EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.3.19.

COM(2025) 122 final

2025/0122(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai védelmi ipar megerősítését szolgáló európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi szakpolitikai rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Hatásvizsgálat

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

·szigorú és konzervatív pénzgazdálkodási megközelítés,

·a hitelportfólió olyan kialakítása, amely korlátozza a koncentrációs kockázatot, az éves kitettséget és az egyes tagállamokkal szembeni túlzott kitettséget, ugyanakkor elegendő forrást biztosít a leginkább rászoruló tagállamok számára, valamint

·lehetőségek az adósság átütemezésére.

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2025/0122 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

az európai védelmi ipar megerősítését szolgáló európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 122. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és annak az európai és globális biztonságra gyakorolt hatásai egzisztenciális kihívást jelentenek az Európai Unió számára.

(2)E kihívásra válaszul az Európai Tanács a 2025. március 6-i következtetéseiben – emlékeztetve a 2022. március 11-i versailles-i nyilatkozatra 6 és a 2022. március 21-én elfogadott, a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűre 7 – hangsúlyozta, hogy Európának szuverénebbé kell válnia, nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért, és felkészültebbnek kell lennie arra, hogy önállóan lépjen fel a közvetlen és jövőbeli kihívásokkal és fenyegetésekkel szemben, és önállóan kezelje azokat. Az Európai Tanács e rendkívüli ülésén valamennyi tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti általános védelmi készültségét, csökkenti a stratégiai függőségeket, kezeli a kritikus képességbeli hiányosságokat, és Unió-szerte ennek megfelelően megerősíti az európai védelmi technológiai és ipari bázist annak érdekében, hogy képes legyen a szükséges mennyiségben és a szükséges mértékben gyorsított ütemben a felszerelések hatékonyabb biztosítására.

(3)A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2022. május 18-án előterjesztette a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről szóló közös közleményt 8 , amely rávilágított az Unión belüli védelmi pénzügyi, ipari és képességbeli hiányosságokra.

(4)2023. július 20-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a lőszergyártás támogatásáról szóló (EU) 2023/1525 rendeletet 9 (ASAP), amelynek célja az európai uniós védelmi ipar gyártási kapacitásai bővítésének sürgős támogatása, az ellátási láncok biztosítása, a hatékony beszerzési eljárások elősegítése, a gyártási kapacitások hiányosságainak kezelése és a beruházások előmozdítása.

(5)2023. október 18-án az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2023/2418 rendeletet (EDIRPA) 10 , amelynek célja, hogy a beszerzési szakaszban a legsürgetőbb és legkritikusabb – különösen az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára adott válaszlépések nyomán kialakult – hiányosságok megszüntetése érdekében támogassa a tagállamok közötti együttműködést.

(6)Az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i következtetéseiben – miután megvizsgálta a versailles-i nyilatkozat, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű végrehajtása érdekében végzett munkát – hangsúlyozta, hogy többet kell tenni a védelmi készültség növelésére irányuló uniós célkitűzések teljesítése érdekében. Felismerést nyert, hogy e készültség elérésének és az Unió védelmének előfeltétele az erős védelmi ipar, és az is, hogy az európai védelmi ipart reziliensebbé, innovatívabbá és versenyképesebbé kell tenni.

(7)Az Európai Bizottság 2024. március 5-én elfogadta az európai védelmi ipari program (EDIP) és a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását biztosító intézkedési keret létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy építsen az EDIRPA és az ASAP keretében szerzett tapasztalatokra, és hosszabb távú és strukturáltabb perspektívába helyezze azok logikáját.

(8)2025 eleje óta azonban jelentősen romlott az Unió biztonsági helyzete, ami nemcsak a tartós orosz fenyegetéssel, Oroszország háborús gazdaságra való fokozott átállásával és az ukrajnai háború alakulásával függ össze, hanem egy olyan geopolitikai helyzet kialakulásából eredő bizonytalanságokkal is, amelyben az Uniónak határozottan fokoznia kell a védelmének autonóm biztosítására irányuló erőfeszítéseit. Ez a közelmúltbeli romlás fokozza az Európai Unió fenyegetettségi szintjét, és szükségessé teszi, hogy a tagállamok sürgősen jelentős közkiadásokat fordítsanak az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) bővítésére. Ez azzal jár, hogy a szolidaritás szellemében az uniós támogatás rendelkezésre bocsátását is fel kell gyorsítani azon tagállamok számára, amelyeket valószínűleg komoly nehézségek fenyegetnek amiatt, hogy igen tetemesközberuházásokra van szükség, amelyek hatással lehetnek gazdasági helyzetükre. A termékek kifejlesztéséhez és a megfelelő ipari gyártási kapacitás kibővítésének biztosításához szükséges idő miatt létfontosságú, hogy az Unió a lehető leghamarabb megkezdje e tagállamok támogatását annak érdekében, hogy azok nagyon gyorsan megrendeléseket adhassanak fel, és kiszámíthatóbbá váljon a helyzet a védelmi ipari ágazat számára annak köszönhetően, hogy az ágazatot a gyártási kapacitások megerősítése érdekében nagyon rövid távon beruházásokra ösztönzik.

(9)A védelmi ipari képességekre fordított, a tagállamoktól megkövetelt kiadások növekedésének nagyságrendje és gyorsasága valószínűleg jelentős hatással lesz a tagállamok államháztartására, hiszen több tagállam költségvetése egyébként is feszes.

(10)Ez a – nem a tagállamok által okozott és általuk nem befolyásolható – rendkívüli helyzet indokolja, hogy az Unió sürgős intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy egy olyan ideiglenes eszközt bocsásson a védelmi ipari termelésbe beruházni kívánó tagállamok rendelkezésére, amely pénzügyi támogatást nyújtana számukra az európai biztonsági cselekvési eszköz (a továbbiakban: SAFE eszköz) formájában.

(11)A SAFE eszköznek sürgős és jelentős közberuházásokat kell lehetővé tennie az európai védelmi iparban, amelyek célja a gyártási kapacitás gyors növelése, a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának javítása, valamint a strukturális változások felgyorsítása és az azokhoz való alkalmazkodás. Mivel ez a rendelet egy sürgős és egzisztenciális kihívásra adott kivételes és átmeneti válasz, az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatást csak a romló biztonsági helyzet kedvezőtlen gazdasági következményeinek és a tagállamok azon sürgős beszerzési szükségleteinek kezelése céljából lehet rendelkezésre bocsátani, amelyek hozzájárulnak az EDTIB védelmi ipari készültségének növeléséhez. Ezen eszköz azon átfogó nemzeti és uniós szintű erőfeszítés részeként értendő, amelynek célja, hogy több forrást fordítsanak védelmi ipari beruházásokra a jelenlegi biztonsági fenyegetésekből eredő válsághelyzet orvoslása érdekében. Ezen erőfeszítések támogatása érdekében uniós és nemzeti szinten párhuzamosan további intézkedéseket kell alkalmazni, például aktiválni kell a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében meglévő rugalmasságot.

