Oroszország Ukrajna elleni provokáció nélküli és indokolatlan teljes körű inváziója óta Oroszország megszakította az EU-ba irányuló gázszállításokat, amivel szándékosan politikai fegyverként próbálja felhasználni az energiát. Oroszország hosszú évek óta az EU fő gázszállítója. Korábban az EU gázellátásának több mint 40 %-a Oroszországból származott. A szállított gáz mennyisége 2022 februárja óta folyamatosan csökken. Az Oroszországból érkező csővezetékes gázáramlás 2023 első felében az EU gázimportjának kevesebb mint 10 %-át tette ki.

Az Oroszország által okozott kínálati sokk jelentős hatást gyakorolt az EU gázárszintjére. Míg az előző évtizedben az árak az 5 EUR/MWh és 35 EUR/MWh közötti sávban mozogtak, és átlagban körülbelül 20 EUR/MWh szinten voltak, a gázárak 2022 augusztusában, a válság csúcspontján 300 EUR/MWh fölé emelkedtek, és olyan szinteket értek el, amelyek 1 000 %-kal magasabbak voltak az Unióban korábban tapasztalt átlagáraknál. A legmagasabb szintet a 2022. augusztus 22. és 26. közötti egy hétben – 5 egymást követő kereskedési napon – érték el, amikor az árak következetesen meghaladták a 250 EUR/MWh-t, és több mint 50 EUR/MWh-val tértek el az LNG referenciaárától. A válság csúcspontja óta az árak jelentősen csökkentek, és 2023 őszén 40 EUR/MWh és 50 EUR/MWh között mozogtak. Ezek azonban továbbra is több mint kétszer olyan magasak, mint a válság előtt.

A szélsőséges árcsúcsok rendkívül károsak az európai gazdaságra nézve. A gázt az uniós gazdaság számos ágazata használja széles körben a kkv-któl a nagy iparágakig, különösen az olyan gázintenzív iparágak, mint a kerámia-, az üveg-, a műtrágya-, a cellulóz-, a papír- és a vegyipar. Továbbá a magas árak továbbgyűrűző hatással vannak a villamosenergia-árakra, és hozzájárulnak az általános infláció növekedéséhez.

Mindezek alapján a Tanács 2022. december 19-én elfogadta az (EU) 2022/2578 veszélyhelyzeti tanácsi rendeletet egy földgázpiaci korrekciós mechanizmus létrehozásáról, hogy megvédje az uniós polgárokat és a gazdaságot a túlzottan magas áraktól.

A rendelet alkalmazásának ideje 2024. január 31-én lejár. E javaslat célja, hogy egy évvel meghosszabbítsa az (EU) 2022/2578 rendelet rendelkezéseinek alkalmazási időszakát, tekintettel az energiaellátást és ezáltal az uniós árakat továbbra is fenyegető kockázatokra.

A 2022. december 22-i (EU) 2022/2578 tanácsi rendelet ideiglenes piaci korrekciós mechanizmust hoz létre az EU virtuális kereskedési pontjaihoz (a továbbiakban: VTP-k) kapcsolódó, egy hónap és egy év közötti lejáratú származtatott termékek kereskedésére adott megbízásokra.

A piaci korrekciós mechanizmust akkor aktiválják, amikor piaci korrekciós esemény következik be, azaz amikor a fronthavi TTF-származtatott-termékek elszámolási ára meghaladja a 180 EUR/MWh-t, és három munkanapon keresztül 35 EUR-val magasabb, mint a referenciaár (amely tükrözi a globális LNG-ártrendeket). A piaci korrekciós mechanizmust eddig nem aktiválták, mivel a TTF-árak az (EU) 2022/2578 tanácsi rendelet hatálybalépése óta az ezt kiváltó küszöbértékek alatt maradtak. 

Piaci korrekciós esemény bekövetkezése esetén a piaci korrekciós mechanizmusról szóló rendelet dinamikus ajánlattételi korlátot határoz meg, amelynek értelmében a piacműködtetők nem fogadhatnak el, a piac szereplői pedig nem nyújthatnak be olyan származtatott termékekre vonatkozó megbízásokat, amelyek ára 35 EUR/MWh-val magasabb az ACER által az előző napon közzétett referenciaárnál. A piaci korrekciós mechanizmust 20 munkanap elteltével automatikusan deaktiválni kell, ha a dinamikus ajánlattételi korlát három egymást követő napra vonatkozóan 180 EUR/MWh.

A rendelet 6. cikke értelmében a dinamikus ajánlattételi korlát azonnal és bármikor felfüggeszthető, ha az az ellátás biztonságát és az Unión belüli gázáramlást vagy a származtatott-termék-piacok megfelelő működését érintő súlyos piaci zavarokhoz vezet.

A REPowerEU keretében hozott uniós válaszintézkedések és az azt követő kezdeményezések – többek között az (EU) 2022/2578 rendeletben meghatározott intézkedések – felkészítették az EU-t a földgázellátás biztonságának romlására. Amennyiben nem hosszabbítják meg, a rendelet alkalmazásának ideje 2024. január 31-én lejár.

E javaslat elfogadásának időpontjában azonban továbbra is súlyos nehézségek merülnek fel az Unió földgázellátásában.

Az orosz csővezetékes gáz behozatalának elmúlt évi jelentős csökkenése miatt az Unió földgázellátása jelentősen csökkent a válság előtti időszakhoz képest. A vezetékes gáz behozatalának jelenlegi szintjével az Unió várhatóan hozzávetőleg 20 milliárd m3 orosz import vezetékes gázt kap majd 2023-ban, ha az említett megbízhatatlan behozatal nem szakad meg teljes mértékben. Ez körülbelül 110 milliárd m3-rel kevesebb lenne, mint 2021-ben.

A globális gázpiacok továbbra is nagyon szűkösek, és ez várhatóan még egy ideig így is marad. Amint azt a Nemzetközi Energia Ügynökség megjegyezte 1 , a globális LNG-ellátás 2022-ben (4 %) és 2023-ban (3 %) csak szerény mértékben nőtt „a cseppfolyósítási kapacitás korlátozott növekedése, a főbb exportlétesítmények üzemszünetei, valamint az öregedő mezők által táplált LNG-erőművek csökkenő betáplált gáz ellátása” miatt. Világszerte (különösen az USA-ban és Katarban) jelentős új LNG-cseppfolyósítási kapacitás várhatóan csak 2025-től lesz elérhető, de „a piaci egyensúly a közeljövőben továbbra is bizonytalan” 2 .

Ez a helyzet továbbra is negatívan hat a gázárakra, amelyek – annak ellenére, hogy jóval alacsonyabbak a 2022 nyarán tapasztalt csúcsértéknél – továbbra is magasabbak, mint a válság előtt, ami elkerülhetetlenül kihat az uniós polgárok vásárlóerejére és az európai vállalkozások versenyképességére.

A piac nagy fokú volatilitása a piac szűkösségének következménye is, és további kockázatot jelent az EU gazdaságára nézve. 2023 nyarán és őszén számos jelentős ingadozás volt tapasztalható, amikor az árak néhány hét alatt több mint 50 %-kal emelkedtek. Ez azt mutatja, hogy a gázpiacok még mindig instabilak, és jelentős reakciókat adhatnak a kínálatot és a keresletet érintő váratlan és hirtelen sokkhelyzetekre, amint az az ausztrál LNG-létesítményekben történt sztrájkot, a közel-keleti válságot és a „Balticconnector” rendszerösszekötőn keresztüli ellátás megszakadását követően történt.

Számos kockázat megvalósulása esetén a szűkösségtől való félelem erősödhet, ami a piac szűkössége okozta instabilitás miatt jelentős reakciókat válthat ki, amelyek komoly hatással lehetnek az árakra. E kockázatok közé tartozik az ázsiai cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti kereslet élénkülése, amely csökkenti a gáz globális gázpiacon való rendelkezésre állását 3 , a szivattyús vízenergia-tárolást vagy a nukleáris termelést potenciálisan befolyásoló szélsőséges időjárási körülmények 4 , amelyek a gáztüzelésű villamosenergia-termelés nagyobb mértékű igénybevételét tennék szükségessé, valamint a további lehetséges gázellátási zavarok, többek között az Oroszországból behozott gáz teljes leállítása vagy a meglévő kritikus gázinfrastruktúra zavarai.

A nagy intenzitású fegyveres konfliktusok jelenleg Ukrajna mellett az EU több kulcsfontosságú ellátási régióját is érintik (Azerbajdzsán, Közel-Kelet), ami tovább rontja a fenyegetettségi helyzetet.

A közelmúltbeli példák jól szemléltetik a kritikus gázinfrastruktúra megzavarásával kapcsolatos kockázatok valószínűségét és jelentőségét. A 2022 szeptemberében elkövetett szabotázs következtében az Északi Áramlat I. gázvezeték olyan mértékben megrongálódott, hogy jelenleg nem tud gázt szállítani, és belátható időn belül nem is fog. 2023 októberében megzavarták a Finnországot Észtországgal összekötő fontos gázvezetéket, a „Balticconnector” rendszerösszekötőt. A „Balticconnector” rendszerösszekötő megzavarása miatt Finnország már nem tudja teljesíteni az (N-1)-követelményt az (EU) 2017/1938 rendelet 5. cikkében meghatározott infrastrukturális előírás részeként. Az (N-1)-követelmény biztosítja, hogy a tagállamok intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy az egyetlen legnagyobb gázinfrastruktúra meghibásodása esetén is rendelkezzenek azzal a műszaki kapacitással, amely egy csúcsnapon a teljes kereslet kielégítéséhez szükséges. A „Balticconnector” rendszerösszekötő zavara következtében Finnország 2023. október 27-én az (EU) 2017/1938 rendelet 11. cikke értelmében „korai előrejelzési szintről” „riasztási szintre” emelte a válságszintjét, ami a vészhelyzeti szint előtti utolsó válságszint. Ez az új infrastrukturális esemény jól szemlélteti a kritikus gázinfrastruktúra megzavarásával kapcsolatos kockázatok valószínűségét és jelentőségét.

Több ezt követő, 2022. decemberi, illetve 2023. februári, júliusi és októberi jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) következetesen kiemelte az EU földgázellátásának biztonságát fenyegető tartós kockázatokat, és óva intett a megnyugvástól annak fényében, hogy a helyzet javult a válság 2022 nyarán tapasztalt csúcspontjához képest. A 2023. októberi jelentés szerint „a globális gázellátás 2023-ban várhatóan szűkös marad”, és „[a]z alacsony átlagos LNG-cseppfolyósítási kapacitásnövekedés várhatóan 2024-ig meghosszabbítja a szigorú ellátási feltételeket”. Februári jelentésében az IEA megjegyezte, hogy „a globális egyensúly szokatlanul sokféle bizonytalanságnak és külső kockázati tényezőnek van kitéve. Ez magában foglalja az Európai Unióba irányuló orosz csővezetékes gázszállítások teljes megszűnésének lehetőségét, valamint Kína LNG-behozatalának az ország hosszú távú LNG-szerződéseivel összhangban történő helyreállítását, valamint az LNG-ellátás esetleges csökkenését”. Az IEA stresszhelyzeti forgatókönyveket dolgozott ki az orosz gázellátás leállítására, az LNG-ellátás szűkösségére és az időjárással összefüggő keresletnövekedésre, ami 40 milliárd m3-es potenciális kereslet-kínálati rést eredményezhet az EU-ban. 2023. júliusi jelentésében az IEA kiemelte, hogy „a kockázatok és a bizonytalanságok továbbra is fennállnak a 2023/2024-es északi féltekén közelgő tél előtt” és „a teljes tárolóhelyek nem jelentenek garanciát a téli volatilitás és az újbóli piaci feszültségek kockázata ellen” 5 .

Emellett a földgázpiaci ENTSO a 715/2009/EK rendelet 8. cikkével összhangban nyári áttekintéssel közzétette éves téli ellátási előrejelzéseit. A földgázpiaci ENTSO arra a következtetésre jutott, hogy bár az ellátás biztonságának általános helyzete jelentősen javult az EU-ban, további intézkedésekre lehet szükség az orosz ellátás teljes zavara esetén. Emellett a 2023–2024-es tél során gondosan kell kezelni a tárolókat, mivel az (EU) 2022/1032 rendeletben meghatározott 90 %-os tárolási cél eléréséhez valószínűleg 46 %-os feltöltési szintre van szükség a gázfeltöltési időszak elején3.

A REPowerEU keretében hozott uniós válaszintézkedések és az azt követő kezdeményezések – többek között az (EU) 2022/2578 rendeletben meghatározott intézkedés – hozzájárultak a helyzet javulásához. Amennyiben a vonatkozó uniós intézkedések alkalmazása megszűnne, az azzal a kockázattal járna, hogy az Unió által elért stabilizált, de bizonytalan helyzet megváltozna, és ronthatná az EU rezilienciáját a kedvezőtlen eseményekkel szemben.

Tekintettel ezekre a továbbra is fennálló súlyos nehézségekre és kockázatokra, amelyek az EU földgázellátásának biztonságát és a gázárakat érintik, és hogy ne változtassák meg a jelenlegi bizonytalan egyensúlyt, sürgősen meg kell hosszabbítani az (EU) 2022/2578 rendeletet. Ezért e javaslat célja, hogy egy évvel meghosszabbítsa az (EU) 2022/2578 rendelet alkalmazási időszakát.

Az (EU) 2022/2578 rendelet különböző rendelkezéseire, amelyeket a jelenlegi javaslat meg kíván hosszabbítani, a fent említett súlyos nehézségek és kockázatok kezelése érdekében van szükség az EU földgázellátásának biztonságát és a gázárakat érintő kockázatok kezeléséhez.

2023 márciusában az ACER és az ESMA értékelte a piaci korrekciós mechanizmus hatását annak hatálybalépése óta, és arra a következtetésre jutott, hogy a piaci korrekciós mechanizmust nem aktiválták, és addig az időpontig nem jelentkeztek negatív hatások az energiapiacokon (és a pénzügyekkel kapcsolatos piacokon). A Bizottság kiterjesztette az elemzést az utóbbi hónapokban bekövetkezett piaci fejlemények értékelésére, és megállapította, hogy a piaci korrekciós mechanizmust soha nem aktiválták, és nem tártak fel negatív hatásokat a piaci korrekciós mechanizmusról szóló rendelet hatálybalépése óta.

A piaci korrekciós mechanizmus megakadályozza, hogy az árak a nemzetközi árakhoz képest túlzottan magas szintet érjenek el a gázderivatívák piacán, és ezáltal korlátozza a magas áraknak az uniós polgárok vásárlóerejére és az európai vállalkozások versenyképességére gyakorolt negatív hatását.

Az Európai Bizottság 2022. március 23-án közleményt adott ki „Ellátásbiztonság és megfizethető energia: Az azonnali intézkedések és a télre való felkészülés opciói” címmel (COM(2022) 138 final), amelyben vázolta azt a célt, hogy a következő télen és azon túl is garantált legyen az ellátás biztonsága elfogadható árak mellett. A közlemény a gázár szabályozási eszközökkel történő maximalizálását vagy modulációját olyan lehetőségként említette, amely alkalmas lehet az energiaárak jelentős emelkedésének megfékezésére. 2022 októberében az Európai Bizottság az eszkalálódó válságra tekintettel újabb közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy célzott és összehangolt intézkedésekkel kezelni kell a magas energiaárakat. Közleményében a Bizottság javaslatot tett egy olyan mechanizmus bevezetésére, amely szükség esetén a fő európai gáztőzsdén, a TTF-en keresztül korlátozza az árakat. Az (EU) 2022/2578 rendelet a Bizottság közleményeiben megfogalmazott javaslatot hajtja végre.

A piaci korrekciós mechanizmus és az érvényességének meghosszabbítására irányuló javaslat nem veszélyezteti a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet célkitűzéseit és elveit. Az (EU) 2022/2578 rendelet biztosítja, hogy regionális vagy uniós vészhelyzet esetén a piaci korrekciós mechanizmus ne korlátozza indokolatlanul a belső piacon belüli gázáramlást, mert az veszélyeztetné Unió gázellátásának biztonságát.

Az (EU) 2022/2578 rendelet és a meghosszabbítására vonatkozó javaslat a jelenlegi energiaválság kezelése érdekében a Tanács által az elmúlt hónapokban elfogadott intézkedéscsomagba illeszkedik. Az (EU) 2022/2578 rendelet különösen szorosan kapcsolódik az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelethez, és összhangban áll annak célkitűzéseivel. Biztosítja, hogy a piaci korrekciós mechanizmust a Bizottság leállíthassa, ha az negatívan befolyásolja az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 3. cikke szerinti gázfogyasztás-csökkentési cél megvalósítása terén elért előrehaladást, vagy ha az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet 8. cikke alapján a tagállamoktól kapott gázfogyasztási és keresletcsökkentési adatok azt mutatják, hogy a gázfogyasztás általános növekedéséhez vezet.

Rendszeres és hatékony nyomon követést és jelentéstételt kell biztosítani a tagállamok által az önkéntes és kötelező keresletcsökkentési intézkedések végrehajtása terén elért eredmények értékelése érdekében. Ehhez az (EU) 2022/1369 tanácsi rendeletben előírt nyomonkövetési és jelentéstételi intézkedéseken túlmenően a tagállamoknak legkésőbb két héttel egy piaci korrekciós eseményt követően tájékoztatniuk kell a Bizottságot arról, hogy a piaci korrekciós eseményre reagálva milyen intézkedéseket hoztak a gáz- és a villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében, hacsak a Bizottság felfüggesztő határozatot nem fogadott el. A kereslet Unió-szerte történő csökkentése a szolidaritás Szerződésben rögzített elvének kifejeződése.

Emellett az (EU) 2022/2578 rendelet kiegészíti az (EU) 2022/2576 rendelet III. fejezetének 1. szakaszában meghatározott, a rövid távú piaci volatilitás kezelésére szolgáló napközbeni volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmus bevezetésére irányuló célkitűzéseket. A napközbeni volatilitás kezelésére szolgáló mechanizmus olyan eszköz, amely korlátozza az egy napon belüli szélsőséges változásokat, és nem elegendő a 2022 nyarán tapasztalt túlzottan magas árakkal kapcsolatos problémák kezeléséhez.

Emellett az (EU) 2022/2578 rendelet és a jelenlegi javaslat összhangban van az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel, különösen a biztonságos és megfizethető uniós energiaellátás biztosításával, hiszen olyan mechanizmust biztosít, amely a rendkívül magas gázáraknak az uniós fogyasztókra és tagállamokra gyakorolt hatásait enyhíti, ugyanakkor kialakításánál fogva nem csökkenti strukturálisan az árakat, aminek a végső fogyasztókhoz továbbgyűrűző hatása növelhetné a gázfogyasztást.

Az (EU) 2022/2578 rendelet és a meghosszabbítására irányuló javaslat összeegyeztethető más uniós szakpolitikákkal, nevezetesen a belső piaci politikára vonatkozó szabályokkal, többek között a versenyszabályokkal. Az (EU) 2022/2578 rendelet nem sérti indokolatlanul a versenyjog elveit. A piaci korrekciós mechanizmust úgy alakították ki, hogy a beavatkozás a túlzott árakkal jellemzett esetekre korlátozódjon, amikor a TTF-index már nem tekinthető megbízható helyettesítőnek az európai piaci dinamikák tükrözéséhez.

Ezen eszköz jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkének (1) bekezdése. E rendelkezés alkalmazásának feltételei megkövetelik, hogy az intézkedés „a gazdasági helyzetnek megfelelő” legyen, ami különösen akkor áll fenn, ha „komoly nehézségek merülnek fel bizonyos termékek ellátásában”. Az intézkedéseket a „szolidaritás szellemében” kell meghozni, és az ítélkezési gyakorlat szerint ideiglenesnek és arányosnak kell lenniük.

A földgázellátás jelenlegi tartós hiánya, valamint a globális gázpiacok bizonytalan egyensúlya által okozott áringadozás az EUMSZ 122. cikke értelmében súlyos nehézséget jelent az energiatermékekkel való ellátásban. Amint azt a fenti 1. pont („A javaslat indokai és célkitűzései”) kiemeli, továbbra is súlyos nehézségek és kockázatok állnak fenn az EU földgázellátásának biztonságát illetően.

Amennyiben az (EU) 2022/2578 rendeletben meghatározott intézkedések alkalmazása megszűnik, a tagállamok a továbbiakban nem rendelkeznének olyan eszközzel, amely közvetlenül kezelné az ilyen nehézségek és kockázatok által okozott túlzottan magas árakat.

Az 1. pontban („A javaslat indokai és célkitűzései”) kifejtettek szerint a rendelet rendelkezései szükségesek és arányosak az uniós földgázrendszer jelenlegi törékeny egyensúlya miatt esetlegesen felmerülő súlyos nehézségek és potenciális árkockázatok kezeléséhez.

Széttagolt fellépés helyett, ami az integrált belső földgázpiac megosztottságát eredményezhetné, a szolidaritás szellemében közös fellépésre van szükség. Továbbá a piaci korrekciós mechanizmus megerősíti az uniós szolidaritást a túlzotton magas árak elkerülésével, amelyek sok tagállam számára már rövid ideig is fenntarthatatlanok. A piaci korrekciós mechanizmus segíthet biztosítani, hogy valamennyi tagállam gázszolgáltató vállalkozásai – a szolidaritás szellemében – észszerű áron vásárolhassanak gázt.

Ezen túlmenően a közös biztosítékok – amelyekre az alternatív gázellátási forrásokkal nem rendelkező tagállamokban nagyobb szükség lehet, mint a több alternatívával rendelkező tagállamokban – összehangolt megközelítést biztosítanak az energiaszolidaritás jegyében.

Ezért indokolt a javasolt eszközt az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésére alapozni.

A rendelet rendelkezései és a javasolt meghosszabbítás teljes mértékben összhangban vannak a szubszidiaritás elvével.

A gázpiac és a pénzügyi piacok integrációja miatt az uniós szintű fellépés a leghatékonyabb mód az egész Unióra kiterjedő árcsúcsok kezeléséhez.

A rendelet rendelkezései és a javasolt meghosszabbítása megfelel az arányosság elvének. Az intézkedés arányos a meghatározott problémák nagyságával és jellegével, valamint a kitűzött célok elérésével.

Az ajánlattételi korlátok használata elterjedt eszköz a kereskedelmi piacokon az árképzési mechanizmusokkal kapcsolatos problémák kezelésére, amelyek káros hatást gyakorolhatnak a fogyasztókra. Létezik ilyen az uniós villamosenergia-piacokon (lásd pl. az (EU) 2019/943 rendelet 10. cikkét), és az Unión kívüli piacokon, például az Egyesült Államokban is.

Ezenkívül a mechanizmusnak nem célja beavatkozni a kereslet és a kínálat szokásos kölcsönhatásába vagy korlátozni a természetes árképzést. Csak nagyon kivételes körülmények között lesz alkalmazható, amikor a TTF-en jegyzett árak emelkedése független a nemzetközi árak alakulásától, és ezért pillanatnyilag kétségbe vonható referenciaárként való alkalmassága. A piaci korrekciós mechanizmus csak kivételes körülmények között és szigorúan korlátozott ideig lesz alkalmazható.

Az ajánlattételi korlát azonnal deaktiválódik, amikor a kivételes körülmények megszűnnek. Emellett a piaci korrekciós mechanizmust mindenre kiterjedő biztosítékok kísérik, amelyek lehetővé teszik a mechanizmus felfüggesztését, amennyiben az ellátás biztonságát és az EU-n belüli áramlásokat, valamint a származékos piac megfelelő működését negatívan befolyásoló, nem szándékolt piaci zavarok következnének be.

Ezért a piaci korrekciós mechanizmus nem lépi túl a kitűzött szakpolitikai cél eléréséhez szükséges mértéket, és arányos a rendellenesen magas gázárak hatásának enyhítésére irányuló célkitűzés elérésével. Az egy évvel történő meghosszabbításra az energiaellátást érintő súlyos nehézségek tartós jellege, valamint az ebből eredő, az árakat és az ellátás biztonságát érintő kockázatok miatt van szükség, amelyek várhatóan legalább 2024 egészében fennmaradnak, mivel a piaci viszonyok strukturálisabb változásai csak 2025 folyamán várhatók. 

Figyelembe véve az energiaválság dimenzióját, valamint annak társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatását, a jelenlegi javaslat által meghosszabbítani kívánt rendelkezéseket egy általános hatályú, közvetlenül és azonnal alkalmazandó rendelet tartalmazza. E rendelkezések alkalmazási időszakának meghosszabbítását ezért szintén egy rendelet elfogadásával kell végrehajtani.

Annak érdekében, hogy a Tanács időben el tudja fogadni a rendelet meghosszabbítására irányuló javaslatot, azt rövid idő alatt kellett előkészíteni, ezért nem került sor konzultációra az érdekelt felekkel.

A Bizottság szolgálatai azonban értékelték, hogy a piaci korrekciós mechanizmus hatálybalépése óta jelentkeztek-e negatív hatások.

Az (EU) 2022/2578 rendelet 8. cikkében foglalt követelményekkel összhangban a 2023. március 1-jén közzétett „hatásértékelési” jelentéseiben az ACER 6 és az ESMA 7 számos mutatót elemzett a piaci korrekciós mechanizmus hatálybalépése óta gyakorolt hatás értékelése céljából. Ezek a mutatók az ellátás biztonságától és az EU-n belüli áramlástól a pénzügyi piacokig és a stabilitásig számos területre kiterjednek. Az ACER és az ESMA arra a következtetésre jutott, hogy a piaci korrekciós mechanizmust nem aktiválták, és jelentésük közzétételéig nem merültek fel negatív hatások.

Az ACER és az ESMA márciusi jelentéseiben meghatározott mutatókra építve a Bizottság kiterjesztette az elemzést az utóbbi hónapokban bekövetkezett piaci fejlemények értékelésére. A piaci korrekciós mechanizmust soha nem aktiválták, és a piaci korrekciós mechanizmus hatálybalépése óta nem azonosítottak negatív hatásokat.

A Bizottság értékelésének eredményét a Tanács energetikai munkacsoportjának 2023. október 5-i ülésén ismertették a tagállami képviselőkkel.

A piaci korrekciós mechanizmus ideiglenes, és csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lép működésbe. A szóban forgó feltételek pedig egy olyan helyzetet tükröznek, amely káros az Unió gazdaságára és energiabiztonságára, és ezért kezelendő. Ezenkívül a piaci korrekciós mechanizmus megbízható biztosítékokat tartalmaz, amelyek megakadályoznák az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdések felmerülését. Olyan deaktivációs mechanizmust tartalmaz, amely megszünteti a működését, ha azt a földgázpiaci helyzet már nem indokolja. A rendelet ezenfelül lehetőséget biztosít a mechanizmus felfüggesztésére nem szándékolt piaci zavarok bekövetkezése esetén akkor is, ha még fennállnak az aktiválását indokoló feltételek. A Bizottság köteles felfüggesztési határozatot elfogadni, ha nem szándékolt piaci zavarok következnének be. Ezért a piaci korrekciós mechanizmus arányos és kellően indokolt, mivel nem gyakorol a szükségesnél nagyobb hatást az alapvető jogokra, például a vállalkozás szabadságára összevetve a fellépés hiányában az Unió gazdaságára és energiabiztonságára gyakorolt hatással.

E javaslatnak az uniós költségvetésre gyakorolt hatása az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának emberi erőforrásaival kapcsolatos. Egy ilyen újszerű mechanizmus bevezetése szigorú nyomonkövetési feladatokkal jár – többek között az árupiacok működésének megfigyelését és az ellátás biztonságára gyakorolt hatását illetően –, amelyek általában nem tartoznak a Bizottság feladatkörébe. Az e feladathoz kapcsolódó felelősség mértékére tekintettel rendkívül fontos biztosítani a bizottsági szolgálatok megfelelő támogatását és megerősíteni az Energiaügyi Főigazgatóság szerepét, nevezetesen a pénzügyi és piaci nyomon követés és értékelés terén (6 teljes munkaidős egyenértékkel). Az ACER által a piaci korrekciós mechanizmus nyomon követéséhez, aktiválásához és felfüggesztéséhez nyújtott támogatás is kulcsfontosságú lesz a mechanizmus hatékony végrehajtásához. Az e javaslathoz kapcsolódó, az uniós költségvetésre gyakorolt költségvetési hatás ezért az ACER emberi erőforrásait és egyéb igazgatási kiadásait is fedezi (6 teljes munkaidős egyenérték).

A javasolt változtatások célzottak és alkalmazási területüket tekintve az (EU) 2022/2578 rendelet rendelkezései alkalmazási időszakának egy évvel történő meghosszabbítására korlátozódnak.

A 12. cikk a rendelet alkalmazási időszakának módosítását és 2025. január 31-ig történő meghosszabbítását javasolja.