Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02008R0110-20180823

Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete ( 2008. január 15. ) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/110(1)/2018-08-23

02008R0110 — HU — 23.08.2018 — 011.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

▼C3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE

(2008. január 15.)

a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

▼B

(HL L 039, 2008.2.13., 16. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1334/2008/EK RENDELETE (2008. december 16.)

  L 354

34

31.12.2008

 M2

A BIZOTTSÁG 164/2012/EU RENDELETE (2012. február 24.)

  L 53

1

25.2.2012

 M3

A BIZOTTSÁG 1065/2013/EU RENDELETE (2013. október 30.)

  L 289

48

31.10.2013

 M4

A BIZOTTSÁG 97/2014/EU RENDELETE (2014. február 3.)

  L 33

1

4.2.2014

►M5

A BIZOTTSÁG 98/2014/EU RENDELETE (2014. február 3.)

  L 33

3

4.2.2014

►M6

A BIZOTTSÁG 426/2014/EU RENDELETE (2014. április 25.)

  L 125

55

26.4.2014

►M7

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/210 RENDELETE (2015. február 10.)

  L 35

16

11.2.2015

►M8

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/235 RENDELETE (2016. február 18.)

  L 44

7

19.2.2016

►M9

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1067 RENDELETE (2016. július 1.)

  L 178

1

2.7.2016

►M10

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/175 RENDELETE (2018. február 2.)

  L 32

48

6.2.2018

►M11

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1098 RENDELETE (2018. augusztus 2.)

  L 197

7

3.8.2018


Módosította:

►A1

SZERZŐDÉS A HORVÁT KÖZTÁRSASÁGNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL

  L 112

21

24.4.2012


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 228, 1.9.2009, o 47  (110/2008)

►C2

Helyesbítés, HL L 322, 21.11.2012, o 8  (1334/2008)

►C3

Helyesbítés, HL L 070, 14.3.2015, o 65  (110/2008)




▼B

▼C3

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE

(2008. január 15.)

a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

▼B



I. FEJEZET

HATÁLY, A SZESZES ITALOK MEGHATÁROZÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  Ez a rendelet a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó általános szabályokat határozza meg.

(2)  E rendeletet alkalmazni kell a Közösség területén forgalmazott valamennyi szeszes italra, függetlenül attól, hogy azokat a Közösségben vagy harmadik országban gyártották-e, valamint a Közösségben kivitel céljára gyártott szeszes italokra. Ezt a rendeletet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak és/vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártásában való felhasználására, valamint a szeszes italok nevének az élelmiszerek kiszerelésén és csomagolásán való feltüntetésére is alkalmazni kell.

(3)  Kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással a rendelet I. és II. mellékletében foglalt rendelkezésektől eltérés engedélyezhető.

2. cikk

A szeszes ital meghatározása

(1)  E rendelet alkalmazásában a „szeszes ital” olyan alkoholtartalmú ital, amely:

a) emberi fogyasztásra készült;

b) különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik;

c) amelynek alkoholtartalma legalább 15 % (V/V);

d) a következőképpen készül:

i. vagy közvetlenül:

 lepárlással, aromaanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül, természetes módon erjesztett termékekből, és/vagy

 növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban és/vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumokban és/vagy az e rendelet szerinti szeszes italokban történő kivonatolásával vagy hasonló feldolgozásával, és/vagy

 a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz és/vagy mezőgazdasági párlatokhoz és/vagy az e rendelet szerinti szeszes italokhoz az I. melléklet 3. pontjában felsorolt aromaanyagok, cukrok vagy más édesítőszerek és/vagy más mezőgazdasági termékek és/vagy élelmiszerek hozzáadásával;

ii. vagy a szeszes italnak az alábbiakban felsoroltak közül eggyel vagy többel történő összekeverésével:

 más szeszes italokkal, és/vagy

 mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumokkal, és/vagy

 más alkoholtartalmú italokkal, és/vagy

 italokkal.

(2)  A 2203 , 2204 , 2205 , 2206 és a 2207 KN-kód alá tartozó italok azonban nem tekinthetők szeszes italoknak.

(3)  A 1. cikk c) pontjában meghatározott minimális alkoholtartalom nem érinti a II. melléklet 41. kategóriájában szereplő termék meghatározását.

(4)  E rendelet alkalmazásában a technikai meghatározásokat és követelményeket az I. melléklet határozza meg.

3. cikk

Az etil-alkohol eredete

(1)  A szeszes italok és azok valamennyi összetevőjének gyártása során használt etil-alkohol a Szerződés I. mellékletének értelmében kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet.

(2)  A szeszes italok gyártása során felhasznált etil-alkoholnak meg kell felelnie a rendelet I. mellékletének 1. pontja szerinti meghatározásnak.

(3)  A szeszes italok előállítása során használt színezőanyagok, aromaanyagok vagy más, engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol lehet.

(4)  Az alkoholtartalmú italok nem tartalmazhatnak szintetikus alkoholt vagy a Szerződés I. melléklete szerinti egyéb nem mezőgazdasági eredetű alkoholt.

4. cikk

Szeszesital-kategóriák

A szeszes italokat a II. mellékletben foglalt meghatározások szerinti kategóriákba kell sorolni.

5. cikk

A szeszesital-kategóriákra vonatkozó általános szabályok

(1)  A II. melléklet 1–14. számú kategóriájának mindegyikére megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az azokban meghatározott szeszes italok:

a) alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, kizárólag az érintett szeszes ital meghatározásában előírt nyersanyagból;

b) az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően nem tartalmazhatnak hígított vagy nem hígított hozzáadott alkoholt;

c) nem tartalmazhatnak hozzáadott aromaanyagokat;

d) színezőanyagként csak karamellt tartalmazhatnak;

e) kizárólag a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők az I. melléklet 3. pontja szerint. Az I. melléklet 3. pontjának a)–f) pontjaiban felsorolt, a lekerekítés érdekében használt termékek maximális szintjéről a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással döntenek. A tagállamok vonatkozó jogszabályait figyelembe kell venni.

(2)  A II. melléklet 15–46. számú kategóriájának mindegyikére megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az azokban meghatározott szeszes italok:

a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók;

b) e rendelet I. melléklete 5. pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

▼M1

c) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről szóló, 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) ►C2  3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokat ◄ és ugyanennek a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményeket tartalmaz;

▼B

d) tartalmazhatják az e rendelet I. melléklete 10. pontjában meghatározott színezőanyagokat;

e) egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az e rendelet I. melléklete 3. pontja szerint, valamint a tagállamok vonatkozó jogszabályainak figyelembevétele mellett édesíthetők.

(3)  A II. mellékletben megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az 1–46. kategória követelményeit nem teljesítő egyéb szeszes italok:

a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból és/vagy bármely, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerből előállíthatók;

b) az e rendelet I. melléklete 5. pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmaznak hozzáadott alkoholt;

▼M1

c) az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromát tartalmaz;

▼B

d) tartalmazhatják az e rendelet I. melléklete 10. pontjában meghatározott színezőanyagokat;

e) egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az e rendelet I. melléklete 3. pontja szerint édesíthetők.

6. cikk

Tagállami jogszabályok

(1)  A tagállamok – a saját területükön gyártott szeszes italokra és különösen a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőkre vagy új földrajzi árujelzők bevezetésére vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során – a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat határozhatnak meg a gyártásra, megnevezésre, kiszerelésre és címkézésre vonatkozóan, feltéve hogy az így elfogadott szabályok a közösségi joggal összhangban vannak.

(2)  A tagállamok nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelő szeszes italok behozatalát, értékesítését vagy fogyasztását.



II. FEJEZET

A SZESZES ITALOK MEGNEVEZÉSE, KISZERELÉSE ÉS CÍMKÉZÉSE

7. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a „megnevezés”, „kiszerelés” és „címkézés” kifejezéseket az I. melléklet 14., 15. és 16. pontja határozza meg.

8. cikk

Kereskedelmi megnevezés

A 2000/13/EK irányelv 5. cikkével összhangban az a név, amelyen a szeszes italt értékesítik („kereskedelmi megnevezés”) az e fejezetben meghatározott rendelkezések hatálya tartozik.

9. cikk

A kereskedelmi megnevezésekre vonatkozó különös szabályok

(1)  Azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek a II. melléklet 1–46. kategóriájában meghatározott termékekre vonatkozó előírásoknak, az e rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezéssel kell megnevezni, kiszerelni és címkézni.

(2)  Azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek a 2. cikk meghatározásának, de nem teljesítik a II. melléklet 1–46. kategóriájába való felvétel követelményeit, „szeszes ital” kereskedelmi megnevezéssel kell megnevezni, kiszerelni és címkézni. Az e cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ezt a kereskedelmi megnevezést nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(3)  Ha egy szeszes ital a II. mellékletben szereplő szeszesital-kategóriák közül egynél több meghatározásának is megfelel, az az adott kategóriák tekintetében a II. mellékletben felsorolt egy vagy több név alatt is értékesíthető.

(4)  E cikk (9) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett neveket kizárólag azoknak a szeszes italoknak a megnevezésére vagy kiszerelésére lehet használni, amelyekre vonatkozóan az ilyen neveket a II. melléklet felsorolja, a III. melléklet pedig lajstromozza.

(5)  A kereskedelmi megnevezések a III. fejezettel összhangban kiegészíthetők vagy helyettesíthetők a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőkkel, vagy a nemzeti rendelkezésekkel összhangban kiegészíthetők más földrajzi árujelzőkkel, feltéve hogy ez nem jár a fogyasztó megtévesztésével.

(6)  A III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők csak a következők szerint egészíthetők ki:

a) a 2008. február 20-án a 20. cikk értelmében meglevő földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel; vagy

b) a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott, vonatkozó műszaki dokumentációnak megfelelően.

