EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.12.7.

COM(2023) 769 final

2023/0447(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kutyák és a macskák jólétéről és nyomonkövethetőségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Egy 2023-ban végzett Eurobarométer felmérés 1 szerint az uniós polgárok 44 %-a rendelkezik kedvtelésből tartott állatokkal, és az uniós polgárok 74 %-a véli úgy, hogy a kedvtelésből tartott állatok jólétét a jelenleginél jobban kell védeni. Az eddig sikeres 10 európai polgári kezdeményezés közül 6 az állatjóléttel kapcsolatos, ami azt tükrözi, hogy a polgárok nagy jelentőséget tulajdonítanak az állatok általánosságban vett jobb védelmének.

2021-ben a becslések szerint az uniós polgárok 72,7 millió kutyát és 83,6 millió macskát tartottak 2 . A jelentős mértékű kutya- és macskakereskedelem 3 a kölyökkutyákat és -macskákat értékesítő tenyésztelepeken és más létesítményeken, különösen a mindenféle életkorú kutyát és macskát árusító állatkereskedéseken keresztül valósul meg. Állatmenhelyek is szállítanak be kutyákat és macskákat, akár a mentett, kóbor vagy nem kívánt kutyák és macskák értékesítése, akár örökbeadásuk vagy újbóli kihelyezésük révén. Bár a kutyák és a macskák iránti kereslet egy részét olyan, engedéllyel rendelkező tenyésztők elégítik ki, akik szigorú állatjóléti előírásokat követnek, számos kutya és macska képezi a többek között harmadik országokból kiinduló illegális kereskedelem és szállítás tárgyát.

A jogellenes macska- és kutyakereskedelem 4 elleni, 2022-ben és 2023-ban végrehajtott összehangolt uniós fellépés 5 alkalmával jelentős mennyiségű okmányhamisításra, félrevezető információkra és arra utaló bizonyítékokat gyűjtöttek, hogy a kutyák kereskedelmi célú mozgását nem kereskedelmi célú mozgásnak álcázták, hogy kevésbé szigorú ellenőrzési szabályoknak kelljen megfelelni. Az uniós végrehajtási fellépés során a tagállamok 467 értesítést tettek közzé    az iRASFF-ben, hogy segítséget kérjenek azokban az esetekben, amelyekben csalás gyanúja merült fel. Ez az összehangolt uniós fellépés lehetővé tette azon klaszterek azonosítását, amelyekben üzemeltetőket csalással gyanúsítottak, és az összehangolt uniós fellépés időtartama alatt több uniós tagállamban legalább 47 bírósági eljárás indult. Az iRASFF-ben küldött értesítések 45 %-a a kutyák harmadik országokból kiinduló mozgásával kapcsolatos csalárd tevékenységek gyanújára vonatkozott. Az összehangolt fellépés lehetővé tette hamisított állategészségügyi bizonyítványoknak és a veszettségre vonatkozó, hamisított ellenanyag-titrálási jelentéseknek, a kedvtelésből tartott állatok hamisított útleveleinek, valamint az Oroszországból és Belaruszból származó kutyák és macskák illegális kereskedelmének felderítését.

Az ilyen, előírásoknak nem megfelelő tenyésztés és illegális kereskedelem jelentős problémákat okoz az érintett kutyák és macskák jóléte – többek között egészsége –, valamint a kedvtelésből tartott állatok leendő tulajdonosának jóléte szempontjából. Erre számos iRASFF-értesítésben bejelentett probléma hozható példaként: beteg kölyökkutyák bejelentése, ideértve a rendeltetési helyre meg nem érkező kölyökkutyákat, amelyeket parvovírus miatt el kellett altatni, továbbá Brucella Canis teszten pozitív eredményt mutató kutyák, szélsőséges stressznek kitett kutyák, hasmenésben, légzőszervi fertőzésben, kiszáradásban szenvedő kutyák, hanyag gondozás bejelentése. Néhány másik iRASFF-értesítés állatkínzás miatti vizsgálatokról tesz említést. Mások a csonkítás eseteit említették, például a kupírozást és a kölykök farokkurtítását.

Emellett az elmúlt években egyre több kutyát és macskát értékesítenek online platformokon és a közösségi médián keresztül. E platformok listázásainak nagy része olyan állatokat kínál, amelyek nem felelős tenyésztőktől, hanem gyaníthatóan illegális tenyésztőktől vagy illegális állatkereskedésekből származnak, vagy amelyeket jólétükre káros körülmények között tartanak. Gyakran korlátozott a tagállamok azon lehetősége, hogy visszakövessék a kutyák és macskák származását, mivel ezen állatok azonosítására szolgáló rendszer csak akkor alkalmazandó, ha az állatokat a tagállamok között vagy azokon kívül mozgatják, továbbá nincs egységes nyilvántartási rendszer.

2020-ban az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a kedvtelésből tartott állatok Unión belüli illegális kereskedelméről 6 , amelyben felszólított a macskák és kutyák azonosítására és nyilvántartásba vételére irányuló uniós szintű, kötelező harmonizált rendszer létrehozására az illegális kereskedelem elleni küzdelem érdekében. Kérte továbbá, hogy a kedvtelésből tartott állatokat állatorvos mikrocsippel lássa el, és hogy egy nemzeti adatbázisban rögzítsék őket, valamint kérte a kedvtelésből tartott állatokat online listázás útján vásárló fogyasztók védelmének javítását.

A Tanács 2010-ben felkérte a Bizottságot, hogy „a kutyák és a macskák tenyésztése és uniós kereskedelme tekintetében vizsgálja meg a tagállamok által hozott intézkedések közötti különbségeket, és adott esetben dolgozzon ki szakpolitikai alternatívákat a belső piac harmonizálására” 7 . Ezt követően a Bizottság tanulmányt 8 tett közzé, amely megállapította, hogy a kutyák és a macskák Unión belüli tenyésztésére vonatkozó szabályok eltérnek, valamint hogy a kutyák és a macskák Unión belüli mozgását nem azonosítják, veszik nyilvántartásba és ellenőrzik rendszerszinten. Azonosított továbbá a tenyésztelepeken és az értékesítési létesítményekben az elhelyezési körülményekből eredő jóléti problémákat is 9 . 2022-ben a Tanácsban 20 tagállam 10 felszólította a Bizottságot, hogy vezessen be közös uniós jogszabályokat a kutyák kereskedelmi célú tartására és értékesítésére vonatkozóan, beleértve a harmonizált nyomonkövethetőségi szabályokat is 11 .

Számos tagállam kötelezettséget vállalt arra is, hogy a kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló európai egyezmény 12 aláírójaként védi a macskák és a kutyák jólétét.

Nincs a kutyák és a macskák jólétére vonatkozó uniós jogszabály. Létezik uniós jogszabály a kutyák és a macskák védelméről, amennyiben őket tudományos célokra tenyésztik, szállítják be és használják 13 . Néhány konkrét uniós követelmény vonatkozik a kutyák és a macskák szállítására is 14 ; e követelmények minimális életkort írnak elő a szállításukra 15 . Az uniós jogszabályok kiterjednek a kutyák és a macskák állatbetegségekkel – különösen a veszettséggel – összefüggésben történő mozgására is, amennyiben a tagállamok közötti vagy harmadik országokból induló mozgással összefüggésben ilyen állategészségügyi követelmények vonatkoznak rájuk 16 , vagy a tulajdonosuk kíséretében, úgynevezett „nem kereskedelmi” mozgás keretében szállítják őket 17 .

Nincsenek a kutyák és a macskák online platformokon keresztüli értékesítésére vonatkozó konkrét uniós kötelezettségek, azonban az (EU) 2022/2065 rendelet (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) 18 horizontális rendelkezéseit alkalmazni kell. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály szabályozza az online közvetítő szolgáltatók – többek között az online platformok, például a közösségi média és az online piacterek szolgáltatói – felelősségét a felhasználóik által kínált jogellenes online tartalmak, áruk vagy szolgáltatások tekintetében. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály számos, a javasolt rendelet szempontjából releváns, az online platformokra vonatkozó kellő gondossági kötelezettséget határoz meg, beleértve a „kereskedők nyomonkövethetősége” elvének bevezetését, valamint az online piacterek azon kötelezettségét, hogy módosítsák online interfészüket annak érdekében, hogy a kereskedők meg tudjanak felelni az alkalmazandó uniós jognak. Emellett a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a nemzeti vagy az uniós jogban meghatározott jogellenes tartalom valamennyi típusára kiterjed, ezért minden olyan tartalom, amely valamely nemzeti vagy uniós jogszabály értelmében jogellenesnek minősülne, e rendelet értelmében is jogellenesnek minősül, és az abban foglalt kötelezettségek alkalmazandók.

A kutya- és macskakereskedelem nagyon jövedelmező, a kutyák és macskák EU-n belüli értékesítésének becsült éves értéke ugyanis 1,3 milliárd EUR 19 , ezért vonzó a tisztességtelen vagy akár jogellenes üzleti gyakorlatot folytatni hajlandó üzemeltetők számára. Egyes létesítmények a kutyákat vagy a macskákat rossz jóléti körülmények között tartják, a nőstényeket kimerítik az évente sok kölykezéssel, elhanyagolják az állatokat az élelmezésükben, elhelyezésükben, egészségügyi és higiéniai körülményeikben, és túl fiatalon értékesítik őket (mivel így könnyebb értékesíteni és olcsóbb előállítani). Következésképpen sok állat rendelkezik fizikai hiányosságokkal, vagy beteg, és nem kezelt a parazitákkal szemben. Ezek az állatok gyakran a korai elválasztás vagy a rossz bánásmód miatt viselkedési rendellenességeket is mutatnak. Előfordulhat, hogy hamisan azonosítják őket származásuk visszakövetésének megakadályozása érdekében.

Ez a helyzet váratlan és méltánytalan költségeket is okoz a vevők számára. Bizonyos betegségek kezeléséért vagy a genetikai rendellenességek enyhítéséért a vevőknek kell fizetniük. A helyzet emellett érzelmi stresszt is okoz a vevőknek, amikor rájönnek, hogy állataik már nem kezelhetők. A vevők azzal is szembesülhetnek, hogy a kutyának vagy a macskának olyan súlyos viselkedési problémája van, amely megnehezíti a családban való tartásukat. Mindkét esetben megtörténhet, hogy a vevőknek végül elaltatást kell kérniük. Ez a helyzet ezenfelül az állatok súlyos szenvedését okozza, mivel az állatokat rosszul táplálják, kényelmetlen és egészségtelen körülmények között tartják, és néha az állatgondozók ismereteinek hiánya miatt rossz bánásmódnak vannak kitéve.

A különböző tagállamok jogszabályai között is jelentős különbségek vannak, például a hivatásos és nem hivatásos tenyésztők közötti küszöbértékre, a tenyésztés alsó és felső korhatárára, valamint a kutyák és a macskák azonosítására és nyilvántartására vonatkozó szabályok tekintetében, e különbségek továbbá összefüggenek a nemzeti szabályok végrehajtásának nehézségeivel egy olyan belső piacon, ahol az állatok szabadon mozognak. Ezek az eltérések, amelyek várhatóan növekedni fognak, mivel egyes tagállamokban lakossági nyomásra gyorsított ütemben felülvizsgálják és megerősítik a nemzeti rendelkezéseket, míg más tagállamokban nagyon korlátozott jogi rendelkezések vannak hatályban a területen, valószínűleg a macska- és kutyakereskedelmet gátló akadályokat hoznak létre. Ez hátrányosan érinti a szigorú előírásokat követő kereskedelmi tenyésztőket, és megakadályozza őket abban, hogy haszonhoz jussanak a macskák és a kutyák jólétének javítását célzó beruházásokból.

Az EU-ban évente nagyszámú macska és kutya kerül akár kormányzati, akár nonprofit szervezetek tulajdonában álló menhelyekre 20 . Belgiumban például 2021-ben 7 642 kutyát és 25 926 macskát fogadtak be 21 , míg a Spanyolországra vonatkozó éves szám még ennél is magasabb, becslések szerint évente 100 000 kutya és 30 000 macska 22 . A kutyákra és macskákra vonatkozó, fent említett összehangolt uniós fellépés arról számolt be, hogy e menhelyek némelyikén gyaníthatóan illegális kutyakereskedelmet folytatnak, és a menhelyek online hirdetik meg az importált kutyákat értékesítésre, a szükséges engedélyek nélkül, az útlevelek állategészségügyi bizonyítványaiban pedig helytelen adatok szerepelnek.

E rendelet hatálya alá kell vonni az állatmenhelyeket, még akkor is, ha tevékenységüket a kereskedelmi tenyésztőktől eltérő környezetben végzik, és bizonyos követelményeket alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a macskák és a kutyák örökbeadásakor vagy újbóli kihelyezésekor gazdasági tevékenységet folytatnak-e vagy sem, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a szabályok hatékonysága és végrehajthatósága, különösen pedig, hogy megakadályozzák, hogy a piacot olyan gyakorlatok torzítsák, amelyek tisztességtelen versenynek minősülhetnek vagy félrevezethetik a fogyasztókat, valamint hogy megakadályozzák az illegális macska- és kutyakereskedelmet.

E javaslat célja, hogy a következő célkitűzéseket követő közös keretre irányuló javaslat révén kezelje ezeket a problémákat:

–közös állatjóléti minimumkövetelmények biztosítása a létesítményekben tenyésztett vagy tartott kutyák és macskák tenyésztésére, tartására és forgalomba hozatalára vonatkozóan,

–az uniós piacon forgalomba hozott vagy a beszállított kutyák és macskák nyomonkövethetőségének javítása, többek között az online értékesítésre vagy örökbefogadásra történő felkínálásukkor is,

–egyenlő versenyfeltételek biztosítása a kutyákat és macskákat tartó és forgalomba hozó üzemeltetők számára Unió-szerte,

–az állatgondozók kompetenciájának előmozdítása,

–a kutyák és a macskák behozatalára vonatkozó meglévő szabályok kiegészítése.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat összhangban van az állatok szállítására és a fertőző állatbetegségekre vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályokkal. Összhangban van továbbá az állatok szállítás közbeni védelméről szóló rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslattal is, amelyet ugyanazon a napon fogadtak el, mint e javaslatot.

Az e javaslatban szereplő, a tenyésztelepek engedélyezésére vonatkozó követelmény a létesítményeknek az állategészségügyi rendelet szerinti nyilvántartásba vételére vonatkozó meglévő követelményen alapul 23 . A tagállamok támaszkodhatnak az állategészségügyi rendelet alapján nyilvántartásba vett létesítmények jegyzékére, hogy azonosítsák az e javaslat alapján ellenőrizendő és engedélyezendő létesítményeket.

Hasonlóképpen, e javaslat nyomonkövethetőségi követelményei az állategészségügyi rendeletben meghatározott, a határokon átnyúló mozgásnak kitett kutyák és macskák azonosítására vonatkozó követelményekre épülnek azáltal, hogy az azonosítási követelményt kiterjesztik az Unióban forgalomba hozott vagy beszállított valamennyi kutyára és macskára, valamint kiegészítik az említett kutyák és macskák nemzeti adatbázisokban való nyilvántartásba vételére vonatkozó követelménnyel.

Az állategészségügyi rendelet és a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó uniós szabályok 24 tartalmaznak bizonyos követelményeket a kutyák és a macskák Unióba történő beléptetésére vonatkozóan. Az Unióba irányuló mozgás főszabályaként a kutyáknak és a macskáknak az Unió által állategészségügyi garanciák alapján jegyzékbe vett harmadik országból kell származniuk, és a harmadik országban található származási létesítményt nyilvántartásba kell venni. Ez a javaslat ezekre a követelményekre épül, és előírja, hogy a harmadik országoknak garanciákat kell nyújtaniuk az e javaslatban meghatározott, a létesítményekre vonatkozó állatjóléti szabályok ellenőrzésére vonatkozóan is, valamint hogy a tenyésztelepeket ne csak nyilvántartásba vegyék, hanem engedélyezzék is. Ami a nyomonkövethetőséget illeti, az állategészségügyi szabályok előírják, hogy az Unióba beléptetett kutyák és macskák kereskedelmi és nem kereskedelmi célú mozgása esetén az állatokat mikrocsippel kell azonosítani. E nyomonkövethetőségi rendelkezések megerősítése érdekében ez a javaslat előírja, hogy a tulajdonosnak a rendeltetési helyen gondoskodnia kell az Unióba beléptetett kutyák és macskák tagállamok adatbázisaiban való nyilvántartásba vételéről. Ez több eszközt biztosít ezen állatok ellenőrzésére.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat összhangban van a digitális szolgáltatások egységes piacára vonatkozó uniós szakpolitikával. Az online szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket például úgy fogalmazták meg, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabállyal ((EU) 2022/2065 rendelet).

Ez a javaslat érintetlenül hagyja az online platformokra az (EU) 2022/2065 rendelet 6. cikkében meghatározott feltételek szerint alkalmazandó, felelősség alóli mentesülést. Továbbá nem ír elő általános kötelezettséget a tárolt információk nyomon követésére, sem pedig a jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények aktív feltárására, amint azt ugyanezen rendelet 8. cikke tiltja. Végezetül, kötelezettségei kiegészítik, de nem helyettesítik a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály által az online platformokra előírt kötelezettségeket, és nem ellentétesek azokkal, beleértve azokat a kötelezettségeket is, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály közös felelősségi köröket ír elő az EU-ban szolgáltatásokat nyújtó online vállalkozások számára, beleértve a termékek és szolgáltatások értékesítését közvetítő online platformokat is. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály olyan „beépített megfelelési” kötelezettségeket állapít meg, amelyek előírják a platformok számára, hogy oly módon tervezzék meg és alakítsák ki az online interfészüket, amely lehetővé teszi bizonyos információk megjelenítését (de csak a „kereskedőnek” minősülő szolgáltatók esetében), valamint a jogellenes hirdetések eltávolítását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 114. cikke, mivel ez a javaslat a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó élő állatoknak minősülő kutyák és macskák tenyésztésére, tartására és kereskedelmére vonatkozik, és célja, hogy biztosítsa a kutyák és macskák belső piacának zavartalan működését, amely állatokra vonatkozóan hiányoznak a közös állatjóléti követelmények, valamint hogy elkerülje az ilyen állatok kereskedelmének az eltérő nemzeti állatjóléti szabályok miatti torzulásait és akadályait, miközben magas szintű állatjólétet és magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít, többek között az illegális kereskedelemmel szemben.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén) 

E javaslat célja a belső piaci kutya- és macskakereskedelem szabályozása, beleértve a harmadik országokból származó behozatalt is, az ágazat észszerű fejlődésének biztosítása, a kereskedelem akadályainak elkerülése, az illegális macska- és kutyakereskedelem elleni küzdelem, az állatjólét magas szintű védelmének biztosítása mellett. Ezeket a célkitűzéseket a tagállamok önállóan nem tudják megvalósítani, és azokkal az Uniónak kell foglalkoznia. A tagállamok független fellépése a belső piac további széttagolódásának kockázatával járna. Az állatjólét védelmi szintje közötti ilyen különbségek valószínűleg továbbra is fennállnának, és a polgárok igényeire reagálva tovább súlyosbodnának, ami a macskák és kutyák belső piacának felosztásához vezet.

