Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02006R0166-20090807

    Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete ( 2006. január 18. ) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/166/2009-08-07

    2006R0166 — HU — 07.08.2009 — 001.002


    Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

    ►B

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 166/2006/EK RENDELETE

    (2006. január 18.)

    az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

    (EGT vonatkozású szöveg)

    (HL L 033, 2006.2.4., 1. o)

    Módosította:

     

     

    Hivatalos Lap

      No

    page

    date

    ►M1

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 596/2009/EK RENDELETE (2009. június 18.)

      L 188

    14

    18.7.2009


    Helyesbítette:

    ►C1

    Helyesbítés, HL L 149, 16.6.2015, o 23  (166/2006)




    ▼B

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 166/2006/EK RENDELETE

    (2006. január 18.)

    az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról

    (EGT vonatkozású szöveg)



    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

    tekintettel a Bizottság javaslatára,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

    a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

    a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 2 ),

    mivel:

    (1)

    Az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 3 ) által elfogadott hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megköveteli egyrészről a környezet állapotáról és tendenciáiról az állampolgárok részére hozzáférhető információ nyújtásának támogatását a társadalmi, gazdasági és egészségügyi tendenciákkal kapcsolatban, másrészről a környezeti tudatosság általános növelésének támogatását.

    (2)

    A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ–EGB egyezmény (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény), amelyet az Európai Közösség 1998. június 25-én írt alá, elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső fokon a jobb környezethez.

    (3)

    A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások (a továbbiakban: PRTR-ek) költséghatékony eszközök a környezeti teljesítmény javításának elősegítésére, a szennyező anyagok kibocsátására és a szennyező anyagok és hulladékok telephelyről történő elszállítására vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására, valamint arra, hogy felhasználják őket a tendenciák nyomon követésében, a szennyezés csökkentése terén elért előrehaladás bemutatásában, bizonyos nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés ellenőrzésében, a prioritások meghatározásában, illetve az elért előrehaladás közösségi és nemzeti környezeti politikákon és programokon keresztüli értékelésében.

    (4)

    Az integrált és koherens PRTR megbízható adatbázist nyújt a nyilvánosságnak, a szakmának, tudósoknak, biztosítótársaságoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és egyéb döntéshozóknak az összehasonlításokhoz és a jövőbeni döntésekhez környezeti ügyekben.

    (5)

    2003. május 21-én az Európai Közösség aláírta a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ–EGB jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A közösségi jog rendelkezéseinek összhangban kell lenniük e jegyzőkönyvvel, annak a Közösség általi megkötése céljából.

    (6)

    A 2000/479/EK bizottsági határozat ( 4 ) létrehozta az európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartást (a továbbiakban: EPER). A jegyzőkönyv ugyanazokra az elvekre épül, mint az EPER, de túlmutat azon azáltal, hogy a jelentéstétel több szennyező anyagra és több tevékenységre, valamint a földtani közegbe történő kibocsátásra, a diffúz forrásokból eredő kibocsátásra és a telephelyről történő elszállításra is kiterjed.

    (7)

    Az Európai PRTR által kitűzött célokat csak akkor lehet elérni, ha az adatok megbízhatók és összevethetők. Ezért szükséges az adatgyűjtési és átviteli rendszerek megfelelő harmonizálása az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében. A jegyzőkönyvvel összhangban az Európai PRTR-t úgy kell megtervezni, hogy a nyilvánosság a lehető legkönnyebben férhessen hozzá az interneten keresztül. A kibocsátásoknak és a szállításoknak könnyen azonosíthatóknak kell lenniük különböző összesített és nem összesített formákban annak érdekében, hogy ésszerű időn belül a lehető legtöbb információhoz lehessen hozzájutni.

    (8)

    A környezeti tendenciák és állapot tekintetében az állampolgárok részére hozzáférhető információ nyújtásának és a környezeti tudatosság általános növelésének támogatására vonatkozó cél további előmozdítása érdekében, az Európai PRTR-nek tartalmaznia kell a tagállamok, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek hasonló adatbázisaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat.

    (9)

    A jegyzőkönyvvel összhangban az Európai PRTR-nek ugyancsak tartalmaznia kell információkat speciális hulladékártalmatlanítási műveletekről, melyeket földtani közegbe történő kibocsátásként kell jelentenie; az olyan hasznosítási műveleteket, mint például az iszap- és trágyakijuttatást nem kell jelenteni ebben a kategóriában.

    (10)

    Az Európai PRTR azon céljának elérése érdekében, hogy megbízható információt szolgáltasson a nyilvánosságnak, és tudásalapú döntéseket tegyen lehetővé, ésszerű, de szigorú határidőket kell előírni az adatgyűjtésre és a jelentéstételre; ez különösen érvényes a tagállamok részéről a Bizottság felé történő jelentéstételre.

    (11)

    Az ipari üzemekből származó kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel – bár még nem mindig egységes, teljes körű és összehasonlítható – bevett eljárás sok tagállamban. Adott esetben a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó jelentéstételt fejleszteni kell annak érdekében, hogy a döntéshozóknak módjukban álljon e kibocsátásokat megfelelőbben elhelyezni az összefüggések rendszerében, és kiválasztani a leghatékonyabb megoldást a környezetszennyezés csökkentésére.

    (12)

    A tagállamok által jelentett adatoknak jó minőségűeknek kell lenniük, különösen teljességük, egységességük és hitelességük vonatkozásában. Különösen fontos mind az üzemeltetők, mind a tagállamok jövőbeni – a jelentett adatok minőségének javítása érdekében tett – erőfeszítéseinek koordinálása. A Bizottság ezért a tagállamokkal együtt a minőségbiztosítással kapcsolatos munkába kezd.

    (13)

    Az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, biztosítani kell a nyilvánosság hozzáférését az Európai PRTR-ben szereplő információkhoz az ahhoz fűződő érdek igazolásának szükségessége nélkül, elsősorban annak biztosítása révén, hogy az Európai PRTR lehetővé teszi a közvetlen elektronikus hozzáférést az interneten keresztül.

