Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 22000A1215(01)

A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt Partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között

OJ L 317, 15.12.2000, p. 3–353 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
Special edition in Czech: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Estonian: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Latvian: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Lithuanian: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Hungarian Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Maltese: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Polish: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Slovak: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Slovene: Chapter 11 Volume 035 P. 3 - 379
Special edition in Bulgarian: Chapter 11 Volume 023 P. 3 - 379
Special edition in Romanian: Chapter 11 Volume 023 P. 3 - 379
Special edition in Croatian: Chapter 11 Volume 001 P. 5 - 354

In force

22000A1215(01)



Hivatalos Lap L 317 , 15/12/2000 o. 0003 - 0353


A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt

Partnerségi megállapodás

egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM 1. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. cím – Célkitűzések, alapelvek és szereplők

1. fejezet: Célkitűzések és alapelvek

2. fejezet: A partnerség szereplői

II. cím – A politikai dimenzió

2. RÉSZ: INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

3. RÉSZ: EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁK

I. cím – Fejlesztési stratégiák

1. fejezet: Általános keretrendszer

2. fejezet: A támogatás területe

1. szakasz: Gazdasági fejlesztés

2. szakasz: Szociális és humán fejlesztés

3. szakasz: Regionális együttműködés és integráció

4. szakasz: Tematikus és több területet érintő kérdések

II. cím – Gazdasági és kereskedelmi együttműködés

1. fejezet: Célkitűzések és alapelvek

2. fejezet: Új kereskedelmi megállapodások

3. fejezet: Együttműködés a nemzetközi fórumokon

4. fejezet: A szolgáltatások kereskedelme

5. fejezet: A kereskedelemmel kapcsolatos területek

6. fejezet: Együttműködés más területeken

4. RÉSZ: FEJLESZTÉSFINANSZÍROZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

I. cím – Általános rendelkezések

1. fejezet: Célkitűzések, alapelvek, iránymutatások és jogosultság

2. fejezet: A finanszírozás alkalmazási köre és jellege

II. cím – Pénzügyi együttműködés

1. fejezet: Pénzügyi erőforrások

2. fejezet: Adósságkezelési és strukturális alkalmazkodási támogatás

3. fejezet: Támogatás az exportjövedelmek rövid távú ingadozása esetén

4. fejezet: Az ágazati politikák támogatása

5. fejezet: Mikroprojektek és decentralizált együttműködés

6. fejezet: Humanitárius és gyorssegély

7. fejezet: A beruházások és a magánszektor fejlesztésének támogatása

III. cím – Technikai együttműködés

IV. cím – Eljárások és igazgatási rendszerek

5. RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT, A TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÉS SZIGETI AKCS-ÁLLAMOKRÓL

1. fejezet: Általános rendelkezések

2. fejezet: A legkevésbé fejlett AKCS-államok

3. fejezet: Tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok

4. fejezet: Szigeti AKCS-államok

6. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

PREAMBULUM

TEKINTETTEL egyrészről az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és másrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok csoportját létrehozó georgetowni megállapodásra;

MEGERŐSÍTVE arra vonatkozó kötelezettségvállalásukat, hogy együttműködjenek a szegénység megszüntetésére, a fenntartható fejlődésre és az AKCS-országoknak a világ gazdaságába való fokozatos integrációjára irányuló célkitűzések elérésében;

KIJELENTVE elhatározásukat, hogy együttműködésük révén jelentős mértékben hozzájáruljanak az AKCS-államok gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez és lakosságuk magasabb életszínvonalához azáltal, hogy segítenek nekik szembenézni a globalizáció kihívásaival, és megerősítik az AKCS-EU partnerséget a globalizációs folyamat szociális dimenziójának előmozdítására irányuló erőfeszítésben;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE azon szándékukat, hogy felelevenítik sajátos kapcsolatukat, és átfogó, integrált szemléletet valósítanak meg a politikai párbeszéden, a fejlesztési együttműködésen, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokon alapuló megerősített partnerség érdekében;

ELISMERVE, hogy a békét, biztonságot és stabilitást, az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket és a jogállamiság elvének tiszteletben tartását, valamint a felelősségteljes kormányzást garantáló politikai környezet a hosszú távú fejlődés alkotórésze; elismerve, hogy az ilyen környezet létrehozásának felelőssége elsősorban az érintett országokat terheli;

ELISMERVE, hogy a rendezett és fenntartható gazdaságpolitika a fejlődés előfeltétele;

HIVATKOZVA az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveire, és felidézve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, az 1993. évi bécsi emberi jogi konferencia következtetéseit, a polgári és politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányait, a Gyermek jogairól szóló egyezményt, a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt, a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményt, az 1949. évi genfi egyezményt és a nemzetközi humanitárius jog más okmányait, a hontalanok jogállásáról szóló, 1954. évi egyezményt, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. évi genfi egyezményt és a menekültek jogállásáról szóló, 1967. évi New York-i jegyzőkönyvet;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európa tanácsi egyezmény, az Emberek és Népek Jogainak Afrikai Alapokmánya és az emberi jogok amerikai egyezménye pozitív regionális hozzájárulást jelent az emberi jogok tiszteletben tartásához az Európai Unióban és az AKCS-államokban;

EMLÉKEZTETVE az AKCS-országok államfői és kormányai által az 1997. és 1999. évi csúcstalálkozókon tett libreville-i és Santo Domingo-i nyilatkozatokra;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a legnagyobb szegénységben élők arányának 2015-ig a felére való csökkentésére az Egyesült Nemzetek konferenciáin elfogadott és az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottsága által meghatározott fejlesztési célkitűzések és alapelvek egyértelmű irányt mutatnak, és az e megállapodás keretein belüli AKCS–EU együttműködés alapját kell képezniük;

KÜLÖNÖS FIGYELMET FORDÍTVA a riói, bécsi, kairói, koppenhágai, pekingi, isztambuli és római ENSZ-konferenciákon tett felajánlásokra, és elismerve további intézkedések megtételének szükségességét a célok eléréséhez és az említett fórumokon megfogalmazott cselekvési programok végrehajtásához;

TÖREKEDVE a munkavállalók alapjogainak tiszteletben tartására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeiben megállapított alapelvek figyelembevételével;

EMLÉKEZTETVE a Kereskedelmi Világszervezet keretében tett kötelezettségvállalásokra,

ELHATÁROZTÁK, HOGY MEGKÖTIK EZT A MEGÁLLAPODÁST:

1. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK, ALAPELVEK ÉS SZEREPLŐK

1. FEJEZET

Célkitűzések és alapelvek

1. cikk

A partnerség célkitűzései

A Közösség és annak tagállamai egyrészről és az AKCS-államok másrészről, a továbbiakban "a felek", ezennel megkötik ezt a megállapodást, hogy előmozdítsák és felgyorsítsák az AKCS-államok gazdasági, kulturális és szociális fejlődését a békéhez és a biztonsághoz való hozzájárulás és a stabil és demokratikus politikai környezet elősegítése céljával.

A partnerség központi eleme a szegénység csökkentésére és felszámolására irányuló célkitűzés, összhangban az AKCS-országok fenntartható fejlődésére és a világgazdaságba történő fokozatos integrációjára irányuló erőfeszítésekkel.

E célkitűzések és a felek nemzetközi kötelezettségvállalásai áthatják az összes fejlesztési stratégiát, és integrált megközelítés révén valósítják meg azokat, egyidejűleg figyelembe véve a fejlesztés politikai, gazdasági, szociális, kulturális és környezetvédelmi szempontjait is. A partnerség összefüggő támogatási keretet biztosít az AKCS-államok által elfogadott fejlesztési stratégiák számára.

E keret részét képezi a tartós gazdasági növekedés, a magánszektor fejlesztése, a foglalkoztatás növelése és a termelési erőforrásokhoz való hozzáférés javítása. Támogatni kell az egyének jogainak tiszteletben tartását és alapvető szükségleteik kielégítését, a társadalmi fejlődés előmozdítását és a növekedés hasznának egyenlő elosztási feltételeit. Bátorítani és ösztönözni kell a regionális és körzeti integrációs folyamatokat, amelyek a kereskedelem és a magánbefektetések terén előmozdítják az AKCS-országok világgazdaságba történő integrációját. A megközelítés szerves részét kell képeznie a szereplők olyan intézményi keretek fejlesztésével és javításával kapcsolatos kapacitásai kiépítésének, amelyek szükségesek a demokratikus társadalom és a piacgazdaság működéséhez, valamint az aktív és szervezett civil társadalom kialakulásához. Minden – politikai, gazdasági és szociális – területen módszeresen figyelembe kell venni a nők helyzetét, valamint a nemekhez kötődő kérdéseket A partnerség minden szintjén alkalmazni és integrálni kell a természeti erőforrásokkal és a környezettel való fenntartható gazdálkodás elveit.

2. cikk

Alapvető elvek

A jogilag kötelező erejű rendszeren és a közös intézmények meglétén nyugvó AKCS–EK együttműködés az alábbi alapvető elveket követve valósul meg:

- a partnerek egyenlősége és a fejlesztési stratégiák tulajdonlása: a partnerség célkitűzéseinek megvalósítása céljából az AKCS-államok teljes szuverenitással és a 9. cikkben meghatározott alapvető fontosságú elemekre való kellő figyelemmel határozzák meg gazdaságaik és társadalmaik fejlesztési stratégiáit; a partnerségnek ösztönöznie kell, hogy a fejlesztési stratégiák az érintett országok és a lakosság tulajdonát képezzék;

- részvétel: a központi kormányzat mint fő partner mellett a partnerségnek nyitva kell állnia különféle más szereplők számára is annak érdekében, hogy ösztönözze a társadalom minden részének integrációját a politikai, gazdasági és társadalmi élet fő áramába, beleértve a magánszektort és a civil társadalmi szervezeteket is;

- a párbeszéd és a kölcsönös kötelezettségek teljesítésének kulcsfontosságú szerepe: a felek által a párbeszéd keretében vállalt kötelezettségek központi szerepet töltenek be a partnerségi és együttműködési kapcsolataikban;

- differenciálás és regionalizáció: az együttműködési szabályok és prioritások a partnerek fejlettségi szintjei, igényei, teljesítményei és hosszú távú fejlesztési stratégiái szerint változnak. Különös hangsúlyt kell fektetni a regionális dimenzióra. A legkevésbé fejlett országokat különleges elbánásban kell részesíteni. Figyelembe kell venni a tengerparttal nem rendelkező országok és a szigetországok sérülékeny helyzetét.

3. cikk

A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása

A felek saját részükről e megállapodás keretében meghozzák a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket az e megállapodásból eredő kötelezettségeik teljesítésének biztosítására és az abban foglalt célkitűzések elérésének lehetővé tételére. Tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyezteti e célkitűzéseket.

2. FEJEZET

A partnerség szereplői

4. cikk

Általános megközelítés

Az AKCS-államok teljes szuverenitással határozzák meg gazdaságuk és társadalmuk fejlesztési elveit, stratégiáit és mintáit. A Közösséggel együtt létrehozzák az e megállapodásban biztosított együttműködési programokat. A felek azonban felismerik a nem állami szereplők kiegészítő szerepét és hozzájárulási képességét a fejlesztési folyamathoz. E célból az e megállapodásban előírt feltételek mellett a nem állami szereplőket adott esetben:

- tájékoztatni kell az együttműködési politikákról és stratégiákról, az együttműködés prioritásairól és a politikai párbeszédről, különösen az őket érintő vagy rájuk közvetlen hatással bíró területeken, és be kell vonni őket az ezekről folytatott konzultációkba,

- pénzügyi erőforrásokkal kell ellátni az e megállapodásban megállapított feltételek mellett a helyi fejlesztési folyamatok támogatása érdekében,

- be kell vonni az együttműködési projektek és programok végrehajtásába az őket érintő vagy azon területeken, ahol e szereplők komparatív előnnyel rendelkeznek,

- kapacitásnövelési támogatással látják el a kulcsfontosságú területeken, hogy fejlesszék e szereplőknek különösen a szervezet és képviselet terén fennálló lehetőségeit, és a konzultációs mechanizmusok létrehozását, beleértve a kommunikáció és párbeszéd csatornáit is, valamint a stratégiai szövetségek ösztönzésére.

5. cikk

Információ

Az együttműködés támogatja az információszolgáltatás bővítésével és az AKCS-EU partnerség alapvető jellemzőinek tudatosításával kapcsolatos műveletet. Az együttműködés ezen felül:

- ösztönzi az AKCS és EU szereplői közötti partnerséget és a kapcsolatok kialakítását,

- elősegíti a szereplők közötti kapcsolatépítést, valamint a szaktudás és a tapasztalatok cseréjét.

6. cikk

Meghatározások

(1) Az együttműködés szereplői közé tartoznak:

a) az állam (helyi, nemzeti és regionális szinten);

b) nem állami szinten:

- a magánszektor,

- a gazdasági és szociális partnerek, beleértve a szakszervezeteket,

- a civil társadalom a nemzeti sajátosságokkal összhangban minden formában.

(2) A nem kormányzati szereplők felek általi elismerése függ annak mértékétől, hogy mennyire foglalkoznak a lakosság igényeivel, sajátos hatáskörüktől, valamint attól, hogy szervezetük és irányításuk demokratikus és átlátható-e.

7. cikk

Kapacitásnövelés

A civil társadalom hozzájárulása a fejlődéshez fokozható a helyi közösségek szervezetei és a nem kormányzati, nem nyereségorientált szervezetek megerősítésével az együttműködés minden területén. Ehhez szükséges:

- az ilyen szervezetek létrehozásának és fejlesztésének ösztönzése és támogatása,

- az ilyen szervezeteknek a fejlesztési stratégiák és programok tervezésébe, végrehajtásába és értékelésébe való bevonásával kapcsolatos szabályok létrehozása.

II. CÍM

A POLITIKAI DIMENZIÓ

8. cikk

Politikai párbeszéd

(1) A felek rendszeresen átfogó, kiegyensúlyozott és mélyreható politikai párbeszédet folytatnak, amely mindkét oldalon kötelezettségvállalásokhoz vezet.

(2) E párbeszéd célja az információcsere, a kölcsönös megértés előmozdítása és az elfogadott prioritások és közös napirendek létrehozásának lehetővé tétele, különösen a felek közötti kapcsolatok különféle vonatkozásai és az e megállapodás szerint megvalósuló együttműködés különféle területei között meglévő kapcsolódások felismerése révén. A párbeszéd megkönnyíti a felek nemzetközi fórumokon történő konzultációit. A párbeszéd célkitűzései kiterjednek még az olyan helyzetek felmerülésének megelőzésére, amelyekben az egyik fél szükségesnek ítélheti a nem teljesítési záradék alkalmazását.

(3) A párbeszéd kiterjed az e megállapodásban megállapított minden célra és célkitűzésre, valamint minden közös, általános, regionális és körzeti érdekű kérdésre. A párbeszéd révén a felek hozzájárulnak a békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, valamint előmozdítják a stabil és demokratikus politikai környezet kialakulását. Felöleli az együttműködési stratégiákat, valamint a globális és ágazati politikákat, beleértve a környezetvédelmet, a nemek szerinti megkülönböztetést, a bevándorlást és a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdéseket.

(4) A párbeszéd többek között a kölcsönös érdeklődésre számot tartó olyan meghatározott politikai kérdésekre vagy az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából olyan általános jelentőséggel bíró politikai kérdésekre összpontosít, mint a fegyverkereskedelem, a túlzott katonai kiadások, a kábítószer és a szervezett bűnözés, illetve az etnikai, vallási vagy faji megkülönböztetés. A párbeszéd felöleli még az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás terén tett előrehaladás rendszeres értékelését.

(5) A béke előmozdítását és az erőszakos konfliktusok megelőzését, kezelését és megoldását célzó, széles alapokon nyugvó politikák kiemelkedő szerepet játszanak e párbeszédben, csakúgy, mint annak szükségessége, hogy az együttműködés kiemelt területeinek meghatározásakor teljes mértékben figyelembe vegyék a béke és a demokratikus stabilitás célkitűzéseit.

(6) A párbeszédet rugalmas módon folytatják. A párbeszéd az igények szerint hivatalos vagy nem hivatalos, és intézményes keretek között vagy azokon kívül zajlik a megfelelő formában és a megfelelő regionális, körzeti vagy nemzeti szinten.

(7) A regionális és körzeti szervezetek, valamint a civil társadalmi szervezetek képviselői csatlakoznak e párbeszédhez.

9. cikk

Lényeges elemek és az alapvető elem

(1) Az együttműködés e fejlődés főszereplőjére és fő haszonélvezőjére – az emberekre – összpontosító fenntartható fejlődésére irányul; ez maga után vonja az emberi jogok tiszteletben tartását és előmozdítását.

Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, beleértve az alapvető szociális jogokat, a jogállamiságon alapuló demokráciát, valamint az átlátható és felelősségteljes kormányzást, a fenntartható fejlődés szerves részét képezi.

(2) A felek utalnak az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeikre és kötelezettségvállalásaikra. Megismétlik határozott elkötelezettségüket az emberi méltóság és az emberi jogok iránt, amelyek az egyének és népek jogos törekvései. Az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok és egymással összefüggőek. A felek vállalják, hogy előmozdítják és védelmezik az – akár civil vagy politikai, akár gazdasági, társadalmi vagy kulturális – alapvető szabadságokat és emberi jogokat. Ebben az összefüggésben a felek újólag megerősítik a férfiak és nők egyenlőségét.

A felek újólag megerősítik, hogy a demokratizálódás, az alapvető szabadságok és emberi jogok fejlesztése és védelme egymással összefüggenek, és egymást erősítik. A demokratikus elvek az államszervezés mögött álló egyetemesen elismert alapelvek, amelyek biztosítják a hatalom legitimitását, az intézkedések alkotmányi, jogszabályi és szabályozási rendszerekben tükröződő törvényességét, valamint a részvételi mechanizmusok meglétét. Az egyetemesen elismert elvek alapján valamennyi ország maga hozza létre demokratikus kultúráját.

A kormányzati struktúra és a különböző hatáskörök előjogai a jogállamiságon alapulnak, amely maga után vonja különösen a hatékony és elérhető jogorvoslatot, a törvény előtti egyenlőséget garantáló független jogrendszert és a törvénynek teljesen alárendelt végrehajtó hatalmat.

Az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartása az AKCS–EU partnerség alapjául szolgál, áthatja a felek bel- és külpolitikáját és e megállapodás lényegi elemét képezi.

(3) Az emberi jogokat, a demokratikus elveket és a jogállamiságot támogató politikai és intézményi környezetben a felelősségteljes kormányzás az emberi, természeti, gazdasági és pénzügyi erőforrásokkal való átlátható és felelős gazdálkodást jelenti a méltányos és fenntartható fejlődés céljai szempontjából. Maga után vonja az állami hatóságok szintjén a világos döntéshozatali eljárásokat, az átlátható és felelős intézményeket, a jog elsőbbségét az erőforrásokkal való gazdálkodásban és azok elosztásában, és a különösen a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet célzó végrehajtási intézkedések kidolgozásával kapcsolatos kapacitásnövelést.

A felelősségteljes kormányzás, amely az AKCS–EU partnerség alapjául is szolgál, áthatja a felek bel- és külpolitikáját, és e megállapodás alapvető elemét képezi. A felek egyetértenek abban, hogy ezen elem megsértését csak a korrupció 97. cikkben meghatározott súlyos esetei képezik, beleértve az ilyen korrupcióhoz vezető vesztegetést is.

(4) A partnerség aktívan támogatja az emberi jogok előmozdítását, a demokratizálódási folyamatot, a jogállamiság megszilárdítását és a felelősségteljes kormányzást.

E területek a politikai párbeszéd fontos tárgyát képezik. E párbeszéd keretében a felek különös fontosságot tulajdonítanak a folyamatban lévő változásoknak és az elért előrehaladás folyamatosságának. E rendszeres értékelés figyelembe veszi az egyes országok gazdasági, társadalmi, kulturális és történelmi hátterét.

A fejlesztési stratégiák is e területek támogatására irányulnak. A Közösség támogatást nyújt a politikai, intézményi és jogi reformokhoz és az állami és magánszektor szereplőinek, valamint a civil társadalom kapacitásának növeléséhez az érintett állam és a Közösség által együttesen elfogadott stratégiák keretein belül.

10. cikk

A politikai környezet egyéb elemei

(1) A felek az alábbi elemeket a stabil és demokratikus politikai környezet fenntartásához és megszilárdításához hozzájáruló elemeknek tekintik:

- fenntartható és méltányos fejlesztés, amely többek között kiterjed a termelő erőforrásokhoz, az alapvető szolgáltatásokhoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre,

- az aktív és szervezett civil társadalom és a magánszektor nagyobb mértékű bevonása.

(2) A felek felismerik, hogy az átlátható versenyszabályokkal és a stabil gazdasági és szociális politikákkal támogatott piacgazdaság elvei hozzájárulnak a partnerség célkitűzéseinek eléréséhez.

