EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02012R0555-20130701

Consolidated text: A Bizottság 555/2012/EU rendelete ( 2012. június 22. ) a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a külföldi közvetlentőke- befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adatkövetelmények és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/555/2013-07-01

2012R0555 — HU — 01.07.2013 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 555/2012/EU RENDELETE

(2012. június 22.)

a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a külföldi közvetlentőke- befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adatkövetelmények és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról

(HL L 166, 27.6.2012, p.22)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 519/2013/EU RENDELETE (2013. február 21.)

  L 158

74

10.6.2013




▼B

A BIZOTTSÁG 555/2012/EU RENDELETE

(2012. június 22.)

a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a külföldi közvetlentőke- befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adatkövetelmények és fogalommeghatározások tekintetében történő módosításáról



AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a külföldi közvetlentőke-befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló, 2005. január 12-i 184/2005/EK európai parlament és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A 184/2005/EK rendelet megállapítja a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a külföldi közvetlentőke-befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikák rendszeres elkészítésének általános kereteit.

(2)

A 184/2005/EK rendelet adatkövetelményeit és fogalommeghatározásait módosítani kell a közgazdasági és technikai változások figyelembe vétele és azon nemzetközi standardokkal való összhangjuk megteremtése érdekében, melyek a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a külföldi közvetlentőke-befektetésekkel kapcsolatos statisztikák összeállításának általános szabályait írják elő.

(3)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban állnak a fizetésimérleg-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:



1. cikk

A 184/2005/EK rendelet mellékleteinek helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




MELLÉKLET




„I. MELLÉKLET



1.  Táblázat

Havi fizetési mérleg

 

Követel

Tartozik

Egyenleg

1.  Folyó fizetési mérleg

Áruk

Geo 3

Geo 3

 

Szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

 

Elsődleges jövedelmek

Munkavállalói jövedelem

Geo 3

Geo 3

 

Befektetések jövedelme

 
 
 

Közvetlentőke-befektetések

 
 
 

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem

Geo 3

Geo 3

 

ebből újrabefektetett jövedelem rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Adósság típusú instrumentumok

Geo 3

Geo 3

 

Portfólióbefektetések

 
 
 

Részesedések és befektetési jegyek

Geo 3

Geo 1

 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Geo 3

Geo 1

 

Egyéb befektetések

Geo 3

Geo 3

 

ebből: kamat

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Nemzetközi tartalékok

Geo 3

Geo 3

 

ebből: kamat

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Egyéb elsődleges jövedelmek

Geo 3

Geo 3

 

Másodlagos jövedelmek

Geo 3

Geo 3

 

2.  Tőkemérleg

Tőkemérleg

Geo 3

Geo 3

 
 

Pénzügyi eszközök nettó beszerzése

Nettó felmerült kötelezettségek

Nettó

3.  Pénzügyi mérleg

Közvetlentőke-befektetések

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Adósság típusú instrumentumok rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Portfólióbefektetések

Részesedések és befektetési jegyek

 
 
 

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

 

Kibocsátó szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 
 
 

Rövid lejáratú

 
 
 

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

 

Kibocsátó szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Hosszú lejáratú

 
 
 

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

 

Kibocsátó szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Pénzügyi derivatívák (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók

 
 

Geo 2 (1)

Egyéb befektetések

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

ebből: készpénz és betét

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Nemzetközi tartalékok

Monetáris arany

 
 
 

Tömbarany

Geo 1 (1)

 
 

Nem allokált aranyszámlák

Geo 1 (1)

 
 

Különleges lehívási jogok (SDR)

Geo 1 (1)

 
 

Tartalékpozíció a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF)

Geo 1 (1)

 
 

Egyéb tartalékeszközök

 
 
 

Készpénz és betét

 
 
 

A monetáris hatóságokkal, az IMF-fel és a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) szembeni követelések

Geo 1 (1)

 
 

Egyéb gazdasági szereplőkkel (bankokkal) szembeni követelések

Geo 1 (1)

 
 

Értékpapírok

 
 
 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 1 (1)

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 1 (1)

 
 

Részesedések és befektetési jegyek

Geo 1 (1)

 
 

Pénzügyi derivatívák (nettó)

Geo 1 (1)

 
 

Egyéb követelések

Geo 1 (1)

 
 

(1)   Nem kötelező a monetáris unióban részt nem vevő tagállamok esetében.

Táblázat

Negyedéves fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció

Gyakoriság : negyedéves

Első referenciaidőszak : 2014. első negyedév

Határidő : 2014-től 2016-ig T+85; 2017-től 2018-ig T+82  (1)  ; 2019-től T+80  (1) 



 

Követel

Tartozik

Egyenleg

A.  Folyó fizetési mérleg

Áruk

Geo 4

Geo 4

 

Általános termékforgalom a fizetési mérleg szerint

Geo 3

Geo 3

 

Közvetítő kereskedelm nettó áruexportja

Geo 3

 
 

Közvetítői kereskedelemben beszerzett áruk (negatív jóváírás)

Geo 3

 
 

Közvetítői kereskedelemben eladott áruk

Geo 3

 
 

Nem monetáris arany

Geo 3

Geo 3

 

Átmenő forgalom árrése kvázitranzit-kereskedelem miatti kiigazítás

Geo 4

Geo 4

 

Szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Szállítás

Geo 4

Geo 4

 

Idegenforgalom

Geo 4

Geo 4

 

Építés-szerelési szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Pénzügyi szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Külön felszámított és más pénzügyi szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

 

Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díja (FISIM)

Geo 3

Geo 3

 

Szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja

Geo 4

Geo 4

 

Távközlési, számítástechnikai és informatikai szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Egyéb üzleti szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Kutatási-fejlesztési szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

 

Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

 

Műszaki, kereskedelemhez kapcsolódó és más üzleti szolgáltatások

Geo 3

Geo 3

 

Személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

Geo 4

Geo 4

 

Elsődleges jövedelmek

Munkavállalói jövedelem

Geo 4

Geo 4

 

Befektetések jövedelme

A közvetlentőke-befektetések jövedelme

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem

Geo 4

Geo 4

 

Osztalékok és kvázi vállalatokból történő jövedelemkivonás

 
 
 

Közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Közvetlentőke-befektetőkben (kereszttulajdonlás)

Geo 3

Geo 3

 

Társvállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Újrabefektetett jövedelem

Geo 4

Geo 4

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Adósság típusú instrumentumok

Geo 4

Geo 4

 

Közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Közvetlentőke-befektetőkben (kereszttulajdonlás)

Geo 3

Geo 3

 

Társvállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

ebből: Kamat

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Portfólióbefektetések jövedelme

Részesedések és befektetési jegyek

Geo 4

Geo 1

 

Részesedések

 
 
 

Osztalékok

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Befektetési jegyek

 
 
 

Osztalékok

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Újrabefektetett jövedelem

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 4

Geo 1

 

Kamat

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 4

Geo 1

 

Kamat

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Egyéb befektetések jövedelme

Geo 4

Geo 4

 

Kvázi vállalatokból történő jövedelemkivonás

Geo 3

Geo 3

 

Kamat

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

ebből: különleges lehívási jogok (SDR) kamata

 

Geo 1

 

ebből: kamat FISIM levonása előtt

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Biztosítottak, nyugdíj- és szabványosított garanciarendszerekben résztvevők tulajdonosi jövedelmei

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Nemzetközi tartalékok jövedelme

Geo 3

 
 

ebből: Kamat

Geo 3

 
 

Egyéb elsődleges jövedelmek

Geo 4

Geo 4

 

Államháztartás

Geo 3

Geo 3

 

Termelési és importadók

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Termékadók

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Egyéb termelési adók

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Támogatások

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Terméktámogatások

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Egyéb termelési támogatások

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Bérleti díjak

Geo 3

Geo 3

 

Egyéb szektorok

Geo 3

Geo 3

 

Termelési és importadók

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Termékadók

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Egyéb termelési adók

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Támogatások

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Terméktámogatások

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Egyéb termelési támogatások

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Bérleti díjak

Geo 3

Geo 3

 

Másodlagos jövedelmek

Geo 4

Geo 4

 

Államháztartás

Geo 3

Geo 3

 

Jjövedelem-, vagyon- és egyéb adók

Geo 3

Geo 3

 

Társadalombiztosítási járulékok

Geo 3

Geo 3

 

Társadalmi juttatások

Geo 3

Geo 3

 

Nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzferek (D74)

Geo 3

Geo 3

 

ebből: uniós intézményekkel szemben (az EKB kivételével)

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Különféle folyó transzferek (D75)

Geo 3

Geo 3

 

Az EU hozzáadottérték-adó- és GNI-alapú saját forrásai

Uniós intézmények

Uniós intézmények

 

Egyéb szektor

Geo 3

Geo 3

 

Jövedelem-, vagyon- és egyéb adók

Geo 3

Geo 3

 

Társadalombiztosítási járulékok

Geo 3

Geo 3

 

Társadalmi juttatások

Geo 3

Geo 3

 

Nettó nemélet-biztosítási díjak

Geo 3

Geo 3

 

Nemélet-biztosítási kártérítések

Geo 3

Geo 3

 

Különféle folyó transzferek (D75)

Geo 3

Geo 3

 

ebből: Személyi transzferek (rezidens és nem rezidens háztartások között)

Geo 3

Geo 3

 

ebből: Munkavállalók hazautalásai

Geo 4

Geo 4

 

Nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció

Geo 3

Geo 3

 

B.  Tőkemérleg

Tőkemérleg

Geo 4

Geo 4

 

Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök bruttó beszerzésének/eladásának egyenlege

Geo 3

Geo 3

 

Tőketranszferek

Geo 3

Geo 3

 

Államháztartás

Geo 3

Geo 3

 

Tőkeadók

Geo 3

Geo 3

 

Beruházási támogatások

Geo 3

Geo 3

 

Egyéb tőketranszferek

Geo 3

Geo 3

 

ebből: Adósságelengedés

Geo 3

Geo 3

 

Egyéb szektorok

Geo 3

Geo 3

 

Tőkeadók

Geo 3

Geo 3

 

Beruházási támogatások

Geo 3

Geo 3

 

Egyéb tőketranszferek

Geo 3

Geo 3

 

ebből: Adósságelengedés

Geo 3

Geo 3

 



 

Pénzügyi követelések növekedése

Pénzügyi tartozások növekedése

Nettó

C.  Pénzügyi mérleg

Pénzügyi mérleg

Geo 1

Geo 1

 

Közvetlentőke-befektetések

Geo 4

Geo 4

 

Részvény, egyéb részesedés és jövedelmek újrabefektetése

Geo 4

Geo 4

 

Részvény és egyéb részesedés

 
 
 

Közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Közvetlentőke-befektetőkben (kereszttulajdonlás)

Geo 3

Geo 3

 

Társvállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Egyéb (pl. ingatlan)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Jövedelmek újrabefektetése

Geo 4

Geo 4

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Adósság típusú instrumentumok

Geo 4

Geo 4

 

Közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Közvetlentőke-befektetőkben (kereszttulajdonlás)

Geo 3

Geo 3

 

Társvállalatokban

Geo 3

Geo 3

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Portfólióbefektetés

Geo 4

Geo 1

 

Részesedések és befektetési jegyek

Geo 4

Geo 1

 

Részesedések

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

 
 
 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2 (1)

 
 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2 (1)

 
 

Befektetési jegyek

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

ebből: Jövedelmek újrabefektetése

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó ügyfélszektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

ebből: Jövedelmek újrabefektetése

Geo 2 (1)

 
 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 4

Geo 1

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 4

Geo 1

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 1 (4)

 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Pénzügyi derivatívák (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 

Geo 3

Egyéb befektetések

Geo 4

Geo 4

 

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 4

Geo 4

 

Egyéb részesedések

Geo 3

Geo 3

 

Készpénz és betét

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hitelek

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3, IMF

Geo 3, IMF

 

Hosszú lejáratú

Geo 3, IMF

Geo 3, IMF

 

Biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garanciarendszerek

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3

Geo 3

 

Kereskedelmi hitelek

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Egyéb követelések és tartozások

 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

Hosszú lejáratú

Geo 3

Geo 3

 

SDR

 

Geo 1

 

Nemzetközi tartalékok

Geo 3

 
 

D.  Egyenlegező tételek

Áruk és szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege

 
 

Geo 4

Folyó fizetési mérleg egyenlege

 
 

Geo 1

Nettó hitelnyújtás (+) /nettó hitelfelvétel (–) (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege)

 
 

Geo 1

Nettó hitelnyújtás (+) /nettó hitelfelvétel (–) (a pénzügyi mérlegből)

 
 

Geo 1

Tévedések és kihagyások egyenlege

 
 

Geo 1



 

Követelések

Tartozások

 

Állományok

Árfolyamváltozások miatti átértékelődések

Árváltozás miatti átértékelésődések

Állományok

Árfolyamváltozások miatti átértékelődések

Árváltozás miatti átértékelésődések

E.  Külfölddel szembeni befektetési pozíció

Pénzügyi mérleg

Geo 1

 
 

Geo 1

 
 

Közvetlentőke-befektetések

Geo 4 (3)

 
 

Geo 4 (3)

 
 

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem

Geo 4 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 4 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatokban

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Közvetlentőke-befektetőkben (kereszttulajdonlás)

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Társvállalatokban

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Egyéb (pl. ingatlan)

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Adósság típusú instrumentumok

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatokban

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Közvetlentőke-befektetőkben (kereszttulajdonlás)

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Társvállalatokban

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 
 

Portfólióbefektetések

Geo 4 (3)

 
 

Geo 1

 
 

Részesedések és befektetési jegyek

Geo 4 (3)

 
 

Geo 1

 
 

Részesedések

 
 
 
 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3 (3)

 
 

Geo 1 (4)

 
 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

 
 
 
 
 
 

Tőzsdén jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 
 
 

Tőzsdén nem jegyzett

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 
 
 

Befektetési jegyek

 
 
 
 
 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 
 
 

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

 
 
 
 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 4 (3)

 
 

Geo 1

 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3 (3)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 1 (4)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 
 
 

Devizanem szerint:

 
 
 
 
 
 

Euro

Geo 2 (1)

 
 

Geo 1 (1)

 
 

US dollár

Geo 2 (1)

 
 

Geo 1 (1)

 
 

Egyéb devizák

Geo 2 (1)

 
 

Geo 1 (1)

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 4 (3)

 
 

Geo 1

 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3 (3)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 1 (4)

Geo 1 (1)

Geo 1 (1)

Legfeljebb egyéves hátralévő lejáratú

 
 
 

Geo 1 (1)

 
 

Egy évnél hosszabb hátralévő lejáratú

 
 
 

Geo 1 (1)

 
 

Kibocsátó szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 
 
 

Legfeljebb egyéves visszaváltással

Geo 2 (1)

 
 
 
 
 

Egy évnél hosszabb visszaváltással

Geo 2 (1)

 
 
 
 
 

Devizanem szerint

 
 
 
 
 
 

Euro

Geo 2 (1)

 
 

Geo 1 (1)

 
 

US dollár

Geo 2 (1)

 
 

Geo 1 (1)

 
 

Egyéb devizák

Geo 2 (1)

 
 

Geo 1 (1)

 
 

Pénzügyi derivatívák (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók

Geo 4 (3)

 
 

Geo 4 (3)

 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 2 (1)

 

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Geo 2 (1)

Egyéb befektetések

Geo 4 (3)

 
 

Geo 4 (3)

 
 

Rezidens szektoronként (1. ágazat)

Geo 4 (3)

 
 

Geo 4 (3)

 
 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Egyéb részesedések

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Készpénz és betét

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

 

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 
 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3 (3)

 
 

Geo 3 (3)

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 3 (3)

 
 

Geo 3 (3)

 
 

Hitelek

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

 

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 
 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3 (3), IMF

 
 

Geo 3 (3), IMF

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 3 (3), IMF

 
 

Geo 3 (3), IMF

 
 

Biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garanciarendszerek

 

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

 

Geo 2 (1)

Geo 2 (1)

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

Geo 3 (3)

 
 

Geo 3 (3)

 
 

Kereskedelmi hitelek

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

 

Geo 4 (3)

Geo 2 (1)

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 
 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3 (3)

 
 

Geo 3 (3)

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 3 (3)

 
 

Geo 3 (3)

 
 

Egyéb követelések és tartozások

 

Geo 2 (1)

 
 

Geo 2 (1)

 

Rezidens szektoronként (2. ágazat)

 
 
 
 
 
 

Rövid lejáratú

Geo 3 (3)

 
 

Geo 3 (3)

 
 

Hosszú lejáratú

Geo 3 (3)

 
 

Geo 3 (3)

 
 

SDR

 
 
 

Geo 1

Geo 1 (1)

 

(1)   Nem kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

(2)   A T+82 szabályra és a T+80 szabályra átállás nem kötelező a monetáris unióban részt nem vevő tagállamok esetében.

