A nemzeti szintű fellépés előmozdítása a nemzeti romastratégiai kereteken keresztül

A tagállamoknak nemzeti romastratégiai kereteket kell kialakítaniuk, elfogadniuk és végrehajtaniuk, amelyeknek az alábbiakat kell tartalmazniuk:

oközös vonások

ominimális kötelezettségvállalások, amelyek mindenkire alkalmazandók

olehetséges további kötelezettségvállalások a nemzeti helyzettől függően

oambiciózusabb kötelezettségvállalások azon tagállamok esetében, ahol nagy roma közösségek élnek

Az e tételekre vonatkozó javaslatok az alábbiakban láthatók. Ahol lehetséges, konkrét nemzeti célszámokat kell meghatározni. A Bizottság minden szükséges iránymutatással segíteni fogja ezt a folyamatot. Ezenkívül támogatja

a nemzeti intézkedéseket, beleértve az egyenlőségről szóló jogszabályok végrehajtását, a romák egyenlőségének általános érvényesítését, az integrációt és az uniós szakpolitikai kezdeményezésekben való részvételt, valamint a romáknak szóló és a cigányellenességgel szembeni küzdelmet segítő uniós források mozgósítását.

A tagállamoknak 2021 szeptemberéig kell befejezniük e nemzeti keretek kidolgozását, és megosztaniuk azokat a Bizottsággal.

A nemzeti stratégiai keretnek meg kell határoznia az alábbiakat:

a)nemzeti kiindulási és célértékek az uniós célkitűzések és célok elérése érdekében, átfogó igényfelmérés alapján;

b)az egyes csoportokra (roma gyermekek, nők, fiatalok, idősebb romák vagy fogyatékossággal élő romák, mobilis uniós polgárok, nem uniós polgárok, hontalan romák) vonatkozó célok és intézkedések, hogy tükröződjön a romák közötti sokszínűség, beleértve a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és a gyermekeket/életkort figyelembe vevő intézkedéseket;

c)a cigányellenességgel és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni intézkedések (pl. nemzeti rasszizmus elleni Ftervek révén);

d)a marginalizált romák gazdasági-társadalmi integrációját biztosító intézkedések, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás terén;

e)a célzott és általános intézkedések együttes alkalmazása, figyelembe véve a konkrét helyi kihívásokat, és kifejezetten azokra az akadályokra összpontosítva, amelyek megfosztják a romákat a többségi szakpolitikákhoz való egyenlő hozzáféréstől 28 ;

f)a szociális innovációt és a magántőkét teljes mértékben kiaknázó, külön költségvetés a végrehajtásra és a nyomon követésre 29 ;

g)mechanizmusok a meghatározott célok érdekében elért előrehaladásra vonatkozó jelentéstétellel, az előrehaladás nyomon követésével és értékelésével kapcsolatban;

h)szakpolitikai szempontból releváns konzultáció és együttműködés rendszere a romákkal és a romákat támogató civil társadalommal, az ágazati minisztériumokkal, az egyenlőséggel foglalkozó szervekkel, egyéb nemzeti emberi jogi intézményekkel és más érdekelt felekkel; valamint

i)kapacitásépítés a civil társadalomnak a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi szakaszában való aktív részvételének előmozdítása, valamint a nemzeti és uniós platformok folyamataiba való bevonásának biztosítása érdekében 30 .

A nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontoknak:

a)biztosítani kell a szükséges jogkört, elegendő erőforrást és személyzetet annak érdekében, hogy garantálni tudják a folyamatos koordinációt és nyomon követést; valamint

b)rendszeresen előrehaladási jelentést kell benyújtaniuk és részt kell venniük a nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok Bizottság által vezetett hálózatának fő tevékenységeiben 31 .

A nemzeti stratégiai keretnek meg kell határoznia továbbá az alábbiakat:

a)nemzeti mennyiségi és minőségi célok mind a hét uniós célkitűzés és a kapcsolódó célértékek tekintetében (az adatok rendelkezésre állásától függően);

b)hogyan fogják az uniós és nemzeti forrásokat és pénzügyi eszközöket a romák érdekében felhasználni; valamint

c)hogyan járulnak hozzá az egyenlőséghez és az integrációhoz az intézményi vagy közigazgatási reformok.

A nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontoknak félidős értékelést is kell végezniük, és felül kell vizsgálniuk a nemzeti stratégiai keretet.

A nemzeti stratégiai keretnek továbbá:

a)olyan tervet vagy intézkedéscsomagot kell bemutatnia, amely a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés, az oktatási és lakhatási szegregáció, a romákkal szembeni előítéletek és sztereotípiák megelőzését és az azokkal szembeni küzdelmet célozza (az online térre is kiterjedően);

b)általánosan érvényesítenie kell a romák egyenlőségét és integrációját regionális és helyi szinten; valamint

c)meg kell határoznia, hogy az uniós és nemzeti forrásokat és pénzügyi eszközöket hogyan fordítsák a többségi szakpolitikák társadalmi befogadást elősegítő reformjára és célzott fellépésekre.

A nemzeti romaintegrációs kapcsolattartó pontok szerepét meg kell erősíteni, hogy azok:

a)külön csapatra és intézményi megbízatásra számíthassanak, ami biztosítja számukra a politikai súlyt, a hatékony ágazatközi koordinációt és a romák egyenlőségének és integrációjának regionális és helyi szintű általános érvényesítését;

b)részt vegyenek (az uniós forrásokkal való gazdálkodásért felelős hatóságok révén) a romáknak szóló uniós források kiosztásával kapcsolatos kormányközi párbeszédek koordinációjában, és azok felhasználásának rendszeres nyomon követésében (pl. a monitoringbizottságokon, a romák integrációjával foglalkozó hatásvizsgálatokon keresztül);

c)biztosítsák a romák társadalmi szerepvállalását segítő nemzeti konzultációt és párbeszédet (különösen a fiatalok és nők esetében); valamint

d)biztosítsák, hogy a közpolitikák és az általános szolgáltatások (pl. a vészhelyzeti és középtávú intézkedések válság idején, jogalkotási reform, az oktatással, foglalkoztatással, egészségüggyel, lakhatással kapcsolatos szakpolitikai tervezés, a társadalmi-gazdasági integráció más területei, a szociális szolgáltatások, a közlekedés, a minimálbérrendszerek és a megkülönböztetést tiltó jogalkotás) valóban elérhetők legyenek a romák számára, beleértve azokat is, akik távoli vidéki területeken élnek.

A cigányellenességgel szembeni küzdelem

Az Alliance against Antigypsism (cigányellenesség elleni szövetség), az Európai Parlament és az Európa Tanács 1 munkájának köszönhetően konszenzus alakul ki arról, hogy a cigányellenesség (a rasszizmus romák ellen irányuló sajátos formája) hozzájárul a romák tartós kirekesztéséhez. A cigányellenesség és a kirekesztés ördögi kört alkotnak, ezért egyidejűleg kell küzdeni ellenük. A hátrányos megkülönböztetéssel és a cigányellenességgel szembeni küzdelem hozzájárul a társadalmi befogadást célzó intézkedések sikeréhez, amely pedig a társadalom részéről megnyilvánuló nagyobb nyitottságot és elfogadást segíti elő. A cigányellenességgel szembeni küzdelem, valamint a sokféleség és a társadalmi befogadás előmozdítása a társadalom egészének részvételét kívánja meg, a roma és a nem roma közösségekét egyaránt. Idetartozik a romák társadalmi szerepvállalásának lehetővé tétele, valamint az általános (az intézményes szintre is kiterjedő) hozzáállás és magatartásformák megváltoztatása is. Az egyenlőséggel foglalkozó szervek a nemzeti roma kapcsolattartó pontok (NRCP) kiemelt partnerei lehetnek a tekintetben, hogy kidolgozzák a stratégiák hátrányos megkülönböztetés elleni erőteljesebb fókuszának végrehajtására és támogatására irányuló normákat.

A nemzeti romastratégiai kereteknek a következőkre kell irányulniuk:

·a cigányellenességgel szembeni küzdelemmel kapcsolatos önálló fókuszt tartalmaznak a következők érdekében:

1.    a cigányellenesség felismerése és a cigányellenességgel szembeni fellépés felelőssége;

2.    a cigányellenesség történelmi dimenzióinak, különösen a roma holokauszt elismerése; a roma történelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztése és a megbékélés előmozdítása;

3.    a sokszínűség és befogadás kölcsönös előnyeivel kapcsolatos figyelem felkeltése; pozitív narratívák kidolgozása; szerepmodellek előmozdítása; A közösségek közötti találkozások és az interkulturális tanulás támogatása a romákkal kapcsolatban az oktatás, a média, a művészetek, a kultúra és a történelem terén meglévő sztereotípiák és félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében;

4.    a hátrányos megkülönböztetés mint a cigányellenesség megjelenési formája elleni küzdelem;

5.    a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet bűncselekmények mint a cigányellenesség megjelenési formái elleni küzdelem, valamint az előítélet által motivált bűncselekmények, zaklatás és erőszak jelentése;

6.    a cigányellenesség és hátrányos megkülönböztetés áldozatai igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének előmozdítása;

7.    jogaikkal kapcsolatos ismeretek terjesztése a romák között; valamint

8.    a romák által tapasztalt rendszerszintű / intézményes / strukturális hátrányos megkülönböztetés 2 felszámolása és megelőzése;

·a cigányellenesség megelőzése és leküzdése mint a valamennyi ágazati szakpolitikai területen meglévő, transzverzális/horizontális prioritás az alábbiak érdekében:

1.    az oktatás területén tapasztalt szegregáció, iskolai bántalmazás és zaklatás elleni küzdelem; az iskolai személyzet érzékenyítése;

2.    a foglalkoztatás (munkavállalás) terén meglévő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és a munkáltatók érzékenyítése;

3.    a színvonalas egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén meglévő hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; a párhuzamos, szegregált szolgáltatások felszámolása; az emberi jogok megsértésének megakadályozása (pl. kényszerű abortusz és kényszerű sterilizálás); az egészségügyi dolgozók érzékenyítése;

4.    a területi szegregáció elleni küzdelem; az elhelyezés nélküli erőszakos kilakoltatások megelőzése; a hatóságok érzékenyítése; valamint

5.    egyenlőségre vonatkozó adatok rendszeres gyűjtése (a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó adatok; az egyenlőséggel foglalkozó szervektől származó, a hátrányos megkülönböztetés eseteire vonatkozó adatok).

