(1)

mivel jelenleg különböző változások új helyzetet eredményeznek a gyümölcs és zöldség ágazatban, amelyhez a termelőknek alkalmazkodniuk kell; mivel ennek megfelelően indokolt az ágazat piacszervezése alapvető szabályainak reorientációja; mivel, tekintettel arra, hogy a piacszervezés bevezetése óta számos változáson ment keresztül, új rendeletet kell elfogadni az átláthatóság érdekében;

(2)

mivel abba az új rendeletbe szükséges beilleszteni a gyümölcs- és zöldség ágazat termelői szervezetei által elfogadott ( 4 ) bizonyos szabályok kiterjesztése általános szabályainak meghatározásáról szóló 1983. november 14-i 3285/83/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, a gyümölcsre és zöldségre vonatkozó közösségi szabályok alkalmazása ellenőrzésének megerősítéséről ( 5 ) szóló 1985. május 23-i 1319/85/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló 1035/72/EGK rendelet ( 6 ) 16b. cikkének az őszibarackra, citromra és narancsra történő alkalmazására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1988. július 19-i 2240/88/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, az almára és karfiolra vonatkozó intervenciós küszöb bevezetéséről szóló ( 7 )1989. április 27-i 1121/89/EGK tanácsi rendelet fő rendelkezéseit, és a citrusfélék termesztéséről vezetett közösségi nyilvántartás bevezetéséről a 1990. május 7-i 1198/90/EGK tanácsi rendelet ( 8 ) fő rendelkezéseit; mivel ezeket a rendeleteket ezáltal hatályon kívül kell helyezni;

(3)

mivel a Közösségen belül, vagy harmadik országokban exportként értékesített gyümölcs és zöldség közös, kötelező szabványokat alkalmazó osztályozása olyan referenciakeretet szolgáltat, amely elősegíti a tisztességes kereskedelmet és fokozza a piac átláthatóságát, és emellett kizárja a piacról a nem megfelelő minőségű termékeket; mivel az ezeknek a szabványoknak való megfelelés elősegíti a termelés jövedelmezőségének növelését is;

(4)

mivel az egyszerűség érdekében a piacon viszonylag nagy jelentőséggel bíró gyümölcs- és zöldségfélék esetében olyan szabványokat kell elfogadni, amelyek figyelembe veszik az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ/EGB) által elfogadott szabványokat; mivel meg kell állapítani azokat a feltételeket, amelyek alapján ezek a nemzetközi szabványok hozzáigazíthatók a Közösség különleges követelményeihez;

(5)

mivel a szabványosítás csak akkor lehet teljesen eredményes, ha – a kivételekre is figyelemmel – alkalmazásra kerül az értékesítés minden szakaszában, a termelési régiótól kiindulva; mivel kivétel biztosítható egyes műveletek esetében, amelyek vagy nagyon kis jelentőségűek és sajátosak, vagy a kereskedelmi lánc kezdetén helyezkednek el, illetve feldolgozásra szánt termékek esetében; mivel figyelembe kell venni a hiány és túltermelés lehetőségét; mivel a szabványok által megkívánt minőség biztosításához a termékkel rendelkező személynek kell felelősséget vállalnia a szabványok teljesítésére; mivel, különösen a gyümölcs és zöldség tulajdonságaira vonatkozó fogyasztói elvárások értelmében a termék származását a végső kiskereskedelmi értékesítésig fel kell tüntetni az áru címkéjén, magát a kiskereskedelmi értékesítést is;

(6)

mivel a gyümölcs és zöldség termesztése és kereskedelme során teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi érdekeket, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek megsemmisítését, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre;

(7)

mivel a termelői szervezetek a közös piacszervezés alkotóelemei, amelynek decentralizált működését saját szintjükön biztosítják; mivel a kereslet egyre nagyobb koncentrációjával szemben a kínálat csoportosítása ezeken a szervezeteken keresztül még inkább gazdasági szükségszerűség, mint bármikor ezelőtt, a termelők piaci helyzetének megerősítése céljából; mivel az csoportosítást önkéntes alapon kell végrehajtani, és annak használhatóságát a termelői szervezetek által a tagjaik részére felajánlott szolgáltatások köre és hatékonysága révén kell bizonyítani; mivel ez nem érinti a termékek szállítását olyan, szakosodott termelői szervezetek részére, amelyek e rendelet hatályba lépése előtt is léteztek;