(3)   A földrajzi megbontás 2019-től kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

(4)   Az intézményi ágazat szerinti, 1. szintű (1. ágazat) és nem a 2. ágazat szerinti megoszlás kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.



3.  Táblázat

A szolgáltatások nemzetközi kereskedelme

 

Bevétel

Kiadás

Egyenleg

Munkavállalók díjazása

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Személyi transzferek

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Munkavállalók pénzátutalásai

Geo 5

Geo 5

Geo 5

SZOLGÁLTATÁSOK

Geo 6

Geo 6

Geo 6

Mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Szállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Tengeri szállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Tengeri személyszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Tengeri áruszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Légi szállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Légi személyszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Légi áruszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb szállítási módozatok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Személyszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Áruszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Az egyéb szállítási módok szerinti kibővített osztályozás

Űrszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Vasúti szállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Vasúti személyszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Vasúti árurszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közúti szállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közúti személyszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közúti áruszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Belvízi szállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Belvízi személyszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Belvízi áruszállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Csővezetéken történő szállítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Villamosenergia-átvitel

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Postai és futárszolgálat

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Idegenforgalom

Üzleti idegenforgalom

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Áruk és szolgáltatások határ menti ingázók, szezonális és más rövidtávú munkaviszonyban állók általi beszerzése

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb üzleti idegenforgalom

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Magán idegenforgalom

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egészséggel kapcsolatos kiadások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Tanulmányokkal kapcsolatos kiadások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb magán idegenforgalom

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Építés-szerelési szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Külföldön teljesített építés-szerelési szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Belföldön teljesített építés-szerelési szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közvetlen biztosítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Életbiztosítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Szállítmánybiztosítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb közvetlen biztosítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Viszontbiztosítás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Nyugdíjbiztosítási és szabványosított garanciaszolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Nyugdíjbiztosításhoz kaplcsolódó szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Szabványosított garanciaszolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Pénzügyi szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Külön felszámított és más pénzügyi szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

A Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díja (FISIM)

Geo 3

Geo 3

Geo 3

Szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Távközlési, számítástechnikai és informatikai szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Távközlés

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Számítástechnikai szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Információszolgáltatás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Hírügynökségi szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb információszolgáltatás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb üzleti szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Kutatási-fejlesztési szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

A meglévő ismeretanyag bővítésére szolgáló, módszeresen végzett munka

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyedi és nem egyedi K+F szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

K+F-ből származó tulajdonjogok eladása

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Jogi szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adószakértői szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Üzletiviteli, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Hirdetés, piackutatás és közvélemény-kutatás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Műszaki, kereskedelemhez kapcsolódó és más üzleti szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Építészeti szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Mérnöki szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Hulladékkezelés és szennyeződésmentesítés, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

ebből: Hulladékkezelés és szennyeződésmentesítés,

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Operatív lízing

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb, máshová nem sorolt üzleti szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egészségügyi szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Oktatási szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Kulturális örökséggel és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb személyi szolgáltatás

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Követségek és konzulátusok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Katonai egységek és ügynökségek

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Egyéb kormányzati áruk és szolgáltatások

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Táblázat

Külföldi közvetlentőke- befektetés tranzakciók (a jövedelmeket is beleértve)



4.1. táblázat  Közvetlentőke-befektetések tranzakciói

 

Nettó

Pénzügyi eszközök nettó beszerzése

Nettó felmerült kötelezettségek

VALAMENNYI REZIDENS EGYSÉG (speciális célú vállalatokkal együtt)

Közvetlentőke-befektetések külföldön – tranzakciók

Geo 6

Geo 5

Geo 5

Részvény és egyéb részesedések

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény és egyéb részesedések - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény és egyéb részesedések - azon társvállalatok között, ahol a végső befektető rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Újrabefektetett jövedelmek

Geo 5

Geo 5

 

Adósság típusú instrumentumok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok - azon társvállalatok között, ahol a végső befektető rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon – tranzakciók

Geo 6

Geo 5

Geo 5

Részvény és egyéb részesedések

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény és egyéb részesedések - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény és egyéb részesedések - azon társvállalatok között, ahol a végső befektető nem-rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

ebből: A végső befektető más euroövezeti országban rezidens

Geo 5

 
 

A végső befektető az EU-ban, de az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

A végső befektető az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

Újrabefektetett jövedelem

Geo 5

 

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok - azon társvállalatok között, ahol a végső befektető nem rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

ebből: A végső befektető más euroövezeti országban rezidens

Geo 5

 
 

A végső befektető az EU-ban, de az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

A végső befektető az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

REZIDENS SPECIÁLIS CÉLÚ VÁLLALATOK

Közvetlentőke-befektetések külföldön tranzakciók (1)

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon tranzakciók (1)

Geo 5

Geo 5

Geo 5

(1)   Kötelező a 2015-ös referenciaévtől



4.2. táblázat  Közvetlentőke-befektetések jövedelme

 

Egyenleg

Követel

Tartozik

VALAMENNYI REZIDENS EGYSÉG (speciális célú vállalatokkal együtt)

Közvetlentőke -befektetések – jövedelme külföldön

Geo 6

Geo 5

Geo 5

Osztalék

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Osztalékok - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Osztalékok – azon társvállalatok között, ahol a végső befektető rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Újrabefektetett jövedelem

Geo 5

Geo 5

 

Adósság típusú instrumentumok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok – azon társvállalatok között, ahol a végső befektető rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közvetlentőke-befektetések jövedelme Magyarországon

Geo 6

Geo 5

Geo 5

Osztalék

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Osztalékok - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Osztalékok - azon társvállalatok között, ahol a végső befektető nem-rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

ebből: a végső befektető más euroövezeti országban rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az EU-ban, de az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

Újrabefektetett jövedelem

Geo 5

 

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok – azon társvállalatok között, ahol a végső befektető nem-rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

ebből: a végső befektető más euroövezeti országban rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az EU-ban, de az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

REZIDENS SPECIÁLIS CÉLÚ VÁLLALATOK

Külföldi közvetlentőke-befektetések jövedelme (1)

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közvetlentőke-befektetések jövedelme Magyarországon (1)

Geo 5

Geo 5

Geo 5

(1)   Kötelező a 2015-ös referenciaévtől.



4.3. táblázat –  Tevékenység szerinti és földrajzi megoszlás

 

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

NACE REV2

VALAMENNYI REZIDENS EGYSÉG (speciális célú vállalatokkal együtt)

Közvetlentőke-befektetések külföldön

Nettó

Geo 5

1. szint

Geo 4

2. szint

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon

Nettó

Geo 5

1. szint

Geo 4

2. szint

Közvetlentőke-befektetések jövedelme

Követel, tartozik, egyenleg

Geo 5

1. szint

Geo 4

2. szint

REZIDENS SPECIÁLIS CÉLÚ VÁLLALATOK

Közvetlentőke-befektetések külföldön (1)

Nettó

Geo 5

1. szint

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon (1)

Nettó

Geo 5

1. szint

A közvetlentőke-befektetések jövedelme (1)

Követel, tartozik, egyenleg

Geo 5

1. szint

(1)   Kötelező a 2015-ös referenciaévtől

Táblázat

Külföldi közvetlentőke-befektetések, állományok



5.1 táblázat  Közvetlentőke-befektetések, állományok

 

Nettó

Eszközök

Források

VALAMENNYI REZIDENS EGYSÉG (speciális célú vállalatokkal együtt)

Közvetlentőke-befektetések külföldön

Geo 6

Geo 5

Geo 5

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem külföldön

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem –azon társvállalatok között, ahol a végső befektető rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok – azon társvállalatok között, ahol a végső befektető rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon

Geo 6

Geo 5

Geo 5

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem – társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelem - azon társvállalatok között, ahol a végső befektető nem-rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

ebből: a végső befektető más euroövezeti országban rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az EU-ban, de az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

Adósság típusú instrumentumok

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok - társvállalatok nélkül

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Adósság típusú instrumentumok – azon társvállalatok között, ahol a végső befektető nem-rezidens

Geo 5

Geo 5

Geo 5

ebből: a végső befektető más euroövezeti országban rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az EU-ban, de az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

a végső befektető az euroövezeten kívül rezidens

Geo 5

 
 

REZIDENS SPECIÁLIS CÉLÚ VÁLLALATOK

Külföldi közvetlentőke-befektetések külföldön

Geo 5

Geo 5

Geo 5

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon

Geo 5

Geo 5

Geo 5



5.2. táblázat:  Közvetlentőke-befektetés állományok: Tevékenység szerinti és földrajzi megoszlás

 

Adattípus

Földrajzi megoszlás

Tevékenység szerinti bontás a NACE REV2 szerint

VALAMENNYI REZIDENS EGYSÉG (speciális célú vállalatokkal)

Külföldi közvetlentőke-befektetések külföldön

Nettó pozíciók

Geo 5

1. szint

Geo 4

2. szint

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon

Nettó eszközök

Geo 5

1. szint

Geo 4

2. szint

REZIDENS SPECIÁLIS CÉLÚ VÁLLALATOK

Külföldi közvetlentőke-befektetések külföldön

Nettó pozíciók

Geo 5

1. szint

Közvetlentőke-befektetések Magyarországon

Nettó pozíciók

Geo 5

1. szint

Táblázat

▼M1

A földrajzi megoszlás szintjei



GEO 1

GEO 2

GEO 3

KÜLFÖLD

KÜLFÖLD

KÜLFÖLD

 

Euroövezeten belül

UNIÓN BELÜL

 

Euroövezeten kívül

UNIÓN KÍVÜL

 
 

Euroövezeten belül

 
 

Euroövezeten kívül



GEO 4

GEO 5

GEO 6

KÜLFÖLD

KÜLFÖLD

KÜLFÖLD

 

EURÓPA

EURÓPA

Euroövezeten kívüli uniós tagállamok (1)

Belgium

Belgium

 

Bulgária

Bulgária

 

Cseh Köztársaság

Cseh Köztársaság

 

Dánia

Dánia

 

Németország

Németország

 

Észtország

Észtország

 

Írország

Írország

 

Görögország

Görögország

 

Spanyolország

Spanyolország

 

Franciaország

Franciaország

 

Horvátország

Horvátország

 

Olaszország

Olaszország

 

Ciprus

Ciprus

 

Lettország

Lettország

 

Litvánia

Litvánia

 

Luxemburg

Luxemburg

 

Magyarország

Magyarország

 

Málta

Málta

 

Hollandia

Hollandia

 

Ausztria

Ausztria

 

Lengyelország

Lengyelország

 

Portugália

Portugália

 

Románia

Románia

 

Szlovénia

Szlovénia

 

Szlovákia

Szlovákia

 

Finnország

Finnország

 

Svédország

Svédország

 

Egyesült Királyság

Egyesült Királyság

 

Izland

Izland

 

Liechtenstein

Liechtenstein

 

Norvégia

Norvégia

Svájc

Svájc

Svájc

 

EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK

EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK

 
 

Albánia

 
 

Andorra

 
 

Fehéroroszország

 
 

Bosznia-Hercegovina

 
 

Feröer szigetek

 
 

Gibraltár

 
 

Guernsey

 
 

Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam)

 
 

Man-sziget

 
 

Jersey-szigetek

 
 

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

 
 

Moldova

 
 

Montenegró

Oroszország

Oroszország

Oroszország

 
 

Szerbia

 
 

San Marino

 

Törökország

Törökország

 
 

Ukrajna

 

AFRIKA

AFRIKA

 

ÉSZAK-AFRIKA

ÉSZAK-AFRIKA

 
 

Algéria

 

Egyiptom

Egyiptom

 
 

Líbia

 

Marokkó

Marokkó

 
 

Tunézia

 

EGYÉB AFRIKAI ORSZÁGOK

EGYÉB AFRIKAI ORSZÁGOK

 
 

Angola

 
 

Benin

 
 

Botswana

 
 

Brit Indiai-óceáni Terület

 
 

Burkina Faso

 
 

Burundi

 
 

Kamerun

 
 

Zöld-foki-szigetek

 
 

Közép-afrikai Köztársaság

 
 

Csád

 
 

Comore-szigetek

 
 

Kongó

 
 

Elefántcsontpart

 
 

Kongói Demokratikus Köztársaság

 
 

Dzsibuti

 
 

Egyenlítői Guinea

 
 

Eritrea

 
 

Etiópia

 
 

Gabon

 
 

Gambia

 
 

Ghána

 
 

Guinea

 
 

Bissau-Guinea

 
 

Kenya

 
 

Lesotho

 
 

Libéria

 
 

Madagaszkár

 
 

Malawi

 
 

Mali

 
 

Mauritánia

 
 

Mauritius

 
 

Mozambik

 
 

Namíbia

 
 

Niger

 

Nigéria

Nigéria

 

Dél-Afrika

Dél-Afrika

 
 

Ruanda

 
 

Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha

 
 

São Tomé és Príncipe

 
 

Szenegál

 
 

Seychelle-szigetek

 
 

Sierra Leone

 
 

Szomália

 
 

Szudán

 
 

Dél-Szudán

 
 

Szváziföld

 
 

Tanzánia

 
 

Togo

 
 

Uganda

 
 

Zambia

 
 

Zimbabwe

 

AMERIKA

AMERIKA

 

ÉSZAK-AMERIKAI ORSZÁGOK

ÉSZAK-AMERIKAI ORSZÁGOK

Kanada

Kanada

Kanada

 
 

Grönland

Egyesült Államok

Egyesült Államok

Egyesült Államok

 

KÖZÉP-AMERIKAI ORSZÁGOK

KÖZÉP-AMERIKAI ORSZÁGOK

 
 

Anguilla

 
 

Antigua és Barbuda

 
 

Aruba

 
 

Bahama-szigetek

 
 

Barbados

 
 

Belize

 
 

Bermuda

 
 

Bonaire, St. Eustatius és Saba

 
 

Brit Virgin-szigetek

 
 

Kajmán-szigetek

 
 

Costa Rica

 
 

Kuba

 
 

Curaçao

 
 

Dominika

 
 

Dominikai Köztársaság

 
 

Salvador

 
 

Grenada

 
 

Guatemala

 
 

Haiti

 
 

Honduras

 
 

Jamaika

 

Mexikó

Mexikó

 
 

Montserrat

 
 

Nicaragua

 
 

Panama

 
 

Saint Kitts és Nevis

 
 

Saint Lucia

 
 

Sint Maarten

 
 

Saint Vincent és Grenadine-szigetek

 
 

Trinidad és Tobago

 
 

Turks- és Caicos-szigetek

 
 

Amerikai Virgin-szigetek

 

DÉL-AMERIKAI ORSZÁGOK

DÉL-AMERIKAI ORSZÁGOK

 

Argentína

Argentína

 
 

Bolívia

Brazília

Brazília

Brazília

 

Chile

Chile

 
 

Kolumbia

 
 

Honduras

 
 

