EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02014R0251-20211207

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről és jelöléséről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/251/2021-12-07

02014R0251 — HU — 07.12.2021 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

▼M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 251/2014/EU RENDELETE

(2014. február 26.)

az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről és jelöléséről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

▼B

(HL L 084, 2014.3.20., 14. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2117 RENDELETE (2021. december 2.)

  L 435

262

6.12.2021


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 105, 8.4.2014, o 12  (251/2014)




▼B

▼M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 251/2014/EU RENDELETE

(2014. február 26.)

az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről és jelöléséről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

▼B



I.

FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

▼M1

(1)  
Ez a rendelet megállapítja az ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és jelölésére vonatkozó szabályokat.

▼B

(2)  
Az 1169/2011/EU rendelet az ízesített borászati termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozik, kivéve, ha ez a rendelet másként nem rendelkezik.
(3)  
E rendeletet alkalmazni kell az Unió piacán forgalomba hozott valamennyi ízesített borászati termékre, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított ízesített borászati termékekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„kereskedelmi megnevezés” : az e rendeletben előírt bármely ízesített borászati termék neve;

2.

„leírásmegnevezés” : az ízesített borászati termék jellemzőit tartalmazó felsorolás.

▼M1 —————

▼B



II.

FEJEZET

AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSA, MEGNEVEZÉSE, KISZERELÉSE ÉS JELÖLÉSE

3. cikk

Az ízesített borászati termékek fogalommeghatározása és osztályozása

(1)  

Az ízesített borászati termékek a borászati ágazatnak az 1308/2013/EU rendeletben említett termékeiből előállított olyan termék, amelyet ízesítettek. E termékek a következő kategóriákba sorolhatók:

a) 

ízesített borok;

b) 

ízesített boralapú italok;

c) 

ízesített boralapú koktélok.

(2)  

Ízesített bor az olyan ital:

a) 

amelyet, a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete IV. részének 5. pontjában, valamint VII. melléklete II. részének 1. és 3–9. pontjában meghatározott egy vagy több szőlőből készült termékből állítanak elő;

b) 

amelyben az a) pontban említett szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 75 %-át teszik ki;

c) 

amely alkohol hozzáadásával készülhet;

d) 

amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;

e) 

amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;

f) 

amelyet édesíthetnek;

g) 

amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma minimum 14,5 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék és térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék.

(3)  

Ízesített boralapú ital az olyan ital:

a) 

amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–9. pontjában meghatározott egy vagy több szőlőből készült termékből állítanak elő;

b) 

amelyben az a) pontban említett szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;

c) 

amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik;

d) 

amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;

e) 

amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;

f) 

amelyet édesíthetnek;

g) 

amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék és kevesebb, mint 14,5 térfogatszázalék.

(4)  

Ízesített boralapú koktél az olyan ital:

a) 

amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–11. pontjában] meghatározott egy vagy több, szőlőből készült termékből állítanak elő;

b) 

amelyben az a) pontban említett, szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;

c) 

amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek;

d) 

amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;

e) 

amelyet édesíthetnek;

f) 

amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma több mint 1,2 térfogatszázalék és kevesebb mint 10 térfogatszázalék.

4. cikk

Az ízesített borászati termékekkel kapcsolatos előállítási eljárások és analitikai módszerek

(1)  
Az ízesített borászati termékek előállításakor be kell tartani az I. és a II. mellékletben meghatározott előírásokat, korlátozásokat és megnevezéseket.
(2)  
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ízesített borászati termékek előállítására engedélyezett eljárások megállapítására, figyelembe véve a fogyasztók igényeit.

Az első albekezdésben említett engedélyezett előállítási eljárások megállapításakor a Bizottság a OIV által ajánlott és közzétett előállítási eljárásokat veszi figyelembe.

(3)  
A Bizottság szükség szerint végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az ízesített borászati termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszereket. A módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az elérni kívánt cél tekintetében nem lennének hatékonyak vagy megfelelőek. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett módszerek izottság által történő elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket kell alkalmazni.

