EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2020.4.28.

COM(2020) 310 final

2020/0066(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 575/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggő kiigazítások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokk és a járvány megfékezésére irányuló rendkívüli intézkedések messzemenő következményekkel járnak a gazdaságra nézve. A vállalkozások az ellátási lánc zavaraival, ideiglenes bezárásokkal és a kereslet csökkenésével, a háztartások pedig munkanélküliséggel és jövedelemcsökkenéssel szembesülnek. A hatóságok az Unió és a tagállamok szintjén határozott intézkedéseket hoztak, hogy támogassák a háztartásokat és a fizetőképes vállalkozásokat abban, hogy átvészeljék a gazdasági tevékenység e súlyos, de átmeneti lassulását és az általa okozott likviditási problémákat. A 2008-as pénzügyi válságot követően végrehajtott reformoknak köszönhetően a hitelintézetek ma jól tőkésítettek és sokkal ellenállóbbak, mint 2008-ban voltak. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kulcsszerepet játsszanak a Covid19-világjárványból eredő gazdasági sokk kezelésében. Mindazonáltal a gazdasági tevékenység fellendülésének ütemével kapcsolatos bizonytalanság elkerülhetetlenül hatással lesz a bankszektorra.

Az új körülményekre reagálva az illetékes hatóságok Unió-szerte ideiglenesen engedményeket állapítottak meg a tőketartalék és a működés tekintetében, hogy kedvező feltételeket biztosítsanak a hitelintézetek számára a Covid19-válság közepette a hitelezés folytatásához. Fontos ezért, hogy a tőkét ott használják fel, ahol arra a legnagyobb szükség van, valamint hogy a prudenciális keret zökkenőmentesen együttműködjön a Covid19-világjárvány kezelésére szolgáló különböző intézkedésekkel. A CRR bőséges mozgásteret kínál a bankok számára ahhoz, hogy a Covid19-világjárvány közepette a folytatódó hitelezés előmozdítására irányuló állami vagy magánkezdeményezéseket támogassanak, ugyanakkor biztosítsák a prudens megközelítést. A CRR-be foglalt rugalmasságot a Covid19-járvány közepette a számviteli és prudenciális kereteknek az uniós banki hitelezés megkönnyítése érdekében történő alkalmazásáról szóló 2020. április 27-i bizottsági értelmező közlemény 6 ismerteti.

A meglévő keretben biztosított rugalmasság teljes körű kihasználása mellett szükség van a CRR egyes vonatkozásainak korlátozott módosítására annak érdekében, hogy a hitelintézetek a lehető legnagyobb mértékben képesek legyenek a hitelnyújtásra és a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó veszteségek elnyelésére, ugyanakkor továbbra is biztosított legyen az ellenálló képességük. Ezen túlmenően a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság nemzetközi szinten megegyezett a Bázel III keretrendszer végső elemeinek – amelyek közül néhány elem már beépült a CRR-be – végrehajtására vonatkozó határidő egyéves elhalasztásáról 7 , valamint az IFRS 9 tőkére gyakorolt hatásának fokozatos bevezetéséhez kapcsolódó nagyobb rugalmasságról. E változásoknak tükröződniük kell a meglévő szabályokban.

Először, módosítani kell azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a hitelintézetek számára, hogy enyhítsék az IFRS 9 szerint a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalék szavatolótőkéjükre gyakorolt hatását. Ez a módosítás lehetővé tenné a hitelintézetek számára, hogy nagyobb mértékben enyhítsék a várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék potenciális – a hitelintézeti kitettségek hitelminőségének a Covid19-világjárvány gazdasági következményeiből eredő romlása által okozott – növekedésének hatását.

Másodszor, a Covid19-válsághoz kapcsolódó garanciák hatásának figyelembevétele érdekében úgy kell módosítani a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezettel kapcsolatos szabályokat, hogy az exporthitel-ügynökségek által garantált vagy biztosított nemteljesítő kitettségekre jelenleg alkalmazandó kezelés átmenetileg kiterjedjen azokra a nemteljesítő kitettségekre is, amelyek a Covid19-világjárvány következtében keletkeznének, és amelyeket a tagállamok által létrehozott különböző garanciarendszerek fedeznek. Ez elismerné az exporthitel-ügynökségek garanciáinak és a Covid19-válsághoz kapcsolódó garanciáknak a hasonló jellemzőit.

Harmadszor, módosítani kell az illetékes hatóság azon mérlegelési jogköréhez kapcsolódó nettósítási mechanizmust, miszerint engedélyezhetik a hitelintézetek számára, hogy a tőkeáttételi mutató számításánál ideiglenesen ne vegyék figyelembe a központi banki tartalékok formájában fennálló kitettségeket. Ez biztosítaná, hogy a központi bankok által a válsággal összefüggésben nyújtott likviditási intézkedéseket a hitelintézetek hatékonyan közvetítsék a gazdasághoz.

Negyedszer, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság döntésével összhangban el kell halasztani a tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó új követelmény alkalmazásának kezdőnapját. Ez felszabadítaná a hitelintézetek működési kapacitását, és lehetővé tenné számukra, hogy a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó sürgősebb kihívásokra összpontosítsanak.

Ötödször, előre kell hozni a CRR-ben előirányzott, de még nem alkalmazandó egyes tőkeelőnyök – konkrétan a bizonyos szoftvereszközökre vonatkozó rendelkezések, a bizonyos nyugdíj- vagy fizetésfedezetű hitelekre vonatkozó rendelkezések, a kis- és középvállalkozásokra (kkv) vonatkozó módosított szorzó és az infrastruktúrák finanszírozására vonatkozó új szorzó – alkalmazásának kezdőnapját. A két szorzó, bizonyos szoftvereszközök preferenciális kezelése és a nyugdíj- vagy fizetésfedezetű bizonyos hitelek preferenciális kezelése alkalmazási kezdőnapjának előrehozása szavatolótőkét szabadítana fel az intézményeknél, lehetővé téve számukra a Covid19-világjárvány során és azt követően elengedhetetlenül szükséges hitelezés felélénkítését.