    (14)

    Az Európai PRTR által nyújtott információkhoz való hozzáférésnek korlátlannak kell lennie, és e szabálytól csak akkor lehet eltérni, amennyiben azt a hatályos közösségi jogszabályok kifejezetten lehetővé teszik.

    (15)

    Az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az Európai PRTR továbbfejlesztésében a döntéshozatali eljárást szolgáló megjegyzések, információk, elemzések vagy releváns vélemények benyújtására biztosított korai és hatékony lehetőségek révén. A kérelmezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hatóság kérelemmel kapcsolatos tevékenységének vagy mulasztásainak közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatát kérjék.

    (16)

    Az Európai PRTR hasznosságának és hatásának növelése érdekében, a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük az Európai PRTR megvalósítását szolgáló útmutató kidolgozásában, a nyilvánosság tudatosságának előmozdításában, valamint a megfelelő és időben történő technikai segítségnyújtásban.

    (17)

    Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 5 ) összhangban kell elfogadni.

    (18)

    Mivel a tervezett intézkedés célját – nevezetesen a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének növelését egy integrált, koherens, az egész Közösségre kiterjedő elektronikus adatbázis révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága iránti igény a magas szintű harmonizálás mellett szól, és ezért e cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

    (19)

    A jelentéstételi követelmények egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelvet ( 6 ) és a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelvet ( 7 ) módosítani kell.

    (20)

    Az Európai PRTR többek között arra irányul, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot különösen a 96/61/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó jelentős szennyezőanyag-kibocsátásokról. Ezért e rendelet alapján a nyilvánosságot tájékoztatni kell az említett irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátásairól.

    (21)

    A kétszeres jelentéstétel csökkentése érdekében a szennyező anyagok kibocsátására és szállítására vonatkozó nyilvántartási rendszerek – a megvalósíthatóság mértékéig – a jegyzőkönyv szerint integrálhatók a meglévő információs forrásokba, mint például az engedélyekhez és üzemeltetési engedélyekhez tartozó jelentéstételi mechanizmusokba. A jegyzőkönyvvel összhangban, e rendelet rendelkezései nem érinthetik a tagállamok jogát arra, hogy a jegyzőkönyvben előírtaknál szélesebb körű, vagy a nyilvánosság számára jobban hozzáférhető, a szennyező anyagok kibocsátására és szállítására vonatkozó nyilvántartási rendszereket tartsanak fenn vagy vezessenek be,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



    1. cikk

    Tárgy

    E rendelet létrehozza a közösségi szintű integrált szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartást (a továbbiakban: Európai PRTR) egy nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázis formájában, és megállapítja annak működési szabályait, a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ–EGB jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) végrehajtása és a nyilvánosság környezetvédelemmel kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének elősegítése, továbbá a környezetszennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez történő hozzájárulás érdekében.

    2. cikk

    Fogalommeghatározások

    E rendelet alkalmazásában:

    1. „nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és – a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban – azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai;

    2. „illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más – a tagállamok által kijelölt – illetékes szerv vagy szervek;

    3. „létesítmény”: olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több – az I. mellékletben felsorolt – tevékenységet végeznek, és bármely más ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység, amely technikailag kapcsolódik az adott telephelyen végzett tevékenységekhez, és amely hatással lehet a kibocsátásra és a környezetszennyezésre;

    4. „üzem”: ugyanazon a telephelyen lévő egy vagy több létesítmény, amelyeket ugyanaz a természetes vagy jogi személy üzemeltet;

    5. „telephely”: az üzem földrajzi helye;

    6. „üzemeltető”: bármely természetes vagy jogi személy, aki üzemelteti vagy felügyeli az üzemet, vagy – amennyiben ezt a nemzeti jog előírja – akire meghatározó gazdasági hatalmat ruháztak az üzem technikai működése felett;

    7. „jelentési év”: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a szennyezőanyag-kibocsátásra és a telephelyről történő elszállításra vonatkozó adatokat össze kell gyűjteni;

    8. „anyag”: bármely vegyi elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok kivételével;

    9. „szennyező anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történő kijutása következtében;

    10. „kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű, akár nem rutinszerű – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatornahálózaton keresztül;

    11. „elszállítás a telephelyről”: a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak az üzem határán túlra történő szállítása;

    12. „diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekből a szennyező anyagok a földtani közegbe, a levegőbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti elemekre gyakorolt együttes hatása jelentős lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyűjtése egyedileg minden egyes forrásból;

    13. „hulladék”: a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) 1. cikkének a) pontjában meghatározott bármely anyag vagy tárgy;

    14. „veszélyes hulladék”: a 91/689/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott bármely anyag vagy tárgy;

    15. „szennyvíz”: a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv ( 9 ) 2. cikkének 1., 2. és 3. pontjában meghatározott települési, háztartási és ipari szennyvíz, és bármely más – a benne található anyagok vagy tárgyak miatt közösségi jogi szabályozás alá eső – használt víz;

    16. „ártalmatlanítás”: a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében előírt bármely művelet;

    17. „hasznosítás”: a 75/442/EGK irányelv II.B. mellékletében előírt bármely művelet.

    3. cikk

    Az Európai PRTR tartalma

    Az Európai PRTR információt tartalmaz az alábbiakról:

    a) az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szennyezőanyag-kibocsátások, amelyeket az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni;

    b) az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett telephelyről történő hulladékelszállítás, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállítása, amelyet az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni;

    c) a 8. cikk (1) bekezdésében említett diffúz forrásokból származó kibocsátások, amennyiben rendelkezésre állnak.

    4. cikk

    Tervezés és felépítés

    (1)  A Bizottság az Európai PRTR-t úgy teszi közzé, hogy az adatokat összesített és nem összesített formában egyaránt bemutatja, a kibocsátások és a szállítások visszakereshetősége és azonosíthatósága érdekében az alábbiak szerint:

    a) az üzem, beleértve – adott esetben – az üzem anyavállalatát, és annak földrajzi helye, beleértve a vízgyűjtő területet;

    b) tevékenység;

    c) előfordulás tagállami vagy közösségi szinten;

    d) szennyező anyag vagy hulladék, esettől függően;

    e) az egyes környezeti elemek (levegő, víz, talaj), amelyekbe a szennyező anyagot kibocsátják;

    f) hulladék telephelyről történő elszállításai és annak célállomásai, esettől függően;

    g) szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításai;

    h) diffúz források;

    i) az üzem tulajdonosa vagy üzemeltetője.

