–

az IM Gestão de Ativos (IMGA) – Sociedade Gestora de Organismos de Investimento Coletivo SA, az IMGA Rendimento Semestral, az IMGA Ações Portugal Cat A, az IMGA Ações América Cat A, az IMGA Mercados Emergentes, az IMGA Eurofinanceiras, az IMGA Eurocarteira, az IMGA Rendimento Mais, az IMGA Investimento PPR, az IMGA Alocação Moderada Cat A, az IMGA Alocação Dinâmica Cat A, az IMGA Global Equities Selection Cat A, az IMGA Liquidez Cat A, az IMGA Money Market Cat A, az IMGA Euro Taxa Variável Cat A, az IMGA Dívida Pública Europeia, az IMGA Retorno Global Cat A, az IMGA Poupança PPR, az IMGA Alocação Conservadora Cat A, az IMGA Iberia Equities ESG Cat A, az IMGA Iberia Fixed Income ESG Cat A, az IMGA Alternativo, a CA Curto Prazo, az IMGA Ações Europa, az IMGA Flexível Cat A, a CA Monetário, a CA Rendimento, az Eurobic PPR/OICVM Ciclo Vida 35–44, az Eurobic PPR/OICVM Ciclo Vida 45–54, az Eurobic PPR/OICVM Ciclo Vida + 55, az Eurobic Seleção Top és az IMGA European Equities Cat A képviseletében A. Fernandes de Oliveira advogado,

–

a portugál kormány képviseletében P. Barros da Costa, C. Chambel Alves, H. Gomes Magno és S. Jaulino, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében I. Melo Sampaio és V. Uher, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérelem a tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 2008. február 12‑i 2008/7/EK tanácsi irányelv (HL 2008. L 46., 11. o.) 5. cikke (2) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az IM Gestão de Ativos (IMGA) – Sociedade Gestora de Organismos de Investimento Coletivo SA, valamint az e társaság által kezelt 31 befektetési alap, vagyis az IMGA Rendimento Semestral, az IMGA Ações Portugal Cat A, az IMGA Ações América Cat A, az IMGA Mercados Emergentes, az IMGA Eurofinanceiras, az IMGA Eurocarteira, az IMGA Rendimento Mais, az IMGA Investimento PPR, az IMGA Alocação Moderada Cat A, az IMGA Alocação Dinâmica Cat A, az IMGA Global Equities Selection Cat A, az IMGA Liquidez Cat A, az IMGA Money Market Cat A, az IMGA Euro Taxa Variável Cat A, az IMGA Dívida Pública Europeia, az IMGA Retorno Global Cat A, az IMGA Poupança PPR, az IMGA Alocação Conservadora Cat A, az IMGA Iberia Equities ESG Cat A, az IMGA Iberia Fixed Income ESG Cat A, az IMGA Alternativo, a CA Curto Prazo, az IMGA Ações Europa, az IMGA Flexível Cat A, a CA Monetário, a CA Rendimento, az Eurobic PPR/OICVM Ciclo Vida 35–44, az Eurobic PPR/OICVM Ciclo Vida 45–54, az Eurobic PPR/OICVM Ciclo Vida + 55, az Eurobic Seleção Top és az IMGA European Equities Cat A és az Autoridade Tributária e Aduaneira (adó‑ és vámhatóság, Portugália) között e befektetési alapok értékesítését terhelő bélyegilleték adóztatása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

3

A 2008/7 irányelv (1)–(3) és (9) preambulumbekezdése a következőképpen szól:

[…]

4

A 2008/7 irányelv 1. cikke a következőket írja elő:

„Ez az irányelv a következők tekintetében szabályozza a közvetett adók kivetését:

5

Ezen irányelv „Tőkeegyesítő társaság” című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ezen irányelv alkalmazásában »tőkeegyesítő társaság«:

(2)   Ezen irányelv alkalmazásában tőkeegyesítő társaság minden nyereségszerzési céllal működő társaság, egyesület vagy jogi személy.”

