EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02022R1369-20230401

Consolidated text: A Tanács (EU) 2022/1369 rendelete (2022. augusztus 5.) a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1369/2023-04-01

02022R1369 — HU — 01.04.2023 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A TANÁCS (EU) 2022/1369 RENDELETE

(2022. augusztus 5.)

a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről

(HL L 206, 2022.8.8., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A TANÁCS (EU) 2023/706 RENDELETE (2023. március 30.)

  L 93

1

31.3.2023




▼B

A TANÁCS (EU) 2022/1369 RENDELETE

(2022. augusztus 5.)

a koordinált gázkereslet-csökkentési intézkedésekről



1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a gázellátás súlyos nehézségeinek kezelésére azzal a céllal, hogy a szolidaritás szellemében megőrizze az Unió gázellátásának biztonságát. Az említett szabályok magukban foglalják a gázkereslet csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések jobb koordinációját, nyomon követését és az intézkedésekkel kapcsolatos jelentéstételt, valamint a Tanács azon lehetőségét, hogy a Bizottság javaslatára Unió-specifikus válságszintet képviselő uniós riasztást hirdessen ki, amely az egész Unióra kiterjedő kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget von maga után.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„hatáskörrel rendelkező hatóság”: nemzeti kormányzati hatóság vagy nemzeti szabályozó hatóság, amely az adott tagállam által kijelölt hatóságként biztosítja az (EU) 2017/1938 rendeletben előírt intézkedések végrehajtását;

2. 

„uniós riasztás”: olyan Unió-specifikus válságszint, amely kötelező keresletcsökkentést indít meg, és amely nem kapcsolódik az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti válságszintek egyikéhez sem;

3. 

„gázfogyasztás”: a tagállam területén folytatott tevékenységekhez szükséges teljes földgázellátás, ideértve a háztartások, az ipar végső fogyasztását és a villamosenergia-termelést, de kizárva többek között a tároló kapacitások feltöltésére használt gázt, a „gázellátás, -átalakítás és -fogyasztás” fogalmának a Bizottság (Eurostat) által használt meghatározásával összhangban;

4. 

„alapanyag”: a földgáznak a Bizottság (Eurostat) energiamérleg számításokban említettek szerinti, nem energetikai célú felhasználása;

▼M1

(5) 

„referencia-gázfogyasztás”: a tagállam átlagos gázfogyasztásának volumene a referencia-időszak alatt; azon tagállamok esetében, ahol a gázfogyasztás a 2021. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszakban legalább 8 %-kal nőtt a referencia-időszak alatti átlagos gázfogyasztáshoz képest, a referencia-gázfogyasztás csak a 2021. április 1-jétől és 2022. március 31-ig tartó időszak gázfogyasztás volumenét jelenti;

(6) 

„referencia-időszak”: a 2017. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszak;

▼B

7. 

„köztes célérték”: az (EU) 2017/1938 rendelet Ia. mellékletében meghatározott köztes célérték.

▼M1

3. cikk

A kereslet önkéntes csökkentése

A tagállamok minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban legalább 15 %-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó időszakban átlagos gázfogyasztásukhoz képest (a továbbiakban: önkéntes keresletcsökkentés). Ezekre az önkéntes keresletcsökkentési intézkedésekre a 6., a 7. és a 8. cikket kell alkalmazni.

▼B

4. cikk

Az uniós riasztás Tanács általi kihirdetése

(1)  
A Tanács – a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási határozat útján – uniós riasztást hirdethet ki.
(2)  
A Bizottság abban az esetben nyújtja be a fenti uniós riasztás kihirdetésére irányuló javaslatot, ha úgy ítéli meg, hogy fennáll a súlyos gázellátási hiány vagy a rendkívül magas gázkereslet jelentős kockázata, amelynek kezelésére a 3. cikkben foglalt intézkedések ugyan nem elégségesek, és amely az uniós gázellátási helyzet jelentős romlását eredményezi, azonban amelynek esetében a piac továbbra is képes kezelni a zavart anélkül, hogy nem piaci alapú intézkedésekhez kellene folyamodni.
(3)  
A Bizottság abban az esetben is az uniós riasztás kihirdetésére irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak, ha ezt öt vagy több olyan illetékes hatóság kéri, amelyek az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján már nemzeti szintű riasztást hirdettek ki.
(4)  
A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság javaslatát.
(5)  
Az uniós riasztás kihirdetésére irányuló javaslat Tanácsnak történő benyújtása előtt a Bizottság konzultációt folytat az (EU) 2017/1938 rendelet I. mellékletében meghatározott érintett kockázati csoportokkal (a továbbiakban: kockázati csoportok) és az említett rendelet 4. cikkében létrehozott gázkoordinációs csoporttal (GCG).
(6)  
A Bizottság javaslata alapján a Tanács – végrehajtási határozat útján – megszüntetheti az uniós riasztást és az 5. cikk szerinti kötelezettségeket. A Bizottság az említett végrehajtási határozatra irányuló javaslatot abban az esetben nyújtja be a Tanácsnak, ha a helyzet értékelése nyomán – valamint az érintett kockázati csoportokkal és a GCG-vel folytatott konzultációt követően – úgy ítéli meg, hogy az uniós riasztás fenntartásának indoka már nem áll fenn.