(12)A SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást a tagállamoknak oly módon kell végrehajtaniuk, hogy az összhangban legyen a tagállamok által a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében közösen elfogadott védelmi képességbeli prioritásokkal, a tagállamoknak a (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozattal 11 létrehozott állandó strukturált együttműködés keretében folytatott együttműködésével, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) kezdeményezéseivel és projektjeivel, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós polgári és katonai segítségnyújtással. E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak megfelelően figyelembe kell venniük az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és más partnerek által végzett releváns tevékenységeket, amennyiben az ilyen tevékenységek az Unió biztonsági és védelmi érdekeit szolgálják.

(13)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást más meglévő és jövőbeli uniós programokkal szinergiában használják fel, különösen konkrét intézkedések társfinanszírozására. Ezzel párhuzamosan a védelmi beszerzések terén folytatott együttműködést támogató vagy általánosabban az EDTIB versenyképességének támogatását célzó uniós programok további uniós támogatást biztosíthatnak kifejezetten az olyan közös beszerzéshez, amely a SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatásban részesül, vagy az ilyen beszerzésben részt vevő gazdasági szereplőknek, hogy ösztönözzék a megfelelő ipari növekedést, és tovább erősítsék az eszköz által az EDTIB-re gyakorolt hatásokat.

(14)A tagállamok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a vonatkozó programok és különösen a közös beszerzés terén folytatott együttműködést támogató programok keretében figyelembe vegye az e rendelet keretében – elsősorban a pénzügyi támogatás végrehajtásáról szóló jelentéstétel céljából – benyújtott információkat a pénzügyi támogatás iránti kérelem feltételeinek egyszerűsítése érdekében.

(15)A tagállamok közötti együttműködés hiánya az Unión belül hatékonysági problémák kialakulásához és egy sor azonos típusú védelmi rendszer beszerzéséhez vezetett, aláásva a megfelelő nemzeti beruházások tulajdonképpeni célját, az Unió területének védelmét, és egyúttal az EDTIB jelentős részeinek széttöredezettségét és kis léptékű műveleteket eredményezett. E helyzet kezelése érdekében a kedvezményezett tagállamoknak az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatást közös beszerzések végrehajtására kell felhasználniuk. A közös védelmi beszerzés keretében finanszírozott támogatható tevékenységeknek, kiadásoknak és intézkedéseknek az Európai Tanács által meghatározott alábbi kiemelt területekhez kell kapcsolódniuk, figyelembe véve az ukrajnai háború tanulságait, igazodva az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) keretében már elvégzett munkához és teljes összhangban a NATO-val: lég- és rakétavédelem, tüzérségi rendszerek, például mélységi precíziós csapásmérő képességek, rakéták és lőszerek, drónok és drónelhárító rendszerek, stratégiai támogató eszközök, többek között a világűr és a kritikus infrastruktúrák védelmével, a katonai mobilitással, a kibertérrel, a mesterséges intelligenciával és az elektronikus hadviseléssel kapcsolatban. Ezeknek a közös beszerzéseknek arra kell irányulniuk, hogy felgyorsítsák a védelmi termékek gyártási kapacitásának a strukturális változásokhoz való alkalmazkodását, ösztönözzék az együttműködést a beszerzési szakaszban, támogassák a gyártási kapacitás növelését, valamint a kapcsolódó infrastruktúra, berendezések és logisztikai szolgáltatások fejlesztését és beszerzését.

(16)Az Unió ipari bázisának sürgős, hatékony és autonóm módon történő megerősítéséhez – tekintettel a geopolitikai helyzet közelmúltbeli alakulására, valamint az Unió és a tagállamok biztonságát fenyegető rendkívüli veszélyre – és ezáltal a SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatás hatékonyságának és hozzáadott értékének növelése érdekében e rendeletnek meg kell állapítania a pénzügyi támogatás tagállamok általi felhasználására vonatkozó támogathatósági feltételeket. Az ezen eszköz keretében zajló közös beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók letelepedési helyének és ügyvezetési struktúrájának ezért az Unióban, illetve azon EFTA-államokban, amelyek az EGT tagjai (a továbbiakban: EGT-tag EFTA-államok), vagy Ukrajnában kell lennie, és ezeknek a vállalkozóknak és alvállalkozóknak a közös beszerzés céljára valamely tagállam, EGT-tag EFTA-állam vagy Ukrajna területén található létesítményeket, eszközöket vagy erőforrásokat kell használniuk. Annak érdekében, hogy a közös beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók ne sértsék az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, nem állhatnak harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben „ellenőrzésen” az arra vonatkozó képesség értendő, hogy valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig egy vagy több köztes jogalanyon keresztül közvetve meghatározó befolyást gyakorolnak.

(17)Bizonyos körülmények között lehetővé kell tenni az eltérést attól az elvtől, hogy a közös beszerzésben részt vevő jogalanyok valamely tagállam, EGT-tag EFTA-állam vagy Ukrajna területén található infrastruktúrát, létesítményeket, eszközöket vagy erőforrásokat használjanak, és ne álljanak harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek ellenőrzése alatt. Ebben az összefüggésben az Unióban, valamely EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában letelepedett, valamely tagállam, EGT-tag EFTA-állam vagy Ukrajna területén kívül található infrastruktúrát, létesítményeket, eszközöket vagy erőforrásokat használó és/vagy harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany abban az esetben vehet részt a közös beszerzésben, ha teljesülnek az Uniónak és tagállamainak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeihez kapcsolódó szigorú feltételek.

(18)Az Unióban, valamely EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában letelepedett azon jogalanyok, amelyek olyan harmadik ország ellenőrzése alatt állnak, amely se nem Ukrajna, se nem EGT-tag EFTA-állam (a továbbiakban: egyéb harmadik ország), vagy amelyek – amennyiben megengedett – valamely más harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt állnak, akkor jogosultak a közös beszerzésben való részvételre, ha őket az (EU) 2019/452 rendelet értelmében átvilágításnak és szükség esetén megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseknek vetették alá, vagy ha a letelepedési helyük szerinti tagállam, EGT-tag EFTA-állam vagy maga Ukrajna nemzeti eljárásainak megfelelően jóváhagyott garanciákat bocsátanak a Bizottság rendelkezésére. Ilyen garanciák csak akkor adhatók ki, ha teljesülnek az Uniónak és tagállamainak az EUSZ V. címe szerinti KKBP keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel kapcsolatos szigorú feltételek.

(19)Az EDTIB-ből származó védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának és szállításának biztosítása, valamint az EDTIB strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának felgyorsítása és ezáltal a nyújtott pénzügyi támogatás hatékonyságának megerősítése érdekében fontos az Unióban keletkezett értékre vonatkozó minimumfeltételek meghatározása. Ennélfogva a közös beszerzési szerződéseknek tartalmazniuk kell egy olyan követelményt, amely szerint az Unióból, az EGT-tag EFTA-államokból vagy Ukrajnából származó összetevők költségei nem lehetnek alacsonyabbak a végtermék becsült költségének 65 %-ánál.