6

Az említett irányelvnek a „Közvetettadó‑mentes ügyletek” című 5. cikkének (2) bekezdése a következőket mondja ki:

„A tagállamok semmilyen formájú közvetett adót nem vethetnek ki a tőkeegyesítő társaságokra az alábbi ügyletek tekintetében:

7

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13‑i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 302., 32. o.) 1. cikkének (1)–(3) bekezdése szerint azok az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), amelyekre ezen irányelv alkalmazandó, alapíthatók mind a kötelmi jog alapján (alapkezelő társaság által kezelt közös alapokként), mind a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok alapján (zártvégű alapként), mind pedig a társasági jog alapján (befektetési társaságokként).

8

Ezen irányelv 87. cikkének első mondata értelmében:

„Az ÁÉKBV kizárólag akkor bocsáthat ki befektetési jegyet, ha a nettó kibocsátási árral azonos összeget az ÁÉKBV eszközeibe a szokásos határidőn belül befizették.”

9

A Código do Imposto do Selo (a bélyegilletékről szóló törvénykönyv) 1. cikkének 1. pontja a következőket írja elő:

„Bélyegilletéket kell kiszabni minden olyan jogi aktusra, szerződésre, okiratra, jogcímre, iratra és egyéb jogi tényre vagy helyzetre, amelyről a Tabela Geral do Imposto do Selo [bélyegilletékre vonatkozó általános díjszabás] rendelkezik, beleértve a vagyontárgyak ingyenes átruházását is.”

10

A bélyegilletékre vonatkozó általános díjszabás (a továbbiakban: TGIS) tartalmaz egy 17., a pénzügyi ügyletekre vonatkozó szakaszt, amely a következőképpen szól:

„Pénzügyi ügyletek

[…]

[…]

17.3.4. Pénzügyi szolgáltatások egyéb jutalékai és díjai, beleértve a kártyás fizetési műveletek jutalékait is – [a bélyegilleték mértéke:] 4%.”

11

Az IMGA nyílt végű, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (a továbbiakban: kollektív befektetési alapok) kezelőtársasága. Kezeli és képviseli a jelen ítélet 2. pontjában említett 31 kollektív befektetési alapot.

12

A szóban forgó kollektív befektetési alapok befektetési jegyeinek megismertetése és értékesítése érdekében az IMGA olyan pénzügyi intézményeket, elsősorban kereskedelmi bankokat vesz igénybe, amelyek portugál területet lefedő ügynöki hálózattal és a pénzügyi közvetítés, illetve az értékpapírok nyilvánosság általi befektetése terén tapasztalattal rendelkeznek.

13

A 2019. január és december közötti időszakban a nyilvánosság körében négy bank értékesítette az alapügyben szóban forgó kollektív befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket. Az új tőkeinjekciót lehetővé tévő értékesítési szolgáltatásnyújtásokért e bankok olyan jutalékot kaptak, amelyet az IMGA‑nak mint a kollektív befektetési alapok kezelőjének számláztak ki. A bankok a TGIS 17.3.4. szakasza alapján a kibocsátott számlákon az IMGA‑tól kapott bélyegilletéket is megállapították.

14

A 2019‑es év során az IMGA kezelési díjakat számlázott ki a befektetési alapoknak, amely díjak egy része, nevezetesen 8752232,43 euró a jegyzett befektetési jegyeknek az előző pontban említett bankok által végzett értékesítése utáni jutalékok értékéből állt, ezen összeg azonban nem foglalta magában a bankok által a szóban forgó jutalékok címén megállapított bélyegilletéket. Az IMGA a TGIS 17.3.4. szakaszában előírt 4%‑os mértékben ugyanezen értékesítési jutalékoknak megfelelő bélyegilleték címén 350089,30 eurós összeget is megállapított és kifizetett az államnak, amelyet a kollektív befektetési alapokra hárított át.

15

Az alapeljárás felperesei fellebbezést nyújtottak be a Divisão de Serviço Central da Unidade dos Grandes Contribuinteshez (a kiemelt adózók osztálya központi szolgálatának részlege, Portugália).