(7)  A II. melléklet 1–46. kategóriájában felsorolt meghatározások egyikét sem teljesítő alkoholtartalmú italokat nem lehet a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” szavakkal, kifejezésekkel, vagy bármely, az e rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezéshez és/vagy a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőhöz hasonló jelzésekkel megnevezni, kiszerelni vagy címkézni.

(8)  A szeszes italok kereskedelmi megnevezései nem helyettesíthetők védjeggyel, márkanévvel vagy fantázianévvel.

(9)  A II. melléklet 1–46. kategóriájában említett neveket élelmiszerek összetevőit tartalmazó felsorolásba is fel lehet venni, feltéve, hogy a felsorolás összhangban van a 2000/13/EK irányelvvel.

10. cikk

A kereskedelmi megnevezések és a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó különös szabályok

(1)  A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, tilos a II. melléklet 1–46. kategóriájában felsorolt kifejezések vagy a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők összetett kifejezésben történő használata, vagy egy élelmiszer kiszerelésében az azokra történő utalás, kivéve ha az alkohol kizárólag az említett szeszes ital(ok)ból származik.

(2)  Az (1) bekezdésben említett összetett kifejezés használata abban az esetben is tilos, ha a szeszes italt olyan mértékben felhígították, hogy annak alkoholtartalma nem éri el az adott szeszes ital meghatározásában megállapított minimális alkoholtartalom-értéket.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, az e rendelet rendelkezései nem érintik az „amer” vagy „bitter” kifejezések esetleges használatát azokra a termékekre, amelyek nem tartoznak az e rendelet hatálya alá.

(4)  Az (1) bekezdéstől eltérve, valamint a hagyományos gyártási módszerek figyelembevétele céljából ►C1  a II. melléklet 32. kategóriájának d) pontjában említett ◄ összetett kifejezések – az abban meghatározott feltételek szerint – használhatók a Közösségben gyártott likőrök kiszerelésében.

11. cikk

Keverékek meghatározása, kiszerelése és címkézése

(1)  Ha a II. melléklet 1–14. kategóriájában felsorolt valamely szeszes italhoz az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően hígított vagy nem hígított alkoholt adtak hozzá, az említett szeszes ital a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli. Ez a szeszes ital semmilyen formában nem viselheti az 1–14. kategóriában foglalt neveket.

(2)  Ha a II. melléklet 1–46. kategóriájában foglalt valamely szeszes italt:

a) egy vagy több szeszes itallal; és/vagy

b) egy vagy több desztillátummal kevernek,

az a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli. Ezt a kereskedelmi megnevezést a címkén szembetűnő helyen, tisztán és jól láthatóan fel kell tüntetni, és azt nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(3)  Az (2) bekezdés nem alkalmazandó az abban említett keverékek megnevezésére, kiszerelésére vagy címkézésére, ha azok megfelelnek a II. melléklet 1–46. kategóriájában megállapított meghatározások valamelyikének.

(4)  A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, az e cikk (2) bekezdésében említett keverékek eredményeképp létrejött szeszes italok megnevezésében, kiszerelésében vagy címkéjén a „kevert szeszes ital” kifejezés előtt kizárólag akkor tüntethető fel egy vagy több a II. mellékletben felsorolt kifejezések közül, ha az adott kifejezés nem képezi a kereskedelmi megnevezés részét, hanem az kizárólag a keverék valamennyi alkohol-összetevőjét felsoroló ugyanazon mezőben szerepel.

(5)  A „kevert szeszes ital” kifejezést a címkén a kereskedelmi megnevezéssel azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni. A betűk nem lehetnek nagyobbak a kereskedelmi megnevezésre használt betűk méretének felénél.

(6)  A (2) bekezdésben említett azon keverékek címkézésekor és kiszerelésekor, amelyekre a (4) bekezdés szerinti, az alkohol-összetevők felsorolására irányuló előírás vonatkozik – a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében – meg kell adni valamennyi alkohol-összetevő százalékban kifejezett arányát. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

12. cikk

A szeszes italok megnevezésére, kiszerelésére és címkézésre vonatkozó különös szabályok

(1)  Ha a szeszes ital megnevezése, kiszerelése vagy címkéje feltünteti a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol gyártása során felhasznált nyersanyagot, akkor valamennyi felhasznált mezőgazdasági alkoholt meg kell említeni a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

(2)  A szeszes ital megnevezése, kiszerelése vagy címkéje kizárólag akkor egészíthető ki az „elegy” („blend”), „elegyítés” („blending”) vagy „elegyített” („blended”) kifejezéssel, ha a szeszes italt az I. melléklet 7. pontjában meghatározott elegyítéssel állították elő.

(3)  A 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással elfogadott bármely eltérés sérelme nélkül, a szeszes ital megnevezésében, kiszerelésében vagy címkéjén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet pontosan meghatározni, ha az a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a szeszes italt adóügyi vagy azzal egyenlő értékű garanciát biztosító felügyelet mellett érlelték.

13. cikk

Ólomalapú kupakok, illetve fóliák használatának tilalma

A szeszes italok nem tarthatók értékesítés céljából, illetve azok nem hozhatók forgalomba olyan tárolóedényekben, amelyeket ólomalapú kupakkal vagy fóliával bevont záró elemmel látnak el.

14. cikk

A szeszes italok megnevezése, kiszerelése és címkézése során használt nyelv

(1)  Az e rendeletben előírt adatokat az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell megadni oly módon, hogy a végső fogyasztó könnyen megértse azokat, kivéve, ha az információkat más eszközök útján bocsátják a fogyasztó rendelkezésére.

(2)  A II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőket a szeszes ital címkéjén és kiszerelésén nem kell lefordítani.

(3)  A harmadik országokból származó szeszes italok esetén megengedett azon harmadik ország hivatalos nyelvének használata, ahol a szeszes italt gyártják, ha az e rendeletben előírt adatokat az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén is megadják oly módon, hogy azokat a végső felhasználó könnyen megértse.

(4)  A (2) bekezdés sérelme nélkül, a Közösségben gyártott és kivitelre szánt szeszes italok esetén az e rendeletben előírt adatok az Európai Unió hivatalos nyelvein kívül más nyelven is megismételhetők.



III. FEJEZET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

15. cikk

Földrajzi árujelzők

(1)  E rendelet alkalmazásában a földrajzi árujelző olyan megjelölés, amely a szeszes italt egy adott ország területéről, vagy e terület régiójából vagy helységéből származóként azonosítja, ha a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható.

(2)  Az (1) bekezdésben említett földrajzi árujelzők a III. melléklet lajstromában szerepelnek.

(3)  A III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők nem válhatnak szokásos elnevezéssé.

A szokásossá vált elnevezéseket nem lehet a III. mellékletben lajstromozni.

A szokásossá vált elnevezés egy szeszes ital olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a szeszes ital általánosan használt köznapi elnevezésévé vált a Közösségben.

(4)  A III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőket viselő szeszes italoknak meg kell felelniük a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott műszaki dokumentáció valamennyi előírásának.

16. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma

A 10. cikk sérelme nélkül, a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők oltalomban részesülnek a következőkkel szemben:

a) a földrajzi árujelzők bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi használata a nyilvántartásban nem szereplő termékek tekintetében, ha az ilyen termékek hasonlóak az adott földrajzi árujelző alatt nyilvántartott szeszes italokhoz, vagy ha az ilyen használat kihasználja a nyilvántartott földrajzi árujelző hírnevét;

b) a földrajzi árujelzők bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék valódi származása fel van tüntetve vagy a földrajzi árujelzőt lefordítva használják vagy ahhoz a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” vagy ezekhez hasonló kifejezéseket fűznek;

c) a származási helyre, az eredetre, a jellegre vagy a lényeges minőségre vonatkozó bármely olyan hamis vagy megtévesztő megjelölés használata a termék megnevezése, kiszerelése vagy címkézése során, amely a termék származására vonatkozóan hamis benyomást kelthet;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származására vonatkozóan a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

17. cikk

Földrajzi árujelzők lajstromozása

(1)  A földrajzi árujelzők III. mellékletben való lajstromozása iránti kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén vagy a kérelemhez mellékelni kell az e nyelvek egyikén készült fordítását. A kérelemnek kellően megalapozottnak kell lennie és egy műszaki dokumentációt is tartalmaznia kell, amely megállapítja azokat az előírásokat, amelyeknek az érintett szeszes italnak meg kell felelnie.

(2)  A Közösségen belüli földrajzi árujelzők tekintetében az (1) bekezdésben említett kérelmet a szeszes ital származási helye szerinti tagállamnak kell benyújtania.

(3)  A harmadik országon belüli földrajzi árujelzők tekintetében az (1) bekezdésben említett kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottságnak kell megküldeni, és a bejelentésnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(4)  Az (1) bekezdésben említett műszaki dokumentációnak legalább a következő főbb előírásokat kell tartalmaznia:

a) a szeszes ital földrajzi árujelzőt is tartalmazó elnevezése és kategóriája;

b) a szeszes ital leírása, beleértve a termék főbb fizikai, kémiai és/vagy érzékszervi jellemzőit, valamint a szeszes italt a vonatkozó kategórián belüli egyedi jellemzőit;

c) az érintett földrajzi terület meghatározása;

d) a szeszes ital gyártására vonatkozó módszer és adott esetben a hiteles és változatlan helyi módszerek leírása;

e) a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatot alátámasztó részletek;

f) a Közösség és/vagy a nemzeti és/vagy a regionális rendelkezések által meghatározott bármely követelmény;

g) a kérelmező neve és levelezési címe;

h) a földrajzi árujelző bármilyen kiegészítése és/vagy a címkézésre vonatkozó bármilyen egyedi szabály, a vonatkozó műszaki dokumentációnak megfelelően.

(5)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 12 hónapon belül ellenőrzi, hogy az megfelel-e ennek a rendeletnek.

