EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02019R1753-20191024

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1753/2019-10-24

Előfordulhat, hogy az egységes szerkezetbe foglalt szöveg nem tartalmazza a következő módosításokat:

Módosító jogszabály Módosítás típusa Érintett szövegrész Hatálybalépés időpontja
32023R2411 módosította: cikk 7 bekezdés 4 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 1 bekezdés 3 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 2 bekezdés 4 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 7 bekezdés 1 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 2 bekezdés 2 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 6 bekezdés 1 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 9 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 11 bekezdés 3 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 8 bekezdés 1 számozatlan bekezdés 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 6 bekezdés 3 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 7 bekezdés 5 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 7 bekezdés 2 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 1 bekezdés 2 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 15 bekezdés 1 pont (e) 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 4 bekezdés 1 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 6 bekezdés 2 pont (e) 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 3 bekezdés 4 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 2 bekezdés 1 01/12/2025
32023R2411 módosította: cikk 5 bekezdés 1 01/12/2025

02019R1753 — HU — 24.10.2019 — 000.003


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1753 RENDELETE

(2019. október 23.)

az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről

(HL L 271, 2019.10.24., 1. o)


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 387, 19.11.2020, o 23 (2019/1753)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1753 RENDELETE

(2019. október 23.)

az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről



1. cikk

Tárgy

(1)  
E rendelet az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez (a továbbiakban: a genfi szöveg) történő csatlakozását követő fellépésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat állapítja meg.
(2)  
E rendelet alkalmazásában a „földrajzi árujelzők” kifejezés a genfi szöveg értelmében vett eredetmegjelölésekre (appellations of origin), köztük az 1151/2012/EU és az 1308/2013/EU rendelet értelmében vett eredetmegjelölésekre (designations of origin), valamint az 1151/2012/EU, az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU és az (EU) 2019/787 rendelet értelmében vett földrajzi jelzésekre (geographical indications) vonatkozik.

2. cikk

A földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása

(1)  
A Bizottság az Unió genfi szöveghez való csatlakozását követően – valamint azt követően is rendszeres időközönként – a genfi szöveg 3. cikke értelmében vett illetékes hatóságként az Unió területéről származó termékekre vonatkozó, az uniós jog szerint oltalom alatt álló és lajstromba vett földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása iránt bejelentéseket nyújt be a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodájához (a továbbiakban: a Nemzetközi Iroda) a genfi szöveg 5. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján.
(2)  

A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazásában felkérhetik a Bizottságot a területükről származó és az uniós jog alapján oltalomban részesülő és lajstromba vett földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromba történő felvételére. E kérelmüket benyújthatják:

a) 

a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelme alapján vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontja szerinti kedvezményezett kérelme alapján; vagy

b) 

saját kezdeményezés alapján.

(3)  
A Bizottság az ilyen kérelmek alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben felsorolja az e cikk (1) bekezdésében említett földrajzi árujelzőket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. cikk

Tagállamból származó és nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelző törlése

(1)  

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a tagállamból származó földrajzi árujelző nemzetközi lajstromban szereplő lajstromozásának törlését kéri a Nemzetközi Irodától az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

a) 

a földrajzi árujelző az Unióban már nem részesül oltalomban;

b) 

annak a tagállamnak a kérelmére, amelyből az érintett földrajzi árujelző származik, amely kérelem alapulhat:

i. 

a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmén vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontja szerinti kedvezményezett kérelmén; vagy

ii. 

a saját kezdeményezésén.

(2)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)  
A Bizottság haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát a törlési kérelemről.

4. cikk

Harmadik országokból származó földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromban való lajstromozásának közzététele

(1)  

A Bizottság közzétesz minden nemzetközi lajstromozást, amelyről a Nemzetközi Iroda a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesítést küldött, és amely:

a) 

olyan, nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelzőre vonatkozik, amely esetében a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontjában meghatározott, ►C1  származás szerinti szerződő fél ◄ nem tagállam; és

b) 

olyan termékkel kapcsolatos, amelynek földrajzi árujelzője az Unió szintjén oltalomban részesül.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett nemzetközi lajstromozást az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kell közzétenni. A közzététel során fel kell tüntetni a terméktípust és a származási országot.