A javasolt módosítások nem változtatják meg alapvetően a prudenciális szabályozási keretet. Részét képezik a Bizottság által a Covid19-világjárvány okozta szükséghelyzet kezelése érdekében hozott válaszintézkedéseknek. A prudenciális keret e módosításai elősegítenék a világjárvány hatásának enyhítését és ezáltal a gyors fellendülés irányába történő elmozdulást célzó közös erőfeszítéseket.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A tervezett módosítások által elérni kívánt célkitűzések, nevezetesen a hitelintézetek Covid19-világjárványhoz kapcsolódó hitelezési és veszteségviselési képességének maximalizálása, ugyanakkor ellenálló képességük folyamatos biztosítása, jobban megvalósíthatók az Unió szintjén, mint különböző nemzeti kezdeményezések révén, mivel a módosítások a Covid19-világjárvány kapcsán hozott válaszintézkedésként uniós szabályok alkalmazásának kezdőnapjait érintik vagy meglévő uniós szabályok kiigazítását jelentik. A problémák és a mögöttes okok minden tagállamban ugyanazok. Uniós fellépés hiányában a meglévő szabályozási keret kevésbé hatékonyan tudná támogatni a hatóságok által uniós és nemzeti szinten hozott különböző intézkedéseket, és kevésbé tudna reagálni a rendkívüli piaci kihívásokra.

•Arányosság

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Alapjogok

Az Unió elkötelezett az alapjogok magas szintű védelme iránt és számos emberi jogi egyezmény aláírója. Ebben az összefüggésben a javaslat valószínűleg nem gyakorol közvetlen hatást az említett jogokra, amelyeket az emberi jogokról szóló legfontosabb ENSZ-egyezmények, az uniós Szerződések elválaszthatatlan részét képező uniós Alapjogi Charta, és az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) tartalmaz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.EGYÉB ELEMEK

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az IFRS 9 rendelkezései által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére szolgáló átmeneti intézkedések

A CRR 473a. cikke átmeneti intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az intézmények számára, hogy elsődleges alapvető tőkéjükbe beszámítsák az IFRS 9 értelmében a várható hitelezési veszteség elszámolásának bevezetése miatt megnövekedett céltartalék egy részét. Az átmeneti intézkedések két összetevőből állnak: egy statikus és egy dinamikus összetevőből. A statikus összetevő lehetővé teszi a hitelintézetek számára, hogy részlegesen semlegesítsék a számviteli céltartalékok IFRS 9 bevezetése miatti növekedésének az elsődleges alapvető tőkére gyakorolt „első napi” hatását. A dinamikus összetevő lehetővé teszi a bankok számára, hogy részlegesen semlegesítsék a nem értékvesztett pénzügyi eszközökre képzett céltartalékok további (vagyis az első nap utáni) növekedésének a hatását. A hatályos átmeneti intézkedések a 2018–2022 közötti időszakra vonatkoznak.

Az IFRS 9-nek a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági visszaesés idején történő alkalmazása a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok hirtelen és jelentős növekedéséhez vezethet, mivel számos kitettség esetében szükség lehet az élettartamuk során várható veszteségek kiszámítására. Ki kell terjeszteni az átmeneti intézkedéseket azon potenciális hatás enyhítése érdekében, amelyet a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok hirtelen megnövekedése gyakorolhat az intézmények azon képességére, hogy akkor nyújtsanak hitelt ügyfeleiknek, amikor arra a legnagyobb szükség van. Ez tovább enyhítené a hatást, amelyet Covid19-világjárvány az intézmények IFRS 9 szerinti tartalékképzési szükségletének lehetséges növekedésére gyakorol, ugyanakkor fenntartja az átmeneti intézkedéseket a várható hitelezési veszteségek Covid19-világjárvány előtt megállapított összegei esetében. E módosítások tehát lehetővé tennék a 2018-ban kezdődött ötéves átmeneti időszak újbóli meghatározását. Az új átmeneti időszak így lehetővé teszi a pénzügyi intézmények számára, hogy kiigazítsák a céltartalékok elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítására vonatkozó intézkedések kalibrálását a 2020–2024 közötti időszakban.

A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az átmeneti intézkedések kiterjesztésére csak a dinamikus összetevő esetében kerül sor, összhangban a nemzetközileg elfogadott prudenciális standardok célzott felülvizsgálatával 10 (a javaslat 1. cikkének 2. pontja), a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok Covid19-világjárvány nyomán lehetséges megnövekedésének kezelése érdekében. Annak biztosítása érdekében, hogy a további könnyítés a Covid19-világjárvány jelentette rendkívüli körülményekből eredő várható hitelezési veszteségre irányuljon anélkül, hogy indokolatlanul bonyolult szabályokat vezetne be, a kiterjesztett átmeneti intézkedések hatálya alá tartozó céltartalék-növekedés vonatkozási napja 2018. január 1-jéről 2020. január 1-jére módosul, mivel ettől a dátumtól kezdve az intézményeknél felmerült többletveszteségek valószínűleg a Covid19-világjárványhoz kapcsolódnak.

A CRR 473a. cikkének (1) bekezdése felülvizsgált képletet tartalmaz a várható hitelezési veszteség azon összegének kiszámításához, amely az elsődleges alapvető tőkébe beszámítható (azaz újból hozzáadható), és ez a képlet különböző tényezőket alkalmaz a statikus, illetve a dinamikus összetevőre. Míg a statikus összetevő kiszámítása e javaslat nyomán változatlan marad, a dinamikus összetevőre meghosszabbított átmeneti időszak és felülvizsgált átmeneti kiigazítási tényező vonatkozik majd.

A CRR 473a. cikkének (3) és (5) bekezdésében szereplő, a nem értékvesztett eszközök esetében az elsődleges alapvető tőkéhez újból hozzáadható, a várható hitelezési veszteségre képzett céltartalék lehetséges növekedésének az adatszolgáltatás időpontjában történő kiszámítására vonatkozó vonatkozási időpontok az (1) bekezdésben foglalt felülvizsgált képlet és az új határnap figyelembevételével módosulnak.

A CRR 473a. cikkének (6) bekezdésében szereplő statikus összetevőre vonatkozó átmeneti időszak a szóban forgó cikk (1) bekezdésében foglalt új képlet fényében kerül kiigazításra.

