EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2025.7.8.

SWD(2025) 917 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

2025. évi jogállamisági jelentés





Országfejezet – A jogállamiság helyzete Magyarországon

amely a következő dokumentumot kíséri:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

2025. évi jogállamisági jelentés

A jogállamiság helyzete az Európai Unióban

{COM(2025) 900 final} - {SWD(2025) 901 final} - {SWD(2025) 902 final} - {SWD(2025) 903 final} - {SWD(2025) 904 final} - {SWD(2025) 905 final} - {SWD(2025) 906 final} - {SWD(2025) 907 final} - {SWD(2025) 908 final} - {SWD(2025) 909 final} - {SWD(2025) 910 final} - {SWD(2025) 911 final} - {SWD(2025) 912 final} - {SWD(2025) 913 final} - {SWD(2025) 914 final} - {SWD(2025) 915 final} - {SWD(2025) 916 final} - {SWD(2025) 918 final} - {SWD(2025) 919 final} - {SWD(2025) 920 final} - {SWD(2025) 921 final} - {SWD(2025) 922 final} - {SWD(2025) 923 final} - {SWD(2025) 924 final} - {SWD(2025) 925 final} - {SWD(2025) 926 final} - {SWD(2025) 927 final} - {SWD(2025) 928 final} - {SWD(2025) 929 final} - {SWD(2025) 930 final} - {SWD(2025) 931 final}

I.Igazságszolgáltatási rendszer 1  

Függetlenség

Magyarországon a bírói függetlenség érzékelt szintje mind a nyilvánosság, mind a vállalkozások körében alacsony. 2025-ben a nyilvánosság 37 %-a és a vállalkozások 38 %-a ítéli meg úgy, hogy a bíróságok és a bírák függetlenségének szintje „meglehetősen jó vagy nagyon jó” 2 . A bíróságok és a bírák nyilvánosság által érzékelt függetlenségének szintje 2024-hez (41 %) és 2021-hez (41 %) képest is csökkent. A bíróságok és a bírák vállalkozások által érzékelt függetlenségének szintje 2024 óta (40 %) némileg csökkent, de továbbra is magasabb, mint 2021-ben (32 %).

Az Országos Bírói Tanács (OBT) folytatta a 2023. évi igazságügyi reformmal ráruházott hatáskörök gyakorlását. Közelebbről, az OBT kedvező véleményt bocsátott ki a Kúria elnökhelyettesi tisztségére pályázók alkalmasságáról 3 , és a jogszabályokkal összhangban megvizsgálta négy kúriai bírósági vezető Kúria elnöke általi, 2023-ban történt kinevezését 4 . A Polgári Kollégium vezetőjének nyugállományba vonulása és a Büntető Kollégium, illetve a Közigazgatási Kollégium vezetőinek elnökhelyettesi tisztségre történő kinevezését követően a Kúria elnöke nem tett javaslatot új kollégiumvezetők kinevezésére, mivel az elnökhelyettes a kollégiumvezető feladatait is elláthatja 5 . Az OBT emellett jóváhagyta egy bíró Országos Kórházi Főigazgatósághoz történő kirendelését.

Új szabályokat vezettek be a bírák kinevezésére és életpályájára vonatkozóan, ugyanakkor egyes releváns jogszabály-módosítások vonatkozásában a hatályos jogszabályok szerint a folyamat nem mindig foglalta magában az Országos Bírói Tanáccsal folytatott konzultációt. Az Igazságügyi Minisztérium 2024. november 22-én megállapodást írt alá az Országos Bírói Tanáccsal, az Országos Bírósági Hivatallal és a Kúriával. Ez a megállapodás a bírák és a bírósági alkalmazottak javadalmazásának növelése mellett az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos bizonyos reformokat jelentett be 6 . Az említett négyoldalú megállapodás nyomán az Országgyűlés 2024 decemberében számos reformot bevezetett. Először is, jogszabályt fogadott el a bírósági rendszeren belüli többlépcsős béremelés első szakaszáról. Másodszor, az Alaptörvény módosításával (tizennegyedik módosítás) felemelte a bírói kinevezéshez szükséges alsó korhatárt és megnyitotta a lehetőséget a bírói szolgálati jogviszony általános öregségi nyugdíjkorhatár elérését követő fenntartására. Harmadszor, új követelményeket vezetett be a bírósági szervezeten kívülről érkező személyek bírói kinevezéséhez szükséges tapasztalat tekintetében. A kormány által javasolt reformokat a bírói függetlenséggel összefüggő bírálatok és tiltakozások érték a bírói egyesületek és a bírák részéről. E tiltakozásokat követően az Országos Bírói Tanács elnöke 2024. december 3-án lemondott a tisztségéről. Bár az Országos Bírói Tanács részt vett a négyoldalú megállapodásról folytatott tanácskozásokon és aláírta az említett megállapodást, az azt követő jogszabály-módosításokról nem konzultáltak vele. Az OBT meglátása szerint az új rendelkezések negatív hatást fognak gyakorolni a bírák munkakörülményeire és képzésére, és indokolatlan bánásmódbeli eltéréseket eredményeznek a bírói karon belül. Az Országos Bírói Tanács 2025. január 15-én felmondta a négyoldalú megállapodást, és érvénytelenítette azt. Az igazságügyi miniszter ugyanakkor bejelentette, hogy a kormány ennek ellenére folytatja a négyoldalú megállapodás végrehajtását. 2025. június 11-én az Országgyűlés sarkalatos törvényt fogadott el az említett megállapodásban szereplő egyes reformok részletes szabályairól 7 . Az új törvény az igazságügyi rendszer működésével kapcsolatos szabályokat vezetett be, többek között a bírói és ügyészi hivatás 70. életévig tartó gyakorlásának részletes szabályait, a Kúria szerepét az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában, a hallgatóság számára a tárgyaláson való online részvétel lehetőségét, annak lehetőségét, hogy polgári ügyekben a bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozzon, ha vélelmezhető, hogy a felek nem fognak élni jogorvoslati jogukkal, valamint a bíróságok azon kötelezettségét, hogy ha bármely polgári vagy közigazgatási perben az intézkedési határidőt túllépik, napi átalányösszegként meghatározott vagyoni elégtételt nyújtsanak a felek részére. E törvény tervezetéről konzultáltak az Országos Bírói Tanáccsal, az OBT azonban később az egyeztetési eljárást érvénytelennek minősítette 8 .

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítása és más jogszabály-módosítások 9 megváltoztatták a bírák kinevezésére vonatkozó szabályokat. Az első bírói kinevezés tekintetében 2025. március 1-jei hatállyal 30 évről 35 évre emelték a bírói kinevezéshez szükséges alsó korhatárt, és új követelményeket vezettek be a bíróságon kívül folytatott joggyakorlatra vonatkozóan 10 . A kormány szerint ezek a módosítások javítani fogják az igazságszolgáltatási rendszer minőségét 11 . Az új kinevezési kritériumok nem alkalmazandók, ha a bírói álláshelyre pályázó 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített bírósági titkár, továbbá olyan bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói jogviszonyban állt. Az érdekelt felek szerint ezek a módosítások előnyben részesítik a bírósági szervezeten kívüli pályázókat 12 . 2025. június 16-án a Velencei Bizottság megállapította, hogy a bírák kinevezéséhez szükséges alsó korhatár 30 évről 35 évre történő emelése, bár az meglehetősen magas, önmagában nem ellentétes a nemzetközi normákkal, és pozitív hozadékai lehetnek annak, hogy a bírósági rendszer a kívülről érkező bírák révén friss szemlélettel gazdagodik. Az új szabályok 2026. január 1-jei hatállyal bevezették annak lehetőségét, hogy a bírák az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően a 70. életévük betöltéséig gyakorolják a hivatásukat. Ha az érintett bíró a törvényben meghatározott határidőn belül kéri a meghosszabbítást, az Országos Bírósági Hivatal elnöke vagy – kúriai bíró esetén – a Kúria elnöke érdemi vizsgálat nélkül jóváhagyja a kérelmet 13 .

Az alsóbb szintű bíróságokon nem javult az ügyelosztás átláthatósága, ugyanakkor a Kúrián megfelelően alkalmazzák az ügyelosztási szabályokat 14 . A kormány szerint nincs szükség az alsóbb fokú bíróságokon belüli ügyelosztásra alkalmazandó jogszabályok felülvizsgálatára, mert a bíróság elnöke által választott ügyelosztási rendnek biztosítania kell az ügyek objektív és egyenletes elosztását, és az előzetesen rögzített szabályoktól való eltérésre csak törvényben meghatározott okokból vagy a bíróság működését befolyásoló lényeges körülmények miatt kerülhet sor 15 . Számos érdekelt fél megjegyzi, hogy az alsóbb szintű bíróságok vezetőinek engedett mérlegelési jogkör, az ügyelosztási szabályok alól meglévő kivételek, illetve e szabályok gyakori módosításai gátolják a nyilvánosságot és a feleket a szabályok betartásának ellenőrzésében 16 . Az alsóbb szintű bíróságokon belüli ügyelosztásra vonatkozó ajánlás tekintetében tehát nem történt előrelépés. Ami a Kúrián belüli ügyelosztást illeti, a 2023. évi jogalkotási reformokat követően a Kúria előtti eljárásokban részt vevő felek az ügy iratai alapján ellenőrizni tudják az ügyelosztási szabályok megfelelő alkalmazását 17 . A Kúrián belüli ügyelosztással kapcsolatban nem érkezett panasz a kúriai eljárásokban részt vevő felek részéről 18 .

A Kúria a Jogegységi Panasz Tanács útján folytatja az ítélkezési gyakorlat egységességének érvényesítését. 2024-ben a Kúria 17 jogegységi határozatot és 40 jogegységi panasz határozatot hozott (az utóbbiak közül 14 az ügy érdemére vonatkozott, amelyekből három jogegységi határozat hatályú határozat volt) 19 . A Kúria jogegységi határozatai mindaddig kötelezőek a magyar bíróságokra nézve, amíg a Jogegységi Panasz Tanács meg nem változtatja az adott határozatot. A jogegység érdekében előterjesztett előzetes döntéshozatali indítványokat és a jogegységi panaszokat a Kúria elnökéből vagy elnökhelyetteséből, valamint 40 vezető bírájából (a főtitkár, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek és a tanácselnökök) álló Jogegységi Panasz Tanács bírálja el 20 . A Kúria álláspontja szerint az Európai Unió Bírósága által az EUMSZ 267. cikk alapján, előzetes döntéshozatalra utalás nyomán hozott határozatot követően a Kúria bíráinak és tanácsainak ki kell kérniük a Jogegységi Panasz Tanács véleményét, mielőtt eltérnének a Kúria uniós joggal összeegyeztethetetlennek ítélt korábbi határozatától (mellőznék annak alkalmazását) 21 . Erre azért van szükség, mert kizárólag a Jogegységi Panasz Tanács jogosult a Kúria korábban közzétett határozataiban foglalt, kötelező erejű jogértelmezésektől való eltérésre. 2024-ben a Bíróság egy magyar bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében már megerősítette, hogy bármely bíróság jogosult kell, hogy legyen a nemzeti bíróság kötelező erejű határozatának mellőzésére, ha úgy ítéli meg, hogy az uniós jog valamely rendelkezésének a Bíróság által adott értelmezésére tekintettel az említett határozat nem áll összhangban az uniós joggal 22 . Egy 2025. június 11-én elfogadott új törvény 23 2026. január 1-jei hatállyal tovább erősíti a Kúria szerepét az egységes ítélkezési gyakorlat érvényesítésében a polgári ügyekben hozott jogerős ítéletek felülvizsgálata keretében.

A bírói karon belül továbbra is indokolatlan nyomás nehezedik egyes bírákra, különösen, ami a bírói függetlenséggel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések szervezeten belüli megvitatását illeti. A Kúria elnöke rendszeresen megkérdőjelezi a nyilvánosság előtt a szolgálati bíróságok 24 legitimitását, és e bírálatai felerősödtek azt követően, hogy a szolgálati bíróságok elnökei és több más bíró nyilvánosan kifogásolta a négyoldalú megállapodást 25 . Mindez válaszlépésekre sarkallta az Országos Bírói Tanácsot, a Res Iudicata Egyesületet és a Magyar Bírói Egyesületet, amely utóbbi demonstrációt szervezett a bírói függetlenség védelme érdekében 26 . 2025. március 17-én a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Kúria elnöke jogellenesen vonta meg egy kúriai tanácselnök vezetői jogköreit a tanácselnök Kúriával szemben megfogalmazott bírálata miatti szankcióként 27 . 2025. március 6-án az Emberi Jogok Európai Bírósága Baka-ügyben hozott ítélete végrehajtásának megerősített felügyeletével összefüggésben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felkérte a magyar hatóságokat, hogy vegyék fontolóra további általános intézkedések elfogadását a bíróságokon belül tapasztalható „dermesztő hatás” kezelése, valamint a bírák – különösen a bírói kart érintő közérdekű kérdésekkel kapcsolatos – véleménynyilvánítási szabadságának következetes biztosítása érdekében 28 . A beszámolók szerint folytatódnak a bírák elleni lejárató kampányok 29 .

Az Alaptörvény 2024 decemberében elfogadott tizennegyedik módosítása törli azt a követelményt, amely szerint a legfőbb ügyészt az ügyészek közül kell kiválasztani. Ezen alkotmánymódosításnak, illetve a kapcsolódó jogszabály-módosításoknak a hatálybalépését követően a jogi szakvizsgához szükséges hároméves kötelező jogi gyakorlaton és a további egyéves szakmai tapasztalatra vonatkozó követelményen túl a legfőbb ügyésszé választáshoz nincs szükség további szaktudás felmutatására. Az Alaptörvény tizenötödik módosítása 2026. január 1-jei hatállyal az ügyészek esetében is 70 évben állapítja meg a szolgálati jogviszony felső korhatárát 30 . Ami a legfőbb ügyész kinevezését illeti, a Velencei Bizottság szerint a feltételek szigorítása és a kinevezési folyamat megfelelő biztosítékokkal való ellátása hozzájárulhatna a megbízatás politikától való függetlenítéséhez, és e célból javasolta a legfőbb ügyészi tisztségre vonatkozó kinevezési kritériumok további módosítását, valamint azt, hogy a legfőbb ügyész kinevezésére irányuló eljárásba vegyenek fel olyan biztosítékokat, mint az Ügyészek Tanácsának létrehozása 31 . 2025. június 11-én az Országgyűlés egy, az ügyészi szervezeten belülről érkező jelöltet választott új legfőbb ügyésznek kilenc éves időtartamra. Magyarország nem hajtotta végre a GRECO ajánlását azon lehetőség felülvizsgálatára vonatkozóan, hogy a hivatalban lévő legfőbb ügyész a mandátumának lejártát követően is hivatalban maradhat, mivel egy blokkoló kisebbség megakadályozhatja az utódjának megválasztását az Országgyűlésben. Az ügyészség hierarchikus struktúrája érintetlen maradt. Ez a belső fékek és ellensúlyok hiányával együtt azt jelenti, hogy továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy a vezető ügyészek akár egyedi ügyekben is befolyásolják a beosztott ügyészek munkáját 32 . Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is hozzáférhet a büntetőeljárásokkal kapcsolatos ügyészi határozatokhoz, ami az érdekelt felek szerint lehetővé teszi, hogy egyedi ügyekben politikai befolyást és nyomást gyakoroljon az ügyészségre 33 .

Minőség

Jelentős előrelépés történt az igazságügyben dolgozók javadalmazásának emelésével, aminek a megvalósítására három szakaszban kerül sor 2027-ig 34 . A bírák javadalmazásának kiszámítása a törvény által meghatározott különböző szorzótényezők alapilletményre való alkalmazásával történik 35 . Az alapilletményt az Országgyűlés határozza meg az éves központi költségvetésről szóló törvényben. A 2024. november 22-én aláírt négyoldalú megállapodás a bírák és az igazságügyi alkalmazottak fizetésének három szakaszban történő megemelését irányozza elő, ami a bírák esetében 2027-ig 48 %-kal növelné az átlagbérüket. 2024 decemberében az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi központi költségvetést, amely 15 %-kal emelte a bírák alapilletményét. A 2025. júniusában elfogadott 2026. évi központi költségvetés további 10 %-kal emelte a bírák alapilletményét. Az intézkedések ugyanakkor nem vezetnek be olyan strukturális megoldásokat, mint a bírák alapilletményének automatikus indexálása, amit számos fontosabb köztisztviselő javadalmazására már alkalmaznak 36 . Az alapilletmény legutóbbi, 2022. januári kiigazítása óta az infláció 40 %-os halmozott hatással járt, és 2024 februárjában az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az Országos Bírói Tanács 35 %-os béremelést javasolt. Egyes strukturális változások jelentősebb mértékben növelték (valamennyi szinten) a bírósági és ügyészségi alkalmazottak, valamint – az igazságügyi miniszter és a Kúria elnöke közötti különmegállapodás alapján – a kúriai bírák és bírósági vezetők javadalmazását 37 . Az ő fizetésük alapját végső soron szintén a bírák alapilletménye képezi, amelyet a Parlament évente állapít meg. Ezért az igazságügyi rendszeren belüli javadalmazás növelése terén jelentős előrelépés történt.

Hiányosságok tapasztalhatók a költségmentességi rendszerben. A polgári eljárásokban magas a költségmentességre való jogosultság küszöbértéke, ami azt jelenti, hogy a jóval a szegénységi küszöb alatti jövedelemmel rendelkező személyek nem feltétlenül jogosultak költségmentességre 38 . A hatályos jogi keret szerint ugyanakkor az „igazolt áldozati” jogállás kedvezőbb bánásmódot biztosít a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott költségmentességhez való hozzáférés tekintetében. Bár a költségmentességi rendszer keretében 2024-től megemelték a kirendelt ügyvédek díjait, azok még mindig kritikusan alacsonynak tekinthetők, ami hatással lehet az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre 39 . 2025. január 28-tól csökkent a kis perértékű polgári és gazdasági ügyekben első fokon fizetendő bírósági illeték, a nagy perértékű ügyekben viszont nőtt az illeték összege, és megszűnt az illeték jogszabályban előírt felső határa. Magyarország jól teljesít a gyermekbarát igazságszolgáltatásra/eljárásokra vonatkozó különös rendelkezések tekintetében (mind a polgári és büntetőeljárások, mind a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárások esetén) 40 . A tavalyi jelentés szerint továbbá konkrét intézkedésekkel lehetne javítani az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést a hátrányos megkülönböztetés veszélyének kitett személyek és az idősek számára.

Az igazságszolgáltatási rendszer digitalizációja összességében továbbra is magas szintű. A bíróságok számos digitális eszközzel, többek között elektronikus ügyviteli rendszerrel, távközlési technológiával és biztonságos elektronikus kommunikációval rendelkeznek. Magyarország az egyik legjobban teljesítő uniós tagállam a büntetőügyekben a bírósági eljárások lefolytatására és követésére szolgáló digitális megoldások rendelkezésre állása tekintetében 41 . Az ítéletek egyelőre nem kapnak európai esetjogi azonosítót, és nem olyan szabványformátumban készülnek, amely lehetővé tenné gépi olvashatóságukat 42 . Egy jogszabály-módosítás a polgári és büntetőügyek többségében 2026. január 1-jei hatállyal bevezeti a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát a hallgatóságként előzetesen regisztráló személyek számára 43 .

Hatékonyság

A bíróságok összességében továbbra is nagy hatékonysággal működnek. Magyarország 2023-ban minden bírósági szinten a legjobb teljesítményt nyújtotta a tagállamok között a polgári és gazdasági peres ügyek rendezéséhez szükséges becsült idő tekintetében 44 . 2023-ban a folyamatban lévő polgári, gazdasági, közigazgatási és egyéb ügyek száma az EU-n belüli negyedik legalacsonyabb volt 45 .