16

Miután ezt a keresetet elutasították, az alapügy felperesei keresetet indítottak a Tribunal Arbitral Tributáriónál (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD], Portugália), a kérdést előterjesztő bíróságnál többek között annak megállapítását kérve, hogy jogellenesek az alapügyben szóban forgó bélyegilleték kivetésére és önadózására vonatkozó aktusok.

17

Kérelmük alátámasztására az alapeljárás felperesei két jogalapra hivatkoztak. Az első jogalap szerint egyetlen szolgáltatás kettős adóztatásának minősül az, ha bélyegilletéket szednek be az IMGA által a kollektív befektetési alapok felé kiszámlázott kezelési jutalék azon része után, amely megfelel az értékesítési jutalékok összegének és az azokhoz kapcsolódó bélyegilletéknek, amelyet a bankok már korábban kiszámláztak és már fizetendő bélyegilletékkel sújtottak.

18

A második jogalap szerint a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján a befektetési alapok befektetési jegyeinek új jegyzései értékesítésének mentesnek kell lennie bármiféle közvetett adó alól. E mentesítési kötelezettség mind az értékesítési szolgáltatás bankok által az IMGA felé történő számlázását, mind ugyanezen szolgáltatás költségének az IMGA által a kollektív befektetési alapok felé való továbbszámlázását érinti.

19

Az első jogalap elutasítását követően a kérdést előterjesztő bíróság a második jogalap vizsgálata keretében rámutat arra, hogy kétségei vannak azon kérdést illetően, hogy az uniós joggal ellentétes‑e az, hogy bélyegilletéket vetnek ki a kollektív befektetési alapok befektetési jegyeinek értékesítésére irányuló szolgáltatások címén a bankok által kapott díjra, akár e szolgáltatásoknak az említett alapok kezelőtársaságának történő kiszámlázásakor, akár a kezelőtársaság által az említett szolgáltatásokért fizetett összegeknek az említett alapokra való áthárításakor.

20

E körülmények között a Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (adóügyi választottbíróság [közigazgatási választottbírósági központ – CAAD]) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

21

Két kérdésével, amelyeket együtt kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy bélyegilletéket kell kivetni egyrészt arra a díjra, amelyet valamely pénzügyi intézmény a kollektív befektetési alapok kezelőtársasága részéről új tőkeinjekció céljából újonnan kibocsátott befektetési jegyek jegyzésére irányuló értékesítési szolgáltatások nyújtása után kap, valamint másrészt azon összegekre, amelyeket e kezelőtársaság a kollektív befektetési alapoktól kap, amennyiben ezen összegek magukban foglalják azt a díjat, amelyet az említett kezelőtársaság ezen értékesítési szolgáltatások címén a pénzügyi intézményeknek fizetett.

22

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy 1. cikkének a) pontja szerint a 2008/7 irányelv a tőkeegyesítő társaságoknak nyújtott tőkehozzájárulás tekintetében a közvetett adók beszedését szabályozza. Amint ezen irányelv (2) preambulumbekezdéséből kitűnik, e közvetett adók között szerepel az értékpapírokra kivetett bélyegilleték, valamint az értékpapírra kivetett bélyegilletékkel megegyező tulajdonságú egyéb közvetett adók.

23

Az említett irányelv 2. cikkének (2) bekezdése egyébiránt előírja, hogy tőkeegyesítő társaságnak kell tekinteni minden nyereségszerzési céllal működő társaságot, egyesületet vagy jogi személyt, amely nem tartozik az ugyanezen cikk (1) bekezdésében említett tőkeegyesítő társaság kategóriájába.

24

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó adó a kollektív befektetési alapok befektetési jegyei új jegyzéseinek értékesítésére irányuló szolgáltatások címén a bankoknak nyújtott díj után fizetett bélyegilletékből áll. Ebből az is kitűnik, hogy a portugál jogban a „befektetési alapok” fogalma jogi személyiséggel nem rendelkező olyan vagyontömegre vonatkozik, amely az általános közösségi szabályozás szerint a befektetők tulajdonában áll.