5. cikk

A nemzetközi lajstromban szereplő harmadik országbeli földrajzi árujelzők értékelése

(1)  
A Bizottság minden olyan földrajzi árujelzőre vonatkozó nemzetközi lajstromozást értékel, amelyről a Nemzetközi Iroda a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesítést küldött, és amelynek esetében a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontjában meghatározott, ►C1  származás szerinti szerződő fél ◄ nem tagállam, annak megállapítása érdekében, hogy az tartalmazza-e a Lisszaboni Megállapodáshoz és a Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (a továbbiakban: a Közös Végrehajtási Szabályzat) 5. szabályának (2) bekezdésében meghatározott kötelező elemeket, valamint a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (3) bekezdésében felsorolt, a minőségre, hírnévre vagy jellemzőkre vonatkozó adatokat, valamint ellenőrzi, hogy a 4. cikkben említett közzététel olyan termékre vonatkozik-e, amelynek tekintetében az Unió szintjén biztosított a földrajzi árujelzőkre vonatkozó oltalom.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett értékelést a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromba vételének napjától számított négy hónapon belül kell elvégezni, és nem terjedhet ki az Unió egyéb, a termékek forgalomba hozatalával, és különösen az egészségügyi és növényegészségügyi szabványokkal, a forgalmazási előírásokkal vagy az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos rendelkezéseinek az értékelésére.

6. cikk

A nemzetközi lajstromba vett, harmadik országokból származó földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos felszólalási eljárás

(1)  
A tagállamok hatóságai, vagy a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontja értelmében vett ►C1  származás szerinti szerződő féltől ◄ eltérő harmadik ország hatóságai, vagy a jogos érdekkel rendelkező és az Unióban vagy a ►C1  származás szerinti szerződő féltől ◄ eltérő harmadik ország területén letelepedett természetes vagy jogi személyek a nemzetközi lajstromozás 4. cikkel összhangban történt közzététele napjától számított négy hónapon belül felszólalást nyújthatnak be a Bizottsághoz.

A felszólalást az Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell benyújtani.

(2)  

Az e cikk (1) bekezdésében említett felszólalások csak abban az esetben minősülnek elfogadhatónak, ha benyújtásukra az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül sor kerül, és ha azok az alábbi okok egyikén alapulnak:

a) 

a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ennek következtében alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően;

b) 

a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző teljes egészében vagy részben azonos alakú valamely más, az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, továbbá az oltalomra javasolt földrajzi árujelző a helyi és hagyományos használati feltételei és a megjelenítése tekintetében a gyakorlatban nem különül el megfelelően az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzőtől, azt figyelembe véve, hogy biztosítani kell az érintett termelők közötti egyenlő elbánást, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülését;

c) 

a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző uniós oltalma egy korábbi uniós, regionális vagy nemzeti szintű védjegyjogot sértene;

d) 

a harmadik országbeli földrajzi árujelző uniós oltalma veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés használatát vagy egy uniós, regionális vagy nemzeti szintű védjegy kizárólagos jellegét, vagy az olyan termékek fennmaradását, amelyek a nemzetközi lajstromozás 4. cikk szerinti közzétételének időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak;

e) 

a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző olyan termékre vonatkozik, amelynek tekintetében az Unió szintjén nem biztosított a földrajzi árujelzők oltalma;

f) 

az a megnevezés, amelynek lajstromozását kérik, az Unió területén köznevesült;

g) 

nem teljesülnek a genfi szöveg 2. cikke (1) bekezdésének i. és ii. pontjában említett feltételek;

h) 

a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző olyan homonima, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor is, ha a megnevezés a szóban forgó érintett termékek tényleges származási területét, régióját vagy helyét illetően helytálló.

(3)  
A felszólalás (2) bekezdésben felsorolt okait a Bizottság az Unió területével vagy annak egy részével összefüggésben mérlegeli.