Falkland-szigetek

 
 

Guyana

 
 

Paraguay

 
 

Peru

 
 

Suriname

 

Uruguay

Uruguay

 

Venezuela

Venezuela

 

ÁZSIA

ÁZSIA

 

KÖZEL- ÉS KÖZÉP-KELETI ORSZÁGOK

KÖZEL- ÉS KÖZÉP-KELETI ORSZÁGOK

 

PERZSA-ÖBÖL MENTI ORSZÁGOK

PERZSA-ÖBÖL MENTI ORSZÁGOK

 
 

Bahrein

 
 

Irak

 
 

Kuvait

 
 

Omán

 
 

Katar

 
 

Szaúd-Arábia

 
 

Egyesült Arab Emírségek

 
 

Jemen

 

EGYÉB KÖZEL- ÉS KÖZÉP-KELETI ORSZÁGOK

EGYÉB KÖZEL- ÉS KÖZÉP-KELETI ORSZÁGOK

 
 

Örményország

 
 

Azerbajdzsán

 
 

Grúzia

 
 

Izrael

 
 

Jordánia

 
 

Libanon

 
 

Palesztin terület

 
 

Szíria

 

EGYÉB ÁZSIAI ORSZÁGOK

EGYÉB ÁZSIAI ORSZÁGOK

 
 

Afganisztán

 
 

Banglades

 
 

Bhután

 
 

Brunei Darussalam Állam

 
 

Burma/Mianmar

 
 

Kambodzsa

Kína

Kína

Kína

Hongkong

Hongkong

Hongkong

India

India

India

 

Indonézia

Indonézia

 
 

Irán

Japán

Japán

Japán

 
 

Kazahsztán

 
 

Kirgizisztán

 
 

Japán

 
 

Laosz

 
 

Makaó

 

Malajzia

Malajzia

 
 

Maldív-szigetek

 
 

Mongólia

 
 

Nepál

 
 

Észak-Korea

 
 

Pakisztán

 

Fülöp-szigetek

Fülöp-szigetek

 

Szingapúr

Szingapúr

 

Dél-Korea

Dél-Korea

 
 

Srí Lanka

 

Tajvan

Tajvan

 
 

Tádzsikisztán

 

Thaiföld

Thaiföld

 
 

Kelet-Timor

 
 

Türkmenisztán

 
 

Üzbegisztán

 
 

Vietnam

 

ÓCEÁNIA ÉS SARKVIDÉKEK

ÓCEÁNIA ÉS SARKVIDÉKEK

 
 

Amerikai Szamoa

 
 

Guam

 
 

Az Amerikai Egyesült Államok Külső Szigetei

 

Ausztrália

Ausztrália

 
 

Kókusz-szigetek

 
 

Karácsony-sziget

 
 

Heard-sziget és McDonald-szigetek

 
 

Norfolk-sziget

 
 

Fidzsi

 
 

Francia Polinézia

 
 

Kiribati

 
 

Marshall-szigetek

 
 

Mikronézia

 
 

Nauru

 
 

Új-Kaledónia

 

Új-Zéland

Új-Zéland

 
 

Cook-szigetek

 
 

Niue

 
 

Tokelau

 
 

Északi-Mariana-szigetek

 
 

Palau

 
 

Pápua Új-guinea

 
 

Pitcairn-szigetek

 
 

Antarktisz

 
 

Bouvet-sziget

 
 

Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek

 
 

Francia Déli és Antarktiszi Területek

 
 

Salamon-szigetek

 
 

Tonga

 
 

Tuvalu

 
 

Vanuatu

 
 

Szamoa

 
 

Wallis- és Futuna-szigetek

UNIÓN BELÜL

UNIÓN BELÜL

UNIÓN BELÜL

UNIÓN KÍVÜL

UNIÓN KÍVÜL

UNIÓN KÍVÜL

Euroövezeten belül

Euroövezeten belül

Euroövezeten belül

Euroövezeten kívül

Euroövezeten kívül

Euroövezeten kívül

Uniós intézmények (az EKB kivételével)

Uniós intézmények (az EKB kivételével)

Uniós intézmények (az EKB kivételével)

Európai Beruházási Bank

Európai Beruházási Bank

Európai Beruházási Bank

Európai Központi Bank (EKB)

Európai Központi Bank (EKB)

Európai Központi Bank (EKB)

 

UNIÓN BELÜLI, NEM BESOROLT

UNIÓN BELÜLI, NEM BESOROLT

 

UNIÓN KÍVÜLI, NEM BESOROLT

UNIÓN KÍVÜLI, NEM BESOROLT

Off-shore pénzügyi központok

Off-shore pénzügyi központok

Off-shore pénzügyi központok

Nemzetközi szervezetek (az uniós intézmények kivételével)

Nemzetközi szervezetek (az uniós intézmények kivételével)

Nemzetközi szervezetek (az uniós intézmények kivételével)

Nemzetközi Valutaalap (IMF)

Nemzetközi Valutaalap (IMF)

Nemzetközi Valutaalap (IMF)

▼B

(1)   Euroövezeten kívüli uniós tagállamok: országonkénti egyedi lebontás



7.  Táblázat

Intézményi szektor szerinti megoszlás

1. ágazat

2. ágazat

Központi bank (S.121)

Központi bank (S.121)

Egyéb monetáris-pénzügyi intézmények (eMPI-k)

Egyéb monetáris-pénzügyi intézmények (eMPI-k)

Hitelintézetek (S.122)

Hitelintézetek (S.122)

Pénzpiaci alapok (S.123)

Pénzpiaci alapok (S.123)

Államháztartás (S.13)

Államháztartás (S.13)

Egyéb szektorok

Egyéb szektorok

 

Nem monetáris pénzügyi intézmények (S.124+S.125+S.126+S.127+S.128+S.129)

 

Nem pénzügyi vállalatok és háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.11+S.14+S.15)



8.  Táblázat

Gazdasági tevékenység szerinti megoszlás

1. szint

2. szint

NACE 2. felülv.

 

MEZŐGAZDASÁG, ERDÉSZET, HALÁSZAT

A ágazat

BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS

BÁNYÁSZAT, KŐFEJTÉS

B ágazat

 

Kőolaj- és földgázkitermelés és bányászati szolgáltatás

06., 09. szakágazat

FELDOLGOZÓIPAR

FELDOLGOZÓIPAR

C ágazat

 

Élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása

10., 11., 12. szakágazat

 

ÖSSZESEN textil- és faipari tevékenységek

13., 14., 16., 17., 18. szakágazat

 

Textil és ruházati termékek gyártása

13., 14. szakágazat

 

Fa- és papírtermékek gyártása, nyomdai és sokszorosítási tevékenységek

16., 17., 18. szakágazat

Kőolaj, vegyi anyagok és vegyipari termékek, gumi- és műanyagtermékek gyártása

ÖSSZESEN kőolaj, vegyi anyagok és vegyipari termékek, gumi- és műanyagtermékek gyártása

19., 20., 21., 22. szakágazat

 

Kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás

19. szakágazat

 

Vegyi anyag, és -termékek gyártása

20. szakágazat

 

Gumi- és műanyag termékek gyártása

22. szakágazat

Számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása

ÖSSZESEN fém- és gépipari termékek gyártása

24., 25., 26., 28. szakágazat

 

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása

24., 25. szakágazat

 

Számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása

26. szakágazat

 

Gép- és gépi berendezés gyártása

28. szakágazat

Járművek, egyéb közlekedési berendezések gyártása

ÖSSZESEN közúti és egyéb jármű gyártása

29., 30. szakágazat

 

Közúti jármű gyártása

29. szakágazat

 

Egyéb jármű gyártása

30. szakágazat

 

ÖSSZESEN egyéb feldolgozóipari tevékenység

15., 23., 27., 31., 32., 33. szakágazat

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS ÉS LÉGKONDICIONÁLÁS

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZELLÁTÁS ÉS LÉGKONDICIONÁLÁS

D ágazat

VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE ÉS KEZELÉSE; HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS

VÍZELLÁTÁS; SZENNYVÍZ GYŰJTÉSE ÉS KEZELÉSE; HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYEZŐDÉSMENTESÍTÉS

E ágazat

 

Víztermelés, -kezelés és -ellátás

36. szakágazat

 

Szennyvíz gyűjtése és kezelése; hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés

37., 38., 39. szakágazat

ÉPÍTŐIPAR

ÉPÍTŐIPAR

F. ágazat

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZESEN

G, H, I, J, K, L, M, N O, P, Q, R, S, T, U ágazat

KERESKEDELEM; GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

KERESKEDELEM; GÉPJÁRMŰJAVÍTÁS

G ágazat

 

Gépjármű- és motorkerékpár kereskedelme, javítása

45. szakágazat

 

Nagykereskedelem, kivéve: gépjármű és motorkerékpár

46. szakágazat

 

Kiskereskedelem (kivéve: gépjármű és motorkerékpár)

47. szakágazat

SZÁLLÍTÁS ÉS RAKTÁROZÁS

SZÁLLÍTÁS ÉS RAKTÁROZÁS

H. ágazat

 

ÖSSZESEN szállítás és raktározás

49., 50., 51., 52. szakágazat

 

Szárazföldi; csővezetékes szállítás

49. szakágazat

 

Vízi szállítás

50. szakágazat

 

Légi szállítás

51. szakágazat

 

Raktározás és szállítást kiegészítő tevékenység

52. szakágazat

 

Postai és futárpostai tevékenység

53. szakágazat

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ÉS VENDÉGLÁTÁS

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ÉS VENDÉGLÁTÁS

I ágazat

INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

INFORMÁCIÓ ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

J ágazat

 

Film, videó és televízióműsor gyártása, egyéb műsorszolgáltatás

59., 60. szakágazat

 

Távközlés

61. szakágazat

 

Egyéb információs és kommunikációs tevékenységek

58., 62., 63. szakágazat

PÉNZÜGYI ÉS BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG

PÉNZÜGYI ÉS BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG

K ágazat

 

Pénzügyi közvetítés, kivéve a biztosítást és a nyugdíjalapokat

64. szakágazat

 

Vagyonkezelés tevékenysége

64,2 csoport

 

Biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok, kivéve a kötelező társadalombiztosítást

65. szakágazat

 

Egyéb pénzügyi tevékenység

66. szakágazat

 

INGATLANÜGYLETEK

L ágazat

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG

SZAKMAI, TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI TEVÉKENYSÉG

M ágazat

 

Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység

69. szakágazat

 

Jogi tevékenység

69,1 csoport

 

Számviteli, könyvelési és könyvvizsgálati tevékenységek, adószakértői tanácsadás

69,2 csoport

 

Üzletvezetés; vezetői tanácsadás

70. szakágazat

 

Üzletvezetés

70,1 csoport

 

Üzletviteli tanácsadás

70,2 csoport

 

Építészmérnöki és mérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat és elemzés

71. szakágazat

Tudományos kutatás és fejlesztés

Tudományos kutatás,-fejlesztés

72. szakágazat

 

Reklám és piackutatás

73. szakágazat

 

Reklám

73,1 csoport

 

Piackutatás és közvélemény-kutatás

73,2 csoport

 

Egyéb szakmai, tudományos és műszaki tevékenység; állat-egészségügyi ellátás

74., 75. szakágazat

 

ADMINISZTRATÍV ÉS SZOLGÁLTATÁST TÁMOGATÓ TEVÉKENYSÉG

N ágazat

 

Kölcsönzés és operatív lízing

77. szakágazat

 

Egyéb adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

78., 79., 80., 81., 82. szakágazat

 

OKTATÁS

P ágazat

 

HUMÁN-EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Q ágazat

MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS ÉS SZABADIDŐ

MŰVÉSZET, SZÓRAKOZTATÁS ÉS SZABADIDŐ

R ágazat

 

Alkotó-, művészeti- és szórakoztató tevékenység

90. szakágazat

 

Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális tevékenység

91. szakágazat

 

Sport- és egyéb szabadidős tevékenységek; szerencsejáték és fogadás

92., 93. szakágazat

 

EGYÉB SZOLGÁLTATÁS

S ágazat

 

Érdekképviselet

94. szakágazat

 

Számítógép, személyi és háztartási cikk javítása, egyéb személyi szolgáltatás

95., 96. szakágazat

 

Nem azonosított

 
 

Magánszemélyek befektetései, ingatlanvétele és -eladása

 

TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN

TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN

 




II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK a 10. cikkben említettek szerint

A következő fogalommeghatározások alapjául az IMF Fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció kézikönyvének hatodik kiadása (a BPM6), a Számlák Európai Rendszere, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének statisztikájáról szóló 2010-es kézikönyv, az OECD külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó mintameghatározásának negyedik kiadása (BD4) szolgál.

A.   FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG

A folyó fizetési mérleg a rezidensek és nem rezidensek közötti áru-, szolgáltatás-, elsődleges és másodlagos jövedelem forgalmat mutatja.

1.    ÁRUK

Ez az összetevő az olyan mozgatható árukat tartalmazza, amelyek esetében rezidensek és nem rezidensek között tulajdonosváltás történik.

1.1.    Általános termékforgalom a fizetési mérleg szerint

A fizetési mérleg általános termékforgalom összetevője azokat az árukat tartalmazza, melyek esetében rezidens és nem rezidens közötti tulajdonosváltás történik, és amelyek nincsenek más kategóriába besorolva, sem a közvetítői kereskedelembe (lásd az 1.2 pontot), sem monetáris aranyként (lásd az 1.3 pontot) vagy szolgáltatás részekéntelszámolva. Az általános termékforgalmat piaci értéken és FOB paritáson (bérmentve a hajófedélzetre) kell mérni. Az országok uniós aggregátumok összeállításához átadott adatokban figyelembe kell venni a kvázi tranzit keretében történő árubehozatalt és –kivitelt, és az unión belüli kereskedelem vonatkozásában a partnerországot a feladás elve alapján kell meghatározni.

1.2.    Közvetítői kereskedelem nettó áruexportja

A közvetítői kereskedelem: a jelentést készítő gazdaságban rezidens áruvásárlása egy nem rezidenstől, majd ugyanezen áru újbóli eladása egy másik nem rezidensnek anélkül, hogy az áru átlépné a jelentést készítő országhatárát. A közvetítői kereskedelem nettó áruexportja az árueladás és áruvétel különbsége. Ennek a tételnek része a közvetítő kereskedő árrése, készlettartási nyeresége és vesztesége, és a közvetítői kereskedelem körébe tartozó áruk készletváltozása.

1.2.1.

A közvetítői kereskedelemben beszerzett áruk a közvetítő kereskedő gazdaságának negatív kiviteleként/ bevételeként kerülnek kimutatásra.

1.2.2.

Az árueladás a közvetítői kereskedelemben eladott áruk a közvetítő kereskedő gazdaságának pozitív kiviteleként/ bevételeként kerülnek kimutatásra.

1.3.    Nem monetáris arany

A nem monetáris arany tételbe tartozik minden arany, a monetáris arany kivételével. A monetáris arany a monetáris hatóságok tulajdonában áll és tartalékeszközként tartják (lásd a 6.5.1 pontot). A nem monetáris arany lehet tömbarany (pl. legalább 995/1 000 tisztaságú érmék, öntecsek vagy rudak, beleértve a névre szóló számlákon tartott ilyen aranyat), aranypor, vagy más megmunkálatlan vagy félkész-arany.

1.4.    Átmenő forgalom árrése– kvázi tranzitkereskedelem miatti kiigazítás

A kvázi tranzitkereskedelem a nem rezidens intézményi egységnek minősülő jogalany által valamely tagállamba behozott és uniós szabad forgalomba bocsátásra vámkezelt (és importvám-kiszabásra benyújtott), majd egy másik tagállamba szállított áruk megjelölésére szolgál. Az átmenő forgalom árrését a kvázi tranzitkereskedelemben érintett tagállamnak ki kell mutatnia, az áruk harmadik országból történő kezdeti, általános termékforgalomban történő importjakor bevallott érték és másik tagállamba történő szállításkor bevallott érték különbözeteként. A statisztikát összeállító gazdaságban a földrajzi megoszlást az árukkal kapcsolatos vámeljárást lebonyolító vállalatot ellenőrző anyavállalat letelepedési helye alapján kell összeállítani.