11. cikk

Béketeremtő politikák, a konfliktusok megelőzése és megoldása

(1) A felek e partnerség keretein belül aktív, átfogó és integrált politikát folytatnak a béketeremtés, valamint a konfliktusok megelőzése és megoldása terén. Ennek politikai alapja a tulajdonlás elve. Különösen a regionális, körzeti és nemzeti kapacitások növelésére, valamint az erőszakos konfliktusok korai megelőzésére összpontosít, azáltal, hogy célzott módon és az összes rendelkezésre álló eszköz megfelelő kombinálásával kezeli a kiváltó okokat.

(2) A béketeremtés, valamint a konfliktusok megelőzése és megoldása terén megvalósuló tevékenységek kiterjednek különösen a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeknek a társadalom szegmensei közötti kiegyensúlyozására, a demokratikus legitimitás és a kormányzati hatékonyság megerősítésére, a csoportérdekek békés egyeztetését célzó hatékony mechanizmusok kialakítására, a társadalom különböző szegmensei közötti választóvonalak áthidalására, valamint az aktív és szervezett civil társadalom támogatására.

(3) A vonatkozó tevékenységek kiterjednek többek között a közvetítést, a tárgyalást és a közvetítést célzó erőfeszítéseket, a megosztott vagy ritka természeti erőforrásokkal való hatékony regionális gazdálkodást, a volt harcosok leszerelését és társadalomba való újbóli integrálását, a gyermekkatonák problémájának kezelését, valamint a katonai kiadások és a fegyverkereskedelem felelősségteljes korlátainak megállapítását célzó megfelelő intézkedések támogatására, az elfogadott előírások és magatartási kódexek alkalmazásának előmozdítását célzó támogatás révén is. Ebben az összefüggésben különös hangsúlyt kap a gyalogsági taposóaknák elleni küzdelem, valamint a kiskaliberű és könnyűfegyverek túlzott és ellenőrizetlen terjedésének, illegális kereskedelmének és felhalmozásának kezelése.

(4) Erőszakos konfliktusok esetén a felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az erőszak erősödésének megelőzésére, területi terjedésének korlátozására és a létező viták békés rendezésének lehetővé tételére. Különös figyelmet fordítanak annak biztosítására, hogy az együttműködés pénzügyi erőforrásait a partnerség elveivel és célkitűzéseivel összhangban használják fel, és megelőzzék a pénzeszközök háborús célokra való elterelését.

(5) Konfliktust követő helyzetekben a felek megtesznek minden megfelelő intézkedést az erőszakmentes, stabil és önfenntartó helyzet visszaállásának lehetővé tételére. A felek gondoskodnak a sürgősségi intézkedések, a rehabilitáció és a fejlesztési együttműködés között szükséges kapcsolatok létrehozásáról.

12. cikk

A közösségi politikák közötti összefüggés és hatásuk e megállapodás végrehajtására

A 96. cikk sérelme nélkül, amennyiben a Közösség a hatáskörének gyakorlása során e megállapodás célkitűzéseinek vonatkozásában az AKCS-államok érdekeit érintő intézkedést szándékozik tenni, kellő időben tájékoztatja az említett államokat e szándékáról. E célból a Közösség egyidejűleg tájékoztatja az AKCS-államok Titkárságát az ilyen intézkedésekre vonatkozó javaslatáról. Szükség esetén az AKCS-államok is kezdeményezhetnek információkérést.

Kérésükre haladéktalanul konzultációt kell tartani, hogy minden végleges döntés meghozatala előtt figyelembe lehessen venni az ilyen intézkedések hatásával kapcsolatos aggodalmaikat.

Az ilyen konzultációk megtörténtét követően az AKCS-államok ezen felül a lehető leghamarabb írásban is eljuttathatják aggodalmaikat a Közösségnek, és módosítási javaslatokat nyújthatnak be, jelezve, hogy milyen módon kellene eloszlatni az aggályaikat.

Ha a Közösség nem ért egyet az AKCS-államok beadványaival, a lehető leghamarabb értesíti őket, megindokolva egyet nem értését.

Az AKCS-államokat lehetőség szerint előzetesen kellő tájékoztatással is el kell látni az ilyen döntések hatálybalépéséről.

13. cikk

Migráció

(1) A migráció problémája mélyreható párbeszéd tárgya az AKCS–EU partnerség keretében.

A felek újólag megerősítik a nemzetközi jogszabályok szerint az emberi jogok tiszteletben tartására és a hátrányos megkülönböztetés minden formája megszüntetésének biztosítására vonatkozó létező kötelezettségeiket és kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel a származáson, nemen, fajon, anyanyelven és valláson alapuló megkülönböztetésre.

(2) A felek megállapodnak annak figyelembe vételében, hogy a partnerség a migrációval kapcsolatban maga után vonja a területükön jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok méltányos kezelését, hogy az integrációs politika célja a saját állampolgárok jogaival összehasonlítható jogok és kötelezettségek számukra történő biztosítása, valamint a megkülönböztetésmentesség előmozdítása a gazdasági, társadalmi és kulturális életben és intézkedések kidolgozása a fajgyűlölet és az idegengyűlölet ellen.

(3) A tagállamok által a területükön legálisan alkalmazott AKCS-országbeli munkavállalók számára a saját állampolgáraikhoz viszonyítva biztosított elbánásnak mentesnek kell lennie mindenféle, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetéstől a munkakörülmények, a bérezés és az elbocsátás tekintetében. Továbbá e tekintetben valamennyi AKCS-állam hasonlóan megkülönböztetéstől mentes elbánást biztosít azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai.

(4) A felek figyelembe veszik, hogy a szegénység csökkentésére, az élet- és munkakörülmények javítására, a munkahelyteremtésre és a képzés fejlesztésére irányuló stratégiák hosszú távon hozzájárulnak a migrációs áramlások normalizálásához.

A fejlesztési stratégiák és a nemzeti és regionális programok kidolgozásakor a felek figyelembe veszik a migrációs áramlásokkal kapcsolatos strukturális korlátozásokat azzal a céllal, hogy támogassák azon térségek gazdasági és szociális fejlődését, ahonnan a migránsok származnak, valamint hogy csökkentsék a szegénységet.

A Közösség nemzeti és regionális együttműködési programok révén támogatja az AKCS-országok állampolgárainak származási országukban, másik AKCS-országban vagy az Európai Unió valamely tagállamában történő képzését. A valamely tagállamban történő képzést illetően a felek gondoskodnak róla, hogy az ilyen tevékenység járuljon hozzá az AKCS-állampolgárok saját származási országukban megvalósuló szakmai integrációjához.

A felek együttműködési programokat dolgoznak ki az AKCS-államokból származó tanulók oktatáshoz való hozzáférésének megkönnyítésére, különösen az új kommunikációs technológiák használata révén.

(5) a) A politikai párbeszéd keretében a Miniszterek Tanácsa megvizsgálja az illegális bevándorlásból fakadó kérdéseket azzal a céllal, hogy adott esetben hozza létre a megelőzési politika eszközeit.

b) Ezzel összefüggésben a felek különösen annak biztosításában állapodnak meg, hogy az illegális bevándorlók származási országukba történő visszatoloncolásakor tiszteletben tartják az egyének jogait és méltóságát. Ezzel kapcsolatban az érintett hatóságok kiterjesztik rájuk a hazatérésükhöz szükséges közigazgatási lehetőségeket.

c) A felek megállapodnak továbbá, hogy:

i. az Európai Unió valamennyi tagállama az érintett állam kérésére minden további formaság nélkül elfogadja bármely, az AKCS-államok területén illegálisan tartózkodó állampolgárának hazatérését és visszafogadását.

valamennyi AKCS-állam az érintett tagállam kérésére minden további formaság nélkül elfogadja bármely, az Európai Unió valamely tagállama területén illegálisan tartózkodó állampolgárának hazatérését és visszafogadását.

A tagállamok és az AKCS-államok ilyen célokra megfelelő személyazonossági okmányokat bocsátanak állampolgáraik rendelkezésére.

Az Európai Unió tagállamai vonatkozásában az e bekezdésben előírt kötelezettség csak azon személyekre vonatkozik, akiket a Közösség alkalmazásában állampolgárainak tekint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 2. nyilatkozatával összhangban. Az AKCS-államok vonatkozásában az e bekezdésben előírt kötelezettségek csak olyan személyek esetében áll fenn, akiket a saját jogrendjükkel összhangban állampolgáraiknak tekintenek.

ii. bármely fél kérésére tárgyalásokat kell kezdeni az AKCS-államokkal abból a célból, hogy jóhiszeműen és a nemzetközi jog vonatkozó szabályait kellő mértékben figyelembe véve kétoldalú megállapodásokat kössenek az állampolgáraik visszafogadására és hazatérésére vonatkozó meghatározott kötelezettségek szabályozásáról. Amennyiben a felek bármelyike szükségesnek ítéli, e megállapodások kiterjednek a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalanok visszafogadására vonatkozó szabályokra is. E megállapodások meghatározzák az ilyen szabályok hatálya alá tartozó személyek csoportjaira vonatkozó részleteket, valamint visszafogadásuk és hazatérésük körülményeit.

Az AKCS-államoknak megfelelő támogatást kell nyújtani e megállapodások végrehajtásához.

iii. e c) pont alkalmazásában a "felek" kifejezés a Közösségre, annak valamennyi tagállamára, valamint valamennyi AKCS-államra utal.

2. RÉSZ

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Közös intézmények

E megállapodás intézményei a Miniszterek Tanácsa, a Nagykövetek Bizottsága és a Közös Parlamenti Közgyűlés.

15. cikk

Miniszterek Tanácsa

(1) A Miniszterek Tanácsa egyrészről az Európai Unió Tanácsának és az Európai Közösségek Bizottságának tagjaiból, másrészről pedig minden egyes AKCS-állam kormányának egy-egy tagjából áll.

A Miniszterek Tanácsának elnöki tisztét felváltva tölti be az Európai Unió Tanácsának és az AKCS-államok kormányainak egy tagja.

A tanács rendes üléseit évente egyszer, az elnöke kezdeményezésére tartja, illetve szükséges szerint a tárgyalt témának megfelelő földrajzi összetételben és formában.

(2) A Miniszterek Tanácsának feladatai:

a) a politikai párbeszéd folytatása;

b) az e megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges politikai irányvonalak elfogadása és határozatok meghozatala, különösen az e megállapodásban előírt meghatározott területek vagy bármely más releváns terület fejlesztési stratégiái, illetve az eljárások tekintetében;

c) minden olyan ügy megvizsgálása és megoldása, amely hátráltathatja e megállapodás eredményes és hatékony végrehajtását, vagy akadályt jelenthet célkitűzéseinek elérésében;

d) a konzultációs mechanizmusok zökkenőmentes működésének biztosítása.

(3) A Miniszterek Tanácsa a felek egyetértésével hozza határozatait. A Miniszterek Tanácsának eljárásai csak akkor érvényesek, ha az Európai Unió Tanácsa tagjainak fele, a Bizottság egy tagja, valamint az AKCS-államok kormányait képviselő tagok kétharmada jelen van. Akadályoztatás esetén a Miniszterek Tanácsának bármely tagja képviseltetheti magát. A képviselő a helyettesített tag minden jogát gyakorolja.

A Tanács a felekre kötelező határozatokat, valamint kerethatározatokat hozhat, és ajánlásokat és véleményeket terjeszthet elő. Megvizsgálja és figyelembe veszi a Közös Parlamenti Közgyűlés által elfogadott állásfoglalásokat és ajánlásokat.

A Miniszterek Tanácsa folyamatos párbeszédet folytat a társadalmi és gazdasági partnerek képviselőivel, valamint az AKCS-beli és EU-beli civil társadalom más szereplőivel. E célból a konzultációkat az ülésekkel párhuzamosan is lehet tartani.

(4) A Miniszterek Tanácsa hatásköreit átruházhatja a Nagykövetek Tanácsára.

(5) A Miniszterek Tanácsa e megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja eljárási szabályzatát.

16. cikk

A Nagykövetek Bizottsága

(1) A Nagykövetek Bizottsága egyrészről az Európai Unió minden egyes tagállamának állandó képviselőjéből valamint a Bizottság egy képviselőjéből, és másrészről minden egyes AKCS-állam európai unióbeli képviseletének vezetőjéből áll.

A Nagykövetek Bizottsága elnöki tisztét felváltva tölti be a Közösség által kijelölt tagállam állandó képviselője és az AKCS-államok által kijelölt AKCS-államot képviselő misszió vezetője.

(2) A bizottság segíti a Miniszterek Tanácsát feladatai ellátásában, és végrehajtja a tanács által ráruházott megbízatásokat. Ebben az összefüggésben figyelemmel kíséri e megállapodás végrehajtását és a benne foglalt célkitűzések elérése felé való előrehaladást.

A Nagykövetek Bizottsága rendszeresen ülésezik, különösen a tanács üléseinek előkészítése érdekében, valamint amennyiben az szükségesnek bizonyul.

(3) A bizottság e megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja eljárási szabályzatát.

17. cikk

Közös Parlamenti Közgyűlés

(1) A Közös Parlamenti Közgyűlés egyenlő számú EU és AKCS képviselőből áll. A Közös Parlamenti Közgyűlés tagjai egyrészről az Európai Parlament képviselői, és másrészről minden egyes AKCS-állam parlamentjének képviselői vagy ennek hiányában az egyes AKCS-államok parlamentje által kijelölt képviselők. Parlament hiányában az érintett AKCS-állam képviselőjének jelenléte a Közös Parlamenti Közgyűlés előzetes jóváhagyásától függ.

(2) A Közös Parlamenti Közgyűlés szerepe konzultációs szervként:

- a demokratikus folyamatok előmozdítása a párbeszéd és a konzultáció révén,

- az Európai Unió és az AKCS-államok népei közötti nagyobb megértés lehetővé tétele és a közvélemény figyelmének felkeltése a fejlesztési ügyek iránt,

- a fejlesztéssel és az AKCS–EU partnerséggel kapcsolatos ügyek megtárgyalása,

- határozatok elfogadása és javaslatok beterjesztése a Miniszterek Tanácsához e megállapodás célkitűzéseinek elérése céljából.

(3) A Közös Parlamenti Közgyűlés évente kétszer tart plenáris ülést felváltva az Európai Unióban és valamely AKCS-államban. A regionális integráció erősítése és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés ösztönzése céljából regionális és körzeti szintű találkozókat szervezhetnek az EU és az AKCS parlamenti képviselői között.

A Közös Parlamenti Közgyűlés rendszeresen kapcsolatot tart az AKCS–EU gazdasági és társadalmi partnerek képviselőivel és a civil társadalom más szereplőivel, hogy megismerje véleményüket e megállapodás célkitűzéseinek eléréséről.

(4) A Közös Parlamenti Közgyűlés e megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elfogadja eljárási szabályzatát.

3. RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁK

18. cikk

Az együttműködési stratégiák alapját a fejlesztési stratégiák, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködés képezi, amelyek összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. A felek biztosítják, hogy a fent említett két területen vállalt erőfeszítéseik kölcsönösen erősítsék egymást.

I. CÍM

FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

1. FEJEZET

Általános keret

19. cikk

Elvek és célkitűzések

(1) Az AKCS–EK együttműködés központi célkitűzése a szegénység csökkentése és végső soron felszámolása; a fenntartható fejlődés; valamint az AKCS-országok fokozatos integrálása a világgazdaságba. Ebben az összefüggésben az együttműködés kereteit és irányait az egyes AKCS-országok körülményeihez igazítják, előmozdítják a gazdasági és társadalmi reformok helyi tulajdonlását, valamint a magánszektor és a civil társadalom szereplőinek integrálását a fejlesztési folyamatba.

(2) Az együttműködés a fejlesztési elvek alapjaként az Egyesült Nemzetek konferenciáin hozott döntésekre, a nemzetközi szinten elfogadott célkitűzésekre, célokra és cselekvési programokra, valamint azok nyomon követésére hivatkozik. Az együttműködés utal még a nemzetközi fejlesztési együttműködési célokra és különös figyelmet fordít az előrehaladás minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározására.

(3) Minden egyes AKCS-országban a kormányzati és a nem állami szereplők konzultációkat kezdeményeznek az ország fejlesztési stratégiáiról és azok lakossági támogatásáról.

20. cikk

Megközelítés

(1) Az AKCS–EK együttműködés célkitűzéseit olyan gazdasági, társadalmi, kulturális, környezetvédelmi és intézményi elemeket összefogó, integrált stratégiák révén kell megvalósítani, amelyek helyi tulajdonban állnak. Az együttműködés így összefüggő keretrendszert biztosít az AKCS saját fejlesztési stratégiáinak támogatásához, biztosítva, hogy a különböző elemek kiegészítsék egymást és lépjenek kölcsönhatásba. Ebben az összefüggésben, valamint az AKCS-államok által követett fejlesztési politikák és reformok keretrendszerében az AKCS–EK együttműködési stratégiák a következőkre irányulnak:

a) gyors, stabil és folyamatos, munkahelyteremtő növekedés elérése, a magánszektor fejlesztése, a foglalkoztatottság növelése, a termelő gazdasági tevékenységekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés javítása, valamint a regionális együttműködés és integráció előmozdítása;

b) az emberi és társadalmi fejlődés elősegítése, amely hozzájárul annak biztosításához, hogy a növekedés előnyei széles körben és méltányosan kerüljenek felosztásra, és amely előmozdítja a nemek egyenlőségét;

c) a közösségek kulturális értékeinek és a gazdasági, politikai és szociális elemek közötti, meghatározott interakciók ösztönzése;

d) intézményi reformok és a fejlődés előmozdítása, valamint a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás, a hatékony és versenyképes piacgazdaság megszilárdításához szükséges intézmények, illetve a fejlesztési és partnerségi kapacitás bővítésének előmozdítása, és

e) a fenntartható környezet, regeneráció és a legjobb gyakorlatok, valamint a természeti erőforrás alapok megőrzésének elősegítése.

(2) Az együttműködés minden területén az alábbi tematikus és több területet érintő kérdések érvényesítését módszeresen figyelembe kell venni: a nemekkel kapcsolatos kérdések, környezeti kérdések, intézményi fejlesztés és kapacitásbővítés. E területek közösségi támogatásra is jogosultak.

(3) A fejlesztési együttműködés célkitűzéseivel és stratégiáival kapcsolatos részletes szövegeket, különösen az ágazati politikákat és stratégiákat az együttműködés egyes területei vagy ágazatai tekintetében operatív iránymutatásokat tartalmazó rövidített kivonatba kell foglalni. A Miniszterek Tanácsa felülvizsgálhatja, áttekintheti és/vagy módosíthatja e szövegeket az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlásai alapján.

2. FEJEZET

A támogatás területei

1. SZAKASZ

Gazdasági fejlesztés

21. cikk

A beruházások és a magánszektor fejlesztése

(1) Az együttműködés támogatja azon szükséges nemzeti és/vagy regionális szintű gazdasági és intézményi reformokat valamint politikákat, amelyek célja a magánbefektetések számára kedvező környezet megteremtése és egy dinamikus, élet- és versenyképes magánszektor kialakítása. Az együttműködés támogatja továbbá:

a) az állami és magánszektor közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítását;

b) a vállalkozói képességek és az üzleti kultúra fejlesztését;

c) a privatizációt és a vállalkozási reformot, és

d) a közvetítési és választottbírósági rendszerek kialakítását és modernizálását.

(2) Az együttműködés formálisan és informálisan is támogatja a magánvállalkozások számára nyújtott pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatások minőségének, rendelkezésre állásának és elérhetőségének fejlesztését az alábbiak révén:

a) a magánvállalkozások finanszírozásában mind a hazai, mind a külföldi lakossági megtakarítások elősegítése és növelése olyan támogatási politikák révén, amelyek célja modern pénzügyi szektor kialakítása, beleértve a tőkepiacot, a pénzügyi intézményeket és a fenntartható mikrofinanszírozási műveleteket is;

b) olyan vállalkozási intézmények és közvetítő szervezetek, társaságok, kereskedelmi kamarák és a magánszektorba tartozó helyi szolgáltatók fejlesztése és megerősítése, amelyek nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával támogatják a vállalkozásokat, beleértve a szakmai, műszaki, vezetési, képzési és kereskedelmi támogatási szolgáltatásokat; és

c) támogató intézmények, programok, tevékenységek és kezdeményezések, amelyek a vállalkozásvezetés minden területén hozzájárulnak a technológia, a know-how és a legjobb gyakorlatok kidolgozásához és átadásához.

