EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.4.16.

COM(2025) 186 final

2025/0101(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2024/1348 rendeletnek a biztonságos származási országok uniós szintű jegyzékének létrehozása tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Háttér

2023 decemberében az Európai Parlament és a Tanács politikai megállapodásra jutott a migrációs és menekültügyi paktumot magában foglaló jogalkotási javaslatokról, amelyek a migráció kezelésére vonatkozó uniós szabályok és a közös menekültügyi rendszer uniós szintű átfogó reformját eredményezik.

A 2013/32/EU irányelv (a továbbiakban: a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv) értelmében a biztonságos származási országok kijelölése csak tagállami szinten lehetséges. Az Unión belüli nemzetközi védelem iránti közös eljárások létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/1348 rendelet (a továbbiakban: a menekültügyi eljárásról szóló rendelet), amely a paktum részét képezi, első alkalommal rendelkezik a biztonságos származási országok uniós szintű kijelölésének lehetőségéről.

Ursula von der Leyen elnök 2024. december 16-án az állam- és kormányfőknek az Európai Tanács ülését megelőzően küldött levelében arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségét (EUAA) felkérték, hogy az uniós jegyzék összeállítása céljából gyorsítsa fel azon konkrét harmadik országok elemzését, amelyek potenciálisan biztonságos származási országgá nyilváníthatók. Az Európai Tanács a 2024. decemberi következtetéseiben tudomásul vette a biztonságos származási országokkal kapcsolatban folyamatban lévő munkát. Ezt követően az Európai Tanács ülését megelőzően az államfőknek küldött, 2025. március 17-i levelében von der Leyen elnök arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének elemzése és más rendelkezésre álló információforrások alapján a Bizottság javaslatot fog előterjeszteni a biztonságos származási országok első uniós jegyzékére vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadását követően ez a jegyzék dinamikus lesz, és idővel tovább lehet bővíteni, illetve felül lehet vizsgálni.

E javaslat célja, hogy uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsa a tagjelölt országokat és egy potenciális tagjelölt országot, valamint hat másik országot. Az (EU) 2024/1348 rendelet értelmében, ha a nemzetközi védelmet kérelmező személy biztonságos származási országból érkezik, a kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani, és legfeljebb három hónapon belül el kell végezni. Továbbá, ha a kérelmező számára még nem engedélyezték a tagállamok területére való belépést, a tagállam a határon folytatott eljárás keretében is megvizsgálhatja a kérelmet.

A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet értelmében egy harmadik ország csak akkor nyilvánítható e rendelettel összhangban biztonságos származási országgá, ha a jogi helyzet, a demokratikus rendszerben való jogalkalmazás és az általános politikai körülmények alapján kimutatható, hogy nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet (kvalifikációs rendelet) 9. cikkében meghatározott üldöztetés, valamint nem áll fenn az említett rendelet 15. cikkében meghatározott súlyos sérelem tényleges veszélye.

Annak értékelését, hogy egy harmadik ország a menekültügyi eljárásókról szóló rendelettel összhangban biztonságos származási ország-e, releváns és rendelkezésre álló információforrásokra kell alapozni – ideértve a tagállamok, az EU Menekültügyi Ügynöksége, az Európai Külügyi Szolgálat, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa és más érintett nemzetközi szervezetek által nyújtott információkat –, továbbá, ha rendelkezésre áll, figyelembe kell venni a származási országgal kapcsolatos információkra vonatkozó, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségről szóló (EU) 2021/2303 rendelet 11. cikkében említett közös elemzést.

Az értékelés elvégzése során számításba kell venni többek között azt, hogy milyen mértékben nyújtanak védelmet az üldöztetés vagy a súlyos sérelem ellen a következők:

·az ország vonatkozó törvényei és rendeletei, valamint alkalmazásuk módja,

·az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben vagy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában vagy az Egyesült Nemzetek kínzás elleni egyezményében meghatározott emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása, különösen az olyan jogoké, amelyektől az említett európai egyezmény 15. cikkének (2) bekezdése alapján nem lehet eltérni,

·az, hogy nem fordul elő a saját állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítása, kitoloncolása vagy kiadatása, ahol többek között komolyan fenyeget az a veszély, hogy halálra ítélik, kínozzák, üldözik vagy más embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik alá őket, vagy ahol az életüket vagy a szabadságukat veszély fenyegetné a faji hovatartozásuk, vallásuk, állampolgárságuk, szexuális irányultságuk, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt, illetve amely ország esetében komolyan fennáll annak a veszélye, hogy kiutasítják, kitoloncolják vagy kiadják őket egy másik harmadik országba,

·az említett jogok és szabadságok megsértése elleni hatékony jogorvoslati rendszer biztosítása.

A javaslat célja, hogy megerősítse a biztonságos származási ország elvének gyakorlati alkalmazását, amely alapvető eszköz a valószínűsíthetően megalapozatlan kérelmek gyors megvizsgálásának támogatásához.

Az a tény, hogy egy harmadik ország szerepel a biztonságos származási országok – akár uniós, akár nemzeti szintű – jegyzékében, nem jelenthet teljes garanciát ezen ország állampolgárainak biztonságára nézve. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos származási ország elvét, ha a kérelmező – egyéni értékelés keretében – nem tud olyan elemekkel szolgálni, amelyek indokolnák, hogy miért nem alkalmazandó rá a biztonságos származási ország elve, és feltéve, hogy a kérelmező a szóban forgó ország állampolgára vagy hontalan személy, és korábban abban az országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel.

Noha a tagállamok megőrizik a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítottaktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országgá nyilvánítását nemzeti szinten, az ilyen közös minősítés vagy jegyzék várhatóan biztosítja, hogy az elvet valamennyi tagállam egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik uniós szinten biztonságosnak nyilvánított országokból származnak. Mindez várhatóan elősegíti majd a kérelmek vizsgálatának és a releváns eljárásokoknak a közelítését, és ezáltal visszatartja a nemzetközi védelmet kérelmezőket a jogellenes továbbutazástól is.

Emellett a menekültügyi eljárásról szóló rendelet további eszközöket is bevezet annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a menedékjog iránti kérelmek hatékonyabb kezelésében. 

Először is új indokot vezet be a menekültügyi eljárásról szóló rendelet 42. cikke (1) bekezdésének j) pontja és 42. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerinti, az elismerési arányra vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő 20 %-os küszöbértéken alapuló gyorsított és határon folytatott eljárások alkalmazására. Ez az elismerési arány egy adott állampolgárságú azon kérelmezők arányára vonatkozik, akik nemzetközi védelemben részesülnek az Unió országaiban. Ha ez az arány 20 % vagy alacsonyabb, az azt jelzi, hogy az adott állampolgárságúaktól érkező kérelmek valószínűsíthetően megalapozatlanok. Célja, hogy további rugalmas eszközt biztosítson a tagállamok számára a nemzetközi védelem iránti bizonyos, valószínűsíthetően megalapozatlan kérelmek kezelése során. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a migrációs áramlások változásaihoz, és gyorsabban dolgozzák fel a valószínűsíthetően megalapozatlan kérelmeket.

Másodszor, a menekültügyi eljárásról szóló rendelet 59. cikkének (2) bekezdése és 61. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi biztonságos harmadik országok, illetve biztonságos származási országok kivételekkel együtt történő kijelölését, nagyobb rugalmasságot biztosítva a tagállamok számára a biztonsági értékelések hatályának meghatározásában bizonyos régiók vagy az egyének egyértelműen azonosítható kategóriáinak kizárásával. Ezek a rendelkezések együttesen eszközöket kínálnak a valószínűsíthetően megalapozatlan kérelmek hatékony kezelésére, a szükséges jogi biztosítékok fenntartása mellett.

A Bizottság véleménye szerint ezek az eszközök hozzá fognak járulni a „biztonságos harmadik ország” és a „biztonságos származási ország” elv alkalmazásával kapcsolatban a gyakorlatban felmerült egyes kihívások kezeléséhez. Mivel azonban ezek alkalmazása a jelenlegi terve szerint csak 2026 júniusában kezdődik, késedelmes alkalmazásuk űrt hoz létre azon tagállamok számára, amelyek azonnali, hatékony megoldásokat keresnek a nemzetközi védelem iránti kérelmek kezelésével kapcsolatos eljárási kihívásokra.

