21991A0204(01)

1989. évi nemzetközi megállapodás a jutáról és jutatermékekről

TARTALOM

A JELEN MEGÁLLAPODÁST ALÁÍRÓ FELEK,

FELIDÉZVE az új nemzetközi gazdasági rend létrehozására vonatkozó nyilatkozatot és akcióprogramot [1],

FELIDÉZVE az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján az integrált nyersanyagprogramról szóló, negyedik, ötödik és hatodik ülésén elfogadott 93 (VI), 124 (V) és 155 (VI) sz. határozatokat, továbbá a VII. UNCTAD Konferencia Záróokmányának B. szakaszának II. Fejezetét,

FELIDÉZVE TOVÁBBÁ a legkevésbé fejlett országok számára a 80-as évekre kidolgozott lényegesen új akcióprogramot, és különösen annak 82. pontját [2],

FELISMERVE a juta és jutatermékek jelentőségét számos fejlődő, exportáló ország gazdasága számára,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a szoros nemzetközi együttműködés a jelen nyersanyaggal kapcsolatos problémák megoldásában előmozdítja az exportáló országok gazdasági fejlődését és erősíti a gazdasági együttműködést az exportáló és importáló országok között,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a jutáról és jutatermékekről szóló, 1982. évi nemzetközi megállapodás jelentős mértékben hozzájárult az exportáló és importáló országok közötti együttműködéshez,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

(1) Mind az exportáló, mind az importáló tagok érdekeit szem előtt tartva, továbbá az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján az integrált nyersanyagprogramról szóló, 93 (VI), 124 (V) és 155 (VI) sz. határozatokban elfogadott vonatkozó célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint figyelembe véve a 98 (IV) sz. határozatot és a VII. UNCTAD Konferencia Záróokmánya B. szakaszának II. Fejezetét, a, jutáról és jutatermékekről szóló, 1989. évi nemzetközi megállapodás (a továbbiakban: "e Megállapodás") célkitűzései a következők:

a) az exportáló és importáló országok közötti együttműködés és konzultáció hatékony kereteinek biztosítása a jutagazdaság fejlődése érdekében;

b) a nemzetközi juta- és jutatermék-kereskedelem kiterjesztésének és diverzifikációjának előmozdítása;

c) a strukturális feltételek javítása a juta piacán;

d) kellő figyelem a környezeti szempontokra a szervezet tevékenységén belül, különösen annak tudatosítására, hogy milyen kedvező a juta - mint természetes anyag - használatának hatása;

e) a juta és jutatermékek versenyképességének fokozása;

f) a meglévő piacok fenntartása és bővítése, valamint új piacok teremtése a juta és jutatermékek számára;

g) a piac felderítésének javítása a nemzetközi jutapiac jobb áttekinthetőségének biztosítása érdekében;

(h) a juta végfelhasználásának fejlesztése, beleértve, újabb jutatermékek kifejlesztését a juta iránti kereslet növelése érdekében;

i) a juta és jutatermékek fokozottabb és többoldalú feldolgozásának ösztönzése mind az importáló, mind az exportáló országokban;

j) a jutatermesztés fokozása tekintettel többek között a területegységre eső terméshozamok növelésére és a juta minőségének javítására mind az importáló, mind az exportáló országok javára;

k) a jutatermesztés fokozása tekintettel többek között a minőség javítására és az előállítás költségeinek csökkentésére;

l) a juta és jutatermékek előállításának, valamint exportjának és importjának fokozása a világban mutatkozó kereslet és kínálat követelményeinek megfelelően.

(2) A jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt célkitűzések megvalósítása elsősorban az alábbi eszközökkel történik:

a) kutatás-fejlesztési projektek, piaci értékesítés-ösztönzés és költségcsökkentés, beleértve a humán erőforrások fejlesztését;

b) az információk gyűjtése és továbbadása, beleértve a jutára és jutatermékekre vonatkozó piaci információkat;

c) a jutát és jutatermékeket érintő olyan fontos kérdések vizsgálata, mint például az árak és a kínálat stabilizációjának, valamint a szintetikus és helyettesítő termékekkel folytatott verseny kérdései;

d) tanulmányok készítése a világ jutagazdaságának rövid és hosszú távon jelentkező problémáit jelző trendekről.

II. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. cikk

Meghatározások

E Megállapodás alkalmazásában:

1. a "juta" fogalomkörébe beletartoznak a nyers juta, a kenáf és más azonos jellegű rostos növények, beleértve a következőket: Urena lobata, Abutilon avicennae és Cephalomena polyandrum;

2. a "jutatermékek" olyan termék vagy termékek, amelyek kizárólag, vagy majdnem teljesen jutából készülnek, vagy olyanok, amelyek legfőbb összetevője súly szempontjából a juta;

3. a "tag" az 5. cikkben említett kormány vagy kormányközi szervezet, amely a jelen Megállapodásban foglaltakat magára nézve ideiglenesen vagy véglegesen kötelezőnek ismerte el;

4. az "exportáló tag" az a tag, amelynek juta- és jutatermék-exportja meghaladja a juta- és jutatermék-importját és magát exportáló tagnak nyilvánítja;

5. az "importáló tag" az a tag, amelynek juta- és jutatermék-importja meghaladja a juta- és jutatermék-exportját és magát importáló tagnak nyilvánítja;

6. a "szervezet" a 3. cikkben említett Nemzetközi Jutaszervezet;

7. a "Tanács" a 6. cikkben foglaltak szerint felállított Nemzetközi Jutatanács;

8. a "minősített szavazás" olyan szavazás, amelyhez a jelenlévő és szavazó exportáló tagok kétharmados szavazati többsége, valamint a jelenlévő és szavazó importáló tagok kétharmados szavazati többsége - külön-külön számítva - szükséges azzal a feltétellel, hogy az exportáló tagok többsége és az importáló tagok közül legalább négy jelen van és szavaz;

9. a "megosztott egyszerű többségi szavazás" olyan szavazást jelent, amelyhez a jelenlévő és szavazó exportáló tagok összes szavazatának több, mint a fele, illetve a jelenlévő és szavazó importáló tagok összes szavazatának több, mint a fele – külön-külön számítva – szükséges. Az exportáló tagok részéről szükséges szavazatokat a jelenlévő és szavazó exportáló tagok többségének kell leadnia;

10. a "pénzügyi év" a július 1-től következő év június 30-ig tartó időszakot jelenti;

11. a "jutaév" a július 1-től következő év június 30-ig tartó időszakot jelenti;

12. a "fogadó kormány" annak az országnak a kormánya, ahol a szervezet székhelye található;

13. a "jutaexport" és "jutatermék-export" az a juta-, illetve jutatermék-mennyiség, amely elhagyja egy tag vámterületét; a "jutaimport" és "jutatermék-import" az a juta-, illetve jutatermék-mennyiség, amely belép egy tag vámterületére feltéve, hogy e meghatározások vonatkozásában a vámterület kifejezés a több vámterületet magába foglaló tag esetében az érintett tag vámterületeinek összességét jelenti; továbbá

14. a "szabadon felhasználható pénznemek" a német márka, a francia frank, a japán jen, a font sterling, az USA dollár, és minden olyan pénznem, amelyet egy illetékes nemzetközi pénzügyi szervezet időről időre olyan fizetőeszközként határoz meg, amit valóban széles körben használnak fizetésre nemzetközi tranzakciókban, és amivel jelentős nagyságrendben kereskednek a főbb devizapiacokon.