Még mindig nem fogadtak el az elhúzódó büntetőeljárások és polgári nemperes eljárások esetében nyújtandó vagyoni elégtétellel kapcsolatos megfelelő szabályokat, a polgári és közigazgatási peres eljárások tekintetében ugyanakkor már sor került ilyen szabályok bevezetésére. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Gazsó-ügyben hozott ítélete végrehajtásának szoros nyomon követésével összefüggésben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2025. március 6-án ismét „mély aggodalmának” adott hangot azzal kapcsolatban, hogy továbbra sem történt előrelépés a túlságosan hosszú büntetőeljárásokkal, közigazgatási eljárásokkal és polgári nemperes eljárásokkal, például a végrehajtási eljárásokkal összefüggésben nyújtandó vagyoni elégtétel megoldatlan kérdése tekintetében 46 . 2025. június 11-én az Országgyűlés új törvényt 47 fogadott el a polgári peres eljárásokra és – 2026. július 1-jei hatállyal – a közigazgatási eljárásokra alkalmazandó eljárási szabályok módosításáról. E törvény értelmében az eljárási határidőnek az eljáró bíró általi megsértése esetén a bíróság köteles napi átalányösszegként meghatározott vagyoni elégtételt nyújtani a feleknek 48 .

II.Korrupcióellenes keret

A szakértők, a polgárok és a cégvezetők úgy vélik, hogy a közszférában a korrupció szintje továbbra is magas. Magyarország a Transparency International 2024. évi korrupcióérzékelési indexe szerint 100-ból 41 49 pontot ért el, és így az EU-n belül a 27., világviszonylatban pedig a 82. helyet foglalja el. Ez az érzékelt szint az elmúlt öt évben viszonylag stabil képet mutatott 50 . A korrupcióval kapcsolatos 2025. évi Eurobarométer tematikus felmérés szerint a válaszadók 88 %-a érzi úgy, hogy az országban széles körben elterjedt a korrupció (az EU-átlag 69 %), és 32 % gondolja úgy, hogy a korrupció kihat a mindennapjaira (az EU-átlag 30 %). A vállalkozások vonatkozásában a vállalatok 83 %-a tartja széles körben elterjedtnek a korrupciót (az uniós átlag 63 %), és 50 % szerint okoz problémát a korrupció az üzleti tevékenysége során (az uniós átlag 35 %). Továbbá a válaszadók 34 %-a szerint elegendő az eredményes büntetőeljárások száma ahhoz, hogy elrettentsen a korrupt gyakorlatoktól (az EU-átlag 36 %), míg a vállalkozások 19 %-a gondolja azt, hogy a vezető tisztviselők megvesztegetésén ért személyek és vállalkozások megfelelő büntetésben részesülnek (az EU-átlag: 33 %) 51 .

Bár az uniós kondicionalitási eljárásra válaszul hozott egyes korrekciós intézkedések végrehajtása folyamatban van, továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók. Az uniós költségvetés korrupcióval és rendszerszintű jogállamisági problémákkal szembeni védelme érdekében a Tanács 2022-ben ideiglenesen részlegesen felfüggesztette több uniós program uniós finanszírozását, és a jogállamisági elvek megsértésének és/vagy ebből eredően az uniós költségvetést vagy az Unió pénzügyi érdekeit érintő kockázatok orvoslásáig megtiltotta új jogi kötelezettségek vállalását a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában 52 . Magyarország 2024. december 2-án hivatalosan bejelentett az egyes közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó jogszabály-módosításokat, és arra kérte a Bizottságot, hogy javasolja a Tanácsnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, 2022-ben elfogadott intézkedés kiigazítását vagy megszüntetését 53 . A Bizottság a jogszabály-módosítások értékelését követően úgy ítélte meg, hogy azok nem kezelik megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeit érintő, fennálló összeférhetetlenségi aggályokat, ezért a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó intézkedéseknek hatályban kell maradniuk 54 . Továbbá a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv keretében nem folyósíthatók források Magyarország számára mindaddig, amíg kielégítően nem teljesítenek valamennyi „szupermérföldkövet”, beleértve a kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóakat is.

A 2024–2025-ös időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia és a kapcsolódó intézkedési terv végrehajtása folyamatban van, ugyanakkor fontos intézkedések továbbra sem valósultak meg 55 . A 2024. február 15-től alkalmazandó stratégia és intézkedési terv végrehajtását egy monitoringbizottság felügyeli, az előrehaladást pedig rendszeresen nyomon követik 56 . Magyarország bizonyos intézkedéseket már meghozott, ilyenek például az alacsony és a középvezetői beosztású tisztviselőkre vonatkozó magatartási kódexek bevezetése, de fontos intézkedések továbbra is függőben vannak 57 . Ezek közé tartoznak a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó intézkedések, a legfelső szintű vezető tisztségviselőkre és a parlamenti képviselőkre vonatkozó etikai kódexek, a politikai pártok finanszírozására vonatkozó intézkedések és a felülbírálati indítványra vonatkozó eljárás felülvizsgálata 58 . A tervek szerint 2026-ban záró végrehajtási jelentés készül 59 . Az OECD és az Európa Tanács által korábban a korrupció hatékony kezeléséhez szükséges átfogó és stratégiai szakpolitikai megközelítés hiányával kapcsolatban felvetett aggályok lényegében továbbra is érvényesek 60 . A kormány tájékoztatása szerint folyamatban van a korrupció hatékony kezelésére irányuló magyar szakpolitikai megközelítés értékelése.

Az Integritás Hatóság továbbra is akadályokról számol be felügyeleti feladatainak hatékony ellátása terén, és a Korrupcióellenes Munkacsoport által javasolt tevékenységek gyakorlati hatása mindeddig korlátozott. Az Integritás Hatóság úgy ítéli meg, hogy a munkája elvégzéséhez megfelelő kapacitással és szükséges mértékű függetlenséggel rendelkezik. Továbbra is fennállnak az Integritás Hatóság munkáját akadályozó tényezők, különösen azokban az esetekben, amikor kénytelen más állami szervekkel való együttműködésre hagyatkozni 61 . Bár egy kormányrendelet várhatóan közvetlen hozzáférési jogot biztosít az Integritás Hatóság számára több állami adatbázishoz 62 , és a kormány azt jelezte, hogy a jelenlegi jogi keret valamennyi szükséges hozzáférési jogot biztosít, az Integritás Hatóság ismét hozzáféréssel kapcsolatos akadályokról számolt be 63 . Az Integritás Hatóság 2024-ben kilenc ügyet továbbított az ügyészséghez 64 . Az Integritás Hatóság elnöke elleni nyomozás részeként a rendőrség és az ügyészség kiterjedt razziát tartott az Integritás Hatóságnál 65 . A kormány az Integritás Hatóság második elemző integritásjelentésében tett ajánlások felével egyetértett vagy részben egyetértett, azok mindegy harmadát elutasította, a fennmaradó ajánlásokat pedig jelenleg vizsgálja 66 . Általában azonban az elfogadott ajánlások nyomán tett konkrét lépések továbbra sem egyértelműek 67 . 2025 májusában a Korrupcióellenes Munkacsoport nem kormányzati tagjai elutasították a munkacsoport éves jelentésének tervezetét 68 . A Korrupcióellenes Munkacsoport értékelési folyamatot indított annak érdekében, hogy a jövőben el lehessen kerülni hasonló helyzetek kialakulását. Tágabb értelemben a munkacsoport nem kormányzati tagjainak továbbra is aggodalmukat fejezték ki a munkacsoport hatásával, kapacitásaival és hatásköreivel kapcsolatban, valamint aggályosnak tartják, hogy a kormány csak korlátozott mértékben veszi át a javaslatokat 69 . A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot folytat a Korrupcióellenes Munkacsoportban tagsággal rendelkező két szervezettel szemben 70 .

2024-ben megkétszereződött az ügyészségi határozatokra vonatkozóan benyújtott felülbírálati indítványok száma, és az indítványok közel egyharmada a nyomozás folytatásához vezetett. 2023 januárja óta a bírák felülvizsgálhatják az ügyészség azon határozatait, hogy nem rendelnek el nyomozást a bejelentett korrupciógyanús ügyekben, vagy vádemelés nélkül megszüntetik a korrupcióval kapcsolatos folyamatban lévő nyomozást 71 . 2024-ben 80 ilyen felülbírálati indítványt nyújtottak be a Budai Központi Kerületi Bírósághoz (2023-ban 38-at) 72 . Míg az indítványok közel egyharmada vezetett a nyomozás folytatásához 73 , az Integritás Hatóság által benyújtott indítványok többsége a vizsgálat újraindítását eredményezte 74 . A felülbírálati indítvány hasznos eszköznek bizonyult az Integritás Hatóság számára, azonban a Hatóság szerint a hatásköre továbbra is korlátozott a büntetőeljáráshoz való hozzáférés és ezzel összefüggésben a bizonyítékok előterjesztésének képessége tekintetében 75 . Az új eljárás hiányosságai az új jogintézmény időbeli hatályával és azzal állnak kapcsolatban, hogy az ügyészi határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozatok nem kötelező erejűek 76 . Az Igazságügyi Minisztérium jelenleg végzi a bírósági felülbírálatra vonatkozó rendelkezések működésének és hatékonyságának felülvizsgálatát, módosítások előterjesztése céljából 77 . Az érdekelt felek szerint az ügyiratokhoz való korlátozott hozzáférés és a szigorú eljárási határidők kizárják a vádindítvány alkalmazásának lehetőségét 78 .

A közigazgatásban tapasztalható korrupció felderítésének és megelőzésének kulcsfontosságú eszközeit továbbra is a megbízhatósági vizsgálat és a kifogástalan életvitel ellenőrzés képezi, bár ezek hatékonysága a magas szinten elkövetett korrupció felderítésében korlátozott. Az ügyészség szerint továbbra is a felderítés jelenti a legfőbb kihívást a korrupciós bűncselekmények ügyében lefolytatott nyomozás és vádhatósági eljárás során 79 . A hatóságok a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó információkhoz és bizonyítékokhoz elsősorban folyamatban lévő nyomozások és vádhatósági eljárások során jutnak hozzá. A Belügyminisztérium és más közigazgatási szervek állományába tartozó alkalmazottak esetében a megbízhatósági vizsgálat és a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatásával megbízott Nemzeti Védelmi Szolgálat által az ügyészségnek továbbított jelentések általában a közalkalmazottak által elkövetett kisebb súlyú bűncselekményekre vonatkoznak 80 . A magas beosztású tisztviselőkkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzéséért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal által lefolytatott megbízhatósági vizsgálatokra, illetve nemzetbiztonsági átvilágításokra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető adatok, mivel a Hivatal tevékenysége titkos 81 . Az ügyészség azonban azt jelzi, hogy kevés korrupciógyanús üggyel kapcsolatos bejelentést kap az Alkotmányvédelmi Hivataltól 82 . Az egyéb olyan eszközök, amelyek hatékonyabbak lehetnek a korrupciós ügyek széles skálájának felderítésében, mint például a vagyonnyilatkozatok, a visszaélést bejelentő személyek bejelentései és a különböző nyilvántartásokból, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk központi nyilvántartásából származó adatok, viszonylag csekély szerepet játszanak a korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozásokban 83 .

Csökkent a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatti elítélések száma, a magas szinten elkövetett korrupcióval szembeni fellépés terén pedig nem került sor lényeges előrelépésre 84 . Bár az ügyészség arról számol be, hogy elegendő emberi és pénzügyi erőforrást különítettek el a korrupciós ügyekre, rámutat arra is, hogy magas a betöltetlen álláshelyek aránya az alügyészek körében, és hogy további szakosodásra van szükség 85 . Az ügyiratok ügyészségi kezelésére szolgáló új informatikai rendszer a tervek szerint 2025 végén lép működésbe 86 . A korrupciós bűncselekményekben a vádemelési arány továbbra is magas 87 : 2024-ben 264 személyt ítéltek el végső fokon korrupciós bűncselekményekért, ami csökkenést jelent az előző évhez képest 88 . Egy korrupciós és pénzmosási ügyben 2023 óta büntetőeljárás van folyamatban nagyszámú vádlott, köztük egy korábbi magas beosztású tisztviselő ellen 89 . Bár négy vádlottat börtönbüntetésre ítéltek egy elsősorban uniós forrásokat érintő korrupciós ügyben 90 , továbbra is ritkán hoznak büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben 91 . Az összetett, magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben a bírósági eljárások általában hosszadalmasak 92 . Változatlanul aggodalomra ad okot, hogy az ügyészségen és a rendőrségen belül fennáll a politikai befolyás és az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázata, továbbá, hogy a magas beosztású tisztviselőket és a közvetlen környezetüket érintő korrupciós állítások kivizsgálása nem történik meg, a közigazgatás felső szintjein pedig kliensrendszer, favoritizmus és nepotizmus tapasztalható 93 . A külföldi hivatalos személyek megvesztegetésével szembeni fellépés hiánya folyamatosan fennálló probléma, mivel nem indulnak új nyomozások, illetve nem születnek új ítéletek, és továbbra sem foglalkoznak a régóta megfogalmazott nemzetközi ajánlásokkal 94 . Összességében véve nem történt előrelépés a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem terén a korábbi években tett ajánlás szerint elérendő komoly eredményekkel kapcsolatban.

Továbbra sem történt előrelépés a lobbitevékenységre és a megbízatás megszűnése utáni időszakra vonatkozó szabályozással kapcsolatos ajánlás tekintetében, a tervek szerint ugyanakkor 2025 novemberéig új jogszabályokat fogadnak el ezen a területen 95 . A kormány azt tervezi, hogy 2025. november 30-ig jogszabályt fogad el a lobbitevékenységről, amely a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályokat is tartalmaz. A jogszabály pontos elemeiről még nem született döntés 96 . Annak elfogadásáig nem kerül sor további lépésekre az országgyűlési képviselők és a lobbisták közötti kapcsolatokra vonatkozó szabályok megállapítása érdekében 97 . Még folyamatban van az országgyűlési képviselők nem kötelező erejű magatartási kódexének kidolgozása, amelyben a lobbitevékenységre és a megbízatás megszűnése utáni időszakra vonatkozó iránymutatások is szerepelnek 98 . Nem történtek lépések a legfelső szintű vezető tisztségviselőkre vonatkozó magatartási kódex kidolgozására, amire a tervek szerint 2024. április 30-ig került volna sor 99 . A lobbitevékenységgel és a megbízatás megszűnése utáni időszakra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos magyar jogszabályi keret továbbra is hiányos, és a szabályok be nem tartása esetén nincsenek biztosítva a szisztematikus következmények 100 . Mivel nem történtek lépések a lobbitevékenységre és a megbízatás megszűnése utáni időszakra vonatkozó szabályok átfogó reformja érdekében, ezidáig nem történt előrelépés az ajánlással kapcsolatban.

Nem történt előrelépés a vagyonnyilatkozati rendszer javítása terén, ideértve a hatékony ellenőrzést is 101 . A 2024–2025-ös időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában előirányzott, a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését célzó intézkedések függőben vannak 102 . Az Integritás Hatóság még nem kapott tényleges felhatalmazást a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére vonatkozó hatáskörének gyakorlására 103 . A Kormány nem adott hivatalos választ az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozati rendszerről szóló eseti jelentésére 104 . A közzétételi követelmények nem vonatkoznak a legtöbb vezető politikai tisztséget viselő személyre, és a nyomonkövetésre vonatkozó információk sem nyilvánosak. Az érdekelt felek kiemelik a nyilatkozatok szűk alkalmazási körét, amelyek lehetőséget biztosítanak a vagyoni eszközök esetleges elrejtésére 105 . A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosítása, amelynek célja a korábban létrehozott magántőkealapok tényleges tulajdonosaival kapcsolatos átláthatóság fokozása, csak 2026 júliusában lép hatályba 106 . Továbbra is fennállnak az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatainak hatékony és rendszeres nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos aggályok 107 . 2024-ben egyetlen országgyűlési képviselővel szemben sem indult eljárás, hat országgyűlési képviselő pedig helyesbítette a vagyonnyilatkozatát, miután a nyilvánosság hibákat tárt fel benne 108 . Egy közelmúltbeli módosítás kisebb változtatásokat vezetett be a vagyonnyilatkozati eljárásban, az anyagi jogi szabályok módosítása nélkül 109 . 2025-ben az Országgyűlés új szabályokat fogadott el a magyar európai parlamenti képviselőkre vonatkozóan, amelyek előírják, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettségek megsértése esetén a Választási Bizottság megszüntetheti a képviselők megbízatását 110 . Mindezek alapján tehát nem történt előrelépés a 2024. évi jogállamisági jelentésben megfogalmazott ajánlás végrehajtása terén 111 .

Egyes ágazatokban az összeférhetetlenséggel kapcsolatos útmutatókat alkalmaznak és figyelemfelhívó intézkedéseket hoztak, a jogszabályok széttagoltságának és a rendszerszintű hiányosságoknak a problémája azonban megoldatlan maradt. A 2024-2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv alapján a kormány a legfelső szintű vezető tisztségviselőkre és a parlamenti képviselőkre vonatkozó, jelenleg készülő magatartási kódexekben kívánja szabályozni az összeférhetetlenséget 112 . 2024 októberében elfogadták az Országgyűlés alkalmazásában álló tisztviselőkre vonatkozó új etikai és magatartási kódexet, amely azonban nyilvánosan nem hozzáférhető 113 . Az összeférhetetlenségre is kiterjedően módosították a helyi hatóságokra, illetve a bűnüldöző hatóságokra vonatkozó etikai szabályokat 114 . 2024-ben az Országgyűlés összeférhetetlenség miatt megszüntette egy képviselő megbízatását 115 . A 2023-as és 2024-es jelentésben felvetett rendszerszintű hiányosságok kezelése terén azonban nem történt előrelépés. E hiányosságok közé tartozik a – többek között a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos – összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozási keret széttagoltsága, továbbá az összeférhetetlenség általános fogalommeghatározásának és egy központi felügyeleti szerv kijelölésének a hiánya is 116 . A Magyar Nemzeti Bank, annak saját vagyonkezelői alapjai és egy kapcsolódó, egyetemet fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közelmúltbeli ellenőrzése nyomán az Állami Számvevőszék összeférhetetlenség miatt büntetőjogi feljelentést tett az érintett közérdekű vagyonkezelő alapítvány ellen 117 .

A visszaélést bejelentő személyek védelmét szolgáló keret kialakítása ellenére a visszaélések bejelentése csak korlátozott szerepet játszik a korrupciós bűncselekmények felderítésében. Az alapvető jogok biztosának hivatala biztosítja a köztisztviselők tárgyra vonatkozó képzését, és továbbra is folyamatban van a visszaélések bejelentésére szolgáló platformok működéséről és a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló tájékoztató kampány kidolgozása 118 . Az érdekelt felek és a felmérések adatai szerint a visszaélések bejelentésének gyakorlata még mindig nem kellően elterjedt 119 . A visszaélések az uniós csalások jelentésére szolgáló csatornán keresztül bejelenthetők az Integritás Hatósághoz, valamint a Közbeszerzési Hatósághoz, a Nemzeti Fejlesztési Központhoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz 120 . Az ügyészség beszámolója szerint ugyanakkor a visszaélést bejelentő személyektől származó információk nem játszanak szerepet a korrupciós bűncselekmények felderítésében 121 . A civil társadalmi szervezetek továbbra is aggodalmukat fejezik ki az olyan nemzeti szabályok megsértésével kapcsolatos visszaélést bejelentő személyek eltérő szintű védelme miatt, amelyek nem tartoznak az (EU) 2019/1937 irányelvet átültető nemzeti jogszabály hatálya alá 122 .

A politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos lényeges hiányosságok továbbra is fennállnak. A jelentéssel lefedett időszakban nem történtek lépések a politikai pártok és a kampányok finanszírozásának fokozott átláthatóságára irányuló, régóta megfogalmazott ajánlások teljesítése irányában 123 . Bár korábban hoztak bizonyos intézkedéseket annak érdekében, hogy a politikai pártok pénzügyi nyilvántartásai átláthatóak és naprakészek legyenek, továbbra is hiányosságok tapasztalhatók azon alapítványok vagy harmadik fél szervezetek beszámolóinak átláthatósága és felügyelete tekintetében, amelyek közvetlenül vagy közvetve politikai pártokhoz kapcsolódnak, vagy azok ellenőrzése alatt állnak 124 . A hatályos jogszabályok ezenfelül nem írják elő a kampányadományok közzétételét, és nem tiltják az állami források kampánycélú felhasználását a választásokat megelőző időszakban 125 . A kampányfinanszírozási határérték harmadik felek és közvetítők igénybevételével való megkerülésének problémája, amely a 2022. évi választások során merült fel, szintén megoldatlan maradt 126 . 2024 februárjában az Állami Számvevőszék hat ellenzéki politikai pártra szabott ki pénzbírságot a 2022. évi választási kampány során felvett, állítólagosan jogellenes külföldi finanszírozás miatt 127 . 2025. június 17-én az Országgyűlés rendkívüli ülésen a politikai kampányköltségek korlátozását megszüntető törvényt fogadott el 128 .

A közbeszerzések terén javult a verseny. A nemzeti, illetve uniós forrásokat érintő közbeszerzések ellenőrzése továbbra is eltérő szintű. A korrupció kockázatának leginkább kitett ágazatok a korábbi évekhez képest nagyrészt változatlanok maradtak, így továbbra is magas korrupciós kockázatú területnek számít a közbeszerzés, az építőipar, az egészségügy, az informatika és a kommunikációs szolgáltatások 129 . A Nemzeti Védelmi Szolgálat által végzett korrupciómegelőzési tevékenység a közölt információk szerint továbbra is fontos szerepet játszik az egészségügyi ágazatra nehezedő korrupciós nyomás csökkentésében 130 . Az uniós vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállására vonatkozó felmérés szerint Magyarországon (a 25 %-os uniós átlaggal szemben) a vállalkozások 36 %-a gondolja úgy, hogy a korrupció az elmúlt három évben gátolta őket abban, hogy közbeszerzési eljáráson nyerjenek vagy ténylegesen közbeszerzési szerződést kössenek velük 131 . A vállalkozások csupán 28 %-a véli úgy, hogy a közbeszerzési jogorvoslati szerv (Közbeszerzési Döntőbizottság) függetlenségének szintje nagyon magas vagy viszonylag magas 132 . A közbeszerzési eljárások terén erősödik a verseny. Az egységes piaci és versenyképességi eredménytáblának a közbeszerzésekhez való hozzáférésre vonatkozó adatai szerint Magyarországon 2023-ban az egyajánlatos eljárások 32 %-ot tettek ki (az uniós átlag 29 % volt), 2024-ben pedig 23 /-ot 133 . Bár az uniós finanszírozású, illetve a nemzeti közbeszerzések esetében egyaránt csökkent az egyajánlatos közbeszerzési eljárások aránya, a Magyarország által a hazai finanszírozású közbeszerzések esetében vállalt cél 2023-ban (29 % a 24 %-os célhoz képest) és 2024-ben (22,3 % a 15 %-os célhoz képest) sem teljesült 134 . Egyes tanulmányok a korrupció kockázatának növekedésére utalnak az olyan közbeszerzések esetében, amelyek ellenőrzése és felügyelete eltérő szintű 135 . Ezenfelül pusztán az egyajánlatos eljárások arányának középpontba helyezése elfedheti a verseny hiányát kiváltó okokat 136 . A kormány számos olyan intézkedést felvett a közbeszerzési verseny fokozására irányuló cselekvési tervbe, amelyek célja, hogy növeljék a verseny szintjét a közbeszerzésekben 137 . Az érdekelt felek szerint a cselekvési terv nem elég ambiciózus, és nem tükrözi kellőképpen az Integritás Hatóság vonatkozó ajánlásait 138 . Az érdekelt felek elmondása szerint növeli a korrupció kockázatát a koncessziós szerződések túlzott mértékű alkalmazása és az, hogy egyre nagyobb számban és értékben kötnek keretmegállapodásokat, többségükben egyetlen ajánlattevővel 139 . A központi beszerző szervek által kötött keretmegállapodások révén egyes gazdasági szereplők a versenytársaik kárára kerülhettek piacvezető pozícióba, illetve tehettek szert erőfölényre 140 . Továbbra is aggályokat vet fel a közbeszerzési eljárásokban tapasztalt favoritizmus és a szerződések kormányközeli szereplőknek való szelektív odaítélése, ami növeli a korrupciós kockázatokat 141 .

III.Médiapluralizmus és médiaszabadság

Nem történt előrelépés a magyar médiaszabályozó funkcionális függetlenségének megerősítése terén 142 . Bár a médiaszolgáltatásokról és a tömmegkommunikációról szóló törvény értelmében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) formálisan független, a kormány – a Hatóság döntéshozó szervének, a Médiatanácsnak az összetételéből fakadóan, amelynek valamennyi tagját továbbra is az Országgyűlés nevezi ki – továbbra is jelentős befolyással rendelkezik. A Médiatanács vizsgálatokat folytatott a kormánypártinak tekintett, magánkézben lévő médiaorgánumoknál a potenciálisan rasszista és bevándorlóellenes tartalmak miatt, illetve a közszolgálati médiánál a választási időszakban sugárzott álcázott politikai hirdetések miatt. A hatósággal kapcsolatos aggályok mindazonáltal továbbra is fennállnak, ezért a 2025. évi Médiapluralizmus Monitor a hatóság összetételére, döntéshozatali folyamatának átláthatatlanságára és bizonyos „politikai indíttatású” döntésekre 143 hivatkozva ismét magas kockázatú területként azonosítja a médiahatóság függetlenségét és hatékonyságát. Mivel semmilyen intézkedést nem hoztak és nem is terveznek hozni a szabályozó hatóság funkcionális függetlenségének megerősítésére, az előző években megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatban nem történt előrelépés.

Nem történt előrelépés az állami hirdetések átláthatóbb és méltányosabb elosztása terén 144 . A hirdetési kiadásokra az általános közbeszerzési szabályok és eljárások alkalmazandók, és nincsenek olyan különös szabályok, amelyek biztosítanák az elosztás átláthatóságát és méltányosságát. A kormányzati kommunikációs tevékenységeket a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKOH) kötött keretszerződés alapján folytatják 145 . A médiareklám-piac legfontosabb szereplője – másokat messze meghaladóan – továbbra is az állam, amely jelentős állami forrásokhoz juttatja a kormánypárti médiát és növeli kiadásait 146 . Az állami hirdetések a teljes reklámpiac több mint 30 %-át teszik ki, míg a kormánypárti médiaorgánumok konglomerációja, a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) teljes bevételének 75–80 %-a állami hirdetésekből származik 147 . A 2025. évi Médiapluralizmus Monitor rámutat arra, hogy „az állam továbbra is szinte kizárólag a kormánypárti médiaorgánumokban hirdet, és számos, jellemzően kormánypárti médiatermék reklámbevételének többsége állami hirdetésekből származik”, amiből azt a következtetést vonja le, hogy továbbra is közepesen magas kockázatú területről van szó 148 . Mivel a kormány az állami hirdetések méltányos elosztásának tárgyában semmilyen jogalkotási vagy egyéb intézkedést nem fogadott el, és nem is tervezi ilyen intézkedések elfogadását, az előző években megfogalmazott ajánlások tekintetében nem történt előrelépés.

A médiavállalatok tulajdonosi szerkezetének átláthatóságát semmilyen különös rendelkezés nem szabályozza. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény 41. §-a az NMHH Hivatalát megbízza azzal, hogy vezessen nyilvántartást a médiaszolgáltatókról. E nyilvántartás azonban nem tartalmaz információkat e vállalatok tulajdonosi viszonyaira vagy tényleges tulajdonlására vonatkozóan. A közvetlen tulajdonosi információk a cégnyilvántartáson keresztül elérhetők. Mindezek miatt a 2025. évi Médiapluralizmus Monitor ismét magas kockázatúnak tekinti ezt a területet 149 . A médiapiaci koncentráció felülvizsgálatának rendszerében nem történt változás 150 .

Nem történt előrelépés a közszolgálati média függetlenségének növelése terén 151 . A beszámolók elismerik, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény, illetve a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény egyaránt rögzíti a közszolgálati média mind a kormánytól, mind a gazdasági szereplőktől való függetlenségének elvét, valamint hogy a finanszírozás folyamatosan nőtt 152 . A közszolgálati média irányításával, különösen a kormányzati befolyással kapcsolatban kifejezett aggályok eloszlatása érdekében azonban nem módosítottak és nem is terveznek módosítani a jogszabályokon vagy a szakpolitikán. A jelentések arra utalnak, hogy a szervezeti és finanszírozási struktúra változatlan maradt, fenntartva annak átláthatatlanságát és összetettségét 153 . A 2025. évi Médiapluralizmus Monitor ezért fenntartotta az e területen adott nagyon magas kockázati pontszámot, többek között azon megállapításai alapján, hogy „a magyar közszolgálati média pénzügyileg a parlamenti többségtől függ, azt a politikai érdekek irányítják, és rendkívül részrehajló módon tudósít” 154 . Az előző években tett ajánlások tekintetében tehát nem történt előrelépés.

Bár folytatódik az információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek gyorsított kezelése, az információkhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott körű, különösen a közfinanszírozás tekintetében. A 2023-ban bevezetett rövid eljárási határidők továbbra is gyorsabb eljárásokat eredményeznek a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ügyekben. Az információszabadság 2023-ban és 2024-ben bevezetett korlátozásai továbbra is hatályban vannak 155 . Az Országgyűlés még mindig nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság azon 2020. évi határozatát, amely jogszabály-módosításokat ír elő annak érdekében, hogy megteremtsék a hatékony bírói jogvédelmet a közpénzekkel kapcsolatos, az ilyen pénzeszközök kedvezményezettjeihez intézett közérdekű adatigénylések esetében 156 . A dokumentumokhoz való hozzáférést engedélyező bírósági határozatok végrehajtása továbbra is kihívást jelent 157 . A Kúria ráadásul egy precedens értékű határozatában megtagadta a közigazgatási hatósági eljárás irataiban szereplő hivatalos dokumentumok anonimizált változatához való hozzáférést 158 . Ami a proaktív közzétételt illeti, 2024 decemberében egy salátatörvény kiterjesztette azon szervezetek körét, amelyeknek adatokat kell közzétenniük a Központi Információs Közadat-nyilvántartásban 159 . Bár ez előrelépést jelent, a közfinanszírozásból származó jelentős összegeket kezelő szervezetek, például az állami tulajdonú társaságok 160 , a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint a Magyar Nemzeti Bank és annak vagyonkezelő alapítványai nem kötelesek adatokat közzétenni a nyilvántartásban. Emellett számos közérdekű vagyonkezelő alapítvány nem felel meg az információszabadságról szóló törvénynek, mivel nem tartanak fenn weboldalt, alapító dokumentumaik nyilvánosan nem elérhetők, és nem hozzák nyilvánosságra a tevékenységükkel kapcsolatos adatokat. A Médiapluralizmus Monitor megállapítása szerint mindezek miatt nagyon magas kockázatú területről van szó 161 . Magyarország megerősítette az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló egyezményét 162 .

Fokozódott az újságírókra és a médiában dolgozó más szakemberekre nehezedő nyomás, akik a munkájuk során továbbra is számos komoly kihívással szembesülnek. Bár az érdekelt felek rámutatnak arra, hogy Magyarországon nagyon ritkák az újságírók elleni fizikai támadások, felhívják a figyelmet az újságírókkal szembeni lejárató kampányok és becsmérlő állítások gyakoriságára 163 . Egyes érdekelt felek elmondása szerint szelektív módon továbbra is megtagadják a közérdekű eseményeken és a kormányzati sajtókonferenciákon való részvételt, és gyakran nem adnak választ a sajtó által feltett kérdésekre 164 . A Szuverenitásvédelmi Hivatal állítólagos „külföldi finanszírozással” kapcsolatban végzett vizsgálati tevékenységei fokozták a független újságírókra és médiaorgánumokra nehezedő nyomást 165 . A 2025. évi Médiapluralizmus Monitor továbbra is közepes kockázatú területnek tekinti az újságírók biztonságát 166 . Az Európa Tanács égisze alatt működő, az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platform öt új figyelmeztető jelzést vett nyilvántartásba a következőkkel kapcsolatban: a Szuverenitásvédelmi Hivatal külföldi befolyással és kémkedéssel vádolt egy oknyomozó portált; két újságírót, akik a miniszterelnökkel kívántak interjút készíteni, feltartóztattak, őrizetbe vettek és eljárás alá vontak; figyelmeztető jelzések érkeztek a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban, továbbá egy jelentés, amely szerint médiaorgánumokról és civil társadalmi szervezetekről készültek hírszerzési jelentések 167 . A médiaszabadság feltérképezésével foglalkozó platform nyomonkövetési jelentése harminchét riasztást jelzett, amelyek közül nyolc az újságírókat célzó becsmérlő állításokra és lejárató kampányokra vonatkozik, hét pedig az akkreditáció, az információszolgáltatás vagy a politikai eseményeken való részvétel megtagadásához kapcsolódik. Ez utóbbiakon belül hat riasztás a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével függ össze 168 .

IV.A fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések

A kormány továbbra is széles körben használja a veszélyhelyzeti hatásköreit, ami aláássa a jogbiztonságot és befolyásolja a vállalkozások működését az egységes piacon. A kormány 2025 november 14-ig ismételten meghosszabbította a 2022. május 25-én „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében” kihirdetett „veszélyhelyzet” hatályát 169 . Ennek alapján a kormány az Országgyűlés által hozott törvényeket felül tudja írni. A vizsgált időszakban hozott veszélyhelyzeti intézkedések közül több is befolyásolja az üzleti környezetet, és látszólag semmilyen összefüggésben nem áll a „veszélyhelyzettel” 170 . Az Alkotmánybíróság 2024-ben 14 esetben vizsgált különböző veszélyhelyzeti intézkedéseket 171 . Az érdekelt felek beszámolói szerint aláásta a jogbiztonságot, hogy a kormány továbbra is széles körben és hosszú idő óta használja veszélyhelyzeti hatásköreit 172 . Az Alaptörvény tizenötödik módosítása 2026. január 1-jei hatállyal módosítja a „veszélyhelyzetre” vonatkozó alkotmányos szabályokat. Ennek következtében bármilyen törvény alkalmazásának kormányrendelettel történő felfüggesztéséhez az Országgyűlés előzetes felhatalmazására lesz szükség. Változatlanok maradnak a (2022-ben bevezetett) alkotmányos szabályok, amelyek szerint a „veszélyhelyzet” kezdeti időtartama 30 nap, és a kormánynak az Országgyűlés felhatalmazására van szüksége ahhoz, hogy meghosszabbítsa azt. Egy 2025. április 14-én elfogadott módosítás 173 egyértelművé teszi, hogy a „veszélyhelyzet” meghosszabbítására vagy bármely törvény alkalmazásának kormányrendelettel történő felfüggesztésére vonatkozó országgyűlési felhatalmazás legfeljebb hat hónapos időszakra kérhető.

A jogalkotási folyamat továbbra is komoly aggályokat vet fel, mivel egyes fontos jogszabályok megalkotásának folyamatára nem alkalmazandók a társadalmi egyeztetésre vonatkozó követelmények. A törvénytervezetek közel 90%-át a kormány kezdeményezésére fogadták el, és ezek túlnyomó többségét (90–92 %) társadalmi egyeztetést követően nyújtották be az Országgyűlésnek. A társadalmi egyeztetésre vonatkozó követelmények azonban nem alkalmazandók azokban az esetekben, amikor egyes fontos törvénytervezeteket az országgyűlési képviselők egyéni indítványként, vagy a parlamenti bizottságok közvetlenül nyújtanak be 174 . Példaként említhetők az Alaptörvény módosításai 175 vagy az alapvető jogokra és az uniós jogra hatást gyakorló jogszabályok módosításai 176 . A kormány folytatta azt a gyakorlatát, hogy a törvénytervezetekbe csak a technikai módosításokat foglalják bele, majd a jogalkotási folyamat igen késői szakaszában új és érdemi módosításokat vezetnek be a tervezetbe a Törvényalkotási Bizottságon keresztül, közvetlenül az országgyűlési zárószavazás előtt 177 . Ily módon elkerülhető a rendszeres parlamenti vita és a társadalmi egyeztetés. Emellett a kulcsfontosságú jogszabályok gyakori módosításai továbbra is gyengítik a jogbiztonságot, és negatívan hatnak az üzleti környezetre. Tavaly például az Országgyűlés és – veszélyhelyzeti intézkedések révén – a kormány Magyarország 2024. évi központi költségvetését 37 alkalommal módosította.

A megkérdezett magyarországi vállalkozások kevesebb mint fele nyilatkozott úgy, hogy nagy bizalommal van a beruházásvédelem hatékonysága iránt. A vállalkozások 46 %-a bízik nagyon vagy meglehetősen abban, hogy beruházásaikat védik a jogszabályok és a bíróságok 178 . A vállalkozások körében a bizalomhiány fő okai a jogszabályok gyakori módosítása vagy a jogalkotási folyamat minőségével kapcsolatos aggályok (32 %) 179 . A vállalkozások 37 %-a tartja nagyon jónak vagy meglehetősen jónak a nemzeti versenyhatóság (Gazdasági Versenyhivatal, GVH) függetlenségének szintjét 180 . Korlátozott számú bírósági mechanizmus van érvényben a Kúria szintjén a közigazgatási bírósági ítéletek végrehajtásának biztosítására, amelyek magukban foglalják a közigazgatási határozatok megsemmisítésének lehetőségét a bíróság utasításainak ismételt be nem tartása esetén. Ezek a mechanizmusok azonban nem foglalják magukban a felelős tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásokat, sem a közvetlen vagy közvetett károk megtérítése vagy kártalanítás megítélésének lehetőségét 181 .

A stratégiai ágazatokban működő külföldi – többek között más uniós tagállamokból származó – vállalatokat az állami fellépés fokozott szabályozási nyomásnak teszi ki. Az érdekelt felek arról számolnak be, hogy a jogszabályokban továbbra is olyan jól látható mintázatok léteznek, amelyek halmozottan és jelentősen károsítják egyes külföldi – többek között más uniós tagállamokból származó – befektetők pénzügyi alapját, ami a beruházások csökkentéséhez vezet. Ez testre szabott különadók (pl. a pénzügyi, az energia- és az építőanyag-ágazatban 182 ), előre nem látható és túlzott közigazgatási bírságok, a vállalatok terjeszkedési stratégiáinak korlátozása, exportkorlátozások 183 és a tipikus vállalati eszközök/logisztika államosítása 184 révén valósul meg. A kiskereskedelmi ágazatban az épületekre vonatkozó speciális szabályozások tovább korlátozzák a magyar piacra való bejutást, a különadókat pedig olyan intézkedésekkel kombinálják, amelyek közvetlenül vagy közvetve termékár-korlátozásokat eredményeznek, aminek következtében a külföldi vállalatokat de facto hátrányos megkülönböztetés éri 185 . 2024. szeptember 12-én az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az olyan intézkedések, amelyek egy „veszélyhelyzetre” hivatkozással hozott kormányrendeletben bizonyos mezőgazdasági termékek tekintetében rögzített áron és mennyiségben történő árusítást írnak elő, olyan jelentős korlátozásokat vezetnek be, amelyek nem igazoltak és nem arányosak, és ezért összeegyeztethetetlenek az uniós joggal 186 . Az ítélet ellenére Magyarország még nem módosította a jogi keretet, és a külföldi vállalatokat érintő diszkriminatív termékár-korlátozások továbbra is alkalmazandók 187 . A Bizottság 2024. október 3-án kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amiért az nem hozta összhangba kiskereskedelmi adózási rendszerét az uniós jog által garantált letelepedési szabadsággal, mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szabályozás aránytalanul terheli a nagyobb külföldi vállalkozásokat 188 .