5. cikk

Kötelező keresletcsökkentés uniós riasztás esetén

(1)  
Amennyiben a Tanács uniós riasztást hirdet ki, minden tagállam a (2) bekezdésnek megfelelően csökkenti gázfogyasztását (a továbbiakban: kötelező keresletcsökkentés).

▼M1

(2)  
A kötelező keresletcsökkentés céljából – amíg az uniós riasztás érvényben van – az egyes tagállamok gázfogyasztásának a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: csökkentési időszak) 15 %-kal alacsonyabbnak kell lennie a referencia-gázfogyasztásukhoz képest. A kötelező keresletcsökkentés céljából figyelembe kell venni az uniós riasztás kihirdetését megelőző időszakban a tagállamok által elért keresletcsökkentést.

▼B

(3)  
Azok a tagállamok, amelyek villamosenergia-rendszere csak valamely harmadik ország villamosenergia-rendszerével van szinkronizálva, mindaddig mentesülnek a (2) bekezdés alkalmazása alól, amennyiben e harmadik ország rendszeréről leválasztják őket, amíg az energiarendszer biztonságos és megbízható működésének biztosításához szigetüzemben működő energiarendszer-szolgáltatások, illetve az energiaátviteli rendszer üzemeltetőjének nyújtott egyéb szolgáltatások szükségesek.
(4)  
A tagállamok mindaddig mentesülnek a (2) bekezdés alkalmazása alól, amíg az adott tagállam nem áll közvetlen összeköttetésben más tagállamok összekapcsolt gázrendszerével.
(5)  
A (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást az egyes tagállamok a 2022. augusztus 1-jei köztes célértékük és az általuk 2022. augusztus 1-jén tárolt gáz tényleges volumene közötti különbséggel megegyező gázmennyiséggel csökkenthetik, amennyiben az említett időpontban teljesíti a köztes célértéket.
(6)  
A (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást az egyes tagállamok a referenciaidőszak alatt alapanyagként elfogyasztott gáz volumenével csökkenthetik.

▼M1

(6a)  
A tagállamok a (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célérték kiszámításához használt referencia-gázfogyasztást kiigazíthatják az annak következtében megnövekedett gázfogyasztás volumenével, hogy a távfűtésben szénről gázra álltak át, amennyiben a 2023. augusztus 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban ez a növekedés a referencia-időszak átlagos gázfogyasztásához képest legalább 8 %, és olyan mértékben, amennyiben ez a növekedés közvetlenül az átállásnak tulajdonítható.