    (2)  Az Európai PRTR-t úgy kell megtervezni, hogy a nyilvánosság számára a lehető legkönnyebben hozzáférhető legyen, annak lehetővé tétele érdekében, hogy rendes működési feltételek mellett az információk az interneten és más elektronikus úton folyamatosan és könnyen hozzáférhetők legyenek. A tervezés során figyelembe kell venni a rendszer jövőbeni bővítésének lehetőségét, és a nyilvántartásnak a korábbi jelentési évekre vonatkozó összes adatot tartalmaznia kell, legalább tíz jelentési évre visszamenőleg.

    (3)  Az Európai PRTR-nek tartalmaznia kell az alábbiakkal való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat:

    a) a tagállamok nemzeti PRTR-ei;

    b) egyéb releváns, létező, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok, amelyek tárgya kapcsolódik a PRTR-ekhez, beleértve a jegyzőkönyv más részes felei és – amennyiben kivitelezhető – egyéb országok nemzeti PRTR-eit;

    c) az üzemek honlapjai, ha ezek léteznek, és az üzemek önként megadták a hivatkozásokat.

    5. cikk

    Az üzemeltető általi jelentéstétel

    (1)  Minden egyes olyan üzem üzemeltetője, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az abban meghatározott vonatkozó kapacitásküszöböt meghaladóan, évente jelenti illetékes hatóságának – annak feltüntetésével, hogy az információ mérésen, számításon vagy becslésen alapul-e – az alábbiak mennyiségét:

    a) bármely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyag kibocsátása levegőbe, vízbe vagy földtani közegbe, amely esetében a II. mellékletben meghatározott vonatkozó küszöbértéket túllépték;

    b) évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladék vagy évente 2 000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet céljára, a 6. cikkben említett talajban történő kezelés és mélyinjektálás ártalmatlanítási műveletek kivételével, „R”-rel illetve „D”-vel jelezve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják, és veszélyes hulladék határon túlra szállítása esetén feltüntetve a hulladék hasznosítójának vagy ártalmatlanítójának a nevét és címét és a tényleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási telephelyet;

    c) bármely, a II. mellékletben meghatározott, szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyag telephelyről történő elszállítása, amely esetében a II. melléklet 1.b. oszlopában meghatározott küszöbértéket túllépték.

    Minden egyes olyan üzem üzemeltetője, amely egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott tevékenységet végez az abban meghatározott vonatkozó kapacitásküszöböt meghaladóan, közli az illetékes hatóságával az üzem III. melléklet szerinti azonosítását szolgáló információkat, kivéve ha az információk már az illetékes hatóság rendelkezésére állnak.

    Azon adatok esetében, amelyeknél feltüntetik, hogy mérésen vagy számításon alapulnak, jelenteni kell az elemzési és/vagy a számítási módszert.

    A II. mellékletben említett kibocsátások, amelyeket az e bekezdés a) pontja szerint jelentenek, tartalmazzák az I. mellékletben felsorolt valamennyi forrásból származó valamennyi kibocsátást az üzem telephelyén.

    (2)  Az (1) bekezdésben említett információk magukban foglalják a szándékos, balesetből származó, rutinszerű és nem rutinszerű tevékenységek összesítéséből adódó kibocsátásokra és szállításokra vonatkozó információkat.

    Ezen információk szolgáltatása során az üzemeltetők meghatározzák a balesetből származó kibocsátásokhoz kapcsolódó adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

    (3)  Minden üzem üzemeltetőjének megfelelő gyakorisággal össze kell gyűjtenie az (1) bekezdés szerinti jelentéstételi követelmények alá eső üzem tekintetében a kibocsátások és telephelyről történő elszállítások meghatározásához szükséges információkat.

    (4)  A jelentés elkészítésekor az érintett üzemeltetőnek a rendelkezésre álló legjobb információkat kell felhasználnia, amelyek magukban foglalhatnak monitoringadatokat, kibocsátási tényezőket, tömegmérleg-egyenleteket, közvetett monitoringot vagy egyéb számításokat, műszaki szakvéleményeket és egyéb módszereket a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően és a nemzetközileg elfogadott módszerekkel összhangban, amennyiben ezek rendelkezésre állnak.

    (5)  Minden érintett üzem üzemeltetőjének a tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére meg kell őriznie az adatok dokumentációját, amelyből a jelentett információ származott, az érintett jelentési év végétől számított öt éven keresztül. E dokumentációnak tartalmaznia kell az adatgyűjtésnél használt módszer leírását is.

    6. cikk

    Földtani közegbe történő kibocsátás

    A hulladékot, amely a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében meghatározott „talajban történő kezelés” vagy „mélyinjektálás” ártalmatlanítási művelet tárgyát képezi, kizárólag a hulladékot termelő üzem üzemeltetője általi, földtani közegbe történő kibocsátásként kell jelenteni.

    7. cikk

    Tagállamok általi jelentéstétel

    (1)  A tagállamok meghatározzák – tekintettel az e cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményekre – azt az időpontot, ameddig az üzemeltetőknek be kell nyújtaniuk illetékes hatóságukhoz az összes, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatokat és az 5. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett információt.

    (2)  A tagállamok az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett összes adatot elektronikus úton juttatják el a Bizottsághoz a III. mellékletben meghatározott formátumban és az alábbi határidőkön belül:

    a) az első jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 18 hónapon belül;

    b) minden további jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 15 hónapon belül.

    Az első jelentési év 2007.

    (3)  A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével – beépíti a tagállamok által jelentett információkat az Európai PRTR-be az alábbi határidőn belül:

    a) az első jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 21 hónapon belül;

    b) minden további jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 16 hónapon belül.

