt rendelkezések szerint, a legkedvezőtlenebb irányban. A dőlés sebessége azonban az előírt sebességnél nagyobb is lehet, amennyiben az nem befolyásolja a vizsgálati eredményeket. A vizsgálati eredményeknek meg kell felelniük a 2.4.5.2.1.4. pontban foglalt követelményeknek. |

2.2.1. | Vizsgálatok előkezeléssel |

2.2.1.1. | Vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezettel felszerelt övek esetében, ahol a napi termelés nagyobb, mint 1000 öv: minden legyártott 100000 övből egy darab, legalább kéthetenként egyszeri gyakorisággal,ahol a napi termelés kisebb, mint 1000 öv, vagy azzal egyenlő: minden legyártott 10000 övből egy darab, legalább évenként egyszeri gyakorisággal,reteszelőszerkezet-fajtánként, az ennek a mellékletnek az 1.6.1.1. pontjában előírt vizsgálatnak kell alávetni. [1] |

2.2.1.2. | Automatikusan reteszelő övvisszahúzó szerkezettel felszerelt övek és statikus övek esetében, ahol a napi termelés nagyobb, mint 1000 öv: minden legyártott 100000 övből egy darab, legalább kéthetenként egyszeri gyakorisággal,ahol a napi termelés kisebb, mint 1000 öv, vagy azzal egyenlő: minden legyártott 10000 övből egy darab, legalább évenként egyszeri gyakorisággal,az ennek a mellékletnek az 1.6.1.2., illetve az 1.6.1.3. pontjában előírt vizsgálatnak kell alávetni. |

2.2.2. | Vizsgálatok előkezelés nélkül |

2.2.2.1. | Vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezettel felszerelt övek esetében a következő számú mintadarabot kell alávetni az ennek a mellékletnek az 1.6.2. pontjában előírt vizsgálatnak: |

2.2.2.1.1. | napi 5000 övnél nem kevesebb gyártása esetén két övet minden 25000 legyártott darabból, legalább napi egy öv gyakorisággal, reteszelőszerkezet-fajtánként; |

2.2.2.1.2. | napi 5000 hevedernél kevesebb gyártása esetén egy övet minden 5000 legyártott darabból, legalább évi egy öv gyakorisággal, reteszelőszerkezet-fajtánként. |

2.2.2.2. | Automatikusan reteszelő övvisszahúzó szerkezettel felszerelt övek és statikus övek esetében a következő számú mintadarabot kell alávetni az ennek a mellékletnek az 1.6.2. pontjában előírt vizsgálatnak: |

2.2.2.2.1. | napi 5000 övnél nem kevesebb gyártása esetén két övet minden 25000 legyártott darabból, legalább napi egy öv gyakorisággal, jóváhagyott típusonként, |

2.2.2.2.2. | napi 5000 hevedernél kevesebb gyártás esetén egy övet minden 5000 legyártott darabból, legalább évi egy öv gyakorisággal, jóváhagyott típusonként. |

2.2.3. | Eredmények A vizsgálati eredményeknek ki kell elégíteniük az I. melléklet 2.6.1.3.1. pontjában felsorolt követelményeket. A próbabábu előre irányuló elmozdulása az I. melléklet 2.6.1.3.2. pontjára is tekintettel ellenőrizhető (vagy a 2.6.1.4. pontra, amennyiben alkalmazható) az ennek a mellékletnek az 1.6.1. pontja szerint végrehajtott vizsgálat alatt vagy egy erre alkalmassá tett, egyszerűsített módszer segítségével. |

2.2.3.1. | Az irányelv I. melléklete 2.6.1.3.3. pontja és az ennek a mellékletnek az 1.6.1. pontja szerinti jóváhagyás esetében csak az a követelmény, hogy az öv egyik része sem roncsolódhat vagy kapcsolódhat szét, továbbá az, hogy a mellkas vonatkoztatási pontjának sebessége 300 mm-es elmozdulásnál nem lépheti túl a 24 km/h sebességet. |

2.3. | Ahol a vizsgált mintadarab nem felel meg egy adott vizsgálatnak, amelynek alávetették, legalább három másik mintadarabon további vizsgálatot kell végezni azonos követelmények szerint. Dinamikai vizsgálatok esetében, ha a három mintadarab egyike nem felel meg a követelményeknek, a jóváhagyás jogosultja vagy megfelelően meghatalmazott képviselője értesíti az illetékes hatóságot, amely a típusjóváhagyást megadta, jelezve, hogy eddig milyen lépéseket tett a gyártás minőségének helyreállítása érdekében. |

XVII. MELLÉKLET

A GYERMEKBIZTONSÁGI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEI

A gyermekbiztonsági rendszer jóváhagyásának követelményei az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága 44. előírásának 2., 6., 7., 8., 9. és 14. bekezdéseiben [1] találhatók, a 3-21. mellékletekkel együtt, a módosítások 03 sorozatáig.