Az új (6a) bekezdés meghosszabbítja az átmeneti időszakot a dinamikus összetevőre vonatkozóan, lehetővé téve az intézmények számára, hogy a nem értékvesztett pénzügyi eszközeik tekintetében 2020-ban és 2021-ben megjelenített új, megnövekedett céltartalékokat teljes mértékben újból hozzáadják elsődleges alapvető tőkéjükhöz. A 2022–2024 között újból hozzáadható összeg lineárisan csökkenne.

A CRR 473a. cikke (7) bekezdésének módosításai egyszerűsítik a tőkekövetelmények újraszámítását. Felváltják a csökkentett kitettségértékekre vonatkozó szorzókat egy olyan rendelkezéssel, amely alapján az elsődleges alapvető tőkéhez újból hozzáadható összegekhez 100 %-os standard kockázati súlyt kell rendelni.

A CRR 473a. cikke (9) bekezdésének módosításai lehetővé teszik azon intézmények számára, amelyek korábban úgy döntöttek, hogy nem alkalmazzák az átmeneti intézkedéseket, hogy az illetékes hatóságuk előzetes jóváhagyásával az átmeneti időszak alatt bármikor visszavonják ezt a döntést. A CRR 473a. cikkének (9) bekezdése továbbá lehetőséget biztosít az intézmények számára arra, hogy csak a dinamikus összetevőt alkalmazzák. Végül, az Unióban az átmeneti intézkedéseket alkalmazó intézmények számának nyomon követése érdekében az illetékes hatóságoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell az EBH-t az általuk felügyelt olyan intézmények számáról, amelyek az említett intézkedéseket alkalmazzák.

Az államilag garantált hitelek kezelése a nemteljesítő hitelekre vonatkozó prudenciális védőháló keretében

A hivatalos exporthitel-ügynökségek jellemzően nemzeti kormányok nevében adnak garanciákat, hogy hitelkockázati fedezetet nyújtsanak az exportfinanszírozási célokra nyújtott hitelekhez. Az ilyen ügynökségek által garantált nemteljesítő hitelek preferenciális kezelésben részesülnek a CRR 47c. cikke szerinti céltartalékolási követelmények tekintetében. A 47c. cikk (3) bekezdésétől való javasolt eltérés ezt a preferenciális kezelést terjeszti ki azokra a kitettségekre, amelyekre az állami szektor garanciát vagy viszontgaranciát nyújt a Covid19-világjárvány gazdasági hatásának enyhítésére irányuló intézkedésekkel összefüggésben, adott esetben az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokra is figyelemmel. Ez a rendelkezés figyelembe venné az említett garantált kitettségek hasonló kockázati profilját (a javaslat 1. cikkének 3. pontja).

A tőkeáttételi mutató puffer alkalmazásának kezdőnapja

A CRR II a 92. cikk új (1a) bekezdésével egészítette ki a CRR-t, amely a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó pufferkövetelményt írt elő a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények számára. A puffer alkalmazásának kezdőnapja eredetileg 2022. január 1. lett volna. A Covid19-világjárvány összefüggésében és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott, felülvizsgált végrehajtási ütemtervvel összhangban a CRR II 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott alkalmazási kezdőnapot egy évvel, 2023. január 1-jéig el kell halasztani (a javaslat 2. cikkének 2. pontja).

Bizonyos kitettségeknek a tőkeáttételi mutató számításából való kizárása jelentette hatás ellensúlyozása

A CRR II a felülvizsgált bázeli standard alapján módosította a tőkeáttételi mutató számítását. A módosítások között volt azon mérlegelési jogkör alkalmazása, hogy rendkívüli körülmények között egyes központi banki kitettségek átmenetileg kizárhatók az intézmények teljes kitettségi mértékéből (a CRR 429a. cikke (1) bekezdésének n) pontja, valamint (5)–(7) bekezdése). A mentesítés legfeljebb egy év korlátozott időtartamra nyújtható, ha az intézmény illetékes hatósága az érintett központi bankkal folytatott konzultációt követően megállapította és nyilvánosan bejelentette, hogy ilyen rendkívüli körülmények állnak fenn. A kizárás hatását teljes mértékben ellensúlyozza a CRR 429a. cikkének (7) bekezdésében meghatározott mechanizmus, amely szigorúan arányos módon növeli a hitelintézetek egyedi tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményét.

A monetáris politikai intézkedések hatékony érvényesítésének elősegítését célzó mérlegelési jogkör a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelménnyel együtt 2021. június 28-án válik alkalmazandóvá. A jelenlegi Covid19-válság azonban rámutatott, hogy a nettósítási mechanizmus a hatálybalépése után túl korlátozó lenne, és alkalmazása nem segítené elő a monetáris politika hatékony érvényesítését. Valójában a jelenlegi nettósítási mechanizmus miatt a hitelintézetek központi banki tartalékaik csupán korlátozott mértékű növelésére lehetnek képesek. A jelenlegi nettósítási mechanizmus ezért visszatarthatja a hitelintézeteket attól, hogy stresszhelyzetben a szükséges vagy kívánt mértékig igénybe vegyék a központi bank likviditási keretét. Ennek következtében akadályozott lenne a monetáris politikai intézkedések hatékony érvényesítése, és az intézmények végső soron arra kényszerülnének, hogy eszközértékesítés, vagy a reálgazdaságnak nyújtott hitelezés szintjének csökkentése, vagy mindkettő révén csökkentsék tőkeáttételüket, mivel korlátozott mozgásterük van e tartalékok mértékének befolyásolására válság idején.

E megállapítások alapján és a CRR 511. cikkében a Bizottságnak adott azon megbízás fényében, hogy vizsgálja felül többek között a központi banki tartalékok kezelését, a Bizottság helyénvalónak tartja a nettósítási mechanizmus módosítását, mielőtt alkalmazandóvá válna (a javaslat 1. cikke 1. pontjának b) alpontja). Ez fokozza a lehetséges jövőbeli sokkhatások és válságok során a megfelelő és célirányos fellépést lehetővé tevő rugalmasságot, és növeli az intézkedés hatékonyságát. Konkrétan, a mérlegelési jogkörrel élő hitelintézetnek csak egyszer, a mérlegelési jogkör alkalmazásakor kell kiszámítania a kiigazított tőkeáttételi mutatót, mégpedig az intézmény figyelembe vehető központi banki tartalékainak és teljes kitettségi mértékének aznapi értéke alapján, amikor az intézmény illetékes hatósága kijelenti, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlását indokló rendkívüli körülmények állnak fenn. A kiigazított tőkeáttételi mutató a mérlegelési jogkör alkalmazásának teljes időtartama alatt alkalmazandó, és nem változik, mint a jelenlegi nettósítási mechanizmus keretében. A nettósítási mechanizmus módosítása szükségessé teszi a 429a. cikk (1) bekezdése n) pontjának módosítását is, hogy lehetővé váljon az összes figyelembe vehető központi banki tartalék kizárása, ne csak azoké, amelyek a mentesítés hatálybalépését követően keletkeztek (a javaslat 1. cikke 1. pontjának a) alpontja).

