EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01994L0033-20140325
Council Directive 94/33/EC of 22 June 1994 on the protection of young people at work
Consolidated text: A Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről
A Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről
- Date of document:
- 25/03/2014
- Date of effect:
- 25/03/2014
- Author:
- Az Európai Unió Tanácsa
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32014L0027
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 31994L0033
1994L0033 — HU — 25.03.2014 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 94/33/EK IRÁNYELVE (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről (HL L 216, 20.8.1994, p.12) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/30/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2007. június 20.) |
L 165 |
21 |
27.6.2007 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/27/EU IRÁNYELVE (2014. február 26.) |
L 65 |
1 |
5.3.2014 |
|
A TANÁCS 94/33/EK IRÁNYELVE
(1994. június 22.)
a fiatal személyek munkahelyi védelméről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 118a. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),
a Szerződés 189c. cikkében említett eljárásnak megfelelően ( 3 ),mivel a Szerződés 118a. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján fogadjon el minimumkövetelményeket, hogy javításokat ösztönözzön, különösen a munkakörnyezetben, a munkavállalók egészsége és biztonsága tekintetében;
mivel azon cikk szerint ezekben az irányelvekben kerülni kell az olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;
mivel az Európai Tanács által Strasbourgban 1989. december 9-én elfogadott, a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló közösségi charta 20. és 22. pontja megállapítja, hogy:
„20. A fiatal személyek számára esetleg kedvezőbb, különösen a munkára szakképzéssel történő felkészítésüket biztosító szabályok sérelme nélkül, valamint az egyes könnyű munkákra vonatkozó eltérésekre is figyelemmel, a munkába állás alsó korhatára nem lehet alacsonyabb, mint a tankötelezettség felső korhatára, és semmilyen esetben sem lehet tizenöt évnél alacsonyabb.
22. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a fiatal munkavállalókra vonatkozó munkaügyi szabályok kiigazítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a fiatalok fejlődésének, valamint a fiatalok szakképzéssel és munkába állással kapcsolatos szükségleteinek.
A tizennyolc évnél fiatalabb munkavállalók esetében különösen a munkavégzés időtartamát kell korlátozni – oly módon, hogy e korlátozás a túlórában való foglalkoztatás által ne legyen megkerülhető –, az éjszakai munkavégzést pedig tiltani kell, kivéve egyes, a nemzeti jogszabályokban, illetve rendelkezésekben megállapított munkák esetében.”;
mivel figyelembe kell venni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a fiatal munkavállalók védelmére vonatkozó elveit, beleértve a munkába állás alsó korhatárára vonatkozó elveket is;
mivel a gyermekmunkáról szóló állásfoglalásban ( 4 ) az Európai Parlament összegezte a fiatalok munkavégzésének különböző szempontjait és hangsúlyozta a munkavégzésnek a fiatalok egészségére, biztonságára, fizikai és szellemi fejlődésére gyakorolt hatásait, valamint szükségesnek ítélte az e területtel kapcsolatos nemzeti jogszabályokat harmonizáló irányelv elfogadását;
mivel a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) 15. cikke előírja, hogy a kockázati tényezőknek különösen kitett csoportokba tartozókat védeni kell a kifejezetten őket érintő veszélyektől;
mivel a gyermekeket és a serdülőket kockázati tényezőknek különösen kitett csoportba tartozónak kell tekinteni, és intézkedéseket kell hozni biztonságuk és egészségük védelme tekintetében;