Ennek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a rendelkezések alkalmazásának a menekültügyi eljárásról szóló jelenlegi rendelet célzott módosítása révén történő előbbre hozatala biztosítaná a tagállamok számára a „biztonságos harmadik ország” és a „biztonságos származási ország” elvének hatékonyabb alkalmazásához szükséges jogi és eljárási eszközöket. Ezen túlmenően már most lehetőséget adna a tagállamoknak arra, hogy alkalmazzák a gyorsított és határon folytatott eljárások új indokát (azaz az alacsony elismerési aránnyal rendelkező országok indokát), lehetővé téve számukra, hogy alkalmazkodjanak a migrációs áramlások változásaihoz, és gyorsan reagáljanak azokra. Emellett egy másik eszközt is kínál a menedékjog iránti, valószínűsíthetően megalapozatlan kérelmek hatékony és gyors feldolgozásához. E rendelkezések korábbi alkalmazásának biztosítása hozzájárulna a tagállamok közötti nagyobb következetességhez is, csökkentve a nemzeti gyakorlatok közötti eltéréseket és a jogviták kockázatát. Végrehajtásuk előmozdítása révén a tagállamok további eszközökkel rendelkeznének a menekültügyi eljárások észszerűsítéséhez.

E javaslat célja ezért, hogy előbbre hozza a menekültügyi eljárásról szóló rendelet azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek lehetővé teszik az olyan harmadik országbeli állampolgárságú kérelmezők által benyújtott kérelmek határon folytatott eljárás vagy gyorsított eljárás keretében történő feldolgozását, amelyek esetében az eljáró hatóságok nemzetközi védelmet megadó határozatainak aránya uniós szinten 20 % vagy annál alacsonyabb. A javaslat célja továbbá, hogy előbbre hozza a menekültügyi eljárásról szóló rendelet azon rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a biztonságos harmadik országok és a biztonságos származási országok kivételekkel együtt történő kijelölését (az 59. cikk (2) bekezdése és a 61. cikk (2) bekezdése) annak érdekében, hogy a tagállamok ezt rugalmasabban tehessék meg nemzeti szinten, amennyiben úgy kívánják.

A javaslat elfogadásához vezető folyamat

Az Európai Bizottság szolgálatainak kérésére az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége módszertant határozott meg a következő országok azonosításának támogatására, amelyek esetében fontolóra lehet venni a biztonságos származási országgá nyilvánítást uniós szinten, beleértve az uniós tagjelölt országokat és egy potenciális tagjelölt országot; azok a származási országok, ahol jelentős a menekültügyi ügyforgalom az EU-ban, és az egész EU-ra kiterjedő elismerési arány 5 %-os vagy annál alacsonyabb; a vízummentességet élvező országok, ahol jelentős a menekültügyi ügyforgalom az EU-ban, és az egész EU-ra kiterjedő elismerési arány 5 %-os vagy annál alacsonyabb; azok az országok, amelyek szerepelnek a biztonságos származási országok meglévő tagállami jegyzékeiben.

E módszertan alapján a Bizottság szolgálatai felkérték az Ügynökséget, hogy készítse el a származásiország-információkat a Bizottság értékelésének alátámasztására.

Az Ügynökség által gyűjtött információk számos forráson alapulnak, többek között a következőkön: az Európai Bizottság jelentései, beleértve az uniós bővítési jelentéseket; az Európai Külügyi Szolgálat jelentései; az uniós ügynökségek (például az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége) jelentései; az ENSZ menekültügyi főbiztosa és más nemzetközi szervezetek (pl. az Európa Tanács, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala) és nem kormányzati szervezetek jelentései; szakpolitikai és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó agytrösztök politikai elemzései; ellenőrzött online médiacikkek; újságcikkek, valamint az érintett országok nemzeti jogszabályai.

Az Európai Bizottság az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének segítségével és az Európai Külügyi Szolgálattal konzultálva arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel arra, hogy Bangladesben, Kolumbiában, Egyiptomban, Indiában, Marokkóban és Tunéziában, valamint a potenciális uniós tagjelölt Koszovóban 1 – amint azt a nagyon alacsony elismerési arányok is mutatják – általában nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet értelmében vett üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye, ezeket a harmadik országokat biztonságos származási országnak lehet nyilvánítani. Mindazonáltal különös figyelmet kell fordítani azokra a kérelmezőkre, akik megalapozottan félhetnek az üldöztetéstől, vagy súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lehetnek kitéve.

A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy azok az országok, amelyek uniós tagjelölt státuszt kaptak, a menekültügyi eljárásról szóló rendelet értelmében biztonságos származási országnak nyilváníthatók, kivéve, ha bizonyos különleges körülmények fennállnak. Mindazonáltal különös figyelmet kell fordítani azokra a kérelmezőkre, akik megalapozottan félhetnek az üldöztetéstől, vagy súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lehetnek kitéve.

Ez a javaslat nem érinti azt a lehetőséget, hogy a menekültügyi eljárásról szóló rendelet követelményeivel összhangban a jövőben más harmadik országokat is biztonságos származási országgá nyilvánítsanak.

Uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánítható harmadik országok

Tagjelölt országok

Azon országok tekintetében, amelyek uniós tagjelölt státuszt kaptak, az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke meghatározza azokat a feltételeket és elveket, amelyeknek az EU tagjává válni kívánó országoknak meg kell felelniük.

Ezeket a kritériumokat („koppenhágai kritériumok”) az Európai Tanács 1993-ban Koppenhágában állapította meg, és az 1995-ös madridi Európai Tanács is megerősítette.

E kritériumok a következők:

·a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása,

·működő piacgazdaság és az a képesség, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel,

·a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, beleértve az uniós jogot alkotó szabályok, normák és szakpolitikák (az uniós vívmányok) eredményes végrehajtására való képességet, továbbá a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodás.

Az Európai Tanács a „tagjelölt ország” státuszt az Európai Bizottság által az ország uniós tagsági kérelmét követően kidolgozott vélemény alapján adja meg.

Különösen ami az uniós tagság politikai kritériumait illeti, megállapítást nyert, hogy az uniós tagjelölt országok előrehaladtak a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásának elérése felé.

Azok az országok, amelyek uniós tagjelölt státuszt kaptak, a menekültügyi eljárásról szóló rendelet értelmében biztonságos származási országnak nyilváníthatók. Figyelembe kell azonban venni azt a tényt, hogy a csatlakozási folyamat során a tagjelölt országban a helyzet olyan mértékben változhat, hogy az ország biztonságos származási országgá nyilvánítása már nem indokolt. Ez állhat elő:

·nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében,

·ha az ország intézkedéseire tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik részének IV. címe szerinti korlátozó intézkedéseket fogadtak el,

·vagy ha az országból érkező kérelmezőkre vonatkozó uniós szintű elismerési arány meghaladja a 20 %-ot, ami a gyorsított eljárás és a határon folytatott menekültügyi eljárás alapjául szolgál, mivel ezen arány felett semmi sem utal arra, hogy a kérelmek megalapozatlanok lennének a menekültügyi eljárásról szóló rendeletben a gyorsított eljárás alkalmazását megalapozó indokok alapján.

Az EU potenciális tagjelöltje

Ami Koszovót illeti, az EUAA-tól származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 16 tagállam nyilvánítja Koszovót biztonságos származási országnak, és a Koszovóból érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 5 % volt. Koszovó potenciális tagjelölt ország.

Koszovó alkotmánya magában foglalja a főbb nemzetközi emberi jogi eszközöket. Koszovó uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be, és előmozdítja az igazságszolgáltatás működésének javítását és az alapvető jogok védelmének megerősítését célzó reformokat; a vonatkozó jogi keret összhangban van az európai normákkal. A jogi keret általánosságban garantálja az alapvető jogok védelmét, és összhangban van az európai normákkal.