    8. cikk

    Kibocsátás diffúz forrásokból

    (1)  A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével felveszi az Európai PRTR-be a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó információkat, amennyiben ilyen információk léteznek, és a tagállamok már jelentették őket.

    (2)  Az (1) bekezdésben említett információkat úgy kell szervezni, hogy lehetővé tegyék a felhasználók számára a szennyező anyagok diffúz forrásokból származó kibocsátásainak kikeresését és azonosítását megfelelő földrajzi bontásban, és tartalmazzák az információnyerés tekintetében használt módszer típusára vonatkozó információkat.

    ▼M1

    (3)  Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy nem léteznek adatok a diffúz forrásokból származó szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozóan, intézkedéseket hoz a vonatkozó szennyező anyagok egy vagy több diffúz forrásból származó kibocsátásaira vonatkozó jelentéstétel kezdeményezésére, adott esetben a nemzetközileg elfogadott módszerek használatával.

    Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

    ▼B

    9. cikk

    Minőségbiztosítás és minőségértékelés

    (1)  Az 5. cikkben megállapított jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó minden üzem üzemeltetője biztosítja az általa jelentett információk minőségét.

    (2)  Az illetékes hatóságok értékelik az (1) bekezdésben említett üzemek üzemeltetői által szolgáltatott információk minőségét, különös tekintettel teljességükre, egységességükre és hitelességükre.

    (3)  A Bizottság koordinálja a minőségbiztosítási és minőségértékelési munkát, konzultálva a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.

    (4)  A Bizottság iránymutatásokat fogadhat el a kibocsátásokra vonatkozó monitoring és jelentéstétel tekintetében a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ezek az iránymutatások összhangban kell, hogy legyenek – adott esetben – a nemzetközileg elfogadott módszerekkel, és más közösségi jogszabályokkal.

    10. cikk

    Az információhoz való hozzáférés

    (1)  A Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével – az Európai PRTR-t nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az interneten való ingyenes terjesztés útján a 7. cikk (3) bekezdésében megállapított határidőknek megfelelően.

    (2)  Ahol az Európai PRTR által tartalmazott információkhoz nem lehet könnyen hozzáférni közvetlen elektronikus úton, az érintett tagállam és a Bizottság lehetőséget biztosít az Európai PRTR-hez való elektronikus hozzáférésre nyilvánosan hozzáférhető helyeken.

    11. cikk

    Titoktartás

    Amennyiben valamely tagállam bizalmasan kezel valamely információt a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 4. cikkének megfelelően, e rendelet 7. cikke (2) bekezdése szerinti jelentésében elkülönítetten feltünteti, a vonatkozó jelentési év esetében a titoktartást kérő minden üzemre, hogy milyen típusú információkat és milyen okból tartott vissza.

    12. cikk

    A nyilvánosság részvétele

    (1)  A Bizottság korai és hatékony lehetőségeket biztosít a nyilvánosságnak az Európai PRTR továbbfejlesztésében való részvételre, beleértve a kapacitások kiépítését és e rendelet módosításainak előkészítését.

    (2)  A nyilvánosságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tárgyhoz tartozó észrevételeket, információkat, elemzéseket vagy véleményeket nyújtson be ésszerű időn belül.

    (3)  A Bizottság kellő figyelmet fordít ezekre a beadványokra, és tájékoztatja a nyilvánosságot részvételének eredményeiről.

    13. cikk

    Az igazságszolgáltatáshoz való jog

    Az igazságszolgáltatáshoz való jogot biztosítani kell a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében a 2003/4/EK irányelv 6. cikkével, illetve ha közösségi intézményekről van szó, a nyilvánosságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz történő hozzáféréséről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 11 ) 6., 7. és 8. cikkével összhangban.

    14. cikk

    Útmutató

    (1)  A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy hónappal az első jelentési év kezdete előtt kidolgozza az Európai PRTR megvalósítását segítő útmutatót, konzultálva a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.

    (2)  Az Európai PRTR megvalósítását szolgáló útmutató részletesen tárgyalja az alábbiakat:

    a) jelentéstételi eljárások;

    b) jelentésköteles adatok;

    c) minőségbiztosítás és minőségértékelés;

    d) bizalmas adatok esetében a visszatartott adatok típusa és a visszatartásuk indoka;

    e) hivatkozás nemzetközileg elfogadott kibocsátásmeghatározási és -elemzési módszerekre, mintavételi módszerekre;

    f) az anyavállalatok feltüntetése;

    g) a tevékenységek kódolása e rendelet I. mellékletének és a 96/61/EK irányelvnek megfelelően.

    15. cikk

    A tudatosság növelése

    A Bizottság és a tagállamok előmozdítják a nyilvánosság tudatosságát az Európai PRTR tekintetében, és biztosítják a segítségnyújtást az Európai PRTR-hez való hozzáférés, valamint az abban tárolt információk értelmezése és felhasználása tekintetében.

    16. cikk

    A tagállamok részéről jelentésköteles további információk

    (1)  A tagállamok – az utolsó három jelentési év információira alapozott egységes jelentésben, amelyet háromévente nyújtanak be a 7. cikknek megfelelően szolgáltatott adatokkal együtt – tájékoztatják a Bizottságot az alábbiak vonatkozásában folytatott gyakorlatról és a meghozott intézkedésekről:

    a) az 5. cikk szerinti követelmények;

    b) a 9. cikk szerinti minőségbiztosítás és minőségértékelés;

    c) az információhoz való hozzáférés a 10. cikk (2) bekezdése szerint;

    d) a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységek a 15. cikk szerint;

    e) az információk bizalmassága a 11. cikk szerint;

    f) a 20. cikk szerint előírt szankciók és az alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatok.

    (2)  Az (1) bekezdésben említett, a tagállamok által benyújtandó jelentések készítésének megkönnyítése érdekében a Bizottság javaslatot nyújt be egy kérdőívre, amelyet a 19. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint kell elfogadni.

    17. cikk

    A Bizottság által végzett felülvizsgálat

    (1)  A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által szolgáltatott információkat a 7. cikknek megfelelően, és a tagállamokkal folytatott konzultációt követően háromévente jelentést tesz közzé az utolsó három jelentési év rendelkezésre álló információi alapján, hat hónappal ezen információk interneten való közreadása után.

