EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.1.22.
COM(2024) 42 final
2024/0019(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemelése keretében kibocsátott további részvényeknek az Európai Unió általi lejegyzéséről, valamint az EBRD létrehozásáról szóló megállapodásnak az EBRD-műveletek földrajzi hatályának szubszaharai Afrikára és Irakra való korlátozott és fokozatos kiterjesztése, továbbá a rendes műveletekre vonatkozóan az alapokmányban előírt tőkekorlátozás megszüntetése tekintetében történő módosításairól
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
A javaslat indokai és céljai
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) 1991-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a kommunista rendszerek összeomlását követően támogassa a közép- és kelet-európai országok piacorientált gazdasággá való átalakulását. Az Európai Unió az Európai Beruházási Bankkal (EBB) és 40 országgal (köztük az EU összes akkori tagállamával) együtt az alapítók között volt. Az EBRD jelenleg 72 ország, az Unió és az EBB tulajdonában van. Eredeti földrajzi hatályának két kiterjesztését követően az EBRD ma 38 olyan műveleti országban támogat beruházásokat, amelyek elkötelezték magukat a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elvei mellett, és alkalmazzák azokat a magán- és vállalkozói kezdeményezések ösztönzése céljából.
A javasolt határozat célja lehetővé tenni az Unió számára, hogy az EBRD Kormányzótanácsa által 2023. december 15-én elfogadott határozat szerinti tőkeemelés keretében további, befizetett tőkére jutó részvényeket jegyezzen le az EBRD-ben annak érdekében, hogy a Bank 2023 után is biztosíthassa az Ukrajna rezilienciájához és újjáépítéséhez nyújtott támogatást, és hogy az EBRD megbízatásával és stratégiai irányításával összhangban valamennyi műveleti országában folyamatos támogatást nyújthasson az átalakulással kapcsolatos legsürgetőbb kihívások kezeléséhez.
A javasolt határozat célja továbbá az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás módosításainak jóváhagyása, amelyek i. lehetővé teszik az EBRD-műveletek földrajzi hatályának korlátozott és fokozatos kiterjesztését szubszaharai Afrikára és Irakra, továbbá ii. megszüntetik a rendes műveletekre vonatkozó, az alapokmányban előírt tőkekorlátozást, és megbízzák az EBRD Igazgatótanácsát, hogy a tőkemegfelelési mutatók tekintetében megfelelő korlátokat állapítson meg és tartson fenn.
A javasolt határozat felhatalmazza az Uniót az EBRD-ben képviselő kormányzót arra, hogy letétbe helyezze az új részvények jegyzéséhez előírt okiratot, és közölje az EBRD-vel az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás fent ismertetett módosításainak elfogadásáról szóló nyilatkozatot.
Az Unió az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás elfogadásáról szóló, 1990. november 19-i 90/674/EGK tanácsi határozatot követően vált az EBRD tagjává. Az EBRD tőkéjét eredtileg 10 milliárd ECU-ben határozták meg, amelynek 3 %-át jegyezte le az Unió.
Az EBRD kormányzói 1996-ban az EBRD engedélyezett tőkéjének kétszeresére emeléséről döntöttek, amelynek kapcsán az Unió további 30 000 darab részvényt jegyzett egyenként 10 000 EUR értéken, 600 millió EUR-ra emelve ezzel az Unió által jegyzett tőkét. Az Unió részesedése az EBRD teljes engedélyezett tőkéjére vetítve nem változott. Az Unió további részvényjegyzése az 1997. február 17-én elfogadott, „az Európai Közösség további, az EBRD tőkéjének megduplázásáról szóló határozat eredményeképpen szükséges részvényjegyzéséről” szóló 97/135/EK tanácsi határozatot követte. A műveleti országaiban folytatott tevékenységének észszerű szinten tartásához középtávon szükséges tőkeellátottság megőrzése érdekében az EBRD 2010-ben arról döntött, hogy az engedélyezett jegyzett tőkéjét 10 milliárd EUR-val megemeli. A tőkeemelés 100 000 darab befizetett tőkére jutó részvényből és 900 000 darab lehívható részvényből állt. Ennek megfelelően az Unió a 2011. november 16-án elfogadott 1219/2011/EU határozatot követően további részvényeket jegyzett le.
Az EBRD kormányzóinak 2023. május 18-án Szamarkandban tartott éves ülésén az EBRD Kormányzótanácsa három stratégiai döntést hozott, amelyek meghatározzák az EBRD jövőjét:
Először is, a Kormányzótanács elfogadta a 258. számú határozatot, amely kimondja, hogy további részvényesi támogatásra lesz szükség ahhoz, hogy az EBRD teljesíteni tudja ukrajnai küldetését azáltal, hogy 2023 után is folyamatos támogatást biztosít. A határozatra az Oroszország által 2022 februárjában elindított, Ukrajna elleni agressziós háború fényében került sor, amelyet Belarusz kormánya támogatott. Az EBRD Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője és elkötelezett partnere Ukrajna 1991 augusztusi függetlensége óta.
Egyedülálló megbízatása és komparatív előnyei miatt a részvényesek egyetértenek abban, hogy az EBRD-nek – az Unióval és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben – továbbra is fontos szerepet kell játszania az Ukrajna reálgazdaságának háború idején történő támogatására és háború utáni újjáépítésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, megőrizve ugyanakkor saját pénzügyi erejét. Következésképpen a Kormányzótanács az EBRD legfontosabb prioritásaként határozta meg Ukrajna mostani és jövőbeni támogatását.
A Kormányzótanács azt is kijelentette, hogy az EBRD-nek továbbra is támogatnia kell valamennyi műveleti országát. Közülük sokat továbbra is negatívan érint a háború, beleértve azokat az országokat is, amelyek menekülteket fogadnak be, és amelyek gazdasága nagymértékben függ Oroszországtól.
A Kormányzótanács továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a befizetett tőke a részvényesi támogatás leghatékonyabb formája, és célja, hogy 2023 végéig végleges döntést hozzon a tőkeemelés összegéről és ütemezéséről. A tőkeemelés célja, hogy biztosítsa az EBRD számára a szükséges eszközöket ahhoz, hogy saját pénzügyi erejének és AAA-hitelminősítésének megőrzése mellett továbbra is támogathassa Ukrajnát. Erre különösen azért van szükség, hogy biztosítani lehessen a háborús időkben a tevékenységek szinten tartását és a befektetések magas szintjét Ukrajna újjáépítésének időszakában.
Ennek megfelelően a Kormányzótanács 2023. december 15-én elfogadta a 265. számú határozatot, amely felhatalmazza az EBRD-t, hogy részvényeinek számát 400 000 darab, egyenként 10 000 EUR névértékű új részvénnyel növelje, összesen 4 milliárd EUR összegben, 2024. december 31-i hatálybalépési időponttal.
Az Uniónak a tőkeemelésben való részvétele biztosítani fogja az Unió számára a 3 %-os közvetlen részesedésének fenntartását az EBRD teljes jegyzett tőkéjében. Az EBB (3 %) és az egyes tagállamok (EU-27, kb. 48,4 %) szintén az EBRD részvényesei, ezáltal jelenleg az Unió összességében 54,4 %-os többségi részesedéssel rendelkezik.