(6)  Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az (1) bekezdésben említett kérelem megfelel a rendeletnek, a műszaki dokumentáció (4) bekezdésben említett főbb előírásait közzé teszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(7)  A műszaki dokumentáció közzétételének időpontjától számított hat hónapon belül bármely természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, kifogást emelhet a földrajzi árujelző III. mellékletben történő lajstromozásával szemben azon az alapon, hogy az e rendeletben előírt feltételek nem teljesülnek. A kellően megalapozott kifogást a Bizottsághoz kell benyújtani az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén vagy a kérelmekhez mellékelni kell az e nyelvek egyikén készült fordítását.

(8)  A földrajzi árujelzőnek a III. mellékletben történő lajstromozására vonatkozó határozatot a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással a Bizottság hozza meg, figyelembe véve az e cikk (7) bekezdésének megfelelően emelt bármely kifogást. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában teszik közzé.

18. cikk

A földrajzi árujelzők törlése

Ha a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés többé nem biztosított, a Bizottság a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően határozatot hoz a lajstromozott földrajzi árujelző törléséről. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában teszik közzé.

19. cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

Az e rendelet követelményeinek megfelelő azonos alakú földrajzi árujelzők lajstromozása során kellően figyelembe kell venni a helyi és hagyományos használatát, valamint az összetéveszthetőség tényleges kockázatát, így különösen:

 az az azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztót tévesen arra engedi következtetni, hogy az adott termék valamely más területről származik, nem lajstromozható, még akkor sem, ha az elnevezés – a szóban forgó szeszes ital tényleges származási területének, régiójának vagy helyének vonatkozásában – pontos,

 a lajstromozott azonos alakú földrajzi árujelző használata akkor engedélyezhető, ha a később lajstromozott azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már lajstromozottól, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

20. cikk

Bevett földrajzi árujelzők

(1)  A tagállamok a III. mellékletben 2008. február 20-án lajstromozott valamennyi földrajzi árujelző tekintetében 2015. február 20-ig a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott műszaki dokumentációt nyújtanak be a Bizottságnak.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy ez a műszaki dokumentáció hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára.

(3)  Ha a műszaki dokumentációt 2015. február 20-ig nem nyújtották be a Bizottságnak, a Bizottság a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően eltávolítja a földrajzi árujelzőt a III. mellékletből.

▼A1

(4)  Az (1) bekezdésben említett, a műszaki dokumentáció benyújtására vonatkozó határidőt Horvátországnak a III. mellékletben felsorolt földrajzi árujelzőire is alkalmazni kell.

▼B

21. cikk

A műszaki dokumentáció módosítása

A 17. cikk (1) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében említett műszaki dokumentáció módosítása esetén a 17. cikkben meghatározott eljárást kell megfelelően alkalmazni.

22. cikk

A műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzése

(1)  A Közösségen belüli földrajzi árujelzők tekintetében a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők biztosítják:

 a 24. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több illetékes hatóság, és/vagy

 a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikke szerinti, terméktanúsító szervként eljáró, egy vagy több ellenőrző szerv.

A műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a nemzeti jogszabályok ellenére – az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselik.

(2)  Egy harmadik országon belüli földrajzi árujelzők tekintetében a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők biztosítják:

 a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság, és/vagy

 egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC 65 („Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények” című) útmutatónak, valamint e szerveket 2010. május 1-jétől ezeknek megfelelően kell akkreditálni.

(4)  Ha az (1) és (2) bekezdésben említett hatóságok vagy szervek úgy döntenek, hogy ellenőrzik a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelést, megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagossággal és a pártatlansággal kapcsolatban, és a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal kell rendelkezniük.

23. cikk

A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolat

(1)  El kell utasítani vagy érvényteleníteni kell az olyan védjegy lajstromozását, amely a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőt tartalmaz vagy abból áll, ha annak használata a 16. cikkben említett bármelyik helyzetet idézné elő.

(2)  A közösségi jog kellő figyelembevételével, annak a – 16. cikk szerinti helyzetek valamelyike alá tartozó – védjegynek a használata, amelyet – a földrajzi árujelzőnek a származási országban fennálló oltalmának kezdő napját megelőzően vagy 1996. január 1-je előtt – bejelentettek lajstromozásra, lajstromoztak vagy a Közösség területén történő jóhiszemű használattal – feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – megszereztek, folytatódhat a földrajzi árujelző lajstromozása ellenére is, feltéve, hogy azzal szemben nem merültek fel a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelvben ( 3 ) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletben ( 4 ) meghatározott törlési vagy megszűnési okok.

(3)  A földrajzi árujelzőt nem lehet lajstromozni, ha – figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és a Közösségen belüli használatának időtartamára – a lajstromozás a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.



IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A szeszes italok ellenőrzése és oltalma

(1)  A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében, és ezen belül a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az e rendeletben megállapított kötelezettségek tekintetében az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)  A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(3)  A Bizottság – a tagállamokkal konzultálva – biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség esetén a 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogad el.

25. cikk

A bizottság

(1)  A Bizottságot a szeszes italokkal foglalkozó bizottság segíti.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidőt három hónapban kell megállapítani.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. és 7. cikke alkalmazandó, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

26. cikk

A mellékletek módosítása

A mellékleteket a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell módosítani.

27. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges végrehajtási intézkedéseket a 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

28. cikk

Átmeneti és egyéb különös intézkedések

(1)  A 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással adott esetben e rendelet módosítása végett intézkedéseket fogadnak el a következők érdekében:

a) az 1576/89/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendelet által megállapított szabályokra történő átmenet megkönnyítése 2011. február 20-ig;

b) kellően indokolt esetekben a 17. és 22. cikktől való eltérés;

c) közösségi szimbólum létrehozása a szeszipari földrajzi árujelzők számára.

(2)  A 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással – adott esetben – intézkedéseket kell elfogadni az egyedi gyakorlati problémák megoldása céljából, így például a fogyasztók megtévesztésének elkerülése és a szeszes italok elemzésére vonatkozó közösségi referencia-módszerek fenntartása és fejlesztése érdekében egyes esetekben kötelezővé téve a gyártás helyének címkén való feltüntetését.

(3)  A rendelet követelményeit nem teljesítő szeszes italokat továbbra is elő lehet állítani az 1576/89/EGK rendeletnek megfelelően 2009. május 20-ig. A rendelet követelményeit nem teljesítő, de az 1576/89/EGK rendeletnek megfelelően, 2008. február 20-át megelőzően vagy 2009. május 20-ig gyártott szeszes italokat a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

29. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  Az 1576/89/EGK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)  A 2009/92/EGK ( 5 ), az 1267/94/EK ( 6 ) és a 2870/2000/EK ( 7 ) bizottsági rendeletet továbbra is alkalmazni kell.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. május 20-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

TECHNIKAI MEGHATÁROZÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A 2. cikk (4) bekezdésében és a 7. cikkben említett technikai meghatározások és követelmények a következők:

1.  Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

a) érzékszervi jellemzők: a nyersanyagon kívül más íz nem érezhető;

b) minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96,0 % (V/V);

c) egyéb összetevők megengedett szintje:

i. összes savtartalom, ecetsavban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5 ;

ii. észter-tartalom, etil-acetátban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3 ;

iii. aldehid-tartalom, acetaldehidben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5 ;

iv. magasabbrendű alkoholok, metil-2-propanol-1-ben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5 ;

v. metanol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30;

vi. szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5 ;

vii. nitrogéntartalmú illékony bázisok, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,1 ;

viii. furfurol: nem kimutatható.

2.  Mezőgazdasági eredetű desztillátum

A mezőgazdasági eredetű desztillátum olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági eredetű termékből vagy termékekből, annak alkoholos erjesztését követően lepárlással nyernek, de amely nem rendelkezik az etil-alkohol vagy egy szeszes ital tulajdonságaival, de még felismerhető a felhasznált nyersanyag(ok) aromája és íze.

Ha a megnevezés utalást tartalmaz a felhasznált nyersanyagra, akkor a desztillátum kizárólag abból a nyersanyagból állítható elő.

3.  Édesítés

Az édesítés a szeszes italok előállítása során a következő egy vagy több termék felhasználása:

a) félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat, invertcukorszirup az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelvben ( 8 ) meghatározottak szerint;

b) finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőmust, friss szőlőmust;

c) égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d) méz a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvben ( 9 ) meghatározottak szerint;

e) szentjánoskenyér-szirup;

f) bármely más, természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékhez hasonló hatású anyag.

4.  Keverés

„Keverés”: két vagy több különböző ital összekeverése egy új ital előállítása céljából.

5.  Alkohol hozzáadása

„Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum hozzáadása egy szeszes italhoz.

6.  Víz hozzáadása

A szeszes italok előállítása során víz hozzáadása megengedhető, feltéve, hogy a víz minősége megfelel a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK ( 10 ) és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EGK ( 11 ) tanácsi irányelveknek, és a hozzáadott víz nem változtatja meg a termék jellegét.

A víz lehet desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított.

7.  Elegyítés (blending)

Elegyítés a két vagy több azonos kategóriába tartozó olyan szeszes ital összekeverése, amelynek összetételében csak kisebb eltérés van, és ezek az eltérések a következő tényezők egyikének a függvényei:

a) készítési eljárás;

b) az alkalmazott lepárlókészülék;

c) az érlelés időtartama;

d) a gyártás földrajzi helye.

Az így előállított szeszes ital ugyanabba a szeszes ital-kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti szeszes italok.

8.  Érlelés

Az érlelés olyan természetes folyamat, amelynek során megfelelő tárolóedényekben olyan természetes reakciók játszódnak le, amelyek következtében az adott szeszes ital új érzékszervi tulajdonságokat nyer.

▼M1

9.  Aroma

Az aroma az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aroma felhasználása a szeszes italok előállításához.

▼B

10.  Színezés

A színezés az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 12 ) meghatározott egy vagy több színezőanyag felhasználása a szeszes italok előállítása során.

11.  Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve

Az alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve az adott termékben 20 oC hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához.

