Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A migráns hátterű nők, anyák és családok integrációja az uniós tagállamokban, valamint az integrációhoz szükséges nyelvi szintek meghatározása

(feltáró vélemény)

(2021/C 10/01)

Előadók:

Indré VAREIKYTÉ TOPOLÁNSZKY Ákos

A Tanács német elnökségének felkérése:	2020.2.18-án kelt levél
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2020.9.9.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2020.10.29.
Plenáris ülés száma:	555.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	234/4/14

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy — a migránsok integrációjára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek és stratégiák irányadó elveik, intézkedéseik, valamint az ellenőrzési és értékelési szintjeik szempontjából nagymértékben különböznek szerte az EU-ban, — egyik tagállam vonatkozásában sincs túl sok arra utaló jel, hogy rendelkeznének a nőkre és a nemek közötti egyenlőségre külön hangsúlyt helyező cselekvési tervvel és stratégiával, míg a migráns hátterű, etnikai kisebbséghez tartozó nők, illetve a különféle korcsoportokba tartozó nők az élet számos területén többszörös vagy interszekcionális diszkriminációt szenvednek el, — az EU tagállamainak kevesebb mint fele rendelkezik olyan cselekvési tervvel vagy stratégiával, amely kifejezetten a migránsok leszármazottaira vonatkozna, jóllehet az Eurostat és a nemzetközi szervezetek statisztikai adatai rámutatnak hátrányos helyzetükre, — a hatékony integráció számos potenciális gazdasági, társadalmi és fiskális előnnyel jár azon országok számára, amelyekben a migránsok letelepednek, ugyanakkor a kihívások összetettségéhez mérve a megfelelő intézkedések mérlege nem kedvező sem EU-s, sem pedig tagállami szinten.

1.2.

A Covid19-válság aránytalan mértékben sújtotta a kiszolgáltatott közösségeket, elsősorban az etnikai kisebbséghez tartozó migránsokat, különös tekintettel a migráns nőkre. Az EGSZB ezért határozottan ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az új integrációs és beilleszkedési kezdeményezés kidolgozásakor vegye figyelembe a válság tanulságait, és mutassa be a tagállamokban alkalmazott legjobb megközelítéseket.

1.3.

Az EGSZB a migrációs kihívások kezelését illetően a holisztikus megközelítés híve. A kezdeményezésnek ezért fel kell ölelnie az alapvető jogokra, a társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésre, az oktatásra, a kultúrára, az igazságszolgáltatásra és az egészségügyre vonatkozó politikákat.

1.4.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jobb és hatékonyabb kommunikációt és koordinációt alakítson ki a tagállamokkal, azok nemzeti, regionális és helyi önkormányzataival, valamint civil társadalmi szervezetekkel a holisztikus integrációs politikák kidolgozása során.

1.5.

Az EGSZB ismételten elítéli a nőkkel szembeni erőszak minden formáját, és arra ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták az Isztambuli Egyezményt, hogy mérlegeljék álláspontjukat, valamint felszólítja az összes tagállamot, hogy az erőszak áldozataivá váló migráns nők számára a helyben született nőkkel azonos hozzáférést biztosítsanak a megfelelő szolgáltatásokhoz, támogatáshoz és létesítményekhez.

1.6.

Az EGSZB ismételten ösztönzi az oktatási képesítések értékelésére szolgáló jobb rendszerek létrehozását és a nemekhez kapcsolódó támogatási programok kidolgozását, amelyek megkönnyíthetik a migráns nők munkaerőpiacra történő belépését.

1.7.

Az EGSZB sürgős intézkedésekre szólít fel egy olyan integrált megközelítés biztosítása érdekében, amelynek célja a háztartási munkát érintő szociális és foglalkoztatási politikákra vonatkozó többszintű kormányzás összehangolása az EU-ban.

1.8.

Szisztematikusabb tájékoztatási és tudatosságnövelő tevékenységeket kell kidolgozni annak biztosítása érdekében, hogy a migránsok és menekültek tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel, és hogy bizalom alakuljon ki bennük a közigazgatás és az állami hatóságok nyújtotta védelmet illetően, amelynek terén növelni kell a kapacitásokat is.

1.9.

Az EGSZB közös uniós iránymutatások kidolgozását szorgalmazza a nyelvoktatásra vonatkozóan egy egységes és holisztikus megközelítés biztosítása érdekében, amelyek nemcsak a tanulók eltérő szükségleteit és szintjét tükrözik, hanem a tanárok képesítési követelményeit is.