Az Unió arányosan 12 102 darab új, egyenként 10 000 EUR névértékű részvényt jegyezhet le, így az Unió befizetett tőkére jutó részvényeinek száma 102 146 darabra nő. A részvényeket öt éven át, egyenlő részletekben kell befizetni.
1. táblázat: Uniós részesedés az EBRD-ben a tőkeemelést követően
|
Meglévő részvények száma
|
Új részvények száma
|
Részvények száma tőkeemelés után
|
Az új befizetett tőke összege EUR-ban
|
Az egyes befizetendő részletek összege EUR-ban
|
|
90 044
|
12 102
|
102 146
|
121 020 000
|
24 204 000
|
Másodszor, a Kormányzótanács a 2023 májusában elfogadott 259. számú határozatában kimondta, hogy az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 1. cikke értelmében módosítja az EBRD-műveletek földrajzi hatályát, és azt korlátozottan és fokozatosan kiterjeszti szubszaharai Afrikára és Irakra. Az EBRD Igazgatótanácsának a Kormányzótanács részére készített jelentése megállapította, hogy az EBRD megbízatása és üzleti modellje a szubszaharai Afrika hat országában, nevezetesen Beninben, Elefántcsontparton, Ghánában, Kenyában, Nigériában és Szenegálban lenne a legmegfelelőbb, és az első befektetésekre 2025-től kerülne sor, feltéve, hogy ezek az országok kérelmezik az EBRD-tagságot és a műveleti ország státuszt, és hogy az EBRD Kormányzótanácsa jóváhagyja ezeket. A határozat tükrözi az EBRD jelenlegi műveleti országaival, valamint a szubszaharai Afrikával és Irakkal ápolt gazdasági kapcsolatok erősödését, valamint azt, hogy az EBRD az átalakulással kapcsolatos megbízatásával összhangban képes e gazdaságok magánszektorának fejlesztésére. Ez annál is inkább fontos, mert Oroszország destabilizáló szerepet tölt be a régióban.
Az EBRD által végzett elemzés megerősíti, hogy műveleteinek a szubszaharai Afrika fent említett hat országára és Irakra való korlátozott és fokozatos kiterjesztése 1) nem fogja gyengíteni a meglévő műveleti országai támogatására való képességét, 2) nem fogja veszélyeztetni AAA-hitelminősítését, vagy 3) nem fog további tőke-hozzájárulások igényléséhez vezetni. Ezenkívül az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 1. cikkének módosítása lehetővé teszi műveletei földrajzi hatályának korlátozott és fokozatos kiterjesztését. A Kormányzótanács egyértelművé tette, hogy a kiterjesztést oly módon kell elvégezni, hogy az ne gyengítse az EBRD-nek a meglévő műveleti országai – köztük Ukrajna és az Oroszország háborúja által érintett egyéb országok – támogatására való összpontosítását.
Az elfogadott határozat értelmében a kedvezményezett ország státusz iránti kérelmek elbírálása az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 1. cikkét érintő módosításának megerősítését és hatálybalépését követően történik. Valamennyi beérkezett kérelem elbírálására az EBRD kialakult irányítási eljárásai az irányadók.
Az EBRD 2025 előtt nem tervez befektetéseket ezekben az országokban.
Harmadszor, a tőkemegfelelési keret G-20-ak általi felülvizsgálatában foglalt ajánlásokkal összhangban a Kormányzótanács a 2023 májusában elfogadott 260. számú határozatában kimondta, hogy törli az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 12. cikkének (1) bekezdéséből a rendes műveletekre vonatkozó, az alapokmányban előírt tőkekorlátozást, és hogy az EBRD tőkemegfelelési keretének minden aspektusát az Igazgatótanácsra ruházza. Ez megnyitja az utat a rugalmasabb és dinamikusabb tőkekezelés előtt, miközben biztosítja a fő tőkemutatószámok részvényesek általi folyamatos ellenőrzését.
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 12. cikkének (1) bekezdése jelenleg formális korlátozást tartalmaz az EBRD jegyzett tőkéje tekintében vállalható kötelezettségek nominális értékére. Ez a rendelkezés hasonló a más multilaterális fejlesztési bankok alapokmányaiban szereplő rendelkezéshez.
Az elmúlt évtizedben azonban a részvényesek egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a multilaterális fejlesztési bankok innovatív módon használják fel tőkéjüket azzal a céllal, hogy tőkekapacitásukat optimális módon használják ki, és képesek legyenek maximalizálni annak hatását. Az e célt támogató legutóbbi és legátfogóbb javaslatcsomagot a multilaterális fejlesztési bankok tőkemegfelelési kereteinek G-20-ak általi független felülvizsgálata tartalmazta. Az említett felülvizsgálat széles körű ajánlásokat tartalmazott, amelyeket az EBRD és Kormányzótanácsa alaposan megvizsgált. A felülvizsgálat különösen azt ajánlotta, hogy a multilaterális fejlesztési bankok helyezzenek át – például a 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott – konkrét, számszerűsített tőkeáttételi célokat a multilaterális fejlesztési bankok alapokmányából a tőkemegfelelési keretükbe. Ez az intézkedés fokozná a rugalmasságot annak lehetővé tételével, hogy az EBRD a célok szükséges jövőbeli kiigazításait az alapvető dokumentumainak módosítása nélkül végezhesse el.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az Unió és az EBRD közötti partnerség minden eddiginél erősebb. Az EBRD az uniós költségvetés pénzeszközeinek közvetett irányítás (támogatások, pénzügyi eszközök és költségvetési biztosítékok) révén történő végrehajtásában vesz részt, ezáltal támogatva az EU többéves pénzügyi kerete szerinti szakpolitikai célkitűzések elérését. Az EBRD kulcsszerepet játszik a Global Gateway végrehajtásában is. Az EBRD létrehozása óta az Unió az összes adományozói forrás 40 %-át teszi ki, így a Bank legnagyobb adományozója. 2022-ben az Unió 998 millió EUR adományozói forrással és garanciával járult hozzá az EBRD műveleti országainak nyújtott támogatáshoz az Unión belül és kívül egyaránt.
Az Unió és az EBRD csak 2022-ben olyan fontos előremutató megállapodásokat írt alá, mint a pénzügyikeret-partnerségi megállapodás, az InvestEU garanciamegállapodás és két garanciamegállapodás az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFFA+) keretében. Az uniós források végrehajtása során az EBRD-nek továbbra is be kell tartania a költségvetési rendeletben meghatározott szabályokat és eljárásokat.
Az EBRD Ukrajna legnagyobb intézményi befektetője volt, és az elmúlt harminc évben támogatta az ország fenntartható piacgazdasággá való átalakulását. Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően az EBRD szorosan együttműködött az Unióval és más nemzetközi partnerekkel – például az IMF-fel – a közös célkitűzések Ukrajnában történő előmozdítása érdekében. Tekintettel az Ukrajnában hosszú távon szükséges támogatás nagyságrendjére, a véges erőforrások hatásának maximalizálása érdekében elengedhetetlen a többi szereplővel, többek között a multilaterális fejlesztési bankokkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való hatékony és eredményes koordináció. A közös célokat Ukrajna kormányának a makrogazdasági stabilitás helyreállítására és fenntartására, valamint az uniós tagság felé való előrehaladásra vonatkozó kötelezettségvállalása biztosítja.