III. FEJEZET

SZERVEZET ÉS ÜGYVEZETÉS

3. cikk

A Nemzetközi Jutaszervezet székhelye, felépítése és fennállása

(1) A jutáról és jutatermékről szóló, 1982. évi nemzetközi megállapodásban létrehozott Nemzetközi Jutaszervezet továbbra is fennáll azzal a céllal, hogy a jelen Megállapodás rendelkezéseit végrehajtsa és alkalmazását felügyelje.

(2) A szervezet a Nemzetközi Jutatanácson, a projektekkel foglalkozó bizottságon - mint állandó testületeken - valamint az ügyvezető igazgatón és az alkalmazottakon keresztül fejti ki tevékenységét. A Tanács minősített szavazással konkrét célra szakbizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre meghatározott feladatkörrel.

(3) A szervezet székhelye Dhaka (Banglades).

(4) A szervezet székhelye mindig valamelyik tagország területén található.

4. cikk

Szervezeti tagság

(1) A szervezet tagsága két kategóriába van sorolva, nevezetesen:

a) exportálók és

b) importálók.

(2) A tagok a Tanács által meghatározott feltételekkel válthatnak kategóriát.

5. cikk

Kormányközi szervezetek tagsága

(1) A Megállapodásban található valamennyi "kormányokra" történő hivatkozás magába foglalja az Európai Gazdasági Közösséget, valamint más olyan kormányközi szervezetet, amelyek a nemzetközi megállapodások, különösen a nyersanyagokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáért, megkötéséért és alkalmazásáért felelősek. Következésképpen a Megállapodás valamennyi utalása aláírásra, megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra, az ideiglenes alkalmazás bejelentésére, illetve csatlakozásra az ilyen kormányközi szervezetek esetében magában foglalja e kormányközi szervezetek aláírását, megerősítését, elfogadását vagy jóváhagyását, az ideiglenes alkalmazás bejelentését, illetve csatlakozását.

(2) Abban az esetben, ha az ilyen kormányközi szervezetek a hatáskörükbe tartozó ügyekben szavaznak, annyi szavazatot adhatnak le, amennyi a tagállamaik száma alapján a 10. cikkben foglaltaknak megfelel. Ilyen esetekben e kormányközi szervezetek tagállamai nem élhetnek külön szavazati jogukkal.

IV. FEJEZET

NEMZETKÖZI JUTATANÁCS

6. cikk

A Nemzetközi Jutatanács összetétele

(1) A szervezet legfőbb testülete a Nemzetközi Jutatanács, amely a szervezet valamennyi tagját magába foglalja.

(2) Minden tag egy-egy küldöttel képviselteti magát a Tanácsban, melléjük póttagokat és tanácsadókat is kinevezhetnek, akik részt vesznek a Tanács ülésein.

(3) A póttag felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a küldött távollétében bizonyos körülmények között annak nevében járjon el és szavazzon.

7. cikk

A Tanács jogköre és feladatai

(1) A Tanács annyiban gyakorolja jogkörét és látja el feladatait, vagy rendelkezik azok ellátásáról, amennyire az e Megállapodásban foglalt kifejezett rendelkezések teljesítése szempontjából szükséges.

(2) A Tanács minősített szavazással fogadja el a jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges és azokkal összhangban álló szabályokat és intézkedéseket, beleértve saját ügyrendi szabályait, valamint a szervezet pénzügyi és személyzeti szabályzatait. Ezek a pénzügyi szabályzatok és eljárások határozzák meg többek között az igazgatási és külön számlákon az alapok bevételeit és kiadásait. A Tanács eljárási szabályzatában rendelkezhet arról, hogy bizonyos kérdésekben a tagok összehívása nélkül lefolytatott eljárás keretében döntsön.

(3) A Tanács vezeti e Megállapodásból fakadó feladatainak ellátásához szükséges dokumentációt.

8. cikk

A Tanács elnöke és alelnöke

(1) A Tanács minden jutaévre elnököt és alelnököt választ. E személyek a szervezettől fizetést nem kapnak.

(2) Az elnök és az alelnök közül az egyiküket az exportáló tagok képviselői közül, míg a másikukat az importáló tagok képviselői közül választják. E tisztségeket minden évben felváltva viselik a két kategória tagjai, ez azonban nem zárhatja ki – kivételes körülmények között – egyikük vagy mindkettőjük újraválasztását a Tanács minősített szavazásával.

(3) Az elnök átmeneti távollétében az alelnök jár el helyette. Az elnök és az alelnök együttes ideiglenes távollétében, vagy egyikük vagy mindkettő tartós távollétében a Tanács szükség szerint ideiglenes, vagy tartós jelleggel új tisztségviselőket választhat megfelelő módon az exportáló tagok és/vagy az importáló tagok képviselői közül.

9. cikk

A Tanács ülései

(1) Általános szabályként a Tanács a jutaév mindkét félévében egy-egy rendes ülést tart.

(2) A Tanács rendkívüli ülést hívhat össze, ha így határoz, illetve ha ezt az alábbiak kérik:

a) az ügyvezető igazgató a Tanács elnökével egyetértve; vagy

b) az exportáló tagok többsége, illetve az importáló tagok többsége;

vagy

c) legalább 500 szavazattal rendelkező tagok.

(3) Amennyiben a Tanács minősített szavazással másként nem határoz, az üléseket a szervezet székhelyén tartják. Amennyiben egy tag meghívására a Tanács nem a szervezet székhelyén, úgy e tag fizeti az ebből adódó többletköltségeket és hasonló kiváltságokat, illetve mentességeket biztosít, mint amit más nemzetközi konferenciákon szokás.

(4) Az ülésről és a napirendről szóló értesítést a benne említett dokumentumokkal együtt az ügyvezető igazgató legalább 30 nappal előbb eljuttatja a tagoknak, a sürgős esetektől eltekintve, amikor az értesítéseket legalább 7 nappal korábban kell kiküldeni.

10. cikk

A szavazatok megoszlása

(1) Az exportáló tagok összesen, illetve az importáló tagok összesen 1000-1000 szavazattal rendelkeznek.

(2) Az exportáló tagok szavazatai az alábbiak szerint oszlanak meg: 150 szavazat egyenlő arányban oszlik meg az összes exportáló tag között úgy, hogy minden tagnak egész számú szavazat jusson. A fennmaradó szavazatok annak arányában oszlanak meg, hogy mekkora volt nettó juta- és jutatermék-kivitelük éves átlagmennyisége a megelőző három jutaévben, azonban egy exportáló tag szavazatainak maximális száma nem haladhatja meg a 450-et. A maximum feletti többletszavazatokat azon tagok között osztják fel, amelyek a kereskedelemben való részarányuk folytán egyenként 250-nél kevesebb szavazattal rendelkeznek.

(3) Az importáló tagok szavazatai az alábbiak szerint oszlanak meg: minden importáló tag legfeljebb öt alapszavazattal rendelkezik, azok összege azonban nem haladja meg a 150-et. A fennmaradó szavazatokat annak arányában osszák el, hogy mennyi volt a nettó juta- és jutatermékek- behozataluk éves átlagmennyisége a szavazatok felosztását megelőző négy naptári évvel kezdődő hároméves időszak alatt.