1.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nyelvoktatásnak ki kell terjednie az útmutatásra, tájékoztatásra és magyarázatra a nyelvoktatás céljainak és a tanulók életére gyakorolt előnyeinek vonatkozásában, ezáltal ösztönözve a migránsokat, hogy aktívabban részt vegyenek a folyamatban.

1.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy hasznos lenne tovább vizsgálni, hogy a közös európai nyelvi referenciakeret felhasználható-e a migránsok nyelvtanulási folyamatának észszerűsítésére és egy személyre szabottabb megközelítés biztosítására.

1.12.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a megfelelő és összehasonlítható, nemek szerint lebontott migrációs és integrációs adatok gyűjtését uniós, nemzeti és különösen helyi szinten.

2.   A feltáró vélemény tárgya

2.1.

Az Európai Unió Tanácsának német elnöksége felkérte az EGSZB-t, hogy egy feltáró vélemény keretében vitassa meg azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a tagállamok hoznak a migrációs hátterű nők, anyák és családok integrációjának érdekében, valamint a tagállamokban a menekültek és más migránsok esetében az integrációs folyamat kezdetén alkalmazott nyelvtanfolyam-modelleket és az e kurzusok által kitűzött célnyelvi szinteket.

3.   Helyzetelemzés (1)

3.1.

A migránsok integrációjára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek és stratégiák irányadó elveik, intézkedéseik, valamint az ellenőrzés és értékelés szempontjából nagymértékben különböznek szerte az EU-ban. Ezek a különbözőségek tükrözik a nemzeti sajátosságokat, a közigazgatási hagyományokat és a migrációs előzményeket. Ezeket a különféle megközelítéseket az Európai Integrációs Hálózat keretében vitatják meg. Azonban továbbra is vannak különbségek az egyes országok között az Európai Unió Tanácsának a bevándorlási integrációs politikára vonatkozó közös európai uniós alapelvei és más releváns politikai dokumentumok végrehajtása során. Fontos megjegyezni, hogy néhány tagállamban az integrációs politikákat a regionális és/vagy helyi önkormányzatok hajtják végre, ezáltal tovább növelve a különbségeket az útmutatás végrehajtása során.

3.2.

Valamennyi tagállamban kevés arra utaló jel van, hogy rendelkeznek a nőkre vagy a nemek közötti egyenlőségre hangsúlyt helyező cselekvési tervvel és stratégiával, míg számos jel utal arra, hogy a migráns hátterű nők, köztük különösen az etnikai kisebbséghez tartozó és a fekete bőrű nők, a társadalmi élet számos területén többszörös vagy interszekcionális diszkriminációt szenvednek el, beleértve a foglalkoztatást és az oktatást is és különösen az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén ütköznek akadályokba (2).

3.3.

Az EU tagállamainak kevesebb mint fele rendelkezik olyan cselekvési tervvel vagy stratégiával, amely kifejezetten a migránsok leszármazottaira vonatkozna, jóllehet a statisztikai adatok rámutatnak hátrányos helyzetükre. A társadalmi befogadás hiánya a migráns származású fiatalok esetleges elidegenedésének veszélyével jár, és következményekkel jár a társadalmi kohézióra, intoleranciára, megkülönböztetésre és a bűnözés növekedésére nézve, valamint növeli a fiatal migránsok dezinformációnak és szélsőséges mozgalmaknak való kiszolgáltatottságát.

3.4.

A migráns szülők bevonása csak néhány tagállamban kialakult és szisztematikus politika. Az ilyen politikák skálája a migráns és menekült szülők és családok iskolai életben való részvételétől és bevonásától a gyermekek oktatásával kapcsolatos tájékoztatásig és tudatosságnövelésig terjedhet, hogy támogassák őket a tagállam nemzeti nyelvének elsajátításában, és lehetővé tegyék számukra, hogy segítsék és támogassák gyermekeiket az oktatási folyamatban.

3.5.

Nemzeti szintű kutatások és tanulmányok támasztják alá a tagállamokban a migráns gyerekek iskolában meglévő szegregációját. Ezenkívül, még akkor is, ha a migránsok lakossági koncentrációja nem magas, egyes iskolák, különösen az általános iskolák esetében magasabb szintű szegregáció tapasztalható, mint az általuk kiszolgált környéken.

3.6.