    (2)  Ezt a jelentést az Európai PRTR működésének értékelésével együtt be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

    ▼M1

    18. cikk

    A mellékletek módosítása

    A Bizottság elvégzi a mellékletek alábbi célokból történő szükséges módosításait:

    a) a II. vagy a III. melléklet tudományos vagy műszaki fejlődéshez igazítása;

    b) a II. és a III. mellékletnek a jegyzőkönyv mellékleteihez való – a jegyzőkönyvben részes felek ülésén elfogadott, a jegyzőkönyvet érintő módosítások következtében szükségessé váló – hozzáigazítása.

    Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

    ▼B

    19. cikk

    A bizottság eljárása

    (1)  A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

    (2)  Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

    Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében foglalt határidő három hónap.

    ▼M1

    (3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

    ▼B

    20. cikk

    Szankciók

    (1)  A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

    (2)  A tagállamok e rendelkezésekről legkésőbb egy évvel e rendelet hatálybalépése után tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e rendelkezéseket érintő minden későbbi módosítást is.

    21. cikk

    A 91/689/EGK és a 96/61/EK irányelv módosítása

    (1)  A 91/689/EGK irányelv 8. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.

    (2)  A 96/61/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdését el kell hagyni.

    22. cikk

    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




    I. MELLÉKLET

    Tevékenységek



    Sorszám

    Tevékenység

    Kapacitásküszöb

    1.

    Energiaágazat

     

    a)

    Ásványolaj- és gázfeldolgozók

    (1)

    b)

    Gázosító és cseppfolyósító létesítmények

    *

    c)

    Hőerőművek és egyéb tüzelőlétesítmények

    50 megawatt (MW) névleges bemenő hőteljesítmény

    d)

    Kokszolókemencék

    *

    e)

    Széntüzelésű hengerüzemek

    1 tonna/óra kapacitás

    f)

    Szénipari termékek és szilárd füstmentes üzemanyag előállítására szolgáló létesítmények

    *

    2.

    Fémek termelése és feldolgozása

     

    a)

    Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és szinterelő létesítmények

    *

    b)

    Vas vagy acél (elsődleges vagy másodlagos olvasztás) termelésére – beleértve a folyamatos öntést – szolgáló létesítmények

    2,5 tonna/óra kapacitás

    c)

    Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

     

    i.  meleghengersorok

    20 tonna nyersacél/óra kapacitás

    ii.  kalapácsos kovácsműhelyek

    50 kJ/kalapács energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot

    iii.  védő olvadékfém-bevonatok felvitele

    2 tonna nyersacél/óra kapacitás

    ▼C1

    d)

    Vasöntödék

    20 tonna/nap termelési kapacitás

    ▼B

    e)

    Létesítmények:

     

    i.  nemvasfémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással

    *

    ii.  nemvasfémek olvasztására, beleértve az ötvözést, visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.)

    4 tonna/nap olvasztási kapacitás ólom és kadmium esetében, és 20 tonna/nap egyéb nemvasfémek esetében

    f)

    Fémek és műanyagok felületkezelésére szolgáló létesítmények, elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal

    Amennyiben az összes kezelőkád térfogata eléri a 30 m3-t

    3.

    Ásványipar

     

    a)

    Föld alatti bányászat és a kapcsolódó tevékenységek

    *

    b)

    Külszíni bányászat és külfejtés

    Ahol a ténylegesen fejtés alatt álló terület eléri a 25 hektárt

    c)

    Létesítmények az alábbiak előállítására:

     

    i.  cement-klinker forgókemencében

    500 tonna/nap termelési kapacitás

    ii.  mész forgókemencében

    50 tonna/nap termelési kapacitás

    iii.  cement-klinker vagy mész egyéb égetőkemencében

    50 tonna/nap termelési kapacitás

    d)

    Létesítmények azbeszt előállítására és azbesztalapú termékek gyártására

    *

    e)

    Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszál-előállítást

    20 tonna/nap olvasztókapacitás

    f)

    Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak előállítását

    20 tonna/nap olvasztókapacitás

    g)

    Kerámiatermékek – különösen tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák, csempék, kőáruk vagy porcelán – égetéssel történő előállítására szolgáló létesítmények

    75 tonna/nap termelési kapacitás, vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség 300 kg/m3 kemencénként

    4.

    Vegyipar

     

    a)

    Vegyipari létesítmények az alábbi alapvető szerves anyagok ipari méretű előállítására:

    i.  szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás)

    ii.  oxigéntartalmú szénhidrogének, úgymint alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek

    iii.  kéntartalmú szénhidrogének

    iv.  nitrogéntartalmú szénhidrogének, úgymint az aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok

    v.  foszfortartalmú szénhidrogének

    vi.  halogénezett szénhidrogének

    vii.  szerves fémvegyületek

    viii.  műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulózalapú szálak)

    ix.  szintetikus gumik

    x.  színezékek és pigmentek

    xi.  aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok

    *

    b)

    Vegyipari létesítmények az alábbi alapvető szervetlen anyagok ipari méretű előállításához:

    i.  gázok, úgymint ammónia, klór vagy hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén)

    ii.  savak, úgymint krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav

    iii.  lúgok, úgymint ammónium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-hidroxid

    iv.  sók, úgymint ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüst-nitrát

    v.  nem fémek, fém-oxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, úgymint kalcium-karbid, szilícium, szilícium-karbid

    *

    c)

    Vegyipari létesítmények foszfor-, nitrogén- vagy káliumalapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) ipari méretben történő előállításához

    *

    d)

    Vegyipari létesítmények növényvédőszer-hatóanyagok és biocidek ipari méretben történő előállításához

    *

    e)

    Kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények gyógyszeralapanyagok ipari méretben történő előállításához

    *

    f)

    Létesítmények robbanóanyagok és pirotechnikai termékek ipari méretben történő előállításához

    *

    5.

