EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31998L0046

A Tanács 98/46/EK irányelve (1998. június 24.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv A. mellékletének, D. melléklete I. fejezetének és F. mellékletének módosításáról

HL L 198., 1998.7.15, p. 22–39 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 20/04/2021; közvetve hatályon kívül helyezte: 32016R0429

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1998/46/oj

31998L0046



Hivatalos Lap L 198 , 15/07/1998 o. 0022 - 0039


A Tanács 98/46/EK irányelve

(1998. június 24.)

a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv A. mellékletének, D. melléklete I. fejezetének és F. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel a szarvasmarhák és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára [2],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [3],

mivel a 64/432/EGK irányelv 16. cikkében a Bizottságot felkérték arra, hogy tegyen javaslatot az említett irányelv A. mellékletének D. melléklete I. fejezetének és F. mellékletének módosítására vonatkozóan, különösen azoknak a technológiai fejlődéshez való hozzáigazítása tekintetében;

mivel ugyanez a cikk előírja, hogy a Tanácsnak 1998. január 1-je előtt minősített többséggel döntést kell hoznia e javaslatokról;

mivel az állománymenedzseléssel, az állatforgalom ellenőrzésével, az állatok azonosításával és az információkezeléssel kapcsolatos állat-egészségügyi igazgatási eljárások terén a legutóbbi időkben bekövetkezett, a járványvédelemmel összefüggő fejlődés szükségessé teszi a 64/432/EGK irányelv egyes mellékleteinek módosítását,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 64/432/EGK irányelv A. melléklete, D. mellékletének I. fejezete és F. melléklete helyébe ennek az irányelvnek a mellékletei lépnek.

2. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek legkésőbb 1999. július 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezen intézkedéseket, azokban hivatkozni kell ezen irányelvre vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal a nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1998. június 24-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Cunningham

[1] HL 121., 1964.7.29., 1977/64. A legutóbb a 97/12/EK irányelvvel módosított irányelv (HL L 109., 1997.4.25., 1. o.).

[2] HL C 266., 1997.9.3., 4. o. és HL C 337., 1997.11.7., 1. o.

[3] HL C 14., 1998.1.19., 58. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

"

A. MELLÉKLET

I. Hivatalosan gümőkórmentesnek nyilvánított szarvasmarha-állomány

E szakasz alkalmazásában: "szarvasmarhafélék": minden szarvasmarha, a kulturális vagy sporteseményeken részt vevő állatok kivételével.

1. Egy szarvasmarha-állomány abban az esetben minősül hivatalosan gümőkórmentesnek, amennyiben:

a) egy állat sem mutatja a tuberkulózis klinikai tüneteit;

b) az összes hathetesnél idősebb állatnak legalább két negatív, a B. melléklettel összhangban elvégzett intradermális tuberkulinvizsgálat eredménnyel kell rendelkeznie, amelyek közül az elsőt hat hónappal a fertőzésnek az állatállományból való eltávolítását követően, a másodikat hat hónappal ezután végezték el, illetve ha az állományt kizárólag hivatalosan gümőkórmentesnek nyilvánított állományból származó egyedekből állították össze, az első vizsgálatot az összeállítást követően legalább 60 nappal kell elvégezni, a második vizsgálat elvégzésére pedig nincs szükség;

c) a b) pontban említett első próba elvégzését követően hathetesnél idősebb szarvasmarhát nem hoztak be az állományba, hacsak nem vetették alá azokat a B. mellékletben foglaltaknak megfelelően elvégzett és elbírált, negatív eredményű intradermális tuberkulinpróbának vagy az állományba való bevitelük előtt 30 nappal, vagy azután 30 nappal; az utóbbi esetben az állato(ka)t fizikailag el kell különíteni az állomány többi állatától oly módon, hogy azok a többi állattal sem közvetlenül, sem közvetve ne érintkezhessenek, amíg negatívnak nem bizonyultak.

Az illetékes hatóság azonban nem feltétlenül követeli meg e próba elvégzését állatoknak a saját területén történő szállítása esetében akkor, ha az állat hivatalosan gümőkórtól mentes állományból származik, kivéve azokban a tagállamokban, ahol 1998. január 1-jén és a hatóságilag gümőkórtól mentes régió minősítés elnyeréséig az illetékes hatóság megkövetelte az ilyen próbák elvégzését a 14. cikkben említett hálózati rendszerben részt vevő állományok közötti állatmozgatások esetében.

2. A szarvasmarha-állomány akkor tarthatja meg hivatalosan gümőkórmentes státuszát, amennyiben:

a) az 1. pont a) és c) alpontjaiban részletezett feltételeknek továbbra is megfelel;

b) a gazdaság területére érkező összes állat hivatalosan gümőkórmentes státuszú állományból származik;

c) a gazdaság területén található összes egyedet, a gazdaságban született hathetesnél fiatalabb borjak kivételével, évenként esedékes rutin tuberkulin-vizsgálatnak vetik alá a B. mellékletnek megfelelően.