(8)

mivel egy termelői szervezetet a saját tagállama csak akkor ismerhet el olyan szervezetként, mint amely képes hozzájárulni a közös piacszervezés céljainak megvalósításához, ha társulási szabályai előírnak bizonyos elvárásokat a szervezetre és annak tagjaira vonatkozóan; mivel azoknak a termelői csoportoknak, amelyek szeretnék elnyerni az e rendelet szerinti termelői szervezeti státuszt, engedélyezni kell egy átmeneti időszakot, amely alatt számukra nemzeti és közösségi pénzügyi támogatás adható, a csoport bizonyos kötelezettségvállalása esetén;

(9)

mivel átmeneti időszakot kell biztosítani az 1035/72/EGK ( 9 ) rendelet alapján már elismert termelői szervezetek számára, amelyek nem felelnek meg azonnal e rendelet elismerési követelményeinek; mivel az ilyen szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy képesek végrehajtani a szükséges változtatásokat;

(10)

mivel annak érdekében, hogy a termelői szervezetek részére különösképpen a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősséget lehessen biztosítani valamint, hogy a nekik adott közösségi források a jövőbeni követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket; mivel a termelői szervezetek által képzett működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldásnak tűnik;

(11)

mivel a működési alapok létrehozása és megfelelő működtetése megkívánja, hogy a termelői szervezetek tagjaik teljes gyümölcs- és zöldségtermelését átvegyék;

(12)

mivel a közösségi kiadások korlátok között tartása miatt a termelői szervezetek számára a működési alapok létrehozásához nyújtott segítség esetén egy felső összeghatárt kell megállapítani;

(13)

mivel azokban a régiókban, ahol a termelés szervezettsége gyenge, kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulásokat kell lehetővé tenni; mivel a strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében ezeket a hozzájárulásokat a Közösség által visszatéríthetővé kell tenni a közösségi támogatási keretterven keresztül;

(14)

mivel a termelői szervezetek és ezek társulásai befolyásának további növelése és a piac szükséges legnagyobb stabilitásának érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett kiterjesszék adott régió nem tag termelőire is az érintett régióban a szervezet vagy társulás által a tagokra alkalmazott szabályokat, különösen a termelés, értékesítés és a környezetvédelem terén; mivel ahol indokolt, a szabályok kiterjesztése révén jelentkező egyes költségek az érintett termelőkre háríthatók, mivel a szabályok kiterjesztéséből ők is profitálnak;

(15)

Mivel az egyéni vagy már csoportosult piaci szereplők kezdeményezésére alapított szakmaközi szervezetek, amennyiben a gyümölcs- és zöldség ágazat különböző foglalkozási kategóriájú tagjainak jelentős arányát képviselik, hozzájárulhatnak a piaci realitások iránti nagyobb figyelmet tanúsító magatartáshoz és elősegíthetik a kereskedelmi megközelítést, ami növeli a termelési teljesítményjelentési aktivitást, azaz a termelés megszervezését, a termékek megjelenítését és értékesítését; mivel ezeknek a szervezeteknek a munkája általában képes hozzájárulni a Szerződés 39. cikkében foglalt célok megvalósításához, és különösképpen e rendelet céljainak megvalósításához, lehetővé kell tenni - mihelyt az erre vonatkozó cselekvési formák meghatározásra kerülnek - azon szervezetek sajátos elismerését, amelyek megfelelő képviseltségről képesek tanúbizonyságot tenni, és gyakorlati tevékenységet folytatnak a fent említett célok elérésével kapcsolatban; mivel a termelői szervezetek és társulásaik által elfogadott szabályok kiterjesztésére, és a kiterjesztés révén fellépő költségek megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a célok hasonlóságából következően, szükséges a szakmaközi szervezetekre is alkalmazni;

