Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31992L0091

A Tanács 92/91/EGK irányelve (1992. november 3.) az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

OJ L 348, 28.11.1992, p. 9–24 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT)
Special edition in Finnish: Chapter 05 Volume 006 P. 11 - 26
Special edition in Swedish: Chapter 05 Volume 006 P. 11 - 26
Special edition in Czech: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Estonian: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Latvian: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Lithuanian: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Hungarian Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Maltese: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Polish: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Slovak: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Slovene: Chapter 05 Volume 002 P. 118 - 133
Special edition in Bulgarian: Chapter 05 Volume 003 P. 11 - 26
Special edition in Romanian: Chapter 05 Volume 003 P. 11 - 26
Special edition in Croatian: Chapter 05 Volume 003 P. 91 - 106

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1992/91/oj

31992L0091



Hivatalos Lap L 348 , 28/11/1992 o. 0009 - 0024
finn különkiadás fejezet 5 kötet 6 o. 0011
svéd különkiadás fejezet 5 kötet 6 o. 0011


A Tanács 92/91/EGK irányelve

(1992. november 3.)

az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről (tizenegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 118a. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a kőszénbányák és egyéb nyersanyag-kitermelő iparágak biztonsági és egészségügyi állandó bizottságával folytatott konzultációt követően kidolgozott javaslatára [1],

az Európai Parlamenttel együttműködve [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel az EGK-szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján fogadjon el minimumkövetelményeket, hogy javításokat ösztönözzön a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének magasabb szintű biztosítása érdekében, különösen a munkakörnyezet tekintetében;

mivel e cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;

mivel a munkavállalók munkahelyi biztonságának, higiéniájának és egészségvédelmének javítása olyan cél, amelyet nem szabad tisztán gazdasági megfontolásoknak alárendelni;

mivel a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv (első egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) [4] nem vonatkozik a nyersanyag-kitermelő iparágakra;

mivel a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének biztosításához elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek célja az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban a biztonság és egészségvédelem magasabb szintjének biztosítása;

mivel az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágak olyan tevékenységi kört képeznek, amelyben a munkavállalók különösen nagy veszélynek vannak kitéve;

mivel ez az irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv [5] 16. cikkének (1) bekezdése értelmében vett egyedi irányelv, mivel ezért az említett irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakra, az ebben az irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül;

mivel ez az irányelv tényleges hozzájárulást jelent a belső piac szociális dimenziójának megvalósításához,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a tizenegyedik egyedi irányelv, megállapítja a 2. cikk a) pontjában meghatározott, az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének minimumkövetelményeit.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben meghatározott területre, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparág minden olyan iparág, amely

- a szó szoros értelmében ásványkincsek fúrólyukon keresztül történő kitermelését végzi, és/vagy

- előkészítő munkálatokat végez az ilyen kitermelés szándékával, és/vagy

- a kitermelt anyagok értékesítésre történő előkészítését végzi, kivéve a kitermelt anyagok feldolgozását;

b) munkahely a munkaállomásoknak helyet adó, az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágak közvetlen és segédtevékenységeivel, illetve berendezéseivel kapcsolatos teljes terület, beleértve adott esetben a munkavállalók szállását is, amely területre a munkavállalók munkájukkal összefüggésben bejárhatnak.

II. SZAKASZ

A MUNKÁLTATÓK KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Általános kötelezettségek

(1) A munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének érdekében a munkáltató köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

a) a munkahelyek megtervezése, építése, felszerelése, üzembe helyezése, működtetése és karbantartása oly módon történjék, hogy a munkavállalók a rájuk bízott munka elvégzése során ne veszélyeztessék saját, illetve más munkavállalók biztonságát, illetve egészségét;

b) a munkahelyek üzemeltetése a munkavállalók jelenlétében egy felelős személy felügyelete alatt történjen;

c) különösen veszélyes munkával csak megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetet bízzanak meg, és e munkát az utasításoknak megfelelően végezzék;

d) az összes biztonsági utasítás az érintett munkavállalók számára közérthető legyen;

e) megfelelő elsősegélynyújtási eszközök álljanak rendelkezésre;

f) rendszeres időközönként munkavédelmi gyakorlatra kerüljön sor.

(2) A munkáltató biztosítja a 89/391/EGK irányelv 6., 9. és 10. cikkében megállapított követelményekre kiterjedő, a biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó dokumentum (a továbbiakban: "biztonsági és egészségvédelmi dokumentum") elkészítését és naprakésszé tételét.

A biztonsági és egészségvédelmi dokumentum különösen azt igazolja, hogy:

- meghatározták és felmérték a munkahelyen a munkavállalókat fenyegető kockázatokat,

- az irányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében megfelelő intézkedéseket fognak tenni,

- a munkahely és az eszközök kialakítása, használata és karbantartása biztonságos.

A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumot a munka megkezdése előtt kell elkészíteni, és felül kell vizsgálni, ha a munkahelyen jelentősebb változásokat, bővítéseket, illetve átalakításokat hajtottak végre.

(3) Ahol több vállalkozás munkavállalói tartózkodnak egyazon munkahelyen, minden munkáltató a saját ellenőrzése alá tartozó összes ügyért felel.

Az a munkáltató, aki a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően a munkahelyért felelős, összehangolja a munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó intézkedések végrehajtását, továbbá a saját biztonsági és egészségvédelmi dokumentumában nyilatkozik e koordináció céljáról és a végrehajtására vonatkozó intézkedésekről és eljárásokról.

A koordináció nem érinti a 89/391/EGK irányelvben megfogalmazott egyéni munkáltatói felelősséget.

(4) A munkáltató haladéktalanul bejelenti az illetékes hatóságoknak a súlyos, illetve halálos munkahelyi baleseteket és súlyos veszélyhelyzeteket.

Amennyiben szükséges, a munkáltató a hasonló esetek elkerülése érdekében teendő intézkedések megjelölésével korszerűsíti a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumot.

4. cikk

Tűz- és robbanásvédelem, valamint védelem az egészségre ártalmas levegővel szemben

A munkáltató megteszi a tevékenység jellegének megfelelő intézkedéseket és óvintézkedéseket, hogy:

- elkerülje, felderítse és megfékezze a tűz és robbanás kialakulását és elterjedését, és

- meggátolja a robbanásveszélyes és/vagy egészségkárosító légtér kialakulását.

5. cikk

Menekülésre és mentésre szolgáló eszközök

A munkáltató biztosítja és karbantartja a menekülésre és mentésre szolgáló megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy veszély esetén a munkavállalóknak biztosított legyen a munkahely gyors és biztonságos elhagyása.

6. cikk

Kommunikációs, figyelmeztető és vészjelző rendszerek

A munkáltató megteszi a kellő intézkedéseket a szükséges figyelmeztető és egyéb kommunikációs rendszerek biztosítására, hogy szükség esetén azonnal lehetővé váljon a segítségnyújtás, amenekülés és a mentés.

7. cikk

A munkavállalók tájékoztatása

(1) A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalókat, illetve képviselőiket tájékoztatni kell a munkahelyen bevezetendő, különösen a 3–6. cikk végrehajtásával kapcsolatos valamennyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedésről.