Bizonyos szoftvereszközök tőkelevonás alóli mentességének alkalmazási kezdőnapja

A CRR II az olyan, „prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök” szabályozási kezelésének módosítására irányuló rendelkezéseket vezetett be, amelyek nem érintettek lényegesen egy fizetésképtelenségi helyzetben (vagyis az intézmény szanálása, fizetésképtelensége vagy felszámolása esetén). Az intézményeknek a továbbiakban már nem kell levonniuk ezeket a konkrét szoftvereszközöket az elsődleges alapvető tőkéjükből (a CRR 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja). Az EBH megbízást kapott arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezetet dolgozzon ki az ezen levonások alóli mentesség alkalmazásának pontosítása céljából, a mentesítendő szoftvereszközök körének, valamint kockázati súlyozásuknak meghatározása révén (a CRR 36. cikkének (4) bekezdése). A szoftvereszközök felülvizsgált kezelése alkalmazásának kezdőnapját a szabályozástechnikai standard hatálybalépésétől számított 12 hónapban határozták meg (a CRR II 3. cikkének (7) bekezdése).

A digitális szolgáltatások alkalmazásának a Covid19-világjárvány kezelése érdekében elfogadott állami intézkedések következtében történő felgyorsításával összefüggésben módosul az alkalmazás kezdőnapja, hogy lehetővé váljon a mentesség korábbi, a szabályozástechnikai standard hatálybalépésének napjától történő alkalmazása (a javaslat 2. cikkének 3. pontja).

A nyugdíjakkal vagy fizetésekkel fedezett bizonyos hitelek esetében előirányzott egyedi kezelés alkalmazásának kezdőnapja

A CRR II a CRR 123. cikkébe bevezette a hitelintézet által nyugdíjasnak vagy munkavállalónak nyújtott bizonyos olyan hitelek kedvezőbb kezelését, amelyekhez határozatlan idejű szerződés kapcsolódik. A kedvező kezelést az említett hitelekhez kapcsolódó kiegészítő garanciák teszik lehetővé, amelyek biztosítják, hogy a hitelfelvevő nyugdíjának vagy fizetésének egy részét feltétel nélkül a hitelintézethez utalják. E kezelés alkalmazása a Covid19-világjárvány összefüggésében ösztönözné az intézményeket a munkavállalóknak és nyugdíjasoknak nyújtott hitelezés növelésére. Annak érdekében, hogy az intézmények már a Covid19-világjárvány alatt kihasználhassák a kedvezőbb kezelést, a szóban forgó rendelkezés alkalmazásának kezdőnapját előre kell hozni (a javaslat 2. cikkének 1. pontja).

A felülvizsgált kkv-szorzó és az infrastruktúra-szorzó alkalmazásának kezdőnapja

A CRR II módosította az 575/2013/EU rendelet 501. cikkét a kkv-kal szembeni teljesítő kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények kiigazítása tekintetében (kkv-szorzó), továbbá az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkével bevezette az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények új kiigazítását (az infrastruktúra-szorzó). A szorzók lehetővé teszik a kkv-kkal és az infrastrukturális projektekkel szembeni bizonyos kitettségek kedvezőbb kezelését annak érdekében, hogy az intézményeket ösztönözzék az e szervezeteknek nyújtott hitelek prudens módon történő növelésére. A Covid19-világjárvány összefüggésében elengedhetetlen, hogy a bankok folytassák a kkv-nak történő hitelnyújtást, és az infrastrukturális beruházások támogatását. Ezért a két szorzó alkalmazásának a CRR II 3. cikkében meghatározott kezdőnapját előre kell hozni (a javaslat 2. cikkének 1. pontja).

2020/0066 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 575/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggő kiigazítások tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 12 együtt alkotja az Unióban működő intézményekre vonatkozó prudenciális szabályozási keretet. A 2007–2008-ban kibontakozott pénzügyi válságot követően és nagyrészt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2010-ben jóváhagyott nemzetközi standardok, az úgynevezett Bázel III keretrendszer alapján elfogadott prudenciális keret hozzájárult az Unióban működő intézmények ellenálló képességének fokozásához és ahhoz, hogy jobban fel tudjanak készülni a potenciális – többek között az esetleges jövőbeli válságokból eredő – nehézségekre.

(2)Az 575/2013/EU rendeletet hatálybalépése óta több alkalommal módosították a prudenciális szabályozási keret még meglévő hiányosságainak kezelése, valamint a globális pénzügyi szolgáltatási reform néhány, az intézmények ellenálló képessége szempontjából alapvetően fontos fennmaradó elemének végrehajtása érdekében. A későbbi módosítások között az (EU) 2017/2395 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13 átmeneti intézkedéseket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe, amelyek célja az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok nemzetközi pénzügyi beszámolási standard alkalmazása által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítése. Az (EU) 2019/630 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 úgynevezett prudenciális védőhálóként bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet követelményét. Ezen túlmenően az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15 bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a véglegesített Bázel III keretrendszer néhány utolsó elemét, többek között a tőkeáttételi mutató új fogalommeghatározását és egy tőkeáttételi mutató puffert, amely megakadályozza az intézmények tőkeáttételének túlzott mértékű növelését, továbbá bizonyos szoftvereszközök kedvezőbb prudenciális kezelését, egyes nyugdíj-, vagy fizetésfedezetű hitelek kedvezőbb kezelését, valamint a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és az infrastrukturális projektekre vonatkozó módosított szorzót.