Ezzel összefüggésben az EBRD-vel kapcsolatos uniós célkitűzések a következők: i. szavazati hányadának legalább a jelenlegi szinten való fenntartása annak érdekében, hogy Ukrajnában és az EBRD más műveleti országaiban is folytatódjon az uniós szakpolitikai prioritások megvalósítása; ii. az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás módosítása a) az EBRD földrajzi hatályának egyes szubszaharai afrikai országokra és Irakra való korlátozott és fokozatos kiterjesztése céljából; továbbá b) a rendes műveletekre vonatkozó, alapokmányban előírt tőkekorlátozás megszüntetése, valamint az EBRD tőkemegfelelési kerete valamennyi aspektusának az Igazgatótanácsra való átruházása céljából, összhangban a G20-ak független felülvizsgálatában foglalt ajánlásokkal, lehetővé téve a rugalmas és dinamikus tőkekezelést, egyidejűleg biztosítva a fő tőkemutatószámok részvényesek általi folyamatos ellenőrzését.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Az EBRD azzal a feladattal jött létre, hogy „elősegítse az átmenetet a nyitott piacgazdaságba, valamint ösztönözze a magán- és vállalkozói kezdeményezéseket azokban az országokban, amelyek elkötelezték magukat a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elveinek alkalmazása mellett” Közép- és Kelet-Európában, Közép-Ázsiában, 2006 óta Mongóliában és 2012 óta a dél- és kelet-mediterrán régióban. Az EBRD a műveletei során általában az uniós standardokat és szakpolitikai alapelveket alkalmazza és mozdítja elő. A projektjein keresztül az EBRD szakpolitikai párbeszédet folytat és feltételrendszereket (többek között az átalakulásra kifejtett hatás, vállalatirányítási standardok, közbeszerzés, környezetvédelmi standardok stb.) alkalmaz, amelyekkel biztosítja az uniós követelményeknek való megfelelést olyan területeken, mint a környezetvédelem és a szociálpolitika.
Az EBRD határozott és az uniós szakpolitikával összhangban levő választ adott Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára azáltal, hogy a Bank hamar átfogó csomagot jelentett be, amely 2022–2023 között 3 milliárd EUR összegű befektetést mozgósít Ukrajna támogatására. Az EBRD a „reziliencia és megélhetés” keretéből jelentős támogatást nyújtott a háború által érintett többi műveleti országának is. Az EBRD aktívan részt vesz az adományozók koordinációját célzó platform irányítóbizottságában, amely Ukrajna, a G7-ek és az Unió vezető tisztviselőiből áll. Ez a platform koordinálja Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozását, valamint gazdasági helyreállítási és újjáépítési erőfeszítéseit. Az EBRD befizetett tőkeemelésében való részvétel a leghatékonyabb és legeredményesebb eszköz, amely a legnagyobb tőkeáttételt biztosítja és szilárd alapot nyújt az EBRD ukrajnai befektetéseinek folytatásához.
A tagjelölt országokban az EBRD átalakulással kapcsolatos célkitűzései jól illeszkednek az Unióhoz való csatlakozás felé történő előrehaladás céljához. Ukrajna uniós tagjelölt ország státuszának Bizottság általi előzetes elemzése szerint több területet átfogó jelentős reformokra lesz szükség ahhoz, hogy Ukrajna összhangba kerüljön az uniós normákkal. Az EBRD erőfeszítései – valamint az ezt övező feltételek – összhangban lesznek e reformok sikeres megvalósításával Ukrajna tagsági célkitűzéseinek támogatása érdekében.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Az EBRD tőkéjét korábban kétszer, 1996-ban és 2011-ben emelték meg. Az Unió mindkét tőkeemeléskor a tőkerészesedésének megfelelő részt jegyzett le az újonnan kibocsátott részvényekből.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) hatálybalépését követően a tőkeemelésben való részvételről szóló 2011. évi határozatot együttdöntési eljárás keretében hozták meg, amelynek jogalapja az EUMSZ 212. cikke volt, amely kimondja, hogy az Unió intézkedéseket tesz a gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés terén, különös tekintettel a harmadik országok támogatására.
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodásnak az EBRD-műveletek földrajzi hatókörének a dél- és kelet-mediterrán térségre való kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló 602/2012/EU határozat szintén az EUMSZ 212. cikkén alapult.
Tekintettel a fenti precedensekre, valamint arra, hogy a tőkeemelés célja az EBRD számára lehetővé tenni Ukrajna rezilienciájának és újjáépítésének támogatását, helyénvalónak tűnik a javasolt határozatot az EUMSZ 212. cikkére alapozni, beleértve a 12. cikk (1) bekezdésének kiegészítő módosítását is.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javasolt határozat az Unió EBRD-ben való közvetlen tagságára és részesedésére vonatkozik.
•Arányosság
Tárgytalan.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A cél csak a Tanács és a Parlament határozatával valósítható meg.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Az EBRD 2021–2023 között részletes elemzést végzett jövőbeli stratégiai irányáról. Az EBRD részvényesei (köztük többek között valamennyi tagállam, az EBB és az Uniót képviselő Bizottság) aktívan részt vettek a folyamatban. Ennek keretében az EBRD belső tőkeszükségletei, AAA-hitelminősítésének fenntartása, valamint a részvényesi tőke hatékony és eredményes felhasználása alapján elemezte a tőkeemelés lehetőségeit. Az EBRD tőkeemelését, műveleteinek szubszaharai Afrikára és Irakra való kiterjesztését, valamint a tőkefelhasználás alapokmányban előírt korlátozásának megszüntetését tartalmazó határozat részletes elemzésre épül, valamint az EBRD részvényesei közötti megbeszéléseket és tárgyalásokat tükrözi.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Tőkeemelés
Az EBRD Kormányzótanácsa a háború kezdete óta rendszeresen áttekintette az EBRD Ukrajnában végzett tevékenységeinek alakulását. Az EBRD Igazgatótanácsa számos jelentésében értékelte, hogy az EBRD milyen szerepet játszhat egyfelől Ukrajna rezilienciájának megőrzésében a háború idején, másfelől az újjáépítés hosszú távú jelentős támogatásában, miközben biztosítja valamennyi műveleti országának folyamatos támogatását. Ezek a jelentések megvizsgálták az EBRD tevékenységének lehetséges jellegét és nagyságrendjét, szem előtt tartva sajátos intézményi és működési erősségeit, Ukrajnában betöltött sajátos helyzetét és az ország más szereplők általi támogatását. A jelentések azt is szisztematikusan megvizsgálták, hogy milyen részvényesi intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy Ukrajnát az EBRD a lehető legjobban támogassa. E munka eredményeként a Kormányzótanács 2023. május 18-án jóváhagyta „Az EBRD ukrajnai rezilienciához és újjáépítéshez nyújtott támogatása” című, 258. számú határozatot, amely utasította az EBRD Igazgatótanácsát, hogy jóváhagyás céljából 2023 vége előtt dolgozzon ki konkrét javaslatot a befizetett tőke emelésére vonatkozóan.