(4) A Tanács a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően osztja el a szavazatokat minden pénzügyi évre az abban az évben elsőként megtartott ülés kezdetén. Az elosztás az év hátralevő részére érvényben marad, amennyiben a jelen cikk (5) bekezdése pontja másként nem rendelkezik.

(5) Amennyiben a szervezet tagsága megváltozik, vagy valamelyik tag szavazati jogát e Megállapodás rendelkezései értelmében felfüggesztik vagy visszaadják, a Tanács e cikk rendelkezéseinek megfelelően újra elosztja a szavazatokat az érintett kategórián vagy kategóriákon belül. A Tanács dönt arról, hogy a szavazatok megváltozott elosztása mikortól lép hatályba.

(6) Töredékszavazat nincs.

(7) A legközelebbi egész számú szavazatra való kerekítésnél a 0,5 alatti töredékmennyiséget lefelé, a 0,5-el megegyező vagy annál nagyobb töredékmennyiséget felfelé kell kerekíteni.

11. cikk

Szavazási eljárás a Tanácsban

(1) Minden tagnak jogában áll, hogy annyi szavazatot adjon le, amennyivel rendelkezik, de egyetlen tag sem jogosult szavazatainak megosztására. Ugyanakkor a tagok szavazataiknak azt a részét, amelyekkel e cikk (2) bekezdése értelmében rendelkeznek, leadhatják eltérően is.

(2) A Tanács elnökének küldött írásos értesítésben bármely exportáló tag felhatalmazhat bármely másik exportáló tagot, illetve bármely importáló tag felhatalmazhat bármely másik importáló tagot érdekeinek képviseletére és szavazatainak leadására a Tanács ülésein.

(3) A szavazatokkal a 10. cikk alapján rendelkező meghatalmazó tag által a szavazatok leadására meghatalmazott tag köteles a meghatalmazó tagtól kapott utasítások szerint szavazni.

(4) A tartózkodás olyan, mintha a tag nem adta volna le a szavazatát.

12. cikk

A Tanács határozatai és ajánlásai

(1) A Tanácsban törekedni kell arra, hogy minden határozatot és ajánlást konszenzussal hozzanak meg. Ha a tagok nem jutnak konszenzusra, akkor a Tanács valamennyi határozatát és ajánlását megosztott egyszerű többségi szavazással hozza, amennyiben e Megállapodás minősített szavazást nem ír elő.

(2) Azt a tagot, amelyik alkalmazza a 11. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és helyette egy másik tag szavaz a Tanács ülésein, e cikk (1) bekezdésében foglaltak szempontjából jelenlévő és szavazó tagnak kell tekinteni.

(3) A Tanács valamennyi határozatának és ajánlásának összhangban kell állnia e Megállapodás rendelkezéseivel.

13. cikk

A Tanács határozatképessége

(1) A Tanács egy ülésén akkor határozatképes, ha az exportáló tagok és az importáló tagok többsége jelen van, feltéve hogy ezek a tagok a maguk kategóriáján belül az összes szavazatnak legalább kétharmadával rendelkeznek.

(2) Amennyiben a Tanács e cikk (1) bekezdésének megfelelően az ülés napján, valamint a következő napon nem határozatképes, úgy a harmadik napon és azt követően határozatképes, ha az exportáló tagok többségének, illetve az importáló tagok többségének jelen van, feltéve, hogy az egyes kategóriákon belül e tagok rendelkeznek az összes szavazat többségével.

(3) A 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott képviselet jelenlétnek minősül.

14. cikk

Együttműködés más szervezetekkel

(1) A Tanács minden megfelelő intézkedést megtesz, amivel elősegítheti az ENSZ-szel és annak szakosított intézményeivel, mint pl. az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével, valamint Iparfejlesztési Szervezetével, továbbá kisegítő testületeivel, pl. az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájával, az ENSZ Fejlesztési Programjával, a Nemzetközi Kereskedelmi Központtal, az UNCTAD-dal és a GATT-tal, valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programjával és indokolt esetben más kormányközi és nem-kormányzati szervezetekkel folytatott konzultációt, illetve együttműködést.

(2) A szervezet a lehetséges legnagyobb mértékben igénybe veszi e cikk (1) bekezdésében említett szervek nyújtotta eszközöket, szolgáltatásokat és szakértelmet annak érdekében, hogy kerülje e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítására irányuló párhuzamos munkavégzést, illetve fokozza tevékenységének kiegészítését és hatékonyságát.

(3) A Tanács szem előtt tartva az UNCTAD Konferenciának a nemzetközi nyersanyagforgalomban betöltött jelentős szerepét, megfelelően tájékoztatja e szervezetet a tevékenységéről és munkaprogramjairól.

15. cikk

Megfigyelők jelenléte

A Tanács bármely nem-tagállamot, ezen kívül a 14. cikkben említett bármely olyan szervezetet meghívhat, hogy megfigyelőként részt vegyen ülésein, amelyik érdekelt a juta és jutatermékek nemzetközi kereskedelmében, vagy a jutaiparban.

16. cikk

Ügyvezető igazgató és alkalmazottak

(1) A Tanács minősített szavazással nevezi ki az ügyvezető igazgatót.

(2) Az ügyvezető igazgató kinevezésének feltételeit a Tanács eljárási szabályzata keretében határozzák meg.

(3) Az ügyvezető igazgató a szervezet vezető ügyvezető tisztségviselője, aki a Tanácsnak felelősséggel tartozik e Megállapodás alkalmazásáért és végrehajtásáért a Tanács határozataival összhangban.

(4) Az ügyvezető igazgató nevezi ki az alkalmazottakat a Tanács által elfogadott szabályoknak megfelelően. A Tanács minősített szavazással dönt az ügyintézők, a szakértők és az általános kiszolgáló személyzet tagjainak létszámáról, akiket az ügyvezető igazgató nevezhet ki. Az állások számának megváltoztatásáról a Tanács minősített szavazással határoz. Az alkalmazottak az ügyvezető igazgatónak tartoznak felelősséggel.

(5) Sem az ügyvezető igazgatónak, sem az alkalmazottak tagjainak nem lehetnek pénzügyi érdekeltségei a jutaiparban, illetve jutakereskedelemben, vagy a hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi tevékenységekben.

(6) Az ügyvezető igazgató és az alkalmazottak feladataik ellátása során nem kérhetik ki és nem fogadhatják el tagok, vagy a szervezeten kívül álló más hatóságok utasításait. Tartózkodniuk kell minden tevékenységtől, amely hatással lehet az általuk betöltött nemzetközi tisztviselői pozíciójukra, amellyel kapcsolatban csak a Tanácsnak tartoznak felelősséggel. A tagok valamennyien tiszteletben tartják az ügyvezető igazgató és a alkalmazottak feladat- és felelősségi körének kizárólagosan nemzetközi jellegét, és nem próbálnak befolyást gyakorolni e személyekre munkakörük ellátásában.

