–

a Pfizer Consumer Healthcare Ltd képviseletében V. Sloane QC, L. Catrain González abogada, E. Wright barrister és R. Shiers solicitor,

–

a Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs képviseletében H. Watkinson barrister és A. Beegun solicitor,

–

az Egyesült Királyság kormánya képviseletében S. Brandon, meghatalmazotti minőségben, segítője: H. Watkinson barrister,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Caeiros, J. Hradil és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2016. július 8‑i (EU) 2016/1140 bizottsági rendelet (HL 2016. L 189., 1. o.) érvényességére vonatkozik.

2

E kérelmet a Pfizer Consumer Healthcare Ltd (a továbbiakban: Pfizer) és a Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs (Nagy‑Britannia adó‑ és vámhatósága, a továbbiakban: adóhatóság) között az önmelegedő fájdalomenyhítő tapaszok és övek tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelettel (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) bevezetett Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren alapul, amelyet a később a Vámigazgatások Világszervezetévé (WCO) átalakult Vámegyüttműködési Tanács állapított meg, és amelyet a Brüsszelben 1983. június 14‑én elfogadott, az összehangolt áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény hozott létre. Ezt az egyezményt és annak 1986. június 24‑i módosító jegyzőkönyvét az Európai Gazdasági Közösség részéről az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4

A KN értelmezésének általános szabályai, amelyek az első rész I. szakaszának A. címe alatt találhatók, a következőképpen rendelkeznek:

„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók:

[…]

5

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza „A vegyipar vagy vele rokon iparok termékei” című VI. áruosztályt.

6

A KN VI. áruosztálya alatt szerepel többek között a „Gyógyszeripari termékek” című 30. árucsoport, valamint „A vegyipar különféle termékei” című 38. árucsoport.

7

A KN 30. árucsoportja alatt szerepel a 3005 vámtarifaszám, amelynek szövege a következő:

„Vatta, géz, kötés és hasonló cikkek (pl. kötszer, ragtapasz, mustártapasz) gyógyszerészeti anyaggal impregnálva vagy bevonva vagy gyógykezelési, sebészeti, fogászati vagy állatgyógyászati célra, a kiskereskedelem számára szokásos formákban vagy kiszerelésben.”

8

A KN 38. árucsoport alatt szerepel a 3824 vámtarifaszám, amelynek szövege a következő:

„Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; máshol nem említett vegyipari vagy rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is).”

9

A 2016/1140 végrehajtási rendelet hatálybalépésekor alkalmazandó, a 2015. október 6‑i (EU) 2015/1754 bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2015. L 285., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 288., 16. o.) eredő változat szerinti ezen 30. árucsoportnak a 3824 vámtarifaszám az alábbi vámtarifaalszámokat tartalmazta:

10

Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 269., 1. o.; helyesbítések: HL 2013. L 287., 90. o.; HL 2016. L 267., 2. o.; HL 2018. L 173., 35. o.; a továbbiakban: Vámkódex) 57. cikke szerint:

„(1)   A Közös Vámtarifa alkalmazásához az áru »tarifális besorolása« abból áll, hogy meghatározzák a Kombinált Nómenklatúra alszámainak vagy további albontásainak egyikét, amely alá azt az árut be kell sorolni.

(2)   A nem tarifális intézkedések alkalmazásához az áru »tarifális besorolása« abból áll, hogy meghatározzák a Kombinált Nómenklatúra alszámainak vagy további albontásainak egyikét, vagy bármely más, az uniós rendelkezések által megállapított, teljes egészében vagy részben a Kombinált Nómenklatúrán alapuló, vagy ahhoz további albontásokat megadó nómenklatúra alszámainak vagy további albontásainak egyikét, amely alá azt az árut be kell sorolni.

[…]

(4)   [Az Európai] Bizottság intézkedéseket fogadhat el az áruk tarifális besorolásának az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő meghatározása érdekében.”

11

A vámkódex 58. cikke (2) bekezdésének első albekezdése a következőket írja elő:

„A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az 57. cikk (4) bekezdésében említett intézkedéseket.”

12

E rendelet 285. cikkének (1) bekezdése szerint:

„A Bizottságot a Vámkódexbizottság segíti. […]”

13

A 2016/1140 végrehajtási rendeletet a Bizottság a Vámkódex 57. cikkének (4) bekezdése és 58. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alapján fogadta el.