(20)Bizonyos védelmi termékek esetében, amelyek mögöttes technológiái nem állnak széles körben rendelkezésre az Unióban, és amelyeket nagy léptékben nehéz lehet helyettesíteni, további feltételeket kell előírni a tagállamok fegyveres erőinek e termékekkel kapcsolatos, harmadik országok által előírt korlátozások nélküli szabadságának biztosítása érdekében. Amennyiben az ilyen termékekre korlátozások vonatkoznak, a vállalkozóknak rendelkezniük kell azzal a jogi lehetőséggel, hogy – harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet bármilyen korlátozása nélkül – a korlátozásokat okozó összetevőket az EU-ból származó, korlátozásoktól mentes összetevőkkel helyettesítsék, valamint hogy döntsenek az érintett termék meghatározásáról és továbbfejlesztéséről.

(21)Az eszköz támogathatósági feltételei az uniós védelmi ipar gyártási kapacitásainak azonnali növelésére irányulnak, és egyúttal lehetővé teszik a szükséges rugalmasságot, figyelembe véve a releváns termékek és technológiák ellátási láncainak nemzetközivé válását. Ukrajna és az EGT-tag EFTA-államok mellett a SAFE eszköznek lehetőséget kell biztosítania a SAFE eszköz keretében megvalósuló közös beszerzésekben való részvételre a csatlakozó, a tagjelölt és a potenciális tagjelölt, valamint azon harmadik országok számára is, amelyekkel az Unió biztonsági és védelmi partnerséget (nem kötelező erejű jogi eszköz) kötött. Az Unió és egy vagy több említett ország közötti két- vagy többoldalú megállapodásoknak lehetővé kell tenniük az adott országokban letelepedett vállalkozók és alvállalkozók lehetséges részvételét a SAFE eszköz keretében történő közös beszerzésekben a szóban forgó megállapodásokban meghatározandó feltételek szerint.

(22)Azoknak a tagállamoknak, amelyek a SAFE eszköz keretében pénzügyi támogatásban kívánnak részesülni, kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, amelyhez mellékelniük kell egy európai védelmi ipari beruházási tervet. A tervek elkészítésének megkönnyítése érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak információcserét kell folytatniuk a hitelösszegek ideiglenes allokációjának meghatározása céljából. A Bizottságnak a tagállamok által benyújtott valamennyi kérelmet értékelnie kell. A nemzeti tervek értékelésekor adott esetben igénybe kell vennie az EDA-nak vagy az Európai Unió Katonai Törzsének a szakértelmét. A Bizottságnak a hitelösszegeket az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvét követve kell elosztania az érintett tagállamok között, különösen akkor, ha az igényelt hitelösszegek együttvéve meghaladják a SAFE eszköz keretében rendelkezésre álló pénzügyi támogatás teljes maximális összegét. A hiteleket azon tagállamok között kell elosztani, amelyek azokat az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvével összhangban pályázzák meg. Az európai védelmi ipari beruházási terveknek olyan intézkedéseket kell ismertetniük, amelyek az európai védelmi ipari ágazat rezilienciájának megerősítésére irányulnak, különösen a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és az új védelmi szereplők védelmi piachoz való hozzáférésének elősegítése révén.

(23)Az európai védelmi ipari beruházási terv végrehajtásának elősegítése érdekében a Bizottságnak és minden érintett tagállamnak operatív megállapodást kell kötnie a pénzügyi támogatás folyósításának részleteiről, beleértve a folyósítás előzetes ütemtervét is, és hitelmegállapodást kell aláírnia, amely tartalmazza a SAFE eszköz keretében nyújtott hiteltámogatás részletes feltételeit. A SAFE eszköz keretében a tevékenységek, kiadások és intézkedések végrehajtásának gyors megkezdése érdekében 15 %-os előfinanszírozást kell biztosítani.

(24)Helyénvaló a pénzügyi támogatást a költségvetési rendelet (az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet) 224. cikkében meghatározott – és ugyanott egységes finanszírozási módszerként megállapított – diverzifikált finanszírozási stratégia szerint megszervezni, mivel ez várhatóan növelni fogja az uniós kötvények likviditását, valamint az uniós kötvénykibocsátás vonzerejét és költséghatékonyságát. A hitelportfólió kezelésével kapcsolatos prudenciális okokból a nyújtott hitelek legnagyobb részét képviselő három tagállamnak nyújtott hitelek aránya nem haladhatja meg az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatás maximális összegének 60 %-át.

(25)A közös beszerzésbe legalább két olyan részt vevő országot be kell vonni, amely valamely tagállam, egy EGT-tag EFTA-állam vagy maga Ukrajna, és ezek közül legalább egynek a SAFE eszköz keretében hiteltámogatásban részesülő tagállamnak kell lennie. Ezen túlmenően a csatlakozó, más tagjelölt vagy potenciális tagjelölt, valamint azon egyéb harmadik országok számára, amelyekkel az Unió biztonsági és védelmi partnerséget (nem kötelező erejű jogi eszköz) kötött, lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek egy olyan tagállammal folytatott közös beszerzésben, amely a SAFE eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesül. Azt, hogy az EGT-tag EFTA-államok és Ukrajna is azon országok között szerepelnek, amelyek beleszámítanak a közös beszerzéshez minimálisan szükséges számba, az ezen országok és az Unió közötti szoros partnerség indokolja az ipari védelmi termékek gyártása terén, illetve az, hogy Ukrajna közvetlenül szembesül Oroszország folyamatban lévő agressziós háborújával. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát a SAFE eszköz pénzügyi támogatásával beszerzett felszerelésekkel. Azzal, hogy e harmadik országok is részt vehetnek az EDTIB-nek, illetve Ukrajna vagy az EGT-tag EFTA-államok védelmi és technológiai ipari bázisának odaítélt közös beszerzésekben, a keresletösszevonás eléri azt a szintet, amely az ipari kapacitás növeléséhez szükséges, és amely előmozdítja az Unió legközelebbi partnerei által e területen alkalmazott rendszerek és termékek interoperabilitását, miközben lehetővé teszi az e beszerzésekben részt vevő tagállamok számára, hogy jobb árakat kapjanak.

(26)A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza a honvédelem és biztonság területén a szerződések odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolására vonatkozó jogi keretet, figyelembe véve a tagállamok biztonsági követelményeit és a Szerződésből eredő kötelezettségeket. Az említett irányelv a válságból eredő sürgős esetekben alkalmazandó különös szabályokat állapít meg, például az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők lerövidítését és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét. Annak érdekében, hogy a SAFE eszközzel a szolidaritás szellemében hatékonyabban lehessen kezelni a geopolitikai helyzet alakulásából eredő szükséghelyzetet, a lehető leghamarabb az EDTIB-re irányuló nagyszabású beruházásokat kell indítani.

