52025PC0984

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A sürgető geopolitikai és versenyképességi kihívások, valamint a bolygónkat érintő akut hármas válság fényében a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítása érdekében elengedhetetlen az azonnali uniós fellépés, miközben biztosítani kell a magas szintű környezetvédelmi normákat. Az Európai Tanács 2025. október 23-án felszólította a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit az uniós vívmányok stressztesztelése érdekében 1 . A folyamatban lévő stressztesztelési gyakorlatokra tekintettel a Bizottság e javaslatot konkrét intézkedésekkel terjeszti elő annak érdekében, hogy az Európai Unióban felgyorsítsa a környezeti vizsgálatokat, amelyek a tervezési és engedélyezési eljárások kulcsfontosságú elemei.

A környezeti vizsgálatok felgyorsításáról szóló rendeletjavaslat (a továbbiakban: a javaslat) az Európai Unió működéséről szóló szerződésben elismert célkitűzésként biztosítja a környezet és az emberi egészség védelmét. A meglévő környezetvédelmi vívmányokra építve a gazdaság valamennyi ágazatában közös eljárási keretet biztosít a környezeti vizsgálatokhoz. Az egyszerűsített és hatékony környezeti vizsgálatok érdekében egységes és koherens keretet kell kialakítani a környezetvédelmi engedélyek számára is, mivel ennek hiányában az eltérések csökkentik a hatékonyságot és a projektgazdák jogbiztonságát.

A javaslat egyszerűsítést, koherenciát és jogbiztonságot teremt a gyorsabb és jobb környezeti vizsgálatok érdekében, jogi keretet biztosítva valamennyi ágazat számára. Ez a gazdasági szereplők, a közigazgatási szervek és általában a társadalom érdekeit szolgálja. A javaslat egyszerűsíti és biztosítja a környezeti vizsgálatok magas szintű koherenciáját az EU-ban, ugyanakkor figyelembe veszi egyes ágazatok kiemelt szükségleteit.

A megújuló energia, a villamosenergia-hálózatok, a tárolási projektek, az elektromos töltőállomások, az adatközpontok, az MI-gyárak és -gigagyárak, a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó projektek, az energiaigényes iparágak dekarbonizációja, valamint a kikötői infrastruktúra napjainkban a stratégiai ágazatok közé tartoznak az Európai Unióban és világszerte egyaránt. Ez a felsorolás nem kimerítő, és más ágazatok is stratégiai, illetve központi jelentőségűnek tekinthetők az Unió függőségének csökkentése, ellátásbiztonságának és általános rezilienciájának megerősítése, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem tekintetében. Emellett a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés stratégiai fontosságú az Európai Unió versenyképessége szempontjából, beleértve a munkavállalói mobilitást is.

A stratégiai ágazatok tekintetében ez a javaslat a környezeti vizsgálatok megerősített, felgyorsított és egyszerűsített rendszeréről rendelkezik. A környezeti vizsgálatok az engedélyezési és/vagy tervezési eljárások szerves részét képezik, és alapvető biztosítékai a jelentős környezeti hatások megelőzésének vagy minimalizálásának, valamint annak, hogy a tervekkel, programokkal és projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok átláthatóak legyenek és a társadalom hatékony részvételével menjenek végbe. Az elővigyázatosságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglalt elvével összhangban a környezeti vizsgálatok szisztematikusan biztosítják a környezet magas szintű védelmét. Emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a környezeti megfontolások beépüljenek a tervek, programok és projektek előkészítésébe, csökkentve azok környezeti hatását és elősegítve fenntarthatóbbá tételüket, ezáltal támogatva a fenntartható fejlődési célok elérését.

A javaslat hozzájárul az „Egyszerűbb és gyorsabb Európa” című közlemény végrehajtásához. A jelentéstételi terhek és a megfelelési költségek mérséklése érdekében a Bizottság a javaslat keretében – a rendszerek használata, valamint az európai digitális személyiadat-tárcákkal és az európai üzleti tárcákkal való interoperabilitása révén – további lépéseket tesz az „alapértelmezésben digitális” elvnek és az egyszeri adatszolgáltatás elvének az integrálása felé. Ezeket a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal és az érintett uniós ügynökségekkel partnerségben kell végrehajtani.

Ez a javaslat célzott rendelkezéseket tartalmaz a környezetvédelmi irányelveknek a javaslat célkitűzéseinek teljesítéséhez feltétlenül szükséges engedélyezési eljárások keretében végzett környezeti vizsgálatok tekintetében történő alkalmazására vonatkozóan. Az említett irányelvek 2 lehetséges módosításai vagy az azoktól való eltérések teljes mértékben kívül esnek a jelen javaslat hatályán és céljain. A Bizottság konstruktívan együtt fog működni a társjogalkotókkal annak biztosítása érdekében, hogy a jelen javaslattal kapcsolatos jogalkotási folyamat teljes mértékben megőrizze annak alapvető célját, és ne torzítsa azt.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat összhangban áll a meglévő környezetvédelmi jogi kerettel, amely magában foglalja a stratégiai környezeti vizsgálatról 3 és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvek 4 , az élőhelyvédelmi 5 és a madárvédelmi irányelvek 6 , valamint a víz-keretirányelv szerinti környezeti vizsgálatokat 7 . A javaslat kiegészíti ezeket az irányelveket, és a környezeti vizsgálatokra vonatkozó koherens és egységes, átfogó jogi keretet hoz létre.

A javaslat összhangban áll az elmúlt években elfogadott jogalkotási aktusokkal is, amelyek célja az engedélyezési eljárásoknak a gazdaság bizonyos ágazataiban történő felgyorsítása. Az említett jogszabályok – nevezetesen a megújulóenergia-irányelv 8 , a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály 9 , valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet 10 – rendelkezéseket tartalmaztak a környezeti vizsgálatok bizonyos stratégiai ágazatokban történő egyszerűsítése és felgyorsítása érdekében. A társjogalkotók jelenleg tárgyalásokat folytatnak az e területre vonatkozó további jogszabályokról, nevezetesen a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabályról 11 és a védelmi készültségi projektek engedélyezésének felgyorsításáról szóló rendeletről 12 . Emellett a javaslat összhangban áll a készülőben lévő ágazati jogszabályokra irányuló bizottsági javaslatokkal, nevezetesen az ipar felgyorsításáról szóló jogszabállyal 13 , a körforgásos gazdaságról szóló jogszabállyal 14 , az európai hálózati csomaggal 15 , valamint a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló uniós rendelettel 16 .

Emellett a javaslat összhangban áll a Bizottság számára készült 2024–2029-es politikai iránymutatásban bejelentett, a körforgásosabb és reziliensebb gazdaságra vonatkozó politikai prioritással. A Bizottság a 2026. évi munkaprogramja keretében 17 javaslatot kíván előterjeszteni a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra vonatkozóan, amely létrehozza a másodlagos nyersanyagok egységes piacát, bővíti a magas minőségű újrafeldolgozott anyagok kínálatát, és ösztönzi az ezen anyagok iránti keresletet az EU-ban. Célja, hogy hozzájáruljon a versenyképességi iránytűben meghatározott azon törekvéshez, hogy az EU 2030-ra világelsővé váljon a körforgásos gazdaság terén.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat összhangban áll a Bizottság versenyképességi iránytűjével 18 , amely az Európa dinamizmusának helyreállítására és gazdasági növekedése fellendítésére irányuló új ütemterv. A javaslat különösen hozzá fog járulni a versenyképességi iránytűben meghatározott, a szabályozási környezet egyszerűsítésére, a terhek csökkentésére, valamint a gyorsaság és a rugalmasság előmozdítására irányuló célkitűzésekhez.

Az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentés 19 szintén fontos észrevételeket tartalmazott a nemzeti engedélyezési eljárásokkal és azok hatékonyságával kapcsolatban. Bár az EU kezdeményezéseket dolgozott ki az engedélyezési eljárások időtartamának lerövidítése érdekében, a végrehajtás útjában továbbra is jelentős akadályok állnak, különösen az adminisztratív kapacitás hiánya és a digitalizáció terén.

Emellett kulcsfontosságú az Európai Unió ambiciózus zöld céljainak elérése, mivel az EU jövője e kötelezettségvállalás teljesítésén múlik 20 . A tétlenség következményei sokrétűek, és környezeti, gazdasági és geopolitikai dimenziókat is magukban foglalnak. Az engedélyezési eljárás részeként a környezeti hatásvizsgálatok teljesítményének javítása – a „nettó zéró” iparról szóló jogszabály, a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló rendelet és a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv tapasztalataiból tanulva – tovább fogja támogatni az uniós iparpolitikai projektek megvalósítását, különösen azokat, amelyek hozzájárulnak a gazdaság dekarbonizációjához. Ez a javaslat kezelni fogja a tagállamok és vállalkozásaik műszaki és adminisztratív kapacitásai közötti különbségeket, ami elengedhetetlen az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek biztosításához. Ehhez képzésekbe történő beruházásra, valamint az egész Unióra kiterjedő, a bevált gyakorlatok megosztását és az ígéretes projektek azonosítását szolgáló fórumok létrehozására lesz szükség.

Ez a javaslat összhangban áll a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel is 21 , amely átfogó megközelítést határoz meg a tisztaenergia-technológia bővítésének támogatására. Ez a terv négy pilléren alapul. Az első pillér célja olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerűsíti és észszerűsíti a „nettó zéró” technológiák új gyártási helyszíneire vonatkozó engedélyezési eljárásokat, elősegíti az Unió „nettó zéró” iparának bővítését azáltal, hogy eljárásokat biztosít a „nettó zéró technológiák” új gyártási helyszíneire vonatkozóan, továbbá támogatja az Unió „nettó zéró” iparának bővítését.

A javaslat összhangban áll az Unió azon vállalásával, hogy a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében dekarbonizálja gazdaságát, többek között a megújuló energiaforrások ambiciózus alkalmazása révén. Ez a törekvés áll az európai zöld megállapodás 22 és az európai iparstratégia középpontjában 23 , és illeszkedik az Uniónak a Párizsi Megállapodás keretében tett globális éghajlat-politikai vállalásaihoz 24 . Az Unió klímasemlegességi célkitűzésének elérése érdekében az európai klímarendelet 25 kötelező uniós éghajlat-politikai célkitűzést határoz meg, amely szerint 2030-ig legalább 55 %-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

Emellett a jelen javaslat összhangban áll az „MI-kontinens” cselekvési terv célkitűzéseivel 26 . Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy globális vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia terén. Az adatközpontok építéséhez szükséges engedély és a kapcsolódó környezetvédelmi engedélyek megszerzéséhez szükséges átlagos idő azonban még mindig túl hosszú Európában. Erre tekintettel indokolt, hogy a javaslat stratégiai ágazatként foglalja magában az adatközpontok építését.

Ez a javaslat összhangban áll a Bizottság által elfogadni tervezett, a lakhatásra és lakásépítésre vonatkozó uniós stratégiával és a megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervvel is. Ezek a kezdeményezések a környezetvédelmi szempontokon túlmenően is prioritásként kezelik a lakóépületekhez kapcsolódó építési engedélyek és a közigazgatási eljárások egyszerűsítését és digitalizálását azáltal, hogy az eljárások digitalizációjával csökkentik a redundanciát, a bizonytalanságot és a megfelelési költségeket, beleértve a lakóépületekhez kapcsolódó engedélyezést is. Erre tekintettel és figyelembe véve a lakásállomány súlyos hiányát, indokolt, hogy a javaslat stratégiai ágazatként foglalja magában az új lakóépületek építését és a meglévő lakóépületek felújítását.

Ez a javaslat továbbá összhangban áll az európai kikötőstratégiával. A stratégia olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a kikötők fejlesztésével kapcsolatos digitalizáció, automatizálás, kutatás és innováció, környezetvédelem, készségek, biztonság, beruházási igények és pénzügyi támogatás. Erre tekintettel indokolt, hogy a javaslat stratégiai ágazatként foglalja magában a kikötők dekarbonizációját. A kikötők dekarbonizációjának stratégiai ágazatként való kiemelt kezelése révén a javaslat összhangban áll a környezeti fenntarthatóság előmozdítására irányuló politikai iránymutatással, és egyúttal tiszteletben tartja az európai zöld megállapodás alapvető irányvonalát. Ez a megközelítés a kibocsátás csökkentése és a tiszta energiával kapcsolatos gyakorlatok előmozdítása érdekében kiaknázza a kikötői ágazatban történő technológiai fejlődést és innovációt, és erősíti a kikötői területek tágabb szerepét, amely a körforgásos gazdasághoz és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódik.

A digitalizáció jelentős lehetőségeket kínál a környezeti hatásvizsgálatok és az engedélyezési eljárások hatékonyságának, átláthatóságának és eredményességének növelésére. Ez kulcsfontosságú az adatokhoz, a környezeti jelentésekhez és a környezeti hatásvizsgálati eljárásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés biztosítása szempontjából. Megkönnyíti a gazdasági szereplők és a közigazgatási szervek munkáját, az érdekelt felek bevonását, továbbá egyértelmű és időszerű tájékoztatást nyújt a döntéshozóknak.

Ezért a javaslat összhangban áll a szélesebb körű digitalizációs politikákkal. A javaslat integrálja a transzeurópai digitális közszolgáltatásokat szabályozó interoperábilis Európáról szóló rendelet törekvéseit 27 a határokon átnyúló interoperabilitás fokozása, valamint a közös szabványok és irányítás előmozdítása érdekében, a tapasztalatok és megoldások megosztására, továbbá a bevált gyakorlatok cseréjére és előmozdítására építve. A javaslat lehetővé teszi az európai digitális személyiadat-tárcák és az európai digitális üzleti tárcák használatát az uniós jogszabályok koherens és horizontális alkalmazásának biztosítása, az adminisztratív költségek csökkentése és a költségvetési hatékonyság javítása érdekében. A javaslat összhangban áll az egységes digitális kapuról szóló rendelettel 28 , amely megkönnyíti az információkhoz, a közigazgatási eljárásokhoz és a támogatási szolgáltatásokhoz való online hozzáférést az uniós polgárok és vállalkozások számára; valamint a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvvel 29 , amelynek célja a nyilvános adatok további felhasználásának elősegítése az adatcserére vonatkozó harmonizált szabályok megállapítása révén, biztosítva, hogy az adatkészleteket strukturált, géppel olvasható formátumban, vagy géppel olvasható és az interoperabilitást, a további felhasználást és a hozzáférhetőséget biztosító nyílt formátumban bocsássák rendelkezésre.

Ez a javaslat támogatja a védelmi készültségre vonatkozó omnibusz csomag részét képező, a védelmi készültségi projektek engedélyezésének felgyorsításáról szóló bizottsági rendeletjavaslatot 30 , az abban foglalt rendelkezések sérelme nélkül. A védelmi készültségi projekteket úgy alakították ki, hogy támogassák a tagállamok sürgős szükségleteit a felmerülő biztonsági fenyegetésekkel szemben. A védelmi készültségi projektek engedélyezésének felgyorsításáról szóló rendeletet lex specialis jellegűnek kell tekinteni, amely konkrét szabályokat állapít meg a védelmi készültségi projektekre vonatkozóan. A jelen javaslat által bevezetett fejlesztéseknek azonban a védelmi készültségi projektek javát is szolgálniuk kell oly módon, hogy a védelmi készültségi projektekre a legkedvezőbb rendelet legyen alkalmazandó.