7. cikk

A nemzetközi lajstromba bejegyzett, harmadik országbeli földrajzi árujelzők Unión belüli oltalmáról szóló döntés

▼C1

(1)  
Amennyiben az 5. cikk értelmében elvégzett értékelés alapján az említett cikkben meghatározott feltételek teljesültek, és amennyiben felszólalás vagy elfogadható felszólalás nem érkezett, a Bizottság – az esetnek megfelelően – végrehajtási jogi aktus útján elutasítja a nem elfogadható felszólalásokat és határoz a földrajzi árujelző oltalmának biztosításáról. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2)  
Amennyiben az 5. cikk értelmében elvégzett értékelés alapján az említett cikkben meghatározott feltételek nem teljesültek, vagy amennyiben a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott, elfogadható felszólalás érkezett, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határoz a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző oltalmának biztosításáról. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A 15. cikk (1) bekezdésében említett bizottságok hatáskörén kívül eső termékek földrajzi árujelzői tekintetében az oltalom biztosításáról szóló határozatot a Bizottság fogadja el.
(3)  
A földrajzi árujelző oltalmának az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti biztosításáról szóló határozatban rögzíteni kell a biztosított oltalom hatályát, továbbá az a genfi szöveggel összeegyeztethető feltételeket is tartalmazhat, és ezen belül is mindenekelőtt egy, a genfi szöveg 17. cikkében és a Közös Végrehajtási Szabályzat 14. szabályában meghatározott átmeneti időszakot biztosíthat.

▼B

(4)  
A genfi szöveg 15. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a nemzetközi lajstromozásról szóló, a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított egy éven belül vagy az (EU) 2019/1754 határozat 5. cikkének első bekezdésében említett esetekben az értesítés kézhezvételétől számított két éven belül értesíti a Nemzetközi Irodát az érintett nemzetközi lajstromozás uniós területre vonatkozó hatályának elutasításáról.
(5)  
A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy megfelelően indokolt kérésére – végrehajtási jogi aktus útján részben vagy egészben visszavonhat egy olyan elutasítást, amelyről előzőleg értesítette a Nemzetközi Irodát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság az ilyen visszavonásról haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát.

8. cikk

A földrajzi árujelzők használata

(1)  
A Bizottság által a 7. cikk alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusok a termékek forgalomba hozatalára és különösen a mezőgazdasági piacok közös szervezésére, az egészségügyi és növényegészségügyi szabványokra és az élelmiszerek címkézésére vonatkozó egyéb célirányos uniós rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandók.
(2)  
Az (1) bekezdésre is figyelemmel, az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket bármely, az adott terméket forgalmazó piaci szereplő az említett földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozásával összhangban használhatja.

9. cikk

A nemzetközi lajstromba bejegyzett, harmadik országbeli földrajzi árujelző hatályának érvénytelenítése az Unióban

(1)  

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik országvagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy megfelelően indokolt kérésére –végrehajtási jogi aktus útján részben vagy egészben érvénytelenítheti egy földrajzi árujelző oltalmának hatályát az Unióban a következő körülmények közül egy vagy több fennállása esetén:

a) 

a földrajzi árujelző a ►C1  származás szerinti szerződő fél ◄ területén már nem áll oltalom alatt;

b) 

a földrajzi árujelző már nem szerepel a nemzetközi lajstromban;

c) 

a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (2) bekezdésében megállapított kötelező elemeknek vagy a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (3) bekezdése szerinti, a minőségre, hírnévre vagy jellemzőkre vonatkozó adatoknak való megfelelés már nem biztosított.

(2)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és erre csak azután kerülhet sor, hogy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyek részére vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezettek részére lehetőséget biztosítottak arra, hogy megvédjék jogaikat.
(3)  
Amennyiben az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek már nincs helye, a Bizottság haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozása uniós területre vonatkozó hatályának az (1) bekezdés a) vagy c) pontjával összhangban történő érvénytelenítéséről.