(2) A tájékoztatásnak minden érintett munkavállaló számára érthetőnek kell lennie.

8. cikk

Egészségügyi felülvizsgálat

(1) Intézkedéseket kell bevezetni a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően annak biztosítására, hogy a munkavállalókat a munkahelyi egészséget és biztonságot érintő kockázatnak megfelelő egészségügyi felülvizsgálatnak vessék alá.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseknek lehetővé kell tenniük, hogy minden munkavállaló egészségügyi felülvizsgálatra legyen jogosult, illetve annak vethesse alá magát, mielőtt a 2. cikkben említett tevékenységre irányuló feladat elvégzésével megbízzák, illetve rendszeres időközönként ezt követően is.

(3) Az egészségügyi felülvizsgálat a nemzeti egészségügyi rendszer része lehet.

9. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

10. cikk

Biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények

(1) Az először ezen irányelvnek a 12. cikk (1) bekezdésében említett hatályba lépését követően használt munkahelyeknek meg kell felelniük a mellékletben megállapított biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.

(2) Az irányelvnek a 12. cikk (1) bekezdésében említett hatályba lépése előtt már használatban levő munkahelyeknek a lehető rövidebb időn belül, de legkésőbb az adott időpontot követő öt éven belül meg kell felelniük a mellékletben meghatározott biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeknek.

(3) Ha ezen irányelvnek a 12. cikk (1) bekezdésében megjelölt hatálybalépését követően a munkahelyen változtatásokat, bővítéseket, illetve átalakításokat hajtanak végre, a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek a változtatások, bővítések, illetve átalakítások megfeleljenek a mellékletben meghatározott megfelelő minimumkövetelményeknek.

III. SZAKASZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

11. cikk

A mellékletek kiigazítása

A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni a mellékleteknek:

- az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakat érintő műszaki harmonizációról és szabványosításról szóló irányelvek elfogadását,

és/vagy

- az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban végbemenő műszaki fejlődést, a nemzetközi szabályozások vagy előírások változását és új találmányokat figyelembe vevő, tisztán technikai kiigazítását.

12. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb az elfogadásától számított 24 hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják az első bekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

(4) A tagállamok ötévente jelentést tesznek a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a munkáltatók és a munkavállalók álláspontját is.

A Bizottság erről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Gazdasági és Szociális Bizottságot, a kőszénbányák és egyéb nyersanyag-kitermelő iparágak biztonsági és egészségügyi állandó bizottságát, valamint a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottságot.

13. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1992. november 3-án.

a Tanács részéről

az elnök

Denton Of Wakefield

[1] HL C 32., 1991.2.7., 7. o.

[2] HL C 280., 1991.10.28., 79. o. és HL C 241., 1992.9.21., 88. o.

[3] HL C 191., 1991.7.22., 34. o.

[4] HL L 393., 1989.12.30., 1. o.

[5] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

AZ IRÁNYELV 10. CIKKÉBEN EMLÍTETT BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Előzetes megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségeket akkor kell teljesíteni, amikor azt a munkahely és a tevékenység sajátosságai, a körülmények, illetve valamely különleges kockázat megkívánják.

A. RÉSZ

A szárazföldi és tengeri ágazatban alkalmazandó közös minimumkövetelmények

1. Stabilitás és szilárdság

A munkahelyeket úgy kell tervezni, építeni, kivitelezni, működtetni, felügyelni és karbantartani, hogy azok a várható természeti erőknek ellenálljanak.

A használatuk jellegének megfelelő szerkezettel és szilárdsággal kell rendelkezniük.

2. Szervezés és felügyelet

2.1. A munkahely szervezése

2.1.1. A munkahelyeket úgy kell megszervezni, hogy a kockázatok ellen megfelelő védelmet nyújtsanak. Gondoskodni kell tisztán tartásukról, minden veszélyes anyagot vagy lerakódást el kell távolítani, illetve ellenőrizni kell, hogy azok a munkavállalók egészségét és biztonságát ne veszélyeztessék.

2.1.2. A munkaállomásokat az ergonómiai alapelveknek megfelelően kell megtervezni és kialakítani, figyelembe véve azt az igényt, hogy a munkavállalók a munkaállomásaikon végzett műveleteket figyelemmel tudják kísérni.

2.1.3. A különleges kockázatnak kitett területeket körül kell határolni és figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni.

2.2. Felelős személy

Minden munkahelyért az ott végzett feladathoz a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban megkívánt szakképzettséggel és alkalmassággal rendelkező, a munkáltató által kijelölt felelős személy felel a munkavállalók jelenlétének ideje alatt.

A munkáltató saját maga is felelősséget vállalhat a munkahelyért az első bekezdésben említetteknek megfelelően, amennyiben rendelkezik az ehhez szükséges szakképzettséggel és alkalmassággal, a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban.

2.3. Felügyelet

A munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének biztosítása érdekében a munkafolyamatok során egy, a munkáltató által vagy nevében kijelölt, a munkáltató nevében eljáró, a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban az ehhez szükséges szakképzettséggel és alkalmassággal rendelkező személynek megfelelő felügyeletet kell ellátnia.

A munkáltató saját maga is elláthatja az első albelkezdésben említett felügyeleti tevékenységet, amenynyiben a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban rendelkezik a szükséges szakképzettséggel és alkalmassággal.

2.4. Hozzáértő munkavállalók

Ha munkavállalók tartózkodnak bármely munkahelyen, elegendő számú olyan munkavállalónak kell jelen lenni, aki rendelkezik a rábízott feladatok elvégzéséhez szükséges szakképzettséggel, tapasztalattal és ismeretekkel.

2.5. Tájékoztatás, utasítás és képzés

A munkavállalók számára biztosítani kell az egészségük és biztonságuk megőrzéséhez a szükséges tájékoztatást, utasítást, képzést és átképzést.

A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalók érthető utasításokat kapjanak, annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék saját vagy más munkavállaló biztonságát és egészségét.

2.6. Írásbeli utasítások

Minden munkahelyen el kell készíteni a munkavállalók egészségének és biztonságának, valamint az eszközök biztonságos használatának biztosítása érdekében betartandó szabályokat meghatározó írásbeli utasításokat.

Ezeknek tartalmazniuk kell a mentőfelszerelés használatára vonatkozó információkat, valamint a munkahelyen vagy annak közelében bekövetkezett veszélyhelyzet esetén teendőket.

2.7. Biztonságos munkamódszerek

Minden munkahelyen vagy minden tevékenység vonatkozásában biztonságos munkamódszereket kell alkalmazni.

2.8. A munka megkezdésének engedélyezése

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, a munka megkezdésének engedélyezésére vonatkozó rendszert kell bevezetni, mind a veszélyes tevékenységek, mind pedig az olyan, általában veszélytelen tevékenységek végzésére, amelyek más tevékenységekkel kölcsönhatásban komoly veszélyt idézhetnek elő.

A munka megkezdésére vonatkozó engedélyeket a munkavégzés megkezdése előtt egy felelős személynek kell kiállítania, abban meg kell határozni a munka előtt, alatt és után teljesítendő feltételeket és a megteendő óvintézkedéseket.