mivel a gyermekek sebezhetősége megköveteli, hogy a tagállamok tiltsák foglalkoztatásukat és biztosítsák, hogy a munkába állás alsó korhatára ne legyen alacsonyabb, mint a nemzeti jogban a tankötelezettség felső korhatára, illetve mint 15 év; mivel a gyermekmunka tilalmától való eltérés csak különleges esetekben és az ebben az irányelvben meghatározott feltételek mellett engedhető meg; mivel ezek az eltérések semmilyen körülmények között sem befolyásolhatják hátrányosan a rendszeres iskolalátogatást, illetve nem gátolhatják meg a gyermekeket tanulmányaik lehető legteljesebb hasznosításában;
mivel a gyermekkorból a felnőtt életbe való átmenet jellegét szem előtt tartva a serdülők munkavégzését szigorúan kell szabályozni és védeni;
mivel minden munkáltatónak a fiatal személyek életkorának megfelelő munkakörülményeket kell biztosítania;
mivel a munkáltatóknak a fiatal személyek biztonságát és egészségét védő intézkedéseket kell végrehajtaniuk a fiatal személyeket érintő, munkával összefüggő kockázatok értékelése alapján;
mivel a tagállamoknak védeni kell a fiatalokat a tapasztalatlanságukból, a meglévő vagy lehetséges kockázatok felismerésével kapcsolatos hiányosságaikból, illetve az éretlenségükből fakadó sajátos kockázatoktól;
mivel ezért a tagállamoknak meg kell tiltaniuk, hogy a fiatalokat az ebben az irányelvben meghatározott munkavégzésre alkalmazzák;
mivel a munkaidő beosztására vonatkozó különleges minimumkövetelmények elfogadása valószínűleg javítani fogja a fiatalok munkakörülményeit;
mivel szigorúan korlátozni kell a fiatalok munkavégzésének maximális időtartamát és meg kell tiltani éjszakai munkavégzésüket a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyes munkák kivételével;
mivel a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy az iskolai oktatásban részt vevő serdülőket a munkában töltött idejük ne hátráltassa a tanulmányaik hasznosításában;
mivel kombinált elméleti, illetve gyakorlati szakképzési rendszerben dolgozó fiatal személyek esetében a képzéssel töltött időt, illetve az üzemi gyakorlat idejét munkaidőként kell figyelembe venni;
mivel a fiatal személyeknek, biztonságuk és egészségük védelme érdekében, minimális napi, heti és évi pihenőidőt és megfelelő szüneteket kell biztosítani;
mivel a heti pihenőidő tekintetében kellően figyelembe kell venni a tagállamokban uralkodó kulturális, etnikai, vallási és egyéb tényezők sokféleségét; mivel, különösen e tekintetben, végső soron az egyes tagállamoknak kell eldönteniük, hogy a vasárnapot is beszámítják-e a heti pihenőidőbe, és ha igen, milyen mértékben;
mivel a megfelelő munkahelyi tapasztalat hozzájárulhat a fiatal személyeknek a felnőttkori munkavégzésre és társadalmi életre való felkészítéséhez, ha a biztonságukat, egészségüket és fejlődésüket érintő ártalmak elkerülése biztosított;
mivel egyes tevékenységek, illetve sajátos helyzetek esetében az ezen irányelv által meghatározott tilalmaktól és korlátozásoktól való eltérések elengedhetetlennek látszanak, ezek alkalmazása mindazonáltal nem sértheti a létrehozott védelmi rendszer alapját képező elveket;
mivel ez az irányelv nyilvánvaló lépés a belső piac szociális dimenziójának fejlesztése felé;
mivel az ebben az irányelvben megállapított védelmi rendszer gyakorlati alkalmazása megköveteli, hogy a tagállamok hatékony és arányos intézkedési rendszert valósítsanak meg;
mivel ezen irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtása különös problémákat okozhat az egyik tagállam számára a fiatal személyek munkahelyi védelmére kialakított rendszerére tekintettel; mivel e tagállam számára ennélfogva lehetővé kell tenni, hogy kellő ideig eltekinthessen e rendelkezések végrehajtásától,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I.
SZAKASZ
1. cikk
Az irányelv célja
(1) A tagállamok megteszik a gyermekmunka tilalmához szükséges intézkedéseket.