(16)

mivel az árak stabilizálásához szükséges, hogy a termelői szervezetek beavatkozhassanak a piac működésébe, különösképpen annak meghatározása révén, hogy adott időszakban adott mennyiségű árut nem engednek a piacra; mivel az ilyen árukivonási tevékenységet nem lehet alternatív piacként figyelembe venni; mivel ezért az árukivonásért fizetett közösségi pénzügyi hozzájárulást a termelés meghatározott százalékára kell korlátozni és a közösségi térítést csökkentett szinten kell biztosítani, bár a működési alapok ilyen célú felhasználását engedélyezni kell; mivel az egyszerűség kedvéért a közösségi térítésnek egységes szinten kell lennie minden egyes termék esetében, mivel az összes termék esetében összehasonlítható csökkentés eléréséhez bizonyos megkülönböztetés szükséges;

(17)

mivel az intervenció csak akkor lehet teljesen eredményes, ha piacról kivont termékek nem kerülnek ismételten eladásra a rendes értékesítési csatornákon keresztül; mivel meg kell határozni a különböző alternatív felhasználási módszereket, amelyek révén az áruk felhasználásra kerülhetnek, ahol csak lehetséges elkerülve a megsemmisítésüket;

(18)

mivel az új árukivonási gyakorlat lehetővé teszi a küszöbök átlépésének következményeiről szóló, hatályban lévő rendelkezések azonnali hatályon kívül helyezését; mivel mindazonáltal érdemes megtartani ezeknek az rendelkezéseknek az alapelvét egy átmeneti időszakra és a Bizottságnak hatáskört biztosítani, hogy ennek az alapelvnek megfelelően cselekedjenek, ha a szükség úgy kívánja;

(19)

mivel a 3290/94/EK rendelet ( 10 ) révén a Tanács elfogadta az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai kapcsán született egyezmények alkalmazása céljából a mezőgazdasági ágazatban megkívánt módosításokat és átmeneti intézkedéseket, különösképpen a harmadik országokkal a gyümölcs és zöldség-ágazat területén működő új kereskedelmi intézkedéseket; mivel e rendeletbe beépítették a 3290/94/EK rendelet XIII. mellékletében foglalt rendelkezéseket; mivel, amennyiben a termékek ipari feldolgozás céljából kerülnek behozatalra a Közösségbe, azok nem kerülnek bizományosi értékesítésre; mivel a belépési ár igazolása ezáltal az átalányértéktől eltérő alapon történhet; mivel a vonatkozó rendelkezéseket ezáltal ennek figyelembevételével kell kiegészíteni;

(20)

mivel a közös piacszervezés szabályainak minden piaci szereplő köteles eleget tenni, akire a szabályok vonatkoznak, különben ezek befolyása torzul, ennek minden következményével együtt, a közös források felhasználása és a versenyben való részvétel szempontjából egyaránt; mivel közösségi ellenőrökből álló különleges szervet kell felállítani ennek az ágazatnak a részére; mivel költségvetési és eredményességi okok miatt a testületeknek a Bizottság tisztviselőiből és lehetőleg egyéb személyzetből kell állniuk; mivel közösségi szankciókról szóló rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy az új szabályokat egyformán alkalmazzák a Közösségen belül mindenhol;

(21)

mivel a közös piacszervezés megfelelő működtetéséhez szükséges nélkülözhetetlen feltételek egyike a piac részletes ismerete; mivel ezáltal intézkedéseket szükséges hozni ennek biztosítására;

(22)

mivel egyes támogatások biztosítása veszélyeztetné az egységes piac működését; mivel ezért a Szerződés rendelkezéseit, amelyek megengedik a tagállamok által biztosított támogatások felülvizsgálatát és a közös piaccal összeférhetetlen támogatások betiltását, ki kell terjeszteni arra az ágazatra, amelyre az e rendeletben foglaltak vonatkoznak;

(23)

mivel a piac közös szervezésénél abban az ágazatban megfelelő és egyidejű figyelmet kell fordítani a Szerződés 39. és 110. cikkeiben foglalt célkitűzésekre;

(24)

mivel e rendelet végrehajtásának elősegítésére egy irányítóbizottság révén eljárásmódot kell kialakítani a tagállamok és a Bizottság szoros együttműködése érdekében;

(25)

mivel a mogyoróágazatban kialakult különösen kedvezőtlen helyzet kezelése céljából egységes támogatást kell biztosítani az 1997/1998., 1998/1999. és 1999/2000. gazdasági évben betakarított mogyorótermés tekintetében,