10. cikk

A védjegyekhez fűződő viszony

(1)  
A földrajzi árujelző oltalma nem sértheti egy adott tagállam, tagállamok regionális társulása vagy az Unió területén jóhiszeműen bejelentett vagy lajstromozott vagy jóhiszemű használat révén megszerzett korábbi védjegy uniós, regionális vagy nemzeti szintű érvényességét.
(2)  
A nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző az Unió területén nem állhat oltalom alatt, amennyiben – figyelembe véve valamely védjegy hírnevét és elismertségét, valamint használatának időtartamát – az említett földrajzi árujelzőnek az Unió területén történő oltalom alá vonása a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.
(3)  
A (2) bekezdés sérelme nélkül, azok a védjegyek, amelyeket jóhiszeműen azt megelőzően jelentettek be, vagy amelyeket jóhiszeműen azt megelőzően lajstromoztak, vagy amelyeket – amennyiben az alkalmazandó jog biztosítja ezt a lehetőséget – jóhiszemű használat révén azt megelőzően szereztek meg egy adott tagállamnak, tagállamok regionális társulásának vagy az Uniónak a területén, hogy a Nemzetközi Iroda értesítette a Bizottságot a földrajzi árujelző nemzetközi lajstromozásának a közzétételéről, és amelyek használata ellentétes lenne a földrajzi árujelző oltalmával, a földrajzi árujelző oltalma ellenére az érintett termékek tekintetében a továbbiakban is használhatók és megújíthatók, feltéve hogy az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) vagy az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) értelmében nem áll fenn ok a védjegy törlésére vagy a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására. Ilyen esetekben mind a földrajzi árujelző használata, mind az érintett védjegy használata megengedett.

11. cikk

A tagállamokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)  

A termékek minden olyan eredetmegjelölését illetően, amely az e rendelet 1. cikkében említett rendeletek valamelyike értelmében oltalmat élvez és amely a Lisszaboni Megállapodásban részes valamely tagállamból származik, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam – választásának megfelelően – kérelmezi az alábbiak egyikét:

a) 

az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, amennyiben az érintett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz; vagy

b) 

az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

Az érintett tagállam 2022. november 14-ig értesíti a Bizottságot az első albekezdésben említett választásáról.

Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam – a Bizottsággal koordinálva – a Nemzetközi Irodával közösen ellenőrzi, hogy a genfi szöveg szerinti lajstromozás céljából szükség van-e a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabályának (4) bekezdése értelmében elvégzendő módosításokra.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza a tagállamot a szükséges módosítások meghatározására és a Nemzetközi Iroda értesítésére. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  

Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek valamelyikének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó minden olyan eredetmegjelölést illetően, amely az említett rendeletek egyike értelmében sem élvez oltalmat, és amely olyan tagállamból származik, amely részes a Lisszaboni Megállapodásban, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam – választásának megfelelően – kéri az alábbiak egyikét:

a) 

az eredetmegjelölés érintett rendelet szerinti lajstromozása; vagy

b) 

az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlése a nemzetközi lajstromból.

Az érintett tagállam 2022. november 14-ig értesíti a Bizottságot az első albekezdés szerinti választásáról és benyújtja a vonatkozó kérelmet.

Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam – a földrajzi árujelző alkalmazandó rendelet szerinti lajstromozásának időpontjától számított egy éven belül – kéri az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, amennyiben az említett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz. Az (1) bekezdés harmadik és negyedik albekezdése alkalmazandó.

Ha az alkalmazandó rendelet szerinti lajstromozás iránti kérelem elutasításra került, és a kapcsolódó közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségeket már kimerítették vagy ha nem kérték az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, a genfi szöveg alapján történő lajstromozást, az érintett tagállam haladéktalanul kéri az említett eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

(3)  
Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek egyikének a hatálya alá sem tartozó olyan termékekre vonatkozó eredetmegjelöléseket illetően, amelyek esetében a földrajzi árujelzők uniós szintű oltalma nem biztosított, a Lisszaboni Megállapodásban részes tagállamok megtarthatják a nemzetközi lajstromban már szereplő lajstromozásokat.