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 1. cikkének módosítása
2022 májusában a Kormányzótanács jóváhagyta „Az EBRD-műveletek földrajzi hatályának szubszaharai Afrikára és Irakra való korlátozott és fokozott kiterjesztése” című, 248. számú határozatot. A határozat, amely az EBRD régióbeli potenciális hozzáadott értékének, valamint a korlátozott és fokozatos kiterjesztés EBRD-re gyakorolt tőke- és pénzügyi hatásának részletes értékelésén alapult, elvben jóváhagyta az EBRD-műveletek földrajzi hatályának szubszaharai Afrikára és Irakra történő korlátozott és fokozatos kiterjesztését.
Az Igazgatótanács ezt követően az EBRD pénzügyi helyzetének átfogó értékelése keretében újraértékelte a szubszaharai Afrikára és Irakra való korlátozott és fokozatos kiterjesztés tőke- és pénzügyi hatásait. Az újraértékelés rámutatott arra, hogy a jelenlegi stratégiai és tőkekeret 2025-ig, majd azt követően 2030 végéig tartó időszakában a kiterjesztésnek az EBRD tőkehelyzetére gyakorolt hatása korlátozott lenne, és önmagában nem rontaná az EBRD azon képességét, hogy támogassa meglévő műveleti országait, nem veszélyeztetné az EBRD AAA-hitelminősítését és nem tenne szükségessé újabb tőkeemelést.
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 12. cikke (1) bekezdésének módosítása
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 12. cikke (1) bekezdésének az alapokmányban előírt tőkekorlátozás megszüntetését célzó módosítása főként arra irányul, hogy lehetővé váljon a tőkefelhasználás nominális korlátjainak áthelyezése az Igazgatótanács szintjén kezelt tőkemegfelelési keretbe, hogy hatékonyabbá és rugalmasabbá váljon az EBRD tőkéjének felhasználása. Amint azt a multilaterális fejlesztési bankok tőkemegfelelési keretének G-20-ak általi független felülvizsgálata is elismerte, hosszú távon fennáll annak a kockázata, hogy az alapokmányban előírt nominális korlát kötelező érvényű korláttá válik, ami a rendelkezésre álló nagyobb kockázatviselési képesség ellenére is megakadályozhatja az EBRD-t abban, hogy támogassa a kedvezményezett országait. Az EBRD elemzése azt mutatta, hogy a tőkemegfelelési kereten belül elérhető forgóeszközök elméleti maximális szintje magasabb volt a nominális ráta szerintihez képest. Az alapokmányban előírt korlát megszüntetése és annak lehetővé tétele, hogy az Igazgatótanács a tőkemegfelelési keretpolitikája részeként mérlegelje a nominális tőkefelhasználás megfelelő szintjeit, lehetővé tenné az EBRD tőkehelyzetének holisztikus értékelését, amely iránymutatásul szolgálna hitelezési tevékenységeihez.
•Hatásvizsgálat
Az előző két szakaszban ismertetettek alapján, az arányosság elvével és a múltbeli gyakorlattal összhangban, a Bizottság nem végzett hivatalos hatásvizsgálatot.
•Alapjogok
A javaslat nem érinti az alapjogok védelmét.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az EBRD jegyzett tőkéjében való uniós részesedés kb. 3,03 %, így az Unió a jegyzett tőkéjét 121 020 000 EUR-val növeli befizetett tőkére jutó részvények formájában, részvényenként 10 000 EUR értéken. Az EBRD tagjai 2025. június 30-ig, vagy az Igazgatótanács által 2025. június 30-ig meghatározott ennél későbbi időpontban, de legkésőbb 2025. december 31-ig jegyezhetnek le részvényeket.
Az első részletet az EBRD minden tagja a következő időpontok közül a későbbi időpontig fizeti be: i. 2025. április 30.; vagy ii. a tőkejegyzéséről szóló okirat hatálybalépését követő 60. nap. A hátralevő négy részletet 2026. április 30-ig; 2027. április 30-ig; 2028. április 30-ig illetve 2029. április 30-ig kell befizetni.
Ez a kezdeményezés a 6. fejezet alatt rendelkezésre álló lekötetlen mozgástér, vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszközök felhasználását teszi szükségessé. Ennek meghatározására a 2025. évi költségvetési tervezetre vonatkozó bizottsági javaslat kidolgozásakor kerül sor, a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások függvényében.
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás módosításainak nincsenek vonzatai az Unió költségvetésére nézve.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
Az EBRD Uniót képviselő kormányzója évente jelentést tesz a Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:
·az EU célkitűzéseinek előmozdítása,
·az EBRD tőkéjének felhasználása,
·intézkedések az EBRD pénzügyi közvetítőkön keresztül végzett műveletei átláthatóságának biztosítására,
·az EBRD hozzájárulása a kockázatvállaláshoz és a magánszektorból történő további tőkebevonás hatékonyságához,
·együttműködés az EBB és az EBRD között az Unión kívül.
2024/0019 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemelése keretében kibocsátott további részvényeknek az Európai Unió általi lejegyzéséről, valamint az EBRD létrehozásáról szóló megállapodásnak az EBRD-műveletek földrajzi hatályának szubszaharai Afrikára és Irakra való korlátozott és fokozatos kiterjesztése, továbbá a rendes műveletekre vonatkozóan az alapokmányban előírt tőkekorlátozás megszüntetése tekintetében történő módosításairól
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) létrehozásáról szóló megállapodás 4. cikkének (3) bekezdése értelmében az EBRD Kormányzótanácsa a 2023. december 15-én elfogadott 265. számú határozatában úgy rendelkezett, hogy az EBRD engedélyezett jegyzett tőkéjét 4 000 000 000 EUR-val megemeli, hogy az EBRD megőrizhesse a műveleti országaiban a tevékenység észszerű szinten tartásához középtávon szükséges tőkeellátottságot az alapokmányban előírt korlátokon belül.
(2)E tőkeemelést megelőzően az Unió 90 044 darab részvényt tartott, amelyek névértéke egyenként 10 000 EUR.
(3)A 265. számú határozat értelmében az EBRD engedélyezett jegyzett tőkéjét 400 000 darab befizetett tőkére jutó részvénnyel emelik meg, és az EBRD tagjai 2025. június 30-ig, vagy az Igazgatótanács által 2025. június 30-ig meghatározott ennél későbbi időpontban, de legkésőbb 2025. december 31-ig jegyezhetnek le egész darabszámú részvényt a meglévő részesedésük arányában. A tőkeemelést az EBRD minden tagja öt részletben fizeti be a következő időpontok közül a későbbi időpontig: i. 2025. április 30.; vagy ii. a tőkejegyzéséről szóló okirat hatálybalépését követő 60. nap. A hátralevő négy részletet 2026. április 30-ig, 2027. április 30-ig, 2028. április 30-ig, illetve 2029. április 30-ig kell befizetni. Ennek megfelelően az Unió 12 102 darab új. egyenként 10 000 EUR névértékű részvényt jegyezhet le, összesen 121 020 000 EUR értékben, ami az Unió befizetett tőkére jutó részvényeinek számát 102 146 darabra növeli.