Az ebben az irányelvben megállapított feltételek mellett gondoskodnak arról, hogy a munkába állás alsó korhatára ne legyen alacsonyabb a nemzeti jog által a tankötelezettségre meghatározott felső korhatárnál, illetve semmiképpen se legyen alacsonyabb, mint 15 év.
(2) A tagállamok az ebben az irányelvben megállapított feltételek mellett biztosítják a serdülők munkavégzésének szigorú szabályozását és védelmét.
(3) A tagállamok általánosságban biztosítják, hogy a munkáltatók megteremtik a fiatal személyek számára az életkoruknak megfelelő munkakörülményeket.
A tagállamok biztosítják a fiatal személyek védelmét a gazdasági kizsákmányolástól, valamint minden olyan munkavégzéstől, amely valószínűleg ártana biztonságuknak, egészségüknek vagy fizikai, mentális, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésüknek, illetve veszélyeztetné nevelésüket.
2. cikk
Az irányelv hatálya és alkalmazási köre
(1) Ez az irányelv minden olyan 18. életévét még be nem töltött személyre vonatkozik, aki egy tagállamban hatályos jogszabályban meghatározott, illetve egy tagállamban hatályos jogszabály által szabályozott munkaviszonnyal vagy munkaszerződéssel rendelkezik.
(2) A tagállamok jogszabályokat alkothatnak, hogy ez az irányelv a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és feltételek mellett ne legyen alkalmazható az alkalmi munkára vagy a rövid távú munkavégzésre, ha az
a) valamely magánháztartásban háztartási munkát; vagy
b) valamely családi vállalkozásban végzett, fiatal személyek számára károsnak, ártalmasnak vagy veszélyesnek nem tekintett munkát jelent.
3. cikk
Fogalommeghatározások
Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:
a) „fiatal személy” a 18 évesnél fiatalabb, a 2. cikk (1) bekezdésében említett személy;
b) „gyermek” a 15 év alatti, a nemzeti jog szerint tanköteles fiatal személy;
c) „serdülő” a legalább 15. életévét betöltött, de 18 évesnél fiatalabb, a nemzeti jog szerint már nem tanköteles személy;
d) „könnyű munka” az a munka, amely a hozzátartozó feladatok természetéből és az elvégzése sajátos körülményeiből adódóan:
i. valószínűleg nem ártalmas a gyermekek biztonságára, egészségére vagy fejlődésére; és
ii. nem akadályozza iskolalátogatásukat, az illetékes hatóságok által jóváhagyott, szakképzési tanácsadást vagy szakképzést biztosító programokban való részvételüket, illetve a kapott oktatás hasznosítását;
e) „munkaidő” az az időszak, amely alatt a fiatal személy munkát végez, a munkáltató rendelkezésére áll, és feladatát vagy kötelességét a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően teljesíti;
f) „pihenőidő” az az időszak, amely nem munkaidő.
4. cikk
A gyermekmunka tilalma
(1) A tagállamok elfogadják a gyermekmunka tilalmához szükséges intézkedéseket.
(2) A tagállamok az 1. cikkben megfogalmazott célok figyelembevételével alkothatnak olyan jogszabályt, hogy a gyermekmunka tilalma ne vonatkozzon:
a) az 5. cikkben meghatározott tevékenységeket folytató gyermekekre;
b) a legalább 14. életévüket betöltött gyermekekre, akik kombinált elméleti, illetve gyakorlati szakképzési rendszerben dolgoznak, feltéve, hogy a munkavégzés az illetékes hatóság által megállapított feltételekkel összhangban történik;
c) a legalább 14. életévüket betöltött gyermekekre, akik nem az 5. cikkben meghatározott könnyű munkát végzik; a nem az 5. cikkben meghatározott könnyű munkát azonban 13 éves gyermekek is végezhetik korlátozott heti óraszámban, a nemzeti jogszabályokban meghatározott munkatípusokban.