12.  Illóanyag-tartalom

Az illóanyag-tartalom az etil-alkoholon és metanolon kívül többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszes italban, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával állítanak elő.

13.  Az előállítás helye

Az előállítás helye az a hely vagy régió, ahol a késztermék előállításának azt a szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte lényeges tulajdonságait és jellemző minőségét.

14.  Megnevezés

A megnevezés a címkézés, kiszerelés és csomagolás során, az ital szállítmányát kísérő dokumentumokon; a kereskedelmi okmányokon, különösen a számlákon és szállítóleveleken és a szeszes ital reklámozása során használt kifejezéseket jelenti.

15.  Kiszerelés

A kiszerelés a címkén és a csomagoláson feltüntetett kifejezéseket jelenti, beleértve a reklám és az eladásösztönző tevékenységek során használt képi vagy hasonló formájú kifejezéseket is, valamint jelenti a tárolóedényen, többek között az üvegen és a záróelemen feltüntetett kifejezéseket.

16.  Címkézés

A címkézés az összes meghatározást és az egyéb hivatkozásokat, jeleket, mintákat és védjegyeket jelenti, amelyek az ital megkülönböztetésére szolgálnak, és amelyek ugyanazon a tárolóedényen vannak feltüntetve, ideértve annak záróelemét vagy a tárolóedényhez erősített függőcímkét vagy az üveg nyakát körülvevő burkolatot.

17.  Csomagolás

A csomagolás az egy vagy több tárolóedény szállítása és/vagy forgalmazása során használt védőcsomagolásokat jelenti, például papírcsomagolás, bármilyen típusú burkolás, kartondobozok és ládák.




II. MELLÉKLET

SZESZES ITALOK

Szeszesital-kategóriák

1.    Rum

a) A rum:

i. olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak úgy, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek; vagy

ii. olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital a „rum” kereskedelmi megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, Franciaország tengerentúli megyéinek a III. mellékletben lajstromozott valamely földrajzi árujelzőjével kiegészítve is forgalomba hozható.

b) A rum minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A rum nem ízesíthető.

e) A rum színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A „traditionnel” szó kiegészítheti a III. melléklet 1. kategóriájában említett bármelyik földrajzi árujelzőt, ha a rumot 90 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő párolással, a kizárólag az érintett gyártási helyről származó alkohol gyártására szolgáló anyagok alkoholos erjesztését követően állítják elő. Ezen rum illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és nem édesíthető. A „traditionnel” szó használata nem zárja ki a „cukorgyártásból származó” vagy a „mezőgazdasági” kifejezések használatát, amelyek a „rum” kereskedelmi megnevezéshez és a földrajzi árujelzőkhöz adhatók.

Ez a rendelkezés nem érinti a „traditionnel” szó használatát az e rendelkezés hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, az azokra vonatkozó saját különös kritériumoknak megfelelően.

2.    Whisky vagy whiskey

a) A whisky vagy whiskey olyan szeszes ital, amelyet kizárólag az alábbi módon állítanak elő:

i. az egyéb gabonaszemeket is tartalmazó vagy nem tartalmazó malátából készült gabonacefre lepárlásával, amelyet

 a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül cukrosítottak,

 élesztő segítségével erjesztettek;

ii. egy vagy több 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, úgy, hogy a párlat rendelkezzen a felhasznált nyersanyagra jellemző aromával és ízzel;

iii. a végső párlat legalább három évig tartó, olyan fahordókban való érlelésével, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

A végső párlat, amelyhez kizárólag víz és (színezőanyagként) karamell adható, megőrzi ►C1  az i., ii. és iii. alpontban ◄ említett gyártási eljárásból eredő színét, aromáját és ízét.

b) A whisky vagy whiskey minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.

3.    Gabonapárlat

a) A gabonapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

b) A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A gabonapárlat nem ízesíthető.

e) A gabonapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) Ahhoz, hogy egy gabonapárlat a „gabona brandy” kereskedelmi megnevezést viselhesse, egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefréből kell készülnie, és a lepárlását úgy kell végezni, hogy a párlat alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

4.    Borpárlat

a) A borpárlat olyan szeszes ital:

i. amelyet kizárólag borból vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy a borpárlat újralepárlásával úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen;

ii. amelynek illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. amelynek maximális metanol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A borpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A borpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) Ha a borpárlatot érlelték, az továbbra is forgalomba hozható „borpárlat” néven, feltéve hogy azt az 5. kategóriában meghatározott szeszes ital tekintetében előírt időtartammal megegyező vagy annál hosszabb ideig érlelték.

5.    Brandy vagy Weinbrand

a) A brandy vagy Weinbrand olyan szeszes ital:

i. amelyet borpárlatból állítanak elő, 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt bordesztillátum hozzáadásával, vagy anélkül, feltéve, hogy az említett desztillátum nem lépi túl a végtermék alkoholtartalmának 50 %-ban megállapított maximumát;

ii. amelyet tölgyfahordóban érlelnek legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1 000 liter, legalább 6 hónapig;

iii. amelynek illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. amelynek maximális metanol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A brandy vagy Weinbrand minimális alkoholtartalma 36 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A brandy vagy Weinbrand színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

6.    Törkölypárlat vagy törköly

a) A törkölypárlat vagy törköly olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. kizárólag szőlőtörkölyből erjesztették és párolták le, vagy közvetlenül vízgőzzel vagy víz hozzáadása után;

ii. a törkölyhöz adható borseprő mennyisége legfeljebb 25 kg borseprő/100 kg felhasznált törköly;

iii. a borseprőből nyert alkohol mennyisége nem haladhatja meg a végtermék teljes alkoholmennyiségének 35 %-át;

iv. a lepárlás 86 %-(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik, a törköly jelenléte mellett;

v. ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás megengedett;

vi. illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metanol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A törkölypárlat vagy törköly minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A törkölypárlat vagy törköly színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

7.    Gyümölcstörköly-párlat

a) A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. a mazsolatörköly kivételével kizárólag gyümölcstörköly erjesztésével és 86(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyerik;

ii. illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. maximális metanol-tartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetén a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

v. ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás az i. alpontnak megfelelően megengedett.

b) A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.

e) A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A gyömölcstörköly-párlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs nevéből, és az azt követő a „törkölypárlat” szóból áll. Ha több különböző gyümölcs törkölyét használják fel, a „gyümölcstörköly-párlat” kereskedelmi megnevezést kell használni.

8.    Mazsolapárlat vagy raisin brandy

a) A mazsolapárlat vagy raisin brandy olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a korinthoszi fekete vagy az alexandriai muskotály szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a párlat rendelkezzen a nyersanyagból nyert aromával és ízzel.

b) A mazsolapárlat vagy raisin brandy minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A mazsolapárlat vagy raisin brandy nem ízesíthető.

e) A mazsolapárlat vagy raisin brandy színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

9.    Gyümölcspárlat

a) A gyümölcspárlat olyan szeszes ital:

▼C1

i. amelyet kizárólag magos vagy mag nélküli húsos gyümölcsök, vagy az ilyen gyümölcsök mustjának, bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével és lepárlásával készítenek;

ii. amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a lepárolt nyersanyagok aromája és íze megmarad a párlatban;

▼B

iii. amelynek illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A gyümölcspárlatok maximális metanol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

A következő gyümölcspárlatok esetében azonban a maximális metanol-tartalom a következő:

i. 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetén:

 szilva (Prunus domestica L.),

 mirabellszilva (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

 szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

 alma (Malus domestica Borkh.),

 körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Vilmos”) kivételével,

 málna (Rubus idaeus L.),

 földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

 kajszibarack (Prunus armeniaca L.),

 őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch);

ii. 1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetén:

 vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Vilmos),

 ribiszke (Ribes rubrum L.),

 fekete ribiszke (Ribes nigrum L.).

 madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

 fekete bodza (Sambucus nigra L.),

 birsalma (Cydonia oblonga Mill.),

 borókabogyó (Juniperus communis L. és/vagy Juniperus oxicedris L.).

c) A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

d) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

e) A gyümölcspárlat nem ízesíthető.

▼M10

f) A gyümölcspárlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevéből és az azt követő „párlat” szóból áll, például: cseresznyepárlat vagy kirsch, szilvapárlat vagy slivovitz, mirabella-, őszibarack-, alma-, körte-, kajszibarack-, füge-, citrus-, szőlő- vagy más gyümölcspárlat. Ez a kereskedelmi megnevezés cseh, horvát, görög, lengyel, szlovák, szlovén és román nyelven a gyümölcs nevének toldalékkal kiegészített változatából is állhat.

A párlatok wasser-nek is nevezhetők, a gyümölcs nevének feltüntetésével.

A „párlat” szó és az előtte álló gyümölcs neve helyébe a gyümölcs neve kizárólag csak a következő gyümölcsök esetén léphet:

 mirabellszilva (Prunus domestica L. subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

 szilva (Prunus domestica L.),

 szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

 faepergyümölcs (Arbutus unedo L.),

 „Golden Delicious” alma.

Ha fennáll annak a kockázata, hogy a végső fogyasztó számára nehezen érthető valamely olyan kereskedelmi megnevezés, amely nem tartalmazza a „párlat” szót, ez esetben a címkének és a kiszerelésnek tartalmaznia kell a „párlat” szót, amelyet esetlegesen magyarázat egészíthet ki.

▼C1

g) A Williams név csak az olyan körtepárlat értékesítésekor használható, amelyet kizárólag a „Vilmos” körtefajtából készítettek.

▼B

h) Ha két vagy több gyümölcsöt, bogyótermést vagy zöldséget együtt pároltak, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

▼M10

10.    Almaborpárlat, körteborpárlat, valamint almabor- és körteborpárlat

a) Az almaborpárlat, a körteborpárlat és az almabor- és körteborpárlat olyan szeszes italok, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

i. kizárólag almabor vagy körtebor 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítják elő úgy, hogy a gyümölcsök aromája és íze megmarad a párlatban;

ii. illóanyag-tartalmuk legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. metanoltartalmuk maximum 1 000  g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

Az i. pontban említett feltétel nem zárja ki az olyan hagyományos módszerekkel előállított szeszes italokat, amelyek az almabor és a körtebor együttes lepárlását is lehetővé teszik. Ezekben az esetekben a kereskedelmi elnevezés „almabor- és körteborpárlat”.

b) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, illetve az almabor- és körteborpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkoholnak az I. melléklet 5. pontja szerinti hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, illetve az almabor- és körteborpárlat nem ízesíthető.

e) Az almaborpárlat, a körteborpárlat és az almabor- és körteborpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

▼B

11.    Mézpárlat

a) A mézpárlat olyan szeszes ital, amelyet:

i. kizárólag mézcefre erjesztésével és lepárlásával állítanak elő;

ii. 86 %(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a felhasznált nyersanyagból származó érzékszervi jellemzők megmaradjanak a párlatban.

b) A mézpárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A mézpárlat nem ízesíthető.

e) A mézpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A mézpárlat kizárólag mézzel édesíthető.

12.    Hefebrand vagy seprőpárlat

a) A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b) A Hefebrand vagy seprőpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Hefebrand vagy seprőpárlat nem ízesíthető.

e) A Hefebrand vagy seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A Hefebrand vagy seprőpárlat kereskedelmi megnevezést ki kell egészíteni a felhasznált nyersanyag nevével.

13.    Bierbrand vagy eau de vie de bière

a) A Bierbrand vagy eau de vie de bière olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss sör normál nyomáson történő közvetlen lepárlásával készítenek úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

b) A Bierbrand vagy eau de vie de bière minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Bierbrand vagy eau de vie de bière nem ízesíthető.

e) A Bierbrand vagy eau de vie de bière seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

14.    Topinambur vagy csicsókapárlat

a) A Topinambur vagy csicsókapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b) A Topinambur vagy csicsókapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Topinambur vagy csicsókapárlat nem ízesíthető.

e) A Topinambur vagy csicsókapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

15.    Vodka

a) A vodka olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból gyártott szeszes ital, amelyet élesztővel való erjesztés útján:

i. burgonyából és/vagy gabonafélékből; vagy

ii. más mezőgazdasági nyersanyagból nyernek,

és amelyet úgy párolnak le és/vagy rektifikálnak, hogy a felhasznált nyersanyagok és az erjesztés során képződött melléktermékek érzékszervi jellemzőit szelektíven csökkentik.

A különleges érzékszervi jellemzők elérése érdekében ezt az eljárást ismételt lepárlás és/vagy megfelelő technológiai segédanyagokkal történő kezelés követheti, ideértve az aktív faszénnel történő kezelést.

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol esetében az egyéb összetevők maximális szintjének meg kell felelnie az I. mellékletben az etil-alkoholra meghatározottakkal, kivéve a metanol-tartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Kizárólag olyan természetes aromaanyagok adhatók hozzá, amelyek jelen vannak az erjesztett nyersanyagokból nyert párlatban. Ezenkívül a domináns íztől eltérő, különleges érzékszervi jellemzők is kialakíthatók a termékben.

d) A nem kizárólag az a) pont i. alpontjában felsorolt nyersanyagokból készített vodka megnevezése, kiszerelése vagy címkézése fel kell, hogy tüntesse a „készült …-ból/ből” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt alapanyagok megnevezése egészít ki. A címkézés a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik.

16.    Kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével)

a) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) olyan szeszes ital:

▼C1

i. amelyet a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítanak elő, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak és/vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;

▼M6

ii. amelyet a következő gyümölcsökből vagy bogyókból nyernek:

 földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

 szamóca (Fragaria spp.),

 fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

 málna (Rubus idaeus L.),

 vörös ribiszke (Ribes rubrum L.),

 fehér ribiszke (Ribes niveum Lindl.),

 fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

 kökény (Prunus spinosa L.),

 madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

 kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

 magyal (Ilex aquifolium és Ilex cassine L.),

 barkóca berkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),

 fekete bodza (Sambucus nigra L.),

 egres (Ribes uva-crispa L., szinonima: Ribes grossularia),

 tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus L.),

 vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.),

 cserjés áfonya (Vaccinium corymbosum L.),

 homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

 csipkebogyó (Rosa canina L.),

 törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

 mámorka (Empetrum nigrum L.),

 sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

 közönséges mirtusz (Myrtus communis L.),

 banán (Musa spp.),

 marakuja, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis Sims),

 ambarella (Spondias dulcis Sol. ex Parkinson),

 mombinszilva (Spondias mombin L.),

 közönséges dió (Juglans regia L.),

 közönséges mogyoró (Corylus avellana L.),

 szelídgesztenye (Castanea sativa L.),

 citrusfélék (Citrus spp. L.),

 fügekaktusz (Opuntia ficus-indica).

▼B

b) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) nem ízesíthető.

d) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) címkézése és kiszerelése tekintetében a „kivonatolással és lepárlással nyert” szavakat a „Párlat (előtte a gyümölcs nevével)” szavakkal megegyező típusú, méretű és színű betűkkel és ugyanabban a mezőben kell feltüntetni a megnevezés, a címkézés és a kiszerelés során, illetve üvegek esetén, az elülső címkén.

17.    Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével)

a) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) olyan szeszes ital, amelyet ►C1  a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában ◄ felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással nyernek.

b) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) nem ízesíthető.

18.    Tárnicspárlat

a) A tárnicspárlat olyan tárnics desztillátumból készült szeszes ital, amelyet erjesztett tárnicsgyökérből állítanak elő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül.

b) A tárnicspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A tárnicspárlat nem ízesíthető.

19.    Borókaízesítésű szeszes italok

a) A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy gabonaszesz és/vagy gabonapárlat borókabogyóval (Juniperus communis L. és/vagy Juniperus oxicedrus L.) való ízesítésével nyernek.

b) A borókaízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

▼M1

c) Egyéb, az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok, és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények, és/vagy egyéb, az aromát adó növények vagy azok részei használhatók kiegészítésként, de a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük.

▼B

d) A borókaízesítésű szeszes italok viselhetik a Wacholder vagy genebra kereskedelmi megnevezéseket.

20.    Gin

a) A gin olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet érzékszervileg megfelelő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) való ízesítésével állítanak elő.

b) A gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

▼M1

c)  Gin készítéséhez kizárólag az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók, hogy annak ízében a borókaíz domináljon.

▼M5

d) A „gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt.

▼B

21.    Desztillált gin

a) A desztillált gin:

i. olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet kizárólag érzékszervileg megfelelő, eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú, megfelelő minőségű mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval (Juniperus communis L.) és más természetes növényekkel együtt, a hagyományosan a ginhez használt kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyernek, feltéve, hogy a borókaíz domináns marad; vagy

▼M1

ii. az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal keverik; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.

▼B

b) A desztillált gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az olyan gin, amelyet eszenciáknak vagy aromáknak a mezőgazdasági etil-alkoholhoz történő egyszerű hozzáadásával nyernek, nem desztillált gin.

▼M5

d) A „desztillált gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt.

▼B

22.    London gin

a) A London gin a desztillált gin egyik fajtája:

i. amelyet kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból nyernek, amelynek maximális metanol-tartalma nem haladja meg az 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva, valamint amelynek ízét kizárólag az etil-alkoholnak a felhasznált természetes növények jelenlétében, hagyományos kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik;

ii. amelynek az így kapott desztillátuma legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkezik;

iii. ha további mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak hozzá, annak összhangban kell lennie az I. melléklet 1. pontjában felsorolt jellemzőkkel, de a maximális metanol-tartalom nem haladhatja meg a 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. amely a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt, valamint amely színezőanyagokat sem tartalmaz;

v. amely nem tartalmaz vízen kívül semmilyen más hozzáadott összetevőt.

b) A London gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A „London gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel.

23.    Köményízesítésű szeszes italok

a) A köményízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

b) A köményízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

▼M1

c) Az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradnia.

▼B

24.    Akvavit vagy aquavit

▼M6

a) Az akvavit vagy aquavit olyan kömény- és/vagy kapormag-ízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával állítanak elő, és növényi vagy fűszerdesztillátummal ízesítenek.

▼B

b) Az akvavit vagy aquavit minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

▼M1

c) Az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyéb természetes aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de az italok ízét főként a kömény- (Carum carvi L.) és/vagy a kapormag (Anethum graveolens L.) párlatának íze adja, esszenciális olajok használata tilos.

▼B

d) Az ízben nem szabad a keserű anyagoknak dominálniuk; a szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 g/100 ml lehet.

25.    Ánizsízesítésű szeszes italok

a) Az ánizsízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum Hook f.), ánizs (Pimpinella anisum L.), ánizskapor (Foeniculum vulgare Mill.) természetes kivonatával való ízesítésével nyernek, de lehet használni más olyan növényt is, amelynek ugyanilyen főbb aromaanyagai vannak, a következő eljárások valamelyikének vagy azok együttes alkalmazásával:

i. kivonatolás és/vagy lepárlás;

ii. az alkohol újradesztillálása az előzőekben leírt növények magvainak vagy más részeinek jelenlétében;

iii. ánizsízesítésű növények természetes kivonatának hozzáadása.

b) Az ánizsízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) Az ánizsízesítésű szeszes italok előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) Használható más növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.

26.    Pastis

a) A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza spp.) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a „kalkünok” néven ismert színezőanyagok is, valamint a glycyrrhizasav is, amelynek minimális és maximális szintje 0,05 , illetve 0,5 gramm lehet literenként.

b) A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c) A pastis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A pastis invertcukorban kifejezett cukortartalma kevesebb mint 100 g/l, valamint minimális és maximális anetol-szintje 1,5 , illetve 2 g/l.