A törvényes gyám nélküli 18 év alatti migráns gyermekek száma folyamatosan növekszik – Európába érkezik a kísérő nélküli menedékkérő kiskorúak 74 %-a. Egy traumatikus, gyakran erőszakkal kísért utat követően ezek a gyermekek és serdülőkorúak továbbra is számos veszéllyel szembesülnek és különösen kiszolgáltatottak a bűnözői hálózatoknak: kiskorúak toborzása, gyermekkereskedelem prostitúció céljából, szexuális kizsákmányolás és gyermekmunka (3).

3.7.

A tagállamok esélyegyenlőségi szervei által végzett adatgyűjtés általában a faji/etnikai származás alapján történő megkülönböztetés eseteire korlátozódik. A legtöbb EU-tagállamban kevés vagy semmilyen adat nincs a harmadik országok állampolgárai által benyújtott, etnikai vagy faji származáson kívüli megkülönböztetéssel kapcsolatos panaszokról (4). A harmadik országok állampolgárai által az egyenlőségi kérdésekre szakosodott szervekhez benyújtott panaszok tényleges száma nagyon alacsony a felmérések alapján érzékelt diszkrimináció és áldozattá válás tapasztalataihoz és eseményeihez képest. Az alacsony bejelentési arány (5) komoly aggodalomra ad okot, és összekapcsolható a jogokkal kapcsolatos tudatosság hiányával és a hatóságokkal szembeni bizalmatlansággal, különösen a migráns nők és gyermekek körében.

4.   Az integráció javítása

4.1.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az integráció egy dinamikus, hosszú távú és állandó kétirányú folyamat, amely magában foglalja mind a migránsokat, mind pedig a fogadó társadalmat. Olyan kihívás, amelynek kezelése mellett az Unió elkötelezte magát, a hatékony integráció pedig számos potenciális gazdasági, társadalmi és fiskális előnnyel jár azon országok számára, amelyekben a migránsok letelepednek, ugyanakkor a kihívás összetettségéhez mérve a megfelelő intézkedések mérlege nem kedvező sem EU-s, sem pedig tagállami szinten.

4.2.

A Covid19-válság aránytalan mértékben sújtotta a kiszolgáltatott közösségeket, elsősorban a migránsokat, különös tekintettel a migráns nőkre (6). A válság hatásai közé tartoznak a testi és lelki egészségre gyakorolt hatások, valamint a gazdasági következmények, a diszkrimináció és a rasszizmus esetleges fokozódása, továbbá az iskolabezárásoknak a migráns gyermekekre és szüleikre gyakorolt hatásai. Az EGSZB ezért határozottan ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az új integrációs és beilleszkedési kezdeményezés kidolgozásakor vegye figyelembe a válság tanulságait, és mutassa be a tagállamokban alkalmazott legjobb megközelítéseket. A válság fényében az EGSZB annak érdekében is sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak ingyenes képzést a digitális eszközök használatáról, a dokumentumkezelésről, a munkakeresésről és a távmunkáról, valamint biztosítsanak hozzáférést válságtámogatáshoz és jogi tanácsadáshoz a gazdasági nehézségekkel küzdő és/vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek számára (7).

4.3.

Az EGSZB a migrációs kihívások kezelését illetően a holisztikus megközelítés híve. A jövőbeni kezdeményezésnek ezért fel kell ölelnie az alapvető jogokra, a társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedésre, az oktatásra, a kultúrára, az igazságszolgáltatásra, az egészségügyre és a lakhatásra vonatkozó politikákat.

4.4.

Az EGSZB ismételten elítéli a nőkkel szembeni erőszak minden formáját, és arra ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek még nem ratifikálták az Isztambuli Egyezményt, hogy mérlegeljék álláspontjukat (8), és felszólítja az összes tagállamot, hogy az erőszak áldozataivá váló migráns nők számára a helyben született nőkkel azonos hozzáférést biztosítsanak a megfelelő szolgáltatásokhoz, támogatáshoz és létesítményekhez. A családon belüli erőszak áldozatává váló bevándorlók számára lehetővé kell tenni, hogy az erőszaktevőtől függetlenül, bizalmasan igényelhessenek legális bevándorlási státuszt (9).

4.5.

A migráns nők gyakran túlképzettek az elérhető állásokra, és munkanélküliséggel, valamint szakértelmük elveszítésével kell szembenézniük (10). E kérdések kezelésének megkezdése érdekében az EGSZB ismételten ösztönzi az oktatási képesítések értékelésére szolgáló jobb rendszerek létrehozását és a nemekkel kapcsolatos támogató programok kidolgozását, amelyek megkönnyíthetik a nők munkaerőpiacra történő belépését (mint a kisgyermekkori nevelés és gondozás) (11).

