—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

—

semmisítse meg a 2018. április 30-i C(2017) 2788 final bizottsági határozatot;

—

másodlagosan, amennyiben szükségesnek ítéli, az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az a Bíróság ítéletével összhangban vizsgálja meg újra az ügyet;

—

a Bizottságot kötelezze saját költségei és a fellebbező részéről mind a jelen eljárásban, mind pedig a Törvényszék előtti eljárásban felmerült költségek viselésére;

—

tegyen meg minden egyéb intézkedést, amelyeket a Bíróság megfelelőnek ítél.

1.

Az első részben a fellebbező arra összpontosít, hogy a történeti jogoknak a kötelezettségvállalások 1.10. pontja szerinti odaítélése szempontjából mi a helyes jogi megközelítés a „megfelelő használat” teszt értelmezése tekintetében, és levezeti, hogy a Törvényszék az értelmezésen alapuló megközelítése során tévesen alkalmazta a jogot.

2.

A második részben a fellebbező levezeti, hogy a Törvényszék ezenkívül azáltal is tévesen alkalmazta a jogot, hogy elfogadta a Bizottság azon elemzését, amely szerint a „megfelelő használat” mindössze a „visszaélésszerű használat hiányát” jelenti, ennek alapján pedig tévesen elfogadta azt, hogy a Delta elmulasztott felhasználni 470 korrekciós résidőt.

3.

A harmadik részben a fellebbező azokat a további jogi hibákat emeli ki, amelyeket a Törvényszék az ítéletben azáltal követett el, hogy az RM-formanyomtatvány téves jogi elemzéséből kiindulva értelmezte a kötelezettségvállalások 1.9. pontját, különösen pedig az „ajánlatnak megfelelő” fordulatot.