27.    Pastis de Marseille

a) A pastis de Marseille olyan pastis, amelynek anetol-tartalma 2 g/l.

b) A pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.

c) A pastis de Marseille előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

28.    Anis

a) Az anis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes íze kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum L.) és/vagy csillagánizsból (Illicium verum Hook f.) és/vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare Mill.) származik.

b) Az anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Az anis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

29.    Desztillált anis

a) A desztillált anis olyan anis, amely a 28. kategória a) pontjában említett magvak – és a földrajzi árujelzők esetében masztix és egyéb aromás magvak, növények vagy gyümölcsök – jelenlétében desztillált alkoholt tartalmaz, és a desztillált anis alkoholtartalmának legalább 20 %-a ebből az alkoholból származik.

b) A desztillált anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) A desztillált anis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

30.    Keserű ízű szeszes italok vagy bitter

▼M1

a) Elsődlegesen keserű ízű szeszes italok vagy keserűk, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.

▼B

b) A keserű ízű szeszes italok vagy bitter minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A keserű ízű szeszes italokat „amer” vagy „bitter” néven is lehet értékesíteni egy másik kifejezéssel együtt vagy anélkül.

31.    Ízesített vodka

a) Az ízesített vodka olyan vodka, amelyhez a nyersanyagok ízétől eltérő domináns ízt adtak.

b) Az ízesített vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az ízesített vodka édesíthető, elegyíthető, ízesíthető, érlelhető vagy színezhető.

d) Az ízesített vodka értékesíthető a vodka szóval együtt bármilyen domináns íz neve alatt is.

32.    Likőr

a) A likőr olyan szeszes ital:

i. amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve:

 az olyan cseresznye/meggylikőr esetén, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznye/meggypárlatból származik, 70 g/l,

 a tárnicsból vagy hasonló gyökerekből, mint egyetlen aromaanyagból készült tárnicslikőr vagy hasonló likőrök esetén 80 g/l,

 egyéb esetekben 100 g/l;

▼M8

ii. amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital vagy az ezek valamilyen keverékének felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

▼B

b) A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) Likőrök készítéséhez az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett. Mindazonáltal kizárólag az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett a következőkben felsorolt likőrök készítéséhez:

▼C2

i. Gyümölcslikőrök:

 feketeribiszke,

 cseresznye/meggy,

 málna,

 faeper,

 fekete áfonya,

 citrusfélék,

 törpemálna,

 sarkvidéki szeder,

 tőzegáfonya,

 vörösáfonya,

 ezüsttövis,

 ananász;

ii. növényi likőrök:

 menta,

 tárnics,

 ánizs,

 üröm,

 gyógybalzsam.

d) A Közösségben előállított likőrök kiszerelésében a következő összetett kifejezések használhatók, ha a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt a bevett gyártási módszerekre való utalás érdekében használják fel:

  prune brandy,

  orange brandy,

  apricot brandy,

  cherry brandy,

  solbaerrom, feketeribizli-rumként is ismert.

E likőrök címkézése és kiszerelése tekintetében az összetett kifejezést egy sorban, azonos típusú és színű, egyforma betűkkel kell feltüntetni a címkén, valamint a „likőr” kifejezést az összetett kifejezés közvetlen közelében és annak betűtípusától nem kisebb betűkkel kell megjeleníteni. Ha az alkohol nem a feltüntetett szeszes italból származik, a címkén fel kell tüntetni annak eredetét az összetett kifejezéssel és a „likőr” szóval azonos mezőben vagy a mezőgazdasági alkohol típusának feltüntetésével vagy a „mezőgazdasági alkohol” kifejezés oly módon történő feltüntetésével, hogy azt minden esetben megelőzi a „-ból/-ből készült”, illetve a „felhasználásával készült” kifejezés.

33.    Crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével)

a) A crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag – kivéve tejtermékek – nevével) olyan likőrök, amelyek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b) A crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok ezen szeszes italra is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

34.    Crème de cassis

a) A crème de cassis olyan feketeribiszke-likőr, amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma legalább 400 g/l.

b) A crème de cassis minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a crème de cassis esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

35.    Guignolet

a) A guignolet a cseresznye mezőgazdasági etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőr.

b) A guignolet minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a guignolet esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

36.    Punch au rhum

a) A punch au rhum olyan likőr, amelynek az alkoholtartalma kizárólag rumból származik.

b) A punch au rhum minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a punch au rhum esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

37.    Sloe gin

a) A sloe gin olyan likőr, amelyet kökény ginnel történő kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával.

b) A sloe gin minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c) A sloe gin előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

▼M7

37a.    „Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán

A Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán olyan szeszes ital:

a) amelyben a kökény íz dominál, és amelyet a mezőgazdasági eredetű kökény (Prunus spinosa) etilalkohollal történő kivonatolásával állítottak elő, természetes ánizskivonat és/vagy ánizspárlat hozzáadásával;

b) amelynek minimális alkoholtartalma 25 % (V/V);

c) amelynek előállításához a késztermékben literenként legalább 125 gramm mennyiségű kökény gyümölcsöt használták fel;

d) amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma a késztermékben literenként 80 és 250 gramm között van;

e) amelynek érzékszervi jellemzői közül a színét és az ízét kizárólag a felhasznált gyümölcs és az ánizs biztosíthatja.

A „Pacharán” megnevezés csak akkor használható kereskedelmi megnevezésként, ha a termék Spanyolországban készült. Amennyiben az ital Spanyolországon kívül készült, a „Pacharán” megnevezést csak a „Kökényízesítésű szeszes ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni, és azt az alábbi meghatározásnak kell követnie: „előállítás helye: …”, amelyet az előállító tagállam vagy harmadik ország megnevezése követ.

▼B

38.    Sambuca

a) A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely:

i. ánizs (Pinpinella anisum L.), csillagánizs (Illiciure verum L.) vagy más aromanövények párlatát tartalmazza;

ii. minimum 350 g/l, invertcukorban kifejezett cukortartalommal rendelkezik;

iii. legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l természetes anetoltartalommal rendelkezik.

b) A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a sambuca esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

39.    Maraschino, marrasquino vagy maraskino

a) A maraschino, marrasquino vagy maraskino olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg marascacseresznye párlata adja, vagy amelyet cseresznyének, cseresznyerészeknek mezőgazdasági eredetű alkohollal való kivonatolásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b) A maraschino, marrasquino vagy maraskino minimális alkoholtartalma 24 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a maraschino, marrasquino vagy maraskino esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

40.    Nocino

a) A nocino olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió (Juglans regia L.) kivonatolásával és/vagy lepárlásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 100 g/l.

b) A nocino minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a nocino esetében is alkalmazandók.

d) A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

41.    Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat

a) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, párlatból és/vagy szeszből állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként.

b) A 2. cikk (1) bekezdés c) pontjától eltérve a tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat minimális alkoholtartalma 14 térfogatszázalék.

▼M1

c) Kizárólag az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy ugyanazon rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használata engedélyezett tojáslikőr, advocaat, avocat vagy advokat készítéséhez.

▼B

42.    Tojásos likőr

a) A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, párlatból és/vagy szeszből állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.

b) A tojásos likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A tojásos likőr előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

43.    Mistrà

a) A mistrà olyan színtelen, ánizs- vagy természetes anetol-ízesítésű szeszes ital, amely:

i. legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l anetol-tartalommal rendelkezik;

ii. aromanövények párlatát is tartalmazhatja;

iii. nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

b) A mistrà minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék, maximális alkoholtartalma pedig 47 térfogatszázalék.

c) A mistrà előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagokat és aromakészítményeket lehet felhasználni.

44.    Väkevä glögi vagy Spritglögg

▼M1

a) A väkevä glögi vagy spritglögg a szeszes ital, amelyet szegfűszeg-és/vagy fahéjaromával aromatizált mezőgazdasági eredetű etilalkoholból a következő eljárások valamelyikével állítanak elő: alkohol macerálása és/vagy desztillációja, újradesztillációja a fent meghatározott növények részeinek jelenléte mellett, az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása vagy e módszerek kombinációja.

▼B

b) A Väkevä glögi vagy Spritglögg minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

▼M1

c) Az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és h) pontjában meghatározott egyéb aromák, aromaanyagok és aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de az adott fűszerek ízének dominánsnak kell maradnia.

▼B

d) A végtermék bor- vagy bortermék-tartalma nem haladhatja meg az 50 %-ot.

45.    Berenburg vagy Beerenburg

a) A Berenburg vagy Beerenburg olyan szeszes ital, amely:

i. mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készül;

ii. gyümölcsök vagy növények vagy azok részei kivonatolásával;

iii. tárkonygyökér (Gentiana lutea L.), borókabogyó (Juniperus communis L.) és babérlevél (Laurus nobilis L.) speciális aromapárlatát tartalmazza;

iv. színében a világostól a sötétbarnáig terjedhet;

v. invertcukorban kifejezve legfeljebb 20 g/l cukortartalomig édesíthető.

b) A Berenburg vagy Beerenburg minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) A Berenburg vagy Beerenburg előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

46.    Méznektár vagy mézsör

a) A méznektár vagy mézsör olyan szeszes ital, amelyet erjesztett mézcefre, valamint mézpárlat és/vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan keverékének ízesítésével állítanak elő, amely legalább 30 térfogatszázalék erjesztett mézcefrét tartalmaz.

b) A méznektár vagy mézsör minimális alkoholtartalma 22 térfogatszázalék.

c) A méznektár vagy mézsör előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A méznektár vagy mézsör kizárólag mézzel édesíthető.

Egyéb szeszes italok

1. A Rum-Verschnitt Németországban gyártott, rum és alkohol keverésével nyert szeszes ital, amely keverés eredményeként a végtermék alkoholtartalmának legalább 5 %-ának rumból kell származnia. A Rum-Verschnitt minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék. A Rum-Verschnitt termék címkézése és kiszerelése tekintetében a megnevezésben, a kiszerelésben és a címkézés során a „Verschnitt” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni, mint a „Rum” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetén az elülső címkén. Ha e terméket a német piacon kívül értékesítik, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén.