(3)A Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokk és a járvány megfékezésére irányuló rendkívüli intézkedések messzemenő következményekkel járnak a gazdaságra nézve. A vállalkozások az ellátási lánc zavaraival, ideiglenes bezárásokkal és a kereslet csökkenésével, a háztartások pedig munkanélküliséggel és jövedelemcsökkenéssel szembesülnek. A hatóságok az Unió és a tagállamok szintjén határozott intézkedéseket hoztak, hogy támogassák a háztartásokat és a fizetőképes vállalkozásokat abban, hogy átvészeljék a gazdasági tevékenység e súlyos, de átmeneti lassulását és az általa okozott likviditáshiányt.

(4)Az intézményeknek kulcsfontosságú szerepük lesz a gazdaság helyreállításában. Ugyanakkor valószínűleg hatást gyakorol rájuk a romló gazdasági helyzet. Az illetékes hatóságok ideiglenesen engedményeket állapítottak meg az intézmények számára a tőketartalék, likviditás és működés tekintetében, hogy a megnövekedett kihívásokkal teli környezetben továbbra is be tudják tölteni a reálgazdaság finanszírozásában játszott szerepüket. A Bizottság, az Európai Központi Bank és az Európai Bankhatóság egyértelműsítette az 575/2013/EU rendeletbe már beépített rugalmasság alkalmazását azáltal, hogy értelmezéseket és iránymutatásokat adott ki a prudenciális keretnek a Covid19-járvánnyal összefüggésben történő alkalmazására vonatkozóan. 16  A Covid19-világjárványra adott válaszként a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is biztosított bizonyos mértékű rugalmasságot a nemzetközi standardok alkalmazása terén. 17  

(5)Fontos, hogy az intézmények ott használják fel tőkéjüket, ahol arra a legnagyobb szükség van, és ehhez az uniós szabályozási keret – az intézmények prudens működésének biztosítása mellett – hozzájáruljon. A hatályos szabályok által biztosított rugalmasságon túlmenően az 575/2013/EU rendelet célzott módosításai biztosítani fogják, hogy a szóban forgó prudenciális keret zökkenőmentesen együttműködjön a Covid19-világjárvány kezelésére szolgáló különböző intézkedésekkel.

(6)A Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények és a példátlan mértékű kihívások azonnali fellépést tettek szükségessé annak biztosításához, hogy az intézmények megfelelő körülmények között hatékonyan el tudják látni forrásokkal a vállalkozásokat és a háztartásokat, és meg tudjanak birkózni a Covid19-világjárvány miatt kialakult gazdasági sokkhatásokkal.

(7)Az 575/2013/EU rendelet harmadik részének negyedik fejezetében meghatározott hitelkockázat-mérséklési szabályok szerint fedezetnyújtóként figyelembe vehető nemzeti kormányok vagy más állami szervek által a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben biztosított garanciák kockázatmérséklési hatásuk tekintetében megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkében említett hivatalos exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciáknak. Indokolt ezért összehangolni a nemzeti kormányok vagy más állami szervek által nyújtott garanciákban részesülő nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális fedezeti követelményeket azon kitettségekre vonatkozó követelményekkel, amelyekre a hivatalos exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciák vonatkoznak. Következésképpen a Covid19-világjárvány összefüggésében az állami támogatási szabályokkal összhangban nyújtott garanciákat és viszontgaranciákat a hivatalos exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciákkal azonos módon kell kezelni.

(8)A Covid19-világjárvány kapcsán szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy válsághelyzetben rendkívül fontosnak bizonyult az a lehetőség, hogy egyes központi banki kitettségek átmenetileg kizárhatók legyenek az intézmények teljes kitettségi mértékének számításából, az 575/2013/EU rendelet (EU) 2019/876 rendelettel módosított 429a. cikkében meghatározottaknak megfelelően. Úgy tűnik azonban, hogy ennek az intézkedésnek a hatékonyságát rontotta az említett átmeneti kizárásokhoz kapcsolódó nettósítási mechanizmusból eredő csekély rugalmasság, ami korlátozhatja az intézmények azon képességét, hogy válsághelyzetben növeljék a központi bankkal szembeni kitettségeiket. Ez pedig végső soron azt eredményezheti, hogy az intézmények kénytelenek visszafogni a háztartásokra és vállalkozásokra irányuló hitelezés mértékét. A nettósítási mechanizmusból eredő nemkívánatos következmények elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy az említett kizárás az esetleges jövőbeli sokkok és válságok közepette is hatékony legyen, a nettósítási mechanizmust még azelőtt módosítani kell, hogy az uniós joggal összhangban 2021. június 28-án hatályba lépne az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény. A tőkeáttételi mutató (EU) 2019/876 rendelet szerinti kiszámítására vonatkozó módosított rendelkezések alkalmazásának megkezdéséig az (EU) 2015/62 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel 18 bevezetett 429a. cikk alkalmazandó.

(9)Az Unióban működő intézmények többsége 2018. január 1-jétől az IFRS 9 hatálya alá tartozik. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott nemzetközi standardokkal összhangban az (EU) 2017/2395 rendelet átmeneti intézkedéseket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe azon potenciálisan jelentős negatív hatás enyhítése érdekében, amelyet a várható hitelezési veszteség IFRS 9 szerinti elszámolása gyakorolhat az intézmények elsődleges alapvető tőkéjére.

(10)Az IFRS 9 standardnak a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági visszaesés idején történő alkalmazása a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok hirtelen és jelentős növekedéséhez vezethet, mivel számos kitettség esetében szükség lehet az élettartamuk során várható veszteségek kiszámítására. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2020. április 3-án megállapodott az IFRS 9 hatásának fokozatos bevezetésére irányuló átmeneti intézkedések végrehajtására vonatkozó rugalmasság növeléséről. A szabályozói tőke abból eredő esetleges volatilitásának korlátozása érdekében, hogy a Covid19-járvány okozta válság miatt a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok jelentősen megnövekedhetnek, az átmeneti intézkedéseket az uniós jogban is meg kell hosszabbítani.

(11)Annak érdekében, hogy enyhíthető legyen a várható hitelezési veszteségre képzett céltartalékok hirtelen megnövekedése által az intézmények azon képességére gyakorolt esetleges hatás, hogy akkor nyújtsanak hitelt az ügyfeleknek, amikor arra a legnagyobb szükség van, indokolt két évvel meghosszabbítani az átmeneti intézkedéseket, és lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy teljes mértékben beszámítsák elsődleges alapvető tőkéjükbe a nem értékvesztett pénzügyi eszközeikhez kapcsolódó, várható új hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 2020-ban és 2021-ben megjelenített növekedését. Ez tovább enyhítené a Covid19-válság által az intézmények IFRS 9 szerinti tartalékképzési szükségletének lehetséges növekedésére gyakorolt hatást, ugyanakkor fenntartja az átmeneti intézkedéseket a várható hitelezési veszteségek Covid19-világjárvány előtt megállapított összegei esetében.