Az említett tagállamok emellett a területükről származó ilyen eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromba történő bejegyzése iránti további bejelentéseket is benyújthatnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) 

az érintett tagállam eljuttatta a Bizottsághoz az ilyen eredetmegjelölések lajstromozása iránti bejelentés tervezetét; ezen értesítésben a tagállamnak bizonyítékkal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a kérelem teljesíti a Lisszaboni Megállapodás szerinti lajstromozásra vonatkozó követelményeket; valamint

b) 

a Bizottság az említett értesítéstől számított két hónapon belül nem adott ki kedvezőtlen véleményt a kérdésben; kedvezőtlen véleményt csak az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően lehet kiadni, és csakis olyan kivételes és kellően indokolt esetekben, amikor az a) pont értelmében megkövetelt bizonyíték nem támasztja alá kellőképpen a Lisszaboni Megállapodás szerinti lajstromozásra vonatkozó követelmények teljesülését vagy ha a lajstromozás kedvezőtlen hatást gyakorolna az Unió kereskedelempolitikájára.

Abban az esetben, ha a Bizottság további információkat kér a második albekezdés a) pontja szerinti értesítéssel kapcsolatban, a kért információ kézhezvételétől számítva egy hónapos határidő áll a Bizottság rendelkezésére, hogy intézkedjen.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot a második albekezdés a) pontja szerinti értesítésekről.

12. cikk

A harmadik országokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozó átmeneti oltalom

(1)  
Azok a tagállamok, amelyek az Unió genfi szöveghez történő csatlakozása előtt már részesek voltak a Lisszaboni Megállapodásban, nemzeti oltalmi rendszer útján, attól az időponttól kezdődő hatállyal, amikor az Unió a genfi szöveg szerződő felévé válik, az ezen időpontig a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, olyan harmadik országokból származó eredetmegjelöléseket, amelyek részesek a Lisszaboni Megállapodásban, a továbbiakban is oltalomban részesíthetik.
(2)  

Az (1) bekezdésben említett oltalom:

a) 

helyébe egy adott eredetmegjelölést illetően az uniós oltalmi rendszer alapján biztosított oltalom lép, ha azt az érintett harmadik országnak a genfi szöveghez történő csatlakozását követően az e rendelet 7. cikke értelmében meghozott határozat értelmében biztosítják, feltéve hogy az e rendelet 7. cikke értelmében meghozott határozat alapján biztosított oltalom az adott tagállamban fenntartja az adott eredetmegjelölés oltalmának folytonosságát;

b) 

egy adott eredetmegjelölést illetően megszűnik, amikor a nemzetközi lajstromozás hatálya megszűnik.

(3)  
Amennyiben egy harmadik országból származó eredetmegjelölést e rendelet alapján nem lajstromoztak, vagy amennyiben a nemzeti oltalmat a (2) bekezdés a) pontjával összhangban nem váltotta fel uniós oltalom, ennek a nemzeti oltalomnak a következményeiért kizárólag az érintett tagállam felelős.
(4)  
A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járhatnak joghatással, és nem érinthetik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.
(5)  
Az (1) bekezdésben említett tagállamok a Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján küldött értesítéseket továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az értesítéseket ezután az összes többi tagállamnak továbbítja.
(6)  
Az e cikk (1) bekezdésében említett tagállamok közlik a Nemzetközi Irodával, hogy attól az időponttól kezdve, hogy az Unió a genfi szöveg szerződő felévé válik, nem tudják biztosítani egy, az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek valamelyikének a hatálya alá tartozó termék olyan eredetmegjelölésének a nemzeti oltalmát, amelyet a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromoztak, és amelyről a Lisszaboni Megállapodás értelmében értesítették őket.

13. cikk

Díjak

A genfi szöveg 7. cikke értelmében fizetendő, a Közös Végrehajtási Szabályzatban meghatározott díjakat az a tagállam viseli, ahonnan a földrajzi árujelző származik, vagy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy, vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett. A tagállamok előírhatják, hogy az adott természetes vagy jogi személy vagy az adott kedvezményezett a díjak egy részét vagy teljes összegét megfizesse.