Végezetül fontos kiemelni, hogy a javaslat összhangban áll az EU és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel. Az Aarhusi Egyezménynek való megfelelés biztosítja 31 a környezeti információkhoz való garantált hozzáférést, a hatékony társadalmi részvételt és az igazságszolgáltatáshoz való jogot a környezeti ügyekben. A társadalom hatékony bevonása és a közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálathoz való hozzáférés összhangban áll az Alapjogi Chartával is, különösen annak a megfelelő ügyintézéshez való jogról szóló 41. cikkével, valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 47. cikkével.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdése, amely meghatározza, hogyan kell végrehajtani a Szerződés 191. cikkét. A Szerződés 191. cikke meghatározza az EU környezetvédelmi politikájának célkitűzéseit:

–a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása,

–az emberi egészség védelme,

–a természeti erőforrások körültekintő és észszerű felhasználása,

–a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Mivel a javaslat nem tartozik az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A tagállamok nem képesek kielégítően megvalósítani a javaslat célkitűzéseit. A hatályos jogszabályok az EU-ban minimumkövetelményeket határoznak meg a tervek és projektek környezeti vizsgálatára vonatkozóan, és céljuk a nemzetközi egyezményeknek (pl. Espoo 32 , Aarhus 33 , Biológiai Sokféleség Egyezmény) való megfelelés. Ezt az elvet a javaslat is tiszteletben tartja, és tovább harmonizálja a környezeti vizsgálatok alapelveit, egyúttal pedig célul tűzi ki az eljárások egyszerűsítését. A minimumkövetelmények teljesítése érdekében valamennyi tagállamnak intézkedéseket kell hoznia; az egyedi, következetlen nemzeti intézkedések akadályozhatják a belső piac működését, mivel az eltérő nemzeti szabályozások gátolhatják az országhatárokon átívelő gazdasági tevékenységeket.

Az uniós szintű fellépés hatékonyabban fogja megvalósítani a javaslat célkitűzéseit, amelyek az egész EU számára jelentősek, és határokon átnyúló jellegűek. Az energia- és éghajlati válság, valamint az Ukrajna elleni háború okozta feszült geopolitikai helyzet – amely cselekvést sürget a versenyképesség, az autonómia és a biztonsági követelmények kezelése érdekében – uniós szintű fellépést tesz szükségessé a környezeti vizsgálati eljárások hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében. A megoldandó éghajlati és környezetvédelmi kihívások köre és súlyossága, valamint a jelentősebb uniós szintű infrastrukturális projektek száma egyaránt növekedett (pl. az energia és a közlekedés területére irányuló, országhatárokon átívelő projektek száma). A környezetvédelmi ügyek (pl. éghajlatváltozás, katasztrófakockázatok) és a kapcsolódó projektek országhatárokon átívelő jellege miatt uniós szintű fellépésre van szükség, amely hozzáadott értéket képvisel az egyes nemzeti intézkedésekhez képest.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

•Arányosság

A javasolt intézkedések nem lépik túl az engedélyezési eljárások részét képező környezeti vizsgálatokra vonatkozó eljárások egyszerűsítésének és felgyorsításának biztosításához szükséges mértéket. Az uniós szintű fellépés a szükséges erőfeszítések nagyságrendjének, sürgősségének és hatókörének köszönhetően bizonyítható hozzáadott értéket képvisel. A különböző érdekelt felekkel folytatott megbeszélések és konzultációk során a közelmúltban gyűjtött bizonyítékok alapján 34 azonosították azokat a kulcsfontosságú témákat, amelyek esetében az uniós szintű célzott beavatkozás elősegítené a környezeti hatásvizsgálati eljárások egyszerűsítésére irányuló átfogó célkitűzés megvalósítását. A célzott intézkedések lerövidítenék a hatásvizsgálati eljárások ütemtervét, jobb koordinációt tennének lehetővé a magasabb szintű egyszerűsítésre építve, csökkentenék a párhuzamos erőfeszítések kockázatát, és a bürokrácia mérséklésével egyszerűsítenék az eljárásokat.

Tekintettel arra, hogy a legtöbb stratégiai ágazatban a környezeti vizsgálatok országhatárokon átívelő jellegűek, a javasolt intézkedések arányosak az elérni kívánt célkitűzésekkel. A projektgazdák kiszámítható, jogilag biztos és harmonizált szabályozási környezetre támaszkodhatnak, még akkor is, ha több tagállamra, vagy akár az egész EU-ra kiterjedő tervek, programok és projektek hatásvizsgálatát kell elvégezni.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi eszköz európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Tekintettel az új szabályok egységes alkalmazásának szükségességére, ez a legmegfelelőbb jogi eszköz. Biztosítani kell, hogy mind a 27 tagállamban egységes, összehangolt és/vagy közös eljárásokat hozzanak létre, amit ezen eljárások határokon átnyúló jellege is indokol, továbbá hogy a vizsgálati eljárások különböző szakaszaira vonatkozó minimális határidőket az egész Unióban alkalmazzák. A támogató keret – például a készségekre, a képzésre és a digitalizációra vonatkozó rendelkezések – kialakítása elengedhetetlen a végrehajtás garantálásához. A rendeletben szabályozott eljárásokra vonatkozó rendelkezések nem igényelnek nemzeti intézkedések révén történő átültetést, és közvetlenül alkalmazandók.

A rendelet tekinthető a legmegfelelőbb eszköznek. Lehetővé teszi olyan követelmények meghatározását, amelyek közvetlenül alkalmazandók a nemzeti hatóságokra és az érintett érdekelt felekre. Ennek segítségével biztosítható, hogy a követelmények végrehajtására időben és összehangolt módon kerüljön sor, ami nagyobb jogbiztonságot eredményez.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A KHV- és az 35 SKV-irányelv 36 szerinti környezeti vizsgálatokról 2025-ben végrehajtási jelentés készült.

Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv esetében célravezetőségi vizsgálatot végeztek 37 , amely kiemelte az integrált megközelítés fontosságát a vizsgálati eljárások egyszerűsítése érdekében. Emellett a víz-keretirányelv célravezetőségi vizsgálata 38 a környezeti vizsgálati eljárások egyszerűsítését javasolta a hatékonyság javítása, a következetesség biztosítása és a költségek csökkentése érdekében.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2025-ben végrehajtási párbeszédekre került sor a környezeti vizsgálatokról 39 és az engedélyezésről, valamint a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúra engedélyezéséről 40 . Összegyűjtötték a különböző érdekelt feleket, beleértve a vállalkozásokat és iparági képviselőket, a civil társadalmat, a közigazgatási szerveket és az igazságszolgáltatási szereplőket. E párbeszédek fő eredményei között szerepel annak felismerése, hogy sürgősen egyensúlyt kell teremteni a különböző érdekek között, ideértve a dekarbonizációs célkitűzések előmozdítását, az energiabiztonság biztosítását, valamint a környezet és az emberi egészség magas szintű védelmét. A résztvevők különösen hangsúlyozzák a környezeti vizsgálatok és az engedélyezési eljárások digitalizálásának, valamint az alábbiak szükségességét: az engedélyezési eljárások további egyszerűsítése a szabályozási terhek csökkentése, az adatminőség javítása és a környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos adatok megosztása révén, az eljárások felgyorsítása és a költségmegtakarítás érdekében. Széles körben felmerült az igény arra, hogy a környezeti vizsgálati eljárások és engedélyek bizonyos szempontjait iránymutatásokat tartalmazó dokumentációk révén tisztázzák, továbbra is támogassák a tagállamok kapacitásépítését – lehetőség szerint finanszírozás biztosításával –, és elősegítsék a bevált gyakorlatok terjesztését a tagállami hatóságok és érdekelt felek között.

A közelmúltban a Bizottság véleményezési felhívást tett közzé a környezetvédelmi egyszerűsítési csomagról az „Ossza meg velünk véleményét!” honlapon: A környezetvédelmi jogszabályokból eredő adminisztratív terhek egyszerűsítése 41 – véleménynyilvánítási időszak 2025. szeptember 10-ig. Ötvenhat visszajelzés érkezett a véleményezési felhívásra, amelyek érdemi információkat szolgáltatnak az engedélyezési eljárásokra, különös tekintettel az SKV- és KHV‐irányelvek, az élőhelyvédelmi 42 és a madárvédelmi irányelvek 43 , valamint a víz-keretirányelv szerinti környezeti vizsgálatokra vonatkozóan 44 .A visszajelzések közül hat környezetvédelmi szervezetektől vagy nem kormányzati szervezetektől 45 , harminc vállalkozói szövetségektől 46 , tizenhárom vállalkozásoktól 47 , három közigazgatási szervektől 48 , kettő pedig más típusú szervezetektől érkezett 49 .

Az érdekelt felek többsége a környezeti vizsgálatok hatékonyságával, időtartamával és digitalizációjával kapcsolatos kihívásokat említette. Arra hivatkoztak, hogy valamennyi engedélyezési eljárás tekintetében egyablakos ügyintézési rendszerre van szükség, beleértve az egyetlen engedély iránti kérelmet, az engedélyezés együttes lefolytatását, valamint az elektronikus engedélyezési rendszereken keresztül megvalósuló digitalizációt. Számos érdekelt fél jelezte, hogy szükség van az engedélyezési eljárás és az azt követő jogi intézkedések maximális időtartamának meghatározására (összesen legfeljebb 2–3 év), a hatóságok válaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv megállapítására (pl. az előzetes vizsgálati szakaszban), valamint elegendő idő és megfelelő minőség biztosítására a korai tervezési szakaszban és a környezeti vizsgálatok során.

Több érdekelt fél aggályokat fogalmazott meg a társadalom részvételével, a jogvitákkal, a jogbiztonsággal, a hatóságok közötti koordináció hiányával, valamint az ismeretek és erőforrások korlátaival kapcsolatban. Kiemelték, hogy el kell kerülni a komolytalan jogvitákat és az indokolatlan késedelmeket. Számos visszajelzés rámutatott arra, hogy foglalkozni kell az erőforrások hiányával, az illetékes hatóságok környezeti jogszabályokkal kapcsolatos összetett vizsgálatokhoz szükséges ismereteinek hiányával, a hatóságok közötti gyenge koordinációval, valamint a nem megfelelő pénzügyi forrásokkal. Aggályok merültek fel az igazságszolgáltatáshoz való joggal kapcsolatban, és az érdekelt felek azt javasolták, hogy a kifogások lehetőségét a döntéshozatal kezdeti szakaszára – lehetőleg a besorolási eljárásokra – korlátozzák, továbbá a felülvizsgálat első lépése az illetékes közigazgatási hatósághoz benyújtott, indoklással ellátott kérelem legyen, ne pedig fellebbezés. Egyértelműbb iránymutatásra van szükség a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatásvizsgálatok hatóköre és részletessége tekintetében, valamint a stratégiai környezeti vizsgálatok, a környezeti hatásvizsgálatok és más vizsgálatok közötti átfedések elkerülése érdekében.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Tárgytalan.

•Hatásvizsgálat

Ezt a javaslatot a fellépés sürgősségére tekintettel – amint az ebben az indokolásban is szerepel – nem kíséri hivatalos hatásvizsgálat. Az elemzést és az alátámasztó bizonyítékokat azonban a bizottsági szolgálati munkadokumentum [hivatkozás függőben] tartalmazza, amely magában foglalja az „éghajlati következetességi vizsgálatot” is.

A javaslat az Európai Bizottság megbízásából készült, és 2025 februárjában közzétett stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló irányelv végrehajtását vizsgáló tanulmányra épül 50 . A fentiekben kifejtettek szerint a javaslat a környezeti vizsgálatokról és engedélyezésről, valamint a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúra engedélyezéséről Jessika Roswall és Dan Jørgensen biztosokkal folytatott 2025-ös végrehajtási párbeszédeken; továbbá a környezetvédelmi egyszerűsítési csomagra vonatkozó, „A környezetvédelmi jogszabályokból eredő adminisztratív terhek egyszerűsítése” című véleményezési felhíváson is alapul 51 .

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Tárgytalan.

•Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapjogokat és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket. A javaslat intézkedéseket határoz meg a környezeti vizsgálatok egyszerűsítése érdekében. Ez magasabb szintű környezetvédelmet fog biztosítani. A javaslat elő kívánja segíteni a magas szintű környezetvédelemnek és a környezetminőség javításának az uniós politikákba történő integrálását az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkében meghatározott fenntartható fejlődés elvével összhangban. Emellett konkretizálja a Charta 2. cikkében foglalt, az élethez való jog védelmére vonatkozó kötelezettséget.

A javaslat a Charta 47. cikkében foglaltaknak megfelelően hozzájárul a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való joghoz, és részletes rendelkezéseket tartalmaz az igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozóan.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A költségvetési vonzatokat, valamint a szükséges humán- és igazgatási erőforrásokat a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás tartalmazza. Az elsődleges értékelés alapján az uniós költségvetési vonzatok a bizottsági javaslattervezet jelenlegi 7. cikkének (1) bekezdéséből származnak. Az említett cikk értelmében és az érintett tagállamok kérésére a Bizottság közvetítői szerepet tölt be az érintett nemzeti illetékes hatóságok közötti együttműködés támogatása érdekében, és elősegíti a közös eljárásról szóló megállapodás kialakítását az országhatárokon átívelő hatással járó környezeti vizsgálatok tekintetében.

A KHV-eljárás nagy léptékű, „országhatárokon átívelő” projektekre történő alkalmazása számos gyakorlati tapasztalatot eredményezett különböző beruházások kapcsán, különösen az energia- és a közlekedési ágazatban, így például a „Nabucco” földgázvezeték, a „Fehmarnbelt-kapcsolat”, a „Déli Áramlat” gázvezeték, valamint a „Brenner-bázisalagút” vasútvonal esetében. A stratégiai környezeti vizsgálat szempontjából a konzervatív becslések szerint évente mintegy 54 országhatárokon átívelő hatással járó tervet vagy programot dolgoznak ki 52 .

Az EU-ban az Európai Bizottság nem vesz részt KHV- és engedélyezési eljárásokban; ezek a feladatok kizárólag az uniós tagállamok hatóságait terhelik. A bizottsági javaslattervezet 7. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy közvetítőként lépjen fel a tagállamok közötti közigazgatási eljárásokban, különösen a rendkívül összetett és erőforrás-igényes projektek esetén.

Mivel a 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazása teljes mértékben a közvetítői mechanizmus tagállamok általi aktiválásától függ, nehéz megbecsülni a konkrét költségvetési, emberi és közigazgatási erőforrások mértékét. Az első szakaszban konzervatív feltételezésként két teljes munkaidős tisztviselőnek megfelelő erőforrást lehet figyelembe venni, mivel még ha a folyamat egyszerre csak egy projekt esetében indul is el, a Bizottság szerepe mélyreható műszaki, gazdasági és/vagy jogi know-how-t igényel, és a nemzeti közigazgatási és engedélyezési eljárások, valamint a vonatkozó ágazati szabályozási területek keretei között valósulna meg. A Bizottság ezen új szerepe magában foglalná olyan ülések szervezését is, amelyeknek esetleg az Európai Bizottság adna otthont.

A tagállamokra gyakorolt adminisztratív hatások és költségek a becslések szerint mérsékeltek és átmenetiek. Rövid távon a tagállamok bizonyos költségekkel számolhatnak az egyablakos ügyintézési pontok kialakítása, valamint a környezeti vizsgálatokhoz és a kapcsolódó információkhoz – beleértve a projektek eljárási szakaszával kapcsolatos információkat is – való hozzáférést elősegítő egységes környezetvédelmi portál létrehozására vonatkozó követelmény végrehajtása során, jóllehet egyes tagállamokban ilyen portálok már jelenleg is működnek. Ezek a beruházások idővel mindenképpen csökkenteni fogják az adminisztratív költségeket és a munkaterhet. Emellett az eljárások általános egyszerűsítése várhatóan jelentős költségmegtakarítást eredményez a tagállamok számára. A kezdeti és átmeneti költségeket ellensúlyozni fogják a projektgazdák és a teljes gazdaság számára jelentkező költségcsökkenések, az egyéb gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök, valamint a külső hatásokkal szembeni nagyobb reziliencia.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság aktívan nyomon fogja követni a rendeletjavaslat végrehajtását, és biztosítja, hogy az elérje a benne foglalt célkitűzéseket. A nyomon követés különösen arra irányul majd, hogy biztosítsa a jelen rendelet keretében javasolt intézkedések céljainak elérését, különösen a nemzeti hatásvizsgálati eljárások digitalizáció révén történő felgyorsítását, a határidők betartását, a hatóságok közötti együttműködés hatékonyabbá tételét, valamint a nemzeti képzési és erőforrásigények nyomon követését. Figyelembe fogja venni a vállalkozásokra és különösen a kkv-kra gyakorolt hatást is.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

1. cikk: Hatály

Ez a rendelkezés meghatározza a javaslat hatálya alá tartozó tervek, programok és projektek környezeti hatásvizsgálatára és előzetes vizsgálatára vonatkozó szabályokat.

