31998R0577

A Tanács 577/98/EK rendelete

(1998. március 9.)

a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság által benyújtott rendelettervezetre,

mivel a rábízott feladatok teljesítése céljából a Bizottságnak összehasonlítható statisztikai adatokra van szüksége a tagállamokban a foglalkoztatás és a munkanélküliség szintjéről, szerkezetéről és fejlődéséről;

mivel közösségi szinten az ilyen adatgyűjtés legjobb módszere, ha összehangolt munkaerő-felméréseket végeznek;

mivel a közösségi munkaerő éves mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló, az 1991. december 16-i 3711/91/EGK tanácsi rendelet [1] meghatározta, hogy az 1992. évtől kezdődően minden év tavaszán felmérést kell végezni;

mivel az adatok hozzáférhetőségének és harmonizálásának biztosítása, valamint a munkavolumen mérése céljából az évente tavasszal történő felmérésnél célszerűbb lenne a folyamatos felmérés, de nehézségekbe ütközik a folyamatos felmérés minden tagállamban azonos időpontban történő megvalósítása;

mivel a rendelkezésre álló közigazgatási források alkalmazását ösztönözni kell, amennyiben hasznosan kiegészítik az adatfelvétel során szerzett információkat vagy mintavételi alapként szolgálnak;

mivel az e rendeletben meghatározott felmérési adatok további változókkal egészíthetők ki a több évet átfogó ad hoc modulok programjának keretében, amely változókat a végrehajtási intézkedések részeként megfelelő eljárás keretében állítanak össze;

mivel erre a rendeletre is érvényesek a relevancia és a költséghatékonyság elvei, ahogy azokat a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet [2] meghatározta, amely a közösségi statisztikák készítésének jogszabályi keretét alkotta meg;

mivel a statisztika titkosságát a 322/97/EK rendelet és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom-EGK tanácsi rendelet [3] szabályozza;

mivel a Bizottság konzultált a 89/382/EGK-Euratom [4] határozattal létrehozott Statisztikai Programbizottsággal a fenti határozat 3. cikkének megfelelően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A felmérés gyakorisága

A tagállamok évente mintavételes felmérést (a továbbiakban: felmérés) végeznek a munkaerőre vonatkozóan.

A felmérés negyedéves és éves eredményeket biztosító folyamatos felmérés; de azok a tagállamok, amelyek a helyzetüknél fogva nem képesek folyamatos felmérések végzésére, csak éves felmérést végeznek, amelyre tavasszal kerül sor.

A felmérés során gyűjtött adatok általában az adatfelvételt megelőző hét (hétfőtől vasárnapig) során kialakult helyzetre vonatkoznak, azaz a bázishétre.

Folyamatos felmérés esetén:

- a bázishetek egyenletesen oszlanak el a teljes év folyamán,

- az adatfelvételre általában a bázishetet követő héten kerül sor. A bázishét és az adatfelvétel napja között legfeljebb öt hét telhet el, kivéve a harmadik negyedévet,

- a bázisidőszaki negyedévek és évek 13, illetve 52 egymást követő hétből állnak. Az adott negyedévet vagy évet képező hetek felsorolása a 8. cikkben ismertetett eljárás szerint készül.

2. cikk

A felmérés egységei és köre, megfigyelési módszerek

(1) A felmérést minden tagállamban a felmérés idején e tagállam gazdasági területén élő személyek vagy háztartások mintáján végzik.

(2) A felmérés elsősorban az egyes tagállamok gazdasági területén található magánháztartásokban élő személyekre terjed ki. Ha lehetséges, a magánháztartásokban élő személyek sokaságát intézetekben élő személyekkel egészítik ki.

Ahol lehetséges, az intézetekben élő személyek körében végzett felmérést speciálisan kidolgozott minták segítségével végzik, amely az ott élők közvetlen megfigyelését teszi lehetővé. Ha ez nem lehetséges, akkor azokat az e csoportokba tartozó személyeket, akiknek továbbra is van kapcsolatuk magánháztartással, ennél a magánháztartásnál kell figyelembe venni.