(27)E célból meg kell könnyíteni az olyan közös beszerzéseken alapuló szerződések odaítélését, amelyekben legalább egy, a SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatásban részesített tagállam részt vesz. Ezért úgy kell tekinteni, hogy a SAFE eszköz keretében nyújtott támogatás felhasználásával közös beszerzéseket végrehajtó tagállamok válság miatt kerültek sürgős helyzetbe, ami indokolja a 2009/81/EK irányelvben előírt, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását. Ezen túlmenően a SAFE eszköz által támogatott közös beszerzésekben részt vevő tagállamok biztonsági érdekeinek védelme érdekében biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy egy meglévő keretmegállapodást vagy -szerződést megnyissanak azon tagállamok ajánlatkérő szervei számára is, amelyek eredetileg nem voltak részesei e megállapodásnak, még akkor is, ha a megállapodás eredetileg nem rendelkezett ilyen lehetőségről, feltéve, hogy a keretmegállapodást megkötő vállalkozás előzetes hozzájárulását megszerezték.

(28)Ezen eszköz egy kiemelkedően fontos közbiztonsági érdekhez hivatott hozzájárulni, és ez a hozzájárulás a tagállamok arra irányuló pénzügyi erőfeszítéseinek nyomon követésében áll, hogy az EDTIB bővítése révén biztosítsák a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy felkészüljenek bármely agresszióra. A támogathatósági feltételek alkalmazásával az eszköz fokozni kívánja az EDTIB versenyképességét és ipari készültségét, ami szükséges ahhoz, hogy a tagállamok hatékony és autonóm módon meg tudják védeni az Unió és tagállamai területét. Céljai között szerepel az is, hogy közös beszerzések révén növelje a védelmi termékek interoperabilitásának szintjét. Ezen erőfeszítések támogatása céljából – a szolidaritás szellemében és a védelmi termékek rendelkezésre állásával kapcsolatos súlyos nehézségek kezeléséhez szükséges erőfeszítések pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása érdekében – helyénvaló olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel elkerülhető az e kiadásokra kivetett adók előzetes finanszírozása. Az ezen eszköz hozzájárulásával megvalósuló közös beszerzések keretében beszerzett védelmi termékeket ezért mentesíteni kell a hozzáadottérték-adó (héa) alól a 2006/122/EGK irányelv szerinti ideiglenes héamentesség bevezetésével. E mentességet időben korlátozni kell, és csak a SAFE eszköz szerinti közös beszerzésekből eredő szerződések időtartamára vonatkozhat.

(29)Az Unió továbbra is teljes mértékben elkötelezett a nemzetközi szolidaritás mellett. Az e rendelet alapján szükségesnek ítélt minden intézkedést – beleértve a kritikus hiányok megelőzéséhez vagy enyhítéséhez szükséges intézkedéseket is – célzott, átlátható és arányos módon, ideiglenes jelleggel, valamint a WTO-kötelezettségekkel összhangban kell végrehajtani.

(30)A Bizottság és a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kommunikációs tevékenységeket végezzenek, amelyekkel láthatóvá teszik az uniós finanszírozást, valamint adott esetben finanszírozási nyilatkozatot tesznek közzé, amelyben közlik és elismerik, hogy a támogatás a SAFE eszköz keretében valósult meg.

(31)E rendelet nem érinti az egyes tagállamokat nemzetbiztonságuk fenntartása tekintetében megillető, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kizárólagos feladatkört, sem pedig az egyes tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikkének megfelelő jogát.

(32)Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása – a célkitűzéseinek megvalósítása céljából – a lehető leghamarabb megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Tárgy és hatály

Ez a rendelet létrehozza az európai védelmi ipar megerősítését szolgáló európai biztonsági cselekvési eszközt (a továbbiakban: SAFE eszköz), amely pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak annak érdekében, hogy sürgős és jelentős közberuházásokat tudjanak végrehajtani az európai védelmi ipar támogatása céljából.

Ez a rendelet meghatározza azokat a feltételeket és eljárásokat, amelyek mellett a SAFE eszköz keretében pénzügyi támogatást nyújtanak a tagállamok számára, és amelyek mellett azokat a tagállamok végrehajtják, valamint megállapítja az alábbi kategóriákba tartozó védelmi termékek és egyéb védelmi célú termékek beszerzésére vonatkozó egyszerűsített és gyorsított közös beszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat:

·Első kategória: lőszerek és rakéták; tüzérségi rendszerek; kis drónok (1. NATO-osztály) és a kapcsolódó drónelhárító rendszerek; a kritikus infrastruktúrák védelme; kiberbiztonság és katonai mobilitás.

·Második kategória: lég- és rakétavédelem; a kis drónokon kívüli más drónok (2. és 3. NATO-osztály) és a kapcsolódó drónelhárító rendszerek; stratégiai támogató eszközök; az űrtechnológiai eszközök védelme; mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„védelmi termék”: a 2009/81/EK irányelv 2. cikkében meghatározottak szerint a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó áruk, szolgáltatások és építési beruházások;

2.„egyéb védelmi célú termékek”: minden olyan áru, szolgáltatás és tevékenység, amely nem tartozik a 2009/81/EK irányelv 2. cikkében meghatározottak hatálya alá, és amely védelmi célokhoz szükséges vagy védelmi célokra irányul;

3.„közös beszerzés”: védelmi termékek vagy egyéb védelmi célú termékek beszerzési eljárása és az ebből eredő szerződések, amelyeket legalább egy, ezen eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesülő tagállam, valamint egy további tagállam vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás egy olyan tagállama, amely tagja az Európai Gazdasági Térségnek (a továbbiakban: EGT-tag EFTA-államok), vagy maga Ukrajna hajt végre. Emellett a közös beszerzésbe bevonhatók a csatlakozó, a tagjelölt és potenciális tagjelölt, valamint más olyan harmadik országok, amelyekkel az Unió biztonsági és védelmi partnerséget kötött (nem kötelező erejű jogi eszköz).

3. cikk
A SAFE eszköz kiegészítő jellege

A SAFE eszköz kiegészíti az Unió és a tagállamok által az európai védelmi ipart támogató sürgős és jelentős közberuházások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket.

4. cikk
A SAFE eszköz igénybevételének feltételei

(1)A tagállamok a SAFE eszköz keretében igényelhető pénzügyi támogatást (a továbbiakban: pénzügyi támogatás) kérhetnek a védelmi termékekkel vagy egyéb védelmi célú termékekkel kapcsolatos olyan tevékenységekhez, kiadásokhoz és intézkedésekhez, amelyeket közös beszerzés keretében hajtanak végre, tiszteletben tartva a 16. cikkben meghatározott támogathatósági szabályokat, különösen a következőkre törekedve:

a)a védelmi ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának felgyorsítása, többek között gyártási kapacitásainak létrehozása és bővítése, valamint a kapcsolódó támogató tevékenységek révén;

b)a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának javítása, többek között a szállítási határidő csökkentése, gyártási résidők lefoglalása vagy védelmi termékek, közbenső termékek vagy nyersanyagok készleteinek felhalmozása révén;

c)az egész Unióra kiterjedő interoperabilitás és a felcserélhetőség biztosítása.