Koszovó többpárti parlamentáris képviseleti demokrácia, a hatalomnak a törvényhozói, végrehajtási és igazságszolgáltatási intézmények közötti megosztásával. Az igazságszolgáltatás és az ügyészség függetlenségét és pártatlanságát az alkotmány és a jog garantálja. A bírói kar függetlenségével, elszámoltathatóságával és feddhetetlenségével kapcsolatos fennmaradó kihívások kezelése érdekében módosítani kell a jogszabályokat. Koszovó jogállamisági stratégiával rendelkezik a 2021–2026-os időszakra vonatkozóan.

Nincsenek a koszovói állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye.

Koszovóban nem fordul elő a kvalifikációs rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés. Újságírók elleni támadások és fenyegetések azonban továbbra is előfordultak. Emellett, bár a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos jogi, szakpolitikai és intézményi keret összhangban van az európai normákkal, végrehajtása továbbra is egyenetlen.

Koszovóban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 15. cikkében meghatározott súlyos sérelem tényleges veszélye. A nemzeti jogban nincs halálbüntetés, és a koszovói hatóságok elkötelezettek a kínzás és a rossz bánásmód megelőzése mellett.

Megállapítható, hogy Koszovó lakossága nem szembesül üldöztetéssel vagy a súlyos sérelem tényleges veszélyével, amint azt a fenti elemzés és az alacsony elismerési arány is bizonyítja, és ezért az ország biztonságos származási országnak nyilvánítható uniós szinten.

Egyéb származási országok

Ami Bangladest illeti, az EUAA-tól származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 6 tagállam nyilvánítja Bangladest biztonságos származási országnak, és a Bangladesből érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt.

Az ország ratifikált bizonyos nemzetközi emberi jogi eszközöket, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.

Bangladesben politikai átmenet zajlik, amely egy elnyomó rendszert vált fel, amelyet gyakori emberi jogi visszaélések jellemeznek; a folyamat még nem zárult le. Az ország parlamentáris köztársaság, amelyet alkotmány szabályoz, amely előírja a végrehajtási és igazságszolgáltatási hatalom szétválasztását. Az előző kormányt a 2024. júliusi és augusztus eleji országos tömegtüntetéseket követően elűzték a hatalomból. 2024. augusztus 8-án ideiglenes kormány lépett hivatalba a Nobel-békedíjjal kitüntetett Muhammad Yunus vezetésével. A kormány elsődleges feladata, hogy új választásokat szervezzen meg, amelyekre a tervek szerint 2025 végén vagy 2026 elején kerül sor, valamint hogy megkezdje a demokratikus intézmények helyreállítását célzó kiterjedt reformokra irányuló munkát. Tíz reformbizottságot hoztak létre, többek között a nők jogaival kapcsolatban, amelyek feladata, hogy javaslatokat terjesszenek elő az alkotmány, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, a választási bizottság, a közigazgatás reformjára és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan.

Banglades régóta erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy befogadja a Mianmarból érkező, közel egymillió rohindzsa menekültet, a továbbra is fennálló kihívások – többek között a lakosságot általában sújtó gazdasági nehézségek – ellenére. Banglades a folyamatban lévő reformok révén jelentős lépéseket tesz a nagyobb politikai stabilitás és a demokratikus kormányzás felé. A véleménynyilvánítás szabadságának és a sajtószabadságnak a megerősítésére irányuló erőfeszítések jól haladnak, amit a kiberbiztonsági jogszabály hatályon kívül helyezése is kihangsúlyoz. Bár továbbra is vannak kihívások, egyértelmű elkötelezettség mutatkozik a nyitottabb civil társadalom előmozdítása mellett.

Az EU Banglades legnagyobb exportpiaca, a „fegyver kivételével mindent” (EBA) kereskedelmi kedvezményeknek és Banglades rendkívül versenyképes ruházati iparának köszönhetően, amely az elmúlt években kulcsfontosságú szerepet játszott a gazdaság növekedésében, és hozzájárult a szegénység csökkentéséhez, ami valódi fejlődést eredményezett a lakosság számára az oktatás és az egészségügy terén. Az EU aktív párbeszédet folytat Bangladessel az emberi jogokról, a munkavállalói jogokról és az éghajlattal kapcsolatos kérdésekről. Az EU készen áll arra, hogy támogassa és kísérje a demokratikus, békés és inkluzív átmenet folyamatát. 2023-ban megkezdődtek a partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalások.

Ami az igazságszolgáltatáshoz való jogot illeti, az ideiglenes kormány által létrehozott bizottságok feladata az volt, hogy összeállítsák az igazságszolgáltatás reformjára vonatkozó elképzeléseket, beleértve a bírósági illetékek és az ügyhátralék csökkentését is. Ezek a pozitív fejlemények mindeddig nem hoztak nagy hatású eredményeket, mivel a jelentések szerint a bíróságok kapacitásproblémákkal küzdenek a jelentős ügyhátralék, az ügyek elbírálásának késedelme és a digitális infrastruktúra hiánya miatt; a korrupció ugyancsak jelentős akadályt jelent az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előtt.

Nincsenek arra utaló jelek, hogy a bangladesi állampolgárokat kiutasítanák, kitoloncolnák vagy kiadnák olyan harmadik országokba, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Banglades bizonyította, hogy elkötelezett az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett, azáltal, hogy biztosítja: polgárait nem utasítják ki, nem toloncolják ki vagy nem adják ki olyan országoknak, ahol halálbüntetéssel, kínzással, üldöztetéssel vagy embertelen vagy megalázó bánásmóddal szembesülhetnek.

A rohindzsa menekültek helyzetével kapcsolatos kihívások továbbra is fennállnak, beleértve a rohindzsa menekülteknek a mianmari Rakhine államba való visszaküldésével kapcsolatos incidenseket, és csak a mianmari helyzet javulása teremthetné meg azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tennék a rohindzsák számára a biztonságos, tartós, önkéntes és méltósággal való visszatérést. A nemzetközi partnerekkel együttműködésben azonban jelenleg is folynak erőfeszítések e kérdések megoldására.

Az országban általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés. A bangladesi alkotmány garantálja a vallásszabadságot, és tiltja a valláson, fajon, kaszton vagy születési helyen alapuló megkülönböztetést. A kormány tovább dolgozik a befogadó társadalom előmozdításán, és az őslakos és vallási kisebbségeket érintő incidensek továbbra is szórványosak. Az ahmadijja muszlimok és a keresztény kisebbségek, a hinduk és más kisebbségek időnként feszültségeket tapasztaltak, de folyamatban vannak a jogi védelem megerősítésére és a tolerancia előmozdítására irányuló erőfeszítések.

Banglades előrelépést tett a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés elleni küzdelem terén. A sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos tudatosság fokozatosan növekszik, bár az LMBTIQ-személyek továbbra is hátrányos megkülönböztetésnek és zaklatásnak vannak kitéve. Egyre több vita folyik az emberi jogok védelméről, és a civil társadalmi szervezetek aktívan kiállnak az inkluzívabb politikák mellett, bár az azonos neműek közötti kapcsolat továbbra is büntetendő.

Banglades ratifikálta a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt. Elfogadott továbbá egy a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésére irányuló nemzeti cselekvési tervet (2018–2030), és Banglades másodlagos joga számos, a nők elleni erőszak konkrét formáival foglalkozó jogszabályt tartalmaz. A nemi alapú erőszak továbbra is elterjedt probléma az országban; a munkahelyeken és az iskolákban is előfordul szexuális zaklatás.

A rohindzsa menekültek humanitárius támogatást, többek között menedéket és a táborokon belüli alapvető szolgáltatásokat kapnak. Kihívások azonban továbbra is fennállnak, mivel Banglades nem részes fele a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezménynek, a rohindzsa menekültek mozgása korlátozott, továbbá korlátozottan férnek hozzá a formális oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz. A hatóságok együttműködnek a nemzetközi partnerekkel a védelmi intézkedések és az életkörülmények javítása. valamint a táborokban felmerülő biztonsági aggályok kezelése érdekében. A humanitárius szervezetekkel való együttműködés célja továbbá az önállóság és a hosszú távú stabilitás lehetőségeinek javítása.

Általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Bár Banglades továbbra is alkalmaz halálbüntetést, és nem írta alá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvét, a kiszabott halálbüntetéseket ritkán hajtják végre. Emellett Banglades tartózkodott az Emberi Jogi Tanácsban a halálbüntetésről tartott legutóbbi szavazáson, tükrözve az emberi jogokról folytatott globális megbeszéléseken való részvételét.

Banglades ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt. Jelentések szerint az előző kormány alatt a bűnüldöző hatóságok és a hadsereg megkínozta és bántalmazta a fogvatartottakat. Banglades továbbra is békés ország. Bangladesben nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Bár a Chittagong Hill Tracts régióban továbbra is alacsony intenzitású felkelés tapasztalható, ez továbbra is lokalizált, és nem jelent szélesebb körű biztonsági kockázatot. A kormány folytatja a párbeszédet és kezdeményezéseket dolgoz ki a régió stabilitásának előmozdítása érdekében.

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy a bangladesi lakosságot általában véve nem fenyegeti üldöztetés vagy a súlyos sérelem tényleges veszélye, amit az alacsony uniós szintű elismerési arány is bizonyít. Banglades ezért biztonságos származási országgá nyilvánítható. Ez nem érinti azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel az ország bizonyos csoportjainak szembe kell nézniük, és amelyek különös figyelmet érdemelhetnek.

Ami Kolumbiát illeti, az EUAA-tól származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg egyetlen tagállam sem nyilvánítja Kolumbiát biztonságos származási országnak, és a Kolumbiából érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 5 % volt.

Az ország ratifikált a legfőbb nemzetközi emberi jogi eszközöket, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.

Kolumbia demokratikus képviseleti politikai rendszerrel rendelkező és a hatalmat a végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi ágak között megosztó szövetségi köztársaság. Az 1991-es alkotmány és az alkotmánybíróság ezt követő ítélkezési gyakorlata erős emberi jogi garanciákat biztosít. Az alkotmánybíróság több alkalommal is alkotmányellenesnek nyilvánította az emberi és környezeti jogokkal kapcsolatos helyzetet, beleértve az emberijog-védőkről szóló, 2023. decemberi külön határozatot is.

Kolumbia számos szakpolitikával, mechanizmussal és törvénnyel is rendelkezik a célszemélyek – például az emberijog-védők, a korábbi harcosok és más veszélyeztetett személyek – profiljaival szembeni visszaélések megelőzésére, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítására.

Nincsenek a kolumbiai állampolgárok olyan harmadik országokba való, széles körben végzett kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye.

Kolumbia globális vezető szerepet tölt be a venezuelaiak millióinak a határain túli, példa nélküli migrációjára adott válaszban, és új mércét állított fel a kényszerű lakóhelyelhagyásra kényszerített személyek tömeges beáramlásának integrációja tekintetében.

Az országban általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés. Az LMBTIQ-személyek jogi védelemben részesülnek, de gyakran célpontjai a társadalmi megkülönböztetésnek. Az 1997-es védelmi program létrehozásával Kolumbia úttörőnek számít az emberijog-védők védelme terén. Az emberijog-védők, a szociális vezetők és a környezetvédők gyilkosságok, fenyegetések és megbélyegzés áldozatai voltak. Az újságírók megfélemlítéssel, erőszakkal és megtorlással szembesültek munkájuk során. A támadások főként Antioquia, Arauca és Cauca megyékre összpontosultak. E kihívásokkal szembesülve a kormány összehangolt erőfeszítéseket tett az erőszak kezelése érdekében.

Általánosságban Kolumbiában nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. A kolumbiai alkotmány tiltja a halálbüntetést. A kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést tiltó jogi keret összhangban van a nemzetközi normákkal.

Ami a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő, megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés meglétét illeti, továbbra is működnek fegyveres csoportok, amelyek kiterjesztik jelenlétüket az egész országban. Az erőszak által leginkább sújtott területek általában a korábban a FARC ellenőrzése alatt álló területek, illetve azok a területek, ahol versengés folyik az olyan erőforrásokért, mint a kokaültetvények és az illegális bányászat. Az ENSZ kolumbiai ellenőrző missziója rámutat, hogy a fegyveres konfliktusok a hagyományosan erőszak által sújtott területekre koncentrálódnak, mint például Antioquia, Arauca, Bolívar déli része, Caquetá, Cauca, Chocó, Guaviare, Meta, Nariño, Norte de Santander, Putumayo és Valle del Cauca vidéki területei.

Mivel úgy tűnik, hogy az üldöztetés és a súlyos sérelem tényleges veszélye Kolumbia régióinak meghatározott vidéki térségeiben koncentrálódik, a kvalifikációs rendelet 8. cikke szerinti kötelezettségükkel összhangban a tagállamok illetékes hatóságainak különös figyelmet kell fordítaniuk annak értékelésére, hogy a Kolumbiából származó kérelmezők nem szorulnak-e nemzetközi védelemre amiatt, hogy Kolumbia bizonyos részére biztonságosan és jogszerűen elutazhatnak, oda bebocsátást nyerhetnek, és észszerűen elvárható, hogy ott letelepedjenek, és hogy vajon az ország említett részén a kérelmezők esetében nem áll-e fenn az üldöztetéstől való megalapozott félelem, vagy nem áll-e fenn a súlyos sérelem tényleges veszélye; illetve hogy hozzáférhetnek-e az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni hatékony és nem ideiglenes védelemhez.

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy a kolumbiai lakosságot általában véve nem fenyegeti üldöztetés vagy a súlyos sérelem tényleges veszélye, amit az alacsony uniós szintű elismerési arány is bizonyít. Kolumbia ezért biztonságos származási országgá nyilvánítható. Ez nem érinti azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel az ország bizonyos csoportjainak szembe kell nézniük, és amelyek különös figyelmet érdemelhetnek.

Ami Egyiptomot illeti, az EUAA-tól származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 6 tagállam nyilvánítja Egyiptomot biztonságos származási országnak, és az Egyiptomból érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt.

Az ország ratifikálta a legfőbb nemzetközi emberi jogi eszközt, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, de még nem csatlakozott a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményhez. Az ország több millió menekültnek és menedékkérőnek ad otthont, amit tovább súlyosbított a szudáni konfliktus rosszabbodása. Egyiptom a közelmúltban új menekültügyi törvényt fogadott el, és együttműködik az UNHCR-rel a végrehajtás felé való átmenet érdekében.

Egyiptom alkotmánya az országot demokratikus köztársaságként határozza meg, ahol az elnök egyszerre tölti be az államfői és a végrehajtó hatalom vezetőjének szerepét. 2021-ben Egyiptom (a Sínai-félszigeten található területek kivételével) megszüntette a szükségállapotot.

Az igazságszolgáltatáshoz való jogot illetően az egyiptomi alkotmány rendelkezik a bírói hatalom függetlenségéről, sérthetetlenségéről és pártatlanságáról. A szükségállapot 2021-es feloldása óta a rendes igazságszolgáltatási mechanizmusok működnek. A hatóságok azonban továbbra is szükséghelyzeti és katonai bíróságokat alkalmaznak az egyének büntetőeljárás alá vonására a terrorizmus elleni jogszabályok és más jogszabályok átfogó rendelkezései alapján.

Nincsenek az egyiptomi állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye.

Az országban általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés. Az alkotmány elismeri a kereszténységet, az iszlámot és a judaizmust, és megerősíti, hogy a polgárok a törvény előtt, valamint a jogok, a szabadságok és az általános kötelezettségek tekintetében egyenlők, vallási és nemi alapú megkülönböztetés nélkül. A hátrányos megkülönböztetés és a gyűlöletre uszítás törvény által büntetendő bűncselekmények. Egyes vallási szervezetek azonban a gyakorlatban hátrányos megkülönböztetéssel szembesülhetnek. Az emberijog-védők, a politikai aktivisták és ellenzékiek önkényes letartóztatással és kínzással nézhetnek szembe, és olyan intézkedésekkel sújthatják őket, mint az utazási korlátozások vagy a vagyoni eszközök befagyasztása. Egyiptomban az azonos nemű felnőttek kölcsönös beleegyezésen alapuló kapcsolata nem minősül kifejezetten bűncselekménynek, bár az LMBTIQ-személyek helyzete továbbra is kihívást jelent.