14. cikk

Különleges pénzügyi hozzájárulás

Ha a Külön Unió bevételei a genfi szöveg 24. cikke (2) bekezdésének v. pontja szerinti forrásokból származnak, az Unió az éves költségvetésében e célra rendelkezésre álló eszközök keretei között különleges hozzájárulást biztosíthat.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  

A Bizottságot a következő termékek esetében a 182/2011/EU rendelet szerinti alábbi bizottságok segítik:

a) 

az 1308/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó borászati termékek esetében az említett rendelet 229. cikke által létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság;

b) 

a 251/2014/EU rendelet 3. cikkében meghatározott ízesített borászati termékek esetében az említett rendelet 34. cikke által létrehozott, az ízesített borászati termékekkel foglalkozó bizottság;

c) 

a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkében meghatározott szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 47. cikke által említett, a szeszes italokkal foglalkozó bizottság;

d) 

az 1151/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az említett rendelet 57. cikke által létrehozott, a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság.

(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

16. cikk

Nyomon követés és felülvizsgálat

A Bizottság 2021. november 14-ig értékeli az Uniónak a genfi szöveg alkalmazásában való részvételét, és főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelésnek többek között az alábbi szempontokon kell alapulnia:

a) 

az uniós jog alapján oltalomban részesülő és lajstromozott olyan földrajzi árujelzők száma, amelyekre vonatkozóan nemzetközi lajstromozás iránti bejelentést nyújtottak be, és azok az esetek, amelyekben harmadik szerződő felek megtagadták az oltalmat;

b) 

a genfi szöveg részes harmadik országai számának változása, és a Bizottság által az említett szám növelésére tett lépések, valamint az, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos hatályos uniós jog a genfi szöveg harmadik országokat érintő vonzerejére; továbbá

c) 

a harmadik országokból származó olyan földrajzi árujelzők száma és típusa, amelyeket az Unió elutasított.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




A Bizottság nyilatkozata a földrajzi jelzések uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről

„A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament 2015. október 6-i állásfoglalását a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről.

A Bizottság 2018 novemberében – egy 2013. évi tanulmány kiegészítéseként – megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, hogy további gazdasági és jogi bizonyítékokat szerezzen a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések egységes piacon belüli oltalmáról, valamint hogy további adatokat gyűjtsön a versenyképességről, a tisztességtelen versenyről, a hamisításról, a fogyasztói véleményekről, a költségekről és előnyökről, valamint arról, hogy a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalma területén létező modellek mennyire hatékonyak az arányosság elvének fényében.

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásoknak megfelelően a Bizottság elemezni fogja a tanulmányt, valamint az Uniónak a Genfi Szöveg szerződő feleként való részvételéről szóló jelentést – az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló rendelet nyomonkövetéséről és felülvizsgálatáról szóló cikkben foglaltak szerint –, valamint mérlegelni fogja a lehetséges további lépéseket.”




A Bizottság nyilatkozata a rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásról

„A Bizottság megjegyzi, hogy jóllehet a rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás az Unió kizárólagos hatáskörére tekintettel jogi szükségszerűség, a jelenlegi uniós vívmányokkal összefüggésben a Bizottság csak kivételes és kellően indokolt esetben lépne fel. A tagállamokkal folytatott konzultációk során a Bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kedvezőtlen vélemény kibocsátásának elkerülése érdekében az aggályokat a tagállamokkal közösen oszlassa el. A Bizottság kijelenti, hogy az esetleges kedvezőtlen véleményről az érintett tagállam írásbeli értesítést kapna, amely értesítés az EUMSZ 296. cikke értelmében tartalmazná annak indokolását. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kedvezőtlen vélemény nem zárná ki az ugyanazon eredet megjelölésre vonatkozó újabb kérelem benyújtásának lehetőségét, amennyiben a kedvezőtlen vélemény indokait megfelelően kezelték vagy azok már nem állnak fenn.”



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.), részben 2021. május 24-ig hatályos.

Top