(2)A tagállamok a SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást felhasználhatják más uniós programokkal szinergiában, az említett programok szabályaival összhangban. A SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatás olyan tevékenységek finanszírozására is felhasználható, amelyek egy másik uniós program keretében uniós hozzájárulásban részesültek.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve a valamely tagállam által már lebonyolított beszerzések is támogathatók a SAFE eszköz keretében a rendelet hatálybalépését követő 12 hónapon belül. Amennyiben egy tagállam ilyen beszerzést vesz fel a 7. cikk (2) bekezdésében említett tervbe, aktívan megtesz minden ahhoz szükséges lépést, hogy az érintett szerződés előnyeit kiterjessze legalább egy további tagállamra vagy egy EGT-tag EFTA-államra vagy magára Ukrajnára, valamint bármely olyan érdekelt csatlakozó, tagjelölt, potenciális tagjelölt vagy egyéb harmadik országra, amellyel az Unió biztonsági és védelmi partnerséget kötött. A 16. cikk (2)–(12) bekezdésében megállapított támogathatósági feltételek értelemszerűen alkalmazandók.

5. cikk
A pénzügyi támogatás formája

A pénzügyi támogatás az érintett tagállamnak az Unió által nyújtott hitel formájában valósul meg.

6. cikk
A pénzügyi támogatás maximális összege

A SAFE eszköz keretében nyújtott hitelek formájában nyújtott pénzügyi támogatás maximális összege 150 000 000 000 EUR.

7. cikk
Pénzügyi támogatás iránti kérelem és az európai védelmi ipari beruházási terv

(1)A pénzügyi támogatásban részesülni kívánó tagállam e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kérelmet nyújt be a Bizottsághoz. A kérelemhez csatolni kell egy tervet (a továbbiakban: európai védelmi ipari beruházási terv).

(2)Az európai védelmi ipari beruházási tervet megfelelően meg kell indokolni és alá kell támasztani. A dokumentumnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)a védelmi termékek és egyéb, védelmi célokat szolgáló termékek leírása, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak:

1.Első kategória: lőszerek és rakéták; tüzérségi rendszerek; kis drónok (1. NATO-osztály) és a kapcsolódó drónelhárító rendszerek; a kritikus infrastruktúrák védelme; kiberbiztonság és katonai mobilitás.

2.Második kategória: lég- és rakétavédelem; a kis drónokon kívüli más drónok (2. és 3. NATO-osztály) és a kapcsolódó drónelhárító rendszerek; stratégiai támogató eszközök; az űrtechnológiai eszközök védelme; mesterséges intelligencia és elektronikus hadviselés;

b)a 4. cikkel összhangban tervezett tevékenységek, kiadások és intézkedések leírása;

c)adott esetben Ukrajna tervezett tevékenységekben, kiadásokban és intézkedésekben való tervezett részvételének vagy az Ukrajna érdekében tervezett fellépéseknek a leírása;

d)a 16. cikknek és a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés biztosítását célzó tervezett intézkedések leírása, beleértve annak ismertetését, hogy miként kell biztosítani ezek betartását; valamint

e)bármely egyéb releváns információ.

(3)A tagállamok adott esetben jelzik a más tagállamok európai védelmi ipari beruházási terveivel, valamint az Unió szintjén végzett tevékenységekkel való szinergiákat.

(4)A tagállamok adott esetben ismertetik az ellátásbiztonság és a reziliencia megerősítésére irányuló tevékenységeket, különösen a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és az új védelmi szereplők védelmi piachoz való hozzáférésének elősegítése révén.

(5)Az európai védelmi ipari beruházási terveik előkészítése során a tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság teremtse meg a módját a bevált gyakorlatok cseréjének, lehetővé téve a kérelmező tagállamok számára más tagállamok tapasztalatainak felhasználását.

(6)A tagállamok pénzügyi támogatás iránti módosított kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz, amelyhez egy módosított európai védelmi ipari beruházási tervet mellékelnek, amennyiben azt a tervezett kiadások vagy intézkedések változása kellően indokolja (a rendelkezésre álló hitelösszegek függvényében).

8. cikk
Határozat a pénzügyi támogatás iránti kérelemről

(1)A Bizottság értékeli a 7. cikk (1) bekezdésében említett európai védelmi ipari beruházási tervet, és indokolatlan késedelem nélkül határoz a kérelemről.

(2)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a kérelem megfelel az e rendeletben, különösen a 4. cikkben, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 16. cikkben meghatározott feltételeknek, a Bizottság végrehajtási határozat útján rendelkezésre bocsátja a pénzügyi támogatást. A bizottsági végrehajtási határozat a következőket tartalmazza:

a)a 7. cikk (1) bekezdésében említett terv értékelése, beleértve a terv 7. cikk (2) bekezdésében említett elemeit;

b)a hitel összege és a 11. cikkel összhangban előfinanszírozás formájában fizetendő hiteltámogatás összege.

(3)A Bizottság minden esetben közli az érintett tagállammal a kérelem értékelését és az azt alátámasztó indokokat.

(4)A (2) bekezdésben említett végrehajtási határozat elfogadásakor a Bizottság – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvét alkalmazva – mérlegeli a kérelmező tagállam meglévő és várható finanszírozási igényeit, valamint az e rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket.

(5)Amennyiben a (2) bekezdésben említett végrehajtási határozat elfogadását követően továbbra is rendelkezésre állnak összegek a SAFE eszköz keretében nyújtandó pénzügyi támogatásra, a Bizottság 2026. december 31-ig a részvételi szándék kifejezésére való új felhívást tehet közzé. Ilyen esetben a 7. cikkben és az (1)–(4) bekezdésben meghatározott eljárást kell értelemszerűen alkalmazni.

(6)A (2) bekezdés szerinti végrehajtási határozatok 2027. június 30-ig fogadhatók el.

9. cikk
Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek

(1)A SAFE eszköz keretében hitelek formájában nyújtott támogatás finanszírozása érdekében a Bizottság az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 224. cikkével összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges pénzeszközöket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől az Unió nevében felvegye.

(2)A SAFE eszköz keretében végzett hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket euróban kell végrehajtani.

10. cikk
Hitelmegállapodás és operatív megállapodások

(1)A 8. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági végrehajtási határozat elfogadását követően a Bizottság hitelmegállapodást és operatív megállapodásokat köt a tagállammal.

(2)A hitelmegállapodás meghatározza a rendelkezésre állás időtartamát és a SAFE eszköz keretében hitel formájában nyújtott támogatás részletes feltételeit. A hitelmegállapodás maximális futamideje 45 év. Az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 223. cikkének (4) bekezdésében meghatározott elemeken túlmenően a hitelmegállapodásnak tartalmaznia kell az előfinanszírozás összegét és az előfinanszírozás elszámolására vonatkozó szabályokat.

(3)Az operatív megállapodások meghatározzák az európai védelmi ipari beruházási terv végrehajtása és a megfelelő pénzügyi támogatás közötti kapcsolatot, beleértve a hitelrészletek folyósításának előzetes ütemtervét, adott esetben éves felső határral együtt. Ezen túlmenően ezek az operatív megállapodások meghatározzák a tagállamok által a 16. cikkel összhangban alkalmazott egyedi támogathatósági szabályok teljesítésével kapcsolatos igazoló dokumentumok típusait és ellenőrzési szabályokat, valamint részletezik a 14. cikkben említett elemeket.