2. cikk: Fogalommeghatározások

Ez a rendelkezés a jogbiztonság és az eljárások kiszámíthatóságának biztosítása érdekében a javaslatban használt fogalmak meghatározását tartalmazza, például a „hatókör” vagy a „előzetes vizsgálat” fogalmát, amelyeket a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv nem határozott meg.

1. szakasz: A környezeti vizsgálatok egyszerűsítésére vonatkozó közös rendelkezések

3. cikk: Környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont

Ez a rendelkezés a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontok létrehozását szabályozza.

A korábbi és a folyamatban lévő kezdeményezések arra irányultak, hogy előírják a tagállamok számára az „egyablakos ügyintézési pont” létrehozását, és egyes tagállamok ezt már saját kezdeményezésükből meg is tehették annak érdekében, hogy a projektgazdák számára elősegítsék és összehangolják a teljes engedélyezési eljárásokat. Ha ezek a kezdeményezések még nem rendelkeztek ilyen egyablakos ügyintézési pont kialakításáról a teljes engedélyezési eljárásra vonatkozóan, a javaslat egy környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont létrehozását írja elő, amely a projekttel kapcsolatos valamennyi környezeti vizsgálatot lefedi.

4. cikk: A környezeti vizsgálati eljárások egyszerűsítése

E rendelkezés célja, hogy egyszerűsítse azokat a különböző környezeti vizsgálati eljárásokat, amelyeket az uniós jogszabályok ugyanazon tervre, programra vagy projektre vonatkozóan előírhatnak.

A rendelkezés biztosítja, hogy azon tervek, programok vagy projektek esetében, amelyeknél a környezeti hatásvizsgálat vagy az előzetes vizsgálat egyidejűleg kötelező a 2001/42/EK irányelv, a 2011/92/EU irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv, a 2009/147/EK irányelv és a 2000/60/EK irányelv alapján, a tagállamok összehangolt vagy közös eljárásokat alkalmazzanak, amelyek megfelelnek az említett uniós jogi aktusok valamennyi követelményének.

Ez választ ad az érdekelt felek azon aggályaira, hogy az engedélyezési eljárások időtartama tagállamonként jelentősen eltér, mivel egyes tagállamok a környezeti vizsgálati eljárásokat a lehető legnagyobb mértékben összevonják, míg mások előírják, hogy az egyik vizsgálati eljárást le kell zárni, mielőtt a következő megkezdhető.

5. cikk: A projektek módosításai

Ez a rendelkezés pontosítja, hogy a projektek módosítása esetén milyen esetekben szükséges környezeti hatásvizsgálatot végezni.

6. cikk: Érdemi kizárás

Ez a rendelkezés lehetőséget biztosít a tagállamok számára arra, hogy a bírósági eljárásokban bevezessék az érdemi kizárás alkalmazását. Ennek értelmében a bíróság előtt nem lehet olyan érvekre hivatkozni, amelyeket a közigazgatási eljárás során nem terjesztettek elő, ez azonban nem érinti az igazságszolgáltatáshoz való jogot.

7. cikk: Az előzetes vizsgálat és a környezeti vizsgálat időtartama

Ez a rendelkezés a KHV- és az SKV-irányelvek szerinti hatásvizsgálatokra vonatkozó maximális határidők meghatározására irányul, és választ ad a környezeti vizsgálatok felgyorsítására irányuló általános igényre.

8. cikk: Védett fajok

Ez a rendelkezés rögzíti, hogy a projekttevékenységek során a védett madárfajok és más fajok esetében okozott eseti ártalom nem minősül szándékosnak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv értelmében, ha megfelelő és arányos enyhítő intézkedéseket alkalmaznak, és a legjobb technológiákat veszik figyelembe. Egyúttal előírja a tagállamok számára, hogy kövessék nyomon a hatékonyságot, és módosítsák az intézkedéseket a fajok állományára gyakorolt jelentős hatások megelőzése érdekében.

9. cikk: Az országhatárokon átívelő hatások környezeti vizsgálata

A rendelkezés hatékony együttműködést ír elő a nemzeti hatóságok között az országhatárokon átívelő környezeti hatások értékelése terén az olyan tervek esetében, amelyek több államot érintő döntéseket igényelnek, és meghatározza, hogy a Bizottság a közös eljárások tekintetében közvetítőként álljon rendelkezésre.

10. cikk: Az információk online hozzáférhetősége és a környezeti vizsgálatok digitalizálása

E rendelkezés célja a hatásvizsgálati eljárások és a kapcsolódó adatkezelés teljes körű digitalizálása. Az átmeneti időszakban a projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy kérelmeiket digitális úton nyújtsák be.

11. cikk: A környezeti vizsgálatok adminisztratív költségei

Ez a rendelkezés arra ösztönzi a tagállamokat, hogy átvállalják egy adott projekt környezeti vizsgálataival kapcsolatos adminisztratív költségeket (illetékeket), ezáltal csökkentve a projektgazdák költségeit a lefedett kiemelt projektek esetében.

12. cikk: Erőforrások és képzés

Ez a rendelkezés előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont és az előzetes vizsgálatban, valamint a környezeti vizsgálatokban érintett hatóságok megfelelő létszámmal és erőforrásokkal rendelkezzenek – beleértve a továbbképzés és átképzés lehetőségeit is – annak érdekében, hogy hatékonyan elláthassák e rendelet és a kapcsolódó irányelvek szerinti feladataikat. E rendelkezés célja a tagállamok közigazgatási és műszaki kapacitásának megerősítése a gyors és minőségi környezeti vizsgálatok elősegítése érdekében.

13. cikk: Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága egyezményeinek alkalmazhatósága

Ez a rendelkezés emlékeztet a társadalom azon jogaira, hogy az Aarhusi 53 és Espooi 54 Egyezménnyel összhangban hozzáférhetnek a környezeti információkhoz, az igazságszolgáltatáshoz, és részt vehetnek a döntéshozatalban.

14. cikk: Eszköztár a stratégiai ágazatok vagy kategóriák számára

Ez a rendelkezés a stratégiai ágazatokra vagy kategóriákra alkalmazandó, és a mellékletben meghatározott eszköztárra vonatkozik.

15. cikk: Értesítés a nemzeti végrehajtási szabályokról és intézkedésekről

16. cikk: Hatálybalépés és alkalmazás

2025/0391 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek történő megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 55 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 56 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Bizottság 2024–2029-es mandátumára vonatkozó politikai iránymutatás 57 meghatározza az Unió fenntartható jólétére és versenyképességére irányuló tervet. A fő prioritások között szerepel az üzleti tevékenység elősegítse és az egységes piac elmélyítése.

(2)Az Unió elkötelezte magát gazdasága gyorsított dekarbonizációja mellett annak érdekében, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet, vagyis a nettó zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátást (az elnyelések levonása utáni kibocsátást). Ez a törekvés áll az európai zöld megállapodás középpontjában, és illeszkedik az Uniónak a Párizsi Megállapodás keretében tett globális éghajlat-politikai kötelezettségvállalásaihoz.

(3)Ugyanakkor az európai versenyképesség jövőjéről szóló 2024-es jelentés 58 megállapításai szerint a hosszadalmas és bizonytalan engedélyezési eljárások akadályozzák a kritikus projektek – például az új energiaellátási rendszerek és hálózatok – megvalósítását. A tisztaipar-megállapodásról szóló közlemény 59 szerint fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat, különösen a hálózatok kiépítése, az energiatárolási és megújulóenergia-projektek, az energiához való ipari hozzáférés és az ipari dekarbonizációs projektek, valamint a tiszta technológiák gyártása terén. Gyorsabb engedélyezési eljárásokra van szükség többek között az adatközpont-projektek, az EuroHPC szuperszámítógépes létesítmények, az MI-gyárak, az MI-gigagyárak és a félvezetőipari projektek esetében. Az említett eljárások felgyorsítására a digitális átállást támogató projektek, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat tengeri és belvízi kikötőinek, repülőtereinek és vasútvonalainak dekarbonizációjára irányuló projektek esetében is szükség van. Gyorsabb engedélyezésre van szükség azon projektek esetében is, amelyek döntő fontosságúak az Unió élelmezésbiztonságának biztosítása szempontjából.

(4)Megfizethető lakhatást kell biztosítani azon háztartások számára, amelyek a piaci eredmények és különösen a piac nem megfelelő működése miatt nem képesek megfizethető feltételek mellett hozzáférni a lakhatáshoz. E célból a lakhatás megfizethetőségét olyan megbízható mutatók alapján kell mérni, mint például a lakásköltség-túlterheltségi arány, a bérleti díj/jövedelem arány, a jelzáloghitel-fizetés/jövedelem arány, az ár/jövedelem arány vagy az arra vonatkozó mutató, hogy hány évnyi jövedelemre van szükség a lakásvásárláshoz. Az energiaköltségeket legalább az alacsony energiahatékonyságú épületek esetében a teljes lakhatási költség részének kell tekinteni.

(5)A környezeti vizsgálatokhoz kapcsolódó eljárásokat minden gazdasági ágazatban fel kell gyorsítani és egyszerűsíteni kell a tervek, programok és projektek tekintetében egy, a környezeti vizsgálatokra vonatkozó közös gyorsítási keret létrehozásával, annak érdekében, hogy lendületet kapjon az EU kulcsfontosságú technológiáinak elterjedése, csökkenjenek a függőségek, és erősödjön a versenyképesség. Ez a rendelet rendelkezik egy ilyen keret létrehozásáról, ugyanakkor fenntartja az emberi egészségnek és a környezetnek az eddigivel azonos szintű védelmét.

(6)Egyes ágazatokban azonban még gyorsabb környezeti vizsgálatokra lehet szükség. Ezért annak érdekében, hogy fennmaradjon a környezeti vizsgálatok jogi keretének koherenciája, ugyanakkor lehetővé váljon bizonyos stratégiai ágazatokban a gyorsítás iránti további igények kielégítése, olyan külön eszköztárat kell biztosítani, amely szükség esetén alkalmazható, különös tekintettel a dekarbonizációra, az erőforrás-hatékonyságra és a rezilienciára. Az eszköztár akkor alkalmazandó, ha a meglévő ágazati uniós jogszabályok – például a kritikus fontosságú nyersanyagokra 60 , a „nettó zéró” iparra 61 , a félvezetőkre 62 , valamint a transzeurópai közlekedési hálózat részét képező tengeri és belvízi kikötőkre, repülőterekre és vasútvonalakra vonatkozó jogszabályok 63 – és a jövőbeli ágazati uniós jogszabályok a gyorsabb engedélyezés érdekében stratégiai ágazatokat vagy projektkategóriákat határoznak meg.

(7)Az uniós jog által előírt környezeti vizsgálatok a projektengedélyezési és -tervezési eljárások szerves részét képezik, és alapvető biztosítékai a jelentős környezeti hatások megelőzésének vagy minimalizálásának, valamint annak, hogy a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló tervekkel, programokkal és projektekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok átláthatóak legyenek és a társadalom hatékony részvételével menjenek végbe.

(8)Az elővigyázatosságnak a Szerződésben foglalt elvével összhangban a környezeti vizsgálatok szisztematikusan biztosítják a környezet magas szintű védelmét, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a környezeti megfontolások beépüljenek a tervek, programok és projektek előkészítésébe, csökkentve azok környezeti hatását és elősegítve fenntarthatóbbá tételüket, ezáltal támogatva a fenntartható fejlődést.

(9)Az engedélyezési eljárás kiterjed a projekt megvalósítására, bővítésére, átalakítására vagy működtetésére vonatkozó valamennyi vonatkozó hozzájárulásra és engedélyre, beleértve a vonatkozó környezeti vizsgálatokat is, az egyes konkrét projektektől függően, és különös tekintettel a vízre, a talajra, a levegőre, az ökoszisztémákra, az élőhelyekre és a biológiai sokféleségre. A környezeti vizsgálatok magukban foglalják az uniós környezetvédelmi jog által előírt valamennyi vonatkozó vizsgálati eljárást, és biztosítják a döntéshozók és a társadalom számára a szükséges információkat az illetékes hatóság által megállapított vagy engedélyezendő adott terv, program vagy projekt környezeti hatásairól.

(10)Annak biztosítása érdekében, hogy a környezeti vizsgálatok az átfogó engedélyezési eljárások részeként gyorsabbak, hatékonyabbak és költséghatékonyabbak legyenek, olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek felgyorsíthatják és egyszerűsíthetik az ilyen vizsgálatokat, miközben megőrzik a Szerződés 192. cikkének (1) bekezdésében meghatározott magas szintű környezetvédelmet.

(11)A vizsgálatok hatékonyságának javítása, az adminisztratív összetettség mérséklése, valamint a gazdasági hatékonyság növelése érdekében, amennyiben a környezeti vizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettséget e rendelet mellett a 2000/60/EK 64 , a 2001/42/EK 65 , a 2009/147/EK 66 és a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 67 , illetve a 92/43/EGK tanácsi irányelv 68 is előírja, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy összehangolt és/vagy közös eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek megfelelnek ezen irányelvek követelményeinek. Összehangolt és/vagy összevont eljárások alkalmazása esetén a tagállamoknak ki kell jelölniük az adott feladatok elvégzésért felelős hatóságot. Figyelembe véve az intézményi struktúrákat és sajátos szervezeti jellemzőiket, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben szükségesnek ítélik, egynél több hatóságot jelöljenek ki.

(12)A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében 69 olyan új létesítmény vagy jelentős változtatás esetében, amelyre a 2011/92/EU irányelv 4. cikke alkalmazandó, a 2011/92/EU irányelv alapján megszerzett releváns információkat vagy levont következtetéseket meg kell vizsgálni és fel kell használni a 2010/75/EU irányelv szerinti engedély megadása céljából.

(13)Ez a rendelet nem módosíthatja azokat a kritériumokat, illetve feltételeket, amelyek alapján más uniós környezetvédelmi jogszabályok – például a 2000/60/EK, a 2001/42/EK, a 2009/147/EK és a 2011/92/EU irányelv, valamint a 92/43/EGK irányelv – szerint előzetes vizsgálatot vagy környezeti vizsgálatot kell végezni. Ehelyett biztosítania kell az említett irányelvekben meghatározott eljárások összevonásához és felgyorsításához szükséges jogi keretet.

(14)Az (EU) 2024/1732 rendelet 70 és az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról szóló (EU) 2021/1173 rendeletet módosító (EU) 2025/xxxx rendelet szerinti adatközpont-projektek, valamint az EuroHPC szuperszámítógépes létesítményeknek, az MI-gyáraknak és -gigagyáraknak az említett rendeletek alapján történő építése, továbbá a félvezetőkre irányuló projektek, a megfizethető lakhatás fejlesztésére irányuló projektek és az elektromos járművek töltőpontjaira irányuló projektek a 2011/92/EU irányelv II. mellékletének hatálya alá tartoznak. Az említett melléklet hatálya alá tartozó projektek esetében nem kötelező környezeti hatásvizsgálatot végezni. Ehelyett a tagállamok feladata meghatározni, hogy a szóban forgó projekteket alá kell-e vetni környezeti hatásvizsgálatnak a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatásuk miatt, akár eseti alapon, akár küszöbértékek vagy egyéb kritériumok meghatározása révén.