(4)A tőkeemelésre azért van szükség, hogy az EBRD folytathassa tevékenységeit és befektetéseit Ukrajnában a háború idején és különösen a háború utáni időszakban Ukrajna újjáépítésének támogatása érdekében. Az említett tevékenységek támogatását szolgáló tőkeemelés azt is biztosítja, hogy ez az erőfeszítés ne korlátozza az EBRD azon képességét, hogy kielégítse a többi műveleti országában jelentkező szükségleteket. A tőkeemelés összhangban van az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 13. cikkének v. pontjában foglalt azon követelménnyel, miszerint a Banknak törekednie kell arra, hogy valamennyi befektetése tekintetében fenntartsa az észszerű diverzifikációt. A befizetett tőke emelésének következtében az EBRD pénzügyileg elég erős marad ahhoz, hogy képes legyen teljesíteni a megbízatását és a részvényesek célkitűzéseit valamennyi műveleti országában.
(5)Az Unió külső gazdasági kapcsolatai területén meglévő célkitűzéseinek elérése és az EBRD-n belüli relatív szavazati súlyának megőrzése érdekében indokolt, hogy az EU lejegyezze a tőkeemelésből ráeső részt.
(6)A 2023. május 18-án elfogadott 259. számú határozat értelmében az EBRD Kormányzótanácsa megszavazta az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás szükséges módosításait, amelyek lehetővé teszik az EBRD számára, hogy műveleteinek földrajzi hatályát korlátozottan és fokozatosan kiterjessze szubszaharai Afrikára és Irakra, miközben fenntartja Ukrajna és a meglévő műveleti országai melletti teljes körű elkötelezettségét. Az említett határozat megerősítette, hogy az EBRD megbízatásának kiterjesztését úgy kell megvalósítani, hogy az ne igényeljen további tőke-hozzájárulásokat a részvényesektől.
(7)Az EBRD-műveletek földrajzi hatályát korlátozottan és fokozatosan ki kell terjeszteni szubszaharai Afrikára és Irakra, és annak teljes mértékben meg kell felelnie az EBRD értékeinek, miszerint támogatni kell azokat az országokat, amelyek elkötelezettek a többpárti demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a pluralizmus és a piacgazdaság elvei mellett, és alkalmazzák azokat. Az EBRD fokozatos megközelítést dolgozott ki tevékenységeinek az érintett régiókban való megkezdésére, amely figyelembe veszi a regionális és nemzeti sajátosságokat. Az első befektetésekre szubszaharai Afrikában a tervek szerint 2025-től az erre kiválasztott országokban kerül sor. Figyelembe véve, hogy az EBRD kiemelt figyelmet fordít a magánszektor fejlesztésére és tekintettel az átalakulással kapcsolatos megbízatására, az a hozzáadott érték, amelyet a Bank szubszaharai Afrikában és Irakban nyújthat, lényeges és geostratégiai jelentőséggel bír az Unió számára.
(8)Az EBRD irányító testületeiben részt vevő uniós képviselőknek ösztönözniük kell az EBRD-t az Unióval való további szoros együttműködésre és a civil társadalomban való szerepvállalásra, továbbá a más európai és nemzetközi közfinanszírozási intézményekkel folytatott szoros együttműködésének erősítésére, hogy teljes mértékben kihasználhassa azok komparatív előnyeit műveleteinek szubszaharai Afrikára és Irakra való kiterjesztése során.
(9)A meglévő gyakorlat szerint, mielőtt az EBRD jóváhagyná tevékenységének egy új műveleti országra történő kiterjesztését, részletes technikai értékelést készít az érintett országban fennálló gazdasági és politikai feltételekről, beleértve a következőket: az adott országnak az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 1. cikkében rögzített, a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elvei melletti elkötelezettségének értékelése, az átalakulás terén tapasztalható hiányosságok értékelése, valamint az adott országban működő más nemzetközi pénzügyi intézmények tevékenységeinek és azon prioritások felülvizsgálata, amelyekkel kapcsolatban az EBRD a lehető legjobban kamatoztathatná egyedülálló szakértelmét és készségeit. Ezt az értékelést bármely új ország esetében kell elvégezni, amely EBRD-tagságot és műveletiország-státuszt kérelmez, az EBRD Kormányzótanács általi jóváhagyást követően.
(10)Az EBRD Kormányzótanácsa a 260. számú határozatában elismerte az EBRD sürgető globális kihívások kezelésében betöltött alapvető szerepét, valamint a tőkemegfelelési keret G-20-ak általi független felülvizsgálatában foglalt ajánlásokat. Annak érdekében, hogy az EBRD tőkekapacitását optimálisan ki lehessen használni a kedvezményezett országokban a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében, módosítani kell az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 12. cikkének (1) bekezdését az alapokmányban előírt tőkekorlátozás megszüntetése céljából.
(11)Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 56. cikke értelmében az EBRD Kormányzótanácsa megkérdezte összes tagját, hogy elfogadják-e a javasolt módosításokat.
(12)A tőkeemelést és az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás módosításait ezért az Unió nevében jóvá kell hagyni.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EBRD Kormányzótanácsának 265. számú határozata értelmében az Unió 2025. június 30-ig, vagy az Igazgatótanács által 2025. június 30-ig meghatározott ennél későbbi időpontban, de legkésőbb 2025. december 31-ig további 12 102 darab részvényt jegyez le egyenként 10 000 EUR értéken az EBRD-ben.
A jegyzett tőkét öt részletben kell befizetni, amelyek közül az elsőt a következő időpontok közül a későbbi időpontig kell befizetni: i. 2025. április 30.; vagy ii. az Unió tőkejegyzésről szóló okiratának hatálybalépését követő 60. nap. A hátralevő négy részletet 2026. április 30-ig, 2027. április 30-ig, 2028. április 30-ig, illetve 2029. április 30-ig kell befizetni.
2. cikk
Az Unió tőkejegyzéséről szóló, előírt okiratot az EBRD Kormányzótanácsában az Uniót képviselő kormányzó letétbe helyezi.
3. cikk
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 1. cikkének a műveletei földrajzi hatályának szubszaharai Afrikára és Irakra való korlátozott és fokozatos kiterjesztését lehetővé tevő módosításai, valamint a 12. cikke (1) bekezdésének az alapokmányban előírt tőkekorlátozás megszüntetését célzó módosításai az Unió nevében jóváhagyásra kerülnek.
4. cikk
Az EBRD Uniót képviselő kormányzója az Unió nevében közli az EBRD-vel a módosítások elfogadásáról szóló nyilatkozatot.
5. cikk
Az EBRD Uniót képviselő kormányzója az Európai Parlament részére teendő éves jelentése részeként beszámol az EBRD által szubszaharai Afrikában és Irakban folytatott tevékenységekről és műveletekről is.
6. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
az elnök
az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.Általános célkitűzés(ek)
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
1.4.4.Teljesítménymutatók
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása
2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Az Európai Parlament és a Tanács határozata az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemelése keretében kibocsátott további részvényeknek az Európai Unió általi lejegyzéséről, valamint az EBRD létrehozásáról szóló megállapodásnak az EBRD-műveletek földrajzi hatályának szubszaharai Afrikára és Irakra való korlátozott és fokozatos kiterjesztése, továbbá a rendes műveletekre vonatkozóan az alapokmányban előírt tőkekorlátozás megszüntetése tekintetében történő módosításairól.