(3) Az együttműködésnek elő kell mozdítania a vállalkozásfejlesztést pénzügyi és garanciális eszközök, illetve technikai segítségnyújtás révén, amelyek célja, hogy ösztönözze és támogassa a dinamikus, életképes és versenyképes vállalkozások létrehozását, megalapítását, terjeszkedését, diverzifikációját, rehabilitációját, átszervezését, modernizálását vagy privatizálását valamennyi gazdasági ágazatban, valamint az olyan pénzügyi közvetítőkét is, mint a fejlesztésfinanszírozási és kockázati tőke intézmények és lízingtársaságok az alábbiak révén:

a) pénzügyi instrumentumok létrehozása és/vagy megerősítése beruházási tőke formájában;

b) jobb hozzáférés az alapvető forrásokhoz, mint például üzleti információs és tanácsadó, konzultációs vagy technikai segítségnyújtási szolgáltatások;

c) az exporttevékenység bővítése, különösen a kereskedelemmel kapcsolatos minden területen kapacitásbővítés révén; és

d) a cégek közötti kapcsolatok, hálózatok és együttműködés támogatása, beleértve azokat is, amelyek tartalmazzák a technológia és a know-how nemzeti, regionális és AKCS–EU szinteken megvalósuló átadását és a külföldi magánbefektetőkkel kialakított, az AKCS–EK fejlesztési együttműködés célkitűzéseivel és iránymutatásaival összhangban lévő partnerkapcsolatokat.

(4) Az együttműködés támogatja a mikrovállalkozások fejlesztését a pénzügyi és nem pénzügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés és a fejlesztésüknek legjobban megfelelő politika és szabályozási keretrendszer révén; és képzést, illetve információs szolgáltatásokat biztosít a legjobb mikrofinanszírozási gyakorlatokról.

(5) A beruházások és a magánszektor fejlesztése támogatásának makro-, mezo- és mikrogazdasági szinten kell az intézkedéseket és kezdeményezéseket integrálnia.

22. cikk

Makrogazdasági és strukturális reformok és politikák

(1) Az együttműködés támogatja az AKCS erőfeszítéseit az alábbiak végrehajtására:

a) makrogazdasági növekedés és stabilizáció megvalósítása olyan fegyelmezett fiskális és monetáris politikák révén, amelyek eredményeként csökken az infláció, valamint javul a külső és belső pénzügyi egyensúly, az adózási fegyelem megerősítése, a költségvetési átláthatóság és hatékonyság fokozása, illetve az adópolitika minőségének, méltányosságának és összetételének javítása által, és

b) a különböző szereplők szerepének megerősítését célzó strukturális politikák, különösen a magánszektorban, és az üzleti vállalkozások, beruházások és foglalkoztatottság növekedését elősegítő környezet javítása, valamint:

i. a kereskedelmi és devizagazdálkodási rendszer és a devizaszámlák konvertibilitásának liberalizálása, tekintettel az egyes országok sajátos körülményeire;

ii. a munkaerő- és termékpiaci reformok megerősítése;

iii. a pénzügyi rendszerek reformjának ösztönzése, amely segít az életképes banki és nem banki rendszerek, tőkepiacok és pénzügyi szolgáltatások kifejlesztésében, beleértve a mikrofinanszírozást;

iv. a magán és állami szolgáltatások minőségének javítása; és

v. a regionális együttműködés ösztönzése, valamint a makrogazdasági és pénzügyi politikák fokozatos integrálása.

(2) A makrogazdasági politikák és strukturális alkalmazkodási programok felépítésének tükröznie kell az érintett országok társadalmi és politikai hátterét és intézményi kapacitását, és pozitív hatást kell biztosítania a szegénység csökkentésére, valamint a szociális szolgáltatásokhoz elérhetőségére és az alábbi elveken kell alapulnia:

a) elsősorban az AKCS-államok viselik a felelősséget a megoldandó kérdések elemzéséért, valamint a reformok kidolgozásáért és végrehajtásáért;

b) a támogatási programokat az egyes AKCS-államok eltérő helyzetéhez kell igazítani és figyelembe kell venni ezen államok szociális feltételeit, kultúráját és környezetét;

c) el kell ismerni és tiszteletben kell tartani az AKCS-államok jogát arra, hogy önállóan határozzák meg a fejlesztési stratégiáik és prioritásaik irányát és sorrendjét;

d) a reformok ütemének reálisnak és az egyes AKCS-államok kapacitásaival és erőforrásaival összeegyeztethetőnek kell lennie; és

e) a gazdasági és társadalmi reformokról és politikákról a kommunikáció és a lakosság tájékoztatásának fejlesztése.

23. cikk

Gazdasági ágazatfejlesztés

Az együttműködés támogatja a fenntartható politikai és intézményi reformokat, valamint a gazdasági tevékenységek és termelő erőforrások méltányos eléréséhez szükséges beruházásokat, különösen az alábbiak terén:

a) olyan képzési rendszerek fejlesztése, amelyek segítik a termelékenységet mind a formális, mind az informális ágazatokban;

b) a tőke, a hitel és a föld, különös tekintettel a tulajdonjogokra és a használatra;

c) olyan vidékfejlesztési stratégiák kifejlesztése, amelyek célja a részvételen alapuló decentralizált tervezés keretének létrehozása, az erőforrások felosztása és kezelése;

d) a mezőgazdasági termelési stratégiák, a nemzeti és regionális élelmiszerbiztonsági politikák, a vízi erőforrások, a halászati és a tengeri erőforrások fenntartható fejlődése az AKCS-államok kizárólagos gazdasági övezetein belül. Minden, a Közösség és az AKCS-államok között tárgyalható halászati megállapodásban kellő figyelmet kell fordítani az adott terület fejlesztési stratégiáival való összhangra;

e) a gazdasági és technológiai infrastruktúra és szolgáltatások, beleértve a szállítást, a távközlési rendszereket, kommunikációi szolgáltatásokat, valamint az információs társadalom fejlesztését;

f) versenyképes ipari, bányászati és energiaágazat kialakítása a magánszektor bevonásának és fejlesztésének ösztönzésével egyidejűleg;

g) kereskedelemfejlesztés, beleértve a tisztességes kereskedelem fejlesztését;

h) az üzleti vállalkozások, a pénzügyek és a bankrendszer fejlesztése; egyéb szolgáltatási ágazatok;

i) az idegenforgalom fejlesztése; és

j) a tudományos, technológiai és kutatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; beleértve az új technológiák fejlesztését, átadását és átvételét;

k) a termelő területek kapacitásainak növelése, különösen az állami és a magánszektorban.

24. cikk

Idegenforgalom

Az együttműködés célja az AKCS-országok és körzetek idegenforgalmi iparának fenntartható fejlődése, elismerve annak egyre fokozódó fontosságát az AKCS-országok szolgáltatási ágazatának növekedésében és globális kereskedelmük kiterjesztésében, annak képességét a gazdasági tevékenység egyéb ágazatainak ösztönzésére, valamint szerepét a szegénység felszámolásában.

Az együttműködési programok és projektek támogatják az AKCS-országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy létrehozzák és javítsák az országok jogi és intézményi kereteit és a fenntartható idegenforgalmi politikák és programok kidolgozásához és végrehajtásához rendelkezésre álló erőforrásokat, valamint többek között az ágazat, különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyhelyzetének javítását, a beruházások támogatását és előmozdítását, a termékfejlesztést, beleértve az AKCS-országok hazai kultúráinak fejlesztését, valamint az idegenforgalom és a gazdasági tevékenység egyéb ágazatai közötti kapcsolat megerősítését.

2. SZAKASZ

Szociális és humán fejlesztés

25. cikk

A szociális szféra fejlesztése

(1) Az együttműködés támogatja az AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy olyan általános és ágazati politikákat és reformokat hajtsanak végre, amelyek javítják az alapvető szociális infrastruktúra kiterjedését, minőségét és hozzáférhetőségét, valamint figyelembe veszik a helyi igényeket és a legveszélyeztetettebbek és a leghátrányosabb helyzetűek egyedi szükségleteit, és így csökkentik az e szolgáltatások elérésével kapcsolatos egyenlőtlenségeket. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy biztosítsák a közpénzek szociális szférában való elköltésének megfelelő szintjét. Ebben az összefüggésben az együttműködés célja:

a) az oktatás és szakképzés javítása és a technikai képességek és készségek kialakítása;

b) az egészségügyi rendszerek és az élelmezés javítása, az éhezés és az alultápláltság felszámolása, valamint a megfelelő élelmiszerellátás és biztonság biztosítása;

c) a népesedési kérdések integrálása a fejlesztési stratégiákba annak érdekében, hogy javuljon a reprodukciós egészség, az egészségügyi alapellátás és a családtervezés, valamint a nők nemi szervének megcsonkítása megelőzésére;

d) a HIV/AIDS elleni küzdelem serkentése;

e) a háztartási víz biztonságosságának növelése, valamint a biztonságos vízhez való hozzájutás és az ehhez kapcsolódó higiénia javítása;

f) a megfizethető és megfelelő lakás elérhetőségének javítása mindenki számára, az alacsony bevétellel rendelkezők számára alacsony költségű lakhatási programok támogatásával és a városfejlesztés javításával;

g) a társadalmi párbeszédben való részvétel módszereinek népszerűsítésének ösztönzése, az alapvető szociális jogok tiszteletben tartásával együtt.

(2) Az együttműködés támogatja továbbá a kapacitásbővítést olyan szociális területeken, mint a szociálpolitikai tervezéssel kapcsolatos képzési programok és a szociális projektek és programok korszerű módszerei; a technológiai újításhoz és kutatáshoz vezető politikák; a helyi szekértelem bővítése és a partnerség előmozdítása; valamint nemzeti és/vagy regionális szintű kerekasztal-megbeszélések.

(3) Az együttműködés előmozdítja és támogatja a szociális védelmi és biztonsági politikák és rendszerek kidolgozását és végrehajtását a szociális kohézió bővítése, valamint az önálló boldogulás és a helyi közösség szolidaritásának serkentése érdekében. A támogatás középpontjában többek között a gazdasági szolidaritáson alapuló fejlesztési kezdeményezéseknek kell állniuk, különösen a helyi igényekhez és szereplőkhöz igazított szociális fejlesztési alapok létrehozása révén.

26. cikk

A fiatalokkal kapcsolatos ügyek

Az együttműködés támogatja a fiatalok képességeinek kihasználására vonatkozó egységes és átfogó politikák létrehozását is, hogy jobban megvalósuljon társadalmi integrációjuk a képességeik kiteljesítése érdekében. Ebben az összefüggésben az együttműködés támogatja az alábbiakat célzó politikákat, intézkedéseket és műveleteket:

a) a gyermekek és a fiatalok jogainak védelme, különös tekintettel a leánygyermekekre;

b) a fiatalok készségeinek, energiájának, újításainak és képességeinek előmozdítása a gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeik bővítése, valamint a termelő ágazatokban való foglalkoztatásuk kiszélesítése érdekében;

c) a közösségen alapuló intézmények segítése, hogy a gyermekeknek lehetőséget adjanak fizikai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági képességeik fejlesztésére; és

d) a gyermekek társadalomba való újbóli integrációja a konfliktusok utáni helyzetekben, rehabilitációs programok segítségével.

27. cikk

Kulturális fejlesztés

A kultúra területén az együttműködés célja:

a) a kulturális dimenzió integrálása a fejlesztési együttműködés minden szintjén;

b) a kulturális értékek és identitások felismerése, megőrzése és előmozdítása a kultúrák közötti párbeszéd lehetővé tétele érdekében;

c) a kulturális örökség értékének felismerése, megőrzése és elősegítése; a kapacitásfejlesztés támogatása ebben az ágazatban; és

d) a kulturális iparágak fejlesztése, valamint a kulturális javak és szolgáltatások piacra jutási lehetőségeinek bővítése.

3. SZAKASZ

Regionális együttműködés és integráció

28. cikk

Általános megközelítés

Az együttműködés hatékonyan segíti az AKCS-államok által a regionális és körzeti együttműködés és integráció terén saját maguk számára kitűzött célok és prioritások elérését, beleértve a régiók közötti és az AKCS-n belüli együttműködést. A regionális együttműködés kiterjedhet a tengerentúli országokra és területekre (TOT-okra) és a legkülső régiókra. Ebben az összefüggésben az együttműködési támogatás célja:

a) az AKCS-államok világgazdaságba történő fokozatos integrációjának előmozdítása;

b) a gazdasági együttműködés és fejlesztés felgyorsítása az AKCS-államok régióin belül és azok között;

c) a személyek, az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő és a technológia AKCS-országok közötti szabad mozgásának előmozdítása;

d) az AKCS-államok gazdasági diverzifikációjának felgyorsítása, valamint a regionális és körzeti együttműködési politikák összehangolása és harmonizálása, és

e) az AKCS-n belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem előmozdítása.

29. cikk

Regionális gazdasági integráció

A regionális gazdasági integráció területén az együttműködés az alábbiakat támogatja:

a) az alábbiak kapacitásainak fejlesztése és erősítése:

i. az AKCS-államok által a regionális együttműködés és integráció támogatására létrehozott regionális integrációs intézmények és szervezetek, és

ii. a nemzeti kormányok és parlamentek a regionális integráció ügyeiben;

b) az AKCS-államok legkevésbé fejlett országainak a térségi piacok létrehozásában való részvétele és az annak hasznaiból való részesedése előmozdítása;

c) a regionális szintű ágazati reformpolitikák végrehajtása;

d) a kereskedelem és a fizetési forgalom liberalizálása;

e) a határokon átnyúló külföldi és hazai beruházások, valamint a regionális és körzeti gazdasági integrációs kezdeményezések előmozdítása; és

f) a regionális integráció átmeneti nettó költségeinek a költségvetési bevételekre és a fizetési mérlegre gyakorolt hatásai figyelembevétele.

30. cikk

Regionális együttműködés

(1) A regionális együttműködés terén az együttműködés támogatja az olyan funkcionális és tematikus területek széles skáláját, amelyek különösen a közös problémákkal foglalkoznak, és kihasználják a méretgazdaságosságot; ide tartozik:

a) az infrastruktúra, különösen a szállítás és kommunikáció, ezek biztonsága, valamint a szolgáltatások, beleértve a regionális lehetőségek fejlesztését az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) terén;

b) a környezet; a vízkészlet-gazdálkodás és energia;

c) az egészségügy, valamint az oktatás és a szakképzés;

d) a kutatás és a technológiai fejlesztés;

e) a katasztrófákra való felkészülésre és azok hatása enyhítésére vonatkozó regionális kezdeményezések; és

f) egyéb területek, beleértve a fegyverzetellenőrzést, valamint a kábítószer, a szervezett bűnözés, a pénzmosás, a vesztegetés és a korrupció elleni fellépést.

(2) Az együttműködés támogatja az AKCS-országok közötti és azokon belüli együttműködési rendszereket és kezdeményezéseket.

(3) Az együttműködés segít előmozdítani és létrehozni egy regionális politikai párbeszédet a konfliktusok megelőzése és rendezése, az emberi jogok és a demokratizálódás; valamint a fejlesztés különböző résztvevői közötti, különösen a civil társadalmon belüli cserék, kapcsolatépítés és a mobilitás előmozdítása terén.

4. SZAKASZ

Tematikus és több területet érintő ügyek

31. cikk

A nemekkel kapcsolatos kérdések

Az együttműködésnek segítenie kell az olyan politikák és programok megerősítésében, amelyek javítják, biztosítják és kiszélesítik a férfiak és nők egyenlő részvételét a politikai, gazdasági, szociális és kulturális élet minden területén. Az együttműködés segíti a nők hozzáférésének javítását az alapvető jogaik teljes mértékű gyakorlásához szükséges minden erőforráshoz. Részleteiben az együttműködés megfelelő keretrendszert teremt az alábbiak számára:

a) a nemekkel kapcsolatos kérdések integrálása és nemek szerinti megkülönböztetésre érzékeny szemlélet elfogadása a fejlesztési együttműködés minden szintjén, beleértve a makrogazdasági politikákat, stratégiákat és műveleteket; és

b) a nők érdekében olyan meghatározott pozitív intézkedések elfogadásának ösztönzése, mint például:

i. részvétel a nemzeti és helyi politikában;

ii. nőszervezetek támogatása;

iii. hozzáférés az alapvető szociális szolgáltatásokhoz, különösen az oktatáshoz és szakképzéshez, az egészségügyi ellátáshoz és családtervezéshez;

iv. hozzáférés a termelő erőforrásokhoz, különösen a földhöz, a hitelhez és a munkaerőpiachoz; és

v. a nők kiemelt figyelembevétele a sürgősségi segélyprogramokban és rehabilitációs műveletekben.

32. cikk

Környezet és természeti erőforrások

(1) A környezetvédelemmel és a természeti erőforrások fenntartható használatával és kezelésével kapcsolatos együttműködés célja:

a) a fenntartható környezetgazdálkodás elvének kiemelt beépítése a fejlesztési együttműködés minden vonatkozásába, illetve a különböző szereplők által megvalósított támogatási programok és projektek támogatása;

b) a tudományos és műszaki, emberi és intézményi kapacitások kiépítése és/vagy megerősítése valamennyi, a környezetvédelemben érdekelt csoport esetében;

c) a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos kritikus fontosságú kérdések kezelését célzó, valamint az ásványkincsekkel és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni regionális és nemzetközi kötelezettségvállalásokat célzó meghatározott intézkedések és rendszerek támogatása, mint például:

i. trópusi erdők, vízkészletek, tengerparti, tengeri és halászati erőforrások, vadon élő állatok és növények, talaj, biológiai sokféleség;

ii. a sérülékeny ökoszisztémák (pl. korallzátonyok) védelme;

iii. megújuló energiaforrások, különösen a napenergia és az energiahatékonyság;

iv. fenntartható vidék- és városfejlesztés;

v. elsivatagosodás, aszály és erdőirtás;

vi. újító megoldások kifejlesztése a városi környezetvédelmi kérdésekre, és

vii. a fenntartható idegenforgalom előmozdítása.

d) A veszélyes hulladék szállításával és kezelésével kapcsolatos kérdések figyelembevétele.

(2) Az együttműködés az alábbiakat is figyelembe veszi:

a) a kis területű szigeti AKCS-országok sérülékenysége, különös tekintettel az éghajlatváltozás okozta fenyegetésre;

b) a súlyosbodó aszállyal és elsivatagosodással kapcsolatos kérdések, különösen a legkevésbé fejlett és tengerparttal nem rendelkező országok esetében, és

c) intézményfejlesztés és kapacitásbővítés.

33. cikk

Intézményfejlesztés és kapacitásbővítés

(1) Az együttműködés módszeres figyelmet fordít az intézményi szempontokra, és ebben az összefüggésben támogatja az AKCS-államok azon erőfeszítéseit, amelyek az alábbiakat elősegítő struktúrák, intézmények és eljárások kifejlesztésére irányulnak:

a) a demokrácia, az emberi méltóság, a társadalmi igazságosság és pluralizmus előmozdítása és fenntartása, a társadalmakon belüli és azok közötti különbözőségek teljes mértékű tiszteletben tartásával;

b) minden emberi jog és alapvető szabadság egyetemes fenntartásának és teljes mértékű tiszteletben tartásának, illetve betartásának ösztönzése;

c) a jogállamiság kialakítása és megerősítése; az igazságszolgáltatás elérhetőségének javítása az ítélkező rendszerek szakmai jellegének és függetlenségének egyidejű garantálásával; és

d) az átlátható és kiszámítható felelősségteljes kormányzás és ügyintézés biztosítása valamennyi közintézményben.

(2) A felek minden társadalomban együttműködnek a vesztegetés és a korrupció elleni küzdelemben.

(3) Az együttműködés támogatja az AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közintézményeiket a növekedésre és a fejlődésre ható pozitív erőkké alakítsák, és jelentős fejlődést érjenek el a kormányzati szolgáltatások mindennapi emberek életét érintő hatékonysága terén. Ebben az összefüggésben az együttműködés támogatást nyújt az állami szektor reformjához, ésszerűsítéséhez és modernizálásához. Az együttműködési támogatás különösen az alábbiakra összpontosít:

a) a közszolgálatok reformja és modernizálása;

b) jogi és igazságügyi reformok és az igazságszolgáltatási rendszer modernizációja;

c) az államháztartás irányításának javítása és megerősítése;

d) a banki és pénzügyi ágazat reformjainak felgyorsítása;

e) a közvagyon kezelésének javítása és a közbeszerzési eljárások reformja; és

f) politikai, közigazgatási, gazdasági és pénzügyi decentralizálás.

(4) Az együttműködés támogatást nyújt az állami szektor kritikus kapacitásának helyreállításában és bővítésében és a piacgazdaság alapját képező intézmények támogatásában, különösen az alábbiak támogatásával:

a) a piacgazdaság működtetéséhez szükséges jogi és szabályozási adottságok kifejlesztése, beleértve a versenypolitikát és a fogyasztóvédelmi politikát;

b) a politikák elemzéséhez, tervezéséhez, megfogalmazásához és végrehajtásához szükséges kapacitás javítása, különösen a gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kutatási, tudományos, technológiai és innovációs területen;

c) a pénzügyi és monetáris szervezetek modernizálása, megszilárdítása és reformja, valamint eljárások fejlesztése;

d) a decentralizációs politika végrehajtásához és a lakosság fejlesztési folyamatokban való részvételéhez szükséges kapacitás kiépítése helyi és önkormányzati szinten; és

e) a kapacitás fejlesztése más kritikus területeken, például:

i. nemzetközi tárgyalások; és

ii. a külső támogatás kezelése és koordinálása.