Az például, hogy bizonyos típusú, fájdalmat okozó gyakorlatokat (kupírozás, farokkurtítás) tiltanak egyes tagállamokban, másokban azonban nem, hátrányosan érinti azokat a kereskedőket, akik magas szintű állatjólétet tartanak fenn, mivel a határokon átnyúló kereskedelem során nem profitálhatnak a szigorú állatjóléti előírásokba való beruházásaikból. Ez ahhoz vezethet, hogy a termelést áthelyezik olyan tagállamokba, ahol ilyen tilalom nem alkalmazandó.

Az állatmenhelyek tevékenységüket gyakran határokon átnyúlóan végzik, tekintettel arra, hogy hozzáférhetőek olyan online szolgáltatások, amelyek az ilyen helyzetben lévő állatok szállítását hirdetik. Egyes állatmenhelyek értékesítésre is kínálhatnak macskákat és kutyákat. Tekintettel arra, hogy a menhelyek jelentősnek tekinthető számú állatot szállítanak be a piacra, e menhelyeket e rendelet hatálya alá kell vonni, függetlenül attól, hogy az általuk folytatott tevékenység gazdasági tevékenységnek tekinthető-e, mivel legalább az észszerű költségeket visszatérítik. Ezért az állatmenhelyeknek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, és azokra alkalmazni kell e rendelet bizonyos, az állatjólét öt területét, az állatgondozók kompetenciáját, az állatorvosok látogatásait, valamint az állatok azonosítását és nyilvántartását érintő követelményeit.

A kutyák és a macskák nyomonkövethetősége elengedhetetlen ezen állatok illegális kereskedelme elleni küzdelemhez. Jelenleg nehéz biztosítani az uniós piacon beszállított kutyák és macskák nyomonkövethetőségét. Mivel a kutyák és a macskák az Unión belül határokon átnyúló kereskedelem tárgyát képezhetik, és a meglévő nemzeti adatbázisok nem interoperábilisak, az egyes tagállamok által nemzeti szinten tett kezdeményezések nem tudják kezelni a meglévő hiányosságokat, és uniós szintű beavatkozásra van szükség. A nyomonkövethetőségi rendelkezések hatékonysága érdekében e rendelkezéseket az Unióban beszállított valamennyi kutya esetében alkalmazni kell, függetlenül a rendeltetéstől.

•Arányosság

Ez a javaslat állatjóléti minimumkövetelményeket állapít meg a kutyák és a macskák tenyésztésére, tartására és uniós piacon történő forgalomba hozatalára vonatkozóan. Ezek a szabályok elengedhetetlenek a belső piac működésének védelméhez, és nem lépik túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

Konkrétabban: az arányosság biztosítása érdekében e javaslatnak a létesítményekben történő tenyésztésre és tartásra vonatkozó rendelkezései nem vonatkoznak a nagyon kis létesítményekre. Az évente bizonyos számú almot el nem érő tenyésztőkre nem vonatkoznak a kutyák és a macskák tenyésztésének és tartásának módjára vonatkozó szabályok, és csak ara kötelesek, hogy azonosítsák és nyilvántartásba vegyék a kutyákat vagy a macskákat az Unióban történő elhelyezésük előtt. Hasonló megközelítést alkalmaznak a kisszámú kutyát vagy macskát tartó menhelyek és állatkereskedések esetében is, amelyeknek csak azonosítaniuk és nyilvántartásba venniük kell a kutyákat vagy a macskákat, mielőtt az Unióban beszállítanák őket. Tekintettel arra, hogy a menhelyek általában nem nyereségszerzési céllal működnek, a menhelyekre vonatkozó uniós szabályok arányosságának biztosítása érdekében számos, a tenyésztelepekre és az állatkereskedésekre vonatkozó rendelkezés – például az elhelyezésre vonatkozó részletes követelmények (hőmérséklet, férőhely, világítás) – nem alkalmazandó rájuk.

Továbbá noha az Unióban kutyákat vagy macskákat beszállító természetes és jogi személyeknek biztosítaniuk kell az állatok mikrocsippel való ellátását és nyilvántartásba vételét, ez szükséges, hogy e rendelet hatékonyan elérje célkitűzéseit, különösen az illegális kereskedelem elleni küzdelmet, és arányos, tekintettel arra, hogy ez a követelmény csak korlátozott hatást gyakorol az uniós piacon kutyákat vagy macskákat beszállító természetes személyekre (lásd az alábbi „Hatásvizsgálat” szakaszt). A javaslat nem ír elő ilyen kötelezettséget azon természetes személyek számára, akik online szolgáltatásokat igénybe nem véve időnként kutyákat vagy macskákat szállítanak be az uniós piacon.

Ez a javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorúbb nemzeti szabályokat tartsanak fenn vagy fogadjanak el az elhelyezési körülményekre, a csonkításra, az ingergazdagításra, a szelekcióra és a tenyésztési programokra vonatkozóan, amennyiben azok nem tiltják vagy akadályozzák a más tagállamban tartott kutyák és macskák forgalomba hozatalát a területükön azon az alapon, hogy az érintett kutyákat és macskákat nem az említett szigorúbb nemzeti szabályoknak megfelelően tartották.

•A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt jogi aktus: rendelet.

A kutyák és a macskák tenyésztésének, tartásának és forgalomba hozatalának, valamint a forgalomba hozott és a beszállított kutyák és macskák nyomonkövethetőségének szabályozása olyan technikai műveleteket és szabályokat igényel, amelyeknek pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy az üzemeltetők számára megfelelő, egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a belső piacon. A szükséges pontosság és harmonizáció jobban megvalósítható egy közvetlen kötőerővel bíró rendelettel, mint irányelvek alkalmazásával.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazandó, mivel jelenleg nincs a kutyák és a macskák jólétére vonatkozó uniós jogszabály.

Mindazonáltal az uniós állatjóléti jogszabályok célravezetőségi vizsgálata foglalkozik az uniós piacon forgalomba hozott kutyák és macskák védelmével kapcsolatos meglévő jogszabályok e hiányosságával. A célravezetőségi vizsgálatot támogató nyilvános konzultáció során a válaszadók túlnyomó többsége úgy vélte, hogy hiányoznak a fajspecifikus állatjóléti követelmények a macskák (59 286-ból 47 064-en, azaz 79 %) és a kutyák (59 286-ból 47 272-en, azaz 80 %) esetében. Ezt az érdekelt felekkel folytatott interjúk is tükrözték. Például egy (állatorvosokat képviselő) szakmai szövetség kijelentette, hogy a kedvtelésből tartott állatok rendkívül fontosak a fogyasztók számára, és hogy számos állatjóléti probléma áll fenn ezekkel az állatokkal kapcsolatban.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációkra a kutyák és a macskák jólétével kapcsolatos önkéntes kezdeményezés 25 tevékenységei, valamint a kutyatenyésztők, a hobbiállat-eledellel foglalkozó ágazat, az online szolgáltatások és a gyógyszeripar szervezeteivel és az állatjóléti szervezetekkel tartott kétoldalú találkozók keretében került sor.

Az érdekelt felek egyetértettek az azonosított problémákkal (egyenlő versenyfeltételek hiánya, a fogyasztókra és az állatokra nézve káros csalárd gyakorlatok, az online szolgáltatások és a közösségi média szerepe), valamint abban, hogy az EU-nak közös szabályokat kell kidolgoznia e piac szabályozására. Az online platformok különösen támogatták a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó uniós szintű harmonizált rendszert, és úgy vélték, hogy ez lehetőséget kínál az online értékesítési csatornákba vetett bizalomnak és e csatornák megbízhatóságának javítására.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos és technikai segítségnyújtási jelentést fogadott el a tenyésztelepeken tartott macskák és kutyák tenyésztésével, etetésével, elhelyezésével és egészségével kapcsolatos állatjóléti szempontokról 26 . Az EFSA jelentése ajánlásokat tartalmaz az elhelyezés típusára és a testmozgásra, az elhelyezés hőmérsékleti és fényviszonyaira, az egészségre és a fájdalmas sebészeti beavatkozásokra vonatkozóan.

A Bizottság figyelembe vette továbbá az Uniós Állatjóléti Platform kedvtelésből tartott, kereskedelembe bevont állatok (kutyák és macskák) jólétével kapcsolatos önkéntes kezdeményezéseinek következtetéseit, amelyek számos iránymutatást tartalmaznak a felelősségteljes kutyatenyésztésről, macskatenyésztésről, a kutyák és a macskák kereskedelmi célú mozgásáról, a kölyökkutyák és -macskák szocializációjáról, a kutyák online platformok általi értékesítéséről, valamint a kutyák vásárlóinak szóló iránymutatásokat. Mind az EFSA véleménye, mind az Uniós Állatjóléti Platform következtetései nyilvánosan elérhetők az interneten. A Bizottság figyelembe vette továbbá az ezen önkéntes kezdeményezés által e célból készített két jelentést is: a kutyák és a macskák forgalmazására és értékesítésére vonatkozó uniós jogszabályok lehetséges elemeire vonatkozó ajánlásokról szóló jelentést 27 , valamint a kutyák és a macskák tenyésztésére vonatkozó uniós jogszabályok lehetséges elemeire vonatkozó ajánlásokról szóló jelentést 28 .

•Hatásvizsgálat

Az elemzést és az összes alátámasztó bizonyítékot egy bizottsági szolgálati munkadokumentum fogja ismertetni, amelyet a Bizottság legkésőbb a javaslat közzétételétől számított három hónapon belül tesz közzé.

A hatásokról rendelkezésre álló bizonyítékok a következőképpen foglalhatók össze:

A javaslat a becslések szerint mintegy 24 000–30 000 kereskedelmi kutyatenyésztőre és 8 000–10 000 kereskedelmi macskatenyésztőre 29 vonatkozik, akiknek 20 %-a pedigrés állatokkal foglalkozó kereskedelmi tenyésztő 30 . Becslések szerint az uniós éves kutya- és macskatenyésztésből évente mintegy 4,4 millió kölyökkutya és 1 millió kölyökmacska születik kereskedelmi, nem pedigrés állatokkal foglalkozó tenyésztőknél (ami az EU-ban évente született és tenyésztett kutyák és macskák mintegy 50 %-ának felel meg).

Elhelyezési követelmények

Az új követelményeknek köszönhetően javulna az EU-ban tenyésztett kutyák és macskák jóléte azáltal, hogy szabadabban mozoghatnának ketrecek nélküli, olyan hőkomfortzónákkal jellemzett környezetben, ahol ki tudják elégíteni fiziológiai szükségleteiket, valamint azáltal, hogy a szabadtérhez/beltérhez való hozzáférésnek köszönhetően nagyobb teret és összetett környezetet biztosítanak az aktivitásuk számára 31 .

A pedigrés kutyákkal és macskákkal foglalkozó kereskedelmi tenyésztők várhatóan nem viselnek többletköltségeket, mivel általában már most is ugyanolyan vagy szigorúbb állatjóléti követelményeket tartanak be, mint amelyeket azon pedigrés szervezetek írnak elő, amelyeknek tagjai 32 .

A kutyák és a macskák menhelyekre történő bevitelének okai eltérőek, idetartoznak a kóbor- és az elhagyott állatok, a tulajdonos általi leadás, a visszaküldött örökbefogadások, valamint a menhelyen született kölyökkutyák és -macskák 33 . A kóbor állatok és a menhelyeken élő állatok száma különösen magas a dél- és a kelet-európai országokban 34 . Jelenleg hiányoznak az állatmenhelyekre vonatkozó európai rendelkezések, és annak ellenére, hogy számos tagállam rendelkezik bizonyos nemzeti intézkedésekkel, számos európai menhely állatjóléti körülményei riasztóak 35 . Különösen a menhelyek túlzsúfoltsága jelent nagy kockázatot a rossz állatjóléti körülmények szempontjából 36 .

A tenyésztésre vonatkozó követelmények

A tenyészszukákra és a nőstény tenyészmacskákra vonatkozó tenyésztési alsó korhatárnak, a szaporodási ritmus korlátozásának és az egy bizonyos életkor feletti tenyészszukák és nőstény tenyészmacskák egészsége és jóléte figyelemmel kísérésére vonatkozó követelménynek a bevezetése lehetővé tenné az állatok fizikai és fiziológiai érettségének tiszteletben tartását, ezáltal növelné jólétüket 37 , 38 . Egyes uniós tagállamok már rendelkeznek olyan jogi kerettel, amely meghatározza a tenyésztés alsó/felső korhatárát. Mások egyáltalán nem támasztanak ilyen követelményeket 39 . A javaslat ezért hozzájárulna ahhoz, hogy a tenyésztők valamennyi típusa számára egyenlőbbek legyenek a versenyfeltételek. A termelési ciklusok zavarait egy olyan megfelelő átmeneti időszakkal lehet elkerülni, amely biztosítja az üzemeltetők számára az új szabályokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges időt, és ezáltal elkerülhetők a fogyasztók kutyákkal és macskákkal történő ellátásának zavarai.

A tenyésztelepek engedélyezése

A tenyésztelepeket az (EU) 2016/429 rendelettel (a továbbiakban: állategészségügyi rendelet) összhangban már nyilvántartásba kell venni 40 . A nyilvántartásba vétel azonban anélkül történik, hogy az illetékes hatóság ellenőrizné, hogy a létesítmény megfelel-e az állatjóléti szabályoknak. Emellett egyes tagállamok (például Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország és Portugália) nemzeti jogszabályaikban szabályozzák a tenyésztelepeket. Egyes tagállamok állatjóléti kritériumok alapján engedélyezik a tenyésztelepeket, de nem minden tagállam, és az ilyen követelményeket megfogalmazó tagállamok eltérő küszöbértékeket alkalmaznak arra, hogy a tenyésztelepek mikor tekintendők az engedélyezési követelmények hatálya alá tartozó hivatásos létesítményeknek, ami megerősíti az ágazat egyenlőtlen versenyfeltételeit 41 .

A tenyésztelepek nyilvántartásba vételére vonatkozó meglévő követelmény lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy a meglévő nyilvántartásokra támaszkodjanak, és megkönnyíti az engedélyköteles létesítmények azonosítását. A pedigrés állatokkal foglalkozó tenyésztők számára az engedély valószínűleg könnyen megszerezhető lenne (mivel általában már most is szigorúbb állatjóléti követelményeknek felelnek meg).

Kutyák és macskák azonosítása és nyilvántartása, valamint nemzeti adatbázisok

Az összes kutya és macska kötelező azonosítása (elektronikusan leolvasott transzponderek révén) és nemzeti adatbázisban történő nyilvántartásba vétele a forgalomba hozataluk vagy a beszállításuk előtt javítaná a kutyák és a macskák nyomonkövethetőségét (különösen a kutyák vagy a macskák online platformokon keresztül történő értékesítése vagy örökbeadása esetén meghatározott feltételekkel együtt 42 ). Ennek eredményeként az illetékes hatóságok jobban tudják majd ellenőrizni a belső piacon forgalmazott és forgalomban lévő kutyák és macskák kilétét és származását, ezáltal eltántorítanak a csalástól, és jobban ellenőrzik a származási létesítmény állatjóléti körülményeit.

24 tagállamban már kötelező a kutyák nyilvántartásba vétele. A fennmaradó három tagállam közül kettőben néhány régió szabályozza a nyilvántartásba vételt, míg csak egy tagállam nem rendelkezik egyáltalán ilyen követelményekkel. Ezért az intézkedés költsége a gyakorlatban mérsékelt lenne (bár valamivel kevésbé mérsékelt a macskák vonatkozásában, amelyek esetében az azonosítás és a nyilvántartásba vétel csak hét tagállamban kötelező) 43 .

Az intézkedés nem érinti a pedigrés kölyökkutyák és -macskák tenyésztőit, mivel ezek olyan szövetségek tagjai, amelyek hasonló azonosítási és nyilvántartásba vételi követelményeket alkalmaznak 44 . A kutyákat és macskákat az uniós piacon forgalomba hozó egyéb szereplők számára a javaslatnak korlátozott gazdasági hatása lenne: a transzponder beültetésének és az állatorvos általi nyilvántartásba vételnek az üzemeltetőnél vagy a beszállítónál felmerülő költsége a becslések szerint mintegy 50 EUR (bár vannak eltérések a tagállamokban) 45 . Azokban a tagállamokban, ahol a kutyák (24) és a macskák (7) nyilvántartásba vétele már kötelező 46 , nem merülnének fel többletköltségek.

Mindegyik tagállamot érinteni fogja a nemzeti adatbázisok interoperabilitásának biztosítására vonatkozó követelmény. Az interoperabilitás elengedhetetlen a megfelelő nyomonkövethetőség biztosításához és ahhoz, hogy az ellenőrzési rendszerek teljes mértékben működőképessé váljanak. Egyes tagállamokban és harmadik országokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az interoperabilitás elérhető alkalmazásprogramozási felületek fejlesztésével. A javaslat a tagállamok számára átmeneti időszakot irányoz elő ahhoz, hogy el tudják végezni ezeket a kiigazításokat. Jelenleg egy Europetnet nevű magánkezdeményezés már összekapcsolja 17 tagállam nemzeti és regionális adatbázisait (bár önkéntes alapon) 47 . Ezért egy ilyen követelmény hatása viszonylag korlátozott lenne.