(12)Azon intézmények, amelyek korábban úgy döntöttek, hogy nem alkalmazzák az átmeneti intézkedéseket, az illetékes hatóságuk előzetes jóváhagyásával az átmeneti időszak alatt bármikor visszavonhatják döntésüket. A későbbiekben és felügyeleti jóváhagyástól függően az intézményeknek lehetőségük van arra, hogy úgy döntsenek, nem alkalmazzák az átmeneti intézkedéseket.

(13)A központi bankok elnökeinek és a felügyeleti hatóságok vezetőinek csoportja 2020 márciusában módosította a bázeli keretrendszer utolsó elemeinek végrehajtására vonatkozó ütemtervet. Noha az utolsó elemek többségét még nem építették be az uniós jogba, a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények számára előírt, tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény az (EU) 2019/876 rendelettel bevezetett módosítások révén már végrehajtásra került. Ezért a tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény alkalmazásának kezdőnapját a nemzetközi megállapodásnak megfelelően egy évvel, 2023. január 1-jéig el kell halasztani. Az alkalmazás (EU) 2019/876 rendeletben meghatározott kezdőnapját megfelelően módosítani kell annak érdekében, hogy az Unióban letelepedett, de az Unión kívül működő intézmények számára nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek legyenek biztosíthatók. A tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény alkalmazásának elhalasztása azt eredményezi, hogy az érintett időszakban nem jár következményekkel a szóban forgó követelmény teljesítésének elmulasztása a 2013/36/EU irányelv 141c. cikkében meghatározottaknak megfelelően, és nem jár az említett irányelv 141b. cikkében előírt kifizetési korlátozásokkal.

(14)Tekintettel az olyan egyedi garanciákra, amelyek a hitelintézetek által nyugdíjasnak vagy munkavállalónak nyújtott olyan hitelekhez kapcsolódnak, amelyek esetében határozatlan idejű szerződés alapján a hitelfelvevő nyugdíjának vagy fizetésének egy részét feltétel nélkül a hitelintézethez utalják, az (EU) 2019/876 rendelet módosította az 575/2013/EU rendelet 123. cikkét az ilyen hitelek kedvezőbb kezelése érdekében. E kezelés alkalmazása a Covid19-világjárvány összefüggésében ösztönözné az intézményeket a munkavállalóknak és nyugdíjasoknak nyújtott hitelezés növelésére. Következésképpen a szóban forgó előírás alkalmazásának kezdőnapját előre kell hozni, hogy azt az intézmények már a Covid19-világjárvány alatt alkalmazni tudják.

(15)Az (EU) 2019/876 rendelet módosította a kkv-kkal szembeni teljesítő kitettségek kockázattal súlyozott értékének kiigazítására vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében meghatározott rendelkezéseket (kkv-szorzó). Az említett rendelet az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkével bevezette az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelmények új kiigazítását (infrastruktúra-szorzó). Mivel ezek a szorzók lehetővé teszik a kkv-kkal és az infrastrukturális projektekkel szembeni egyes kitettségek kedvezőbb kezelését, azoknak a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő alkalmazása ösztönözné az intézményeket az említett szervezetek számára elengedhetetlen hitelezés biztosítására. Következésképpen a szóban forgó két szorzó alkalmazásának kezdőnapját előbbre kell hozni, hogy azokat az intézmények már a Covid19-világjárvány alatt alkalmazni tudják.

(16)Az (EU) 2019/876 rendelet módosította egyes szoftvereszközök prudenciális kezelését a bankszektor nagyobb fokú digitalizációjára való átállás további támogatása érdekében. A digitális szolgáltatások alkalmazásának a Covid19-világjárvány kezelése érdekében elfogadott állami intézkedések következtében történő felgyorsításával összefüggésben indokolt előrehozni e változások alkalmazásának megkezdését.

(17)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a hitelintézetek Covid19-világjárványhoz kapcsolódó hitelezési és veszteségviselési képességének maximalizálását, ugyanakkor ellenálló képességük folyamatos biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések léptéke és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(18)Annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány hatásának enyhítése céljából elfogadott rendkívüli támogatási intézkedések a lehető leghatékonyabban biztosítsák a bankszektor ellenálló képességének fenntartását és ösztönzést jelentsenek az intézmények számára a hitelnyújtás folytatásához, szükséges, hogy az említett intézkedések enyhítő hatása haladéktalanul érvényesüljön a szabályozói tőkekövetelmények meghatározásának módjában. A prudenciális keret kiigazításának sürgősségére tekintettel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(19)A helyzet említett sürgősségére tekintettel szükségesnek tűnik kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(20)Az 575/2013/EU rendeletet és az (EU) 2019/876 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az (EU) 2019/876 rendelettel módosított 429a. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés n) pontjában a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„n) az intézmény központi bankjával szembeni, az alábbiakban felsorolt kitettségek, az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott feltételekre is figyelemmel:”;

(b)a (7) bekezdésben az „EMLR” és a „CB” fogalommeghatározásának helyébe a következő szöveg lép:

„EMLR = az intézménynek a 429. cikk (4) bekezdésében meghatározott teljes kitettségi mértéke, amely tartalmazza az e cikk (1) bekezdése n) pontjának megfelelően kizárt kitettségeket is, az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett nyilvános bejelentés időpontjában; és

CB = az intézmény központi bankjával szembeni kitettségeinek teljes értéke, amely figyelembe vehető a kizárásban az (1) bekezdés n) pontjának megfelelően, az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett nyilvános bejelentés időpontjában.”;

2.A 473a. cikk a következőképpen módosul:

(a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„Az 50. cikktől eltérve és az e cikk (6) és (6a) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakok végéig a következő intézmények beszámíthatják elsődleges alapvető tőkéjükbe az e bekezdéssel összhangban kiszámított összeget:”;

ii. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett összeget az alábbiak végösszegeként kell kiszámítani:

a)az olyan kitettségek esetében, amelyeknek kockázati súlyozására a harmadik rész II. címének 2. fejezete vonatkozik, az alábbi képlet szerint kiszámított összeg (ABSA):