(15)Indokolt előírni a tagállamok számára, hogy hozzanak létre környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontot a környezeti vizsgálatok céljaira. A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy belső szervezeti felépítésük alapján eldöntsék, hogy helyi, regionális vagy nemzeti szinten vagy bármely más releváns közigazgatási szinten hozzák létre vagy jelölik ki az ügyintézési pontjukat vagy pontjaikat. Ezen túlmenően az érintett illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk és a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont rendelkezésére kell bocsátaniuk a projektgazdától bekérendő információk körét és mértékét. A környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontnak koordinátori szerepében elő kell segítenie az illetékes hatóságok tájékoztatását.

(16)Annak érdekében, hogy a vállalkozások és a projektgazdák – többek között a határokon átnyúló projektek esetében – szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az egységes digitális kaput létrehozó (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71 általános szabályokat állapít meg a belső piac működése szempontjából releváns tájékoztatás, eljárások és támogatási szolgáltatások online nyújtására vonatkozóan. Az említett rendelet alapján létrehozott vagy kijelölt egyablakos ügyintézési pontokat a segítségnyújtási és problémamegoldó szolgáltatásoknak az említett rendelet III. mellékletében foglalt jegyzéke tartalmazza. E rendelet alkalmazásában a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy olyan egyablakos ügyintézési pontokat jelöljenek ki, amelyek megegyeznek az (EU) 2018/1724 rendelet alapján kijelölt egyablakos ügyintézési ponttal.

(17)Az uniós jog által előírt környezeti vizsgálati eljárások gyorsaságának, hatékonyságának és költséghatékonyságának fokozása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a környezeti vizsgálatokat – a tagállamok sajátos szervezeti jellemzőit figyelembe véve – a lehető legnagyobb mértékben össze kell vonni. A vizsgálatok összevonásának ténye nem befolyásolhatja azok tartalmát vagy minőségét. Az összevont vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az ne vezessen az e rendeletben előírt határidők meghosszabbításához.

(18)Az egyes tervek, programok vagy projektek tekintetében lefolytatandó környezeti vizsgálati eljárások összehangolásának vagy egyesítésének célja, hogy elkerülhetők legyenek az átfedések és a redundancia, ugyanakkor teljes mértékben kihasználhatók legyenek a szinergiák, és minimalizálható legyen az engedélyezéshez szükséges idő. Amennyiben ilyen összehangolt vagy közös eljárásokra kerül sor – különösen a 2001/42/EK és a 2011/92/EU irányelv alapján –, a tagállamoknak gondoskodniuk kell a környezeti vizsgálatok eljárási lépéseinek, köztük a hatókör meghatározásának, a környezeti vizsgálati jelentés elkészítésének, a konzultációk lefolytatásának és a környezeti hatásokra vonatkozó, indokolással ellátott következtetések kibocsátásának az összevonásáról.

(19)Az illetékes hatóságoknak és a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontnak szükség szerint együtt kell működniük, valamint nemzeti és uniós szinten össze kell hangolniuk az előzetes vizsgálati és környezeti vizsgálati eljárásokat. Az ilyen együttműködés és összehangolás célja, hogy közös prioritások jöjjenek létre, és egyértelmű legyen a tervek, programok és projektek, valamint azok környezetre gyakorolt hatásai közötti összefüggés; lehetővé váljon a stratégiai és operatív célú információcsere az alkalmazandó uniós és nemzeti jogban meghatározott korlátokon belül; javítsa az érintett hatóságok közötti konzultációt; elősegítse a bevált gyakorlatok cseréjét; valamint hozzájáruljon a digitális eszközök továbbfejlesztéséhez a hatékonyabb környezeti vizsgálatok támogatása érdekében, többek között országhatárokon átívelő összefüggésben. Az együttműködési és koordinációs mechanizmusok megvalósulhatnak szakosodott koordinációs testületek révén, az illetékes hatóságok közötti egyetértési megállapodások formájában, közös képzési tevékenységeken keresztül, vagy a tagállamok által meghatározott egyéb, megfelelő együttműködési és koordinációs módokon.

(20)A döntéshozatali folyamat egyszerűsítése, valamint az érintett nyilvánossággal és a terv, program és projekt által – konkrét környezetvédelmi feladataik vagy helyi és regionális hatásköreik miatt – valószínűleg érintett hatóságokkal folytatott hatékony és időben történő konzultáció biztosítása érdekében ezeket a konzultációkat párhuzamosan kell lefolytatni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a konzultációk lefolytatására a leghatékonyabb módon kerüljön sor. Indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne írhassák elő kifejezetten és általánosan, hogy a projekt által – konkrét környezetvédelmi feladataik vagy helyi és regionális hatásköreik miatt – valószínűleg érintett hatóságokkal folytatott konzultációra az érintett nyilvánossággal folytatott konzultáció előtt kerüljön sor. A tagállamoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok konzultáljanak az érintett nyilvánossággal a tervek, programok vagy projektek minden olyan lényeges eleméről, amely jelentős hatással lehet a környezetre vagy az emberi egészségre.

(21)Az átfedések és redundanciák elkerülése érdekében, ugyanakkor teljes mértékben kihasználva a szinergiákat, minimalizálva az engedélyezéshez szükséges időt és maximalizálva az adatgyűjtés hatékonyságát, helyénvaló, hogy a tagállamok érintett illetékes hatóságai észszerű határidőn belül és az eljárás kellően korai szakaszában a projektgazdák rendelkezésére bocsássák az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerinti egyéb releváns környezeti vizsgálatok rendelkezésre álló eredményeit az adott projektre vonatkozó környezeti jelentés elkészítése céljából, különös tekintettel az észszerű alternatívák értékelésére, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak.

(22)Bár az Európai Unió Bírósága következetesen úgy ítélkezett, hogy a 2011/92/EU irányelv szövege széles hatályra és átfogó célra utal 72 , ugyanakkor azt is megállapította, hogy az irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az nem teszi kötelezővé a benne előírt környezeti hatásvizsgálat elvégzését a környezetre valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló valamennyi projekt esetében, hanem csak azon projekteknél, amelyeket az említett irányelv I. és II. melléklete meghatároz 73 . A Bíróság megállapította különösen azt, hogy az említett irányelv I. és II. mellékletébe tartozó projektek bizonyos bővítései önmagukban nem tartoznak a szóban forgó rendelkezések hatálya alá tartozó projektkategóriákba 74 .

(23)Fontos, hogy a jogvitákat indokolatlan késedelem nélkül rendezzék, fenntartva ugyanakkor az igazságszolgáltatáshoz való jogot a környezeti ügyekben. A hosszadalmas eljárások nagy perköltséggel járnak, így növelik a jogvitában részt vevő felek pénzügyi terheit. Emellett késleltethetik azokat a projekteket és egyéb gazdasági tevékenységeket, amelyek végül jogszerűnek bizonyulnak. Ezért az időben lefolytatott eljárások a társadalom minden szereplőjének érdekeit szolgálják, beleértve a gazdasági szereplőket, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásokban a környezeti érdekeket képviselő kérelmezőket is.

(24)A magas szintű környezetvédelem, jogbiztonság és közigazgatási hatékonyság biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy saját nemzeti rendszerükön belül előírják, hogy a projekt engedélyezéséhez vezető eljárás közigazgatási szakaszában minden releváns érvet fel kell hozni az esetleges bírósági felülvizsgálat előtt; ily módon az illetékes hatóságok lehetőséget kapnak arra, hogy a döntéshozatal során mérlegeljék ezeket az érveket az engedélyezési eljárás túlzott késedelmének elkerülése érdekében, anélkül hogy sérülne az igazságszolgáltatáshoz való jog.

(25)Az e-kormányzatról szóló 2017. évi miniszteri nyilatkozat (Tallinni Nyilatkozat) és a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló 2023. évi nyilatkozat nyomán, valamint az „Egyszerűbb és gyorsabb Európa” című, a végrehajtásról és az egyszerűsítésről szóló 2025. évi bizottsági közleménnyel 75 összhangban a Bizottság az európai digitális személyiadat-tárcák és az európai üzleti tárcák alkalmazásra révén, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal és az érintett uniós ügynökségekkel partnerségben még nagyobb mértékben beépíti tevékenységeibe az „alapértelmezésben digitális” elvet, valamint az egyszeri adatszolgáltatás elvét, annak érdekében, hogy csökkenjenek a jelentéstételi terhek és a megfelelési költségek. A határokon átnyúló adatcserét magukban foglaló digitális közszolgáltatásokat az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza 76 , míg az európai interoperabilitási keret elősegíti a határokon átnyúló adatcserét. Az említett rendelet hatálya alá tartozó hatóságoknak fokozatosan ki kell alakítaniuk a környezeti vizsgálatok teljes mértékben digitalizált eljárását, beleértve a kérelem benyújtását és az információk online hozzáférhetőségét is.

(26)Annak érdekében, hogy csökkenjenek a projektgazdáknál a környezetvédelmi kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek, a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy átvállalják az adott projekt környezeti vizsgálataival kapcsolatos adminisztratív költségeket (illetékeket), különösen a kisebb projektgazdák esetében. A környezeti vizsgálati jelentések elkészítésének költségeit továbbra is a projektgazdáknak kell viselniük. A tagállamok számára biztosított ezen lehetőség célja, hogy a kisebb projektgazdák számára megkönnyítse az uniós jogszabályok gyakorlati alkalmazását, és erősítse az uniós gazdaság versenyképességét és fenntarthatóságát.

(27)Az ilyen kisebb projektgazdák különböző kategóriákba tartozhatnak, például lehetnek az (EU) 2025/1099 bizottsági ajánlásban 77 meghatározott kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, vagy a 361/2003/EK bizottsági ajánlásban 78 meghatározott kis- és középvállalkozások.

(28)Annak érdekében, hogy a hatóságok az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatokat kellően magas színvonalon végezzék el, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont és az előzetes vizsgálati és környezeti vizsgálati eljárások bármely szakaszáért – és ezeken belül bármely eljárási lépésért – felelős illetékes hatóságok rendelkezzenek elegendő számú képzett személyzettel, valamint a szükséges pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrásokkal.

(29)Bár az eljárások észszerűsítése és egyszerűsítése alapvető fontosságú, ugyanilyen fontos a környezetvédelmi normák, köztük a nemzetközi jogból eredő normák tiszteletben tartása, beleértve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezményéből, valamint az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt ENSZ-EGB-egyezményből és az ahhoz kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, 2003. május 21 én Kijevben aláírt jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségeket.

(30)Annak érdekében, hogy a projektgazdák és a beruházók számára biztosítsák a projektek továbbfejlesztéséhez szükséges biztonságot és egyértelműséget, a tagállamoknak elő kell segíteniük, hogy az ilyen projektekhez kapcsolódó környezeti vizsgálati eljárás ne haladja meg az előzetesen meghatározott határidőket. A projektek fejlesztésének felgyorsítása érdekében egyértelmű ütemtervet kell megállapítani az illetékes hatóságok számára a teljes körű kérelem alapján végzett környezeti vizsgálati eljárás során meghozandó döntésekre vonatkozóan. A projekt tényleges megvalósításához szükséges idő nem számít bele az említett ütemtervekbe, kivéve abban az esetben, ha egybeesik a környezeti vizsgálati eljárás egyéb adminisztratív lépéseivel. A javasolt projekt jellegével, összetettségével, helyszínével vagy méretével összefüggő kivételes esetekben a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk az ütemtervek meghosszabbítására. Kivételes esetnek számíthatnak többek között olyan előre nem látható körülmények, amelyek miatt a projekthez kapcsolódóan teljes körű környezeti vizsgálatot kell végezni, vagy a meglévő vizsgálatot ki kell egészíteni.

(31)A 2011/92/EU irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálat első lépését, azaz a környezeti hatásvizsgálati jelentés elkészítését gyakran elsősorban a projektgazda végzi el. Ezt a lépést ezért nem kell beépíteni az e rendeletben meghatározott ütemtervekbe.

(32)Az érintett nyilvánossággal, a helyi és regionális hatóságokkal, a konkrét környezetvédelmi feladataik miatt valószínűleg érintett egyéb hatóságokkal, valamint szükség esetén más tagállamokkal folytatott konzultációk lezárását követően az illetékes hatóságoknak el kell ismerniük a projektgazda által szolgáltatott információk teljességét. Az elismerés előtt az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy további információkat kérjenek annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhassanak a projekt környezeti hatásairól. Az elismerést követően – kivéve, ha különleges körülmények merülnek fel – a projektgazda nem hívható fel új információk benyújtására.

(33)Az illetékes hatóságok és a projektgazdák közötti információcsere egyszerűsítése és harmonizálása érdekében az ilyen információcserét a(z) [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló rendeletjavaslat hivatkozását] alapján létrehozott európai üzleti tárcák alkalmazásával kell lehetővé tenni, mivel ezek biztonságos, szabványosított és interoperábilis platformot biztosítanak a projektgazdák és az illetékes hatóságok közötti kapcsolattartáshoz, elősegítve a szükséges információk hatékonyabb és eredményesebb benyújtását, miközben biztosítják a magas szintű adatvédelmet, kiberbiztonságot és az információk integritását.

(34)A projektek megvalósítása, működtetése és megszüntetése a 2009/147/EK irányelv alapján védett madárfajok és a 92/43/EGK irányelv alapján védett egyéb fajok véletlen elpusztításához vagy megzavarásához vezethet. Az elpusztítás vagy megzavarás súlyossága a projekt típusától és kialakításától, az adott területnek az érintett faj szempontjából fennálló ökológiai jelentőségétől, valamint a faj érintett területen való jelenlététől függően változhat. Az ilyen projektek esetében megfelelő enyhítő intézkedéseket és az elérhető legjobb technológiák alkalmazását kell előírni az említett kedvezőtlen hatások megelőzése vagy elhanyagolható mértékűre csökkentése érdekében.

(35)Az enyhítő intézkedéseknek megfelelőnek és arányosnak kell lenniük, és a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokra támaszkodva biztosítaniuk kell, hogy az esetlegesen fennmaradó következmények ne érintsék hátrányosan az érintett fajok állományait. Ezért az enyhítésre irányuló erőfeszítések szintjének összhangban kell állnia a kockázat mértékével és a fajok sérülékenységével, anélkül hogy meghaladná a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket. Bár az enyhítés költségeit figyelembe kell venni az arányosság értékelése során, a gazdasági szempontok önmagukban nem indokolhatják a szükséges intézkedések mellőzését, és nem szolgálhatnak a hatékony enyhítés elutasításának alapjául sem.

(36)Annak megítélésekor, hogy egy projekt e rendelet alapján a kiemelkedően fontos közérdek értékelésére vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozik-e, különös figyelmet kell fordítani a projekt stratégiai jellegére, arra, hogy hozzájárul-e a dekarbonizációs célokhoz, az erőforrás-hatékonysághoz és a rezilienciához, valamint arra, hogy várhatóan milyen mértékben gyakorol jelentős hatást a környezetre. A körforgásos gazdaságról szóló, hamarosan elfogadandó jogszabályban a hulladékkeletkezés megelőzésével, a hulladék elkülönített gyűjtésével, újrahasználatával, újrahasználatra való előkészítésével és újrafeldolgozásával kapcsolatos projekteket is stratégiai projektként kell meghatározni, figyelembe véve azok jelentős hozzájárulását a körforgásos gazdasághoz. Emellett az ipar felgyorsításáról szóló, hamarosan elfogadandó jogszabályban stratégiai jelentőségűként kell meghatározni az energiaigényes iparágak dekarbonizációjához kapcsolódó projekteket, valamint az ipari felgyorsítási területeken megvalósuló projekteket is, tekintettel azok reziliencia és dekarbonizáció szempontjából betöltött jelentőségére.