A többgenerációs szegénység elleni küzdelem 
(a gyermekvédelemre összpontosítva és az uniós finanszírozás jobb felhasználásával)

A többgenerációs szegénység és kirekesztés elleni küzdelem alapvetően fontos a marginalizált romák helyzetének javítása érdekében. Az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés terén tapasztalható kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés befolyásolja a gyermekek fejlődését, ezáltal befolyásolhatja jövőbeli szülői magatartásukat, és további hátrányokat okozhat saját gyermekeik számára. A kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés ördögi köre biztosan folytatódik, hacsak nem kerül sor jelentős beavatkozásra annak érdekében, hogy az alapvető dinamikákat átfogóan kezeljék és a jövő generáció számára jobb jövőt tervezzenek. Ez megköveteli, hogy a hangsúly a gyermekekre irányuljon, amelyet hosszabb távon is fenn kell tartani.

A nemzeti romastratégiai kereteknek a következőkre kell irányulniuk:

·megfelelő szakértelem mozgósítása a kormányzás valamennyi szintjén a gyermekvédelmi intézkedések kidolgozása érdekében; megfelelő erőforrások allokálása a kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz, valamint az oktatáshoz (pl. ösztöndíjak, mentorálás, iskolai utáni támogatás), a táplálkozáshoz, a személyes fejlődéshez és a családokkal végzett munkához;

·a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel ösztönzése;

·a nők, gyermekek és fiatalok védelme a bűncselekmények, például az emberkereskedelem – ideértve adott esetben a kizsákmányolás összes formáját (szexuális kizsákmányolás, munkaerő-kizsákmányolás, koldulásra kényszerítés és a büntetendő cselekményeknek a kényszer- és kizsákmányoló érdekházasságok érdekében történő kihasználása) – elleni küzdelemre irányuló stratégiák révén, valamint a segítségnyújtáshoz, támogatáshoz és védelemhez való hozzáférésük lehetővé tétele;

·a közösségi – és családalapú – szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a fogyatékkal élő személyek és a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek részére; az otthonban törtnő elhelyezés megelőzését célzó intézkedések megerősítése a bizonytalan helyzetben lévő családok és a fogyatékkal elő személyek támogatása révén;

·a gyermekek és családjaik részére szóló intézkedések hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása a feltételeknek a jövő generáció számára történő biztosítása érdekében;

·a pénzügyi támogatás és befektetés tervezésének a marginalizáció alapvető okainak (társadalmi-gazdasági kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés) alapos elemzésére való helyezése; részletes bizonyítékok gyűjtése a nemzeti, regionális és helyi beavatkozások működő (nem működő) típusainak, és ennek okainak, rendszeres értékelése és elemzése révén a befogadást akadályozó tényezők megértésének elmélyítése érdekében; Valamennyi érdekelt fél (helyi hatóságok, roma/nem roma érdekelt felek lehetségesen eltérő nézőpontokkal) bevonása az elemző munkába;

·az uniós pénzeszközök felhasználásának elemzése az irányító hatóságokkal együttműködve – ha az ellenőrzési jelentések megállapítják, hogy a pénzeszközöket nem használták fel hatékonyan a befogadással kapcsolatos célok elérésére, együttműködés a helyi/irányító hatóságokkal és az érdekelt felekkel az okok megértése és bármely azonosított akadály kezelése érdekében; valamint

·szoros kapcsolatok kiépítése a nemzeti roma kapcsolattartó pontokkal (NRCP) és az uniós pénzeszközök ellenőrzéséért felelős hatóságokkal; annak biztosítása, hogy az uniós pénzeszközök romák érdekében történő felhasználása valódi lehetőségeket teremt a részvételre és a kívánt mindennapi hatással van rájuk, nem pedig más érdekeket szolgál.

A romák részvételének előmozdítása

A romák közügyek kialakításában való részvétele az egyenlőség és a befogadás előfeltétele és elősegítője, valamint előmozdítja a demokratikus és hatékony kormányzást. A romák részvétele és szerepvállalása hangot kölcsönöz az embereknek, és lehetővé teszi számukra, hogy újfajta, pozitív módon cselekedjenek. A befogadás megnyitja az utat a cselekvés előtt, és lehetőség nyújt az emberek számára a részvételre. A részvétel és a szerepvállalás az emberek életkörülményei és az életben elért sikereik javítására szolgáló elvek és folyamatok. A romák helyi, nemzeti és uniós szintű szakpolitikai döntéshozatalban való érdemi részvételének támogatása a kirekesztés leküzdésének előfeltétele. A romák vezette és pro-roma civil szervezetek különösen fontos szereplők. A nemzeti stratégiai keretek fejlesztésének összehangolásakor a nemzeti roma kapcsolattartó pontokat (NRCP) ösztönzik a részvételi modellek előmozdítására például a kulcsterületeken az igényfelméréseket, prioritásokat, célokat és fellépéseket kidolgozó a tematikus munkacsoportok elősegítése, a nemzeti, regionális és helyi civil szereplők egy asztalhoz ültetése és a romák részvételének biztosítása révén. E modelleket és struktúrákat később a végrehajtás nyomon követésére és értékelésére is lehet használni.

A nemzeti romastratégiai keretek:

·meghatározzák – a hatékony együttműködés, a bizalom és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében – a romáknak a szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében, valamint az uniós pénzeszközök programozásában való részvételének minimálisan kötelező szempontjait és csatornáit, ideértve a részvételre vonatkozó írásos jegyzőkönyveket is, amelyek meghatározzák a konzultációs és részvételi szervezetek megbízatását (a szerepvállalás hatókörét és jellegét), összetételét (a tagok kiválasztásának elveit), munkamódszereit és a várt eredményeket 3 ;

·lehetőségeket teremtenek a roma közösségek helyi szintű szerepvállalására, hogy lehetővé tegye a kifejezetten a társadalmi és gazdasági változás előidézésére irányuló közösségi felelősségvállalást és fellépést. A közösségek mozgósítását a roma embereket, helyi hatóságokat és szervezeteket bevonó, szándékosan inkluzív és részvételi folyamatnak kell tekinteni;

·biztosítják, hogy a romák teljes sokszínűségükben (ideértve az állampolgár és nem állampolgár, a marginalizált és integrált személyeket, a nőket, a gyermekeket és a fiatalokat is) képviselve legyenek a szakpolitikai és konzultációs eljárásokban;

·a helyi fellépés javítása több roma szakember felvétele révén, hogy közvetítőként tevékenykedjenek, és segítsenek a romák és a többségi társadalmak közötti tartós bizalomhiány leküzdésében;

·a romákra összpontosító és a hagyományos, különösen a gyermekek, fiatalok és nők jogaival foglalkozó szervezetek közötti civil társadalmi együttműködés előmozdítása;

·uniós és egyéb pénzeszközök rendszeres kapacitásépítő támogatás (egyenlőségi átvilágítás, részvétel stb. terén történő) nyújtására történő felhasználása; valamint

·a jelentős roma népességgel rendelkező országokban:

oa pozitív intézkedések előmozdítása a romák nemzeti és helyi közigazgatásban az egyenlőség és befogadás, kutatás stb. terén történő részvételének növelése révén; valamint

ofontolóra veszik roma ernyőszervezetek létrehozását a folyamatos konzultáció és a szakpolitikai vitákban való részvétel érdekében. Ezek a nemzeti kormányoktól vagy a civil szervezetek támogatására szolgáló alapokból központi intézményi támogatásban lehet részesíteni.

A sokszínűség megjelenítése

A nemzeti stratégiai keretek tervezése során alapvetően fontos a roma emberek és közösségek közti sokféleség elismerése. Az uniós romastratégiai keret előmozdítja a roma nők, fiatalok és gyermekek (és a fogyatékkal élő romák, idős romák, LMBTIQ+ roma és mobil uniós polgárok) szerepvállalását a társadalmi-gazdasági szakadékok leküzdése, jogaik maradéktalan gyakorlása, lehetőségeik kiaknázása, valamint annak érdekében, hogy a változás aktív szereplői lehessenek.

A nemzeti romastratégiai keretek:

·felmérik az összes roma (a nem állampolgár, nem uniós polgár és hontalan romákat is ideértve) igényeit és helyzetét;

·kezelik a többszörös hátrányos megkülönböztetést és interszekcionalitást, amelyek növelik a kirekesztés súlyosságát;

·befogadási és szegénységellenes intézkedésekkel célozzák meg a legmarginalizáltabb roma csoportokat (a hasonló helyzetben lévő egyéb csoportok kizárása nélkül), és valamennyi roma számára a részvételt előmozdító intézkedéseket, a romák és nem romák számára pedig a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés megelőzésére és az ellenük való küzdelemre irányuló intézkedéseket dolgoznak ki;

·egyedi célokat és célzott intézkedéseket dolgoznak ki a roma nők, gyermekek és fiatalok, valamint a fogyatékkal élő, az idős, a mobil uniós polgár, a hontalan és (adott esetben) a nem uniós országból származó romák részére, továbbá a mutatókat nem és életkor szerint lebontják;

·minden területen kezelik a nemi alapú megkülönböztetést, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, a gyermektartás és a (többszörös) hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén, a (kapcsolati) erőszakot és kizsákmányolást is beleértve; előmozdítják a részvételt, és biztosítják, hogy az intézkedésekben érvényesüljenek a nemek közötti egyenlőség szempontjai;

·a roma nők igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének támogatása a kapcsolati erőszak és az egyéb emberijogsértések megelőzése/leküzdése érdekében;

·határokon átnyúló együttműködés indítása a romák határokon átnyúló mobilitásából eredő kihívások és lehetőségek hatékonyabb kezelése érdekében, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és egyéb szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása; valamint

·a romák közötti hontalanság felszámolása az egyetemes születési anyakönyvezés és a személyazonosító okmányokhoz való hozzáférés, a hivatalos hontalanság megállapítását célzó eljárások és a szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása révén.