14

E végrehajtási rendelet 1. cikke a következőket írja elő:

„A melléklet táblázatának 1. oszlopában leírt árukat a [KN‑ben] a táblázat 2. oszlopában megjelölt KN‑kód alá kell besorolni.”

15

Az említett végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen szól:

16

A 2007. szeptember 5‑i 2007/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2007. L 247., 21. o.) módosított, az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14‑i 93/42/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 169., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 12. kötet, 82. o.; a továbbiakban: 93/42 rendelet) hatálya alá tartozó orvostechnikai eszközöket a következőképpen határozza meg a 93/42 irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja:

„»orvostechnikai eszköz«: minden olyan műszer, berendezés, készülék, szoftver, anyag vagy egyéb cikk, akár önmagában, akár együtt, többek között a megfelelő működéséhez szükséges, a gyártó által kifejezetten diagnosztikai és/vagy terápiás célra szánt szoftverrel együtt használva, amelyet a gyártó emberekkel kapcsolatos felhasználásra szánt a következő célra:

amely elsődleges kívánt hatását az emberi testben vagy testen nem farmakológiai, immunológiai vagy anyagcsere útján éri el, de működésében ilyen módszerekkel segíthető”.

17

A Pfizer a bejelentett ThermaCare védjeggyel jelölt, egyszer használatos árukat importál az Egyesült Királyságba. Ezeket a termékeket hőterápiás kezelés céljára mutatják be és hozzák kereskedelmi forgalomba, annak érdekében, hogy jótékony hatással bírjanak, mint például fájdalomcsillapítás, a merevség csökkentése és a sérült szövetek gyógyulásának felgyorsítása.

18

A termékcsaládba olyan melegítő tapaszok is tartoznak, amelyek nagy része több méretben érhető el, és amelyeket meghatározott testterületen való használatra terveztek. E tapaszok mind rugalmasak, hogy stabilan rögzíthetők legyenek a releváns testrészre, és a termék fajtájától függően ragadós szalagok vagy öntapadó szalagok révén is a helyükön maradnak.

19

Az említett tapaszok lényegében „hőcellákat” tartalmazó anyagból állnak. Ezen anyag egyfajta több rétegű szintetikus szövet, amely a helyükön tartja a „hőcellákat”, és védi a felhasználót a hőcellák szivárgása esetén. A hőcellák áteresztő szintetikus anyagból állnak, amely a védőréteget képezi, és bizonyos anyagok (köztük vaspor, szén, só és víz) keverékét veszi körbe.

20

Ugyanezen tapaszokat zárt tasakokban árusítják. A tasakból történő kivételkor és a levegővel való érintkezést követően felmelegszik. Pontosabban exoterm, hőtermelő reakció indul, amikor az anyagkeverék levegővel érintkezik a hőcellák áteresztő fala révén. A termék fajtájától függően 40 °C‑os állandó hőmérséklet marad fenn 8–12 órán keresztül.

21

A kérdést előterjesztő bíróság, a First‑tier Tribunal (Tax Chamber) (elsőfokú bíróság [adójogi tanács], Egyesült Királyság) által szolgáltatott információk szerint számos klinikai tanulmány azt bizonyítja, hogy a terápiás hőterápia orvosi előnyökkel járó élettani hatásokat vált ki. A hő gyógyhatását megerősíti A betegségek nemzetközi osztályozása, kilencedik felülvizsgálat, klinikai módosítás (CIM 9 CM), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tett közzé. A hőterápiát több elismert nemzeti szerv által közzétett útmutató is elismeri és ajánlja kezelésre. Ami közelebbről a szóban forgó árukat illeti, azokat a 93/42 irányelvnek megfelelően „aktív orvostechnikai eszközökként” sorolták be, és azokat valamely bejelentett szerv jóváhagyta és engedélyezte az EK‑jelölés használatára.

22

2012‑ben az adóhatóság két kötelező érvényű tarifális felvilágosítást (a továbbiakban: KTF) bocsátott ki, amelyek a német és a szlovák vámhatóságokhoz hasonlóan bizonyos ThermaCare termékeket a KN 3005 vámtarifaszám alá soroltak be.