(37)Az átfogó nemzeti engedélyezési eljárások részeként kiszámítható, egyszerűbb és gyorsabb környezeti vizsgálati eljárásokra van szükség a beruházások biztonságának biztosításához, ami elengedhetetlen a projektek hatékony fejlesztéséhez, és különösen fontos lehet a gazdaság bizonyos ágazatai számára ebben a kritikus időszakban. Ezért az eszköztár részeként az ágazati uniós jogszabályok e rendelettel összhangban azt is előírhatják, hogy bizonyos ágazatokban vagy kategóriákban a tervek, programok és projektek nemzeti szinten sürgősnek minősüljenek, és ennek megfelelően elsőbbségi státuszt élvezzenek, amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi ilyen gyorsított eljárások alkalmazását a velük kapcsolatos valamennyi bírósági és vitarendezési eljárásban, tiszteletben tartva ugyanakkor az igazságszolgáltatáshoz és a védelemhez való jogot, ha és amennyiben a nemzeti jog ilyen gyorsított eljárásokat ír elő.

(38)Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtására egységes feltételek vonatkozzanak, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a megfizethető vagy szociális lakóépületek építésére és felújítására, valamint az ezen épületeket közvetlenül kiszolgáló szükséges infrastruktúrára irányuló stratégiai projektek azonosítása céljából.

(39)E rendelet egyes rendelkezései nem alkalmazhatók közvetlenül a rendelet hatálybalépését követően. Ez azokra a rendelkezésre vonatkozik, amelyek arra kötelezik a tagállamokat, hogy olyan új eljárásokat dolgozzanak ki, mint például a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontok kijelölése, valamint a környezeti jelentések és a környezeti vizsgálatokból, illetve az előzetes vizsgálatokból származó adatok központi portáljainak létrehozása. Ezért az ilyen rendelkezések alkalmazását egy, az e rendelet hatálybalépését követő későbbi időpontra kell halasztani.

(40)Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – az intézkedések terjedelme vagy hatása miatt – a szóban forgó célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet a 2000/60/EK, a 2001/42/EK, a 2009/147/EK, a 2011/92/EU és a 92/43/EGK irányelv hatálya alá tartozó tervek, programok és projektek környezeti vizsgálatára és előzetes vizsgálatára alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában a 2001/42/EK és a 2011/92/EU irányelvben foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, kivéve, ha az említett irányelvekben meghatározott fogalmakat e rendelet másként határozza meg.

(2)Ezen túlmenően a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)„indokolással ellátott következtetés”: az illetékes hatóság véleménye vagy határozata, amely lezárja egy projekt környezeti hatásainak vizsgálatát;

b)„hatókör meghatározása”: az illetékes hatóság által lefolytatandó eljárás, amely meghatározza a tervre, programra vagy projektre vonatkozó környezeti vizsgálati jelentés formájában benyújtandó környezeti információk körét és részletességét;

c)„előzetes vizsgálat”: az illetékes hatóság által lefolytatandó eljárás, amely meghatározza, hogy egy tervet, programot vagy projektet alá kell-e vetni környezeti vizsgálatnak arra való tekintettel, hogy valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorol a környezetre.

II. FEJEZET

A környezeti vizsgálatok egyszerűsítésére vonatkozó közös rendelkezések

3. cikk

Környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont

(1)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 6 hónappal követő dátumot]-ig a környezeti vizsgálatok tekintetében illetékes környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontokat hoznak létre vagy jelölnek ki a megfelelő közigazgatási szinten. Minden egyes egyablakos ügyintézési pont felelős az e rendelet szerinti környezeti vizsgálatok valamennyi mozzanatának elősegítéséért és koordinálásáért, ideértve annak biztosítását is, hogy a kérelmező pontos tájékoztatást kapjon arról, mikor tekinthető a kérelem az e rendelet 7. cikkével összhangban teljesnek.

(2)Amennyiben más uniós vagy nemzeti jogszabályok értelmében az átfogó engedélyezési eljáráshoz egyablakos ügyintézési pontra van szükség, az (1) bekezdésben említett környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontnak meg kell egyeznie az adott átfogó engedélyezési eljárás tekintetében létrehozott ügyintézési ponttal.

(3)A tagállamok olyan eszközöket biztosítanak a projektgazdák számára, amelyek segítik őket a megfelelő létrehozott vagy kijelölt kapcsolattartó pontnak a 10. cikkel összhangban létrehozott online portálon történő azonosításában.

(4)Az (1) bekezdés alapján létrehozott vagy kijelölt környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont az egyedüli ügyintézési pont a projektgazdák számára az e rendelet szerinti környezeti vizsgálatok tekintetében. Koordinálnia kell és elő kell segítenie valamennyi vonatkozó dokumentum és információ benyújtását, valamint értesítenie kell a projektgazdákat az átfogó határozat eredményéről.

4. cikk

A környezeti vizsgálati eljárások egyszerűsítése

(1)Az olyan tervek, programok vagy projektek esetében, amelyek tekintetében a környezeti hatások vizsgálatát vagy előzetes vizsgálatát az 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott irányelvek közül bármely két vagy több irányelv egyidejűleg kötelezővé teszi, a tagállamoknak összehangolt vagy közös eljárást kell kidolgozniuk, amely megfelel az irányelvek minden követelményének.

Az első albekezdésben említett összehangolt eljárás keretében az illetékes hatóság koordinálja az adott terv, program vagy projekt környezeti hatásának a vonatkozó irányelvekben előírt különböző egyedi vizsgálatait.

Az első albekezdésben említett közös eljárás keretében az illetékes hatóság rendelkezik egy adott terv, program vagy projekt környezeti hatásának a vonatkozó irányelvekben előírt egyszeri vizsgálatáról.

(2)A tagállamok megfelelő koordinációs és együttműködési mechanizmusokat hoznak létre stratégiai és projekt szinten valamennyi illetékes hatóság között, amelyek részt vesznek a tervek, programok vagy projektek környezeti vizsgálatában vagy előzetes vizsgálatában. Amennyiben egy terv, program vagy projekt a 2001/42/EK és a 2011/92/EU irányelv szerinti összehangolt vizsgálati eljárás hatálya alá tartozik, az említett irányelvek szerinti eljárási lépéseket össze kell vonni.

(3)Az olyan tervek, programok vagy projektek esetében, amelyek tekintetében a környezeti hatások vizsgálatát az 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott irányelvek közül bármely két vagy több irányelv egyidejűleg kötelezővé teszi, a tagállamok egyetlen véleményt adnak a környezeti vizsgálati jelentésben feltüntetendő információk köréről és részletességéről.

(4)Az illetékes hatóságok egyidejűleg konzultálnak az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alá tartozó tervre, programra vagy projektre vonatkozó környezeti döntéshozatali eljárás által érintett nyilvánossággal és azokkal a hatóságokkal, amelyeket – a 2001/42/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 2011/92/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett konkrét környezetvédelmi feladataik, valamint helyi és regionális hatásköreik miatt – valószínűleg érint az adott terv, program vagy projekt.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerinti egyéb releváns környezeti vizsgálatok eredményeit észszerű határidőn belül a projektgazdák rendelkezésére bocsássák a 2011/92/EU irányelv 5. cikkében említett környezeti jelentések elkészítése céljából, tiszteletben tartva az üzleti és ipari titoktartásra, többek között a szellemi tulajdonra, az adatvédelemre és a közérdek védelmére vonatkozó korlátozásokat. A környezeti vizsgálati jelentés elkészítésekor a projektgazda számára engedélyezett, hogy akár öt évre visszanyúló adatokat és információkat is felhasználjon, feltéve, hogy a jelentésben szereplő adatok figyelembe veszik a Natura 2000 területek területspecifikus természetvédelmi célkitűzéseit, amennyiben relevánsak, valamint hogy frissebb adatok nem állnak rendelkezésre, és az adatgyűjtés környezeti feltételei nem változtak meg lényegesen oly módon, hogy az valószínűleg befolyásolná a környezeti hatásvizsgálat eredményét.

5. cikk

A projektek módosításai

(1)A projektek módosításait vagy bővítéseit – például a csővezetékek vagy az ipari telephelyek rendeltetésének módosítását, valamint működési időszakuk meghosszabbítását és a dekarbonizációt biztosító módosításokat – az illetékes hatóságok csak előzetes vizsgálatnak vetik alá annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthetően jelentős környezeti hatással járnak-e. Ezeket a módosításokat vagy bővítéseket csak akkor kell környezeti vizsgálatnak alávetni, ha olyan jelentős munkálatokat tartalmaznak, amelyek környezeti hatásai hasonlóak vagy jelentősebbek az eredeti projekt által jelentett kockázatoknál.

(2)A projektek olyan módosításai vagy bővítései esetén, amelyek valószínűsíthetően jelentős hatással lesznek a környezetre egy másik tagállam területén, vagy ha egy tagállam, amelyre a projekt valószínűsíthetően jelentős hatással lesz, azt kérelmezi, az a tagállam, amelynek területén a projektet meg kívánják valósítani, biztosítja a 2011/92/EU irányelv 7. cikkének alkalmazását.

6. cikk

Érdemi kizárás

Az e rendelet szerinti környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos bírósági eljárások tekintetében a tagállamok – az igazságszolgáltatáshoz való jog sérelme nélkül – előírhatják, hogy a bíróság előtt ne lehessen olyan érvekre hivatkozni, amelyeket a közigazgatási szakasz során nem terjesztettek elő, feltéve hogy az illetékes hatóság a szükséges információkat kellő időben rendelkezésre bocsátotta, így az érvek a projekt engedélyezéséhez vezető közigazgatási szakaszban már ismertek, illetve ismerhetőek és felülvizsgálhatóak voltak.

7. cikk

Az előzetes vizsgálat és a környezeti vizsgálat időtartama

(1)Amennyiben egy projekt a 2011/92/EU irányelv hatálya alá tartozik, a tagállamok biztosítják, hogy:

a)az előzetes vizsgálat tárgyát képező projektek esetében az illetékes hatóságok az előzetes vizsgálatot legkésőbb az attól az időponttól számított 60 napon belül elvégezzék, amikor a projektgazda benyújtotta az összes szükséges információt; a projekteknek az e rendelet 5. cikkében említett módosítása vagy bővítése esetén ez a határidő legfeljebb 45 nap lehet;

b)a környezeti vizsgálat tárgyát képező projektek esetében az illetékes hatóság a projektgazda vélemény iránti kérelmének benyújtásától számított legfeljebb 30 napon belül véleményt adjon ki a környezeti vizsgálati jelentésben feltüntetendő információk köréről és részletességéről;

c)a b) pontban említett környezeti jelentéssel kapcsolatban az érintett nyilvánossággal folytatott konzultáció időkerete 30–90 nap legyen;

d)a 2011/92/EU irányelv 6. és 7. cikke szerinti vonatkozó konzultációk befejezését követő 30 napon belül az illetékes hatóság elismerje a projektgazda által szolgáltatott azon információk teljességét, amelyek szükségesek a projekt környezeti hatásaira vonatkozó megalapozott döntés meghozatalához. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell a 2011/92/EU irányelv 5., 6. és 7. cikke alapján gyűjtött szükséges információkat, beleértve adott esetben az egyéb uniós jogszabályok által előírt külön vizsgálatokat is.

Ha a 30 napos időszak vége előtt az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik a megalapozott döntés meghozatalához szükséges valamennyi információval, a projektgazda észszerű határidőn belül benyújtja a hiányzó információkat. A teljesség e pont szerinti elismerését követően a projektgazdát nem lehet új információ szolgáltatására kérni, kivéve, ha annak indokoltsága megfelelően igazolt;

e)az illetékes hatóság a teljesség d) pontban említett elismerését követő legfeljebb 90 napon belül indokolással ellátott következtetést adjon ki a projekt környezeti vizsgálatáról.

Az e bekezdésben meghatározott határidők közös vagy összehangolt eljárások esetében is alkalmazandók, amennyiben egy projekt környezeti hatásainak a 2011/92/EU irányelv szerinti vizsgálatára a 92/43/EGK, a 2000/60/EK vagy a 2009/147/EK irányelv szerinti vizsgálatokkal összevonva kerül sor.

Kivételes esetekben, amennyiben a javasolt projekt jellege, összetettsége, helyszíne vagy mérete úgy kívánja, az illetékes hatóság az e bekezdés szerinti határidőket további legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Ilyen esetben az illetékes hatóság haladéktalanul írásban értesíti a projektgazdát a meghosszabbítás indokairól és a vonatkozó közigazgatási intézkedés várható időpontjáról.

(2)Amennyiben egy terv vagy program a 2001/42/EK irányelv hatálya alá tartozik, a tagállamok biztosítják, hogy:

a)az illetékes hatóságok 90 napon belül elvégezzék az említett irányelv 3. cikkének (5) bekezdése szerinti előzetes vizsgálatot és közzétegyék annak eredményeit;

b)az illetékes hatóságok 40 napon belül elvégezzék a hatókörnek az említett irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerinti meghatározását és közzétegyék annak eredményeit;

c)az említett irányelv 5. cikke szerinti környezeti jelentéssel kapcsolatban az érintett nyilvánossággal folytatott konzultáció időkerete 30–60 nap legyen;

d)az illetékes hatóságok az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében előírt környezeti jelentést attól a naptól számítva hét hónapon belül véglegesítsék és közzétegyék, amikor az említett irányelvben előírt szükséges információkat a rendelkezésükre bocsátották, és az említett irányelv szerinti vonatkozó konzultációk lezárultak.

Az e bekezdésben meghatározott határidők közös vagy összehangolt eljárások esetében is alkalmazandók, amennyiben a 2001/42/EK irányelvben meghatározott terv vagy program környezeti hatásainak vizsgálatára a 92/43/EGK, a 2000/60/EK vagy a 2009/147/EK irányelv szerinti vizsgálatokkal összevonva kerül sor.

Kivételes esetekben, amennyiben a javasolt terv vagy program jellege, összetettsége, helyszíne vagy mérete úgy kívánja, az illetékes hatóság legfeljebb 30 további nappal meghosszabbíthatja az első albekezdés szerinti határidőket. Ilyen esetben az illetékes hatóság haladéktalanul írásban értesíti a tervet vagy programot kidolgozó hatóságot a meghosszabbítás indokairól és a vonatkozó közigazgatási intézkedés várható időpontjáról.

(3)Amennyiben egy terv, program vagy projekt a 2001/42/EK irányelv és a 2011/92/EU irányelv szerinti közös vagy összehangolt vizsgálati eljárás hatálya alá tartozik, az (1) bekezdésben meghatározott határidőket kell alkalmazni.

(4)Amennyiben más uniós jogszabályok az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottaknál rövidebb ütemterveket állapítanak meg, a rövidebb határidőket kell alkalmazni.

Amennyiben más uniós jogszabályok a teljes engedélyezési eljárásra az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti környezeti vizsgálati eljárás egyes lépéseire előírt ütemtervekben foglalt határidők összességénél rövidebb határidőt állapítanak meg, a teljes engedélyezési eljárásra vonatkozó rövidebb ütemtervet kell alkalmazni.

(5)Az e cikkben meghatározott határidők – az (1) bekezdés c) pontjában és a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak kivételével – nem érintik a tagállamok által meghatározott rövidebb határidőket, az uniós és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeket, valamint a természetes és jogi személyek azon jogát, hogy az illetékes hatóságok határozatainak, intézkedéseinek vagy mulasztásainak jogszerűségét közigazgatási vagy bírósági eljárás keretében felülvizsgáltassák.