(3) A foglalkoztatási helyzet és az alulfoglalkoztatás meghatározására használt változókat az érintett személy, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a háztartás más tagja kikérdezésével kell megállapítani. Más forrásokból egyéb információkat is lehet szerezni, többek között közigazgatási nyilvántartásokból, feltéve hogy az így kapott adatok minőségi szempontból egyenértékűek.

(4) Függetlenül attól, hogy a mintavételi egység egyén vagy háztartás, az adatgyűjtést általában a háztartás valamennyi tagjára vonatkozóan el kell végezni. Ha azonban a mintavételi egység az egyén, akkor a háztartás többi tagjára vonatkozó adat:

- nem tartalmazza a 4. cikk (1) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában felsorolt jellemzőket,

- illetve a következők szerint meghatározott részmintából gyűjthető:

- a bázishetek egyenletesen oszlanak meg a teljes év folyamán,

- a megfigyelések száma (a mintába felvett egyének, valamint a velük egy háztartásban élő személyek) a szintek éves becslése tekintetében biztosítja a 3. cikkben meghatározott megbízhatósági feltételek teljesülését.

3. cikk

A minta reprezentativitása

(1) A munkaképes korú népesség 5 %-át reprezentáló munkanélküliek csoportja esetén az éves átlagérték becslésének (vagy a tavaszi becslésnek a tavasszal végzett éves felmérés esetén) relatív standard hibája a NUTS II szintjén nem haladhatja meg az érintett részpopuláció 8 %-át.

A 300000 lakosnál kisebb lélekszámú régiókra ez a követelmény nem vonatkozik.

(2) Folyamatos felmérés esetén a munkaképes korú népesség 5 %-át kitevő részpopulációnál a két egymást követő negyedév közötti változás becslésének országos szintű relatív standard hibája nem haladhatja meg az érintett részpopuláció 2 %-át.

Olyan tagállamokban, ahol a lakosság száma egymillió és húszmillió fő között van, ez a követelmény annyiban módosul, hogy a negyedéves változások becslésének relatív standard hibája nem haladhatja meg az érintett részpopuláció 3 %-át.

Az olyan tagállamokra, amelyek lakossága nem éri el az egymillió főt, nem vonatkoznak a változásokkal kapcsolatos ilyen pontossági követelmények.

(3) Ahol a felmérést csak tavasszal végzik el, a felmérési egységek legalább egynegyedét az előző felmérésből kell venni, és legalább egynegyede a következő felmérés részét fogja képezni.

Ezt a két csoportot kóddal kell meghatározni.

(4) Ahol bizonyos kérdésekre nem adtak választ, és ezért hiányosak az adatok, a statisztikai beszámítás (imputálás) módszerét kell alkalmazni, amennyiben ez lehetséges.

(5) A súlyozási tényezők számításánál különösen figyelembe kell venni a kiválasztási valószínűséget és a vizsgált népesség nem, kor (ötévenkénti korcsoportok) és régió (NUTS II szint) szerinti eloszlására vonatkozó külső adatokat, ahol az ilyen külső adatokat az érintett tagállamok kellően megbízhatónak tartják.

(6) A tagállamok a felmérés szervezésére és módszerére vonatkozó összes szükséges információt megadják a Bizottságnak (az Eurostatnak), különös tekintettel a minta tervezéséhez és méretéhez elfogadott szempontokra.