23

E KTF‑ek alapján a Pfizer 2012 és 2013 között három alkalommal importált Franciaországba ThermaCare termékeket. Az e behozatalokkal kapcsolatos ellenőrzés során a francia vámhatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy e termékeket a KN 3824 vámtarifaszám alá kell besorolni, és azokra 6,5%‑os vámtételt kell alkalmazni. E hatóságok 2015‑ben azt kérték a Bizottságtól, hogy vizsgálja meg a ThermaCare termékek besorolását, amely e kérdést az uniós Vámkódexbizottság elé bocsátotta.

24

E bizottság nem egyhangú határozatát követően a Bizottság elfogadta a 2016/1140 végrehajtási rendeletet. Ez utóbbi mellékletéből kitűnik, hogy a ragadós anyagból készült önmelegedő fájdalomenyhítő tapaszból álló terméket vagy a nem ragadós anyagból készült önmelegedő fájdalomenyhítő övből álló terméket a KN 38249096 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

25

Következésképpen az adóhatóság 2016. augusztus 3‑i levelében megsemmisítette azokat a KTF‑eket, amelyeket a Pfizernek 2012‑ben adott ki, és amelyek a ThermaCare termékeket a KN 3005 vámtarifaszám alá sorolták be.

26

2017. szeptember 12‑i kérelmével a Pfizer új KTF‑et kért a ThermaCare termékek KN 3005 vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozóan.

27

2017. november 10‑én az adóhatóság a 2016/1140 végrehajtási rendelet alapján KTF‑et bocsátott ki, amely e termékeket a KN 3824 vámtarifaszám alá sorolta be.

28

A kérdést előterjesztő bíróságnál 2017. december 8‑án indított keresetében a Pfizer vitatta e döntést. E tekintetben úgy érvel, hogy a 2016/1140 végrehajtási rendelet érvénytelen, mivel a ThermaCare termékeket a KN 3824 vámtarifaszám alá sorolja be.

29

A Pfizer elsődlegesen azt állítja, hogy a KN 3005 vámtarifaszám szövege a 2016/1140 végrehajtási rendeletben szereplő termékekre vonatkozik. Az e vámtarifaszám értelmében vett, a vattához, a kötéshez, a ragtapaszhoz és mustártapaszhoz „hasonló cikkekről” van szó, amennyiben azokat oly módon tervezték, hogy a bőrön gyógykezelési célokra alkalmazzák őket, és hasonló funkciót töltenek be, mint a mustártapaszok, különösen a fájdalomcsillapítást illetően. Ezenkívül a kiskereskedelem számára szokásos formában vagy kiszerelésben állnak rendelkezésre.

30

Következésképpen e termékek nem sorolhatók a KN 3824 vámtarifaszám alá, mivel az csak a „máshol nem említett” termékekre alkalmazandó. A ThermaCare termékeket tehát a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály alapján kell a 3005 vámtarifaszám alá besorolni. Mivel a 2016/1140 végrehajtási rendelet tévesen szűkítette e vámtarifaszám hatályát, a Bizottság túllépte hatáskörét.

31

Egyébiránt a Pfizer arra hivatkozik, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy a 2016/1140 végrehajtási rendeletben szereplő termékeknek a KN 3824 vámtarifaszám alá történő besorolására a KN értelmezésére vonatkozó 1., 3. b) és 6. általános szabály alkalmazásával került sor, e rendelet indokolása nem megfelelő és téves.

32

Mivel a First‑tier Tribunal (Tax Chamber) (elsőfokú bíróság [adóügyi tanács], Egyesült Királyság) a Pfizer által a 2016/1140 végrehajtási rendelet érvényességének vitatása érdekében elé terjesztett érveket komolynak tartotta, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Érvénytelen‑e a […] 2016/1140 […] végrehajtási rendelet annyiban, amennyiben (a releváns vámtarifaszámok, áruosztályhoz vagy árucsoporthoz tartozó megjegyzések, valamint az 1. általános értelmezési szabályban foglalt magyarázatok szövege, az általános értelmezési szabályok legpontosabb meghatározással összhangban történő besorolást előíró 3.a) pontjának alkalmazása vagy egyéb szempont alapján) a 3824 KN‑kód, konkrétan a 38249096 KN‑kód alá sorol be olyan termékeket:

33

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében a 2016/1140 végrehajtási rendelet érvényességére vonatkozóan vár választ.