8. cikk

Védett fajok

Amennyiben a tervek végrehajtása, illetve a projektek megvalósítása, működtetése és megszüntetése a 2009/147/EK irányelv alapján védett madarak vagy a 92/43/EGK irányelv alapján védett egyéb fajok eseti elpusztítását vagy megzavarását eredményezi, a védett fajok ilyen elpusztítása vagy megzavarása nem tekinthető szándékosnak a 2009/147/EK irányelv 5. cikke és a 92/43/EGK irányelv 12. cikkének (1) bekezdése értelmében, feltéve, hogy a tervvel vagy projekttel összefüggésben megfelelő és arányos enyhítő intézkedéseket alkalmaznak, valamint a legjobb rendelkezésre álló technológiák figyelembevételével törekednek az ilyen elpusztítás elkerülésére és a megzavarás megelőzésére.

Annak értékelésekor, hogy a szóban forgó az enyhítő intézkedések megfelelőek és arányosak-e a madárvédelmi irányelv 5. cikkének és az élőhelyvédelmi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének való megfelelés szempontjából, az illetékes hatóság figyelembe veszi, hogy az intézkedések biztosítják-e az érintett fajok állományára gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások elkerülését, még akkor is, ha a fajok egyes egyedeit érintő negatív hatások esetleg nem zárhatók ki. A tagállamok biztosítják az említett intézkedések alkalmazását és hatékonyságuk nyomon követését, valamint azt, hogy az összegyűjtött információk alapján szükség esetén sor kerüljön további intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy az érintett fajok állományaira gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások elkerülhetők legyenek.

9. cikk

Az országhatárokon átívelő hatások környezeti vizsgálata

(1)Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó valamely terv, program vagy projekt esetében két vagy több tagállamban kell döntéseket hozni, az érintett illetékes nemzeti hatóságok minden szükséges lépést megtesznek az egymás közötti hatékony és eredményes együttműködés és kommunikáció érdekében. A tagállamok törekednek arra, hogy közös eljárást és egyedüli kapcsolattartó pontot hozzanak létre a terv, program vagy projekt környezeti hatásainak vizsgálata tekintetében. A terv, program vagy projekt által érintett tagállamok kérésére a Bizottság közvetítőként elősegíti az érintett illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködést és a közös eljárásról való megállapodást.

(2)Az (1) bekezdés nem érinti a hatóságok közötti, az országhatárokon átívelő hatások környezeti vizsgálata terén folytatott együttműködésre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokban előírt részletesebb eljárásokat, beleértve a határokon átnyúló közös eljárásokat is.

10. cikk

Az információk online hozzáférhetősége és a környezeti vizsgálatok digitalizálása

(1)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 6 hónappal követő dátumot]-tól/-től a projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy a környezeti vizsgálatokkal és az előzetes vizsgálati eljárásokkal kapcsolatos információkat elektronikus formában nyújtsák be.

(2)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 6 hónappal követő dátumot]-tól/-től a tagállamok biztosítják, hogy a projektgazdák és a nyilvánosság online, központosított és könnyen hozzáférhető módon hozzáférjenek a tervekkel, programokkal vagy projektekkel kapcsolatos alábbi információkhoz:

a)a 3. cikkben említett környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontok;

b)a környezeti vizsgálatok és az előzetes vizsgálati eljárások előrehaladása, beleértve az eljárás soron következő lépéseit és e lépések ütemtervét, valamint a vitarendezésre vonatkozó információkat.

(3)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 12 hónappal követő dátumot]-tól/-től a tagállamok biztosítják, hogy a környezeti vizsgálatokból és az előzetes vizsgálati eljárásokból, a kapcsolódó határozatokból, valamint a környezeti hatások és eljárások nyomon követéséből származó jelentések és adatok egy központi online portálon keresztül digitális formátumban nyilvánosan hozzáférhetők legyenek és maradjanak, az üzleti titkok megőrzésével és az uniós vagy nemzeti adatvédelmi követelmények betartásával összeegyeztethető módon. Az említett portálnak egy digitális földrajzi információs rendszeren kell alapulnia, és tartalmaznia kell a fajok megfigyelésére vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló adatot, valamint egyéb környezeti és geológiai adatokat.

(4)[Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet hatálybalépését 24 hónappal követő dátumot]-tól/-től a tagállamok biztosítják, hogy a környezeti vizsgálati és előzetes vizsgálati eljárások teljes mértékben digitalizáltak legyenek, és lehetővé tegyék a közigazgatási szervek birtokában lévő adatok és dokumentumok nemzeti szintű további felhasználását, valamint az ilyen adatoknak a tagállamok, a projektgazdák és a nyilvánosság közötti zökkenőmentes megosztását. Adott esetben ezeknek az eljárásoknak interoperábilisnak kell lenniük az európai digitális személyiadat-tárcákkal és az európai üzleti tárcákkal. Az említett időponttól kezdve a tagállamok megteszik továbbá a környezeti vizsgálati és előzetes vizsgálati eljárásaik hatékonyságának és eredményességének megerősítéséhez szükséges intézkedéseket, többek között automatizált rendszerek alkalmazása révén. Ezeknek az automatizált rendszereknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós szakpolitikákkal, tiszteletben kell tartaniuk az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályokat, és meg kell felelniük az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvének, beleértve a döntéshozatal ember általi ellenőrzését is.

11. cikk

A környezeti vizsgálatok adminisztratív költségei

A tagállamok törekednek arra, hogy a környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos adminisztratív díjak és illetékek alól mentesítsék azokat a projektgazdákat, amelyek az (EU) 2025/1099 ajánlás szerinti kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok, illetve a 361/2003/EK ajánlás szerinti kis- és középvállalkozások fogalommeghatározása alá tartoznak.

12. cikk

Erőforrások és képzés

A tagállamok biztosítják, hogy a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pont és az előzetes vizsgálati és környezeti vizsgálati eljárások bármely lépéséért – beleértve az összes eljárási lépést is – felelős valamennyi illetékes hatóság elegendő létszámú képzett személyzettel és elegendő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrással rendelkezzen az e rendelet és az 1. cikkben említett irányelvek szerinti feladatainak hatékony ellátásához, beleértve adott esetben a személyzet továbbképzését és átképzését is.

13. cikk

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága egyezményeinek alkalmazhatósága

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezményével, valamint az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt ENSZ-EGB-egyezménnyel és annak a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, 2003. május 21-én Kijevben aláírt jegyzőkönyvével összhangban a nyilvánosság tagjai számára biztosítani kell az 1. cikk (1) bekezdésében említett tervekkel, programokkal vagy projektekkel kapcsolatos környezeti információkhoz való hozzáférés jogát, a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

14. cikk

Eszköztár a stratégiai ágazatok vagy kategóriák számára

A mellékletben meghatározott rendelkezések akkor alkalmazandók, ha a meglévő ágazati uniós jogszabályok stratégiai ágazatokat vagy stratégiai projektkategóriákat határoznak meg, és céljuk az engedélyezés felgyorsítása, feltéve, hogy a szóban forgó projektek hozzájárulnak a rezilienciához és a dekarbonizációhoz, illetve az erőforrás-hatékonysághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el, amelyben azonosítja a megfizethető vagy szociális lakóépületek építésére és felújítására, valamint az ezen épületeket közvetlenül kiszolgáló szükséges infrastruktúrára irányuló stratégiai projekteket. Ezekre a projektekre a mellékletben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)A mellékletben meghatározott rendelkezések az e rendeletre hivatkozó jövőbeli uniós jogszabályokban meghatározott stratégiai ágazatokra vagy projektkategóriákra is alkalmazandók, feltéve, hogy a szóban forgó projektek hozzájárulnak a rezilienciához és a dekarbonizációhoz, illetve az erőforrás-hatékonysághoz.

15. cikk

Értesítés a nemzeti végrehajtási szabályokról és intézkedésekről

Amennyiben a tagállamok szabályokat és intézkedéseket állapítanak meg e rendelet gyakorlati végrehajtására vonatkozóan, ezekről a szabályokról és intézkedésekről, valamint az azokat érintő minden későbbi módosításról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 3. cikk (1) bekezdését és a 10. cikket az említett rendelkezésekben meghatározott időponttól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a környezeti vizsgálatok felgyorsításáról és egyszerűsítéséről

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

„Európai zöld megállapodás”

„A digitális korra felkészült Európa”

„Európa globális szerepének erősítése”

„Zöld ipari terv”

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

E rendelet általános célkitűzése a környezeti vizsgálatok felgyorsítása és egyszerűsítése, valamint a jogalkotási aktusok közötti magas szintű koherencia biztosítása. E rendelet célja, hogy közös eljárási keretet hozzon létre a környezeti vizsgálatokhoz azáltal, hogy biztosítja, hogy az átfogó engedélyezési eljárások részeként valamennyi környezeti vizsgálat gyorsabb, hatékonyabb és költséghatékonyabb legyen.

1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)

... egyedi célkitűzés

Ez a rendelet intézkedéseket állapít meg a környezeti vizsgálatok digitalizálására, a kulcsfontosságú eljárási lépésekre vonatkozó konkrét ütemtervek megállapítására, valamint egyes stratégiai ágazatok előnyben részesítésére irányuló konkrét célkitűzések megvalósításának biztosítására.

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Valamennyi érdekelt fél, köztük a befektetők és a projektgazdák számára előnyös lesz a hatásvizsgálati eljárások rövidebb időtartama, amely a teljes mértékben digitalizált formában végzett rövidebb, közös vagy összehangolt vizsgálatoknak köszönhető.

A közigazgatási szervek határokon átnyúló kontextusban is támaszkodhatnak a digitalizáltabb és egyszerűbb eljárásokra.

A nyilvánosság tagjai is profitálhatnak az egyszerűbb és digitalizáltabb eljárásokból, mivel a tervezéssel összefüggésben a nyilvános konzultációkra vonatkozóan minimális időkeret kerül meghatározásra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

A hatásvizsgálatok időtartama várhatóan csökkenni fog tagállami szinten, és az engedélyezési eljárások tovább gyorsulnak.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya

 új intézkedés,

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 79 ,

 meglévő intézkedés meghosszabbítása,

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon teljeskörűen alkalmazni kell.

A rendelet bizonyos elemei tekintetében a tagállamoknak meghatározott időt biztosítanak arra, hogy megkezdjék a környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontra és a digitalizációra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós szintű fellépés indokai (előzetes)

Egyedül egyetlen tagállam sem képes hatékonyan kezelni a hatásvizsgálatokat, különösen határokon átnyúló összefüggésekben. Az e kezdeményezésben foglalt intézkedések nem lennének ugyanolyan hatékonyak, ha azokat a tagállamok önállóan hajtanák végre, mivel az általuk kezelt problémák a zöld átállással kapcsolatosak, amely az egységes piac egészére hatással van. Nem korlátozódnak egyetlen tagállamra vagy a tagállamok egy csoportjára, hanem az EU egészét érintik. Emellett a tagállami szintű megközelítések megzavarnák a belső piacot, és az eltérő szabályozási környezettel egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenének, ami további bürokráciát eredményezne a projektgazdák és a befektetők számára.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos)

Az uniós fellépés elengedhetetlen a méretgazdaságosság és választékgazdaságosság megvalósításához, valamint az erőfeszítések szétaprózódásából eredő hatékonysági problémák korlátozásához, illetve lehetőség szerinti elkerüléséhez. E logikának megfelelően a javasolt intézkedések olyan területekre összpontosítanak, ahol a szükséges erőfeszítések nagyságrendje, gyorsasága és hatóköre bizonyíthatóan hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépésben. Például:

– olyan intézkedések, amelyek célja, hogy valamennyi tagállamban összehangolt vagy közös eljárásokkal egységes és hatékony ütemterveket állapítsanak meg, többek között a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében,

– olyan intézkedések, mint a digitalizáció, a képzés és a kapacitásépítés, amelyek biztosítják, hogy a tagállamok rendelkezzenek a hatásvizsgálati eljárások egyszerűsítésére irányuló ambiciózus célkitűzések megvalósításához szükséges eszközökkel és erőforrásokkal, és ezek alkalmazásában naprakészek legyenek.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A közelmúltban elfogadott/javasolt ágazati jogszabályok maximális ütemterveket állapítottak meg a teljes engedélyezési eljárásra vonatkozóan. Az (EU) 2024/1252 rendelet a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében 12 hónaptól 27 hónapig terjedő differenciált ütemtervet ír elő. Az (EU) 2024/1735 rendelet differenciált (meghosszabbítható) 12 vagy 18 hónapos ütemtervet irányoz elő. Az (EU) 2023/2413 irányelv (az átültetés jelenlegi állása) különbséget tesz a „megújuló energiaforrások hasznosításának felgyorsítására alkalmas célterületeken” vagy azokon kívül található megújulóenergia-projektek között: a célterületeken: 12 hónap, azon kívül: két év. Ezek az ütemtervek általában szükség esetén magukban foglalják a környezeti vizsgálatokat, beleértve a 2001/42/EK irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK irányelv és a 2010/75/EU irányelv szerinti vizsgálatokat is. A rendeletjavaslat maximális időkeretet vezet be a 2001/42/EK irányelv, a 92/43/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK irányelv és a 2009/147/EK irányelv szerinti környezeti vizsgálatok elvégzésének konkrét lépéseire vonatkozóan, a fent említett kezdeményezések mögött meghúzódó indokok és megoldások alapján.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

A Bizottság úgy véli, hogy a rendeletjavaslat nincs hatással az uniós költségvetésre, így a többéves pénzügyi keretre sem.

A kapacitások fejlesztése és annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok elegendő erőforrással rendelkezzenek a javaslatban előírt célkitűzések megvalósításához, hasznosak lehetnek a már meglévő pénzügyi eszközök. Az alábbiakban néhány példa található az európai és tagállami szintű támogatás lehetséges forrásaira:

– a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap tagállamok általi igénybevétele a szükséges beruházásokhoz való hozzájárulás érdekében,

– Horizont Európa,

– a Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap, valamint az Igazságos Átmenet Alap,

– az EFFA+ garanciaeszköze,

– a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (és különösen az EFFA+ garanciaeszköze és a vegyes finanszírozási eszköz) és az IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz).

A javasolt kezdeményezés számos, a közelmúltban bejelentett európai szakpolitika és prioritás összefüggésében értelmezhető:

– iparstratégia,

– európai helyreállítási terv,

– REPowerEU,

– zöld megállapodás,

– a javasolt Horizont Európa program 2. pillére alá tartozó „Digitális gazdaság, ipar és világűr” elnevezésű 4. klaszter keretében végzett kutatás és innováció célja, hogy konkrét hozzájárulást nyújtson az alábbi három átfogó uniós szakpolitikához:

– a digitális korra felkészült Európa,

– emberközpontú gazdaság,

– európai zöld megállapodás.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

Tárgytalan.

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 Határozott időtartam:

– időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig,

– pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 Határozatlan időtartam:

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)

 Közvetlen irányítás a Bizottság által:

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– a végrehajtó ügynökségeken keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

Tárgytalan.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Tárgytalan.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

Tárgytalan.

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Tárgytalan.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések

Tárgytalan.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)

TÁRGYTALAN – Úgy ítélik meg, hogy a Bizottság rendelkezésére álló meglévő erőforrások elegendőek lesznek a javaslatban foglalt rendelkezések végrehajtásának nyomon követésére.

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./Nem diff. 80	EFTA-országoktól 81	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 82	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./Nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./Nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./Nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./Nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./Nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./Nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	Diff./Nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után.