2. A slivovice a Cseh Köztársaságban gyártott olyan termék, amelyet úgy nyernek, hogy a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz egy maximum 30 térfogatszázaléknyi mezőgazdasági etil-alkoholt adnak. Ezt a terméket „szeszes ital”-ként kell meghatározni és az elülső címként ugyanabban a mezőben használható a slivovice név is. Ha a cseh slivovice-t a Közösségben forgalmazzák, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén. E rendelkezés nem érinti a slivovice név használatát a 9. kategória szerinti gyümölcspárlatokra.

▼M9




III. MELLÉKLET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK



Termékkategória

Földrajzi árujelző

Származási ország (a pontos földrajzi származást a műszaki dokumentáció tartalmazza)

1.  Rum

 

Rhum de la Martinique

Franciaország

Rhum de la Guadeloupe

Franciaország

Rhum de la Réunion

Franciaország

Rhum de la Guyane

Franciaország

Rhum de sucrerie de la Baie du Galion

Franciaország

Rhum des Antilles françaises

Franciaország

Rhum des départements français d'outre-mer

Franciaország

Rum da Madeira

Portugália

Ron de Guatemala

Guatemala

2.  Whisky/Whiskey

 

Scotch Whisky

Egyesült Királyság (Skócia)

Irish Whiskey/Uisce Beatha Eireannach/Irish Whisky (1)

Írország

Whisky breton/Whisky de Bretagne

Franciaország

Whisky alsacien/Whisky d'Alsace

Franciaország

3.  Gabonapárlat

 

Korn/Kornbrand

Németország, Ausztria, Belgium (német nyelvű közösség)

Münsterländer Korn/Kornbrand

Németország

Sendenhorster Korn/Kornbrand

Németország

Emsländer Korn/Kornbrand

Németország

Haselünner Korn/Kornbrand

Németország

Hasetaler Korn/Kornbrand

Németország

Samanė

Litvánia

4.  Borpárlat

 

►M11  Eau-de-vie de Cognac/Eau-de-vie des Charentes/Cognac ◄

(A „Cognac” elnevezést kiegészíthetik a következő kifejezések:

— Fine

— Grande Fine Champagne

— Grande Champagne

— Petite Fine Champagne

— Petite Champagne

— Fine Champagne

— Borderies

— Fins Bois

— Bons Bois)

Franciaország

Fine Bordeaux

Franciaország

Fine de Bourgogne

Franciaország

Armagnac

(Az „Armagnac” elnevezést kiegészíthetik a következő kifejezések:

— Bas-Armagnac

— Haut-Armagnac

— Armagnac-Ténarèze

— Blanche Armagnac)

Franciaország

Eau-de-vie de vin de la Marne

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire du Bugey

Franciaország

Eau-de-vie de vin des Côtes-du-Rhône

Franciaország

►M11  Eau-de-vie de Faugères ◄

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire du Languedoc

Franciaország

Aguardente de Vinho Douro

Portugália

Aguardente de Vinho Ribatejo

Portugália

Aguardente de Vinho Alentejo

Portugália

Aguardente de Vinho da Região dos Vinhos Verdes

Portugália

Aguardente de Vinho Lourinhã

Portugália

Сунгурларска гроздова ракия/Гроздова ракия от Сунгурларе/Sungurlarska grozdova rakya/Grozdova rakya from Sungurlare

Bulgária

Сливенска перла (Сливенска гроздова ракия/Гроздова ракия от Сливен)/Slivenska perla (Slivenska grozdova rakya/Grozdova rakya from Sliven)

Bulgária

Стралджанска Мускатова ракия/Мускатова ракия от Стралджа/Straldjanska Muscatova rakya/Muscatova rakya from Straldja

Bulgária

Поморийска гроздова ракия/Гроздова ракия от Поморие/Pomoriyska grozdova rakya/Grozdova rakya from Pomorie

Bulgária

Бургаска Мускатова ракия/Мускатова ракия от Бургас/Bourgaska Muscatova rakya/Muscatova rakya from Bourgas

Bulgária

Сухиндолска гроздова ракия/Гроздова ракия от Сухиндол/Suhindolska grozdova rakya/Grozdova rakya from Suhindol

Bulgária

Карловска гроздова ракия/Гроздова Ракия от Карлово/Karlovska grozdova rakya/Grozdova Rakya from Karlovo

Bulgária

Vinars Târnave

Románia

Vinars Vaslui

Románia

Vinars Murfatlar

Románia

Vinars Vrancea

Románia

Vinars Segarcea

Románia

5.  Brandy/Weinbrand

 

Brandy de Jerez

Spanyolország

Brandy del Penedés

Spanyolország

Brandy italiano

Olaszország

Deutscher Weinbrand

Németország

Wachauer Weinbrand

Ausztria

Pfälzer Weinbrand

Németország

6.  Törkölypárlat

 

Marc de Champagne/Eau-de-vie de marc de Champagne

Franciaország

Marc de Bourgogne/Eau-de-vie de marc de Bourgogne

Franciaország

►M11  Marc du Bugey ◄

Franciaország

►M11  Marc de Savoie ◄

Franciaország

Marc des Côtes-du-Rhône/Eau-de-vie de marc des Côtes du Rhône

Franciaország

►M11  Marc de Provence ◄

Franciaország

►M11  Marc du Languedoc ◄

Franciaország

►M11  Marc d'Alsace Gewurztraminer ◄

Franciaország

Marc d'Auvergne

Franciaország

Marc du Jura

Franciaország

Aguardente Bagaceira Bairrada

Portugália

Aguardente Bagaceira Alentejo

Portugália

Aguardente Bagaceira da Região dos Vinhos Verdes

Portugália

Orujo de Galicia

Spanyolország

Grappa

Olaszország

Grappa di Barolo

Olaszország

Grappa piemontese/Grappa del Piemonte

Olaszország

►M11  Grappa lombarda/Grappa della Lombardia ◄

Olaszország

Grappa trentina/Grappa del Trentino

Olaszország

Grappa friulana/Grappa del Friuli

Olaszország

Grappa veneta/Grappa del Veneto

Olaszország

Südtiroler Grappa/Grappa dell'Alto Adige

Olaszország

Grappa siciliana/Grappa di Sicilia

Olaszország

Grappa di Marsala

Olaszország

►M11  Τσικουδιά/Tsikoudia/Τσίπουρο/Tsipouro ◄

Görögország

Τσικουδιά Κρήτης/Tsikoudia of Crete

Görögország

Τσίπουρο Μακεδονίας/Tsipouro of Macedonia

Görögország

Τσίπουρο Θεσσαλίας/Tsipouro of Thessaly

Görögország

Τσίπουρο Τυρνάβου/Tsipouro of Tyrnavos

Görögország

Ζιβανία/Τζιβανία/Ζιβάνα/Zivania

Ciprus

Törkölypálinka

Magyarország

9.  Gyümölcspárlat

 

Schwarzwälder Kirschwasser

Németország

Schwarzwälder Mirabellenwasser

Németország

Schwarzwälder Williamsbirne

Németország

Schwarzwälder Zwetschgenwasser

Németország

Fränkisches Zwetschgenwasser

Németország

Fränkisches Kirschwasser

Németország

Fränkischer Obstler

Németország

Mirabelle de Lorraine

Franciaország

Kirsch d'Alsace

Franciaország

Quetsch d'Alsace

Franciaország

Framboise d'Alsace

Franciaország

Mirabelle d'Alsace

Franciaország

Kirsch de Fougerolles

Franciaország

Südtiroler Williams/Williams dell'Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Marille/Marille dell'Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Kirsch/Kirsch dell'Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Zwetschgeler/Zwetschgeler dell'Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Obstler/Obstler dell'Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Gravensteiner/Gravensteiner dell'Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Golden Delicious/Golden Delicious dell'Alto Adige

Olaszország

Williams friulano/Williams del Friuli

Olaszország

Sliwovitz del Veneto

Olaszország

Sliwovitz del Friuli-Venezia Giulia

Olaszország

Distillato di mele trentino/Distillato di mele del Trentino

Olaszország

Williams trentino/Williams del Trentino

Olaszország

Sliwovitz trentino/Sliwovitz del Trentino

Olaszország

Aprikot trentino/Aprikot del Trentino

Olaszország

Medronho do Algarve

Portugália

Kirsch Friulano/Kirschwasser Friulano

Olaszország

Kirsch Trentino/Kirschwasser Trentino

Olaszország

Kirsch Veneto/Kirschwasser Veneto

Olaszország

Wachauer Marillenbrand

Ausztria

Szatmári Szilvapálinka

Magyarország

Kecskeméti Barackpálinka

Magyarország

Békési Szilvapálinka

Magyarország

Szabolcsi Almapálinka

Magyarország

Gönci Barackpálinka

Magyarország

Pálinka

Magyarország,

Ausztria (kizárólag a következő tartományokban előállított barackpárlatok esetében: Alsó-Ausztria, Burgenland, Stájerország, Bécs)

Újfehértói meggypálinka

Magyarország

Brinjevec

Szlovénia

Dolenjski sadjevec

Szlovénia

Троянска сливова ракия/Сливова ракия от Троян/Troyanska slivova rakya/Slivova rakya from Troyan

Bulgária

Ловешка сливова ракия/Сливова ракия от Ловеч/Loveshka slivova rakya/Slivova rakya from Lovech

Bulgária

Pălincă

Románia

Țuică Zetea de Medieșu Aurit

Románia

Țuică de Argeș

Románia

Horincă de Cămârzana

Románia

Hrvatska loza

Horvátország

Hrvatska stara šljivovica

Horvátország

Slavonska šljivovica

Horvátország

Pisco (2)

Peru

10.  Almaborpárlat és körteborpárlat

 