2.    SZOLGÁLTATÁSOK

A szolgáltatások a fogyasztó egységek körülményeit megváltoztató, illetve a termékek vagy pénzügyi eszközök tulajdonosváltozását elősegítő termelő tevékenység eredményei. A szolgáltatások általában nem olyan külön tételek, melyek tekintetében tulajdonjogot lehet létrehozni, és előállításuktól rendszerint nem választhatóak el.

2.1.    Mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások

A mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett összefüggő feldolgozási szolgáltatások körébe tartozik a gyártás, összeszerelés, címkézés, csomagolás. A szolgáltatásokat végző vállalatok az érintett áruknak nem tulajdonosai. A feldolgozást végző vállalat díjat kap a tulajdonostól. Mivel az áruk tulajdonjoga nem változik, a feldolgozó és a tulajdonos között általános termékforgalmi ügylet nem kerül rögzítésre. A mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozásért felszámított díj értéke nem feltétlenül egyezik meg a feldolgozásra küldött áruk értékének és az áruk feldolgozás utáni értékének különbségével. Nem tartozik ide az előregyártott elemek összeszerelése (az építés-szerelés része) és a szállításhoz kapcsolódó címkézés és csomagolás (a szállítás része).

2.2.    Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

A máshová nem sorolt javítási és karbantartási szolgáltatások körébe tartozik a rezidensek által nem rezidensek tulajdonában álló árukon (és viszont) végzett karbantartási és javítási munka. A javítás elvégezhető a javítást végző telephelyén vagy másutt. A karbantartás és javítás értékébe beletartozik a javítást végző által adott és a díjban felszámított alkatrészek és anyagok értéke. A külön felszámított alkatrészeket és anyagokat az általános termékforgalomban kell kimutatni. Ebbe a tételbe tartozik a hajókon, repülőgépeken és más közlekedési eszközökön végzett javítás és karbantartás. A közlekedési eszközök takarítása nem tartozik ide, az a szállítási szolgáltatások része. Az építőipari karbantartás és javítás nem ide tartozik, hanem az építés-szerelési szolgáltatások része. A számítógépek karbantartása és javítása sem tartozik ide, a számítástechnikai szolgáltatások része.

2.3.    Szállítás

A szállítás emberek és tárgyak egyik helyről a másikra vitele, illetve a kapcsolódó támogató és kiegészítő szolgáltatások. A szállításmagába foglalja a postai és futár- szolgáltatásokat is. A szállítási szolgáltatásokat akkor mutatják ki a fizetési mérlegben, ha azokat az egyik gazdaság rezidensei egy másik gazdaság rezidenseinek nyújtják. A szállítás a következők szerint sorolható be:

a) a szállítási módozat, nevezetesen tengeri, légi vagy egyéb. Az »egyéb« besorolás tovább bontható vasúti, közúti, belvízi, csővezetéken történő szállításra és űrszállításra, illetve villamosenergia-átvitelre;

b) a szállítás tárgya, nevezetesen személyszállítás, áruszállítás vagy egyéb (mely lefedi a támogató és kiegészítő szolgáltatásokat, úgy mint a konténerek berakodását és kirakodását, tárolást és raktározást, csomagolást és átcsomagolást, közlekedési eszközök kikötői és repülőtéri takarítását).

2.3.1.    Tengeri szállítás

Tartalmaz minden tengeren történő szállítást. A kötelező megbontás tengeri személyszállítás, tengeri áruszállítás és egyéb tengeri szállítás.

2.3.2.    Légi szállítás

Tartalmaz minden légi úton történő szállítási szolgáltatást. A kötelező megbontás légi személyszállítás, légi áruszállítás és egyéb légi szállítás.

2.3.3.    Egyéb szállítási módok

Tartalmaz minden nem tengeri vagy légi úton történő szállítási szolgáltatást. A kötelező megbontás személyszállítás, áruszállítás és egyéb szállítás. Kibővített osztályozás alkalmazandó az Egyéb szállítás esetében, a következők szerint:

2.3.3.1.  Űrszállítás, mely tartalmazza a kereskedelmi vállalkozások által a műholdak tulajdonosai (mint például a távközlési vállalatok) számára vállalt műholdfellövéseket és más, az űrkutatási berendezések üzemeltetői által végzett szolgáltatásokat, amilyen az áruk és emberek szállítása tudományos kísérletekhez. Tartalmazza továbbá az űrutasok szállítását és az egyik gazdaság által eszközölt fizetéseket annak érdekében, hogy rezidensei egy másik gazdaság űrjárművein utazzanak.

2.3.3.2.  Vasúti szállítás, mely a vonaton történő szállítást fedi le. Kötelező a további felosztás személyszállítás, áruszállítás és egyéb szállítás szerint.

2.3.3.3.  Közúti szállítás, mely tartalmazza a tehergépjárművekkel, tehergépkocsikkal, autóbusszal és távolsági busszal történő szállítást. További felosztás szükséges közúti személyszállítás, közúti áruszállítás és egyéb közúti szállítás bontásban.

2.3.3.4. A belvízi szállítás a folyókon, csatornákon és tavakon történő nemzetközi szállításra vonatkozik. Szerepelnek benne azok a vízi utak, amelyek egy országon belül vannak, illetve azok, amelyek két vagy több ország között oszlanak meg. Belföldi vízi úton történő személyszállítás, belföldi vízi úton történő áruszállítás és egyéb belföldi vízi úton történő szállítás szerinti további bontása követelmény.

2.3.3.5.  A csővezetéken történő szállítás az áruk – úgy mint a kőolaj és kapcsolódó termékek, víz és gáz – nemzetközi csővezetékes szállítását tartalmazza. Nem tartoznak ide a fogyasztóknak rendszerint alállomásokról történő elosztási szolgáltatások (a máshova nem sorolt üzleti szolgáltatások része) és a szállított áruk értéke (mely az általános termékforgalom része).

2.3.3.6.  Villamosenergia-átvitel, mely a villamos energia összekapcsolt vezetékeken és kapcsolódó berendezéseken keresztül nagyfeszültségen történő átvitele az ellátási pont és azon pontok között, melyeken azt a fogyasztóknak vagy más elektromos rendszereknek történő szállítás céljából alacsony feszültségűvé alakítják. Ide tartoznak a villamosenergia továbbításáért felszámított díjak, amennyiben azok a termelési és elosztási folyamattól elkülönülnek. Magának a villamos energiának a szolgáltatása nem tartozik ide. Nem tartozik ide a villamosenergia-elosztási szolgáltatás sem (mely az egyéb üzleti szolgáltatások, a máshova nem sorolt üzleti szolgáltatások része).

2.3.3.7.  Az egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatásokba tartoznak mindazok a szállítási szolgáltatások, amelyek a fentiekben leírt szállítási szolgáltatások egyikébe sem sorolhatók be.

2.3.4.    Postai és futárpostai tevékenység

A postai és futárpostai tevékenység körébe tartozik a levelek, újságok, folyóiratok, kiadványok, más nyomtatott anyagok, csomagok felvétele, szállítása és kézbesítése, beleértve a postahivatali pénzforgalmi szolgáltatásokat és a postafiók-bérlési szolgáltatásokat.

2.4.    Idegenforgalom

Az idegenforgalom a bevétel oldalon valamely gazdaságban a nem rezidensek által odalátogatásuk alkalmával saját felhasználásra vagy továbbadásra beszerzett árukat vagy szolgáltatásokat foglalja magában. Az idegenforgalom a kiadás oldalon más gazdaságoktól a nem rezidensek által odalátogatásuk alkalmával saját felhasználásra vagy továbbadásra azokból a gazdaságokból beszerzett árukat vagy szolgáltatásokat foglalja magában. Az idegenforgalomnak része a helyi közlekedés (azaz a meglátogatott gazdaságon belüli és az adott gazdaság által biztosított közlekedés), de nem tartozik bele a nemzetközi közlekedés (ami a személyszállítás része). Nem tartalmazza azokat az árukat sem, amelyeket az utazó saját gazdaságában vagy egy másik gazdaságban történő viszonteladás céljából vásárol. Az idegenforgalom két fő összetevőre bomlik: Üzleti idegenforgalom és magán idegenforgalom.

2.4.1.    Üzleti idegenforgalom

Az üzleti idegenforgalom az áruk és szolgáltatások üzleti utazók által történő megszerzését tartalmazza. Továbbá tartalmazza azokat a személyes célú árukat és szolgáltatásokat, amelyeket az idényjellegű, határmenti munkavállalást végző és más munkavállalók – akik nem rezidensek abban a gazdaságban, amelyben foglalkoztatják őket – szereznek be. Az üzleti idegenforgalom tovább bontható áruk és szolgáltatások határ menti ingázók, szezonális és más rövidtávú munkaviszonyban állók általi beszerzésére és egyéb üzleti idegenforgalomra.

2.4.1.1.

Az áruk és szolgáltatások határ menti ingázók, szezonális és más rövidtávú munkaviszonyban állók általi beszerzése tartalmazza azokat a személyes célú árukat és szolgáltatásokat, amelyeket az idényjellegű, határmenti munkavállalást végző és más munkavállalók – akik nem rezidensek abban a gazdaságban, amelyben foglalkoztatják őket, és akik munkaadója abban az országban rezidens – szereznek be.

2.4.1.2.

Az egyéb üzleti idegenforgalom tartalmazza a nem határ menti ingázók, szezonális és más rövidtávú munkaviszonyban állók valamennyi üzleti idegenforgalmi kiadását.

2.4.2.    Magán idegenforgalom

A magán idegenforgalom tartalmazza azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a külföldre nem üzleti célból – mint például az üdülések, részvétel szórakoztatással kapcsolatos és kulturális tevékenységekben, barátok és rokonok meglátogatása, zarándoklatok, valamint oktatással és egészséggel kapcsolatos célok – utazók szereznek be. A magán idegenforgalom három összetevőre bomlik: egészségügyi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés, tanulmányi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés és egyéb magán idegenforgalom.

2.4.2.1.

Az egészségügyi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés a gyógykezelési célból utazók összes kiadásaként van definiálva.

2.4.2.2.

A tanulmányi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés a diákok összes kiadásaként van definiálva.

2.4.2.3.

Az egyéb magán idegenforgalom tartalmazza az összes olyan magán idegenforgalom tételt, amely nem szerepel az egészségügyi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés vagy a tanulmányi célú utazásokkal kapcsolatos költekezés között.

2.5.    Építés-szerelési szolgáltatás

Az építés állóeszközök létrehozását, felújítását, javítását vagy bővítését, termőföld magasépítési jellegű fejlesztései és más magasépítési tevékenységet (beleértve az utak, hidak, gátak stb. építését) foglalja magában. Ide tartozik a kapcsolódó szerelési és összeszerelési munka, a munka előkészítése és általános építési szolgáltatás, a szaképítési tevékenységek, úgy mint a festés, a vízvezeték-szerelés és a bontás, valamint az építési projektek irányítása. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemben előforduló építési szerződések rendszerint rövid távúak. A nem rezidens vállalatok által szerződés alapján végzett, legalább egyéves kivitelezési idejű, jelentős építési projektekhez rendszerint rezidens fióktelep létesítése szükséges.

Az építés tovább bontható külföldön teljesített építés-szerelési és belföldön teljesített építés-szerelési szolgáltatásokra.

2.5.1.    Külföldön teljesített építés-szerelés

A külföldön teljesített építés-szerelés magában foglalja a jelentést készítő gazdaság rezidens vállalkozásai által nem rezidenseknek nyújtott építési szolgáltatásokat (követel/kivitel) és azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a befogadó gazdaságban vásároltak ezek a vállalkozások (tartozik/behozatal).

2.5.2.    A jelentést készítő gazdaságban történő építés

A belföldön teljesített építés-szerelés magában foglalja a jelentést készítő gazdaságban nem rezidens építési vállalkozások által az ott rezidenseknek nyújtott építési szolgáltatásokat (tartozik) és azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a jelentést készítő gazdaságban vásároltak ezek a nem rezidens vállalkozások (követel).

2.6.    Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

A biztosítási és nyugdíjszolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: a közvetlen biztosítás, a viszontbiztosítás, a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások, a nyugdíjbiztosítási- és szabványosított garanciaszolgáltatások. A közvetlen biztosítás tovább bontható életbiztosításra, szállítmánybiztosításra és egyéb közvetlen biztosításra. A nyugdíjbiztosítási és szabványosított garanciaszolgáltatások tovább bonthatóak nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó szolgáltatásokra és szabványosított garanciaszolgáltatásokra. Ezeket a szolgáltatásokat a bruttó díjbevételben szereplő díjakkal becslik vagy értékelik, nem pedig a bruttó biztosítási díjbevétel alapján.

2.6.1.    Életbiztosítás

Az életbiztosítási kötvények tulajdonosai rendszeres befizetéseket teljesítenek a biztosító számára (lehetséges egyetlen befizetés is), cserében a biztosító garantálja, hogy a kötvény tulajdonosának egy megadott időpontban, vagy a kötvénytulajdonos elhalálozása esetén (amennyiben ez előbb következik be) egy megállapodott minimális összeget vagy járadékot fizet. Kockázati életbiztosítás esetén a biztosítási összeget csak halálozás esetén fizetik ki, más körülmények esetén nem, ezért ez nem itt szerepel, hanem az egyéb közvetlen biztosításban.

2.6.2.    Szállítmánybiztosítás

A szállítmánybiztosítás szolgáltatásai az exportált és importált árukra kötött biztosításokra vonatkoznak, a számbavétel konzisztens az áruk és áruszállítás FOB paritáson vett elszámolásával.

2.6.3.    Egyéb közvetlen biztosítás

Az egyéb közvetlen biztosítás vonatkozik az balesetbiztosítás minden egyéb formájára. Beletartozik a kockázati életbiztosítás, a baleset és az egészségbiztosítás (kivéve, ha ezeket az állami társadalombiztosítás részeként nyújtják); a tengeri, a légiközlekedési és más közlekedési biztosítások; a tűz és más vagyoni kár elleni biztosítások; a vagyonbiztosítások; az általános felelősségbiztosítás; valamint az egyéb biztosítások, mint pl. az utasbiztosítás és a hitelekhez és hitelkártyákhoz kapcsolódó biztosítások.

2.6.4.    Viszontbiztosítás

A viszontbiztosítás az a folyamat, amikor a biztosítási kockázat egyes részeit alvállalkozásba adják, gyakran szakosodott üzemeltetőknek, a biztosítási díjbevételből való arányos részesedés fejében. A viszontbiztosítási ügyletek vonatkozhatnak olyan csomagokra, amelyek több kockázattípust is tartalmaznak.

2.6.5.    Biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás

Magában foglalja azokat a gazdasági műveleteket, amelyek szorosan kapcsolódnak a biztosítók és a nyugdíjalapok műveleteihez. Beletartoznak az ügynöki jutalékok, a biztosítási brókeri és ügynöki szolgáltatások, a biztosítási és nyugdíjalapokkal kapcsolatos tanácsadás, az érték- és kárbecslési szolgáltatások, az aktuáriusi szolgáltatások, a kármentési szolgáltatások, valamint a kártalanítási és a helyreállítási szolgáltatások szabályozásával és felügyeletével kapcsolatos szolgáltatások.

2.6.6.    Nyugdíjszolgáltatások

A nyugdíjszolgáltatások körébe tartoznak az alkalmazottak egyes kategóriái tekintetében a kormányzat, vagy alkalmazottak tekintetében a biztosítótársaságok által nyugdíjazáskor jövedelem, halál vagy rokkantság esetén ellátás nyújtására létrehozott alapok által nyújtott szolgáltatások.