Továbbra is jogbizonytalanságot teremt a kormány azon lehetősége, hogy beavatkozzon az összefonódás-ellenőrzési szabályok alkalmazásába. A kormány egyes fúziókat és felvásárlásokat továbbra is „nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek” minősíthet 189 . Az ilyen ügyleteket nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak, amely következésképpen nem tudja ellátni ellenőrzési feladatát. Az ilyen kormányrendeletek nem képezik bírósági felülvizsgálat tárgyát 190 , és mind a belföldi, mind a külföldi társaságok számára növelik a jogbizonytalanságot. Ez a gyakorlat lehetővé tette államosítási stratégia végrehajtását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, a média és a távközlés.

Az intézményi fékek és ellensúlyok továbbra is gyengék. Az Országgyűlés által, a bírói kar bevonása nélkül választott tagokból álló Alkotmánybíróság továbbra is érdemi felülvizsgálatot gyakorol a rendes bíróságok politikailag érzékeny ügyekben hozott jogerős ítéletei felett 191 . Az Országgyűlés 2025. május 20-án alkotmánybírónak választotta az Országgyűlés alelnökét és a legfőbb ügyészt 192 . Az Alkotmánybíróságnak nincs ügyelosztási rendszere, és nincs eljárási határidőkhöz kötve az alkotmányjogi panaszok elbírálása során 193 . Az alapvető jogok biztosának függetlenségével és hatékony működésével kapcsolatos aggályok továbbra is fennállnak 194 . Az érdekelt felek ugyancsak aggodalmuknak adtak hangot az Állami Számvevőszék pártatlanságával kapcsolatban, amely a kampányfinanszírozási gyakorlatok miatt súlyos bírságokat szabott ki az ellenzéki pártokra, és nem vizsgálta a kormánypártok hasonló gyakorlatait 195 . Hasonló aggályok merültek fel a Gazdasági Versenyhivatallal és a Közbeszerzési Hatósággal kapcsolatban is, amelyek az érdekelt felek megítélése szerint szelektíven alkalmazzák a szabályokat 196 .

A büntetőeljárások körén kívül alkalmazott titkos megfigyelési intézkedések esetében kezeletlenül maradtak az eljárási biztosítékok és a hatékony felügyelet hiányával kapcsolatos aggályok 197 . Az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítéletei még végrehajtásra várnak 198 . 2025. június 12-én az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felszólította a magyar hatóságokat, hogy fogadják el az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó nemzeti jogszabályok teljes mértékben és hatékonyan összhangban legyenek az egyezmény követelményeivel 199 . Egy újságíró lehallgatásával kapcsolatos, 2024. november 28-i új ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy a felperes számára nem álltak rendelkezésre megfelelő eljárási garanciák ahhoz, hogy megtámadhassa a vele szemben az újságírói forrásainak feltárása céljából állítólagosan alkalmazott titkos megfigyelést 200 . A Pegasus kémszoftver által állítólagosan célba vett újságírókkal kapcsolatos korábbi ügyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nem talált bizonyítékot arra, hogy a titkos megfigyelésre felhatalmazott szervek a kémszoftver gyártója által meghatározott célokon (bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzése és felderítése), valamint törvényben meghatározott feladataik ellátásán túl egyéb célra használták volna a kémszoftvert 201 .

2025. január 1-jén Magyarországra vonatkozóan az Emberi Jogok Európai Bíróságának 47 irányadó ítélete várt végrehajtásra, ami kettővel több, mint az előző évben 202 . Ebben az időpontban Magyarországon az elmúlt 10 évből származó, irányadó ítéleteknek a 26 %-a volt végrehajtva (szemben a 2024-es 24 %-kal), és 74 %-a várt végrehajtásra, és az ítéletek átlagosan 6 és fél éven át vártak végrehajtásra (2024-ben 6 év 2 hónapon át) 203 . A legrégebbi irányadó ítélet, amely több mint 15 éve vár végrehajtásra, a gyülekezési szabadsághoz való jog megsértésére vonatkozik 204 . Ami a fizetési határidők betartását illeti, 2024. december 31-én összesen 32 ügyben várták a kifizetés visszaigazolását (szemben a 2023-as 47 üggyel) 205 . 2025. június 16-ára a végrehajtásra váró irányadó ítéletek száma 52-re nőtt 206 .

A civil társadalmi szervezetek romló működési környezete és a jogbizonytalanság tovább korlátozza a civil társadalom mozgásterét 207 . A civil társadalom mozgástere továbbra is „akadályozott” 208 . Egy új törvény 209 2027. január 1-jétől a civil társadalmi szervezetek nyilvántartását a bíróságok helyett egy központi közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. Az érdekelt felek arról számoltak be, hogy folytatódtak a független civil társadalmi szervezetek elleni kormányzati támadások 210 . 2024. október 3-án a Bizottság úgy döntött, hogy a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény ügyében eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt 211 . A Szuverenitásvédelmi Hivatal számos vizsgálatot indított különböző civil társadalmi szervezetekkel, különösen a korrupcióellenes civil szervezetekkel kapcsolatban 212 , beleértve azokat is, amelyek uniós finanszírozásban részesülnek. E jelentések némelyikében a Hivatal a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) program keretében nyújtott támogatások folyósításával megbízott több bizottsági közvetítő tevékenységét „súlyos szuverenitási kockázatot jelentőnek” minősítette 213 . 2025. május 13-án az Országgyűlés elé terjesztették a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. 2025. június 4-én bejelentették, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos parlamenti munkát az őszi ülésszakra halasztják. A törvénytervezet növeli a Szuverenitásvédelmi Hivatal hatáskörét, jelentős következményekkel jár a hatálya alá tartozó civil társadalmi szervezetek, médiaorgánumok és egyéb szervezetek tevékenységére nézve, és jelentősen korlátozza a finanszírozáshoz való hozzáférésüket. Különösen a Hivatal vizsgálatai alapul szolgálnának egy olyan kormányrendelethez, amely jegyzékbe veszi azokat a szervezeteket, amelyek tevékenysége „a közélet befolyásolásával Magyarország szuverenitását” veszélyezteti 214 . A törvénytervezet a független médiaorgánumok és a civil társadalmi szervezetek tiltakozását váltotta ki, amelyek szerint az a kritikus hangok elfojtását szolgálja Magyarországon 215 . A Bizottság közölte a magyar hatóságokkal, hogy a törvénytervezet komoly aggodalomra ad okot 216 . A jogszabályok és az Alaptörvény közelmúltbeli módosításai, valamint azok gyakorlati alkalmazása jogbizonytalanságot eredményezett az egyenlőség és a sokszínűség előmozdítását célzó nyilvános gyülekezések szervezői és résztvevői számára. Az érdekelt felek megjegyzik, hogy a közfinanszírozás elosztása továbbra is egyenlőtlen 217 , átláthatatlan, a kormányközeli szervezeteket részesíti előnyben a kormányzati politikákat bíráló civil társadalmi szervezetekkel szemben, amelyek nem képesek közfinanszírozáshoz jutni Magyarországon 218 . Összességében nem történt előrelépés az ajánlás tekintetében, ehelyett a helyzet tovább romlott.

I. melléklet: Források betűrend szerinti jegyzéke*

* A 2025. évi jogállamisági jelentéshez kapcsolódó konzultáció keretében beérkezett hozzájárulások jegyzéke megtalálható a következő weboldalon:  https://commission.europa.eu/publications/2025-rule-law-report-targeted-stakeholder-consultation_en .

24.hu (2024), Botrány a bíróságon: biztonsági őrök vezették ki a pénzügyminisztériumi korrupció fővádlottját,  https://24.hu/belfold/2024/10/21/varga-mihaly-penzugyminiszterium-korrupcio-vesztegetes-volt-helyettes-allamtitkar-karsai-tamas-palkovics-laszlo-barta-eke-gyula-eu-palyazat-kenopenz-miniszterelnokseg-birosag-elokeszito-ules/ . 

Amnesty International Magyarország, Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Helsinki Bizottság, K-Monitor, Mérték Médialemző Műhely, Ökotárs Alapítvány, Political Capital, Transparency International Magyarország (2024), Hozzájárulás a 2024. évi jogállamisági jelentéshez, https://www.amnesty.hu/hungarian-csos-contribute-to-the-european-commissions-2024-rule-of-law-report/ .

Amnesty International Magyarország, Társaság a Szabadságjogokért, Magyar Helsinki Bizottság, K-Monitor, Mérték Médialemző Műhely, Ökotárs Alapítvány, Political Capital, Transparency International Magyarország (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez, https://transparency.hu/wp-content/uploads/2025/01/HUN_CSO_contribution_EC_RoL_Report_2025.pdf .

Korrupcióellenes Munkacsoport (2025), a Korrupcióellenes Munkacsoport ülésének jegyzőkönyve, https://kemcs.hu/wp-content/uploads/2025/04/KEMCS_jegyzokonyv_20250312.pdf .

Átlátszó (2024), Investigative Outlet Átlátszó Accused of Foreign Influence and Espionage, (Külföldi befolyás és kémkedés vádja az Átlátszó oknyomozó portállal szemben),  https://fom.coe.int/en/alerte/detail/107641772 .

Átlátszó (2025), Nincs elfogadott éves jelentése a Korrupcióellenes Munkacsoportnak,  https://atlatszo.hu/wp-content/uploads/2025/05/KEMCS_civil_sajtokozlemeny_20250502.pdf .

Bertelsmann Stiftung (2024), Transformation Index: Országjelentés Magyarországról, https://bti-project.org/fileadmin/api/content/en/downloads/reports/country_report_2024_HUN.pdf .

Fővárosi Törvényszék (2025), Vesztegetés elfogadása miatt börtönbüntetésre ítéltek két volt helyettes államtitkárt, https://birosag.hu/aktualis-kozlemenyek/fovarosi-torvenyszek-vesztegetes-elfogadasa-miatt-bortonbuntetesre-iteltek-ket-volt-helyettes .

Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez, https://ccbe.eu/fileadmin/speciality_distribution/public/documents/ROL/EN_ROL_20250227_CCBE-Contribution-for-the-2025-Rule-of-Law-Report.pdf .

Centre for Media Pluralism and Media Freedom (2025), 2025. évi Médiapluralizmus Monitor – A Magyarországról szóló országjelentés, https://cmpf.eui.eu/projects/media-pluralism-monitor/ .

Európai Szövetség a Szabadságjogokért (2025), Jogállamisági jelentés, Magyarország, https://www.liberties.eu/f/vdxw3e .

Az Európai Unió Bíróságának 2025. március 6-i ítélete, Bizottság kontra Magyarország (A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló irányelv), C-155/23. sz. ügy, EU:C:2025:151.

Az Európai Unió Bíróságának 2025. március 6-i ítélete, D. K. (Ügyek bírótól való elvétele), C-647/21. és C-648/21. sz. egyesített ügyek, EU:C:2025:143.

Az Európai Unió Bíróságának 2025. február 25-i ítélete, Sąd Rejonowy w Białymstoku, C-146/23. és C-374/23. sz. ügy, EU:C:2025:109.

Az Európai Unió Bíróságának 2024. szeptember 12-i ítélete, SPAR Magyarország, C-557/23. sz. ügy, EU:C:2024:737.

Az Európai Unió Bíróságának 2024. január 11-i ítélete, Global Ink Trade, C-537/22. sz. ügy, EU:C:2024:6.

Korrupciókutató Központ Budapest (2023): Fourteen Graphs and Two Tables on the New Trends of Corruption Risk in the Hungarian Public Procurement 2005-2022 (Tizennégy grafikon és két táblázat a korrupciós kockázat új tendenciáiról a magyar közbeszerzésben 2005–2022 között), https://www.crcb.eu/?p=3400 .

Korrupciókutató Központ Budapest (2023), The new trends of corruption risks in Hungary public procurement (A korrupciós kockázatok új tendenciái a magyar közbeszerzésben), https://www.crcb.eu/?p=3450#:~:text=Lord%20Kelvin-,The%20New%20Trends%20of%20Corruption%20Risk%20in%20Hungarian%20Public,January%201998%20to%20July%202023&text=In%202023%2C%20corruption%20risk%20increased,companies%20with%20no%20political%20ties .

Korrupciókutató Központ Budapest (2023), White Elephants in Hungary – Lessons of some EU funded projects (Fehér elefántok Magyarországon – Néhány uniós finanszírozású projekt tanulságai), https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=4403151 .

Korrupciókutató Központ Budapest (2024), Two Communication Companies in the Hungarian Public Procurement Market 2012-2023 (Két távközlési vállalat a magyar közbeszerzési piacon 2012–2023 között), https://www.crcb.eu/?p=3530 .

A Tanács (EU) 2022/2506 végrehajtási határozata (2022. december 15.), HL L 325., 2022.12.20., 94. o.

Európa Tanács (2003), Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Rec(2003)4 ajánlása a tagállamok számára a politikai pártok és a választási kampányok finanszírozásával kapcsolatos korrupció elleni közös szabályokról, 2003. április 8., https://rm.coe.int/16806cc1f1 .

Európa Tanács (2023), Hungary: anti-corruption group calls for measures to prevent corruption in central government and law enforcement (Magyarország: a korrupcióellenes csoport intézkedéseket szorgalmaz a központi kormányzatban és a bűnüldözésben tapasztalható korrupció megelőzése érdekében),  https://www.coe.int/en/web/portal/-/hungary-anti-corruption-group-calls-for-measures-to-prevent-corruption-in-central-government-and-law-enforcement . 

Az Európa Tanács újságírás védelmét és újságírók biztonságát előmozdító platformja (2025), https://fom.coe.int/en/accueil .

Európa Tanács (2020), Egyezmény a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről (CETS 205. sz.), https://www.coe.int/en/web/conventions/full-list?module=treaty-detail&treatynum=205 .

De Tijd (2024), Átkutatott hotelszobák, követett csalásellenes nyomozók: Magyarország uniós intézmények után kémkedik (Van doorzochte hotelkamers tot achtervolgde fraudespeurders: Hongarije bespioneert EU-instellingen), https://www.tijd.be/politiek-economie/europa/algemeen/van-doorzochte-hotelkamers-tot-achtervolgde-fraudespeurders-hongarije-bespioneert-eu-instellingen/10577507.html . 

Direkt36 (2024), Titkosszolgálati belharc lett abból, hogy megfigyelték az Orbán veje után vizsgálódó EU-s nyomozókat, https://www.direkt36.hu/english-eu-investigators-probing-orbans-son-in-law-surveilled-sparking-intelligence-agency-infighting/ .

Direkt36 (2025), Hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az ÁSZ Matolcsyék alapítványánál a kiszivárgott jelentéstervezet szerint,  https://www.direkt36.hu/hatalmas-vagyonvesztest-es-mas-sulyos-problemakat-talalt-az-asz-matolcsyek-alapitvanyanal-a-kiszivargott-jelentestervezet-szerint/ .

Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) (2025), The situation in Hungary (A magyarországi helyzet), https://pgwrk-websitemedia.s3.eu-west-1.amazonaws.com/production/pwk-web-encj2017-p/Final%20statement%20Hungary%2021%2002%202025.pdf .

European Centre for Press and Media Freedom (2025), Media Freedom Rapid Response – Hungary (A sajtó- és médiaszabadság európai központja, A tömegtájékoztatás szabadságával kapcsolatos gyorsreagálási kísérleti projekt – Magyarország), https://www.mfrr.eu/ .

European Centre for Press and Media Freedom (2025), Hungary: Foreign funding bill poses most serious threat to independent media in years (A külföldi finanszírozásról szóló törvényjavaslat az elmúlt évek legkomolyabb fenyegetését jelenti a független médiára nézve), https://www.ecpmf.eu/hungary-foreign-funding-bill-poses-most-serious-threat-to-independent-media-in-years/ .

Európai Bizottság, C(2024) 9140 final határozat (2024. december 16.), https://commission.europa.eu/document/download/8003e1ad-8e79-4238-bf76-af1fcd2b5efe_hu?filename=20241216%20Decision%20on%20PITs%20notification%20-%20HU.pdf .

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2024. november 28-i ítélete, Csikós Klaudia kontra Magyarország, kérelem száma: 31091/16.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2022. szeptember 29-i ítélete, Hüttl kontra Magyarország, kérelem száma: 58032/16.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016. június 23-i ítélete, Baka kontra Magyarország, kérelem száma: 20261/12.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016. január 12-i ítélete, Szabó és Vissy kontra Magyarország, kérelem száma: 37138/14.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2015. július 16-i ítélete, Gazsó kontra Magyarország, kérelem száma: 48322/12.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. május 26-i ítélete, Kenedi kontra Magyarország, kérelem száma: 31475/05.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2008. október 7-i ítélete, Patyi és társai kontra Magyarország, kérelem száma: 5529/05.

G7.hu (2024), 1 360 milliárdot költött az állam a Rogán-féle kommunikációra 2015 óta, https://g7.hu/kozelet/20240219/1360-milliardot-koltott-az-allam-a-rogan-fele-kommunikaciora-2015-ota/ .

A Törvényszék 2019. június 27-i ítélete, Magyarország kontra Bizottság, T-138/25, EU:T:2019:448.

GRECO (2019), Third Evaluation Round – Second Addendum to the Second Compliance Report on Hungary on incriminations and transparency of party funding (1 August 2019) (Harmadik körös értékelés – Második addendum jelentés a Magyarországról szóló második megfelelőségi jelentéshez – Büntetendő cselekmények és a pártfinanszírozás átláthatósága) (2019. augusztus 1.), https://rm.coe.int/third-evaluation-round-second-addendum-to-the-second-compliance-report/168096947e .

GRECO (2022), Fourth Evaluation Round – Third Interim Compliance Report (8 September 2022) (Negyedik értékelési kör. Harmadik interim megfelelőségi jelentés) (2022. szeptember 8.), https://rm.coe.int/fourth-evaluation-round-corruption-prevention-in-respect-of-members-of/1680a7f171 .

GRECO (2023a), Fifth Evaluation Round – Evaluation Report on Hungary on preventing corruption and promoting integrity in central governments (top executive functions) and law enforcement agencies (9 June 2023), (Ötödik értékelési kör – Értékelő jelentés Magyarországról: A korrupció megelőzése és az integritás ösztönzése a központi kormányzatnál (legfelső szintű vezető tisztségviselők) és a bűnüldöző hatóságoknál) (2023. június 9.), https://rm.coe.int/fifth-evaluation-round-preventing-corruption-and-promoting-integrity-i/1680ab87f5 .

GRECO (2023b), Fourth Evaluation Round – Fourth Interim Compliance Report on Hungary on corruption prevention in respect of members of parliament, judges and prosecutors (9 June 2023) (Negyedik értékelési kör – Negyedik interim megfelelőségi jelentés Magyarországról: Korrupciómegelőzés a parlamenti képviselők, bírók és ügyészek tekintetében) (2023. június 9.), https://rm.coe.int/fourth-evaluation-round-corruption-prevention-in-respect-of-members-of/1680ab87f1 .

Háttér Társaság, Amnesty International Magyarország, Magyar Helsinki Bizottság, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Utcajogász Egyesület, Társaság a Szabadságjogokért (2025), Persisting failure to step up for human rights - Background paper on Hungary’s national human rights institution (Az emberi jogokért való fellépés folyamatos elmulasztása – Háttéranyag a magyar nemzeti emberi jogi intézményről), https://helsinki.hu/en/wp-content/uploads/sites/2/2025/06/HU_NHRI_assessment_June2025.pdf .

Magyar Bírói Egyesület (MABIE) (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Társaság a Szabadságjogokért (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Magyarország Kormánya (2024), 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozat a 2024–2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv elfogadásáról, https://korrupciomegelozes.kormany.hu/strategiai-dokumentumok1 .