(5) Az együttműködés átfogja az együttműködés minden területét és ágazatát a nem állami szereplők felemelkedésének és kapacitásuk fejlesztésének előmozdítására, valamint megerősítse a közöttük és a nemzeti hatóságok között megvalósuló tájékoztatás, párbeszéd és konzultáció struktúráit, a regionális szintet is beleértve.

II. CÍM

GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. FEJEZET

Célkitűzések és alapelvek

34. cikk

Célkitűzések

(1) A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célja az AKCS-államok zökkenőmentes és fokozatos integrálása a világgazdaságba, kellő tekintettel politikai választásukra és fejlesztési prioritásaikra, előmozdítva ezáltal a fenntartható fejlődést, és hozzájárulva a szegénység felszámolásához az AKCS-országokban.

(2) A gazdasági és kereskedelmi együttműködés végső célja, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a teljes értékű részvételt a nemzetközi kereskedelemben. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az AKCS-államok többoldalú kereskedelmi tárgyalásokban történő aktív részvételének szükségességére. Az AKCS-államok jelenlegi fejlettségi szintjét tekintve a gazdasági és kereskedelmi együttműködést olyan irányba kell terelni, hogy lehetővé tegye az AKCS-államok számára a globalizáció kihívásainak történő megfelelést és a nemzetközi kereskedelem új feltételeinek fokozatos átvételét, és ezáltal megkönnyítsék átmenetüket a liberalizált globális gazdaságba.

(3) E célból a gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az AKCS-országok termelési, ellátási és kereskedelmi, valamint a beruházások vonzásával kapcsolatos lehetőségeinek biztosítását kell céloznia. További célja a felek közötti új kereskedelmi lendületet megteremtése, az AKCS-országok kereskedelmi és befektetési politikái megerősítésével és az AKCS-országok kereskedelemmel kapcsolatos valamennyi probléma kezelése terén nyújtott teljesítményének javításával.

(4) A gazdasági és kereskedelmi együttműködést a WTO rendelkezéseinek való teljes mértékű megfeleléssel valósítják meg, beleértve a különleges és differenciált elbánást, figyelembe véve a felek kölcsönös érdekeit, valamint eltérő fejlettségi szintjüket.

35. cikk

Alapelvek

(1) A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek a valódi, megerősített és stratégiai partnerségen kell alapulnia. Alapja továbbá egy olyan átfogó megközelítés, amely a korábbi AKCS–EK egyezmények erősségeire és vívmányaira épít, felhasználva minden rendelkezésre álló eszközt a fent megállapított célkitűzések elérése érdekében a kínálati és a keresleti oldal korlátait célozva. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a kereskedelem-fejlesztési intézkedésekre, mint az AKCS-államok versenyképességét növelő eszközre. Ezért megfelelő súlyt kell helyezni a kereskedelem fejlesztésére az AKCS-államok Közösség által támogatott fejlesztési stratégiáin belül.

(2) A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek az AKCS-államok regionális integrációs kezdeményezéseire kell épülnie, szem előtt tartva, hogy a regionális integráció kulcsfontosságú szerepet játszik az AKCS-államok világgazdaságba való integrálódásában.

(3) A gazdasági és kereskedelmi együttműködésnek figyelembe kell vennie az AKCS-országok és térségek eltérő igényeit és fejlettségi szintjét. Ebben az összefüggésben a felek újólag megerősítik arra irányuló elkötelezettségüket, hogy különleges és differenciált elbánást biztosítanak az AKCS-országok számára, fenntartják a legkevésbé fejlett AKCS-országok számára a különleges elbánását, valamint hogy kellő figyelmet fordítanak a kis területű, tengerparttal nem rendelkező és szigeti országok sérülékenységére.

2. FEJEZET

Új kereskedelmi szabályok

36. cikk

Módozatok

(1) A fent megállapított célkitűzésekre és elvekre tekintettel a felek megállapodnak, hogy új, a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) összeegyeztethető kereskedelmi megállapodásokat kötnek, fokozatosan megszüntetik a közöttük fennálló kereskedelmi akadályokat és bővítik az együttműködést minden, a kereskedelem szempontjából jelentős területen.

(2) A felek megállapodnak, hogy az új kereskedelmi szabályokat fokozatosan kell bevezetni, és ezért elismerik egy előkészítő időszak szükségességét.

(3) Az új kereskedelmi szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében az előkészítő időszak során minden AKCS-ország esetében fenntartják a negyedik AKCS–EK egyezmény szerint alkalmazott, nem kölcsönös kereskedelmi kedvezményeket az e megállapodás V. mellékletében meghatározott feltételek mellett.

(4) Ebben az összefüggésben a felek megerősítik az árucikkekre vonatkozó, e megállapodás V. mellékletéhez csatolt jegyzőkönyvek fontosságát. Egyetértenek abban, hogy azokat szükséges felülvizsgálni az új kereskedelmi szabályok összefüggésében, különösen azoknak a WTO szabályokkal való összeegyeztethetősége tekintetében, az azokból származó előnyök megőrzése céljából, szem előtt tartva a cukorról szóló jegyzőkönyv különleges jogállását.

37. cikk

Eljárások

(1) A gazdasági partnerségi megállapodásokat az előkészítő időszakban kell letárgyalni, amely legkésőbb 2007. december 31-én ér véget. Az új kereskedelmi szabályokra vonatkozó hivatalos tárgyalásokat 2002 szeptemberében kell megkezdeni, és az új kereskedelmi szabályoknak 2008. január 1-jén hatályba kell lépniük, amennyiben a felek ennél korábbi időpontokban nem állapodnak meg.

(2) Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a tárgyalások sikeres lezárásának biztosítására az előkészítő időszakon belül. E célból az új kereskedelmi szabályokra vonatkozó hivatalos tárgyalások megkezdéséig tartó időszakot aktívan fel kell arra használni, hogy megtegyék e tárgyalások kezdeti előkészületeit.

(3) Az előkészítő időszakot fel kell használni az AKCS-országok állami és magánszektorainak kapacitásbővítésére is, beleértve a versenyképesség növelésére, a regionális szervezetek megerősítésére, valamint a regionális kereskedelmi kezdeményezések támogatására irányuló intézkedéseket, adott esetben a költségvetési kiigazítás és a pénzügyi reform segítésével, valamint az infrastruktúra modernizálásával és fejlesztésével valamint a beruházások ösztönzésével.

(4) A felek rendszeresen áttekintik a tárgyalások előkészületeinek előrehaladását, és 2006-ban hivatalosan, átfogóan és az összes országra kiterjedően felülvizsgálják a szabályokat annak biztosítására, hogy ne legyen szükség további időre az előkészületek és a tárgyalások számára.

(5) A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások olyan AKCS-országokkal fognak megindulni, amelyek erre alkalmasnak tekintik magukat az általuk megfelelőnek tartott szinten és az AKCS-csoporton belül megállapodás szerinti eljárásoknak megfelelően, figyelembe véve az AKCS-n belüli regionális integrációs folyamatot.

(6) 2004-ben a Közösség értékeli azon legkevésbé fejlett országok közé nem tartozó országok helyzetét, amelyek a Közösséggel való konzultációt követően úgy határoznak, hogy nincsenek olyan helyzetben, hogy gazdasági partnerségi megállapodásokat kössenek, és megvizsgálja az összes alternatív lehetőséget annak érdekében, hogy olyan új kereskedelmi keretet biztosítsanak ezen országok számára, amely egyenértékű meglévő helyzetükkel, és összeegyeztethető a WTO-szabályokkal.

(7) A gazdasági partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások célja nevezetesen a felek közötti kereskedelmi korlátok fokozatos megszüntetésére vonatkozó ütemterv kialakítása, a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban. A Közösség oldaláról a kereskedelem liberalizálásának alapja az acquis, célja pedig az AKCS-országok jelenlegi piaci hozzáférésének fejlesztése, többek között a származási szabályok felülvizsgálata által. A tárgyalásoknak figyelembe kell venniük a fejlettségi szintet és a kereskedelmi intézkedések társadalmi-gazdasági hatását az AKCS-országokra, valamint ezek lehetőségét a liberalizációs folyamat átalakítására és gazdaságaik hozzáigazítására. A tárgyalások során ezért a lehető legrugalmasabban kell a megfelelő átmeneti időszakot, a végleges termékkört megállapítani, figyelembe véve az érzékeny ágazatokat, valamint a vámok leépítésének ütemezésében fellelhető aszimmetria mértékét, összhangban maradva az akkor hatályos WTO-szabályokkal.

(8) A felek szorosan együttműködnek és együttműködnek a WTO-n belül az elért megállapodások védelme céljából, különös tekintettel az elérhető rugalmasság mértékére.

(9) A Közösség 2000-ig elindít egy folyamatot, amely a többoldalú kereskedelmi tárgyalások végéig, de legkésőbb 2005-ben lehetővé teszi az összes legkevésbé fejlett országból származó alapvetően valamennyi termék vámmentességét a negyedik AKCS–EK egyezmény jelenlegi kereskedelmi rendelkezéseinek szintjére építve, amely egyszerűsíti és áttekinti a kiviteleikre vonatkozó származási szabályokat, a kumulációs rendelkezéseket is beleértve.

38. cikk

A miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság

(1) Megalakul az AKCS–EK miniszteri szintű kereskedelmi vegyes bizottság.

(2) A miniszteri szintű kereskedelmi bizottság különleges figyelmet fordít a jelenlegi többoldalú kereskedelmi tárgyalásokra, és megvizsgálja a szélesebb liberalizálási kezdeményezések hatását az AKCS–EK kereskedelemre és az AKCS-országok gazdaságainak fejlesztésére. Megtesz minden szükséges ajánlást azzal a céllal, hogy megőrizze az AKCS–EK kereskedelmi megállapodások előnyeit.

(3) A miniszteri szintű kereskedelmi bizottság évente legalább egyszer ülésezik. Eljárási szabályzatát a Miniszterek Tanácsa állapítja meg. Tagjai az AKCS-államok és a Közösség képviselői.

3. FEJEZET

Együttműködés a nemzetközi fórumokon

39. cikk

Általános rendelkezések

(1) A felek hangsúlyozzák a WTO-ban, valamint az egyéb fontos nemzetközi szervezetekben való aktív részvételük fontosságát azáltal, hogy e szervezetek tagjaivá válnak, és szorosan követik azok napirendjét és tevékenységét.

(2) Megállapodnak, hogy szorosan együttműködnek közös érdekeik felismerésében és előmozdításában a nemzetközi kereskedelemben és együttműködésben, különösen a WTO-n belül, beleértve a részvételt a jövőbeni többoldalú kereskedelmi tárgyalások napirendjének meghatározásában és végrehajtásában. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a közösségi és egyéb piacokhoz való hozzáférés javítására az AKCS-országokból származó termékek és szolgáltatások esetében.

(3) Egyetértenek a WTO-szabályok rugalmassága fontosságában az AKCS fejlettségi szintjének, valamint a kötelezettségeik teljesítése során tapasztalt nehézségek figyelembevételében. Egyetértenek továbbá a technikai segítségnyújtás szükségességében, hogy képessé tegyék az AKCS-országokat kötelezettségvállalásaik teljesítésére.

(4) A Közösség az e megállapodásban megállapított rendelkezésekkel összhangban egyetért az AKCS-országok azon erőfeszítéseinek támogatásával, hogy aktív tagjai legyenek e szervezeteknek az e megállapodások tárgyalásához, az azokban való eredményes részvételhez, valamint azok felügyeletéhez és végrehajtásához szükséges kapacitás fejlesztése révén.

40. cikk

Árucikkek

(1) A felek felismerik annak szükségességét, hogy biztosítsák a nemzetközi árupiacok jobb működését és növeljék a piac átláthatóságát.

(2) Megerősítik hajlandóságukat a közöttük megvalósuló konzultációk továbbfejlesztésére az árukkal foglalkozó nemzetközi fórumokon és szervezetekben.

(3) E célból bármely fél kérésére eszmecserét kell tartani:

- a meglévő nemzetközi megállapodások vagy a szakosodott kormányközi munkacsoportok működése vonatkozásában azok fejlesztése és eredményesebbé tétele céljából a piaci tendenciákkal összhangban,

- amennyiben nemzetközi megállapodás megkötését vagy megújítását javasolják, vagy szakosodott kormányközi munkacsoportot hoznak létre.

Az ilyen eszmecserék célja valamennyi fél érdekeinek figyelembevétele. Azok szükség esetén a miniszteri szintű kereskedelmi bizottság keretében kerülnek megrendezésre.

4. FEJEZET

A szolgáltatások kereskedelme

41. cikk

Általános rendelkezések

(1) A felek hangsúlyozzák a szolgáltatások fokozódó fontosságát a nemzetközi kereskedelemben, valamint azok jelentős hozzájárulását a gazdasági és társadalmi fejlődéshez.

(2) Újólag megerősítik a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) belül tett kötelezettségvállalásaikat, és hangsúlyozzák az AKCS szolgáltatásokat nyújtóival szembeni különleges és differenciált elbánás szükségességét.

(3) A szolgáltatások kereskedelmének a GATS XIX. cikkében előírt fokozatos liberalizálását célzó tárgyalások keretében a Közösség vállalja, hogy megértő figyelmet szentel az AKCS-országok EK ütemterv szerinti fejlesztési prioritásainak azzal a céllal, hogy azok megfeleljenek sajátos érdekeiknek.

(4) A felek megállapodnak továbbá a gazdasági partnerségi megállapodás szerinti bővítési célkitűzésről, hogy miután némi tapasztalatot szereztek a GATS szerinti legnagyobb kedvezményes elbánás (LKV) alkalmazásában, partnerségük terjedjen ki a szolgáltatások liberalizálására a GATS rendelkezéseinek megfelelően, különösen a fejlődő országok liberalizációs megállapodásokban való részvételére vonatkozó rendelkezéseinek.

(5) A Közösség támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a szolgáltatásnyújtási kapacitásuk megerősítése érdekében. Különös figyelmet kell fordítani a munkaerővel, üzleti vállalkozással, elosztással, pénzüggyel, idegenforgalommal, kultúrával, építőiparral és a kapcsolódó mérnöki szolgáltatásokkal kapcsolatos szolgáltatásokra azzal a céllal, hogy növeljék ezek versenyképességét, és ezáltal növeljék az áruk és szolgáltatások kereskedelmének értékét és nagyságrendjét.

42. cikk

Tengeri szállítás

(1) A felek elismerik a biztonságos és tiszta tengeri környezetben megvalósuló, költséghatékony és eredményes, és ezáltal a gazdasági és a kereskedelmi fejlesztések egyik fő hajtóerejét képező tengeri szállítási szolgáltatások, mint a nemzetközi kereskedelmet megkönnyítő fő szállítási mód fontosságát.

(2) Vállalják, hogy elősegítik a tengeri szállítás liberalizálását, és e célból hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi tengeri szállítási piac korlátozások nélküli, megkülönböztetésmentes és kereskedelmi alapú elérésének elvét.

(3) Többek között mindegyik fél a saját hajói számára biztosítottnál nem kevésbé kedvezményes elbánásban részesíti a másik fél állampolgárai vagy gazdasági társaságai által üzemeltetett, illetve bármely fél területén lajstromozott hajókat a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai valamint az azokkal kapcsolatos díjak és terhek, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében.

(4) A Közösség támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit a költséghatékony és eredményes tengeri szállítási szolgáltatások fejlesztésére és előmozdítására azzal a céllal, hogy fokozzák az AKCS-szereplők részvételét a nemzetközi hajózási szolgáltatásokban.

43. cikk

Informatikai és kommunikációs technológiák és az információs társadalom

(1) A felek felismerik az informatikai és kommunikációs technológiák, valamint az információs társadalomban való aktív részvétel fontos szerepét, mint az AKCS-országok sikeres világgazdasági integrációjának előfeltételét.

(2) Újólag megerősítik ezért a meglévő többoldalú megállapodások, különösen a GATS-hoz csatolt, az alapvető távközlésről szóló jegyzőkönyv alapján fennálló kötelezettségeiket, és meghívják az e megállapodásokban még nem részes AKCS-országokat, hogy csatlakozzanak azokhoz.

(3) Megállapodnak továbbá, hogy teljes mértékben és aktívan részt vesznek minden, e területen esetlegesen folytatott jövőbeni nemzetközi tárgyalásban.

(4) A felek ezért intézkedéseket tesznek, amelyek az AKCS-országok lakosai számára könnyű hozzáférést tesznek lehetővé az informatikai és telekommunikációs technológiákhoz, többek között az alábbi intézkedések révén:

- a megfizethető megújuló energiaforrások használatának fejlesztése és ösztönzése,

- a kiterjedtebb, alacsony költségű vezeték nélküli technológiák fejlesztése és telepítése.

(5) A felek megállapodnak abban is, hogy fokozzák a közöttük megvalósuló együttműködést az informatikai és kommunikációi technológiák, valamint az információs társadalom terén. Ezen együttműködésnek különösen a kommunikációs rendszerek fokozottabb nemzeti, regionális és nemzetközi szintű kiegészítő jellegére és összehangolására, valamint az új technológiák átvételére kell irányulnia.

5. FEJEZET

A kereskedelemmel kapcsolatos területek

44. cikk

Általános rendelkezések

(1) A felek elismerik a kereskedelemmel kapcsolatos új területek növekvő fontosságát az AKCS-államok fokozatos világgazdasági integrációjának lehetővé tételében. Ezért megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket e területeken azáltal, hogy teljes és összehangolt részvételt valósítanak meg a vonatkozó nemzetközi fórumokon és megállapodásokban.

(2) A Közösség az e megállapodásban megállapított rendelkezésekkel összhangban támogatja az AKCS-államok erőfeszítéseit és a felek között megállapodás szerinti fejlesztési stratégiákat, amelyek célja, hogy megerősítse a kereskedelem valamennyi területének kezelésével kapcsolatos kapacitásukat, beleértve szükség szerint az intézményi keretek javítását és támogatását.

45. cikk

Versenypolitika

(1) A felek egyetértenek abban, hogy a hatékony és stabil versenypolitikák és szabályok bevezetése és végrehajtása kulcsfontosságú a befektetésbarát környezet, a fenntartható iparosodási folyamat és a piaci hozzáférés átláthatóságának javítása és biztosítása érdekében.

(2) A stabil verseny torzulásának kiküszöbölése érdekében és kellő figyelmet fordítva az egyes AKCS-országok különböző fejlettségi szintjeire és gazdasági szükségleteire, vállalják nemzeti és regionális szabályok és politikák végrehajtását, beleértve a vállalkozások közötti megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és a vállalkozások által megvalósított összehangolt magatartások felügyeletét és meghatározott feltételek melletti megtiltását, amennyiben azok célja vagy hatása a verseny kizárása, korlátozása vagy torzítása. A felek megállapodnak továbbá, hogy megtiltják, hogy egy vagy több vállalkozás a Közösség vagy az AKCS-államok területén lévő közös piacon meglévő erőfölényével visszaéljen.

(3) A felek megállapodnak abban is, hogy megerősítik az együttműködést e területen azzal a céllal, hogy hatékony versenypolitikákat fogalmazzanak meg és támogassanak a megfelelő nemzeti versenyhivatalokkal együtt, amelyek fokozatosan biztosítják a versenyszabályok hatékony betartatását mind a magánvállalkozásokkal, mind az állami vállalatokkal. Az együttműködésnek e területen ki kell terjednie a támogatásra különösen a megfelelő jogi keret megfogalmazásában és annak közigazgatási végrehajtásában, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országok különleges helyzetére.

46. cikk

A szellemi tulajdonjog oltalma

(1) A felek többoldalú tárgyalásokban elfoglalt álláspontjainak sérelme nélkül a felek elismerik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok biztosításának, valamint a TRIPS hatálya alá tartozó egyéb jogok megfelelő és hatékony szintű oltalmának szükségességét, beleértve a földrajzi árujelzők oltalmát is, a nemzetközi előírásokkal összhangban és azzal a céllal, hogy csökkentsék a kétoldalú kereskedelem torzulásait és akadályait.

(2) Ebben az összefüggésben hangsúlyozzák a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS), a WTO-megállapodás és a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) betartásának fontosságát.

(3) Egyetértenek továbbá annak szükségességében, hogy csatlakozzanak a TRIPS-megállapodás I. részében említett, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló valamennyi vonatkozó nemzetközi egyezményhez, saját fejlettségi szintjüknek megfelelően.

(4) A Közösség, annak tagállamai és az AKCS-országok mérlegelhetik olyan megállapodások megkötését, amelyek célja a felek különös érdeklődésére számot tartó termékek védjegyeinek és a földrajzi árujelzőinek oltalma.

(5) E megállapodás alkalmazásában a szellemi tulajdonjog különösen kiterjed a szerzői jogra, beleértve a számítógépes programok szerzői jogát, a szomszédos jogokra, beleértve a formatervezési mintákat, valamint az olyan ipari tulajdonra, amely tartalmazza a használati mintákat, a szabadalmakat, beleértve a biotechnológiai találmányok és növényváltozatok, illetve más hatékony sui generis rendszer, ipari minta, földrajzi árujelző, az eredetmegjelölések, áru- és szolgáltatásvédjegy, integrált áramkörök topográfiájának oltalmát is, valamint az adatbázisok jogi védelmét az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Konvenció 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny ellen és a know-howra vonatkozó, nyilvánosságra nem hozott bizalmas információ védelmét.