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)
6. fejezet Szomszédság és a világ
14. cím Külső tevékenység
1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:
☒ új intézkedés
◻ kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés
◻ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása
◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.Általános célkitűzés(ek)
Az EU külső tevékenységének támogatása a szomszédságába, a fejlődő országokba és a világ többi részébe történő befektetések révén, beleértve az uniós csatlakozásra készülő országoknak nyújtott támogatást is.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)
Az EBRD számára annak lehetővé tétele, hogy új, befizetett tőkére jutó részvények lejegyzése révén továbbra is fontos szerepet tölthessen be az Unióval és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben az Ukrajna reálgazdaságának háború idején történő támogatására és háború utáni újjáépítésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, megőrizve ugyanakkor saját pénzügyi erejét.
Annak jóváhagyása, hogy az EBRD-műveletek földrajzi hatályának módosítása révén műveleteit korlátozottan és fokozatosan kiterjessze szubszaharai Afrikára és Irakra.
A tőkemegfelelési keret G-20-ak általi felülvizsgálatában foglalt ajánlásokkal összhangban lehetővé tenni az EBRD számára a rugalmasabb és dinamikusabb tőkekezelést, az EBRD tőkemegfelelési kerete valamennyi aspektusának Igazgatótanácsra való átruházása, és a fő tőkemutatószámok részvényesek általi folyamatos ellenőrzésének biztosítása révén.
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
A tőkeemelés jelentősen megerősítené az EBRD-t mind a kézzelfogható pénzügyi hatás, mind a részvényeseknek az EBRD megbízatásába és tevékenységébe vetett bizalmának megerősítése révén valamennyi műveleti országában. Az EBRD kellően erős lenne ahhoz, hogy mind a háború idején, mind az újjáépítés során addicionális befektetéseket eszközöljön Ukrajnában, és továbbra is teljes mértékben támogassa a többi műveleti országot az átalakulással kapcsolatos kihívásaik, valamint az ukrajnai háború regionális és globális következményeinek kezelésében.
A tőkeemelés biztosítani fogja, hogy a jövőben az EBRD egyszerre lesz képes támogatni Ukrajnát a rendkívüli időszakokban, valamint jelentős és tartós támogatást nyújtani az összes műveleti országa számára – beleértve az Oroszország háborúja által érintett egyéb országokat is – az átalakulás terén tapasztalható hiányosságok megszüntetése érdekében.
Ennek során az EBRD a 2021–2025 közötti időszakra szóló jelenlegi stratégiai és tőkekeretét fogja követni valamennyi tevékenységében, többek között Ukrajnában is, összhangban a zöld, inkluzív, reziliens, integrált, integrált, versenyképes, piacorientált gazdasággá való átalakulás megkönnyítésére vonatkozó megbízatásával, nagy hangsúlyt fektetve a magánszektor fejlesztésére, és azokra a területekre összpontosítja erőfeszítéseit, ahol műveletei a legnagyobb addicionalitást biztosítják és a legnagyobb hatást gyakorolják az átalakulásra.
1.4.4.Teljesítménymutatók
A célkitűzések elérésének mérése az EBRD finanszírozási műveleteinek régiónkénti – különösen Ukrajnában és az Oroszország háborúja által érintett más műveleti országokban mért – volumene, ágazatok, az EBRD más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és/vagy bizottsági programok keretében társfinanszírozott finanszírozási műveleteinek volumene, valamint az EBRD hatásvizsgálatában meghatározott egyéb mutatók alapján történik.
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
Az EBRD Kormányzótanácsa 2023. december 15-én elfogadta a 265. számú határozatát, amely felhatalmazza az EBRD-t, hogy részvényeinek számát 400 000 darab új, egyenként 10 000 EUR névértékű részvénnyel emelje meg, összesen 4 milliárd EUR értékben, 2024. december 31-i hatálybalépési időponttal. A tőkeemelésben való részvételével az Unió fenntartja az EBRD teljes jegyzett tőkéjében való 3 %-os közvetlen részesedését. Az Európai Beruházási Bank (EBB) (3 %) és az egyes tagállamok (EU-27, kb. 48,4 %) szintén az EBRD részvényesei, ezáltal az Unió együttes többségi részesedése jelenleg 54,4 %.
A fent említett határozat értelmében az EBRD tagjai 2025. június 30-ig, vagy az Igazgatótanács által 2025. június 30-ig meghatározott ennél későbbi időpontban, de legkésőbb 2025. december 31-ig jegyezhetnek le egész darabszámú részvényt a meglévő részesedésük arányában. Ennek megfelelően az Unió 12 102 darab új, 10 000 EUR névértékű részvényt jegyezhet le, összesen 121 020 000 EUR értékben, ami az Unió befizetett tőkére jutó részvényeinek számát 102 146 darabra növeli. Az első részletet az EBRD minden tagja a következő időpontok közül a későbbi időpontig fizetheti be: i. 2025. április 30.; vagy ii. a tőkejegyzéséről szóló okirat hatálybalépését követő 60. nap. A hátralevő négy részletet 2026. április 30-ig; 2027. április 30-ig; 2028. április 30-ig, illetve 2029. április 30-ig kell befizetni.
1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
A javaslat új EBRD-részvények Unió általi közvetlen lejegyzésére vonatkozik, mivel az EBRD valamennyi közvetlen részvényesét felkérte, hogy az EBRD Kormányzótanácsának 265. számú határozatával összhangban a jelenlegi részesedésük arányában jegyezzék le a részvényeket. Ezért az Unió részesedése jelenlegi arányának fenntartása érdekében uniós szintű fellépésre van szükség.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Az EBRD kormányzói 1996-ban az EBRD engedélyezett tőkéjének kétszeresére emeléséről döntöttek, amelynek kapcsán az Unió további 30 000 darab, egyenként 10 000 EUR névértékű részvényt jegyzett le, 600 millió EUR-ra emelve ezzel az Unió által jegyzett tőke mértékét. Az Unió részesedése az EBRD teljes engedélyezett tőkéjére vetítve nem változott. A további részvények Unió általi lejegyzése a 97/135/EK tanácsi határozatot követte.
Az EBRD kormányzói 2010-ben úgy határoztak, hogy az engedélyezett jegyzett tőkét 10 milliárd EUR-val emelik meg, amely 100 000 darab befizetett tőkére jutó részvényből és 900 000 darab lehívható részvényből állt annak érdekében, hogy megőrizzék a műveleti országaiban folytatott tevékenységének észszerű szinten tartásához szükséges tőkeellátottságot. Ennek megfelelően az Unió az 1219/2011/EU határozatot követően további részvényeket jegyzett le.