Magyar Helsinki Bizottság (2025a), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Magyar Helsinki Bizottság (2025b), Operation Starve and Strangle: Hungary’s proposed „Transparency” Law threatens core European democratic values and attacks independent civil society and media organisations (Kiéheztetés és a levegő elszívása: a magyar „átláthatósági” törvényjavaslat veszélyezteti az alapvető európai demokratikus értékeket, és támadást intéz a független civil társadalom és médiaszervezetek ellen), https://helsinki.hu/en/operation-starve-and-strangle-2025/ .

Magyar Helsinki Bizottság (2025c), Kirúgták, mert kiállt a közérdekért, de nem hagyja magát, 2025. január 13., https://helsinki.hu/kirugtak-kiallt-a-kozerdekert-batonyi-peter/ .

Magyar Helsinki Bizottság (2025d), Törvényt sértett a Kúria elnöke, amikor túllépett hatáskörén, https://helsinki.hu/torvenyt-sertett-a-kuria-elnoke-amikor-tullepett-hataskoren/ https://helsinki.hu/torvenyt-sertett-a-kuria-elnoke-amikor-tullepett-hataskoren/ .

Hungary Today (2025), Government Challenges European Commission Decision on Universities in EU Court (A kormány az EU bírósága előtt támadja meg az Európai Bizottság egyetemekkel kapcsolatos határozatát), https://hungarytoday.hu/government-challenges-european-commission-decision-on-universities-in-eu-court/ .

HVG.HU (2025), A kiemelt bánásmódot nem ingyen kaptuk – sokatmondó volt a Kúria-elnök újévi köszöntője, https://hvg.hu/itthon/20250104_kuria-birok-kiemelt-banasmod-fizetesemeles-Varga-Zs-Andras-ujevi-koszonto-ebx .

Institut für Europäische Politik (2024), German Companies in Hungary. To adapt, endure, or engage? (Német vállalatok Magyarországon. Alkalmazkodás, túlélés vagy szerepvállalás?), https://iep-berlin.de/site/assets/files/3853/iep_study_germancompaniesinhungary-1.pdf .

Integritás Hatóság (2023a), Az Integritás Hatóság álláspontja a Kormány válaszaival kapcsolatban, https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2023/12/Integritas_Hatosag_osszegzes_Kormanyvalaszokra_20231206.pdf .

Integritás Hatóság (2023b), Vagyonnyilatkozatokról szóló eseti jelentés, https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2023/12/Integritas_Hatosag_Vagyonnyilatkozatok_Eseti_Jelentes_2023-1.pdf .

Integritás Hatóság (2023c), 2022. évi éves elemző integritásjelentés, https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2023/06/Integritas_Hatosag_Eves_Elemzo_Integritasjelentes_20220629.pdf , https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2023/10/Annual-Analytical-Integrity-Report-2022-ENG.pdf .

Integritás Hatóság (2023d), A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentése, https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2023/04/Integritas_Hatosag_Integritaskockazat_ertekeles_2023_marcius.pdf .

Integritás Hatóság (2024a), III_86_2023. sz. vizsgálat lezárása – szarvasmarhatelep korszerűsítése, https://integritashatosag.hu/case/iii_86_2023-sz-vizsgalat-lezarasa-szarvasmarhatelep-korszerusitese/ .

Integritás Hatóság (2024b), Éves beszámoló az Országgyűlés részére 2023,  https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2024/03/integrity-authority-annual-report-2023.pdf .

Integritás Hatóság (2024c), Éves Elemző Integritásjelentés 2023, https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2024/06/2023-Eves-Elemzo-Integritasjelentes.pdf .

Integritás Hatóság (2024d), VIZSG_27_2023. sz. vizsgálat lezárása – visszaélések nógrádi halastavak támogatása ügyében, https://integritashatosag.hu/case/vizsg_27_2023-sz-vizsgalat-lezarasa-visszaelesek-nogradi-halastavak-tamogatasa-ugyeben/ .

Integritás Hatóság (2024e), VIZSG/3/2023. sz. vizsgálat lezárása – a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) túlárazása, https://integritashatosag.hu/case/vizsg-3-2023-sz-vizsgalat-lezarasa-a-raszorulo-szemelyeket-tamogato-operativ-program-rsztop-tularazasa/ .

Integritás Hatóság (2025a), Éves beszámoló az Országgyűlés részére 2024, https://integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2025/05/Integritas-Hatosag-orszaggyulesi-beszamolo-2024.pdf .

Integritás Hatóság (2025b), VIZSG_11_2024. sz. vizsgálat lezárása – visszaélések hat somlószőlősi projektben,  https://integritashatosag.hu/case/vizsg_11_2024-sz-vizsgalat-lezarasa-visszaelesek-hat-somloszolosi-projektben/ .

Integritás Hatóság (2025c), A magyar közbeszerzési rendszer integritáskockázat-értékelési jelentése, https://www.integritashatosag.hu/wp-content/uploads/2024/07/Integritas-Hatosag-Integritaskockazat-elemzes-2024-002.pdf .

Nemzetközi Újságíró Szövetség (2025), Hungary: Foreign Agent bill targets independent media and NGOs (Magyarország: A külföldi ügynökökről szóló törvényjavaslat a független médiát és nem kormányzati szervezeteket veszi célba), https://www.ifj.org/media-centre/news/detail/category/europe/article/hungary-foreign-agent-bill-targets-independent-media-and-ngos .

Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) (2025): Media Capture Monitoring Report (Jelentés a média „foglyul ejtésének” nyomon követéséről), Media Capture Monitoring Report: Hungary – ipi.media . 

K-Monitor (2023), Hungarian MP’s Assets: Less Declared and Still not Monitored (Magyar országgyűlési képviselők vagyona: kevesebb információ, továbbra sem elégséges ellenőrzés),  https://k.blog.hu/2023/02/15/hungarian_mp_s_assets_less_declared_and_still_not_monitored .

K-Monitor és Transparency International Magyarország (2024), Különjelentés a Korrupcióellenes Munkacsoport 2023. évi jelentéséhez: A korrupció elleni küzdelem aktuális kérdései Magyarországon, https://transparency.hu/wp-content/uploads/2024/03/KEMCS_2023_civil_kulonjelentes_final.pdf .

Kúria (2025a), A Kúria elnökhelyetteseinek kinevezése maradéktalanul megfelelt a törvény előírásainak, https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuria-elnokhelyetteseinek-kinevezese-maradektalanul-megfelelt-torveny-eloirasainak .

Kúria (2025b), A Kúria elnökének válaszlevele az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal elnökének közleményére, https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/kuria-elnokenek-valaszlevele-az-orszagos-biroi-tanacs-es-az-orszagos-birosagi-hivatal .

Kúria (2025c), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Lakmusz (2024), Hogy lesz bárkiből „baloldali”, aki nem a Fidesz barátja?,  https://lakmusz.hu/2024/04/05/hogy-lesz-barkibol-baloldali-aki-nem-a-fidesz-baratja .

Magyar Nemzet (2025), Pressman kedvenc bírója engedte szabadon a droggyárosokat, https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/pressman-matusik-drog-biro .

MEDEL (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Media1 (2024), „Meghekkelt” közbeszerzés: Jogi útra terelte a New Land Media ügyét az Integritás Hatóság – interjú Biró Ferenc Pállal, az IH elnökével, https://integritashatosag.hu/meghekkelt-kozbeszerzes-jogi-utra-terelte-a-new-land-media-ugyet-az-integritas-hatosag-interju-biro-ferenc-pallal-az-ih-elnokevel/ .

Belügyminisztérium (2025), A 2024-2025 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia Monitoring Bizottság monitoring tevékenysége alapját képező Monitoring Támogató Mátrix, https://korrupciomegelozes.kormany.hu/strategiai-dokumentumok1 .

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (2022), A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból indított vizsgálatának megállapításai a „Pegasus” kémszoftver Magyarországon történő alkalmazásával összefüggésben, https://www.naih.hu/adatvedelmi-jelentesek/file/486-jelentes-a-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-hivatalbol-inditott-vizsgalatanak-megallapitasai-a-pegasus-kemszoftver-magyarorszagon-torteno-alkalmazasaval-osszefuggesben .

Országos Bírói Tanács (2024), 2024. december 19-i nyilatkozat, https://obt-jud.hu/hu/birosagi-szervezetrendszer-reformjaval-kapcsolatos-jogalkotasi-folyamatrol .

Országos Bírói Tanács (2024), Az Országos Bírói Tanács 2024. december 11-i ülésének szó szerinti jegyzőkönyve, https://obt-jud.hu/sites/default/files/ulesek/Jegyzokonyv_2024.12.11.pdf .

Országos Bírói Tanács (2025a), Az Országos Bírói Tanács elnökének 2025. május 23-i levele az Európai Bizottsághoz, https://obt-jud.hu/sites/default/files/sajtokozlemenyek-mellekletek/Letter-to-Mr-McGrath.pdf .

Országos Bírói Tanács (2025b), Észrevételek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslathoz, https://obt-jud.hu/sites/default/files/sajtokozlemenyek-mellekletek/Eszrevetelek-OBT-20250422.pdf . 

OECD (2021), Implementing the OECD Anti-Bribery Convention, Phase 4 Two-Year Follow-Up Report: Hungary (Az OECD megvesztegetés elleni egyezményének végrehajtása, 4. szakasz, kétéves nyomonkövetési jelentés: Magyarország), https://www.oecd.org/daf/anti-bribery/hungary-phase-4-follow-up-report.pdf .

OECD (2023a), A strategic approach to public integrity in Hungary: The 2023-2025 National Anti-Corruption Strategy and Action Plan (A közszféra integritására irányuló stratégiai megközelítés Magyarországon: a 2023–2025 közötti időszakra szóló Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia és cselekvési terv), https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/a5461405-en.pdf?expires=1710511674&id=id&accname=oid031827&checksum=A968A42BA18AE860769123CD88C99C24 .

OECD (2023b), Implementing the OECD Anti-Bribery Convention, Phase 4 Evaluation of Hungary: additional written follow-up report (Az OECD megvesztegetés elleni egyezményének végrehajtása, 4. szakasz, Magyarország értékelése: kiegészítő írásbeli nyomonkövetési jelentés), https://one.oecd.org/document/DAF/WGB(2023)35/FINAL/en/pdf?sessionId=1700663306729 .

OECD (2023c), Government at a Glance 2023: Hungary (2023. évi rövid áttekintés a kormányokról: Magyarország),  https://www.oecd.org/en/publications/government-at-a-glance-2023_c4200b14-en/hungary_dacc7f00-en.html .

OECD (2023), OECD Working Group on Bribery public statement on Hungary (Az OECD megvesztegetéssel foglalkozó munkacsoportja Magyarországról szóló nyilvános nyilatkozata), https://www.oecd.org/corruption/oecd-working-group-on-bribery-public-statement-on-hungary-31-01-2023.htm .

OECD (2024a), OECD Working Group on Bribery cancels High-Level Mission to Hungary (Az OECD megvesztegetéssel foglalkozó munkacsoportja lemondja a magas szintű magyarországi látogatást), https://www.oecd.org/en/about/news/speech-statements/2024/10/oecd-working-group-on-bribery-cancels-high-level-mission-to-hungary.html .

OECD (2024b), OECD Economic Surveys: Hungary 2024, (Az OECD gazdasági felmérései: Magyarország), https://www.oecd.org/en/publications/oecd-economic-surveys-hungary-2024_795451e5-en.html .

EBESZ, Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (2022), Hungary Parliamentary Elections and Referendum - 3 April 2022 - ODIHR Election Observation Mission Final Report (Magyarországi országgyűlési választások és népszavazás – 2022. április 3. – a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választási megfigyelő missziójának zárójelentése), https://www.osce.org/files/f/documents/2/6/523568.pdf .

EBESZ, Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és Velencei Bizottság (2020), Guidelines on Political Party Regulation, Second Edition (Iránymutatás a politikai pártok szabályozásáról, második kiadás), https://www.osce.org/files/f/documents/8/1/538473.pdf .

Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft – German Eastern Business Association (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Ügyészség (2024), Vádemelés a korrupció útján szerzett pályázati támogatások ügyében – videóval – a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye,  https://ugyeszseg.hu/vademeles-a-korrupcio-utjan-szerzett-palyazati-tamogatasok-ugyeben-videoval-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-sajtokozlemenye/ .

Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Reuters (2024), Hungary prosecutors probe graft case tape leaked by former government insider (A magyar ügyészség vizsgálatot indított a volt kormányzati bennfentes által kiszivárogtatott hangfelvétel miatt), https://www.reuters.com/world/europe/hungary-prosecutors-probe-graft-case-tape-leaked-by-former-government-insider-2024-03-28/ .

Reuters (2025), Hungary's opposition rallies as Orban pledges crackdown on media, NGOs (A magyar ellenzék tüntet, miután Orbán kemény fellépést ígért a média és a civil szervezetek ellen), https://www.reuters.com/world/europe/hungarys-orban-vows-fast-crackdown-media-ngos-over-foreign-funding-2025-03-15/ .

SELDI (2023), Bridges to nowhere – State Capture and Corruption Risks in Fiscal Transfers and Public Procurement at the Local Level in Southeast Europe (Hidak a semmibe – Az állam foglyul ejtésének kockázata és korrupciós kockázatok a költségvetési transzferek és a helyi szintű közbeszerzések terén Délkelet-Európában), https://seldi.net/publications/reports/bridges-to-nowhere-state-capture-and-corruption-risks-in-fiscal-transfers-and-public-procurement-at-the-local-level-in-southeast-europe/ .

Szolgálati bíróságok (2025), 2025. január 14-i közlemény, https://mabie.hu/images/A%20SZOLGALATI%20BIROSAGOK%20KOZLEMENYE.docx.pdf .

Szuverenitásvédelmi Hivatal (2024), Az Ökotárs tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra,  https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/dokumentumok/az-okotars-tevekenysegenek-hatasa-a-magyar-szuverenitasra.pdf .

Szuverenitásvédelmi Hivatal (2025), Az Európai Bizottság CERV Programja – Így nyitotta meg Brüsszel a pénzcsapot a Soros-hálózat finanszírozására, https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/dokumentumok/Az-Europai-Bizottsag-CERV-programja-Igy-nyitotta-meg-Brusszel-a-penzcsapot-a-Soros-halozat-finanszirozasara.pdf .

Szuverenitásvédelmi Hivatal (2024), Válasz a KEMCS 17/2024. (IX.17.) sz. határozatára,  https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/hirek/valasz-a-kemcs-17-2024-hatarozatara .

Állami Számvevőszék (2025), 25035 – A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzése – ÖSSZEFOGLALÁS,  https://www.asz.hu/files/PADME_jelentes_osszefoglalo.pdf .

Állami Számvevőszék (2025), 25036 – A Neumann János Egyetemért Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzése – ÖSSZEFOGLALÁS, https://www.asz.hu/files/NJE_jelentes_osszefoglalo.pdf .

Állami Számvevőszék (2025), 25038 – A Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzése – ÖSSZEFOGLALÁS, https://www.asz.hu/files/MNB_jelentes_osszefoglalo.pdf .

Szabad Európa (2024), A túlárazás csak az egyik trükk – így tarol Balásy Gyula az állami megrendeléseken,  https://www.szabadeuropa.hu/a/rogan-balasy-gyula-lounge-new-land-tularazas/32843686.html .

Szabad Európa (2025), Újra a bírók ellen hangol a Fidesz, személyükben és ítéletek miatt támadja őket, https://www.szabadeuropa.hu/a/ujra-a-birok-ellen-hangol-a-fidesz-szemelyukben-es-iteletek-miatt-tamadja-oket/33381260.html .

Telex (2024), Magyar Péter hangfelvétele: Varga Judit szerint Rogánék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-iratokból, https://telex.hu/belfold/2024/03/26/magyar-peter-rogan-antal-varga-judit-schadl-gyorgy-volner-pal-korrupcios-ugy-hanganyag .

Transparency International Magyarország (2014), Lifting the lid on lobbying: national report of Hungary lobbying in an uncertain business and regulatory environment (A lobbizás szabályozása és gyakorlata: Országtanulmány a magyar lobbitevékenységről a bizonytalan üzleti és szabályozási környezetben), https://transparency.hu/wp-content/uploads/2016/03/Lifting-The-Lid-On-Lobbying-National-Report-of-Hungary.pdf .

Transparency International (2022), Exporting Corruption (A korrupció exportálása), https://www.transparency.org/en/publications/exporting-corruption-2022 .

Transparency International Magyarország (2022), Orban’s Fidesz to overspend in Hungary’s election campaign (Orbán Fidesze túlköltekezik a magyar választási kampányban), https://transparency.hu/en/news/orbans-fidesz-to-overspend-in-hungarys-election-campaign/ .

Transparency International Magyarország (2023), A kampányköltések vizsgálatára kérjük az ÁSZ-t, https://transparency.hu/hirek/proxy-kampany-asz-nyilt-level/ .

Transparency International Magyarország (2024), Nem titkolható tovább, kik a több száz milliárd forintnyi közpénzt elnyelő magántőkealapok tulajdonosai, https://transparency.hu/hirek/titoktartas-mellekhatasokkal/ .

Transparency International (2025), 2024. évi korrupcióérzékelési index, https://www.transparency.org/en/cpi/2024 .

Ügyvédkör (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Velencei Bizottság (2025), Magyarország – Opinion on the constitutional and legislative amendments concerning the requirements to be appointed Prosecutor General and Constitutional Court Judge of Hungary, as well as the appointment and retirement of judges (Vélemény Magyarország legfőbb ügyészének és alkotmánybíráinak kinevezési követelményeit, valamint a bírák kinevezését és nyugdíjazását érintő alkotmány- és törvénymódosításokról), https://www.venice.coe.int/webforms/documents/default.aspx?pdffile=CDL-AD(2025)028-e . 

Verfassungsblog (2025), Targeting Disciplinary Courts - Why Hungary Is on the Verge of a Full-scale Judicial Capture (Fegyelmi bíróságok célkeresztben – Miért áll küszöbön Magyarországon a bíróságok foglyul ejtése), https://verfassungsblog.de/targeting-disciplinary-courts/ .

WKÖ – Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (2025), Hozzájárulás a 2025. évi jogállamisági jelentéshez.

Nemzeti jogszabályok:

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (bányászati törvény)

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (rendőrségi törvény)

1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról (nemzetbiztonsági törvény)

1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (versenytörvény)

2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (médiatörvény)

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (államháztartási törvény)

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (az információszabadságról szóló törvény)

2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról (alkotmánybírósági törvény)

2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény)

2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról (a bírák jogállásáról szóló törvény)

2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról (az ügyészek jogállásáról szóló törvény)

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (polgári perrendtartás)

2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról (közigazgatási perrendtartás)

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról (büntetőeljárási törvény)

2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról (gyülekezési törvény)

2021. évi XCIII. törvény a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról

2023. évi LV. törvény Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről

2023. évi LXXXVIII. törvény a nemzeti szuverenitás védelméről (szuverenitásvédelmi törvény)

2024. évi LXXXV. törvény a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról (a jogi versenyképességről szóló törvény)

2025. évi V. törvény az Alaptörvény tizenötödik módosításával összefüggő egyes törvénymódosításokról

2025. évi XX. törvény az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról

II. melléklet: Magyarországon tett országlátogatások

A Bizottság szolgálatai 2025 februárjában virtuális találkozókat tartottak az alábbiakkal:

·Amnesty International Magyarország

·Átlátszó

·Bodrogi Bea ügyvéd, médiaszakértő

·Budai Központi Kerületi Bíróság

·Korrupciókutató Központ Budapest

·ELTE Média és Kommunikáció Tanszék

·Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) 

·Magyar Bírói Egyesület (MABIE) 

·Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) 

·Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 

·Magyar Helsinki Bizottság

·Integritás Hatóság

·K-Monitor

·Kúria

·Mérték Médiaelemző Műhely

·Európai Uniós Ügyek Minisztériuma

·Pénzügyminisztérium

·Belügyminisztérium

·Igazságügyi Minisztérium

·Országgyűlés

·Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 

·Országos Bírói Tanács (OBT) 

·Országos Bírósági Hivatal (OBH) 

·Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

·Magyarország Ügyészsége

·Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület

·Állami Számvevőszék

·Transparency International Magyarország

* A Bizottság emellett a következő szervezetekkel több horizontális megbeszélés keretében is találkozott:

·Amnesty International

·Araminta

·Európai Szövetség a Szabadságjogokért

·Civil Society Europe

·Európai Civil Fórum

·Európai Partnerség a Demokráciáért

·Európai Ifjúsági Fórum

·Nemzetközi Jogászbizottság

·Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség (FIDH)

·JEF Europe

·Philea – Philanthropy Europe Association

·Transparency International

(1)      A négy pillér intézményi keretének áttekintése itt található. Az ebben az országfejezetben foglalt értékelések nem befolyásolják az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet, az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikke vagy az (EU) 2021/1060 rendelet 15. cikke szerinti jövőbeli értékeléseket.