V. FEJEZET

KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

17. cikk

Kiváltságok és mentességek

(1) A szervezet jogi személy. Elsősorban szerződések megkötésére, ingó és ingatlan vagyon szerzésére és elidegenítésére, valamint bírósági eljárások megindítására jogosult

(2) A szervezet továbbra is a fogadó kormánnyal (Banglades kormánya, amelynek területén a szervezet székhelye jelenleg található) kötött, székhelyről szóló-megállapodásban foglaltak alapján folytatja működését. A fogadó kormánnyal kötött, székhelyről szóló megállapodás kitér olyan kérdésekre, mint a szervezet, az ügyvezető igazgató, a alkalmazottak, valamint a szakértők és a tagok küldötteinek státusza, illetve az őket megillető kiváltságok és mentességek, amennyiben azok a feladataik ellátása során szükségesek.

(3) Amennyiben a szervezet egy másik tagállamba helyezi át székhelyét, úgy a tagállam a lehető legrövidebb időn belül székhelyről szóló megállapodást köt a szervezettel, amit a Tanácsnak kell jóváhagynia.

(4) A jelen cikk (3) bekezdésében említett, székhelyről szóló megállapodás megkötéséig a szervezet felkéri a fogadó kormányt, hogy a nemzeti jogszabályok keretein belül biztosítson adómentességet az alkalmazottaknak a szervezettől kapott díjazására, a szervezet eszközeire, bevételeire és más vagyonára.

(5) A szervezet egy vagy több tagjával megállapodást köthet - amit a Tanács jóváhagy - a jelen Megállapodás megfelelő működése szempontjából esetleg szükséges kiváltságokról és mentességekről.

(6) A székhelyről szóló megállapodás e Megállapodástól teljesen független. Megszűnésére az alábbi esetekben kerül sor:

a) a fogadó kormány és a szervezet között létrejött szerződés alapján;

b) abban az esetben, ha a szervezet áthelyezi székhelyét a fogadó kormány országának területéről; vagy

c) abban az esetben, ha a szervezet megszűnik.

VI. FEJEZET

FINANSZÍROZÁS

18. cikk

Pénzügyi számlák

(1) Két számla kerül megnyitásra. Ezek:

a) az igazgatási számla; valamint

b) a külön számla.

(2) Az ügyvezető igazgató felel e számlák kezeléséért és a Tanács rendelkezik a megfelelő eljárási szabályzatról.

19. cikk

Fizetési módok

(1) Az igazgatási számlára fizetendő hozzájárulásokat szabadon felhasználható pénznemben kell teljesíteni. A hozzájárulások mentesek a devizakorlátozásoktól.

(2) A külön számlára fizetendő hozzájárulásokat szabadon felhasználható pénznemben kell teljesíteni. A hozzájárulások mentesek a devizakorlátozásoktól.

(3) A Tanács dönthet úgy, hogy a jóváhagyott projektek követelményeinek teljesítése érdekében elfogadja a külön számlához való hozzájárulások más formáit is, beleértve a tudományos és műszaki berendezéseket, illetve a munkaerőt.

20. cikk

Pénzügyi ellenőrzés és a kimutatások közzététele

(1) A Tanács könyvvizsgálókat jelöl ki számlakönyveinek vizsgálatára.

(2) Az igazgatási és a külön számla független könyvvizsgáló által ellenőrzött kimutatását a jutaév zárása után a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb hat hónapon belül kell a tagok rendelkezésére bocsátani, amit a Tanács a következő ülésén vizsgál meg jóváhagyás végett. A számlák ellenőrzött kimutatását és az ellenőrzött mérleget ezt követően kell közzétenni.

21. cikk

Igazgatási számla

(1) A jelen Megállapodás igazgatásához szükséges kiadásokat az igazgatási számláról kell fizetni, amit a tagoknak e cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint megállapított és a tagállamok alkotmányos és eljárásjogi szabályainak megfelelően teljesített éves hozzájárulásai fedeznek.

(2) A Tanácsba, a projektekkel foglalkozó bizottságba, valamint a 3. cikk (2) bekezdésében említett szakbizottságokba és munkacsoportokba delegált küldöttek kiadásait az érintett tagok fizetik. Abban az esetben, ha egy tag különleges szolgáltatásokat igényel a szervezettől, a Tanács előírja a számára az ilyen szolgáltatások költségeinek megfizetését.

(3) A Tanács minden pénzügyi év második félévében jóváhagyja a szervezet következő pénzügyi évre szóló igazgatási költségvetését, és megállapítja az egyes tagok költségvetéshez történő hozzájárulásainak összegét.

(4) Az egyes tagok hozzájárulása az adott pénzügyi év igazgatási költségvetéséhez olyan arányban történik, mint amilyen arányban az adott pénzügyi évre vonatkozó igazgatási költségvetés jóváhagyásának időpontjában a tag birtokában lévő szavazatszám az összes tag teljes szavazatszámához aránylik. A hozzájárulások mértékének megállapítása céljából egy-egy tag szavazatainak számát úgy kell megállapítani, hogy nem veszik figyelembe sem más tagok felfüggesztett szavazati jogát, sem a szavazatoknak ebből következő újraelosztását.

(5) A szervezethez e Megállapodás hatálybalépését követően csatlakozó tag kezdeti hozzájárulását a Tanács a tag szavazatszám, valamint a folyó pénzügyi évből hátralévő idő alapján állapítja meg, azonban a többi tag hozzájárulásának mértéke a folyó pénzügyi évben már nem változik.

(6) Az igazgatási költségvetés hozzájárulásai minden pénzügyi évben az adott pénzügyi év első napján válnak esedékessé. A tagok hozzájárulásai csatlakozásuk pénzügyi évében a taggá válás napján válnak esedékessé.

(7) Amennyiben egy tag a jelen cikk (6) bekezdésében említett esedékesség időpontjától számított négy hónap elteltével még nem fizette be hozzájárulásának teljes összegét az igazgatási költségvetésbe, úgy az ügyvezető igazgató felkéri, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyen eleget fizetési kötelezettségének. Ha az ügyvezető igazgató felszólítását követő két hónap lejártával a tag még nem fizette be a hozzájárulást, akkor fel kell szólítani, hogy ezt indokolja meg. Ha a hozzájárulás esedékességének időpontjától számított hét hónap elteltével a tag még mindig nem fizette be hozzájárulását, akkor szavazati jogát mindaddig felfüggesztik, amíg hozzájárulási kötelezettségét teljes összegében nem rendezte, ezenkívül kamatot kell fizetnie hozzájárulásának késedelmes fizetése után a fogadó ország központi bank kamatának megfelelő összegben, amennyiben erről a Tanács minősített szavazással másként nem határoz.

(8) Annak a tagnak, amelynek jogait a jelen cikk (7) bekezdésében foglaltak alapján felfüggesztették, be kell fizetnie a hozzájárulásának összegét.

(9) Az igazgatási költségvetés egy éven belül fel nem használt részét jóváírják a tagállamok kormányainak a következő évi hozzájárulás összegét csökkentve ugyanolyan arányban, ahogy a hozzájárulásokat eredetileg megállapították.

22. cikk

Külön számla

(1) A külön számlán belül két alszámlát kell vezetni:

a) a projekt-előkészítő alszámlát; és

b) a projekt alszámlát.

(2) A projekt-előkészítő alszámláról fizetett minden kiadást meg kell téríteni a projekt alszámláról, ha a projekteket később jóváhagyják és finanszírozzák. Ha e Megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a Tanács nem kap pénzt a projekt-előkészítő alszámlára, akkor felül kell vizsgálnia a helyzetet és meg kell tennie a megfelelő lépéseket.