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák
Az EBRD megbízatása arra irányul, hogy „elősegítse az átmenetet a nyitott piacgazdaságba, valamint ösztönözze a magán- és vállalkozói kezdeményezéseket azokban az […] országokban, amelyek elkötelezték magukat a többpárti demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elvei mellett, és alkalmazzák azokat” Közép- és Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és 2012 óta a dél- és kelet-mediterrán régióban. Az Unió összesen – beleértve az Unió közvetlen részesedését (3,03 %), az EBB részesedését (3,03 %) és a tagállamok egyedi részesedéseit (EU-27, kb. 48,4 %) – 54,4 %-os együttes többségi részesedéssel rendelkezik az EBRD tőkéjében. Az EBRD állandó Igazgatótanácsában valamennyi részvényes képviselteti magát. Az EBRD a műveletei során általában az uniós standardokat és szakpolitikai alapelveket alkalmazza és mozdítja elő. A projektjein keresztül az EBRD szakpolitikai párbeszédet folytat és feltételrendszereket (többek között az átalakulásra kifejtett hatás, vállalatirányítási standardok, közbeszerzés, környezetvédelmi standardok stb.) alkalmaz, amelyekkel biztosítja az uniós követelményeknek való megfelelést olyan területeken, mint a környezetvédelem és a szociálpolitika.
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
Az EBRD Kormányzótanácsának 265. számú határozata szerinti, további 12 102 darab részvény Európai Unió általi lejegyzéséhez a 2025. évi pénzügyi év első felében le kell kötni a szükséges előirányzatokat. E célból a 6. fejezet (Szomszédság és a világ) külön költségvetési sora, különösen a 14 20 03 04. jogcíme (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – A jegyzett tőke befizetett részeinek rendelkezésre bocsátása) számára olyan összegű kötelezettségvállalási előirányzatot kell biztosítani, amely megfelel az EBRD befizetett tőkeemelésében való uniós részvétel teljes összegének, azaz 121 020 000 EUR-nak.
Tekintettel arra, hogy az intézkedést nem lehet teljes mértékben átcsoportosítás révén finanszírozni, ez a 6. fejezet alatti lekötetlen mozgástér és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszközök felhasználását tenné szükségessé. Ezt a 2025. évi költségvetési tervezetről szóló bizottsági javaslat kidolgozásakor kell meghatározni, a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások függvényében.
A 2027 utáni többéves pénzügyi keretet érintő esetleges költségvetési vonzatok a források rendelkezésre állásától függenek majd a többéves pénzügyi keretről és a programokról szóló javaslat és megállapodás sérelme nélkül.
1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása
☒ határozott időtartam
–◻
időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–☒
pénzügyi hatás: 2025-ben a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, 2025-től 2029-ig a kifizetési előirányzatok esetében
◻határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütem
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
☒ Közvetlen irányítás a Bizottság által
–☒ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻
végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;
–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek;
–◻ közjogi szervek;
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;
–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.
Megjegyzések
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Az EBRD-műveletek irányítása az EBRD saját nyomonkövetési és jelentéstételi eljárásainak megfelelően fog történni. Az EBRD minden pénzügyi évre vonatkozóan beszámol a Kormányzótanácsnak műveleteiről, szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításáról, valamint auditált beszámolóiról. A könyvvizsgálói jelentés áttekintését követően a Kormányzótanács jóváhagyja az EBRD általános mérlegét és eredménykimutatását.
Az EBRD Uniót képviselő kormányzója évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek a következőkről:
• az Unió célkitűzéseinek előmozdítása,
• az EBRD tőkéjének felhasználása,
• intézkedések az EBRD pénzügyi közvetítőkön keresztül végzett műveletei átláthatóságának biztosítására,
• az EBRD hozzájárulásai a kockázatvállaláshoz és a magánszektorból történő további tőkebevonás hatékonyságához,
• együttműködés az EBB és az EBRD között az Unión kívül.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása
Az intézkedést közvetlen irányítás keretében a Bizottság hajtja végre, amely az Unió nevében 12 102 darab új, egyenként 10 000 EUR névértékű részvényt jegyez le, összesen 121 020 000 EUR értékben. Az első részletet a következő időpontok közül a későbbi időpontig kell bifizetni: i. 2025. április 30.; vagy ii. a tőkejegyzéséről szóló okirat hatálybalépését követő 60. nap. A hátralevő négy részletet 2026. április 30-ig; 2027. április 30-ig; 2028. április 30-ig, illetve 2029. április 30-ig kell befizetni.
Az EBRD-műveletek irányítása az EBRD saját szabályaival és eljárásaival összhangban fog történni, ideértve a megfelelő ellenőrzési, kontroll- és monitoringintézkedéseket is. Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodásban foglaltaknak megfelelően az EBRD Ellenőrző Bizottsága – külső ellenőrök bevonásával – segíti az EBRD Igazgatótanácsát és felelős az EBRD-műveletek és beszámolóinak szabályszerűségéért. Az Igazgatótanács, amelyben a Bizottság által képviselt Unió igazgatóval rendelkezik, minden egyes pénzügyi évre vonatkozóan benyújtja az auditált beszámolót a Kormányzótanácsnak minden éves ülésen történő jóváhagyás céljából és jóváhagyja az EBRD költségvetését. A könyvvizsgálói jelentés áttekintését követően a Kormányzótanács jóváhagyja az EBRD általános mérlegét és eredménykimutatását.
Egy független értékelő osztály értékeli az EBRD befejezett projektjeinek és programjainak a célkitűzésekhez viszonyított teljesítményét. Szisztematikusan elemzi mind az egyes projektek, mind az EBRD politikáiban meghatározott tágabb témák eredményeit. Az értékelés fő célja, hogy hozzájáruljon az EBRD legitimitásához, relevanciájához és magasa szintű intézményi teljesítményéhez.
Az EBRD belső ellenőrzési osztályát a Belső Ellenőrök Intézetének nemzetközi szakmai módszerekről szóló keretszabályával összhangban hozták létre, és feladata, hogy független és tárgyilagos bizonyosságot nyújtson a vezetésnek és az Igazgatótanácsnak a belső kontrollok, az irányítás és a kockázatkezelési folyamatok megfelelőségéről és eredményességéről a Bank fő kockázatainak mérséklése érdekében.
Az EBRD független projektelszámoltathatósági mechanizmussal is rendelkezik, amely a Bank panaszkezelési mechanizmusa. Ez a mechanizmus a Bank befektetéseit érintő környezeti, társadalmi és közzétételi kérdésekkel kapcsolatos panaszokkal foglalkozik. A mechanizmus független az EBRD vezetésétől, és tényfeltáró vizsgálatokat végez annak megállapítására, hogy a Bank eleget tett-e a környezetvédelmi, társadalmi és közzétételi előírásoknak.
Az Igazgatótanács a Kormányzótanács általános iránymutatásaival összhangban meghatározza a szakpolitikai alapelveket, és döntéseket hoz az EBRD kölcsönei, garanciái, tőkebefektetései, kölcsönfelvételei, a technikai segítségnyújtás és az EBRD egyéb műveletei tárgyában.
Munkájának segítésére az Igazgatótanács három igazgatói testületet hozott létre: a fent említett Ellenőrző Bizottságot, a költségvetési és igazgatási ügyekkel foglalkozó bizottságot, valamint a pénzügyi és bankműveleti bizottságot. Az Uniót képviselő igazgató (vagy helyettese) az összes ilyen igazgatói bizottságban részt vesz. Végezetül az EBRD Kormányzótanácsa etikai bizottságot hozott létre, amely értelmezi és biztosítja az EBRD személyzetére és tanácsi tisztviselőire vonatkozó magatartási kódexek érvényesülését.