2.6.7.    Szabványosított garanciaszolgáltatások

A szabványosított garanciaszolgáltatások a szabványosított garanciarendszerekhez kapcsolódó szolgáltatások. Ezek olyan megállapodások, melyek keretében az egyik fél (a garanciavállaló) vállalja a kölcsönfelvevő fizetésképtelensége esetén a kölcsönnyújtónál felmerülő veszteségek fedezését. Erre példa az exporthitel-garancia vagy a diákhitel-garancia.

2.7.    Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi szolgáltatások körébe tartoznak a közvetítő és kiegészítő szolgáltatások – a biztosítási és nyugdíjalap-szolgáltatások kivételével, melyeket rendszerint bankok és pénzügyi vállalatok nyújtanak.

2.7.1.    Külön felszámított és más pénzügyi szolgáltatások

A szolgáltatásokért számos pénzügyi szolgáltatás esetében kifejezett díjakat számítanak fel, és ezért ezek tekintetében külön számításra nincs szükség. Ide tartoznak a betételhelyezési és hiteldíjak, egyszeri garanciák díjai, az előtörlesztés vagy késedelmes fizetés esetén felszámított díjak és büntetések, számlavezetési díjak, akkreditívhez kapcsolódó díjak, hitelkártya-szolgáltatások, pénzügyi lízinghez, faktoringhoz, jegyzési garanciavállaláshoz és fizetések elszámolásához kapcsolódó jutalékok és díjak. Ide tartoznak továbbá a pénzügyi tanácsadási szolgáltatások, pénzügyi eszközök vagy nemesfémek letéti őrzése, pénzügyi eszközök kezelése, figyelőszolgálatok, likviditásnyújtási szolgáltatások, (nem biztosítási) kockázatvállalási szolgáltatások, összeolvadással és felvásárlással kapcsolatos szolgáltatások, hitelminősítési szolgáltatások, tőzsdei szolgáltatások és vagyonkezelési szolgáltatások. A pénzügyi eszközöket forgalmazók szolgáltatásaik díját teljes egészében vagy részben a vételi és eladási áraik különbözetében is érvényesíthetik. A vételi és eladási árak különbözete a külön felszámított és más pénzügyi szolgáltatások része.

2.7.2.    A Pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díja (FISIM)

A tényleges kamat úgy tekinthető, hogy egyaránt tartalmaz egy jövedelem és egy s szolgáltatási díj elemet is. A hitelnyújtók és betétgyűjtők a betéteseiknek alacsonyabb kamatot fizetnek, mint amit a hitelfelvevőiknek felszámítanak. A pénzügyi vállalatok az ennek eredményeként keletkező kamatkülönbözetet költségeik fedezésére és működési eredmény képzésére használják fel. Megegyezés alapján a kamatok tekintetében ez a közvetett felszámítás csak a hitelekre és betétekre érvényes, és csak akkor, amikor ezeket a hiteleket pénzügyi vállalatok nyújtják és a betéteket pénzügyi vállalatoknál helyezik el.

2.8.    Szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja

A szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja körébe tartozik:

a) Oltalmat élvező jogok (úgy, mint szabadalmak, védjegyek, szerzői jogok, ipari eljárások és tervezési minták, beleértve a kereskedelmi titkokat és franchise-t) használatának díja. Ezek a jogok származhatnak kutatás-fejlesztésből, illetve marketingből; és

b) az eredeti példányok vagy prototípusok által megtestesített szellemi termék (amilyenek a kéziratok, a számítógépes programok, valamint a filmes munkák és a hangfelvételek) sokszorosítására vagy terjesztésére szóló licencekért és az ezzel kapcsolatos jogokért (úgy, mint élő előadás és televízió, kábel vagy műholdas közvetítés) fizetett/kapott díjak.

2.9.    Távközlési, számítástechnikai és információszolgáltatások

A számítástechnikai és távközlési szolgáltatások meghatározása a szolgáltatás jellege, és nem annak nyújtási módszere alapján történik.

2.9.1.    Távközlési szolgáltatások

A távközlési szolgáltatások tartalmazzák hangok, képek és más információk telefonon, telexen, táviratban, rádiós és televíziós kábelen vagy műsorszórással, műholdon, elektronikus üzenet, faxszolgáltatások formájában történő továbbítását stb., beleértve az üzleti hálózati szolgáltatásokat, a telekonferenciákat és a kiegészítő szolgáltatásokat. Nem tartalmazzák a szállított információk értékét. Ebbe tartoznak továbbá a mobil távközlési szolgáltatások, az internetes gerinchálózati szolgáltatások és az on-line hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatások, beleértve az internethez való hozzáférés biztosítását. Nem tartoznak ide a telefonhálózati berendezések telepítési szolgáltatásai, mivel azok az építés-szerelési és (és az információszolgáltatás körébe tartozó) adatbázis-szolgáltatások részei.

2.9.2.    Számítástechnikai szolgáltatások

A hardverrel és/vagy a szoftverrel kapcsolatos, valamint az adatfeldolgozási szolgáltatásokat tartalmazza. Ide tartoznak továbbá a hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos tanácsadási és kivitelezési szolgáltatások, a számítógépek és perifériáik karbantartása és javítása, a sérült szoftverek helyreállítása, a számítástechnikai erőforrások gazdálkodásával kapcsolatos tanácsadás és segítségnyújtás, használatkész rendszerek elemzése, tervezése, programozása (beleértve a weboldal kialakítását és megtervezését), valamint a szoftverrel kapcsolatos műszaki szaktanácsadás, tömegszoftverek használati licencei, egyedi szoftverek fejlesztése, előállítása, átadása és dokumentálása, beleértve a konkrét felhasználók számára megrendelésre készülő operációs rendszereket; a rendszerek karbantartása és más kiegészítő szolgáltatások, mint például képzés biztosítása a tanácsadás részeként; adatfeldolgozási szolgáltatások, mint például időmegosztásos alapon adatbevitel, táblázatok készítése és adatfeldolgozás közreműködői alapon; weboldal-üzemeltetési szolgáltatások (azaz szerverhely biztosítása az interneten az ügyfelek weboldalainak elhelyezésére); illetve számítástechnikai létesítmények működtetése. Nem tartoznak ide az azon szoftverek másolására és/vagy terjesztésére vonatkozó licencek díjai, melyek a szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja tételben szerepelnek. A számítógépek kezelő nélküli bérlése az operatív lízing körébe tartozik.

2.9.3.    Információszolgáltatás

Magában foglalja a hírügynökségi szolgáltatásokat és az egyéb információszolgáltatást.

2.9.3.1.

A hírügynökségi szolgáltatások tartalmazzák a hírek, fényképek és saját cikkek biztosítását a média számára.

2.9.3.2.

Az egyéb információszolgáltatás tartalmazza az adatbázis-szolgáltatásokat – adatbázisok kialakítása, adattárolás, valamint adatok és adatbázisok közzététele (beleértve az útmutatókat és a postázási listákat) –, mind on-line formában, mind mágneses, optikai vagy nyomtatott eszköz útján; a kereső portálokat (keresőgép-szolgáltatásokat, amelyek megkeresik az internetes címeket az olyan ügyfelek számára, akik kulcsszavas keresést végeznek). Ide tartoznak továbbá a közvetlen, nem nagy tételben történő újság- és folyóirat-előfizetések, akár postai úton, akár elektronikus vagy más módon, illetve az online tartalomszolgáltatási, könyvtár és archiválási szolgáltatások. Az újságok és folyóiratok nagy tételben történő eladása az általános termékforgalom része. A szoftvertől (a számítástechnikai szolgáltatások része) vagy audio- és videó tartalomtól (amely az audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások része) eltérő letöltött tartalom az információszolgáltatás része.

2.10.    Egyéb üzleti szolgáltatások

Ez az alábbiakat foglalja magában: kutatás- fejlesztési szolgáltatások, szakmai és vezetési tanácsadói szolgáltatások, műszaki, kereskedelemmel kapcsolatos és más üzleti szolgáltatások.

2.10.1.    Kutatás-fejlesztési szolgáltatások

A kutatás-fejlesztés az alapkutatással, az alkalmazott kutatással, illetve új termékek és eljárások kísérleti fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatásokból áll. Ebbe a kategóriába a fizikai tudományok, a társadalomtudomány és a humán tudományok területén folytatott tevékenységek tartoznak, beleértve a technológiai előrelépést jelentő operációs rendszerek fejlesztését. Ugyancsak ide tartozik az elektronika, gyógyszerek és biotechnológia terén végzett kereskedelmi kutatások.

A következőket tartalmazza: 1) A meglévő ismeretanyag bővítésére szolgáló, módszeresen végzett munka és 2) egyéb kutatás-fejlesztés.

2.10.1.1.

A következők tartoznak azon módszeresen végzett munka körébe, amelynek célja az ismeretanyag bővítése: a) egyedi és nem egyedi kutatás-fejlesztési szolgáltatás és b) kutatás-fejlesztésből származó, tulajdonjogok eladása.

2.10.1.1.a.  Az egyedi és nem egyedi kutatás-fejlesztés körébe tartozik a megrendelésre végzett (egyedi) kutatás-fejlesztés, valamint a nem egyedi kutatás-fejlesztés, kivéve az oltalmat élvező jogok eladását (mely a 2.10.1.1.b pontba tartozik), a másoláshoz és/vagy használathoz kapcsolódó licencek eladása (mely a szellemi termék használatának máshova nem sorolt díjához tartozik).

2.10.1.1.b.  A kutatás-fejlesztésből származó tulajdoni jogok eladásához tartoznak a szabadalmak, a kutatás-fejlesztésből származó szerzői jogok, az ipari folyamatok, az ipari eljárások és tervezési minták (beleértve a kereskedelmi titkokat is).

2.10.1.2.

Az egyéb kutatás-fejlesztés körébe tartozik az egyéb termék/eljárás kutatás-fejlesztés.

2.10.2.    Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

A szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások körébe tartoznak: 1) jogi szolgáltatások, könyvvitel, üzletviteli tanácsadás, vezetési tanácsadás, PR szolgáltatások; valamint 2) a reklám, piackutatási és a közvéleménykutatási szolgáltatások.

2.10.2.1.

Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadás és PR-szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukba:

a) jogi szolgáltatások, b) számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatások, és c) üzletviteli és vezetési tanácsadás, PR szolgáltatások.

2.10.2.1.a.  A jogi szolgáltatások körébe tartoznak a jogi tanácsadási és képviseleti szolgáltatások bármely jogi, bírósági és választottbírósági eljárásban; a jogi dokumentáció elkészítésével kapcsolatos szolgáltatások; a hitelesítési szaktanácsadás, illetve a vagyon- és hagyatékkezelési szolgáltatások.

2.10.2.1.b.  A számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatások tartalmazzák a kereskedelmi gazdasági műveletek nyilvántartását üzleti vállalkozások és mások számára; a számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások megvizsgálását; az üzleti adótervezést és tanácsadást; valamint az adózási dokumentumok elkészítését.

2.10.2.1.c.  Az üzletiviteli és vezetési tanácsadás, PR szolgáltatások tartalmazzák a vállalkozások számára üzletpolitikai és az üzleti stratégiai ügyben nyújtott tanácsadási, iránymutatási és operatív segítségnyújtási szolgáltatásokat, illetve egy szervezet átfogó tervezését, szerkezetének kialakítását és irányítását. Beletartoznak a következők: vagyonkezelési díjak, a vállalatirányítás auditálása; a piacmenedzselés, a humán erőforrásokkal, a termelésirányítással és a projektmenedzsmenttel kapcsolatos konzultáció; valamint az ügyfelek arculatának, illetve az ügyfelek közvéleménnyel és egyéb intézményekkel való kapcsolatának javítását célzó tanácsadási, iránymutatási és operatív szolgáltatások.

2.10.2.2.

A reklám, piackutatás és a közvéleménykutatási szolgáltatások tartalmazzák a reklámügynökségek reklámtervező, -készítő és forgalmazó tevékenységét; a médiaelhelyezést, beleértve a reklámfelületek vásárlását és értékesítését; a kereskedelmi vásárok által nyújtott kiállítási szolgáltatásokat; a termékek külföldi reklámozását; a piackutatást; a telemarketinget; valamint a közvélemény-kutatást különféle kérdésekben.

2.10.3.    Műszaki, kereskedelemhez kapcsolódó és más üzleti szolgáltatások

A következők tartoznak ebbe a körbe: 1) építészeti, mérnöki és egyéb műszaki szolgáltatások, 2) hulladékkezelés és szennyeződésmentesítés, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások, 3) operatív lízing, 4) kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások, és 5) egyéb, máshová nem sorolt üzleti szolgáltatások.

2.10.3.1.    Építészeti, mérnöki és egyéb technikai szolgáltatások

Az alábbiak tartoznak ide: a) építészeti szolgáltatások, b) mérnöki szolgáltatások, c) tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások.

2.10.3.1.a.  Az építészeti szolgáltatások körébe tartoznak az épületek kialakításával kapcsolatos műveletek.

2.10.3.1.b.  A mérnöki szolgáltatások körébe tartozik a gépek, anyagok, szerszámok, szerkezetek, folyamatok és rendszerek kialakítása, fejlesztése és hasznosítása. Az ilyen típusú szolgáltatások magukban foglalják a tervezési projektekhez kapcsolódó minták, tervek és tanulmányok szállítását. Nem tartozik ide a bányászati tervezés (amely a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás része).

2.10.3.1.c.  Tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások körébe tartozik a földmérés; a térképészet; a termékek tesztelése és tanúsítása; valamint a műszaki vizsgálatok.

2.10.3.2.    Hulladékkezelés és környezetszennyeződésmentesítés, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások

Az alábbiak tartoznak ide: a) hulladékkezelés és szennyeződésmentesítés, b) mezőgazdasággal, vadászattal és erdőgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások, c) kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatások.

2.10.3.2.a. A hulladékkezelés és szennyezésmentesítés körébe tartozik a hulladékgazdálkodás; szennyeződésmentesítés és egyéb környezetvédelmi szolgáltatások. Ide tartoznak a környezetvédelmi szolgáltatások, úgy, mint a szén-dioxid-egyenérték vagy a szén-dioxid-megkötés, melyet más kategóriába nem soroltak be.

2.10.3.2.b.  A mezőgazdasággal, vadászattal és erdőgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások magukban foglalják azokat a mezőgazdasági szolgáltatásokat, amelyek a mezőgazdasághoz kapcsolódnak, mint például a mezőgazdasági gépek kezelőszemélyzettel történő bérbeadása, a betakarítással, a terményfeldolgozással, a kártevőkkel szembeni védekezéssel, az állatok takarmányozásával, gondozásával, illetve tenyésztésével kapcsolatos szolgáltatások. A vadászattal, a vadgazdálkodással, az erdőgazdálkodással és a fakitermeléssel, valamint a halászattal kapcsolatos szolgáltatások, továbbá az állatorvosi szolgáltatások is itt szerepelnek,.

2.10.3.2.c.  Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatások körébe tartoznak a kőolaj- és földgázmezőkön biztosított bányászati szolgáltatások, beleértve a fúrást, a fúrótornyok építését, a javítási és leszerelési szolgáltatásokat, az olaj- és gázkutak belsejének cementezését. A bányászati kutatásokkal és feltárásokkal kapcsolatos szolgáltatások, valamint a bányamérnöki szolgáltatások és geológiai földmérések szintén itt szerepelnek.