11. cikk
Előfinanszírozás

(1)A tagállamok európai védelmi ipari beruházási tervük részeként a hiteltámogatás legfeljebb 15 %-ának megfelelő összegű előfinanszírozási kifizetést igényelhetnek.

(2)Az előfinanszírozás folyósítása a 10. cikk (2) bekezdésében említett hitelmegállapodás hatálybalépésétől függ. A hitelmegállapodás rendelkezhet úgy, hogy az előfinanszírozás kifizetése a 10. cikk (3) bekezdésében említett operatív megállapodások megkötésétől függjön.

(3)A kifizetéseket a finanszírozás rendelkezésre állásától függően kell teljesíteni. Az előfinanszírozás egy vagy több részletben is folyósítható.

12. cikk
A hitelrészletek kifizetésére és a hitelek felfüggesztésére vonatkozó szabályok

(1)A hitel rendelkezésre állásának időtartama, amely megfelel annak az időszaknak, amely alatt az érintett tagállam számára e cikk alapján történő kifizetések jóváhagyhatók, 2030. december 31-ig tart. A kifizetéseket a finanszírozás rendelkezésre állásától függően részletekben kell teljesíteni. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet.

(2)A 14. cikk (2) bekezdésében említett eredményjelentés benyújtását követően az érintett tagállam kifizetési kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz, amelyet kellően indokolnia kell. Ilyen kifizetési kérelmet a tagállamok évente kétszer nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(3)A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értékeli a 14. cikk (2) bekezdésében említett eredményjelentés teljességét, helyességét és koherenciáját. Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad, indokolatlan késedelem nélkül határozatot fogad el, amelyben engedélyezi a hitelrészlet folyósítását.

(4)Amennyiben a (3) bekezdésben említett értékelés eredményeként a Bizottság megállapítja, hogy a 14. cikk (2) bekezdésében említett jelentés nem kielégítő, a hitel egészének vagy egy részének kifizetését fel kell függeszteni. Az érintett tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.

13. cikk
A hitelportfólióra alkalmazandó prudenciális szabályok

A nyújtott hitelekből legnagyobb arányban részesülő három tagállamnak nyújtott hitelek aránya nem haladhatja meg a 6. cikk (1) bekezdésében említett maximális összeg 60 %-át.

14. cikk
Kontroll és ellenőrzés

(1)A hitelmegállapodásnak tartalmaznia kell az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 223. cikkének (4) bekezdésében előírt, a kontrollok és ellenőrzések tekintetében szükséges rendelkezéseket.

(2)Amennyiben a 12. cikkel összhangban kellően indokolt kifizetési kérelem benyújtására kerül sor, a kedvezményezett tagállam a felmerült és a soron következő kiadásokat kellően megindokoló féléves eredményjelentést és az egyéb szükséges elemeket is benyújtja a Bizottságnak.

15. cikk
Jelentéstétel

(1)A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a pénzügyi támogatás felhasználásáról.

(2)A jelentéshez adott esetben csatolni kell a SAFE eszköz rendelkezésreállási időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslatot.

16. cikk
A védelmi ipari beruházásokat támogató közös beszerzésre vonatkozó támogathatósági szabályok

(1)A közös beszerzések csak akkor jogosultak a SAFE eszköz keretében nyújtott támogatásra, ha megfelelnek az e cikkben meghatározott támogathatósági feltételeknek.

(2)A védelmi termékekre vonatkozó közös beszerzési eljárásoknak és szerződéseknek tartalmazniuk kell a (3)–(11) és (13) bekezdésben meghatározott, a közös beszerzésben részt vevő vállalkozókra és alvállalkozókra vonatkozó részvételi követelményeket, a 17. cikkben említett megállapodásokban megállapított feltételek sérelme nélkül.

(3)A közös beszerzésben olyan vállalkozók és alvállalkozók vehetnek részt, amelyek letelepedési helye és ügyvezetési struktúrája az Unióban, egy EGT-tag EFTA-államban vagy Ukrajnában található. Nem állhatnak olyan harmadik ország ellenőrzése alatt, amely nem Ukrajna, nem valamely EGT-tag EFTA-állam, sem olyan harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt, amelynek letelepedési helye nem az Unióban, Ukrajnában vagy valamely EGT-EFTA-államban található.

(4)A (3) bekezdéstől eltérve az Unióban letelepedett és egy másik harmadik ország vagy egy másik harmadik országbeli szervezet ellenőrzése alatt álló jogalany akkor vehet részt a közös beszerzésben, ha az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett átvilágításnak és szükség esetén megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseknek vetették alá, vagy ha a közös beszerzésben részt vevő vállalkozó vagy alvállalkozó letelepedési helye szerinti tagállam által ellenőrzött garanciákat nyújt. A garanciáknak szavatolniuk kell, hogy a vállalkozónak vagy az alvállalkozónak a közös beszerzésben való részvétele nem ellentétes az Uniónak és tagállamainak az EUSZ V. címe szerinti közös kül- és biztonságpolitika keretében meghatározott biztonsági és védelmi érdekeivel.

(5)Egy Unió-szerte harmonizált megközelítés biztosítása érdekében a (4) bekezdésében említett garanciák egy, a Bizottság által egységesített sablonon is alapulhatnak, és azoknak az ajánlattételhez szükséges dokumentáció részét kell képezniük. A garanciákkal különösen azt kell alátámasztani, hogy a közös beszerzés tekintetében intézkedéseket hoztak a következők biztosítására:

a)a közös beszerzésben részt vevő vállalkozó vagy alvállalkozó feletti ellenőrzést ne oly módon gyakorolják, amely hátráltatja vagy korlátozza a megrendelés teljesítésére és az eredmények elérésére való képességét; valamint

b)harmadik ország vagy harmadik országbeli szervezet ne férjen hozzá a közös beszerzésre vonatkozó minősített adatokhoz, valamint a közös beszerzésben részt vevő alkalmazottak és egyéb személyek rendelkezzenek olyan nemzeti biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet valamely tagállam bocsátott ki a nemzeti törvényeknek és rendeleteknek megfelelően.

(6)A közös beszerzést végző ajánlatkérő szerv értesíti a Bizottságot az (EU) 2019/452 rendelet értelmében alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedésekről vagy a (4) bekezdésben említett garanciákról. A Bizottság kérésére további információkat kell rendelkezésére bocsátani az alkalmazott kockázatcsökkentési intézkedésekre vagy a garanciákra vonatkozóan.

(7)A közös beszerzésben részt vevő vállalkozók és alvállalkozók közös beszerzés céljára használt infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak valamely tagállam, EGT-tag EFTA-állam vagy Ukrajna területén kell lenniük. Amennyiben a közös beszerzésben részt vevő vállalkozók vagy alvállalkozók számára nem állnak rendelkezésre valamely tagállam, EGT-tag EFTA-állam vagy Ukrajna területén kész alternatívák vagy releváns infrastruktúrák, létesítmények, eszközök és erőforrások, használhatják az említett területeken kívül található vagy tárolt infrastruktúrájukat, létesítményeiket, eszközeiket és erőforrásaikat, feltéve, hogy az ilyen használat nem ellentétes az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel.