ABSA = (A2,SA – t1) x f1 + (A4,SA – t2) x f2

ahol:

A 2,SA = a (2) bekezdés szerint számított összeg;

A 4,SA = a (3) bekezdés szerint számított összegek alapján a (4) bekezdés szerint számított összeg;

f1 = a (6) bekezdésben meghatározott, alkalmazandó tényező;

f2 = a (6a) bekezdésben meghatározott, alkalmazandó tényező;

t1 = az elsődleges alapvető tőkének az A2,SA összeg adóból való levonhatósága következtében történő növekedése;

t2 = az elsődleges alapvető tőkének az A4,SA összeg adóból való levonhatósága következtében történő növekedése;

b)az olyan kitettségek esetében, amelyeknek kockázati súlyozására a harmadik rész II. címének 3. fejezete vonatkozik, az alábbi képlet szerint kiszámított összeg (ABIRB):

ABIRB = (A2,IRB – t1) x f1 + (A4,IRB – t2) x f2

ahol:

A2,IRB = a (2) bekezdés szerint számított összeg az (5) bekezdés a) pontja szerint kiigazítva;

A 4,IRB = a (3) bekezdés szerint számított – és az (5) bekezdés b) és c) pontja alapján kiigazított – összegek alapján a (4) bekezdés szerint számított összeg;

f1 = a (6) bekezdésben meghatározott, alkalmazandó tényező;

f2 = a (6a) bekezdésben meghatározott, alkalmazandó tényező;

t1 = az elsődleges alapvető tőkének az A2,IRB összeg adóból való levonhatósága következtében történő növekedése;

t2 = az elsődleges alapvető tőkének az A4,IRB" összeg adóból való levonhatósága következtében történő növekedése;”;

(b)a (3) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b) a 2020. január 1-jén vagy az IFRS 9 első alkalmazásának kezdőnapján – amelyik a későbbi időpont – az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.5. pontja szerint meghatározott 12 havi várható hitelezési veszteség és az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.3. pontja szerint meghatározott, az élettartami várható hitelezési veszteség tekintetében elszámolt veszteség összege, ebbe nem számolva bele az azon pénzügyi eszközök élettartami várható hitelezési vesztesége tekintetében elszámolt veszteséget, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékének meghatározása szerint értékvesztettek.”;

(c)az (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) az intézményeknek az e cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított összeg helyett a következő összeget kell venniük: a 2020. január 1-jén vagy az IFRS 9 első alkalmazásának kezdőnapján – amelyik a későbbi időpont – fennálló állapot szerint az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.5. pontja szerint meghatározott 12 havi várható hitelezési veszteség és az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.3. pontja szerint meghatározott, az élettartami várható hitelezési veszteség tekintetében elszámolt veszteség összege, ebbe nem számolva bele az azon pénzügyi eszközök élettartami várható hitelezési vesztesége tekintetében elszámolt veszteséget, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékének meghatározása szerint értékvesztettek, csökkentve az ugyanezen kitettségekhez tartozó, a 158. cikk (5), (6) és (10) bekezdése szerint kiszámított várhatóveszteség-értékek összegével. Ha a számítás eredménye negatív szám, az intézménynek az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett összeg értékét nullában kell megállapítania.”;

(d)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az intézményeknek az (1) bekezdés második albekezdésének a), illetve b) pontjában említett ABSA és ABIRB összeg kiszámításához a következő f1 tényezőket kell alkalmazniuk:

a)a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak alatt 0,7;

b)a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak alatt 0,5;

c)a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszak alatt 0,25;

d)a 2023. január 1-jétől 2024. december 31-ig tartó időszak alatt 0.

Azoknak az intézményeknek, amelyek üzleti éve 2020. január 1. után – de 2021. január 1. előtt – kezdődik, az első albekezdés a)–d) pontjában szereplő időpontokat úgy kell módosítaniuk, hogy azok megfeleljenek az intézmény adott üzleti évének, a módosított időpontokat be kell jelenteniük az illetékes hatóságuknak és nyilvánosságra kell hozniuk.

Azoknak az intézményeknek, amelyek 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdik meg az (1) bekezdésben említett számviteli standardok alkalmazását, az említett számviteli standardok első alkalmazásának évéhez tartozó tényezővel kezdve kell alkalmazniuk az első albekezdés b)–d) pontja szerinti tényezőket.”;

(e)a cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az intézményeknek az (1) bekezdés második albekezdésének a), illetve b) pontjában említett ABSA és ABIRB összeg kiszámításához a következő f2 tényezőket kell alkalmazniuk:

a)a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak alatt 1;

b)a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak alatt 1;

c)a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszak alatt 0,75;

d)a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszak alatt 0,5;

e)a 2024. január 1-jétől 2024. december 31-ig tartó időszak alatt 0,25.

Azoknak az intézményeknek, amelyek üzleti éve 2020. január 1. után – de 2021. január 1. előtt – kezdődik, az első albekezdés a)–e) pontjában szereplő időpontokat úgy kell módosítaniuk, hogy azok megfeleljenek az intézmény adott üzleti évének, a módosított időpontokat be kell jelenteniük az illetékes hatóságuknak és nyilvánosságra kell hozniuk.