2.10.3.3.    Operatív lízing

Az operatív lízing a termelt eszközök olyan megállapodás alapján történő bérbeadása, melynek alapján a bérlő jogosult az állóeszköz használatára, de ezzel a kárveszély viselése és a tulajdonjog előnyei a bérbeadónál maradnak. Az operatív lízing épületek vagy berendezések esetében bérletnek is nevezhető. Az operatív lízingszolgáltatások körébe tartozik a hajók, repülőgépek és szállítóeszközök személyzet nélküli lízingje (bérlete). Ide tartoznak a más típusú berendezések kezelő nélküli bérléséhez kapcsolódó operatívlízing-fizetések, beleértve a számítógépek és távközlési eszközök bérlését. Az állóeszközök – úgy mint szoftverek, szellemi termék stb. - használatának jogáért történő licencfizetések a megfelelő kategóriák alá tartoznak (számítástechnikai szolgáltatások, szellemi tulajdon felhasználásának máshová nem sorolt díjai, stb.), nem pedig az operatív lízing körébe. Nem tartozik az operatív lízing szolgáltatások körébe a távközlési vonalak vagy kapacitások lízingje (a távközlési szolgáltatások körébe tartozik); hajók és repülőgépek személyzettel történő bérlete (a szállítási szolgáltatások része); és az idegenforgalomhoz kapcsolódó bérlet (az idegenforgalom körébe tartozik).

2.10.3.4.    Kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatás

A kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatás tartalmazza az áru- és szolgáltatási ügyletek után kereskedők, árutőzsdei ügynökök és bizományosi ügynökök, árverezők részére fizetendő jutalékokat. Nem tartoznak a kereskedelemmel kapcsolatos szolgáltatások körébe a franchisedíjak (melyek a szellemi tulajdonjavak felhasználásának máshová nem sorolt díjainak részei); pénzügyi eszközök közvetítő kereskedelmével (a pénzügyi szolgáltatások része); a biztosításközvetítéssel (a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatás része) és a szállítással kapcsolatos díjak, úgy mint az ügynöki jutalékok (a szállítás része).

2.10.3.5.    Egyéb, máshová nem sorolt üzleti szolgáltatások

Az egyéb üzleti szolgáltatások körébe tartoznak a villamos energia, a víz, a gáz és más kőolajtermékek elosztási szolgáltatásai, klimatizálás, amennyiben ezeket az átviteli szolgáltatásoktól elkülönítve azonosítják; a munkaerő-kölcsönzés, a biztonsági és nyomozási szolgáltatások, a fordítás és tolmácsolás, a fényképészeti szolgáltatások, a kiadói tevékenység és az ingatlanszolgáltatások

2.11.    Személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

Ebbe a körbe tartoznak az audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások és az egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások.

2.11.1.    Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások

Ez a tétel tovább bontható audiovizuális szolgáltatásokra és művészeti szolgáltatások. Tartalmazza a mozgófilmek (film és videoszalag), rádiós és televíziós műsorok (élő vagy rögzített), illetve zenei felvételek előállításával kapcsolatos szolgáltatásokat és a kapcsolódó díjakat. Ide tartozik az audiovizuális és kapcsolódó termékek kölcsönzési díja és a kódolt tévécsatornákhoz való hozzáférés (mint a kábel és műholdas szolgáltatások); a tömegesen előállított és örökös használatra megvásárolt vagy eladott, elektronikus úton leszállított (letöltött) audiovizuális termékek, az előadóművészek (színészek, zenészek, táncosok), szerzők, zeneszerzők stb. díjazása. Nem tartoznak ide az audiovizuális termékek másolására és/vagy terjesztésére vonatkozó díjak vagy licencek, mivel ezek a szellemi termék használatának máshova nem sorolt díja tétel részét képezik.

2.11.2.    Az egyéb személyes, kulturális és szórakoztatással kapcsolatos szolgáltatások

Az alábbiak tartoznak ide: a) oktatási szolgáltatások, b) egészségügyi szolgáltatások, c) kulturális örökséggel és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos d) egyéb személyi szolgáltatások.

2.11.2.a.  Az oktatási szolgáltatások magában foglalja a rezidensek és nem rezidensek közötti, az oktatással kapcsolatos szolgáltatásokat, mint például levelező tanfolyamokat és televízión vagy az interneten keresztül történő képzést, valamint a képzést olyan tanárok stb. révén, akik közvetlen szolgáltatást nyújtanak a befogadó gazdaságokban.

2.11.2.b.  Az egészségügyi szolgáltatások magában foglalja az orvosok, ápolók, illetve mentősök és hasonló tevékenységet végző más személyzet által nyújtott szolgáltatásokat, valamint a laboratóriumi és hasonló szolgáltatásokat akár távkapcsolat útján, akár a helyszínen végzik ezeket. Nem foglalja magában az utazóknak az oktatással és az egészséggel kapcsolatos kiadásait (ezek az idegenforgalomban szerepelnek).

2.11.2.c.  Kulturális örökséggel és szabadidős tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások körébe tartoznak a múzeumokkal és más kulturális, sporttal, szerencsejátékkal kapcsolatos és szabadidős szolgáltatások, a lakóhelyük gazdaságán kívüli személyeket érintő szolgáltatások kivételével (melyek az idegenforgalom körébe tartoznak).

2.11.2.d.  Az egyéb személyi szolgáltatások körébe tartoznak a szociális szolgáltatások, a háztartási szolgáltatások, stb.

2.12.    Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

Ez egy maradványkategória, amely magában foglalja azokat a kormányzati áru- és szolgáltatástranzakciókat (beleértve a nemzetközi szervezetek gazdasági műveleteit is), amelyek más tétel alá nem sorolhatóak be. Ide tartozik az enklávék – így nagykövetségek, konzulátusok, katonai bázisok és nemzetközi szervezetek – azon gazdaság rezidenseivel folytatott összes (áru és szolgáltatási) gazdasági művelete, amelyben az enklávé található. Nem tartoznak ide az enklávék saját gazdaságuk rezidenseivel végzett gazdasági műveletei. A gazdasági műveletet végző kormányzati egységtől függően ez a tétel tovább bontható követségek és konzulátusok, katonai egységek és ügynökségek gazdasági műveleteivel érintett árukra és szolgáltatásokra és máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások tételre.

3.    ELSŐDLEGES JÖVEDELMEK

Az elsődleges jövedelmek az a bevétel, mely az intézményi egységeknél a termelési folyamathoz való hozzájárulásuk vagy pénzügyi eszközök szolgáltatása vagy természeti erőforrások más intézményi egységeknek történő bérbeadása ellenértékeként halmozódik fel. Ide tartozik a munkavállalói jövedelem, a befektetések jövedelme és más elsődleges jövedelmek.

3.1.    Munkavállalói jövedelem (D1)

Munkavállalói jövedelem akkor kerül kimutatásra, amikor a munkaadó (a termelő egység) és a munkavállaló különböző gazdaságokban rezidens. Azon gazdaság esetében, amelyben a termelő egység rezidens, a munkavállalók díjazása az a teljes pénzbeni vagy természetbeni javadalmazás (beleértve a munkáltató által a társadalombiztosítási rendszerekbe vagy magánbiztosításra vagy nyugdíjalapba fizetett hozzájárulásokat), amelyet a rezidens vállalkozásnak a nem rezidens munkavállaló részére az általa az elszámolási időszak során végzett munkáért fizetnie kell. Azon gazdaság esetében, melyben a magánszemély rezidens, a díjazás az a teljes pénzbeni vagy természetbeni juttatás, melyet a magánszemély a nem rezidens vállalkozástól az elszámolási időszak során végzett munkáért kap. Fontos annak vizsgálata, hogy foglalkoztatási jogviszony fennáll-e, ha nem, a kifizetés szolgáltatás megvásárlásának minősül.

3.2.    Befektetések jövedelme

A befektetések jövedelme a rezidensek tulajdonában álló külföldi pénzügyi eszközökből (bevétel) és szimmetrikusan, a nem rezidensek tulajdonában álló belföldi pénzügyi eszközből (kiadás) ered. A befektetések jövedelmébe beletartozik a részesedésekből származó jövedelem (osztalékok, kvázi-vállalatokból történő jövedelemkivonás,újrabefektetett jövedelem) és az adósság típusú jövedelem (kamat), valamint a biztosítottak, nyugdíj- és szabványosított-garancia rendszerekben résztvevők tulajdonosi jövedelmei.

A fizetési mérlegben a befektetési jövedelmek a befektetések funkciója szerint is besorolásra kerülnek közvetlen befektetések, portfólióbefektetések, egyéb befektetések vagy nemzetközi tartalékok jövedelme kategóriákba, valamint további megbontásra kerülnek a befektetések típusa szerint is. A befektetés részletes funkciónkénti meghatározását lásd a pénzügyi mérlegnél.

Ha külön azonosítható, a (tőke) pozíciókon realizált nyereség és veszteség nem befektetési jövedelemnek minősül, hanem a befektetés értékében a piaci ár változásának. A kamatderivatívákkal kapcsolatos tranzakciókat kizárólag a pénzügyi derivatívák között tartják nyilván a pénzügyi mérlegben.

3.2.1.    Kamatok (D41)

A kamat a befektetési jövedelem olyan formája, melyet meghatározott típusú pénzügyi eszközök – nevezetesen betétek (AF2), hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (AF3), hitelek (AF4) és más követelések (AF8) – tulajdonosa kap azért, mert a pénzügyi eszközöket más intézményi egység rendelkezésére bocsátja. A kamatok között szerepel továbbá a különleges lehívási jogok (SDR) állománya és a kiosztott SDR-ek. Az elsődleges jövedelem számlán a »tiszta kamatot« kell kimutatni, kiiktatva a »tényleges kamat« FISIM-elemét. A kamatjövedelem elszámolása annak esedékességekor történik.

3.2.2.    Felosztott jövedelmek (D42)

3.2.2.1.    Osztalék (D421)

Az osztalék a részvények (AF5) tulajdonosainak kiosztott jövedelem, amelyet e tulajdonosok azért kapnak, mert pénzeszközöket bocsátanak a vállalatok rendelkezésére. Az osztalékot abban az időpontban kell kimutatni, amelyet követően a részvényekkel osztalékszelvény nélkül kereskednek.

3.2.2.2.    Jövedelem kivonása a kvázi vállalatokból (D422)

A jövedelem kivonása a kvázi vállalatokból (a vállalatként viselkedő, nem bejegyzett vállalkozások, pl. fióktelepek, nem rezidensek, közös vállalatok, vagyonkezelők tulajdonában álló termőföld vagy természeti erőforrás tekintetében a képzett rezidens egységek) azokat az összegeket tartalmazza, amelyeket a vállalkozók ténylegesen saját céljaikra kvázi vállalataikból kivesznek. A kvázi vállalatok jövedelméből való kivonások akkor kerülnek elszámolásra, amikor azokra ténylegesen sor kerül.

3.2.3.    A külföldi közvetlentőke-befektetések újrabefektetett jövedelme (D43)

Az újrabefektetett jövedelem képviseli a közvetlentőke-befektetők azon jövedelemből való részesedését – a tulajdonosi részesedés arányában –, melyet a külföldi leányvállalatok, társult vállalkozások és a fióktelepek osztalékként nem osztanak ki. Ezek meghatározása úgy történik, mint a közvetlen befektető részesedése a tárgyidőszakban a közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalatok összes összevont nyereségéből (adózás, kamatfizetés és értékcsökkenés elszámolása után), csökkentve az adott időszakban esedékes osztalékokkal, akkor is, ha ezek az osztalékok korábbi időszakokban megkeresett nyereséghez kapcsolódnak.

Az újrabefektetett jövedelmet arra az időszakra kell elszámolni, amikor az képződött.

3.2.4.    Befektetési alapok befektetési jegyeinek jövedelme (D443)

A kollektív befektetési vállalkozások – beleértve a befektetési alapokat és vagyonkezelő társaságokat – befektetőinek tulajdonítható befektetési jövedelem két külön tételből áll: osztalékok (D4431) és újrabefektetett jövedelem (D4432).

A befektetési alapok jövedelme tekinthető úgy, hogy az a befektetőknek (vagy a befektetési jegyek tulajdonosainak) úgy kerül továbbadásra, mintha az a részesedésük befektetési jövedelme lenne. A befektetési alapok jövedelmüket a befektetőktől kapott pénz befektetésével keresik. A befektetők befektetési alaptól származó jövedelmének meghatározása úgy történik, hogy az alap befektetési portfóliójának befektetési jövedelméből levonásra kerülnek a működési költségek. A befektetőket illeti meg a befektetési alapok működési költséggel csökkentett, nettó jövedelme. Amennyiben a nettó eredmény csak részben kerül a befektetők között osztalékként kiosztásra, a visszaforgatott nyereséget úgy kell tekinteni, mintha az a befektetők szétosztásra, majd újrabefektetésre került volna.

3.2.5.    Biztosítási kötvények, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek tulajdonosainak betudható jövedelmek

E tétel meghatározásához külön, nem a fizetési mérleg adatigény részeként vizsgáljuk alkotóelemeit.

3.2.5.1.

A biztosítási kötvénytulajdonosok jövedelme (D441) egyenlő a biztosítástechnikai tartalékok befektetéséből származó elsődleges jövedelmek összegével. A tartalékok azok, amelyek tekintetében a biztosítótársaság a kötvénytulajdonosok felé azonos összegű kötelezettséget mutat ki.

3.2.5.2.

Nyugdíjjogosultságok után fizetendő befektetési jövedelem (D442)

A nyugdíjjogosultságok a meghatározott hozzájárulási rendszerből vagy a meghatározott juttatási rendszerből erednek.

3.3.    Egyéb elsődleges jövedelmek

Besorolásuk a jelentést készítő gazdaság intézményi szektorai (államháztartás vagy más szektorok szerint történik) és beletartoznak a következő összetevők: termelési és importadók, támogatások és bérleti díjak.

3.3.1.    Termelési és importadók (D2)

Ez a tétel a következő összetevőkből áll:

3.3.1.1.  A termékadókat (D21) bizonyos áruk előállítása, szolgáltatások nyújtása vagy határokon átnyúló kereskedelme esetén, azok egységei után kell befizetni. Ennek példái a hozzáadottérték-adó, az importadók, a jövedéki adók és fogyasztási adók.

3.3.1.2.  Az egyéb termelési adók (D29) minden olyan adót magukban foglalnak, amelyek a vállalkozásoknál a termelés folyamatába való bekapcsolódás következtében merülnek fel, és ide tartoznak az üzleti vagy szakmai engedélyek megszerzése érdekében befizetett adók.

3.3.2.    Támogatások (D3)

Ez a tétel a következő összetevőkből áll:

3.3.2.1.  A terméktámogatás (D31) az előállított vagy importált áru vagy a nyújtott szolgáltatás egysége után fizetendő támogatás.

3.3.2.2.  Az egyéb termelési támogatások (D39) a rezidens termelőegységek által a termelésben való részvételük következtében kapott terméktámogatásokon kívüli támogatásokat foglalják magukban.

3.3.3.    Bérleti díj (D45)

A bérleti díjak a természeti erőforrások nem rezidens intézményi egység rendelkezésére bocsátásáért járó jövedelmek. A bérleti díjra példa az ásványi anyagok és más föld alatti eszközök kitermelésére használt telek használatáért, a halászati, erdészeti és legeltetési jogokért fizetendő összegek. A természeti erőforrások – így föld alatti eszközök - bérlői által teljesített rendszeres fizetéseket gyakran jogdíjnak nevezik, de azok bérleti díjnak minősülnek.

4.    MÁSODLAGOS JÖVEDELMEK

A másodlagos jövedelmek számla a rezidensek és nem rezidensek közötti folyó transzfereket mutatja. A transzfer egy olyan tétel, amely egy szervezeti egység által egy másik szervezeti egységnek nyújtott termékhez, szolgáltatáshoz, pénzügyi eszközhöz vagy egyéb nem-termelt eszközhöz kapcsolódik, és melynél a gazdasági értékhez nem kötődik ellentételezés. Folyó transzfer minden olyan transzfert tartalmaz, amely nem tőketranszfer.

Az adatösszeállító gazdaság folyó transzfereit aszerint kell az adott szervezeti egységhez sorolni, hogy a transzfert ki nyújtja, illetve kapja (államháztartás vagy egyéb szektor).