(3) A meghatározott, jól körülhatárolható projektek számára befolyó bevételeket a külön számlán kell elhelyezni. Az ilyen projektekkel kapcsolatban felmerülő minden ráfordítással – beleértve a tanácsadók és szakértők díjazását és az utazás után fizetett költségtérítést – a külön számlát kell megterhelni.

(4) A finanszírozás lehetséges forrásai a külön számla esetében:

a) a Közös Árualapjának második számlája;

b) regionális és nemzetközi pénzintézetek, nevezetesen az ENSZ Fejlesztési Programja, a Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank, az Amerika-közi Fejlesztési Bank és az Afrikai Fejlesztési Bank stb.; továbbá

c) önkéntes hozzájárulások.

(5) A Tanács minősített szavazással határozza meg azokat a feltételeket, amelyekkel – szükség esetén – anyagilag támogatja a hitelből finanszírozandó projekteket abban az esetben ha egy vagy több tag önként teljes kötelezettséget és felelősséget vállalt az ilyen hitelért. A szervezet nem felel ezekért a hitelekért.

(6) A Tanács kijelölhet és támogathat bármely jogalanyt – amely lehet egy vagy több tag is – ha az hozzájárul, hogy megkapja a jóváhagyott projekteket finanszírozó hiteleket és átvállalja az ezzel járó valamennyi kötelezettséget, a szervezet azonban fenntartja magának a jogot arra, hogy felügyelje a források felhasználását és nyomon kövesse az így finanszírozott projektek megvalósítását. Mindazonáltal a szervezet nem felel az egyes tagok, illetve egyéb jogalanyok által nyújtott garanciákért.

(7) A tagok a szervezetben fennálló tagságuk alapján nem felelnek a projektekkel kapcsolatban a többi tag, vagy más jogalanyok által adott vagy felvett hitelekkel kapcsolatos kötelezettségekért.

(8) A szervezetnek önkéntesen felkínált meg nem határozott rendeltetésű összeget a Tanács elfogadhatja. Ez a pénz felhasználható a projekteket előkészítő tevékenységre, valamint a jóváhagyott projektek finanszírozására.

(9) Az ügyvezető igazgatónak törekednie kell arra, hogy a Tanács által esetleg meghatározott feltételekkel és kikötésekkel megfelelő és biztos forrásokat kutasson fel a Tanács által jóváhagyott projektekhez.

(10) A külön számlán rendelkezésre álló forrásokat csak jóváhagyott projektek vagy projekt-előkészítő tevékenységek finanszírozására lehet felhasználni.

(11) A jóváhagyott konkrét projektek számára beérkező hozzájárulásokat - ha erről a Tanács a hozzájárulóval egyetértésben másként nem dönt - csak eredeti rendeltetési céljuknak megfelelően lehet felhasználni. Egy-egy projekt megvalósítása után a szervezet minden ilyen hozzájárulónak visszafizeti a felhasználatlanul maradt összeget, mégpedig annak arányában, amekkora hányadát adta az adott projekt finanszírozására szánt eredeti összes hozzájárulásnak, amennyiben a hozzájáruló másként nem határoz.

(12) A Tanács adott esetben felülvizsgálhatja a külön számla finanszírozását.

VII. FEJEZET

KAPCSOLAT A KÖZÖS ÁRUALAPPAL

23. cikk

Kapcsolat a Közös Árualappal

A szervezet legnagyobb mértékben igénybe veszi a Közös Árualap nyújtotta lehetőségeket, beleértve adott esetben azt is, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodást kötnek a Közös Árualapot létrehozó megállapodásban megállapított elvek alapján.

VIII. FEJEZET

OPERATÍV TEVÉKENYSÉG

24. cikk

Projektek

(1) A Tanács az 1. cikkben rögzített célkitűzések megvalósítása érdekében folyamatosan és a 14. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban projekteket határoz meg, intézkedik azok előkészítéséről és megvalósításáról, továbbá hatékonyságuk biztosítása érdekében nyomon követi, megfigyeli és értékeli megvalósításukat a kutatás és fejlesztés, a piaci eladásösztönzés és a költségcsökkentés terén, amibe beletartozhat a humán erőforrások fejlesztése, továbbá más, a Tanács által jóváhagyott projekt.

(2) Az ügyvezető igazgató javaslatokat tesz a projektekkel foglalkozó bizottságnak a jelen cikk (1) bekezdésében említett projektekre. A javaslatokat az azokat megvizsgáló bizottság ülése előtt legalább két hónappal minden taghoz el kell juttatni. A javaslatok alapján a bizottság meghatározza, hogy milyen projekt-előkészítő tevékenységet kell végezni. Ezekről a projekt-előkészítő tevékenységekről az ügyvezető igazgató rendelkezik a Tanács által elfogadandó szabályoknak és előírásoknak megfelelően.

(3) A projekt-előkészítő tevékenység eredményeit – beleértve a részletes költségeket, a lehetséges hasznot, a projekt időtartamát, helyét és a lehetséges végrehajtó szerveket – az ügyvezető igazgató benyújtja a bizottságnak, miután az eredményeket megvizsgálni hivatott bizottsági ülés megtartása előtt legalább két hónappal valamennyi tagnak eljuttatta azokat.

(4) A bizottság megvizsgálja a projekt-előkészítő munka eredményeit és ajánlásokat készít a projektekkel kapcsolatban a Tanács számára.

(5) A Tanács megtárgyalja az ajánlásokat és a 22. és 28. cikkben foglaltakkal összhangban minősített szavazással határoz a finanszírozásra javasolt projektekről.

(6) A Tanács rangsorolja a projekteket.

(7) A Tanácsnak meg kell kapnia azon tagállam jóváhagyását, amelynek területén a projektre sor kerül.

(8) A Tanács minősített szavazással megszűntetheti bármelyik projekt anyagi támogatását.

25. cikk

Kutatás és fejlesztés

A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos projektek céljai többek között az alábbiak lehetnek:

a) a mezőgazdasági termelékenység és a rostminőség javítása;

b) a meglévő és új termékek gyártási eljárásainak tökéletesítése;

c) újabb felhasználási célok felkutatása és a meglévő termékek tökéletesítése;

d) a juta és jutatermékek további és differenciáltabb feldolgozásának ösztönzése.

26. cikk

A piaci értékesítés ösztönzése

A piaci értékesítést ösztönző projektek célja többek között a meglévő termékek piacainak megtartása és bővítése, továbbá piacok felkutatása az újabb termékek számára.

27. cikk

Költségcsökkentés

Amennyiben lehetséges, a költségek csökkentését szolgáló projektek célja többek között a mezőgazdasági termelékenységet és a rostanyag minőségét befolyásoló eljárások és technológiák fejlesztése, továbbá a munkaerővel, az anyagokkal és a tőkével kapcsolatos költségekkel összefüggő eljárások és technológiák fejlesztése a jutaiparban, ezen kívül információk gyűjtése és frissítése a tagok számára a jutagazdaságban jelenleg rendelkezésre álló leghatékonyabb eljárásokról és technológiákról.