▼B

(7)  
Az egyes tagállamok a kötelező keresletcsökkentést 8 százalékponttal korlátozhatják, feltéve, hogy bizonyítani tudják, hogy a más tagállamokkal való, nem megszakítható műszaki kiviteli kapacitásban mért hálózati összekapcsolódásuk nem éri el a 2021. évi gázfogyasztásuk 50 %-át, valamint hogy a más tagállamok felé irányuló rendszerösszekötő kapacitásukat az eltérésről való értesítés előtt legalább egy hónapig ténylegesen a legalább 90 %-os szinten történő gázszállításra fordították, kivéve, ha a tagállamok bizonyítani tudják a kereslet hiányát és a kapacitás maximalizálását, és bizonyítani tudják azt is, hogy a belföldi LNG-létesítményeik kereskedelmileg és műszakilag készen állnak arra, hogy a gázt – a piac által igényelt volumen erejéig – más tagállamok felé irányítsák át.
(8)  
A villamosenergia-válsággal szembesülő tagállamok ideiglenesen korlátozhatják a (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentést arra a szintre, amely az energiaellátással kapcsolatos kockázat mérsékléséhez szükséges, amennyiben nem áll rendelkezésre más olyan gazdasági alternatíva, amely a villamosenergia-előállításhoz szükséges gáz felváltását az ellátás súlyos veszélyeztetése nélkül tenné lehetővé. Ebben az esetben az adott tagállam értesítést küld a korlátozás indokairól, és elegendő bizonyítékot mutat fel a korlátozást igazoló kivételes körülmények igazolására. Amennyiben szükséges, a tagállam naprakésszé teszi az (EU) 2019/941 rendelet 10. cikke szerinti kockázati készültségi tervét.
(9)  
A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a kötelező keresletcsökkentésnek a (5), (6), (7) és (8) bekezdés szerinti korlátozását célzó döntéséről, egyúttal megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy teljesültek a kötelező keresletcsökkentés korlátozásának feltételei. Az (5), a (6) és a (7) bekezdés szerintiértesítés már e rendelet hatálybalépését követően megtörténhet, és legkésőbb az uniós riasztás kihirdetése után két héttel kerülhet rá sor. A (8) bekezdés szerinti értesítésre legkésőbb az ugyanabban a bekezdésben említett villamosenergia- válság bekövetkezte után két héttel kerülhet sor. Az adott tagállam tájékoztatja szándékáról a kockázati csoportokat és a GCG-t is.
(10)  
Az értesítés alapján, valamint a kockázati csoportokkal és a GCG-vel folytatott konzultációt követően a Bizottság felméri, hogy teljesülnek-e a korlátozásra vonatkozó, a (5), a (6), a (7) és a (8) bekezdés szerinti feltételek. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a korlátozás nem indokolt, véleményt fogad el, amelyben megjelöli annak okait, hogy az adott tagállamnak miért kell megszüntetnie vagy módosítania a kötelező keresletcsökkentés korlátozását. Az említett véleményt legkésőbb a (9) bekezdés szerinti, hiánytalanul megküldött értesítést követő 30 munkanap elteltével el kell fogadni.
(11)  
Amennyiben a kötelező keresletcsökkentés korlátozására vonatkozó, a (5), a (6), a (7) és a (8) bekezdésben szereplő feltételek már nem teljesülnek, a tagállamok a (2) bekezdés szerinti kötelező keresletcsökkentési célértéket alkalmazzák.
(12)  
A Bizottság folyamatosan nyomon követi, hogy teljesülnek-e a kötelező keresletcsökkentés korlátozására vonatkozó, a (5), a (6), a (7) és a (8) bekezdésben szereplő feltételek.
(13)  
A kötelező keresletcsökkentő intézkedésekre – a hatályos hosszú távú szerződések sérelme nélkül – a 6., a 7. és a 8. cikk alkalmazandó.

6. cikk

Gázkereslet-csökkentést célzó intézkedések

(1)  

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon megválaszthassák a megfelelő keresletcsökkentési intézkedéseket. A 3. és az 5. cikkben említett intézkedéseknek egyértelműen meghatározottaknak, átláthatóknak, arányosaknak, megkülönböztetésmenteseknek és ellenőrizhetőknek kell lenniük. Az intézkedések kiválasztásakor a tagállamok figyelembe veszik az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott elveket. Az intézkedésekkel kapcsolatos követelmények különösen a következők:

a) 

nem torzíthatják indokolatlanul a versenyt vagy a belső gázpiac megfelelő működését;

b) 

nem veszélyeztethetik más tagállamok vagy az Unió gázellátásának biztonságát;

c) 

a védett felhasználók tekintetében meg kell felelniük az (EU) 2017/1938 rendeletben foglalt rendelkezéseknek.

(2)  

Keresletcsökkentő intézkedések meghozatalakor a tagállamoknak olyan objektív és átlátható kritériumok alapján kell mérlegelniük a az (EU) 2017/1938 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott védett felhasználóktól eltérő felhasználókat érintő intézkedések rangsorolását – illetve adott esetben kizárni az említett felhasználókat az ilyen intézkedések hatálya alól –, amelyek figyelembe veszik a szóban forgó felhasználók gazdasági jelentőségét, valamint többek között a következő elemeket:

a) 

az ellátási zavar hatása a társadalom számára kritikus ellátási láncokra;

b) 

a más tagállamokban jelentkező, különösen a társadalom számára kritikus fontosságú downstream ágazatok ellátási láncaira gyakorolt lehetséges negatív hatások;

c) 

az ipari létesítményekben keletkező, potenciálisan tartós károk;

d) 

a fogyasztás csökkentésének és a termékek helyettesítésének lehetősége az Unióban.

