Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52022PC0354

    Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

    COM/2022/354 final

    Brüsszel, 2022.8.1.

    COM(2022) 354 final

    2022/0222(NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról


    INDOKOLÁS

    1.A JAVASLAT HÁTTERE

    2004 novemberében a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy egyedi partnerségi és együttműködési keretmegállapodásokról tárgyaljon Thaifölddel, Indonéziával, Szingapúrral, a Fülöp-szigetekkel, Malajziával és Bruneijel. A Malajziával folytatott tárgyalások 2011 februárjában indultak, miután Barroso bizottsági elnök és Najib Razak miniszterelnök 2010 októberében megállapodtak a tárgyalások megkezdéséről. A tárgyalások a 11. tárgyalási fordulót követően, 2015. december 12-én zárultak le. A két fél 2016. április 6-án Putrajayában parafálta a partnerségi és együttműködési keretmegállapodást.

    A tárgyalási folyamat az Európai Külügyi Szolgálat és a bizottsági szolgálatok részvételével zajlott. A tárgyalások során az érintett tanácsi munkacsoportok ülésein konzultáltak a tagállamokkal. Az Európai Parlamentet rendszeresen tájékoztatták a tárgyalások folyamán.

    A Bizottság úgy véli, hogy a Tanács által a megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelvekben meghatározott célkitűzések teljesültek, és a megállapodás tervezete benyújtható aláírásra és megkötésre.

    2016. augusztus 5-én a főképviselő és a Bizottság az Európai Unió és Malajzia közötti („kizárólag uniós”) megállapodás formájában a Tanács elé terjesztette a partnerségi és együttműködési megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatokra irányuló együttes javaslatokat. Jóllehet a tagállamok egyetértettek a megállapodás tartalmával, az Ázsia-Óceánia munkacsoportban (COASI) egyhangúlag azt a nézetet képviselték, hogy a megállapodást „vegyes” megállapodásként kell aláírni és megkötni. Ezen álláspontot 2017. március 17-én a Coreper hivatalosan megerősítette, felkérve a Bizottságot és a főképviselőt, hogy a javaslatot a vegyes jelleg és az ideiglenes alkalmazás figyelembevételével ennek megfelelően vizsgálják felül. A partnerségi és együttműködési megállapodás „vegyes” megállapodássá alakításáról és az ideiglenes alkalmazásról, valamint a Feleknek a megállapodás vegyes jellegét tükröző fogalommeghatározásáról szóló új rendelkezések beillesztéséről ezt követően egyeztettek és elvben megegyeztek a malajziai tárgyalókkal.

    A főképviselő és a Bizottság 2018. július 4-én a Tanács elé terjesztette a (vegyes megállapodás formáját öltő) keretmegállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló új együttes javaslatot. Malajzia ugyan egyetértett a megállapodás „vegyes” jellegével, előnyben részesítette azonban a megállapodás ideiglenes alkalmazásának mellőzését. A tagállamok a Coreper 2019. április 3-i ülésén hivatalosan elfogadták, hogy nem alkalmazzák ideiglenesen a partnerségi és együttműködési keretmegállapodást, majd ezt követően elvi megállapodásra jutottak a malajziai tárgyalókkal a 2016. évi parafált megállapodás alapján, amely a Feleknek a vegyes jelleget tükröző új meghatározásával egészül ki.

    Fontos megjegyezni, hogy az új bizottsági javaslat a főtárgyalók közötti levélváltást követően született, amely egyértelművé teszi, hogy a megállapodást Malajzia kormánya Malajzia egésze nevében, azaz szövetségi és szövetségi állami szinten is aláírja. Malajzia kormánya az aláírásával kifejezi azon szándékát, hogy Malajzia egészét kötelezze, beleértve Sabah és Sarawak szövetségi államokat is. A megállapodás 58. cikkében foglaltak szerint a megállapodás a hatálybalépését követően Malajzia egészére nézve kötelező lesz.

    Ez a javaslat képezi a megállapodás ideiglenes alkalmazás nélküli vegyes megállapodásként való aláírását engedélyező jogi eszközt.

    2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

    2.1.A megállapodások célja és tartalma

    A partnerségi és együttműködési keretmegállapodás az első kétoldalú megállapodás az EU és Malajzia között, amely az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai között létrejött 1980. évi együttműködési megállapodás jelenlegi jogi keretének helyébe lép.

    A partnerségi és együttműködési keretmegállapodás az EU külpolitikája szempontjából központi szerepet játszó jogi kötelezettségeket tartalmaz, ideértve az emberi jogokra, a nonproliferációra, a terrorizmus elleni küzdelemre, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a migrációra és az adózásra vonatkozó rendelkezéseket.

    A partnerségi és együttműködési keretmegállapodással jelentősen kibővül a közös kötelezettségvállalások köre a gazdaság és a kereskedelem, valamint a bel- és igazságügy tekintetében. A megállapodás az együttműködés megerősítésére törekszik számos szakpolitikai területen, így az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a terrorizmus elleni küzdelem, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kereskedelem, a migráció, a környezetvédelem, az energiaügy, az éghajlatváltozás, a közlekedés, a tudomány és technológia, a foglalkoztatás és szociális kérdések, az oktatás, a mezőgazdaság és a kultúra stb. terén. Az EU pénzügyi érdekeit védő rendelkezések is szerepelnek benne. A partnerségi és együttműködési keretmegállapodás jelentős kereskedelmi együttműködési szakaszt is tartalmaz, amely a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló, folyamatban lévő tárgyalások lezárását készíti elő.

    A Malajziával kötött partnerségi és együttműködési keretmegállapodás politikai szempontból jelentős lépés az EU Délkelet-Ázsiában betöltött szerepének erősítésében, aminek alapját a közös egyetemes értékek, mint például a demokrácia és az emberi jogok képezik. A megállapodás egyenes utat jelent két hasonlóan gondolkodó partner politikai, regionális és globális együttműködésének fokozása felé. A partnerségi és együttműködési keretmegállapodás végrehajtása mindkét oldal számára gyakorlati előnyökkel jár és alapot képez az EU szélesebb körű politikai és gazdasági érdekeinek előmozdításához.

    A megállapodás vegyes bizottságot hoz létre, amely figyelemmel kíséri a Felek közötti kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A megállapodás nemteljesítési záradékot tartalmaz, amely lehetővé teszi a megállapodás végrehajtásának felfüggesztését, amennyiben megsértik annak lényeges elemeit.

    2.2.A javasolt határozat jogalapja

    Az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdése szerint a megállapodás aláírásához annak engedélyezéséről szóló határozatot kell elfogadni.

    Az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban a megállapodás céljától és tartalmától függ. Az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha az uniós intézkedés vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az intézkedést egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani. Másrészt kivételesen, ha ezzel szemben az állapítható meg, hogy az intézkedés egyidejűleg több célkitűzést követ, vagy elválaszthatatlan és egymáshoz viszonyítva nem járulékos jellegű több összetevőből áll, és így a Szerződés különböző rendelkezései alkalmazandók, az ilyen intézkedést a különböző, vonatkozó jogalapokra kell alapítani (e tekintetben lásd a Bíróság 2006. január 10-i ítéletét, Bizottság kontra Parlament és Tanács, C-178/03, EU:C:2006:4, 42–43. pont; 2014. június 11-i ítéletét, Bizottság kontra Tanács, C-377/12, EU:C:2014:1903, 34. pont; 2016. június 14-i ítéletét, Parlament kontra Tanács, C-263/14, EU:C:2016:435, 44. pont; valamint 2018. szeptember 4-i ítéletét, Bizottság kontra Tanács (Kazahsztán), C-244/17, ECLI:EU:C:2018:662, 40. pont.

    A megállapodás elsődleges célja, illetve összetevője a fejlesztési együttműködés területéhez tartozik.

    A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 209. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikke (5) bekezdésével.

    2.3.Jogi jelleg 

    A partnerségi és együttműködési keretmegállapodás hatályának elemzése alapján a Szerződések felhatalmazzák az EU-t a megállapodás hatálya alá tartozó összes területen való fellépésre. A jogi elemzés alapján a főképviselő és a Bizottság eredetileg arra tettek javaslatot, hogy a megállapodástervezetet „kizárólag uniós” megállapodás formájában nyújtsák be aláírásra és megkötésre. Ezenkívül a főképviselő és a Bizottság úgy vélték, hogy a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás „kizárólag uniós” megállapodás formájában történő hatálybalépésének lényegesen rövidebb és sokkal kiszámíthatóbb megerősítési eljárása az Unió érdekében áll, hiszen úgy gyorsan végre lehet hajtani a megállapodást.

    Ugyanakkor – a fent részletezettek szerint – a tagállamok a Tanácsban (az Ázsia-Óceánia munkacsoport 2016. szeptember 21-i, valamint a Coreper 2017. március 17-i ülésén) egyhangúlag felkérték a Bizottságot és a főképviselőt, hogy a megállapodást alakítsák ideiglenes alkalmazású vegyes megállapodássá. Ezen álláspontot követően, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a Tanács hátráltassa a megállapodás Európai Unió általi aláírását és megkötését, a Bizottság és a főképviselő úgy döntöttek, hogy tárgyalást folytatnak a megállapodás kiigazításáról, valamint módosítják a megállapodás aláírására vonatkozó javaslatukat. Mindazonáltal, bár Malajzia kezdetben elfogadta az ideiglenes alkalmazást, később a megállapodás ideiglenes alkalmazásának mellőzését részesítette előnyben.

    A csatolt határozattervezet ennélfogva a megállapodás ideiglenes alkalmazás nélküli vegyes megállapodásként történő aláírására tesz javaslatot.

    2.4.A javasolt határozat szükségessége

    Az EUMSZ 216. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió megállapodást köthet egy vagy több harmadik országgal, ha a Szerződések ilyen megállapodás megkötéséről rendelkeznek, ha az a Szerződésekben meghatározott célkitűzések – uniós szakpolitikák keretében történő – elérése érdekében szükséges, ha valamely kötelező erejű jogi aktus ilyen értelmű rendelkezést tartalmaz, vagy ha az a közös szabályokat érintheti, illetve azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

    A Szerződések rendelkeznek az olyan megállapodások megkötéséről, mint a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás, nevezetesen az EUMSZ 209. cikkében. Ezenkívül a partnerségi és együttműködési keretmegállapodás megkötése szükséges a Szerződésekben meghatározott célkitűzések uniós szakpolitikák keretében történő elérése érdekében.

    A megállapodást alá kell írni, hogy az Unió nevében meg lehessen kötni.

    2022/0222 (NLE)

    Javaslat

    A TANÁCS HATÁROZATA

    az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 209. cikkére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    mivel:

    (1)2004 novemberében a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Malajziával az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásról (a továbbiakban: a megállapodás).

    (2)A megállapodásról folytatott tárgyalások annak 2016. április 6-i putrajayai (Malajzia) parafálásával sikeresen lezárultak.

    (3)A tárgyaló felek megerősítették, hogy egyetértenek abban, hogy Malajzia szövetségi alkotmányával összhangban Malajzia kormánya aláírásával kifejezi azon szándékát, hogy Malajzia egészét kötelezze a megállapodás tekintetében.

    (4)A megállapodás célja az együttműködés megerősítése számos szakpolitikai területen, így az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a terrorizmus elleni küzdelem, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a kereskedelem, a migráció, a környezetvédelem, az energiaügy, az éghajlatváltozás, a közlekedés, a tudomány és technológia, a foglalkoztatás és szociális kérdések, az oktatás és a mezőgazdaság terén.

    (5)A megállapodást ezért – figyelemmel annak későbbi megkötésére – az Unió nevében alá kell írni,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) aláírása az Unió nevében jóváhagyásra kerül, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére.

    Az aláírandó megállapodás szövege e határozat mellékletében található.

    2. cikk

    A Tanács Főtitkársága – a megállapodás megkötésére figyelemmel – teljes mértékben felhatalmazza a Bizottság által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodás aláírására.

    3. cikk

    Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

       a Tanács részéről

       az elnök

    Top

    Brüsszel, 2022.8.1.

    COM(2022) 354 final

    MELLÉKLET

    a következőhöz:

    Javaslat – a Tanács határozata

    az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Malajzia kormánya közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról


    MELLÉKLET

    PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL MALAJZIA KORMÁNYA KÖZÖTT

    AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU),

    valamint

    A BELGA KIRÁLYSÁG,

    A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

    A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

    A DÁN KIRÁLYSÁG,

    A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

    AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

    ÍRORSZÁG,

    A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

    A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

    A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

    A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,



    AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

    A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

    A LETT KÖZTÁRSASÁG,

    A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

    A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

    MAGYARORSZÁG,

    A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

    A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

    AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

    A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

    A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

    ROMÁNIA,

    A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

    A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,



    A FINN KÖZTÁRSASÁG,

    A SVÉD KIRÁLYSÁG,

    az Európai Unió tagállamai, (a továbbiakban: a tagállamok),

       egyrészről,

    valamint

    MALAJZIA KORMÁNYA (a továbbiakban: Malajzia),

       másrészről,

    a továbbiakban egyenként: Fél, illetve együttesen: Felek,

    FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

    KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET TULAJDONÍTVA az egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének;

    FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás a közöttük fennálló szélesebb, szilárd kapcsolat részét képezi, amely azon megállapodásokon keresztül áll fenn közöttük, amelyeknek részes felei;



    ELISMERVE a tolerancia, az elfogadás és a kölcsönös tisztelet értékeit a változatos és sokrétű nemzetközi közösségben, és elismerve a mérsékeltség fontosságát;

    ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, a Felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított demokratikus elvek és emberi jogok melletti elkötelezettségét;

    ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás elvének tiszteletben tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására irányuló szándékukat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét és a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat;

    AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy erősítsék az együttműködést a fenntartható szociális és gazdasági fejlődés előmozdítása alapvető feltételének tekintett nemzetközi stabilitás, jogérvényesülés és biztonság, valamint a szegénység felszámolása terén, továbbá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend) kapcsolatban, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének (a továbbiakban: ENSZ) Közgyűlése a 2015. évi, „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című 70/1 sz. határozatával fogadott el 2015. szeptember 25-én az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján;

    AZT A NÉZETET KÉPVISELVE, hogy a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra nézve, és fokozni kívánva a terrorizmus elleni küzdelem érdekében folytatott párbeszédet és együttműködést az ENSZ Biztonsági Tanácsának (a továbbiakban: ENSZ BT) ide vonatkozó jogi eszközeivel, különösen az 1373 (2001) ENSZ BT határozattal összhangban;



    KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formájának megelőzése és leküzdése, valamint a terrorizmus felszámolását biztosító hatékony nemzetközi jogi eszközök létrehozása iránt;

    ELISMERVE, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során tett valamennyi intézkedés tiszteletben kell hogy tartsa a Felek nemzetközi közjog szerinti kötelezettségeit, különös tekintettel a nemzetközi emberi jogi normákra és a humanitárius jogra;

    MEGERŐSÍTVE, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenek, és a nemzetközi büntetőtörvényszékeket, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróságot fontos fejleménynek tekintve a nemzetközi béke és jogérvényesülés szempontjából;

    EGYETÉRTVE abban, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése komolyan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, és erősíteni kívánva párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen;

    ELISMERVE, hogy a hagyományos fegyverek ellenőrzés nélküli mozgása fenyegetést jelent a nemzetközi és regionális békére, biztonságra és stabilitásra, és elismerve, hogy együttműködésre van szükség a hagyományos fegyverek felelős átadásának biztosításához, valamint a kézi- és könnyűfegyverek, és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezeléséhez;

    FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (a továbbiakban: ASEAN) tagországai – között létrejött 1980. március 7-i együttműködési megállapodás fontosságát;



    FELISMERVE, hogy a Felek közötti kapcsolatokat az együttműködés fokozása céljából fontos megerősíteni, valamint felismerve közös szándékukat az iránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat szilárdítsák meg, mélyítsék el és tegyék sokrétűvé;

    KIFEJEZVE a fenntartható fejlődés valamennyi vetülete, így a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében folytatott hatékony együttműködés támogatása iránti elkötelezettségüket;

    KIFEJEZVE elkötelezettségüket a nemzetközileg elismert munkaügyi és szociális normák előmozdítása iránt;

    KIEMELVE a migrációval kapcsolatos együttműködés megerősítésének fontosságát;



    MEGÁLLAPÍTVA, hogy amennyiben a Felek úgy döntenének, hogy e megállapodás keretében a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területére vonatkozóan olyan egyedi megállapodásokat kötnek, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) harmadik része V. címének megfelelően kell megkötnie az Uniónak, e jövőbeli megállapodások rendelkezései Írországra nézve nem lesznek kötelezőek, kivéve, ha az Európai Unió és Írország – korábbi kétoldalú kapcsolataik tekintetében – értesíti Malajziát, hogy ezek a megállapodások Írországot az Unió részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Hasonlóképpen, az Unió további belső intézkedései, amelyek e megállapodás végrehajtása érdekében a fent említett V. cím alapján fogadhatók el, nem kötelezőek Írországra nézve, kivéve, ha Írország bejelentette, hogy a 21. jegyzőkönyvnek megfelelően részt kíván venni ezen intézkedésekben vagy azokat elfogadja. Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni megállapodások vagy az Unió ilyen későbbi belső intézkedései a fenti szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,

    A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:



    I. CÍM

    JELLEG ÉS HATÁLY

    1. CIKK

    Az együttműködés alapja

    1.    Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, a Felekre alkalmazandó, vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban meghatározott demokratikus elvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása képezi a Felek belső és nemzetközi szakpolitikáinak az alapját, továbbá e megállapodás alapvető elemét.

    2.    A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.

    3.    A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások leküzdésével kapcsolatos együttműködés, valamint a nemzetközileg elfogadott fejlődési célokhoz, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend által megújított, fejlesztési célú globális partnerség megerősítéséhez való hozzájárulás iránt.

    4.    A Felek újólag megerősítik a jó kormányzás elvének valamennyi aspektusa iránti elkötelezettségüket.

    5.    E megállapodás végrehajtása a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.



    6.    A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést saját jogszabályaikkal, szabályaikkal, rendeleteikkel és szakpolitikáikkal összhangban folytatják.

    2. CIKK

    Az együttműködés célkitűzései

    A megállapodás célja, hogy megerősített partnerséget hozzon létre a Felek között, valamint elmélyítse és fokozza az együttműködést a közös érdekű kérdésekben, a közös értékeknek és elveknek megfelelően.

    II. CÍM

    KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

    3. CIKK

    Együttműködés a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben

    1.    A Felek vállalják, hogy megosztják egymással nézeteiket és együttműködnek az olyan regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, mint az ENSZ és a vonatkozó ENSZ-ügynökségek, az EU–ASEAN párbeszéd, az ASEAN regionális fórum, az Ázsia–Európa találkozó (a továbbiakban: ASEM), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO).



    2.    A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy előmozdítják az agytrösztök, a tudósok, a nem kormányzati szervezetek és a média közötti együttműködést a jelen megállapodás hatálya alá tartozó területeken. Ezen együttműködés magában foglalhatja különösen vonatkozó képzések, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Felek által megállapított egyéb tevékenységeket.

    4. CIKK

    Regionális és kétoldalú együttműködés

    A párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén, megfelelő hangsúlyt fektetve az EU és Malajzia közötti együttműködésben érintett ügyekre, a Felek kölcsönös megállapodás alapján regionális szinten folytatott tevékenységek, illetve a kétoldalú és a regionális keret vegyes alkalmazása révén együttműködhetnek, figyelembe véve az érintett regionális csoportosulás regionális döntéshozatali folyamatait. Ebben a tekintetben, a megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak arra, hogy valamennyi érdekelt fél tekintetében a lehető legnagyobb hatást érjék el és valamennyi érdekelt fél részvételét megerősítsék, miközben a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és adott esetben biztosítják az egyéb tevékenységek koherenciáját.



    III. CÍM

    EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETKÖZI BÉKE, BIZTONSÁG ÉS STABILITÁS TERÉN

    5. CIKK

    A terrorizmus elleni küzdelem

    A Felek megerősítik a terrorizmus megelőzésének és leküzdésének fontosságát, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának, a jogállamiság elvének és a nemzetközi jog – ideértve az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi normákat és a humanitárius jogot – teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, figyelembe véve az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiáját, melyet az ENSZ Közgyűlésének 60/288 (2006) határozata tartalmaz, és 62/272 (2008) és 64/297 (2010) határozata vizsgált felül. E kereten belül megállapodnak az együttműködésről a terrorcselekmények megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén, különösen:

    (a)    az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1267 (1999), 1373 (2001) és 1822 (2008) határozatának, továbbá az egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok keretében, valamint a vonatkozó nemzetközi egyezmények és jogi eszközök megerősítése és végrehajtása útján;

    (b)    a terroristacsoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;



    (c)    a terrorizmus és a terrorcselekményekre való felbujtás megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcsere révén;

    (d)    a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyítése érdekében folytatott együttműködés útján, a megfelelő szabályozási keretben, valamint a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-eszközök és más alkalmazandó nemzetközi terrorizmus elleni eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatos megállapodás mielőbbi kialakítása révén;

    (e)    az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése révén;

    (f)    a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, az EU‑ASEAN párbeszéd és az ASEM keretén belüli együttműködésük végrehajtása és megerősítése révén;

    (g)    a terrorizmus megelőzése és a terrorizmus elleni küzdelem terén bevált gyakorlatok cseréje útján.



    6. CIKK

    A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

    1.    A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és hogy intézkedéseket kell tenni az ilyen bűncselekmények kezelésére, a helyzettől függően hazai vagy nemzetközi szinten, a Felek vonatkozó jogszabályaival és az alkalmazandó nemzetközi kötelezettségekkel összhangban. Az ilyen intézkedések magukban foglalhatnak diplomáciai, humanitárius és egyéb békés eszközöket, valamint a nemzetközi büntetőtörvényszékek és bíróságok igénybevételét.

    2.    A Felek a nemzetközi büntetőtörvényszékeket, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróságot fontos fejleménynek tekintik a nemzetközi béke és jogérvényesülés szempontjából.

    3.    A Felek újólag hangsúlyozzák az ilyen bíróságokkal és törvényszékekkel való együttműködés fontosságát, összhangban a Felek vonatkozó jogszabályaival és alkalmazandó nemzetközi kötelezettségeikkel.

    4.    A Felek megállapodnak a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma egyetemességének előmozdítását célzó együttműködésről.



    7. CIKK

    Tömegpusztító fegyverek

    1.    A Felek ismételten hangsúlyozzák azt a célkitűzést, hogy meg kell erősíteni a tömegpusztító fegyverekre vonatkozó nemzetközi szabályokat. A Felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében. A Felek megegyeznek abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a nemzetközi stabilitáshoz és biztonsághoz azáltal, hogy teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi leszerelési és nonproliferációs szerződések és megállapodások, valamint az ENSZ Alapokmányának keretébe tartozó, vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségeiknek, valamint hogy nemzeti szinten végrehajtják ezeket. E rendelkezés e megállapodás alapvető elemét képezi.

    2.    A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy a következők révén hozzájárulnak a nemzetközi nonproliferációs és leszerelési rendszerek megerősítéséhez:

    (a)    adott esetben lépéseket tesznek minden más vonatkozó, tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi jogi eszköz aláírására, megerősítésére vagy teljes mértékű végrehajtására, valamint a hozzájuk való egyetemes csatlakozás előmozdítására;

    (b)    végrehajtják és továbbfejlesztik a hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszereket, amelyek ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére;



    (c)    ösztönzik az alkalmazandó multilaterális szerződések egyetemes elfogadását és teljes mértékű végrehajtását.

    3.    A Felek elismerik, hogy az exportellenőrzés végrehajtása nem akadályozhatja a békés célokat szolgáló anyagok, felszerelések és technológia terén folytatott nemzetközi együttműködést, a békés felhasználás céljait ugyanakkor nem szabad a tömegpusztító fegyverek elterjedésének leplezésére használni.

    4.    A Felek rendszeres politikai párbeszéd folytatásában állapodnak meg, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket a kötelezettségvállalásokat. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

    8. CIKK

    Hagyományos fegyverek

    1.    A Felek elismerik azoknak a nemzeti ellenőrzőrendszereknek a jelentőségét, amelyek a hagyományos fegyverek meglévő nemzetközi normákkal összhangban történő átadásának az ellenőrzésére irányulnak. A Felek elismerik annak fontosságát, hogy az ilyen ellenőrzésekre felelősségteljes módon kerüljön sor, és azt is, hogy ezek az ellenőrzések hozzájárulnak a nemzetközi és a regionális békéhez, biztonsághoz és stabilitáshoz, az emberi szenvedés enyhítéséhez, valamint a hagyományos fegyverek tiltott célokra történő felhasználásának a megakadályozásához.

    2.    A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.



    3.    A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a meglévő nemzetközi megállapodások és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi jogi eszközök – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

    4.    A Felek megállapodnak a kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű együttműködésben a hagyományos fegyverek felelős átadásának biztosítását célzó erőfeszítéseik terén, valamint abban, hogy kezelik a kézi- és könnyűfegyverek, és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmét. A Felek megállapodnak a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására, illetve e szabályozás javítására, továbbá a fegyverek tiltott kereskedelmének megelőzésére, üldözésére és megszüntetésére irányuló erőfeszítéseik összehangolásában. A Felek megállapodnak továbbá, hogy a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos kérdéseket is felveszik meglévő, rendszeres politikai párbeszédük napirendjére.

    9. CIKK

    Mérsékeltség

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a mérsékeltség előmozdítása érdekében a közös érdekű kérdések kezeléséről folytatott párbeszédek során.

    2.    A Felek megállapodnak abban, hogy adott esetben előmozdítják a mérsékeltség értékét a regionális és nemzetközi fórumokon.



    3.    A Felek megállapodnak az együttműködésről a mérsékeltség ösztönzése terén, ideérve a vonatkozó tevékenységek megkönnyítését és támogatását, valamint a bevált tapasztalatok, információk és tapasztalatok cseréjét.

    IV. CÍM

    KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

    10. CIKK

    Általános elvek

    1.    A Felek a kereskedelemről és a beruházással kapcsolatos kérdésekről szóló párbeszédet indítanak a multilaterális kereskedelmi rendszer és a Felek közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és fejlesztése céljából.

    2.    E célból a Felek együttműködnek a kereskedelem és a beruházások területén, többek között a Felek közötti szabadkereskedelmi megállapodás kialakítására törekedve. A szabadkereskedelmi megállapodás az 52. cikk (2) bekezdése szerinti egyedi megállapodásnak számít majd.

    3.    A Felek óhaja lehet, hogy kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat párbeszéd, együttműködés és kölcsönös megállapodás tárgyát képező kezdeményezések útján fejlesszék, melyek egyéb kérdések mellett a 11–17. cikkben szereplő területeket érintik.



    11. CIKK

    Állat- és növényegészségügy

    1.    A Felek együttműködnek az állat- és növényegészségügyi (SPS) kérdésekben a Felek területén az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme érdekében.

    2.    A Felek megvitatják és információcserét folytatnak az állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal és a CODEX Alimentarius Bizottság alapján általuk foganatosított vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban.

    3.    A Felek vállalják, hogy kapacitásépítésre irányuló együttműködést folytatnak állat- és növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatos ügyekben. Ez a kapacitásépítés az egyes Felek sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse őket a másik Fél állat- és növényegészségügyi intézkedéseinek való megfelelésben.

    12. CIKK

    A kereskedelem technikai akadályai

    A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében.



    13. CIKK

    Vámügyek

    A nemzetközi kereskedelem biztonságának és védelmének növelése, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a csalás és szabálytalanság elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében a Felek megosztják egymással tapasztalataikat és megvizsgálják a lehetőségeket a következőkkel kapcsolatban:

    (a)    az import, az export és egyéb vámeljárások egyszerűsítése;

    (b)    kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási mechanizmusok kialakítása;

    (c)    a vám- és kereskedelmi szabályozás átláthatóságának biztosítása;

    (d)    a vámügyi együttműködés fejlesztése;

    (e)    nemzetközi kezdeményezések keretében törekvés a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését is ideértve.

    14. CIKK

    Beruházás

    A Felek – a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, a beruházások áramlását elősegítő eljárások feltárására, valamint a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén – a kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával ösztönzik a beruházások áramlásának növekedését.



    15. CIKK

    Versenypolitika

    1.    A Felek ösztönzik a versenyszabályok hatékony alkalmazását és együttműködhetnek ebben a kérdésben, figyelembe véve az átláthatóság és az eljárások méltányosságának elvét, biztonságot teremtve ezzel az egymás piacain működő vállalkozások számára.

    2.    Az együttműködési eszközeik és programjaik keretében folyó technikai együttműködés finanszírozásának rendelkezésre állásától függően a Felek technikai együttműködést folytatnak a versenypolitika terén.

    16. CIKK

    Szolgáltatások

    A Felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási hátteréről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást – az e-kereskedelem révén is, a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, valamint ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét a két régió között és a harmadik országok piacain.



    17. CIKK

    Szellemi tulajdonjogok

    1.    A Felek megerősítik, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a szellemi tulajdonjogok – köztük a földrajzi árujelzők – védelmének, és az egyes Felek vállalják, hogy az említett jogok megfelelő, kiegyensúlyozott és hatékony védelmének biztosítása és érvényesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok megsértésére, a rájuk kötelező nemzetközi normákkal összhangban. A szellemi tulajdonjogok oltalmának és érvényesítésének hozzá kell járulnia a műszaki innovációhoz és a technológia átadásához és elterjedéséhez a műszaki ismeretek előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére, valamint a szociális és gazdasági jólétet eredményező módon, a jogok és kötelezettségek egyensúlya mellett.

    2.    A Felek információt és tapasztalatot cserélhetnek például a következő kérdésekben:

    (a)    szellemitulajdon-jogok gyakorlása, előmozdítása, terjesztése, egyszerűsítése, kezelése, harmonizációja és védelme;

    (b)    a szellemitulajdon-jogok hatékony alkalmazása, hasznosítása és piaci hasznosítása;

    (c)    a szellemitulajdon-jogok érvényesítése, ideértve a határokon alkalmazott intézkedéseket is.

    3.    A Felek tapasztalataikra építve együttműködnek a közös érdekű, szellemi tulajdon védelmével, hasznosításával és piaci hasznosításával kapcsolatos területeken, és előmozdítják a vonatkozó tudás terjesztését.



    V. CÍM

    EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS ÉS A BIZTONSÁG TERÉN

    18. CIKK

    Jogállamiság és jogi együttműködés

    1.    A Felek különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megerősítésének.

    2.    A Felek együttműködnek valamennyi vonatkozó intézmény, köztük a bírói kar megerősítésében.

    3.    A Felek közötti jogi együttműködés többek közt magában foglalja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott információcserét.

    19. CIKK

    A személyes adatok védelme

    A Felek megállapodnak abban, hogy megosztják egymással nézeteiket és tudásukat azzal a céllal, hogy ösztönözzék a személyes adatok magas szintű, az alkalmazandó nemzetközi normákon alapuló védelmét, ideértve az EU-t, az Európa Tanácsot és más nemzetközi jogi eszközöket.



    20. CIKK

    Migráció

    1.    A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migráció irányítása terén folytatott együttműködés fontosságát. Az együttműködés erősítésének céljával a Felek – megfelelő módon és időben – a közös érdekű migrációval kapcsolatos kérdéseket kezelő párbeszédet alakíthatnak ki, miközben figyelembe veszik a (2) bekezdésben szereplő konkrét szükségletfelméréseket. A Felek – amennyiben megfelelőnek tartják – belefoglalhatják a gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiájukba a migrációval kapcsolatos szempontokat a migránsok származási, tranzit- és/vagy célországaiként betöltött szemszögükből. A migrációval kapcsolatos együttműködés kiterjedhet többek között a kapacitásépítésre és a technikai segítségnyújtásra is, a Felek megegyezése szerint.

    2.    A Felek közötti együttműködést a szükségletek vezérlik, és a Felek közötti kölcsönös konzultációk útján folytatják, a következőkre helyezve a hangsúlyt:

    (a)    a migráció alapvető okai;

    (b)    a nemzetközi védelem rászorulóknak történő nyújtásával kapcsolatos nézetek és normák cseréje;

    (c)    az illegális migrációval, a migránsok csempészésével és az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és megelőző politika kidolgozása, ideértve az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok felszámolásának különböző módjait, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;



    (d)    valamely ország területén illegálisan tartózkodó személyek megfelelő, emberséges és tisztességes körülmények között történő visszatérése – beleértve az önkéntes visszatérés támogatását –, továbbá az ilyen személyek visszafogadása a (3) bekezdésnek megfelelően;

    (e)    a vízumokkal és az úti okmányok biztonságával kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

    (f)    a határigazgatással kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések.

    3.    A Felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális bevándorlás megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó együttműködés keretében, az emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme nélkül:

    (a)    Malajzia – az állampolgárság igazolását követően – visszafogadja valamennyi, valamely uniós tagállam területén illegálisan tartózkodó állampolgárát a tagállam kérésére és a (4) bekezdésben szereplőktől eltérő további formalitások nélkül;

    (b)    az egyes uniós tagállamok – az állampolgárság igazolását követően – visszafogadják valamennyi, Malajzia területén illegálisan tartózkodó állampolgárukat Malajzia kérésére és a (4) bekezdésben szereplőktől eltérő további formalitások nélkül.



    4.    A (3) bekezdés alkalmazásában az uniós tagállamok és Malajzia késedelem nélkül megfelelő úti okmányokat állítanak ki állampolgáraik részére a fenti célokból. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, úgy Malajzia vagy az érintett uniós tagállam illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletei intézkednek a visszafogadandó személy állampolgárságának megállapítása céljából történő meghallgatásáról. Ez a cikk nem érinti a Feleknek az állampolgárság megállapításával kapcsolatos törvényeit és más jogszabályait.

    5.    Amennyiben azt valamelyik Fél szükségesnek tartja, a Felek tárgyalásokat folytathatnak az EU és Malajzia közötti, a visszafogadással kapcsolatos konkrét kötelezettségeket szabályozó megállapodásról, mely kiterjedne az arra vonatkozó kötelezettségre is, hogy valamely Félnek azokat a személyeket is vissza kell fogadnia, akik nem az ő állampolgárai, de akik a Fél által kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, továbbá azokat a személyeket, akik az egyik Fél területére közvetlenül a másik Fél területéről léptek be.

    21. CIKK

    Konzuli védelem

    Malajzia egyetért azzal, hogy bármely, Malajziában képviselettel rendelkező uniós tagállam diplomáciai és konzuli hatóságai – a saját állampolgáraik esetében alkalmazottakkal azonos feltételek mellett – védelmet nyújtanak bármely olyan uniós tagállam állampolgárának, amely nem rendelkezik olyan állandó képviselettel Malajziában, amely tényleges konzuli védelmet tudna nyújtani egy konkrét esetben.



    22. CIKK

    Tiltott kábítószerek

    1.    A Felek az illetékes, adott esetben az egészségügy, az igazságügy, a belügyek és a vámügyek területén illetékes hatóságaik közötti hatékony koordináció útján együttműködnek a kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében azzal a céllal, hogy csökkentsék a tiltott kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint hogy csökkentsék a kábítószerrel való visszaélésnek az egyén és az egész társadalom szintjén keletkező káros következményeit, továbbá hogy hatékonyabban meg lehessen előzni a kábítószerek előállításához használt prekurzorok illetéktelen kezekbe jutását.

    2.    A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók a célkitűzések. A fellépéseknek a Felek által közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, az ENSZ Közgyűlésének 1998. június 10-i, a kábítószerekkel foglalkozó különleges ülésszakán elfogadott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokról szóló politikai nyilatkozatát és külön nyilatkozatát, valamint az ENSZ kábítószer-bizottságának 2009. márciusi 52. ülésszakán elfogadott, a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló politikai nyilatkozatát és cselekvési tervét.

    3.    A Felek szakmai ismereteket cserélnek olyan területeken, mint például a jogszabályok és szakpolitikák megszövegezése, hazai intézmények és tájékoztatóközpontok létesítése, a személyi állomány képzése, a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok illetéktelen kezekbe jutásának megelőzése.



    23. CIKK

    Szervezett bűnözés és korrupció

    A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett bűnözés, a gazdasági és a pénzügyi bűnözés, valamint a korrupció elleni küzdelemben. Ezen együttműködés célja a Felek részvételével működő, alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök végrehajtása, különös tekintettel a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint az ENSZ korrupció elleni egyezményére.

    24. CIKK

    Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

    1.    A Felek egyetértenek abban, hogy közös munkát és együttműködést igényel annak megelőzése és leküzdése, hogy pénzügyi rendszereiket – ideértve pénzügyi intézményeiket és meghatározott nem pénzügyi vállalkozásaikat és szakmáikat – a terrorizmus finanszírozására és súlyos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására használják fel.

    2.    A Felek egyetértenek abban, hogy az (1) bekezdés szerinti együttműködésnek lehetővé kell tennie a vonatkozó információk cseréjét a Felek vonatkozó törvényei és egyéb jogszabályai, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és leküzdésére irányuló hatályos nemzetközi szabványok keretében, mint például a Pénzügyi Akció Munkacsoport által elfogadottak.

    3.    Az együttműködést a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó kapacitásépítés formájában is ki kell terjeszteni, ideértve a bevált gyakorlatok, szaktudás és képzések cseréjét is, a Felek megállapodásának megfelelően.



    VI. CÍM

    EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN

    25. CIKK

    Emberi jogok

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak az emberi jogok előmozdításának és védelmének kölcsönös megegyezés tárgyát képező területein.

    2.    Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:

    (a)    bevált gyakorlatok cseréje a nemzetközi egyezmények megerősítésével és végrehajtásával, cselekvési tervek hazai szintű kidolgozásával és végrehajtásával, a Felek vonatkozó nemzeti emberi jogi intézményeinek szerepével és működésével kapcsolatban;

    (b)    az emberi jogok oktatása;

    (c)    az emberi jogokkal kapcsolatos széles körű érdemi párbeszéd kialakítása a Felek között;

    (d)    együttműködés az ENSZ vonatkozó emberi jogi szervein belül.



    26. CIKK

    Pénzügyi szolgáltatások

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik az együttműködést az egymáshoz jobban közelítő közös szabályok és normák megvalósítása, valamint a banki, a biztosítási és a pénzügyi ágazat egyéb részei, köztük az iszlám pénzügyi szolgáltatások számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerének fejlesztése céljából.

    2.    A Felek elismerik az e célt szolgáló kapacitásépítési intézkedések jelentőségét.

    27. CIKK

    Gazdaságpolitikai párbeszéd

    A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a gazdasági trendjeikkel kapcsolatos információcserét, valamint a gazdaságpolitikával kapcsolatos tapasztalatcserét a regionális gazdasági együttműködés és integráció tekintetében.



    28. CIKK

    Jó adóügyi kormányzás

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy erősítik az együttműködést az adózás területén. A Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveinek, úgy mint az átláthatóságnak az információcserének és a káros adózási gyakorlatok elkerülésének fontosságát, és vállalják, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelően végrehajtják ezeket a gazdasági tevékenységek ösztönzése és fejlesztése céljából.

    2.    A Felek megállapodnak továbbá, hogy növelik a kapacitásépítést a jó adóügyi kormányzás területén a kompetenciák és a szaktudás kiépítése céljából, esetleges megállapodásuknak megfelelően.

    29. CIKK

    Iparpolitika, valamint kis- és középvállalkozások

    A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel:

    (a)    versenyképességük javítása érdekében a kkv-k számára kedvező környezethez vezető keretfeltételek megteremtésével kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;



    (b)    a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő uniós horizontális programok segítségével, ezen belül mindenekelőtt a kézzelfogható és immateriális technológiai tényezők átadásának ösztönzése a partnerek között;

    (c)    információnyújtás, az innováció ösztönzése, valamint a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos bevált módszerek cseréje, ideértve a mikro- és kisvállalkozások esetét;

    (d)    a Felek magánszektorai tevékenységeinek megkönnyítése és támogatása;

    (e)    a vállalati társadalmi felelősségvállalás és az elszámoltathatóság, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés ösztönzése, többek között a felelős vállalkozással kapcsolatos bevált gyakorlatok útján;

    (f)    közös kutatási és innovációs projektek bizonyos közösen megállapított ipari területeken.

    30. CIKK

    Turizmus

    1.    A Felek törekednek az információcsere javítására és bevált módszerek kialakítására a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlesztése érdekében.



    2.    A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést alakítanak ki egymással a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és harmonikus kihasználására, a turizmus kedvezőtlen hatásainak enyhítésére, és az idegenforgalmi ágazat helyi közösség fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek között az ökoturizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartásával és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.

    31. CIKK

    Információs társadalom

    1.    A Felek – elismerve, hogy az információs és a kommunikációs technológiák (a továbbiakban: IKT) kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében véleményt cseréljenek e területen politikáikról.

    2.    Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosulhat:

    (a)    részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési politikákról és szabályozásról, többek között az egyetemes szolgáltatásról, a használati engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a személyes adatok védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról – folytatott párbeszédben;

    (b)    a Felek hálózatainak és szolgáltatásainak összekapcsolására és átjárhatóságára vonatkozó információk megosztása;



    (c)     a szabványosításra és megfelelőségértékelésre vonatkozó információk megosztása, valamint az IKT-val kapcsolatos információk terjesztése;

    (d)    az információs és kommunikációs technológiák terén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása;

    (e)    együttműködés a digitális televíziózás terén, ideértve a kiépítéséről és a szabályozási szempontokról folytatott tapasztalatcserét, valamint a frekvencia-igazgatással kapcsolatos bevált módszerek megosztását;

    (f)    az IKT biztonsági aspektusai, valamint a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem.

    32. CIKK

    Kiberbiztonság

    1.    A Felek együttműködnek a kiberbiztonság területén a stratégiákról, szakpolitikákról és bevált módszerekről szóló információk cseréje útján, jogszabályaikkal és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban.

    2.    A Felek ösztönzik a kiberbiztonságra vonatkozó információk cseréjét az oktatás és képzés, a tudatosságnövelő kezdeményezések, a szabványok használata, valamint a kutatás-fejlesztés területén.



    33. CIKK

    Audiovizuális ágazat és média

    A Felek megfontolják az audiovizuális ágazat és a média terén működő releváns intézmények közötti cserék, együttműködés és párbeszéd előmozdításának eszközeit. A Felek rendszeres párbeszédről állapodnak meg a fenti területeken.

    VII. CÍM

    EGYÜTTMŰKÖDÉS A TUDOMÁNY, A TECHNOLÓGIA ÉS AZ INNOVÁCIÓ TERÜLETÉN

    34. CIKK

    Tudomány, technológia és innováció

    1.    A Felek bátorítják, fejlesztik és előmozdítják az együttműködést a tudomány, a technológia és az innováció területén a közös érdekű és kölcsönösen előnyös területeken, összhangban a Felek vonatkozó törvényeivel, egyéb jogszabályaival és szakpolitikáival.

    2.    Az együttműködés területei közé tartozhat a biotechnológia, az IKT, a kiberbiztonság, az ipar- és anyagtechnológia, a nanotechnológia, az űrtechnológia, a tengertudomány és a megújuló energia.



    3.    Az együttműködés a következő formákban történhet:

    (a)    információcsere a tudománnyal, a technológiával és az innovációval kapcsolatos szakpolitikák és programok terén;

    (b)    a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és ipara közötti stratégiai kutatási partnerségek kialakításának támogatása;

    (c)    a kutatók képzésének és cseréjének támogatása.

    4.    Ezeknek az együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösség, az egyenlő bánásmód és a kölcsönös előnyök elvén kell alapulniuk, és biztosítaniuk kell a szellemi tulajdon megfelelő védelmét.

    5.    Ezen együttműködési tevékenységek tekintetében a Felek támogatják a felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik részvételét.

    6.    A Felek megállapodnak abban, hogy törekednek megismertetni a nyilvánosságot vonatkozó programjaikkal és tudományos, technológiai és innovációs együttműködésükkel, és az ilyen programok által kínált lehetőségekkel.

    35. CIKK

    Zöld technológiák

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy fokozzák együttműködésüket a zöld technológiák ágazatában a következők érdekében:



    (a)    a zöld technológiák olyan ágazatokba való beépítésének előmozdítása, mint az energia, az építőipar, a víz- és hulladékgazdálkodás, valamint a közlekedés;

    (b)    a kapacitásépítés előmozdítása a zöld technológiák ágazatában, amely kiterjedhet a szabályozással és az olyan piaci alapú eszközökkel kapcsolatos együttműködésre, mint például a zöld technológia finanszírozása, a zöld közbeszerzések és ökocímkék, kölcsönös megegyezés szerint;

    (c)    a zöld technológiákkal kapcsolatos oktatás és tudatosság ösztönzése, és a zöld technológiák széles körű alkalmazásának bátorítása;

    (d)    környezetbarát technológiák, termékek és szolgáltatások ösztönzése és alkalmazása.

    2.    Az együttműködés öltheti a vonatkozó intézmények és ügynökségek közötti párbeszéd, információcsere, munkavállalói csereprogramok, tanulmányutak, szemináriumok és munkaértekezletek formáját.

    36. CIKK

    Energia

    1.    A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében:

    (a)    az energiaellátás, energiacsatornák és energiaforrások diverzifikálása az energiabiztonság erősítése, új, fenntartható, innovatív és megújuló energiaformák kifejlesztése érdekében, – ideértve a bioüzemanyagok, a biomassza és a biogáz, a szél- és napenergia, valamint vízenergia termelését, – és eközben a megfelelő szakpolitikai keretek, szállítási és átviteli útvonalak fejlesztésének támogatása;



    (b)    az energiahatékonyság ösztönzése az energiatermelés, -elosztás és -végfelhasználás során;

    (c)    a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának elősegítése;

    (d)    az együttműködés fokozása az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos energia vonatkozású kérdésekben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) keretében;

    (e)    a kapacitásépítés fokozása és a területen való beruházások megkönnyítése.

    2.    E célok érdekében a Felek megállapodnak, hogy adott esetben támogatják a kapcsolatokat és a közös kutatást a Felek kölcsönös előnyére, többek között a vonatkozó regionális és nemzetközi keretek révén. A 39. cikkre és a fenntartható fejlődésről szóló, 2002-ben Johannesburgban megtartott világ-csúcstalálkozó következtetéseire hivatkozva a Felek kiemelik az energiaszolgáltatásokhoz való racionális hozzájutás és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatok kérdése kezelésének szükségességét. E tevékenységek az Európai Uniónak a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozón elindított energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

    37. CIKK

    Közlekedés

    1.    A Felek megállapodnak arról, hogy aktívan együttműködnek a kölcsönös érdekű területeken. Az együttműködés kiterjed majd valamennyi közlekedési módra és azok konnektivitására, és magában foglalja az áruk és személyek szállítását, a biztonság és a környezetvédelem garantálását, az emberierőforrás-fejlesztést, valamint a kereskedelmi és beruházási lehetőségek növelését.



    2.    A repülési ágazatban a Felek közötti együttműködés célja többek között a következők előmozdítása:

    (a)    koherens kereten alapuló gazdasági kapcsolatok kialakítása, melynek célja az üzleti tevékenységek megkönnyítése;

    (b)    technikai és szabályozási konvergencia a biztonság, a légiforgalom-irányítás, a gazdasági szabályozás és a környezetvédelem tekintetében;

    (c)    az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;

    (d)    közös érdekű projektek;

    (e)    nemzetközi fórumokon való együttműködés.

    3.    A tengeri közlekedési ágazatban a Felek közötti együttműködés célja többek között a következők előmozdítása:

    (a)    párbeszéd a vonatkozó kérdésekről, mint például a nemzetközi tengeri közlekedési piacokra jutás és kereskedelmi, megkülönböztetésmentes alapú kereskedelem, nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény záradéka a valamely uniós tagállam vagy Malajzia zászlója szerinti hajók vagy az olyan hajók számára, amelyeket ezen országok állampolgárai vagy vállalkozási üzemeltetnek, valamint a háztól házig történő szállítási szolgáltatások, a kabotázs-kereskedelem kivételével;



    (b)    a nézetek és bevált módszerek cseréje, adott esetben a biztonságról, ideértve a kalózkodás és a tengeren végrehajtott fegyveres rablás elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket, valamint környezetvédelmi eljárásokról, szabványokról és szabályozásról, a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban;

    (c)    együttműködés a nemzetközi fórumokon, különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, a tengerészek munkakörülményei, oktatása, képzése és tanúsítása terén.

    4.    A Felek a kölcsönös érdekű területeken való megerősített együttműködés lehetséges terjedelmét is feltárhatják.

    38. CIKK

    Oktatás és kultúra

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget. Ennek érdekében a Felek támogatják és ösztönzik kulturális intézményeik tevékenységét.

    2.    A Felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a kulturális cserék, köztük az emberek közötti kapcsolatok ösztönzése terén, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ideértve az örökség megőrzése terén folytatott együttműködést a kulturális sokféleség tiszteletben tartásával. Ezzel kapcsolatosan a Felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit.



    3.    A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célkitűzések megvalósítása, a kulturális sokszínűség előmozdítása és a kulturális örökség megőrzése érdekében konzultációt folytatnak és együttműködnek a vonatkozó nemzetközi fórumokon, különösen az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében (UNESCO). A Felek előmozdítják az UNESCO kulturális sokszínűségről szóló egyetemes nyilatkozatának elveit és csatlakoznak ezekhez.

    4.    A Felek továbbá ösztönzik a tevékenységeket és a felsőoktatási programok végrehajtását, valamint a kutatók mobilitását és képzését, többek között az EU Erasmus+ programja és Marie Skłodowska-Curie-cselekvései keretében. Ezek többek között támogatják az intézményközi együttműködést és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok fejlesztését, bátorítják a diákok, kutatók, tudományos dolgozók és szakértők mobilitását, ösztönzik az információ és a know-how cseréjét, segítik a kapacitásépítést, valamint a minőség fejlesztését a tanításban és tanulásban. A tevékenységek olyan szerveken keresztül megvalósuló intézményi együttműködésre is kiterjedhetnek, mint az Ázsia-Európa Intézet.

    39. CIKK

    Környezetvédelem és természeti erőforrások

    1.    Emlékeztetve az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiroban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciájának, a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó és a fenntartható fejlődésről szóló, 2012-ben Rio de Janeiróban tartott ENSZ-konferencia (Rio+20) eredményére, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendre, a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a környezet megőrzése és javítása érdekében, a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából. A vonatkozó multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtását figyelembe kell venni a Felek által az e megállapodás szerint tett valamennyi intézkedés során.



    2.    A Felek elismerik a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és igazgatásának szükségességét, ami a jelen és a jövő generációi fejlődésének alapját jelenti, különösen a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel, valamint a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel összhangban. A Felek vállalják, hogy végrehajtják a fenti egyezmények keretében elfogadott határozatokat, többek között stratégiák és cselekvési tervek útján.

    3.    A Felek vállalják, hogy tovább erősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén, többek között regionális programok, a bevált módszerek cseréje, politikai és szabályozási párbeszéd, konferenciák és munkaértekezletek révén, különösen a következők tekintetében:

    (a)    a környezettudatosság és az összes helyi közösség fokozott részvételének előmozdítása a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekben;

    (b)    az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése, különös tekintettel az ökoszisztémákra és a természeti erőforrásokra gyakorolt hatásaira;

    (c)    a Felekre nézve kötelező, alkalmazandó multilaterális környezetvédelmi megállapodásokban való részvételhez és ezek végrehajtásához kapcsolódó kapacitásépítés ösztönzése;

    (d)    az együttműködés fokozása az erdészeti erőforrások védelme, megőrzése és igazgatása érdekében, valamint az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni küzdelem terén;

    (e)    a biológiai sokféleség megőrzése és fenntartható módon való felhasználása – ideértve a veszélyeztetett fajokat, azok élőhelyét és genetikai sokszínűségét –, a Feleket aggasztó, idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos együttműködés fokozása, valamint a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása;



    (f)    a vadon élő állatok jogellenes kereskedelme elleni küzdelem és az ez ellen irányuló hatékony intézkedések végrehajtása;

    (g)    a veszélyes hulladékok és más hulladékok, valamint az ózonréteget lebontó anyagok határokon átnyúló illegális mozgásának megakadályozása;

    (h)    a tengerparti és tengeri környezet védelmének és megőrzésének javítása, valamint a tengeri erőforrások fenntartható hasznosításának ösztönzése;

    (i)    a környezeti levegőminőség javítása, környezetbarát hulladékkezelés, vízkészlet- és vegyianyag–gazdálkodás, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása;

    (j)    a talajvédelem és -megőrzés, valamint a fenntartható területgazdálkodás ösztönzése;

    (k)    a védett területek kijelölésének és az ökoszisztémák és természeti területek védelmének előmozdítása, valamint a nemzeti parkok hatékony irányítása, megfelelő módon tekintetbe véve az ilyen területeken vagy ezek közelében élő helyi és őslakos közösségeket;

    (l)    hatékony együttműködés ösztönzése a Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv keretében;

    (m)    a fenntarthatóságot garantáló önkéntes rendszerek kialakításának és használatának bátorítása, mint például a tisztességes és etikus kereskedelmi programok, ökocímkék és tanúsítási rendszerek.



    4.    A Felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikhoz való kölcsönös hozzáférést e programok különös feltételeivel összhangban.

    5.    A Felek vállalják, hogy javítják az együttműködést az éghajlatváltozás mérséklésével és az alkalmazkodással kapcsolatos kérdések tekintetében a UNFCCC keretén belül.

    40. CIKK

    Mezőgazdaság, állattenyésztés, halászat és vidékfejlesztés

    A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a párbeszédet és ösztönzik az együttműködést a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az akvakultúrát is magában foglaló halászat és a vidékfejlesztés terén. A Felek a következők tekintetében biztosítják az információcserét:

    (a)    mezőgazdasági politika, nemzetközi mezőgazdasági kilátások és földrajzi árujelzők általában;

    (b)    a növények, állatok, víziállatok és az ezekből készült termékek kereskedelmét megkönnyítő lehetőségek;

    (c)    állatjóléttel kapcsolatos szakpolitikák;

    (d)    fejlesztéspolitika a vidéki területeken, ideértve a kapacitásépítő programokat és a vidéki szövetkezetekkel kapcsolatos bevált módszereket, valamint a vidéki területekről származó termékek promóciója;

    (e)    a növényekre, állatokra és akvakultúra-termékekre vonatkozó minőségpolitika;



    (f)    fenntartható és környezetbarát mezőgazdaság fejlesztése, agráripar, valamint a biotechnológiák átadása;

    (g)    növényfajta-oltalom, vetőmag-technológia, a terméshozamok javítása, a mezőgazdasági biotechnológiát is magukban foglaló alternatív terméstechnológiák;

    (h)    a mezőgazdasággal és állattenyésztéssel kapcsolatos adatbázisok fejlesztése;

    (i)    képzés a mezőgazdaság, az állatorvosi terület ás az akvakultúrát is magában foglaló halászat terén;

    (j)    a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a part menti és a nyílttengeri erőforrások megőrzését és kezelését;

    (k)    a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat és a hozzá kapcsolódó kereskedelem megakadályozására és leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása.

    41. CIKK

    Egészségügy

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az egészségügyi ágazatban az egészségügyi helyzet javítása céljából, mely kiterjed többek között a megelőző gyógyászatra, a fő fertőző betegségekre és az egészséget veszélyeztető más, nem fertőző betegségekre, továbbá a nemzetközi egészségügyi egyezmények terén.



    2.    Az együttműködés főleg a következő eszközök révén valósul meg:

    (a)    információcsere és együttműködés az olyan egészségügyi fenyegetések korai megelőzése terén, mint a madárinfluenza, a pandémiás influenza és egyéb komolyabb, potenciálisan pandémiát kiváltó fertőző betegségek;

    (b)    cserék, ösztöndíjak és képzési programok;

    (c)    a nemzetközi egészségügyi megállapodások teljes mértékű és időben történő végrehajtásának ösztönzése, mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályai és a WHO keretegyezménye a dohányzás visszaszorításáról.

    42. CIKK

    Foglalkoztatás és szociális ügyek

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézióval kapcsolatos együttműködést, valamint a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség és a tisztességes munka terén folytatott együttműködést is.



    2.    A Felek újólag megerősítik, hogy a mindenki számára előnyös globalizáció folyamatát kell támogatni, valamint a fenntartható fejlődésnek és a szegénység csökkentésének a kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 60/1 (2005) határozata és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa magas szintű csoportjának 2006. júliusi 5-i miniszteri nyilatkozata is jóváhagyta, továbbá figyelembe véve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatát. A Felek figyelembe veszik gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

    3.    A Felek megerősítik a különösen az ILO 1998. évi alapvető munkahelyi jogokról és elvekről szóló nyilatkozatában szereplő, nemzetközileg elismert alapvető munkaügyi és szociális normáinak tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti, valamint a rájuk nézve kötelező, hatályos ILO-egyezmények végrehajtására vonatkozó elkötelezettségüket. A Felek együttműködnek és információt cserélnek a Felek megegyezése szerinti vonatkozó foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekben.

    4.    Az együttműködés formái többek között magukban foglalhatnak kölcsönös megállapodáson alapuló egyedi programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten – például az ASEM, az ASEAN–EU párbeszéd és az ILO keretében – folytatott közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket is.



    43. CIKK

    Statisztika

    A Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Unió és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységein túlmenően, valamint saját törvényeiknek, egyéb jogszabályaiknak és szakpolitikáiknak megfelelően elősegítik a statisztikai kapacitásépítést, a statisztikai módszerek és gyakorlatok – köztük a statisztikai adatok összegyűjtésének és terjesztésének – összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel a nemzeti számlákkal, a közvetlen külföldi befektetésekkel, az áruk és a szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, kölcsönös megállapodás tárgyát képező területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat, amelyek maguk is alkalmasak statisztikai adatok gyűjtésére, feldolgozására, elemzésére és terjesztésére.

    44. CIKK

    Civil társadalom

    A Felek elismerik a civil társadalmi szervezetek és tudományos intézmények szerepét és potenciális hozzájárulását az e megállapodás szerinti együttműködés támogatásához, és megállapodnak, hogy a lehető legnagyobb mértékben ösztönzik a velük való párbeszédet és lényegi részvételüket a vonatkozó együttműködési területeken, vonatkozó törvényeiknek, egyéb jogszabályaiknak és szakpolitikáiknak megfelelően.



    45. CIKK

    Közigazgatás

    A Felek megállapodnak a közigazgatás terén való kapacitásépítés fokozása érdekében folytatott együttműködésről. Az ezen a területen folytatott együttműködés magában foglalhatja az irányítási módszerekről, a szolgáltatásnyújtásról, az intézményi kapacitás megerősítéséről és az átláthatósággal kapcsolatos kérdésekről történő véleménycserét.

    46. CIKK

    Katasztrófavédelem

    1.    A Felek elismerik, hogy szükséges minimalizálni a természeti és ember okozta katasztrófák hatásait. A Felek kinyilvánítják elkötelezettségüket a megelőzési, enyhítési, felkészültségi, válaszadási és helyreállítási intézkedések ösztönzése mellett azzal a céllal, hogy növeljék társadalmaik és infrastruktúrájuk ellenálló képességét, valamint vállalják, hogy adott esetben kétoldalú és multilaterális szinten együttműködnek az e célkitűzések területén való előrelépés érdekében.

    2.    Az együttműködés többek között a következő formákat öltheti:

    (a)    a katasztrófavédelemmel kapcsolatos bevált gyakorlat megosztása;

    (b)    kapacitásfejlesztés;



    (c)    információmegosztás;

    (d)    a nyilvánosság ismeretei és az általános képzés javítása.

    3.    A (2) bekezdésben említett együttműködés magában foglalhatja a katasztrófasegélyekre és sürgősségi segélyekre vonatkozó információk megosztását, figyelembe véve mind az EU Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja és az ASEAN Katasztrófakezeléssel Foglalkozó Humanitárius Segítségnyújtási Koordinációs Központja által végzett munkát.

    VIII. CÍM

    AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJAI

    47. CIKK

    Az együttműködéshez szükséges források

    Az e megállapodásban szereplő együttműködési célkitűzések megvalósítása érdekében a Felek megállapodnak arról, hogy megfelelő erőforrásokat bocsátanak rendelkezésre a megállapodás hatálya alá tartozó területeken folytatott együttműködési tevékenységekhez, ideértve a pénzügyi erőforrásokat is, abban a mértékben, amennyire azt saját erőforrásaik és szabályozásuk lehetővé teszi. Az ilyen együttműködési tevékenységek közé tartozhat adott esetben a kapacitásépítés és a technikai együttműködési kezdeményezések, a szakértők cseréje, tanulmányok készítése, valamint a Felek megállapodása szerinti egyéb tevékenységek.



    48. CIKK

    Pénzügyi támogatás és kamatok

    1.    A megállapodás szerinti bármely uniós pénzügyi támogatást a Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően hajtják végre, és a Felek pénzügyi érdekeik védelmében együttműködnek.

    2.    A Felek megfelelő intézkedéseket tesznek a csalás, a korrupció és pénzügyi érdekeiket sértő más jogellenes tevékenységek megelőzése és leküzdése érdekében, saját vonatkozó törvényeiknek és egyéb jogszabályaiknak megfelelően. Ezen intézkedések között szerepel majd az információcsere és a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás. Az Európai Csalás Elleni Hivatal és az illetékes malajziai hatóságok további együttműködésről állapodhatnak meg a csalás elleni területen.

    49. CIKK

    Az együttműködés eredményeképpen keletkező szellemitulajdon-jogok

    A megállapodás szerinti együttműködés eredményeképpen keletkező szellemitulajdon-jogok az egyes Felek vonatkozó törvényei és egyéb jogszabályai, valamint bármely vonatkozó, mindkét Fél részvételével működő nemzetközi megállapodás szerint védelemben részesülnek és azok szerint érvényesítik őket. Ez nem sérti egyik meglévő vagy jövőbeli egyéni együttműködési megállapodás egyik konkrét rendelkezését sem.



    IX. CÍM

    INTÉZMÉNYI KERET

    50. CIKK

    Vegyes bizottság

    1.    A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében vegyes bizottságot hoznak létre a Felek megfelelően magas szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

    (a)    e megállapodás megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása;

    (b)    a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

    (c)    javaslattétel a jelen megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében;

    (d)    az 53. cikknek megfelelően – és amennyiben lehetséges – minden olyan nézetkülönbség és -eltérés rendezése, amely e megállapodás értelmezéséből, végrehajtásából vagy alkalmazásából fakad;

    (e)    az 53. cikknek megfelelően a Felek által a kötelezettségek nem teljesítésével kapcsolatban benyújtott összes információ megvizsgálása, valamint konzultációk folytatása a másik Féllel a békés és a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldás érdekében;



    (f)    bármely, az 52. cikk (2) bekezdésében hivatkozott egyedi megállapodás végrehajtásának felügyelete.

    2.    A vegyes bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva Malajziában és Brüsszelben tartja üléseit. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a Felek felváltva töltik be. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg.

    3.    A vegyes bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek a munkacsoportok a vegyes bizottság részére annak minden ülésén részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről.

    4.    A vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

    IX. CÍM

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    51. CIKK

    Az információk nyilvánosságra hozatala

    1.    E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, mint amely bármelyik Felet arra kötelezi, hogy olyan információt adjon át, amelynek átadását alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli meg.



    2.    A Felek megfelelő védelmet biztosítanak a megállapodás alapján egymással megosztott információknak, az információhoz való hozzáférés közérdekével összhangban, valamint saját törvényeiknek és egyéb jogszabályaiknak megfelelően.

    52. CIKK

    Más megállapodások

    1.    E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben vállalt kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.

    2.    A Felek e megállapodást kiegészíthetik a megállapodás hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

    53. CIKK

    A kötelezettségek teljesítése

    1.    A megállapodás értelmezéséből, végrehajtásából vagy alkalmazásából fakadó Felek közötti nézetkülönbséget és -eltérést békés módon, konzultáció vagy a vegyes bizottságon belüli tárgyalások útján rendezik, harmadik félre vagy nemzetközi igazságszolgáltatási fórumra való hivatkozás nélkül.



    2.    Ha valamelyik Fél szerint a másik Fél elmulasztotta teljesíteni a megállapodás szerinti bármely kötelezettségét, a Fél értesíti a másik Felet. A Felek a kérdés kölcsönösen elfogadható megoldása érdekében konzultálnak egymással. Ezeket a konzultációkat a vegyes bizottság keretében tartják. Amennyiben a vegyes bizottságnak nem sikerül kölcsönösen elfogadható megoldást találnia, az értesítő Fél megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában „megfelelő intézkedés” lehet a vegyes bizottság által ajánlott intézkedés, vagy a megállapodás egy részének vagy egészének a felfüggesztése.

    3.    Ha valamelyik Fél úgy találja, hogy a másik Fél olyan kötelezettség teljesítését mulasztotta el, amely az 1. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése szerinti alapvető elem, azonnal értesíti a másik Felet erről a tényről és az általa megtenni szándékozott megfelelő intézkedésekről. Az értesítő Fél tanácsolja a vegyes bizottságnak, hogy tartsanak a kérdésről sürgős konzultációt. Amennyiben a vegyes bizottság nem talál kölcsönösen elfogadható megoldást a konzultáció megkezdésétől számított 15 napon belül, illetve az értesítés dátumától számított 30 napon belül, az értesítő Fél megfelelő intézkedéseket tehet. E bekezdés alkalmazásában a „megfelelő intézkedés” lehet a vegyes bizottság által ajánlott intézkedés, illetve a megállapodás, vagy az 52. cikk (2) bekezdése szerinti bármely egyedi megállapodás egy részének vagy egészének a felfüggesztése.

    4.    Bármely megfelelő intézkedésnek arányosnak kell lennie a megállapodás szerinti kötelezettség elmulasztásával, és nem okozhatja a megállapodás szerinti egyéb, a helyzet által nem érintett kötelezettségek teljesítésének folytatását. Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás vagy az 52. cikk (2) bekezdése szerinti bármely egyedi megállapodás működését.



    54. CIKK

    Elősegítés

    Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy vonatkozó törvényeikkel és egyéb jogszabályaikkal összhangban az együttműködés végrehajtásában részt vevő szakértők és tisztviselők számára biztosítják a feladataik ellátásához szükséges létesítményeket.

    55. CIKK

    Területi hatály

    Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az EUSZ és az EUMSZ alkalmazandó az azokban meghatározott feltételek szerint, másrészről pedig Malajzia területén.

    56. CIKK

    A Felek meghatározása

    E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően az Unió vagy tagállamai, illetve az Unió és tagállamai, és másrészről Malajzia kormánya.



    57. CIKK

    Későbbi fejlesztés és módosítás

    1.    Bármely Fél írásbeli javaslatot nyújthat be az együttműködés területeinek kiterjesztése vagy a megállapodás bármely rendelkezésének módosítása céljából.

    2.    Az együttműködés területeinek kiterjesztésére irányuló bármely javaslatnak figyelembe kell vennie a megállapodás vagy az 52. cikk (2) bekezdése szerinti bármely egyedi megállapodás alkalmazásából és végrehajtásából származó tapasztalatokat.

    3.    Az együttműködés területeinek bármilyen kiterjesztése vagy e megállapodás módosítása kölcsönös írásbeli megállapodással történik, kiegészítő megállapodások vagy jegyzőkönyvek, illetve a Felek esetleges megállapodásának tárgyát képező ilyen megfelelő eszközök útján.

    4.    Az ilyen kiegészítő megállapodások vagy jegyzőkönyvek, illetve a Felek esetleges megállapodásának tárgyát képező megfelelő eszközök a Felek megállapodása szerinti napon lépnek hatályba, és e megállapodás szerves részét képezik.

    58. CIKK

    Hatálybalépés és időtartam

    1.    A megállapodás az azt követő második hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó Fél értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezésről.



    2.    Ez a megállapodás ötéves időtartamig érvényes. A megállapodás évenként automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyik Fél sem jelenti be írásban a másik Félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

    3.    Ez a megállapodás az egyik Fél által a másik Félnek benyújtott írásbeli értesítés útján mondható fel. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után 6 hónappal szűnik meg.

    59. CIKK

    Értesítések

    Az 58. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg Malajzia külügyminisztériumának kell megküldeni.



    60. CIKK

    Hiteles szöveg

    E megállapodás két-két példányban, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és maláj nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket a Felek a vegyes bizottság elé terjesztik.

    Kelt …-ban/-ben a kétezer… év … havának … napján.

    A BELGA KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL

    A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A CSEH KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A DÁN KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL

    A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL



    ÍRORSZÁG RÉSZÉRŐL

    A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A SPANYOL KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL

    A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A LETT KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG RÉSZÉRŐL

    MAGYARORSZÁG RÉSZÉRŐL

    A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A HOLLAND KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL

    AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL



    A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    ROMÁNIA RÉSZÉRŐL

    A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A FINN KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL

    A SVÉD KIRÁLYSÁG RÉSZÉRŐL

    AZ EURÓPAI UNIÓ RÉSZÉRŐL

    MALAJZIA KORMÁNYA RÉSZÉRŐL

    Top