28. cikk

A projektek jóváhagyásának kritériumai

A Tanács az alábbi kritériumok alapján hagy jóvá egy projektet:

a) alkalmasnak kell lennie arra, hogy hasznára legyen a jelenleg vagy a jövőben több tagnak is, melyek közül legalább az egyik exportáló tag, valamint a jutagazdaság egészének;

b) kapcsolódnia kell a juta és jutatermékek nemzetközi kereskedelmének fenntartásához, illetve bővítéséhez;

c) kedvező gazdasági eredményeket kell kilátásba helyeznie a költségek rövid és hosszú távú alakulása tekintetében;

d) úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a nemzetközi juta- és jutatermék-kereskedelem nagyságrendjének;

e) alkalmasnak kell lennie a juta és jutatermékek általános versenyképességének, illetve piaci kilátásainak javítására.

29. cikk

Projektekkel foglalkozó bizottság

(1) Ezennel létrejön a projektekkel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a "bizottság"). A Tanácsnak felel és annak általános irányítása alatt dolgozik.

(2) A bizottságban valamennyi tag részt vehet. A bizottság eljárási szabályzata, a szavazatok megoszlása és a szavazási eljárás értelemszerűen megegyezik a Tanács hasonló szabályaival. A bizottság évente rendszerint kétszer ülésezik, de a Tanács kérésére gyakrabban is tarthat ülést.

(3) A bizottság funkciói:

a) a 24. cikkben említett projekt-javaslatok vizsgálata, illetve műszaki felmérése és értékelése;

b) döntéshozatal a projekt-előkészítő tevékenységről; továbbá

c) projektekkel kapcsolatos ajánlások kidolgozása a Tanács számára.

IX. FEJEZET

A JUTÁVAL ÉS JUTATERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS FONTOS KÉRDÉSEK VIZSGÁLATA

30. cikk

A stabilizáció vizsgálata, verseny a szintetikus anyagokkal és egyéb kérdések

(1) A Tanács továbbra is vizsgálja az árstabilizáció és az exportra kerülő juta és jutatermékek kínálatának kérdéseit annak érdekében, hogy megoldást találjon rájuk. Ha e vizsgálatot követően olyan megoldásokban állapodnak meg, amelyekkel kapcsolatos intézkedésekről a jelen Megállapodás kifejezetten még nem rendelkezett, akkor annak a végrehajtása e Megállapodásnak a 42. cikkben foglaltak szerinti módosításával jár.

(2) A Tanács megvizsgálja az egyrészről a juta és jutatermékek, másrészről a szintetikus és helyettesítő anyagok közötti versennyel kapcsolatos kérdéseket.

(3) A Tanács intézkedik a jutával és jutatermékekkel kapcsolatos más fontos kérdések folyamatos vizsgálata érdekében.

X. FEJEZET

STATISZTIKÁK, TANULMÁNYOK ÉS INFORMÁCIÓK

31. cikk

Statisztikák, tanulmányok és információk

(1) A Tanács a 14. cikk (1) bekezdésében említett szervekkel együtt minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a jutára és jutatermékekre ható összes tényezővel kapcsolatos legfrissebb és megbízható adatok és információk rendelkezésre álljanak. A szervezet összegyűjti, összeveti és szükség esetén közzéteszi a juta, a jutatermékek, a szintetikus és helyettesítő anyagok termelésére, kereskedelmére, kínálatára, készletnagyságára, felhasználására és áraira vonatkozó statisztikai információkat olyan mértékben, ahogyan az a jelen megállapodás teljesítéséhez szükséges.

(2) A tagok nemzeti jogszabályaikkal nem összeegyeztethetetlen terjedelemben, indokolt időn belül rendelkezésre bocsátják statisztikai információikat és adataikat.

(3) A Tanács tanulmányokat készíttet a világ jutagazdaságának rövid és hosszú távú problémáiban mutatkozó trendekről.

(4) A Tanács biztosítja, hogy a közzétett információk ne veszélyeztessék a juta és jutatermékek, szintetikus és helyettesítő anyagok előállításában, feldolgozásában és értékesítésében érdekelt személyek és társaságok tevékenységének bizalmas jellegét.

(5) A Tanács megfelelőnek tartott intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megismertesse a jutát és jutatermékeket és tájékoztatást adjon róluk.

32. cikk

Éves jelentés, valamint jelentés a felmérésről és felülvizsgálatról

(1) A Tanács a jutaév zárását követő hat hónapon belül éves jelentést tesz közzé a szervezet tevékenységéről és minden olyan információról, amit szükségesnek talál.

(2) A Tanács évente felméri és megvizsgálja a juta helyzetét és kilátásait a világpiacon, beleértve a szintetikus és helyettesítő anyagokkal folytatott versenyben elfoglalt pozícióját. A vizsgálat eredményeiről tájékoztatja a tagokat.

(3) A vizsgálatot a tagok által a juta és jutatermékek, valamint a szintetikus és helyettesítő anyagok nemzeti előállításával, kivitelével és behozatalával, felhasználásával és áraival kapcsolatban szolgáltatott információk, valamint más olyan információk figyelembevételével kell végezni, amelyek közvetlenül vagy az ENSZ rendszerén belül a megfelelő szervezetek – köztük az UNCTAD és a FAO, illetve illetékes kormányközi és nem-kormányzati szervezetek – útján a Tanács rendelkezésére állnak.

XI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Panaszok és viták

Ha egy taggal szemben panaszt emelnek, hogy nem teljesíti a jelen Megállapodásból fakadó kötelezettségeit, vagy vita támad a jelen Megállapodásban foglaltak értelmezéséről, illetve alkalmazásáról, a panaszt, illetve vitatott kérdést határozathozatal céljából a Tanács elé kell terjeszteni. A Tanács határozatai ezekben az ügyekben véglegesek és kötelező erejűek.

34. cikk

A tagok általános kötelezettségei

(1) A tagok a jelen Megállapodás érvényességi ideje alatt mindent megtesznek és együttműködnek annak érdekében, hogy előmozdítsák célkitűzéseinek elérését és tartózkodnak minden olyan cselekménytől, amely ezzel ellentétes.

(2) A tagok vállalják, hogy a jelen Megállapodás rendelkezései alapján a Tanács határozatait magukra nézve kötelezőnek ismerik el és szándékaik szerint tartózkodnak olyan intézkedések végrehajtásától, amelyek hatása ezekre korlátozó vagy ezekkel ellentétes lenne.

(3) A tagoknak a jelen Megállapodás teljesítéséből eredő felelőssége - akár a szervezettel, akár harmadik féllel szemben – csak a VI. Fejezetben foglalt hozzájárulási kötelezettség mértékéig terjed.

35. cikk

Mentesség a kötelezettségek alól

(1) Amennyiben a jelen Megállapodásban kifejezetten nem részletezett kivételes körülmények, illetve vészhelyzet, vagy vis major következtében a Tanács indokolt esetben minősített szavazással felmentheti tagjait e Megállapodásból fakadó kötelezettségeik alól, ha kielégítő magyarázatot kap arra, hogy az adott fél miért nem tudott eleget tenni valamely kötelezettségének.

(2) A Tanács e cikk (1) bekezdése alapján valamely tagállamnak adott felmentésében egyértelműen rögzíti azokat a feltételeket és kikötéseket, valamint időtartamot, amelyek alapján, illetve ameddig a tag kötelezettsége alól mentesül, továbbá azokat az okokat, amelyek a mentesség alapjául szolgáltak.