(2)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 51. és 53. ábrája, illetve a 2023. évi uniós igazságügyi eredménytábla 49. és 51. ábrája. A bírói függetlenség érzékelt szintjét a következő kategóriákba sorolják: nagyon alacsony (a válaszadók kevesebb mint 30 %-a véli úgy, hogy a bírói függetlenség szintje meglehetősen jó vagy nagyon jó); alacsony (30–39 %); átlagos (40–59 %); magas (60–75 %); nagyon magas (75 % felett).

(3)      51/2024. (III. 27.) OBT határozat.

(4)      151/2024. (IX. 4.) OBT határozat.

(5)      Lásd a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 123. §-ának (4) bekezdését. A Kúria elnökhelyetteseit a Kúria elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Lásd továbbá: Kúria (2025a).

(6)      A megállapodás a következő kérdésekkel foglalkozott: a bírák és a bírósági alkalmazottak javadalmazásának emelése; a bírói hivatás 70. életévig tartó gyakorlásának lehetősége; a bírói kinevezéshez szükséges alsó korhatár felemelése; a bírósági szervezeten kívülről érkező pályázatok ösztönzése; központi képzés a bírósági és ügyészségi fogalmazók, valamint az ügyvéd- és közjegyzőjelöltek számára; a Kúria szerepe a valamennyi bírósági szinten egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában; a járásbíróságok illetékességének kiterjesztése a törvényszékek teljes illetékességi területére (azaz az adott vármegyére); a tárgyalások online nyilvánossága; annak lehetősége, hogy polgári ügyekben a bíróság rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozzon, amennyiben a felek a jogorvoslati jogukkal valószínűsíthetően nem kívánnak élni; a társaságok és a civil társadalmi szervezetek nyilvántartásának áthelyezése a bíróságoktól a közigazgatási hatóságokhoz.

(7)      A 2025. évi XLIX. törvény.

(8)      Lásd: Országos Bírói Tanács (2025a) és Országos Bírói Tanács (2025b). Az OBT arra hivatkozik, hogy nem állt rendelkezésére elegendő idő a törvénytervezettel kapcsolatos észrevételei megtételére, a képviselőit nem hívták meg a törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztését megelőző konzultációra, és nem vették figyelembe az észrevételeit. 2025. július 1-jén az Országos Bírói Tanács az őt megillető jogok megsértésére hivatkozva megtámadta az új törvényt az Alkotmánybíróság előtt.

(9)      A 2024. évi LXXIV. törvény és a 2025. évi XLIX. törvény.

(10)      A 2025. március 1-jétől alkalmazandó új szabályok értelmében a pályázóknak két feltételnek kell megfelelniük, így bíróvá olyan személy nevezhető ki, aki: i. legalább két évig a bíróságon kívül joggyakorlatot folytatott (új követelmény), és ii. legalább 1 évig bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként, kormánytisztviselőként vagy köztisztviselőként, alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként dolgozott, nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott (nem új követelmény).

(11)      Országlátogatás, minisztériumok. A Velencei Bizottság e korai szakaszban nem tudott érdemben nyilatkozni arról, hogy e módosítások önmagukban és általában véve növelik-e a nyilvánosság bíróságokba vetett bizalmát és az ítélkezési tevékenység minőségét. Velencei Bizottság (2025), 49. pont.

(12)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 5. o.; Magyar Bírói Egyesület (2025), 9. o.

(13)      A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló módosított törvény 25/B–25/F. §-a. Ez összhangban áll a Velencei Bizottság ajánlásával.

(14)      A 2024. évi jogállamisági jelentés azt javasolta Magyarországnak, hogy „[j]avítsa az ügyelosztási rendszer átláthatóságát az alsóbb szintű bíróságokon, figyelembe véve az ügyek elosztására vonatkozó európai normákat”.

(15)      Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, 4. o.

(16)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2024), 11. o.; Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (2025), 99. o.; Magyar Bírói Egyesület (2025), 8. o.; Magyar Helsinki Bizottság (2025a), 12. o.; MEDEL (2025), 7. o.; Res Iudicata (2025), 8. o.; Ügyvédkör (2025), 7. o.

(17)      2023. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 5. o.; 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 6. o.

(18)      Kúria (2025c), 1. o.

(19)      2023-ban a Kúria 9 jogegységi határozatot és 52 jogegységi panasz határozatot hozott (az utóbbiak közül 21 az ügy érdemére vonatkozott, amelyekből négy jogegységi határozat hatályú határozat volt). Lásd még: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 7. o.

(20)      A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény 41/A. §-ának (1) bekezdése. Az ügyelosztási rend szerint a Jogegységi Panasz Tanácsot két, egyenként 20 tagból és az elnökből álló résztanács alkotja.

(21)      Az országlátogatás keretében a Kúriától kapott tájékoztatás. A hatályos jogszabályok Kúria általi értelmezése szerint az alsóbb szintű bíróságok eltérhetnek a Kúria uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartott határozataitól, de meg kell jelölniük az ilyen eltérés indokait.

(22)      Az EUB ítélete, Global Ink Trade. A Bíróság megállapította, hogy nem ellentétes az uniós jog elsőbbségének elvével az olyan nemzeti szabályozás, amely arra szorítkozik, hogy az alacsonyabb szintű nemzeti bíróságokat a magasabb szintű bíróságok ítéleteitől való bármely eltérés indokolására kötelezze (30. pont).

(23)      A 2025. évi XLIX. törvény.

(24)      A szolgálati bíróságok, amelyek tagjait a bírák közül az Országos Bírói Tanács választja ki, a bírák értékelésével, szolgálatra való alkalmasságával és fegyelmi felelősségével kapcsolatos ügyeket tárgyalják.

(25)      Szolgálati bíróságok (2025). Lásd még: Verfassungsblog (2025).

(26)      A Bírák Nemzetközi Szövetsége, a Bírák Európai Szövetsége, az Európai Közigazgatási Bírák Szövetsége, a Közigazgatási Bírák Szövetsége (Ausztria), a Lengyel Közigazgatási Bírák Szövetsége és a Bírák a Bírákért Egyesület szolidaritását fejezte ki. A demonstrációt 2025. február 22-én tartották. A Bírói Tanácsok Európai Hálózatának igazgatótanácsa üdvözölte és támogatta az Országos Bírói Tanács, a magyar bírókat tömörítő egyesületek, valamint az egyes bírák kiállását a bírói függetlenség szükségessége, illetve a magyar bírókat fenyegető veszélyek kérdésében (ENCJ (2025)). Lásd még: Kúria (2025b) és HVG.hu (2025).

(27)      A Fővárosi Ítélőtábla által 2025. június 17-én helybenhagyott 20.M.71.080/2024/13. sz. ítélet. Lásd még: Magyar Helsinki Bizottság (2025d). A kormány szerint az érintett bíró megőrizte a tanácselnöki címét és javadalmazását, továbbra is tagja maradt a tanácsnak – többek között a Jogegységi Panasz Tanácsnak, amelynek kizárólag tanácselnök bírák a tagjai –, valamint meghatározott ügyekben tanácselnökként is eljárhat.

(28)      CM/Del/Dec(2025)1521/H46-15.

(29)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 20. o.; Magyar Helsinki Bizottság (2025), 16. o. Lásd: Magyar Nemzet (2025), Reuters (2025), Szabad Európa (2025). Az európai normák megkövetelik a végrehajtó és a törvényhozó hatalomtól, hogy a bírósági határozatokra tett észrevételek esetén kerüljék az olyan bírálatokat, amelyek aláásnák a bíróságok függetlenségét vagy a nyilvánosság bíróságokba vetett bizalmát (Európa Tanács (2010), 18. pont).

(30)      Lásd a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény 26/A–26/C. §-át, amelyeket a 2025. évi XLIX. törvény 75. §-a vezetett be. Ez a felső korhatár nem alkalmazandó a legfőbb ügyészi tisztségre. Az általános öregségi nyugdíjkorhatárt elért ügyészek kérhetik, hogy 70. életévük betöltéséig hivatalban maradhassanak. A bírákra alkalmazandó szabályozással ellentétben a legfőbb ügyész mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tekintetben, hogy helyt ad-e az ilyen kérelemnek vagy elutasítja azt.

(31)      Velencei Bizottság (2025), 29. és 43–45. pont.

(32)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 9. o.

(33)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 19. o. Lásd még: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 9. és 10. o.

(34)      A 2024. évi jogállamisági jelentés azt ajánlotta Magyarországnak, hogy „[v]ezessen be strukturális intézkedéseket a bírák és ügyészek, valamint bírósági és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelésére, figyelembe véve az igazságügyi rendszeren belüli javadalmazásra vonatkozó európai normákat”.

(35)      Az uniós jog által támasztott követelmények értelmében a bírák javadalmazásának jogalkotó és végrehajtó hatalom általi meghatározása nem alapulhat önkényes hatáskörgyakorláson, hanem annak objektív, kiszámítható, stabil és átlátható szabályokon kell alapulnia, amelyek a bírák számára olyan szintű javadalmazást biztosítanak, amely az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és pénzügyi helyzetét, valamint az adott tagállamban uralkodó átlagbért figyelembe véve összhangban áll az általuk ellátott feladatok jelentőségével (az Európai Unió Bíróságának Sąd Rejonowy w Białymstoku ügyben hozott ítélete).

(36)      A kulcsfontosságú köztisztviselők több kategóriájának – köztük az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, valamint a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, az Integritás Hatóság és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felső vezetőinek – javadalmazását a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset alapján számítják ki.

(37)      A kúriai bírák és bírósági vezetők, valamint a Legfőbb Ügyészség ügyészeinek javadalmazását jelenleg a Kúria elnökének javadalmazásához igazítják. Emellett 0,15-dal növelték a bírósági és ügyészségi fogalmazók, a bírósági titkárok, az alügyészek és az igazságügyi szakértői személyzet javadalmazásának kiszámítására alkalmazandó szorzókat. Végezetül a módosítás nyomán az egyéb bírósági és ügyészségi alkalmazottak fizetését is a 0,15-dal megnövelt szorzó alkalmazásával számítják ki.

(38)      Lásd a 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 23. ábráját.

(39)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 22. o.; Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (2025), 102. o. Lásd a 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 23. ábráját. A díj összege óránként 17 euró (7 000 forint); a pártfogó ügyvéd ezen felül jogosult i. a költségek megtérítésére tételes kimutatás alapján vagy a munkadíj 25 %-ában meghatározott költségátalány formájában, valamint ii. „felkészülési díjra” (lásd a 32/2017. (XII.27.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdését).

(40)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 29. ábrája.

(41)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 46. ábrája.

(42)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 48. ábrája.

(43)      A 2025. évi XLIX. törvény 147. és 196. §-a a polgári perrendtartásról szóló törvény 232/A–232/D. §-sal, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény 438/A–438/G. §-sal történő kiegészítéséről.

(44)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 6. ábrája.

(45)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla 12. ábrája.

(46)      CM/Del/Dec(2025)1521/H46-17.

(47)      A 2025. évi XLIX. törvény 142–144., 170. és 171. §-a a polgári perrendtartás és a közigazgatási eljárásról szóló törvény módosításáról. A napi átalányösszeg a havi minimálbér 1,5 %-ának felel meg (jelenleg napi 11 euró vagy 4 362 forint).

(48)      Az Országos Bírói Tanács rámutat annak veszélyére, hogy átfedések alakulhatnak ki a vagyoni elégtételre alkalmazandó új szabályok, illetve egy, a polgári eljárásokban alkalmazandó, már meglévő rendszer között, és felhívja a figyelmet arra, hogy ez hatással lehet a bírósági erőforrásokra. Országos Bírói Tanács (2025a), Országos Bírói Tanács (2025b), 9–12. o.

(49)      Az érzékelt korrupció szintje a következő kategóriákba sorolható: alacsony (79 feletti pontszám), viszonylag alacsony (79–60 közötti pontszám), viszonylag magas (59–50 közötti pontszám), magas (50 alatti pontszám).

(50)      2020-ban a pontszám 44 volt, míg 2024-ben 41. A pontszám jelentősen nő/csökken, ha több mint öt ponttal változik; javul/romlik, ha a változás 4–5 pontos, és viszonylag stabil, ha az elmúlt öt év során 1–3 pont a változás.

(51)      Az 561. sz. Eurobarométer tematikus felmérésből (2025) és az 557. sz. Eurobarométer gyorsfelmérésből (2025) származó adatok.

(52)    A Tanács (EU) 2022/2506 végrehajtási határozata (2022. december 15.).

(53)      Az írásbeli értesítés nem vonatkozott három uniós program pénzeszközeinek részleges felfüggesztésére.

(54)      A Bizottság C(2024) 9140 final határozata (2024. december 16.). Magyarország megtámadta ezt a határozatot az Európai Unió Törvényszéke előtt; az ügy (T-138/25) folyamatban van.

(55)      1025/2024. (II. 14.) Korm. határozat. 2022-ben külön csalás- és korrupcióellenes stratégia lépett hatályba kifejezetten az uniós források védelme érdekében, amelyet 2024 augusztusában felülvizsgáltak. Lásd a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 178., 179., 220. és 221. mérföldköve keretében tett kötelezettségvállalásokat is. Az OECD a két korrupcióellenes stratégia közötti koherencia javítását ajánlotta (OECD (2024b)).

(56)      A Monitoring Támogató Mátrix elérhető a Magyar Kormány korrupciómegelőzési honlapján, és háromhavonta naprakésszé tett általános tájékoztatást nyújt a meghozott intézkedésekről. Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, 15. o.

(57)      Magyarország a 2024. december 31-ig végrehajtandó intézkedések legalább 60 %-át nem hajtották végre a megadott határidőn belül. Amint azt az OECD és az Európa Tanács is megjegyezte, a stratégiából továbbra is hiányzik a korrupció – többek között a magas szinten elkövetett korrupció – hatékony kezeléséhez szükséges átfogó és stratégiai szakpolitikai megközelítés. A feddhetetlenséget és a korrupció megelőzését szolgáló intézkedések többsége a közigazgatás alacsony és középvezetői beosztású tisztviselőire irányul, a legfelső szintű vezető tisztségviselők esetében a feddhetetlenségi keret továbbra is gyenge.

(58)      A 2022. évi XLIV. törvény az ügyészség elszámoltathatóságával kapcsolatban korábban felvetett aggályok eloszlatása érdekében bevezette a büntetőeljárási törvénybe a „felülbírálati indítvány” lehetőségét, amely felülvizsgálhatóvá teszi az ügyészségnek a vádemelés mellőzéséről szóló határozatát, illetve a nyomozó hatóságnak a nyomozás megszüntetéséről szóló határozatát.

(59)      Lásd: a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 179. mérföldköve.

(60)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 14. o.

(61)      Magyarországi országlátogatás, Integritás Hatóság. Az egyéb állami szervekkel való együttműködés fokozása érdekében az Integritás Hatóság javasolta az Integritás Hatóság létrehozásáról szóló 2022. évi XXVII. törvény szerinti hatásköreinek módosítását és az ágazati jogszabályokban való megjelenítését is.

(62)      Magyarországi országlátogatás, kormány. 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet.

(63)      A Hatóság arról számolt be, hogy nem fér hozzá a vizsgálatok szempontjából kulcsfontosságú banki, adó- és biztosítási nyilvántartásokhoz. Ezek közé tartozik a tényleges tulajdonosokra vonatkozó központi nyilvántartási rendszer is, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezel. Az Integritás Hatóság a magyar Országgyűlés részére készített 2024. évi éves beszámolójában az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos akadályokról is említést tett. Lásd: Integritás Hatóság (2025).

(64)      Magyarországi országlátogatás, Integritás Hatóság. Az OLAF-ot és az Európai Ügyészséget is értesítették.

(65)      Magyarországi országlátogatás, Integritás Hatóság. Az Állami Számvevőszék elnöke törvényi felhatalmazás alapján közigazgatási bíróság előtt eljárást indíthat az Integritás Hatóság elnökének felmentése érdekében. Egyes érdekelt felek szerint ez aránytalan válaszlépést jelent az állítólagos szabálytalanságokra, és alááshatja az Integritás Hatóság független és hatékony működését. Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2024), 53. o.

(66)      Integritás Hatóság (2025). Az Integritás Hatóság 74 ajánlást tett a kormánynak az uniós források felhasználására vonatkozó ellenőrzési rendszerrel, a közbeszerzési szabályok hatékonyságával, a közbeszerzési adatok elemzésével és a vagyonnyilatkozati rendszerrel kapcsolatban. Az Integritás Hatóság 2023. évre vonatkozó éves elemző integritásjelentésében megfogalmazott megállapításokkal kapcsolatos kormányzati álláspont elérhető a kormány weboldalán. A kormány nem köteles valamennyi ajánlással egyetérteni, de válaszolnia kell a jelentésre, és ki kell fejtenie, hogyan fogja kezelni a megállapításokat.

(67)      A kormány válaszai nem tartalmaznak egyértelmű végrehajtási javaslatokat és határidőket. Integritás Hatóság (2023a).

(68)      Különösen úgy vélték, hogy a jelentés nem tükrözi megfelelően a magyarországi korrupciós helyzet súlyosságát, és azt állították, hogy a jelentéssel kapcsolatos javaslataikat érdemi mérlegelés nélkül figyelmen kívül hagyták. A nem kormányzati tagok saját árnyékjelentést fognak közzétenni. Átlátszó (2025). A Korrupcióellenes Munkacsoport ülése (2025).

(69)      Magyarországi országlátogatás, civil szervezetek. Lásd még: K-Monitor és Transparency International Magyarország (2024).

(70)      A Korrupcióellenes Munkacsoport a beszámolók szerint a kormány és a civil társadalmi szervezetek közötti bizalmatlanság légkörében működik. Lásd: Szuverenitásvédelmi Hivatal (2024). A Hivatal azt állítja, hogy külföldi forrásokból finanszírozott politikai nyomásgyakorló csoportok arra használták fel a Korrupcióellenes Munkacsoportot, hogy nyomást gyakoroljanak Magyarországra. Lásd még: Átlátszó (2024).

(71)       2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 16. o.

(72)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 51. o., a Budai Központi Kerületi Bíróság válaszára utalva (2024.El.IV.H.17/4).

(73)      A kormány beszámolója szerint 2023. január 1. és 2024. december 31. között 185 indítványt terjesztettek elő különböző eljárásokban, és 54 volt sikeres. 2023-ban a bíróság csak öt ügyben adott helyt a bírósági felülbírálat iránti indítványnak, 2024-ben pedig csupán négy ügyben. A legutóbbi esetben a rendőrség kezdeti elutasítását követően a K-Monitor nevű nem kormányzati szervezet sikeres felülbírálati indítványt nyújtott be, amelynek alapján nyomozás fog indulni az állami tulajdonban lévő Magyar Posta és a Waberer’s Csoport közötti, logisztikai központ létesítésével kapcsolatos megállapodás tárgyában. Ez az első olyan nem kormányzati szervezet, amely sikeresen alkalmazta a felülbírálati indítványt. Lásd: K-monitor (2025).