Az általános és célzott megközelítések kombinálása

A romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés indokolja a folyamatos célzott megközelítést, a célzás pedig a romáknak az élet minden területén megvalósuló hatékony befogadására és egyenlőségének az előmozdítására irányul. Ennek előfeltétele az általános szakpolitikák inkluzív reformja, amely a célzott és általános megközelítések intelligens kombinációját kívánja meg. A célzott szakpolitikáknak időszakosaknak kell lenniük, és a romákat érintő többlethátrányok és hátrányos megkülönböztetés mérséklésére kell irányulniuk. A célzásnak kifejezettnek (de nem feltétlenül az etnikai származáson alapulónak), de nem kizárólagosnak kell lennie, azaz nem zárhatja ki az ugyanolyan helyzetben lévő nem romákat.

A nemzeti romastratégiai keretek:

·kibontják, hogyan kezelik az egyedi célzott intézkedések (biztosítékok) azokat az akadályokat, amelyek megakadályozzák, hogy a romák hozzáférjenek az általános szakpolitikákhoz, és élvezzék azok előnyeit, valamint azt, hogy hogyan alakítják a közpolitikákat a romák számára befogadóbbá;

·célzott kiegészítő támogatással, de állandó párhuzamos struktúrák nélkül előmozdítják a romák jogokhoz és általános szolgáltatásokhoz való hozzáférését;

·területek szerint célozzák a beavatkozást annak biztosítása érdekében, hogy az figyelembe veszi a helyi körülményeket; kombinálják a területi és a társadalmi csoport szerinti célzást a széles körű beavatkozások esetén (pl. a mélyszegénység kezelése), és biztosítják, hogy azok elérjék a roma népességet;

·a jelentős roma népességgel rendelkező országokban:

oátvilágításnak/auditnak vetik alá a fő általános szakpolitikákat, hogy vizsgálják hatásukat a romák egyenlőségére és befogadására;

omeghatározzák, hogyan kell felhasználni az uniós pénzeszközöket az általános szakpolitikák (pl. Az oktatási és lakhatási deszegregáció) inkluzív reformjára és a célzott fellépésre; valamint

omegállapodásokat dolgoznak ki a romák egyenlőségének, befogadásának és részvételének regionális és helyi szintű általános érvényesítésére.

Az intézkedések kiszélesítése a válságok romákra gyakorolt aránytalan hatásának megelőzése/mérséklése érdekében

Az unió előtt álló valamennyi jelenlegi kihívásnak (ideértve a Covid19-világjárványt, az éghajlatváltozást, valamint a zöld és a digitális átállást is) van a romák egyenlőségével és befogadásával kapcsolatos dimenziója. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a különösen a romák közötti hátrányosan megkülönböztetett és marginalizált csoportokra ne nehezedjen aránytalan teher a válságok és az átállások miatt, valamint a vészhelyzet elhárítására szolgáló intézkedések és a hosszabb távú növekedési stratégiák a befogadásukra irányuló további támogatást tartalmazzanak. Le kell vonni a tanulságokat a Covid19-világjárványból, amely aránytalanul érintette a marginalizált roma közösségeket, amelyek a legrosszabb rövid távú egészségügyi és közép/hosszú távú gazdasági hatásoknak lettek kitéve. A nemzeti romastratégiai kereteknek elő kell segíteniük a koronavírus-válság hatásainak mérséklését, és hatékonyabb eszközökkel kell ellátnia minket az ilyen esetek jövőbeli előfordulásának kezelése érdekében.

A nemzeti romastratégiai keretek:

·megtervezik a hatékony adatgyűjtést és a társadalmi-gazdasági hatások nyomon követését (életkor, nem és orvosi ellátás iránti szükséglet szerint), hogy hatékony és adekvát, a jelenlegi/jövőbeli világjárványokat kezelni képes szakpolitikai intézkedéseket biztosítsanak;

·figyelembe veszik a rövid, közép és hosszú távú igényeket, és bevonják az intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában érdekelt feleket;

·támogatják a helyi hatóságok roma közösségek legsürgetőbb szükségleteinek (pl. menedékhelyhez – az élelmiszert és a vizet is ideértve – való hozzáférés, ingyenes egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a bizonytalan gazdasági helyzetben lévő roma családok pénzügyi támogatása) kezelésére irányuló törekvéseit;

·priorizálják a strukturális egyenlőtlenségek és a roma közösségek alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférése hiányának leküzdésére irányuló törekvéseket;

·biztosítsák, hogy az uniós és nemzeti finanszírozást felhasználó intézkedések és/vagy fellépések elérjék és kezeljék a legmarginalizáltabb és leghátrányosabb helyzetben lévő közösségeket;

·segítsék elő a romák biztonságos és tiszta ivóvízhez való hozzáférését 4 ;

·javítsák a megfelelő higiéniás létesítményekhez való hozzáférést, és világjárvány esetén biztosítsák az alapvető közüzemi szolgáltatások folyamatosságát;

·gyarapítsák a roma népesség egészségügyi ismereteit;

·ösztönözzék a pontos, egyértelmű és bizonyítékokon alapuló információk terjesztését és a tájékoztató kampányokat mint a hátrányos megkülönböztetés és az idegengyűlölet elleni hatékony eszközöket;

·gondoskodjanak a hátrányos helyzetű roma közösségeket különösen érintő környezeti körülmények és kockázatok rendszeres nyomon követéséről, és hozzanak intézkedéseket a veszélyes és nem higiénikus körülmények megszüntetésére; valamint

·előmozdítják a sürgősségi és a helyreállítási intézkedések közötti összhangot és az általános kezdeményezéseket, például a „zöld megállapodás”, a digitalizáció, a szociális jogok európai pillére, a fenntartható fejlődési célok (SDG), az európai szemeszter és az általános stratégiák, programok és reformok.

A digitális társadalmi befogadás biztosítása

Mivel a koronavírus-járvány az iskolákat, kampuszokat és irodákat bezárásra kényszerítette, mentőövként mindenki az internet felé fordult. Az online oktatásra és telemedicinára stb. való tömeges átállás feltételezte, hogy mindenkinek van internet-hozzáférése. A válság azonban hatalmas globális szakadékra világított rá az online és a távoktatás terén. A romák gyakran vidéki térségekben élnek, olyan térségekben, amelyek a nagy sebességű szélessávú infrastruktúrához való hozzáférés tekintetében elmaradottak. Az informatikai berendezésekkel vagy digitális jártassággal kevéssé vagy nem rendelkező, marginalizált romák tekintetében hatásai mély strukturális egyenlőtlenségekre világítottak rá, amelyek a roma gyermekek esetében az iskolai munkájukban való alulteljesítésben és lemaradásban, a felnőttek esetében pedig a valós idejű információktól és az álláslehetőségektől való megfosztottságban nyilvánultak meg. A digitális korszakban az egyenlőtlenséghez, hátrányos megkülönböztetéshez és kirekesztéshez kapcsolódó mögöttes kihívásokat kezelni kell annak biztosítása érdekében, hogy senkit ne hagyjunk hátra. A digitális technológiák sikeres kiépítése, valamint Európa rezilienciája és társadalmi méltányossága a szükséges infrastruktúrával, berendezésekkel és digitális készségekkel rendelkező emberektől függ.

A nemzeti romastratégiai keretek a következőkre irányulnak:

·a romák digitális kirekesztésének kezelése a digitális technológiákhoz való hozzáférés biztosításával, különösen az online és távoktatáshoz való hozzáféréssel és annak támogatásával, ha az oktatási vagy képzési intézmény bezár, mint a koronavírus-járvány alatt

·más szakpolitikai kezdeményezésekkel (különösen az online közszolgáltatásokkal, e-közigazgatási és kereskedelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos kezdeményezésekkel) való szinergiák elősegítése a közszolgáltatások használhatóságának előmozdítása és az inkluzív e-közigazgatás előmozdítása érdekében, egyedi intézkedésekkel a romák részére biztosított közszolgáltatások és a romák közszolgáltatásokba való bekapcsolására, különös tekintettel a vidéki térségekre;

·a digitális készségek és kompetenciák 5 növelése a romák körében a következők révén:

1.    a digitális berendezésekhez és hálózati csatlakozásokhoz való hozzáférés javítása (pl. nyilvános internet-hozzáférési pontok a hátrányos helyzetű térségekben);

2.    az alapvető digitális készségek és kompetenciák előmozdítása az egész életen át tartó tanulás szem előtt tartásával, és vonatkozó képzés nyújtása;

3.    a romák felhasználási színvonalának és az információs társadalomban való részvételének növelése; valamint

4.    a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások használatának terén tapasztalt online hátrányos megkülönböztetési gyakorlatok bejelentésének előmozdítása;

5) a digitális jártassággal kapcsolatos kezdeményezések beágyazása a helyi társadalmi-gazdasági összefüggésekbe, a roma közösségek specifikus igényeire és feltételeire való adaptálása;

6) olyan digitális jártassággal kapcsolatos 6 kezdeményezések előmozdítása és támogatása, amelyek:

-az internethasználattal kapcsolatos motivációk és tudatosság serkentése;

-megfizethetőség és fenntarthatóság;

-a romákra adaptált tartalmak és megvalósítási módszerek (új tanítási módszerek, informális tanulás stb.); valamint

-elérhetőség és használhatóság;

·a digitális megoldások használatának ösztönzése az egészségügyi ellátásban mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek részéről az ellátás folyamatosságának és a kezelés biztonságos módjainak biztosítása érdekében; valamint

·a digitális befogadást célzó stratégiai keretek újragondolása a romák által tapasztalt akadályok kezelése érdekében.

A környezeti igazságosság biztosítása

A számos roma közösség által tapasztalt környezeti hátrányos megkülönböztetésre 7 kezd ráirányulni a közfigyelem. E valóság, amelyről hosszú ideig nem vettek tudomást, aránytalan hatásai a koronavírus-járvány alatt mutatkoztak meg, melynek során a marginalizált közösségek még veszélyeztetettebbek lettek a fertőzés és más kapcsolódó egészségügyi kérdések tekintetében. Az egészségügyi kockázatok a nem megfelelő életkörülményekből és a szegregációból erednek, amelyek tovább fokozzák a romák társadalmi-gazdasági kirekesztését.