(8)Az Unióból, az EGT-tag EFTA-államokból vagy Ukrajnából származó összetevők költsége nem lehet alacsonyabb a végtermék becsült értékének 65 %-ánál. Egyetlen összetevő sem szerezhető be más olyan harmadik országból, amely sérti az Unió vagy tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit.

(9)A 7. cikk (4) bekezdése a) pontjának 2. alpontjában említett második kategóriába tartozó védelmi termékek esetében a vállalkozók harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek által előírt korlátozások nélkül dönthetnek a beszerzett védelmi termék kialakításának meghatározásáról, kiigazításáról és továbbfejlesztéséről, beleértve a harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek által bevezetett korlátozások hatálya alá tartozó összetevők helyettesítésére vagy szétszerelésére vonatkozó jogi hatáskört is.

(10)E cikk alkalmazásában „közös beszerzésben részt vevő alvállalkozók” alatt bármely olyan jogalany értendő, amely egyedülálló, valamely termék működéséhez elengedhetetlen jellemzőkkel bíró kritikus inputokat biztosít, és amelynek a szerződés értékének legalább 15 %-át juttatják.

(11)A tagállamok biztosítják, hogy az ezen eszköz keretében támogatásban részesülő, közös beszerzésből származó egyéb védelmi célú termékekre vonatkozó beszerzési eljárások és szerződések megfelelő támogathatósági feltételeket tartalmazzanak az Unió és a tagállamok biztonsági és védelmi érdekeinek megóvása érdekében.

(12)A tagállamok a 7. cikkben említett tervben a 17. cikkben említett megállapodásokban megállapított feltételek sérelme nélkül részletesen ismertetik a (3)–(11) és (13) bekezdés szerinti támogathatósági feltételeket. A pénzügyi támogatás feltétele, hogy az eredményjelentéssel együtt bemutassák a 10. cikkben említett operatív megállapodásokban megjelölt információkat.

(13)A tagállamok a SAFE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást felhasználhatják az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) vagy (3) bekezdésével összhangban lefolytatott beszerzési eljárásokban való részvételük finanszírozására. Ebben az esetben az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdésétől eltérve a közös beszerzésben részt vevő harmadik országok is részt vehetnek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 168. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott beszerzési mechanizmusokban, és részesülhetnek azok előnyeiből.

17. cikk
Az egyéb harmadik országbeli szervezetek és termékek részvételének feltételei

(1)Az Unió két- vagy többoldalú megállapodásokat köthet a hasonlóan gondolkodó országokkal, nevezetesen a csatlakozó országokkal, az Ukrajnától eltérő tagjelölt országokkal és a potenciális tagjelölt országokkal, valamint más olyan harmadik országokkal, amelyekkel az Unió biztonsági és védelmi partnerséget kötött (nem kötelező erejű jogi eszköz) annak érdekében, hogy a 16. cikkben említett támogathatósági feltételeket a (2) és (3) bekezdéssel összhangban elérhetővé tegye az említett országok és területeik számára az elhelyezkedésre, származásra vagy letelepedési helyre vonatkozó kritérium teljesítéséhez, amennyiben ezek az országok részt vesznek a SAFE eszköz keretében történő közös beszerzésben.

(2)Az (1) bekezdésben említett két- vagy többoldalú megállapodásban meg kell határozni, hogy a 16. cikkben említett támogathatósági feltételek közül az elhelyezkedésre, származásra vagy letelepedési helyre vonatkozó kritérium teljesítése céljából melyeket kell elérhetővé tenni a megállapodásban részes harmadik ország(ok)ban és azok területén, és milyen feltételek mellett. A megállapodás – adott esetben – különösen a következőket rögzíti:

a)a harmadik országban letelepedett vállalkozók és alvállalkozók SAFE eszköz keretében történő közös beszerzésben való részvételének feltételei és módozatai;

b)a közös beszerzésben részt vevő vállalkozók vagy alvállalkozók azon infrastruktúrájának, létesítményeinek, eszközeinek és erőforrásainak elhelyezkedésére vonatkozó szabályok, amelyeket a SAFE eszköz szerinti közös beszerzésből eredő szerződések alapján szállítandó védelmi termékek vagy egyéb védelmi célú termékek gyártására használnak;

c)a harmadik országból származó összetevők költségeire vonatkozó szabályok;

d)a harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek által a SAFE eszköz támogatásával beszerzett védelmi termék kialakításának meghatározására, kiigazítására és továbbfejlesztésére vonatkozóan bevezetett korlátozásokkal kapcsolatos szabályok.

(3)A két- vagy többoldalú megállapodás:

a)méltányos egyensúlyt biztosít a harmadik ország hozzájárulásai és a harmadik országot megillető előnyök között;

b)megállapítja a harmadik ország által az Uniónak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás feltételeit;

c)a beszerzendő termék ellátásbiztonságát szabályozó egyéb megfelelő intézkedéseket állapít meg;

d)hozzájárul a védelmi rendszerek szabványosításának fokozásához, valamint a tagállamok és ezen egyéb harmadik országok képességei közötti nagyobb interoperabilitáshoz.

(4)A (3) bekezdés b) pontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősülnek, és azokat e programok szabályaival összhangban az uniós védelmi ipart, az ukrán védelmi ipart és Ukrajnát támogató programokra kell felhasználni.

18. cikk
Keretmegállapodások vagy szerződések módosítása

(1)Amennyiben egy közös beszerzést a SAFE eszköz keretében támogatásban részesítenek, a (2)–(4) bekezdésben előírt szabályok a meglévő keretmegállapodásokra vagy -szerződésekre is alkalmazandók, amennyiben azok tárgya védelmi termékek beszerzése, azokat legalább az egyik részt vevő tagállam teljes egészében vagy részben a SAFE eszköz keretében odaítélt hitelből finanszíroz, és amennyiben azok nem tartalmaznak a megállapodás jelentős módosításának lehetőségére vonatkozó szabályokat. A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a keretmegállapodást vagy szerződést megkötő ajánlatkérő szervnek meg kell szereznie annak a vállalkozásnak az előzetes hozzájárulását, amellyel a keretmegállapodást vagy -szerződést megkötötte.

(2)Egy tagállam ajánlatkérő szerve módosíthat egy védelmi termékekre vonatkozó meglévő keretmegállapodást vagy szerződést, amennyiben az említett keretmegállapodást a 16. cikk (3)–(11) bekezdésében megállapítottakkal egyenértékű kritériumoknak megfelelő vállalkozással kötötték; a módosításnak abban kell állnia, hogy a keretmegállapodásba vagy szerződésbe olyan új ajánlatkérő szerveket vegyen fel szerződő félként, amelyek a közös beszerzésben részt vevő országokból származnak. A 2009/81/EK irányelv 29. cikke (2) bekezdésének első albekezdése nem alkalmazandó azokra az ajánlatkérő szervekre, amelyek eredetileg nem részes felei a keretmegállapodásnak.