4.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a migráns nők nem alkotnak egységes csoportot, különösen a készségek és a képesítés szempontjából eltérőek (12); nagyobb a valószínűsége annak, hogy munkájukhoz alul- és/vagy túlképzettek, és kisebb valószínűséggel állnak alkalmazásban (13). Ezért az integrációs intézkedéseknek, az aktív munkaerő-piaci politikáknak és programoknak, valamint a szociális gazdaság projektjeinek ki kell terjedniük a nyelvtanfolyamokra, a készségek felmérésére és a szakképzésre is (14).

4.7.

A migráns háztartási munkavállalók a jóléti rendszerek egyik legfontosabb oszlopává váltak, különösen az időskorúak hosszú távú gondozása területén, és a háztartási munka ágazatában dolgozó migráns nők gyakran a leginkább hátrányosan érintettek (15). Ebben az ágazatban továbbra is a foglalkoztatás teljes vagy részleges szabálytalansága és alacsony bérszint jellemző; a háztartási munkavállalók alacsonyabb szintű munkaügyi és/vagy jogi védelemben részesülnek munkanélküliség, munkahelyi sérülések vagy munkaképtelenség, valamint szülés esetén, és gyakran társadalmi elszigeteltségtől és kirekesztéstől szenvednek, különösen a bentlakásos foglalkoztatás esetében (16). Az EGSZB sürgős fellépésre szólít fel egy olyan integrált megközelítés biztosítása érdekében, amelynek célja a háztartási munkát érintő szociális és foglalkoztatási politikák többszintű irányításának összehangolása az EU-ban, figyelembe véve az ápolási, foglalkoztatási és migrációs politikák metszéspontjait, valamint azt, hogy ezek miként érintik a munkaerőpiaci integrációt és a migráns háztartási alkalmazottak életkörülményeit.

4.8.

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a migráns nők gyakran elszigetelődésre kényszerülnek, és a magány és erőszak sebezhető áldozatává válnak. Ugyanakkor, ha dolgoznak, gyakran túlterheltek, és emellett viselniük kell a háztartás minden gondját. Mivel ezekkel a kérdésekkel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikák, intézkedések és eszközök foglalkoznak, alapvető fontosságú biztosítani a migráns nők számára az egyenlő hozzáférést ilyen eszközökhöz, valamint legalább a helyben született nőket megillető jogokat az ő számukra is. Emellett szisztematikusabb tájékoztatási és tudatosságnövelő tevékenységeket kell kidolgozni annak biztosítása érdekében, hogy a migránsok és menekültek tisztában legyenek jogaikkal és kötelességeikkel, és hogy bizalom alakuljon ki bennük a közigazgatás és az állami hatóságok nyújtotta védelmet illetően, amelynek terén növelni kell a kapacitásokat is.

4.9.

Az EGSZB úgy véli, hogy a migráció és az integráció kontextusában a nemek közötti egyenlőség ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint az európai társadalom többi része számára, mivel magában foglal egy sor alapvető jogot (mint a tolerancia, az egyenlőség, a véleménynyilvánítás, a nézetek és a vallás szabadsága stb.), amelyek ismeretlenek lehetnek a teljes mértékben eltérő kultúrákból érkező és különböző háttérrel rendelkező menekültek és más migránsok számára. Ezért a holisztikusan kialakított politikák, integrációs modellek és fellépések révén a nemek közötti egyenlőségnek az integráció egyik kulcsfontosságú pillérévé kell válnia.

4.10.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a migráns családok és szülők bevonását a helyi és az iskolai közösségekbe a befogadás korai szakaszában kell kezdeni, hogy elkerüljék a migráns háttérrel rendelkező gyermekek és fiatalok marginalizálódását és ebből következő elidegenedését. Az ilyen támogatás elősegítheti a korai nyelvelsajátítást.

4.11.

Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jobb és hatékonyabb kommunikációt és koordinációt alakítson ki a tagállamokkal, azok nemzeti, regionális és helyi önkormányzataival, valamint civil társadalmi szervezetekkel a holisztikus integrációs politikák kialakítása során, továbbá az e politikák végrehajtásáról szóló összehasonlító jelentések közzététele és a legjobb gyakorlatok megosztásának népszerűsítése folyamán. Ugyanakkor az EU intézményeinek feladata az európai értékek fenntartása és az alkalmazandó jogszabályok érvényesítése azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem tartják be az emberi jogi törvényeket, embertelen bánásmódban részesítik a migránsokat és/vagy hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak velük szemben.