Egyiptomban az emberi jogokkal kapcsolatos kihívások továbbra is jelentősek, különösen az alapvető szabadságok védelme, a kormányzás és a jogállamiság tekintetében. Ugyanakkor az utóbbi években az egyiptomi politikai vezetés lépéseket tett arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen az emberi jogok tiszteletben tartására. Eltörölték a szükségállapotot (a Sínai-félszigeten lévő területek kivételével), megalkották az emberi jogokra vonatkozó első nemzeti stratégiát, újraindították az elnöki amnesztiabizottságot, melynek nyomán politikai foglyokat engedtek szabadon, és nemzeti párbeszédet indítottak. Egyiptom emellett elmélyítette az emberi jogok terén az EU-val fennálló kapcsolatát, többek között az EU emberi jogi különleges képviselőjével folytatott eszmecserék révén. Egyiptom nemzetközi fórumokon vesz részt, és együttműködik az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával egy EU által finanszírozott projekt keretében, amelynek célja egy EU-ENSZ partnerség létrehozása; a szinergiák ilyen módon történő összekapcsolása az emberi jogi kultúra megerősítését szolgálja Egyiptomban.

Általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Egyiptom ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt. Egyiptom azonban a büntető törvénykönyv és a katonai törvények értelmében továbbra is fenntartja a halálbüntetést, amelyet bizonyos esetekben a gyakorlatban is alkalmaznak. Egyiptomban nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés.

E kihívások kezelése érdekében Egyiptom az emberi jogokról szóló nemzeti stratégiájában kijelentette, hogy meg kívánja reformálni az előzetes letartóztatásról szóló törvényt, javítani kívánja a fogva tartás körülményeit, korlátozni kívánja a halállal büntetendő bűncselekmények körét, és valamennyi kormányzati intézményben erősíteni kívánja az emberi jogok kultúráját. Hatékony végrehajtásra van szükség, mivel eddig az intézményi reformok terén történt előrelépés.

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy az egyiptomi lakosságot általában véve nem fenyegeti üldöztetés vagy a súlyos sérelem tényleges veszélye, amit az alacsony uniós szintű elismerési arány is bizonyít. Egyiptom ezért biztonságos származási országgá nyilvánítható. Ez nem érinti azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel az ország bizonyos csoportjainak szembe kell nézniük, és amelyek különös figyelmet érdemelhetnek.

Ami Indiát illeti, az EUAA-tól származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 9 tagállam nyilvánítja Indiát biztonságos származási országnak, és az Indiából érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 2 % volt.

Az ország ratifikált a legfőbb nemzetközi emberi jogi eszközöket, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.

India alkotmányos köztársaság és parlamentáris demokrácia. Ami az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést illeti, az indiai igazságszolgáltatás általában véve működőképes és független a törvényhozó és végrehajtó ágtól. Ezenkívül az emberi jogok megsértését az emberi jogok védelméről szóló törvény értelmében egy független szerv, a Nemzeti Emberi Jogi Bizottság is kivizsgálhatja és orvosolhatja, amely az indiai parlamentnek tartozik elszámolással.

Nincsenek az indiai állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye.

Az országban általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés. A beszámolók szerint a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó újságírók, emberijog-védők és aktivisták fizikai és online zaklatásnak és támadásoknak vannak kitéve.

A vallás- és lelkiismereti szabadság szilárd alkotmányos jog. A megkülönböztetéssel és a vallási alapú erőszakkal szembesülő muzulmán és keresztény közösségek előtt továbbra is kihívások állnak. A vallási kisebbségi csoportokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés kezelését célzó bírósági és közigazgatási jogorvoslatokkal kapcsolatban is vannak kihívások.

India nemzeti jogában hivatalosan elismeri a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget. A szexuális erőszak továbbra is komoly problémát jelent. A civil társadalmi szervezetek hozzájárulnak ahhoz, hogy felhívják a figyelmet a nők helyzetére az országban, és az igazságügyi hatóságok számos mérföldkőnek számító határozatot hoztak a nők jogainak érvényesítése érdekében.

Az indiai alkotmány biztosítja az esélyegyenlőséget, és az indiai kormány intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy helyeket tartson fenn a lajstromba vett kasztok és törzsek tagjai számára a közszférában és az egyetemeken, ami a beszámolók szerint javította a társadalmi mobilitást. A lajstromba vett kasztok és törzsek védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtása továbbra is elégtelen.

Általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Meg kell jegyezni, hogy India a büntetőjogában fenntartja a halálbüntetést, és nem írta alá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, amelynek célja a halálbüntetés eltörlése. Mindazonáltal csökkent a kiszabott halálos ítéletek száma, és a jelentések szerint 2020 óta nem alkalmaztak halálbüntetést a gyakorlatban.

India ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt, bár a bűnüldöző hatóságok által elkövetett kínzásokról számoltak be. Indiában nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés.

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy az indiai lakosságot általában véve nem fenyegeti üldöztetés vagy a súlyos sérelem tényleges veszélye, amit az alacsony uniós szintű elismerési arány is bizonyít. India ezért biztonságos származási országgá nyilvánítható. Ez nem érinti azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel az ország bizonyos csoportjainak szembe kell nézniük, és amelyek különös figyelmet érdemelhetnek.

Ami Marokkót illeti, az EUAA-tól származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 11 tagállam nyilvánítja Marokkót biztonságos származási országnak, és a Marokkóból érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt.

Az ország ratifikált a legfőbb nemzetközi emberi jogi eszközöket, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.

A 2011-es alkotmány olyan monarchiát hozott létre, amelyben a király a legmagasabb szintű hatóság. Az alkotmány bevezette továbbá a hatalmi ágak szétválasztásának, egyensúlyának és együttműködésének elvét, és megerősítette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelynek biztosítéka a király, valamint a bírák visszavonhatatlanságának elvét.

2012 óta Marokkó példa nélküli reformot kezdeményezett, amelynek célja a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, beleértve a büntető törvénykönyv reformját is. A hatóságok intézkedéseket hoztak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása érdekében, és tovább javul a munka az átláthatósággal, a korrupcióval és a visszaélésszerű gyakorlatokkal kapcsolatos területeken.

Nincsenek a marokkói állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye.

Az országban általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés. A kapcsolati erőszak elleni küzdelemre és a nők jogainak előmozdítására irányuló munka folyamatban van, többek között a családjog folyamatban lévő reformja révén. Marokkó aktív szerepet játszik a többoldalú fórumokon, és számos ambiciózus kezdeményezést indít. Előfordultak esetek, amikor a civil társadalmi szervezetek bizonyos korlátozások alá estek, és a jelentések szerint kritikus újságírókat ítéltek el bűncselekményekért, akiket később a király kegyelemben részesített. Bár az azonos nemű felnőttek kölcsönös beleegyezésen alapuló kapcsolatát általában eltűrik a magánszférában, az a büntető törvénykönyv értelmében továbbra is bűncselekménynek minősül. Az LMBTIQ-személyek helyzete továbbra is kihívást jelent.

Általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Marokkó 1993 óta moratóriumot tart fenn a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan, bár büntetőjogában fenntartja a halálbüntetést, és nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvét. Marokkó 2024 decemberében a halálbüntetésre vonatkozó globális moratóriumról szóló határozat mellett szavazott az Egyesült Nemzetek Közgyűlésében.

A kínzás elleni nemzeti megelőzési mechanizmus működőképessé tétele fontos lépés a fogvatartottak jogainak javítása felé, ahol továbbra is tapasztalhatók problémák.

Marokkóban nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés.

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy a marokkói lakosságot általában véve nem fenyegeti üldöztetés vagy a súlyos sérelem tényleges veszélye, amit az alacsony uniós szintű elismerési arány is bizonyít. Marokkó ezért biztonságos származási országgá nyilvánítható. Ez nem érinti azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel az ország bizonyos csoportjainak szembe kell nézniük, és amelyek különös figyelmet érdemelhetnek.

Ami Tunéziát illeti, az EUAA-tól származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 10 tagállam nyilvánítja Tunéziát biztonságos származási országnak, és a Tunéziából érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt.

Az ország ratifikált a legfőbb nemzetközi emberi jogi eszközöket, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát.

A 2022. évi alkotmány elnöki rendszert hozott létre, amelynek elnökét ötévente nyilvános országos szavazással választják meg. Az elnök és a népképviselők közgyűlése a jogalkotási kezdeményezés előjogával rendelkezik, bár az elnök javaslatai elsőbbséget élveznek a népképviselők közgyűlésének tagjai által benyújtott jogalkotási javaslatokkal szemben.

Ami az igazságszolgáltatáshoz való jogot illeti, az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az igazságszolgáltatás olyan bírák által ellátott független feladat, akik felett a törvényen kívül senki nem gyakorol felügyeletet, és felhatalmazza az igazságszolgáltatási szerveket a jogok és szabadságok védelmére, elismerve az igazságszolgáltatás független szerepét a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom által elkövetett jogsértésekkel szembeni védelemben. A jelentések szerint az igazságszolgáltatási rendszer előtt kihívások állnak, többek között az erőforrások korlátozottsága miatt.

Nincsenek a tunéziai állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye.

Az országban általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés. Politikai szereplők és aktivisták, valamint ügyvédek és bírák ellen korlátozó intézkedéseket hoztak, beleértve az őrizetbe vételt, letartóztatást és büntetőeljárást, gyakran terrorellenes és korrupcióellenes törvények alapján. Újságírók ellen büntetőeljárást indítottak és őrizetbe vették őket olyan vádak alapján, mint a hatóságok megsértése vagy álhírek terjesztése. Általánosságban elmondható, hogy az erőszakos fellépés nem éri el azt a mértéket, amely a nagymértékű, szisztematikus elnyomás képét festené. A migránsok védelme terén azonban a migránsoknak és menekülteknek szállást nyújtó szervezetek tagjai ellen rendőrségi vizsgálatok folytak és előzetes letartóztatások is történtek. Tunézia büntetőjoga továbbra is tiltja az azonos nemű felnőttek kölcsönös beleegyezésen alapuló kapcsolatát, amelyet három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. A törvényt az elmúlt években időnként alkalmazták. Az LMBTIQ-személyek helyzete továbbra is kihívást jelent. Ugyanakkor egyes LMBTIQ-specifikus emberi jogi csoportokat hivatalosan elismernek és jogszerűen bejegyeznek.

Általánosságban nem áll fenn a kvalifikációs rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Tunézia 1991 óta moratóriumot tart fenn a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan, bár büntetőjogában fenntartja a halálbüntetést, és nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvét, és a nemzeti bíróságok a jelentések szerint egyeseket halálbüntetésre ítéltek.

Tunézia ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt. Ennek teljes körű végrehajtása folyamatban van.

Tunéziában nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés.

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy a tunéziai lakosságot általában véve nem fenyegeti üldöztetés vagy a súlyos sérelem tényleges veszélye, amit az alacsony uniós szintű elismerési arány is bizonyít. Tunézia ezért biztonságos származási országgá nyilvánítható. Ez nem érinti azokat a sajátos kihívásokat, amelyekkel az ország bizonyos csoportjainak szembe kell nézniük, és amelyek különös figyelmet érdemelhetnek.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat támogatja a migrációs és menekültügyi paktum általános célkitűzéseit, különösen azt a célkitűzést, hogy hatékonyabbá tegyék a menedékjog iránti kérelmek feldolgozását az EU-ban, és megoldásokat találjanak a harmadik országokkal való együttműködésre és a terhek megosztására.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Változó geometria

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A menekültügyi eljárásról szóló rendelet értelmében a Bizottság az EUAA segítségével köteles felülvizsgálni az uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánított harmadik országokban fennálló helyzetet. Amennyiben az ilyen harmadik országban a helyzet jelentősen romlik, továbbá megalapozott értékelést követően a Bizottság köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén hat hónapra felfüggeszteni az említett harmadik országnak az uniós szintű biztonságos származási országgá történt nyilvánítását. A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet értelmében amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el valamely harmadik ország uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánításának felfüggesztéséről, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásától számított három hónapon belül rendes jogalkotási eljárás keretében javaslatot terjeszt elő e rendeletnek az említett harmadik ország uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánításának megszüntetése tekintetében történő módosítására.

Amennyiben a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásától számított három hónapon belül nem terjeszti elő a javaslatot, a harmadik ország uniós biztonságos származási országgá nyilvánításának felfüggesztéséről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatályát veszti. Amennyiben a Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásától számított három hónapon belül előterjeszti az említett javaslatot, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megalapozott értékelés alapján hat hónappal meghosszabbítsa az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét, amelyet még egy alkalommal ismételten meg lehet hosszabbítani.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2025/0101 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2024/1348 rendeletnek a biztonságos származási országok uniós szintű jegyzékének létrehozása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 2 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 3 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az (EU) 2024/1348 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 értelmében különös szabályok alkalmazhatók abban az esetben, ha a kérelmező biztonságos származási országból érkezik. Nevezetesen, a kérelem vizsgálatát fel kell gyorsítani, és – ha a kérelmező számára még nem engedélyezték a tagállamok területére való belépést – a tagállam a határon folytatott eljárás keretében is megvizsgálhatja a kérelmet.

(2)Harmadik országok biztonságos származási országgá történő nyilvánítása révén meg kell erősíteni a biztonságos származási ország elvének alkalmazását, amely alapvető eszköz a valószínűsíthetően megalapozatlan kérelmek gyors megvizsgálásának támogatásához. Foglalkozni kell a biztonságos származási országok tagállami jegyzékei között meglévő egyes eltérésekkel is. Ennek érdekében létre kell hozni a biztonságos származási országok uniós szintű jegyzékét. Noha a tagállamok megőrizik a jogot arra, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak vagy vezessenek be, amelyek lehetővé teszik az uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítottaktól eltérő harmadik országok biztonságos származási országgá nyilvánítását nemzeti szinten, az ilyen közös minősítés vagy jegyzék várhatóan biztosítja, hogy a fogalmakat valamennyi tagállam egységesen alkalmazza azokra a kérelmezőkre, akik biztonságosnak nyilvánított országokból származnak.

(3)Az a tény, hogy egy harmadik ország uniós vagy nemzeti szinten biztonságos származási országnak minősül, nem jelent teljes garanciát az adott ország állampolgárainak biztonságára nézve, ezért nem zárja ki annak szükségességét, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmek tekintetében egyedi vizsgálatokat folytassanak. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos származási ország elvét, ha a kérelmező – egyéni értékelés keretében – nem tud olyan elemekkel szolgálni, amelyek indokolnák, hogy miért nem alkalmazandó rá a biztonságos származási ország elve, és feltéve, hogy a kérelmező a szóban forgó ország állampolgára vagy hontalan személy, és korábban abban az országban rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel. Az elvnek az egyedi értékelés keretében történő alkalmazása nem érinti azt a tényt, hogy a kérelmezők bizonyos kategóriái sajátos helyzetbe kerülhetnek a kijelölt harmadik országokban, és ezért megalapozottan félhetnek az üldöztetéstől, vagy súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lehetnek kitéve.

(4)Azon országok tekintetében, amelyek uniós tagjelölt státuszt kaptak, az Európai Unióról szóló szerződés meghatározza azokat a feltételeket és elveket, amelyeknek a tagállammá válni kívánó országoknak meg kell felelniük. Ezeket a kritériumokat az Európai Tanács 1993-ban Koppenhágában állapította meg, és az 1995-ös madridi Európai Tanács is megerősítette. Ezek a következők: a demokráciát, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása; működő piacgazdaság és az a képesség, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel; valamint aa tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, beleértve az uniós jogot alkotó szabályok, normák és szakpolitikák eredményes végrehajtására való képességet, továbbá a politikai, gazdasági és monetáris unió céljaihoz való igazodás. Az Európai Tanács a „tagjelölt ország” státuszt az Európai Bizottság által az ország uniós tagság iránti kérelmét követően kidolgozott vélemény alapján adja meg.