(3)  
A kereslet csökkentésére irányuló intézkedések meghozatalakor a tagállamok mérlegelik a villamosenergia-ágazatban felhasznált gáz csökkentésére irányuló intézkedéseket, az iparban a tüzelőanyag-váltás ösztönzését célzó intézkedéseket, a nemzeti figyelemfelhívó kampányokat, a fűtés és hűtés mérséklésére, valamint a más tüzelőanyagokra való átállásra és az ipari felhasználás csökkentésére irányuló célzott kötelezettségeket.

7. cikk

A keresletcsökkentő intézkedések koordinálása

(1)  
A 3. és az 5. cikk szerinti önkéntes és kötelező keresletcsökkentő intézkedések megfelelő koordinálásának biztosítása érdekében a tagállamok együttműködnek egymással az egyes érintett kockázati csoportokon belül.
(2)  
Minden tagállam illetékes hatósága legkésőbb 2022. október 31-ig naprakésszé teszi az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikke alapján létrehozott nemzeti vészhelyzeti tervét, hogy az tükrözze az önkéntes keresletcsökkentés érdekében tett intézkedéseket. Az e rendelet 4. cikke szerinti uniós riasztás kihirdetése esetén minden tagállam adott esetben naprakésszé teszi nemzeti vészhelyzeti tervét is. Az (EU) 2017/1938 rendelet 8. cikkének (6)–(10) bekezdése nem alkalmazandó a nemzeti vészhelyzeti tervek e bekezdés szerinti naprakésszé tételére.
(3)  
A tagállamok a felülvizsgált vészhelyzeti tervek elfogadása előtt konzultálnak a Bizottsággal és az érintett kockázati csoportokkal. A Bizottság összehívhatja a kockázati csoportok és a GCG üléseit – figyelembe véve a tagállamok ezzel összefüggésben kifejtett véleményét –, hogy megvitassák a nemzeti keresletcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseket.

8. cikk

Nyomon követés és érvényre juttatás

▼M1

(1)  
Az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai nyomon követik a keresletcsökkentési intézkedések területükön történő végrehajtását. A tagállamok legalább kéthavonta, de legkésőbb a következő hónap 15. napjáig jelentést tesznek a Bizottságnak a gázfogyasztásukról (terajoule-ban, TJ). Ha a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban uniós riasztást hirdetnek ki, a jelentést havonta kell benyújtani.

A tagállamok a jelentéseikben ágazatonkénti bontásban is feltüntethetik a gázfogyasztást, beleértve a gázfogyasztást a következő ágazatokban:

a) 

a gáz villamosenergia- és hőtermelés céljára történő felhasználása;

b) 

az ipar általi gázfogyasztás;

c) 

a háztartások és a szolgáltatások gázfogyasztása.

E bekezdés alkalmazásában az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 1 ) megállapított fogalommeghatározásokat és statisztikai konvenciókat kell alkalmazni.

A GCG segíti a Bizottságot az önkéntes és a kötelező keresletcsökkentés nyomon követésében.

▼B

(2)  
Abban az esetben, ha a jelentett keresletcsökkentési adatok alapján a Bizottság megállapítja annak kockázatát, hogy egy tagállam nem fogja tudni teljesíteni az 5. cikk szerinti kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget, a Bizottság felszólítja a tagállamot egy olyan terv benyújtására, amely meghatározza a keresletcsökkentési kötelezettség hatékony teljesítéséhez szükséges stratégiát. A Bizottság felszólítja továbbá az (EU) 2017/1938 rendelet 13. cikke alapján szolidaritási intézkedést kérő tagállamot, hogy az (EU) 2017/1938 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtson be egy olyan tervet, amely meghatározza a gázkereslet esetleges további csökkentésére irányuló stratégiát. A Bizottság mindkét esetben a benyújtott tervekre vonatkozó észrevételeket és javaslatokat tartalmazó véleményt bocsát ki, és tájékoztatja a Tanácsot véleményéről. Az adott tagállamnak a Bizottság véleményét kellőképpen figyelembe kell vennie.
(3)  
A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot e rendelet végrehajtásáról.

9. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ►M1  2024. március 1-jéig ◄ -jéig elvégzi e rendelet felülvizsgálatát az Unió gázellátásának általános helyzetére tekintettel, és a felülvizsgálat főbb megállapításairól jelentést tesz a Tanácsnak. E jelentés alapján a Bizottság különösen azt javasolhatja, hogy hosszabbítsák meg e rendeletalkalmazásának időszakát.

10. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

▼M1

Ezt a rendeletet 2024. március 31-ig kell alkalmazni.

▼B

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1.o.).

Top