2.9. A biztonsági és egészségvédelmi intézkedések rendszeres felülvizsgálata

A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének érdekében hozott intézkedések – beleértve a biztonsági és egészségvédelmi igazgatási rendszert is – rendszeres felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek.

3. Gépi és villamos felszerelések és berendezések

3.1. Általános rendelkezések

A gépi és villamos felszerelések kiválasztásánál, beszerelésénél, üzembe helyezésénél, üzemeltetésénél és karbantartásánál kellően tekintettel kell lenni a munkavállalók biztonságára és egészségére, figyelembe véve az ezen irányelv, valamint a 89/392/EGK [1] és 89/655/EGK [2] irányelv egyéb rendelkezéseit.

Ha a berendezések olyan területen találhatóak, ahol fennáll, illetve fennállhat gázok, gőzök vagy illékony folyadékok begyulladása révén keletkező tűz vagy robbanás veszélye, a berendezéseknek alkalmasaknak kell lenniük az adott területen történő használatra.

A berendezéseket szükség esetén a megfelelő védőeszközökkel és meghibásodás esetére biztonsági rendszerekkel kell felszerelni.

3.2. Különös rendelkezések

A gépi berendezésnek és felszerelésnek megfelelő erősségűnek, nyilvánvaló hibáktól mentesnek és rendeltetésének megfelelőnek kell lennie.

A villamos felszerelésnek és berendezésnek rendeltetésének megfelelő méretűnek és teljesítményűnek kell lennie.

4. Karbantartás

4.1. Általános karbantartás

A gépi és villamos felszerelések és berendezések szisztematikus vizsgálatáról, karbantartásáról és szükség esetén teszteléséről megfelelő tervet kell összeállítani.

A felszerelés vagy berendezés bármely részének karbantartását, vizsgálatát vagy tesztelését hozzáértő személynek kell végeznie.

A vizsgálatról és tesztelésről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt megfelelő módon tárolni.

4.2. A biztonsági felszerelés karbantartása

A megfelelő biztonsági felszerelést mindenkor használatra kész és működőképes állapotban kell tartani.

A karbantartást a végzett tevékenységre tekintettel kell elvégezni.

5. Kútvizsgálás

Megfelelő kútvizsgáló berendezést kell biztosítani a fúrási munkálatok során a kitörések elleni védekezés végett.

Ezeknek az eszközöknek a használata során figyelembe kell venni a kút jellemzőit és a műveleti körülményeket.

6. Védelem az egészségre káros levegő és a robbanásveszély ellen

6.1. Intézkedéseket kell tenni az ártalmas és/vagy robbanásveszélyes anyagok levegőben való jelenlétének a felmérésére, valamint ezen anyagok koncentrációjának a mérésére.

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, biztosítani kell meghatározott helyeken a gázkoncentrációt automatikusan és folyamatosan mérő ellenőrző berendezéseket, továbbá olyan önműködő riasztókat és készülékeket, amelyek a villamos berendezések és belső égésű motorok áramellátását automatikusan megszakítják.

Ahol automatizált méréseket végeznek, a mérési eredményeket a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírásainak megfelelően rögzíteni és tárolni kell.

6.2. Védelem az egészséget károsító levegő ellen

6.2.1. Ahol káros anyagok halmozódnak vagy halmozódhatnak fel a levegőben, megfelelő intézkedéseket kell tenni azoknak a forrásnál történő összegyűjtésére és eltávolítására.

A rendszernek alkalmasnak kell lennie az egészséget károsító levegő eloszlatására a munkavállalók veszélyeztetése nélkül.

6.2.2. A 89/656/EGK irányelv [3] sérelme nélkül elegendő és megfelelő lélegeztető és újraélesztő felszerelést kell biztosítani azokon a területeken, ahol a munkavállalók egészségre ártalmas levegőnek lehetnek kitéve.

Ilyen esetekben megfelelő számú, a felszerelések használatára kiképzett munkavállalónak kell a munkahelyen tartózkodnia.

A felszerelést megfelelően kell tárolni és karbantartani.

6.2.3. Ahol kénhidrogén vagy más mérgező gázok vannak vagy lehetnek a levegőben, védelmi tervet kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani, részletezve a rendelkezésre álló védőeszközöket és a megtett megelőző intézkedéseket.

6.3. Robbanásveszély megelőzése

6.3.1. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a robbanásveszélyes levegő megjelenésének és felhalmozódásának a megakadályozására.

6.3.2. Azokon a helyeken, ahol robbanásveszély áll fenn, minden szükséges intézkedést meg kell tenni a robbanásveszélyes légtér belobbanásának megakadályozására.

6.3.3. Össze kell állítani az eszközöket és intézkedéseket részletező robbanásmegelőző tervet.

7. Menekülési útvonalak és vészkijáratok

7.1. A menekülési útvonalaknak és vészkijáratoknak akadályoktól mentesnek kell lenniük és a legközvetlenebb módon a szabadba vagy egy biztonságos területre, egy biztonságos gyülekezési vagy kiürítési helyre kell vezetniük.

7.2. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkavállalók veszély esetén gyorsan és a lehető legbiztonságosabban elhagyják az összes munkaállomást.

7.3. A menekülési útvonalak és vészkijáratok száma, eloszlása és mérete a munkahely használatától, berendezéseitől, méreteitől és az ott tartózkodó személyek lehető legnagyobb számától függ.

A szállás- és pihenőhelyiségeknek legalább két különálló és egymástól a lehető legtávolabb fekvő menekülési útvonallal kell rendelkezniük, amelyek biztonságos területre, gyülekezési vagy kiürítési helyre vezetnek.

7.4. A vészkijárati ajtóknak kifelé kell nyílniuk vagy, amennyiben ez nem lehetséges, tolóajtóknak kell lenniük.

A vészkijárati ajtókat nem szabad úgy bezárni vagy rögzíteni, hogy azokat ne nyithassa ki könnyen és azonnal bárki, akinek szüksége lehet ezek használatára veszélyhelyzetben.

7.5. A meghatározott menekülési útvonalakat és vészkijáratokat jelzéssel kell ellátni a 92/58/EGK irányelvet [4] átültető nemzeti szabályozással összhangban.

7.6. A vészkijáratok ajtóit tilos bezárni.

A menekülési útvonalakat és vészkijáratokat, valamint az ezekhez vezető közlekedési utakat és ajtókat mentesíteni kell az akadályoktól, hogy azokat bármikor akadálytalanul lehessen használni.

7.7. A világítást igénylő menekülési útvonalakat és vészkijáratokat megfelelő erősségű biztonsági világítással kell ellátni arra az esetre, ha a világítás meghibásodik.

8. Zárt munkahelyek szellőzése

8.1. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy elegendő friss levegő legyen a zárt munkahelyeken, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

Mesterséges szellőztetőrendszer használata esetén azt üzemképes állapotban kell tartani.

Ellenőrző rendszernek kell jeleznie minden meghibásodást, ha ez szükséges a munkavállalók egészsége érdekében.

8.2. Légkondicionáló vagy mechanikus szellőztetőberendezések használata esetén ezeknek úgy kell működniük, hogy a munkavállalók ne legyenek kitéve zavaró huzatnak.