(4)  
Az 1308/2013/EU tanácsi rendelet 74. cikkével, 75. cikke (4) bekezdésével és 80. cikkével összhangban megállapított borászati eljárásokat és korlátozásokat a 2. cikkben felsorolt ízesített borászati termékek előállításához felhasznált szőlőből készült termékekre kell alkalmazni.

5. cikk

Kereskedelmi megnevezések

(1)  
Az uniós piacon forgalomba hozott ízesített borászati termékekre a II. mellékletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy e termékek megfelelnek az említett mellékletben a megfelelő kereskedelmi megnevezés tekintetében meghatározott követelményeknek. A kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában meghatározott szokásos névvel.
(2)  
Ha az ízesített borászati termékek több kereskedelmi megnevezés követelményeinek is megfelelnek, csak egy megfelelő kereskedelmi megnevezés engedélyezett, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik.
(3)  
Az e rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő alkoholtartalmú italokat nem lehet a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” szavakkal, szófordulatokkal vagy bármely kereskedelmi megnevezéshez hasonló kifejezéssel megnevezni, kiszerelni vagy jelölni.

▼M1

(4)  
A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy helyettesíteni lehet az ízesített borászati termékeknek az 1151/2012/EU rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzésével.

▼B

(5)  
A 26. cikk sérelme nélkül a kereskedelmi megnevezéseket nem egészíthetik ki a borászati termékek tekintetében engedélyezett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzések.

▼M1

(6)  
Az Unióban előállított, olyan harmadik országokba irányuló exportra szánt ízesített borászati termékek esetében, amelyek jogszabályai eltérő kereskedelmi megnevezéseket írnak elő, a tagállamok engedélyezhetik, hogy az említett kereskedelmi megnevezések kísérjék a II. mellékletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket. Az említett kiegészítő kereskedelmi megnevezések az Unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelveken is szerepelhetnek.
(7)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a műszaki fejlődést, a tudományos és piaci fejleményeket, a fogyasztói egészséget vagy a tájékoztatás iránti fogyasztói igényeket figyelembe vevő kiegészítése céljából.

▼B

6. cikk

Kiegészítő információk a kereskedelmi megnevezésekhez

(1)  

A 5. cikkben említett kereskedelmi megnevezéseket az ízesített borászati termék cukortartalma tekintetében ki lehet egészíteni az alábbi információkkal:

a)

„extra száraz” : olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 30 grammnál kevesebb, és – az ízesített borok kategóriájában – amelyek alkoholtartalma a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjától eltérve legalább 15 térfogatszázalék;

b)

„száraz” : olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 50 grammnál kevesebb, és – az ízesített borok kategóriájában – amelyek alkoholtartalma a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjától eltérve legalább 16 térfogatszázalék;

c)

„félszáraz” : olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma legalább 50 és kevesebb, mint 90 gramm;

d)

„félédes” : olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma legalább 90 és kevesebb, mint 130 gramm;

e)

„édes” : olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 130 gramm vagy annál több.

Az első albekezdés a)–e) pontjában szereplő cukortartalom invertcukorban van kifejezve.

A „félédes” és az „édes” kifejezés mellett a cukortartalmat is fel lehet tüntetni, amelyet az invertcukor literenkénti mennyiségében, grammban kell kifejezni.

(2)  
Amennyiben a kereskedelmi megnevezést kiegészíti a „pezsgő” kifejezés, vagy a kereskedelmi megnevezés tartalmazza azt, a felhasznált pezsgő mennyisége nem lehet kevesebb a 95 %-ánál.
(3)  
A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni a fő ízesítőre való hivatkozással is.

7. cikk

A származás feltüntetése

Amennyiben fel van tüntetve az ízesített borászati termék származása, annak meg kell felelnie azon a helynek, ahol az ízesített borászati terméket előállítják. A származást a „készült (…)-ban” kifejezéssel vagy ezzel egyenértékű szavakkal kell jelezni, a megfelelő tagállam vagy harmadik ország nevével kiegészítve.