(74)      Integritás Hatóság (2025a).

(75)      2024-ben az Integritás Hatóság 12 ügyben nyújtott be felülbírálati indítványt. Az ügyészség és a bíróság minden esetben helyt adott a felülbírálati indítványnak.

(76)      A Tanács (EU) 2022/2506 végrehajtási határozata (2022. december 15.), (46) preambulumbekezdés.

(77)      A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv 3.9. intézkedése, 2024. május 15-i határidővel.

(78)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2024). Lásd még: K-monitor (2023).

(79)      Magyarországi országlátogatás, ügyészség.

(80)      2024-ben 835 személy esetében került sor megbízhatósági ellenőrzésre, aminek eredményeként kilenc személy esetében tettek bejelentést jogtalan előnyszerzés érdekében elkövetett kötelezettségszegésről. Az elvégzett 17 271 kifogástalan életvitel ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy 149 személy nem felelt meg az etikai normáknak.

(81)      Mivel az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági szolgálat, az esetleges korrupció e Hivatal általi felderítése a nemzetbiztonsági szabályok hatálya alá tartozik, és nem kerülhet nyilvánosságra. Az elvégzett vizsgálatok törvényességét és jogszerűségét, így az esetleges büntetőeljárás megindításának kérdését is a kijelölt ügyészség felügyeli. Felderített korrupciós ügyekről nem állnak rendelkezésre adatok. Lásd még: 2023. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 14. o.

(82)      Magyarországi országlátogatás, ügyészség.

(83)      Magyarországi országlátogatás, ügyészség.

(84)      A 2024. évi jogállamisági jelentés ajánlásai között szerepelt, hogy Magyarország „[m]utasson fel komoly eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádhatósági eljárások és a jogerős ítéletek terén”.

(85)      Magyarországi országlátogatás, ügyészség.

(86)      A nyomozások szempontjából releváns pénzügyi adatok számos különálló állami nyilvántartásban találhatók. A bizalmas adatokat tartalmazó dokumentumok kezelését célzó új informatikai rendszer az eredeti tervek szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében részesül támogatásban, és 2024 második negyedévére teljes mértékben működőképesnek kellett volna lennie és működnie kellett volna, lásd: 2023. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 16. o., valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 180. mérföldköve. Továbbá az ügyiratok kezelésére és a nem bizalmas adatok cseréjére szolgáló, az adminisztratív munkát megkönnyítő új informatikai rendszer a tervek szerint szintén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében részesül támogatásban ahhoz, hogy 2025 végére teljesen működőképes legyen és működésbe lépjen – lásd a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 181. mérföldkövét.

(87)      Összesen 164, korrupciós bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás zárult le, 120 eljárásban pedig vádemelés történt. Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, melléklet, 1–2. o.

(88)      Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, 24. o. 2023-ban 364 jogerős ítélet született. 2024 novemberében első fokon 54 vádlottból négyet ítéltek börtönbüntetésre egy elsősorban uniós forrásokat érintő korrupciós ügyben (ügyészség (2024)). Egy másik ügyben a bíróság három személlyel szemben szabott ki szabadságvesztést, egy további vádlottat pedig felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésre ítélt egy termőföld-pályázatokkal kapcsolatos vesztegetési ügyben (Fővárosi Törvényszék (2025)).

(89)      Azok az állítások, amelyek szerint az ügyészség kormányzati utasításra manipulálta a bizonyítékokat ebben az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkárát és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét érintő, magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, valamint az igazságszolgáltatás kormányzat általi akadályozására vonatkozó állítások arra késztették az ügyészséget, hogy nyomozást indítson vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt Lásd: Reuters (2024) és Telex (2024).

(90)      Az ügynek 54 vádlottja van, és egy, a közbeszerzési pályázatokat manipuláló, kiterjedt korrupciós hálózatot érint. Több minisztérium – köztük a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal – tisztviselői is érintettek. Ügyészség (2024).

(91)      Országlátogatás, Transparency International Magyarország és K-monitor. Lásd még: Európa Tanács (2023) és Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 50. o.

(92)      Transparency International Magyarország és K-Monitor (2024). Egy 2019-ben vád alá helyezett volt parlamenti képviselőt érintő ügyben 2024-ben negyedik alkalommal indult újra a bírósági eljárás az első tárgyalástól. Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 51. o.

(93)      Lásd: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 19. o. Lásd: GRECO (2022), 6. o., 31–35. pont; GRECO (2023b), 29. o., 126. pont, amely rámutat arra, hogy egyes érzékeny ügyekben a felettesek nyomást gyakorolnak a rendőrtisztekre a nyomozás megszüntetése érdekében.

(94)      OECD (2023). Lásd még: OECD (2024).

(95)      A 2024. évi jogállamisági jelentés azt ajánlotta Magyarországnak, hogy „[f]ogadjon el átfogó reformokat a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan [...], biztosítva a hatékony ellenőrzést és végrehajtást is”.

(96)      Magyarországi országlátogatás, Magyar Kormány.

(97) Lásd: GRECO (2022), 9–10. pont

(98)      Magyarországi országlátogatás, Országgyűlés.

(99)      Az intézkedési terv 2.1. intézkedése. A monitoringtáblázat jelzi, hogy az Igazságügyi Minisztérium konzultációkat folytatott, amelyek során megállapítást nyert, hogy a protokoll ajándékokkal kapcsolatban követendő eljárásról szóló 477/2024. (XII. 31.) kormányrendelet elegendő a 2.1. intézkedés megvalósításához.

(100)      2023. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 18–20. o. Lásd még: GRECO (2023a), 56. o.

(101)      A 2024. évi jogállamisági jelentés azt ajánlotta Magyarországnak, hogy „javítsa tovább a vagyonnyilatkozatok rendszerét, biztosítva a hatékony ellenőrzést és végrehajtást is”.

(102)      Az intézkedési terv felhatalmazza az Igazságügyi Minisztériumot, hogy teremtse meg a vagyonnyilatkozatok elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségét, mérlegelje a személyi hatály kiterjesztését, és 2024 áprilisáig vezessen be hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és büntetőjogi szankciórendszert.

(103)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 22. o.

(104)      Integritás Hatóság (2023b). A vagyonnyilatkozatokról szóló eseti jelentés keretében a Hatóság konkrét jogszabály-módosítási javaslatokat terjesztett az Igazságügyi Minisztérium elé. A javaslatok között szerepel a vagyonnyilatkozatok benyújtására szolgáló elektronikus platform létrehozása, megfelelő szankciórendszer bevezetése, az ellenőrzési folyamat észszerűsítése, valamint a vagyonnyilatkozatok külső adatbázisokkal való automatikus összevetése. Lásd az Integritás Hatóság 2023. évre vonatkozó éves elemző integritásjelentésében megfogalmazott megállapításokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot.

(105)      Magyarországi országlátogatás, civil szervezetek és az Integritás Hatóság. 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 22. o. A magántőkealapok, a bizalmi vagyonkezelési megállapodások és a nem adóköteles jövedelmek nem szerepelnek a nyilatkozatokban, ami azt jelenti, hogy azok nem tartoznak az Integritás Hatóság általános felügyelete alá és hozzáférése alá. Ezenkívül nincs törvényi előírás a magántőkealapok esetében a tényleges tulajdonlásra vonatkozó információk nyilvántartásba vételére. 2024 júliusában kötelezettségszegési eljárás (INFR(2023)2098) indult Magyarországgal szemben az ötödik pénzmosási irányelvnek való meg nem felelés miatt.

(106)      A Bizottság e tekintetben 2025. május 7-én újabb felszólító levelet küldött Magyarországnak.

(107)      Nem kötelező a nyilatkozatok helyességének és teljességének rendszeres nyomon követése és ellenőrzése. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzését csak gyanú bejelentésével lehet kezdeményezni. Bármely esetleges nyomon követés a köztisztviselő munkáltatójának, illetve országgyűlési képviselők és más magas beosztású tisztviselők esetében a Mentelmi Bizottságnak a mérlegelési jogkörébe tartozik. A GRECO azt is megállapította, hogy a nyilatkozatok ellenőrzése egyértelműen elégtelen volt (GRECO (2023), 4. o., 3. pont). Az országgyűlési képviselők továbbra is nagyrészt papíron nyújtották be vagyonnyilatkozataikat. 2025-ben 63-an éltek az elektronikus benyújtás lehetőségével, míg 134 képviselő papíron töltötte ki a nyilatkozatot. Magyarországi országlátogatás, Országgyűlés.

(108)      Magyarországi országlátogatás, Országgyűlés.

(109)      A 2024. évi LXXV. törvény a vagyonnyilatkozatra és az összeférhetetlenségre alkalmazandó, és valamennyi eljárási cselekményre határidőt állapít meg. Az érdemi vizsgálat továbbra is a Mentelmi Bizottság feladata.

(110)      2025. évi XX. törvény. Az európai parlamenti képviselők által benyújtandó vagyonnyilatkozatok formája és a tartalma megegyezik a nemzeti parlamenti képviselőktől megköveteltekkel.

(111)      Az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet alkalmazásáról szóló közlemény (2024. január 15.) szerint is jelentős gyengeségek, kockázatok és hiányosságok maradtak fenn a vagyonnyilatkozati rendszer bizonyos elemei tekintetében, amelyek az intézkedés hatékonyságát aláásó esetleges joghézagokat teremtenek. A Tanács (EU) 2022/2506 végrehajtási határozata (2022. december 15.), (41) preambulumbekezdés.

(112)      Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, 11. o. Ez részét képezi majd a jelenleg készülő magatartási kódexeknek.

(113)      Országlátogatás, Országgyűlés. Ez a kódex az összeférhetetlenség megfelelő kezelésére vonatkozó iránymutatást tartalmaz.

(114)      Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, 16. és 17. o. Ezek magukban foglalják a helyi hatóságok számára készített módszertani útmutató tervezetét, valamint a bűnüldöző szervek tagjaira vonatkozó felülvizsgált etikai kódexet és etikai eljárási szabályokat.

(115)      Magyarországi országlátogatás, Országgyűlés.

(116)      2023. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 21–23. o.

(117)      Állami Számvevőszék (2025). Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint közel 1,3 milliárd eurónyi összeget érintenek az átláthatatlan és túlárazott ingatlan- és műalkotás-vásárlások, az összetett és kockázatos befektetési struktúrák, valamint a Magyar Nemzeti Bank akkor regnáló elnökének fiához kapcsolódó vállalkozásoknak juttatott jelentős pénzügyi előnyök. A Számvevőszék megállapította továbbá, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítvány azon döntése, hogy a Magyar Nemzeti Bank saját vagyonkezelő alapítványainak alapkezelője által kibocsátott kötvényekbe fektet be, sérti az alapító okirat összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezését.

(118)      A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerének működésére vonatkozó iránymutatással, a panasztételi eljárással, a visszaélést bejelentő személyek védelmével és az állam által biztosított támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk elérhetők a hivatal honlapján. Magyar Kormány, írásbeli hozzájárulás, 18. o. Lásd a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv 4.3., 4.4. és 4.5. intézkedését.

(119)      Lásd továbbá az Eurobarométer 584. sz., a korrupcióról szóló tematikus felmérését (2024) a korrupció bejelentésének mértékéről. Lásd még: Magyar Helsinki Bizottság (2025c).

(120)      Az uniós csalások bejelentésére szolgáló anti-lop.hu visszaélés-bejelentő csatornához 2024 júliusa és 2025 márciusa között csupán 19 bejelentés érkezett. Jelenleg 11 ügyben folyik vizsgálat. Az Integritás Hatósághoz 2024-ben érkezett 172 bejelentésből 90 tartozott a Hatóság hatáskörébe. Az átadott információk 48 esetben nem vezettek vizsgálat megindításához. Magyarországi országlátogatás, Integritás Hatóság.

(121)      Magyarországi országlátogatás, Ügyészség.

(122)      Lásd még: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 24. o. A magyar jogszabályok külön biztosítékokat tartalmaznak a visszaélések bejelentésének egyes kategóriáira vonatkozóan. A büntetőeljárásról szóló törvény 174. §-a, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény 155. §-a jogi védelmet biztosít a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személyek részére.

(123)      Lásd: EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és Velencei Bizottság (2020), 194. pont. Amint az a tavalyi jelentésben már szerepelt, a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia értelmében a kormány megvizsgálja a politikai pártok finanszírozási szabályainak végrehajtását és a politikai szervezetek működésével kapcsolatos gyakorlatokat, a hangsúlyt kizárólag a külföldi befolyás megakadályozására helyezve.

(124)      Lásd: GRECO (2019).

(125)      Lásd: EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (2022), 22. o. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításai nem támadhatók meg közigazgatási bíróság előtt.

(126)      A Facebook közösségimédia-platformon megjelenő politikai hirdetések tekintetében – amelyeket harmadik felek és közvetítők finanszíroznak, köztük a közösségimédia-inkubátorkért kormánypárti véleményformálókat képző és azok bejegyzéseit reklámozó Megafon Központ, amely a választási kampány során a Facebook politikai hirdetéseire az egyik legnagyobb összeget költő szervezet volt – lásd: 2023. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 24. és 25. o.; a költések szintjéről lásd: Lakmusz (2024); és Telex (2024).

(127)      Lásd: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 24. o.

(128)      A 2025. évi LXVIII. törvény. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának államokhoz intézett ajánlása szerint meg kell előzni a politikai pártok túlzott finanszírozási igényeit, így például korlátozni kell a választási kampányok kiadásait. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága (2003).

(129)      Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, 22. és 23. o.; Amnesty International és más szervezetek (2025), 47. és 48. o.; Korrupciókutató Központ Budapest (2024).

(130)      Magyar Kormány (2025), írásbeli hozzájárulás, 19. o.

(131)      Eurobarométer 557. gyorsfelmérés, Businesses’ attitudes towards corruption in the EU (A vállalkozások korrupcióhoz való hozzáállása az Európai Unióban) (2025). Ez 11 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

(132)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 59. ábra.

(133)    SWD(2025) 217 final. Az egyajánlatos közbeszerzésekre vonatkozó 2024. évi adatok ideiglenesek és felülvizsgálat tárgyát képezik.

(134)      A közbeszerzési adattérből származó adatok alapján az egyajánlatos eljárások nemzeti finanszírozású közbeszerzéseken belüli aránya 2024-ben jelentős, 6,7 százalékpontos csökkenést mutatott az előző évhez képest.

(135)      Korrupciókutató Központ Budapest (2023). A kormányzati kommunikációs szerződésekről lásd: Szabad Európa (2024). Az uniós vonatkozású közbeszerzésekkel kapcsolatban lásd: Integritás Hatóság (2024a) és (2023c), a kormánynak szóló ajánlásokkal. Magyarország a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy 15 %-ra csökkenti az egyajánlatos közbeszerzési eljárások magas arányát, ugyanakkor a nagy értékű, uniós forrásokat nem érintő közbeszerzések esetében az egyajánlatos eljárások aránya a beszámolók szerint jóval magasabb.

(136)      Ezek közé tartoznak a támogató ajánlatok, az összejátszás vagy az érvénytelen ajánlatok magas aránya. Integritás Hatóság (2023d).

(137)    A kormány elmondása szerint ezek az intézkedések a közbeszerzési teljesítménymérési keretben végzett elemzésen alapulnak és a nemzetközi bevált gyakorlatokat tükrözik vagy az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport ajánlásait követik.

(138)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025). Az Integritás Hatóság ajánlásainak többségét illetően a kormány nem látta szükségét annak, hogy lépéseket tegyen, és/vagy nem kötelezte el magát semmilyen intézkedés mellett.

(139)      Az érdekelt felek beszámolói szerint egyes ágazatokban – így a kommunikáció és az informatika területén – szélsőséges piaci koncentráció alakult ki, továbbá túlzottan hosszú időre kötnek koncessziós szerződéseket (például a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási és autópálya-koncessziók esetében). 2019 óta folyamatosan nőtt azon keretmegállapodások aránya, amelyeket csupán egyetlen ajánlattevővel kötöttek meg: ez az arány 2023-ban és 2024-ben mintegy 70 %-ra emelkedett (Integritás Hatóság (2024c), 54. o.). Bár a 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet növelte egyes ilyen rendelkezések hatékonyságát, később az 53/2024. (III. 4.) Korm. rendelet számos eljárás tekintetében kivételt határozott meg e rendelkezések alkalmazása alól. A kormány szerint a koncessziós szerződések és keretmegállapodások alkalmazása összhangban van más tagállamok hasonló gyakorlataival.

(140)      2024 áprilisában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen (INFR(2024)4006) a 35 éves autópálya-koncessziós szerződésnek a koncessziókra vonatkozó uniós szabályok megsértésével történő odaítélése miatt.      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 4. o.

(141)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 4. o. 2025. június 18-án a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen (INFR(2025)2051), amiért az nem nyílt és átlátható eljárás keretében ítélt oda egy homok- és kavicsbányászati telkekre vonatkozó, nagy értékű hasznosítási szerződést.

(142)      A 2024. évi jogállamisági jelentés azt ajánlotta Magyarországnak, hogy „[v]ezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat”.

(143)      2025. évi Médiapluralizmus Monitor, 16. o.

(144)      A 2024. évi jogállamisági jelentés azt javasolta Magyarországnak, hogy „[f]ogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását”.

(145)      A Nemzeti Kommunikációs Hivatal működésével kapcsolatban lásd: Budapesti Korrupciókutató Központ (2024).

(146)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025).

(147)      Nemzetközi Sajtóintézet (2025), 21. o.

(148)      2025. évi Médiapluralizmus Monitor, 29. o.

(149)      2025. évi Médiapluralizmus Monitor, 19. o.

(150)      Lásd: 2020., 2021. és 2022. évi jogállamisági jelentés, Magyarország. A médiapiac áttekintése, beleértve a főbb szereplőket és tendenciákat is, megtalálható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által készített médiapiaci jelentésben.

(151)      A 2024. évi jogállamisági jelentés azt javasolta Magyarországnak, hogy „[e]rősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozására irányuló szabályokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai normákat”.

(152)      Nemzetközi Sajtóintézet (2025), 18. o.

(153)      Lásd: Európai Szövetség a Szabadságjogokért (2025), 445. o.

(154)      2025. évi Médiapluralizmus Monitor, 30. o.

(155)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 28. és 29. o.

(156)      Az Alkotmánybíróság 7/2020. (V. 13.) AB határozata megállapította, hogy az információszabadsághoz való jog minden közérdekű adatra kiterjed, és az információszabadság mint alapjog érvényesülése érdekében biztosítani kell a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslati lehetőséget.

(157)      Lásd: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Kenedi kontra Magyarország ügyben hozott ítélet végrehajtásának megerősített felügyeletével összefüggésben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2024. december 5-én felszólította a magyar hatóságokat, hogy fogadjanak el további célzott intézkedéseket, amelyek általánosan kezelik az állami hatóságok azzal kapcsolatos ismételt vonakodását, hogy eleget tegyenek a magyar bíróságok dokumentumokhoz való hozzáférést biztosító határozatainak, valamint biztosítsák, hogy e határozatok végrehajtásához hatékony és valóban kényszerítő végrehajtási eszközök álljanak rendelkezésre (CM/Del/Dec(2024)1514/H46–41).

(158)       Pfv.IV.20.384/2024/5. sz. ítélet. A korlátozás nem érinti a közigazgatási eljárást befejező határozathoz való hozzáférést.

(159)      Online adattár, ahova egyes közigazgatási szervek a szerződéseikre vonatkozó metaadatokat töltenek fel (nem magukat a szerződéseket). 2025. január 1-jétől a jogi versenyképesség erősítéséről szóló törvénnyel módosított, az információszabadságról szóló törvény 37/C. §-a a költségvetési szervek helyett az államháztartásról szóló törvény szerinti, a Magyar Államkincstár által nyilvántartásba vett törzskönyvi jogi személyeket említi, ezáltal kiterjesztve a hatályát a köztestületekre, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, az önkormányzati társulásokra, a térségi fejlesztési tanácsokra és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekre.