(A fenti 6-8. bekezdésekben a 14., 16. és 21. előírásokra található hivatkozások mint a 76/115/EGK irányelv, ez az irányelv és a 74/60/EGK irányelv értendők.)

XVIII. MELLÉKLET

A GYERMEKBIZTONSÁGI RENDSZEREK BESZERELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

A gyermekbiztonsági rendszerek beszerelésének követelményei az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága R. E.3 egységes szerkezetbe foglalt állásfoglalásai 13. mellékletének 2. függeléke 5.2. pontjában találhatók, melyeket megismétel az ehhez a melléklethez tartozó függelék.

1. függelék

Az alábbiakban megismételt szöveg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága R. E.3 egységes szerkezetbe foglalt állásfoglalásai 13. mellékletére (2. függelék 5.2. pont) utal (TRANS/WP.29/78/Rev.1., kelt 1997. augusztus 11-én).

13. MELLÉKLET

AJÁNLÁS A GÉPJÁRMŰVEK MENETIRÁNNYAL MEGEGYEZŐEN ÉS MENETIRÁNNYAL ELLENTÉTESEN BEÉPÍTETT FELNŐTT-UTASÜLÉSEIHEZ ALKALMAZHATÓ BIZTONSÁGI ÖVEK ÉS UTASBIZTONSÁGI RENDSZEREK BESZERELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEIHEZ

5.2. | Az "univerzális" kategóriájú gyermekbiztonsági rendszer olyan gyermekbiztonsági rendszert jelent, melyet az EGB 44. sz. előírás 03 módosítási sorozatának "univerzális" kategóriája szerint hagytak jóvá. Az ülőhelynek, melyet a gépjármű gyártója "univerzális" kategóriájú gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére alkalmasnak tüntetett fel, eleget kell tennie az e melléklet 2. függelékében felsorolt rendelkezéseknek. |

2. függelék

A gépjármű biztonsági öv berendezéseivel beszerelt "univerzális" kategóriájú gyermekbiztonsági rendszerek beszerelésére vonatkozó rendelkezések

1. | ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK |

1.1. | Az ebben a függelékben található vizsgálati eljárásokat és követelményeket az "univerzális" kategóriájú gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére szolgáló ülőhelyek alkalmasságának meghatározására kell alkalmazni. |

1.2. | A vizsgálatokat a gépjárműben vagy a gépjármű jellemző részén lehet elvégezni. |

2. | Vizsgálati eljárás |

2.1. | Az ülést az egészen hátratolt és legalacsonyabb helyzetébe kell állítani. |

2.2. | Az ülés háttámláját a gyártó által tervezett szögbe kell állítani. Előírások hiányában az ülés háttámláját a függőlegestől mért 25 fokban vagy az ahhoz legközelebbi fix helyzetben kell használni. |

2.3. | A vállmagasságban található rögzítési helyet a legalacsonyabb helyzetbe kell állítani. |

2.4. | Pamutvásznat kell a háttámlára és az üléspárnára helyezni. |

2.5. | A készüléket (az e a függelék 1. ábráján leírtak szerint) a gépjármű ülésére kell helyezni. |

2.6. | Ha az ülőhelyet menetiránnyal megegyezően vagy menetiránnyal ellentétesen beépített univerzális utasbiztonsági rendszer hozzáillesztésére tervezték, a 2.6.1., 2.7., 2.8., 2.9. és 2.10. bekezdések szerint kell eljárni. Ha az ülőhelyet csak a menetiránnyal megegyező univerzális utasbiztonsági rendszer hozzáillesztésére tervezték, a 2.6.2., 2.7., 2.8., 2.9. és 2.10. bekezdések szerint kell eljárni. |

2.6.1. | A 2. és 3. ábrákon bemutatott módon kell elrendezni a biztonsági öv hevederét a készülék körül megközelítőleg helyes pozícióba, majd be kell kapcsolni a csatot. |

2.6.2. | A biztonsági öv vízszintes hevederét a készülék 150 mm-es sugarú alsó része körül a helyes pozícióba a 3. ábrán bemutatott módon kell elrendezni, majd be kell kapcsolni a csatot. |

2.7. | A készüléknek a középvonalával az ülőhely szemmel látható középvonalán ± 25 mm-en belül kell elhelyezkednie úgy, hogy a középvonala párhuzamos legyen a gépjármű középvonalával. |

2.8. | A hevederszalag lazaságának teljesen meg kell szűnnie. A lazaság megszüntetéséhez elegendő erőt kell alkalmazni anélkül hogy, a hevederszalag megfeszített állapotba kerüljön. |