A nemzeti romastratégiai keretek:

·felismerik és kezelik a hátrányos megkülönböztetést, különösen a tekintetben, ahogyan a szegregált térségekben élő, marginalizált roma közösségeket (a cigányellenesség megjelenési formájaként) érintik; elősegítik annak megértését, hogyan kényszeríti a környezeti hátrányos megkülönböztetés és a környezeti szolgáltatások hiánya a marginalizált romákat arra, hogy környezeti szempontból károsodott területeken éljenek;

·a vízhez, a megfelelő higiéniás létesítményekhez, a hulladékgyűjtéshez- és kezeléshez való hozzáférésre összpontosítanak, és küzdenek a tartós területi szegregáció mint a lakhatás és az alapvető szolgáltatások terén meglévő környezeti hátrányos megkülönböztetés ellen;

·kezelik a romák rekreációs értékkel rendelkező, zöld lakóterületekhez való hozzáférését;

·megelőzik a környezeti kockázatokat, és kezelik a szennyezésnek és a szennyezettségnek való kitettség egészségügyi hatásait; valamint

·biztosítják a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot a legkedvezőtlenebb környezeti körülmények között dolgozók számára.

A roma művészetek, történelem és kultúra (és azzal kapcsolatos tudatosság) előmozdítása

A roma művészet, történelem és kultúra európai és nemzeti tájképünk szerves része. Ugyanakkor a roma kultúrát és identitást évszázadokon keresztül romantikus és sztereotip módon ábrázolták, ami súlyosbította a roma közösségek többségi társadalomtól való elidegenedését. A kulturális elismerést a roma narratíva alapján kell felépíteni.

A nemzeti romastratégiai keretek a következőkre irányulnak:

·a roma művészet és kultúra nemzeti és európai örökséghez való hozzájárulásának elismerése, valamint az ezzel kapcsolatos tudatosság és a romák felelősségvállalásának növelése;

·platformok támogatása a romák és nem romák közötti helyi szintű kapcsolatok megkönnyítésének a modern roma művészetek, kézművesség és kultúra, valamint a roma történelemmel kapcsolatos ismeretek révén történő előmozdítása érdekében;

·tájékoztató tevékenységek előmozdítása a médiaüzemeltetőkkel együttműködve egy romák által felépített roma identitás és kulturális örökség támogatása érdekében;

·a romákkal szembeni előítéletek és sztereotípiák elleni küzdelem;

·augusztus 2-a kijelölése a Roma Holokauszt Európai Emléknapjának és az arról való megemlékezés a II. Világháború roma népirtásának áldozatairól való megemlékezés érdekében;

·a holokausztról való megemlékezés integrált megközelítésének előmozdítása a romák sorsáról való megemlékezéssel a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján (január 27-én, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának napján);

·a roma közösségek integrálása a nemzeti kulturális narratívákba a roma művészetek és kultúra nemzeti archívumokba, múzeumokba és állandó művészeti kiállításokba való felvételével; megfelelő erőforrások allokálása a roma művészetek és kultúra többek között fesztiválok előmozdítása útján történő védelmére, megőrzésére és fejlesztésére;

·a romani nyelv és a roma történelem iskolai tantervekbe és tankönyvekbe való felvétele a roma és nem roma tanulók számára egyaránt; az iskolai multikulturális ismeretterjesztő tevékenységek és kampányok előmozdítása; valamint

·szerepvállalási lehetőségek biztosítása, valamint a roma vállalkozók és önfoglalkoztatók támogatása a roma hagyományokat és kultúrát előmozdító helyi vállalkozásokkal.

A szociális innováció és a szakpolitikai kísérletek előmozdítása

A szociális innováció és a szakpolitikai kísérletek a társadalmi változás területéről származó új megközelítések, amelyek egy rendszer különböző szintjein megjelenő gondolatokat, gyakorlatokat és kezdeményezéseket fognak össze jelentős változás és hosszan tartó pozitív hatás előidézése érdekében. Ilyen minőségükben a romák egyenlőségének, befogadásának, részvételének és szerepvállalásának előmozdítását szolgáló, jelentős eszközök lehetnek.

Az uniós szakpolitikák a „szociális innovációt” olyan tevékenységekként határozzák meg, amelyek célkitűzéseiket és eszközeiket tekintve egyaránt szociális jellegűek, elsősorban olyanok, amelyek olyan új elképzelések (termékek, szolgáltatások és modellek) kifejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatosak, amelyek egyidejűleg elégítenek ki társadalmi igényeket és hoznak létre új társadalmi kapcsolatokat vagy együttműködéseket, és ezáltal előnyösek a társadalom számára, és fokozzák a társadalom cselekvési képességét 8 . A „szociálpolitikai kísérletek” olyan szakpolitikai beavatkozások, amelyek innovatív válaszokat nyújtanak társadalmi igényekre, és amelyeket kis körben, olyan feltételek mellett hajtanak végre, ahol biztosított a hatásuk értékelése, annak érdekében, hogy meggyőző eredmények esetén más helyzetben vagy szélesebb körben is meg lehessen ismételni az alkalmazásukat 9 .

A nemzeti romastratégiai keretek:

·támogatják a tanulásra és a befogadással kapcsolatos innovációkra irányuló nemzeti szövetségek létrejöttét – egy asztalhoz ültetik az ökoszisztéma minden szeletét képviselő szereplőket (az érintett roma szakmai szervezetek a vállalkozásokkal/iparral, szociális inkubátorházakkal és a változás szereplőinek hálózataival, nagykövetségekkel és kutatóhelyekkel együtt);

·közös alkotási folyamatokat indítanak a nemzeti/regionális érdekelt felekkel, emberbaráti és szociális célú szervezetekkel a rendszeres közös fellépés (ideértve a rendelkezésre álló uniós tanácsadási támogatást is) iránti igények, rendelkezésre álló erőforrások és lehetőségek meghatározása érdekében;

·támogatják az alapvető szociális szolgáltatási területekkel (lakhatáshoz, közüzemi szolgáltatásokhoz, alapvető infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz stb. való hozzáférés) foglalkozó, eredményorientált projektek inkubálását;

·katalizálják és felhalmozzák a különböző témákkal/ágazatokkal kapcsolatos munkamódszerekre vonatkozó tudást, miközben mozgásba hozzák és alkalmassá teszik a különböző szektorokból (köz- magán- civil szektor) származó szereplőket a közös együttműködésre;

·szociálpolitikai kísérleteket végeznek (pl. alapjövedelemre vonatkozó garanciákat nyújtanak) modellek létrehozása érdekében, és vizsgálják a szociális ellátások alternatív megvalósítási mechanizmusait;

·kiaknázzák a magántőke mobilizálását és pl. az emberbaráti szervezetekkel való, lehetséges összeillő rendszerek útján történő forrásösszevonást a legsérülékenyebbek nem kezelt szükségleteinek kielégítése érdekében;

·új szolgáltatási vagy megvalósítási modelleket és az eredményorientált partnerségek útján történő kiterjesztett szolgáltatásnyújtást kutatnak fel;

·támogatják a célzott és rugalmas finanszírozások összevonását és integrációját; valamint

·támogatják (az ESZA+ határokon átnyúló tevékenységek útján támogatandó) társadalmi innovációs kompetenciaközpontok létrehozását, és felhatalmazást adnak a roma befogadási szükségletek támogatására.

Horizontális célkitűzések

Kiemelt uniós mutatók

Vonatkozó fenntartható fejlődési cél

1.

A cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem és megelőzés 2

1.

Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy a felméréssel lefedett bármely területen roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket

SDG 10.3.1.

SDG 16.b.1.

2.

A teljes népesség azon aránya, amely kényelmetlenül érzi magát, ha roma szomszédai vannak

2.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése

3.

A szegénység kockázatának való kitettség aránya (a szociális transzferek utáni ekvivalens mediánjövedelem 60 %-a alatt)

SDG 1.2.1.

3.1.

Szegénység kockázatának kitett 18 évesnél fiatalabb gyermekek

SDG 1.2.2.

4.

Súlyos anyagi nélkülözéstől szenvedő (9-ből 4 tételt, pl. élelmiszer, barátok meghívása stb. nem engedhet meg magának) háztartásban élő személyek aránya*

SDG 1.

4.1.

Súlyos anyagi nélkülözésben* élő 18 évesnél fiatalabb gyermekek

SDG 1.

3.

A részvétel szerepvállalás, együttműködés és bizalom építése révén történő előmozdítása

4.

Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt (bármely területen) hátrányosan megkülönböztették őket, és jelentették az utolsó hátrányos megkülönböztetési esetet

5.

Az aktív polgárságra és a részvételre vonatkozó, KIDOLGOZANDÓ mutatók

Ágazati célkitűzések

Kiemelt uniós mutatók

Vonatkozó fenntartható fejlődési cél

4.

A színvonalas, inkluzív többségi oktatáshoz való ténylegesen egyenlő hozzáférés javítása

6.

Azon gyermekek aránya 3 éves kortól a tanköteles korig, akik koragyermekkori nevelésben és gondozásban részesülnek

SDG 4.2.2.

7.

20–24 év közötti, legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya

SDG 4.3.

8.

Azon 6–15 év közötti gyermekek aránya, akik olyan iskolába járnak, ahol a válaszadók szerint „szinte valamennyi osztálytárs roma” (csak a kiválasztott országok)

5.

A fizetett és fenntartható foglalkoztatáshoz való ténylegesen egyenlő hozzáférés növelése

9.

Azon személyek aránya, akik fő gazdasági aktivitása saját bevallásuk szerint „fizetett munka” (ideértve a teljes munkaidős, részmunkaidős, eseti munkákat, az önfoglalkoztatást és az alkalmi munkát vagy az elmúlt négy hétben végzett munkát is), 20–64 év közöttiek

SDG 8.5.

10.

Azon 15–29 év közötti fiatalok aránya***, akik jelenlegi fő gazdasági aktivitása „nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő” (NEET)

SDG 8.6.1.

11.

Nemek közötti foglalkoztatási különbség: a nők és férfiak közötti különbség a fizetett munka arányát tekintve, 20–64 év közöttiek

SDG 8.5.

6.