(3) Azok a tagállamok, amelyek élnek a (2) bekezdés c) pontjában említett lehetőséggel, meghatározzák a szóban forgó könynyű munkára vonatkozó munkafeltételeket, az irányelv rendelkezéseire is figyelemmel.
5. cikk
Kulturális és hasonló tevékenységek
(1) Gyermekeket kulturális, művészi, sport- és reklámtevékenységben való szereplésre csak az illetékes hatóságok egyedi, előzetes hozzájárulásával lehet alkalmazni.
(2) A tagállamok jogszabályban állapítják meg az (1) bekezdésben említett esetekben a gyermekekre vonatkozó munkakörülményeket és az előzetes hozzájárulási eljárás részleteit, azzal a feltétellel, hogy e tevékenységek:
i. valószínűleg nem károsak a gyermekek biztonságára, egészségére vagy fejlődésére;
ii. nem akadályozzák az iskolalátogatásukat, az illetékes hatóságok által jóváhagyott, szakképzési tanácsadást vagy szakképzést biztosító programokban való részvételüket, vagy a kapott oktatás hasznosítását.
(3) A tagállamok az (1) bekezdésben szabályozott eljárástól eltérően, jogszabály útján, az általuk meghatározott feltételekkel összhangban engedélyezhetik a legalább 13. életévüket betöltött gyermekek esetében a gyermekek alkalmazását kulturális, művészeti, sport- vagy reklámtevékenységekben való szereplésre.
(4) Azok a tagállamok, amelyek kialakították a modellügynökségekre vonatkozó egyedi engedélyezési rendszert a gyermekek tevékenysége tekintetében, fenntarthatják e rendszert.
II.
SZAKASZ
6. cikk
A munkáltatók általános kötelezettségei
(1) A munkáltató a 4. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül és a7. cikk (1) bekezdésében említett különleges kockázatok figyelembevételével megteszi a szükséges intézkedéseket a fiatal személyek biztonságának és egészségének védelme érdekében.
(2) A munkáltató végrehajtja az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket a fiatal személyeket a munkájuk során érintő kockázatok értékelése alapján.
Ezt az értékelést a fiatal személyek munkába állása előtt, illetve a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén kell elvégezni. Ennek az értékelésnek különös figyelmet kell fordítania:
a) a munkahelynek és a munkavégzés helyének felszerelésére és kialakítására;
b) a fizikai, biológiai és vegyi anyagoknak való kitettség jellegére, mértékére és időtartamára;
c) a munkaeszközök formájára, körére és használatára, különösen anyagokra, gépekre, berendezésekre és eljárásokra, illetve kezelésük módjára;
d) a munkafolyamatok és műveletek kialakítására, valamint ezek kombinálásának módjára (munkaszervezés);
e) a fiatalok számára biztosított képzés és oktatás szintjére.
Ha ez az értékelés azt mutatja, hogy valamely kockázat veszélyezteti a fiatalok biztonságát, fizikai vagy mentális egészségét, illetve fejlődését, rendszeres időközönként megfelelő ingyenes egészségügyi vizsgálatot és ellenőrzést kell biztosítani számukra a 89/391/EGK irányelv sérelme nélkül.
Az ingyenes egészségügyi vizsgálat és ellenőrzés a nemzeti egészségügyi rendszer keretében is biztosítható.
(3) A munkáltató tájékoztatja a fiatal személyeket a lehetséges kockázatokról és a biztonságuk és egészségük védelmében meghozott minden intézkedésről.
Tájékoztatja továbbá a gyermekek törvényes képviselőjét a lehetséges kockázatokról, valamint a gyermekek biztonságának és egészségének védelme érdekében meghozott valamennyi intézkedésről.
(4) A munkáltató alkalmazza a 89/391/EGK irányelv 7. cikkében említett védő és megelőző szolgáltatásokat a fiatal személyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi feltételek tervezése, végrehajtása és ellenőrzése során.