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>						Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1a)										0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2a)										0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1b)										0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2b)										0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor				(3)										0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN a <……> Főigazgatóság esetében		Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(1a)+(1b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
		Kifizetési előirányzatok		=(2a)+(2b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Főigazgatóság: <……>						Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1a)										0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2a)										0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(1b)										0,000
		Kifizetési előirányzatok		(2b)										0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor				(3)										0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN a <……> Főigazgatóság esetében		Kötelezettségvállalási előirányzatok		=(1a)+(1b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
		Kifizetési előirányzatok		=(2a)+(2b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
					Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN			(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=4+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok		=5+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <……>			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)					0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)					0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor		(3)					0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
a <…….> Főigazgatóság esetében	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

Főigazgatóság: <…….>			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)					0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)					0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor		(3)					0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
a <…….> Főigazgatóság esetében	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b)+(3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

					Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN			(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok		=4+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok		=5+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
						Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)		Kötelezettségvállalási előirányzatok		(4)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
		Kifizetési előirányzatok		(5)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)				(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok		Kötelezettségvállalási előirányzatok		=4+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
ÖSSZESEN (Referenciaösszeg)		Kifizetési előirányzatok		=5+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000

A többéves pénzügyi keret fejezete		7. fejezet	„Igazgatási kiadások”
Főigazgatóság: Környezetvédelmi Főigazgatóság					Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás					0,000	0,000	0,188	0,188	0,376
 Egyéb igazgatási kiadások					0,000	0,000	0,008	0,008	0,016
Környezetvédelmi Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok				0,000	0,000	0,196	0,196	0,392

Főigazgatóság: Energiaügyi Főigazgatóság					Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás					0,000	0,000	0,188	0,188	0,376
 Egyéb igazgatási kiadások					0,000	0,000	0,008	0,008	0,016
Energiaügyi Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok				0,000	0,000	0,196	0,196	0,392

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN				(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság					Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás					0,000	0,000	0,188	0,188	0,376
 Egyéb igazgatási kiadások					0,000	0,000	0,008	0,008	0,016
Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok				0,000	0,000	0,196	0,196	0,392

Főigazgatóság: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága					Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
					2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás					0,000	0,000	0,188	0,188	0,376
 Egyéb igazgatási kiadások					0,000	0,000	0,008	0,008	0,016
A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága ÖSSZESEN	Előirányzatok				0,000	0,000	0,196	0,196	0,392

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN				(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,000	0,000	0,784	0,784	1,568

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2024	2025	2026	2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: <…….>							Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1a)										0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2a)										0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1b)										0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2b)										0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor					(3)										0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN a <…….> Főigazgatóság esetében		Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(1a)+(1b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
		Kifizetési előirányzatok			=(2a)+(2b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Főigazgatóság: <…….>							Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1a)										0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2a)										0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1b)										0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2b)										0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor					(3)										0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN a <…….> Főigazgatóság esetében		Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(1a)+(1b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
		Kifizetési előirányzatok			=(2a)+(2b)+(3)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
						Év		Év		Év		Év		A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
						2024		2025		2026		2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
	Kifizetési előirányzatok			(5)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN				(6)		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok			=4+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok			=5+6		0,000		0,000		0,000		0,000		0,000
A többéves pénzügyi keret fejezete			Szám

Főigazgatóság: <…….>								Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
								2024			2025			2026			2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1a)															0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2a)															0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1b)															0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2b)															0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor					(3)															0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN a <…….> Főigazgatóság esetében		Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(1a)+(1b)+(3)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
		Kifizetési előirányzatok			=(2a)+(2b)+(3)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
Főigazgatóság: <…….>								Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
								2024			2025			2026			2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1a)															0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2a)															0,000
Költségvetési sor		Kötelezettségvállalási előirányzatok			(1b)															0,000
		Kifizetési előirányzatok			(2b)															0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
Költségvetési sor					(3)															0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN a <…….> Főigazgatóság esetében		Kötelezettségvállalási előirányzatok			=(1a)+(1b)+(3)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
		Kifizetési előirányzatok			=(2a)+(2b)+(3)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
							Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
							2024			2025			2026			2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
	Kifizetési előirányzatok			(5)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN				(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok			=4+6			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok			=5+6			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
									Év			Év			Év			Év			A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
									2024			2025			2026			2027
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)			Kötelezettségvállalási előirányzatok			(4)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
			Kifizetési előirányzatok			(5)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)						(6)			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok			Kötelezettségvállalási előirányzatok			=4+6			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000
ÖSSZESEN (referenciaösszeg)			Kifizetési előirányzatok			=5+6			0,000			0,000			0,000			0,000			0,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

7. fejezet

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Főigazgatóság: <…….>			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<……> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

Főigazgatóság: <…….>			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<……> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2024	2025	2026	2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket



2024.
év

2025.
év

2026.
év

2027.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 83

Átlagköltség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 84 …

– Kimenet

1. egyedi célkitűzés részösszege

2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. egyedi célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

– A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után.

3.2.3.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,752	0,752	1,504
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,032	0,032	0,064
7. FEJEZET részösszeg	0,000	0,000	0,784	0,784	1,568
A 7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,716	0,716	1,432

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZET részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.3.3.Előirányzatok összesen

ÖSSZESEN MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,752	0,752	1,504
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,032	0,032	0,064
7. FEJEZET részösszeg	0,000	0,000	0,784	0,784	1,568
A 7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,784	0,784	1,568

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket a végrehajtó főigazgatóságok rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek

– A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár.

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni.

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	4	4
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, AL, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	– a központban	0	0	0	0
	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	4	4

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott

KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, AL, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	– a központban	0	0	0	0
	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	4	4
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, AL, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	– a központban	0	0	0	0
	– az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	4	4

Figyelembe véve a 7. fejezet általánosságban véve nehéz helyzetét, mind a személyzet, mind az előirányzatok szintje tekintetében, a humánerőforrás-igényeknek a végrehajtó főigazgatóságokhoz tartozó, már az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a végrehajtó főigazgatóságokon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni.

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

	A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből kell betölteni	Kivételes esetben további személyzet*
		A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó	A BA sorból finanszírozandó	Díjakból finanszírozandó
A létszámtervben szereplő álláshelyek	4		N/A
Külső munkatársak (CA, SNE, INT)

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	A Környezetvédelmi Főigazgatóság, az Energiaügyi Főigazgatóság, a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának egy-egy tisztviselője a 7. cikk (1) bekezdése szerinti segítői szerep betöltésére.
Külső munkatársak

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van – a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások” címen kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell állniuk a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZET részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

A javaslat/kezdeményezés:

– teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén,

– a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé,

– a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása

A javaslat/kezdeményezés:

– nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást,

– előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2024. év	2025. év	2026. év	2027. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3. Becsült bevételi hatás

– A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

– a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást,

– a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást,

– adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 85
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb információ).

4.Digitális vetületek

Ez a digitális kimutatás azonosítja és elemzi a javaslatban foglalt digitális vonatkozású követelményeket. A preambulumbekezdések és a mellékletek nem tartoznak ide. Az alábbi hivatkozások kizárólag a javaslat rendelkező részére és bekezdéseire vonatkoznak.

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

Hivatkozás a követelményre

A követelmény ismertetése

A követelmény által érintett szereplő(k)

A fő folyamatok

Kategóriák

3. cikk (3) bekezdés

A tagállamok eszközöket biztosítanak ahhoz, hogy segítsék a projektgazdákat a 10. cikkel összhangban létrehozott online portálon a megfelelő létrehozott vagy kijelölt kapcsolattartó pont azonosításában.

Tagállamok; Projektgazdák

Tájékoztatás

Digitális közszolgáltatás; Digitális megoldás

10. cikk (1) bekezdés

A projektgazdák számára lehetővé kell tenni, hogy a környezeti vizsgálattal kapcsolatos információkat elektronikus formában nyújtsák be (a hatálybalépéstől számított hat hónap elteltével).

Projektgazdák; Illetékes hatóságok

Elektronikus benyújtás; Bevitel

Digitális megoldás; Digitális közszolgáltatás

10. cikk (2) bekezdés, a)–b) pont

A tagállamok a tervekre, programokra vagy projektekre vonatkozóan online, központosított és könnyen hozzáférhető módon biztosítják a projektgazdák és a nyilvánosság számára a következő információkhoz való hozzáférést: a) a 3. cikkben említett környezetvédelmi egyablakos ügyintézési pontok; b) a környezeti vizsgálatok és az előzetes vizsgálati eljárás előrehaladása, beleértve az eljárás soron következő lépéseit és e lépések ütemtervét, valamint a vitarendezésre vonatkozó információkat (a hatálybalépéstől számított hat hónap elteltével).

Tagállamok; Nyilvánosság; Projektgazdák

Online tájékoztatás; Átláthatóság

Adatok; Digitális megoldás; Digitális közszolgáltatás

10. cikk (3) bekezdés

A tagállamok biztosítják, hogy a környezeti vizsgálatokból és az előzetes vizsgálati eljárásokból, a kapcsolódó határozatokból, valamint a környezeti hatások és eljárások nyomon követéséből származó jelentések és adatok egy központi online portálon keresztül digitális formátumban nyilvánosan hozzáférhetők legyenek és maradjanak, az üzleti titkok megőrzésével és az uniós vagy nemzeti adatvédelmi követelmények betartásával összeegyeztethető módon. Az említett portálnak egy digitális földrajzi információs rendszeren kell alapulnia, és tartalmaznia kell a fajok megfigyelésére vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló adatot, valamint egyéb környezeti és geológiai adatokat. (a hatálybalépéstől számított tizenkét hónap elteltével).

Tagállamok; Nyilvánosság; Projektgazdák

Közzététel; Adatvédelmi megfelelőség

Adatok; Digitális megoldás

10. cikk (4) bekezdés

A tagállamok biztosítják, hogy a környezeti vizsgálati és előzetes vizsgálati eljárások teljes mértékben digitalizáltak legyenek, és lehetővé tegyék a közigazgatási szervek birtokában lévő adatok és dokumentumok nemzeti szintű további felhasználását, valamint az ilyen adatoknak a tagállamok, a projektgazdák és a nyilvánosság közötti zökkenőmentes megosztását. Adott esetben ezeknek az eljárásoknak interoperábilisnak kell lenniük az európai digitális személyiadat-tárcákkal és az európai üzleti tárcákkal] (a hatálybalépéstől számított huszonnégy hónap elteltével).

Tagállamok; Illetékes hatóságok

Folyamatok digitalizálása; Határokon átnyúló csere; Önműködő irányítás

Adatok; Digitális megoldás; Digitális közszolgáltatás

12. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az egyablakos ügyintézési pont és az előzetes vizsgálati és környezeti vizsgálati eljárások bármely lépéséért – beleértve az összes eljárási lépést is – felelős valamennyi illetékes hatóság elegendő létszámú képzett személyzettel és elegendő pénzügyi, műszaki és technológiai erőforrással rendelkezzen az e rendelet és az 1. cikkben említett irányelvek szerinti feladatainak hatékony ellátásához, beleértve adott esetben a személyzet továbbképzését és átképzését is.

Tagállamok; Illetékes hatóságok

Kapacitásépítés; Technológiai érettség

Digitális kormányzás

10. cikk (2) bekezdés b) pont, (5) bekezdés

Tagállamok; Projektgazdák

Az információkhoz való hozzáférés Jogorvoslati lehetőségek

Digitális közszolgáltatás

4.2.Adatok

A hatály alá tartozó adatok és a kapcsolódó szabványok/előírások összefoglaló leírása

Adattípus

Hivatkozás a követelmény(ek)re

Standard és/vagy előírás (ha van)

A projektgazdák beadványai (a környezeti vizsgálatokhoz szükséges dokumentumok/információk elektronikus formában)

10. cikk (1) bekezdés

A javaslatban nem szerepel.

Az egyablakos ügyintézési pontokra és a környezeti vizsgálati eljárásokra vonatkozó információk (beleértve a vitarendezési eljárásokat is)

10. cikk (2) bekezdés a)–b) pont;

A javaslatban nem szerepel.

A környezeti vizsgálati és előzetes vizsgálati eljárásokkal kapcsolatos, online portálon keresztül nyilvánosan hozzáférhetővé tett releváns információk

10. cikk (3) bekezdés

Az üzleti titkok védelme és az uniós/nemzeti adatvédelmi előírások betartása kötelező; konkrét műszaki szabványok nincsenek megnevezve

A határokon átnyúló információcserét és a teljes mértékben digitalizált eljárásokat lehetővé tevő adatok; adott esetben az automatizált rendszerek által használt adatok

10. cikk (4) bekezdés

A javaslatban nem szerepel.

Az európai adatstratégiának való megfelelés

A javaslat rendelkező részében nem szerepel.

Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés

A javaslat rendelkező részében nem szerepel.

A megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis és újrafelhasználható adatokkal kapcsolatos követelmények: A javaslat rendelkező részében nem szerepel.

Adatáramlások

Kérjük, minden egyes adatáramlás esetében töltse ki az alábbi táblázatot:

Adattípus

Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re

Az adatokat szolgáltató szereplő

Az adatokat megkapó szereplő

Az adatcsere kiváltó oka

Gyakoriság (adott esetben)

A projektgazdák (elektronikus) beadványai

10. cikk (1) bekezdés

Projektgazdák

Illetékes hatóságok/egyablakos ügyintézési pont

A vizsgálathoz szükséges információk benyújtása

Ügyenként

Online információk az egyablakos ügyintézési pontokról és a környezeti vizsgálati eljárásokról (beleértve a vitarendezéssel kapcsolatos információkat is)

10. cikk (2) bekezdés a)–b) pont;

Tagállamok

Nyilvánosság/Projektgazdák

Kezdeti létrehozás; további aktualizálások

Folyamatban

Nyilvánosan hozzáférhető információk a környezeti vizsgálati és előzetes vizsgálati eljárásokról

10. cikk (3) bekezdés

Tagállamok

Nyilvánosság/Érdekelt felek

A portál közzététele/frissítése

Folyamatban

A vizsgálattal kapcsolatos adatok határokon átnyúló megosztása; alkalmazás digitalizált/automatizált eljárásokban

10. cikk (4) bekezdés

Tagállamok

Más tagállamok hatóságai

Adott esetben a határokon átnyúló vonatkozású eljárások tekintetében

Szükség szerint

4.3.Digitális megoldások

Digitális megoldás

Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re

Fő tervezett funkciók

Illetékes szerv

Hogyan biztosítják az akadálymentességet?

Hogyan veszik figyelembe a további felhasználhatóságot?

MI-alapú technológiák használata (adott esetben)

A környezeti vizsgálatok online portálja

10. cikk (2)–(3) bekezdés; 3. cikk (3) bekezdés (Egyablakos ügyintézési pont helymeghatározó eszköz)

 Online, központosított és könnyen hozzáférhető információk biztosítása; a releváns információk digitális formátumban történő közzététele; az azonosítást segítő fogadóeszközök

Tagállamok; Illetékes hatóságok

A javaslatban nem szerepel.

A 10. cikk (4) bekezdése rendelkezik az automatizált rendszerekről (nincsenek konkrét MI-kötelezettségek)

Elektronikus benyújtási csatorna a projektgazdák számára

10. cikk (1) bekezdés

A környezeti vizsgálatokkal kapcsolatos információk elektronikus benyújtásának elfogadása.

Tagállamok/Illetékes hatóságok

A javaslatban nem szerepel.

A 10. cikk (4) bekezdésén túl nincs meghatározva

A teljes körű digitalizációt és a határokon átnyúló adatcserét lehetővé tevő rendszerek

10. cikk (4) bekezdés

Végponttól végpontig terjedő digitális eljárások; zökkenőmentes határokon átnyúló adatmegosztás; használatuk esetén az uniós szakpolitikákkal összehangolt automatizált rendszerek, amelyek biztosítják az emberi döntéshozatal ellenőrzését és az adatvédelemnek/magánélet védelmének való megfelelést.

Tagállamok/Illetékes hatóságok

A javaslatban nem szerepel.

A 10. cikk (4) bekezdése az „automatizált rendszerekre” hivatkozik; nincs megadva további adat

Az uniós kiberbiztonsági/eIDAS/fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó/egyéb kereteknek való megfelelés: A rendelkező részben nem szerepel.