(6) A felek megállapodnak továbbá, hogy megerősítik együttműködésüket e területen. Kérésre és a kölcsönösen megállapodás szerinti feltételek mellett az együttműködés kiterjed többek között az alábbi területekre: a szellemi tulajdonjogok oltalmát és érvényesítését célzó törvények és rendeletek előkészítése, a jogosultak által az ilyen jogokkal való visszaélés és a versenytársak részéről az ilyen jogok megsértésének megelőzése, belföldi és regionális hivatalok és egyéb ügynökségek létrehozása és megerősítése, a betartatásban és oltalomban résztvevő regionális szellemi tulajdonjogi szervezetek támogatását, a személyzet képzésével együtt.

47. cikk

Szabványosítás és tanúsítás

(1) A felek megállapodnak, hogy szorosabban együttműködnek a szabványosítás, tanúsítás és minőségbiztosítás terén, hogy megszüntessék a szükségtelen technikai korlátokat, és csökkentsék a közöttük e területen fennálló különbséget a kereskedelem lehetővé tétele érdekében.

Ebben az összefüggésben újból megerősítik a kereskedelem technikai akadályairól szóló, a WTO-megállapodáshoz mellékelt megállapodás (TBT-megállapodás) alapján tett kötelezettségvállalásukat.

(2) A szabványosításban és a tanúsításban megvalósuló együttműködés célja, hogy előmozdítsa a felek között a kompatibilis rendszereket, és különösen az alábbiakat foglalja magában:

- a TBT-megállapodással összhangban lévő intézkedések a nemzetközi műszaki szabályzatok, szabványok és megfelelőség-értékelési eljárások fokozottabb használatának előmozdítására, beleértve az ágazatspecifikus intézkedéseket, összhangban az AKCS-országok gazdasági fejlettségének szintjével,

- együttműködés a minőségirányítás és -biztosítás terén az AKCS-államok számára fontossággal bíró, kiválasztott ágazatokban,

- a kapacitásbővítési kezdeményezések támogatása az AKCS-országokban a megfelelőségértékelés, a metrológia és a szabványosítás területein,

- működő összeköttetések kialakítása az AKCS és az európai szabványosítási, megfelelőség-értékelési és tanúsítási intézmények között.

(3) A felek vállalják, hogy megfelelő időben fontolóra veszik a kölcsönös elismerési megállapodások tárgyalását a közös gazdasági érdeklődésre számot tartó ágazatokban.

48. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

(1) A felek elismerik, hogy minden egyes félnek joga van egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések elfogadására és érvényesítésére az emberek, állatok és növények életének és egészségének megóvásához, figyelemmel arra a követelményre, hogy ezek az intézkedések általánosságban nem képezik a kereskedelem önkényes megkülönböztetésének eszközét vagy rejtett kereskedelmi korlátozását. E célból a felek újólag megerősítik az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló, a WTO-megállapodáshoz mellékelt megállapodás (SPS-megállapodás) alapján vállalt elkötelezettségüket, figyelembe véve eltérő fejlettségi szintjeiket.

(2) Vállalják továbbá, hogy megerősítik az összehangolást, a konzultációt és a tájékoztatást a javasolt egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések közlése és alkalmazása tekintetében az SPS-megállapodással összhangban, ha ezen intézkedések valamely fél érdekeit érinthetik. Megállapodnak abban is, hogy előzetesen konzultálnak és egyeztetnek az Élelmiszerkönyvön, a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalon és a nemzetközi növényvédelmi egyezményen belül azzal a céllal, hogy támogassák közös érdekeiket.

(3) A felek megállapodnak, hogy megerősítik együttműködésüket azzal a céllal, hogy e téren megerősítsék az AKCS-országokban az állami és magánszektor kapacitását.

49. cikk

Kereskedelem és környezetvédelem

(1) A felek újból megerősítik kötelezettségvállalásukat, hogy oly módon mozdítják elő a nemzetközi kereskedelem fejlesztését, hogy biztosítsák a környezettel való fenntartható és stabil gazdálkodást az e területen létrejött nemzetközi egyezményekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban, valamint kellő figyelemmel az országok eltérő fejlettségi szintjére. Egyetértenek abban, hogy a környezetvédelmi intézkedések tervezésében és végrehajtásában figyelembe kell venni az AKCS-államok különleges szükségleteit és követelményeit.

(2) Szem előtt tartva a riói elveket és a kereskedelem és a környezetvédelem egymást kölcsönösen támogató jellegének erősítése céljából a felek megállapodnak, hogy fokozzák az együttműködést e területen. Az együttműködés célja különösen az összefüggő nemzeti, regionális és nemzetközi politikák támogatása, az áruk és szolgáltatások környezetvédelemmel kapcsolatos minőségellenőrzésének fokozása, a környezetbarát termelési módszerek javítása a vonatkozó ágazatokban.

50. cikk

Kereskedelmi és munkaügyi előírások

(1) A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezményei által meghatározott és nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi előírások iránt, különös tekintettel az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra, valamint a kényszermunka, a gyermekmunka legrosszabb formáinak megszüntetésére és a foglalkoztatás tekintetében a megkülönböztetésmentességre.

(2) Megállapodnak, hogy e téren fokozzák az együttműködést, különösen a következő területeken:

- információcsere a vonatkozó jogszabályokról és munkaügyi szabályozásról,

- nemzeti munkaügyi jogszabályok megfogalmazása és a meglévő jogszabályok végrehajtása,

- oktatási és tájékoztató-ismeretterjesztő programok,

- a nemzeti jogszabályok és munkaügyi szabályozások betartásának kikényszerítése.

(3) A felek egyetértenek, hogy a munkaügyi előírásokat nem szabad protekcionista kereskedelmi célokra felhasználni.

51. cikk

Fogyasztóvédelmi politika és a fogyasztók egészségvédelme

(1) A felek megállapodnak, hogy fokozzák együttműködésüket a fogyasztóvédelmi politika és a fogyasztók egészségvédelme terén, kellő tekintettel a kereskedelem korlátozásának elkerülését célzó belföldi jogszabályokra.

(2) Az együttműködés célja különösen az intézményi és műszaki kapacitás javítása e területen, a veszélyes termékekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás sürgősségi riasztási rendszereinek létrehozása, a termékekkel és a termékbiztonsággal kapcsolatos utólagos piaci felügyelet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere, a kínált termékek és szolgáltatások áraival és jellemzőivel kapcsolatos fogyasztói tájékoztatás javítása, a független fogyasztói szervezetek, illetve a fogyasztói érdekvédelmi képviselők közötti kapcsolatok fejlesztésének ösztönzése, a fogyasztóvédelmi politikák és rendszerek összeegyeztethetőségének javítása, a káros és tisztességtelen üzleti magatartás kivizsgálásával kapcsolatos jogszabályok kikényszerítésével és együttműködés betartásával és előmozdításával kapcsolatos értesítés, valamint kiviteli tilalmak végrehajtása a felek közötti kereskedelemben olyan áruk és szolgáltatások esetében, amelyek forgalomba hozását megtiltották a termelő országban.

52. cikk

Adókra vonatkozó külön szabályok

(1) A IV. melléklet 31. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül az e megállapodás rendelkezéseivel vagy az e megállapodás szerint elfogadott bármely szabályokkal összhangban megadott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik azon adókedvezményekre, amelyeket a felek biztosítanak vagy a jövőben biztosítani fognak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy egyéb adózási megállapodások, illetve hazai fiskális szabályozás alapján.

(2) E megállapodásban vagy az e megállapodás alapján elfogadott bármely szabályozásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi fiskális szabályozás alapján.

(3) E megállapodásban vagy az e megállapodás alapján elfogadott bármely szabályozásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a feleket abban, hogy a fiskális jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék a különösen a lakóhelyük vagy a tőkebefektetésük helye szerint eltérő helyzetben lévő adófizetőket.

6. FEJEZET

Együttműködés más területeken

53. cikk

Halászati megállapodások

(1) A felek kinyilvánítják készségüket, hogy arra irányuló halászati megállapodásokról tárgyaljanak az AKCS-államokban folyó halászati tevékenységek kölcsönösen kielégítő feltételeinek garantálására.

(2) Az ilyen megállapodások megkötésekor vagy végrehajtásakor az AKCS-államok nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést a Közösséggel szemben vagy a tagállamok között, az azonos földrajzi területen belüli fejlődő országokra vonatkozó különleges szabályok sérelme nélkül, a kölcsönös halászati megállapodásokat is beleértve, és a Közösség sem különbözteti meg hátrányosan az AKCS-államokat.

54. cikk

Élelmiszerbiztonság

(1) Tekintettel az elérhető mezőgazdasági termékekre, a Közösség vállalja annak biztosítását, hogy az export-visszatérítések előzetesen a továbbiakban rögzíthetők legyenek minden AKCS-állam esetében az említett államok által kifejezett élelmiszerigényre figyelemmel meghatározott termékkör vonatkozásában.

(2) Az előzetes rögzítés egy évre szól, és minden évben alkalmazni kell e megállapodás élettartama során, annak tudomásul vételével, hogy a visszatérítés szintjének meghatározására a Bizottság által szokásosan használt módszerekkel összhangban kerül sor.

(3) Különmegállapodásokat lehet kötni azon AKCS-államokkal, amelyek ezt kérik a saját élelmiszerbiztonsági politikáik összefüggésében.

(4) A (3) bekezdésben említett különmegállapodások nem veszélyeztethetik az AKCS térségein belüli termelést és kereskedelmi forgalmat.

4. RÉSZ

FEJLESZTÉSFINANSZÍROZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Célkitűzések, alapelvek, iránymutatások és jogosultság

55. cikk

Célkitűzések

A fejlesztésfinanszírozási együttműködés célkitűzése, hogy a megfelelő pénzügyi források és technikai segítségnyújtás biztosítása révén támogassa és elősegítse az AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elérjék az e megállapodásban megfogalmazott célkitűzéseiket a kölcsönös érdek alapján és az egymásrautaltság szellemében.

56. cikk

Alapelvek

(1) A fejlesztésfinanszírozási együttműködést az AKCS-államok által mind nemzeti, mind regionális szinten megállapított fejlesztési célok, stratégiák és prioritások alapján és azokkal összhangban kell megvalósítani. Figyelembe kell venni azok eltérő földrajzi, társadalmi és kulturális jellemzőit, valamint egyedi lehetőségeiket. Az együttműködés ezen felül

a) előmozdítja a helyi tulajdonosságot a fejlesztési folyamat minden szintjén;

b) tükrözi a kölcsönös jogokon és kötelezettségeken alapuló partnerséget;

c) hangsúlyozza a kiemelkedően koncessziós feltételek mellett és folyamatos alapon biztosított erőforrások áramlásával kapcsolatos kiszámíthatóság és biztonság fontosságát;

d) rugalmas és az egyes AKCS-államok helyzetének megfelelő, valamint alkalmazkodik az érintett projekt vagy program egyedi jellegéhez, és

e) biztosítja a hatékonyságot, az összehangoltságot és a következetességet.

(2) Az együttműködés különleges elbánást biztosít a legkevésbé fejlett AKCS-országok számára, és megfelelően figyelembe veszi a tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-országok sérülékenységét. Emellett foglalkozik a konfliktust követő helyzetben lévő országok sajátos szükségleteivel is.

57. cikk

Iránymutatások

(1) Az e megállapodás keretében finanszírozott tevékenységeket az AKCS-államok és a Közösség szoros együttműködésével kell megvalósítani, felismerve a partnerek közötti egyenlőség koncepcióját.

(2) Az AKCS-államok felelőssége az alábbiakra terjed ki:

a) az indikatív programok alapját képező célkitűzések és prioritások meghatározása;

b) a projektek és programok kiválasztása;

c) a projektek és programok dokumentációinak elkészítése és bemutatása;

d) szerződések előkészítése, tárgyalása és megkötése;

e) projektek és programok végrehajtása és irányítása, és

f) projektek és programok fenntartása.

(3) A fenti rendelkezések sérelme nélkül a támogatható nem állami szereplők felelősek az őket érintő programok és projektek tervezéséért és végrehajtásáért.

(4) Az AKCS-államok és a Közösség együttesen felelősek az alábbiakért:

a) a fejlesztésfinanszírozási együttműködés iránymutatásainak kialakítása a közös intézményeken belül;

b) indikatív programok elfogadása;

c) projektek és programok felülvizsgálata;

d) a pályázati felhívásokban és szerződésekben való részvétel egyenlő feltételeinek biztosítása;

e) a projektek és programok hatásainak és eredményeinek figyelemmel kísérése és felülvizsgálata; és

f) a projektek és programok megfelelő, azonnali és hatékony végrehajtásának biztosítása.

(5) A Közösség felelős a projektekkel és programokkal kapcsolatos finanszírozási döntések meghozataláért.

(6) Ha ez a megállapodás másként nem rendelkezik, minden, a felek bármelyikének jóváhagyását igénylő határozatot jóvá kell hagyni vagy jóváhagyottnak kell nyilvánítani a másik fél értesítésétől számított 60 napon belül.

58. cikk

Jogosultság a finanszírozásra

(1) A következő szervezetek vagy szervek jogosultak az e megállapodás alapján biztosított pénzügyi támogatásra:

a) az AKCS-államok;

b) a regionális vagy államközi szervek, amelyekhez egy vagy több AKCS-állam tartozik, és amelyeket ilyen államok felhatalmaztak, és

c) az AKCS-államok és a Közösség által meghatározott különös célkitűzések elérésére létrehozott közös szervek.

(2) Az érintett AKCS-állam vagy AKCS-államok egyetértésétől függően az alábbiak is jogosultak pénzügyi támogatásra:

a) az AKCS-államok nemzeti és/vagy regionális állami vagy félállami ügynökségei, szervezeti egységei vagy helyi hatóságai és különösen azok pénzügyi intézményekei és fejlesztési bankjai;

b) az AKCS-államokon belüli gazdasági társaságok, cégek és egyéb magánszektorbeli szervezetek és szereplők;

c) a Közösség valamely tagállamának vállalkozásai, hogy a saját hozzájárulásuk mellett képesek legyenek termelő projekteket felvállalni valamely AKCS-állam területén;

d) az AKCS-államok vagy a Közösség pénzügyi közvetítő szervezetei, amelyek biztosítják, támogatják és finanszírozzák a magánbefektetéseket az AKCS-államokban; és

e) a decentralizált együttműködés szereplői, valamint az AKCS-államok és a Közösség egyéb nem állami szereplői.

2. FEJEZET

A finanszírozás alkalmazási köre és jellege

59. cikk

Az érintett AKCS-állam vagy államok által mind nemzeti, mind regionális szinten létrehozott prioritások keretében támogatás adható az e megállapodásban kifejtett célkitűzésekhez hozzájáruló projektek, programok és más tevékenységi formák számára.

60. cikk

A finanszírozás alkalmazási köre

A finanszírozás alkalmazási köre a figyelembe vett tevékenységek fajtáitól és szükségleteitől függően kiterjedhet többek között az alábbiak támogatására:

a) az AKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-problémáinak enyhítéséhez hozzájáruló intézkedések;

b) makrogazdasági és strukturális reformok és politikák;

c) az exportjövedelmek instabilitásából fakadó kedvezőtlen hatások enyhítése;

d) ágazati politikák és reformok;

e) intézményi fejlesztés és kapacitásbővítés;

f) technikai együttműködési programok; és

g) humanitárius és gyorssegély, beleértve a menekültek és hontalanok számára nyújtott segélyt, a rövid távú rehabilitációs intézkedéseket, valamint a katasztrófákra való felkészülést.

61. cikk

A finanszírozás jellege

(1) A finanszírozás jellege többek között az alábbiakra terjed ki:

a) projektek és programok;

b) hitelkeretek, garanciarendszerek és részvétel a saját tőkében;

c) költségvetési támogatás, akár közvetlenül olyan AKCS-államok számára, amelyek pénznemei konvertibilisek és szabadon átutalhatók, akár közvetetten a partnerek részéről a különféle közösségi eszközök által létrehozott pénzeszközökből;

d) a projektek és programok hatékony kezeléséhez és felügyeletéhez szükséges emberi és dologi erőforrások;

e) ágazati és általános importtámogatási programok, amelyek az alábbi formákat ölthetik:

i. közvetlen beszerzéssel megvalósuló ágazati behozatali programok, a termelőrendszer bemenetei és a szociális szolgáltatások fejlesztését biztosító ellátás finanszírozását is beleértve;

ii. az ágazati behozatal finanszírozására részletekben felszabadított deviza formájában megvalósuló ágazati behozatali programok, és

iii. a termékek széles skáláját átfogó általános behozatal finanszírozására részletekben felszabadított deviza formájában megvalósuló ágazati behozatali programok.

(2) A makrogazdasági és ágazati reformok támogatása érdekében közvetlen költségvetési támogatást kell biztosítani, amennyiben:

a) a közkiadások kezelése kielégítően átlátható, felelős és hatékony;

b) az ország által önállóan létrehozott, jól körülírt és a fő adományozók által jóváhagyott makrogazdasági és ágazati politikák vannak érvényben, és

c) a közbeszerzés nyitott és átlátható.

(3) Hasonló közvetlen költségvetési támogatást kell nyújtani fokozatosan az egyéni projekteket felváltó ágazati politikák részére.

(4) A fent meghatározott behozatali programok vagy költségvetési támogatás instrumentumai felhasználhatók a régión belüli gazdasági liberalizálás támogatására irányuló, nettó átmeneti költségeket eredményező reformokat végrehajtó, támogatható AKCS-országok támogatására is.

(5) A megállapodás keretében az Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban "az alap"), beleértve a partneralapokat, az előző alapok fel nem használt egyenlegét, az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban "a bank") saját forrásait, és adott esetben az Európai Közösség költségvetéséből lehívott megfelelő erőforrásokat az e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló projektek, programok és egyéb tevékenységi formák támogatására kell felhasználni.

(6) Az e megállapodásban biztosított pénzeszközöket fel lehet használni a projektek és programok helyi és külföldi költségeinek fedezésére, az ismétlődő költségek finanszírozását is beleértve.

II. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. FEJEZET

Pénzügyi erőforrások

62. cikk

Teljes összeg

(1) Az e megállapodásban meghatározott célokra a Közösség pénzügyi támogatásának teljes összegére, valamint a finanszírozás részletes feltételrendszerére vonatkozó rendelkezéseket a megállapodás melléklete írja elő.

(2) Amennyiben egy AKCS-állam nem erősíti meg vagy felmondja a megállapodást, a felek kiigazítják az I. mellékletben foglalt pénzügyi jegyzőkönyvben előírt források összegeit. A pénzügyi erőforrások kiigazítását kell alkalmazni akkor is, ha

a) olyan új AKCS-államok csatlakoznak a megállapodáshoz, amelyek nem vettek részt a tárgyalásokban, és

b) a Közösséget kibővítik.

63. cikk

A finanszírozás módszerei

Az egyes projektek és programok finanszírozásának módját az érintett AKCS-állam vagy államok és a Közösség együttesen határozzák meg az alábbiakra hivatkozással:

a) a fejlettségi szint, a földrajzi helyzet, valamint ezen államok gazdasági és pénzügyi körülményei;

b) a projekt vagy program jellege, annak gazdasági vagy pénzügyi megtérülése, illetve társadalmi és kulturális hatása, és

c) kölcsönök esetében az azok visszafizetését garantáló tényezők.

64. cikk

Továbbkölcsönzési tevékenységek

(1) A pénzügyi támogatás hozzáférhetővé tehető az érintett AKCS-államok számára vagy azokon keresztül, vagy – e megállapodás rendelkezéseire is figyelemmel – a támogatható pénzügyi intézményeken keresztül, illetve közvetlenül bármely más, támogatható kedvezményezett számára. Amennyiben a végső kedvezményezettnek közvetítő szervezet útján vagy közvetlenül a magánszektorbeli végső kedvezményezett részére nyújtanak pénzügyi támogatást:

a) a végső kedvezményezettnek közvetítő szervezet útján vagy közvetlenül a magánszektorbeli végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának feltételeit a finanszírozási megállapodásban vagy kölcsönszerződésben kell megállapítani, és

b) a közvetítő szervezet számára a továbbkölcsönzési műveletből vagy a magánszektorbeli végső kedvezményezett számára történő közvetlen kölcsönnyújtási tevékenységből származó minden pénzügyi hasznot fejlesztési célokra kell felhasználni a finanszírozási megállapodásban vagy kölcsönszerződésben megállapított feltételek mellett, miután figyelembe vették az adminisztratív költségeket, az átváltási és pénzügyi kockázatokat és a végső kedvezményezettnek történő technikai segítségnyújtás költségeit.