7. cikk
A fiatal személyek veszélyeztetettsége – A munkavégzés tilalma
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fiatal személyek védelmet élvezzenek minden, különösen a biztonságukat, egészségüket és fejlődésüket fenyegető veszéllyel szemben, amely tapasztalatlanságukból, a meglévő vagy lehetséges veszélyek felismerésével kapcsolatos hiányosságaikból, illetve éretlenségükből adódhat.
(2) A tagállamok ennek érdekében, a 4. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, megtiltják a fiatalok alkalmazását:
a) fizikai vagy pszichológiai képességüket objektíve meghaladó munka elvégzésére;
b) olyan munka elvégzésére, amely veszélyes – mérgező, rákkeltő, örökölhető genetikai károsodást okozó, magzatra ártalmas vagy az emberi egészségre bármely egyéb módon krónikus hatást gyakorló – anyagoknak tenné ki őket;
c) olyan munka elvégzésére, amelynek során káros radioaktív sugárzás érheti őket;
d) olyan balesetveszélyekkel járó munka elvégzésére, amelyeket a fiatal személyek elővigyázatlanságuknál, tapasztalati és képzésbeli hiányosságaiknál fogva feltehetően nem ismerhetnek fel, illetve nem kerülhetnek el; vagy
e) olyan munka elvégzésére, amellyel együtt jár az egészségre ártalmas rendkívüli hideg, hőség, zaj vagy rezgés.
A fiatalokat valószínűleg különösen veszélyeztető – az (1) bekezdés értelmében vett – munkák közé az alábbiak tartoznak:
— a melléklet I. pontjában említett fizikai, biológiai és kémiai anyagoknak való ártalmas kitettséggel járó munka, és
— a melléklet II. pontjában említett eljárások és munkák.
(3) A tagállamok jogszabályban engedélyezhetik a (2) bekezdéstől való eltérést serdülők esetében, ha ez szakképzésük miatt elengedhetetlen, feltéve, hogy a serdülők biztonsága és egészsége védelmét biztosítja az, hogy a munkát a 89/391/EGK irányelv 7. cikke értelmében megfelelően képzett személy felügyelete mellett végzik, és hogy biztosított az irányelv által nyújtott védelem.
III.
SZAKASZ
8. cikk
Munkaidő
(1) A 4. cikk (2) bekezdésének b) vagy c) pontja által adott lehetőséggel élő tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a gyermekek munkaidejét korlátozzák:
a) napi 8 órára és heti 40 órára a kombinált elméleti, illetve gyakorlati szakképzési rendszerben vagy az üzemi gyakorlati rendszerben végzett munka esetében;
b) iskolalátogatási napokon két órára és az iskolai félévben az iskolalátogatási időn kívül végzett munka esetében heti 12 órára, ha ezt a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat nem tiltják;
a napi munkaidő semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a hét órát; ez a határ nyolc órára emelhető azoknak a gyermekeknek az esetében, akik már betöltötték 15. életévüket;
c) napi hét órára és heti 35 órára az iskolaszünetben legalább egy hétig végzett munka esetében; ezek a határok napi nyolc órára és heti 40 órára emelhetők azoknak a gyermekeknek az esetében, akik 15. életévüket már betöltötték;
d) napi hét órára és heti 35 órára a nemzeti jog értelmében már nem tanköteles gyermekek által végzett könnyű munka esetében.
(2) A tagállamok meghozzák a serdülők munkaidejének napi nyolc órára és heti 40 órára történő korlátozásához szükséges intézkedéseket.
(3) A fiatal személyek által a kombinált elméleti, illetve gyakorlati szakképzési, valamint az üzemi gyakorlati rendszerben képzéssel töltött idő munkaidőnek számítandó.
(4) Ha a fiatal személyt egynél több munkáltató foglalkoztatja, a munkanapok és a munkaidő összesítve számítandó.