Calvados

Franciaország

Calvados Pays d'Auge

Franciaország

Calvados Domfrontais

Franciaország

Eau-de-vie de cidre de Bretagne

Franciaország

Eau-de-vie de cidre de Normandie

Franciaország

Eau-de-vie de poiré de Normandie

Franciaország

Eau-de-vie de cidre du Maine

Franciaország

Aguardiente de sidra de Asturias

Spanyolország

Somerset Cider Brandy (3)

Egyesült Királyság

15.  Vodka

 

Svensk Vodka/Swedish Vodka

Svédország

Suomalainen Vodka/Finsk Vodka/Vodka of Finland

Finnország

Polska Wódka/Polish Vodka

Lengyelország

Originali lietuviška degtinė/Original Lithuanian vodka

Litvánia

Estonian vodka

Észtország

17.  Geist

 

Schwarzwälder Himbeergeist

Németország

18.  Tárnicspárlat

 

Bayerischer Gebirgsenzian

Németország

Südtiroler Enzian/Genziana dell'Alto Adige

Olaszország

Genziana trentina/Genziana del Trentino

Olaszország

19.  Borókaízesítésű szeszes italok

 

Genièvre/Jenever/Genever

Belgium, Hollandia, Franciaország (Nord (59) és Pas-de-Calais (62) megye), Németország (Észak-Rajna- Vesztfália és Alsó- Szászország tartomány)

Genièvre de grains/Graanjenever/Graangenever

Belgium, Hollandia és Franciaország (Nord (59) és Pas-de-Calais (62) megye)

Jonge jenever/jonge genever

Belgium, Hollandia

Oude jenever/oude genever

Belgium, Hollandia

Hasseltse jenever/Hasselt

Belgium (Hasselt, Zonhoven, Diepenbeek)

Balegemse jenever

Belgium (Balegem)

O' de Flander-Oost-Vlaamse Graanjenever

Belgium (Kelet-Flandria)

Peket-Pekêt/Peket-Pékêt de Wallonie

Belgium (Vallon Régió)

►M11  Genièvre Flandre Artois ◄

Franciaország (Nord (59) és Pas-de-Calais (62) megye)

Ostfriesischer Korngenever

Németország

Steinhäger

Németország

Gin de Mahón

Spanyolország

Vilniaus Džinas/Vilnius Gin

Litvánia

Spišská borovička

Szlovákia

24.  Akvavit/aquavit

 

Svensk Aquavit/Svensk Akvavit/Swedish Aquavit

Svédország

25.  Ánizsízesítésű szeszes italok

 

Anís Paloma Monforte del Cid

Spanyolország

Hierbas de Mallorca

Spanyolország

Hierbas Ibicencas

Spanyolország

Chinchón

Spanyolország

Janeževec

Szlovénia

29.  Desztillált Anis

 

Ouzo/Ούζο

Ciprus, Görögország

Ούζο Μυτιλήνης/Ouzo of Mitilene

Görögország

Ούζο Πλωμαρίου/Ouzo of Plomari

Görögország

Ούζο Καλαμάτας/Ouzo of Kalamata

Görögország

Ούζο Θράκης/Ouzo of Thrace

Görögország

Ούζο Μακεδονίας/Ouzo of Macedonia

Görögország

30.  Keserű ízű szeszes italok/bitter

 

Rheinberger Kräuter

Németország

Trejos devynerios

Litvánia

Slovenska travarica

Szlovénia

31.  Ízesített vodka

 

Herbal vodka from the North Podlasie Lowland aromatised with an extract of bison grass/Wódka ziołowa z Niziny Północnopodlaskiej aromatyzowana ekstraktem z trawy żubrowej

Lengyelország

Polska Wódka/Polish Vodka (4)

Lengyelország

Originali lietuviška degtinė/Original Lithuanian vodka (4)

Litvánia

32.  Likőr

 

Berliner Kümmel

Németország

Hamburger Kümmel

Németország

Münchener Kümmel

Németország

Chiemseer Klosterlikör

Németország

Bayerischer Kräuterlikör

Németország

Irish Cream (5)

Írország

Palo de Mallorca

Spanyolország

Mirto di Sardegna

Olaszország

Liquore di limone di Sorrento

Olaszország

Liquore di limone della Costa d'Amalfi

Olaszország

Genepì del Piemonte

Olaszország

Genepì della Valle d'Aosta

Olaszország

Benediktbeurer Klosterlikör

Németország

Ettaler Klosterlikör

Németország

Ratafia de Champagne

Franciaország

Ratafia catalana

Spanyolország

Suomalainen Marjalikööri/Suomalainen Hedelmälikööri/Finsk Bärlikör/Finsk Fruktlikör/Finnish berry liqueur/Finnish fruit liqueur

Finnország

Mariazeller Magenlikör

Ausztria

Steinfelder Magenbitter

Ausztria

Wachauer Marillenlikör

Ausztria

Jägertee/Jagertee/Jagatee

Ausztria

Hüttentee

Németország

Polish Cherry

Lengyelország

Karlovarská Hořká

Cseh Köztársaság

Pelinkovec

Szlovénia

Blutwurz

Németország

Cantueso Alicantino

Spanyolország

Licor café de Galicia

Spanyolország

Licor de hierbas de Galicia

Spanyolország

►M11  Génépi des Alpes/Genepì delle Alpi ◄

Franciaország, Olaszország

Μαστίχα Χίου/Masticha of Chios

Görögország

Κίτρο Νάξου/Kitro of Naxos

Görögország

Κουμκουάτ Κέρκυρας/Koum Kouat of Corfu

Görögország

Τεντούρα/Tentoura

Görögország

Poncha da Madeira

Portugália

Hrvatski pelinkovac

Horvátország

34.  Crème de cassis

 

Cassis de Bourgogne

Franciaország

Cassis de Dijon

Franciaország

Cassis de Saintonge

Franciaország

37a.  Kökényízesítésű szeszes ital vagy Pacharán

Pacharán navarro

Spanyolország

39.  Maraschino/Marrasquino/Maraskino

Zadarski maraschino

Horvátország

40.  Nocino

 

Nocino di Modena

Olaszország

Orehovec

Szlovénia

Más szeszes ital

 

Pommeau de Bretagne

Franciaország

Pommeau du Maine

Franciaország

Pommeau de Normandie

Franciaország

Svensk Punsch/Swedish Punch

Svédország

Inländerrum

Ausztria

Bärwurz

Németország

Aguardiente de hierbas de Galicia

Spanyolország

Aperitivo Café de Alcoy

Spanyolország

Herbero de la Sierra de Mariola

Spanyolország

Königsberger Bärenfang

Németország

Ostpreußischer Bärenfang

Németország

Ronmiel de Canarias

Spanyolország

Genièvre aux fruits/Vruchtenjenever/Jenever met vruchten/Fruchtgenever

Belgium, Hollandia, Németország (Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó- Szászország tartomány)

Domači rum

Szlovénia

Irish Poteen/Irish Poitín

►M11  Írország (6)  ◄

Trauktinė

Litvánia

Trauktinė Palanga

Litvánia

Trauktinė Dainava

Litvánia

Hrvatska travarica

Horvátország

(1)   Az Irish Whiskey/Uisce Beatha Eireannach/Irish Whisky földrajzi árujelző az Írországban és az Észak-Írországban előállított whiskyre/whiskeyre terjed ki.

(2)   A Pisco földrajzi árujelzés e rendelkezés szerinti oltalma nem érinti a Pisco névnek az Unió és Chile közötti 2002-es társulási megállapodás szerint oltalom alatt álló, Chiléből származó termékek esetében történő használatát.

(3)   A Somerset Cider Brandy földrajzi árujelzőt a „cider spirit” (almaborpárlat) kereskedelmi megnevezésnek kell kísérnie.

(4)   E termék címkéjén fel kell tüntetni a „flavoured vodka” (ízesített vodka) kereskedelmi megnevezést. Az „ízesített” jelző helyett használható a domináns íz megjelölése.

(5)   Az Irish Cream földrajzi árujelző az Írországban és Észak-Írországban előállított megfelelő likőrre is vonatkozik.

(6)   Az „Irish Poteen/Irish Poitín” földrajzi árujelző az Írországban és az Észak-Írországban előállított megfelelő szeszes italra terjed ki.



( 1 ) HL L 354., 2008.12.31., 34. o.

( 2 ) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel módosított rendelet.

( 3 ) HL L 40., 1989.2.11., 1. o. A 92/10/EGK tanácsi határozattal (HL L 6., 1992.1.11., 35. o.) módosított irányelv.

( 4 ) HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb az 1891/2006/EK rendelettel (HL L 386., 2006.12.29., 14. o.) módosított rendelet.

( 5 ) 1992. július 20-i 2009/92/EGK bizottsági rendelet a szeszes italok, ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített borászati termékek előállításához használt mezőgazdasági eredetű etil-alkohol analízisére vonatkozó közösségi módszerek meghatározásáról (HL L 203., 1992.7.21., 10. o.).

( 6 ) 1994. június 1-jei 1267/94/EK bizottsági rendelet az Európai Unió és harmadik országok között létrejött, egyes szeszes italok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások alkalmazásáról (HL L 138., 1994.6.2., 7. o.). Az 1434/97/EK rendelettel (HL L 196., 1997.7.24., 56. o.) módosított rendelet.

( 7 ) 2000. december 19-i 2870/2000/EK rendelet a szeszes italok elemzésére vonatkozó közösségi referencia-módszerek megállapításáról (HL L 333., 2000.12.29., 20. o.). A 2091/2002/EK rendelettel (HL L 322., 2002.11.27., 11. o.) módosított rendelet.

( 8 ) HL L 10., 2002.1.12., 53. o.

( 9 ) HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

( 10 ) HL L 229., 1980.8.30., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

( 11 ) HL L 330., 1998.12.5., 32. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

( 12 ) HL L 237., 1994.9.10., 13. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

Top