A romák egészségének javítása és a színvonalas egészségügyi ellátáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való tényleges, egyenlő hozzáférés javítása

12.

Különbség a születéskor várható élettartam tekintetében (általános népesség/romák)

13.

Azon személyek aránya, akik korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, KIDOLGOZANDÓ

7.

A megfelelő deszegregált lakhatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges, egyenlő hozzáférés növelése 3

14.

A lakhatási deprivációban élő személyek aránya (túl sötét, beázó tetejű/nedves falú, padlójú, fürdőkád/zuhanyozó, belső WC nélküli lakásban élők)

SDG 11.1.

15.

Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyek nem rendelkeznek az Eurostat túlzsúfoltságra vonatkozó meghatározásának megfelelő minimális szobaszámmal

16.

A lakáson belüli vezetékes vízzel nem rendelkező háztartásban élő személyek aránya (csak a kiválasztott országok)

SDG 6.1.1.

Fő mutatók:

Általános népesség

1)Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy a felméréssel lefedett bármely területen roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket

Potenciálisan FRS 5

SDG 10.3.1. és 16.b.1.

2)A teljes népesség azon aránya, amely kényelmetlenül érzi magát, ha roma szomszédai vannak

FRS

Eredménymutatók

Másodlagos (fakultatív)

Mutató

Általános népesség

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik a felmérést megelőző 12 hónapban legalább 5, gyűlölet motiválta zaklatást tapasztaltak roma voltuk miatt

n.a./potenciálisan FRS

SDG 10.3.1.

SDG 16.b.1.

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya (az összes válaszadó közül), akik az elmúlt 12 hónapban fizikai támadás áldozatai voltak roma voltuk miatt

n.a./potenciálisan FRS

SDG 16.1.3.

Az 1-a. célkitűzés folyamatmutatói: A romák hátrányos megkülönböztetése, zaklatása, az ellenük irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd elleni küzdelem

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés

·a romák egyenlőségét, társadalmi befogadását és részvételét célzó nemzeti stratégiai keretek vagy vonatkozó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a cigányellenesség leküzdésére irányuló intézkedéseket;

·az érintett uniós tagállamok romákkal kapcsolatos nemzeti stratégiai keretrendszereinek végrehajtására irányuló nemzeti cselekvési tervek a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés kezelésére szolgáló egyedi intézkedéseket tartalmaznak;

·az egyenlőséggel foglalkozó szervek rendszeresen nyomon követik a nemzeti roma stratégiai keretrendszereknek a faji egyenlőségről szóló irányelvnek és a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló tanácsi kerethatározatnak való megfelelés tekintetében történő végrehajtását, és regisztrálják a romák hátrányos megkülönböztetésének eseteit;

·rendszeresen készülnek és kerülnek kiadásra a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló jelentések és felmérések;

·a cigányellenességet a tagállami jogi keretek, szakpolitikák, szakpolitikai dokumentumok és a szakpolitikák végrehajtását célzó intézkedések elismerik;

·a cigányellenesség a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtés külön kategóriáját képezi;

·a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés kezelésére szolgáló egyedi intézkedésekhez finanszírozás társul;

·a jelentős roma népességgel rendelkező önkormányzatoknál van(nak) külön roma képviselői pozíció(k).

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·létezik nyilvánosan elérhető, a cigányellenességgel kapcsolatos bírósági ügyek és az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervekhez benyújtott panaszok nyomon követésére szolgáló rendszer;

·létezik és működik nyilvánosan elérhető, a romák hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatos esetek és cselekmények, az ellenük irányuló gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények nyomon követésére, valamint ezeknek az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervek vagy az ombudsmani hivatalok, ügyészségek vagy rendőrségek részére történő jelentésére szolgáló rendszer;

·létezik a rendőrtisztviselők megkülönböztetés tilalmával és az előítélet által motivált bűncselekmények felismerésével kapcsolatos, a romák hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó, specifikus modulokat tartalmazó képzési rendszer;

·a tagállamok a közmédiában műsoridőt biztosítanak a romáknak;

·a tagállamok tájékoztató kampányokat szerveznek;

·léteznek és könnyen elérhetők a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény jelentésére szolgáló eszközök;

·kezdeményezéseket/képzéseket szerveznek informatikai vállalkozások (Google, Facebook, Twitter stb.) részvételével a közösségimédia-platformokon található cigányellenes tartalmak jobb azonosítására;

·a cigányellenesség és a gyűlöletbeszéd eseteinek kiszűrésével és kezelésével kapcsolatos kezdeményezéseket/képzéseket szerveznek a médiaüzemeltetők részére;

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége

·a roma civil szervezetek aktívan részt vesznek a cigányellenesség és a hátrányos megkülönböztetés kezelését célzó egyedi intézkedések kidolgozásában;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a cigányellenesség és hátrányos megkülönböztetés kezelését célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják;

·a roma civil szervezetek részt vesznek a végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

·az általános népesség tudatossága arra vonatkozóan, hogy a romákat nemzeti kisebbségként ismerték el;

·az általános népesség roma történelemmel, irodalommal, művészetekkel, kultúrával, zenével és szakpolitikával kapcsolatos tudatossága;

·az általános népesség roma kulturális fesztiválokon és egyéb nyilvános eseményeken való részvétele;

·az általános népesség tudatossága arra vonatkozóan, hogy a romani nyelv az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája értelmében területhez nem köthető nyelvnek ismerték el;

·az általános népesség roma holokauszttal kapcsolatos tudatossága.

Az 1-b. célkitűzés folyamatmutatói: A roma történelemmel, kultúrával, a romák elismerésével és a romákkal való megbékéléssel kapcsolatos tudatosság előmozdítása

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a roma történelemmel és kultúrával kapcsolatos tudatosság előmozdítását célzó, mutatókkal és célokkal rendelkező intézkedéseket;

·a roma holokauszt elismert, és a megemlékezésére szolgáló emléknap szerepel a hivatalos állami ünnepek között;

·léteznek a roma holokausztról megemlékező emlékművek vagy emlékmúzeumok;

·a roma személyiségeknek a tagállam történelméhez való hozzájárulása elismert, és szerepel a hivatalos állami ünnepek között;

·a roma történelem, kultúra és művészetek az iskolák, egyetemek hivatalos tanterveinek és a tanulmányok részét képezik;

·a roma kulturális kezdeményezések szerepelnek az érintett nemzeti magaskultúra eseménynaptárában;

·léteznek cigányellenességgel foglalkozó szakértői bizottságok (igazságtételi, elismerési és megbékélési bizottságok), amelyek a tagállamokon belüli akadályok és kirekesztési mechanizmusok mélyebb megértése érdekében működnek;

·léteznek az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának végrehajtásához szükséges struktúrák;

·a kijelölt kormányzati tanácsadó szervezeteken belül, politikai hatásgyakorlás céljából, rendszeres eszmecsere folyik a roma művészetekkel, kultúrával és történelemmel kapcsolatos témákról;

·a roma kultúrát előmozdító roma kulturális szervezetek támogatására elkülönített éves állami költségvetés áll rendelkezése;

·a helyi roma média (nyomtatott, online, TV, rádió) számára elkülönített éves állami költségvetés áll rendelkezésre;

·a helyi roma média, valamint a roma művészetek és kultúra számára elkülönített települési és helyi költségvetés áll rendelkezésre;

·az ifjúsági ügyekkel foglalkozó minisztériumok és állami ügynökségek rendelkeznek kifejezetten a roma fiatalok társadalmi befogadásával és a roma ifjúsági szervezeti kapacitások kiépítésével megbízott osztályokkal;

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·az iskolákban a roma történelemmel és kultúrával kapcsolatos oktatás folyik;

·az iskolákban ingyenesen oktatják a romani nyelvet;

·a tanárok és az iskolai személyzet az inkluzív oktatással és sokféleséggel kapcsolatos képzésben vett részt;

·a tanárok és az iskolai személyzet a romakultúrával és történelemmel – a roma holokausztot is ideértve – kapcsolatos képzésben vett részt;

·a közalkalmazottak, tanárok, rendőrtisztviselők stb. részére a roma művészetekkel, kultúrával é történelemmel kapcsolatos képzési lehetőségek biztosítottak;

·a közmédiában a roma művészetek és kultúra számára fenntartott műsoridő áll rendelkezésre;

·a közmédiában romani nyelvű hírek számára fenntartott műsoridő áll rendelkezésre;

·a fesztiválokon roma kultúra bemutatására fenntartott, állami pénzeszközökből támogatott fellépési idő vehető igénybe;

·a hagyományos médiában és a sajtóban növelik a romákkal kapcsolatos pozitív narratívákat a negatívakkal szemben.

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége

·a civil szervezetekkel konzultálnak arról, hogy szükséges-e tagállami költségvetést előirányozni a roma művészet és kultúra támogatására;

·a kormányzati tanácsadó szervek visszajelzést adnak arról, hogy a nemzeti romastratégiai keretek támogatására elkülönített költségvetési előirányzatok képesek-e előmozdítani a roma művészetekkel és kultúrával kapcsolatos projektekre vonatkozó javaslataikat;

·a roma művészetek, kultúra és megemlékezések előmozdítását célzó egyedi intézkedéseket a roma civil szervezetekkel és a roma holokauszt túlélőivel vagy leszármazottaikkal partnerségben dolgozzák ki;

·a roma civil szervezetek részt vesznek a roma művészetek és kultúra előmozdítását célzó egyedi intézkedésekkel és a hozzájuk finanszírozással kapcsolatos döntéshozatali eljárásokban;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az ezen operatív cél keretében végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében.

Fő mutatók:

Általános népesség

3)A szegénység kockázatának való kitettség aránya (a szociális transzferek utáni ekvivalens mediánjövedelem 60 %-a alatt)

Eurostat [ilc_li02]

SDG 1.2.1.

3.1.) Szegénység kockázatának kitett 18 évesnél fiatalabb gyermekek

Eurostat [ilc_li02]

SDG 1.2.2.

4)Súlyos anyagi nélkülözéstől szenvedő 6 (9-ből 4 tételt, pl. élelmiszer, barátok meghívása stb. nem engedhet meg magának) háztartásban élő személyek aránya

4.1.) Súlyos anyagi nélkülözésben élő 18 évesnél fiatalabb gyermekek

Eurostat [ilc_mddd11]

SDG 1.