Online értékesítések

Becslések szerint a kutya- és macskatulajdonosok mintegy 60 %-a vásárolja kedvtelésből tartott állatát az interneten. Ez mintegy 4,8 millió kutyát és 1,2 millió macskát jelent 48 . Az EU-ban legalább 75 online platform működik, amelyek közvetítőként járnak el kutyák és macskák értékesítésében vagy adományozásában 49 . A kutyák online kínálatát jelenleg nyolc tagállam szabályozza, a macskák online kínálatát pedig jelenleg legalább hét tagállam 50 . E nemzeti szabályozási megközelítések számos ponton eltérnek egymástól. Ausztriában például csak nyilvántartásba vett tenyésztők hirdethetnek online. Brüsszelben és Flandriában az online hirdetésnek tartalmaznia kell a kutya- vagy macskatenyésztők engedélyszámát, ha a hirdető engedélyezett létesítmény (tenyésztő/eladó/menhely) vezetője. A mikrocsipszámnak is a hirdetésben megadott információk között kell szerepelnie.

A javaslat lehetővé tenné a kutyák és macskák beszerzői számára, hogy a nemzeti adatbázisokhoz kapcsolódó weboldalon ellenőrizzék a kutyák és a macskák azonosításának és nyilvántartásba vételének hitelességét. Az online platformoknak ki kellene igazítaniuk interfészüket annak érdekében, hogy a beszállítók biztosítsák a vásárlók számára a szükséges információkat ahhoz, hogy a kutyák és a macskák azonosítása és nyilvántartásba vétele hitelességének ellenőrzésére használhassák a weboldalt.

Magánkezdeményezések alapján egyes online platformok olyan rendszereket fejlesztettek ki és használnak már önkéntesen, amelyek segítségével az ajánlat online platformon való közzététele előtt ellenőrizhető a kutyák és a macskák azonosításának és nyilvántartásba vételének hitelessége. Emellett egyes tagállamok elkezdték megkövetelni ilyen ellenőrzési rendszerek használatát. Franciaországban 2023. július 1-je óta a platformoknak minden közzététel előtt ellenőrizniük kell, hogy a kutyák vagy a macskák értékesítésére vonatkozó hirdetések megadják-e a kötelező információkat (beleértve a tenyésztő kilétét és az állat azonosító adatait), amelyeket a nemzeti adatbázissal összevetve automatizált módon ellenőrizni kell. E folyamat végén a közzétett hirdetésben feltüntetik az „ellenőrzött hirdetés” szöveget. Németországban 2021-ben a kormány bejelentette, hogy hasonló követelményeket kíván kidolgozni annak érdekében, hogy kötelező azonosság-ellenőrzést vezessen be a kedvtelésből tartott állatok online kereskedelmében.

Egy ilyen rendszer nagymértékben javítaná a nyomonkövethetőséget, ezáltal lehetővé tenné az eladók, az online platformok, a beszerzők és az illetékes hatóságok számára, hogy könnyen ellenőrizzék a kutya vagy a macska azonosítását és nyilvántartásba vételét.

Unióba történő beléptetés

Kutyák és macskák nagy számban lépnek be az Unióba; évente több ezer állat behozatalára kerül sor. A jogszerű behozatal mellett az utóbbi években bővült az EU-n kívülről érkező illegális kereskedelem is: az összehangolt uniós fellépés során az EU-n belül vagy annak határainál felderített meg nem felelési esetek és csalásgyanús esetek 45 %-a a közvetlenül harmadik országokból, például Szerbiából, Belaruszból, Oroszországból és Törökországból származó kutyákat és macskákat érintette 51 . A kutyák és macskák mozgására vonatkozó jelenlegi uniós szabályokat, például az 576/2013/EU rendelet és az állategészségügyi rendelet rendelkezéseit további eszközökkel kell kiegészíteni az ilyen illegális kereskedelem lehetőségeinek korlátozása érdekében.

Egyes tagállamok, amelyek kutyák és macskák Unióba való beléptetésének helyei, mint például Lettország, ismétlődő meg nem feleléseket, illetve csalásgyanús eseteket észleltek a szállítmányokat érintően, valamint a nem kereskedelmi célú mozgásra vonatkozó okmányok kereskedelmi célokra történő, helytelen használatát, továbbá az Oroszországból és Belaruszból belépő kutyák és macskák számának növekedését. Ennek eredményeként e tagállamok némelyike nemzeti intézkedéseket mérlegel – például Lettország további ellenőrzési intézkedéseket vezetett be a behozatalra vonatkozóan. Ha azonban nem kerül sor uniós szintű fellépésre, az valószínűleg ahhoz vezetne, hogy az ilyen mozgásokat úgy irányítanák át, hogy más tagállamokon keresztül lépjenek be az Unióba.

Emellett erőteljes bizonyítékok támasztják alá, hogy az uniós polgárok nagyon komoly aggályokat fogalmaznak meg a létesítményekben tenyésztett és tartott és az uniós piacon beszállított kutyák és macskák jólétével, többek között egészségi állapotával kapcsolatban. Ez látható az állatjólétről szóló, fent említett Eurobarométer felmérésből és az Európai Parlament állásfoglalásából, valamint az Európai Bizottsághoz a polgároktól, a civil társadalmi szervezetektől és a parlamenti képviselőktől e tárgyban beérkezett petíciók, parlamenti kérdések, panaszok és levelek igen nagy számából. A helyzet az egyes tagállamokban az állatjóléttel foglalkozó nem kormányzati szervezetek által szervezett kampányok során kapott aláírások számával is szemléltethető.

Ha anélkül vezetnénk be állatjóléti követelményeket az EU-ban a tenyésztelepekre, az állatkereskedésekre és a menhelyekre vonatkozóan, hogy egyenértékű követelményeket írnánk elő a kutyák és a macskák harmadik országokból történő behozatala tekintetében, a nem kellően szigorú állatjóléti normákat alkalmazó harmadik országbeli létesítményekből származó kutya- és macskabehozatal növekedne. Ennek oka a vonzó árak és az uniós fogyasztóknak a származási létesítmény jóléti körülményeiről szóló tájékoztatásának hiánya. Ezért e javaslat állatjóléti szakpolitikai célkitűzése nem valósulna meg megfelelően, és az uniós polgárok sem kapnának választ aggályaikra.

Ezen túlmenően a kutyák és a macskák behozatalára vonatkozóan is előirányzott intézkedésekre (állatorvosi látogatások a létesítményekben, a létesítményeknek meg kell felelniük az etetésre, az elhelyezésre, az egészségre, a viselkedési szükségletekre és a csonkításra vonatkozó követelményeknek) a kutyák és a macskák egészségének, valamint a népegészségügynek a védelme érdekében van szükség.

Az intenzív kereskedelmi tenyésztést folytató létesítményekben (ún. „kölyökkutyagyárakban”) a tenyészmacskák és -kutyák optimálistól elmaradó körülményei azt eredményezik, hogy a nőstény állatokat túlzott mértékben veszik igénybe tenyésztésre. Ez nagyon gyakran kimerüléshez, cachexiához és a fertőző betegségekre való fogékonysághoz vezet, az élettartam csökkenése mellett.

A nyomonkövethetőség és a megfelelő vakcinázás hiánya komoly kockázatot jelent a zoonózisok, például a veszettség és a hólyagférgesség terjedése szempontjából, és ezért népegészségügyi kockázatot jelent az Unióban. A rossz etetési és elhelyezési körülmények, beleértve az alacsony szintű higiéniát, valamint a fájdalmat okozó gyakorlatok – például csonkítások – alkalmazása gyengíti az állatok immunrendszerét, és az antimikrobiális szerek fokozott használatával jár együtt, ami hatással van az antibiotikumokkal szemben rezisztens emberi fertőzések kialakulására. Az állatok viselkedési szükségleteinek kielégítését és a kölyökkutyák és -macskák megfelelő szocializációját célzó intézkedések elégtelensége viselkedési problémákat okoz a kölykökben, amelyek idősebb korukban súlyos közbiztonsági aggályokhoz vezethetnek az agresszív viselkedés kialakulása miatt.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat kiveszi a kis kutya- és macskatenyésztőket, valamint a kis állatkereskedéseket és menhelyeket a létesítményekre alkalmazandó követelmények alól, mivel az ilyen szabályok aránytalanok lennének. Emellett a javaslat digitális eszközökre (különösen a kutyákra és macskákra vonatkozó nemzeti adatbázisok interoperabilitására) támaszkodik a csalás visszaszorítására irányuló szakpolitikai célkitűzés elérése érdekében.

•Alapjogok

A Bizottság arra való felhatalmazása, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a kutyák és a macskák nemzeti adatbázisait és az online platformok ellenőrzési rendszerét érintő technikai követelményekre vonatkozóan, magában foglalja a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségét, hogy az említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározza az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket az általános adatvédelmi rendelettel összhangban.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós költségvetésre gyakorolt hatást a pénzügyi kimutatás ismerteti részletesen, és az a következőképpen foglalható össze:

A javaslat további humán erőforrást igényel a jogszabályok végrehajtásának irányításához, valamint a kutyák és a macskák azonosítására és nyilvántartására szolgáló interoperábilis adatbázisok fejlesztéséhez (3 teljes munkaidős egyenérték).

Ezzel párhuzamosan a becslések szerint 1,5 millió EUR működési költségvetésre van szükség az online platformokon megjelenő ajánlatokhoz szükséges ezen azonosítás és nyilvántartásba vétel hitelességét ellenőrző rendszer fejlesztéséhez és kezdeti üzemeltetéséhez, valamint a nemzeti adatbázisok interoperabilitásának biztosításához, majd évi 300 000 EUR a karbantartásához és üzemeltetéséhez.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Ez a javaslat bevezeti a szakpolitikai mutatók listáját, amely felülvizsgálható és kiegészíthető, valamint előírja, hogy a tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük ezekről a mutatókról a Bizottságnak, mivel ez szükséges e rendelet sikerének nyomon követéséhez és értékeléséhez. Ennek alapján a Bizottság rendszeresen aktualizált eredménytáblát tesz közzé, amely az uniós piacon forgalomba hozott kutyák és macskák jólétére vonatkozó adatokat tartalmaz.

Annak érdekében, hogy a 7 éves átmeneti időszak után megbízható bizonyítékokat lehessen gyűjteni, a hatálybalépés után 15 évvel értékelő jelentést kell benyújtani.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet – A rendelet tárgya és hatálya; fogalommeghatározások

Ez a hatály a kutyák és macskák létesítményekben (beleértve az állatkereskedéseket és az állatmenhelyeket is) történő tenyésztésére és tartására, valamint forgalomba hozatalukra vagy ingyenes örökbefogadásra való felkínálásukra terjed ki. A javaslat kiterjed az Unióban forgalomba hozott vagy beszállított kutyák és macskák nyomonkövethetőségére is. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a tudományos célból tartott kutyák és macskák.

II. fejezet – A létesítményüzemeltetők kötelezettségei

Ez a fejezet nem alkalmazandó a kis létesítményekre.

A fejezet bevezeti az állatjólét elveit, amelyek az „öt terület” koncepcióján alapulnak, ez az öt terület az állatok táplálkozással, környezettel, egészséggel, viselkedéssel és mentális állapottal kapcsolatos szükségletei.

Ez a fejezet azt a kötelezettséget is megállapítja, hogy az üzemeltetőknek be kell jelenteniük tevékenységeiket az illetékes hatóságoknak, valamint tájékoztatniuk kell a fogyasztókat a felelős állattartásról.

Ez a fejezet meghatározza az állatgondozók szakértelmére vonatkozó követelményeket, és előírja, hogy a létesítményekben állatorvosi látogatásokat kell tenni.

A fejezet ezután meghatározza az etetésre és itatásra, az elhelyezésre, az egészségre, a viselkedési szükségletekre és a fájdalmat okozó gyakorlatokra vonatkozó technikai követelményeket a tenyésztelepek, az állatkereskedések és a menhelyek tekintetében (a menhelyekre azonban számos rendelkezés nem vonatkozik). Ezenkívül előírja, hogy a tenyésztelepeket az illetékes hatóságoknak engedélyezniük kell. Az elhelyezésre, az egészségre és a tenyésztelep engedélyezésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását 5 évre elhalasztják.

III. fejezet – A kutyák és a macskák azonosítása és nyilvántartásba vétele

Ez a fejezet arra kötelezi a kutyákat és macskákat tartó létesítményeket, valamint a kutyák és macskák beszállítóit az Unióban, hogy mikrocsippel azonosítsák az érintett állatokat, és vegyék nyilvántartásba őket egy adatbázisban.

Előírja továbbá, hogy a kutyák és a macskák beszállítói igazolják az azonosítást és a nyilvántartásba vételt. Ezenkívül a kutyákat vagy macskákat beszállításra kínáló online platformoknak lehetővé kell tenniük a beszállítók számára, hogy igazolják az ezeken a platformokon kínált kutyák vagy macskák azonosítását és nyilvántartásba vételét. A fejezet előírja a Bizottság számára, hogy gondoskodjon egy nyilvánosan hozzáférhető, ingyenes rendszer fejlesztéséről, amely rendszer segítségével ellenőrizhető a kutya vagy a macska azonosításának és nyilvántartásba vételének hitelessége.

IV. fejezet – Illetékes hatóságok

Ez a fejezet előírja, hogy az illetékes hatóságok kínáljanak állatjóléti képzést az állatgondozók számára, és hagyjanak jóvá az állatjóléttel kapcsolatos képzési programokat.

A fejezet előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre adatbázist a mikrocsippel azonosított kutyák és macskák számára.

A fejezet arra is kötelezi az illetékes hatóságokat, hogy gyűjtsenek, elemezzenek és tegyenek közzé állatjóléti adatokat, és ezekről háromévente tegyenek jelentést a Bizottságnak.

V. fejezet – Kutyák és macskák Unióba történő beléptetése

Ez a fejezet az e javaslatban foglaltakkal összhangban vagy azokkal egyenértékű feltételek mellett tenyésztett és tartott kutyák és macskák Unióba történő beléptetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

VI. Eljárási rendelkezések

Ez a fejezet azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészítse és módosítsa a rendelet mellékleteinek nem alapvető fontosságú elemeit az állatjólét szempontjából releváns új tudományos bizonyítékok vagy műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében.

VII. fejezet – Egyéb rendelkezések

Ez a fejezet a szigorúbb nemzeti intézkedésekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A tagállamok fenntarthatják a rendelet hatálybalépésekor alkalmazandó szigorúbb szabályokat. A tagállamok továbbá elfogadhatnak olyan új jogszabályokat, amelyek szigorúbb nemzeti rendelkezéseket állapítanak meg az elhelyezési körülmények, az ingergazdagítás, a csonkítás és a tenyésztési stratégiák tekintetében, feltéve, hogy azok összhangban vannak az Unió vonatkozó szabályaival, és nem korlátozzák a szigorúbb nemzeti követelményeknek meg nem felelő termékek szabad mozgását és forgalomba hozatalát.

A fejezet előírja továbbá, hogy a Bizottságnak ötévente nyomonkövetési jelentést kell közzétennie a forgalomba hozott kutyák és macskák jólétéről. A fejezet előírja a tagállamok számára, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezessenek be, és ezekről értesítsék a Bizottságot.

2023/0447 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kutyák és a macskák jólétéről és nyomonkövethetőségéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 52 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 53 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az élő állatok, köztük a macskák és a kutyák az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletének hatálya alá tartoznak, és az Unió közös agrárpolitikájának részét képezik. Ezeknek az állatoknak van piaca az Unióban, és jelentős a velük folytatott, határokon átnyúló kereskedelem. Számos tagállam aláírta a kedvtelésből tartott állatok védelméről szóló európai egyezményt. Bizonyítékok széles köre támasztja alá a kutyák és a macskák belső piacának optimálistól elmaradó működését az Unióban, valamint az ezen állatokkal az Unión belül és az Unióba történő behozatal során folytatott illegális kereskedelmet. Ezért minimumkövetelményeket kell megállapítani a létesítményekben tenyésztett és tartott kutyák és macskák jólétére, valamint szigorúbb követelményeket kell meghatározni az Unióban beszállított kutyák és macskák nyomonkövethetőségére.

(2)A kutyák és a macskák tenyésztésére, tartására és forgalomba hozatalára vonatkozó uniós állatjóléti rendelkezések hiánya, valamint a létező nemzeti szabályok közötti eltérések nagyon gyakran ahhoz vezettek, hogy az említett állatok a jólétük szempontjából káros körülmények között születtek, illetve ilyen körülmények között tenyésztették, értékesítették vagy adták örökbe ingyenesen őket. A különböző tagállamokban működő kereskedelmi kutya- és macskatenyésztők közötti verseny nem egyenlő versenyfeltételek mellett zajlik, mivel az állatjóléti körülmények ezen üzemeltetők versenyképességének egyik fő elemét képezik, és tagállamonként jelentősen eltérnek egymástól. Ennek következtében torzul a verseny, különösen a szigorú előírásokat követő tenyésztők és állattartók esetében, akik a határokon átnyúló kereskedelem során nem tudják pénzre váltani az állatjólét terén megvalósított beruházásaikat, mivel olyan üzemeltetőkkel versengenek, amelyek az előírásoknak nem megfelelő állatjóléti körülményekből hasznot húzva versenynyomást gyakorolnak, leszorítják az árakat és az elvárások szintjét.

(3)Emellett a fogyasztók nem részesülnek kellő védelemben, mivel kutya vagy macska beszerzésekor gyakran szembesülnek azon rossz jóléti körülmények negatív következményeivel, amelyek között az állatokat a létesítményekben nevelték és tartották, például a megvásárolt vagy beszerzett kutya vagy macska egészségügyi problémáival, viselkedési problémáival vagy genetikai rendellenességeivel.