Minden légköri szennyeződést okozó olyan lerakódást vagy piszkot, amely a munkavállalók egészségét közvetlenül veszélyeztetheti, azonnal el kell távolítani.

9. A helyiségek hőmérséklete

9.1. Munkaidőben a munkahelyeknek helyt adó helyiségekben az emberi szervezetnek megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, tekintettel az alkalmazott munkamódszerekre és a munkavállalókkal szembeni fizikai követelményekre.

9.2. A pihenőhelyiségek, ügyeleti szobák, higiénés helyiségek, étkezdék és elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének is meg kell felelnie az adott területek sajátos rendeltetésének.

9.3. Az ablakoknak, tetőablakoknak és üvegből készült válaszfalaknak biztosítaniuk kell, hogy a napfény zavaró hatása elkerülhető legyen a munkahelyen, tekintettel a munka és a munkahely jellegére.

10. A helyiségek padlója, fala, mennyezete és teteje

10.1. A munkahelyek padlóján nem lehetnek veszélyes egyenetlenségek, lyukak vagy lejtők, továbbá a padlónak rögzítettnek, stabilnak és csúszásmentesnek kell lennie.

A munkaállomásoknak helyt adó munkahelyeket megfelelően hőszigetelni kell, figyelembe véve az adott vállalkozás jellegét és a munkavállalók fizikai tevékenységét.

10.2. A helyiségekben levő padlók, falak és mennyezet felületének tisztíthatónak vagy felújíthatónak kell lennie, hogy elérje a megfelelő higiéniai színvonalat.

10.3. A helyiségekben, a munkahelyek és a közlekedési útvonalak közelében az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült válaszfalakat egyértelmű jelzéssel kell ellátni, biztonságos anyagból kell készíteni, azokat az ilyen helyektől vagy a közlekedési utaktól el kell határolni annak megelőzésére, hogy a munkavállalók a fallal érintkezzenek vagy sérülést szenvedjenek, ha a falak összetörnek.

10.4. A nem eléggé ellenálló anyagból készült tetőkhöz való hozzáférés nem engedélyezhető, kivéve ha biztonságos munkavégzést biztosító eszköz áll rendelkezésre.

11. Természetes és mesterséges világítás.

11.1. Minden munkahelyen elegendő fényt adó világítást kell biztosítani az ott tartózkodók egészségének és biztonságának biztosítása érdekében.

11.2. A munkahelyeknek, amennyire lehet, elegendő természetes fényt kell kapniuk, és ugyanitt a klímaviszonyok figyelembevételével a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez megfelelő mesterséges világítást kell biztosítani.

11.3. A munkahelyeknek helyt adó helyiségekben és a közlekedési utakon a világítóberendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a világítás jellegéből adódóan ne jelentsenek balesetveszélyt a munkavállalókra.

11.4. Az olyan munkahelyeken, ahol a munkavállalók különös kockázatnak vannak kitéve a mesterséges megvilágítás meghibásodása esetén, megfelelő erősségű biztonsági világításról kell gondoskodni.

11.5. A világítóberendezéseket úgy kell megtervezni, hogy azok biztosítsák az üzemeltetésvezérlő helyiségek, menekülési útvonalak, rakodóhelyek és veszélyes területek folytonos megvilágítását.

Ahol a munkahelyek csak alkalmanként használatosak, az első bekezdésben foglalt kötelezettségek csak a munkavállalók jelenlétének idejére korlátozódnak.

12. Ablakok és tetőablakok

12.1. A nyitható, szabályozható vagy rögzíthető ablakokat, tetőablakokat és szellőztetőberendezéseket úgy kell megtervezni, hogy azokat biztonságosan lehessen működtetni.

Ezek nem helyezkedhetnek el úgy, hogy nyitott állapotukban veszélyt jelentsenek a munkavállalókra.

12.2. Az ablakoknak, tetőablakoknak biztonságosan tisztíthatóknak kell lenniük.

13. Ajtók és kapuk

13.1. Az ajtók és kapuk elhelyezését számát és méreteit, valamint a kialakításukhoz használt anyagokat a területek és helyiségek jellege és rendeltetése határozza meg.

13.2. Az átlátszó ajtókat szemmagasságban, jól láthatóan kell megjelölni.

13.3. A lengőajtóknak és -kapuknak átlátszónak kell lenniük, vagy azokba átlátást biztosító ablakot kell beépíteni.

13.4. Ha az ajtókban és kapukban lévő átlátszó vagy áttetsző felületek nem biztonsági anyagból készülnek, és ha fennáll az a veszély, hogy a munkavállalók megsérülhetnek, ha egy ajtó vagy kapu összetörik, a felületeket törés ellen védeni kell.

13.5. A tolóajtókat kisiklást és felborulást gátló biztonsági berendezéssel kell ellátni.

13.6. A felfelé nyíló ajtókat és kapukat olyan szerkezettel kell ellátni, amelyek megakadályozzák a hirtelen viszszaesésüket.

13.7. A menekülési útvonalak mentén található ajtókat megfelelően meg kell jelölni.

Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeket bármikor belülről ki lehessen nyitni külön segítség nélkül.

Az ajtóknak mindaddig nyithatóknak kell lenniük, amíg a munkahelyeken munkavállalók tartózkodnak.

13.8. Az elsősorban járműforgalmat szolgáló kapuk közvetlen környezetében gyalogosoknak fenntartott ajtókat kell elhelyezni, kivéve ha a gyalogosok számára enélkül is biztonságos az áthaladás; az ilyen ajtókat egyértelműen meg kell jelölni és állandóan akadálymentesen kell tartani.

13.9. Az önműködő ajtók és kapuk működése a munkavállalókra nézve nem jelenthet balesetveszélyt.

Ezeket könnyen azonosítható és hozzáférhető vészleállítóval kell felszerelni, és az ajtóknak – hacsak nem nyílnak automatikusan áramkimaradás esetén – manuálisan is nyithatóknak kell lenniük.

13.10. Ahol valamely helyiségbe való jutást láncok vagy hasonló eszközök akadályozzák meg, ezeknek tisztán láthatónak és megfelelő tiltó vagy figyelmeztető jelzés által azonosíthatónak kell lenniük.

14. Közlekedési útvonalak

14.1. A munkahelyeknek veszély nélkül megközelíthetőeknek, és veszély esetén gyorsan és biztonságosan elhagyhatóaknak kell lenniük.

14.2. A közlekedési útvonalakat, beleértve a lépcsőket, rögzített létrákat és rakodórámpákat, úgy kell megtervezni, méretezni és elhelyezni, hogy biztosítható legyen a gyalogosok vagy járművek könnyű, biztonságos és megfelelő áthaladása olyan módon, hogy ne veszélyeztessék az ezen közlekedési utak közelében foglalkoztatott munkavállalókat.

14.3. A gyalogosforgalom, illetve áruforgalom által használt útvonalakat a lehetséges használók számának és a vállalkozás típusának megfelelően kell méretezni.

Ha közlekedési eszközt használnak a közlekedési útvonalakon, akkor kellő biztonsági távolságot kell biztosítani a gyalogosoknak.

14.4. Kellő távolságot kell biztosítani a járművek részére kijelölt közlekedési utak és az ajtók, kapuk, gyalogosok számára kijelölt átjárók, folyosók és lépcsők között.