Az államháztartás folyó transzferei a folyó jövedelem-, vagyon- és más adókat, a társadalombiztosítási járulékokat, a társadalmi juttatásokat, a nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzfereket, a különféle folyó transzfereket, valamint az EU áfa- és GNI-alapú saját forrásait foglalja magában.

Egyéb szektorok folyó transzferei a következők: folyó jövedelem-, vagyon- és más adók, társadalombiztosítási járulékok, pénzbeni társadalmi juttatások, különféle folyó transzferek, nettó nemélet-biztosítási díjak, nemélet-biztosítási kártérítések és a nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció. A különféle folyó transzferek (D.75) körébe tartoznak a rezidens és nem rezidens háztartások közötti személyi transzferek (melynek részét képezik a munkavállalók hazautalásai).

4.1.    Folyó jövedelem-, vagyon- és más adók (D5)

A folyó jövedelem-, vagyon- és más adók a nemzetközi számlákban főként a nem rezidensek munkavégzése után vagy pénzügyi eszközeiből eredő jövedelmére kivetett adókat jelentik. Ide tartoznak továbbá a nem rezidensek eszközeiből származó tőkenyereség adói is. A jövedelmet, valamint a pénzügyi eszközök tőkenyereségét terhelő adókat rendszerint az egyéb szektorok (magánszemélyek, vállalkozások és nonprofit intézmények) fizetik, és az államháztartás kapja.

4.2.    Társadalombiztosítási járulékok (D61)

A társadalombiztosítási járulékok alatt azon tényleges vagy imputált társadalombiztosítási járulékok értendők, amelyeket a háztartások a társadalombiztosítási rendszerekbe befizetnek azért, hogy fedezetet képezzenek a fizetendő juttatásokra.

4.3.    Társadalmi juttatások (D62+D63)

A társadalmi juttatások a kötelező társadalombiztosítás és nyugdíjrendszerek alapján fizetendő juttatásokat tartalmazza. Ide tartoznak a nyugdíjak, eseményekből vagy körülményekből adódó nem nyugdíj-juttatások, mint például betegség, munkanélküliség, lakhatás, oktatás, melyek lehetnek pénzbeniek vagy természetbeniek.

4.4.    Nettó nemélet-biztosítási díjak (D71)

A nettó nemélet-biztosítási díjak tartalmazzák mind a biztosításikötvény-tulajdonosok által az elszámolási időszak alatt a biztosítási fedezetért fizetendő tényleges díjakat (megszolgált díjak), mind a biztosításikötvény-tulajdonosoknak a biztosítók kezelési költségeinek levonása után járó befektetéseiből származó jövedelemből fizetendő díjkiegészítéseket. A szolgáltatási díjak a kötvénytulajdonosok általi szolgáltatásvásárlást képviselnek, és azok biztosítási szolgáltatásként kerülnek kimutatásra. E tételbe tartoznak a szabványosított garanciák nettó díjai.

4.5.    Nemélet-biztosítási kártérítések (D72)

A nemélet-biztosítási kártérítések az igények kiegyenlítése során fizetendő, a következő elszámolási időszak során esedékesség váló összegek. A követelés abban az időpontban válik esedékessé, amikor az jogos követelést megalapozó esemény bekövetkezik. Ebben a tételben kerülnek elszámolásra a szabványosított hitelgaranciák alapján kifizetendő követelések.

4.6.    Nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzferek (D74)

A nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzferek tartalmazzák a kormányzat és a külföldi kormányok vagy nemzetközi szervezetek közötti folyó pénzbeni vagy természetbeni transzfereket. A nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó folyó transzferek egy része az Európai Unió intézményeivel szemben áll fenn.

4.7.    Különféle folyó transzferek (D75)

A pénzben vagy természetben teljesített különféle transzferek körébe tartoznak a következők: a háztartásokat segítő nonprofit intézményekhez irányuló folyó transzferek (D751), a háztartások közötti folyó transzferek (D752), az egyéb különféle folyó transzferek (D759), beleértve a bírságokat és kötbéreket, a nyereményszelvények és szerencsejáték-bevételek egy részét, a kártérítési összegeket és egyebeket.

4.7.1.    Személyi transzferek rezidens és nem rezidens háztartások között

A rezidens és nem rezidens háztartások közötti személyi transzferek közé tartozik az összes, a rezidens háztartások által pénzben vagy természetben teljesített vagy kapott folyó transzfer, amelyet a rezidens vagy nem rezidens háztartások számára teljesítenek vagy azoktól kapnak. A személyi transzferek közé tartoznak (»ebből« tételként) a munkavállalók hazautalásai.

4.7.1.1.    Munkavállalók hazautalásai

A munkavállalók hazautalásai azon migránsok nem rezidens háztartásoknak történő személyes transzferei, akik új gazdaságban rezidens munkavállalók. Azok a személyek, akik az új gazdaságban egy évnél rövidebb ideig dolgoznak és tartózkodnak, nem rezidensnek minősülnek és díjazásuk a munkavállalói jövedelem tételben kerül elszámolásra.

4.8.    Az EU hozzáadottérték-adó- és GNI-alapú saját forrásai (D76)

A hozzáadottérték-adó- és GNI-alapú harmadik és negyedik uniós saját források az egyes tagállamok kormányzata által az Európai Uniós intézményeinek fizetett folyó transzferek.

4.9.    Nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció (D8)

A nyugdíjjogosultságok változása miatti korrekció a nyugdíjak folyó transzferként történő kezelésének és a nyugdíjjogosultságok pénzügyi eszközként kezelésének egyeztetéséhez szükséges. A korrekciót követően a folyó fizetési mérleg egyenlege ugyanakkora, mint amekkora akkor lenne, ha a társadalombiztosítási járulékok és nyugdíjbevételek nem folyó transzferként lennének elszámolva.

B.   TŐKEMÉRLEG

A tőkemérleg a nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök beszerzését/eladását és a tőketranszfereket fedi le.

5.1.    Nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök bruttó beszerzésének és eladásának egyenlege

A nem-termelt, nem-pénzügyi eszközök a következőkből állnak: a) természeti erőforrások, b) szerződések, lízingek és licencek, valamint c) marketingeszközök (márkanevek, védjegyek) és goodwill. A nem termelt, nem pénzügyi eszközök beszerzése és eladása külön, bruttó alapon – nem pedig nettósítva – kerül kimutatásra. A tőkemérleg e tétele alatt csak az ilyen eszközök vételét/eladását – de nem a használatát – kell nyilvántartani.

5.2.    Tőketranszferek (D9)

A tőketranszferek a következőkből állnak: i. a tárgyi eszközök tulajdonjogának átruházása; ii. a tárgyi eszközök beszerzéséhez vagy eladásához kapcsolódó, vagy azoktól függő pénzeszközök transzfere; és iii. a hitelezők által a kötelezettségek ellenszolgáltatás nélküli elengedése. A tőketranszferek történhetnek pénzben vagy természetben (a tartozáselengedéshez hasonlóan). A tőketranszfereket a jelentést készítő gazdaságban a transzfert végző vagy kapó intézményi szektor (kormányzat vagy egyéb szektorok) szerint sorolják be.

A tőketranszferek a következőket tartalmazzák: tőkeadók, beruházási támogatások és egyéb tőketranszferek.

5.2.1.    Tőkeadók (D91)

A tőkeadók a szervezeti egységek tulajdonában lévő eszközök vagy nettó vagyon, illetve a szervezeti egységek között transzferek eredményeképpen átruházott eszközök értéke után nem rendszeresen vagy ritka időközönként kivetett adókat foglalják magukban. Ide tartoznak az örökösödési adók, a kedvezményezettek tőkéje után a személyek közötti ajándékozásra kivetett adók.

5.2.2.    Beruházási támogatások (D92)

A beruházási támogatások a tárgyi eszköz beszerzési költségeinek teljes vagy részleges finanszírozására nyújtott pénzbeni vagy természetbeni tőketranszferek. A kedvezményezettek kötelesek a készpénzben kapott beruházási támogatás bruttó állóeszköz-felhalmozásra való felhasználására, és a támogatásokat gyakorta adott beruházási projektekhez – mint építési nagyberuházások – kötik.

5.2.3.    Egyéb tőketranszferek (D99)

Ide tartoznak a biztosítási szerződések által nem fedezett nagy értékű károkra vagy súlyos balesetekre kártérítésként teljesített jelentősebb egyszeri kifizetések, a nagyértékű ajándékok és adományok, beleértve a nonprofit szervezeteknek nyújtott ajándékokat. Ebbe a kategóriába tartozik az adósságelengedés.

5.2.3.1.    Adósságelengedés

Az adósságelengedés a hitelező és adós szerződéses jogviszonyán belül az adósságkötelezettség teljes vagy részleges elengedése.

C.   PÉNZÜGYI MÉRLEG ÉS NEMZETKÖZI BEFEKTETÉSI POZÍCIÓ

Általánosságban a pénzügyi mérleg mutatja ki azokat a gazdasági műveleteket, melyek rezidensek és nem rezidensek között jöttek létre és pénzügyi eszközöket és kötelezettségeket érintettek. A pénzügyi mérlegben a gazdasági műveletek nettósítva szerepelnek: a pénzügyi eszközök nettó beszerzése megfelel az eszközbeszerzés és az eszközállomány-csökkenés különbségének.

A nemzetközi befektetési pozíció (IIP) a negyedév végén a gazdaság rezidenseinek azon pénzügyi eszközeinek értékét mutatja, melyek nem rezidensek irányában fennálló követelések, valamint valamely gazdaság rezidenseinek nem rezidensek irányában fennálló követeléseit, továbbá a tartalékeszközként tartott aranyrudakat. Az eszközök és kötelezettségek különbsége a nemzetközi befektetési pozícióban nettó pozíció, és a külföld irányában fennálló nettó követeléseket vagy nettó kötelezettségeket képviseli.

A nemzetközi befektetési pozíció időszakvégi értéke az előző időszakvégi pozíciókból, illetve azon egyéb változásokból ered, melyek oka nem a rezidensek és nem rezidensek közötti gazdasági műveletek, melyek egyéb mennyiségi változásoknak (és árfolyamok vagy árak változása miatti) átértékeléseknek tudhatóak be.

A funkcionális megosztás szerint a határokon átnyúló pénzügyi gazdasági műveleteket és pozíciókat közvetlen befektetés, portfólióbefektetés, (tartalékon kívüli) pénzügyi származtatott eszközök és munkavállalói részvényopciók, egyéb befektetés és tartalékeszközök kategóriákba sorolják. A határokon átnyúló pénzügyi gazdasági műveleteket és pozíciókat tovább bontják eszköztípus és intézménye szektor szerint, a 7. táblázatban meghatározottak szerint.

A gazdasági műveletek és pozíciók értékelésének alapját a piaci árak képezik. A névértéken történő értékelés használatos a nem átruházható eszközök, konkrétan a kölcsönök, betétek és más követelések/tartozások pozíciói tekintetében. Azonban az ezekkel az eszközökkel végrehajtott gazdasági műveletek értékelése piaci áron történik. A gazdasági műveletek piaci értéken történő értékelése és a pozíciók névértéken történő értékelése közötti következetlenség figyelembe vételére az eladó az egyéb árváltozásból eredő átértékelést abban az időszakban mutatja ki, amelyben az eladásra sor kerül, a névérték és az ügyleti érték különbségeként, míg a vevő ellentétes előjelű összeget mutat ki egyéb árváltozásból eredő átértékelésként.

A fizetési mérleg pénzügyi mérlege és a nemzetközi befektetési pozíció tartalmaz ellentételezést az adott funkcionális kategóriákba besorolt instrumentumok felhalmozott jövedelme tekintetében.

6.1.    Közvetlentőke-befektetés

A közvetlentőke-befektetés kapcsolódik az egyik gazdaság olyan rezidenseihez (közvetlen befektető), akik ellenőrzéssel vagy jelentős mértékű befolyással rendelkeznek egy másik gazdaságban rezidens, közvetlentőke–befektetéssel létrehozott vállalkozásban. A nemzetközi standardok szerint az egyik gazdaságban rezidens befektető által egy másik gazdaságban rezidens vállalkozásban a szavazati jogok legalább 10%-ának közvetlen vagy közvetett tulajdona határozza meg az ilyen kapcsolatot. E feltétel alapján közvetlentőke-befektetési kapcsolat létezhet több kapcsolatban álló vállalkozás között, függetlenül attól, hogy a kapcsolat egy tulajdonosi láncot vagy láncok sorozatát foglalja magában. A kapcsolat kiterjedhet a közvetlentőke-befektetéssel létrehozott vállalkozás leányvállalataira, leányvállalatok leányvállalataira és társvállalkozásaira. A közvetlentőke-befektetés megvalósulását követően minden azt követő, a kapcsolódó vállalkozás közötti pénzügyi gazdasági műveletet/pozíciót a közvetlentőke-befektetési tranzakciók és állományok között kell nyilvántartani.

A saját tőke tartalmazza a fióktelepekbe fektetett tőkét, valamint a leányvállalatokban és kapcsolt vállalatokban való részesedést. A visszaforgatott nyereség magában foglalja a közvetlen befektető részesedésének ellentételezését a leányvállalatok vagy kapcsolt vállalkozások nyereségének osztalékként fel nem osztott részéből, valamint a fióktelepek közvetlen befektetőnek át nem utalt, befektetési jövedelemként nyilvántartott nyereségét (lásd a 3.2.3. pontot).

A közvetlen befektetési tulajdonosi részesedés és adósság további bontásra kerül a jogalanyok közötti kapcsolat típusa és a befektetés iránya szerint. A közvetlen befektetési kapcsolatoknak három típusa különböztethető meg:

a)  A követlentőke befektetők közvetlen befektetéssel létrehozott vállalkozásokba való befektetései. Ez a kategória tartalmazza a közvetlen befektetőtől közvetlen befektetési vállalkozásaiba történő befektetési gazdasági műveleteket (és állományokat) (tekintet nélkül arra, hogy az ellenőrzés vagy befolyás közvetlen vagy közvetett);

b)  Közvetlentőke-befektetőkbe (kereszttulajdonlás) történő befektetés. Ez a kapcsolattípus a közvetlen befektetési vállalkozástól a közvetlen befektető felé irányuló befektetési tranzakciókat (és állományokat) tartalmazza;

c)  Társvállalatok között. Ide tartoznak az egymás feletti ellenőrzéssel vagy befolyással nem rendelkező azon vállalatok tranzakciói (és állományai), amelyek közös közvetlentőke-befektető ellenőrzése vagy befolyása alatt állnak.

6.2.    Portfólióbefektetések

A portfólióbefektetések körébe tartoznak a közvetlentőke-befektetések vagy tartalékeszközök körébe nem tartozó, hitelviszonyt vagy tulajdonosi részesedést megtestesítő értékpapírok. A portfólióbefektetések körébe tartoznak a részvényjellegű értékpapírok, befektetési alapok befektetési jegyei és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amennyiben azokat nem sorolták a közvetlentőke-befektetések vagy tartalékeszközök körébe. Az olyan gazdasági műveletek, mint a visszavásárlási megállapodások és az értékpapírkölcsönzés, a portfólióbefektetés köréből kizártak.

6.2.1.    Részvényjellegű értékpapírok (F51/AF51)

A tulajdonosi részesedések körébe tartozik az összes olyan eszköz, amely megtestesíti egy vállalat vagy kvázi-vállalat - valamennyi hitelezői igénye kielégítése utáni - maradványértékére való követeléseket. A hitelviszonnyal ellentétben a tulajdonosi részesedés általában nem ad jogot a tulajdonosnak egy előre meghatározott vagy rögzített képlet szerint meghatározott összegre. A részvényjellegű értékpapírok körébe tartoznak a tőzsdén jegyzett részvények és a tőzsdén nem jegyzett részvények.

A tőzsdén jegyzett részvények (F511/AF511) az olyan részvények, amelyek árfolyamát elismert tőzsdén vagy bármely más másodlagos piacon jegyzik. A tőzsdén nem jegyzett értékpapírok (F512/AF512) az olyan részvényjellegű értékpapírok, melyeket tőzsdén nem jegyeznek.

