This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62022CN0401
Case C-401/22 P: Appeal brought on 16 June 2022 by Cargolux Airlines International SA against the judgment of the General Court (Fourth Chamber, Extended Composition) delivered on 30 March 2022 in Case T-334/17, Cargolux Airlines v Commission
C-401/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-334/17. sz. Cargolux Airlines kontra Bizottság ügyben 2022. március 30-án hozott ítélete ellen a Cargolux Airlines International SA által 2022. június 16-án benyújtott fellebbezés
C-401/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-334/17. sz. Cargolux Airlines kontra Bizottság ügyben 2022. március 30-án hozott ítélete ellen a Cargolux Airlines International SA által 2022. június 16-án benyújtott fellebbezés
HL C 303., 2022.8.8, p. 31–32
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
- Date of document:
- 16/06/2022
- Date lodged:
- 16/06/2022
- Author:
- Bíróság
- Form:
- Bírósági információk
- Authentic language:
- angol
- Type of procedure:
- Fellebbezés, Megsemmisítés iránti kereset
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Case affecting:
-
- Request to review the judgment 62017TJ0334
- Instruments cited in case law:
- Link
|
2022.8.8. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 303/31 |
A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-334/17. sz. Cargolux Airlines kontra Bizottság ügyben 2022. március 30-án hozott ítélete ellen a Cargolux Airlines International SA által 2022. június 16-án benyújtott fellebbezés
(C-401/22. P. sz. ügy)
(2022/C 303/38)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Cargolux Airlines International SA (képviselő: E. Aliende Rodríguez abogada)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
|
— |
teljes egészében helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet; |
|
— |
elsődlegesen, teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásban (AT.39258 – „légi teherszállítás” ügy) 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final bizottsági határozatot (határozat) 1. cikkének (1) és (4) bekezdését annyiban, amennyiben azok a fellebbezőre vonatkoznak; |
|
— |
másodlagosan, részben semmisítse meg a határozat 1. cikkének (1) és (4) bekezdését annyiban, amennyiben azok a fellebbezőre, valamint a jutalékfizetéssel és/vagy a biztonsági pótdíjjal kapcsolatos magatartásra vonatkoznak, és/vagy semmisítse meg az 1. cikk (2) és (3) bekezdését annyiban, amennyiben azok a fellebbezőre és a bejövő útvonalakra vonatkoznak, és minden esetben csökkentse ennek megfelelően a fellebbezővel szemben a határozat 3. cikkének f) pontjában kiszabott bírságot; |
|
— |
teljes egészében törölje a határozat 3. cikkének f) pontjában a fellebbezővel szemben kiszabott bírságot, vagy másodlagosan jelentősen csökkentse azt; |
|
— |
másodlagosan, amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy nem tud érdemben határozni, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé; |
|
— |
kötelezze a Bizottságot a fellebbező részéről a Bíróság és a Törvényszék előtti eljárás során felmerült költségek viselésére; és |
|
— |
rendeljen el bármely más, az ügy körülményeire tekintettel megfelelő intézkedést. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező a következő négy jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megerősítette, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezik az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke megsértésének megállapítására és szankcionálására a harmadik országokból az EGT-n belüli országokba irányuló légi árufuvarozási szolgáltatások (azaz bejövő útvonalak) tekintetében. Közelebbről a fellebbező azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor téves jogi kritériumot alkalmazva a joghatóságot a nemzetközi közjog, nem pedig az uniós jog alapján állapította meg, és mindenesetre tévesen alkalmazta a nemzetközi közjog szerinti minősített hatások követelményét.
A második jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor helybenhagyta a Bizottság azon megállapítását, miszerint az a magatartás, amelyben a fellebbező részt vett, cél általi jogsértésnek minősül. Közelebbről a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor helybenhagyta a Bizottság azon megállapítását, miszerint a pótdíjak utáni jutalékfizetés megtagadásában álló magatartás cél általi jogsértésnek minősül.
A harmadik jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tévesen állapította meg és alkalmazta az egységes és folyamatos jogsértés megállapítására vonatkozó jogi kritériumot, és tévesen hagyta helyben az ilyen egységes és folyamatos jogsértés miatt a fellebbezőt szankcionáló határozatot. Közelebbről a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság helyesen állapította meg az egységes és folyamatos jogsértést alkotó magatartások egymást kiegészítő és folyamatos jellegét.
A negyedik jogalap keretében a fellebbező másodlagosan azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbező felelősségét az egységes és folyamatos jogsértés valamennyi aspektusa tekintetében megállapította, miközben részvétele valójában csak korlátozott volt, többek között azáltal, hogy a pótdíjak utáni jutalékfizetés megtagadásában való részvételének értékelése során megsértette az egyenlő bánásmód elvét, és tévesen állapította meg, hogy a fellebbező a biztonsági pótdíjat illetően továbbra is részt vett a jogsértésben azokban az időszakokban, amelyek vonatkozásában az ilyen részvétellel kapcsolatban semmilyen bizonyítékot nem terjesztettek elő.