(5)Az egyéb harmadik országokban fennálló helyzet értékelése számos releváns és rendelkezésre álló információforráson alapul, beleértve a tagállamoktól, az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségétől (a továbbiakban: Menekültügyi Ügynökség), az Európai Külügyi Szolgálattól, az ENSZ menekültügyi főbiztosától és más érintett nemzetközi szervezetektől származó információkat. Az értékelés az (EU) 2024/1348 rendelettel összhangban, amennyiben elérhető, figyelembe veszi a származási országra vonatkozó információknak az (EU) 2021/2303 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5 11. cikkében említett közös elemzését is.

(6)Az Európai Tanács a tagjelölt országoknak ezt a státuszt az Európai Bizottság ajánlását követően egyhangú döntéssel adta meg. Különösen ami az uniós tagság politikai kritériumait illeti, megállapítást nyert, hogy az uniós tagjelölt országok előrehaladtak a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitásának elérése felé. Ezért megállapítható, hogy az uniós tagjelölti státusszal rendelkező harmadik országokat biztonságos származási országnak kell minősíteni, kivéve, ha az alábbi körülmények fennállnak: nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy testi épségének súlyos és egyedi fenyegetettsége áll fenn az országban; az ország intézkedéseire tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik részének IV. címe szerinti korlátozó intézkedéseket fogadtak el; vagy az országból érkező kérelmezőkre vonatkozó uniós szintű elismerési arány meghaladja a 20 %-ot.

(7)Ami Koszovót 6 illeti, a Menekültügyi Ügynökségtől származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 16 tagállam nyilvánítja Koszovót biztonságos származási országnak, és a Koszovóból érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 5 % volt. Koszovó potenciális európai uniós tagjelölt ország. Alkotmánya magában foglalja a főbb nemzetközi emberi jogi eszközöket. Koszovó többpárti parlamentáris képviseleti demokrácia, a hatalomnak a törvényhozói, végrehajtási és igazságszolgáltatási intézmények közötti megosztásával, és vonatkozó jogi kerete összhangban van az európai normákkal. A jogi keret általánosságban garantálja az alapvető jogok védelmét, és összhangban van az európai normákkal. Nincsenek a koszovói állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Koszovóban nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet 7 15. cikke szerinti súlyos sérelem veszélye. A nemzeti jogban nincs halálbüntetés, és a koszovói hatóságok elkötelezettek a kínzás és a rossz bánásmód megelőzése mellett. Koszóvóban nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Koszovóban nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés.

(8)Ami Bangladest illeti, a Menekültügyi Ügynökségtől származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 6 tagállam nyilvánítja Bangladest biztonságos származási országnak, és a Bangladesből érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt. Az ország ratifikált bizonyos nemzetközi emberi jogi eszközöket. Banglades parlamentáris köztársaság, amelyet alkotmány szabályoz, amely előírja a végrehajtási és igazságszolgáltatási hatalmi ág szétválasztását. Nincsenek arra utaló jelek, hogy a bangladesi állampolgárokat kiutasítanák, kitoloncolnák vagy kiadnák olyan harmadik országokba, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Bangladesben általánosságban nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Bár Banglades továbbra is fenntartja a halálbüntetést, és nem írta alá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvét, a halálbüntetéseket ritkán hajtják végre. Banglades ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt. Bangladesben nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Az országban általánosságban nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés.

(9)Ami Kolumbiát illeti, a Menekültügyi Ügynökségtől származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg egyetlen tagállam sem nyilvánítja Kolumbiát biztonságos származási országnak, és a Kolumbiából érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 5 % volt. Az ország ratifikált a főbb nemzetközi emberi jogi eszközöket. Az 1991-es alkotmány és az alkotmánybíróság ezt követő ítélkezési gyakorlata erős emberi jogi garanciákat biztosít. Kolumbia demokratikus képviseleti politikai rendszerrel rendelkező és a hatalmat a végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi ágak között megosztó szövetségi köztársaság. Nincsenek a kolumbiai állampolgárok olyan harmadik országokba való, széles körben végzett kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Kolumbiában általában nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikke értelmében vett súlyos sérelem veszélye, kivéve azokat a meghatározott vidéki területeket, ahol az állam nincs jelen. A kolumbiai alkotmány tiltja a halálbüntetést. A kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést tiltó jogi keret összhangban van a nemzetközi normákkal. Kolumbiában nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Az országban általánosságban nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés.

(10)Ami Egyiptomot illeti, a Menekültügyi Ügynökségtől származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 6 tagállam nyilvánítja Egyiptomot biztonságos származási országnak, és az Egyiptomból érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt. Az ország ratifikált a főbb nemzetközi emberi jogi eszközöket. Egyiptom köztársaság, ahol az elnök egyszerre tölti be az államfői és a végrehajtó hatalom vezetőjének szerepét. Nincsenek az egyiptomi állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Egyiptomban általánosságban nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Bár Egyiptom a büntető törvénykönyv és a katonai törvények értelmében továbbra is fenntartja a halálbüntetést, az ország megerősítette a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt. Egyiptom az emberi jogokról szóló nemzeti stratégiájában kijelentette, hogy meg kívánja reformálni az előzetes letartóztatásról szóló törvényt, javítani kívánja a fogva tartás körülményeit, korlátozni kívánja a halállal büntetendő bűncselekmények körét, és valamennyi kormányzati intézményben erősíteni kívánja az emberi jogok kultúráját. Hatékony végrehajtásra van szükség, mivel eddig az intézményi reformok terén történt előrelépés. Egyiptomban nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Az országban általánosságban nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés.

(11)Ami Indiát illeti, a Menekültügyi Ügynökségtől származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 9 tagállam nyilvánítja Indiát biztonságos származási országnak, és az Indiából érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 2 % volt. Az ország ratifikált a főbb nemzetközi emberi jogi eszközöket. India alkotmányos köztársaság és parlamentáris demokrácia. Nincsenek az indiai állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Indiában általánosságban nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Bár India büntetőjogában továbbra is fenntartja a halálbüntetést, és nem írta alá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvét, azonban 2020 óta nem alkalmazzák a halálbüntetést a gyakorlatban. India ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt. Indiában nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Az országban általánosságban nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés.

(12)Ami Marokkót illeti, a Menekültügyi Ügynökségtől származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 11 tagállam nyilvánítja Marokkót biztonságos származási országnak, és a Marokkóból érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt. Az ország ratifikált a főbb nemzetközi emberi jogi eszközöket. Marokkó parlamenti monarchia. Nincsenek a marokkói állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Marokkóban általánosságban nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Marokkó 1993 óta moratóriumot tart fenn a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan, bár büntetőjogában fenntartja a halálbüntetést, és nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvét. Marokkó ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt. Marokkóban nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Az országban általánosságban nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés.

(13)Ami Tunéziát illeti, a Menekültügyi Ügynökségtől származó információk szerint nemzeti szinten jelenleg 10 tagállam nyilvánítja Tunéziát biztonságos származási országnak, és a Tunéziából érkező kérelmezők uniós szintű elismerési aránya 2024-ben 4 % volt. Az ország ratifikált a főbb nemzetközi emberi jogi eszközöket. A 2022. évi alkotmány elnöki rendszert hozott létre. Nincsenek a tunéziai állampolgárok olyan harmadik országokba való kiutasítására, kitoloncolására vagy kiadatására utaló jelek, amelyekben fennáll a halálbüntetés, a kínzás, az üldöztetés, illetve az embertelen vagy megalázó bánásmód veszélye. Tunéziában általánosságban nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet 15. cikke szerinti súlyos sérelem tényleges veszélye. Tunézia 1991 óta moratóriumot tart fenn a halálbüntetés alkalmazására vonatkozóan, bár büntetőjogában fenntartja a halálbüntetést, és nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a halálbüntetés eltörléséről szóló második fakultatív jegyzőkönyvét. Tunézia ratifikálta a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni ENSZ-egyezményt. Tunéziában nem zajlik fegyveres konfliktus, ezért nem áll fenn a nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak miatti fenyegetés. Az országban általánosságban nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikke szerinti üldöztetés.