36. cikk

Megkülönböztető és helyreigazító intézkedések

(1) Ha a fejlődő importáló tagok érdekeit a jelen Megállapodás alapján hozott intézkedések hátrányosan érintik, akkor ezen országok megfelelő megkülönböztető és helyreigazító intézkedések megtételét kérhetik a Tanácstól. A Tanács az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája által elfogadott 93. (IV) sz. határozat III. szakaszának 3. és 4. pontjában foglalt rendelkezéseinek figyelembevételével mérlegeli, hogy milyen megfelelő intézkedést tehet.

(2) Más exportáló tagok érdekeinek sérelme nélkül a Tanács teljes tevékenységi körében különös figyelmet szentel a legkevésbé fejlett exportáló tagok szükségleteinek.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk

Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás

(1) Ezt a Megállapodást 1990. január 1-től 1990. december 31-ig írhatják alá az ENSZ-székházban az ENSZ 1989. évi Juta és Jutatermék Konferenciájára meghívott kormányok.

(2) A jelen cikk (1) bekezdésében említett kormányok:

a) e Megállapodás aláírásával kinyilváníthatják, hogy e Megállapodást magukra nézve kötelezőnek ismerik el;

b) e Megállapodás aláírását követően megerősíthetik, elfogadhatják, illetve jóváhagyhatják azt egy ilyen értelmű okiratnak a letétbe helyezésével.

38. cikk

Letéteményes

E Megállapodás letéteményese az ENSZ főtitkára.

39. cikk

Az ideiglenes alkalmazásról szóló értesítés

(1) A jelen Megállapodást megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni szándékozó aláíró kormány, illetve az a kormány, amely csatlakozásához a Tanács feltételeket szabott, de még nem tudta letétbe helyezni okmányát, bármikor értesítheti a letéteményest arról, hogy a 40. cikkben foglaltak szerinti hatályba lépésétől, vagy – amennyiben már hatályban van – egy meghatározott időponttól átmeneti jelleggel alkalmazza e Megállapodást. Az ilyen értesítés időpontjában a kormányok kinyílvánítják, hogy az exportáló, vagy az importáló tagok közé tartoznak-e.

(2) Az a kormány, amely a jelen cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint értesítést küldött a Megállapodás alkalmazásáról annak hatályba lépésétől, vagy egy meghatározott későbbi időponttól kezdve, ideiglenes taggá válik. A megerősítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás okmányának letétbe helyezésének időpontjáig ideiglenes tag marad.

40. cikk

Hatálybalépés

(1) E Megállapodás véglegesen 1991. január 1-én, vagy egy olyan későbbi időpontban lép hatályba, amikor három, a jelen Megállapodáshoz csatolt "A" függelékben felsorolt országok nettó kivitelének legalább 85 %-át képviselő exportáló ország kormánya, illetve 20, a jelen Megállapodáshoz csatolt "B" függelékben felsorolt országok nettó behozatalának legalább 65 %-át képviselő importáló ország kormánya a 37. cikk a) pontja értelmében aláírja a jelen Megállapodást, vagy letétbe helyezi a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okmányait.

(2) E Megállapodás ideiglenesen 1991. január 1-én, vagy egy olyan későbbi időpontban lép hatályba, amikor három, a jelen Megállapodáshoz csatolt "A" függelékben felsorolt országok nettó kivitelének legalább 85 %-át képviselő exportáló ország kormánya, illetve a jelen Megállapodáshoz csatolt "B" függelékben felsorolt országok nettó behozatalának legalább 65 %-át képviselő 20 importáló ország kormánya a 37. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében aláírja a jelen Megállapodást, vagy letétbe helyezi a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okmányait, vagy pedig a 39. cikk alapján értesíti a letéteményest e Megállapodás ideiglenes alkalmazásáról.

(3) Ha a hatálybalépésnek e cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményei nem teljesülnek 1991. január 1-ig, akkor az ENSZ főtitkára a legkorábbi megfelelő időpontban összehívja azon kormányok képviselőit, amelyek a 37. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében aláírták a jelen Megállapodást, vagy letétbe helyezték a megerősítésről, elfogadásról, illetve jóváhagyásról, szóló okmányaikat, vagy pedig értesítették a letéteményest a Megállapodás ideiglenesen alkalmazásáról. Ezek a kormányok határoznak arról, hogy maguk közt végleg vagy ideiglenesen, részben vagy egészében hatályba helyezik-e a Megállapodást. Amíg a jelen Megállapodás részlegesen vagy egészében ideiglenesen van érvényben e tagok között, addig azok ideiglenes tagok. E bekezdés alapján azok a kormányok, amelyek úgy döntöttek, hogy ideiglenesen léptetik hatályba a jelen Megállapodást, összeülhetnek, hogy megvizsgálják a helyzetet és döntsenek arról, hogy egymás közt a Megállapodást véglegesen hatályba léptetik, az továbbra is ideiglenes marad, vagy megszűntetik.

(4) Azon kormányok esetében, amelyek a megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról, illetve csatlakozásról szóló okmányokat a Megállapodás hatálybalépését követően helyezték letétbe, a Megállapodás az okmány a letétbe helyezés napján lép hatályba.

(5) Az ügyvezető igazgató e Megállapodás hatálybalépését követően a lehető legrövidebb időn belül összehívja a Tanács első ülését.

41. cikk

Csatlakozás

(1) Bármely állam kormánya csatlakozhat e Megállapodáshoz a Tanács által meghatározott feltételekkel, melyek egyike a csatlakozási okmányok letétbe helyezésére vonatkozó határidő. A Tanács ugyanakkor határidő hosszabbítást biztosíthat azon kormányok részére, amelyek a csatlakozás feltételeiben meghatározott határidőn belül nem tudják letétbe helyezni csatlakozási okmányaikat.

(2) A csatlakozás a csatlakozásról szóló okmánynak a letéteményesnél történő letétbehelyezésével történik.

42. cikk

Módosítások

(1) A Tanács minősített szavazással ajánlást tehet a tagoknak a jelen Megállapodás módosítására.

(2) A Tanács rögzíti azt az időpontot, ameddig a tagoknak értesíteniük kell a letéteményest a módosítás elfogadásáról.

(3) A módosítás 90 nappal azután lép hatályba, hogy a letéteményes megkapta az exportáló tagok legalább kétharmadát és szavazataik legalább 85 %-át képviselő tagok, illetve az importáló tagok legalább kétharmadát és szavazataik legalább 85 %-át képviselő tagok elfogadó nyilatkozatát.

(4) A jelen cikknek a Tanács által meghatározott időpontra vonatkozó (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, tagok akkor is értesíthetik a letéteményest a módosítás elfogadásáról miután a letéteményes értesítette a Tanácsot, hogy a módosítás hatályba lépésének követelményei teljesültek, feltéve, hogy az értesítést még a módosítás hatályba lépése előtt megtették.