8. cikk

Az ízesített borászati termékek kiszerelése és jelölése során használt nyelv

(1)  
A II. mellékletben meghatározott, dőlt betűkkel szedett kereskedelmi megnevezések fordítását nem kell sem az ízesített borászati termékek címkéjén, sem pedig azok kiszerelésén feltüntetni.

Az e rendeletben meghatározott kiegészítő információkat, amennyiben szavakkal fejezik ki őket, az Unió legalább egy hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.

▼M1

(2)  
Az ízesített borászati termékeknek az 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzésének elnevezése azon a nyelven vagy nyelveken kell, hogy szerepeljen a címkén, amelyen bejegyezték, még akkor is, ha a földrajzi jelzés e rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban a kereskedelmi megnevezést helyettesíti.

Amennyiben az ízesített borászati termékeknek az 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzésének elnevezését nem a latin ábécé betűivel írják, az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is szerepelhet.

▼M1 —————

▼B



IV.

FEJEZET

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Az ízesített borászati termékek vizsgálata és ellenőrzése

(1)  
A tagállamok felelősek az ízesített borászati termékek vizsgálatáért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében, és ezen belül a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az e rendeletben megállapított kötelezettségek tekintetében a vizsgálatért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.
(2)  
A Bizottság szükség szerint végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében.

E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

32. cikk

Információcsere

(1)  
A tagállamok és a Bizottság értesítik egymást az e rendelet alkalmazásához és az ízesített borászati termékekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez szükséges információkról. Ezen információk adott esetben harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők.
(2)  

Annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értesítések gyorsak, hatékonyak, pontosak és költséghatékonyak legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) 

azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;

b) 

az értesítés módszerei;

c) 

a rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés jogára vonatkozó szabályok;

d) 

az információk közzétételének feltételei és eszközei.

(3)  

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a következőket:

a) 

az e cikk alkalmazásához szükséges információk szolgáltatására vonatkozó szabályok;

b) 

a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidejével kapcsolatos szabályok;

c) 

az információknak, illetve dokumentumoknak a tagállamok, a harmadik országbeli illetékes hatóságok vagy a nyilvánosság számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására vonatkozó rendelkezések.

E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

33. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2)  
A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében, a, 28. cikkben, a 32. cikk (2) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. március 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az 5 éves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

▼M1

(2a)  
A Bizottságnak az 5. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottságnak a 6a. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2023. december 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik megegyező időtartamú időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

▼M1

(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (7) bekezdésében, a 6a. cikk (4) bekezdésében, a 28. cikkben, a 32. cikk (2) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

▼B

(4)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

▼M1

(5)  
A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (7) bekezdése, a 6a. cikk (4) bekezdése, a 28. cikk, a 32. cikk (2) bekezdése és a 36. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼B

34. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottság munkáját az ízesített borászati termékekkel foglalkozó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság a 4. cikk (3) bekezdése első albekezdésében és 29. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1601/91/EGK rendelet 2015. március 28-án hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni és az e rendelet III. mellékletében meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

36. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)  
Az 1601/91/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot 2018. március 28-ig adott esetben a 33. cikkel összhangban fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az e rendelet módosítására vagy az e rendelettől való eltérésre irányuló intézkedések elfogadása tekintetében.
(2)  
A rendelet követelményeinek meg nem felelő, de az 1601/91/EGK rendelettel összhangban, ►C1  2015. március 28-ig ◄ megelőzően előállított ízesített borászati termékeket a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.
(3)  
z e rendelet 1–6. és 9. cikkének megfelelő és ►C1  2015. március 28-át ◄ megelőzően előállított ízesített borászati termékeket a készletek erejéig forgalomba lehet hozni, feltéve, hogy ezek a termékek megfelelnek a 1601/91/EGK rendeletnek minden olyan szempont tekintetében, amelyet e rendelet 1–6. és 9. cikke nem szabályoz..

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. március 28-tól kell alkalmazni. A 36. cikk (1) és (3) bekezdését azonban 2014. március 27-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

TECHNIKAI MEGHATÁROZÁSOK, KÖVETELMÉNYEK ÉS KORLÁTOZÁSOK

1.   Ízesítés

a) 

A következő termékek használata engedélyezett ízesített borászati termékek ízesítéséhez:

i. 

az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és/vagy aromakészítmények;

ii. 

az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott aromák, amelyek:

— 
megegyeznek a vanillinnal,
— 
mandulaillatúak és/vagy -ízűek,
— 
sárgabarack-illatúak és/vagy -ízűek,
— 
tojásillatúak és/vagy -ízűek, és
iii. 

fűszernövények és/vagy fűszerek és/vagy ízesítő élelmiszerek, és

▼M1

iv. 

szeszes italok a teljes mennyiség 1 %-át nem meghaladó mértékben.

▼B

b) 

A következő termékek használata engedélyezett ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok ízesítéséhez:

i. 

az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények; és

ii. 

fűszernövények és/vagy fűszerek és/vagy ízesítő élelmiszerek.

Az ilyen anyagok hozzáadása a bortól különböző érzékszervi jellemzőket ruház a késztermékre.

2.   Édesítés

A következő termékek használata engedélyezett ízesített borászati termékek édesítéséhez:

a) 

félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat, invertcukorszirup a 2001/111/EK tanácsi irányelvben ( 1 ) meghatározottak szerint;

b) 

szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény, az 1308/2013/EU rendelet VII mellékleteII. részének 10., 13. és 14. pontjában meghatározottak szerint;

c) 

égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d) 

méz a 2001/110/EK tanácsi irányelvben ( 2 ) meghatározottak szerint;

e) 

szentjánoskenyér-szirup;

f) 

bármely más, természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékekhez hasonló hatású anyag.

3.   Alkohol hozzáadása

Az alábbi termékek engedélyezett egyes ízesített borok, illetve egyes ízesített boralapú italok készítése során:

a) 

mezőgazdasági, többek között szőlészeti eredetű etil-alkohol a 110/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában meghatározottak szerint;

b) 

borból vagy aszalt szőlőből előállított alkohol;

c) 

borból vagy aszalt szőlőből előállított párlat;

d) 

mezőgazdasági eredetű párlat a 110/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint;

e) 

borpárlat a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 4. pontjában meghatározottak szerint;

f) 

törkölypárlat a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. pontjában meghatározottak szerint;

g) 

erjedt aszalt szőlőből előállított szeszes italok.

Az ízesített borászati termékek készítése során használt színezékek, aromák vagy más engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkoholnak mezőgazdasági eredetűnek kell lennie és csak a feltétlenül szükséges adagban lehet felhasználni, és az ilyen használat nem minősül ízesített borászati termék előállítása céljából történő alkohol-hozzáadásnak.

4.   Adalékanyagok és színezőanyagok

Az 1333/2008/EK rendeletben megállapított, élelmiszer-adalékanyagokra – ideértve a színezőanyagokat is – vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ízesített borászati termékekre.

5.   Víz hozzáadása

Az ízesített borászati termékek előállítása során történő vízhozzáadás engedélyezett, amennyiben a szükséges adagban használják:

— 
ízesítő esszencia előállításához,
— 
színezékek és édesítőszerek feloldásához,
— 
a termék végső összetételének kiigazításához.

A hozzáadott víz minőségének meg kell felelnie a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 3 ) és a 98/83/EK tanácsi irányelvnek ( 4 ), és az nem változtathatja meg a termék jellegét.

A víz lehet desztillált, ásványi anyag tartalmától megtisztított, ioncserélt vagy lágyított.

6.

Az ízesített borászati termékek előállításánál szén-dioxid hozzáadása engedélyezett.

7.

Alkoholtartalom

„Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve”: az adott termékben 20 °C hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához viszonyítva.

„Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban”: annak a tiszta alkoholnak a térfogategységei, amelyek 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében találhatók.

„Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom”:annak a tiszta alkoholnak a térfogategységei 20 °C-os hőmérsékleten, amelyek az ugyanolyan hőmérsékletű termék 100 térfogategységében található cukor teljes kierjedésével keletkezhetnek;

„Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege térfogatszázalékban.




II. MELLÉKLET

AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

A.   AZ ÍZESÍTETT BOROK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

1.   Ízesített bor

A 3. cikk (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelő termékek.

2.   Boraperitif

Olyan ízesített bor, amelyet alkohol hozzáadásával készíthetnek.

Az „aperitif” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

3.   Vermut

Olyan ízesített bor,

▼M1

— 
amely alkohol hozzáadásával készülhetett; és

▼B

— 
amely jellemző ízét az Artemisia fajokból előállított megfelelő anyagok használata adja,

4.   Keserű ízesített bor

Olyan jellegzetes keserű ízű bor, amelyhez alkoholt adnak.

A „keserű ízesített bor” kereskedelmi megnevezés után a keserű ízt adó fő aromaanyag neve szerepel.

A „keserű ízesített bor” kereskedelmi megnevezés a következő kifejezésekkel egészíthető ki vagy cserélhető fel:

— 
„Kínafakéreggel készített bor”, ha a fő aromaanyag természetes kínakéreg-aroma,
— 
Bitter vino”, ha a fő aromaanyag természetes enciánaroma, és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színnel színezték; a „bitter” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá,
— 
Americano”, ha az íz ürömből vagy enciánból származó természetes aromaanyagok jelenlétének tulajdonítható, és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színezőanyaggal színezték.

5.   Tojás alapú ízesített bor

Olyan ízesített bor,

— 
amelyhez alkoholt adnak,
— 
amelyhez jó minőségű tojássárgáját vagy ilyen kivonatot adnak,
— 
amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve több mint 200 gramm, és
— 
amelynek előállítása során a keverékben használt minimális tojássárga-tartalom literként legalább 10 gramm.

A „tojás alapú ízesített bor” kifejezést a „cremovo” kereskedelmi megnevezés követheti, ha ez a termék legalább 80 %-ban oltalom alatt álló eredetmegjelölésű Marsala bort tartalmaz.

A „tojás alapú ízesített bor” kereskedelmi megnevezést a „cremovo zabaione” kifejezés követheti, ha ez a termék legalább 80 %-ban oltalom alatt álló eredetmegjelölésű Marsala bort tartalmaz, és a tojássárgája-tartalom literenként legalább 60 gramm.

6.    Väkevä viiniglögi/Starkvinsglögg

Olyan ízesített bor,

— 
amelyhez alkoholt adnak, és
— 
amely jellemző ízét a szegfűszeg és/vagy fahéj használata adja.

B.   AZ ÍZESÍTETT BORALAPÚ ITALOK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

1.   Ízesített boralapú italok

A 3. cikk 3. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak megfelelő termékek.

2.   Ízesített szeszezett boralapú ital

— 
amelyhez alkoholt adnak,
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék,
— 
amelyet édesítenek,
— 
amelyet fehérborból állítanak elő,
— 
amelyhez aszalt szőlőből előállított párlatot adnak, és
— 
amelyet kizárólag kardamon-kivonat felhasználásával ízesítenek,

vagy

— 
amelyhez alkoholt adnak,
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék,
— 
amelyet édesítenek,
— 
amelyet vörösborból állítanak elő, és
— 
amelyhez kizárólag fűszerekből, ginzengből, dióból, citrusnövény-kivonatokból és fűszernövényekből előállított aromakészítményeket adnak.