14.5. A közlekedési és bekötő utaknak a munkavállalók védelme érdekében könnyen azonosíthatóaknak kell lenniük.

15. Veszélyes területek

15.1. Ha a munkahelyeken olyan veszélyes területek is találhatók, ahol a munka jellegénél fogva valamilyen veszély áll fenn, ideértve a munkavállaló vagy egy tárgy leesését, ezeket a munkahelyeket lehetőleg fel kell szerelni olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák, hogy illetéktelen munkavállalók belépjenek az ilyen területekre.

15.2. Megfelelő intézkedéseket kell hozni a veszélyes területekre belépni jogosult munkavállalók védelme érdekében.

15.3. A veszélyes területeket jól láthatóan kell megjelölni.

16. A helyiségek méretei és légtere – a mozgáshoz rendelkezésre álló szabad terület a munkaállomáson

16.1. A munkavégzés helyiségeinek elegendő területtel, magassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók munkájukat biztonságuk, egészségük vagy jó közérzetük veszélyeztetése nélkül végezhessék.

16.2. A munkaállomásokon a szabad területek kiterjedése elegendő teret kell, hogy biztosítson a szabad mozgásra, és lehetővé kell tegye a munkavállalók számára a biztonságos munkavégzést.

17. Pihenőhelyiségek

17.1. Ha a munkavállalók biztonsága vagy egészsége, különösen ha a végzett tevékenység típusa vagy egy adott számúnál több alkalmazott jelenléte ezt kívánja, a munkavállalóknak könnyen megközelíthető pihenőhelyiséget kell biztosítani.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha a munkavállalókat olyan irodában vagy hasonló helyiségben alkalmazzák, ahol a fentivel egyenértékű pihenés biztosítható számukra a szünetekben.

17.2. A pihenőhelyiségeknek elég nagyoknak kell lenniük, és azokat a munkavállalói létszámnak megfelelő számú asztallal és háttámlás székkel kell ellátni.

17.3. A pihenőhelyiségekben megfelelő intézkedéseket kell bevezetni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.

17.4. Ha a munkaidőt rendszeresen és gyakran megszakítják, és nincs pihenőhelyiség, más olyan helyiséget kell biztosítani, ahol a munkavállalók az ilyen megszakítások alkalmával tartózkodhatnak, ha ez a munkavállalók biztonsága vagy egészsége érdekében szükséges.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a nemdohányzókat védjék a dohányfüst okozta kellemetlenségektől.

18. Szabadtéri munkahelyek

18.1. A szabadtéri munkaállomásokat, közlekedési útvonalakat és más területeket vagy berendezéseket, amelyeket a munkavállalók tevékenységük során használnak, illetve ahol tartózkodnak, oly módon kell megszervezni, hogy a gyalogosok és a járművek biztonságosan közlekedhessenek.

18.2. A szabadtéri munkahelyeket megfelelő mesterséges fénnyel kell megvilágítani akkor, ha nincs elegendő természetes fény.

18.3. Ha a munkavállalókat szabadtéri munkaállomásokon alkalmazzák, ezeket a munkaállomásokat lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy a munkavállalók:

a) védve legyenek az időjárástól és szükség esetén a leeső tárgyaktól;

b) ne legyenek kitéve zajártalomnak, sem olyan káros külső hatásoknak, mint gázok, gőzök vagy por;

c) veszélyhelyzetben gyorsan elhagyhassák a munkaállomásokat vagy gyorsan segítséget kapjanak;

d) ne tudjanak elcsúszni vagy elesni.

19. Várandós nők és szoptató anyák

A várandós nők és szoptató anyák számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő körülmények között lepihenhessenek.

20. Fogyatékossággal élő munkavállalók

A munkahelyeket szükség esetén a fogyatékossággal élő munkavállalókra tekintettel kell kialakítani.

Ez a rendelkezés alkalmazandó különösen azokra az ajtókra, átjárókra, lépcsőkre, zuhanyzókra, mosdókagylókra, illemhelyekre és munkaállomásokra, amelyeket közvetlenül fogyatékossággal élő munkavállalók használnak vagy foglalnak el.

B. RÉSZ

A szárazföldi ágazatra vonatkozó különös minimumkövetelmények

1. Tűzjelzés és tűzoltás

1.1. A munkahelyek tervezésénél, építésénél, felszerelésénél, üzembe helyezésénél, üzemeltetésénél vagy karbantartásánál megfelelő intézkedésekkel meg kell akadályozni a tűznek a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum által meghatározott forrásoknál történő keletkezését és elterjedését.

Rendelkezni kell a gyors és hatékony tűzoltásról.

1.2. A munkahelyeket megfelelő tűzoltó berendezésekkel, továbbá szükség esetén tűzjelzőkkel és riasztórendszerekkel kell ellátni.

1.3. A nem automata tűzoltó berendezéseknek könnyen hozzáférhetőeknek és egyszerűen használhatóaknak kell lenniük, azokat szükség esetén védeni kell a károsodástól.

1.4. A helyszínen tűzvédelmi tervet kell tárolni, amely részletezi az irányelv 3., 4., 5., és 6. cikkével összhangban teendő óvintézkedéseket a tűz kitörésének, elterjedésének jelzése és elfojtása érdekében.

1.5. A berendezést jelzésekkel kell ellátni a 98/58/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.

Az ilyen jelzéseket megfelelő helyre kell tenni és gondoskodni kell azok tartósságáról.

2. Távirányítás veszély esetén

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, egyes felszereléseknek veszély esetén távirányíthatóaknak kell lenniük az arra megfelelő helyről.

E felszerelések közé tartoznak a kutak, berendezések és csővezetékek elzáró és lefúvató rendszerei.

3. Általános és veszélyhelyzeti kommunikáció

3.1. Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum megköveteli, minden munkahelyet, ahol munkavállalók vannak jelen, el kell látni:

a) akusztikus és optikai rendszerrel, amely szükség esetén riadójelzést tud továbbítani a munkahely emberek által elfoglalt részére;

b) akusztikus rendszerrel, amely a munkavállalók által gyakran használt helyiségekben tisztán hallható.

3.2. A riadóztatásra alkalmas berendezést megfelelő helyen kell létesíteni.

3.2. Amennyiben munkavállalók vannak jelen azokon a munkaállomásokon, amelyek általában üresek, megfelelő kommunikációs rendszert kell a rendelkezésükre bocsátani.

4. Biztonságos gyülekezőhelyek és névsor

Ha a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum előírja, meg kell határozni a biztonságos gyülekezési pontokat, névsort kell tartani, meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

5. Menekülési és evakuálási eszközök

5.1. A munkavállalókat ki kell képezni a veszélyhelyzetben teendő megfelelő cselekvésre.

5.2. Könnyen hozzáférhető és megfelelő helyen tárolt mentőfelszerelést kell biztosítani használatra kész állapotban.

5.3. Ahol a menekülési útvonal nehéz, és belégzésre alkalmatlan levegő van vagy lehet jelen, védőmaszkokat kell a munkaállomáson tárolni azonnali használatra.

6. Biztonsági gyakorlatok

Azokon a munkahelyeken, ahol általában munkavállalók tartózkodnak, rendszeres időközönként biztonsági gyakorlatokat kell tartani.