Mindazonáltal egy tagállam illetékes hatósága az adott tagállam vagy annak egy olyan része esetében, ahol az összes szarvasmarha-állományra kiterjedő hivatalos gümőkór elleni védekezési program folyik, megváltoztathatja az ellenőrző vizsgálatok elvégzésének gyakoriságát, az alábbiak szerint:

- ha a gümőkórral igazoltan fertőzött szarvasmarha-állományok százalékos aránya a két legutóbbi egyéves felülvizsgálati időszak átlagában – mindkét évben december 31-én meghatározva – nem haladja meg az adott területen tartott összes szarvasmarha-állomány 1 %-át, úgy az állományszintű ellenőrző vizsgálatok közötti időköz két évre növelhető, és az izolált járványügyi egységen belül tartott, hizlalásra szánt hímivarú állatok mentesíthetők a tuberkulinvizsgálat alól, feltéve hogy azok hatóságilag gümőkórtól mentes állományokból származnak, és hogy az illetékes hatóság garantálja, hogy a hizlalásra szánt hímivarú állatokat nem fogják tenyésztésre használni, hanem azok közvetlenül levágásra kerülnek,

- ha a gümőkórral igazoltan fertőzött szarvasmarha-állományok százalékos aránya a két legutóbbi kétéves felülvizsgálati időszak átlagában – minden évben december 31-én meghatározva – nem haladja meg az adott területen tartott összes szarvasmarha-állomány 0,2 %-át, úgy az ellenőrző vizsgálatok közötti időköz 3 évre növelhető, és/vagy 24 hónapra növelhető az az életkor, amikor az állatokat alá kell vetni e vizsgálatoknak,

- ha a gümőkórral igazoltan fertőzött szarvasmarha-állományok százalékos aránya a két legutóbbi hároméves felülvizsgálati időszak átlagában – minden évben december 31-én meghatározva – nem haladja meg az adott területen tartott összes szarvasmarha-állomány 0,1 %-át, úgy az ellenőrző vizsgálatok közötti időköz négy évre növelhető, vagy – a következő feltételek teljesülése esetén – az illetékes hatóság eltekinthet az állományok tuberkulinvizsgálatától:

1. az állományba történő bevitele előtt az összes szarvasmarha-egyedet intradermális tuberkulin-vizsgálatnak vetik alá, melynek negatív eredményt kell hoznia;

2. az összes levágott szarvasmarhát megvizsgálják gümőkóros elváltozások jelenlétére, és valamennyi ilyen jellegű elváltozást kórszövettani és bakteriológiai vizsgálatnak vetnek alá gümőkór kimutatása céljából.

Az illetékes hatóság az adott tagállam vagy annak egy része tekintetében növelheti a tuberkulinvizsgálatok gyakoriságát, ha a betegség gyakorisága megnőtt.

3A. A szarvasmarha-állomány hivatalosan gümőkórmentes státuszát fel kell függeszteni, ha:

a) a 2. pontban részletezett feltételek már nem teljesülnek;

vagy

b) ha egy vagy több állategyedről úgy vélik, hogy pozitív reakciót adott egy tuberkulinpróbában, illetve ha a kórbonctani vizsgálat alapján gümőkór gyanúja merül fel.

Ha egy állatot pozitívan reagálónak tekintenek, azt el kell távolítani az állományból, és le kell vágni. A pozitív reakciót adó állaton vagy a gümőkórra gyanús állaton a levágást követően megfelelő kórbonctani, laboratóriumi és járványügyi vizsgálatokat kell végezni. Az állomány minősítése az összes laboratóriumi vizsgálat befejezéséig felfüggesztve marad. Ha a gümőkór jelenléte nem igazolható, az állomány hatóságilag gümőkórtól mentes minősítése visszaállítható azt követően, hogy az összes hathetesnél idősebb állatot a reagáló állat(ok) állományból való eltávolítása után legalább 42 nappal megvizsgálták, és negatívnak találták;

vagy

c) az állományban a B. melléklet 32. pontja alapján meghatározatlan státuszú egyedek találhatók. Ebben az esetben az állomány státuszának felfüggesztését az állatok státuszának tisztázásáig fenn kell tartani. Az ilyen állatokat addig elkülönítve kell tartani az állomány többi állatától, ameddig azok helyzete – vagy egy 42 nap elteltével végzett újabb vizsgálat, vagy kórbonctani és laboratóriumi vizsgálat révén – nem tisztázódik;

d) a c) alpontban meghatározott követelményektől eltérve azonban egy olyan tagállamban, ahol az illetékes hatóság a B. mellékletben leírt szimultán tuberkulinpróba alkalmazásával ellenőrző állományvizsgálatokat végez, és egy olyan állomány esetében, amelyben igazoltan reagáló állatokat már legalább három éve nem találtak, az illetékes hatóság határozhat úgy is, hogy nem korlátozza az állomány többi állatainak mozgását, feltéve hogy a kétes reakciót adó állatok helyzetét egy 42 nappal később elvégzett további próbával tisztázzák, és hogy az adott gazdaságból nem engednek a Közösségen belüli kereskedelembe bocsátani egyetlen állatot sem mindaddig, amíg a kétes reakciót adó összes állat helyzetét nem tisztázták. Ha e további próbában egyetlen állat is pozitív reakciót ad, illetve továbbra is kétes reakciót mutat, akkor a b) alpontban szereplő feltételeket kell alkalmazni. Ha a betegség jelenléte később megállapítást nyer, az utolsó negatív eredményű állományvizsgálat óta a gazdaságot elhagyó összes állatot fel kell kutatni és meg kell vizsgálni.

3B. Az állomány hivatalosan gümőkórtól mentes minősítését vissza kell vonni, ha a gümőkór jelenlétét az M. bovis laboratóriumi vizsgálatokkal való izolálásával megállapítják.