(4)Ezért állatjóléti minimumkövetelményeket kell megállapítani a kutyák és a macskák tenyésztésével, tartásával és forgalomba hozatalával foglalkozó létesítmények tekintetében. Ez biztosítja az ágazat észszerű fejlődését, az egységes versenyfeltételeket és a fogyasztóvédelmet, miközben garantálja az állatjólét magas szintjét.

(5)Az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az igény arra, hogy kutyákat és macskákat tartsanak kedvtelésből az otthonokban. Ennek eredményeként jelentősen bővült a kutyák és a macskák tenyésztése és kereskedelme az uniós piacon, beleértve az értékesítést, az örökbefogadást és a harmadik országokból történő behozatalt is. Az, hogy az Unióban nincsenek az ezen állatok jólétére vonatkozó követelmények, valamint hogy a különböző tagállamokban alkalmazandó követelmények eltérnek egymástól, az állatok jóléte szempontjából rendkívül káros körülmények között tartott kutyák és macskák jelentős mértékű illegális kereskedelméhez vezetett.

(6)Az illegális kutya- és macskakereskedelem részben azért alakult ki, mert ezek az állatok nem követhetők nyomon az eredeti alomig. Az illegális kereskedelmi gyakorlatokhoz viszont az ellenőrizetlen tenyésztési gyakorlatoknak alávetett kutyák és macskák szenvedése társul. Ha nincsenek olyan megbízható eszközök, amelyekkel nyomon követhetnék az állatokat származási helyükig, nem lehet biztosítani, hogy az üzemeltetők ugyanazokat az állatjóléti előírásokat tartsák be, és hogy a kutyák és a macskák beszállítása tekintetében egységes versenyfeltételek legyenek a belső piacon. Ezért alapvető fontosságú a kutyák és a macskák nyomonkövethetőségének biztosítása egy olyan rendszerrel, amely azonosítja és nyilvántartásba veszi a kutyákat és a macskákat az Unióban történő első beszállításuk előtt, valamint minden olyan esetben, amikor az állatok tulajdonjogát átruházzák.

(7)Az EU-n kívülről származó macskák és kutyák illegális kereskedelme bővül. A kutyák és macskák EU-ba irányuló mozgására vonatkozó jelenlegi uniós szabályok, például az 576/2013/EU rendelet és az állategészségügyi rendelet rendelkezései nem tartalmaznak olyan kielégítő eszközöket, amelyekkel megelőzhető lenne az ilyen illegális kereskedelem.  Ez azt jelenti, hogy további szabályokra van szükség az illegális kutya- és macskakereskedelem elleni küzdelem érdekében. A hatályos állategészségügyi szabályok előírják, hogy az Unióba beléptetett kutyák és macskák kereskedelmi és nem kereskedelmi célú mozgása esetén az állatokat mikrocsippel kell azonosítani. E nyomonkövethetőségi rendelkezések megerősítése érdekében az Unióba beléptetett kutyák és macskák tulajdonosainak gondoskodniuk kell az állatoknak a rendeltetési helyen a tagállami adatbázisok egyikében való nyilvántartásba vételéről. Ez lehetővé teszi ezen állatok mozgásának fokozottabb ellenőrzését.

(8)E javaslat nyomonkövethetőségi rendelkezései a népegészség védelméhez is hozzájárulnak az állatjólét javítása, az állatok egészségének javítása, valamint az állatbetegségek (amelyek némelyike zoonózis jellegű) lehetséges átvitelével szembeni jobb védekezés révén, az „Egy az egészség” koncepciót követve.

(9)Az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54 szabályozza a fertőző állatbetegségeket az ilyen betegségek Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében. Az állatok egészsége az állatjólét öt területének egyike, amellyel így e rendelet is foglalkozik. Ez a rendelet azonban nem az (EU) 2016/429 rendeletben felsorolt betegségekkel foglalkozik, hanem a kutyák és a macskák nem fertőző betegségek (például sérülések) vagy a fel nem sorolt betegségek (például bizonyos élősködők) által alakított egészségi állapotával. Az e rendeletben megállapított szabályok ezért kiegészítik az (EU) 2016/429 rendeletet, és nem ismétlik meg az említett rendeletben megállapított szabályokat, valamint nincsenek átfedésben velük.

(10)Az (EU) 2016/429 rendelet előírja a kutyák és a macskák transzponderrel történő azonosítását, de csak akkor, ha az Unióba történő beléptetés vagy tagállamok közötti mozgatás tárgyát képezik. Az említett rendeletben előírt azonosítás nem teljesen harmonizált, mivel nem tartalmaz pontos előírásokat a transzponderekre vonatkozóan. Az említett rendelet továbbá nem írja elő a tagállamok számára a kutyákra és macskákra vonatkozó adatbázisok vezetését. Ezért elő kell írni a tagállamok számára, hogy ezen állatok nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében hozzanak létre és tartsanak fenn adatbázisokat az uniós piacon beszállított kutyákról és macskákról. Biztosítani kell ezen adatbázisok interoperabilitását is. Ez Unió-szerte megkönnyíti a kutyákra és a macskákra vonatkozó információk megtalálását, valamint lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy hatósági ellenőrzéseket végezzenek az állatjóléti szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(11)A kutyák és a macskák akár nyereségszerzési céllal, akár költségmentesen történő beszállítása hatással van a belső piacra. Ezért a csalás megelőzése érdekében biztosítani kell az uniós piacon forgalmazott valamennyi állat nyomonkövethetőségét, és részletes szabályoknak kell vonatkozniuk az állatok tenyésztelepeken, állatkereskedésekben vagy állatmenhelyeken való tartására.

(12)A kutyák és a macskák tulajdonosok nevében történő tartása – például az állatpanziók tevékenysége – átmeneti és helyi tevékenység, és nem gyakorol jelentős hatást a belső piacra. Ezért indokolt kivenni az állatpanziók tevékenységét az e rendeletben a kutyákat és macskákat tartó létesítményekre vonatkozóan meghatározott követelmények hatálya alól.

(13)A 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 55 szabályozza a tudományos célokra felhasznált állatok, köztük kutyák és macskák tartását, tenyésztését és beszállítását. A tudományos célokra szánt kutyákat és macskákat ezért ki kell venni e rendelet hatálya alól.

(14)Számos kutya és macska első alkalommal fog részletes jóléti szabályok hatálya alá tartozni, ami lehetővé teszi, hogy jobb életkörülmények között éljenek. Tekintettel azonban arra, hogy bizonyos esetekben gyakorlati nehézségekbe ütközik annak meghatározása, hogy a kutyákat és a macskákat kedvtelésből tartják-e, illetve forgalomba hozatalra vagy beszállításra szánják-e, e rendeletnek mentesítenie kell bizonyos kötelezettségek alól a kedvtelésből tartott állatok azon tulajdonosait, akik egy meghatározott küszöb alatti számú kutyát és macskát tartanak, és egy meghatározott küszöb alatti számú almot tenyésztenek. Ellenkező esetben a kedvtelésből tartott állatok e tulajdonosaira e rendelet megfelelő követelményeit kellene alkalmazni, ami nem lenne arányos.

(15)Az előző preambulumbekezdésben említett, tenyésztési tevékenységekre vonatkozó küszöbérték elérését követően az állatok tenyésztésére használt valamennyi helyiségre vonatkoznak az e rendelet II. fejezetében a tenyésztelepekre vonatkozóan megállapított szabályok, még akkor is, ha a tenyésztési tevékenységek a háztartásokban zajlanak, ahogy ez gyakran előfordul a kereskedelmi tenyésztők különböző típusai esetében. Azok a háztartások, ahol nem szaporítási célból tartanak kutyákat és macskákat, nem minősülnek tenyésztelepnek, és nem kell megfelelniük e rendelet II. fejezetének.

(16)Bár a tenyésztelepek egy részét engedéllyel rendelkező, megfelelő állattartási előírásokat követő tenyésztők irányítják, az uniós piacon forgalomba hozott állatok jelentős része szürke piaci tenyésztőktől és az előírásoknak nem megfelelő tenyésztőktől származik, akik nem biztosítanak megfelelő szintű állatjólétet az általuk tenyésztett kutyák és macskák számára. Ez tisztességtelen versenyt teremt a pedigrés állatokat tenyésztők és azon, nem pedigrés állatokat tenyésztők számára, akik szigorú állatjóléti előírásokat követnek. Ezért részletes állatjóléti szabályokat kell megállapítani valamennyi tenyésztelep-üzemeltetőre vonatkozóan.

(17)Emellett az uniós piacon különböző típusú tevékenységeket folytató, különböző típusú üzemeltetők szállítanak be kutyákat és macskákat. A kereskedelmi tenyésztőkön kívül vannak olyan állatkereskedések is, ahol jellemzően más létesítményekben született és tenyésztett kutyákat és macskákat tartanak eladásra. Előfordulhat, hogy ezen állatok védelme elmarad az optimálistól, és nincsenek olyan közös állatjóléti előírások, amelyeket ezekben a létesítményekben be kell tartani. Mivel az állatkereskedések olyan kereskedelmi szereplők, amelyek kutyákat és macskákat hoznak forgalomba, e rendelet követelményeit ezekre a létesítményekre is alkalmazni kell.

(18)Az állatmenhelyek olyan magán- vagy közvállalkozások vagy nonprofit szervezetek, amelyek kóbor kutyákat és macskákat, vagy korábban tulajdonossal rendelkező, elveszett, elkobzott vagy elhagyott állatokat gyűjtenek és tartanak. Egyes esetekben a kedvtelésből tartott állatok ellenőrizetlen szaporodása vagy túltenyésztése eredményezi a kóbor kutyák és macskák sokasodását, amelyek végül menhelyre kerülnek. A menhelyi állatok – hátterüktől függően – lehetnek fajtatiszták vagy keverékek, és közéjük tartozhat a menhelyen szaporodott állatok alma is. A menhelyek nagy számú állatot tarthatnak, amelyeket értékesíthetnek, vagy örökbefogadás vagy újbóli kihelyezés céljából kínálhatják fel őket, olykor ingyenesen vagy a felmerült észszerű költségek megfizetése ellenében.

(19)Annak ellenére, hogy egyfelől a kereskedelmi tenyésztők és az állatkereskedések, másfelől az állatmenhelyek tevékenysége eltér egymástól, valamennyien kutyákat és macskákat szállítanak be az uniós piacon, és bizonyos mértékű átfedés figyelhető meg, különösen a kereslet szintjén. Ha kutyát vagy macskát keresnek, a fogyasztók választhatnak, hogy tenyésztőtől vásárolnak állatot (közvetlenül, illetve állatkereskedésen vagy közvetítőn keresztül), vagy menhelyről fogadnak örökbe. A kutyák vagy a macskák közvetlenül a kedvtelésből tartott állatok tulajdonosaitól való beszerzése elhanyagolható. A kutya vagy a macska kiválasztásának fontos tényezői azok a lehetséges viselkedési vagy egyéb problémák, amelyeket az állat amiatt tanúsíthat, hogy rossz jóléti körülmények között tartották, és amelyek csökkenthetik az állat kedvtelési célú tartásra való alkalmasságát, függetlenül attól, hogy az állatot kereskedelmi tenyésztelepen, állatkereskedésben vagy menhelyen tartották-e. Továbbá mivel a kereskedelmet közvetítők is folytatják, és többnyire online, előfordulhat, hogy a fogyasztók nem tudják, mielőtt kutyát vagy macskát szereznének be, hogy az állat menhelyről, tenyésztőtől vagy állatkereskedésből származik-e. Bizonyított, hogy a menhelyek által az uniós piacra beszállított állatok száma jelentős, különösen a macskák esetében. Arra is bizonyíték van, hogy az állatokat egyes tagállamokban található menhelyekről kedvtelésből tartott állatok más tagállamokban található, leendő tulajdonosainak szállítják be, különösen kutyák esetében. E rendelet azon célkitűzése elérésének biztosítása érdekében, hogy a kutyák és macskák belső piaca zavartalanul működjön, valamint az ágazat észszerűen fejlődjön az állatjólét magas szintjének garantálása mellett, e rendelet egyes követelményeit azokra a menhelyekre is alkalmazni kell, amelyek legalább egy bizonyos számú állatot tartanak, függetlenül attól, hogy ellenérték fejében értékesítenek állatokat, vagy ingyenesen vagy az észszerű költségek megtérítése mellett csak beszállítanak állatokat. Az arányosság érdekében azonban, valamint tekintettel arra, hogy a menhelyek tevékenysége eltér a többi üzemeltető tevékenységeitől, és azok közérdekű feladatot láthatnak el, rájuk e rendelet követelményeinek csak egy részét indokolt alkalmazni, különösen az állatgondozók számára és kompetenciájára, az elhelyezésre, az etetésre és az itatásra, a viselkedési szükségletekre és a fájdalmat okozó gyakorlatokra, valamint az állatorvosi tanácsadó látogatásokra vonatkozókat.

(20)Ezen túlmenően, tekintettel a menhelyek által az Unióban beszállított állatok jelentős számára, valamint arra, hogy biztosítani kell e rendelet nyomonkövethetőséggel és az illegális kereskedelem megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseinek elérését, a menhelyekre e rendeletnek a kutyák és macskák azonosítására és nyilvántartására vonatkozó követelményeit is alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy tevékenységük gazdasági jellegűnek tekinthető-e.

(21)Mivel ez a rendelet állatjóléti követelményeket állapít meg a kutyákra és a macskákra vonatkozóan, az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56 hatálya alá tartozik, és az illetékes hatóságok megfelelő fogalommeghatározásait alkalmazni kell. Az állategészségügyi és az állatjóléti hatósági ellenőrzésekre vonatkozó szabályokkal való összhang biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak az említett rendeletben meghatározott fogalommeghatározását kell alkalmazni.

(22)Az „öt terület” (táplálkozás, fizikai környezet, egészség, viselkedési interakciók és mentális állapot) koncepcióját tudományos bizonyítékok alapján dolgozták ki az állatjólét különböző dimenzióinak leírására. A koncepció nem csupán arra összpontosít, hogy az állat ne szerezzen negatív élményeket, hanem a pozitív élményeket is magában foglalja. E rendeletnek ezért az „öt terület” koncepcióján kell alapulnia.

(23)E rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az illetékes hatóságok azonosítani tudják a hatósági ellenőrzésüknek alávetendő létesítményeket. Ezért szükséges, hogy a kutyákat és macskákat létesítményekben tartó üzemeltetők bejelentsék tevékenységeiket az illetékes hatóságoknak.

(24)A jól képzett és megfelelő készségekkel rendelkező személyzet elengedhetetlen az állatok jóléti körülményeinek javításához. Az állatjóléttel kapcsolatos kompetenciákhoz szükséges az érintett faj alapvető viselkedési mintáinak és szükségleteinek ismerete. Az állatgondozóknak rendelkezniük kell a feladataik és az általuk gondozott állatok szempontjából releváns állatjóléti kompetenciákkal, hogy elkerüljék, hogy fájdalmat, szorongást és szenvedést okozzanak a kutyáknak és a macskáknak. 

(25)Tekintettel arra, hogy az állatjólét magában foglalja az állatok egészségét is, az állatorvosok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy tanácsot adjanak az üzemeltetőknek a létesítmények állatjóléti helyzetének javítása érdekében. Az állatorvosoknak aktív szerepet kell játszaniuk az állatok egészsége és jóléte közötti kölcsönhatással kapcsolatos tudatosság növelésében. A kutyákat és macskákat tartó létesítményekben ezért az állatorvosoknak rendszeres állatjóléti látogatásokat kell tenniük.

(26)Bizonyos tenyésztési stratégiák jóléti problémákat idézhetnek elő a kutyáknál és a macskáknál. Előfordulhat, hogy bizonyos genetikai jellemzők esztétikai vagy egyéb, marketinggel kapcsolatos okokból történő szelekciója esetén állatjóléti szempontból nemkívánatos tulajdonságok jönnek létre és adódnak tovább a jövő nemzedékeinek. Ezért az üzemeltetőknek intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy tenyésztési stratégiáik ne járjanak ilyen negatív következményekkel a kutyák és a macskák jólétére nézve.

(27)A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a beltenyésztés jelentős negatív hatást gyakorol az állatok egészségére és jólétére. Ezért meg kell tiltani a kutyák és macskák beltenyésztését, beleértve az első- és a másodfokú rokonállatok közötti fedeztetéseket is, mivel ez növeli az öröklődő rendellenességek előfordulását, és veszélyezteti az immunrendszer működését, amelyek mindegyike hátrányosan befolyásolja a kutyák és a macskák egészségét és jólétét.

(28)Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: hatóság) technikai és tudományos segítséget nyújtott a tenyésztelepeken tartott kutyákra és macskákra vonatkozó, elhelyezéssel, egészséggel és fájdalmat okozó eljárásokkal kapcsolatos számos kérdésben 57 . Ez a rendelet figyelembe veszi a hatóságnak az elhelyezés típusára és a testmozgásra, az elhelyezés hőmérsékleti és fényviszonyaira, az egészségre és a fájdalmas sebészeti beavatkozásokra vonatkozó ajánlásait.

(29)A tudományos bizonyítékok kiemelik, hogy a kutyák és a macskák jóléte szempontjából mennyire fontos az etetés, az itatás, az elhelyezés, az egészség, a viselkedési szükségletek kielégítése és a fájdalmat okozó gyakorlatok megelőzése. Ezért alapvető, hogy a kutyák és a macskák tartásának e területeit részletesen szabályozzák.

(30)Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a kutyáknak és a macskáknak elegendő hellyel kell rendelkezniük természetes viselkedésük kifejezéséhez és a normális társas interakciókhoz. Ez nem lehetséges, ha az állatokat elzárva és ketrecekben tartják. Ezért meg kell tiltani a kutyák és a macskák ketrecben tartását.

(31)A hosszú ideig tartó láncra kötést meg kell tiltani, mivel jelentős állatjóléti aggályokat vethet fel. Összefüggésbe hozható a mozgásszervi rendellenességek gyakoribbá válásával, a kényelmes lefekvésre vagy pihenésre való képtelenséggel, valamint a normális viselkedésre való képtelenséggel.