    Hulladék- és szennyvízkezelés

     

    a)

    Létesítmények veszélyes hulladék hasznosítására vagy ártalmatlanítására

    10 tonna/nap befogadása

    b)

    Létesítmények a hulladékok égetéséről szóló 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó nem veszélyes hulladék elégetésére

    3 tonna/óra kapacitás

    c)

    Létesítmények nem veszélyes hulladék ártalmatlanítására

    50 tonna/nap kapacitás

    d)

    Hulladéklerakók (kivéve az inert hulladékok lerakóit és azon lerakókat, amelyeket véglegesen bezártak 2001.7.16-a előtt, vagy amelyek esetében az illetékes hatóságok által a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv (3) 13. cikkének megfelelően megkövetelt utógondozási időszak lejárt)

    10 tonna/nap befogadása vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitás

    e)

    Létesítmények állati tetemek és állati hulladék ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására

    10 tonna/nap kezelési kapacitás

    f)

    Települési szennyvíztisztító telepek

    100 000 lakosegyenérték kapacitás

    g)

    Önállóan üzemeltetett ipari szennyvíztisztító telepek, amelyek e melléklet egy vagy több tevékenységét szolgálják ki

    10 000  m3 (4)/nap kapacitás

    6.

    Papír és faanyag előállítása és feldolgozása

     

    a)

    Ipari üzemek faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok előállítására

    *

    b)

    Ipari üzemek papír és karton, valamint egyéb elsődleges faipari termékek (mint például keménypapír, farostlemez és rétegelt lemez) előállítására

    20 tonna/nap termelési kapacitás

    c)

    Ipari üzemek faanyagok és faipari termékek vegyi anyagokkal történő tartósítására

    50 m3/nap termelési kapacitás

    7.

    Nagy létszámú állattartás és akvakultúra

     

    a)

    Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre

    i.  40 000 férőhely baromfi számára

    ii.  2 000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára

    iii.  750 férőhely kocák számára

    b)

    Intenzív akvakultúra

    1 000 tonna/év hal vagy kagyló termelési kapacitás

    8.

    Állati és növényi termékek az élelmiszeriparból

     

    a)

    Vágóhidak

    50 tonna vágott súly/nap termelési kapacitás

    b)

    Élelmiszer-termékek és italok termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek

     

    i.  állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül)

    75 tonna/nap késztermék előállítási kapacitás

    ii.  növényi nyersanyagokból kiindulva

    300 tonna/nap késztermék előállítási kapacitás (negyedévi átlagban)

    c)

    Tej kezelése és feldolgozása

    200 tonna tej/nap befogadási kapacitás (évi átlagban)

    9.

    Egyéb tevékenységek

     

    a)

    Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek, mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezésére, nyomására, kikészítésére

    10 tonna/nap kezelési kapacitás

    b)

    Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére

    12 tonna kikészített termék/nap kezelési kapacitás

    c)

    Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra

    150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás

    d)

    Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit-égetéssel vagy grafitizációval történő előállítására

    *

    e)

    Létesítmények hajók építésére, festésére vagy a festék hajókról történő eltávolítására

    100 m hosszú hajókra méretezett kapacitás

    (1)   A csillag (*) azt jelzi, hogy kapacitásküszöb nem alkalmazandó (valamennyi üzem jelentésköteles).

    (2)   HL L 332., 2000.12.28., 91. o.

    (3)   HL L 182., 1999.7.16., 1. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

    (4)   A kapacitási küszöbértéket legkésőbb 2010-ig felül kell vizsgálni az első jelentési ciklus eredményeinek tükrében.




    II. MELLÉKLET

    Szennyező anyagok ( 12 )



    Sorszám

    CAS-szám

    Szennyező anyag (1)

    Kibocsátási küszöb

    (1. oszlop)

    Levegőbe

    (1. a) oszlop)

    kg/év

    Vízbe

    (1. b) oszlop)

    kg/év

    Földtani közegbe

    (1. c) oszlop)

    kg/év

    1

    74-82-8

    Metán (CH4)

    100 000

    — (2)

    2

    630-08-0

    Szén-monoxid (CO)

    500 000

    3

    124-38-9

    Szén-dioxid (CO2)

    100 millió

    4

     

    Fluorozott szénhidrogének (HFC-k) (3)

    100

    5

    10024-97-2

    Dinitrogén-oxid (N2O)

    10 000

    6

    7664-41-7

    Ammónia (NH3)

    10 000

    7

     

    Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC)

    100 000

    8

     

    Nitrogén-oxidok (NOx/NO2)

    100 000

    9

     

    Perfluorkarbonok (PFC-k) (4)

    100

    10

    2551-62-4

    Kén-hexafluorid (SF6)

    50

    11

     

    Kén-oxidok (SOx/SO2)

    150 000

    12

     

    Összes nitrogén

    50 000

    50 000

    13

     

    Összes foszfor

    5 000

    5 000

    14

     

    Hidroklór-fluorkarbonok (HCFC-k) (5)

    1

    15

     

    Klór-fluorkarbonok (CFC-k) (6)

    1

    16

     

    Halonok (7)

    1

    17

     

    Arzén és vegyületei (mint As) (8)

    20

    5

    5

    18

     

    Kadmium és vegyületei (mint Cd) (8)

    10

    5

    5

    19

     

    Króm és vegyületei (mint Cr) (8)

    100

    50

    50

    20

     

    Réz és vegyületei (mint Cu) (8)

    100

    50

    50

    21

     

    Higany és vegyületei (mint Hg) (8)

    10

    1

    1

    22

     

    Nikkel és vegyületei (mint Ni) (8)

    50

    20

    20

    23

     

    Ólom és vegyületei (mint Pb) (8)

    200

    20

    20

    24

     

    Cink és vegyületei (mint Zn) (8)

    200

    100

    100

    25

    15972-60-8

    Alaklór

    1

    1

    26

    309-00-2

    Aldrin

    1

    1

    1

    27

    1912-24-9

    Atrazin

    1

    1

    28

    57-74-9

    Klórdán

    1

    1

    1

    29

    143-50-0

    Klórdekon

    1

    1

    1

    30

    470-90-6

    Klórfenvinfosz

    1

    1

    31

    85535-84-8

    Klór-alkánok, C10-C13

    1

    1

    32

    2921-88-2

    Klórpirifosz

    1

    1

    33

    50-29-3

    DDT

    1

    1

    1

    34

    107-06-2

    1,2-diklór-etán (EDC)