4. cikk

Felmérési jellemzők

(1) Adatokat kell szolgáltatni a következőkről:

a) demográfiai háttér:

- szekvenciaszám a háztartásban,

- nem,

- születési év,

- a születés dátuma a bázisidőszak végére vonatkozóan,

- családi állapot,

- kapcsolat a vizsgált személlyel,

- a házastárs szekvenciaszáma,

- az apa szekvenciaszáma,

- az anya szekvenciaszáma,

- állampolgárság,

- a tagállamban tartozkodás időtartama (év),

- születési ország (választható),

- a felmérésben való részvétel jellege (közvetlen részvétel vagy a háztartás más tagja képviseletében);

b) foglalkoztatási helyzet:

- foglalkoztatási helyzet a bázishéten,

- miért nem dolgozott, ha volt munkája,

- munkanélküli, aki munkát keres,

- a keresett munka típusa (önálló vállalkozó vagy alkalmazott),

- a munkakeresési módszerek,

- mikortól tud munkába állni;

c) a főfoglalkozás foglalkoztatási jellemzői:

- a foglalkoztatás jellege,

- a helyi egység gazdasági tevékenysége,

- a foglalkozás,

- a helyi egységben dolgozó személyek száma,

- a munkahely szerinti ország,

- a munkahely szerinti régió,

- a jelenlegi munkahelyen végzett munkába állás időpontja (év, hónap),

- határozatlan/határozott idejű tevékenység (és indokai),

- a határozott idejű tevékenység vagy határozott időtartamra szóló munkaszerződés időtartama,

- teljes/részmunkaidős foglalkoztatás (és okai),

- otthoni munkavégzés;

d) ledolgozott órák:

- a heti ledolgozott átlagos óraszám,

- a ténylegesen ledolgozott óraszám,

- az adott személy szokásos óraszámától eltérően ténylegesen ledolgozott órák számának fő indoka;

e) másodállás:

- van-e egynél több munkahelye,

- a foglalkoztatás jellege,

- a helyi egység gazdasági tevékenysége,

- a ténylegesen ledolgozott óraszám;

f) látható alulfoglalkoztatás:

- általában a jelenleginél nagyobb óraszámban szeretne dolgozni (éves felmérés esetén választható),

- más munkahelyet keres és ennek okai,

- a keresett foglalkoztatás típusa (alkalmazott vagy egyéb),

- a másik munka keresésére alkalmazott módszerek,

- az adott személy miért nem keres más munkát (éves felmérés esetén választható),

- mikortól tud munkába állni,

- a kívánatos munkaórák száma (éves felmérés esetén választható);

g) munkakeresés:

- a keresett foglalkoztatás típusa (teljes munkaidős vagy részmunkaidős),

- a munkakeresés időtartama,

- a személy helyzete közvetlenül a munkakeresés előtt,

- a munkaközvetítő irodában történő nyilvántartásba vétel, illetve munkanélküli segélyben való részesülés,

- munkát nem kereső személy munkára való készsége,

- miért nem keres munkát;

h) oktatás és képzés:

oktatásban vagy képzésben való részvétel az előző négy héten:

- cél,

- szint,

- típus,

- teljes időtartam,

- összes óraszám,

- az oktatás vagy képzés sikeresen befejezett legmagasabb szintje,

- a legmagasabb szint sikeres befejezésének éve,

- megszerzett, nem felsőfokú szakképzettség;

i) nem foglalkoztatott személyek korábbi foglalkoztatása:

- korábbi munkavállalási tapasztalatok,

- év és hónap, amikor a személy utoljára dolgozott,

- a munkahely elhagyásának fő indoka,

- a foglalkoztatás jellege az utolsó munkahelyen,

- a helyi egység gazdasági tevékenysége, ahol a személy utoljára dolgozott,

- az utolsó munkahelyen betöltött munkakör;

j) a felmérést megelőző évben fennálló helyzet (az 1., 3., 4. negyedévben választható):

- jellemző foglalkoztatási helyzet,

- a foglalkoztatás jellege,

- a helyi egység gazdasági tevékenysége, amelynél a személy dolgozott,

- a lakóhely szerinti ország,

- a lakóhely szerinti régió;

k) jellemző foglalkoztatási helyzet (választható);

l) jövedelem (választható);

m) az adatfelvétellel kapcsolatos technikai adatok:

- a felmérés éve,

- bázishét,

- az adatfelvétel hete,

- tagállam,

- a háztartás régiója,

- az urbanizáció foka,

- a háztartás sorszáma,

- a háztartás típusa,

- az intézmény típusa,

- súlyszám,

- részminta az előző felméréshez viszonyítva (éves felmérés),

- részminta a következő felméréshez viszonyítva (éves felmérés),

- a felmérési hullám szekvenciaszáma.

(2) A fenti (1) bekezdésben ismertetett információt változók további halmaza egészítheti ki (a továbbiakban: ad hoc modul).

A több évre kiterjedő ad hoc modulok programja minden évben a 8. cikkben meghatározott eljárás szerint készül:

- ez a program minden ad hoc modul esetében meghatározza a tárgyat, a bázisidőszakot, a minta méretét (a 3. cikkben meghatározott minta nagyságával azonos vagy annál kisebb) és a határidőt az eredmények átadására (amely eltérhet a 6. cikkben megállapított határidőtől),

- az érintett tagállamokat és régiókat, valamint az ad hoc modulban összegyűjtendő információk részletes listáját az e modulra vonatkozó bázisidőszak kezdete előtt legalább tizenkét hónappal kell kidolgozni,

- az ad hoc modul nagysága nem haladhatja meg az (1) bekezdésben ismertetett c) modul nagyságát.

(3) A meghatározásokat, az alkalmazandó szerkesztést, a változók kódolását, a felmérési változók listájának a technika és a fogalmak fejlődése miatt szükségessé vált módosítását, valamint a foglalkoztatási helyzetre vonatkozó kérdések megfogalmazási elveinek listáját a 8. cikkben rögzített eljárás szerint kell összeállítani.

5. cikk

A felmérés lefolytatása

A tagállamok kötelezővé tehetik a válaszadást a felmérésre.

6. cikk

Az eredmények átadása

Folyamatos felmérés esetén a bázisidőszak végétől számított tizenkét héten belül (illetve tavasszal végzett felmérés esetén a bázisidőszak végétől számított kilenc hónapon belül) a tagállamok az Eurostat elé terjesztik a felmérési eredményeket a közvetlen azonosítók nélkül.

7. cikk

Jelentések

A Bizottság a 2000. évtől kezdődően háromévente a Parlament és a Tanács elé terjeszti az e rendelet végrehajtásáról szóló jelentését. Ez a jelentés elsősorban az eredmények javítása vagy a felmérési eljárás megkönnyítése céljából a tagállamok által alkalmazni kívánt statisztikai módszerek minőségét értékeli.

8. cikk

Eljárás

A Bizottság munkáját a Statisztikai Programbizottság (a továbbiakban: Programbizottság) segíti.

A Bizottság képviselője a Programbizottság elé terjeszti a tervezett intézkedéseket. A Programbizottság a tervezetet az elnök által az adott kérdés sürgősségének megfelelően kijelölt időn belül véleményezi. A véleményt a Szerződés 148. cikkének (2) bekezdésében meghatározott többségi határozattal kell meghozni, a Bizottság javaslata alapján a Tanács által elfogadott döntések esetén. A Programbizottságban résztvevő tagállami képviselők szavazatait a fent említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavaz.

A Bizottság elfogadja a tervezett intézkedéseket, ha azok összhangban vannak a Programbizottság véleményével.

Ha a tervezett intézkedések nincsenek összhangban a Programbizottság véleményével, vagy ha a Programbizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság haladéktalanul a Tanács elé terjeszti a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó javaslatát. A Tanács minősített többséggel jár el.

Ha a Tanács elé történő terjesztés napjától számított három hónapos időszak lejártával a Tanács nem intézkedett, a javasolt intézkedéseket a Bizottság fogadja el.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3711/91/EGK rendelet hatályát veszti.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1998. március 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

G. Brown

[1] HL L 351., 1991.12.20., 1. o.

[2] HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

[3] HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A 322/97/EK rendelettel módosított rendelet.

[4] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

--------------------------------------------------