(32)Rendkívül fontos, hogy elegendő hely álljon a kutyák és a macskák rendelkezésére a veleszületett viselkedés kifejezésére. Ugyanezen okból a konténerek használatát olyan kivételes körülményekre kell korlátozni, mint például az agresszív állatok elkülönítése vagy az állatorvoshoz történő szállítás. A kutyák és a macskák elhelyezésekor emellett korlátlan hozzáférést kell biztosítani a természetes fényhez, amelyet szükség esetén mesterséges világítás egészít ki az állatok megfelelő cirkadián ritmusának elősegítése érdekében. A kutyák számára biztosítani kell a szabadtérre való biztonságos napi kijárást annak érdekében, hogy kielégítsék a testmozgásra, a szocializációra és az egyéb természetes viselkedésformák kifejezésére irányuló szükségletüket.

(33)A vemhességi szövődményeknek és a tenyészszukák és a nőstény tenyészmacskák jóléte veszélyeztetésének megelőzése érdekében a tenyészszukákat és a nőstény tenyészmacskákat csak a vázrendszer érettsége és a szexuális érettség elérése után szabad a tenyésztésbe bevonni. Annak érdekében, hogy a vemhességből és a szoptatásból fizikailag felépülhessenek, a tenyészszukákat és a nőstény tenyészmacskákat csak megfelelő idő elteltével szabad újra bevonni a szaporításba. Ugyanakkor, a tenyészszukákban és a nőstény tenyészmacskákban bizonyos kóros reprodukciós állapotok – például a pyometra – megelőzése érdekében legfeljebb három egymást követő vemhességet szabad engedélyezni, amelyet megfelelő regenerációs időszaknak kell követnie. A tenyészszukák és a nőstény tenyészmacskák szaporításával koruk előrehaladtával fokozatosan fel kell hagyni. 

(34)A reprodukciós ciklussal kapcsolatos gyakorlatok e rendelet által előírt megváltoztatása bizonyos esetekben hatással lehet a kutya- és a macskatenyésztők bevételeire, mivel csökken az évente születendő almok száma. Ezért további időt kell biztosítani a tenyésztők számára üzleti modelljük kiigazítására.

(35)A kedvtelésből tartott kutyák és macskák nem veszélyeztethetik az emberek biztonságát. Az emberek elleni agresszió kockázatának csökkentése érdekében a tenyésztelepeken született kutyákat és macskákat megfelelően szocializálni kell a fajtársakkal, lehetőség szerint más állatokkal és az emberekkel. Olyan ingergazdagított, ösztönző és nem veszélyeztető környezetben kell őket tartani, amely lehetőséget biztosít számukra a játékra és arra, hogy más veleszületett viselkedést fejezzenek ki. A kutyáknak és a macskáknak az anyaállatoktól a természetes elválasztásnál korábbi különválasztása súlyos szeparációs stresszt okozhat ezekben az állatokban, ezért azt meg kell tiltani.

(36)A macskák és a kutyák megjelenésének megváltoztatására vagy bizonyos viselkedésének megelőzésére irányuló eljárások, mint például a kupírozás, a farokkurtítás, a karmok eltávolítása és a hangszalagok átvágása, súlyos negatív hatást gyakorolnak a macskák és a kutyák jólétére. Ezek az eljárások fájdalmat okoznak, és megakadályozzák, hogy a macskák és a kutyák természetes viselkedést tanúsítsanak. Ezért ezek az eljárások csak akkor engedélyezhetők, ha állatorvos végzi őket, és kizárólag, ha orvosi okokból szükségesek.

(37)A tenyésztelepek körülményei különösen kritikus fontosságúak annak biztosítása szempontjából, hogy a kutyákat és a macskákat a forgalomba hozatal előtt megfelelően tartsák és megfelelően bánjanak velük. Ezért fontos, hogy ezeket a létesítményeket az illetékes hatóságok engedélyezzék, és hogy engedélyezésük előtt helyszíni előzetes ellenőrzésnek vessék alá őket. Fontos továbbá, hogy az engedélyezett létesítmények jegyzéke nyilvánosan hozzáférhető legyen, hogy a potenciális vevők ellenőrizhessék beszállítóik státuszát. Mivel minden létesítménynek hosszabb ideje van az elhelyezésre és az egészségre vonatkozó követelmények alkalmazására, szükséges, hogy a tenyésztelepek engedély beszerzésével kapcsolatos kötelezettsége ugyanattól a naptól legyen alkalmazandó, mint az elhelyezésre és az egészségre vonatkozó követelmények.

(38)Egyes, kutyákat és macskákat forgalomba hozó üzemeltetők, illetve kutyákat és macskákat beszállító menhelyek az érzelmekre ható érvekkel ösztönzik a potenciális vásárlókat, hogy mindenáron vásároljanak, és nem említik meg a potenciális tulajdonosnak a kedvtelésből tartott állat birtoklásának következményeit. Más üzemeltetők vagy menhelyek ragaszkodnak a kedvtelésből tartott állatok birtoklásához kapcsolódó felelősségvállaláshoz, ami miatt kevesebb állatot tudnak eladni. Az üzemeltetők hozzáállásának ezen eltérése általában a kevésbé felelős üzemeltetőknek kedvez, ami a verseny torzulásához vezet, annak ellenére, hogy az állatjólét és a közrend szempontjából fontos tájékoztatni a vásárlókat a kutya vagy a macska vásárlásával együtt járó felelősségükről. Ezért indokolt előírni, hogy az uniós piacon a kedvtelésből tartott állatoknak szánt kutyák és macskák valamennyi beszállítója tájékoztassa a jövőbeli tulajdonosokat a felelősségükről. Továbbá amennyiben a kutya vagy a macska beszállítását online eszközökkel könnyítik meg, az online hirdetést megfelelő figyelmeztetésnek kell kísérnie a felelős állattartás üzenetének hatékony közvetítése érdekében.

(39)A kutyák és a macskák értékesítésével vagy örökbeadásával kapcsolatos illegális kereskedelmet és csalárd gyakorlatokat megkönnyíti a nyomonkövethetőség hiánya, tekintettel arra, hogy ezen állatokra nem vonatkoznak azonosítási és nyilvántartási követelmények. Ezenkívül csalárd gyakorlatok jelenhetnek meg, ha a kutyák és a macskák azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerek nincsenek harmonizálva, vagy a technikai rendszerek interoperabilitásának hiánya miatt nem könnyen működtethetők. Ezért alapvető fontosságú az azonosítási és nyilvántartási eszközökre vonatkozó előírások harmonizálása, valamint annak biztosítása, hogy a kutyák és a macskák azonosítása és nyilvántartásba vétele az állat Unión belüli első beszállítása előtt befejeződjön. A kutyák és a macskák beszállítóinak az állat Unión belüli első forgalomba hozatala előtt igazolniuk kell az azonosítást és a tagállamok által e célból létrehozott adatbázisok valamelyikében történt nyilvántartásba vételt. Ezt követően az állat feletti tulajdonjog vagy felelősség minden változásakor a beszállítónak bizonyítékot kell szolgáltatnia az állat azonosításáról és valamelyik adatbázisban való nyilvántartásáról. Az arányosság érdekében a kutyákat és macskákat alkalmanként, online platformok igénybevételétől eltérő módon beszállító természetes személyekre nem vonatkozhat ez a kötelezettség.

(40)A kutyák és a macskák beszállítóinak nemcsak az azonosításról kell bizonyítékot szolgáltatniuk, az állatba beültetett transzponder kódjára hivatkozó okmány bemutatásával, hanem az állat hivatalos adatbázisban való nyilvántartásba vételéről is. Ez lehetővé teszi, hogy az állatra vonatkozó legfontosabb információkat továbbítsák az új tulajdonosnak, és biztosítja a nyomonkövethetőséget.

(41)Mivel a kutyák és a macskák többségét jelenleg az online platformokon elhelyezett listázások útján kínálják eladásra vagy adományozásra, az onlineplatform-szolgáltatóknak gondosan kell eljárniuk a kutyákhoz és macskákhoz való hozzáférés közvetítése során. Ezért az (EU) 2022/2065 rendelet sérelme nélkül az online platformok számára elő kell írni, hogy igazítsák ki a kutyákra és a macskákra vonatkozó listázásaik szabályait annak érdekében, hogy a beszállítók bizonyítékot szolgáltassanak az értékesítésre vagy adományozásra szánt kutyák és macskák azonosításáról és nyilvántartásba vételéről. Emellett a Bizottságnak gondoskodnia kell egy olyan, nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhető rendszer fejlesztéséről, amely lehetővé teszi a kutya vagy a macska azonosítása és nyilvántartásba vétele hitelességének ellenőrzését. Ezen intézkedés célja a csalás elleni küzdelem fokozása azáltal, hogy javítja az Unióban beszállított kutyák és macskák származásukig történő nyomonkövethetőségét, lehetővé teszi az illetékes hatóságok általi jobb ellenőrzést, és végső soron javítja ezen állatok jólétét. Ez nem jelenthet olyan kötelezettséget az online platformok számára, hogy általánosságban nyomon kövessék a platformjukon keresztül kínált listázásokat, sem pedig egy olyan általános tényfeltáró kötelezettséget, amelynek célja az azonosítás és a nyilvántartás pontosságának értékelése az ajánlat közzététele előtt.

(42)Mivel az állatgondozók állatjóléttel kapcsolatos ismereteinek szintje közvetlen hatással van az általuk gondozott kutyák és macskák jólétére, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy mind mennyiségi, mind minőségi szempontból elegendő képzés álljon rendelkezésre ahhoz, hogy az állatgondozók teljesíteni tudják az e rendeletben meghatározott képzési követelményeket.

(43)A kutyák és a macskák nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében az állatokat nem csupán egyedi azonosítóval kell megjelölni transzponder formájában, hanem azonosításukat nyilvántartásba is kell venni egy adatbázisban. Ezért azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem rendelkeznek a kutyákra és a macskákra vonatkozó nemzeti adatbázisokkal, ilyen adatbázisokat kell létrehozniuk annak érdekében, hogy az azonosítás megbízható és ellenőrizhető legyen. Emellett az Unión belüli nyomonkövethetőség biztosítása érdekében ezeknek a nemzeti adatbázisoknak interoperábilisaknak kell lenniük, lehetővé téve az illetékes hatóságok és az érdekelt felek számára az azonosítás hitelességének ellenőrzését.

(44)A kutyák és a macskák létesítményekben való tartásának állatjóléti feltételei és az állatok nyomonkövethetősége terén elért eredmények értékelése érdekében a tagállamoknak össze kell gyűjteniük, jelenteniük és elemezniük kell a kulcsfontosságú szakpolitikai mutatókat, amelyeket e rendelet alapján össze kell hangolni az uniós szintű összehasonlíthatóságuk biztosítása, valamint az e rendelet szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredmények uniós szintű nyomon követésének lehetővé tétele érdekében.

(45)Előfordulhat, hogy az Unióba behozott kutyákat és macskákat a jólétükre ártalmas körülmények között tenyésztették vagy tartották harmadik országokban. Ezen túlmenően, figyelembe véve az uniós polgároknak a kutyák és a macskák jólétével kapcsolatos kifejezett aggályait, valamint a kutya- és macskatenyésztésre szakosodott származási létesítmény rossz jóléti körülményeihez kapcsolódó állategészségügyi és népegészségügyi kockázatokat, fontos, hogy a harmadik országokból behozott kutyák és macskák az e rendeletben megállapítottakkal egyenértékű és a nyomonkövethetőségük tekintetében ugyanolyan garanciákat nyújtó állatjóléti szabályoknak feleljenek meg. Mivel ehhez a kutyák és macskák Unióba irányuló kivitelében részt vevő harmadik országbeli üzemeltetőknek változtatásokat kell végrehajtaniuk, ugyanolyan időtartamú átmeneti időszakról kell rendelkezni, mint amelyet az uniós üzemeltetőkre kell alkalmazni.

(46)Az előző preambulumbekezdésben említett rendelkezéseket az Unióba kutyák és macskák beszállítására engedéllyel rendelkező harmadik országok jegyzékbe vétele révén kell végrehajtani, amely azon alapul, hogy a Bizottság értékelése szerint e harmadik országoknak az e rendeletben előírt állatjóléti szabályok vagy azzal egyenértékű szabályok területükön található, az Unióba kutyákat és macskákat beszállító vagy beszállítani kívánó létesítményekben történő érvényesítésére irányuló hatósági ellenőrzései megbízhatóak. Emellett a nyomonkövethetőség és az uniós határállomásokon végzett ellenőrzések biztosítása érdekében össze kell állítani az említett harmadik országok kutyákat és macskákat tenyésztő és tartó, és ezen állatok Unióba történő kivitelére engedéllyel rendelkező létesítmények jegyzékét. A Bizottságnak kockázatalapú megközelítést követve ellenőrzéseket kell végeznie az e rendelet alapján engedélyezett, valamint az e rendelet alapján engedélyt kérő harmadik országok hatósági ellenőrzési rendszerének megbízhatóságára vonatkozóan.

(47)Az (EU) 2016/429 rendelet értelmében a fertőző állatbetegségek Unióba történő bejutása kockázatának kezelése céljából létrejön a kutyák és macskák Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok jegyzéke. Az előző preambulumbekezdésben említett harmadik országok jegyzékét ezért az (EU) 2016/429 rendelet alapján engedélyezett azon harmadik országokra kell korlátozni, amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy illetékes hatóságaik képesek ellenőrizni és biztosítani, hogy az Unióba történő kivitelre szánt kutyákat és macskákat tenyésztő és tartó létesítmények megfelelnek az e rendeletben meghatározott állatjóléti követelményeknek. 

(48)A műszaki fejlődés és a tudományos fejlemények, valamint ezek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e rendelet 6. cikkét, hogy a tenyésztési stratégiák ne eredményezzenek olyan genotípusokat, amelyek káros hatással vannak a kutyák és a macskák egészségére vagy jólétére.

(49)Az állatjóléti látogatások során értékelendő minimumkövetelmények megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet 10. cikkének kiegészítése céljából.

(50)A műszaki fejlődés és a tudományos fejlemények, valamint ezek társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek a kutyák és a macskák tenyésztésére, tartására és azonosítására vonatkozó követelmények, valamint az e rendelet szakpolitikai célkitűzéseinek nyomon követésére szolgáló mutatók tekintetében történő módosítása céljából.

(51)Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 58 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein.

(52)A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni e rendelet következő rendelkezései végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében:

–a 9. cikk (3) bekezdése az állatgondozók oktatása, képzése vagy szakmai tapasztalata tartalmának harmonizálása érdekében,

–a 17. cikk (5) bekezdése azon információk meghatározása érdekében, amelyeket a beszállítóknak a kutyák és a macskák azonosításának és nyilvántartásba vételének igazolásaként kell megadniuk, mind abban az esetben, ha online platformokon keresztül, mind akkor, ha más módon kínálják őket,

–a 17. cikk (7) bekezdése a kutyák és a macskák azonosítása és nyilvántartása hitelességének automatikus ellenőrzését végző rendszer bizonyos vonatkozásainak meghatározása érdekében,

–a 19. cikk (3) bekezdése az (1) bekezdésben említett adatbázisok tartalmára vonatkozó minimumkövetelmények és az adatbázisok interoperabilitására vonatkozó követelmények megállapítása céljából,

–a 20. cikk (3) bekezdése a III. melléklet szerint gyűjtött adatok mérésére szolgáló harmonizált módszertannak és az ezen adatokról a Bizottsághoz benyújtandó tagállami jelentés mintájának a megállapítása érdekében,

–a 21. cikk (5) bekezdése azon feltételeknek az e rendelet létesítményekre vonatkozó rendelkezéseivel való egyenértékűségének az Unió általi elismerésére irányuló eljárás megállapítása érdekében, amelyek mellett kutyákat és macskákat tenyésztenek és tartanak olyan harmadik országbeli létesítményekben, amelyek állatokat kívánnak exportálni az Unióba.

Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 59 megfelelően kell gyakorolni.

(53)A polgárok hozzáállása eltérő a kutyák és a macskák jólétével kapcsolatban, és néhány tagállam már átfogó szabályrendszert fogadott el e területen. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb nemzeti szabályokat tartsanak fenn, amelyek célja az állatok szélesebb körű védelme. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy bizonyos területeken szigorúbb nemzeti szabályokat fogadjanak el, feltéve, hogy ezek a szabályok nem érintik a belső piac megfelelő működését.

(54)A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen nemzeti szabályokról. A Bizottságnak fel kell hívnia a többi tagállam figyelmét e szabályokra. Amennyiben a nemzeti szabályok az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak, azokról az említett irányelvnek megfelelően értesíteni kell a Bizottságot.

(55) Az uniós jogszabályok rendszeres nyomonkövetése és értékelése alapvetően fontos ahhoz, hogy a várt hatások elérése érdekében ki lehessen igazítani őket. Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségét, hogy nyomon kövesse a kutyák és a macskák jólétét az Unióban, és végezzen értékelést, amelyet be kell nyújtania a többi uniós intézménynek.

(56)E rendelet teljes körű alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(57)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a belső piac megfelelő működését, egyúttal a kutyák és a macskák jólétének magas szintjét és nyomonkövethetőségüket biztosító harmonizált minimumszabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió azonban a rendelet hatásai miatt jobban meg tudja valósítani e célokat, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet minimumkövetelményeket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a)létesítményekben tenyésztett vagy tartott, vagy az uniós piacon forgalomba hozott kutyák és macskák jóléte;

b)az uniós piacon forgalomba hozott vagy az Unióban beszállított kutyák és macskák nyomonkövethetősége.

2. cikk

Hatály

(1)Ez a rendelet a kutyák és a macskák tenyésztésére, tartására és forgalomba hozatalára, valamint a kutyák és a macskák Unión belüli beszállítására alkalmazandó.