    1 000

    10

    10

    35

    75-09-2

    Diklór-metán (DCM)

    1 000

    10

    10

    36

    60-57-1

    Dieldrin

    1

    1

    1

    37

    3 330-54-1

    Diuron

    1

    1

    38

    115-29-7

    Endoszulfán

    1

    1

    39

    72-20-8

    Endrin

    1

    1

    1

    40

     

    Halogénezett szerves vegyületek (mint AOX) (9)

    1 000

    1 000

    41

    76-44-8

    Heptaklór

    1

    1

    1

    42

    118-74-1

    Hexaklór-benzol (HCB)

    10

    1

    1

    43

    87-68-3

    Hexaklór-butadién (HCBD)

    1

    1

    44

    608-73-1

    1,2,3,4,5,6-hexaklór-ciklohexán (HCH)

    10

    1

    1

    45

    58-89-9

    Lindán

    1

    1

    1

    46

    2385-85-5

    Mirex

    1

    1

    1

    47

     

    PCDD + PCDF (dioxinok + furánok) (mint Teq) (10)

    0,0001

    0,0001

    0,0001

    48

    608-93-5

    Pentaklór-benzol

    1

    1

    1

    49

    87-86-5

    Pentaklór-fenol (PCP)

    10

    1

    1

    50

    1336-36-3

    Poliklórozott bifenilek (PCB-k)

    0,1

    0,1

    0,1

    51

    122-34-9

    Simazin

    1

    1

    52

    127-18-4

    Tetraklór-etilén (PER)

    2 000

    10

    53

    56-23-5

    Tetraklór-metán (TCM)

    100

    1

    54

    12002-48-1

    Triklór-benzolok (TCB-k) (minden izomer)

    10

    1

    55

    71-55-6

    1,1,1-triklór-etán

    100

    56

    79-34-5

    1,1,2,2-tetraklór-etán

    50

    57

    79-01-6

    Triklór-etilén

    2 000

    10

    58

    67-66-3

    Triklór-metán

    500

    10

    59

    8001-35-2

    Toxafén

    1

    1

    1

    60

    75-01-4

    Vinilklorid

    1 000

    10

    10

    61

    120-12-7

    Antracén

    50

    1

    1

    62

    71-43-2

    Benzol

    1 000

    200

    (mint BTEX) (11)

    200

    (mint BTEX) (11)

    63

     

    Brómozott difenil-éterek (PBDE) (12)

    1

    1

    64

     

    Nonilfenol és nonilfenol-etoxilátok (NP/NPE-k)

    1

    1

    65

    100-41-4

    Etil-benzol

    200

    (mint BTEX) (11)

    200

    (mint BTEX) (11)

    66

    75-21-8

    Etilén-oxid

    1 000

    10

    10

    67

    34123-59-6

    Izoproturon

    1

    1

    68

    91-20-3

    Naftalin

    100

    10

    10

    69

     

    Szerves ónvegyületek (mint összes Sn)

    50

    50

    70

    117-81-7

    Di-(2-etil-hexil)-ftalát (DEHP)

    10

    1

    1

    71

    108-95-2

    Fenolok (mint összes C) (13)

    20

    20

    72

     

    Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) (14)

    50

    5

    5

    73

    108-88-3

    Toluol

    200

    (mint BTEX) (11)

    200

    (mint BTEX) (11)

    74

     

    Tributiltin és vegyületei (15)

    1

    1

    75

     

    Trifeniltin és vegyületei (16)

    1

    1

    76

     

    Összes szerves szén (TOC) (mint összes C vagy KOI/3)

    50 000

    77

    1582-09-8

    Trifluralin

    1

    1

    78

    1330-20-7

    Xilolok (17)

    200

    (mint BTEX) (11)

    200

    (mint BTEX) (11)

    79

     

    Kloridok (mint összes Cl)

    2 millió

    2 millió

    80

     

    Klór és szervetlen vegyületei (mint HCl)

    10 000

    81

    1332-21-4

    Azbeszt

    1

    1

    1

    82

     

    Cianidok (mint összes CN)

    50

    50

    83

     

    Fluoridok (mint összes F)

    2 000

    2 000

    84

     

    Fluor és szervetlen vegyületei (mint HF)

    5 000

    85

    74-90-8

    Hidrogén-cianid (HCN)

    200

    86

     

    Szálló por (PM10)

    50 000

    87

    1806-26-4

    Oktilfenolok és oktilfenol-etoxilátok

    1

    88

    206-44-0

    Fluorantén

    1

    89

    465-73-6

    Izodrin

    1

    90

    36355-1-8

    Hexabróm-bifenil

    0,1

    0,1

    0,1

    91

    191-24-2

    Benzo(g,h,i)perilén

     

    1

     

    (1)   Eltérő rendelkezés hiányában a II. mellékletben felsorolt minden szennyező anyagot össztömegével, vagy – amennyiben a szennyező anyag anyagok egy csoportja – a csoport össztömegével kell jelenteni.

    (2)   A kötőjel (-) azt jelzi, hogy a kérdéses paraméter és elem nem jár jelentéstételi kötelezettséggel.

    (3)   A hidrogén-fluorkarbonok össztömege: a HFC23, HFC32, HFC41, HFC4310mee, HFC125, HFC134, HFC134a, HFC152a, HFC143, HFC143a, HFC227ea, HFC236fa, HFC245ca, HFC365mfc összege.

    (4)   A perfluorkarbonok össztömege: a CF4, C2F6, C3F8, C4F10, c-C4F8, C5F12, C6F14 összege.

    (5)   Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 244., 2000.9.29., 1. o.) I. mellékletének VIII. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is. Az 1804/2003/EK rendelettel (HL L 265., 2003.10.16., 1. o.) módosított rendelet).

    (6)   A 2037/2000/EK rendelet I. mellékletének I. és II. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is.