Az illetékes hatóság visszavonhatja e minősítést, ha:

a) a 2. pontban részletezett feltételek már nem teljesülnek, vagy

b) a kórbonctani vizsgálat során a gümőkór klasszikus elváltozásait észlelik, vagy

c) egy járványügyi nyomozás a fertőzöttség valószínű voltát állapítja meg,

d) vagy bármely más okból, amelyet a hatóság szükségesnek tart a szarvasmarhák gümőkórja elleni védekezés érdekében.

Az illetékes hatóságnak ki kell nyomoznia és ellenőriznie kell minden olyan állományt, amelyet járványügyi szempontból a kérdéses állománnyal kapcsolatba hozhatónak tekintenek. Egy állomány hatóságilag gümőkórtól mentes minősítésének visszavonása mindaddig érvényben marad, amíg a telep és eszközök tisztítását és fertőtlenítését el nem végezték, és minden hathetesnél idősebb állat negatívan nem reagált legalább két egymást követő tuberkulinpróbában, amelyek közül az elsőt az utolsó pozitívan reagáló állat állományból való eltávolítása után nem kevesebb, mint 60 nappal, a másodikat pedig az utolsó pozitívan reagáló állat állományból való eltávolítása után nem kevesebb, mint négy hónappal és nem több, mint 12 hónappal végezték el.

4. A 8. cikknek megfelelően szolgáltatott információk alapján egy tagállam vagy annak egy része a 17. cikkben meghatározott eljárással összhangban akkor nyilvánítható hivatalosan gümőkórtól mentesnek, ha az megfelel az alábbi feltételeknek:

a) a gümőkórral igazoltan fertőzött szarvasmarha-állományok százalékos aránya hat éve folyamatosan nem haladta meg a 0,1 %-ot évente az összes állományra vetítve, és az állományok legalább 99,9 %-a hat éve folyamatosan hivatalosan gümőkórtól mentes minősítést ért el, amely utóbbi százalék kiszámítását minden naptári év december 31-én kell végezni;

b) a 820/97/EK rendeletnek megfelelően létezik egy azonosítási rendszer, amely lehetővé teszi minden szarvasmarha származási és tranzitállományainak azonosítását;

c) minden levágott szarvasmarhát hatósági vágás utáni vizsgálatnak vetnek alá;

d) a hivatalosan gümőkórtól mentes minősítés felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó eljárásokat betartják.

5. A tagállam vagy annak egy része akkor tartja meg hivatalosan gümőkórtól mentes minősítését, ha a 4. a)–d) pontban szereplő feltételek továbbra is teljesülnek. Ha azonban egy hatóságilag gümőkórtól mentesnek elismert tagállamban vagy annak részében a gümőkórral kapcsolatos helyzet jelentős megváltozására van bizonyíték, a Bizottság a 17. cikkben meghatározott eljárással összhangban határozatot hozhat e minősítés felfüggesztéséről vagy visszavonásáról, amely addig tart, amíg a határozat követelményei nem teljesülnek.

II. Hivatalosan brucellózismentes és brucellózismentes szarvasmarha-állományok

E szakasz alkalmazásában szarvasmarhaféle minden szarvasmarhaféle, a hizlalásra szánt hímivarú állatok kivételével, feltéve hogy azok hivatalosan brucellózismentes állományokból származnak, és hogy az illetékes hatóság garantálja, hogy e hizlalásra szánt hímivarú állatokat nem fogják tenyésztési célra használni, és azok közvetlenül vágásra kerülnek.

1. Egy szarvasmarha-állomány abban az esetben minősül hivatalosan brucellózismentesnek, amennyiben:

a) nincs benne olyan szarvasmarhaféle, amelyet brucellózis ellen vakcináztak, kivéve az olyan nőivarú egyedeket, amelyeket legalább három évvel korábban vakcináztak;

b) legalább hat hónapon át egy szarvasmarhaféle sem mutatja a brucellózis klinikai tüneteit;

c) az összes 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhaegyedet alávetették a következőkben felsorolt, a C. mellékletnek megfelelően elvégzett vizsgálati módszerek valamelyikének, melynek eredménye negatív volt:

i. a 10. pontban meghatározott két szerológiai próba, több mint három hónapos és kevesebb, mint 12 hónapos időközzel elvégezve;

ii. három tejmintákkal végzett próba, három hónapos időközönként, amelyet legalább hat héttel később egy, a 10. pontban meghatározott szerológiai próba követ;

d) az állományba bekerülő minden szarvasmarha hivatalosan brucellózismentes minősítésű állományból származik, és – a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetében – a C. mellékletben leírt eljárás szerint elvégzett szérumagglutinációs próbában 30 NE/ml-nél alacsonyabb brucellaagglutinációs titert mutatott, vagy negatív reakciót adott bármely más, a 17. cikkben szereplő eljárásnak megfelelően engedélyezett próbában az állományba való bevitelét megelőző 30 nap vagy az azt követő 30 nap során; az utóbbi esetben az állato(ka)t fizikailag el kell különíteni az állomány többi állatától oly módon, hogy azok a többi állattal sem közvetlenül, sem közvetve ne érintkezhessenek, amíg negatívnak nem bizonyultak.

2. A szarvasmarha-állomány akkor tarthatja meg hivatalosan gümőkórmentes státuszát, amennyiben:

a) a következőkben felsorolt, a C. mellékletnek megfelelően elvégzett vizsgálati módszerek egyikét évente elvégzik negatív eredménnyel:

i. háromgyűrűpróba, legalább három hónapos időközökkel elvégezve;

ii. három tej-ELISA-vizsgálat, legalább három hónapos időközökkel elvégezve;

iii. két tejgyűrűpróba legalább három hónapos időközzel, majd legalább hat héttel később egy, a 10. pontban említett szerológiai próba;

iv. két tej-ELISA legalább három hónapos időközzel, majd legalább hat héttel később egy, a 10. pontban említett szerológiai próba;

v. két-két, legalább három hónapos, de 12 hónapnál nem hosszabb időközzel végzett szerológiai próba.