(160)      Például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., amelyek kötelesek az „általános közzétételi lista” (az információszabadságról szóló törvény 1. melléklete) szerint közzétenni az adatokat. E kötelezettség elmulasztása azonban nem eredményezi szankciók kiszabását. Az Alaptörvény a közpénzek meghatározását az állam bevételeire, kiadásaira és követeléseire korlátozza. A Kúria ítélkezési gyakorlata (Pfv.IV.20.904/2021/5), amelyet az Alkotmánybíróság 3258/2022. (VI. 3.) határozata is megerősít, korlátozza az átláthatóságot azáltal, hogy mentesíti az alvállalkozásokat a közpénzek felhasználásával kapcsolatos információkhoz való hozzáférés biztosításának kötelezettsége alól. Ezt súlyosbítja az, hogy a kormányzati szervek közvetítőkön keresztül több feladatot (pl. szakpolitikai dokumentumok kidolgozása, kormányzati kommunikáció) magánvállalatokhoz szerveznek ki.

(161)      2025. évi Médiapluralizmus Monitor, 13. és 14. o.

(162)       A közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Európa tanácsi egyezmény (CETS 205. sz.), más néven a Tromsø egyezmény 2020. december 1-jén lépett hatályba.

(163)      Lásd többek között a médiaszabadságra vonatkozó gyorsreagálási mechanizmus által nyilvántartásba vett számos riasztást.

(164)      Lásd: Európai Szövetség a Szabadságjogokért (2025), 449. o. Lásd még a médiaszabadságra vonatkozó gyorsreagálási mechanizmust és az Európa Tanács újságírók biztonságát elősegítő platformját, amely több ilyen jellegű riasztást kapott.

(165)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 68. o.; Európai Szövetség a Szabadságjogokért (2025), 449. o. Az érdekelt felek emellett említést tesznek arról az esetről, amikor az újságírókat az Alkotmányvédelmi Hivatal poligráftesztnek vetette alá olyan hírekkel kapcsolatban, amelyek később valótlannak bizonyultak.

(166)      2025. évi Médiapluralizmus Monitor, 14. és 15. o.

(167)      Európa Tanács, Az újságírás védelmét és az újságírók biztonságát elősegítő platform (2025).

(168)      A sajtó- és médiaszabadság európai központja (2025).

(169)      A 424/2022. (X. 28.) Korm. rendeletet a 167/2023. (V. 11.) Korm. rendelettel, az 515/2023. (XI. 22.) Korm. rendelettel, a 86/2024. (IV. 17.) Korm. rendelettel, a 330/2024. (XI. 14.) Korm. rendelettel és a 97/2025. (V. 12.) Korm. rendelettel módosították, és a „veszélyhelyzetet” 2023. november 26-ig, 2024. május 24-ig, 2024. november 19-ig, illetve 2025. május 19-ig meghosszabbították. A kormánynak az Országgyűlés felhatalmazására volt szüksége a „veszélyhelyzet” meghosszabbításához. Ezt a felhatalmazást a kormány a 2023. évi XI. törvénnyel, a 2023. évi LXXII. törvénnyel, a 2024. évi VIII. törvénnyel, a 2024. évi LIV. törvénnyel és a 2025. évi XXVI. törvénnyel módosított 2022. évi XLII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében megkapta. Ezzel párhuzamosan Magyarország 2016. március 10. óta „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” van.

(170)      Például az 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet módosította az alanyi adómentesség szabályait; a 25/2025. (II. 27.) Korm. rendelet korlátozta a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek körét; a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet 30 alapvető élelmiszerre vonatkozóan a nagykereskedelmi ár 10 %-ában maximálta a kereskedelmi árrés mértékének felső határát. Egyes veszélyhelyzeti intézkedéseket (pl. a jövedéki adóra vonatkozó szabályok, adószabályok, társadalombiztosítási járulékok és egyéb adókedvezmények) beépítettek az Országgyűlés által hozott törvényekbe.

(171)      Az alkotmányjogi panaszra vonatkozó eljárások azon eseteinél, amikor a veszélyhelyzeti intézkedések álltak alkotmányossági felülvizsgálat alatt, az ügyek átlagos kezelési ideje 2024-ben 257 nap volt, ami messze elmarad az eljárási szabályzatban meghatározott határidőktől. A veszélyhelyzeti intézkedések alkotmányos felülvizsgálatára irányuló kérelmek 40 %-át bírálták el a kérelem érdemében. Az Alkotmánybíróság emellett két határozatában (9/2024. (IV. 30.) és 3323/2024. (VII. 29.) AB határozat) megállapította az Alaptörvény megsértését.

(172)      Az érdekelt felek szerint továbbá az Alkotmánybíróság nem képes a veszélyhelyzeti intézkedések hatékony és megfelelő időben történő felülvizsgálatát biztosítani. Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 75. o.; Magyar Helsinki Bizottság (2025), 32. o. Lásd még: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 31. o.

(173)      A 2021. évi XCIII. törvényt módosító 2025. évi V. törvény.

(174)     A 2023-ban elfogadott 121 törvényből 14-törvényjavaslatot, 2024-ben pedig 92 elfogadott törvényből 11 törvényjavaslatot nyújtottak be országgyűlési képviselők egyéni képviselői indítványként.

(175)      Pl. az Alaptörvény tizenharmadik módosítása (amely több alkotmányos rendelkezést érintett, beleértve a katonai csapatmozgásokra és az EU által történő hitelfelvételre vonatkozókat), valamint az Alaptörvény tizennegyedik módosítása.

(176)      Pl. a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény.

(177)      2024-ben a Törvényalkotási Bizottság 8 átfogó módosítást javasolt, amelyek közül 7-et az Országgyűlés elfogadott (az Országgyűléstől kapott tájékoztatás). Ezt a technikát alkalmazták például az igazságszolgáltatási rendszer működését befolyásoló törvények esetében, előzetes egyeztetés vagy plenáris vita nélkül.

(178)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 54. ábra.

(179)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 55. ábra. A megkérdezett befektetők 26 %-a úgy véli, hogy az igazságszolgáltatás minősége, hatékonysága vagy függetlensége a beruházásvédelembe vetett bizalom hiányát okozza.

(180)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 60. ábra.

(181)      A 2025. évi uniós igazságügyi eredménytábla, 49. ábra. A bemutatott adatok kizárólag a közigazgatási bíráskodás legfelsőbb szintjén alkalmazott mechanizmusokat tükrözik; ugyanez vagy más mechanizmusok létezhetnek az alacsonyabb fokú közigazgatási bíróságokon is.

(182)      2021-ben a kormány két rendeletet hagyott jóvá, amelyek általánosan használt építőanyagok, például a homok, a kavics és a cement esetében a piaci áránál alacsonyabb hatósági árat állapítottak meg. Az ezen anyagokat kitermelő vállalkozásoknak – amelyek szinte mindegyike más tagállamokban letelepedett társaságok ellenőrzése alatt áll – a hatósági ár és a hatósági árat meghaladó eladási ár közötti különbség 90 %-ában meghatározott kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetniük. Ezenkívül a bányaengedélyek a kormány által meghatározott minimális kitermelési szint fenntartásától függnek. Mivel ezeket a kormányrendeleteket átmeneti időszakra – eredetileg csak a Covid19-járvány időtartamára – hagyták jóvá, az Országgyűlés egyidejűleg módosította a bányászati törvényt is, és felhatalmazta az illetékes felügyeleti hatóság elnökét, hogy hasonló intézkedéseket fogadjon el. 2024. február 23-án a Bizottság eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt; az ügy (C-144/24) folyamatban van.

(183)      2021-ben a kormány rendeletet fogadott el, amelyben előírta egyes stratégiai jelentőségűnek tekintett építőanyagok és termékek kivitelének előzetes bejelentését, és elővásárlási jogot biztosított az államnak a bejelentett áruk tekintetében. A kormány szerint erre azért volt szükség, mert az ország magas energiakitettsége és a háborús övezethez való közelsége miatt Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb volt az inflációs ráta. 2023. augusztus 4-én a Bizottság eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt ebben az ügyben (C-499/23);

(184)      Ost-Ausschuss – Német Keleti Üzleti Szövetség (2025), WKÖ – Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara (2025).

(185)      6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet, amely rögzített árakat állapít meg (2022-től 2023-ig) és 162/2023. (V. 5.) Korm. rendelet, amely kötelező árcsökkentést ír elő (2023-tól 2024-ig).

(186)      Az EUB 2024. szeptember 12-i ítélete, SPAR Magyarország, C-557/23, a 6/2022. Korm. rendelettel kapcsolatban.

(187)      Pl. az árréskorlátozásokat (2025 márciusától, illetve májusától) bevezető 42/2025. (III. 11.) és 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet. A Bizottság 2025. június 18-án kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen (INFR(2025)2052 és INFR(2025)2102) a nem magyar tulajdonú vállalkozásokra előírt árréskorlátozások miatt. Az első eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indult. A második eljárás az egyes nem élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokra vonatkozik.

(188)      INFR(2024)4022. A Bizottság 2025. június 18-án indokolással ellátott véleményt bocsátott ki.

(189)      A versenytörvény 24/A. §-a.

(190)      Az Alkotmánybíróság vizsgálhatná az ilyen egyedi intézkedések alkotmányosságát (lásd a 16/2020. (VII. 8.) AB határozat (33) pontját).

(191)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 35. o. Az Alkotmánybíróság 2024. június 13-án megsemmisítette a Kúria azon határozatát, amely elutasította a kormánypártok által támogatott jelölt által a helyhatósági választásokon folytatott ellenzéki kampánytevékenységgel kapcsolatban benyújtott panaszt (3210/2024. (VI. 13.) AB határozat). Az Alkotmánybíróság 2024. december 17-én megsemmisítette a Kúriának a budapesti olimpiai játékok szervezéséről szóló népszavazást engedélyező határozatát (24/2024. (XII. 30.) AB határozat).

(192)      Az egyik országgyűlési bizottság javaslatára. A 2024. évi LXVII. törvénnyel 2025. január 1-jei hatállyal módosított, az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében ugyan az Alkotmánybíróság tagjának tisztségére pályázó jelöltnek továbbra is jogász végzettséggel kell rendelkeznie, és vagy „kiemelkedő tudású elméleti jogásznak” kell lennie (a törvény meghatározása szerint egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi, jogi területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, a módosítást követően már nem követelmény, hogy a fent említett „jogi területen” szerzett szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség. 2025. június 16-án a Velencei Bizottság annak pontosítását ajánlotta, hogy milyen típusú „jogi területen” szerzett szakmai gyakorlat (amelyet olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének a törvény értelmében nem feltétele a jogász végzettség) tenne egy jelöltet megválaszthatóvá. Lásd: Velencei Bizottság (2025), 56. és 62. pont

(193)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 31–35. o. A kormány szerint az Alkotmánybíróság ügyelosztási rendszere szokványos jellegű. Az elnök az ügyelosztás során, amikor kijelöli az egyes ügyekkel foglalkozó alkotmánybírókat, figyelembe veszi a tagok speciális ismereteit (szakosodását) és munkaterhét, valamint az egymással összefüggő folyamatban lévő ügyeket. Bár az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó eljárásban nincs jogszabályban meghatározott határidő a végleges határozat meghozatalára, az Alkotmánybíróság belső eljárási szabályzata (ügyrendje) megállapít belső határidőket, amelyek biztosítják az ügyek észszerű időn belüli lezárását.

(194)      2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 33. o., Háttér Társaság és más szervezetek (2025). A kormány szerint 2024-ben 8 853 egyéni panasz és bejelentés érkezett az alapvető jogok biztosához, és a hatóságok nagy (körülbelül 90 %-os) arányban feleltek meg a Hivatal nyilvánosan hozzáférhető és átlátható jelentéseiben foglalt ajánlásoknak. A kormány szerint ez egyaránt mutatja az alapvető jogok biztosának funkcionális függetlenségét, és az alapvető jogok védelmére terén érvényesülő hatását.

(195)      Az Állami Számvevőszék több alkalommal is nagy összegű bírságokat szabott ki az ellenzéki pártokra (2017-ben 660 millió forintot – mintegy 1,7 millió euró, 2024-ben 520 millió forintot – mintegy 1,3 millió euró). Ezeket a határozatokat a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta (104K.701.004/2024/43., 104.K.701.005/2024/40. és 104.K.701.006/2024/37. sz., 2025. március 18-i ítéletek). Ugyanakkor az Állami Számvevőszék nem szabott ki bírságot a kormánypártra annak ellenére, hogy bizonyíték van a kampányfinanszírozás hasonló gyakorlataira (pl. szolgáltatások csökkentett áron történő vásárlása, kampányköltségek megosztása kapcsolódó szervezetekkel stb.) (lásd: EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (2022), 3. o., Transparency International Magyarország (2022) és Transparency International Magyarország (2023)).

(196)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 52. o. A Versenyhivatal például különféle szabályok érvényesítésével indokolatlanul célba vett egy bizonyos, külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi vállalkozást, ezzel nyilvánvalóan arra téve kísérletet, hogy visszatartsa a kiskereskedőt a kormány által előírt árszabályozás megtámadásától. Ezenkívül a GVH 11 milliárd forint (26,7 millió euró) összegű kartellbírságot szabott ki egy olyan vegyipari cégcsoportra, amelynek tulajdonosa nyíltan támogatta az ellenzéket; a Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-án megsemmisítette a GVH határozatát (105.K.706.686/2021/138. sz. ítélet). A Közbeszerzési Hatóság nem vizsgálta egy olyan ajánlatkérő által kiírt két közbeszerzés odaítélését, amely ugyanazon kormányközeli üzletember többségi tulajdonában áll, mint a közbeszerzések nyertese.

(197)      Lásd: 2024. évi jogállamisági jelentés, Magyarország, 34. o.

(198)      EJEB, 37138/14, Szabó és Vissy kontra Magyarország és 58032/16, Hüttl kontra Magyarország.

(199)      CM/Del/Dec(2025)1531/H46-22.

(200)      EJEB, 31091/16, Csikós Klaudia kontra Magyarország.

(201)      Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (2022) A kormány szerint a magyar jog a titkos megfigyelés tekintetében nem tesz különbséget hivatások és szakmai tevékenységek szerint, vagyis egyetlen hivatás (pl. „újságíró, jogvédő, ellenzéki politikus, ügyvéd és üzletember”) vonatkozásában sem korlátozza a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény 56. §-a keretében végzett tevékenysége végzésére való jogosultságát.

(202)      A felügyeleti folyamat magyarázata az Európa Tanács honlapján található.

(203)      Az összes adatot a European Implementation Network (EIN) számítja ki, és azok a 2025. január 1-jei határnapon végrehajtásra várónak tekintett ügyek számán alapulnak. EIN (2025), írásbeli hozzájárulás, 5. o.

(204)      EJEB, 5529/05, Patyi és mások kontra Magyarország, 2009 óta vár végrehajtásra. A kormány szerint e folyamat hossza gyakran a Miniszteri Bizottság munkamódszereinek tudható be, amelyek magukban foglalják a nemzeti ítélkezési gyakorlat fejleményeinek folyamatos nyomon követését és a távoli hasonlóságot mutató kérdésekkel kapcsolatos ügyek egy csoportba vonását.

(205)      Európa Tanács (2025), 156. o.

(206)      Az Európa Tanács online adatbázisa (HUDOC) szerinti adatok.

(207)       A 2024. évi jogállamisági jelentés azt ajánlotta, hogy Magyarország „[s]zámolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat, és alakítson ki a civil társadalmi tevékenységeket elősegítő, támogató környezetet, többek között a civil társadalmi szervezetek működését akadályozó jogszabályok – különösen a bevándorlási különadó – hatályon kívül helyezésével”.

(208)      CIVICUS (2025). 2023-ban a Központi Statisztikai Hivatal szerint mintegy 61 076 civil szervezet működött; civil társadalmi szervezetek kényszerfeloszlatásáról nem számoltak be.

(209)      2025. évi LIX. törvény.

(210)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 88. o.

(211)      Az ügy folyamatban van a Bíróság előtt (C-829/24). A Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény számos alapvető szabadságot és a belső piacra vonatkozó másodlagos uniós jogot, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az uniós adatvédelmi jogszabályokban rögzített számos alapvető jogot sért. Az Európai Parlament, tizennégy tagállam és Norvégia a Bizottság álláspontját támogatva beavatkozott az ügybe.

(212)      A törvény visszatartó hatást gyakorolt azokra a civil társadalmi szervezetekre, amelyek tagjai az uniós finanszírozású programok monitoringbizottságainak. Emellett a partnerségi megállapodás monitoringbizottságának 2024. december 5-i ülésén aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy munkájuk miatt a Szuverenitásvédelmi Hivatal felléphet velük szemben.

(213)      Szuverenitásvédelmi Hivatal (2024), Szuverenitásvédelmi Hivatal (2025). 2025 márciusáig magyar szervezetek összesen több mint 26,5 millió eurót kaptak a CERV által finanszírozott projektek végrehajtására. A kedvezményezettek többsége nonprofit magánszervezet, és a támogatások nagy része folyamatban van. Részletek elérhetők a pénzügyi átláthatósági rendszerben és az uniós finanszírozási és pályázati portálon.

(214)      A törvénytervezet értelmében a jegyzékbe vételt követően az adott szervezet az adóhatóság előzetes engedélye nélkül nem kaphat külföldi támogatást. Az engedélyezési eljárás lehetséges időtartama 180 nap, még akkor is, ha a támogatást végül úgy minősítik, hogy azt nem a közvélemény befolyásolására nyújtják. A jegyzékbe vett szervezeteknek írásos nyilatkozatot kell kérniük adományozóiktól arról, hogy a nekik nyújtott támogatás nem külföldi forrásból származik. A külföldi támogatás korlátozása mellett a törvényjavaslat értelmében a szervezeteket kizárják abból az állami támogatási rendszerből, amelynek keretében az adófizetők a személyi jövedelemadójuk egy százalékának megfelelő összeg felajánlásáról rendelkezhetnek egy szervezet javára. A jegyzékbe vett szervezet vezető tisztségviselői, alapítói és felügyeleti bizottságának tagjai a pénzügyi intézmények fokozott ügyfél-átvilágításnak lennének alávetve, és kötelesek lennének nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni.

(215)      A sajtó- és médiaszabadság európai központja (2025), Magyar Helsinki Bizottság (2025b), Nemzetközi Újságíró Szövetség (2025).

(216)      A Bizottság 2025. május 23-án levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben aggodalmát fejezte ki a törvénytervezettel kapcsolatban.

(217)      Az egyesületek és alapítványok összes bevétele 2023-ban 1 345 milliárd forint (3,36 milliárd euró) volt, több, mint egy évvel korábban (1 270 milliárd forint, azaz 3,2 milliárd euró). Ennek mintegy 40 %-a közfinanszírozásból, 22 %-a magánforrásokból, a fennmaradó rész pedig üzleti és egyéb bevételekből származott. A közösségi finanszírozás továbbra is fontos bevételi forrás maradt számos civil társadalmi szervezet számára. A civil társadalmi szervezetek többsége kis éves költségvetésből dolgozik (kevesebb mint 5 millió forint, azaz 12 500 euró), többnyire önkéntességi alapon, ami komolyan korlátozza kapacitásaikat. Ez különösen vidéken van így.

(218)      Amnesty International Magyarország és más szervezetek (2025), 90. o. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül nyújtott finanszírozás a 2012. évi 8,5 millió euróról (3,4 milliárd forint) 2025-ben 32,6 millió euróra (13 milliárd forint) nőtt. Emellett az állam az egész országban ingyenes szakmai segítséget nyújt a civil társadalmi szervezeteknek a Civil Közösségi Szolgáltató Központokon keresztül.