3.    Sangría/Sangria

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelyet borból állítanak elő,
— 
amelyet természetes citrusgyümölcs-kivonatok vagy eszenciák hozzáadásával, az adott gyümölcs levének hozzáadásával vagy anélkül ízesítenek,
— 
amelyhez fűszereket adnak,
— 
amelyhez szén-dioxidot adhatnak,
— 
amelyet nem színeznek,
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék és kevesebb mint 12 térfogatszázalék, és
— 
amely a citrusgyümölcs húsának vagy héjának szilárd részeit tartalmazhatja, és színe kizárólag a felhasznált alapanyagokból származik.

A „Sangría” vagy „Sangria” kereskedelmi megnevezést csak abban az esetben lehet használni, ha az ital Spanyolországban vagy Portugáliában készült. Amennyiben az ital egy másik tagállamban készült, a „Sangría” vagy „Sangria” megnevezést csak az „ízesített boralapú ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni és azt az alábbi meghatározásnak kell követnie: „készült ….-ban”, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni.

4.    Clarea

Olyan ízesített boralapú ital, amelyet a Sangría/Sangria esetében meghatározottakkal megegyező körülmények között, fehérborból állítanak elő.

A „Clarea” kereskedelmi megnevezést csak abban az esetben lehet használni, ha az ital Spanyolországban készült. Amennyiben az ital egy másik tagállamban készült, a „Clarea” megnevezést csak az „ízesített boralapú ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni és azt az alábbi meghatározásnak kell követnie: „készült ….-ban”, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni.

5.    Zurra

Olyan ízesített boralapú ital, amelyet a 110/2008/EK rendeletben meghatározott brandy vagy borpárlat és esetleg gyümölcsdarabok Sangríához/Sangriához vagy Clareához való hozzáadásával állítanak elő. A tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék és kevesebb mint 14 térfogatszázalék.

6.    Bitter soda

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelynek alapanyaga a „bitter vino”, amelynek részaránya a késztermékben nem kevesebb 50 térfogatszázaléknál,
— 
amelyhez szén-dioxidot vagy szénsavval dúsított vizet adnak, és
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 8 térfogatszázalék és kevesebb, mint 10,5 térfogatszázalék.

A „bitter” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

7.    Kalte Ente

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelyet bor, gyöngyözőbor vagy szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, valamint pezsgő vagy habzóbor elegyítésével állítanak elő,
— 
amelyhez természetes citrom-anyagokat vagy azok kivonatát adják hozzá,
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

A készterméknek legalább 25 térfogatszázalékban kell pezsgőt vagy habzóbort tartalmaznia.

8.    Glühwein

Olyan ízesített boralapú ital,

▼M1

— 
amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból, vagy mindkettőből állítanak elő,

▼B

— 
amelyet főleg fahéjjal és/vagy szegfűszeggel ízesítenek, és
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Az I. melléklet 2. pontjának alkalmazásából eredően hozzáadott víz mennyiségét kivéve víz hozzáadása tilos.

Ha az ital fehérborból készült, a „Glühwein” kereskedelmi megnevezést a fehér borra utaló kifejezéssel, például a „fehér ” szóval kell kiegészíteni.

9.    Viiniglögi/Vinglögg/Karštas vynas

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból állítanak elő,
— 
amelyet főleg fahéjjal és/vagy szegfűszeggel ízesítenek, és
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Ha az ital fehérborból készült, a „Viiniglögi/Vinglögg/Karštas vynas” kereskedelmi megnevezést fehérborra utaló szóval, például „fehér ” szóval kell kiegészíteni;

10.    Maiwein

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelyet a Galium odoratum (L.) Scop (Asperula odorata L.) domináns ízének biztosítása érdekében Galium odoratum (L.) Scop (Asperula odorata L.) növényt vagy annak kivonatát tartalmazó borból készítenek, és
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

11.    Maitrank

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelyet olyan fehérborból készítenek, amelyben Galium odoratum (L.) Scop. (Asperula odorata L.) növényeket áztatnak, vagy amelyhez kivonatot adnak, valamint narancsot, és/vagy más gyümölcsöt adnak, lehetőség szerint lé, sűrítmény vagy kivonat formájában, és legfeljebb 5 %-os cukorral édesítik, és
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

12.    Pelin

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelyet vörös- vagy fehérborból, és meghatározott gyógynövénykeverékből készítenek,
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 8,5 térfogatszázalék és
— 
amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45–50 gramm és összes savtartalma – borkősavban kifejezve – legalább 3 gramm/liter.