4.12.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre egy sor intézkedést és eszközt a tagállamok, valamint nemzeti és helyi önkormányzataik, továbbá a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek és az egyéni kezdeményezések támogatására a migránsokkal és általában a migrációval szembeni ellenségeskedés kezelése, valamint a migráció elleni dezinformációs kampányok terén azáltal, hogy bemutatják, milyen előnyöket és lehetőségeket jelentenek a migránsok a társadalmaink számára.

4.13.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő és összehasonlítható migrációs adatok gyűjtését uniós, nemzeti és különösen helyi szinten, többek között – de nem kizárólag – nem, életkor, etnikai hovatartozás és migrációs státusz, a foglalkoztatás időtartama, a fizetési szint és a karrier előrehaladása szerint bontva, a tényeken alapuló, megfelelő politikai döntéshozatal biztosítása érdekében.

5.   Nyelvi képzés

5.1.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nyelvoktatásnak nem önmagában vett célt kell jelentenie – a kulturális megismeréssel, közösségi és társadalmi bevonással összekapcsolt nyelvoktatás sikeresebb integrációs folyamatot tehet lehetővé.

5.2.

Sajnos csak néhány tagállam alkalmaz igényeken alapuló megközelítést a nyelvtanulás terén azáltal, hogy nyelvtanfolyamokat kínál minden korlátozott nyelvtudású lakos számára. Számos tagállam csak a humanitárius védelemben részesülők számára biztosítja az ilyen tanfolyamokhoz való hozzáférést. A nyelvtanulási programok ritkán kapcsolódnak a foglalkoztatáshoz, és ritkák a munkahely-specifikus, a munkahelyi és a magasabb szintű nyelvtanfolyamok. Más tagállamokban a migránsoknak előzetesen fizetniük kell a kurzusokért, és csak sikeres záróvizsga esetén térítik meg számukra a díjat. Emellett nagy különbségek vannak nemcsak a nyelvtanítás megközelítése és minősége, hanem a migránsok elkötelezettsége tekintetében is (17).

5.3.

Az EGSZB ezért úgy véli, hogy fontos olyan közös uniós iránymutatások kidolgozása a nyelvoktatásra vonatkozóan az egységes és holisztikus megközelítés biztosítása érdekében, amelyek nemcsak a tanulók eltérő szükségleteit és szintjét tükrözik, hanem a tanárok képesítési követelményeit is.

5.4.

Ezenkívül a gondozási feladatokkal rendelkező nők számára különösen nehéz a nyelvi kurzusokhoz való hozzáférés az időpontok és a körülmények (költségek/elhelyezkedés) miatt (18). Fontos megjegyezni, hogy különösen a migráns nők esetében kiemelt figyelemmel kell eljárni, tekintettel a nyelvoktatás rendkívül nagy hiányosságaira, mivel egyes származási országokban a nők számára korlátozott az általános oktatáshoz való hozzáférés lehetősége. Például a migráns nők számára gyermekgondozást kell felkínálni nyelvóráik idejére, kisgyermekeik pedig játékos nyelvórákon vehetnének részt, amelyek nagyon hatékonynak bizonyulnak mind a nyelvtanulás, mind az integráció szempontjából.

5.5.

Az EGSZB úgy véli, hogy maguknak a migránsoknak a döntése is fontos annak kiválasztásakor, hogy családjuk és gyermekeik számára melyik nyelvtanulási stratégia a legmegfelelőbb az életcélok eléréséhez. Az a tény, hogy a migránsok különféle alkalmazkodási formák közül választhatnak, azt jelenti, hogy intézkedéseket kell hozni a migránsok véleményének meghallgatására, valamint a személyre szabott kurzusok megtervezésére és lebonyolítására. Kulcsfontosságú, hogy a nyelvoktatásnak ki kell terjednie az útmutatásra, tájékoztatásra és magyarázatra a nyelvoktatás céljainak és a tanulók életére gyakorolt előnyeinek vonatkozásában, ezáltal arra ösztönözve a migránsokat, hogy aktívabban és elkötelezetten vegyenek részt a folyamatban.

5.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy hasznos lenne tovább vizsgálni, hogy a közös európai nyelvi referenciakeret felhasználható-e a migránsok nyelvtanulási folyamatának észszerűsítésére és egy személyre szabottabb megközelítés biztosítására, mivel ez nemcsak megkönnyítheti a szervezési folyamatot, hanem egyértelmű elvárásokat is támaszt a tanulókkal szemben is.