(5) A tagállamok jogszabályban kivételesen engedélyezhetik az (1) bekezdés a) pontjától és a (2) bekezdéstől való eltérést, vagy ha ezt objektív tényezők indokolják.
A tagállamok jogszabályban határozzák meg az eltérések végrehajtásának feltételeit, korlátait és az arra vonatkozó eljárást.
9. cikk
Éjszakai munkavégzés
(1)
a) A 4. cikk (2) bekezdésének b) vagy c) pontja által adott lehetőséggel élő tagállamok meghozzák a gyermekek este 8 óra és reggel 6 óra közötti foglalkoztatásának tilalmához szükséges intézkedéseket.
b) A tagállamok meghozzák a serdülők este 10 óra és reggel 6 óra, illetve este 11 és reggel 7 óra közötti foglalkoztatásának tilalmához szükséges intézkedéseket.
(2)
a) A tagállamok jogszabályban engedélyezhetik serdülők munkavégzését meghatározott tevékenységi területeken az (1) bekezdés b) pontjában említett tiltott éjszakai munkavégzés időszakában.
Ebben az esetben a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy ha a serdülők védelme érdekében szükséges, őket felnőtt felügyelje.
b) Ha az a) pontot alkalmazzák, a munkavégzés tilalma továbbra is fennáll éjfél és hajnali 4 óra között.
A tagállamok azonban, ha objektív tényezők indokolják, és ha a serdülőknek megfelelő pótlólagos pihenőidőt biztosítanak, továbbá ha ez által nem teszik kétségessé az 1. cikkben megfogalmazott célokat, jogszabályban engedélyezhetik a serdülők munkavégzését tiltott éjszakai munka idején az alábbi esetekben:
— a hajózási és a halászati ágazatban végzett munka,
— a fegyveres erőknél vagy a rendőrség keretében végzett munka,
— kórházakban és hasonló létesítményekben végzett munka,
— kulturális, művészeti, sport vagy reklámtevékenység.
(3) Az éjszakai munkára való beosztás előtt és után rendszeres időközönként a serdülők jogosultak ingyenes egészségügyi és alkalmassági vizsgálatra, kivéve ha az általuk a tiltott időszakban végzett munka rendhagyó jellegű.
10. cikk
Pihenőidő
(1)
a) A 4. cikk (2) bekezdés b) vagy c) pontja által adott lehetőséggel élő tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyermekek 24 órás időszakban legalább 14 egymást követő órából álló pihenőidőre legyenek jogosultak.
b) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a serdülők 24 órás időszakban legalább 12 egymást követő órából álló pihenőidőre legyenek jogosultak.
(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy egy hétnapos időszakban:
— a gyermekek, akik tekintetében éltek a 4. cikk (2) bekezdés b) vagy c) pontja adta lehetőséggel, és
— a serdülők
legalább két, lehetőleg egymást követő napból álló pihenőidőre legyenek jogosultak.
Műszaki vagy szervezési okkal indokolható esetben a minimális pihenőidő csökkenthető, de semmilyen körülmények között sem lehet 36 egymást követő óránál kevesebb.
Az első és második albekezdésben említett minimális pihenőidő elvben magában foglalja a vasárnapot.
(3) A tagállamok jogszabályban előírhatják az (1) és a (2) bekezdésben említett minimális pihenőidő megszakítását a nap során osztott munkaidőben végzett, illetve rövid időtartamú tevékenységek esetében.
(4) A tagállamok, ha ezt objektív tényezők indokolják, és ha a serdülőknek megfelelő pótlólagos pihenőidőt biztosítanak, továbbá ha ez által nem teszik kétségessé az 1. cikkben megfogalmazott célokat, jogszabályban előírhatják az (1) bekezdés b) pontjának és a (2) bekezdésének serdülőkkel kapcsolatos rendelkezéseitől való eltérést az alábbi esetekben:
a) a hajózási vagy a halászati ágazatban végzett munka;
b) a fegyveres erők vagy a rendőrség keretén belül végzett munka;
c) kórházakban vagy hasonló intézményekben végzett munka;
d) mezőgazdaságban végzett munka;
e) a turisztikai, szállodai, éttermi vagy kávéházi ágazatban végzett munka;
e) a nap során osztott munkaidőben végzett tevékenységek.
11. cikk
Éves pihenőidő
A 4. cikk (2) bekezdésének b) vagy c) pontja által adott lehetőséggel élő tagállamok munkavégzés alól mentes időszakot biztosítanak a nemzeti jog szerint tanköteles gyermekeknek, lehetőleg az iskolai szünidőn belül.
12. cikk
Munkaközi szünetek
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ha a napi munkaidő meghaladja a négy és fél órát, a fiatalok legalább 30 percnyi, lehetőleg megszakítás nélküli szünetre legyenek jogosultak.
13. cikk
Serdülők munkavégzése vis maior esetén
A tagállamok jogszabályban engedélyezhetik a 8. cikk (2) bekezdésének, a 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjának és serdülők esetén a 12. cikk rendelkezéseitől való eltérést a 89/391/EGK irányelv 5. cikke (4) bekezdésében említett körülmények között végzendő munka esetén, azzal a feltétellel, hogy az ilyen jellegű munka átmeneti jellegű, azt azonnal el kell végezni, felnőtt munkavállalók nem állnak rendelkezésre, és a serdülők számára a következő három hét alatt pótlólagos, azonos időtartamú pihenőidőt biztosítanak.
IV.
SZAKASZ
14. cikk
Intézkedések
Minden egyes tagállam meghozza az irányelv végrehajtása érdekében elfogadott rendelkezések be nem tartása esetén alkalmazandó intézkedéseket; ezeknek az intézkedéseknek hatékonyaknak és arányosaknak kell lenniük.
15. cikk
A melléklet kiigazítása
A 89/391/EGK irányelv 17. cikkében előírt eljárás szerint kell elfogadni a mellékletnek az ezen irányelv területén végbemenő műszaki fejlődésből, a nemzetközi szabályozások vagy előírások megváltozásából, illetve az ismeretek bővüléséből eredő, szigorúan technikai jellegű kiigazításait.
16. cikk
Csökkentést kizáró rendelkezés
A tagállamok arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy a változó körülmények fényében eltérő rendelkezéseket dolgozzanak ki a fiatal személyek védelme érdekében, amennyiben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek eleget tesznek, az irányelv végrehajtása nem teremthet érvényes alapot a fiataloknak biztosított védelem általános szintjének csökkentésére.
17. cikk
Záró rendelkezések
(1)
a) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1996. június 22-ig megfeleljenek, illetve legkésőbb eddig az időpontig biztosítják, hogy a szociális partnerek kollektív szerződésben bevezetik a szükséges rendelkezéseket, emellett a tagállamoktól elvárják, hogy meghozzák azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ezen irányelv által megállapított eredményeket mindenkor biztosítsák.
b) Az Egyesült Királyság az a) pontban meghatározott időponttól számított négy évig tartózkodhat a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának a maximális heti munkaidőről rendelkező első albekezdésének, a 8. cikk (2) bekezdésének, valamint a 9. cikk (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdésének végrehajtásától.
A Bizottság e rendelkezés hatásáról jelentést nyújt be.
A Tanács a Szerződésben megállapított feltételekkel összhangban dönt ennek az időszaknak a meghosszabbíthatóságáról.
c) A tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.
▼M1 —————
17a. cikk
Végrehajtási jelentés
A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében említett, és ugyanezen irányelv 17a. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendő értékelés alapját képező egységes jelentés önálló fejezeteként.
18. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
MELLÉKLET
Anyagok, eljárások és munkák nem teljes listája
(7. cikk (2) bekezdés, második albekezdés)
I. Anyagok
1. Fizikai hatások
a) ionizáló sugárzás;
b) munkavégzés túlnyomásos légtérben (nyomás alatti tartályokban végzett munka, víz alá merülés).
2. Biológiai anyagok
a) A 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 2. cikke második bekezdésének 3. és 4. pontja szerinti 3. és 4. kockázati csoportba tartozó biológiai anyagok.
3. Vegyi anyagok
a) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) alapján a besorolás kritériumainak megfelelő, a következő veszélyességi osztályok és kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe besorolt, és a következő figyelmeztető mondat egyikével, vagy ezek közül többel ellátott anyagok és keverékek:
— akut toxicitás, 1., 2. vagy 3. kategória (H300, H310, H330, H301, H311, H331),
— bőrmarás, 1A., 1B.vagy 1C. kategória (H314),
— tűzveszélyes gáz, 1. vagy 2. kategória (H220, H221),
— tűzveszélyes aeroszolok, 1. kategória (H222),
— tűzveszélyes folyadék, 1. vagy 2. kategória (H224, H225),
— robbanóanyagok – „instabil robbanóanyag” kategória vagy 1.1., 1.2., 1.3., 1.4., 1,5. alosztályba tartozó robbanóanyag kategória (H200, H201, H202, H203, H204, H205),
— önreaktív anyagok és keverékek, A., B., C. vagy D. típus (H240, H241, H242),
— szerves peroxidok, A. vagy B. típus (H240, H241),
— célszervi toxicitás egyszeri expozíciót követően,1. vagy 2. kategória (H370, H371),
— célszervi toxicitás ismétlődő expozíciót követően, 1. vagy 2. kategória (H372, H373),
— légzőszervi szenzibilizáció, 1. kategória, 1A. vagy 1B. alkategória (H334),
— bőrszenzibilizáció, 1. kategória, 1A. vagy 1B. alkategória (H317),
— rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H350, H350i, H351),
— csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (H340, H341),
— reprodukciós toxicitás, 1A. vagy 1B. kategória (H360, H360F, H360FD, H360Fd, H360D, H360Df).
▼M2 —————
d) a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) 2. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett anyagok és keverékek.
e) Ólom és ólomvegyületek, amennyiben a kérdéses hatóanyagok az emberi szervezetbe kerülhetnek.
f) Azbeszt.
II. Eljárások és munkák
1. A 2004/37/EK irányelv I. mellékletében említett munkahelyi eljárások.
2. Robbanóanyagot tartalmazó készülékek, petárdák és egyéb tárgyak gyártása és kezelése.
3. Vad-, illetve mérgező állatokkal végzett munka.
4. Állatok ipari levágása.
5. Sűrített, cseppfolyósított vagy oldott gázok gyártásához, tárolásához vagy alkalmazásához szükséges berendezések kezelését is magában foglaló munkavégzés.
6. Az 1.3. pontban említett vegyi anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal vagy tárolókkal végzett munka.
7. Szerkezeti omlás kockázatával járó munkavégzés.
8. Nagyfeszültség elektromos kockázatával járó munkavégzés.
9. Olyan munkavégzés, amelynek ütemét gépek határozzák meg, és amely teljesítmény szerinti díjazással jár.
( 1 ) HL C 84., 1992.4.4., 7. o.
( 2 ) HL C 313., 1992.11.30., 70. o.
( 3 ) Az Európa Parlament 1992. december 17-i véleménye (HL C 21., 1993.1.25., 167. o.). A Tanács 1993. november 23-i közös álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg) és az Európai Parlament 1994. március 9-i határozata (HL C 91., 1994.3.28., 89. o.).
( 4 ) HL C 190., 1987.7.20., 44. o.
( 5 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK irányelve a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 262., 2000.10.17., 21. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/37/EK irányelve a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 158., 2004.4.30., 50. o.).