E gyakorlatok fő célja a veszély esetére a mentőfelszerelés használatát, kezelését vagy működtetését igénylő meghatározott feladattal megbízott munkavállalók képzése és jártasságuk ellenőrzése, figyelembe véve a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban megállapított, az 1.1. pontban említett követelményeket.

Szükség esetén az így kijelölt munkavállalóknak lehetőséget kell biztosítani e felszerelések helyes használatának, kezelésének vagy működtetésének gyakorlására.

7. Egészségügyi berendezések

7.1. Öltözők és öltözőszekrények

7.1.1. Megfelelő öltözőket kell biztosítani a munkavállalók számára, ha különleges munkaruhát kell viselniük, és ott, ahol egészségügyi vagy illendőségi okok miatt nem várható el tőlük, hogy másik helyiségben öltözzenek át.

Az öltözőknek könnyen megközelíthetőeknek, megfelelő befogadóképességűeknek kell lenniük és azokat ülőalkalmatossággal kell ellátni.

7.1.2. Az öltözőknek elég nagyoknak kell lenniük, továbbá azokban olyan berendezéseket kell biztosítani, amelyekben minden munkavállaló elzárhatja ruháit a munkaidő alatt.

Ha a körülmények úgy kívánják (pl. veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés), a munkaruha tárolására használt öltözőszekrényeket el kell különíteni a hétköznapi öltözék tárolására használt öltözőszekrényektől.

Rendelkezni kell arról, hogy a nedves munkaruhát meg lehessen szárítani.

7.1.3. Rendelkezni kell arról, hogy külön öltöző álljon a férfiak és a nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és a nők az öltözőt külön használhassák.

7.1.4. Ha öltözőkre nincs szükség a 7.1.1. pont szerint, minden munkavállaló számára biztosítani kell olyan helyet, ahol ruháit tárolhatja.

7.2. Zuhanyzók és mosdókagylók

7.2.1. Megfelelő és elegendő zuhanyzót kell biztosítani a munkavállalók számára, ha a munka jellege vagy egészségügyi okok indokolják.

Rendelkezni kell arról, hogy külön zuhanyzók álljanak a férfiak és a nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és a nők a zuhanyzókat külön használhassák.

7.2.2. A zuhanyzóknak megfelelően nagynak kell lenniük ahhoz, hogy minden munkavállaló akadály nélkül megfelelő higiéniai színvonalon tisztálkodhasson.

A zuhanyzókat hideg és meleg folyó vízzel kell ellátni.

7.2.3. Ha a 7.2.1. pont első albekezdése szerint nincs szükség zuhanyzóra, akkor elegendő számú és megfelelő, hideg és meleg folyó vízzel ellátott mosdókagylót kell biztosítani a munkaállomások és az öltözők környezetében.

Ha a az illem ezt kívánja, a férfiak és a nők számára külön mosdókagylókat vagy azok külön használatát kell biztosítani.

7.2.4. Ha a zuhanyzóknak vagy mosdókagylóknak helyet adó helyiségek az öltözőkön kívül találhatóak, közöttük egyszerű átjárást kell biztosítani.

7.3. Illemhelyek és mosdókagylók

A munkaállomások, pihenőhelyiségek, öltözők és a zuhanyzónak vagy mosdókagylóknak kialakított helyiségek környezetében külön helyiséget kell kialakítani megfelelő számú illemhellyel és mosdókagylóval.

Rendelkezni kell arról, hogy a férfiak és nők részére külön illemhelyek álljanak rendelkezésre, vagy hogy a férfiak és nők az illemhelyet külön használhassák.

8. Elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek és felszerelések

8.1. Az elsősegélynyújtó felszerelésnek meg kell felelnie a munka jellegének.

Ki kell jelölni egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló helyiséget.

Ezekben a helyiségekben jól láthatóan fel kell tüntetni a balesetek esetére szolgáló, elsősegélynyújtásra vonatkozó útmutatót.

8.2. Az elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségeket el kell látni alapvető elsősegélynyújtó berendezéssel és felszereléssel, és azoknak hordággyal is könnyen megközelíthetőeknek kell lenniük.

E helyiségeket jelzéssel kell ellátni a 92/58/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.

8.3. Ezenkívül minden olyan helyen elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni, ahol a munkakörülmények ezt indokolják.

Ezt a felszerelést megfelelően meg kell jelölni, és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

8.4. Elegendő számú munkavállalót kell betanítani a rendelkezésre álló elsősegélynyújtó felszerelés használatára.

9. Közlekedési utak

Ott, ahol járművek hajtanak be a munkaterületre, ki kell alakítani a szükséges közlekedési szabályokat.

C. RÉSZ

A tengeri ágazatra vonatkozó különös minimumkövetelmények

1. Előzetes megjegyzés

1.1. A 3. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban a C. részben foglalt munkahelyért felelős munkáltató köteles biztosítani, hogy a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum igazolja, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének a védelmében mind az általános, mind a válsághelyzetre vonatkozóan megtették a megfelelő intézkedéseket.

E célból a dokumentumban:

a) meg kell határozni a munkahellyel kapcsolatos különleges veszélyforrásokat, beleértve minden kapcsolódó tevékenységet, amely az érintett munkavállalók egészségére vagy biztonságàra nézve káros következménnyel járó balesetet idézhet elő;

b) fel kell mérni az a) pontban említett különleges veszélyforrásokkal kapcsolatos kockázatokat;

c) bizonyítani kell, hogy megfelelő óvintézkedésekre került sor az a) pontban említett balesetek elkerülésére, a balesetek elterjedésének a korlátozására, valamint veszélyhelyzetben a munkahely hatékony és irányított kiürítésére;

d) bizonyítani kell, hogy az igazgatási rendszer általános és válsághelyzetben is megfelel a 89/391/EGK irányelv és ezen irányelv rendelkezéseinek.

1.2. A munkáltató figyelemmel kíséri a biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban megállapított eljárásokat és intézkedéseket a tervezés és kivitelezés minden, az irányelvben foglalt szakasza során.

1.3. A különböző munkaterületekért felelős munkáltatóknak szükség esetén együtt kell működniük a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum elkészítésében, valamint a munkavállalók biztonságához és egészségvédelméhez szükséges intézkedésekben.

2. Tűzjelzés és tűzoltás

2.1. Az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban meghatározott megfelelő óvintézkedéseket kell tenni a tűz kitörése és elterjedése elleni védekezésre, annak vizsgálatára és oltására.

Ahol lehetséges, tűzgátló falakat kell létesíteni a tűzveszélyes területek elkülönítésére.

2.2. Minden munkahelyen megfelelő tűzjelző és tűzvédelmi rendszert, tűzoltórendszert és riasztót kell létesíteni, az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban meghatározott kockázatokkal összhangban.

Ezekbe a következők tartozhatnak:

- tűzjelző rendszer,

- tűzriasztó,

- tűzoltásra használt víz hálózata,

- tűzcsap és tömlő,

- nyitott szórófejes, vízzel oltó berendezés és elővezérelt rendszerek,

- önműködő sprinklerberendezések,

- gázzal oltó rendszerek,

- habbal oltó rendszerek,

- hordozható tűzoltó készülékek,

- tűzoltók felszerelése.