(3)A 2009/81/EK irányelv 29. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, valamely tagállam ajánlatkérő szerve érdemben módosíthatja a keretmegállapodásban vagy szerződésben meghatározott, a 2009/81/EK irányelv 8. cikkében megállapított értékhatárokat meghaladó becsült mennyiségeket, amennyiben a keretmegállapodást vagy szerződést olyan vállalkozással kötötték, amely megfelel az e rendelet 16. cikkének (3)–(11) bekezdésében meghatározottakkal egyenértékű kritériumoknak, és amennyiben a módosítás feltétlenül szükséges a (2) bekezdés alkalmazásához.

(4)Amennyiben a szerződés indexálási rendelkezést is magában foglal, úgy a (3) bekezdésben említett érték kiszámításakor az aktualizált értéket kell referenciaértéknek tekinteni.

(5)A (2) vagy (3) bekezdésben említett esetekben a keretmegállapodást vagy szerződést módosító ajánlatkérő szerv a 2009/81/EK irányelv 32. cikkével összhangban hirdetményt tesz közzé a módosításról az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)A (2) és (3) bekezdésben említett esetekben az egyenlő jogok és kötelezettségek elvét kell alkalmazni a keretmegállapodásban vagy szerződésben részes ajánlatkérő szervek viszonylatában, különösen a beszerzett további mennyiségek költségei tekintetében.

19. cikk
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását indokoló esetek a SAFE eszköz által támogatott közös beszerzéssel összefüggésben

Úgy kell tekinteni, hogy a SAFE eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesülő legalább egy tagállamot érintő közös beszerzések megfelelnek a 2009/81/EK irányelv 28. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a válságból eredő sürgősség feltételének.

20. cikk
A védelmi termékek behozatalára és szállítására vonatkozó ideiglenes héamentesség

E rendelet alkalmazásában a védelmi termékek vagy egyéb védelmi célú termékek szállítása – beleértve a behozatalt és az Unión belüli szállításokat is –, amelyeket a SAFE eszköz keretében megvalósuló közös beszerzésekből eredő szerződések keretében bocsátanak rendelkezésre, a 2006/112/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve ideiglenesen mentesül a hozzáadottérték-adó alól.

21. cikk
A minősített adatokra és érzékeny információkra vonatkozó szabályok alkalmazása

(1)A minősített adatoknak és az érzékeny információknak, a Bizottság és a tagállamok, valamint – adott esetben – a vállalkozók vagy más végső kedvezményezettek közötti megosztásának megkönnyítése érdekében a Bizottság egy biztonságos információcsere-rendszert alkalmaz.

(2)A Bizottság a kifizetések folyósítási feltételeinek ellenőrzéséhez, valamint a 14. cikkben említett ellenőrzések, felülvizsgálatok, auditok és vizsgálatok, valamint kontrollok, ellenőrzések és jelentések elvégzéséhez feltétlenül szükséges információkhoz, köztük a minősített adatokhoz hozzáféréssel rendelkezik.

22. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és népszerűsítés

(1)A Bizottság és a tagállamok a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett kommunikációs tevékenységeket folytathatnak annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék az Uniót a vonatkozó európai védelmi beruházási tervekben előirányzott pénzügyi támogatással összefüggésben, többek között az érintett nemzeti hatóságokkal folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén. A Bizottság adott esetben biztosíthatja, hogy az eszköz keretében nyújtott támogatást finanszírozási nyilatkozatban közöljék és elismerjék.

(2)A SAFE eszköz keretében pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok a biztonsági követelmények kellő figyelembevétele mellett láthatóvá teszik az uniós pénzügyi támogatást, többek között adott esetben az uniós embléma és „az Európai Unió SAFE eszköze által támogatott” szöveget tartalmazó megfelelő finanszírozási nyilatkozat megjelenítésével, különösen a közös beszerzések és azok eredményeinek népszerűsítése során azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(3)A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket hajt végre az eszközzel, az eszköz keretében végzett tevékenységekkel és az elért eredményekkel kapcsolatban. A Bizottság adott esetben tájékoztatja az Európai Parlament képviseleti irodáit intézkedéseiről, és bevonja őket ezek végrehajtásába.

23. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték 4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)10

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása28

3.3.Becsült bevételi hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.Célkitűzés(ek)

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.3.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 12  

 meglévő intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

–    2025.[HH/NN]-tól/-től 2030.[12.31]-ig hatályos,

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 13   

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét,

–    végrehajtó ügynökségen keresztül.

 Megosztott irányítás a tagállamokkal.

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

– az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap,

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,

– közjogi szervek,

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,

– az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek,

– valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések 

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i) 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok

3.2.3.3.Előirányzatok összesen

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek 

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni 20

A fenti teljes munkaidős egyenértékek száma a DEFIS Főigazgatóság és a Költségvetési Főigazgatóság tevékenységeinek irányításához szükséges kiegészítő forrásokra vonatkozik.

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen

A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):

A következők által elvégzendő feladatok leírása:

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–    Teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    A többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    A többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása 

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást,

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.    Becsült bevételi hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    A javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást.

–    A javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást.

–    Kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve.

4.Digitális vetületek

4.1.Digitális vonatkozású követelmények

4.2.Adatok

4.3.Digitális megoldások

4.4.Interoperabilitási értékelés

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések

(1)     https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2023/2418/oj .

(2)     https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2023/1525/oj .

(3)    Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Új európai védelmi ipari stratégia: a védelmi készültség elérése egy reagálóképesebb és reziliensebb európai védelmi iparral.

(4)    Az európai versenyképesség jövője: Mario Draghi jelentése, 2024. szeptember.

(5)    A Tanács (EU) 2020/672 rendelete (2020. május 19.) a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról.

(6)    https://www.consilium.europa.eu/media/54794/20220311-versailles-declaration-hu.pdf.

(7)    https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-7371-2022-INIT/hu/pdf.

(8)    Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a védelmi beruházási hiányok elemzéséről és a következő lépésekről, JOIN(2022) 24 final, 2022. május 18.

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1525 rendelete (2023. július 20.) a lőszergyártás támogatásáról (ASAP) (HL L 185., 2023.7.24., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1525/oj).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2418 rendelete (2023. október 18.) az európai védelmi ipar közös beszerzés révén történő megerősítését szolgáló eszköz létrehozásáról (EDIRPA), HL L, 2023/2418, 2023.10.26.

(11)    A Tanács (KKBP) 2017/2315 határozata (2017. december 11.) az állandó strukturált együttműködés (PESCO) létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról (HL L 331., 2017.12.14., 57. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2017/2315/oj).

(12)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(13)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(14)    Diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(15)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(16)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(17)    A szükséges előirányzatokat a megfelelő BUDGpedia weboldalon elérhető éves átlagos költségadatok alapján kell meghatározni.

(18)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(19)    Az 1.3.2. szakaszban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)”

(20)    Kérjük, a táblázat alatt jelezze, hogy a teljes munkaidős egyenértékben megadott humánerőforrás-szükségletből hány teljes munkaidős egyenérték van már most a tevékenység irányításához rendelve, és/vagy hány csoportosítható át az Ön főigazgatóságán belül, valamint adja meg a nettó humánerőforrás-igényt.