(5) Az a tag, amelyik a módosítás hatályba lépésének napjáig nem küldött értesítést, hogy elfogadja a módosítást, ettől az időponttól megszűnik a Megállapodásban részt venni, kivéve, ha előterjesztése alapján a Tanács meggyőződött arról, hogy alkotmányos, illetve eljárásjogi nehézségek miatt nem lehetett időben elfogadtatni a módosítást, és ennek megfelelően a Tanács úgy dönt, hogy e tag számára meghosszabbítja a módosítás elfogadására rendelkezésre álló határidőt. Az ilyen tagra nézve csak a módosítás elfogadásának értesítésétől kezdve kötelező érvényű a módosítás.

(6) Ha a módosítás hatálybalépésére vonatkozó követelmények nem teljesülnek a Tanács által e cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott időpontig, akkor a módosítást visszavontnak kell tekinteni.

43. cikk

Felmondás

(1) A jelen Megállapodás hatályba lépését követően bármelyik tag bármikor felmondhatja a Megállapodást, ha erről írásban értesíti a letéteményest. A tag egyidejűleg tájékoztatja a Tanácsot ilyen irányú lépéséről.

(2) A felmondás 90 nappal azután lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez vette az értesítést.

44. cikk

Kizárás

Ha a Tanács megállapítja, hogy valamelyik tag megszegte a jelen Megállapodás alapján fennálló kötelezettségeit, továbbá arra az álláspontra jut, hogy ez a kötelezettségmulasztás jelentős mértékben veszélyezteti a Megállapodásban foglaltak végrehajtását, akkor minősített szavazással kizárhatja a tagot a jelen Megállapodásból. A Tanács haladéktalanul értesíti a letéteményest a kizárásról. A Tanács határozatát követő egy évvel megszűnik a tag tagsága a jelen Megállapodásban.

45. cikk

Elszámolás a felmondó vagy kizárt tagokkal, illetve azokkal, amelyek nem tudnak elfogadni egy módosítást

(1) A Tanács a jelen cikkben foglaltak szerint határoz az elszámolásról azzal a taggal, amelyik az alábbi okok egyike miatt már nem tagja e Megállapodásnak:

a) e Megállapodás 42. cikk szerinti módosítását nem fogadja el;

b) felmondja a Megállapodást a 43. cikk alapján; vagy

c) kizárják a Megállapodásból a 44. cikk alapján.

(2) A Tanács megtartja a Megállapodásból távozó tag által az igazgatási számlára már befizetett hozzájárulásokat.

(3) Az a tag, amelyik a jelen cikk szerinti megfelelő visszatérítésben részesült, nem részesülhet a szervezet felszámolásából befolyó bevételből, illetve a szervezet egyéb vagyonából. Az ilyen tag nem is felel azokért a kötelezettségekért, amelyek a visszatérítést követően keletkeztek.

46. cikk

A Megállapodás érvényességi ideje, meghosszabbítása és megszűnése

(1) A jelen Megállapodás a hatálybalépésétől számított öt évig marad hatályban, kivéve, ha a Tanács minősített szavazással annak meghosszabbításáról, újratárgyalásáról, vagy megszűntetéséről határoz e cikk rendelkezéseivel összhangban.

(2) A Tanács minősített szavazással határozhat a jelen Megállapodásnak további legfeljebb két, egyenként kétéves időtartamra történő meghosszabbításáról.

(3) Ha e cikk (1) bekezdésében említett ötéves időtartam, vagy a (2) bekezdésében említett meghosszabbítás lejárta előtt új megállapodásban állapodnak meg, amely a jelen Megállapodást váltja majd fel, de az még sem ideiglenesen, sem véglegesen nem lépett hatályba, akkor a Tanács minősített szavazással határozhat e Megállapodás meghosszabbításáról mindaddig, amíg az új megállapodás ideiglenesen vagy véglegesen hatályba nem lép.

(4) Ha a tárgyalt új megállapodás a jelen cikk (2) és (3) bekezdése értelmében hatályba lép e Megállapodás hatályának meghosszabbítása idején, úgy a meghosszabbított Megállapodás az új megállapodás hatályba lépésével szűnik meg.

(5) A Tanács minősített szavazással bármikor határozhat úgy, hogy az általa meghatározott időponttól megszünteti a jelen Megállapodást.

(6) A jelen Megállapodás megszüntetése ellenére a Tanács legfeljebb további 18 hónapig fennmarad, hogy végrehajtsa a szervezet felszámolását, ezen belül a számlák rendezését, és ez idő alatt – minősített szavazással meghozandó határozat alapján – olyan hatáskörrel és funkciókkal van felruházva, ami e célok érdekében indokolt lehet.

(7) A Tanács tájékoztatja a letéteményest a jelen cikkben foglaltak alapján hozott határozatairól.

47. cikk

Fenntartások

A jelen Megállapodás egyetlen rendelkezésével kapcsolatban sem lehet fenntartással élni.

Ennek igazolásául az alulírottak megfelelő meghatalmazás birtokában a feltüntetett napon aláírásukkal látták el ezt a Megállapodást.

Készült Genfben, 1989. november 3-án. A jelen Megállapodás szövegének arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű változata egyaránt hiteles.

[1] A Közgyűlés 1974. május 1-i 3201 (S-VI) és 3202 (S-VI) sz. határozatai

[2] Ld. Az ENSZ Konferencia jelentése a legkevésbé fejlett országokról c. dokumentum (ENSZ kiadvány, Értékesítés E.28.I.8 sz.) első részének A szakaszát.

--------------------------------------------------

A FÜGGELÉK

Az egyes exportáló országoknak a 40. cikkben foglaltak szempontjából megállapított részaránya az ENSZ 1989. évi Nemzetközi Juta és Jutatermék Konferenciáján résztvevő országok összes nettó juta és jutatermék exportjában

| Százalék |

Banglades | 61,578 |

India | 18,869 |

Kína | 8,681 |

Nepál | 1,703 |

Thaiföld | 9,169 |

Összesen: | 100,00 |

--------------------------------------------------

B FÜGGELÉK

Az egyes importáló országoknak és ország-csoportoknak a 40. cikkben foglaltak szempontjából megállapított részaránya az ENSZ 1989. évi Nemzetközi Juta és Jutatermék Konferenciáján résztvevő országok összes nettó juta és jutatermék importjában

| Százalék |

Algéria | 1,443 |

Argentína | 0,363 |

Ausztrália | 6,905 |

Ausztria | 0,143 |

Kanada | 1,311 |

Európai Gazdasági Közösség | 24,008 |

Belgium/Luxemburg | 6,200 |

Dánia | 0,242 |

Franciaország | 1,949 |

Németország | 3,128 |

Görögország | 0,330 |

Írország | 0,363 |

Olaszország | 1,399 |

Hollandia | 2,434 |

Portugália | 0,275 |

Spanyolország | 1,421 |

Egyesült Királyság | 6,267 |

| |

Egyiptom [1] | 2,390 |

Finnország | 0,077 |

Indonézia | 2,269 |

Japán | 6,542 |

Marokkó | 0,815 |

Norvégia | 0,055 |

Pakisztán | 12,974 |

Fülöp-szigetek | 0,066 |

Lengyelország [1] | 1,795 |

Svédország | 0,044 |

Svájc | 0,198 |

Szíriai Arab Köztársaság | 3,943 |

Törökország | 1,718 |

Amerikai Egyesült Államok | 14,097 |

Szovjetunió | 17,610 |

Jugoszlávia [1] | 1,234 |

Összesen: | 100,00 |

--------------------------------------------------