(2) Amennyiben a finanszírozást az AKCS-államokban bejegyzett és/vagy ott működő továbbkölcsönzési szerven keresztül vállalják, az ilyen szerv felelőssége, hogy kiválassza és értékelje az egyes projekteket és kezelje a rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az e megállapodásban előírt feltételek mellett és a felek kölcsönös megállapodása szerint.

65. cikk

Társfinanszírozás

(1) Az e megállapodásban előírt pénzügyi források az AKCS-államok kérésére alkalmazhatók a különösen fejlesztési ügynökségekkel és intézményekkel, a Közösség tagállamaival, az AKCS-államokkal, harmadik országokkal, illetve nemzetközi vagy magán pénzügyi intézményekkel, cégekkel vagy exporthitel-ügynökségekkel közösen vállalt társfinanszírozásra.

(2) Különleges figyelmet kell fordítani a társfinanszírozás lehetőségére olyan esetekben, amikor a Közösség részvétele ösztönzi egyéb finanszírozási források részvételét is, és amennyiben az ilyen finanszírozás az érintett AKCS-állam számára kedvező pénzügyi csomagot eredményezhet.

(3) A társfinanszírozás együttes vagy párhuzamos finanszírozás formájában is történhet. Minden esetben előnyben kell részesíteni a költséghatékonyság szempontjából megfelelőbb megoldásokat. Emellett intézkedéseket kell tenni a Közösség és az egyéb társfinanszírozó szervek tevékenységeinek összehangolása érdekében, hogy a minimumra csökkentsék az AKCS-államok által elvégzendő eljárások számát, és hatékonyabbá tegyék az ilyen eljárásokat.

(4) Az egyéb adományozókkal és társfinanszírozókkal való konzultáció és összehangolás folyamatát – ahol lehetséges, társfinanszírozási keret-megállapodásokkal – erősíteni és fejleszteni kell, és felül kell vizsgálni a társfinanszírozási politikákat és eljárásokat a hatékonyság és a lehető legjobb feltételek biztosítása érdekében.

2. FEJEZET

Adósságkezelési és strukturális alkalmazkodási támogatás

66. cikk

Adósságenyhítési támogatás

(1) Az AKCS-államok adósságterhének és fizetésimérleg-problémáinak enyhítése érdekében a felek megállapodnak, hogy felhasználják az e megállapodásban előírt forrásokat, hogy hozzájáruljanak az AKCS-államok javára az adósságterhek enyhítését célzó, nemzetközi szinten jóváhagyott kezdeményezésekhez. Ezen felül az e megállapodásban előírt gyors folyósítási instrumentumok révén eseti alapon fel kell gyorsítani a korábbi indikatív programok keretében ki nem osztott források felhasználását. A Közösség továbbá vállalja, hogy megvizsgálja, hogy hosszabb távon hogyan mozgósíthatók az EFA-n kívüli egyéb források a nemzetközi megállapodások szerinti adósságenyhítési kezdeményezések támogatásában.

(2) Az AKCS-államok kérésére a Közösség az alábbiakat nyújthatja:

a) támogatás az eladósodottság tanulmányozása és gyakorlati megoldások keresése terén, beleértve a belső adósságot, az adósságtörlesztési nehézségeket és a fizetésimérleg-problémákat;

b) képzés az adósságkezelés és a nemzetközi pénzügyi tárgyalások terén, valamint a képzési műhelyek, tanfolyamok és szemináriumok támogatása e területeken, és

c) támogatás rugalmas adósságkezelési technikák és instrumentumok kidolgozásában.

(3) Annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a bank saját forrásaiból, különleges kölcsönökből és kockázati tőkéből nyújtott kölcsönökből származó adósság törlesztéséhez, az AKCS-államok az eseti alapon a Bizottsággal kötendő megállapodásokkal összhangban a kötelezően belföldi fizetőeszközben teljesítendő kifizetések összegéig felhasználhatják az e megállapodásban említett, rendelkezésre álló külföldi fizetőeszközt az ilyen törlesztésre, amennyiben a visszafizetés esedékessé válik.

(4) Tekintettel a nemzetközi adósság problémájának súlyosságára és annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatására, a felek kinyilvánítják készségüket az adósság általános problémájáról szóló, és a megfelelő fórumokon folytatott különös megbeszélések sérelme nélkül folyó eszmecserére a nemzetközi tárgyalások összefüggésében.

67. cikk

A strukturális alkalmazkodás támogatása

(1) A megállapodás támogatja az AKCS-államok által megvalósított makrogazdasági és ágazati reformokat. Ennek keretrendszerében a felek biztosítják, hogy az alkalmazkodás gazdaságilag életképes, továbbá társadalmilag és politikailag vállalható. A támogatást a felvállalt vagy tervezett makrogazdasági vagy ágazati szintű reformintézkedéseknek a Közösség és az érintett AKCS-államok általi együttes értékelésével kapcsolatban kell nyújtani, és lehetővé kell tennie a reformerőfeszítések átfogó értékelését. A gyors folyósítás a támogatási programok fontos jellemzője.

(2) Az AKCS-államok és a Közösség felismerik a regionális szintű reformprogramok ösztönzésének szükségességét, biztosítva, hogy a nemzeti programok előkészítése és végrehajtása során kellő figyelmet fordítanak a nemzeti fejlesztésre kiható regionális tevékenységekre. E célból a strukturális alkalmazkodás támogatása az alábbiakra törekszik:

a) az állapotfelvétel kezdetétől olyan intézkedések beépítése, amelyek támogatják a regionális integrációt, és figyelembe veszik a határon átnyúló alkalmazkodás következményeit;

b) makrogazdasági és ágazati politikák összehangolásának támogatása, beleértve a fiskális és vámügyi területeket nemzeti szinten a regionális integráció és ágazati reform kettős céljának elérése érdekében, és

c) a regionális integráció átmeneti nettó költségei által a költségvetési bevételekre és a fizetési mérlegre gyakorolt hatások figyelembevétele, vagy általános behozatali programok, vagy költségvetési támogatás révén.

(3) A makrogazdasági és ágazati szinten reformokat vállaló vagy fontolgató AKCS-államok strukturális alkalmazkodási támogatásokra jogosultak, figyelembe véve a regionális összefüggéseket, hatékonyságukat és a fejlesztés gazdasági, társadalmi és politikai dimenzióira, valamint a tapasztalt gazdasági és szociális nehézségekre gyakorolt valószínű hatását.

(4) A legalább a fő multilaterális adományozók által elismert és támogatott, vagy elfogadott, de pénzügyileg nem szükségszerűen támogatott reformprogramokat vállaló AKCS-államokat úgy kell tekinteni, hogy automatikusan eleget tesznek az alkalmazkodási támogatás követelményeinek.

(5) A strukturális alkalmazkodási támogatást rugalmasan, ágazati és általános behozatali programok vagy költségvetési támogatás formájában kell mozgósítani.

(6) A strukturális alkalmazkodási programok előkészítéséről, felülvizsgálatáról és finanszírozásáról szóló határozatokat az e megállapodás végrehajtási eljárásaira vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell meghozni, kellő figyelemmel a strukturális alkalmazkodási programok gyors folyósítási jellemzőjére. Eseti alapon megengedhető az AKCS–EK származású behozatal egy korlátozott részének visszamenőleges hatályú finanszírozása.

(7) Az egyes támogatási programok végrehajtásának biztosítania kell, hogy az AKCS gazdasági szereplőknek a program forrásaihoz való hozzáférési jogosultsága a lehető legszélesebb körű és legátláthatóbb legyen, továbbá hogy a beszerzési eljárások összhangban legyenek az érintett államok közigazgatási és kereskedelmi gyakorlataival, biztosítva ugyanakkor az importált áruk lehető legjobb ár/minőség arányát, valamint a strukturális alkalmazkodást támogató eljárások összehangolásában nemzetközi szinten elért előrehaladással való szükséges összhangot.

3. FEJEZET

Támogatás az exportjövedelmek rövid távú ingadozása esetén

68. cikk

(1) A felek felismerik, hogy az exportjövedelmek instabilitása, különösen a mezőgazdasági és bányászati ágazatokban, hátrányosan érintheti az AKCS-államok fejlődését, és veszélyeztetheti azok fejlesztési követelményeinek megvalósítását. Ezért kiegészítő támogatási rendszert vezetnek be az exportjövedelmek – a mezőgazdaság és a bányászat ágazatait is beleértve – mindenfajta instabilitásából eredő káros hatások csökkentésére a hosszú távú fejlesztési támogatás pénzügyi keretein belül.

(2) Az exportjövedelmek rövid távú ingadozása eseteire vonatkozó támogatás célja, hogy védje azon makrogazdasági és ágazati reformokat és politikákat, amelyek a bevételcsökkenés miatt veszélybe kerülhetnek, és orvosolja az exportjövedelmek instabilitásának kedvezőtlen hatásait, különösen a mezőgazdasági és bányászati termékek tekintetében.

(3) Az AKCS-államok gazdaságainak – különös tekintettel a mezőgazdasági és bányászati ágazatokra – a kiviteltől való fokozott függését figyelembe kell venni a kérelem évében az erőforrások elosztásakor. Ebben az összefüggésben a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államokat kedvezményesebb elbánásban kell részesíteni.

(4) A kiegészítő forrásokat a támogatási mechanizmusnak a finanszírozás feltételeiről szóló II. mellékletben megállapított különös módozataival összhangban kell biztosítani.

(5) A Közösség támogatást biztosít továbbá az olyan, piaci alapú biztosítási rendszerekhez, amelyeket a magukat az exportjövedelmek ingadozásából eredő kockázatoktól megvédeni kívánó AKCS-államok számára terveztek.

4. FEJEZET

Az ágazati politikák támogatása

69. cikk

(1) Az együttműködés a megállapodásban előírt különféle instrumentumok és módozatok révén támogatja:

a) a szociális és gazdasági ágazati politikákat és reformokat;

b) a termelő szektor tevékenységét és kiviteli versenyképességét növelő intézkedéseket;

c) a szociális szféra szolgáltatásait bővítő intézkedéseket;

d) a tematikus és több területet érintő kérdéseket.

(2) A támogatást értelemszerűen az alábbiakon keresztül biztosítják:

a) ágazati programok;

b) költségvetési támogatás;

c) beruházások;

d) rehabilitáció;

e) képzés;

f) technikai segítségnyújtás; és

g) intézményi támogatás.

5. FEJEZET

Mikroprojektek és decentralizált együttműködés

70. cikk

Annak érdekében, hogy a helyi közösségek fejlesztéssel kapcsolatos szükségleteire reagáljanak, és ösztönözzék a decentralizált együttműködés azon résztvevőit, akik abban a helyzetben vannak, hogy hozzájárulhatnak az AKCS-államok kezdeményezések létrehozására és megvalósítására irányuló autonóm fejlődéséhez, az együttműködés támogatja az ilyen fejlesztési műveleteket a szabályokban és az érintett AKCS-államok nemzeti jogszabályaiban, valamint az indikatív programok rendelkezéseiben megállapított kereteken belül. Ebben az összefüggésben az együttműködés az alábbiakat támogatja:

a) azon helyi szintű mikroprojekteket, amelyek gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak az emberek életére, megfelelnek a jelentkező és észlelt, elsőbbséget élvező szükségleteknek, és végrehajtásuk a kedvezményezett helyi közösség kezdeményezésére és tevékeny részvételével történik; és

b) a decentralizált együttműködést, különösen, ha az ilyen tevékenységek egyesítik az AKCS-államok decentralizált szereplőinek és azok közösségi partnereinek erőfeszítéseit és erőforrásait. Az ilyen együttműködés lehetővé teszi a decentralizált szereplők képességeinek, innovatív üzemeltetési módszereinek és erőforrásainak mozgósítását az AKCS-államok fejlesztése érdekében.

71. cikk

(1) A mikroprojektek és a decentralizált együttműködési tevékenységek támogathatók a megállapodás pénzügyi erőforrásaiból. Az ilyen együttműködésben megvalósuló projektek vagy programok nem feltétlenül kapcsolódnak össze az indikatív programok koncentrációjának ágazataival, de módot jelenthetnek az indikatív programok egyedi céljainak, illetve a helyi közösségek vagy decentralizált szereplők kezdeményezései eredményeinek elérésére.

(2) A mikroprojektek és a decentralizált együttműködés finanszírozásához való hozzájárulásokat az alap végzi, és ez esetben a hozzájárulás általában nem haladhatja meg az egyes projektek összköltségének háromnegyedét, és az indikatív programban rögzített határértéket. A fennmaradó részt a következőknek kell biztosítaniuk:

a) mikroprojektek esetében az érintett helyi közösség (természetben vagy szolgáltatások, illetve készpénz formájában a hozzájárulási képességhez igazítottan);

b) a decentralizált együttműködés szereplői, feltéve, hogy az ilyen szereplők által hozzáadott pénzügyi, műszaki, dologi és egyéb erőforrásoknak általában el kell érniük a projekt és/vagy program becsült költségének legalább 25 %-át; és

c) kivételes esetben az érintett AKCS-állam pénzügyi hozzájárulás formájában vagy az állami berendezések használata, illetve szolgáltatásnyújtás révén.

(3) A mikroprojektek vagy a decentralizált együttműködés keretein belül finanszírozott projektekre és programokra vonatkozó eljárásokat a megállapodás rögzíti, különös tekintettel a többéves programokban említettekre.

6. FEJEZET

Humanitárius és gyorssegély

72. cikk

(1) A humanitárius és gyorssegélyt azon AKCS-államok lakosságának kell nyújtani, amelyekben természeti katasztrófák vagy olyan, emberek által okozott válságokból, mint a háborúkból és egyéb konfliktusokból vagy hasonló hatással járó különleges körülményekből fakadó, rendkívülien súlyos gazdasági és társadalmi nehézségek jelentkeznek. A humanitárius és gyorssegélyt addig kell fenntartani, amíg az szükséges az ilyen helyzetekből adódó vészhelyzeti igények kezeléséhez.

(2) A humanitárius és gyorssegélyt kizárólag a katasztrófák áldozatai szükségleteinek és érdekeinek megfelelően és a nemzetközi humanitárius jog elveivel összhangban kell nyújtani. Különös tekintettel arra, hogy nem lehet megkülönböztetést tenni az áldozatok között faj, etnikai származás, vallás, nem, életkor, nemzetiség vagy politikai elkötelezettség alapján, és garantálni kell az áldozatokhoz való szabad hozzáférést és az áldozatok védelmét, valamint a humanitárius alkalmazottak és felszerelések biztonságát.

(3) A humanitárius és gyorssegély céljai:

a) védi az emberek életét a természeti katasztrófák, konfliktusok vagy háborúk által előidézett válságok során és az ilyen válságokat közvetlenül követő helyzetekben;

b) minden rendelkezésre álló logisztikai eszközzel hozzájárul a humanitárius segély finanszírozásához és szállításához, valamint ahhoz, hogy ahhoz annak tervezett kedvezményezettjei közvetlenül hozzáférhessenek;

c) a rövid távú rehabilitáció és újjáépítés végrehajtása, hogy az érintett lakosság minden csoportja újra részesülhessen a minimális társadalmi és gazdasági integrációból, és a lehető leghamarabb megteremtse a feltételeket a fejlődés folytatásához az érintett AKCS-állam által kitűzött hosszú távú célok alapján;

d) a természetes vagy ember által előidézett katasztrófákat követően elmozdított emberek (menekültek, kitelepítettek és visszatérők) igényeinek kezelése, hogy a szükséges ideig kielégítse a menekültek és kitelepítettek minden igényét (tartózkodási helytől függetlenül), és megkönnyítse önkéntes hazatérésüket, illetve újbóli integrálódásukat származási országukban; és

e) támogatás az AKCS-államok számára a katasztrófa-megelőzési és készültségi mechanizmusok létrehozásában, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket a katasztrófák következményeinek csökkentése céljából.

(4) A fentiekben előírthoz hasonló támogatás adható a menekülteket vagy hazatérőket fogadó AKCS-államok számára, hogy kielégítsék a gyorssegély által le nem fedett sürgős igényeket.

(5) Hangsúlyozva az e cikkel összhangban nyújtott segítség fejlesztő jellegét, az érintett állam kérésére rendkívüli esetben a támogatást az indikatív programmal együtt is fel lehet használni.

(6) A humanitárius és gyorssegélynyújtási tevékenységeket a válsághelyzet által érintett AKCS-ország, a Bizottság, a nemzetközi szervezetek vagy a helyi és nemzetközi nem állami szervezetek kérésére végzik el. Az ilyen támogatást olyan eljárások alapján kell irányítani és végrehajtani, amelyek lehetővé teszik a gyors, rugalmas és hatékony tevékenységet. A Közösség megteszi a szükséges megfelelő lépéseket a gyors cselekvés megkönnyítése érdekében, hogy megfeleljen a gyorssegélynyújtásra szorulók szükségleteinek.

73. cikk

(1) E megállapodás alapján a Közösség támogatásával olyan vészhelyzetet követő tevékenységeket lehet felvállalni, amelyek célja a természeti katasztrófák vagy hasonló hatású rendkívüli körülmények utáni fizikai és társadalmi rehabilitáció. Az ilyen hatásos és rugalmas mechanizmusok révén megvalósuló tevékenységnek meg kell könnyítenie a vészhelyzeti szakaszból a fejlődési szakaszba való átmenetet, elő kell segítenie a lakosság érintett csoportjainak újbóli társadalmi és gazdasági integrációját, a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetnie a válság okait, és meg kell erősítenie az intézményeket, valamint a helyi és nemzeti szereplők részvételét az érintett AKCS-állam fenntartható fejlődési politikájának megfogalmazásában.

(2) Az alapból csak rendkívüli körülmények között lehet rövid távú vészhelyzeti intézkedéseket finanszírozni, amennyiben az ilyen segítségnyújtást nem lehet finanszírozni a Közösség költségvetéséből.

7. FEJEZET

Beruházások és a magánszektor fejlesztésének támogatása

74. cikk

Az együttműködés pénzügyi és technikai segítségnyújtás révén támogatja a beruházást és a magánszektor fejlesztését célzó politikákat és stratégiákat az e megállapodásban előírt módon.

75. cikk

A beruházások támogatása

Az AKCS-államok, a Közösség és annak tagállamai a saját hatáskörükön belül, felismerve a magánberuházások fontosságát a fejlesztési együttműködésük elősegítésében, és elismerve annak szükségességét, hogy lépéseket tegyenek az ilyen beruházások előmozdítása érdekében

a) intézkedéseket hajtanak végre, hogy fejlesztési erőfeszítéseikben olyan magánbefektetők részvételét ösztönözzék, akik megfelelnek az AKCS–EK fejlesztési együttműködés célkitűzéseinek és prioritásainak, valamint államuk vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek;

b) a kiszámítható és biztonságos befektetési környezet létrehozását és fenntartását elősegítő intézkedéseket és tevékenységeket hajtanak végre, valamint az ilyen befektetési környezet javításáról szóló megállapodásokról tárgyalásokat kezdenek;

c) ösztönzik az EU magánszektorát, hogy kölcsönös üzleti együttműködés és partnerség alapján fektessen be az AKCS-országokban lévő partnereibe, és nyújtson azoknak konkrét támogatást;

d) a társfinanszírozás ösztönzésével lehetővé teszik partnerségek és vegyesvállalatok létrehozását;

e) ágazati befektetési fórumokat szponzorálnak a partnerség és a külföldi befektetések elősegítése érdekében;

f) támogatják az AKCS-államok azon erőfeszítéseit, hogy vonzzák a magánszektor számára kulcsfontosságú infrastrukturális beruházások és a bevételtermelő infrastruktúra finanszírozását, különös tekintettel a magánfinanszírozásra;

g) támogatják a külföldi befektetések elősegítésében és lehetővé tételében részt vevő hazai beruházás-fejlesztési ügynökségek és intézmények kapacitásának bővítését;

h) terjesztik az AKCS-államokbeli befektetési lehetőségekről és a vállalkozások működési feltételeiről szóló információkat; és

i) elősegítik a gazdasági párbeszédet, együttműködést és partnerséget a nemzeti, regionális és AKCS–EU magánvállalkozások között, különösen egy AKCS–EK magánvállalkozási fórumon keresztül. Az AKCS–EU magánvállalkozási fórum működésének támogatását az alábbi célkitűzések elérésére való törekvéssel szolgálják:

i. a párbeszéd lehetővé tétele az AKCS–EK magánszektorain belül, valamint az AKCS–EK magánszektorai és a megállapodás alapján létrehozott szervek között;

ii. az AKCS és az EU magánszektorai között a megállapodás keretében létrejött kapcsolatokat vagy általánosságban a Közösség és az AKCS közötti gazdasági kapcsolatokat érintő kérdések teljes körének elemzése és az ezekkel kapcsolatos információ rendszeres továbbítása a megfelelő szervek számára; és

iii. a többek között a regionális vagy körzeti szintű termelési ágakat vagy terméktípusokat érintő, ágazati jellegű konkrét kérdések elemzése és az azokkal kapcsolatos információ rendszeres továbbítása a megfelelő szervek számára.