Eurostat [ilc_mddd11]

SDG 1.

Eredménymutatók

Másodlagos (fakultatív)

Mutató

Általános népesség

Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyek kétnaponta nem engedhetnek meg maguknak húst, csirkét, halat (vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus) ételt

Eurostat [ilc_mdes03]

Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyben az elmúlt hónapban legalább egy személy éhesen feküdt le elegendő pénz vagy élelem miatt

n.a./FRS

Olyan háztartásban élő, 0–17 év közötti gyermekek aránya, amelyben az elmúlt hónapban legalább egy személy éhesen feküdt le elegendő pénz vagy élelem miatt

n.a./FRS

Olyan háztartásban elő személyek aránya, amelyek csak (nagy) nehézségek árán tudják kihúzni a hónap végéig

Eurostat [ilc_mdes09]

Bankszámlával nem rendelkező személyek aránya

n.a./FRS

A 2b. horizontális célkitűzés folyamatmutatói: A szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a romákat érintő szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentését célzó, mutatókat és célokat tartalmazó, kifejezetten a gyermekszegénységre összpontosító intézkedéseket;

·a szociális védelemre és ellátásra vonatkozó végrehajtási iránymutatások hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseket tartalmaznak a romák egyenlő hozzáférésének biztosítása érdekében;

·létezik olyan mechanizmus, amely biztosítja a bankszámlanyitás lehetőségét;

·rendelkezésre állnak az alacsony jövedelmű háztartások által felvehető mikrohitelekhez nyújtott bankgaranciák.

·léteznek iskolás gyermekeknek szóló élelmiszer- és táplálkozási programok;

·a hátrányos megkülönböztetés leküzdésével és a cigányellenességgel kapcsolatos, célzott képzéseket szerveznek a szociális szolgálatok személyzete számára;

·egyedi nemzeti intézkedéseket hajtottak végre a generációk közötti szegénység és a roma gyermekek és családjaik oktatás, lakhatás, egészségügyi ellátás és a szegénység csökkentése tekintetében történő támogatása szükségességének figyelembevétele érdekében;

·rendelkezésre állnak a pénzügyi tájékozottsággal és a pénzügyi kirekesztés felszámolásának támogatásával kapcsolatos képzések.

·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét a társadalmi befogadással/szegénységcsökkentéssel kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában;

·a szegénységcsökkentés és a társadalmi befogadás terén meglévő (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákra irányuló) egyedi intézkedéseket a roma civil szervezetekkel partnerségben dolgozzák ki;

·a szegénységcsökkentés és a társadalmi befogadás terén meglévő (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákra irányuló) beavatkozásokat a roma civil szervezetekkel partnerségben hajtják végre;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentését célzó (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákat célzó) egyedi intézkedéseket végrehajtják;

·a roma civil szervezetek részt vesznek a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentését célzó (különösen a marginalizálódás nagy kockázatának kitett romákra irányuló) egyedi intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek a társadalmi befogadással/szegénységcsökkentéssel kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, a vállalkozásoktól és az ipartól, a tudományos világtól és a kutatástól érkező inputokat.

Kiemelt mutató:

Általános népesség

5)Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt (bármely területen) hátrányosan megkülönböztették őket, és jelentették a legutóbbi hátrányos megkülönböztetési esetet

n.a./potenciálisan FRS

6)Az aktív polgári szerepvállalásra és a részvételre vonatkozó mutató – KIDOLGOZANDÓ

potenciálisan FRS

Eredménymutatók

Másodlagos (fakultatív)

Mutató

Általános népesség

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik NEM jelentették a roma voltuk miatt elszenvedett legutóbbi zaklatási cselekményt (a zaklatást tapasztaló összes személyhez képest)

n.a./potenciálisan FRS

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik NEM jelentették a roma voltuk miatt elszenvedett legutóbbi fizikai támadást

n.a./potenciálisan FRS

SDG 16.3.1.

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik hallottak legalább egy egyenlőséggel foglalkozó szervről, nemzeti emberi jogi intézményről vagy ombudsmani hivatalról

Potenciálisan FRS

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik bíznak a rendőrségben

Eurostat [Ilc_pw03]

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik bíznak az igazságszolgáltatási rendszerben

Eurostat [Ilc_pw03]

A részvétellel kapcsolatos további, kidolgozandó mutatók:

A közszolgálatban foglalkoztatott személyek aránya (O. NACE 7 -kategória)

A szakemberként vagy menedzserként foglalkoztatott személyek aránya (ISCO 8 8+9)

A (legutóbbi) nemzeti választásokon szavazó személyek aránya

Eurostat [lfsa_eisn2]

A 3. horizontális célkitűzés folyamatmutatói: A részvétel szerepvállalás, valamint az együttműködés és a bizalom építése révén történő előmozdítása

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés 

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok kifejezetten tartalmaznak a részvétel szerepvállalás, valamint az együttműködés és a bizalom építése révén történő előmozdítását célzó, mutatókkal és célokkal rendelkező intézkedéseket; 

·a helyi és közösségi szintű civil szervezetek részt vesznek a stratégia végrehajtásának egész Unióra kiterjedő, összehangolt civil nyomon követésében;

·a roma civil szervezetek képviselőit rendszeresen meghívják, hogy rendes tagként vegyenek részt az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban;

·A jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező önkormányzatokban a roma mediátori funkció hivatalos tisztség a helyi közigazgatásban;

·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező önkormányzatok személyzetében van egy vagy több külön roma képviselő;

·a fő politikai pártok felajánlják, hogy az országgyűlési, valamint a regionális és helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek választásakor roma jelölteket is felvesznek a választási listák választható helyeire;

·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező városok és települések intézményi felépítésük keretein belül roma tanácsadó testületeket vagy roma szakpolitikai koordinátorokat hoznak létre a romák társadalmi befogadását célzó szakpolitikák végrehajtására;

·létezik és ténylegesen működik a bizalom és a romák szerepvállalásának növelésével megbízott, szakosított intézmény;

·a nemzeti emberi jogi intézmények, az ombudsmani hivatal és az egyenlőséggel foglalkozó szervek rendszeresen konzultálnak a civil társadalommal a romák helyzetéről, és/vagy bevonják a roma civil társadalmat a rendszeres konzultációba;

·a cigányellenesség eseteinek kezelésére szolgáló jogi segítségnyújtási mechanizmusok rendelkeznek a hatékony működéshez szükséges pénzügyi erőforrásokkal;

·mechanizmusok állnak rendelkezésre a roma/pro-roma civil szervezeteknek a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtásának összehangolt nyomon követésében, valamint az online gyűlöletbeszéd nyomon követésében és jelentésében való részvételének biztosítására és elősegítésére;

·költségvetést különítettek el a civil társadalomnak a romák szerepvállalásával, valamint az együttműködés és a közintézményekben való bizalom építésével kapcsolatos projektek tekintetében történő támogatására;

·költségvetést különítettek el a romákkal kapcsolatos sztereotípiák felszámolását célzó tájékoztató kampányokra.

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·a jogi esethez vezető jelentett esetek százalékos aránya;

·a felelős szervek cigányellenességgel é a hátrányos megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos képzése.

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége 

·A nemzeti romastratégiai keretek kifejezetten meghatározzák a romáknak a szakpolitikák nemzeti szintű kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében való részvételét elősegítő mechanizmusokat;

·léteznek olyan mechanizmusok, amelyek elősegítik a romák részvételét a helyzetüket helyi szinten befolyásoló bármely szakpolitika kialakításában, végrehajtásában és nyomon követésében;

·a romák részt vesznek a médiatanácsokban;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az e horizontális célkitűzés keretében végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

·a romák vezetői vagy döntéshozói pozíciókban való részvétele a romák társadalmi befogadását célzó területen tevékenykedő szervezetekben;

·a nemzeti roma kapcsolattartó pontok (NRCP) és a romák társadalmi befogadásával kapcsolatos más szervezetek romákat foglalkoztatnak;

·a helyi hatóságok különösen a helyi szinten működő roma civil szervezetekkel együttműködve helyi terveket hoztak létre (a nemzeti roma stratégiai keretrendszerekkel összhangban) és hajtanak végre.

Kiemelt mutató:

Általános népesség

7)Azon gyermekek aránya 3 éves kortól a tanköteles korig, akik koragyermekkori nevelésben és gondozásban részesülnek

Eurostat [sdg_04_30]

SDG 4.2.2.

8)20–24 év közötti, legalább felső középfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya

Eurostat [edat_lfs_9903]

SDG 4.3.

9)Azon 6–15 év közötti gyermekek aránya, akik olyan iskolába járnak, ahol a válaszadók szerint „szinte valamennyi osztálytárs roma” (csak a kiválasztott országok)

Nem alkalmazandó

Mutató

Általános népesség

Oktatásban részt vevő, iskolaköteles korú (5–18) gyermekek aránya, háztartás tagjai (országtól függően)

n. a.