34

Először is meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban leírt, a Pfizer által importált, az alapeljárás tárgyát képező áruk azonosak, vagy legalábbis kellőképpen hasonlóak a 2016/1140 végrehajtási rendeletben szereplő két termékhez, és ezért e rendelet alkalmazandó.

35

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa széles mérlegelési jogkört ruházott a tagállamok vámszakértőivel együttesen eljáró Bizottságra, hogy pontosítsa az adott áruk besorolása során figyelembe vehető vámtarifaszámok tartalmát. Ugyanakkor a Vámkódex 57. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedések elfogadására irányuló hatásköre alapján a Bizottság nem jogosult arra, hogy módosítsa a vámtarifaszámok tartalmát, sem pedig annak hatályát (2019. december 19‑iAmoena ítélet, C‑677/18, EU:C:2019:1142, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Így meg kell vizsgálni, hogy a 2016/1140 végrehajtási rendelet által érintett termékeknek a KN 38249096 vámtarifaalszám, és nem a 3005 vámtarifaszám alá történő tarifális besorolásával a Bizottság módosította‑e e vámtarifaszámok tartalmát vagy hatályát.

37

E tekintetben a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételét általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámnak és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek a szövege meghatározza (2018. február 22‑iKubota [UK] és EP Barrus ítélet, C‑545/16, EU:C:2018:101, 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38

Ezenfelül az áru rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (2018. február 22‑iKubota [UK] és EP Barrus ítélet, C‑545/16, EU:C:2018:101, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39

A jelen ügyben, amint az a 2016/1140 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopának szövegéből következik, az e rendeletben említett termékek fájdalomenyhítő tapasz vagy önemelő öv formájában jelennek meg. Ezek a tapaszok olyan ragadós anyagból állnak, amely lehetővé teszi a bőrön történő rögzítést, míg ezen övek nem ragadós anyagból készültek, és öntapadó szalag segítségével kell azokat rögzíteni. E termékek a test formáját követő puha, szintetikus anyagból készültek, és meghatározott számú vasporral, faszénnel, sóval és vízzel töltött korongot tartalmaznak, amelyek a levegővel érintkezve exoterm reakció keretében hőt termelnek.

40

A KN 3824 vámtarifaszám értelmében az e vámtarifaszám alá tartozó termékek „máshol nem említett” termékek.

41

Így előzetesen meg kell vizsgálni, hogy a 2016/1140 végrehajtási rendeletben említett termékek a KN 3005 vámtarifaszám alá tartoznak‑e.

42

A KN 3005 vámtarifaszám alá tartozó áruk e vámtarifaszám szövegének megfelelően a következőket foglalják magukban: „[v]atta, géz, kötés és hasonló cikkek (pl. kötszer, ragtapasz, mustártapasz) gyógyszerészeti anyaggal impregnálva vagy bevonva vagy gyógykezelési, sebészeti, fogászati vagy állatgyógyászati célra, a kiskereskedelem számára szokásos formákban vagy kiszerelésben”.

43

E tekintetben a Pfizer azt állítja, hogy a szóban forgó árukat az e vámtarifaszám szerinti gyógykezelési célra, a kiskereskedelem számára szokásos formákban vagy kiszerelésben lévő „hasonló cikkeknek” kell tekinteni.

44

Ami először is a kiskereskedelem számára szokásos formára vagy kiszerelésre vonatkozó kritériumot illeti, meg kell állapítani, hogy kétségtelen, hogy a 2016/1140 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 1. oszlopában semmilyen részlet nem szerepel az e végrehajtási rendeletben szereplő termékek csomagolását illetően.

45

Mindazonáltal nem vitatott, hogy e termékek a kiskereskedelem számára szokásos formákban vagy kiszerelésben állnak rendelkezésre, amit egyébként e végrehajtási rendelet keletkezése is megerősít.

46

Másodszor, ami a KN 3005 vámtarifaszám értelmében vett „gyógykezelési cél” fogalmát illeti, azt sem a KN, sem a magyarázó megjegyzései nem határozzák meg.