2.3. A nem önműködő tűzoltó berendezéseknek könnyen elérhetőeknek és egyszerűen használhatóaknak kell lenniük, azokat, ahol szükséges, védeni kell a rongálástól.

2.4. A munkahelyen tűzvédelmi tervet kell tárolni, amely részletezi a tűz kitörése és elterjedése elleni védelemre, a tűzjelzésre és a tűz elfojtására irányuló óvintézkedéseket.

2.5. A biztonsági berendezéseket el kell különíteni vagy egyéb módon védeni kell a balesetektől annak érdekében, hogy a biztonsági funkciói működőképesek legyenek veszélyhelyzetben.

Ezeket a rendszereket szükség esetén meg kell kettőzni.

2.6. A berendezést jelzésekkel kell ellátni a 92/58/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.

Az ilyen jelzéseket megfelelő helyre kell tenni és gondoskodni kell azok tartósságáról.

3. Távirányítás veszélyhelyzetben

3.1. Ha a 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentum megköveteli, távirányító rendszert kell létesíteni veszélyhelyzet esetére.

A rendszernek megfelelő helyen felállított, veszélyhelyzet esetén használható ellenőrző állomásokból kell állnia, amelyek szükség esetén magukban foglalhatják a biztonságos gyülekezési és kiürítési helyeken felállított ellenőrző állomásokat.

3.2. A 3.1. pontban említett távirányítható rendszernek tartalmaznia kell legalább a következőket: szellőztetőrendszer, a gyulladást okozó berendezések vészkikapcsolója, éghető folyadékok és gázok kiömlésének meggátlására alkalmas rendszer, tűzvédelmi és kútvizsgáló rendszer.

4. Általános és veszélyhelyzeti kommunikáció

4.1. Ha azt az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentum megköveteli, minden munkahelyet, ahol munkavállalók vannak jelen, el kell látni:

- akusztikus és optikai rendszerrel, amely szükség esetén riadójelzést tud továbbítani a munkahely emberek által elfoglalt részére,

- akusztikus rendszerrel, amely a munkavállalók által gyakran használt helyiségekben tisztán hallható,

- a szárazfölddel és a mentőszolgálatokkal kapcsolatot tartó kommunikációs rendszerrel.

4.2. Ezeknek a rendszereknek veszélyhelyzetben is meg kell őrizniük működőképességüket.

Az akusztikus rendszert ki kell egészíteni egy, sérülékeny energiaforrásoktól független kommunikációs rendszerrel.

4.3. A riasztásra alkalmas eszközöket megfelelő helyen kell elhelyezni.

4.4. Amennyiben munkavállalók vannak jelen azokon a munkaállomásokon, amelyek általában üresek, megfelelő kommunikációs rendszert kell a rendelkezésükre bocsátani.

5. Biztonságos gyülekezőhelyek és névsor

5.1. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a kiürítési és biztonságos gyülekezési helyek hő, füst, valamint – amennyire lehetséges – robbanás hatása elleni védelmében, továbbá a kiürítési és biztonságos gyülekezési helyekhez vezető és azoktól elvezető menekülési útvonalak járhatóságának biztosítása érdekében.

Ezeknek az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a munkavállalók megfelelő ideig tartó védelmét annak érdekében, hogy szükség esetén megszervezhető és végrehajtható legyen a biztonságos kiürítés, menekülés és mentés.

5.2. Ha az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentum megköveteli, az 5.1. pontban meghatározott védett területek egyikét fel kell szerelni a megfelelő létesítménnyel, amely lehetővé teszi a C. rész 3. pontjában meghatározott berendezés távirányítását, valamint a szárazfölddel és a mentőszolgálattal való kapcsolattartást.

5.3. A biztonságos gyülekezési és kiürítési helyeknek könnyen megközelíthetőeknek kell lenniük a szállás és munkahelyekről.

5.4. Minden biztonságos gyülekezési helyen egy olyan naprakész névsort kell tartani és láthatóan elhelyezni, amely tartalmazza az adott gyülekezési helyhez tartozó valamennyi munkavállaló nevét.

5.5. A veszély esetén különleges feladattal megbízott személyekről listát kell készíteni és azt a munkahely megfelelő területén közzé tenni.

E személyek nevét meg kell említeni az A. rész 3.6. pontjában említett írásbeli utasításokban.

6. Evakuálási és menekülési eszközök

6.1. A munkavállalókat ki kell képezni a veszélyhelyzetben teendő megfelelő cselekvésre.

Az általános veszélyhelyzeti képzésen túl a munkavállalóknak különleges, a munkahelyüknek megfelelő képzésben is részesíteni kell, amelyet az 1.1. pontban említett, az adott munkahelyre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi dokumentum határoz meg.

6.2. A munkavállalókat megfelelő túlélési technikákra kell kiképezni, figyelembe véve az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban meghatározott követelményeket.

6.3. A munkahelyeket el kell látni megfelelő és elegendő számú, veszélyhelyzetben evakuálásnál használt eszközzel és olyan védőmaszkkal, amely lehetővé teszi közvetlenül a tenger felé vezető menekülést.

6.4. Vészhelyzeti tervet kell kidolgozni a tengeri mentéshez és a munkahely kiürítéséhez.

Az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentumon alapuló tervnek rendelkeznie kell a készenlétben álló vízi járművek és helikopterek használatáról, továbbá tartalmaznia kell a készenléti vízi járművek és helikopterek befogadóképességre és reakcióidejére vonatkozó kritériumokat.

A biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban meg kell adni minden egyes gép reakcióidejét.

A készenléti vízi járműveket az evakuálási és mentési követelményeknek megfelelően kell megtervezni és felszerelni.

6.5. Valamennyi túlélési járműre (mentőcsónakra), mentőtutajra, mentőbójára és mentőmellényre vonatkozó minimumkövetelmény, hogy

- az élet elégséges ideig való fenntartására alkalmas és felszerelt legyen,

- a valószínűleg jelen lévő munkavállalók számának megfelelő mennyiségében álljon rendelkezésre,

- a munkahelynek megfelelő típusú legyen,

- azt megfelelő anyagból megfelelően készítsék, tekintettel az életmentő funkcióra és azokra a körülményekre, amelyek között használatosak lehetnek vagy amelyek között azokat használatra kész állapotban kell tartani, továbbá

- olyan színe legyen, amely használat során feltűnővé teszi, és szereljék fel olyan eszközökkel, amelyek segítségével a használója felhívhatja a mentők figyelmét.

6.6. A megfelelő életmentő készülékeket azonnali használatra kész állapotban kell tartani.

7. Munkavédelmi gyakorlatok

Azokon a munkahelyeken, ahol gyakran tartózkodnak munkavállalók, rendszeres időközönként biztonsági gyakorlatokat kell tartani, amelyek során:

- a mentőfelszerelés használatát, kezelését és működtetését igénylő különleges feladattal megbízott munkavállalók képzésben részesülnek és vizsgáznak ezekből a feladatokból, figyelembe véve az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentumban megállapított követelményeket.