Mindazonáltal egy tagállam illetékes hatósága az adott tagállam vagy annak egy olyan része esetében, amely nem hivatalosan brucellózismentes, de ahol az összes szarvasmarha-állományra kiterjedő hivatalos brucellózis elleni védekezési program folyik, megváltoztathatja az ellenőrző vizsgálatok elvégzésének gyakoriságát az alábbiak szerint:

- ahol a szarvasmarha-állományok kevesebb, mint 1 %-a fertőzött, elegendő lehet évente két gyűrűpróba, vagy két tej-ELISA elvégzése, legalább három hónapos időközökkel elvégezve vagy egy szerológiai próba,

- ahol a szarvasmarha-állományok legalább 99,8 %-át legalább négy éve hivatalosan brucellózismentesnek ismerik el, a vizsgálatok közötti időköz két évre növelhető minden 12 hónaposnál idősebb állat vizsgálata esetén, illetve a vizsgálatot a 24 hónaposnál idősebb állatokra lehet korlátozni, ha az állományokat továbbra is évente vizsgálják. A vizsgálatokat a 10. pontban említett szerológiai próbák valamelyikének alkalmazásával kell végezni;

b) az állományba bekerülő minden szarvasmarha hivatalosan brucellózismentes minősítésű állományból származik, és – a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetében – a C. mellékletben leírt eljárás szerint elvégzett szérumagglutinációs próbában 30 NE/ml-nél alacsonyabb brucellaagglutinációs titert mutatott vagy negatív reakciót adott bármely más, a 17. cikkben szereplő eljárásnak megfelelően engedélyezett próbában az állományba való bevitelét megelőző 30 nap vagy az azt követő 30 nap során; az utóbbi esetben az állato(ka)t fizikailag el kell különíteni az állomány többi állatától oly módon, hogy azok a többi állattal sem közvetlenül, sem közvetve ne érintkezhessenek, amíg negatívnak nem bizonyultak.

Mindazonáltal a b) pontban említett szérumagglutinációs próba elvégzése nem kötelező olyan tagállamokban, vagy a tagállamok területi egységében, ahol a brucellózissal fertőzött szarvasmarha-állományok százalékos aránya legalább két év óta nem haladja meg a 0,2 %-ot, és ahol az állat ugyanazon tagállamban vagy tagállamhoz tartozó területen található hivatalosan brucellózismentes szarvasmarha-állományból érkezik, és a szállítása során nem került kapcsolatba rosszabb egészségügyi státuszú állatokkal;

c) eltérően a b) ponttól, egy brucellózismentes szarvasmarha-állományból érkező szarvasmarhaegyedeket csak abban az esetben lehet egy hivatalosan brucellózismentes szarvasmarha-állományba bevinni, ha azok legalább 18 hónaposak, és amennyiben brucellózis elleni vakcinázásban részesültek, azt több, mint egy évvel korábban végezték.

Az ilyen állatoknak az állományba történő bevitelük előtti 30 napban 30 NE/ml alatti brucella-agglutinációs titert, a komplementkötési próbában, illetve a 17. cikkben meghatározott eljárás szerint jóváhagyott más próbában pedig negatív eredményt kellett adniuk.

Amennyiben azonban egy brucellózismentes állományból érkező szarvasmarha-egyedet hivatalosan brucellózismentesnek minősített szarvasmarha-állományba visznek be, e rendelkezések alapján az utóbbi állományt az állat bekerülésének időpontjától számított két évig brucellózismentesnek kell tekinteni.

3A. A szarvasmarha-állomány hivatalosan brucellózismentes státuszát fel kell függeszteni, ha:

a) az 1. és 2. pontban részletezett feltételek már nem teljesülnek; vagy

b) laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen vagy klinikai alapon egy vagy több szarvasmarha-brucellózisra gyanús, és a gyanús állatokat levágták vagy elkülönítették úgy, hogy azok a többi állattal sem közvetlenül, sem közvetve ne érintkezhessenek.

Ha az állatot levágták és az már nem áll rendelkezésre vizsgálat céljából, a felfüggesztés akkor vonható vissza, ha az állomány minden 12 hónapnál idősebb szarvasmarháján a C. mellékletnek megfelelően elvégzett két szérumagglutinációs próba 30 NE/ml alatti agglutinációs titert mutat. Az első próbát az állat eltávolítása után legalább 30 nappal kell elvégezni, a másodikat legalább 60 nappal később.

Ha az állatot elkülönítették az állomány többi állatától, az alábbiakat követően vihető vissza az állományba, és az állomány minősítése az alábbiakat követően állítható vissza:

a) 30 NE/ml alatti titert adó szérumagglutinációs próba és a komplementkötési próbában adott negatív eredmény, vagy

b) negatív eredmény az e célra a 17. cikkben meghatározott eljárás szerint jóváhagyott bármely más próba-kombinációban.

3B. Az állomány hivatalosan brucellózismentes minősítését vissza kell vonni, ha laboratóriumi vizsgálatokkal vagy járványügyi nyomozással a brucellafertőzöttség fennállását igazolták az állományban.