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket, amikor kapcsolatban kerültek (szülőként/gondviselőként vagy diákként) az iskolai hatóságokkal

n.a./potenciálisan FRS

Korai iskolaelhagyók, 18–24 év közöttiek

Eurostat [edat_lfse_14]

30–34 év közötti, legalább felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek aránya

Eurostat [t2020_41]

A gyermekeket (roma voltuk miatt) az elmúlt 12 hónapban érintő, gyűlölet motiválta iskolai bántalmazás/zaklatás előfordulási gyakorisága az iskoláskorú gyermeket nevelő összes szülő/gondviselő válaszadó között

n.a./FRS

További kidolgozásra vár:

·Olyan háztartásban élő, iskoláskorú gyermekek aránya, ahol nincs számítógép

·Olyan háztartásban élő, iskoláskorú gyermekek aránya, ahol nincs internet-hozzáférés

·Olyan háztartásban élő, 16–24 év közötti roma fiatalok aránya, ahol nincs számítógép

·Olyan háztartásban élő, 16–24 év közötti roma fiatalok aránya, ahol nincs internet-hozzáférés

A 4. célkitűzés folyamatmutatói: A romák minőségi, inkluzív általános oktatáshoz való tényleges hozzáférésének növelése

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés 

·az általános oktatással kapcsolatos szakpolitikák inkluzivitásának nyomon követése szerepel a nemzeti romastratégiai keretrendszerekben;

·létezik nemzeti/regionális deszegregációs program;

·folyamatban van a roma tanulók sajátos nevelési igényű tanulók oktatásába történő irányítását eredményező téves diagnózisának megelőzését vagy felszámolását célzó nemzeti terv;

·léteznek pozitív diszkriminációs intézkedések, hogy roma tanárokat alkalmazzanak az általános oktatásban;

·a roma iskolai mediátori és oktatási asszisztensi funkciók az oktatási rendszer részei;

·az általános oktatással kapcsolatos szakpolitikák inkluzivitásának kifejezett garanciái és kritériumai megjelennek a nemzeti roma stratégiai keretrendszerekben;

·létezik olyan rendszer, amely – különös tekintettel a lányokra – helyet biztosít a roma fiataloknak a felső középfokú vagy szakoktatásban, és támogatja részvételüket;

·létezik olyan rendszer, amely – különös tekintettel a lányokra –, támogatja azokat a romákat, akik ösztöndíjak, mentorálás vagy tanácsadás révén keresik a felsőoktatásban való részvétel lehetőségét.

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·léteznek olyan intézkedések, amelyek azzal a hosszú távú céllal biztosítják a romák minőségi, inkluzív általános oktatáshoz való tényleges hozzáférését, hogy a tényleges hozzáférés tekintetében az általános népességgel azonos tényleges hozzáférést érjenek el;

·léteznek és működnek a roma gyermekek kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz való tényleges hozzáférését biztosító garanciák;

·a tanárok és az oktatási személyzet más tagjai részére a hátrányos megkülönböztetés és a cigányellenesség megelőzésével kapcsolatos képzéseket szerveznek;

·a tanárokat kiképzik az inkluzív oktatási megközelítés biztosítására/alkalmazására;

·az általános oktatás terén képzett személyzet egyéni pedagógiai támogatást nyújt a roma tanulók részére;

·rendelkezésre áll a roma kultúrát, történelmet és nyelvet bemutató tanterv és oktatási anyag;

·léteznek a roma gyermekek tanórán kívüli, kulturális és szabadidős tevékenységekhez való, multikulturális közegben történő hozzáférését elősegítő intézkedések;

·a támogatási programokat (például egyéni támogatás, ösztöndíjak, mentorálás, a digitális jártassággal kapcsolatosakat is ideértve) igénybe vevő romák;

·létezik az iskolai romaellenes rasszizmus elleni küzdelemre elkülönített költségvetés;

·léteznek az egyetemre felvett romák támogatására szolgáló ösztöndíjak;

·a romológia vagy a roma tanulmányok egyetemi szintű tantervek részét képezik;

·az iskolákban ingyenesen oktatják a romani nyelvet;

·léteznek az informális oktatás és a szakmai tapasztalat elismerésére szolgáló, célzott intézkedések;

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége 

·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét az oktatással kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában;

·Az iskolafelügyeletek részt vesznek az e cél keretében végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítását (különös tekintettel minden szinten a szegregáció elleni küzdelemre és az inkluzív oktatás előmozdítására) célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják

Kiemelt mutató:

Általános népesség

10)Azon 20–64 év közötti személyek aránya, akik fő tevékenysége saját bevallásuk szerint „fizetett munka” (ideértve a teljes munkaidős, részmunkaidős, eseti munkákat, az önfoglalkoztatást és az alkalmi munkát vagy az elmúlt négy hétben végzett munkát is)

Eurostat [lfsa_ergan]

SDG 8.5.

11)Azon 15–29 év közötti fiatalok aránya**, akik jelenlegi fő gazdasági aktivitása „nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő” (NEET)

Eurostat [edat_lfse_20]

SDG 8.6.1.

12)Nemek közötti foglalkoztatási különbség: A 20–64 év közötti nők és férfiak közötti különbség a fizetett munka arányát tekintve

Eurostat [lfsa_ergan]

SDG 8.5.

Eredménymutatók

Másodlagos (fakultatív)

Mutató

Általános népesség

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt a munkában hátrányosan megkülönböztették őket

n.a./potenciálisan FRS

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt álláskereséskor hátrányosan megkülönböztették őket

n.a./potenciálisan FRS

A munka minőségével kapcsolatos további, kidolgozásra váró mutatók: határozatlan idejű szerződések, képesítést igénylő munkák, a közszolgálatban dolgozók aránya, dolgozói szegénység, továbbás szakoktatás és –képzés)

Az 5. célkitűzés folyamatmutatói: A romák fizetett, minőségi és fenntartható foglalkoztatáshoz való tényleges hozzáférésének növelése

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés 

·létezik, és rendelkezik a szükséges erőforrásokkal a romák minőségi foglalkoztatásának támogatására szolgáló mechanizmus;

·a roma szervezetek megfigyelőként részt vesznek a szakszervezetekben és a háromoldalú bizottságokban;

·léteznek a roma szakemberek közigazgatásban való alkalmazásának támogatására szolgáló mentori és szakmai előmeneteli programok;

·léteznek a romák munkaügyi központok és egyéb közigazgatási ágak teljes munkaidős személyzetében történő foglalkoztatásnak támogatására szolgáló mechanizmusok;

·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező önkormányzatok igazgatási struktúrájában léteznek roma „foglalkoztatási és ifjúsági közvetítő” pozíciók;

·léteznek a roma kisvállalkozásokat, induló vállalkozásokat és a vállalkozói kezdeményezéseket támogató rendszerek.

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·léteznek a roma vállalkozások és önfoglakoztatás támogatására szolgáló, célzott intézkedések, különösen a fiatalok körében;

·léteznek az informális foglalkoztatás formalizálásának támogatására szolgáló, célzott intézkedések;

·léteznek a romák közigazgatásban történő foglalkoztatására szolgáló, célzott intézkedések;

·a jelentős roma lakosságaránnyal rendelkező településeket célzó közmunkaprogramok kifejezett készségépítő és képesítési összetevőkkel rendelkező kimeneti stratégiákat tartalmaznak;

·léteznek és erőforrásokkal vannak ellátva a roma fiatalokat célzó, az első munkatapasztalat, a munkaközvetítés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés, valamint a szakmai előmenetel támogatására szolgáló programok;

·a befogadó munkáltatók támogatására és a munkahelyi esélyegyenlőség előmozdítására szolgáló programokat hajtanak végre;

·a foglalkoztatási szolgálatok, szövetségek és munkaadók számára a munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetés és cigányellenesség leküzdését célzó ismeretterjesztő kampányokat és célzott képzéseket szerveznek;

·léteznek és teljes mértékben működnek a kifejezetten a roma közösségeket célzó kisvállalkozói mikrohitelek;

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége 

·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét a foglalkoztatással kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a minőségi fizetett és fenntartható foglalkoztatásban való részvétel növelését célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják;

·a roma civil szervezetek részt vesznek a végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek a foglalkoztatással kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, és különösen a roma vállalkozóktól és sikeres roma szakemberektől érkező inputokat

Kiemelt mutató:

Általános népesség

13)Különbség a születéskor várható élettartam tekintetében (általános népesség/romák)

Human Mortality Database / Eurostat [demo_mlexpec]

14)Azon személyek aránya, akik korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, KIDOLGOZANDÓ

n.a./potenciálisan FRS

Eredménymutatók

Másodlagos (fakultatív)

Mutató

Általános népesség

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik egészségi állapotukat általában „nagyon jónak” vagy „jónak” értékelik

Eurostat [hlth_silc_01]

Az egészségbiztosítással rendelkező 16 évesnél idősebb személyek aránya

OECD [ECHI 76]

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt hátrányosan megkülönböztették őket, amikor kapcsolatban kerültek az egészségügyi szolgáltatásokkal

n.a./potenciálisan FRS

További kidolgozásra vár:

Első gyermeküknek 20 éves koruk előtt életet adó roma nők aránya.

Nem teljesült egészségügyi szükséglet

Eurostat

[demo_fordager]

SDG 3.7.

Eurostat [SDG_03_60]

A 6. célkitűzés folyamatmutatói: A romák egészségének javítása, valamint a romák minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférésének növelése

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés 

·létezik intézményes, a vonatkozó egészségügyi irányítási struktúrákba integrált egészségügyi közvetítői rendszer;

·létezik az egészségügyi szakemberré válni kívánó egészségügyi közvetítők szakmai előmenetelének elősegítésére és támogatására szolgáló rendszer;

·létezik a gettókban és szegregált/távoli településeken élő romák részére megelőző egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó rendszer;

·a regionális egészségügyi felügyeletek rendelkeznek (pénzügyi és emberi) erőforrásokkal annak biztosítására, hogy a roma közösségekhez is elérjenek a gyermekek és idősek részére szóló, nemzeti szintű védőoltási és immunizációs programok, valamint az olyan preventív szolgáltatások, mint például a vérvétel vagy a rákszűrések

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·léteznek a romákat érintő sajátos egészségügyi kihívásokra szabott egészségügyi felvilágosító programok (ideértve az egészséges életmódot és a táplálkozást is);

·léteznek és működnek a kockázati csoportokat – ezen belül a romákat – elérő megelőző egészségügyi programok;

·a védőoltások szükségességének megértését előmozdító ismeretterjesztő kampányokat szerveznek;

·a gyermekek és az idősek (influenza) védőoltása megfizethető és azt elvégzik;

·rendszeresen és ingyenesen elvégzik a gyermekek preventív egészségügyi szűrését, a kockázati csoportokat nyomon követik;

·léteznek a hátrányos helyzetű nőkre irányuló terhesgondozási programok, és rendszeresen biztosítanak terhesgondozási szolgáltatásokat;

·léteznek a 0–3 éves korú gyermekekre irányuló, különösen a hátrányos helyzetű csoportokra összpontosító, anya-gyermek egészségügyi nyomonkövetési rendszerek;

·képzéseket szerveznek az egészségügyi személyzet részére a hátrányos megkülönböztetés és a cigányellenesség megelőzésével kapcsolatban;

·léteznek a roma közösségre irányuló, egészséggel kapcsolatos tájékoztató programok és kampányok.