76. cikk

Beruházások finanszírozása és támogatása

(1) Az együttműködés hosszú távú pénzügyi forrásokat biztosít, a kockázati tőkét is beleértve, hogy támogatást nyújtson a magánszektorban a növekedés előmozdításában, és segítsen hazai és külföldi tőkét mozgósítani e cél elérése érdekében. E célból az együttműködés különösen az alábbiakat nyújtja:

a) pénzügyi és technikai segítségnyújtás a politikák reformja, az emberi erőforrások fejlesztése, az intézményi kapacitásbővítés vagy a konkrét beruházásokkal kapcsolatos intézményi támogatás egyéb formái, a vállalkozások versenyképességét fokozó és a magánszektorbeli pénzügyi és nem pénzügyi közvetítő szervezetek kapacitásait megerősítő intézkedések, valamint a befektetést lehetővé tevő és elősegítő, versenyképesség-fokozó tevékenységek támogatása érdekében;

b) tanácsadói és konzultációs szolgáltatások az alkalmas befektetési környezet, illetve a tőkeáramlást irányító és ösztönző adatbázis létrehozásában nyújtott támogatás érdekében;

c) kockázati tőke a tőkebefektetésekhez vagy kvázi tőkebefektetésekhez, garanciák a hazai és külföldi magánberuházások támogatására, valamint kölcsönök vagy hitelkeretek az e megállapodás Finanszírozási feltételekről szóló II. mellékletében megállapított feltételek alapján; és

d) a bank saját erőforrásaiból folyósított kölcsönök.

(2) A bank saját forrásaiból folyósított kölcsönöket a bank alapszabályával és az e megállapodás II. mellékletében megállapított feltételekkel összhangban kell nyújtani.

77. cikk

Befektetési garanciák

(1) A befektetési garanciák a fejlesztésfinanszírozás egyre fontosabb eszközét jelentik, mivel hozzájárulnak a projektek kockázatainak csökkentéséhez, és ösztönzik a magántőke áramlását. Az együttműködés ezért biztosítja a kockázati biztosítás kockázatenyhítő mechanizmusként való egyre növekvő elérhetőségét és használatát annak érdekében, hogy fokozza az AKCS-államok iránti befektetői bizalmat.

(2) Az együttműködés garanciákat kínál, és garancianyújtással segíti a minősített befektetések kockázatait fedező pénzeszközöket. Az együttműködés különösen az alábbiakat támogatja:

a) a támogatható befektetők külföldi működőtőke befektetéseit fedező viszontbiztosítási rendszerek; a jogbizonytalanság, valamint a kisajátítás, a deviza-átutalási korlátozások, a háború és zavargások, illetve a szerződésszegés jelentősebb kockázatai ellen. A befektetők a négy biztosítási típus bármely kombinációjára biztosíthatják a projekteket;

b) garanciaprogramok a kockázatok fedezésére az adósságfinanszírozás részleges garanciáinak formájában. Mind a részleges kockázati, mind a részleges hitelgaranciának elérhetőnek kell lennie; és

c) nemzeti és regionális garanciaalapok, amelyek a pénzügyi szektor fejlesztésének ösztönzése érdekében különösen a hazai pénzügyi intézményekre vagy befektetőkre terjednek ki.

(3) Az együttműködés támogatja még a kapacitásbővítést, az intézményi támogatást, valamint a befektetők kereskedelmi kockázatainak csökkentését célzó nemzeti és/vagy regionális kezdeményezések (többek között az exporthitel-rendszereket fejlesztő beruházások védelmének fokozására szolgáló garanciaalapok, szabályozó szervek, választottbírósági mechanizmusok és igazságszolgáltatási rendszerek) alapfinanszírozásában való részvételt.

(4) Az együttműködés az ilyen támogatást a kiegészítő és hozzáadott érték alapján nyújtja a magán- és/vagy állami kezdeményezések tekintetében, és minden lehetséges esetben partnerségben a magán- és más állami szervezetekkel. Az AKCS és az EK az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság keretein belül közös tanulmányt kell készíteni egy AKCS–EK Garanciaügynökség létrehozási javaslatáról a befektetési garanciaprogramok biztosítása és kezelése érdekében.

78. cikk

A befektetések védelme

(1) Az AKCS-államok, valamint a Közösség és tagállamai saját hatáskörükön belül megerősítik annak szükségességét, hogy előmozdítsák és védelmezzék bármely fél befektetéseit területükön, és ezzel összefüggésben megerősítsék annak fontosságát, hogy kölcsönös érdekeik alapján olyan, a befektetés támogatásáról és védelméről szóló megállapodásokat kössenek, amelyek a biztosítási és garanciarendszerek alapját is képezhetik.

(2) Az AKCS-államok számára különösen jelentős és általuk támogatott fejlesztési programokba történő európai befektetések ösztönzése érdekében egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az AKCS-államok megállapodásokat köthetnek a kölcsönös érdekeken alapuló egyedi projektekkel kapcsolatban, amennyiben a Közösség és az európai vállalkozások hozzájárulnak azok finanszírozásához.

(3) A felek megállapodnak abban is, hogy a gazdasági partnerségi megállapodásaikon belül a Közösség és a tagállamok hatásköreinek tiszteletben tartásával a beruházásokat védő és támogató általános elveket vezetnek be, amelyek hozzájárulnak az illetékes nemzetközi fórumokon és kétoldalúan elfogadott legjobb eredményekhez.

III. CÍM

TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS

79. cikk

(1) A technikai együttműködés támogatást nyújt az AKCS-államoknak a nemzeti és regionális emberi erőforrások fejlesztése, a fejlesztés sikere szempontjából kulcsfontosságú intézmények fenntartható fejlesztése, beleértve többek között az AKCS konzultációs cégek és szervezetek megerősítése, valamint az AKCS és EU cégek tanácsadóira kiterjedő csereprogramok terén.

(2) A technikai együttműködés továbbá költséghatékonynak és a szükségletek kielégítésére alkalmasnak kell lennie, valamint kedveznie kell a know-how átadásának, és növelnie a nemzeti és regionális kapacitásokat. A technikai együttműködésnek hozzá kell járulnia a projektek és programok céljainak eléréséhez, beleértve a nemzeti és regionális engedélyezésre jogosult tisztviselők irányítási hatáskörének erősítésére irányuló erőfeszítéseket. A technikai segítségnyújtás:

a) igényvezérelt, és így csak az érintett AKCS-állam vagy -államok kérésére válik elérhetővé a kedvezményezett fél igényeihez igazított formában;

b) kiegészíti és támogatja az AKCS erőfeszítéseit a saját követelmények meghatározására;

c) figyelemmel kísérhető és ellenőrizhető a hatékonyság biztosítása érdekében;

d) ösztönzi az AKCS-szakértők, tanácsadó cégek, illetve oktatási és kutatási intézmények részvételét az alapból finanszírozott szerződésekben, és azonosítja a képzett nemzeti és regionális személyzet alkalmazásának módjait az alap projektjeiben;

e) ösztönzi az AKCS nemzeti tisztviselők tanácsadóként történő kiküldését a saját országukban vagy szomszédos országban lévő intézményekhez, illetve valamely regionális szervezethez;

f) a nemzeti és regionális munkaerő korlátaival és lehetőségeivel kapcsolatos ismeretek fejlesztését célozza, és létrehozza az alapból finanszírozott projekteken és programokon való részvételre alkalmas AKCS-szakértők, -tanácsadók és tanácsadó cégek jegyzékét;

g) támogatja az AKCS-n belüli technikai segítségnyújtást, hogy elősegítse a technikai segítség, az irányítás és a szakmai tapasztalat AKCS-államok közötti cseréjét;

h) cselekvési programokat dolgoz ki a projektek és programok tervezésének szerves részét képező hosszú távú intézményi és személyzeti fejlesztés érdekében, figyelembe véve a szükséges pénzügyi követelményeket;

i) támogatja az AKCS-államok azon képességének fejlesztéséről szóló intézkedéseket, hogy felépíthessék saját szaktudásukat; és

j) különös figyelmet fordít az AKCS-államok projekttervezési, -kivitelezési és -felülvizsgálati, valamint költségvetés gazdálkodási képességeinek fejlesztésére.

(3) Technikai segítségnyújtás az együttműködés minden területén nyújtható az e megállapodásban megállapított felhatalmazáson belül. Az idetartozó tevékenységek eltérő hatókörűek és jellegűek lehetnek, és az AKCS-államok szükségleteihez igazítottak.

(4) A technikai együttműködés lehet egyedi vagy általános jellegű. Az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság állapítja meg a technikai együttműködés végrehajtásának iránymutatásait.

80. cikk

Az értelmiségiek AKCS-államokból való kivándorlásának visszafordítása céljából a Közösség támogatást nyújt az azt kérő AKCS-államoknak a fejlett országokban tartózkodó szakképzett AKCS-állampolgárok hazatérésének megkönnyítésére alkalmas visszatelepülésre való ösztönzések révén.

IV. CÍM

ELJÁRÁSOK ÉS IGAZGATÁSI RENDSZEREK

81. cikk

Eljárások

Az irányítóbizottsági eljárások átláthatók, könnyen alkalmazhatók, és lehetővé teszik a feladatok és felelősségek decentralizálását a területen. Az AKCS–EK fejlesztési együttműködés végrehajtásának nyitva kell állnia a nem állami szereplők előtt is az őket érintő területeken. A pénzügyi és technikai együttműködés programozásával, előkészítésével, végrehajtásával és igazgatásával kapcsolatos részletes eljárási rendelkezéseket a végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokról szóló IV. melléklet állapítja meg. A Miniszterek Tanácsa áttekintheti, felülvizsgálhatja és módosíthatja e rendelkezéseket az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlása alapján.

82. cikk

Kivitelezők

Az e megállapodás szerinti pénzügyi és technikai együttműködés végrehajtása érdekében kivitelezőket jelölnek ki. A kivitelezők felelősségével kapcsolatos részletes rendelkezéseket a végrehajtási és irányítóbizottsági eljárásokról szóló IV. melléklet állapítja meg.

83. cikk

AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság

(1) A Miniszterek Tanácsa évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy a fejlesztésfinanszírozási együttműködés célkitűzései valóra váltak-e, és megvizsgálja az együttműködés végrehajtásából eredő általános és egyedi kérdéseket. E célból a Miniszterek Tanácsán belül felállítják az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottságot (a továbbiakban "az AKCS–EK bizottság").

(2) Az AKCS–EK bizottság többek között:

a) biztosítja a fejlesztésfinanszírozási együttműködés célkitűzéseinek és elveinek átfogó elérését, és általános iránymutatásokat állapít meg azok hatékony és időszerű végrehajtására;

b) megvizsgálja a fejlesztési együttműködési tevékenységek végrehajtásából fakadó kérdéseket, és megfelelő intézkedéseket javasol;

c) felülvizsgálja a megállapodás mellékleteit, hogy biztosítsa azok folyamatos érvényességét, és javaslatot tesz a megfelelő módosítások Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyására; és

d) megvizsgálja a megállapodás keretében a magánszektor fejlesztésének, a befektetések és a Beruházási Konstrukció tevékenységei elősegítése céljából megvalósított tevékenységeket.

(3) A negyedévente összeülő AKCS–EK bizottság paritásos alapon az AKCS-államok és a Közösség képviselőiből, vagy azok meghatalmazott képviselőiből áll. Üléseit a felek bármelyikének kérésére, de legalább évente egyszer miniszteri szinten tartja.

(4) Az AKCS–EK bizottság eljárási szabályzatát a Miniszterek Tanácsa állapítja meg, különös tekintettel a képviselet feltételeire és a bizottság tagjainak számára, tanácskozásuk részletes szabályaira és az elnöki tiszt betöltésének feltételeire.

(5) Az AKCS–EK bizottság szakértői üléseket hívhat össze a fejlesztési együttműködés hatékony végrehajtását akadályozó esetleges nehézségek és szűk keresztmetszetek okának tanulmányozására. E szakértők ajánlásokat tesznek a bizottságnak az ilyen nehézségek és szűk keresztmetszetek megszüntetési módjaival kapcsolatban.

5. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT, TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÉS SZIGETI AKCS-ÁLLAMOKRÓL

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

84. cikk

(1) Annak érdekében, hogy a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államok fejlődési ütemének fokozása érdekében teljes mértékben ki lehessen használni a megállapodás által kínált lehetőségeket, a megállapodás különös elbánást biztosít a legkevésbé fejlett AKCS-országok számára, és kellően figyelembe veszi a tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-országok sérülékenységét. Ezen kívül figyelembe veszi a konfliktus utáni helyzetben lévő országok szükségleteit is.

(2) A legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti országokra vonatkozóan a megállapodás más fejezeteiben foglalt egyedi intézkedésektől és rendelkezésektől függetlenül különös figyelmet fordítanak az ilyen csoportokra és a konfliktus utáni helyzetben lévő országokra az alábbiak érdekében:

a) a regionális együttműködés erősítése;

b) szállítási és kommunikációs infrastruktúra;

c) a tengeri erőforrások hatékony kiaknázása és az így előállított termékek forgalomba hozatala, illetve a tengerparttal nem rendelkező országok esetében a belvízi halászat;

d) strukturális kiigazítás, amelynek során ezen országok fejlettségi szintjét, valamint a végrehajtási szakaszban a kiigazítás társadalmi dimenzióit kell figyelembe venni; és

e) az élelmezési stratégiák és az integrált fejlesztési programok végrehajtása.

2. FEJEZET

A legkevésbé fejlett AKCS-államok

85. cikk

(1) A legkevésbé fejlett AKCS-államokat különleges elbánásban kell részesíteni, hogy képesek legyenek a fejlődésüket akadályozó súlyos gazdasági és társadalmi nehézségek leküzdésére és így fejlődésük ütemének fokozására.

(2) A legkevésbé fejlett országok felsorolása a VI. mellékletben található. Ez a jegyzék a Miniszterek Tanácsának határozatával módosítható, amennyiben:

a) egy hasonló helyzetben lévő harmadik állam csatlakozik a megállapodáshoz; és

b) valamely AKCS-állam gazdasági helyzete jelentősen és tartósan megváltozik olyan mértékben, hogy fel kell venni a legkevésbé fejlett kategóriába, illetve már nem indokolt az ilyen kategóriába való sorolása.

86. cikk

A legkevésbé fejlett AKCS-államokkal kapcsolatban elfogadott rendelkezéseket az alábbi cikkek tartalmazzák: 2., 29., 32., 35., 37., 56., 68., 84., 85.

3. FEJEZET

Tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok

87. cikk

(1) Meghatározott rendelkezéseket és intézkedéseket állapítanak meg a tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy leküzdjék a fejlődésüket akadályozó földrajzi nehézségeket és egyéb akadályokat, és így fokozhassák fejlődésük ütemét.

(2) A tengerparttal nem rendelkező AKCS-államok jegyzéke a VI. mellékletben található. Ez a Miniszterek Tanácsának határozatával módosítható, amennyiben egy hasonló helyzetben lévő harmadik állam csatlakozik ehhez a megállapodáshoz.

88. cikk

A tengerparttal nem rendelkező AKCS-államokkal kapcsolatban elfogadott rendelkezéseket az alábbi cikkek tartalmazzák: 2., 32., 35., 56., 68., 84., 87.

4. FEJEZET

Szigeti AKCS-államok

89. cikk

(1) Meghatározott rendelkezéseket és intézkedéseket állapítanak meg a szigeti AKCS-államok arra irányuló erőfeszítéseinek támogatására, hogy leküzdjék a fejlődésüket akadályozó természeti és földrajzi nehézségeket és egyéb akadályokat, és így fokozhassák fejlődésük ütemét.

(2) A szigeti AKCS-államok felsorolása a VI. mellékletben található. Ez a Miniszterek Tanácsának határozatával módosítható, amennyiben egy hasonló helyzetben lévő harmadik állam csatlakozik ehhez a megállapodáshoz.

90. cikk

A szigeti AKCS-államokkal kapcsolatban elfogadott rendelkezéseket az alábbi cikkek tartalmazzák: 2., 32., 35., 56., 68., 84., 89.

6. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91. cikk

Az e megállapodás és más szerződések közötti ellentmondás

A Közösség egy vagy több tagállama és egy vagy több AKCS-állam között létrejött szerződések, egyezmények vagy megállapodások nem gátolhatják e megállapodás végrehajtását.

92. cikk

A területi alkalmazás hatálya

E megállapodás irányadó egyrészről az AKCS-államok és a francia tengerentúli megyék közötti kapcsolatokra vonatkozóan az e megállapodásban előírt különös rendelkezések alapján azon területekre, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés irányadó, az abban megállapított feltételek mellett, és másrészről az AKCS-államok területeire.

93. cikk

Megerősítés és hatálybalépés

(1) Ezt a megállapodást az aláíró felek saját alkotmányos szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban erősítik meg vagy hagyják jóvá.

(2) Az ezt a megállapodást megerősítő vagy jóváhagyó okmányokat az AKCS-államok esetében az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán, a Közösség és annak tagállamai esetében pedig az AKCS-államok Főtitkárságán kell letétbe helyezni. A főtitkárságok haladéktalanul értesítik az aláíró államokat és a Közösséget.

(3) Ez a megállapodás azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a tagállamok és az AKCS-államok legalább kétharmada letétbe helyezi a megerősítő okmányt, valamint a Közösség letétbe helyezi az e megállapodást jóváhagyó okmányt.

(4) Az az aláíró AKCS-állam, amely e megállapodás (3) bekezdésben megadott hatálybalépésének napjáig nem fejezte be az (1) és (2) bekezdésben megállapított eljárásokat, a (6) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül kizárólag az attól a naptól számított 12 hónapon belül teheti ezt meg.

Ilyen államok vonatkozásában a megállapodás az eljárás befejezését követő második hónap első napján lép hatályba. Ezen államok elismerik a megállapodás végrehajtására a hatálybalépés napját követően tett minden intézkedés érvényességét.

(5) Az e megállapodással létrehozott közös intézmények eljárási szabályzata állapítja meg azon feltételeket, amelyek mellett a (4) bekezdésben említett aláíró államok képviselői megfigyelőként jelen lehetnek az ilyen intézményekben.

(6) A Miniszterek Tanácsa úgy határozhat, hogy külön támogatást biztosít azon AKCS-államok számára, amelyek korábbi AKCS–EK egyezmények aláíró felei voltak, és amelyek szabályszerűen létrehozott kormányzati intézmények hiányában nem voltak képesek aláírni vagy megerősíteni ezt a megállapodást. Ez a támogatás vonatkozhat az intézmények kiépítésére, illetve a gazdasági és szociális fejlesztésre irányuló erőfeszítésekre, különös figyelemmel a lakosság legsérülékenyebb rétegeinek szükségleteire. Ebben az összefüggésben az ilyen országok igénybe vehetik az e megállapodás 4. részében nyújtott pénzeszközöket pénzügyi és technikai együttműködés céljára.

A (4) bekezdéstől eltéréssel a megállapodást aláíró országok a kormányzati intézmények helyreállításától számított 12 hónapon belül fejezhetik be a megerősítési eljárást.

Azok az érintett országok, amelyek nem írták alá, és nem is erősítették meg ezt a megállapodást, ahhoz a 94. cikkben előírt csatlakozási eljárással csatlakozhatnak.

94. cikk

Csatlakozás

(1) A megállapodáshoz való csatlakozásra irányuló minden olyan kérelmet, amelyet az AKCS-államokéval összehasonlítható strukturális jellemzőkkel és gazdasági, illetve társadalmi helyzettel rendelkező független állam nyújt be, a Miniszterek Tanácsa elé kell terjeszteni.

Ha a Miniszterek Tanácsa jóváhagyja a kérelmet, az érintett állam e megállapodáshoz azáltal csatlakozik, hogy letétbe helyez egy csatlakozási okmányt az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán, amely megküldi annak hitelesített másolatát az AKCS Titkárságnak, és értesíti a tagállamokat. A Miniszterek Tanácsa megállapíthat bármely, esetleg szükséges módosító intézkedést.

Az érintett államra ugyanazon jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint az AKCS-államokra. Csatlakozása nem sértheti az e megállapodást aláíró AKCS-államok által a fejlesztési együttműködés finanszírozásáról szóló rendelkezések alapján élvezett jogokat. A Miniszterek Tanácsa egy, e megállapodás szerves részét képező külön jegyzőkönyvben állapíthatja meg egy adott állam csatlakozására vonatkozó feltételeket és egyedi szabályokat.

(2) A Miniszterek Tanácsát tájékoztatni kell harmadik államok által az AKCS-államok gazdasági csoportjának tagjai közé történő felvételre benyújtott kérelmekről.

(3) A Miniszterek Tanácsát tájékoztatni kell harmadik államok arra irányuló kérelméről, hogy az Európai Unió tagjává válhassanak. Az Unió és a kérelmező állam közötti tárgyalások során a Közösség biztosítja az AKCS-államok számára az összes megfelelő információt, azok pedig eljuttatják a Közösségnek észrevételeiket, hogy az teljes mértékben figyelembe vehesse azokat. A Közösség értesíti az AKCS Titkárságát az Európai Unióhoz történt csatlakozásokról.