Az állomány minősítése addig nem állítható vissza, ameddig a járványkitörés idején az állományban lévő összes szarvasmarhát le nem vágták, vagy amíg az állományt ellenőrző vizsgálatnak nem vetették alá, amelynek során minden 12 hónaposnál idősebb szarvasmarha negatív eredményt adott a 60 napos időközzel végzett két egymást követő próbában, amelyek közül az elsőt a pozitív állat(ok) állományból való eltávolítása után nem kevesebb, mint 30 nappal végezték el.

A járványkitörés idején vemhes szarvasmarhák esetében a végső ellenőrzést legalább 21 nappal azután kell végezni, hogy a járványkitörés idején vemhes állatok közül az utolsó is megellett.

4. Egy szarvasmarha-állomány abban az esetben minősül brucellózismentesnek, ha megfelel az 1. pont b) és c) alpontjában felsorolt feltételeknek, és ha a vakcinázást a következőképpen végezték:

i. a nőivarú szarvasmarhákat:

- hathónapos koruk előtt a 19-es törzset tartalmazó élő vakcinával oltották, vagy

- 15 hónapos koruk előtt elölt 45/20 adjuváns vakcinával, amelyet hivatalosan megvizsgáltak és engedélyeztek,

- más, a 17. cikkben meghatározott eljárás szerint engedélyezett vakcinákkal oltották;

ii. 30 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhaegyedek, amelyeket a 19-es törzset tartalmazó élő vakcinával oltottak be, és a szérumagglutinációs teszt eredményeképpen ml-enként 30 NE-nél magasabb, de 80 NE-nél alacsonyabb agglutinációs értéket mutattak, feltéve hogy a komplementkötési próba eredménye a 12 hónappal korábban vakcinázott nőnemű egyedek esetében 30 EGK egységnél alacsonyabb, minden más esetben pedig 20 EGK egységnél alacsonyabb;

5. Egy szarvasmarha-állomány abban az esetben tartja meg brucellózistól mentes minősítését, ha:

i. azt alávetik a 2. pont a) alpontjában felsorolt vizsgálati módszerek valamelyikének;

ii. az állományba bekerülő szarvasmarha-egyedek megfelelnek a 2. pont b) pontja követelményeinek; vagy

- brucellózismentes státusszal rendelkező szarvasmarha-állományból érkeznek, valamint a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetében az állományba történő bekerülésük előtt 30 nappal ml-ként 30 NE-nél alacsonyabb agglutinációs értéket mutattak a szérumagglutinációs próbán, és negatív eredményt mutattak a komplementkötési próbában, amely teszteket a C. mellékletnek megfelelően folytattak le, vagy

- brucellózismentes státusszal rendelkező szarvasmarha-állományból érkező, 30 hónaposnál fiatalabb szarvasmarha-egyedek, amelyeket a 19-es törzset tartalmazó élő vakcinával oltottak be, és a szérumagglutinációs próbában ml-ként 30 NE-nél magasabb, de 80 NE-nél alacsonyabb agglutinációs értéket mutattak, feltéve hogy a komplementkötési próba eredménye a 12 hónappal korábban vakcinázott nőnemű egyedek esetében 30 EGK egységnél alacsonyabb, minden más esetben pedig 20 EGK egységnél alacsonyabb.

6A. Egy állomány brucellózismentes minősítését fel kell függeszteni, ha:

a) az 4. és 5. pontban részletezett feltételek nem teljesülnek; vagy

b) a laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen vagy klinikai alapon egy vagy több 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha brucellózisra gyanús, és a gyanús állato(ka)t levágták vagy elkülönítették úgy, hogy azok a többi állattal sem közvetlenül, sem közvetve ne érintkezhessenek.

Amennyiben az állatot elkülönítették, abban az esetben kerülhet vissza az állományba, és az állomány státuszának visszaállítása akkor következhet be, ha az a későbbiekben 30 NE/ml alatti szérumagglutinációs eredményt mutat, és a komplementkötési próba eredménye negatív; mindkét tesztet a C. mellékletnek megfelelően kell elvégezni.

Ha az állatotat levágták és azok már nem állnak rendelkezésre vizsgálat céljából, a felfüggesztés akkor vonható vissza, ha a gazdaság minden 12 hónapnál idősebb szarvasmarháján a C. mellékletnek megfelelően elvégzett két szérumagglutinációs próba 30 NE/ml alatti agglutinációs titert mutat. Az első próbát az állat eltávolítása után legalább 30 nappal kell elvégezni, a másodikat legalább 60 nappal később.

Ha az előző két albekezdés szerint vizsgálandó állatok 30 hónaposnál fiatalabbak és azokat a 19-es törzset tartalmazó élő vakcinával oltották, abban az esetben tekinthetők negatívnak, ha a szérumagglutinációs próbában milliliterenként 30 NE-nél magasabb, de 80 NE-nél alacsonyabb agglutinációs értéket adnak, feltéve hogy a komplementkötési próbában a 12 hónapnál rövidebb ideje vakcinázott nőivarú állatok esetében 30 EGK egységnél alacsonyabb, minden más esetben pedig 20 EGK egységnél alacsonyabb értéket adnak.

6B. Az állomány hatóságilag brucellózismentes minősítését vissza kell vonni, ha laboratóriumi vizsgálatokkal vagy járványügyi nyomozással a brucellafertőzöttség fennállását igazolták az állományban. Az állomány minősítése addig nem állítható vissza, ameddig a járványkitörés idején az állományban lévő összes szarvasmarhát le nem vágták, vagy amíg az állományt ellenőrző vizsgálatnak nem vetették alá, amelynek során minden 12 hónaposnál idősebb szarvasmarha negatív eredményt adott a 60 napos időközzel végzett két egymást követő próbában, amelyek közül az elsőt a pozitív állat(ok) állományból való eltávolítása után nem kevesebb, mint 30 nappal végezték el.