2.9. | A készüléket az elülső felülete középpontjára gyakorolt 100 N ± 10 N erővel hátra kell nyomni, az alsó felületével párhuzamosan, majd meg kell szüntetni az erőt. |

2.10. | Nyomjuk lefelé a készüléket a felső felülete középpontjára gyakorolt 100 N ± 10 N függőleges erővel, majd szüntessük meg az erőt. |

3. | KÖVETELMÉNYEK |

3.1. | A készülék alapja érintkezzen az üléspárna felületének mind az előre, mind a hátra irányuló részeivel. Ha ilyen érintkezés nem jön létre a vizsgálókészülékben lévő övhozzáférési rés miatt, akkor ezt a rést a vizsgálókészülék aljával egy vonalban le kell fedni. |

3.2. | Az öv vízszintes része a készüléket mindkét oldalán érintse a kétpontos biztonsági öv nyomvonalának hátsó részénél (lásd a 3. ábrát). |

3.3. | Amennyiben a fenti követelményeket a 2.1., 2.2. és a 2.3. bekezdésekben előírt beállítások nem elégítik ki, akkor az ülésháttámla és a biztonsági öv rögzítése a gyártó által a szokásos használat céljára kijelölt másik pozícióba beállítható, amelyben a fenti beszerelési eljárást meg kell ismételni, a követelményeknek való megfelelést pedig újra ellenőrizni kell. |

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

"

[8] Lásd 2.7.3.6.4.3.

[1] A nem megfelelőt törölni kell.

[1] Az ebben az adatlapban alkalmazott tételszámok és lábjegyzetek megfelelnek a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében alkalmazottaknak. Az erre az irányelvre nem vonatkozó tételek kimaradtak.

[2] A táblázat szükség szerint kiterjeszthető a kettőnél több üléssoros gépjárművekre, vagy ha keresztirányban háromnál több ülés van a gépjármű szélességében.(B = baloldali, J = jobboldali, K = középső)

[3] A táblázat szükségszerint kiterjeszthető a kettőnél több üléssoros gépjárművekre, vagy ha keresztirányban háromnál több ülés van a gépjármű szélességében.(B = baloldali, J = jobboldali, K = középső)

[1] A nem megfelelőt törölni kell.

[2] A nem megfelelőt törölni kell.

[3] A nem megfelelőt törölni kell.

[4] A nem megfelelőt törölni kell.

[5] A nem megfelelőt törölni kell.

[6] A nem megfelelőt törölni kell.

[7] Ha a típusazonosítási mód az ebben a típusbizonyítványban taglalt gépjármű, alkatrész vagy különálló műszaki egység leírására nem vonatkozó karaktereket is tartalmaz, az ilyen karaktereket a "?" jellel kell ábrázolni ebben a dokumentációban (pl. ABC??123??).

[8] A 70/156/EGK irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint.

[1] Ha az övet az irányelv I. melléklete 2.6.1.3.3. bekezdésében leírt rendelkezéseket követően hagyták jóvá, ez az öv csak külső elülső ülés helyzetben szerelhető fel, amelyet előtte elhelyezett légzsák véd, feltéve, hogy a kérdéses gépjárművet az Európai Parlament és a Tanács 96/79/EK irányelve alapján hagyták jóvá (HL L 18., 1997.1.21., 7. o.).

[2] A nem megfelelőt törölni kell.

[1] A nem megfelelőt törölni kell.

[2] A nem megfelelőt törölni kell.

[3] A nem megfelelőt törölni kell.

[4] A nem megfelelőt törölni kell.

[5] A nem megfelelőt törölni kell.

[6] A nem megfelelőt törölni kell.

[7] Ha a típusazonosítási mód az ebben a típusbizonyítványban taglalt gépjármű, alkatrész vagy különálló műszaki egység leírására nem vonatkozó karaktereket is tartalmaz, az ilyen karaktereket a "?" jellel kell ábrázolni ebben a dokumentációban (pl. ABC??123??).

[8] A 70/156/EGK irányelv II. mellékletében meghatározottak szerint.

[1] Ezek a követelmények összhangban vannak az ISO R 6478/1980 ajánlással.

[1] Ennek a mellékletnek az alkalmazásában a "reteszelőszerkezet-fajta" minden olyan vészhelyzetben reteszelő övvisszahúzó szerkezetet jelent, amelyek mechanikái csak az érzékelőeszköznek a gépjármű vonatkoztatási tengely-rendszeréhez viszonyított terhelési szögében (szögeiben) különböznek egymástól.

[1] A Hivatalos Lapban megjelent és kihirdetett szöveg.

--------------------------------------------------