Szükség esetén a munkavállalóknak lehetőséget kell biztosítani e felszerelések helyes használatának, kezelésének vagy működtetésének gyakorlására.

- minden, a gyakorlat során használatos életmentő felszerelést át kell vizsgálni, meg kell tisztítani, és ahol szükséges, újratölteni vagy lecserélni, továbbá minden hordozható felszerelést vissza kell helyezni a szokásos tárolási helyére,

- a mentőcsónak működését meg kell vizsgálni.

8. Egészségügyi berendezések

8.1. Öltözők és öltözőszekrények

8.1.1. Megfelelő öltözőket kell biztosítani a munkavállalók számára, ha különleges munkaruhát kell viselniük, és ott, ahol egészségügyi vagy illendőségi okok miatt nem várható el tőlük, hogy másik helyiségben öltözzenek át.

Az öltözőknek könnyen megközelíthetőeknek és megfelelő befogadóképességűeknek kell lenniük és azokat ülőalkalmatossággal kell ellátni.

8.1.2. Az öltözőknek elég nagyoknak kell lenniük, továbbá azokban olyan berendezéseket kell biztosítani, amelyekben minden munkavállaló elzárhatja ruháit a munkavégzés időtartamára.

Ha a körülmények úgy kívánják (pl. veszélyes anyagok, nedvesség, szennyeződés), a munkaruha tárolására használt öltözőszekrényeket el kell különíteni a hétköznapi öltözék tárolására használt öltözőszekrénytől.

Rendelkezni kell arról, hogy a nedves munkaruhát meg lehessen szárítani.

8.1.3. Rendelkezni kell arról, hogy külön öltöző álljon a férfiak és a nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és a nők az öltözőt külön használhassák.

8.1.4. Ha öltözőkre nincs szükség a 8.1.1. pont szerint, minden munkavállaló számára biztosítani kell olyan helyet, ahol ruháját tárolhatja.

8.2. Zuhanyzók és mosdókagylók

A szálláshelyiségek adta berendezéseken felül a munkaállomások közelében megfelelő zuhanyzókat és mosdókagylókat kell szükség szerint biztosítani.

8.3. Illemhelyek és mosdókagylók

A szálláshelyiségek adta berendezéseken felül a munkaállomások közelében megfelelő illemhelyeket és mosdókagylókat kell szükség szerint biztosítani.

Rendelkezni kell arról, hogy a férfiak és nők részére külön illemhelyek álljanak rendelkezésre, vagy hogy a férfiak és nők az illemhelyet külön használhassák.

9. Elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségek és felszerelések

9.1. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló helyiséget kell biztosítani az ott folyó munka jellegével és a berendezés méretével összhangban.

9.2. Az elsősegélynyújtásra szolgáló helyiségekben biztosítani kell a szükséges felszerelést, berendezést és gyógyszert, valamint, a körülményeknek megfelelően, elegendő számú, megfelelő ismeretekkel rendelkező munkavállalót az elsősegélynyújtás, illetve ahol szükséges, ellátás céljából, amely orvos irányítása alatt folyik (az orvos jelenléte nem szükségszerű).

E helyiségeket jelzéssel kell ellátni a 92/58/EGK irányelvet átültető nemzeti szabályozással összhangban.

9.3. Ezenkívül minden olyan helyen elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni, ahol a munkakörülmények ezt indokolják.

Ezt a felszerelést megfelelően meg kell jelölni, és annak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

10. Szállás

10.1. Ha a munkavégzés jellege, terjedelme és időtartama megkívánja, a munkáltatónak szállást kell biztosítania a munkavállalók számára, amelynek:

- megfelelően védettnek kell lennie a robbanás hatása, a füst és gáz beszivárgása, valamint tűz keletkezése és elterjedése ellen az 1.1. pontban említett biztonsági és egészségvédelmi dokumentumnak megfelelően,

- megfelelő szellőztető-, fűtő- és világítóberendezéssel kell rendelkeznie,

- minden szinten legalább két, egymástól független, a menekülési útvonalakhoz vezető kijárattal kell rendelkeznie,

- védettnek kell lennie a más területekről származó, egészségkárosító hanghatás, szag vagy füst ellen, valamint a zord időjárási viszonyok ellen,

- a munkaállomásoktól elkülönítettnek kell lennie, a veszélyes területektől távol.

10.2. E szállásoknak az ott alvó személyek részére elegendő ággyal vagy hálóhellyel kell rendelkezniük.

Minden alvóhelyet biztosító szállásnak elegendő területtel kell rendelkeznie az ott tartózkodók ruházatának tárolására.

Férfiak és nők részére különálló hálóhelyiségeket kell biztosítani.

10.3. E szállásokat elegendő számú, hideg és meleg folyó vízzel ellátott zuhanyzóval és mosdókagylóval kell felszerelni.

Rendelkezni kell arról, hogy külön zuhanyzók álljanak a férfiak és nők rendelkezésére, vagy hogy a férfiak és nők a zuhanyzókat külön használhassák.

A zuhanyzóknak megfelelően nagyoknak kell lenniük ahhoz, hogy minden munkavállaló akadály nélkül megfelelő higiéniai színvonalon tisztálkodhasson.

10.4. A szálláshelyeket elegendő számú illemhellyel és mosdókagylóval kell felszerelni.

Rendelkezni kell arról, hogy a férfiak és nők részére külön létesítmények álljanak rendelkezésre, vagy hogy a férfiak és nők e létesítményeket külön használhassák.

10.5. A szállást és annak berendezését a megfelelő higiéniai szabályokat kielégítő színvonalon kell tartani.

11. Helikopteres műveletek

11.1. A munkahelyi helikopter-leszállópályának megfelelő méretűnek kell lennie, és úgy kell elhelyezkednie, hogy akadálytalanul meg lehessen közelíteni, és lehetővé tegye a leszállópályát használó legnagyobb helikopter számára is a műveleteket a legnehezebb körülmények között is.

A helikopter-leszállópályát rendeltetésének megfelelően kell megtervezni és megépíteni.

11.2. A helikopter-leszállóterület közvetlen környezetében biztosítani és tárolni kell olyan eszközöket, amelyek a helikoptert is érintő baleset esetén szükségesek.

11.3. A munkavállalóknak szállást adó létesítményekben elegendő számú, veszélyhelyzeti műveletekre kiképzett személyzetnek kell lennie a helikopter-leszállópályán a helikopteres műveletek időtartamára.

12. Létesítmények elhelyezése a tengeren – biztonság és stabilitás

12.1. Minden szükséges intézkedést meg kell hozni az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében a tengeri létesítmények tengerre helyezésének során.

12.2. A tengeri létesítmények elhelyezésének az előkészítése során biztosítani kell azok stabilitását és biztonságát.

12.3. A 12.1. pontban említett tevékenységek folyamán követett eljárásoknak és használt berendezéseknek csökkenteniük kell az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalókat érintő kockázatokat, tekintettel a normál és kritikus körülményekre is.

[1] HL L 183., 1989.6.29., 9. o. A 91/368/EGK irányelvvel (HL L 198., 1991.7.22., 16. o.) módosított irányelv.

[2] HL L 393., 1989.12.30., 13. o.

[3] HL L 393., 1989.12.30., 18. o.

[4] HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

--------------------------------------------------

Top