(14)Az (EU) 2024/1348 rendelet lehetővé teszi, hogy harmadik országokat uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsanak az említett rendeletben meghatározott feltételekkel összhangban.

(15)Az (EU) 2024/1348 rendelet értelmében egy harmadik ország csak akkor nyilvánítható biztonságos származási országgá, ha a jogi helyzet, a demokratikus rendszerben való jogalkalmazás és az általános politikai körülmények alapján kimutatható, hogy nem fordul elő az (EU) 2024/1347 rendelet 9. cikkében meghatározott üldöztetés, valamint nem áll fenn az említett rendelet 15. cikkében meghatározott súlyos sérelem tényleges veszélye.

(16)Mindazonáltal, tekintettel arra, hogy Bangladesben, Kolumbiában, Egyiptomban, Indiában, Marokkóban és Tunéziában, valamint Koszovóban mint potenciális uniós tagjelölt országban általában nem áll fenn az (EU) 2024/1347 rendelet értelmében vett üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye, amint azt a nagyon alacsony elismerési arányok is mutatják, uniós szinten biztonságos származási országnak kell nyilvánítani őket.

(17)Ezen országok uniós szintű biztonságos származási országgá nyilvánítása nem érinti az (EU) 2024/1348 rendeletben meghatározott szabályt, amely szerint a tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos származási ország elvét, ha a kérelmezők egyéni értékelés keretében nem tudnak olyan elemekkel szolgálni, amelyek indokolnák, hogy miért nem alkalmazandó rájuk a biztonságos származási ország elve. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani az említett országokban sajátos helyzetben lévő kérelmezőkre, például az LMBTIQ-személyekre, a nemi alapú erőszak áldozataira, az emberijog-védőkre, a vallási kisebbségekre és az újságírókra.

(18)Tekintettel arra, hogy a migrációs helyzet gyorsan változhat, valamint a nemzetközi védelemben alacsony eséllyel részesülőknek a vegyes migrációs áramlásokban tapasztalható nagy arányából eredő fokozott nyomásra, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2024/1348 rendelet 41. cikke (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott, a kérelmek elbírálásának felgyorsítására szolgáló indokot az említett rendelet alkalmazásának általános kezdőnapjánál korábbi időponttól alkalmazzák. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak a migrációs áramlások változásaira. Tekintettel arra, hogy az ilyen kérelmezők kérelmei valószínűleg megalapozatlanok, gyorsított vagy határ menti eljárás keretében történő gyors elbírálásuk lehetővé tenné a menekültügyi és migrációs hatóságok számára, hogy az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett hatékonyabban értékeljék a valódi kérelmeket, gyorsabb határozatokat hozzanak, és ezáltal hozzájáruljanak a menekültügyi és visszaküldési politikák jobb és hitelesebb működéséhez.

(19)Ezen túlmenően a harmadik országokban fennálló összetett és tényleges helyzetek figyelembevétele érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egy harmadik ország biztonságos származási országgá vagy biztonságos harmadik országgá nyilvánítását lehetővé tevő jogszabályok alkalmazása vagy bevezetése során ezt az (EU) 2024/1348 rendelet alkalmazásának megkezdése előtt a területük meghatározott részeire vagy személyek egyértelműen azonosítható kategóriáira vonatkozó kivételekkel tegyék meg.

(20)Mivel e rendelet célját, nevezetesen a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozását és az (EU) 2024/1348 rendelet egyes rendelkezései alkalmazásának előbbre hozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az Unió szintjén azok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban Írország […-i levelében] bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a [jogi aktusnak] az elfogadásában és alkalmazásában]

VAGY    

[Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a [jogi aktusnak] az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.]

(22)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(23)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelembe veszi különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket.

(24)Az (EU) 2024/1348 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2024/1348 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 62. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)    az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Azok az országok, amelyek uniós tagjelölt státuszt kaptak, uniós szinten biztonságos származási országnak minősülnek, kivéve, ha az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a)nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy testi épségének súlyos és egyedi fenyegetettsége áll fenn az országban;

b)az ország intézkedéseire tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik részének IV. címe szerinti korlátozó intézkedéseket fogadtak el;

c)az eljáró hatóság által az országból érkező kérelmezőknek – akár az ország állampolgárainak, akár hontalan személyek esetében korábban ott szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyeknek – nemzetközi védelmet biztosító határozatok aránya a rendelkezésre álló legfrissebb éves, uniós szintű átlagos Eurostat-adatok szerint 20 %-nál magasabb.”;

b)    a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A II. mellékletben felsorolt harmadik országokat uniós szinten biztonságos származási országgá kell nyilvánítani;”.

2.A 79. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az 59. cikk (2) bekezdését, a 61. cikk (2) bekezdését és a 61. cikk (5) bekezdésének b) pontját azonban [az (EU) 2024/1348 rendelet módosításáról szóló] (EU) …/… rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni a 2013/32/EU irányelv 36. és 37. cikke szerinti »biztonságos harmadik ország« elvének, valamint a 2013/32/EU irányelv 38. cikke szerinti »biztonságos származási ország« elvének alkalmazása tekintetében.”;

b)a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok a 42. cikk (1) bekezdésének j) pontját és a 42. cikk (3) bekezdésének e) pontját a 2013/32/EU irányelv 31. cikkének (8) bekezdése szerinti gyorsított vizsgálati eljárás vagy a 2013/32/EU irányelv 43. cikkével összhangban a határon vagy a tranzitzónákban lefolytatott eljárás indokaként 2026. június 12. előtt alkalmazhatják.”

3.E rendelet mellékletének szövege II. mellékletként egészíti ki a szöveget.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az EU részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási
sora(i)10

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 8  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az EU részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

–azt követően: rendes ütemű végrehajtás

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 9   

 Közvetlen irányítás a Bizottság által

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

–valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

A javasolt módosításhoz kapcsolódó egyik fő kockázat az, hogy a tagállamok a biztonság vélelmét az uniós szinten biztonságossá nyilvánított származási országokból érkező valamennyi kérelmezőre alkalmaznák. E kockázat csökkentése érdekében számos kijelölt ország tekintetében a szöveg előírja, hogy a menedékjog iránti kérelem egyedi értékelésének részeként különös figyelmet kell fordítani az említett országokban sajátos helyzetben lévő kérelmezőkre (pl. a nemi alapú erőszak áldozataira, az emberijog-védőkre, a vallási kisebbségekre, az LMBTIQ-személyekre és az újságírókra).

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

Kérjük, annyi költségvetési sort illesszen be az alábbi két táblázatba, amennyi szükséges.

·Meglévő költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 17

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

[Figyelembe véve a 7. fejezet általánosságban véve nehéz helyzetét, mind a személyzet, mind az előirányzatok szintje tekintetében, a humánerőforrás-igényeknek a főigazgatósághoz tartozó, már az intézkedés irányításához rendelt és/vagy a főigazgatóságon vagy a Bizottság más főigazgatóságain belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni.]

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

* A következők által elvégzendő feladatok leírása:

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.    Becsült bevételi hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–    kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

(1)    Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2)    HL C […]., […]., […]. o. .

(3)    HL C […]., […]., […]. o. .

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1348 rendelete (2024. május 14.) az Unión belüli nemzetközi védelem iránti közös eljárás létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1348, 2024.5.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1348/oj/hun).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2303 rendelete (2021. december 15.) az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről és a 439/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 468., 2021.12.30., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2303/oj/hun ).

(6)    Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1347 rendelete (2024. május 14.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemben részesülő személyként való elismerésére, a menekültek vagy a kiegészítő védelemre jogosult személyek egységes jogállására, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, a 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról és a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1347, 2024.5.22., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1347/oj/hun ).

(8)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(9)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(10)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(11)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(12)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(13)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(14)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(15)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(16)    Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)”

(17)    Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.

(18)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.4.16.

COM(2025) 186 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2024/1348 rendeletnek a biztonságos származási országok uniós szintű jegyzékének létrehozása tekintetében történő módosításáról

„II. MELLÉKLET

Az uniós szinten biztonságos származási országgá nyilvánított harmadik országok a következők:

Banglades

Kolumbia

Egyiptom

India

Koszovó*

Marokkó

Tunézia

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.