13.    Aromatizovaný dezert

Olyan ízesített boralapú ital,

— 
amelyet fehér- vagy vörösborból, cukorból és desszertekhez használt fűszerkeverékből készítenek,
— 
amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék és kevesebb, mint 12 térfogatszázalék,
— 
amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 90–130 gramm és összes savtartalma – borkősavban kifejezve – legalább 2,5 gramm/liter.

Az „Aromatizovaný dezert” kereskedelmi megnevezést csak abban az esetben lehet használni, ha a termék a Cseh Köztársaságban készült. Amennyiben az ital más tagállamban készült, az „Aromatizovaný dezert” megnevezést csak az „ízesített boralapú ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni és azt az alábbi meghatározásnak kell követnie: „készült ….-ban”, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni.

▼M1

14.   Wino ziołowe

Olyan ízesített boralapú ital:

a) 

amelyet borból állítanak elő, és amelyben a szőlőből készült termékek az össztérfogat legalább 85 %-át teszik ki,

b) 

amelyet kizárólag fűszernövényekből vagy fűszerekből vagy ezek keverékéből előállított aromakészítményekkel ízesítenek,

c) 

amelyet nem színeznek,

d) 

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

▼B

C.   AZ ÍZESÍTETT BORALAPÚ KOKTÉLOK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

1.   Ízesített boralapú koktél

A 3. cikk 4. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő termék.

A „koktél” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

2.   Boralapú koktél

Olyan ízesített boralapú koktél,

— 
amelyben a sűrített szőlőmust aránya nem éri el a késztermék össztérfogatának 10 %-át,
— 
amely tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék, és
— 
amelyben az invertcukorban kifejezett literenkénti cukortartalom 80 grammnál kevesebb.

3.   Ízesített gyöngyöző szőlőmust alapú koktél

Olyan ízesített boralapú koktél,

— 
amelyet kizárólag szőlőmustból állítanak elő,
— 
amely tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 4 térfogatszázalék, és
— 
amely kizárólag a felhasznált termékek erjedéséből származó szén-dioxidot tartalmaz.

4.   Pezsgőkoktél

Olyan ízesített boralapú koktél, amelyet pezsgővel kevernek.




III. MELLÉKLET



MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1601/91/EGK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk, (1)–(4) bekezdés

3. cikk és II. melléklet

2. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (6) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (7) bekezdés

3. cikk

4. cikk, (1) bekezdés és I. melléklet

4. cikk (1)-(3) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés és I. melléklet

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

5. cikk

4. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (1) és (2) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, a) pont

5. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, b) pont

20. cikk (1) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

45. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés

9. cikk

7. cikk, (1) és (3) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (1) és (2) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

7. cikk

8. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

I. melléklet, 3. pont, második bekezdés

8. cikk, (4a) bekezdés

8. cikk, (5)–(8) bekezdés

8. cikk

8. cikk, (9) bekezdés

9. cikk (1)–(3) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

31. cikk

32. cikk

10. cikk

11. cikk

10a. cikk

2. cikk, 3. pont és 10–30. cikk

11. cikk

1. cikk, (3) bekezdés

12–15. cikk

33. és34. cikk

35. cikk

16. cikk

36. cikk

17. cikk

37. cikk

I. melléklet

I. melléklet, (3) bekezdés, a) pont

II. melléklet



( 1 ) A Tanács 2001. december 20-i 2001/111/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról (HL L 10., 2002.1.12., 53. o.).

( 2 ) A Tanács 2001. december 20-i 2001/110/EK irányelve a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.).

( 3 ) A Tanács 2009. június 18-i 2009/54/EK irányelve a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

( 4 ) A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

Top