This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01980L0987-20021008
Council Directive of 20 October 1980 on the protection of employees in the event of the insolvency of their employer (80/987/EEC)
Consolidated text: A Tanács irányelve (1980. október 20.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről (80/987/EGK)
A Tanács irányelve (1980. október 20.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről (80/987/EGK)
No longer in force
- Date of document:
- 08/10/2002
- Date of effect:
- 08/10/2002
- Author:
- Az Európai Unió Tanácsa
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32002L0074
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 31980L0987
1980L0987 — HU — 08.10.2002 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS IRÁNYELVE (1980. október 20.) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről (HL L 283, 28.10.1980, p.23) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 66 |
11 |
11.3.1987 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2002/74/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2002. szeptember 23.) |
L 270 |
10 |
8.10.2002 |
|
Módosította:
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1980. október 20.)
a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről
(80/987/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel a munkáltató fizetésképtelensége esetén szükséges a munkavállalók védelme, különösen a fennálló követelések kifizetésének biztosítása érdekében, mindeközben figyelembe véve a Közösségen belüli kiegyensúlyozott gazdasági és szociális fejlődés szükségességét;
mivel a munkavállalók védelmének mértékét illetően a tagállamok között továbbra is maradnak különbségek ezen a területen; mivel törekedni kell e különbségek csökkentésére, amelyek közvetlen hatással lehetnek a közös piac működésére;
mivel ezért elő kell segíteni e területen a jogszabályok közelítését a Szerződés 117. cikkében megállapított fejlődés fenntartása mellett;
mivel földrajzi helyzete és a terület jelenlegi foglalkoztatási struktúrája miatt Grönland munkaerőpiaca alapvetően különbözik a Közösség más területeinek munkaerőpiacától;
mivel, amennyiben a Görög Köztársaság csatlakozásának feltételeiről és a szerződések kiigazításairól szóló okmánnyal összhangban 1981. január 1-jétől a Görög Köztársaság az Európai Gazdasági Közösség tagja lesz, ezen irányelv mellékletében a „Görögország” címszó alatt célszerű meghatározni a munkavállalók azon kategóriáit, amelyeknek a követeléseit ezen irányelv 1. cikkének (2) bekezdése értelmében az irányelv hatályából ki lehet zárni,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. SZAKASZ
Hatály és fogalommeghatározások
1. cikk
(1) Ezen irányelvet a munkaszerződésből vagy munkaviszonyból származó, a 2. cikk (1) bekezdésének értelmében fizetésképtelen munkáltatókkal szembeni munkavállalói követelések esetén kell alkalmazni.
(2) A tagállamok ezen irányelv hatálya alól kivételes esetekben kizárhatják a munkavállalók bizonyos kategóriáinak követeléseit egyéb olyan garanciaformák fennállása esetén, amelyekről megállapítást nyert, hogy a munkavállalónak az ezen irányelvből származó védelemmel azonos védelmet nyújtanak.
(3) Amennyiben a tagállamokban egy ilyen rendelkezés a nemzeti jog alapján már alkalmazandó, a tagállamok továbbra is kizárhatják ennek az irányelvnek a hatálya alól:
a) a természetes személy által alkalmazott háztartási alkalmazottakat;
b) az olyan halászokat, akik bérezése a bevételből való részesedés formájában történik.
2. cikk
(1) Ezen irányelv alkalmazásában fizetésképtelen a munkáltató, amennyiben a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései szerinti kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyonának részleges vagy teljes lefoglalásával, valamint felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy kinevezésével jár, és az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság:
a) elhatározta az eljárás megkezdését; vagy
b) vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdésének biztosítására.
(2) Ezen irányelv nem sérti az egyes tagállamok jogszabályaiban szereplő munkavállaló, munkáltató, díjazás, megszerzett jogosultság és jövőbeli jogosultság kifejezések meghatározásait.
Mindamellett a tagállamok nem zárhatják ki ezen irányelv hatályából:
a) a 97/81/EK irányelv szerint részmunkaidőben dolgozó munkavállalókat;
b) az 1999/70/EK irányelv szerint határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott munkavállalókat;
c) a 91/383/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkajogviszonnyal rendelkező munkavállalókat.