Az Európai Unió minden új tagállama a csatlakozás napjától kezdődően e megállapodás résztvevő felévé válik a csatlakozási okmányban foglalt ilyen értelmű záradék értelmében. Amennyiben az unióhoz való csatlakozási okmány nem rendelkezik arról, hogy a tagállam automatikusan csatlakozik ehhez a megállapodáshoz, az érintett tagállam csatlakozása úgy valósul meg, hogy letétbe helyez egy csatlakozási okmányt az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán, amely megküldi annak hitelesített másolatát az AKCS Titkárságnak, és értesíti erről a tagállamokat.

A felek megvizsgálják az új tagállamok csatlakozásának e megállapodásra gyakorolt hatását. A Miniszterek Tanácsa határozhat az esetleg szükséges átmeneti vagy módosító intézkedésekről.

95. cikk

A megállapodás időtartama és a felülvizsgálati záradék

(1) Ezt a megállapodást húszéves időtartamra kötik, amely 2000. március 1-jén veszi kezdetét.

(2) A pénzügyi jegyzőkönyvek meghatározása ötéves időszakokra történik.

(3) Egyrészről a Közösség és a tagállamok, és másrészről az AKCS-államok minden egyes ötéves időszak lejárta előtt legkésőbb 12 hónappal értesítik a másik felet a rendelkezések bárminemű felülvizsgálatáról, amelyet e megállapodás lehetséges módosításának céljával kívánnak elvégezni. Ez azonban nem vonatkozik a gazdasági és kereskedelmi együttműködés rendelkezéseire, amelyekre vonatkozóan különleges felülvizsgálati eljárás létezik. E határidő ellenére, ha az egyik fél a megállapodás bármely rendelkezésének felülvizsgálatát kéri, a másik félnek két hónap áll rendelkezésére, hogy a felülvizsgálat kiterjesztését kérje más olyan rendelkezésekre is, amelyek kapcsolatban vannak az eredeti kérelem tárgyát képező rendelkezéssel.

Ezen ötéves időszak lejárta előtt tíz hónappal a felek tárgyalásokat kezdenek azzal a céllal, hogy megvizsgálják az értesítés tárgyát képező rendelkezések minden lehetséges módosítását.

A 93. cikk a módosításokra is irányadó.

A Miniszterek Tanácsa elfogadja azon átmeneti intézkedéseket, amelyekre szükség lehet a módosított rendelkezésekkel kapcsolatban azok hatálybalépéséig.

(4) Tizennyolc hónappal a megállapodás teljes időtartamának lejárta előtt a felek tárgyalásokat kezdenek annak érdekében, hogy megvizsgálják, azt követően milyen rendelkezések szabályozzák kapcsolataikat.

A Miniszterek Tanácsa elfogad minden átmeneti intézkedést, amelyre szükség lehet az új megállapodás hatálybalépéséig.

96. cikk

Alapvető elemek: konzultációs eljárás és megfelelő intézkedések az emberi jogokkal, a demokratikus elvekkel és a jogállamisággal kapcsolatban

(1) E cikk értelmében a "felek" kifejezés vonatkozik egyrészről a Közösségre és az Európai Unió tagállamaira, másrészről valamennyi AKCS-államra.

(2) a) Ha a felek között rendszeresen folytatott politikai párbeszéd ellenére valamely fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesíti a 9. cikk (2) bekezdésében említett, az emberi jogok, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartásából eredő kötelezettségeit, a különösen sürgős esetek kivételével átad a másik félnek és a Miniszterek Tanácsának a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges minden információt annak érdekében, hogy a felek által elfogadható megoldást találjanak. E célból felkéri a másik felet az érintett fél által a helyzet orvoslására megtett vagy megteendő intézkedésekről szóló konzultációra.

A konzultációkat a megoldás keresése szempontjából legmegfelelőbb szinten és formában kell tartani.

A konzultációkat a felkérést követően legkésőbb 15 nappal meg kell kezdeni, és azok kölcsönös megállapodással a jogsértés jellegétől és súlyosságától függően megállapított időtartamon át tartanak. A konzultációk azonban egyetlen esetben nem tarthatnak 60 napnál tovább.

Amennyiben a konzultációk nem vezetnek mindkét fél által elfogadható eredményre, vagy a konzultációt elutasítják és különösen sürgős esetben meg lehet tenni a megfelelő intézkedéseket. Ezen intézkedéseket vissza kell vonni, amint elrendelésük oka megszűnt.

b) A "különösen sürgős esetek" kifejezés a 9. cikk (2) bekezdésében említett alapvető elemek egyikének olyan különösen súlyos és nyilvánvaló megsértésének kivételes eseteire vonatkozik, amelyek azonnali fellépést igényelnek.

A különösen sürgős eljáráshoz folyamodó fél külön-külön tájékoztatja a másik felet és a Miniszterek Tanácsát e tényről, kivéve, ha erre nincs idő.

c) Az e cikkben említett "megfelelő intézkedések" a nemzetközi joggal összhangban megtett és a jogsértéssel arányban álló intézkedések. Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás alkalmazását. Elfogadott, hogy a felfüggesztés alkalmazására csak legvégső esetben kerülhet sor.

Amennyiben különösen súlyos esetben intézkedéseket tesznek, azokról haladéktalanul tájékoztatni kell a másik felet és a Miniszterek Tanácsát. Az érintett fél kérésére ekkor konzultációkat lehet tartani a helyzet alapos kivizsgálása céljából és annak érdekében, hogy lehetőség szerint megoldást találjanak. Ezeket a konzultációkat az a) bekezdés második és harmadik albekezdésében megállapított szabályoknak megfelelően kell megtartani.

97. cikk

Konzultációs eljárás és megfelelő intézkedések a korrupcióval kapcsolatban

(1) A felek fontolóra veszik, hogy amikor a Közösség jelentős partner a gazdasági és ágazati politikák és programok pénzügyi támogatásában, a korrupció súlyos eseteinek a felek közötti konzultációkhoz kell vezetniük.

(2) Ilyen esetekben az egyik fél konzultációra kérheti fel a másik felet. Az ilyen konzultációkat legkésőbb a felkérést követő 21. napon kell elkezdeni, és legfeljebb 60 napig tarthatnak.

(3) Amennyiben a konzultációk nem vezetnek a két fél által elfogadható megoldáshoz, vagy ha a konzultációt elutasítják, a felek megteszik a megfelelő intézkedéseket. A helyzet azonnali orvoslásához szükséges intézkedések megtétele minden esetben elsősorban annak a félnek a feladata, amelynél a súlyos korrupció esetei előfordultak. A felek bármelyike által tett intézkedéseknek arányban kell lenniük a helyzet súlyosságával. Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás alkalmazását. Elfogadott, hogy a felfüggesztés alkalmazására csak a legvégső esetben kerülhet sor.

(4) E cikk értelmében a "felek" kifejezés egyrészről a Közösségre és az Európai Unió tagállamaira, másrészről valamennyi AKCS-államra vonatkozik.

98. cikk

Vitarendezés

(1) A Miniszterek Tanácsa elé kell terjeszteni minden vitát, amely egyrészről a Közösség egy vagy több tagállama és másrészről az AKCS-államok között e megállapodás értelmezéséből vagy alkalmazásából ered.

A Miniszterek Tanácsának ülései közötti időben a vitákat a Nagykövetek Bizottsága elé kell terjeszteni.

(2) a) Amennyiben a Miniszterek Tanácsának nem sikerül a vitát rendeznie, bármely fél kérheti, hogy a vitát választottbíróság útján rendezzék. E célból mindkét fél kijelöl egy választottbírót, a választottbíráskodásra vonatkozó kérelemtől számított harminc napon belül. Ennek hiányában bármely fél felkérheti az Állandó Választottbíróság főtitkárát, hogy jelölje ki a második választottbírót.

b) A két választottbíró harminc napon belül jelöli ki a harmadik választottbírót. Ennek hiányában bármely fél felkérheti az Állandó Választottbíróság főtitkárát, hogy jelölje ki a harmadik választottbírót.

c) A választottbírák eltérő értelmű határozatának hiányában a Nemzetközi Szervezetek és Államok Állandó Választottbíróságának nem kötelező erejű választottbírósági szabályzatában előírt eljárást kell alkalmazni. A választottbíráknak határozatukat három hónapon belül kell többségi szavazással meghozniuk.

d) A vitában részt vevő mindkét fél köteles megtenni a választottbírák határozatának végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

e) Ezen eljárás alkalmazásában a Közösséget és a tagállamokat a vitában egyetlen félnek kell tekinteni.

99. cikk

Felmondási záradék

A Közösség és annak tagállamai valamennyi AKCS-állammal szemben, illetve valamennyi AKCS-állam a Közösséggel és annak tagállamaival szemben hathónapos felmondási idővel mondhatja fel a megállapodást.

100. cikk

A szövegek státusa

Az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvek és mellékletek annak szerves részét képezik. A Miniszterek Tanácsa átdolgozhatja, felülvizsgálhatja és/vagy módosíthatja a II., III., IV. és VI. mellékletet, az AKCS–EK Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Bizottság ajánlásai alapján.

Ezt a megállapodást, amely két-két példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, letétbe kell helyezni az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának és az AKCS-államok Titkárságának levéltárában, amely eljuttat egy-egy hitelesített másolatot valamennyi aláíró állam kormánya részére.

Hecho en Cotonú, el veintitrés de junio del año dos mil.

Udfærdiget i Cotonou den treogtyvende juni to tusind.

Geschehen zu Cotonou am dreiundzwanzigsten Juni zweitausend.

Έγινε στην Κοτονού, στις είκοσι τρεις Ιουνίου δύο χιλιάδες.

Done at Cotonou on the twenty-third day of June in the year two thousand.

Fait à Cotonou, le vingt-trois juin deux mille.

Fatto a Cotonou, addì ventitré giugno duemila.

Gedaan te Cotonou, de drieëntwintigste juni tweeduizend.

Feito em Cotonu, em vinte e três de Junho de dois mil.

Tehty Cotonoussa kahdentenakymmenentenäkolmantena päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhatta.

Som skedde i Cotonou den tjugotredje juni tjugohundra.

Pour Sa Majesté le Roi des BelgesVoor Zijne Majesteit de Koning der BelgenFür Seine Majestät den König der BelgierCette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

For Hendes Majestæt Danmarks Dronning

Für den Präsidenten der Bundesrepublik Deutschland

Για τον Πρόεδρο της Ελληνικής Δημοκρατίας

Por Su Majestad el Rey de España

Pour le Président de la République française

Thar ceann Uachtarán na hÉireannFor the President of Ireland

Per il Presidente della Repubblica italiana

Pour Son Altesse Royale le Grand-Duc de Luxembourg

Voor Hare Majesteit de Koningin der Nederlanden

Für den Bundespräsidenten der Republik Österreich

Pelo Presidente da República Portuguesa

Suomen Tasavallan Presidentin puolestaFör Republiken Finlands President

På svenska regeringens vägnar

For Her Majesty the Queen of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Por la Comunidad Europea

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Voor de Europese Gemeenschap

Pela Comunidade Europeia

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Pour le Président de la République d'Angola

For Her Majesty the Queen of Antigua and Barbuda

For the Head of State of the Commonwealth of the Bahamas

For the Head of State of Barbados

For the Government of Belize

Pour le Président de la République du Bénin

For the President of the Republic of Botswana

Pour le Président du Burkina Faso

Pour le Président de la République du Burundi

Pour le Président de la République du Cameroun

Pour le Président de la République du Cap-Vert

Pour le Président de la République Centrafricaine

Pour le Président de la République Fédérale Islamique des Comores

Pour le Président de la République démocratique du Congo

Pour le Président de la République du Congo

For the Government of the Cook Islands

Pour le Président de la République de Côte d'Ivoire

Pour le Président de la République de Djibouti

For the Government of the Commonwealth of Dominica

For the President of the Dominican Republic

For the President of the State of Eritrea

For the President of the Federal Republic of Ethiopia

For the President of the Sovereign Democratic Republic of Fiji

Pour le Président de la République gabonaise

For the President and Head of State of the Republic of The Gambia

For the President of the Republic of Ghana

For Her Majesty the Queen of Grenada

Pour le Président de la République de Guinée

Pour le Président de la République de Guinée-Bissau

Pour le Président de la République de Guinée équatoriale

For the President of the Republic of Guyana

Pour le Président de la République d'Haïti

For the Head of State of Jamaica

For the President of the Republic of Kenya

For the President of the Republic of Kiribati

For His Majesty the King of the Kingdom of Lesotho

For the President of the Republic of Liberia

Pour le Président de la République de Madagascar

For the President of the Republic of Malawi

Pour le Président de la République du Mali

For the Government of the Republic of the Marshall Islands

Pour le Président de la République Islamique de Mauritanie

For the President of the Republic of Mauritius

For the Government of the Federated States of Micronesia

Pour le Président de la République du Mozambique

For the President of the Republic of Namibia

For the Government of the Republic of Nauru

Pour le Président de la République du Niger

For the President of the Federal Republic of Nigeria

For the Government of Niue

For the Government of the Republic of Palau

For Her Majesty the Queen of the Independent State of Papua New Guinea

Pour le Président de la République Rwandaise

For Her Majesty the Queen of Saint Kitts and Nevis

For Her Majesty the Queen of Saint Lucia

For Her Majesty the Queen of Saint Vincent and the Grenadines

For the Head of State of the Independent State of Samoa

Pour le Président de la République démocratique de São Tomé et Príncipe

Pour le Président de la République du Sénégal

Pour le Président de la République des Seychelles

For the President of the Republic of Sierra Leone

For Her Majesty the Queen of the Solomon Islands

For the President of the Republic of South Africa

For the President of the Republic of the Sudan

For the President of the Republic of Suriname

For His Majesty the King of the Kingdom of Swaziland

For the President of the United Republic of Tanzania

Pour le Président de la République du Tchad

Pour le Président de la République togolaise

For His Majesty King Taufa'ahau Tupou IV of Tonga

For the President of the Republic of Trinidad and Tobago

For Her Majesty the Queen of Tuvalu

For the President of the Republic of Uganda

For the Government of the Republic of Vanuatu

For the President of the Republic of Zambia

For the Government of the Republic of Zimbabwe

--------------------------------------------------

A MEGÁLLAPODÁS MELLÉKLETEI

TARTALOMJEGYZÉK

| Oldal |

I. MELLÉKLET: PÉNZÜGYI JEGYZŐKÖNYV | 67 |

II. MELLÉKLET: A FINANSZÍROZÁS FELTÉTELEI | 69 |

1. fejezet: Beruházásfinanszírozás | 69 |

2. fejezet: Különleges műveletek | 71 |

3. fejezet: Az exportjövedelmek rövid távú ingadozásainak finanszírozása | 71 |

4. fejezet: Egyéb rendelkezések | 72 |

5. fejezet: Beruházásvédelmi megállapodások | 73 |

III. MELLÉKLET: INTÉZMÉNYI TÁMOGATÁS – CDE ÉS CTA | 74 |

IV. MELLÉKLET: VÉGREHAJTÁSI ÉS IRÁNYÍTÓBIZOTTSÁGI ELJÁRÁSOK | 76 |

1. fejezet: Programozás (nemzeti) | 76 |

2. fejezet: Programozás és előkészítés (regionális) | 78 |

3. fejezet: A projektek végrehajtása | 80 |

4. fejezet: Verseny és preferenciák | 82 |

5. fejezet: Figyelemmel kísérés és értékelés | 86 |

6. fejezet: Igazgatási megbízottak és kivitelezők | 86 |

V. MELLÉKLET: KERESKEDELMI RENDSZER, AMELYET A 37. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ELŐKÉSZÍTŐ IDŐSZAK SORÁN KELL ALKALMAZNI | 90 |

1. fejezet: Általános kereskedelmi szabályok | 90 |

2. fejezet: A cukorral, valamint a marha- és borjúhússal kapcsolatban vállalt különleges kötelezettségek | 92 |

3. fejezet: Záró rendelkezések | 93 |

1. JEGYZŐKÖNYV A "SZÁRMAZÓ TERMÉK" FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRÓL ÉS A KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDSZEREIRŐL | 94 |

I. cím – Általános rendelkezések | 95 |

II. cím – A "származó termék" fogalmának meghatározása | 96 |

III. cím – Területi követelmények | 99 |

IV. cím – Származási igazolás | 100 |

V. cím – A közigazgatási együttműködésre vonatkozó intézkedések | 105 |

VI. cím – Ceuta és Melilla | 108 |

VII. cím – Záró rendelkezések | 108 |

Az 1. jegyzőkönyv I. melléklete – Bevezető megjegyzések a II. mellékletben foglalt jegyzékhez | 109 |

Az 1. jegyzőkönyvII. melléklete – Az előállított termék származó helyzetének elérése érdekében a nem származó anyagokon végzendő megmunkálások vagy feldolgozások felsorolása | 115 |

Az 1. jegyzőkönyv III. melléklete – Tengerentúli országok és területek | 187 |

Az 1. jegyzőkönyv IV. melléklete – A szállítási bizonyítvány formanyomtatványa | 188 |

Az 1. jegyzőkönyv V. melléklete – Számlanyilatkozat | 193 |

Az 1. jegyzőkönyv VI.A. melléklete – A kedvezményes származási helyzetű termékek szállítói nyilatkozata | 195 |

Az 1. jegyzőkönyv VI.B. melléklete – A nem kedvezményes származási helyzetű termékek szállítói nyilatkozata | 196 |

Az 1. jegyzőkönyv VII. melléklete – Adatlap | 197 |

Az 1. jegyzőkönyv VIII. melléklete – Az eltérés iránti kérelem formanyomtatványa | 200 |

Az 1. jegyzőkönyvIX. melléklete – e jegyzőkönyv 6. cikkének (11) bekezdésében említett fejlődő országokból származó textilanyagokon végzett megmunkálások vagy feldolgozások során nyert termék AKCS-származás megállapításának alapjául szolgáló megmunkálások és feldolgozások felsorolása | 202 |

Az 1. jegyzőkönyvX. melléklete – Az e jegyzőkönyv 6. cikkének (11) bekezdésében említett egyes fejlődő országokkal való kumulációs eljárásból kizárt textiltermékek | 208 |

Az 1. jegyzőkönyvXI. melléklete – Azok a termékek, amelyekre a 6. cikk (3) bekezdésében említett, Dél-Afrikával való kumulációs rendelkezések az Európai Közösség és a Dél-Afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás átmeneti alkalmazásától számított 3 év elteltével vonatkoznak | 209 |

Az 1. jegyzőkönyvXII. melléklete – Azok a termékek, amelyekre a 6. cikk (3) bekezdésében említett, Dél-Afrikával való kumulációs rendelkezések az Európai Közösség és a Dél-Afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás átmeneti alkalmazásától számított 6 év elteltével vonatkoznak | 233 |

Az 1. jegyzőkönyv XIII. melléklete – Termékek, amelyekre a 6. cikk (3) bekezdése nem vonatkozik | 243 |

Az 1. jegyzőkönyv XIV. melléklete – Halászati termékek, amelyekre ideiglenesen nem vonatkozik a 6. cikk (3) bekezdése | 260 |

Az 1. jegyzőkönyv XV. melléklete – Együttes nyilatkozat a kumulációról | 264 |

2. JEGYZŐKÖNYV A 9. CIKK VÉGREHAJTÁSÁRÓL | 265 |

3. JEGYZŐKÖNYV, AZ AKCS-CUKORRÓL SZÓLÓ 3. JEGYZŐKÖNYV SZÖVEGÉT TARTALMAZÓ 3. JEGYZŐKÖNYV | 266 |

A 3. jegyzőkönyv melléklete – Nyilatkozatok a 3. jegyzőkönyvről | 268 |

A 3. jegyzőkönyv melléklete – Levélváltások | 269 |

4. JEGYZŐKÖNYV A MARHA- ÉS BORJÚHÚSRÓL | 274 |

5. JEGYZŐKÖNYV – MÁSODIK JEGYZŐKÖNYV A BANÁNRÓL | 275 |

VI. MELLÉKLET: A LEGKEVÉSBÉ FEJLETT, TENGERPARTTAL NEM RENDELKEZŐ ÉS SZIGETI AKCS-ÁLLAMOK JEGYZÉKE | 276 |

JEGYZŐKÖNYVEK | 278 |

1. JEGYZŐKÖNYV A KÖZÖS INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEIRŐL | 279 |

2. JEGYZŐKÖNYV A KIVÁLTSÁGOKRÓL ÉS MENTESSÉGEKRŐL | 280 |

1. fejezet: A megállapodás munkájában résztvevő személyek | 280 |

2. fejezet: Az AKCS Miniszterek Tanácsának tulajdona, pénzeszközei és vagyona | 280 |

3. fejezet: Hivatalos közlemények | 281 |

4. fejezet: Az AKCS-államok Titkárságának személyzete | 281 |

5. fejezet: A Bizottság küldöttségei az AKCS-államokban | 281 |

6. fejezet: Általános rendelkezések | 282 |

3. JEGYZŐKÖNYV DÉL-AFRIKÁRÓL | 283 |

--------------------------------------------------

Top