    (7)   A 2037/2000/EK rendelet I. mellékletének III. és VI. csoportjában felsorolt anyagok össztömege, beleértve izomereiket is.

    (8)   Minden fémet az elem össztömegével kell jelenteni a kibocsátásban előforduló valamennyi vegyi formájában.

    (9)   Halogénezett szerves vegyületek, amelyeket adszorbeáltatni lehet aktív szénre, kloridokban kifejezve.

    (10)   I-TEQ-ben kifejezve.

    (11)   Az egyedi szennyező anyagokat jelenteni kell, ha a BTEX küszöböt (a benzol, toluol, etil-benzol, xilol paraméterek összege) túllépik.

    (12)   A következő brómozott difenil-éterek össztömege: penta-BDE, okta-BDE és deka-BDE.

    (13)   A fenol és az egyszeresen helyettesített fenolok össztömege összes szénben kifejezve.

    (14)   A policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH-ok) benzo(a)pirénben (50-32-8), benzo(b)fluoranténben (205-99-2), benzo(k)fluoranténben (207-08-9), indeno(1,2,3-cd)pirénben (193-39-5) kell megadni (a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletből [HL L 229., 2004.6.29., 5. o.] átvéve).

    (15)   A tributiltinvegyületek össztömege, tributiltintömegben kifejezve.

    (16)   A trifeniltinvegyületek össztömege, trifeniltintömegben kifejezve.

    (17)   A xilol össztömege (ortho-xilol, meta-xilol, para-xilol).




    III. MELLÉKLET

    A kibocsátási és szállítási adatok tagállamok által a bizottság részére történő jelentésének formátuma



    Referenciaév

     

    Az üzem azonosítása

     

    Az anyavállalat neve

    Az üzem neve

    Az üzem azonosítási száma

    Utca/házszám

    Város/falu

    Irányítószám

    Ország

    A helyszín koordinátái

    Vízgyűjtő kerület (1)

    NACE-kód (4 jegyű)

    Fő gazdasági tevékenység

    Termelés volumene (nem kötelező)

    Létesítmények száma (nem kötelező)

    Az éves üzemidő órában (nem kötelező)

    Alkalmazottak létszáma (nem kötelező)

    Szövegmező az üzem vagy az anyavállalat által szolgáltatott szöveges információ vagy honlapcím számára (nem kötelező)

     

    Az üzem összes I. melléklet szerinti tevékenysége (az I. mellékletben megadott kódrendszernek és az IPPC-kódnak – amennyiben rendelkezésre áll – megfelelően)

     

    1. tevékenység (az I. mellékletben szereplők közül a fő tevékenység)

    2. tevékenység

    N. tevékenység

     

    Az üzemre vonatkozóan az egyes szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó, levegőbe történő kibocsátásának adatai (a II. mellékletnek megfelelően)

    Levegőbe történő kibocsátások

    1. szennyező anyag

    2. szennyező anyag

    N. szennyező anyag

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    T: összes

    kg/év

    A: balesetből származó

    kg/év

    Az üzemre vonatkozóan az egyes szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó, vízbe történő kibocsátásának adatai (a II. mellékletnek megfelelően)

    Vízbe történő kibocsátások

    1. szennyező anyag

    2. szennyező anyag

    N. szennyező anyag

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    T: összes

    kg/év

    A: balesetből származó

    kg/év

    Az üzemre vonatkozóan az egyes szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó, földtani közegbe történő kibocsátásának adatai (a II. mellékletnek megfelelően)

    Földtani közegbe történő kibocsátások

    1. szennyező anyag

    2. szennyező anyag

    N. szennyező anyag

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    T: összes

    kg/év

    A: balesetből származó

    kg/év

    Az egyes, szennyvízkezelésre szánt szennyező anyagok küszöbértékét meghaladó mennyiségben történő elszállítása telephelyről (a II. mellékletnek megfelelően)

     

    1. szennyező anyag

    2. szennyező anyag

    N. szennyező anyag

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    kg/év

    Az üzemre vonatkozóan a veszélyes hulladék küszöbértékét meghaladó mértékben történő elszállítása telephelyről (az 5. cikknek megfelelően)

    Országon belül:

    Hasznosításra (R)

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    tonna/év

    Országon belül:

    Ártalmatlanításra (D)

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    tonna/év

    Más országokba:

    Hasznosításra (R)

    A hasznosító neve

    A hasznosító címe

    A szállítmányt befogadó tényleges hasznosítási telephely címe

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    tonna/év

    Más országokba:

    Ártalmatlanításra (D)

    Az ártalmatlanító neve

    Az ártalmatlanító címe

    A szállítmányt befogadó tényleges ártalmatlanítási telephely címe

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    tonna/év

    Az üzemre vonatkozóan a nem veszélyes hulladék küszöbértékét meghaladó mértékben történő elszállítása (az 5. cikknek megfelelően)

    Hasznosításra (R)

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    tonna/év

    Ártalmatlanításra (D)

    M: mért; használt elemzési módszer

    SZ: számított; használt számítási módszer

    B: becsült

    tonna/év

    A nyilvánosság kérelmeit fogadó illetékes hatóság:

    Név

    Utca/házszám

    Város/község

    Telefonszám

    Faxszám

    E-mail cím

     

    (1)   A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.) 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv).



    ( 1 ) 2005. április 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

    ( 2 ) Az Európai Parlament 2005. július 6-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2005. december 2-i határozata.

    ( 3 ) HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

    ( 4 ) HL L 192., 2000.7.28., 36. o.

    ( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

    ( 6 ) HL L 377., 1991.12.31., 20. o. A 94/31/EK irányelvvel (HL L 168., 1994.7.2., 28. o.) módosított irányelv.

    ( 7 ) HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

    ( 8 ) HL L 194., 1975.7.25., 39. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

    ( 9 ) HL L 135., 1991.5.30., 40. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

    ( 10 ) HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

    ( 11 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

    ( 12 ) A több kategóriába is tartozó szennyező anyagok kibocsátásait e kategóriák szerint külön-külön jelenteni kell.

    Top