6.2.2.    Befektetési jegyek (F52/AF52)

A befektetési jegyek a befektetési alapok bocsátják ki. Vagyonkezelő alapok esetében ezeket egységnek nevezik. A befektetési alapok olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyeken keresztül a befektetők összevonják a pénzeszközöket pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközökbe történő befektetés céljára. A befektetési jegyeknek a pénzügyi közvetítésben sajátos szerepük van, egyfajta egyéb eszközökbe történő kollektív befektetésként, így azok a többi részvényjellegű részesedéstől megkülönböztetésre kerülnek. Ezen felül jövedelmük kezelése is eltérő, mivel a visszaforgatott nyereséget imputálni kell.

6.2.3.    Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F3/AF3)

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság bizonyítékaként szolgáló, átruházható instrumentumok. Ide tartoznak a váltók, kötvények, saját váltók, forgatható letéti jegyek, kereskedelmi papírok, záloglevelek, eszközfedezetű értékpapírok, pénzpiaci instrumentumok és más hasonló instrumentumok, amelyekkel szokásosan a pénzpiacokon kereskednek. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban fennálló gazdasági műveletek és pozíciók az eredeti lejárat szerint rövid és hosszú lejáratúként kerülnek felosztásra.

6.2.3.1.    Rövid lejáratú értékpapírok (F31/AF31)

A rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhívásra fizetendőek vagy kibocsátásuk legfeljebb egyéves futamidőre történik. Általában feltétlen jogot biztosítanak tulajdonosuknak, hogy egy meghatározott napon egy előre rögzített összeget kapjon. Ezekkel az eszközökkel általában diszkontáron, szervezett piacokon kereskednek; a diszkont mértéke a kamatlábtól és a lejáratig fennmaradó futamidőtől függ.

6.2.3.2.    Hosszú lejáratú értékpapírok (F32/AF32)

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egy évnél hosszabb vagy nem feltüntetett eredeti futamidővel (a bemutatóra szólók kivételével, melyek a rövid lejáratú értékpapírok között szerepelnek) bocsátják ki. Ezek tulajdonosuknak általában: a) feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített monetáris bevételre vagy szerződésben meghatározott változó monetáris bevételre (az adós nyereségétől független kamatfizetés); és b) feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített összegű tőketörlesztésre meghatározott napon vagy napokon.

A gazdasági műveletek pénzügyi mérlegben való kimutatására akkor kerül sor, amikor a hitelezők vagy adósok lekönyvelik követelésüket vagy tartozásukat. A gazdasági műveletek nyilvántartása a kapott vagy fizetett tényleges áron történik, csökkentve a jutalékokkal és költségekkel. Így a kamatozó értékpapírok esetében befoglalják az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatot, míg a névérték alatt kibocsátott értékpapírok esetében a kibocsátás óta felhalmozott kamatot is. A felhalmozott kamat figyelembevétele szükséges a fizetési mérleg pénzügyi mérlegében és a nemzetközi befektetési pozícióban; e tételek ellentételezését a megfelelő jövedelem számlában kell kimutatni.

6.3.    Pénzügyi derivatívák (tartalékon kívül) és munkavállalói részvényopciók (F7/AF7)

A pénzügyi származtatott eszközre vonatkozó szerződés olyan pénzügyi eszköz, amely egy másik, konkrét pénzügyi eszközhöz vagy más mutatószámhoz vagy tőzsdei áruhoz kapcsolódik, és amelyen keresztül a konkrét pénzügyi kockázatokkal (amilyen a kamatlábkockázat, a devizakockázat, a részvény- és tőzsdeáru-árfolyam kockázatai, a hitelkockázatok stb.) önállóan lehet a pénzügyi piacokon kereskedni. Ez a kategória más kategóriáktól elkülönítésre került, mivel kockázatáthárításhoz és nem pénzeszközök vagy más erőforrások átadásához kapcsolódik. Más funkcionális kategóriáktól eltérően a pénzügyi származtatott ügyleteken elsődleges jövedelem nem halmozódik fel. A kamatderivatívákhoz kapcsolódó nettó gazdasági műveleteket pénzügyi származtatott ügyletként kell nyilvántartani, nem pedig befektetési jövedelemként. A pénzügyi származtatott termékek gazdasági műveletet és pozícióit külön gazdasági műveletként kezelik azon mögöttes tételek értékétől, amelyekhez kapcsolódnak. A részvények, elsőbbségi részvények, tulajdonjegyek vagy hasonló dokumentumok tulajdonosi részesedést fejeznek ki. A visszafizetendő letéti kifizetések körébe tartozik a partner csődkockázattól való védelmére letétbe helyezett készpénz vagy más fedezet. Ezek letétnek minősülnek az egyéb befektetések (ha az adós kötelezettségeit a pénzeszközök tágabb fogalma tartalmazza) vagy más követelések/kötelezettségek számlákon. A nem visszafizetendő letéti kifizetések (melyet változó letétnek is neveznek) mérséklik a származtatott eszközön keresztüllétrejött pénzügyi kötelezettséget; ezért azok származtatott pénzügyi ügyletekkel kapcsolatos gazdasági műveletnek minősülnek.

A munkavállalói részvényopciók a vállalat által a munkavállalóinak – a javadalmazás részeként – felkínált, a vállalatban való részesedés vásárlására szóló vételi jogok. Ha a megadott munkavállalói részvényopcióval a pénzpiacokon korlátozás nélkül lehet kereskedni, az származtatott pénzügyi ügyletnek minősül.

6.4.    Egyéb befektetések

Az egyéb befektetések egy maradványkategória, amely tartalmazza az összes pozíciót és gazdasági műveletet, amely nem tartozik a közvetlentőke-befektetések, portfólióbefektetés, pénzügyi származtatott eszközök vagy tartalékeszközök kategóriába. Amennyiben a pénzügyi eszközök és kötelezettségek következő kategóriái nem szerepelnek a közvetlentőke-befektetések vagy tartalékeszközök között, az egyéb befektetések körébe tartoznak a következők: a) egyéb részesedések, b) készpénz és betétek, c) hitelek (beleértve az IMF-hitelkeret és hitelek felhasználását), d) kötvények, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek, e) kereskedelmi hitelek és előlegek, f) egyéb követelések és tartozások, és g) kiosztott SDR-ek (az SDR-állományok a tartalékeszközök részét képezik).

A diszkontálva eladott hitelek, betétek és egyéb követelések és tartozások esetében a gazdasági művelet pénzügyi mérlegben kimutatott értéke eltérhet a nemzetközi befektetési pozícióban kimutatott saját névértéktől. Ezek az eltérések más árváltozások miatti átértékelésként kerülnek kimutatásra.

6.4.1.    Egyéb tulajdonosi követelések (F519/AF519)

Az egyéb részesedések körébe tartoznak a nem értékpapír formában megjelenő részesedések, amelyek emiatt nem szerepelnek a portfólióbefektetések körében. A valamely nemzetközi szervezet tőkéjében való részesedés nem értékpapír formájában valósul meg, így az egyéb részesedésnek minősül.

6.4.2.    Készpénz és betétek (F2/AF2)

A készpénz és betétek körébe tartoznak a betétek és a forgalomban lévő készpénz. A betétek szabványosított, nem forgalomképes szerződések, melyeket rendszerint betétgyűjtő intézmények kínálnak, lehetővé téve a hitelező számára változó összegű pénz elhelyezését, majd későbbi kivételét. A betétek rendszerint a tőkeösszeg adósnak történő visszafizetésére vonatkozó garanciát tartalmaznak.

A hitelek és készpénz és betétek között a kölcsönvevő jellege alapján tesznek különbséget. A különbségtétel azt vonja maga után, hogy a követelés oldalon a rezidens pénztartó szektor által a nem rezidensi bankoknak átadott pénzt betétként kell besorolni, illetve a rezidens pénztartó szektor által az nem rezidens banknak nem minősülő intézményeknek (azaz bankokon kívüli szervezeti egységnek) átadott pénzt hitelként kell besorolni. A kötelezettség oldalon a rezidens nem bankok, azaz nem pénzügyi intézmények (nem MPI-k) által felvett pénzt mindig hitelként kell besorolni. Végezetül ez a megkülönböztetés azt jelenti, hogy a rezidens MPI-ket és nem rezidens bankokat érintő minden gazdasági műveletet betétként kell besorolni.

6.4.3.    Hitelek (F4/AF4)

A hitelek azok a pénzügyi eszközök, amelyek a) akkor jönnek létre, amikor a hitelezők közvetlenül pénzt adnak kölcsön az adósoknak, és b) azokat nem forgatható okmányok támasztják alá. Ebbe a kategóriába beletartozik minden hitel, beleértve a jelzáloghiteleket, pénzügyi lízinget és repó típusú műveleteket. Minden repó típusú műveletet, azaz visszavásárlási megállapodásokat, sell/buy-back műveleteket és az értékpapír kölcsönzést (fedezetként készpénzcserével) biztosított hitelként kell kezelni, nem értékpapírok egyszeri vételeként/eladásaként, és azt az »egyéb befektetés« alatt kell kimutatni abban a rezidens rezidens szektorban, amelyik a műveletet végzi. A bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások gyakorlatával is összhangban álló ezen eljárás célja, hogy jobban tükrözze e pénzügyi eszközök gazdasági értelmét.

6.4.4.    Biztosítás, nyugdíjrendszerek és szabványosított garanciarendszerek (F6/AF6)

Ez az alábbiakat foglalja magában: a) a nem életbiztosítási biztosítástechnikai tartalék (F61), (b) életbiztosítási és életjáradék-jogosultságok (F62), c) nyugdíjjogosultságok, nyugdíjalapok nyugdíjalap-kezelőkkel szemben fennálló követelései, és nem nyugdíjalapokkal kapcsolatos jogosultságok (F63+F64+F65), és d) a szabványosított garanciák lehívására képzett tartalékok (F66).

6.4.5.    Kereskedelmi hitelek és előlegek (F81/AF81)

A kereskedelmi hitelek és előlegek a szállítók és a vevők árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos gazdasági műveletekhez, valamint a befejezetlen termeléshez nyújtott előlegekkel és az ezekhez kapcsolódó gazdasági műveletekkel előidézett közvetlen hitel nyújtásából fakadó pénzügyi követelések. A kereskedelmi hitelek és előlegek akkor merülnek fel, amikor az áruk és szolgáltatások ellenértékének megfizetése nem az áruk tulajdonjogának átszállásával vagy a szolgáltatás nyújtásával egy időben történik.

6.4.6.    Egyéb aktív és passzív elszámolások (F89/AF89)

Ez a kategória azokat a követeléseket és tartozásokat tartalmazza, melyek nem szerepelnek a kereskedelmi hitel és előlegek vagy más instrumentumok között. Magában foglalja a gazdasági művelet részes feleként létrehozott összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget, amennyiben a művelet és a hozzá tartozó pénzügyi teljesítés eltérő időpontban következik be. Ide tartoznak az adókból, értékpapírok vételéből és eladásából, értékpapír-kölcsönzési díjakból, aranykölcsönök díjából, bérekből és fizetésekből, osztalékokból és társadalombiztosítási hozzájárulásokból eredő, már felmerült, de ki nem fizetett kötelezettségek.

6.4.7.    Különleges lehívási jogok (SDR) felosztása (F12/AF12)

Az IMF tagjainak kiosztott SDR-eket a fogadó SDR-ek keretében felmerült kötelezettségeként az egyéb befektetések között kell kimutatni, a tartalékeszközök SDR-ek tétele alatti megfelelő bejegyzéssel.

6.5.    Nemzetközi tartalékok

A nemzetközi tartalékok azok a külső eszközök, amelyek azonnal a monetáris hatóságok rendelkezésére állnak, és amelyek felett ellenőrzést gyakorolnak a fizetésimérleg-finanszírozási szükségletek kielégítése, árfolyamirányítás érdekében történő devizapiaci beavatkozás és más kapcsolódó célok érdekében (úgy, mint a fizetőeszközbe és a gazdaságba vetett bizalom fenntartása vagy külföldi hitelfelvétel alapjaként). A tartalékeszközöknek devizaeszközöknek, nem rezidensek felé fennálló követeléseknek és ténylegesen létező eszközöknek kell lenniük. A potenciális eszközök nem tartoznak ide. A tartalékeszközök fogalmának alapja a monetáris hatóságok általi »ellenőrzés« és »azonnali felhasználhatóság« fogalma.

6.5.1.    Monetáris arany (F11/AF11)

A monetáris arany a monetáris hatóságok (vagy az ilyen hatóságok tényleges felügyelete alá tartozó más szervezetek) a devizatartalékok részeként tartott arany. Ide tartoznak a tömbarany és a nem rezidenseknél tartott nem-allokált aranyszámlák, melyek aranyszállítási igényt keletkeztetnek.

6.5.1.1.

A tömbarany megjelenhet legalább 995/1 000 tisztaságú érmék, öntecsek vagy rudak formájában, beleértve a névre szóló számlákon tartott ilyen aranyat.

6.5.1.2.

A nem-allokált aranyszámlák a számlavezetővel szemben arany szállítására fennálló követeléseket képviselik. E számlák tekintetében a számlavezető rendelkezik jogcímmel a fizikailag kiosztott tartaléklapra és a számlatulajdonosnak aranyban denominált követelést bocsát ki. A nem monetáris aranynak minősülő, nem allokált aranyszámlák az egyéb befektetések között a készpénz és betétek számlán kerülnek kimutatásra.

6.5.2.    Különleges lehívási jogok (F12/F12)

A különleges lehívási jogok (SDR-ek) olyan nemzetközi tartalékeszközök, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hozott létre és osztott ki tagjainak a meglévő hivatalos tartalékok kiegészítésére. Az SDR-ek csak IMF-tagok monetáris hatóságainak és korlátozott számú olyan nemzetközi pénzügyi intézmény tulajdonában állhatnak, melyek erre feljogosítottak.

6.5.3.    Tartalékpozíció az IMF-nél

Ez a következők összege: a) a tartalékkvóta, mely az a devizaösszeg (SDR-eket is beleértve), melyet a tagállam az IMF-től rövid határidővel lehívhat; és b) az IMF Általános Tartalékszámla (keretében kötött hitelmegállapodás) alapján fennálló kötelezettsége, mely azonnal a tagország rendelkezésére áll.

6.5.4.    Egyéb tartalékeszközök

A következők tartoznak ebbe a körbe: Ide tartozik a készpénz és betétek, értékpapírok, pénzügyi származtatott eszközök és egyéb követelések. A betétek a látra szóló betétek. Az értékpapírok körébe tartoznak a nem rezidensek által kibocsátott likvid és forgalomképes részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a befektetési jegyeket vagy egységeket. A pénzügyi derivatívákat a tartalékszámlán csak akkor mutatják ki, ha a tartalékeszközök kezeléséhez tartozó derivatívák elengedhetetlenek az ilyen eszközök értékeléséhez. Az egyéb követelések közé tartoznak a nem rezidens nem bankoknak nyújtott hitelek, IMF letéti számlán tartott hosszú lejáratú hitelek, és a máshová nem sorolt más olyan pénzügyi eszközök, amelyek megfelelnek a tartalékeszköz fogalommeghatározásának.”



( 1 ) HL L 5., 2005.2.8., 23. o.

( 2 ) Nem kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

( 3 ) A T+82 szabályra és a T+80 szabályra átállás nem kötelező a monetáris unióban részt nem vevő tagállamok esetében.

( 4 ) A földrajzi megbontás 2019-től kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

( 5 ) Az intézményi ágazat szerinti, 1. szintű (1. ágazat) és nem a 2. ágazat szerinti megoszlás kötelező a monetáris unióban nem részt vevő tagállamok esetében.

( 6 ) Euroövezeten kívüli uniós tagállamok: országonkénti egyedi lebontás

Top