47

Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint annak megállapítása érdekében, hogy valamely áru gyógyászati rendeltetésű‑e, figyelembe kell venni az adott ügy valamennyi releváns körülményét, amennyiben ezen áru objektív jellemzőiről és tulajdonságairól van szó. A releváns körülmények között meg kell vizsgálni azt a használatot, amelyre a gyártó az érintett árut szánta, éppúgy mint az áru használatának módját és helyét (lásd analógia útján: 2015. március 4‑iOliver Medical ítélet, C‑547/13, EU:C:2015:139, 51. és 52. pont). Konkrétabban az érintett terméket ilyen célból történő használatra kell gyártani (lásd ebben az értelemben: 1982. október 6‑iNederlandsch Bevrachtingskantoor ítélet, 37/82, EU:C:1982:340, 11. pont).

48

Meg kell állapítani azt is, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat alapján azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (lásd: 2018. szeptember 6‑iKreyenhop & Kluge ítélet, C‑471/17, EU:C:2018:681, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

49

Így, mivel egyrészt a „gyógykezelési” melléknév a „gyógyászat” kifejezéshez kapcsolódik, és másrészt ez utóbbit általában úgy lehet érteni, mint többek között a betegségek vagy sérülések megelőzésének, felderítésének és kezelésének tudományát, meg kell állapítani, hogy az olyan áru, amelyet kifejezetten betegségek vagy sérülések megelőzésére, felderítésére vagy kezelésére szántak, a KN 3005 vámtarifaszám értelmében vett „gyógykezelési célra” vonatkozik.

50

A jelen esetben ez a helyzet áll fenn a 2016/1140 végrehajtási rendelet által érintett termékek esetében. Ugyanis, amint az az e végrehajtási rendelet mellékletében szereplő megnevezésükből kitűnik, e termékek célja a fájdalom enyhítése az exoterm reakcióval előállított hő révén, amennyiben a bennük található cellák levegőnek vannak kitéve. Következésképpen egy hipertermiás hőterápiás formáról van szó, amelyet az így generált élettani előnyökre tekintettel kezelésnek ismernek el.

51

Egyébiránt az a tény, hogy e termékeket a 93/42 irányelv értelmében „aktív orvostechnikai eszközökként” sorolták be, e tekintetben további bizonyítéknak minősül (lásd ebben az értelemben: 2015. március 4‑iOliver Medical ítélet, C‑547/13, EU:C:2015:139, 53. pont).

52

Ezzel szemben semmi nem utal arra, hogy az említett áruk elsősorban esztétikai javításokra irányultak volna, ami arra irányuló bizonyíték, hogy azokat gyógyászati célokra szánták (lásd ebben az értelemben: 2015. március 4‑iOliver Medical ítélet, C‑547/13, EU:C:2015:139, 52. pont).

53

Harmadszor, ami azt a kérdést illeti, hogy a 2016/1140 végrehajtási rendeletben említett termékek a KN 3005 vámtarifaszám értelmében vett, a „[v]att[ához], géz[hez], kötés[hez]”„hasonló cikkeknek” tekinthetők‑e, a Bizottság ezt azzal az indokkal vitatja, hogy az e vámtarifaszám alá tartozó áruk általános célja a fájdalom vagy a sérülés kezelése, míg magukon a szóban forgó árukon a bőrre való, a sérülés, a zúzódás vagy az ödéma bekötése érdekében való felhelyezés ellenjavallata szerepel.

54

Ezt az álláspontot nem lehet elfogadni. Ugyanis annak ténye, hogy ezen árukat bizonyos esetekben nem szabad alkalmazni, nem teszi lehetővé azon következtetés megkérdőjelezését, hogy a fájdalom és a sérülések kezelésére irányulnak.

55

Következésképpen a 2016/1140 végrehajtási rendeletben szereplő termékek a KN 3005 vámtarifaszám alá tartoznak, és ennélfogva – amint az a jelen ítélet 40. pontjából kitűnik – nem tartozhatnak a KN 3824 vámtarifaszám alá.

56

Következésképpen e termékeket a KN 3005 vámtarifaszám alá kell besorolni.

57

Ebből következik, hogy a Bizottság azáltal, hogy az említett termékeket a KN 38249096 vámtarifaalszám, nem pedig a 3005 vámtarifaszám alá sorolta, módosította e vámtarifaszámok tartalmát, és túllépte a Vámkódex 57. cikkének (4) bekezdésében ráruházott hatásköröket.

58

A fenti megfontolások összességére figyelemmel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2016/1140 rendelet érvénytelen.

59

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

Az egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2016. július 8‑i (EU) 2016/1140 bizottsági végrehajtási rendelet érvénytelen.