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége 

·bevezetésre kerültek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét az egészséggel kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában;

·az egészségügy terén meglévő kihívások kezelését célzó egyedi intézkedéseket dolgoznak ki a roma civil szervezetekkel partnerségben;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az egészségügy terén végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek az egészségüggyel kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, különösen a roma egészségügyi közvetítők hálózatától érkező inputokat.

Kiemelt mutató:

Általános népesség

15)A lakhatási deprivációban élő személyek aránya (túl sötét, beázó tetejű vagy nedves falú, padlójú, illetve fürdőkád/zuhanyozó, belső WC nélküli lakásban élők)

Eurostat [tessi 291]

16)Olyan háztartásban élő személyek aránya, amelyek nem rendelkeznek az Eurostat túlzsúfoltságra vonatkozó meghatározásának megfelelő minimális szobaszámmal

Eurostat [ilc_lvho05a / SDG_11_10]

SDG 1., SDG 11.

17)A lakáson belüli vezetékes vízzel nem rendelkező háztartásban élő személyek aránya (csak a kiválasztott országok)

Eurostat [ilc_mdho05]

SDG 6.1.1.

Eredménymutatók

Másodlagos (fakultatív)

Mutató

Általános népesség

Lakáson belüli WC, zuhanyozó vagy fürdőszoba nélküli háztartásban élő személyek aránya

Eurostat [ilc_mdho05 / SDG_06_10]

SDG 6.

Beázó tetejű, nedves falú, padlójú vagy alapú, penészes ablakkeretű vagy padlójú lakásban élő személyek aránya

Eurostat [SDG_01_60]

SDG 1.

Azon személyek aránya, akik az elmúlt 12 hónapban bármikor is kénytelenek voltak elhagyni a szálláshelyet vagy a táborhelyet

n. a.

Azon 16 évesnél idősebb személyek aránya, akik az elmúlt 5 hónapban úgy érezték, hogy roma voltuk miatt lakáskereséskor hátrányosan megkülönböztették őket

n.a./potenciálisan FRS

További kidolgozásra vár:

Lakóhelyi szegregáció.

A romák helyzetének földrajzi szempontjait tükröző mutató(k).

A területen található alapvető szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához (egészségügyi szolgáltatások, tömegközlekedés) való hozzáférés a távolság, a költségek, a nyitvatartási idők vagy a szolgáltatások hiánya miatt.

Illegális vagy szabályozatlan lakásban élő személyek aránya.

n. a.

n. a.

A 7. célkitűzés folyamatmutatói: A megfelelő, deszegregált, lakhatási és alapvető szolgáltatásokhoz való tényleges hozzáférés növelése

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés 

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó dokumentumok a lakhatási szegregáció leküzdését célzó, kifejezett intézkedéseket tartalmaznak;

·léteznek és ténylegesen végrehajtják a jogellenes kilakoltatások elleni védelemre vonatkozó egyértelmű iránymutatásokat;

·léteznek és ténylegesen végrehajtják a kilakoltatásokra vonatkozó egyértelmű iránymutatásokat a gyermeket nevelő háztartások védelme érdekében;

·megszüntették a lakhatási szabályozásban meglévő, a romák lakta környékeken található szabályozatlan lakásállomány felszámolását megakadályozó joghézagokat;

·a magas roma lakosságaránnyal rendelkező települések infrastruktúrájának fejlesztését célzó, uniós finanszírozású projektek támogathatósági és értékelési kritériumai különleges pontokat tartalmaznak a romákat foglakoztató vagy romák által működtetett társaságokra vonatkozóan;

·léteznek a lakhatás terén közösségi szintű helyi önsegélyező kezdeményezések ösztönzését és támogatását célzó szakpolitikák;

·rendszeresen felérik a táborhelyek és a karavántáborok iránti igényeket;

·léteznek a romák biztonságos vízhez és megfelelő higiéniás létesítményekhez való jogának tényleges gyakorlását biztosító mechanizmusok;

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·az általános lakhatási szolgáltatások és programok inkluzivitásának kifejezett garanciái és kritériumai megjelennek a nemzeti roma stratégiai keretrendszerekben;

·léteznek a szociálisan hátrányos helyzetben lévő területek szegregáció csökkentése érdekében történő támogatására irányuló, célzott intézkedések;

·léteznek biztosított pénzügyi erőforrásokkal ellátott, a hátrányos helyzetű települések közinfrastruktúrájának utak, víz, megfelelő higiéniás létesítmények, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és csatornalétesítmények tekintetében történő javítására szolgáló, célzott intézkedések;

·létezik „lakhatás az első” program;

·A lakhatás terén történő hátrányos megkülönböztetés és cigányellenesség leküzdésével kapcsolatos, célzott képzéseket nyújtanak a lakhatással foglalkozó szolgálatok és az önkormányzati hivatalok személyzete számára;

·rendszeresen feltérképezik és nyomon követik a hátrányos helyzetű településeket és táborokat;

·rendszeresen nyomon követik a lakhatási szempontokat (értékelendő helyi lakásegységek száma).

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége 

·léteznek olyan intézkedések, amelyek biztosítják a romák részvételét a lakhatással kapcsolatos szakpolitikai válaszok kidolgozásában;

·a lakhatás terén meglévő kihívások kezelését célzó egyedi intézkedéseket dolgoznak ki a roma civil szervezetekkel partnerségben;

·a romákra irányuló lakhatási (különösen deszegregációs) beavatkozásokat dolgoznak ki és hajtanak végre a roma közösségi szervezetek részvételével;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a lakhatási helyzet javítását, különösen a deszegregációt célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják;

·a roma civil szervezetek részt vesznek a lakhatás, különösen a deszegregáció terén végrehajtott intézkedések eredményeinek nyomon követésében.

·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek a lakhatással kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma civil szervezetektől, különösen a roma egészségügyi és oktatási közvetítőktől érkező inputokat.

Eredménymutatók

Másodlagos (fakultatív)

Mutató

Általános népesség

A lakásukban a következő problémákkal küzdő háztartásokban élő romák aránya: szennyezés, korom vagy a helyi környezetben tapasztalt egyéb problémák, például: füst, por, kellemetlen szagok vagy szennyezett víz

Eurostat [ilc_mddw02]

Eredménymutatók: Másodlagos (fakultatív): Ezen a területen még nincsenek kidolgozott mutatók, néhány lehetséges tematikus terület az alábbiakat öleli fel:

veszélyes vagy egészségügyi kockázatokkal társuló környezeti életkörülményeknek való kitettség:

·természeti katasztrófákkal (katasztrófa alatt értendő a folyók kiöntése, árvizek, földcsuszamlások stb.) gyakran sújtott területeken élők;

·környezeti szempontból veszélyes területen (veszélyes terület alatt értendő a hulladéklerakók vagy a lerakóhelyek, az elhagyott ipari telephelyek, bányák stb.) élők;

·veszélyes tényezőknek (típus szerint – szennyezett, kezeletlen és szennyezett vízforrásokra támaszkodó területen élés, mérgező kibocsátásoknak való kitettség, elektromágneses sugárzás stb.) való kitettség;

·veszélyes munkahelyen – például szeméttelepeken, kukákkal stb. –, megfelelő védelem nélkül végzett munka;

·infrastruktúra, például biztonságos ivóvíz, szennyvízkezelés, burkolt utak, hulladékgyűjtés stb. nélküli területeken élők;

·a lakás fűtésére szilárd hulladékot égető háztartások aránya.

A 7-a. célkitűzés folyamatmutatói: A környezeti depriváció leküzdése, a környezeti igazságosság előmozdítása

Mutató – A. dimenzió – Intézményi felépítés 

·a nemzeti romastratégiai keretek vagy a kapcsolódó dokumentumok a környezetei depriváció leküzdését és a környezeti igazságosság előmozdítását célzó, kifejezett intézkedéseket tartalmaznak;

·a végrehajtási iránymutatások elsőbbségi hozzáférést biztosítanak a környezeti szempontból veszélyes területen élő romák számára a lakhatáshoz;

·a lakhatási biztonságra és a veszélyes környezetben való élésre vonatkozó szabványokat szigorúan végrehajtják;

·környezeti értékelés készül az új építési területekről és szálláshelyekről;

·léteznek a munkajogi szabályozás környezetvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását biztosító, tényleges mechanizmusok.

Mutató – B. dimenzió – Konkrét intézkedések és fellépések

·Léteznek a környezeti szempontból veszélyes területen élő roma családok áttelepítésére irányuló, biztosított pénzügyi erőforrásokkal ellátott, célzott intézkedések;

·a romákkal kapcsolatos lakhatási szakpolitikákról és lakhatási rendelkezésekről a környezeti tényezők tekintetében hatásvizsgálat készül;

·a szakpolitikák és a környezeti kockázatok romákra gyakorolt környezeti hatását a nemzeti romastratégiai keretek keretében kezelik;

Mutató – C. dimenzió – A döntéshozatali eljárások minősége 

·a romák lakta területek (különösen a szegregált roma közösségekben) környezeti kihívásainak kezelését célzó egyedi intézkedéseket dolgoznak ki a roma civil szervezetekkel és az érintett helységek roma lakosaival partnerségben;

·a romákra (különösen a szegregált roma közösségekben) irányuló, biztonságos és fenntartható környezeti beavatkozásokat dolgoznak ki és hajtanak végre a roma közösségi szervezetek részvételével;

·a roma civil szervezetek részt vesznek az uniós pénzeszközök operatív programjainak monitoringbizottságaiban, amelyek keretében a romák lakta területek (különösen a marginalizált roma közösségekben) környezeti helyzetének javítását célzó egyedi intézkedéseket végrehajtják;

·a roma civil szervezetek részt vesznek a romák lakta területek (különösen a szegregált roma közösségekben) környezeti helyzetének javítását célzó intézkedések eredményeinek nyomon követésében;

·az állami intézmények és a (központi és helyi) közigazgatási szervek az egészségüggyel kapcsolatos döntéshozatali eljárásaik során figyelembe veszik a roma egészségügyi közvetítők hálózatától érkező inputokat.