(2)Ez a rendelet nem alkalmazandó a kutyák és a macskák tudományos célokra történő tenyésztésére, tartására, forgalomba hozatalára vagy beszállítására.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„kutya”: a Canis lupus familiaris fajhoz tartozó állat;

2.„macska”: a Felis silvestris catus fajhoz tartozó állat;

3.„kutyák és macskák jóléte”: a kutya vagy a macska testi és mentális állapota születésének, életének és halálának körülményeivel összefüggésben;

4.„tartás”: minden olyan tevékenység, amelynek során az állatot létesítményben tartják vagy ott foglalkoznak vele;

5.„forgalomba hozatal”: kutyák és macskák tartása értékesítés, értékesítésre való felkínálás, forgalmazás vagy az állat feletti tulajdonjog vagy felelősség bármely más formában, azaz ellentételezés fejében vagy legalább a felmerült költségek megtérítése ellenében történő átruházása céljából, beleértve az állatok fenti célokra történő hirdetését is;

6.„beszállítás”: a kutyák vagy a macskák feletti tulajdonjog vagy felelősség bármilyen módon vagy formában történő átruházása, akár ellentételezés fejében, akár anélkül, kivéve a kutyák vagy macskák természetes személyek általi, online platform közvetítésének igénybevételétől eltérő módon történő alkalmi beszállítását;

7.„online platform”: az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének i) pontjában meghatározott online platform, amely közvetíti a kutyák és macskák forgalomba hozatalát vagy beszállítását;

8.„listázás”: kutya vagy macska beszállítására vonatkozó hirdetés online platformon történő közzététele;

9.„tenyészszuka”: nőstény kutya az első fedeztetésétől vagy inszeminációjától az élete során általa szült utolsó alom elválasztásáig;

10.„nőstény tenyészmacska”: nőstény macska az első fedeztetésétől vagy inszeminációjától az élete során általa szült utolsó alom elválasztásáig;

11.„létesítmények”: tenyésztelepek, állatmenhelyek és állatkereskedések;

12.„tenyésztelepek”: bármely olyan helyiség vagy struktúra, beleértve a háztartásokat is, ahol kutyákat és macskákat tartanak szaporításra, utódaik forgalomba hozatala céljából;

13.„állatkereskedések”: az állatok születési helyétől eltérő bármely olyan helyiség vagy struktúra, ahol kutyákat és macskákat tartanak kedvtelésből tartott állatként történő értékesítés céljából;

14.„állatmenhelyek”: természetes vagy jogi személy által üzemeltetett bármely olyan helyiség vagy struktúra – a háztartások kivételével –, ahol nem kívánt, elhagyott, korábban kóbor, elveszett vagy elkobzott kutyákat és macskákat tartanak, akár ellentételezés fejében, akár ingyenesen történő beszállításuk céljából;

15.„üzemeltető”: az a természetes vagy jogi személy – a menhelyekért felelős személyek kivételével –, aki vagy amely az ellenőrzése alatt álló kutyákat és macskákat akár korlátozott ideig is tenyészti, tartja, velük kereskedik vagy őket forgalomba hozza;

16.„beszállító”: kutyát vagy macskát beszállító természetes vagy jogi személy, beleértve a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyeket is;

17.„illetékes hatóságok”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;

18.„tenyésztési stratégia” többek között tenyészkutyák és -macskák és szaporítóanyagaik nyilvántartását, szelekcióját, tenyésztését és cseréjét magában foglaló szisztematikus tevékenységek összessége, amelyet a tenyésztési célállomány kívánt fenotípusos és/vagy genotípusos tulajdonságainak megőrzése vagy javítása érdekében alakítottak ki és hajtanak végre;

19.„csonkítás”: terápiás vagy diagnosztikai céltól eltérő okból végzett beavatkozás, beleértve a sebészeti beavatkozást is, amely a test érzékeny részének károsodását vagy elvesztését, illetve a csontszerkezet megváltozását eredményezi;

20.„szenvedés”: kellemetlen, nem kívánt fizikai vagy mentális állapot, amely annak eredménye, hogy az állat káros ingereknek van kitéve vagy nincs kitéve jelentős pozitív ingereknek;

21.„elhelyezés”: a kutyák és macskák tartását szolgáló létesítmények épületei vagy körülhatárolt szabadtéri területe;

22.„kutyakennel”: kutyák elhelyezésére szolgáló egy vagy több önálló elkerített tartási helyet tartalmazó fizikai struktúra;

23.„macskakennel”: a macskák elhelyezésére szolgáló egy vagy több önálló elkerített tartási helyet tartalmazó fizikai struktúra;

24.„állatgondozó”: létesítményben tenyésztett vagy tartott kutyákat és macskákat gondozó személy;

25.„ingergazdagítás”: olyan anyag vagy szerkezet az állat környezetében, amely foglalkoztató vagy tápláló mivolta miatt alkalmas a kíváncsiság és az étvágy vagy a fizikai motiváció kiváltására és kielégítésére;

26.„láncra kötés”: az állat rögzítési ponthoz kötése a kívánt területen való tartása érdekében;

27.„konténer”: kutya és macska elzárására használt rekesz, doboz, tároló vagy más merev szerkezet;

28.„kedvtelésből tartott állat”: olyan kutya vagy macska, amelyet háztartásban tartanak személyes öröm és társaság céljából;

29.„felelős állattartás”: a kutya vagy a macska tulajdonosa, illetve a jövőbeli kutya- vagy macskatulajdonos az iránti elkötelezettsége, hogy eleget tesz különböző, a kutya vagy a macska viselkedési, környezeti és fizikai szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos kötelezettségeknek, és hogy megelőzi azokat a kockázatokat, amelyeket a kutya vagy macska a közösségre, más állatokra  vagy a környezetre jelenthet.

II. FEJEZET
A LÉTESÍTMÉNYÜZEMELTETŐK KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

Mentességek az e fejezetben meghatározott kötelezettségek alól

E fejezet nem vonatkozik a következőkre:

–olyan tenyésztelepek, amelyek legfeljebb három tenyészszukát vagy nőstény tenyészmacskát tartanak, és létesítményenként és naptári évenként összesen legfeljebb két almot termelnek,

–olyan állatkereskedések, amelyek bármely adott időpontban legfeljebb három kutyát, illetve legfeljebb hat macskát tartanak,

–olyan menhelyek, amelyek bármely adott időpontban legfeljebb tíz kutyát, illetve legfeljebb húsz macskát tartanak.

5. cikk

A jólétre vonatkozó általános elvek

Az üzemeltetők, valamint a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek a következő elveket alkalmazzák a létesítményükben tenyésztett vagy tartott kutyák és macskák tekintetében:

a)a kutyákat és a macskákat olyan minőségű és mennyiségű vízzel és eledellel látják el, amely lehetővé teszi számukra a megfelelő táplálkozást és hidratációt;

b)a kutyákat és a macskákat megfelelő, a hely, a hőmérséklet és a mozgás könnyűsége szempontjából kényelmes fizikai környezetben tartják;

c)a kutyákat és a macskákat biztonságosan, tisztán és jó egészségben tartják azáltal, hogy megelőzik a különösen a bánásmód, az állattartási gyakorlatok vagy a csonkítások miatti betegségeket, funkcionális károsodásokat, sérüléseket és fájdalmat;

d)a kutyákat és a macskákat olyan környezetben tartják, amely lehetővé teszi számukra a nem káros szociális viselkedés, a fajspecifikus viselkedés tanúsítását, valamint az emberekkel való pozitív kapcsolat fenntartását;

e)a kutyákat és a macskákat úgy tartják, hogy optimalizálják mentális állapotukat azáltal, hogy megakadályozzák vagy időben és intenzitásukban csökkentik a negatív élményeiket, valamint időben és intenzitásban maximalizálják az a)–d) pontban említett különböző területeken a pozitív élmények lehetőségét.

6. cikk

A kutyákra és a macskákra vonatkozó általános jóléti követelmények

(1)Az üzemeltetők vagy a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek felelősek az ellenőrzésük alatt tartott kutyák és macskák jólétéért, valamint a jólétüket érintő kockázatok minimalizálásáért.

(2)Az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek biztosítják, hogy a kutyákat és a macskákat megfelelő számú, a 9. cikkben előírt készségekkel és kompetenciákkal rendelkező állatgondozó gondozza.

(3)A tenyésztelepek üzemeltetői biztosítják, hogy a tenyésztési stratégiák ne eredményezzenek olyan genotípusokat és fenotípusokat, amelyek káros hatással vannak a kutyák és macskák, illetve utódaik jólétére.

A kutyák és macskák szaporításának üzemeltetők általi irányítása során tilos a szülők és az utódok, illetve a nagyszülők és az unokák közötti fedeztetés.

Ez a bekezdés nem zárja ki a rövid orrú (brachycephalikus) kutyák és macskák kiválasztását és tenyésztését, feltéve, hogy a kiválasztási vagy tenyésztési programok minimálisra csökkentik a brachycephaliás tulajdonságok negatív állatjóléti következményeit.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos szakvéleményeinek, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti hatásoknak a figyelembevételével módosítsa e cikket azon konkrét kritériumok tekintetében, amelyeket a tenyésztési stratégiák kidolgozásakor az üzemeltetőknek teljesíteniük kell a (3) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.

7. cikk

A kutyák és a macskák létesítményekben történő tenyésztésének vagy tartásának bejelentésére vonatkozó kötelezettség

Az üzemeltetők, valamint a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek a következő információk megadásával bejelentik az illetékes hatóságoknak a tevékenységüket:

a)az üzemeltető személyazonossága, neve és címe;

b)a létesítmény helye;

c)a létesítmény típusa: tenyésztelep, állatkereskedés vagy menhely;

d)a létesítményben tartott állatok faja és adott esetben fajtája;

e)a létesítményben tartható állatok maximális száma.

8. cikk

A felelős állattartásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség

(1)    Amennyiben az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek kutyákat vagy macskákat hoznak forgalomba vagy szállítanak be kedvtelésből tartás céljára, a kedvtelésből tartott állatot megszerző személy rendelkezésére bocsátják azon információkat, amelyek birtokában képessé válik az állat jólétének biztosítására, beleértve a felelősségteljes állattartásra vonatkozó információkat is.

(2)    Ha a kutyák és a macskák beszállítását online eszközökkel hirdetik, a listázásban jól látható és félkövér betűkkel fel kell tüntetni a következő figyelmeztetést:

„Az állat nem játékszer. Az állat megvásárlása vagy örökbefogadása az Ön egész életét megváltoztató döntés. Állattulajdonosként Ön köteles gondoskodni arról, hogy az állat egészségével és jóllétével kapcsolatos szükségleteit mindenkor kielégítse.”

9. cikk

Az állatgondozók állatjóléti kompetenciái

(1)    Az állatgondozók az általuk gondozott kutyák és macskák tekintetében a következő kompetenciákkal rendelkeznek:

a)az állatok biológiai viselkedésének, valamint fiziológiai és etológiai szükségleteinek a megértése;

b)képesség az állatok kifejezéseinek felismerésére, beleértve a szenvedés jeleit is, valamint az ilyen esetekben meghozandó megfelelő enyhítő intézkedések azonosítására;

c)képesség a helyes állattartási gyakorlatok alkalmazására, az általuk gondozott fajokhoz használt berendezések használatára és karbantartására, valamint az állatok jólétét érintő kockázatok minimalizálására;

d)az e rendelet szerinti kötelezettségeik ismerete.

(2)Az (1) bekezdésben említett kompetenciák elsajátíthatók oktatás, képzés vagy szakmai tapasztalat révén. Az oktatást, a képzést vagy a szakmai tapasztalatot dokumentálni kell.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján minimumkövetelményeket állapíthat meg a (2) bekezdésben említett oktatás, képzés vagy szakmai tapasztalat tartalmára vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

10. cikk

Állatjólléti látogatások

(1)Az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek: 

a)biztosítják, hogy a felelősségi körükbe tartozó létesítményekbe évente legalább egyszer ellátogasson állatorvos abból a célból, hogy tanácsot adjon az üzemeltetőnek vagy a menhelyért felelős természetes vagy jogi személynek az állatjóléti kockázati tényezők kezelésére irányuló intézkedésekről;

b)rögzítik az a) pontban említett állatorvosi látogatás megállapításait és az azok nyomán hozott intézkedéseket, és e nyilvántartásokat legalább 6 évig megőrzik, és kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk kiegészítése céljából, hogy meghatározza az állatjóléti látogatások során értékelendő minimumkövetelményeket.

11. cikk

Etetés és itatás

(1)Az üzemeltetők, valamint a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek biztosítják, hogy a kutyákat és a macskákat az I. melléklet 1. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően etetik, és állatorvos vagy az állatok táplálásával foglalkozó szakember írásbeli tanácsa alapján kiigazíthatják az I. melléklet 1. pontjában előírt etetési gyakoriságot.

(2)Az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek gondoskodnak a kutyák és a macskák megfelelő táplálásáról és hidratálásáról a következők biztosításával:

a)ivóvíz, ad libitum;

b)a kutyák és a macskák életkorához, fajtájához, kategóriájához, aktivitási szintjéhez és egészségi állapotához igazított étrend részeként a kutyák és a macskák fiziológiai, táplálkozási és anyagcsere-szükségleteinek és jóllakottságának megfelelő mennyiségű és minőségű eledel;

c)szenvedést okozó anyagoktól mentes eledel;

d)az eledelt úgy kell adagolni, hogy elkerülhetők legyenek a hirtelen változások, és biztosítva legyen a gyomor-bélrendszer megfelelő működése, különösen az elválasztási szakaszban.

(3)Az üzemeltetők, valamint a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek biztosítják, hogy az etető- és itatólétesítményeket úgy építsék meg és szereljék fel, hogy azok:

a)egyenlő hozzáférést biztosítsanak valamennyi kutya és macska számára, ami által minimálisra csökkenthető a versengés az állatok között, elkerülhető a harcias viselkedés, különösen akkor, ha a kutyák és a macskák nem ad libitum férnek hozzá az eledelhez;

b)minimalizálják a kiömlést, és akadályozzák meg az eledel és a víz káros anyagokkal való szennyeződését;

c)megelőzzék a kutyák és a macskák sérülését, fulladását vagy egyéb károsodását;

d)a betegségek megelőzése érdekében könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek.

12. cikk

Elhelyezés

(1)Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy a kutyák és a macskák számára az I. melléklet 2. pontjának megfelelő elhelyezést biztosítsanak.

(2)Az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek gondoskodnak arról, hogy:

a)az állatok tartására szolgáló létesítmények és az ott használt berendezések alkalmasak legyenek az e létesítményekben tartott kutyák és macskák típusa és száma tekintetében, és lehetővé tegyék a szükséges hozzáférést és valamennyi kutya és macska alapos szemmel tartását;

b)a létesítmény valamennyi épületelemét, beleértve a padlózatot, a tetőt és a térelválasztókat, valamint a kutyáknak és a macskáknak szánt berendezéseket megfelelően építsék meg és tartsák karban, valamint ezek könnyen tisztíthatóak és fertőtleníthetőek legyenek annak biztosítása érdekében, hogy ne jelentsenek kockázatot az állatok jólétére nézve;

c)amennyiben az állatokat tenyésztelepen vagy állatkereskedésben tartják, a levegő keringése, a porszint, a hőmérséklet, a levegő relatív páratartalma és a gázkoncentrációk olyan határokon belül maradjanak, amelyek nem károsak a kutyákra és a macskákra nézve, a szellőzés pedig elegendő legyen a túlhevülés elkerüléséhez és – szükség esetén a fűtési rendszerekkel kombinálva – a túlzott pára eltávolításához;

d)a kutyáknak és a macskáknak elegendő hely álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy szabadon mozoghassanak, és a szükségleteiknek megfelelően fajspecifikus viselkedést tanúsíthassanak, valamint elegendő hely álljon rendelkezésre az ingergazdagító anyagok és struktúrák számára, lehetőséget biztosítva az állatoknak a szocializációra és az elvonulásra, továbbá hogy legyen tiszta pihenőhely;

e)a szabadban tartott kutyák és macskák védettek legyenek a negatív időjárási viszonyokkal, többek között a hőstresszel, a napégéssel és a fagyási sérülésekkel szemben.

(3)Tilos kutyákat vagy macskákat konténerben tartani.

Konténerek csak egyes kutyák és macskák szállítására és ideiglenes elkülönítésére használhatók, feltéve, hogy a szélsőséges hőmérsékletek miatti stresszt kiküszöbölik.

(4)Tilos kutyákat kizárólag beltérben tartani. A beltérben tartott kutyák számára biztostani kell, hogy naponta kijárhassanak egy olyan szabadtéri területre, amely lehetővé teszi a testmozgást és a szocializációt. Ezenkívül, ha kutyákat kutyakennelekben tartanak, az üzemeltetőknek olyan egyedi elkerített tartási helyeket kell megtervezniük és megépíteniük, amelyek lehetővé teszik a kutyák számára, hogy szabadon hozzáférjenek egy körülzárt szabadtéri területhez és egy beltéri területhez vagy egy önálló ólhoz.

(5)Ha macskákat macskakennelben tartanak, az üzemeltetőknek olyan egyedi elkerített tartási helyeket kell megtervezniük és megépíteniük, amelyek lehetővé teszik a macskáknak, hogy szabadon mozogjanak és kifejezzék természetes viselkedésüket.

(6)Az üzemeltetők biztosítják, hogy a macskáknak vagy kutyáknak megfelelő hősemleges zónát tartsanak fenn azokon a beltéri területeken, ahol tartják őket.

(7)Az üzemeltetők biztosítják, hogy a kutyák és a macskák mindenkor hozzáférjenek a természetes fényhez. Amennyiben egy tagállam éghajlati viszonyai és földrajzi helyzete miatt szükséges, az üzemeltetők mesterséges világítást biztosítanak.

(8)Ezt a cikket [e rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-tól/-től kell alkalmazni.

13. cikk

Egészség

(1)Az üzemeltetők biztosítják, hogy az 1. melléklet 3. pontjának megfelelően intézkedéseket hozzanak a kutyák és a macskák egészségének védelme érdekében.