5.7.

Az EGSZB kiemeli, hogy a tolmácsok jelentős hatással vannak az egyén migrációs és integrációs előmenetelére és eredményeire. A tolmácsok képesítése azonban nem feltétlenül felel meg a migránsok igényeinek, a nőket gyakran hátrányos helyzetbe hozva. A tolmácsképzést ezért észszerűsíteni kell, és európai szintű tanúsítást kell alkalmazni. Együttműködést kell kialakítani azokkal az egyetemekkel szerte az EU-ban, amelyek a közszolgálati tolmácsolás terén tanulmányi programokat kínálnak.

5.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nyelvi készségek, a foglalkoztatás és annak minősége összefüggenek egymással, így magasabb szintű nyelvtudás esetén nagyobb a valószínűsége, hogy egy újonnan érkező jó munka- és oktatási lehetőségekhez fér hozzá, valamint általában jobban integrálódik a társadalomba. A befogadó közösség nyelvének elsajátítása számos előnnyel jár: intenzívebb és jobb hozzáférés a munkaerőpiachoz, a közösséghez való tartozás érzése, valamint ennek elismerése a közösség többi tagja részéről is. A nyelvtanulás legfontosabb szempontjai ennek megfelelően: a magas színvonalú oktatás nyújtása, elérhető, kényelmes és testreszabott formában. A Covid19-válság során szerzett tapasztalatok alapján több beruházásra van szükség a digitális eszközök terén annak érdekében, hogy a migránsok online órákon is részt vehessenek.

---

(1)  Bővebben: https://ec.europa.eu/migrant-integration/feature/what-measures-are-in-place-to-ensure-the-long-term-integration-of-migrants-and-refugees-in-europe.

(2)  Együtt az EU-ban: Hogyan lehet előmozdítani a migránsok és leszármazottaik társadalmi szerepvállalását? (Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének angol nyelvű kiadványa, 2017).

(3)  SOC/634. sz. vélemény – A kísérő nélküli migráns kiskorúak védelme Európában, EGSZB (a 2020. szeptember 16–17–18-i plenáris ülésre várható).

(4)  Links between migration and discrimination – A legal analysis of the situation in EU Member States [Kapcsolatok a migráció és a diszkrimináció között – Az uniós tagállamok helyzetének jogi elemzése], A nemek közötti egyenlőséggel és a megkülönböztetésmentességgel foglalkozó jogi szakértők európai hálózata, Az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósága, 2016.

(5)  Being Black in the EU [Feketének lenni az EU-ban] – Második felmérés az európai uniós kisebbségekről és a megkülönböztetésről, Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2018.

(6)  Az Európai Integrációs Honlap folyamatosan nyomon követi a Covid19 migráns közösségekre gyakorolt hatását az EU számos kulcsfontosságú integrációs területén.

(7)  Manifesto on Digital Inclusion [Nyilatkozat a digitális társadalmi befogadásról], Migráns Nők Európai Hálózata, 2020. június 16.

(8)  HL C 240., 2019.7.16., 3. o.

(9)  Handbook for Legislation on Violence against Women [Kézikönyv a nők elleni erőszakról szóló jogalkotáshoz], ENSZ, Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztálya, 2009.

(10)  Harnessing Knowledge on the Migration of Highly Skilled Women, [A tudás mobilizálása – a magasan képzett nők migrációja], Nemzetközi Migrációs Szervezet, 2014.

(11)  HL C 242., 2015.7.23., 9. o.

(12)  The New EU Migration Pact in Progress: Recalling Legal Obligations [A készülő új uniós migrációs paktum: Emlékeztetés a jogi kötelezettségekre], Migráns Nők Európai Hálózata.

(13)  Európai integrációs honlap, Integration of migrant women [Migráns nők migrációja], 2018.11.12., https://ec.europa.eu/migrant-integration/feature/integration-of-migrant-women.

(14)  A vélemény 4.16. pontja, HL C 283., 2018.8.10., 1. o.

(15)  Out of sight: migrant women exploited in domestic work [Láthatatlanul: háztartási munkákban kizsákmányolt migráns nők], Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2018.

(16)  International migration paper 115., Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, 2013.

(17)  https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/201915_early_language_support_wider_dissemination.pdf.

(18)  Vélemény HL C 242., 2015.7.23., 9. o.