(3) A tagállamok nem írhatnak elő minimális időtartamot a munkaszerződés vagy a munkaviszony tekintetében azokra a munkavállalókra nézve, akik ezen irányelv alapján terjesztenek elő követeléseket.
(4) Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a munkavállalók védelmét kiterjesszék a fizetésképtelenség más eseteire is, például a kifizetések tényleges és tartós leállítására, amelyet az (1) bekezdésben említett eljárásoktól eltérő, a nemzeti jog rendelkezései szerinti eljárásokkal állapítanak meg.
Ezek az eljárások ugyanakkor nem járnak garancianyújtási kötelezettséggel a többi tagállam intézetei számára a IIIa. szakaszban említett esetekben.
II. SZAKASZ
A garanciaintézetekre vonatkozó előírások
3. cikk
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 4. cikk alá tartozó garanciaintézetek biztosítsák a munkavállalók munkaszerződésből vagy munkaviszonyokból származó, fennálló követeléseinek a kielégítését, és amennyiben a nemzeti jog ezt előírja, a végkielégítést is a munkaviszony megszűnése esetén.
A garanciaintézet által átvállalt követelések azok a fennálló fizetési követelések, amelyek a tagállamok által meghatározott időpont előtti és/vagy – adott esetben – utáni időszakra vonatkoznak.
4. cikk
(1) A garanciaintézetek 3. cikkben említett felelősségét a tagállamok korlátozhatják.
(2) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdésben említett lehetőséget választják, akkor meghatározzák annak az időszaknak a hosszát, amely alatt a garanciaintézet köteles kifizetni a fennálló követeléseket. Ez az időszak azonban nem lehet rövidebb, mint a 3. cikkben említett időpont előtt és/vagy után a munkaviszony utolsó három hónapjára járó fizetési igényre vonatkozó időszak. A tagállamok ezt a három hónapos minimális időszakot beszámítják a legalább hat hónapos referencia-időszakba.
A legalább 18 hónapos referencia-időszakot előíró tagállamok nyolc hétre korlátozhatják azt az időszakot, amely alatt a garanciaintézet teljesíti a fennálló követeléseket. Ebben az esetben a munkavállaló számára a legkedvezőbb időszakokat alkalmazzák a minimális időszakok kiszámítására.
(3) Ezenkívül a tagállamok felső határt állapíthatnak meg a garanciaintézet által teljesítendő kifizetésekre. Ezek a felső határok nem lehetnek alacsonyabb mértékűek, mint ami szociálisan összeegyeztethető ezen irányelv szociális céljával.
Amennyiben a tagállamok ezt a lehetőséget választják, tájékoztatják a Bizottságot a felső határ meghatározásának módszereiről.
5. cikk
A tagállamok meghatározzák a garanciaintézetek felépítésének, finanszírozásának és működésének részletes szabályait, különös tekintettel a következő alapelvekre:
a) a garanciaintézetek vagyona a munkáltató vállalati vagyonától elkülönül és úgy kell kezelni, hogy a fizetésképtelenség miatt folytatott eljárásban ne legyen hozzáférhető;
b) a munkáltatók hozzájárulnak a finanszírozásához, kivéve ha azt teljes mértékben az állami hatóságok biztosítják;
c) a garanciaintézetek fizetési kötelezettségei függetlenek a finanszírozáshoz történő hozzájárulás kötelezettségének teljesítésétől.
III. SZAKASZ
A szociális biztonságra vonatkozó rendelkezések
6. cikk
A tagállamok kiköthetik, hogy a 3., 4. és 5. cikk nem vonatkozik azokra a munkavállalói hozzájárulásokra, amelyeket a törvényileg előírt nemzeti szociális biztonsági rendszerek, vagy a törvényileg előírt nemzeti szociális biztonsági rendszereken kívüli, vállalati vagy vállalatközi kiegészítő ellátási rendszerek alapján esedékesek.
7. cikk
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a törvényileg előírt nemzeti szociális biztonsági rendszerekben meghatározott biztosító intézeteknek fizetendő kötelező munkáltatói hozzájárulásnak a munkáltató fizetésképtelenségének bekövetkeztét megelőző nem fizetése ne érintse hátrányosan a munkavállalóknak az ilyen biztosító intézetekkel szemben fennálló ellátáshoz való jogosultságát, amennyiben a munkavállalói hozzájárulást a kifizetett munkabérekből levonták.
8. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a törvényileg előírt nemzeti szociális biztonsági rendszereken kívüli, vállalati és vállalatközi kiegészítő ellátórendszerek előírásai szerinti, az öregkori ellátásra vonatkozó, beleértve a túlélő hozzátartozók ellátását is, a már megszerzett vagy jövőbeli jogosultságaik tekintetében megteszik a szükséges intézkedéseket a munkavállalók és az olyan személyek érdekeinek védelmében, akik a munkáltató fizetésképtelenségének kezdetekor már kiléptek a munkáltató vállalkozásából vagy üzeméből.
IIIa. SZAKASZ
Transznacionális esetekre vonatkozó rendelkezések
8a. cikk
(1) Amennyiben egy, legalább két tagállam területén tevékenykedő vállalkozás a 2. cikk (1) bekezdése szerint fizetésképtelenné válik, akkor a munkavállalók fennálló követeléseinek teljesítéséért annak a tagállamnak az intézete felelős, amelynek területén az érintett munkavállalók rendszerint dolgoztak vagy dolgoznak.
(2) A munkavállalók jogainak mértékét az illetékes garanciaintézetre vonatkozó jog határozza meg.
(3) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben a 2. cikk (1) bekezdésében említett fizetésképtelenségi eljárással összefüggésben hozott döntéseket – amely eljárás megindítását egy másik tagállamban kérelmezték – figyelembe vegyék a munkáltatónak az ezen irányelv szerinti fizetésképtelenségének megállapításakor.
8b. cikk
(1) A 8a. cikk végrehajtása céljából a tagállamok rendelkeznek az illetékes közigazgatási hatóságaik és/vagy a 3. cikkben említett garanciaintézetek között a megfelelő információk cseréjéről, lehetővé téve különösen annak a garanciaintézetnek a tájékoztatását, amely a munkavállalók fennálló követeléseinek teljesítéséért felelős.
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, valamint a többi tagállamot az illetékes közigazgatási hatóságaik és/vagy a garanciaintézeteik pontos adatairól és elérhetőségéről. A Bizottság ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
IV. SZAKASZ
Általános és záró rendelkezések
9. cikk
Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a munkavállalókra nézve kedvezőbb törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzanak vagy vezessenek be.
Ezen irányelv végrehajtása semmiféle körülmények között sem indokolhatja a tagállamok jelenlegi helyzetéhez képest történő visszalépést, valamint az irányelv hatálya alá tartozó munkavállalók általános védelmi szintjének csökkenését.
10. cikk
Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy
a) megtegyék a visszaélések elkerüléséhez szükséges intézkedéseket;
b) a 3. cikkben említett fizetési kötelezettséget vagy a 7. cikkben említett garanciakötelezettséget elutasítsák vagy csökkentsék, ha kitűnik, hogy a kötelezettség teljesítése a munkavállaló és munkáltató közötti különleges kapcsolatok, illetve a munkavállaló és munkáltató közötti összejátszást eredményező közös érdekek miatt nem indokolt;
c) a 3. cikkben említett fizetési kötelezettséget vagy a 7. cikkben említett garanciakötelezettséget elutasítsák vagy korlátozzák, amennyiben a munkavállaló maga vagy közeli hozzátartozóival együtt a munkáltató vállalkozása vagy üzeme jelentős részének tulajdonosa volt, és jelentős mértékben befolyásolta annak tevékenységeit.
10a. cikk
A tagállamok értesítik a Bizottságot, valamint a többi tagállamot az ezen irányelv hatálya alá tartozó nemzeti fizetésképtelenségi eljárások típusáról, valamint minden velük kapcsolatos módosításról. A Bizottság ezeket a közleményeket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszi közzé.
11. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az ezen irányelvről szóló értesítéstől számított harminchat hónapon belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
12. cikk
A 11. cikk (1) bekezdésében rögzített harminchat hónapos időszak lejártát követő tizennyolc hónapon belül a tagállamok eljuttatnak a Bizottsághoz minden vonatkozó információt, hogy azok alapján a Bizottság ezen irányelv alkalmazásáról jelentést készíthessen a Tanács részére.
13. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
▼M2 —————
( 1 ) HL C 135., 1978.6.9., 2. o.
( 2 ) HL C 39., 1979.2.12., 26. o.
( 3 ) HL C 105., 1979.4.26., 15. o.