(2)Az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek gondoskodnak arról, hogy:

a)a felelősségi körükbe tartozó kutyákat és macskákat az állatgondozók legalább naponta egyszer ellenőrizzék;

b)a betegség, rosszullét, sérülés vagy más módon károsodott jólét jeleit mutató kutyákat vagy macskákat szükség esetén indokolatlan késedelem nélkül egy külön területre vigyék át, adott esetben állatorvos kezelje őket, és tartsák őket ott mindaddig, amíg teljesen fel nem épülnek, vagy pedig indokolatlan késedelem nélkül altassák el őket;

c)kutya vagy macska elaltatását csak állatorvos végezhesse;

d)a külső és belső paraziták megelőzésére és a velük szembeni védekezésre szolgáló intézkedések, többek között állatorvosi kezelések legyenek érvényben, beleértve az olyan gyakori betegségek megelőzését célzó preventív állatorvosi kezeléseket is, amelyeknek a kutyák vagy a macskák valószínűleg ki lesznek téve, kellő tekintettel a járványügyi helyzetre;

e)az ingergazdagító anyagok ne járjanak sérülés, biológiai vagy kémiai szennyeződés kockázatával vagy más egészségügyi kockázattal.

(3)Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy:

a)a tenyészszukákat és a nőstény tenyészmacskákat csak akkor vonják be a tenyésztésbe, ha az I. melléklet 3.1. és 3.2. pontjának megfelelő alsó korhatárt elérték, vázrendszerük növekedése befejeződött, és mentesek az olyan betegségektől, illetve nincsenek olyan fizikai állapotban, amelyek negatívan befolyásolhatják vemhességüket és jólétüket;

b)a tenyészszukák és nőstény tenyészmacskák kölykezéssel járó vemhességei maximális gyakoriságot kövessenek;

c)a szoptató nőstény tenyészmacskákat ne vessék alá fedeztetésnek vagy inszeminációnak;

d)a legalább nyolcéves tenyészszukákat, valamint a legalább hatéves nőstény tenyészmacskákat a tenyésztésbe való bevonásuk előtt állatorvosi fizikai vizsgálatnak vessék alá annak írásbeli igazolása érdekében, hogy az állat vemhessége nem jelent semmilyen kockázatot a jólétére, beleértve az egészségét is;

e)azokat a felnőtt nőstény kutyákat és macskákat, amelyeket – többek között e rendelet rendelkezéseinek következtében – már nem használnak szaporításra, ne öljék meg vagy hagyják sorsára. Az üzemeltetők továbbra is a rendelettel összhangban biztosítják ezen állatok jólétét.

Az üzemeltető a d) pontban említett írásbeli igazolást a tenyészszuka vagy a nőstény tenyészmacska halálát követően legalább 3 évig megőrzi.

(4)Ezt a cikket [e rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-tól/-től kell alkalmazni.

14. cikk

Viselkedési szükségletek

(1)Az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek biztosítják, hogy intézkedéseket hozzanak a macskák és a kutyák viselkedési szükségleteinek kielégítése érdekében, az I. melléklet 4. pontjával összhangban.

(2)Tilos kutyákat és macskákat a természetes mozgásukat korlátozó területeken tartani, kivéve, ha a következő eljárások vagy kezelések elvégzéséhez erre szükség van:

a)fizikai vizsgálatok, beleértve az állatok azonosítását;

b)az állatok azonosítási célú megjelölése;

c)mintavétel és vakcinázás;

d)higiéniai, egészségügyi vagy reprodukciós célú eljárások;

e)orvosi kezelés.

(3)Tilos az állatot orvosi kezelés időtartamán kívül egy óránál hosszabb ideig láncra kötni a létesítmény területén.

(4)Az üzemeltetők és a menhelyekért felelős természetes vagy jogi személyek biztosítják olyan feltételek meglétét, amelyek lehetővé teszik az állatok számára, hogy nem káros szociális viselkedést és fajspecifikus viselkedést tanúsítsanak, és hogy pozitív érzelmeket élhessenek át.

(5)A tenyésztelepek üzemeltetői biztosítják, hogy megfelelő stratégia álljon rendelkezésre az állatok emberrel és lehetőség szerint más állatokkal való szocializációjához.

15. cikk

Fájdalmat okozó gyakorlatok

(1)Tilos a csonkítás, beleértve a kupírozást, a farokkurtítást, a részleges vagy teljes ujjamputációt, valamint a hangszalagok vagy hangredők átvágása, kivéve, ha azokra orvosi javallat miatt kerül sor, amelynek kizárólagos célja a kutyák és a macskák egészségének javítása. Ebben az esetben az eljárást csak állatorvos végezheti érzéstelenítés és hosszan tartó fájdalomcsillapítás mellett.

(2)A hím és nőstény állatok ivartalanítása csak akkor engedélyezhető, ha azt állatorvos érzéstelenítés és hosszan tartó fájdalomcsillapítás mellett végzi.

(3)Tilosak a következő állattartási gyakorlatok:

a)testrészek folyamatos összekötése;

b)az állatok rúgása, ütése, vonszolása, dobása, szorítása;

c)kutyákat és macskákat villamos áramnak kitenni;

d)hosszan tartó szájkosárhasználat, kivéve, ha egészségügyi vagy jóléti okokból szükséges, amely esetben az időtartamot a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni;

e)kutyák vagy macskák felemelése a végtagjuknál, fejüknél, farkuknál és bundájuknál fogva.

16. cikk

A tenyésztelepek engedélyezése

(1)[E rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-tól/-től az üzemeltetőknek a létesítményükben született kutyák és macskák értékesítése előtt engedélyeztetniük kell a tenyésztelepüket az illetékes hatóságnál.

(2)Az illetékes hatóság megadja a tenyésztelepre vonatkozó engedélyt, feltéve, hogy az előzetes helyszíni ellenőrzés megerősítette, hogy a létesítmény megfelel e rendelet követelményeinek.

(3)Az illetékes hatóságok jegyzéket vezetnek az engedélyezett tenyésztelepekről, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

III. FEJEZET
A KUTYÁK ÉS A MACSKÁK AZONOSÍTÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

17. cikk

A kutyák és a macskák azonosítása és nyilvántartásba vétele

(1)[A hatálybalépés napjától számított 3 év]-tól/-től az Unióban történő beszállításra létesítményekben tartott valamennyi kutyát és macskát – beleértve a tenyésztelepeken tartott felnőtt kutyákat és macskákat, a menhelyeken tartott kutyákat és macskákat, valamint a természetes személyek által beszállított kutyákat és macskákat – a II. mellékletnek megfelelően mikrocsipet tartalmazó, bőr alatti transzponderrel kell megjelölni. A létesítményüzemeltetők biztosítják, hogy a létesítményeikben született kutyákat és macskákat az Unión belüli beszállításuk időpontjáig vagy legkésőbb az állat születésétől számított három hónapon belül azonosítás céljából megjelöljék. A transzponder beültetését állatorvos végzi, vagy azt állatorvos felelősségére végzik.

(2)[A hatálybalépés napjától számított 3 év]-tól/-től az (1) bekezdéssel összhangban azonosított kutyákat és macskákat az állatorvos vagy az állatorvos felelőssége alá tartozó asszisztens nyilvántartásba veszi a 19. cikkben említett nemzeti adatbázisban. A tenyésztelepeken tartott kutyák és macskák esetében a nyilvántartásba vételt a kutyáért vagy macskaért felelős tenyésztelep tulajdonosának nevében kell elvégezni. A menhelyeken tartott kutyák és macskák esetében a nyilvántartásba vételt a menhelyért felelős személy nevében kell elvégezni. Az Unióban kutyát vagy macskát beszállítani kívánó természetes személyek esetében a nyilvántartásba vételt e személy nevében kell elvégezni. A kutya vagy a macska minden későbbi tulajdonosa, vagy minden, a kutyáért vagy a macskáért később felelős személy gondoskodik arról, hogy a tulajdonjog vagy a felelősség átruházását rögzítsék a 19. cikkben említett adatbázisban.

(3)[A hatálybalépés napjától számított 3 év]-tól/-től a kutya vagy a macska Unión belüli beszállítását megelőzően a beszállító az állat beszerzőjének rendelkezésére bocsátja a következőket:

a)az állat (1) és (2) bekezdésnek megfelelő azonosításának és nyilvántartásának igazolása;

b)a kutyára vagy a macskára vonatkozó, következő információk:

i.faja;

ii.neme;

iii.születési ideje és országa; valamint

iv.adott esetben a fajtája.

A beszerzőknek képesnek kell lenniük arra, hogy ellenőrizzék a (7) bekezdésben említett rendszeren keresztül a beszállított állatok azonosításának és nyilvántartásának hitelességét.

(4)[A hatálybalépés napjától számított 5 év]-tól/-től az onlineplatform-szolgáltatók biztosítják, hogy online interfészüket úgy alakítsák ki és szervezzék meg, hogy a kutyák és macskák beszállítói az (EU) 2022/2065 rendelet 31. cikkével összhangban eleget tegyenek a (3) bekezdés szerinti kötelezettségeiknek, és látható módon tájékoztatják a beszerzőket arról a lehetőségről, hogy a (6) bekezdésben említett rendszerre mutató internetes hivatkozáson keresztül ellenőrizhetik az állat azonosítását és nyilvántartásba vételét.

Az online platform interfészén keresztül szolgáltatott információk pontosságáért kizárólag a kutyák és macskák beszállítója felelős. E bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy általános monitorozási kötelezettséget róna az onlineplatform-szolgáltatóra az (EU) 2022/2065 rendelet 8. cikke értelmében.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat az információkat, amelyeket a beszállítóknak a (3) bekezdés a) pontjával összhangban az állat azonosításának és nyilvántartásba vételének igazolásaként meg kell adniuk, mind abban az esetben, ha a kutyákat és macskákat online platformokon keresztül, mind akkor, ha más módon kínálják. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

(6)[A hatálybalépés napjától számított 3 év]-tól/-től a Bizottság gondoskodik arról, hogy a beszállított kutyák és macskák azonosítása és nyilvántartása hitelességének a 19. cikkben említett adatbázis használatával történő automatikus ellenőrzését végző rendszer ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhető legyen. A Bizottság független szervezetre bízhatja e rendszer fejlesztését, karbantartását és működtetését. A rendszernek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:

–a kutya vagy a macska azonosítása és nyilvántartásba vétele hitelességének megbízható ellenőrzése a 19. cikkben említett nemzeti adatbázisok használatával,

–az adatvédelemnek való megfelelés az (EU) 2018/1725 rendelettel 60 és az (EU) 2016/679 rendelettel 61 összhangban.

(7)A Bizottság [a hatálybalépés napjától számított 3 év]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a (6) bekezdésben említett rendszer következő vonatkozásait:

–a rendszer alapvető funkciói,

–a rendszerre vonatkozó műszaki, elektronikus és kriptográfiai követelmények.

E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

IV. FEJEZET
ILLETÉKES HATÓSÁGOK

18. cikk

Képzés

A 9. cikk alkalmazásában a tagállamok kijelölik az alábbiakért felelős illetékes hatóságokat:

a)annak biztosítása, hogy az állatgondozók számára tanfolyamok álljanak rendelkezésre;

b)az a) pontban említett tanfolyamok tartalmának jóváhagyása.

19. cikk

Kutyák és macskák adatbázisa

(1)[E rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 év]-tól/-től az illetékes hatóságok adatbázist hoznak létre és tartanak fenn a mikrocsippel ellátott kutyák és macskák nyilvántartására.

(2)[E rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-tól/-től a tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett adatbázisaik interoperábilisak legyenek más tagállamok ugyanazon adatbázisaival annak érdekében, hogy adott kutya vagy macska azonosítása az egész Unióban hitelesíthető és nyomon követhető legyen.

(3)A Bizottság [az alkalmazás kezdőnapja]-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdésben említett adatbázisokra vonatkozó követelményeket a következőket illetően:

a)az adatbázisok tartalma;

b)a tagállamok közötti interoperabilitásuk;

c)a kutya vagy a macska azonosítását és nyilvántartásba vételét a 17. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint igazoló funkciójuk;

d)az a nyilvántartás, amelybe a tagállamok bejelentik adatbázisaikat, valamint az adatbázisok összekapcsolásához szükséges paraméterek a b) pontban megállapított rendelkezéseknek megfelelően;

e)a kutyák és macskák azonosítása és nyilvántartása hitelességének megerősítése céljából a 17. cikk (6) bekezdésében említett rendszerhez adandó hozzáférés;

f)adatvédelmi rendelkezések az (EU) 2018/1725 rendelettel és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban.

E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

20. cikk

Az állatjólétre vonatkozó adatok gyűjtése és jelentéstétel

(1)Az illetékes hatóságok összegyűjtik, elemzik és közzéteszik a III. mellékletben meghatározott adatokat.

(2)Az illetékes hatóságok [a hatálybalépés napjától számított 6 év]-tól/-től kezdődően minden harmadik év augusztus 31-ig géppel olvasható formában jelentést készítenek és továbbítanak a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett adatokról; e jelentés összefoglalja az előző évben gyűjtött adatokat.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján harmonizált módszertant dolgozhat ki az (1) bekezdésben említett adatok gyűjtésére, és létrehozhatja a (2) bekezdésben említett jelentés sablonját. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

V. FEJEZET
KUTYÁK ÉS MACSKÁK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSE

21. cikk

Kutyák és macskák Unióba történő beléptetése

(1)[E rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-tól/-től kutyák és macskák csak akkor léptethetők be az Unióba az uniós piacon történő forgalomba hozatal céljából, ha az alábbiak bármelyikének megfelelően tartották őket:

a)e rendelet II. fejezete;

b)az e rendeletben meghatározottakkal az Unió által egyenértékűnek elismert feltételek; vagy

c)adott esetben az Unió és az exportáló ország közötti egyedi megállapodásban foglalt követelmények.

(2)[E rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-tól/-től kutyák és macskák forgalomba hozatal vagy beszállítás céljából csak akkor léptethetők be az Unióba, ha az (EU) 2017/625 rendelet 126. és 127. cikkének megfelelően jegyzékbe vett harmadik országból vagy területről és létesítményből származnak.

(3)[E rendelet hatálybalépésének napjától számított 5 év]-tól/-től a harmadik országokból és területekről az Unióba beléptetett kutyákat és macskákat kísérő hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell az (1) bekezdésnek való megfelelést igazoló tanúsítványt, amely megerősíti, hogy a kutyák és a macskák a (2) bekezdésnek megfelelően jegyzékbe vett létesítményből származnak.

(4)Az 576/2013/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdése a) pontjának és az (EU) 2020/692 rendelet 62 74. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az Unióba beléptetett kutyákat és macskákat a 17. cikk (1) bekezdésében említett mikrocsippel kell azonosítani, amely lehetővé teszi a nyomonkövethetőséget.

Amennyiben az Unióba beléptetett kutyákat vagy macskákat még nem vették nyilvántartásba a 19. cikk (1) bekezdésében említett tagállami adatbázisban, a rendeltetési helyre való megérkezésüket követően a tulajdonos vagy az állatért felelős személy az érkezéstől számított 48 órán belül biztosítja a tagállami adatbázisok egyikében való nyilvántartásba vételüket.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján megállapítsa az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyenértékű feltételek Unió általi elismerésére vonatkozó eljárást. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 24. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kerül sor.

VI. FEJEZET
ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

22. cikk

A mellékletek módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a tudományos és műszaki fejlődés – beleértve adott esetben az EFSA tudományos szakvéleményeit –, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások figyelembevétele érdekében módosítsa e rendelet mellékleteit a következők tekintetében:

a)etetési gyakoriság és elválasztási eljárás;

b)hőmérséklet-tartományok;

c)világítási paraméterek;

d)a kutya- és macskakennelek kialakítása;

e)az etető- és itatóberendezések kialakítása;

f)a kutyák és macskák különböző kategóriáinak biztosítandó férőhely;

g)a vemhességek gyakorisága;

h)a tenyészszukák és a nőstény tenyészmacskák minimális életkora a tenyésztés megkezdésekor;

i)szocializáció, ingergazdagítás és egyéb intézkedések a kutyák és a macskák viselkedési szükségleteinek kielégítése érdekében;

j)a kutyák és a macskák jelölésére használt transzponderekre vonatkozó követelmények;

k)a szakpolitikai nyomon követéshez és értékeléshez gyűjtendő adatok.

A mellékletekben szereplő követelmények kiegészítésének naprakész tudományos vagy műszaki bizonyítékokon kell alapulnia, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó kutyák és macskák jólétének biztosításához szükséges konkrét feltételek tekintetében. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok adott esetben elegendő átmeneti időszakot biztosítanak ahhoz, hogy az érintett üzemeltetők alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez.

23. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 6. cikk (4) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében és a 22. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 22. cikk szerinti felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 6. cikk (4) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 22. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

24. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

VI. FEJEZET
SZIGORÚBB NEMZETI INTÉZKEDÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

Szigorúbb nemzeti intézkedések

(1)Ez a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy fenntartsák a kutyák és a macskák jólétének szélesebb körű védelmét célzó, e rendelet hatálybalépésekor hatályos szigorúbb nemzeti szabályokat, feltéve, hogy ezek a szabályok nem összeegyeztethetetlenek ezzel a rendelettel, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését. A tagállamok [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja] előtt tájékoztatják a Bizottságot az ilyen nemzeti szabályokról. A Bizottság felhívja a többi tagállam figyelmét e szabályokra.

(2)Ez a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy szigorúbb nemzeti intézkedéseket fogadjanak el a területükön található létesítményekben tartott kutyák és macskák jólétének szélesebb körű védelme érdekében a következő állatjóléti kérdésekben:

a)elhelyezési körülmények;

b)csonkítások;

c)ingergazdagítás;

d)kiválasztási és tenyésztési programok, beleértve a tenyésztés alsó és felső korhatárát.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen nemzeti szabályokról azok elfogadása előtt. A Bizottság felhívja a többi tagállam figyelmét e szabályokra.

(3)A (2) bekezdésben említett intézkedések csak akkor engedélyezhetők, ha nem összeegyeztethetetlenek ezzel a rendelettel, és nem akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

(4)A tagállamok nem tilthatják meg vagy akadályozhatják a más tagállamban tartott kutyák és macskák területükön történő forgalomba hozatalát azon az alapon, hogy az érintett kutyákat és macskákat nem a szigorúbb nemzeti állatjóléti szabályoknak megfelelően tartották.

26. cikk

Jelentéstétel és értékelés

(1)A 20. cikkel összhangban beérkezett jelentések és a további releváns információk alapján a Bizottság [e rendelet hatálybalépésének napjától számított 7 év]-ig, majd azt követően ötévente nyomonkövetési jelentést tesz közzé az Unióban forgalomba hozott kutyák és macskák jólétéről.