4.4.Interoperabilitási értékelés

Ismertesse a követelmények által érintett digitális közszolgáltatás(oka)t.

A digitális közszolgáltatás vagy a digitális közszolgáltatások kategóriája

Leírás

Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re

Interoperábilis Európa megoldás(ok) (NEM ALKALMAZANDÓ)

Egyéb interoperabilitási megoldás(ok)

A környezeti vizsgálatok online portálja

Központosított online hozzáférés az egyablakos ügyintézési ponttal és a környezeti vizsgálati eljárásokkal kapcsolatos információkhoz; a releváns információk digitális formátumban történő közzététele.

10. cikk (2)–(3) bekezdés; 3. cikk (3) bekezdés

Nincs meghatározva

Határokon átnyúló adatcsere-kapacitás

Rendelkezés a kapcsolódó adatok tagállamok közötti zökkenőmentes megosztásáról (ahol a szögletes zárójelben szereplő szöveg a tervezetben marad).

10. cikk (4) bekezdés

Nincs meghatározva

A követelmény(ek) határon átnyúló interoperabilitásra gyakorolt hatásának értékelése

Határokon átnyúló adatmegosztás a digitalizált eljárások érdekében

Értékelés

Intézkedés(ek)

Potenciális fennmaradó akadályok (ha vannak)

Összhang a meglévő digitális és ágazati szakpolitikákkal. Kérjük, sorolja fel az azonosított, alkalmazandó digitális és ágazati szakpolitikákat.

A rendelkező részben nem szerepel.

A határokon átnyúló digitális közszolgáltatások zökkenőmentes nyújtását célzó szervezeti intézkedések. Kérjük, sorolja fel a tervezett irányítási intézkedéseket.

A rendelkező részben nem szerepel.

Az adatok egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott intézkedések. Kérjük, sorolja fel ezeket az intézkedéseket.

A rendelkező részben nem szerepel.

A közösen elfogadott nyílt műszaki előírások és szabványok alkalmazása. Kérjük, sorolja fel ezeket az intézkedéseket.

A rendelkező részben nem szerepel.

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

Az intézkedés leírása

Hivatkozás(ok) a követelmény(ek)re

A Bizottság szerepe (adott esetben)

A bevonandó szereplők (adott esetben)

A várható ütemterv (adott esetben)

Online portál és eszközök (beleértve az egyablakos ügyintézési pont helymeghatározó eszközét), központosított információk és a releváns információkhoz való nyilvános digitális hozzáférés biztosítása.

10. cikk (2)–(3) bekezdés; 3. cikk (3) bekezdés

Nincs meghatározva

Tagállamok; Illetékes hatóságok

A hatálybalépéstől számított hat–tizenkét hónap elteltével

A projektgazdák elektronikus beadványainak lehetővé tétele.

10. cikk (1) bekezdés

Nincs meghatározva

Tagállamok; Illetékes hatóságok; Projektgazdák

A hatálybalépéstől számított hat hónap elteltével

Az eljárások teljes körű digitalizálása; a zökkenőmentes, határokon átnyúló adatmegosztás lehetővé tétele; a biztosítékokkal ellátott automatizált rendszerek bevezetésének mérlegelése.

10. cikk (4) bekezdés

Nincs meghatározva

Tagállamok; Illetékes hatóságok

A hatálybalépéstől számított huszonnégy hónap elteltével

Erőforrás- és készségfejlesztési intézkedések (pénzügyi, műszaki, technológiai, továbbképzés/átképzés) a hatóságok számára a digitalizált eljárások működtetéséhez.

12. cikk

Nincs meghatározva

Tagállamok; Illetékes hatóságok

Nincs meghatározva

A vitarendezési eljárásokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés biztosítása a projektgazdák számára

10. cikk (2) bekezdés

Nincs meghatározva

Tagállamok; Projektgazdák

Nincs meghatározva

(1) Az Európai Tanács következtetései, EUCO 18/25, 2025. október 23.

(2) Lásd alább a környezeti vizsgálatról szóló irányelvre, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelvre, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvre, valamint a víz-keretirányelvre vonatkozó hivatkozásokat.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról ( HL L 197., 2001.7.21. ).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról ( HL L 26., 2012.1.28. ).

(5) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( HL L 206., 1992.7.22. ).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről ( HL L 20., 2010.1.26. ).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról ( HL L 327., 2000.12.22. ).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről ( HL L, 2023/2413, 2023.10.31. ).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról ( HL L, 2024/1252, 2024.5.3. ).

(11)

Az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslata a kritikus fontosságú gyógyszerek rendelkezésre állásának, az ilyen gyógyszerekkel való ellátás biztonságának, valamint a közös érdekű gyógyszerek rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének megerősítését célzó keret létrehozásáról, továbbá az (EU) 2024/795 rendelet módosításáról, COM(2025) 102 final.

(12) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a védelmi készültségi projektek engedélyezésének felgyorsításáról, COM(2025) 821 final/2.

(13) Lásd: Az ipari dekarbonizáció felgyorsításáról szóló jogszabályra vonatkozó véleményezési felhívás – a dekarbonizáció felgyorsítása, Ares(2025)3570423.

(14) Lásd: A körforgásos gazdaságról szóló jogszabályra vonatkozó véleményezési felhívás, Ares(2025)6250342.

(15) Lásd: Az európai hálózati csomagra vonatkozó véleményezési felhívás, Ares(2025)3806419.

(16) Lásd: A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló rendeletre vonatkozó véleményezési felhívás, Ares(2025)2878100.A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Bizottság 2026. évi munkaprogramja – Európa függetlenségének pillanata, COM(2025) 870 final.

(17) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Bizottság 2026. évi munkaprogramja – Európa függetlenségének pillanata, COM(2025) 870 final.

(18)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Versenyképességi iránytű az EU számára, COM(2025) 30 final.

(19)

Mario Draghi jelentése: Az európai versenyképesség jövője – A. rész, 3. fejezet, 45. o.

(20)

Enrico Letta jelentése: Sebesség, biztonság, szolidaritás – Az egységes piac megerősítése valamennyi uniós polgár fenntartható jövőjének és jólétének megteremtése érdekében, 2024. április.

(21)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv: a „nettó zéró” kibocsátás kora, COM(2023) 62 final.

(22)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás, COM(2019) 640.

(23) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése –
Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében, COM(2021) 350 final.

(24)

A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről ( HL L 282., 2016.10.19., 1. o. ).

(25)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) ( HL L 243., 2021.7.9., 1. o. ).

(26) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A mesterséges intelligenciára vonatkozó cselekvési terv, COM(2019) 640.

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/903 rendelete (2024. március 13.) a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról ( HL L, 2024/903, 2024.3.22. ).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról ( HL L 295., 2018.11.21. ).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról ( HL L 172., 2019.6.26., 56. o. ).

(30) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a védelmi készültségi projektek engedélyezésének felgyorsításáról, COM(2025) 821 final.

(31) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezménye.

(32) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt egyezménye, és az ahhoz kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, 2003. május 21-én Kijevben aláírt jegyzőkönyv.

(33) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezménye.

(34)

Lásd a környezeti vizsgálatokról és az engedélyezésről Jessika Roswall biztossal 2025. április 10-én folytatott végrehajtási párbeszédet, https://environment.ec.europa.eu/events/implementation-dialogue-environmental-assessments-and-permitting-2025-04-10_en?prefLang=hu, valamint a megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúra engedélyezéséről Jørgensen biztossal 2025. június 11-én folytatott végrehajtási párbeszédet, https://energy.ec.europa.eu/events/implementation-dialogue-permitting-renewable-energy-projects-and-related-infrastructure-commissioner-2025-06-11_en?prefLang=hu . Lásd még a környezetvédelmi jogszabályokból eredő adminisztratív terhek egyszerűsítéséről szóló véleményezési felhívást: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14794-Simplification-of-administrative-burdens-in-environmental-legislation-_hu .

(35)

Európai Bizottság: Környezetvédelmi Főigazgatóság, COWI, Eunomia és Milieu, Információk és adatok gyűjtése a 2014/52/EU irányelvvel módosított, a környezeti hatásvizsgálatról (KHV) szóló felülvizsgált irányelv (2011/92/EU) végrehajtásáról – Zárójelentés, az Európai Unió Kiadóhivatala, 2025.

(36)

Lásd: Európai Bizottság: Környezetvédelmi Főigazgatóság, Az SKV-irányelv (2001/42/EK irányelv) alkalmazásáról és hatékonyságáról szóló jelentés elkészítését támogató tanulmány – Zárótanulmány, az Európai Unió Kiadóhivatala, 2025. A Bizottság jelentése e javaslat időpontjában még közzététel alatt áll.

(37) Európai Bizottság. (2016). Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A természetvédelmi irányelvek (a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálata, SWD(2016) 472 final, 68. o.

(38) Európai Bizottság. (2019). Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A víz-keretirányelv, a felszín alatti vizekről szóló irányelv, a környezetminőségi előírásokról szóló irányelv és az árvízvédelmi irányelv célravezetőségi vizsgálata, SWD(2019) 439 final, 91. o.

(39) A környezeti vizsgálatokról és az engedélyezésről Jessika Roswall biztossal 2025. április 10-én folytatott végrehajtási párbeszéd, https://environment.ec.europa.eu/events/implementation-dialogue-environmental-assessments-and-permitting-2025-04-10_en?prefLang=hu.

(40)

A megújulóenergia-projektek és a kapcsolódó infrastruktúra engedélyezéséről Jørgensen biztossal 2025. június 11-én folytatott végrehajtási párbeszéd, https://energy.ec.europa.eu/events/implementation-dialogue-permitting-renewable-energy-projects-and-related-infrastructure-commissioner-2025-06-11_en?etransnolive=1&prefLang=hu.

(41) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14794-Simplification-of-administrative-burdens-in-environmental-legislation-_hu .

(42) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( HL L 206., 1992.7.22. ).

(43) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről ( HL L 20., 2010.1.26. ).

(44) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról ( HL L 327., 2000.12.22. ).

(45) Mensch vor Verkehr e.V. (Ember a Közlekedés Előtt Egyesület), Polish Green Network (Lengyel Zöld Hálózat), Suomen luonnonsuojeluliitto (Finn Természetvédelmi Szövetség), Center for International Environmental Law (Nemzetközi Környezetvédelmi Jogi Központ), Croatian Chamber of Agriculture/Hrvatska poljoprivredna komora (Horvát Mezőgazdasági Kamara), Finnish Recycled Materials Association - Suomen Uusioraaka-aineliitto ry (Finn Újrafeldolgozott Anyagok Szövetsége), ClientEarth, valamint Circular Valley Foundation.

(46) Confederación Española de la Pequeña y Mediana Empresa (CEPYME), Finnish Biocycle and Biogas Association / Suomen Biokierto ja Biokaasu ry (Finn Biociklus és Biogáz Szövetség), Aggregates Europe, The Swedish Construction Federation (Svéd Építőipari Szövetség), Eurometaux, Dairy Industry Ireland, Ibec, Finnish Forest Industries Federation (Finn Erdészeti Szövetség), BDEW - Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft (Német Energia- és Vízipari Szövetség), Finnish Energy, Deutscher Bauernverband (Német Gazdák Szövetsége), Verband der Chemischen Industrie e.V. (Vegyipari Szövetség), Jernkontoret - the Swedish steel industry (svéd acélipar), CEWEP (Confederation of European Waste-to-Energy Plants, Európai Hulladékból Energiát Előállító Üzemek Szövetsége), FuelsEurope, Danish Industry (DI), Verein Deutscher Zementwerke e.V. (VDZ, Német Cementgyárak Szövetsége), Czech Chemical Industry Association (Cseh Vegyipari Szövetség), Swedish Recycling Industries Association (SRI, Svéd Újrafeldolgozó Iparágak Szövetsége), essenscia, Verband Schmierstoff-Industrie e.V. (Kenőanyag-ipari Szövetség), Österreichs E-Wirtschaft, Hydrogen Europe, European Chemical Industry Council - Cefic aisbl (Európai Vegyipari Tanács), Federchimica, EuRIC - European Recycling Industries' Confederation (Európai Újrafeldolgozó Iparágak Szövetsége), EFPIA, WindEurope, AnimalhealthEurope, Voka, Federation of Norwegian Industries (Norsk Industri, Norvég Iparszövetség).

(47) N.V. Nederlandse Gasunie, Microsoft, EDP, Amprion GmbH, TenneT, LG Energy Solution Wrocław, ORLEN Unipetrol, MSD, Energinet, N Nachhaltigkeitsberatung Dr Friege Partner, TransnetBW, Yara Belgium S.A/N.V., Neova Oy.

(48) Norvég Környezetvédelmi Ügynökség, Zuid-Holland tartomány és Baden-Württemberg Regionális Fejlesztési és Lakásügyi Minisztériuma.

(49) EU DSO és DIHK – Német Kereskedelmi és Iparkamara.

(50) https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/e2a45bc9-fd5e-11ef-b7db-01aa75ed71a1 .

(51) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/14794-Simplification-of-administrative-burdens-in-environmental-legislation-_hu .

(52)

Lásd fent: 2025. februári tanulmány a stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló irányelv végrehajtásáról.

(53) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt egyezménye.

(54) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt egyezménye, és az ahhoz kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, 2003. május 21-én Kijevben aláírt jegyzőkönyv.

(55) HL C […]., […], […]. o .

(56) HL C […]., […], […]. o .

(57) Európa választása – Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2024−2029), Ursula von der Leyen.

(58) Draghi, M. (2024): Az európai versenyképesség jövője. Elérhető itt: Draghi-jelentés az EU versenyképességéről.

(59) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv, 2025. február 26., COM(2025) 85 final.

(60) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról ( HL L, 2024/1252, 2024.5.3. , ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1252/oj ).

(61) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj).

(62) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1781 rendelete (2023. szeptember 13.) az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (csiprendelet) (HL L 229., 2023.9.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1781/oj ).

(63) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1679 rendelete (2024. június 13.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 és a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1679, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1679/oj ).

(64) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2000/60/oj ).

(65) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2001/42/oj ).

(66) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/147/oj ).

(67) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról ( HL L 26., 2012.1.28. , 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/92/oj ).

(68) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1992/43/oj ).

(69) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari és az állattartással összefüggő kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (átdolgozás).

(70) A Tanács (EU) 2024/1732 rendelete (2024. június 17.) az (EU) 2021/1173 rendeletnek az induló vállalkozásokat érintő, Európa vezető szerepének a megbízható mesterséges intelligencia területén való megerősítését célzó EuroHPC-kezdeményezés tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1732, 2024.6.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1732/oj ).

(71) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1724/oj ).

(72) C-72/95., C-435/97., C-227/01., C-486/04., C-2/07., C-142/07., C-205/08., C-275/09., C-404/09., C-560/08., C-300/13., C-156/07., C-329/17. sz. ügyek.

(73) C-156/07., C-275/09. sz. ügyek.

(74) C-300/13. sz. ügy.

(75) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági És Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Egyszerűbb és gyorsabb Európa: Közlemény a végrehajtásról és az egyszerűsítésről”, 2025. február 11., COM(2025) 47 final.

(76) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/903 rendelete (2024. március 13.) a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az interoperábilis Európáról szóló rendelet) (HL L, 2024/903, 2024.3.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/903/oj).

(77) A Bizottság (EU) 2025/1099 ajánlása (2025. május 21.) a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározásáról ( HL L, 2025/1099 ).

(78) A Bizottság ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról ( HL L 124., 2003.5.20. ).

(79) A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(80) Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(81) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(82) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(83) A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(84) Az 1.3.2. „Egyedi célkitűzés(ek)” szakaszban leírtak szerint.

(85) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

Choose the experimental features you want to try