25

Márpedig a Bíróság már kimondta, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező személyek olyan csoportját, amelynek a tagjai nyereségszerzési céllal tőkével járulnak hozzá egy elkülönített vagyontömeghez, a 2008/7 irányelv 2. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „nyereségszerzési céllal működő egyesületnek” kell tekinteni, így ezen utóbbi rendelkezés értelmében ezen irányelv alkalmazásában a tőkeegyesítő társasággal esnek egy tekintet alá (lásd ebben az értelemben: 1987. november 12‑iAmro Aandelen Fonds ítélet, 112/86, EU:C:1987:488, 13. pont).

26

E megfontolásokból következik, hogy az olyan kollektív befektetési alapokat, mint amelyekről az alapügyben szó van, tőkeegyesítő társaságoknak kell tekinteni, következésképpen pedig a 2008/7 irányelv hatálya alá tartoznak.

27

Ezen előzetes észrevételeket követően emlékeztetni kell arra, hogy a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja megtiltja a tagállamoknak, hogy bármilyen formában közvetett adót vessenek ki – a kibocsátótól függetlenül – részvények, üzletrészek vagy más hasonló értékpapírok, illetve ilyen értékpapírokat megtestesítő igazolások létrehozása, kibocsátása, értéktőzsdei bevezetése, forgalomba hozatala, illetve az azokkal való kereskedelem esetén.

28

Az ezen irányelv által követett célra tekintettel annak 5. cikkét tágan kell értelmezni annak elkerülése érdekében, hogy az abban előírt tilalmakat ne fosszák meg a hatékony érvényesüléstől. Így a tőkefelhalmozási ügyletek adóztatásának tilalma alkalmazandó az e tilalommal kifejezetten nem érintett ügyletekre is, amennyiben az ilyen adóztatás a tőkefelhalmozás szempontjából átfogó ügylet szerves részét képező ügyletet adóztatásához vezet (lásd ebben az értelemben: 2017. október 19‑iAir Berlin ítélet, C‑573/16, EU:C:2017:772, 31. és 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

29

Így a Bíróság kimondta, hogy mivel az értékpapírok kibocsátásának csak attól az időponttól van értelme, amikor ezen értékpapírokat megszerzik, az újonnan kibocsátott értékpapírok első megszerzését terhelő adó valójában ezen értékpapír kibocsátását magát terheli, mivel az a tőkefelhalmozás szempontjából átfogó ügylet szerves részét képezi. A 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontja hatékony érvényesülése céljának megőrzése ezért azt jelenti, hogy az e rendelkezés értelmében vett „kibocsátás” magában foglalja az értékpapíroknak a kibocsátásuk keretében történő első megszerzését (lásd analógia útján: 2004. július 15‑iBizottság kontra Belgium ítélet, C‑415/02, EU:C:2004:450, 32. és 33. pont).

30

Hasonlóképpen, a Bíróság megállapította, hogy a részvények feletti tulajdonjognak kizárólag az e részvények tőzsdei bevezetésére irányuló ügylet céljából történő és az azok feletti tényleges tulajdonjogra gyakorolt következmény nélküli átruházását pusztán olyan járulékos ügyletnek kell tekinteni, amely e bevezetési ügylet szerves részét képezi, és amelyre a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében semmilyen formában nem lehet adót kivetni (lásd ebben az értelemben: 2017. október 19‑iAir Berlin ítélet, C‑573/16, EU:C:2017:772, 35. és 36. pont).

31

Márpedig, mivel a kollektív befektetési alapok befektetési jegyeinek értékesítésére irányuló olyan szolgáltatások, mint amelyekről az alapügyben szó van, szoros kapcsolatban állnak a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett kibocsátási ügyletekkel és a befektetési jegyek értékesítésének ügyleteivel, azokat a tőkefelhalmozás szempontjából átfogó ügylet szerves részének kell tekinteni.

32

Ezen alapok ‑ a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat függvényében ‑ ugyanis a 2009/65 irányelv 1. cikkének (1)–(3) bekezdése értelmében ezen irányelv hatálya alá tartoznak. E tekintetben a megvásárolt befektetési jegyeknek megfelelő vételár megfizetése, amely az értékesítési ügylet egyetlen célja, a tőkefelhalmozás lényegéhez kapcsolódik, és – amint a 2009/65 irányelv 87. cikkéből kitűnik – a szóban forgó befektetési jegyek kibocsátásához teljesítendő feltétel.

33

Ebből következik, hogy az a tény, hogy a befektetési eszközök fennállását olyan módon ismertetik meg a nyilvánossággal, hogy elősegítik a befektetési alapok befektetési jegyeinek jegyzését, szükséges kereskedelmi lépésnek minősül, amelyet ennek alapján az említett alapok befektetési jegyeinek kibocsátására és forgalomba hozatalára irányuló ügylet részét képező járulékos ügyletnek kell tekinteni.

34

Egyébiránt, mivel a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása attól függ, hogy az értékesítési szolgáltatások szoros kapcsolatban állnak‑e ilyen kibocsátási és forgalombahozatali ügyletekkel, az ilyen alkalmazás szempontjából közömbös, hogy ezen értékesítési ügyletekkel harmadik jogalanyokat bíznak meg ahelyett, hogy azokat közvetlenül végeznék.

35

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy egyrészt e rendelkezés nem teszi függővé a tagállamoknak a tőkefelhalmozási ügyletek mentesítésére irányuló kötelezettségét bármely olyan feltételtől, amely az ezen ügyletek lebonyolításával megbízott jogalany minőségére irányul. Másrészt az, hogy fennáll‑e a valamely harmadik személy szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó jogi kötelezettség, vagy sem, nem releváns feltétel, amikor annak meghatározásáról van szó, hogy valamely ügyletet a tőkefelhalmozás szempontjából átfogó ügylet szerves részének kell‑e tekinteni (lásd ebben az értelemben: 2017. október 19‑iAir Berlin ítélet, C‑573/16, EU:C:2017:772, 37. pont).

36

Ebből következik, hogy az olyan értékesítési szolgáltatások, mint amelyekről az alapügyben szó van, a tőkefelhalmozási ügylet szerves részét képezik, ily módon a bélyegilleték kivetése a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt tilalom alá tartozik.

37

Egyébiránt meg kell állapítani, hogy e rendelkezés hatékony érvényesülése sérülne, ha – bár az akadályát képezi annak, hogy bélyegilletéket vessenek ki a bankok által a kollektív befektetési alapok új befektetési jegyeinek értékesítésére irányuló szolgáltatások címén azok kezelő társaságától kapott díjakra – lehetővé tennék, hogy e bélyegilleték ugyanazon díjakat terhelje, ha azokat az említett kezelő társaság továbbszámlázza a szóban forgó alapok felé.

38

A fenti megfontolásokra figyelemmel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2008/7 irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy bélyegilletéket kell kivetni egyrészt arra a díjra, amelyet valamely pénzügyi intézmény a kollektív befektetési alapok kezelőtársasága részéről új tőkeinjekció céljából újonnan kibocsátott befektetési jegyek jegyzésére irányuló értékesítési szolgáltatások nyújtása után kap, valamint másrészt azon összegekre, amelyeket e kezelőtársaság a kollektív befektetési alapoktól kap, amennyiben ezen összegek magukban foglalják azt a díjat, amelyet az említett kezelőtársaság ezen értékesítési szolgáltatások címén a pénzügyi intézményeknek fizetett.

39

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 2008. február 12‑i 2008/7/EK tanácsi irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy bélyegilletéket kell kivetni egyrészt arra a díjra, amelyet valamely pénzügyi intézmény a kollektív befektetési alapok kezelőtársasága részéről új tőkeinjekció céljából újonnan kibocsátott befektetési jegyek jegyzésére irányuló értékesítési szolgáltatások nyújtása után kap, valamint másrészt azon összegekre, amelyeket e kezelőtársaság a kollektív befektetési alapoktól kap, amennyiben ezen összegek magukban foglalják azt a díjat, amelyet az említett kezelőtársaság ezen értékesítési szolgáltatások címén a pénzügyi intézményeknek fizetett.