(2)A Bizottság [e rendelet hatálybalépésétől számított 15 év]-ig elvégzi e rendelet értékelését, beleértve a kutyák és a macskák tenyésztésére vonatkozó lehetséges maximális életkor értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

(3)Az (1) és (2) bekezdésben említett jelentéstétel céljából a tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

27. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtására. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, valamint haladéktalanul értesítik az azokat érintő minden későbbi módosításról.

28. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [e rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 év]-tól/-től kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

Tartalomjegyzék

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

X új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 63  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–beindítási időszak: 2025-től 2027-ig

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 64   

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása 

Az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (DG SANTE) adminisztratív kontrolloknak van alávetve, ideértve a költségvetési ellenőrzést, a belső ellenőrzést, az Európai Számvevőszék és a Belső Ellenőrzési Szolgálat éves jelentéseit, az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó éves mentesítést, valamint az OLAF által az elkülönített források megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében végzett esetleges vizsgálatokat.

A Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerével 65 összhangban a DG SANTE belsőkontroll-stratégiát dolgozott ki, amely a pénzgazdálkodásra és annak a költségvetési rendeletnek való megfelelésére összpontosít, különös tekintettel az öt ellenőrzési célkitűzésre 66 , valamint a költséghatékony és hatékony kontroll és a csalás elleni intézkedések fő elveire. A stratégia folyamatosan alakuló dokumentum, amelyet rendszeresen aktualizálnak, és amelyet az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság igazgatótanácsa fogad el.

A DG SANTE kockázatkezelésért és belső kontrollért felelős igazgatója felel a kontrollstratégia kidolgozásának, aktualizálásának és valamennyi érintett munkatárssal való közlésének koordinálásáért. E célból az igazgató minden évben elindítja a belső kontrollrendszer éves értékelését, amely beépül a DG SANTE éves tevékenységi jelentésébe. 

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve    

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Európai Bizottság, 533. sz. Eurobarométer tematikus felmérés, Attitudes of Europeans towards Animal Welfare (Az európaiak állatjóléttel kapcsolatos hozzáállása), Terepmunka: 2023. március.

(2)    A FEDIAF 2023. évi éves jelentése: https://europeanpetfood.org/about/annual-report/

(3)    A kizárólag kutyák iránti éves kereslet Unió-szerte meghaladhatja az évi 8 millió állatot.

(4)    Az állatkereskedelem (többek között az illegális macska- és kutyakereskedelem) elleni küzdelem terén az Európai Bizottság szorosan együttműködik az Europollal, többek között az EMPACT, azaz a Bűnügyi Fenyegetettség Elleni Európai Multidiszciplináris Platform keretében, amely elősegíti a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról szóló 2021. évi közlemény és más vonatkozó uniós szakpolitikák, stratégiák és cselekvési tervek végrehajtását, és amelynek ezek szolgálnak az alapjául.

(5)    Európai Bizottság, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság: Illegal trade of cats & dogs, EU enforcement action (Jogellenes macska- és kutyakereskedelem, uniós végrehajtási fellépés), 2023, doi:10.2875/236344 

(6)    Az Európai Parlament 2020. február 12-i állásfoglalása az EU belső piacának és a fogyasztók jogainak a kedvtelésből tartott állatok jogellenes kereskedelméből származó kedvezőtlen hatásokkal szembeni védelméről ( 2019/2814(RSP) ).

(7)    A Tanács 2010. november 29-i következtetései a kutyák és a macskák jólétéről: https://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/agricult/118076.pdf    

(8)    „Study on the welfare of dogs and cats involved in commercial practices” (Tanulmány a kereskedelmi gyakorlatokkal érintett kutyák és macskák jólétéről), Európai Bizottság, 2015: https://food.ec.europa.eu/system/files/2016-10/aw_eu-strategy_study_dogs-cats-commercial-practices_en.pdf  

(9)    Az állatjólétre nézve számos kockázat merülhet fel: csonkítás, beltenyészet, visszafordíthatatlan viselkedési problémák, bántalmazás, rossz bánásmód, paraziták vagy bakteriális és vírusfertőzések, fizikai kizsákmányolás, genetikai hibák, testfelépítéshez kapcsolódó betegségek.

(10)    DK, DE, LT, SE, BG, LV, CY, BE, CZ, LU, IE, PT, FI, NL, SK, EE, MT, SI, ES, HR.

(11)    A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2022. február 21-i ülése.

(12)    Európa Tanács, Európai egyezmény a kedvtelésből tartott állatok védelméről, CETS 125 – Európai egyezmény a kedvtelésből tartott állatok védelméről (coe.int) .

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

(14)    A Tanács 2005/1/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelete módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).

(15)    A Bizottság javaslatot fogadott el az állatok, különösen a kutyák és a macskák szállítás közbeni jólétére vonatkozó szabályok felülvizsgálatára és kiegészítésére.

(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(17)    Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.).

(18)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(19)    IBF International Consulting, VetEffecT, Wageningen University & Research Centre (WUR), Istituto Zooprofilattico Sperimentale dell'Abruzzo e del Molise „G. Caporale” (IZSAM): Study on the welfare of dogs and cats involved in commercial practices, 2015: 6. o. ( https://food.ec.europa.eu/system/files_ro?file=2016-10/aw_eu-strategy_study_dogs-cats-commercial-practices_en.pdf ).

(20)    Magnus, J.: A Starter Guide to Understanding and Working with Animal Shelters for Animal Sanctuaries , Open Sanctuary, utolsó elérés: 2023. november.

(21)    Flandria kormánya, Állatjóléti Minisztérium: Opgevangen dieren in Vlaamse dierenasielen 2021, 2021, Cijfers opgevangen dieren asielen 2021 – website.xlsx (vlaanderen.be) .

(22)    Fatjó, J. et al.: Epidemiology of Dog and Cat Abandonment in Spain (2008–2013), Animals, 5. kötet, 2. MDPI, 426–441. o., https://doi.org/10.3390%2Fani5020364

(23)    Az állategészségügyi rendelet értelmében csak az állatokat más tagállamokba szállító menhelyekre és gyűjtőállomásokra vonatkozik engedélyezési kötelezettség.

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.). 

(25)    https://food.ec.europa.eu/animals/animal-welfare/eu-platform-animal-welfare/platform-conclusions_en#pets

(26)    EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), 2023: Scientific and technical assistance on welfare aspects related to housing and health of cats and dogs in commercial breeding establishments (Tudományos és technikai segítségnyújtás a macskák és a kutyák kereskedelmi tenyésztelepeken való elhelyezésével és egészségével kapcsolatos állatjóléti szempontokról), EFSA Journal, 21(9), 1–105.o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.8213

(27)     https://food.ec.europa.eu/system/files/2023-07/aw_platform_plat-conc_recom_dog-cat_sales.pdf

(28)     https://food.ec.europa.eu/system/files/2023-07/aw_platform_plat-conc_recom_dog-cat_breeding.pdf

(29)    Érdekelt felekkel folytatott konzultáció a pedigrés állatokkal foglalkozó tenyésztők képviselőivel, valamint az állatjólét védelmével foglalkozó szövetséggel és nem kormányzati szervezettel.

(30)    IBF International Consulting, Study on the Welfare of Dogs and Cats involvement in Commercial Practices, végleges jelentés, SANCO, EU COM, 2015.

(31)    Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció.

(32)    Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció a pedigrés kutyák és macskák tenyésztőinek képviselőivel.

(33)    Van der Leij, W. J. L. et al: Quantification of a shelter cat population: trends in intake, length of stay and outcome data of cats in seven Dutch shelters between 2006 and 2021, PLOS ONE , 18. kötet, 5, PLOS ONE, 2023, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0285938

(34)    Veto Tierschutz: Wo wir helfen, utolsó elérés: 2023. november.

(35)    Veto Tierschutz: Wo wir helfen, utolsó elérés: 2023. november.

(36)    McCobb, E. és Dowling-Guyer, S.: Welfare assessments for long-term housing in animal shelters, Veterinary record , 178. kötet, 1, 17–18. o., https://doi.org/10.1136/vr.h6936

(37)    A kedvtelésből tartott, kereskedelembe bevont állatok (kutyák és macskák) jólétével kapcsolatos önkéntes kezdeményezés: Welfare in Pet Trade, Responsible dog breeding guidelines, DOC/2020/11972 Rev1, 2020.

(38)    A kedvtelésből tartott, kereskedelembe bevont állatok (kutyák és macskák) jólétével kapcsolatos önkéntes kezdeményezés: Welfare in Pet Trade, Responsible cat breeding guidelines, DOC/2020/11982 Rev1, 2020.

(39)    EU Dog & Cat Alliance: The welfare of dogs and cats involved in commercial practices: a review of the legislation across EU countries; EU Dog and Cat Alliance: National Legislation – EU Dog & Cat Alliance (dogandcatwelfare.eu) .

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(41)    EU Dog and Cat Alliance: National Legislation – EU Dog & Cat Alliance (dogandcatwelfare.eu) .

(42)    Eurogroup for Animals: The illegal pet trade: game over, 2020, 3. fejezet.

(43)    EU Dog and Cat Alliance: National legislation .

(44)    Lásd például: Fédération Internationale Féline: FIFe Breeding & Registration Rules, 2023 vagy Fédération Cynologique Internationale: International Breeding Rules of the FCI.

(45)    A különböző tagállamok költségeinek összehasonlítása és az Europetnet: Microchipping alapján.

(46)    EU Dog and Cat Alliance: National legislation .

(47)    Europetnet, Member organizations .

(48)    A becslés alapja: EU Dog & Cat Alliance és Blue Cross: Online pet sales in the EU What’s the cost?. 

(49)    EU Dog and Cat Alliance és Blue Cross: Online pet sales in the EU What’s the cost?.

(50)    EU Dog and Cat Alliance: National legislation .

(51)    Európai Bizottság, Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság: Illegal trade of cats & dogs, EU enforcement action (Jogellenes macska- és kutyakereskedelem, uniós végrehajtási fellépés), 2023, doi:10.2875/236344 .

(52)    HL C […]., […]., […] o. .

(53)    HL C […]., […]., […] o. .

(54)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(55)    Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).

(56)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(57)    EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság), Candiani, D., Drewe, J., Forkman, B.,Herskin, M. S., Van Soom, A., Aboagye, G., Ashe, S., Mountricha, M., Van der Stede Y., Fabris, C. 2023: Scientific and Technical assistance on welfare aspects related to housing and health cats and dogs in commercial breeding establishments, EFSA Journal, 21(9), 1–105. o., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2023.8213

(58)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

(59)

   Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(60)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(61)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(62)    A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 379. o.).

(63)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(64)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(65)    C(2017) 2373, 2017. április 19.

(66)    A Bizottság belső ellenőrzési keretrendszere által elfogadott COSO-modell szerint: C(2017) 2373, 2017. április 19., 3 Közlemény a Bizottságnak a belső ellenőrzési keretrendszer felülvizsgálatáról (C(2017) 2373, 2017.4.19.), amely a SEC(2001)2037-ben meghatározott és a SEC(2007)1341 által felülvizsgált belsőkontroll-standardok helyébe lép.

(67)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(68)    Közlemény a Bizottságnak a belső ellenőrzési keretrendszer felülvizsgálatáról, C(2017)2373, elfogadva 2017. április 19-én (8. elv, 8.2. jellemző).

(69)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(70)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(71)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(72)    A 300 000 EUR összegű éves fenntartási költségek nem szerepelnek itt, mivel azok 2028-tól alkalmazandók, és a következő többéves pénzügyi keret hatálya alá tartoznak.

(73)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(74)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.12.7.

COM(2023) 769 final

MELLÉKLETEK

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a kutyák és a macskák jólétéről és nyomonkövethetőségéről

I. MELLÉKLET

A létesítményekre vonatkozó követelmények

(a 11–15. cikk alapján)

1.Etetés

1.1.Az üzemeltető a következő etetési gyakoriságokat alkalmazza:

a)a felnőtt macskákat és kutyákat naponta kétszer kell etetni;

b)a vemhes tenyészszukák és nőstény tenyészmacskák számára ad libitum hozzáférést kell biztosítani az eledelhez; c)a 8 hetesnél fiatalabb kölyökkutyákat naponta legalább ötször kell etetni;

d)a 12 hetesnél fiatalabb kölyökmacskákat naponta legalább négyszer kell etetni.

1.2.Minden újszülött kölyökkutyát vagy -macskát az életük első két napján az anyaállatból származó kolosztrummal kell etetni.

1.3.Ha a tenyészszuka vagy a nőstény tenyészmacska beteg, vagy más okból nem tudja táplálni utódait, az üzemeltetőnek az elválasztás befejezéséig az ugyanazon gazdaságban élő más tenyészszukák, illetve nőstény tenyészmacskák tejével kell a kölyköket táplálnia, valamint kölyökkutyáknak és -macskáknak szánt kiegészítő tejalapú tápszerekkel, a tápszer előállítója vagy az állatorvos utasításainak megfelelő gyakorisággal. 

1.4.Az üzemeltetőnek biztosítania kell, hogy az el nem választott kölyökkutyák és -macskák elegendő tejet kapjanak a testtömeg folyamatos növeléséhez.

1.5.Az elválasztáshoz fokozatosan, egy legalább 7 napos folyamat során kell bevezetni szilárd eledelt, és az elválasztás sem a kölyökkutyák, sem a kölyökmacskák esetében nem fejeződhet be az állatok 6 hetes kora előtt.

2.Elhelyezés

2.1.Hőmérséklet

Az üzemeltetők biztosítják, hogy a hőmérséklet az alábbi tartományokon belül maradjon:

a)10–26 °C azokon a beltéri területeken, ahol felnőtt kutyákat tartanak;

b)15–26 °C azokon a beltéri területeken, ahol felnőtt macskákat tartanak;

c)22–28 °C az elletőhelyen, a kölyökkutyák életének első 10 napjában;

d)18–27 °C a kölykezőhelyen a kölyökmacskák életének első 21 napjában.

A hőmérsékleti tartományokat megfelelően ki kell igazítani a rövid orrú (brachycephalikus) fajtájú/típusú állatok és a szélsőséges szőrzettípusokkal rendelkező állatok (szőrtelen vagy vastag bundás fajták) esetében.

2.2.Világítás

2.2.1.Adott esetben mesterséges világítást kell biztosítani legalább a 9 és 17 óra között szokásosan rendelkezésre álló természetes fény időtartamával megegyező ideig.

2.2.2.A mesterséges világításnak széles spektrumúnak vagy teljes spektrumúnak kell lennie.

2.2.3.A megvilágításnak legalább 50 luxnak kell lennie az állat fejének magasságában.

2.2.4.Az állatok számára lehetővé kell tenni, hogy naponta legalább 8 órán át sötétben maradjanak.

2.3.Férőhely

2.3.1.Minimális férőhely a kutyák és a macskák számára (teljes hozzáférhető terület, beleértve adott esetben a 11. cikk (5) bekezdésében említett beltéri és zárt szabadtéri területet):

2.3.2.Az elletőhelyet úgy kell biztosítani és kialakítani, hogy a tenyészszuka elmehessen a kölykeiktől.

2.3.3.Ha az elkerített tartási helyeket egynél több kutya vagy macska foglalja el, az üzemeltetőknek különleges intézkedésekkel (pl. elválasztó panelekkel) kell biztosítaniuk, hogy ezek az állatok agresszív viselkedésük miatt ne jelentsenek veszélyt egymásra.

3.Egészség

3.1.Nőstény tenyészmacskák csak akkor vonhatók tenyésztésbe, ha legalább a 12 hónapos életkort betöltik.

3.2.Tenyészszukák csak akkor vonhatók tenyésztésbe, ha legalább a 18 hónapos életkort betöltik.

3.3.Az üzemeltetők 2 éven belül tenyészszukánként vagy nőstény tenyészmacskánként legfeljebb 3 almot engedélyeznek.

3.4.A tenyészszuka vagy a nőstény tenyészmacska két éven belül három egymást követő, kölykezéssel járó vemhességét követően az üzemeltetőknek regenerálódási időszakot kell biztosítaniuk azáltal, hogy legalább egy évig megakadályozzák a tenyészszuka vagy a nőstény tenyészmacska vemhességét.

4.Viselkedési szükségletek

4.1.Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy:

a)a kölyökkutyáknak és -macskáknak életük első 15 hetében rendszeresen lehetőségük legyen a társas érintkezésre fajtársaikkal és az emberekkel, és lehetőség szerint más állatokkal;

b)amennyiben kennelekben helyezik el a felnőtt macskákat és kutyákat, biztosítsák az emberrel való szocializációt, különösen rendszeres látogatások és az állatokkal való érintkezés révén;

c)a macskák és kutyák tartására szolgáló területek fel legyenek szerelve az összes állat számára hozzáférhető ingergazdagító szerkezetekkel és tárgyakkal, amelyek ösztönző környezetet biztosítanak és csökkentik az állatok frusztrációját;

d)a kölyökkutyákat 8 hetes koruk előtt ne különítsék el véglegesen anyjuktól;

e)a kölyökmacskákat 12 hetes koruk előtt ne különítsék el véglegesen anyjuktól.

II. MELLÉKLET

A kutyák és a macskák azonosítása és nyilvántartásba vétele

(a 17. cikk alapján)

A macskák és a kutyák 16. cikk szerinti jelölésére használt transzpondereknek a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)a mikrocsip egyedi, nem megismételhető és nem újraprogramozható azonosító számot tartalmaz;

b)az azonosító szám azonosítja az állat származási országát;

c)a rádiófrekvenciás azonosítás kódszerkezete és műszaki koncepciója megfelel az ISO 11784 és 11785 szabványnak;

c)az ISO 11784 és 11785 szabványnak való megfelelést az ISO 24631 szabvány szerint értékelik.

III. MELLÉKLET

Adatgyűjtés

(a 20. cikk alapján)

1.A 17. cikkben említettek szerint évente mikrocsippel ellátott kutyák és macskák száma.

2.A 16. cikkben említettek szerint évente engedélyezett tenyésztelepek száma.