Ha az előző bekezdésben említett összes vizsgálandó állat 30 hónaposnál fiatalabb, és azokat a 19-es törzset tartalmazó élő vakcinával oltották, abban az esetben tekinthetők negatívnak, ha brucella-titerük 30 NE-nél magasabb, de 80 NE-nél alacsonyabb, feltéve hogy a komplementkötési próbában a 12 hónapnál rövidebb ideje vakcinázott nőivarú állatok esetében 30 EGK egységnél alacsonyabb, minden más esetben pedig 20 EGK egységnél alacsonyabb értéket adnak.

A járványkitörés idején vemhes szarvasmarhák esetében a végső ellenőrzést legalább 21 nappal azután kell végezni, hogy a járványkitörés idején vemhes állatok közül az utolsó is megellett.

7. Egy tagállam vagy egy tagállam valamely régiója a 17. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően akkor nyilvánítható hivatalosan brucellózismentesnek, ha megfelel a következő feltételeknek:

a) legalább három éve nem fordult elő brucellafertőzés okozta vetélés, és nem jegyezték fel a B. abortus izolálását, és az állományok legalább 99,8 %-a öt éve folyamatosan, minden évben hivatalosan brucellózismentes minősítést ér el, amely százalékos arány kiszámítását minden naptári év december 31-én kell végezni. Abban az esetben azonban, ha az illetékes hatóság a teljes állomány levágásának módszerét alkalmazza a fenti számítás céljaira, figyelmen kívül kell hagyni azokat az izolált eseteket, amelyek a járványügyi nyomozás szerint állatoknak a tagállamon vagy a tagállam részén kívülről történő behozatalának tulajdoníthatók, és azokat az állományokat, amelyek hivatalosam brucellózismentes minősítését a betegség gyanúján kívüli okból függesztették fel vagy vonták vissza, feltéve hogy a nevezett esetek által érintett tagállam illetékes központi hatósága éves nyilvántartást készít, és azt a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően eljuttatja a Bizottsághoz, és

b) a 820/97/EK rendeletnek megfelelően létezik egy azonosítási rendszer, amely lehetővé teszi minden szarvasmarha származási és tranzitállományainak azonosítását;

c) a vetéléssel járó esetek bejelentése kötelező, és azokat az illetékes hatóság kivizsgálja.

8. Tekintettel a 9. pontra, egy hatóságilag brucellózismentesnek nyilvánított tagállam vagy annak régiója abban az esetben tarthatja meg e minősítését, ha:

a) a 7. pont a) és b) alpontjában meghatározott feltételek továbbra is teljesülnek, és a gyanítottan brucellózis miatt bekövetkezett vetélések bejelentése kötelező, és azokat az illetékes hatóság kivizsgálja;

b) a minősítés elérését követő első öt év során évente megvizsgálták az összes 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhát az állományok legalább 20 %-ában, és azok negatív eredményt adtak egy, a C. mellékletnek megfelelően elvégzett szerológiai próbában, illetve – tejelő állományok esetében – tejminták C. mellékletnek megfelelően végzett vizsgálatával;

c) minden brucellózisfertőzésre gyanús szarvasmarhát bejelentenek az illetékes hatóságnak, és azt a brucellózisra irányuló hatósági járványügyi vizsgálatnak vetik alá, amely legalább két, vérmintákkal végzett és a komplementkötési próbát is magában foglaló szerológiai próbából, valamint megfelelő minták mikrobiológiai vizsgálatából áll;

d) a gyanú fennállásának idején, amely addig tart, amíg a c) pontban előírt vizsgálatok negatív eredményt nem adnak, a fertőzésre gyanús szarvasmarha származási és tranzitállományai, valamint az azokkal járványtanilag kapcsolatba hozható állományok hivatalosan brucellózismentes minősítését fel kell függeszteni;

e) brucellózis-járványeset továbbterjedése esetén minden szarvasmarhát levágtak. A többi fogékony állatfaj egyedeit megfelelő vizsgálatoknak kell alávetni, és a telepet és eszközöket meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.

9. A hivtalosan brucellózismentesnek nyilvánított tagállam vagy annak régiója köteles jelenteni a Bizottságnak minden egyes brucellóziseset előfordulását. Ha egy hivatalosan brucellózismentesnek elismert tagállamban vagy annak régiójában a brucellózist illetően jelentős változásra van bizonyíték, a Bizottság a 17. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően javasolhatja e minősítés felfüggesztését vagy visszavonását mindaddig, amíg a határozat követelményei nem teljesülnek.

10. A II. szakasz alkalmazásában a szerológiai teszt szérumagglutinációs próbát, pufferolt brucellaantigén-próbát, komplementkötési próbát, plazmaagglutinációs próbát, plazmával végzett gyűrűpróbát (ABR próba), mikroagglutinációs próbát vagy egyedi vérrel végzett ELISA-t jelent, a C. mellékletben leírtak szerint. A II. szakasz céljaira elfogadható bármely más, a 17. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyott és a C. mellékletben leírt diagnosztikai próba is. A tejjel végzett próba a C. mellékletnek megfelelő tejgyűrűpróbát (ABR próba) vagy tej-ELISA-t jelent.

D. MELLÉKLET

I. FEJEZET

HIVATALOSAN ENZOOTIÁS SZARVASMARHA-LEUKÓZISTÓL MENTESNEK MINŐSÍTETT ÁLLOMÁNYOK, TAGÁLLAMOK ÉS TERÜLETI EGYSÉGEK

A. Hivatalosan enzootiás szarvasmarha-leukózistól mentes állománynak minősül az az állomány, amelyben:

i. sem klinikai tünetek alapján, sem laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen nem mutatható ki az enzootiás szarvasmarha-leukózis egy esetének előfordulása sem, és a megelőző két évben sem fordult elő ilyen megbetegedés; és

ii. az összes 24 hónaposnál idősebb állaton a megelőző 12 hónap során az e mellékletnek megfelelően két alkalommal, legalább négy hónapos időközzel elvégzett próbák eredménye negatív volt; vagy

iii. megfelel a fenti i. pontban meghatározott követelményeknek és hivatalosan enzootiás szarvasmarha-leukózistól mentes tagállamban vagy területi egységen belül található.

B. Egy állomány abban az esetben tarthatja meg a szarvasmarhák enzootikus leukózisától hivatalosan mentes minősítését, ha:

i. az A. szakasz i. pontjában meghatározott feltétel továbbra is fennáll;

ii. bármely, az állományba behozott állat hivatalosan enzootiás szarvasmarha-leukózistól mentes állományból származik;

iii. az összes 24 hónaposnál idősebb állaton a II. fejezetnek megfelelően, hároméves időközönként elvégzett próbák eredménye továbbra is negatív marad;

iv. az állományba bevitt és egy harmadik országból származó tenyészállatok behozatala a 72/462/EGK irányelvnek megfelelően történt.

C. Egy állomány hivatalosan leukózismentes státuszát abban az esetben kell felfüggeszteni, ha a B. pontban részletezett feltételek nem teljesülnek, vagy ha laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen vagy klinikai vizsgálatok alapján egy vagy több szarvasmarháról gyanítják, hogy szarvasmarhák enzootikus leukózisában szenved, és a gyanús állato(ka)t haladéktalanul levágják.

D. A státusz felfüggesztése addig marad érvényben, amíg a következő követelmények nem teljesülnek:

1. Ha egy szarvasmarhák enzootikus leukózisától hivatalosan mentes állomány egyetlen egyede adott pozitív reakciót a II. fejezetben említett próbák egyikében, vagy ha egy állat fertőzöttségét más alapon gyanítják az állományban:

i. a pozitív eredményt mutató állatot, tehén esetében annak borjait is, az állategészségügyi hatóságok felügyelete alatt levágás céljából eltávolították az állományból;

ii. az állomány összes 12 hónaposnál idősebb állata negatív eredményt adott két (legalább 4 hónapos, de 12 hónapnál rövidebb időközzel elvégzett) szerológiai próbában, amelyeket a pozitív állat és esetleges utódainak az állományból való eltávolítása után legalább három hónappal a II. fejezetnek megfelelően végeztek el;

iii. negatív eredménnyel járványügyi nyomozást végeztek, és a fertőzött állománnyal járványtanilag kapcsolatba hozható állományokat alávetették az ii. pontban foglalt intézkedéseknek.

Mindazonáltal az illetékes hatóság eltekinthet valamely fertőzött tehén borjára vonatkozó levágási kötelezettségtől abban az esetben, ha azt az ellést követően elválasztották anyjától. Ebben az esetben a borjúnak meg kell felelnie a 2. iii. alpontban előírt követelményeknek.

2. Ha egy szarvasmarhák enzootikus leukózisától hivatalosan mentes állomány több, mint egy állata adott pozitív reakciót a II. fejezetben említett próbák egyikében, vagy ha egyéb alapon merül fel egy állományban több, mint egy állat fertőzöttségének gyanúja:

i. bármely pozitív eredményt mutató állatot, tehenek esetében azok borjait is, az állategészségügyi hatóságok felügyelete alatt levágás céljából el kell távolítani az állományból;

ii. az összes 12 hónaposnál idősebb állaton a II. fejezetnek megfelelően négy és 12 hónap közötti időközzel elvégzett két próbának negatív eredményt kell adnia;

iii. az állomány összes többi egyedének, azonosítását követően, mindaddig a gazdaság területén kell maradnia, ameddig 24 hónapos korát el nem éri, és amíg azokat e kor elérése után a II. fejezetnek megfelelően meg nem vizsgálták, kivéve ha az illetékes hatóság engedélyezi, hogy az ilyen állatok hatósági felügyelet mellett közvetlenül vágásra kerüljenek;

iv. járványügyi nyomozást végeztek negatív eredménnyel, és minden, a fertőzött állománnyal járványtanilag kapcsolatba hozható állományt alávetettek az ii. pontban meghatározott intézkedéseknek.

Mindazonáltal az illetékes hatóság eltekinthet valamely fertőzött tehén borjára vonatkozó levágási kötelezettségtől abban az esetben, ha azt az ellést követően elválasztották anyjától. Ebben az esetben a borjúnak meg kell felelnie a 2. iii. alpontban előírt követelményeknek.

E. A 17. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően és a 8. cikknek megfelelően szolgáltatott információk alapján egy tagállam vagy egy tagállam valamely része akkor tekinthető szarvasmarhák enzootikus leukózisától hivatalosan mentesnek, ha:

a) az A. bekezdésben szereplő összes feltétel teljesül, és a szarvasmarha-állományok legalább 99,8 %-a hivatalosan mentes szarvasmarhák enzootikus leukózisától;

vagy

b) a tagállam vagy a tagállam egy részének területén a legutóbbi három évben nem állapítottak meg szarvasmarhák enzootikus leukózisát, és a gyanítottan az EBL okozta daganatos elváltozások előfordulása bejelentési kötelezettség alá esik, és az ok megállapítása céljából vizsgálatokat végeznek, és

tagállam esetében az állományok véletlenszerűen kiválasztott legalább 10 %-ában található összes 24 hónaposnál idősebb állat negatív eredményt mutatott az előző 24 hónap során a II. fejezetnek megfelelően elvégzett próbákban, vagy

tagállam részének esetében az összes 24 hónaposnál idősebb állatot megvizsgálták, és negatívnak találták a II. fejezetnek megfelelően egy, a II. fejezetben előírt próbában az előző 24 hónap során;

vagy

c) bármely más módszerrel 99 %-os bizonyossággal megállapították, hogy az állományok kevesebb, mint 0,2 %-a volt fertőzött.

F. Valamely tagállam, vagy annak területi egysége akkor tarthatja meg hivatalosan enzootiás szarvasmarha-leukózistól mentes státuszát, amennyiben:

a) az érintett tagállam vagy régió területén levágott összes állatot hatósági vágás utáni vizsgálatoknak vetették alá, amelynek során minden esetlegesen az EBL-vírus által okozott daganatot laboratóriumi vizsgálatra küldtek,

b) a tagállam bejelent a Bizottságnak minden szarvasmarhák enzootikus leukózisa esetet, amely a régióban előfordul,

c) a II. fejezetben előírt próbák bármelyikében pozitív eredményt adó összes állatot levágják, és azok állományai továbbra is korlátozás alá esnek mindaddig, amíg státuszukat a D. szakasznak megfelelően vissza nem állítják, és

d) minden kétévesnél idősebb állatot megvizsgáltak vagy a minősítés II. fejezet szerinti megadását követő első öt évben egyszer, vagy az első öt évben azt követően, hogy a státuszát megadták bármely más eljárás alapján, amely 99 %-os bizonyossággal tanúsítja, hogy az állományok kevesebb, mint 0,2 %-a volt fertőzött. Ha azonban egy tagállamban vagy egy tagállam régiójában már legalább három éve nem jegyeztek fel 10000 állományból egy állománynak megfelelő arányban szarvasmarha-enzootiás leukózis esetet, a 17. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően határozat hozható az ellenőrző szerológiai vizsgálatok gyakoriságának csökkentéséről, feltéve hogy legalább az állományok évente véletlenszerűen kiválasztott 1 %-ában minden 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhát alávetettek a II. fejezetnek megfelelően elvégzett vizsgálatnak.

G. Egy tagállam vagy tagállam részének hivatalosan szarvasmarha enzootikus leukózistól mentes státuszát a 17. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően fel kell függeszteni, ha a fenti F. bekezdésnek megfelelően végzett vizsgálatok eredményeképpen egy hivatalosan szarvasmarha enzootikus leukózistól mentesnek elismert tagállamban vagy tagállam részében a szarvasmarha enzootikus leukózissal kapcsolatos helyzet jelentős megváltozására van bizonyíték.

A hivatalosan szarvasmarha enzootikus leukózistól mentes státusz a 17. cikknek megfelelően akkor állítható vissza, ha teljesülnek az ugyanazon eljárással meghatározott kritériumok.

F. MELLÉKLET

1. minta

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

2. minta

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

"

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

Korrelációs táblázat

Tárgy | Hivatkozások a 97/12/EK irányelv mellékleteire | A mellékletekben szereplő rokon hivatkozási pontok az ezzel az irányelvvel módosított 97/12/EK irányelvre |

2. cikk (meghatározások) | | |

Gümőkór | | |

Hivatalosan mentes állomány | A. I. 1., 2., 3. | A. I. 1., 2., 3A., 3B. pont |

Hivatalosan mentes területi egység/tagállam | A. I. 4., 5., 6. | A. I. 4., 5. pont |

Brucellózis | | |

Hivatalosan mentes állomány | A. II. 1., 2., 3. | A. II. 1., 2., 3A., 3B. pont |

Hivatalosan mentes területi egység | A. II. 7., 8., 9. | A. II. 7., 8., 9. pont |

Hivatalosan mentes tagállam | A. II. 10., 11., 12. | A. II. 7., 8., 9. pont |

Mentes állomány | A. II. 4., 5., 6. | A. II. 4., 5., 6A., 6B. pont |

A teljes brucellózisfejezet vonatkozásában | | Új (10) bekezdés a vizsgálatokról |

EBL | | |

Hivatalosan mentes állomány | D. I. A., B. | D. I. A., B. |

Hivatalosan mentes területi egység/tagállam | D. I. E., F., G. | D. I. E., F., G. |

5. cikk (bizonyítvány) | | |

5. cikk (1) bekezdése | F. | F. 1. és 2. minta |

5. cikk (2) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése | F. | F. 1. és 2. minta |

5. cikk (2) bekezdése b) pontjának második francia bekezdése | F. | F. 1. és 2. minta |

5. cikk (4) bekezdése | D. rész, F. melléklet | C. szakasz, F. melléklet, 1. és 2. minta |

5. cikk (5) bekezdésének második mondat | F. melléklet (a D. szakaszt is beleértve) | F. melléklet, 1. és 2. minta (a C. szakaszt is beleértve) |

5. cikk (5) bekezdésének harmadik mondat | F. melléklet | F. melléklet, 1. és 2. minta |

--------------------------------------------------

Top