Azoknak az intézményeknek, amelyek 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdik meg az (1) bekezdésben említett számviteli standardok alkalmazását, az említett számviteli standardok első alkalmazásának évéhez tartozó tényezővel kezdve kell alkalmazniuk az első albekezdés b)–e) pontja szerinti tényezőket.”;

(f)a (7) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a b) pontot el kell hagyni;

ii. a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben meghatározott követelményeknek az első albekezdés alkalmazásában történő újraszámításakor az (1) bekezdés második albekezdésének a) pontjában említett ABSA összeghez 100 %-os kockázati súlyt kell rendelni.”;

(g)a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Azon intézményeknek, amelyek az e cikkben meghatározott átmeneti intézkedések alkalmazása mellett döntöttek, az e cikk (6) és (6a) bekezdésében meghatározott időszakokban a nyolcadik részben előírt információk nyilvánosságra hozatalán túl nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke, az elsődleges alapvető tőke és az alapvető tőke, az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató, az alapvetőtőke-megfelelési mutató, a teljestőke-megfelelési mutató és a tőkeáttételi mutató oly módon kiszámított értékét, mintha nem alkalmaznák e cikket.”;

(h)a (9) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben erre előzetes engedélyt kaptak az illetékes hatóságtól, az átmeneti időszak alatt az intézmények visszavonhatják döntésüket.”;

ii. a második albekezdésben a második és a harmadik mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Ebben az esetben az intézménynek az (1) bekezdésben említett A4 és t2 értékét nullában kell megállapítania. Amennyiben erre előzetes engedélyt kapott az illetékes hatóságtól, az átmeneti időszak alatt az intézmény visszavonhatja döntését.”;

iii. a bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az az intézmény, amely úgy döntött, hogy alkalmazza az e cikkben meghatározott átmeneti intézkedéseket, dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (2) bekezdést, amely esetben döntéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot. Ebben az esetben az intézménynek az (1) bekezdésben említett A2 és t1 értékét nullában kell megállapítania. Az intézmény az átmeneti időszakban visszavonhatja döntését, amennyiben erre előzetes engedélyt kapott az illetékes hatóságtól.

Az illetékes hatóságok legalább évente értesítik az EBH-t e cikk felügyeletük alatt álló intézmények általi alkalmazásáról.”

3.A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„500a. cikk
A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó állami garanciák ideiglenes kezelése

A 47c. cikk (3) bekezdésétől eltérve [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja + 7 év]-ig a 47c. cikk (4) bekezdésében meghatározott tényezők a nemteljesítő kitettség 201. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában említett elismert fedezetnyújtó által garanciával biztosított azon részére is alkalmazandók, amelyre vonatkozóan – adott esetben az uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelésre is figyelemmel – a garanciát vagy viszontgaranciát a Covid19-világjárvány időszakában a hitelfelvevőkre irányuló támogatási intézkedések keretében nyújtják.”

2. cikk
Az (EU) 2019/876 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/876 rendelet 3. cikke a következőképpen módosul:

1.a cikk a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) E rendelet 1. cikkének következő pontjai [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től alkalmazandók:

a)az 59. pont a hitelintézetek által nyugdíjasoknak vagy munkavállalóknak nyújtott egyes hitelek kezelésére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 123. cikkében megállapított rendelkezések tekintetében;

b)a 133. pont az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében meghatározott, a kkv-kkal szembeni teljesítő kitettségek kockázattal súlyozott értékének kiigazítására vonatkozó rendelkezések tekintetében;

c) a 134. pont az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkében foglalt szavatolótőke-követelmények kiigazítása tekintetében.”;

2.az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) E rendelet 1. cikke 46. pontjának b) alpontját a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1a) bekezdésében foglalt új szavatolótőke-követelmények bevezetéséről szóló rendelkezések tekintetében 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.”;

3.a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának tekintetében e rendelet 1. cikkének 18. pontját, amely a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök levonás alóli mentesítéséről szóló rendelkezést tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.”

3. cikk
Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

1.Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

2.Ez a rendelet a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel [e módosító rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től alkalmazandó.

3.E rendelet 1. cikkének 1. pontját az 575/2013/EU rendelet (EU) 2019/876 rendelettel módosított 429a. cikkének az egyes központi banki tartalékok átmeneti kizárásához kapcsolódó nettósítási mechanizmust érintő módosításai tekintetében 2021. június 28-tól kell alkalmazni.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/630 rendelete (2019. április 17.) az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 4. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).

(6)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A Bizottság értelmező közleménye – A számviteli és prudenciális kereteknek az uniós banki hitelezés megkönnyítése érdekében történő alkalmazása – A vállalkozások és a háztartások támogatása a Covid19-járvány közepette, COM(2020) 169, 2020.4.28.

(7)    A halasztás mind a kockázatalapú tőkekövetelményekre vonatkozó felülvizsgált szabályokra, mind a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó felülvizsgált szabályokra kiterjed.

(8)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Beruházási Banknak és az eurócsoportnak – A Covid19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedések, COM(2020) 112 final, 2020.3.13.

(9)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Válaszintézkedések a koronavírus ellen – Minden rendelkezésre álló eurót az emberéletek és a megélhetés védelmére kell felhasználni minden lehetséges módon, COM(2020) 143 final, 2020.4.2.

(10)    Lásd a „Bázeli Bizottság további intézkedéseket határoz meg a Covid19 hatásának enyhítésére” című, 2020. április 3-i sajtóközleményt, amely elérhető itt: https://www.bis.org/press/p200403.htm .

(11)    Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(12)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/630 rendelete (2019. április 17.) az 575/2013/EU rendeletnek a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében történő módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 4. o.).

(15)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/876 rendelete (2019. május 20.) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 150., 2019.6.7., 1. o.).

(16)    Ez magában foglalja a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak szóló közleményét: A Bizottság értelmező közleménye a számviteli és prudenciális kereteknek az uniós banki hitelezés megkönnyítése érdekében történő alkalmazásáról – A vállalkozások és a háztartások támogatása a Covid19-járvány közepette, COM(2020) 169, 2020.4.28.; „Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra adott válaszként további rugalmasságot biztosít a bankoknak” című sajtóközleményt és az azt kísérő, gyakori kérdéseket (2020. március 20.) https://www.bankingsupervision.europa.eu/press/pr/date/2020/html/ssm.pr200320~4cdbbcf466.en.html ; az EBH nyilatkozatát a prudenciális keretnek a nemteljesítés, az átstrukturálás és az IFRS 9 tekintetében történő alkalmazásáról a Covid19-járvánnyal kapcsolatos intézkedések fényében, 2020. március 25., elérhető itt: https://eba.europa.eu/eba-provides-clarity-banks-consumers-application-prudential-framework-light-covid-19-measures .

(17)    Lásd a „Bázeli Bizottság további intézkedéseket határoz meg a Covid19 hatásának enyhítésére” című, 2020. április 3-i sajtóközleményt, https://www.bis.org/press/p200403.htm.

(18)    A Bizottság (EU) 2015/62 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tőkeáttételi mutató tekintetében történő módosításáról (HL L 11., 2015.1.17., 37. o.).