2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Az EBRD létrehozásáról szóló megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése értelmében a Kormányzótanács legfeljebb ötéves időközönként felülvizsgálja az EBRD jegyzett tőkéjét. Az EBRD saját kontrollrendszerekkel rendelkezik.
Emellett az európai uniós programokat végrehajtó EBRD belső kontrollrendszereit a költségvetési rendelettel összhangban végzett pillérértékelésben a Bizottság belső kontrollrendszereivel egyenértékűnek találták.
2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
Lásd a fenti 2.2.2. pontra adott választ.
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Az EBRD-ben független egységként megfelelés-ellenőrzési iroda működik (Office of the Chief Compliance Officer, OCCO), amelynek élén a megfelelés-ellenőrzési vezető (Chief Compliance Officer) áll, aki közvetlenül jelent az Elnöknek és évente – vagy szükség szerint – az Ellenőrző Bizottságnak. A megfelelés-ellenőrzési iroda feladata a jó kormányzás elősegítése, és annak biztosítása, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően az EBRD valamennyi tevékenysége tekintetében a legmagasabb szintű standardok érvényesüljenek. A megfelelés-ellenőrzési iroda foglalkozik többek között a feddhetetlenség, a kellő gondosság, a titoktartás, az összeférhetetlenség, a felelős vállatirányítás, az elszámolási kötelezettség, az etikai alapelvek, a pénzmosás elleni küzdelem, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a csalás és a korrupciós tevékenységek megelőzése kérdéseivel. A megfelelés-ellenőrzési iroda felelős az állítólagos csalás, korrupció vagy mulasztás eseteinek kivizsgálásáért. Ezenfelül az iroda szükség szerint képzést és tanácsot nyújt az EBRD azon tisztviselőinek, akiket olyan vállalatok igazgatótanácsába neveznek ki, amelyekben az EBRD tőkerészesedéssel rendelkezik. A pénzügyi kérdések és a feddhetetlenség tekintetében elvárt gondosság részét képezi az új szerződések elbírálására, illetve a meglévő ügyletek nyomon követésére a Banknál kidolgozott rendes ügymenetnek. A megfelelés-ellenőrzési iroda korrupcióellenes intézkedésekkel foglalkozó jelentését az EBRD közzé teszi a honlapján. A megfelelés-ellenőrzési iroda különleges felelősségi körébe tartozik az EBRD független projektelszámoltathatósági mechanizmusának működtetése is, amelynek keretében áttekintik a projektek által érintett emberek és civil társadalmi szervezetek által felvetett környezeti, társadalmi és átláthatósági kérdéseket. Indokolt esetben megállapítja, hogy az adott projekt jóváhagyásakor az EBRD a vonatkozó politikáival összhangban járt-e el.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
·Jelenlegi költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési sor
|
Kiadás
típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
Szám
|
Diff./Nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől
|
más harmadik országoktól
|
egyéb címzett bevétel
|
|
6
|
14 20 03 04
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – A jegyzett tőke befizetett részvényeinek rendelkezésre bocsátása
|
diff.
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
NEM
|
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési sor
|
Kiadás
típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
Szám
|
Diff./Nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől
|
más harmadik országoktól
|
egyéb címzett bevétel
|
|
|
n/a
|
n/a
|
|
|
|
|
3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–☒
A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret
fejezete
|
Szám
|
6
|
|
Főigazgatóság: Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság (ECFIN)
|
|
|
Év:
2025
|
Év:
2026
|
Év:
2027
|
Év:
2028
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
|
ÖSSZESEN
|
|
• Operatív előirányzatok
|
2025
|
2026
|
2027
|
2028
|
20298
|
|
|
|
|
14 20 03 04
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1a)
|
121,020
|
|
|
|
|
|
|
121,020
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2a)
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
|
|
121,020
|
|
Költségvetési sor
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(1b)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2b)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Költségvetési sor
|
|
(3)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az ECFIN Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=(1a)+(1b) +(3)
|
121,020
|
|
|
|
|
|
|
121,020
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=(2a)+(2b)
+(3)
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
|
|
121,020
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(4)
|
121,020
|
|
|
|
|
|
|
121,020
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(5)
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
|
|
121,020
|
|
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN
|
(6)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=(4)+(6)
|
121,020
|
|
|
|
|
|
|
121,020
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=(5)+(6)
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
|
|
121,020
|
Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
(4)
|
121,020
|
|
|
|
|
|
|
121,020
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(5)
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
|
|
121,020
|
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet)
|
(6)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 1–6. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
(Referenciaösszeg)
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
=(4)+(6)
|
121,020
|
|
|
|
|
|
|
121,020
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
=(5)+(6)
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
24,204
|
|
|
121,020
|
A többéves pénzügyi keret
fejezete
|
7
|
„Igazgatási kiadások”
|
Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a
pénzügyi kimutatás mellékletébe
(az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
Év:
2025
|
Év:
2026
|
Év:
2027
|
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
|
ECFIN Főigazgatóság ÖSSZESEN
|
|
|
|
• Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
• Egyéb igazgatási kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ECFIN Főigazgatóság ÖSSZESEN
|
Előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
Év:
2025
|
Év:
2026
|
Év:
2027
|
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
|
ÖSSZESEN
|
|
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket
⇩
|
|
|
2025
|
2026
|
2027
|
2028
|
2029 2030 2031
|
ÖSSZESEN
|
|
|
KIMENETEK
|
|
|
Típus
|
Átlagos költség
|
Éves befektetés
|
Költség
|
Éves befektetés
|
Költség
|
Éves befektetés
|
Költség
|
Éves befektetés
|
Költség
|
Éves befektetés
|
Költség
|
Éves befektetés
|
Költség
|
Éves befektetés
|
Költség
|
Befektetés összesen
|
Összköltség
|
|
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS ...
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Éves EBRD-befektetés Ukrajnában [millió EUR]
|
t
|
|
2,500
|
121,200
|
2,500
|
|
3,000
|
|
3,000
|
|
3,000
|
|
3,000
|
0
|
3,000
|
0
|
20,000
|
121,020
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– Kimenet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. konkrét célkitűzés részösszege
|
2,500
|
121,020
|
2,500
|
|
3,000
|
|
3,000
|
|
3,000
|
|
3,000
|
0
|
3,000
|
0
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
2,500
|
121,020
|
2,500
|
|
3,000
|
|
3,000
|
|
3,000
|
|
3,000
|
0
|
3,000
|
0
|
20,000
|
121,020
|
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–☒
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–◻
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
2025
|
2026
|
2027
|
2028
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
|
ÖSSZESEN
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb igazgatási kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Humánerőforrás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni.
3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–☒
A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–◻
A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
|
2025
|
2026
|
2027
|
2028
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
|
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
|
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
•Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve
|
|
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 xx yy zz
|
– a központban
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– a küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
|
|
06 az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
|
.
|
|
Külső munkatársak
|
|
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés:
–◻
teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
–☒
a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott speciális eszközök felhasználását teszi szükségessé.
–A 2025. évi költségvetési tervezetről szóló bizottsági javaslat kidolgozásakor meghatározandó, a Tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalások függvényében.
–◻
a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
A javaslat/kezdeményezés:
–☒
nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–◻
előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
–☒
A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻
A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve
