EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.5.29.

COM(2020) 404 final

2020/0106(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2015/1017 rendeletnek a Fizetőképesség-támogatási Eszköz létrehozása tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Bizottság az uniós költségvetés lehetőségeinek teljes mértékű kihasználását javasolja, hogy a helyreállítás létfontosságú első éveiben beruházásokat mozgósítson, és a pénzügyi támogatást a folyamat elejére ütemezze. A javaslatok három pilléren nyugszanak:

·a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határainak megemelése, hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány hatására reagálva az Unión belül és azon túl hozott intézkedések azonnali végrehajtása;

·az EUMSZ 122. cikke alapján kivételes intézkedésként a szükséghelyzeti Európai Helyreállítási Eszköz, amelynek finanszírozása a sajátforrás-határozatra irányuló javaslatban előírt felhatalmazáson fog alapulni. A források lehetővé teszik a válságra reagálva hozott, az emberek megélhetésének megvédését, a megelőzés fokozását, valamint a reziliencia és a helyreállítás megerősítését célzó, gyorsan ható intézkedések végrehajtását;

·a 2021–2027-es időszakra szóló, megerősített többéves pénzügyi keret.

A Bizottság ebben az összefüggésben javaslatot tesz a Covid19-világjárvány uniós munkavállalókra, háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt negatív társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére. Számos európai vállalkozás már most is fizetőképességi nehézségekkel küzd a válság miatt, és a problémák súlyosbodni fognak, mivel továbbra is érvényben maradnak a gazdasági és társadalmi tevékenységekre vonatkozó korlátozások, és a távolságtartási szabályok számos ágazatban továbbra is hatással lesznek az üzleti tevékenységekre. A nehézségek a jelenlegi korlátozásokon túl is hosszú ideig elhúzódhatnak, és elmélyíthetik a tagállamok között és a tagállamokon belül fennálló gazdasági egyenlőtlenségeket.

Nehéz pontosan számszerűsíteni a Covid19-világjárvány gazdasági hatásából eredő sajáttőke-helyreállítási szükségleteket. A vállalati szintű adatokból származó bizottsági becslések arra engednek következtetni, hogy ezek a szükségletek 2020-ban 720 milliárd EUR körüli összeget tehetnek ki, amennyiben a tavaszi előrejelzés alapjául szolgáló alapforgatókönyv érvényesül. Ezek a szükségletek jóval nagyobbak lehetnek abban az esetben, ha a kijárási korlátozások a tavaszi előrejelzésben feltételezettnél hosszabb ideig maradnának érvényben, vagy ha a járvány visszatérése miatt újra el kell rendelni őket. A stresszforgatókönyv szerint, amely 2020-ra –15,5 %-os GDP-növekedést vetít előre, az EU-27-ben bejegyzett összes (tőzsdén jegyzett és nem jegyzett) vállalkozás saját tőkéjére gyakorolt közvetlen hatás 1,2 billió EUR-ra is emelkedhet. Megoldás hiányában ez a tőkehiány ahhoz vezethet, hogy a beruházások visszaesése és a magas munkanélküliség hosszabb időszakon át fennmarad. A tőkehiány hatása ágazatonként, régiónként, ipari ökoszisztémánként és tagállamonként egyenlőtlen lesz, és eltérésekhez vezet az egységes piacon. Az európai ipari ökoszisztémák többsége általában az egységes piacon belül több tagállamra kiterjedő összetett ellátási láncokra támaszkodik.

Mindezt súlyosbítja, hogy a tagállamok állami támogatás nyújtására irányuló kapacitása jelentős mértékben eltér.

A javaslat olyan ideiglenes tőkealapú eszközt terjeszt elő, amely esetében a fizetőképesség-támogatási kerethez kapcsolódó beruházási időszak általánosságban 2024 végéig tart a beruházási bizottság és az EBB/EBA irányító szervei általi jóváhagyás tekintetében, és 2026 végéig a műveletek aláírása tekintetében. A javaslat azoknak az egyébként életképes üzleti modellel rendelkező vállalkozásoknak a támogatására irányul, amelyek a Covid19-válság következtében fizetőképességi problémákkal szembesültek. A cél az, hogy ezek a vállalkozások segítséget kapjanak e nehéz időszak átvészeléséhez, és ezáltal képesek legyenek előrevinni a helyreállítást, ha eljön az ideje.

A javaslat másik célja az egységes piacon várható torzulások ellensúlyozása, mivel bizonyos tagállamok esetleg nem rendelkeznek elegendő költségvetési eszközzel ahhoz, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a rászoruló vállalkozásoknak. A vállalkozásokra irányuló nemzeti fizetőképesség-támogatási intézkedések ezért jelentős mértékben eltérőek lehetnek a tagállamok között, ami egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet. Továbbá, mivel jelentős a kockázata annak, hogy a Covid19-válság hatása hosszan tartó lesz, rendszerszintű torzuláshoz vezethet az, ha nincs lehetőség az életképes vállalkozások megsegítésére, ami új egyenlőtlenségeket teremt, vagy rögzíti a meglévőket. Tekintettel az európai gazdaság erős összekapcsoltságára, az EU egyik részében jelentkező gazdasági visszaesés negatív továbbgyűrűző hatással lenne a határokon átnyúló ellátási láncokra és az egész uniós gazdaságra. Megfordítva, ugyanezen okból az EU egy részén nyújtott támogatás viszont pozitív továbbgyűrűző hatással lenne a határokon átnyúló ellátási láncokra és az uniós gazdaság egészére.

A gazdaság Covid19-járvány okozta lassulásával összefüggésben, amikor az államháztartások elérik korlátaikat, fontos a magánforrások mobilizálása is az életképes uniós vállalkozások fizetőképességének lehető legnagyobb mértékű támogatása érdekében.

E célok megvalósítása az ESBA-rendelet 1 keretében az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott uniós garancia révén történik. A fizetőképességi támogatás az ESBA harmadik keretét képezi majd – a fizetőképesség-támogatási keretet –, amelynek célja a támogatható vállalkozások fizetőképességének támogatása érdekében magántőke mobilizálása. Az EBB csoport arra használja majd az uniós garanciát, hogy elsősorban közvetítőkön keresztül befektessen, vagy csökkentse a magánbefektetők támogatható vállalkozásokba eszközölt befektetéséhez kapcsolódó kockázatokat, így mobilizálva az ilyen vállalkozásokat támogató magánforrásokat. Az EBB csoport ezt tőkealapoknak, különleges célú gazdasági egységeknek, beruházási platformoknak, nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek nyújtott finanszírozás, garanciák, vagy ezekbe történő befektetés révén valósítja meg, illetve ha szükséges, közvetlen befektetéseken vagy egyéb vonatkozó konstrukciókon keresztül.

Ez a javaslat a Bizottság által bejelentett átfogó helyreállítási kezdeményezés részét képezi. Elengedhetetlen, hogy egy ilyen eszköz 2020-ban a lehető leghamarabb, legkésőbb 2020. október elején létrejöjjön, és hogy 2021 folyamán mielőbb teljes kapacitással bevethető legyen.

A Fizetőképesség-támogatási Eszköz valamennyi tagállam és az ESBA-rendelet által lefedett valamennyi ágazat előtt nyitva áll majd, azokra a tagállamokra helyezve a hangsúlyt, amelyek gazdaságait leginkább sújtották a Covid19-világjárvány hatásai, és/vagy ahol korlátozottabb mértékben áll rendelkezésre állami fizetőképességi támogatás. A cél segítséget nyújtani a vállalkozások életképességének helyreállításához és növekedési potenciáljuk felszabadításához, hozzájárulva ugyanakkor az olyan uniós prioritásokhoz, mint a zöld és digitális átállás vagy az Unión belüli határokon átnyúló tevékenységek támogatása, valamint az Unió szociális dimenziójának és konvergenciájának megerősítése. A támogatás a rendelet valamennyi célkitűzésének szolgálatában áll majd.

Az Eszköz bevezetésének támogatása érdekében a tagállamok i. létrehozhatnak nemzeti különleges célú gazdasági egységeket, amelyek támogatást igényelhetnek a fizetőképesség-támogatási keret alapján; ii. az állami támogatási szabályokkal összhangban az EBB csoport garanciája vagy befektetése mellett alapokba vagy különleges célú gazdasági egységekbe fektethetnek be közvetlenül, vagy nemzeti fejlesztési bankon vagy intézményen keresztül; és iii. elősegíthetik tőkealapok vagy különleges célú gazdasági egységek létrehozását az intézményi befektetők bevonásával.

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen az Európai Beruházási Alap (EBA) esetleges (egy vagy több fordulós) tőkeemelésében. Az Alap garanciák kibocsátása, értékpapírosítási műveletek végrehajtása és tőkebefektetések támogatása révén kulcsfontosságú szerepet fog játszani az Unió egésze tekintetében a gazdaság helyreállításának támogatásában. A jelenlegi időszakra vonatkozó, felülvizsgált többéves pénzügyi keretben legfeljebb 500 000 000 EUR pénzügyi keretösszeget kell elkülöníteni erre a célra, hogy ezáltal az Unió – melyet az EBA-ban a Bizottság képvisel – megtarthassa az EBA tőkéjében birtokolt részesedését.

Az ESBA irányítási struktúrája megmarad, és a harmadik keretre is alkalmazandó lesz. A fizetőképesség-támogatási kereten belül a beruházási bizottság hagyja jóvá az EBB minden egyes finanszírozási vagy beruházási műveletét, azaz a bizottság dönt arról, hogy egy alapnak, különleges célú gazdasági egységnek, nemzeti fejlesztési banknak vagy intézménynek vagy más gazdasági egységnek nyújtott finanszírozás, garancia vagy beruházás részesülhet-e uniós garanciában. Az EBA által végrehajtandó műveletek esetében a beruházási bizottsággal konzultálnak az irányítóbizottság és az ügyvezető igazgató által jóváhagyott pénzügyi termékekről, amelyek keretében az EBA végrehajtja az egyedi műveleteket. A közvetített támogatásban részesülő vállalkozások kiválasztására vonatkozó egyéni döntéseket az alap vagy gazdasági egység kezelője hozza meg az ESBA-rendeletben meghatározott kritériumokkal és az EBB-vel aláírt vonatkozó szerződéses megállapodásokkal összhangban. Az EBB finanszírozási vagy beruházási műveletei esetében a beruházási bizottság az ESBA-rendelettel összhangban fenntarthatja magának a jogot a részműveletek jóváhagyására. A tagállamok nem vesznek részt az uniós garancia nyújtásával kapcsolatos döntéshozatalban. Amint a javasolt InvestEU-rendelet 2 szerinti beruházási bizottság megkezdte működését, az ESBA-rendelet szerinti beruházási bizottság feladatait az előbbinek kell ellátnia.

A jelenlegi ESBA-rendelettel összhangban nem kerül sor földrajzi kvóták megállapítására. Az éghajlat-politikai célkitűzés változatlan marad.

Az irányítóbizottságnak azonban az ebben a rendeletben meghatározott elvekkel összhangban konkrét földrajzi koncentrációs határértékeket kell megállapítania a fizetőképesség-támogatási keret számára, annak biztosítása érdekében, hogy a Fizetőképesség-támogatási Eszköz keretében nyújtott uniós garancia nagy része a Covid19-világjárvány által gazdaságilag leginkább sújtott tagállamokban és ágazatokban működő támogatható vállalkozásokra irányuljon, illetve a garancia nagyobb részét olyan tagállamokban lévő támogatható vállalkozások támogatására használják fel, ahol korlátozottan áll rendelkezésre állami fizetőképességi támogatás. Ez biztosítaná az uniós garancia szükség szerinti, rugalmas irányítását. A határértékek a Covid19-járvány hatásai tekintetében idővel aktualizálhatók, ugyanakkor el kell kerülni, hogy az Eszközből származó támogatás néhány tagállamban összpontosuljon.

A Fizetőképesség-támogatási Eszköz olyan uniós vállalkozásokat támogat, amelyek életképesek, de a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válság miatt fizetőképességi kockázatokkal szembesülnek (azok kivételével, amelyek az állami támogatási szabályok értelmében 3 2019 végén nehéz helyzetben lévőnek minősültek), azzal a céllal, hogy visszakerüljenek egy megerősített, fenntartható és nyereséges üzleti pályára. A tőke- és hibrid finanszírozásra vonatkozó további kritériumokat a beruházási iránymutatásban vagy a garanciamegállapodásokban kell meghatározni. Annak elkerülésére, hogy a sajáttőke-finanszírozáshoz hozzáférő vállalkozások is részesüljenek az Eszköz támogatásából, továbbá az Eszköz addicionalitásának biztosítása érdekében a sajáttőke-finanszírozást kereskedelmi feltételek mellett, vagy az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes kerethez 4 hasonló feltételek (mint például a díjazás és az exitstratégia) szerint kell nyújtani, ugyanakkor kellő figyelmet fordítva az Eszköz európai jellegére és az alapok és egyéb gazdasági egységek független irányítására, továbbá figyelembe kell venni a tőkepiacok közötti különbségeket az Unióban. Az alapok vagy egyéb közvetítő gazdasági egységek átvilágítását az EBB vagy az EBA végzi saját szabályaikkal és eljárásaikkal, valamint a fizetőképesség-támogatási keret célkitűzéseivel összhangban, míg a mögöttes vállalkozások átvilágítását az alapok vagy egyéb gazdasági egységek végzik.

A közvetítő alapoknak vagy gazdasági egységeknek az Unióban letelepedettnek kell lenniük.

•Összhang a szakpolitikai területen már meglévő szakpolitikai rendelkezésekkel

A javaslat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves keretre vonatkozóan kiegészíti az ESBA-rendelet és a javasolt InvestEU-rendelet alapján elérhető beruházási támogatást és forráshoz jutást, azáltal, hogy támogatást biztosít az életképes üzleti modellel rendelkező, de a Covid19-válság miatt esetleg fizetőképességi problémákkal szembesülő vállalkozások számára. A Fizetőképesség-támogatási Eszköz az ideiglenes fizetőképességi támogatás révén lehetővé teszi az ilyen vállalkozások számára a válság hatásainak átvészelését.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat az ESBA-rendeletet módosítja, tehát ugyanaz a jogalap alkalmazandó.

•Szubszidiaritás

A javaslat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Mivel a tagállamok fellépésre fordítható költségvetési kapacitása egyenlőtlen, az Unió szintjén a fellépés terjedelme és hatása miatt a kitűzött célok jobban megvalósíthatók. Konkrétabban, az uniós szintű fellépés lehetővé teszi a belső piacon azáltal okozott torzulás ellensúlyozását, hogy az egyes tagállamok eltérő mértékű költségvetési kapacitással rendelkeznek a vállalkozások fizetőképességének állami forrásokból történő támogatásához, továbbá az életképes vállalkozások csődjének elkerülése révén lehetővé teszi, hogy a belső piac összekapcsolt ellátási láncai kevesebb zavarral működjenek. Sőt, az uniós szintű fellépés méretgazdaságosságot biztosít azáltal, hogy az uniós költségvetési garanciát az EBB csoport által nyújtott finanszírozással együtt veszi igénybe, ami az egész Unióban magánberuházást katalizál.

•Arányosság

A javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Célja a minden tagállamot érintő Covid19-világjárvány gazdasági következményeivel sújtott vállalkozások és projektek támogatása. A fizetőképességet támogató magánforrások és az állami források együttes mozgósítása hatékony és arányos módon használja ki a költségvetési forrásokat.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A javaslat a Covid19-világjárvány negatív gazdasági következményeinek ellensúlyozását célzó csomag része, és válságkezelési intézkedés.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

•Hatásvizsgálat

 4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az ESBA-rendelet keretében nyújtott uniós garancia összege 26 milliárd EUR-ról 92,4 milliárd EUR-ra nő. A fizetőképesség-támogatási keret alapján létrehozandó portfólió becsült kockázatosságával összhangban az uniós garancia e harmadik kerethez rendelt része a becslések szerint 50 %-os feltöltést tesz szükségessé, ami tükrözi a célzott beruházások magasabb kockázatát a jelenlegi gazdasági körülmények között. Továbbá az uniós garancia jelentős mérete és a tervezett beavatkozások típusai is konzervatív feltöltési megközelítést indokolnak. Ez azt jelenti, hogy a megnövelt uniós garanciához kapcsolódó többletfeltöltés összege 33,2 milliárd EUR-t tesz majd ki. Összességében az uniós garanciaalap ennek megfelelően a teljes uniós garanciakötelezettségek 45,8 %-os mértékéig kerül feltöltésre. Következésképpen az ESBA-garanciaalapot 33,2 milliárd EUR-val növelni kell, és így a teljes összege eléri a 42,3 milliárd EUR-t.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Fizetőképesség-támogatási Eszközt az EBB hajtja végre, közvetlenül vagy az EBA-n keresztül. A nyomonkövetési és a jelentéstételi szabályokat a garanciamegállapodás határozza meg, és azok összhangban lesznek a meglévő követelményekkel. A nyomon követés magában foglalja a fizetőképesség-támogatási keret célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás követésére szolgáló fő teljesítménymutatókat.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az egyes rendelkezéseket az ESBA-rendelet vonatkozó fejezete magyarázza el.

II. fejezet

Az ESBA keretében létrejön egy harmadik keret (fizetőképesség-támogatási keret).

Az uniós garancia fizetőképesség-támogatási keret szerinti alkalmazásának kritériumai meghatározzák, hogy a keret alapján uniós garanciával támogatható vállalkozások és projektek állami támogatási értelemben nem lehettek nehéz helyzetben 2019 végén, és így az uniós garancia arra irányul, hogy fizetőképességi támogatást biztosítson számukra a Covid19-világjárvány okozta válságból való helyreálláshoz. A vállalkozások közé tartoznak különleges célú gazdasági egységek, projekttársaságok és a köz- és magánszféra közötti partnerségek.

A támogatás nyújtására beruházásokon vagy alapokon, különleges célú gazdasági egységeken, beruházási platformokon vagy egyéb közvetítési módon keresztül kerül sor. A javaslat ösztönzi a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel való együttműködést.

III. fejezet és a beruházási irányelvek (II. melléklet)

A fizetőképességi támogatásra való jogosultsághoz a vállalkozásoknak az Unióban kell letelepedettnek lenniük és ott kell működniük.

A javaslat úgy rendelkezik, hogy az EBB és az EBA is hajthat végre műveleteket a fizetőképesség-támogatási kereten belül.

Az ESBA általános célkitűzéseit kiegészíti az európai zöld megállapodásra és az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégiára, valamint a Covid19-világjárványt követő aszimmetrikus helyreállításból eredő regionális egyenlőtlenségek elkerülésének szükségességére való hivatkozás.

Az irányítóbizottság az alkalmazandó közrendi vagy biztonsági szempontok fényében meghatározza a közvetítők (alapok, különleges célú gazdasági egységek és egyebek) ellenőrzésével kapcsolatban szükséges követelményeket.

A támogatás számos eszközön és terméken keresztül közvetíthető, többek között nemzeti fejlesztési bankokon és intézményeken keresztül, az alkalmazandó állami támogatási és nemzetközi szabályokkal összhangban.

A fizetőképesség-támogatási kerethez kapcsolódó uniós garancia összege 66,4 milliárd EUR. Bevezetésével a teljes uniós garanciaösszeg legfeljebb 92,4 milliárd EUR-ra növekszik. A kapcsolódó feltöltés (az uniós garancia megemelése tekintetében 50 %-os feltöltési rátával) 33,2 milliárd EUR-t tesz ki, amellyel az ESBA-garanciaalap teljes összege 42,3 milliárd EUR lesz. Következésképpen az általános feltöltési rátát 45,8 %-ra kell kiigazítani.

A fizetőképesség-támogatási kerethez kapcsolódó beruházási időszak általánosságban 2024 végéig tart a beruházási bizottság és az EBB/EBA irányító szervei általi jóváhagyás tekintetében, és 2026 végéig a műveletek aláírása tekintetében. A finanszírozási és beruházási műveletek 60 %-át azonban már 2022 végéig jóvá kell hagyni.

A beruházási bizottság hagyja jóvá az uniós garancia fizetőképesség-támogatási kereten belüli felhasználását, a másik két keret esetében meglévő jelenlegi gyakorlatnak megfelelően. Az EBA által végrehajtott műveletek esetében a beruházási bizottsággal konzultációt folytatnak a pénzügyi termékekről. Amint a javasolt InvestEU-rendelet szerinti beruházási bizottság megkezdte működését, a struktúrák megkettőzésének elkerülése érdekében feladatai közé fog tartozni a fizetőképesség-támogatási kerethez kapcsolódó uniós garancia nyújtása is.

A cél akár 300 milliárd EUR mozgósítása a reálgazdaságban a fizetőképesség-támogatási kereten belül.

A javaslat 100 millió EUR külön összegről rendelkezik alapoknak, különleges célú gazdasági egységeknek, beruházási platformoknak és egyéb gazdasági egységeknek a fizetőképesség-támogatási keret céljából történő létrehozásával és kezelésével kapcsolatos költségek, tanácsadási szolgáltatások, valamint technikai segítségnyújtás fedezésére. A fizetőképesség-támogatási keret alapján finanszírozott vállalkozások zöld és digitális átalakulását is támogatnia kell.

Ezt a támogatást a Bizottság fogja kezelni. Adott esetben feladatokat bízhat az Európai Beruházási Tanácsadó Platformra (EBTP) is.

A II. melléklet több technikai részlettel szolgál a fizetőképesség-támogatási kereten belül használandó eszközökről és termékekről, továbbá a finanszírozási struktúrákról, és hivatkozik az egyedi földrajzi koncentrációs határértékek irányítóbizottság általi meghatározására.

IIIa. fejezet

Ez a fejezet előirányozza az Uniónak az EBA elkövetkező tőkeemelésében/tőkeemeléseiben való részvételét.

IV. fejezet

A Bizottságtól vagy az EBTP révén technikai segítségnyújtás és tanácsadási támogatás áll rendelkezésre, hogy támogassa a tagállamokat az uniós garancia követelményeinek megfelelő alapok, különleges célú gazdasági egységek vagy egyéb gazdasági egységek létrehozásában, különösen fejletlen tőkepiacokkal rendelkező tagállamok esetében. Ez a támogatás fedezheti az alapok vagy más gazdasági egységek létrehozásának és kezelésének költségeit is.

VI. fejezet

A fizetőképesség-támogatási keretbe tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó egyedi jelentéstételi követelményeket az EBB-vel kötött garanciamegállapodásban kell meghatározni.

VIII. fejezet

A Fizetőképesség-támogatási Eszköz gyors gyakorlati megvalósítása érdekében az EBB javasolhatja a beruházási bizottságnak, hogy biztosítson a fizetőképesség-támogatási keret szerinti uniós garancia általi támogatást olyan garanciákhoz és finanszírozásokhoz is, amelyeket az EBB az ezen jogalkotási javaslat Bizottság általi elfogadása és a Bizottság és az EBB által kötött módosított garanciamegállapodás aláírása közötti időszakban nyújtott. Az ilyen „raktározásra” való jogosultsághoz az érintett garanciáknak vagy finanszírozásoknak meg kell felelniük a fizetőképesség-támogatási keret kritériumainak. Az EBB a módosított ESBA-rendelet hatálybalépését követően nyújt be erre vonatkozó javaslatot.

2020/0106 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az (EU) 2015/1017 rendeletnek a Fizetőképesség-támogatási Eszköz létrehozása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. és 173. cikkére, 175. cikkének harmadik bekezdésére és 182. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 5 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 6 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A vállalati szintű adatokból származó bizottsági becslések arra engednek következtetni, hogy a Covid19-világjárvány hatásából eredő sajáttőke-helyreállítási szükségletek 2020-ban mintegy 720 milliárd EUR-t tehetnek ki a régióban. Ez az összeg még magasabb lehet abban az esetben, ha a korlátozó intézkedések a jelenleg feltételezettnél hosszabb ideig maradnak érvényben, vagy ha azokat a fertőzések újbóli megjelenése miatt ismét el kell rendelni. Megoldás hiányában ez a tőkehiány ahhoz vezethet, hogy a beruházások visszaesése és a magas munkanélküliség hosszabb időszakon át fennmarad. A tőkehiány hatása ágazatonként és tagállamonként egyenlőtlen lesz, és eltérésekhez vezet az egységes piacon. Mindezt súlyosbítja, hogy a tagállamok állami támogatás nyújtására irányuló kapacitása jelentős mértékben eltér.

(2)Az [Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló] rendelettel összhangban és az abban előirányzott források keretein belül az Európai Stratégiai Beruházási Alap fizetőképesség-támogatási keretéből helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Ezeket a kiegészítő forrásokat oly módon kell felhasználni, hogy biztosított legyen az [EURI] rendeletben előírt időkorlátoknak való megfelelés.

(3)A Covid19-világjárvány által az Unió gazdaságában előidézett súlyos következmények kezelése érdekében azon vállalkozások számára, amelyek a világjárvány okozta gazdasági válság miatt nehézségekkel kerültek szembe, és amelyek piaci finanszírozás vagy tagállami intézkedések révén nem jutnak elegendő támogatáshoz, sürgősen fizetőképességi támogatást kell nyújtani egy Fizetőképesség-támogatási Eszköz révén, amelyet harmadik keretként be kell építeni az Európai Stratégiai Beruházási Alapba.

(4)A Fizetőképesség-támogatási Eszközből az Unióban letelepedett és ott működő vállalkozásoknak nyújtható támogatás, vagyis a vállalkozások létesítő okirat szerinti székhelyének valamelyik tagállamban kell lennie, és az Unióban kell tevékenykedniük abban az értelemben, hogy alkalmazottaik, a gyártás, a kutatás és fejlesztés vagy egyéb üzleti tevékenységek jelentős része az Unióban található. Olyan tevékenységet kell végezniük, amely hozzájárul az e rendelet hatályába tartozó célkitűzések megvalósításához. Életképes üzleti modellel kell rendelkezniük és az állami támogatásokra vonatkozó keret 7 értelmében nem voltak nehéz helyzetben már 2019 végén. A támogatásnak olyan támogatható vállalkozásokra kell irányulnia, amelyek a Covid19-válság által leginkább érintett tagállamokban és ágazatokban működnek, és/vagy amelyek esetében az állam által nyújtott fizetőképességi támogatás korlátozottabb mértékben áll rendelkezésre.

(5)Az Európai Beruházási Banknak (EBB) nyújtott uniós garanciát 66 436 320 000 EUR-val növelni kell az ESBA harmadik keretének – a fizetőképesség-támogatási keretnek – a létrehozása érdekében, amelyből fizetőképességi támogatást kell nyújtani.

(6)Az uniós garancia feltöltését ennek megfelelően növelni kell. Tekintettel arra, hogy a fizetőképesség-támogatási keret alapján végrehajtott beruházási és finanszírozási műveletek jelentős kockázatot hordoznak, az ESBA általános feltöltési rátáját 45,8 %-ra kell kiigazítani.

(7)A fizetőképesség-támogatási kereten belül rendelkezésre álló uniós garancia összege várhatóan legfeljebb 300 000 000 000 EUR összegű beruházást mozgósít a reálgazdaságban.

(8)A támogatásnyújtási módoknak rugalmasnak kell lenniük, tekintettel arra, hogy a különböző tagállamokban eltérő megoldásokra van szükség. A támogatás módja lehet többek között az EBB csoport általi finanszírozás, illetőleg garancia nyújtása vagy beruházás meglévő, független irányítású alapok vagy különleges célú gazdasági egységek tekintetében, amelyek pedig támogatható vállalkozásokba fektetnek be. A támogatás biztosítható továbbá újonnan létrehozott, független irányítású alapokon, többek között kezdő alapkezelői csapatokon keresztül, vagy olyan különleges célú gazdasági egységeken keresztül, amelyeket európai, regionális vagy nemzeti szinten hoznak létre külön azzal a céllal, hogy uniós garancia mellett támogatható vállalkozásokba ruházzanak be. Az uniós garancia felhasználható továbbá a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények által magánbefektetőkkel együtt a támogatható vállalkozások támogatása céljából – az állami támogatási szabályoknak megfelelően – végrehajtott beavatkozásokhoz garancia vagy finanszírozás biztosítására. El kell kerülni a belső piaci verseny indokolatlan torzulását.

(9)A tőkealapoknak, a különleges célú gazdasági egységeknek, a beruházási platformoknak és a nemzeti fejlesztési bankoknak és intézményeknek tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket (például hibrid adósságeszközöket, elsőbbségi részvényeket vagy átváltható részvényeket) kell biztosítaniuk a támogatható vállalkozások számára, kivéve a vállalati vagyon kivonására irányuló kivásárlásokat (vagy üzletrész-visszavásárlásokat) végrehajtó szervezeteket.

(10)A finanszírozási és beruházási műveleteket össze kell hangolni az Unió jelenlegi szakpolitikai prioritásaival, például az európai zöld megállapodással és az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégiával. Indokolt, hogy a támogatás a határokon átnyúló tevékenységekhez is nyújtható legyen.

(11)A fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről 2024 végéig kell dönteni, azonban a finanszírozási és beruházási műveletek legalább 60 %-ára vonatkozóan 2022 végéig kell döntést hozni a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságra való gyors reagálás lehetővé tétele érdekében.

(12)Annak érdekében, hogy az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül támogatást lehessen irányítani az európai gazdasághoz, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen az EBA egy vagy több esetleges tőkeemelésében annak érdekében, hogy az EBA továbbra is támogathassa az európai gazdaságot és annak helyreállítását. Az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megtartsa az EBA tőkéjében birtokolt teljes részesedését. E célból a jelenlegi időszakra vonatkozó felülvizsgált többéves pénzügyi keretben kellő mértékű pénzügyi keretösszeget kell előirányozni.

(13)100 000 000 EUR összeget kell megállapítani a tagállami befektetési alapok, különleges célú gazdasági egységek és befektetési platformok létrehozásának és irányításának támogatására, különösen azokban a tagállamokban, amelyek nem rendelkeznek fejlett tőkepiacokkal, valamint a fizetőképesség-támogatási keretből finanszírozott vállalkozások zöld és digitális átalakulásának támogatására.

(14)Felállítását követően az InvestEU rendelet szerinti beruházási bizottság felelősségi körébe kell tartoznia az e rendelet szerinti uniós garancia nyújtásának is.

(15)A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről rendelkező megállapodás 137. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Királyságban található projektek kizárólag az uniós költségvetés által az ESBA keretében garantált pénzügyi műveletek keretében támogathatók, amelyeket a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépését megelőzően az említett intézkedések egy részének végrehajtásával megbízott szervezetek és szervek – beleértve az EBB-t és az Európai Beruházási Alapot (EBA) – vagy személyek hagytak jóvá. Továbbá a kilépésről rendelkező megállapodás 143. cikkének (1) bekezdése azokra a függő kötelezettségekre korlátozza az Egyesült Királyságnak az Unió függő kötelezettségei rá eső részére vonatkozó felelősségét, amelyek az Unió által a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt elfogadott pénzügyi műveletekből erednek. Az Uniónak az e rendelet alapján létrejött függő kötelezettségei az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének időpontját követően keletkeznek. Következésképpen e rendelet nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(16)A rendeletre alkalmazandók az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok. Ezeket a szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, amely meghatározza különösen a költségvetés vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, illetve közvetett irányítás útján történő létrehozásának és végrehajtásának eljárását, és előírja a pénzügyi szereplők felelősségének ellenőrzését. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmére is vonatkoznak, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(17)Az (EU) 2015/1017 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/1017 rendelet a következőképpen módosul:

1.A 2. cikk a következő 9. ponttal egészül ki:

„9.    „vállalkozások”: a fizetőképesség-támogatási keret alkalmazásában vállalkozások, projekttársaságok, köz- és magánszféra közötti partnerségek és egyéb jogi struktúrák.”

2.A 3. cikk a következő c) ponttal egészül ki:

„c)    a valamely tagállamban letelepedett és az Unióban működő vállalkozások fizetőképessége.”

3.A 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja a következőképpen módosul:

„az uniós garancia mellett végrehajtott műveletek árazása, amelynek összhangban kell lennie az EBB árazási politikájával; a fizetőképesség-támogatási keret esetében egyéb rendelkezések is elfogadhatók;”

4.Az 5. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

„— a fizetőképesség-támogatási keret alapján alapoknak, különleges célú gazdasági egységeknek, beruházási platformoknak vagy egyéb mechanizmusoknak nyújtott támogatás.”

5.A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő albekezdéssel egészül ki:

„A fizetőképesség-támogatási keretből azonban csak akkor nyújtható támogatás, ha a támogatás olyan vállalkozások javát szolgálja, amelyek az állami támogatási szabályok értelmében 8 nem voltak nehéz helyzetben már 2019 végén, viszont azóta a Covid19-világjárvány okozta válság miatt jelentős fizetőképességi kockázatokkal szembesülnek;”

6.A 6. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3)    A (2) bekezdés ellenére, a pénzügyi közvetítők által végzett részműveletek a fizetőképesség-támogatási keretbe tartozó finanszírozási és beruházási műveletek tekintetében egy minimális méretre korlátozhatók.”

7.A 7. cikk (2) bekezdése kiegészül egy új e) ponttal:

„a II. melléklet 6. szakaszának d) pontjában említett iránymutatást.”

8.A 8. cikk a következő harmadik bekezdéssel egészül ki:

„Az első bekezdés ellenére csak a valamely tagállamban letelepedett és az Unióban működő vállalkozások támogathatók a fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó finanszírozási és beruházási műveletekkel.”

9.A 9. cikk (2) bekezdésének első albekezdése a következő második mondattal egészül ki:

„Az uniós garancia a fizetőképesség-támogatási kereten belül az EBA által végrehajtott finanszírozási és beruházási műveletekhez is nyújtható.”

10.A 9. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének bevezető mondata a következőképpen módosul:

„Az érintett műveleteknek összhangban kell lenniük az uniós szakpolitikákkal, beleértve az európai zöld megállapodást 9 és az Európa digitális jövőjének megtervezésére irányuló stratégiát 10 , valamint támogatniuk kell a Covid19-világjárványt követő inkluzív és szimmetrikus helyreállítást, továbbá a következő általános célok valamelyikét kell támogatniuk:”

11.A 9. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

„j)    az ebben a bekezdésben említett célkitűzések bármelyikét támogató, a 3. cikk c) pontjában említett vállalkozásoknak a fizetőképesség-támogatási keretből nyújtott fizetőképességi támogatás.”

12.A 9. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdését el kell hagyni, és a cikk a következő új (2a) bekezdéssel egészül ki:

„Az ESBA keresletvezérelt jellegének elismerése mellett az EBB:

a)arra törekszik, hogy az infrastruktúra és innováció keretből nyújtott ESBA-finanszírozás legalább 40 %-a olyan projektösszetevőket támogasson, amelyek hozzájárulnak az éghajlat-politikához, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (a továbbiakban: COP21) keretében tett vállalásoknak megfelelően. A kkv-knak és a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott ESBA-finanszírozást ebbe nem kell beszámítani. Az EBB a saját nemzetközileg elfogadott módszerével állapítja meg az éghajlat-politikához hozzájáruló említett projektösszetevőket vagy költségrészesedéseket;

b)biztosítja, hogy a fizetőképesség-támogatási keretből nyújtott ESBA-finanszírozás nagyobb részét a Covid19-világjárvány által gazdaságilag leginkább sújtott tagállamok és ágazatok támogatható vállalkozásainak támogatására használják fel;

c)biztosítja, hogy a fizetőképesség-támogatási keretből nyújtott ESBA-finanszírozás nagyobb részét az olyan tagállamokban lévő támogatható vállalkozások támogatására használják fel, ahol az állami fizetőképességi támogatás korlátozottabb mértékben áll rendelkezésre.

Az irányítóbizottság szükség esetén részletes iránymutatást nyújt az a)–c) ponttal kapcsolatban.”

13.A 9. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja a következőképpen módosul:

„a)    2020. december 31-ig tart az infrastruktúra és innováció kerethez tartozó azon EBB-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBB és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2022. december 31-ig szerződést ír alá;

b)    2020. december 31-ig tart a kkv-kerethez tartozó azon EBA-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBB és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2022. december 31-ig szerződést ír alá;”

14.A 9. cikk (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

„c)    2024. december 31-ig tart a 11. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, a fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó uniós garancia mellett végrehajtott EBB- vagy EBA-műveletek esetében. Az említett műveletek tekintetében az EBB vagy az EBA és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő közötti szerződések 2026. december 31-ig az EBB vagy az EBA irányító szerveinek jóváhagyásától függnek, az [EURI] rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban.”

15.A 10. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja a következőképpen módosul:

„b)    az EBB által az EBA számára annak érdekében nyújtott finanszírozás és garanciák, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket nyújthasson, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok, alapok vagy különleges célú gazdasági egységek javára szólókat is;

c)    EBB-garancia nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok, alapok vagy különleges célú gazdasági egységek számára, az uniós garancia viszontgaranciája mellett.”

16.A 10. cikk (2) bekezdése a következő, harmadik albekezdéssel egészül ki:

„A fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó jogosult eszközök a 3. cikk c) pontjában említett vállalkozások számára tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés biztosítását eredményezik. A II. melléklettel összhangban hibrid eszközök is felhasználhatók, ha ezek az eszközök teljesítik a keret célját.”

17.A 10. cikk (4) bekezdése a következő, második mondattal egészül ki:

„A fizetőképesség-támogatási keret alapján az EBA garanciát nyújthat alapoknak vagy különleges célú gazdasági egységeknek.”

18.A 10. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„A fizetőképesség-támogatási kerethez tartozó közvetítőknek valamely tagállamban letelepedettnek kell lenniük és az Unióban kell működniük. Az irányítóbizottság az alkalmazandó közrendi vagy biztonsági szempontok alapján meghatározza a közvetítők (alapok, különleges célú gazdasági egységek és egyebek) ellenőrzésével kapcsolatban szükséges követelményeket.”

19.A 11. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

„(1)    Az uniós garancia összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a 92 436 320 000 EUR-t, amelynek egy része az EBB által az EBA számára a (3) bekezdéssel összhangban, vagy a fizetőképesség-támogatási keret alapján nyújtott finanszírozás vagy garanciák céljaira fordítható.

Az uniós garanciából legfeljebb 66 436 320 000 EUR összeget a fizetőképesség-támogatási keret szerinti műveletekhez kell allokálni.

A második albekezdésben említett összegből legfeljebb 56 476 320 000 EUR összeget az [EURI] rendelet 2. cikkében említett végrehajtási intézkedésekhez kell allokálni, és csak az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett dátumtól áll rendelkezésre.

Az uniós garancia mellett az Unió általános költségvetéséből teljesített kifizetések teljes nettó összege nem haladhatja meg a 92 436 320 000 EUR-t, és [e rendelet hatálybalépésének napja] előtt nem haladhatja meg a 26 000 000 000 EUR-t.”

20.A 11. cikk (3) bekezdésében az első mondat a következőképpen módosul:

„(3)    Amennyiben az EBB a kkv-keret alapján finanszírozást vagy garanciát nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az ilyen finanszírozás vagy garanciák tekintetében 6 500 000 0000 EUR kezdeti összegig teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB fokozatosan legalább 4 000 000 000 EUR összegű finanszírozást vagy garanciát biztosít az uniós garancia fedezete nélkül.”.

21.Az 11. cikk (6) bekezdésének második albekezdése a következőképpen módosul:

„Az uniós garancia a 9. cikk (6) bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében említett összegek fedezésére is szolgál.”

22.A 12. cikk a következőképpen módosul:

a)A (2) bekezdés a következő új e) ponttal egészül ki:

„e)    az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett összegből 28 238 160 000 EUR összeg.”

b)A (3) bekezdés egy második albekezdéssel egészül ki:

„A garanciaalap e cikk (2) bekezdésének e) pontjában előírt forrása a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül.”

c) Az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

„(5)    A garanciaalapnak a (2) bekezdés a)–d) pontjában említett forrásait és a (2) bekezdés e) pontjában említett forrást arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garanciakötelezettség teljes összegét. A célösszeget a teljes uniós garanciakötelezettség 45,8 %-ában kell meghatározni.”

d)A (7) bekezdés a következőképpen módosul:

„(7)    2028. január 1-jétől, amennyiben az uniós garancia lehívásainak eredményeként a garanciaalap szintje a célösszeg 50 %-a alá csökken, vagy a Bizottság kockázatértékelése alapján a garanciaalap szintje egy éven belül az említett szint alá csökkenhet, a Bizottság jelentést nyújt be azokról a rendkívüli intézkedésekről, amelyekre szükség lehet.”

e)A (10) bekezdés a következőképpen módosul:

„(10)    Az uniós garancia 92 436 320 000 EUR összegének teljes visszaállítása esetén a garanciaalapban található, a célösszeget meghaladó bármely összeget az Unió általános költségvetésébe kell befizetni.”

23.A 13. cikk második bekezdése a következőképpen módosul:

„A 12. cikk (5) bekezdéséből származó kötelezettségek teljesítése érdekében szükség esetén 2020 utánra szóló – és legfeljebb a 2027-es pénzügyi évvel bezárólag – kifizetési előirányzatokat lehet bevezetni az Unió általános költségvetésébe.”

24.A rendelet kiegészül a következő IIIa. fejezettel:

„13a. cikk

Részvétel az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében

Az Unió részvényeket jegyez az Európai Beruházási Alap jövőbeli tőkeemeléseiben, hogy a tőkében meglévő relatív részesedése a jelenlegi szinten maradjon. A részvények jegyzését és a részvények befizetett részének legfeljebb 500 000 000 EUR-ig történő kifizetését az Alap közgyűlése által jóváhagyandó feltételekkel összhangban kell végrehajtani.”

25.A 14. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

„i) támogatás nyújtása a fizetőképesség-támogatási keretbe tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez.”

b) A (3) bekezdés a következőképpen módosul:

„Az EBTP szolgáltatásainak elérhetőnek kell lenniük a magán- és állami projektgazdák számára, a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket, a beruházási platformokat, alapokat, különleges célú gazdasági egységeket, valamint a regionális és helyi állami szervezeteket is beleértve.”

26.A rendelet a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás finanszírozása

Rendelkezésre kell bocsátani legfeljebb 100 000 000 EUR összeget alapoknak, különleges célú gazdasági egységeknek, beruházási platformoknak és egyéb gazdasági egységeknek a fizetőképesség-támogatási keret – ideértve a 14. cikk (2) bekezdésének i) pontjában említett támogatást, valamint a kevésbé fejlett tőkepiacokkal rendelkező tagállamokra fókuszáló támogatásokat – céljából történő létrehozásával és kezelésével kapcsolatos költségek, tanácsadási szolgáltatások, valamint technikai és igazgatási segítségnyújtás fedezésére. A technikai segítségnyújtást az e keret alapján finanszírozott vállalkozások zöld és digitális átalakulásának támogatásához is rendelkezésre kell bocsátani.

A Bizottság az említett összeget a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett közvetlen vagy közvetett irányítással hajtja végre.

Az első albekezdésben említett összegből 80 000 000 EUR összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételnek minősül, és az [EURI] rendelet 4. cikkének (4) és (8) bekezdése alá tartozik.”

27.A 16. cikk (2) bekezdése a következő, második albekezdéssel egészül ki:

„A fizetőképesség-támogatási keret alá tartozó műveletekről adott esetben, a garanciamegállapodásban meghatározottak szerint külön kell jelentést tenni.”

28.A 16. cikk (3) bekezdése a következő, második albekezdéssel egészül ki:

„Az uniós garanciára vonatkozó éves pénzügyi kimutatás, amely az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi (költségvetési) rendelet 80. cikkében említettek szerint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően készül. Az EBB csoport a következő pénzügyi év február 15-ig rendelkezésre bocsátja az ellenőrizetlen pénzügyi kimutatásokat és az uniós számlák elkészítéséhez szükséges információkat, illetve a következő pénzügyi év március 31-ig az ellenőrzött pénzügyi kimutatásokat.”

29.A 18. cikk (3) bekezdésének bevezető mondata a következőképpen módosul:

„(3)    2018. június 30-ig, 2021. december 30-ig, majd ezt követően háromévente:”.

30.A 24. cikk a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3)    Az EBB e rendelet hatálybalépését követően benyújthatja a beruházási bizottságnak az irányító szervei által az (EU) 2015/1017 rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat elfogadásától a módosított rendeletből eredő módosított garanciamegállapodás aláírásáig terjedő időszakban jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteket, ha ezek a műveletek megfelelnek a Fizetőképesség-támogatási Eszköz keretében nyújtott támogatásra vonatkozó követelményeknek. Csak olyan műveletek nyújthatók be a beruházási bizottságnak, amelyek korábban nem részesültek az uniós garancia szerinti támogatásból.

(4)    Amint az InvestEU-rendeletben előirányzott beruházási bizottság megkezdte működését, az e rendelet szerinti uniós garancia nyújtása is a felelősségi körébe tartozik.”

31.Az (EU) 2015/1017 rendelet II. melléklete a következőképpen módosul:

(1)Az 1. szakaszban a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A beruházási irányelvek kizárólag az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett adósság- és tőkefinanszírozási eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletekre, valamint a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, a fizetőképesség-támogatási keret alá tartozó ESBA-műveletekre vonatkoznak. Az irányelvek így nem alkalmazandók a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eszközökkel kapcsolatos, a fizetőképesség-támogatási keret alapján támogatottaktól eltérő ESBA-műveletekre.”

(2)A 2. szakasz a következőképpen módosul:

(a)A b) pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„b) Az uniós garancia új műveletek finanszírozásának – közvetlen vagy közvetett – támogatására szolgál. Az infrastruktúra területén a zöldmezős beruházásokat (eszköz létrehozását) kell ösztönözni. A barnamezős beruházások (a meglévő eszközök fejlesztése és korszerűsítése) szintén támogathatók. A fizetőképesség-támogatási keret szerinti finanszírozás célja a vállalkozások tőkebázisának és fizetőképességének javítása. A finanszírozás feltételeinek el kell kerülniük a vállalkozások közötti verseny torzulását. Főszabály szerint nem nyújtható uniós garancia refinanszírozási műveletek (pl. hatályos kölcsönmegállapodások leváltása vagy részben vagy teljes mértékben már megvalósult projektek más formában történő pénzügyi támogatása) támogatására; a fizetőképesség-támogatási keret esetében vagy kivételes és kellően indokolt körülmények között azonban kivétel tehető, ha igazolják, hogy az ügylet lehetővé tesz egy az ügylet összegével legalább egyenértékű új beruházást, amely teljesítené a 6. cikkben és a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági kritériumokat, illetve általános célkitűzéseket.”

(b)A c) pont a következőképpen módosul:

„c) Az uniós garanciával termékek széles köre támogatható, mivel ez lehetővé teszi az ESBA számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, miközben ösztönzi a projektekben a magánberuházást, anélkül hogy kiszorítaná a magánfinanszírozást. Ennek keretében az EBB várhatóan az ESBA keretében nyújt finanszírozást, hogy az infrastruktúra és innováció keretben és a fizetőképesség-támogatási keretben együttvéve elérje az összesen legalább 500 000 000 000 EUR-t kitevő állami, illetve magánberuházásokra vonatkozóan kitűzött átfogó célt, beleértve a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletek keretében az EBA-n keresztül, a nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken keresztül, valamint a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások forráshoz jutásának javításán keresztül mozgósított finanszírozást. A jogosult termékek közé tartoznak többek között 11 a hitelek, a garanciák/viszontgaranciák, a mezzanine és alárendelt finanszírozás, a tőkepiaci eszközök – ideértve a hitelminőség-javító eszközöket –, a tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő – többek között nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, beruházási platformokon, alapokon vagy különleges célú gazdasági egységeken keresztül megvalósuló – beruházások. Minderre figyelemmel annak érdekében, hogy a beruházók széles köre ruházhasson be az ESBA keretében megvalósuló projektekbe, az EBB megfelelő portfóliókat hozhat létre. A fizetőképesség-támogatási keret alapján jogosult termékek azok, amelyek a vállalkozások és projektek számára befektetések, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő közvetített befektetések biztosítását eredményezik, de nem tartoznak ide a vállalati vagyon kivonására irányuló kivásárlásokat (vagy üzletrész-visszavásárlásokat) végrehajtó szervezetek. A várakozások szerint az EBB és az EBA azzal a céllal nyújt finanszírozást, hogy a fizetőképesség-támogatási keret kapcsán elérje a legfeljebb 300 000 000 000 EUR-t kitevő beruházási célt.

(c)A d) pontban az első mondat a következőképpen módosul:

„d) A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, a beruházási platformok, az alapok és a különleges célú gazdasági egységek jogosultak az EBB által a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban az uniós garancia viszontgaranciája mellett nyújtott garanciára.”

(3)A 6. szakasz az alábbi d) ponttal egészül ki:

„d) Fizetőképesség-támogatási keret

–Az uniós garancia felhasználható az EBB vagy EBA által alapoknak, különleges célú gazdasági egységeknek vagy egyéb beruházási platformoknak nyújtott finanszírozás, vagy garanciák, vagy ezekbe történő befektetés támogatására, többek között nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, vagy más olyan vonatkozó konstrukciókon keresztül, amelyek a vállalkozásokba történő sajáttőke-befektetéseket és sajáttőke-típusú befektetéseket biztosítanak.

–A fizetőképesség-támogatási keretnek mindenekelőtt az olyan alapokra, különleges célú gazdasági egységekre vagy beruházási platformokra kell irányulnia, amelyek az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozásokat és/vagy a zöld vagy digitális átalakulás tekintetében nagy potenciállal rendelkező vállalkozásokat célozzák meg.

–Az alapok, különleges célú gazdasági egységek vagy a beruházási platformok kereskedelmi feltételek mellett vagy az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret 12 feltételei mellett nyújtanak finanszírozást, kellő figyelmet fordítva a Fizetőképesség-támogatási Eszköz európai jellegére és az alapok és egyéb gazdasági egységek független kezelésére.

–Az alapok, különleges célú gazdasági egységek vagy beruházási platformok olyan kereskedelmi vezetéssel rendelkeznek, amely befektetési döntéseket hoz, vagy független vezetéssel, amely független a befektetőktől.

–Az alapok, különleges célú gazdasági egységek vagy beruházási platformok által megcélzott vállalkozásokat ösztönözni kell arra, hogy a lehetséges mértékben feleljenek meg a magas színvonalú szociális és környezeti minimumbiztosítékoknak, az irányítóbizottság iránymutatásával összhangban. Ennek az iránymutatásnak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia az indokolatlan adminisztratív terhek elkerülésére, figyelembe véve a vállalkozások méretét, továbbá enyhébb rendelkezéseket belefoglalva a kkv-kra vonatkozóan. A környezeti szempontból káros tevékenységek előre meghatározott listájának bizonyos mértékben kitett vállalkozásokat, különösen az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) alá tartozó ágazatokban, ösztönözni kell arra, hogy a jövőben vezessenek be zöld átállási terveket. Arra is ösztönözni kell a vállalkozásokat, hogy mozdítsák elő digitális átalakulásukat. Technikai segítségnyújtást kell biztosítani e vállalkozásoknak, hogy támogatást kapjanak az említett átállásokhoz.

–Az ezen keret alapján végrehajtott műveleteket az EBB vagy az EBA belső szabályaival és eljárásaival összhangban kell végrehajtani. A műveletek értékeléséhez szükséges minden lényeges információt az irányítóbizottság és a beruházási bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

–Az EBB- vagy EBA-garanciák vagy -beruházások árazása a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja vagy a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának v. alpontja alapján történik.”

(4)A 8. szakasz b) pontja a következőképpen módosul:

„b) Földrajzi koncentráció

Nem fordulhat elő, hogy az érintett beruházási időszak végén az ESBA támogatásával megvalósuló műveletek valamely konkrét területen koncentrálódjanak. E célból az irányítóbizottság indikatív iránymutatásokat fogad el a földrajzi diverzifikációval és koncentrációval kapcsolatban. Az irányítóbizottság – a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy módosítja ezen indikatív határértékeket.

Az irányítóbizottság egyedi diverzifikációs és koncentrációs határértékeket állapít meg a fizetőképesség-támogatási keretre vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljenek a 9. cikk (2a) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt vonatkozó követelmények, elkerülve ugyanakkor a néhány tagállamban előforduló túlzott koncentrációt. Az irányítóbizottság rendszeresen áttekinti a Covid19-világjárvány tagállamokra és ágazatokra gyakorolt gazdasági hatását. Ennek alapján az irányítóbizottság – a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy módosítja a határértékeket.

Az irányítóbizottság az indikatív és a fizetőképesség-támogatási keretre vonatkozó egyedi határértékekkel kapcsolatos döntéseit írásban megindokolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ESBA célja, hogy tevékenységével valamennyi tagállamot lefedje.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe 13 tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 14 irányul 

X A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.6.Időtartam és pénzügyi hatás

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

–◻    A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2020-tól 2026-ig

–x    Pénzügyi hatás: 2020-tól 2027-ig

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 15

x Bizottság általi közvetlen irányítás

–x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–◻    végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

x Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–X az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A kiadásra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

millió EUR (három tizedesjegyig)

 

Az (EU) 2015/1017 rendelet (ESBA-rendelet) szerint az ESBA-garanciához rendelt pénzügyi keretösszegen kívül a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében külső címzett bevételnek minősülő 28 318,160 millió EUR (folyó áron) összegű finanszírozás lesz elérhető az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből. Ebből legfeljebb 6,520 millió EUR fordítható igazgatási kiadásokra, beleértve a külső személyzeti költségeket.

Szükség lesz 80 millió EUR külön összegre azon struktúrák (tőkealapok, különleges célú gazdasági egységek, beruházási platformok és egyebek) létrehozásával és kezelésével kapcsolatos operatív költségek fedezésére, amelyeken keresztül a fizetőképesség-támogatási keret alapján nyújtott támogatást biztosítják, továbbá a kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás fedezésére, beleértve az igazgatási támogatást. Az EURI-rendelet rendelkezéseivel összhangban a hitelfelvételből származó külső címzett bevétellel fedezett jogi kötelezettségvállalásokat 2024. december 31-ig kell bevezetni.

A külső címzett bevételekből fedezett kiadások indikatív bontása az alábbi:

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.2.1.Összefoglalás

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal. A további külső munkatársak finanszírozása kizárólag címzett bevételekből történik.

3.2.2.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

ECFIN, COMP és BUDG Főigazgatóság az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal. A további külső munkatársak finanszírozása kizárólag címzett bevételekből történik.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    ◻    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

(2)    Az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2018)439), részleges megállapodás a jogalkotási javaslatról az Európai Parlament és a Tanács között 2019 áprilisában.

(3)    A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontjában szereplő meghatározás szerint (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(4)    A C(2020) 3156 final dokumentummal módosított C(2020) 1863 final.

(5)    HL C […], […] , p. […].

(6)    HL C […], […], p. […].

(7)    A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontjában szereplő meghatározás szerint (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(8)    A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikkének 18. pontjában szereplő meghatározás szerint (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(9)    COM(2019) 640 final.

(10)    COM(2020) 67 final.

(11)    Az ESBA-n keresztül kínálható termékek nem kizárólagos felsorolása.

(12)    A Bizottság közleménye – Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából (C(2020)1863), a C(2020) 3156 final által módosítva.

(13)    ABM (Activity Based Management): tevékenységalapú irányítás; ABB (Activity Based Budgeting): tevékenységalapú költségvetés-tervezés.

(14)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(15)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_hu.html

(16)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(17)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(18)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(19)    2020-ra vonatkozóan: Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás. 2021-től kezdve: Külső címzett bevételek.

(20)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(21)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(22)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilleékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.