1

Fellebbezésével a Rose Vision SL az Európai Unió Törvényszékének 2015. március 5‑iRose Vision és Seseña kontra Bizottság ítéletének (T‑45/13, nem tették közzé, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2015:138) hatályon kívül helyezését kéri, amennyiben ezzel az ítéletével a Törvényszék elutasította a megsemmisítésre és kártérítésre irányuló keresetét.

2

A Rose Vision nevű felszámolás alatt álló kereskedelmi társaság az Európai Unió nevében eljáró Európai Bizottsággal öt támogatási megállapodást kötött (a továbbiakban: megállapodások) a Kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013) alapján, amelyek között szerepel a „FutureNEM” projektre vonatkozó 246910. sz. megállapodás.

3

Az e megállapodásokra alkalmazandó „FP7” általános feltételek rendelkezéseinek megfelelően (a továbbiakban: alkalmazandó általános feltételek) a Bizottság a belső ellenőrzési szolgálatát bízta meg többek között azzal a feladattal, hogy végezzék el a „FutureNEM” projekt fellebbező általi irányításának auditálását.

4

A Bizottság belső ellenőrzési szolgálata által készített 11‑INFS‑025 referenciaszámmal azonosított auditjelentésének tervezetét 2012. február 2‑án továbbították a fellebbezőnek.

5

Ebben az auditjelentés‑tervezetben az szerepel, hogy a fellebbező könyvelése nem tükrözte az elszámolható költségeket, a számlákat és a kamatokat, amiből tehát arra kell következtetni, hogy a fellebbező az említett projektet pénzügyi szempontból elfogadhatatlan módon irányította, a „FutureNEM” projektre vonatkozó megállapodásban előírt kötelezettségek betartása nélkül.

6

Két informális ülés után a fellebbező átadta az említett tervezetre vonatkozó észrevételeit, és a Bizottság részére egy kiegészítő dokumentációt küldött el 2012. március 30‑án, azaz azon a napon, amikor lejárt az ennek megtétele céljából a fellebbező számára biztosított határidő.

7

2012. május 21‑én a Bizottság levelet intézett a fellebbezőhöz, amelyben – az alkalmazandó általános feltételeknek megfelelően – közölte vele a „FutureNEM” projekt második időszakára vonatkozó kifizetések felfüggesztésére vonatkozó döntését.

8

2012. július 31‑én a Bizottság arról tájékoztatta a fellebbezőt, hogy sem a kiegészítő dokumentáció, sem pedig a fellebbező által a kérdéses auditjelentés‑tervezet tárgyában benyújtott észrevételek nem teszik lehetővé a jelentéstervezet következtetéseinek kétségbevonását, amelyek szerint bizonyos költségek nem voltak elszámolhatók, mivel nem voltak ténylegesen felmerült, gazdaságos és szükséges költségek. Ezenkívül a Bizottság engedélyezte a fellebbező számára, hogy új észrevételeket terjesszen elő, amelyeket az utóbbi 2012. augusztus 30‑án nyújtott be.

9

2012. október 9‑én a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata véglegesítette a 11‑INFS‑025. referenciaszámú auditjelentést, amelyben ez a szolgálat megállapította, hogy bizonyos személyzeti költségek nem voltak elszámolhatók, többek között az alkalmazandó általános feltételek több pontjának be nem tartása miatt.

10

A következő hónapok során számos eszmecserére került sor arra vonatkozóan, hogy e következtetések milyen hatással járnak a „FutureNEM” projektre és a többi olyan projektre, amelyekben a fellebbező részt vett. Így különösen a fellebbező terhelési értesítést kapott a „FutureNEM” projekt címén visszatérítendő összegről.

11

Valamennyi megállapodás tartalmaz választottbírósági kikötést, amely szerint a Törvényszék, illetve fellebbezés esetén a Bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a felek közötti, az említett szerződések érvényességére, teljesítésére vagy értelmezésére, valamint a Bizottság pénzbeni kötelezettségeket előíró döntéseinek érvényességére vonatkozó valamennyi jogvita elbírálására.

12

A Törvényszék Hivatalához 2013. január 29‑én benyújtott keresetlevelével a Rose Vision és annak tisztviselője keresetet nyújtott be a Bizottság magatartása miatt elszenvedett, 5854264 euró összegű állítólagos kár megtérítése iránt.

13

Mivel a Bizottság előzetesen hivatkozott a Rose Vision és a tisztviselője által benyújtott kereset elfogadhatatlanságára, annak okafogyottsága miatt, a Törvényszék a megtámadott ítélet 38. pontjában pontosította a jogvita tárgyát megállapítva, hogy a fellebbezők által a Törvényszék elé terjesztett kereseti kérelmeket a 11‑INFS‑025 referenciaszámú auditjelentés és a „FutureNEM” projektre vonatkozó kifizetések felfüggesztéséről szóló döntést tartalmazó 2012. május 21‑i bizottsági levél alapján kell megvizsgálni.

14

Miután ily módon meghatározta a jogvita tárgyát, a Törvényszék megvizsgálta a Bizottság által a különböző kereseti kérelmekkel kapcsolatban felhozott többi elfogadhatatlansági jogalapot, és azokat elutasította.

15

Ami a megállapodásoknak a fellebbezők által a Törvényszék előtt felhozott különböző megsértéseit illeti, az utóbbi a megtámadott ítélet 87. cikkében emlékeztetett arra, hogy a Bizottságnak lényegében a „FutureNEM” projektre vonatkozó megállapodás szerződéses kikötéseinek megsértését rótták fel, amely kikötések először is az auditeljárásra, másodszor a kifizetések felfüggesztésére és harmadszor az auditálási adatok bizalmas kezelésére vonatkoztak.

16

Először is, ami közelebbről a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó szerződéses kikötések állítólagos megsértésére vonatkozó érvet illeti, a megtámadott ítélet a 99. és 101. pontjában hangsúlyozza, hogy a 11‑INFS025 referenciaszámú auditjelentés‑tervezet következtetéseinek vizsgálatából az tűnik ki, hogy ezek a következtetések elegendőek voltak az említett felfüggesztés igazolásához. Ugyanis már ezek a következtetések is rámutattak bizonyos el nem számolható személyzeti költségek létezésére, valamint bizonyos szerződéses kikötések megsértésére – amit az említett auditjelentés végleges változata is megerősített –, amelyek tekintetében a fellebbező a Törvényszék előtt semmilyen olyan bizonyítékot nem terjesztett elő, amely lehetővé tette volna az említett auditjelentés következtetéseinek kétségbe vonását.

17

Következésképpen a Törvényszék ezt az érvet, mint megalapozatlant, elutasította. Miután az elé terjesztett többi érvet is elutasította, a Törvényszék a keresetet elutasította.

18

A Rose Vision többek között azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet.

19

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, és a Rose Visiont kötelezze a költségek viselésére.

20

A fellebbezése alátámasztására a fellebbező az alábbi öt jogalapra hivatkozik.

21

A jelen esetben legelőször a megtámadott ítélet indokolásának hiányára alapított második fellebbezési jogalapot kell megvizsgálni.

22

E második jogalapban a fellebbező arra hivatkozik, hogy azzal, hogy a megtámadott ítélet 99. pontjában azt állapította meg, hogy a 11‑INFS‑025. referenciaszámú auditjelentés‑tervezet már rámutatott bizonyos el nem számolható személyzeti költségek létezésére, valamint bizonyos szerződéses kikötések be nem tartására, amit az említett auditjelentés végleges változata is megerősített, a Törvényszék az indokolási kötelezettség megsértése által tévesen alkalmazta a jogot.

23

A Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy ezt a második jogalapot megalapozatlannak kell tekinteni. A Bizottság szerint ugyanis a megtámadott ítélet világosan ismertette a két fél érveit, és nyilvánvalóvá tette a Törvényszék által követett érvelést.

24

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az ítélet indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a Törvényszék érvelésének oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megismerjék a hozott határozat indokait, és a Bíróságnak, hogy a bírósági felülvizsgálatot gyakorolja (lásd többek között: 2015. június 11‑iEMA kontra Bizottság ítélet, C‑100/14 P, nem tették közzé, EU:C:2015:382, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25

Mindazonáltal az indokolási kötelezettséget illetően a Törvényszék nem köteles olyan magyarázatot adni, amely egyenként és kimerítően követi a felek által előadott összes érvet, és az indokolás lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék érvelésük Törvényszék általi elutasításának okait, és lehetővé teszi a Bíróság számára a felülvizsgálat elvégzését (2014. október 22‑iBritish Telecommunications kontra Bizottság ítélet, C‑620/13 P, nem tették közzé, EU:C:2014:2309, 56. pont; 2015. június 11‑iEMA kontra Bizottság ítélet, C‑100/14 P, nem tették közzé, EU:C:2015:382, 75. pont).

26

Az a kérdés, hogy a Törvényszék ítéletének indokolása ellentmondó vagy hiányos‑e, jogi kérdésnek minősül, és mint ilyenre, a fellebbezés keretében lehet rá hivatkozni (lásd különösen: 2012. december 19‑iPlanet kontra Bizottság ítélet, C‑314/11 P, EU:C:2012:823, 63. pont).

27

Ami először is a személyzeti költségeket illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 99. pontjában emlékeztetett arra, hogy az említett 11‑INFS‑025 referenciaszámú auditjelentés‑tervezet következtetései már rámutattak néhány el nem számolható személyzeti költség létezésére.

28

Másodszor, ami az egyes szerződéses kikötések be nem tartását illeti, amit a Törvényszék a megtámadott ítélet 99. pontjában állapított meg, az utóbbi ítélet semmilyen pontosítással nem szolgál ezekről a kikötésekről.

29

Márpedig többek között a megtámadott ítélet 101. pontjából az tűnik ki, hogy a fellebbező ebben a tekintetben számos hibára és pontatlanságra hivatkozva vitatta az auditjelentést, amely alapján a „FutureNEM” projekt keretében felfüggesztették a kifizetéseket. A megtámadott ítélet 32. pontjából egyébiránt kitűnik, hogy a fellebbező többek között arra hivatkozott, hogy e jelentés tartalma ellentétes az auditálásra vonatkozó szabályokkal, így különösen a „pénzügyi útmutatóval”.

30

Mindazonáltal a Törvényszék a jelen esetben annak megállapítására szorítkozott, hogy a fellebbező semmilyen olyan bizonyítékot nem terjesztett elő, amely lehetővé tette volna ezen auditjelentés következtetéseinek kétségbe vonását.

31

Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a Törvényszék érvelése nem tűnik ki világosan és érthetően a megtámadott ítélet indokolásából (ezzel kapcsolatban lásd: 2012. december 19‑iBizottság kontra Planet ítélet, C‑314/11 P, EU:C:2012:823, 66. pont), és a Törvényszék egyáltalán nem jelölte meg azokat az okokat, amelyek miatt a fellebbező által a szóban forgó auditjelentés következtetéseivel szemben felhozott kifogások nem tették lehetővé az utóbbi következtetések kétségbe vonását. E körülmények között a megtámadott ítélet indokolása nem teszi lehetővé, hogy az érintettek megismerhessék ezen ítélet indokait, és hogy a Bíróság bírósági felülvizsgálatot gyakorolhasson. Így különösen az ilyen megkérdőjelezhetetlen stílusban megfogalmazott indokolás megakadályozza a Bíróságot annak felülvizsgálatában, hogy ellentmondásos‑e a Törvényszék által hozott határozatnak alapul szolgáló érvelés.

32

Ebből következően a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel megsértette az indokolási kötelezettségét.

33

Következésképpen helyt kell adni a második fellebbezési jogalapnak, és anélkül, hogy szükség volna a fellebbező által a fellebbezése alátámasztásaként hivatkozott többi jogalap vizsgálatára (lásd ebben az értelemben: 2013. október 17‑iIsdin kontra Bial‑Portela ítélet, C‑597/12 P, EU:C:2013:672, 30. pont), meg kell állapítani, hogy a fellebbezés megalapozott.

34

Ebből következően a megtámadott ítéletet a Rose Visionra vonatkozó részében hatályon kívül kell helyezni.

35

Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdése szerint a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet maga is érdemben eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi, illetve határozathozatalra visszautalhatja a Törvényszékhez. A jelen esetben azt kell megállapítani, hogy a per állása nem teszi lehetővé az érdemi határozathozatalt.

36

Ezért az ügyet vissza kell utalni a Törvényszék elé, és a költségekről jelenleg nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott: