EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.11.20.
COM(2019) 900 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK
2020. évi költségvetésiterv-javaslatok: Átfogó értékelés
Összefoglalás
Ez a közlemény összefoglalja a Bizottságnak az euróövezeti tagállamok 2020. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó értékelését. A benyújtott javaslatok között változatlan szakpolitika feltételezésével készült javaslatok is vannak, tekintettel arra, hogy szeptember vége és november első fele között Ausztria, Portugália és Spanyolország országos választásokat tartott, Belgiumban pedig folyamatban volt a kormányalakítás. A 473/2013/EU rendelet előírásaival összhangban a Bizottság értékelte valamennyi költségvetésiterv-javaslatot, valamint az euróövezet egészének átfogó költségvetési helyzetét és kilátásait. Emellett a Bizottság – korábbi gyakorlatával összhangban – az aggregált euróövezeti költségvetési irányvonalat is értékelte.
A 2020. évi költségvetésiterv-javaslatok és az aggregált euróövezeti költségvetési irányvonal átfogó értékelése a következőképpen foglalható össze:
1.Az elmúlt évben Európa és a világ gazdaságai gyengültek. Európa esetében erősen lelassult a külső kereslet és szűkült a feldolgozóipar, és ennek hatásai kezdenek érzékelhetővé válni a gazdaság más részeiben is. Miközben a munkaerőpiac jó teljesítménye segített fenntartani a magánszektor fogyasztását és a belső keresletet, valószínűtlen, hogy a GDP növekedése a közeljövőben felgyorsuljon. Mivel a világgazdaság lassulásának számos következményével tartósan számolni kell, a korábbi előrejelzésekhez képest jelentős változás, hogy többé nem lehet arra számítani, hogy a növekedés a következő két évben jelentősen felgyorsul.
2.2002 óta most fordul elő először, hogy egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt. Várhatóan csupán egyetlen tagállam, Franciaország költségvetési hiánya lesz nagyobb 2019-ben a GDP 3%-ának megfelelő referenciaértéknél, de ez a túllépés is csak átmeneti, kismértékű, és kizárólag egyetlen intézkedés egyszeri hatásának tudható be. Azon euróövezeti tagállamok közül, amelyek esetében az előrejelzés 2020-ra hiányt mutat, várhatóan négy esetében lesz a hiány a GDP 2%-ánál nagyobb. Kilenc euróövezeti tagállam várhatóan többletet könyvelhet el 2020-ban.
3.A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az összesített GDP-arányos euróövezeti államháztartási hiány – a gazdasági tevékenység jelentős lassulását követve – a 2018-as 0,5%-ról 2019-re 0,8%-ra, 2020-ra pedig 0,9%-ra nő, tehát megfordul az elmúlt évek csökkenő tendenciája. A költségvetésiterv-javaslatok összesített hiánycéljai ugyanilyen hiánypályát eredményeznek.
4.A középtávú költségvetési céljukat teljesítő vagy túlteljesítő euróövezeti tagállamok száma a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019 és 2020 viszonylatában várhatóan hatról kilencre fog nőni, ugyanis Írország és Litvánia 2020-ban eléri a középtávú költségvetési célját, Görögország pedig 2020-ban teljesíti az újonnan kitűzött középtávú költségvetési célt. Ezzel szemben 2020-ban várhatóan továbbra is nagymértékben elmarad középtávú költségvetési céljától Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország. Azon euróövezeti tagállamok közül, amelyek várhatóan nem érik el 2020-ban középtávú költségvetési céljukat, Észtország és Lettország várhatóan végrehajt olyan kiigazításokat, amelyek folytán közelebb kerül középtávú költségvetési céljához. Ezzel szemben a Bizottság jelenleg azt várja, hogy Olaszország 2020-ban távolabb kerül középtávú költségvetési céljától. Ugyanez a helyzet Finnország és Szlovákia esetében is, de kisebb mértékben, és a várakozások szerint mindkét euróövezeti tagállam 60% alatt tartja GDP-arányos államadósságát. A Belgium és a Spanyolország által változatlan szakpolitika feltételezésével benyújtott költségvetésiterv-javaslat szintén azzal számol, hogy a két tagállam strukturális egyenlege 2020-ban távolabb kerül a középtávú költségvetési céltól, míg Portugália 2020-as strukturális egyenlege közelebb kerül a középtávú költségvetési célhoz amiatt, hogy az ország 2020-as hatállyal csökkentette középtávú költségvetési célját.
5.A Bizottság azt várja, hogy az euróövezet összesített strukturális hiánya 2020-ban a potenciális GDP-re vetítve 0,2%-kal nő, tehát lényegében semleges költségvetési irányvonalat fog mutatni. A strukturális hiány e növekedése mögött elsősorban a költségvetési mozgástérrel rendelkező euróövezeti tagállamok, nevezetesen Hollandia és – kisebb mértékben – Németország tervezett expanzív költségvetési politikája (a potenciális GDP 0,6%-ának, illetve 0,4%-ának megfelelő szint), valamint az Olaszország strukturális hiányában előre jelzett növekedés (a potenciális GDP 0,3%-ának megfelelő szint) áll. Az euróövezet egészére prognosztizált változás lényegében összhangban van a strukturális egyenlegnek (illetve az újraszámított strukturális egyenlegnek) a költségvetésiterv-javaslatok szerinti változásával.
6.Az euróövezet összesített elsődleges strukturális egyenlege – azaz kamatkifizetések nélküli strukturális egyenlege – továbbra is többletet mutat, de ez a potenciális GDP-re vetítve 2020-ra 0,4%-kal csökken, ami enyhén expanzív irányvonalról tanúskodik. Ez a mérőszám fontos jelzést ad a kormányok által a költségvetési politika keretében hozott diszkrecionális döntésekről, tekintve, hogy értékét nem befolyásolják a kamatkiadásokban elért mindenkori megtakarítások.
7.Az euróövezeti költségvetési kiigazítás összetételét illetően a Bizottság azt várja, hogy a ciklikusan kiigazított GDP-arányos bevétel csökkenése miatt 2020-ra nő a strukturális hiány. Az előirányzott expanzív bevételi intézkedéseket figyelembe véve hasonló várakozásokról árulkodnak a költségvetésiterv-javaslatok is. Hasonlóképpen a ciklikusan kiigazított kiadási ráta is csökkenni fog 2020-ban mind a Bizottság 2019. őszi előrejelzése, mind a költségvetésiterv-javaslatok szerint, miközben a kamatkiadások, ha csak kismértékben is, de tovább csökkennek 2019-ről 2020-ra. Emlékeztetni kell emellett arra, hogy a nagy adósságállománnyal rendelkező tagállamoknak az alacsonyabb kamatkiadások miatt felszabaduló forrásokat az adósságcsökkentés felgyorsítására kellene fordítaniuk.
8.A Bizottság előrejelzése szerint az euróövezet GDP-arányos államadóssága továbbra is az elmúlt években tapasztalt csökkenő tendenciát fogja követni, és a 2019-es körülbelül 86%-ról 2020-ra 85%-ra fog mérséklődni, tehát jóval alacsonyabb szinten lesz, mint akár az Egyesült Államok, akár Japán 2020-ra várt adósságszintje (kb. 114%, illetve 237%). Ez elsősorban a továbbra is alacsony kamatlábaknak és a tervezett elsődleges költségvetési többleteknek köszönhető. A költségvetésiterv-javaslatok a GDP-arányos euróövezeti államadósság hasonló mértékű csökkenését irányozzák elő. Azon kilenc euróövezeti tagállam közül, amelyek GDP-arányos államadóssága várhatóan 60% felett lesz 2020-ban, Olaszország várhatóan mind 2019-ben, mind 2020-ban nagymértékben el fog térni az adósságcsökkentési referenciaértéktől. Kisebb mértékben ugyan, de Belgium esetében is az várható, hogy egyik évben sem teljesül az adósságcsökkentési referenciaérték. A túlzott hiány 2017-es, illetve 2018-as korrekciója óta Franciaország és Spanyolország az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik, de azt várhatóan sem 2019-ben, sem 2020-ban nem fogja teljesíteni. Portugália 2019-ben teljesíteni fogja az átmeneti adósságszabályt, 2020-ban pedig az adósságcsökkentési referenciaértéket.
9.Az euróövezeti tagállamok az államadóssággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat illetően továbbra is nagyon eltérő költségvetési pozícióban vannak. Az olasz államháztartás rövid távú fenntarthatósága bizonytalanná válhat, ha növekedés következik be az állampapír-kibocsátás költségeiben. Középtávon – egyebek mellett a jelenlegi adósságszint, a jelenlegi elsődleges egyenleg és a népesség elöregedéséből fakadó várható költségek miatt – több nagymértékben eladósodott euróövezeti tagállamnak továbbra is kell kockázatokkal számolnia.
10.Az euróövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó legutóbbi, az Európai Tanács által 2019. március 21–22-én jóváhagyott, majd a Tanács által 2019. április 9-én elfogadott ajánlásban a Tanács azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy 2019–2020-ban az euróövezeti tagállamok – amellett, hogy szakpolitikáikat a Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan tiszteletben tartásával hajtják végre – támogassák a köz- és a magánszektorbeli beruházásokat, és javítsák az államháztartás minőségét és összetételét. Emellett a Tanács azt is ajánlotta, hogy az euróövezeti tagállamok – és különösen a nagy adósságállománnyal rendelkezők – képezzék újra költségvetési tartalékaikat.
11.Erre a kérésre reagálva a költségvetési mozgástérrel rendelkező euróövezeti tagállamok expanzívabb, a beruházásokat jobban ösztönző költségvetési politikára tértek át. Konkrétan Németország és Hollandia 2019-ben növelte beruházási célú kiadásait, és 2020-ra ismét expanzív költségvetési politikát tervez. Ugyanakkor azonban a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint e két ország költségvetési mozgásterének egy része kihasználatlanul marad. A költségvetési mozgástér nagyságát figyelembe véve ezeknek az euróövezeti tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy továbbra is éljenek ezzel a lehetőséggel.
12.Ezzel szemben egyes olyan euróövezeti tagállamok, amelyek nem rendelkeznek költségvetési mozgástérrel, vagy nem terveznek érdemi költségvetési kiigazítást, vagy éppen költségvetési expanzióra készülnek 2020-ra. Görögország, Ciprus és Portugália továbbra is nagy elsődleges többletnek, nagy strukturális többletnek (kivéve Portugáliát, amely egyensúlyközeli költségvetési pozíciónak) és gyorsan apadó adósságállománynak örvendhet, azonban ezek a tagállamok kisebbségben vannak. Belgiumnak, Spanyolországnak, Franciaországnak és Olaszországnak a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint csökkenő vagy éppen negatív elsődleges egyenlegre kell felkészülnie, miközben adósságállományuk vagy csak marginálisan, vagy egyáltalán nem csökken. Ezek az euróövezeti tagállamok nincsenek kellőképpen tekintettel nagy strukturális hiányukra és történelmi léptékben is nagy adósságállományukra. Emellett nem használják ki kellő mértékben a kamatkiadások közelmúltbeli csökkenését annak érdekében, hogy csökkentsék adósságrátájukat. Ha a nagy adósságállománnyal rendelkező tagállamok nem csökkentik az államadósságot, akkor megnőhet a veszélye annak, hogy a jövőben fokozódik a rájuk nehezedő piaci nyomás, aminek áttételesen kedvezőtlen hatásai lehetnek más euróövezeti tagállamok állampapírjainak piacára is.
13.Több euróövezeti tagállam azok közül, amelyek a legnagyobb fenntarthatósági kihívásokkal néznek szembe, a nemrégiben tartott vagy a közeljövőben tartandó országos választások miatt változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be (Belgium, Spanyolország és jóval kisebb mértékben Portugália). Ez kiemeli annak fontosságát, hogy a szóban forgó euróövezeti tagállamok további olyan intézkedésekkel egészítsék ki költségvetésiterv-javaslatukat, amelyek kedvező várakozásokat keltenek a nagy adósságállomány körüli bizonytalan helyzet megoldását illetően. Ezeket az aktualizált költségvetésiterv-javaslatokat az új kormányok megalakulása után a lehető leghamarabb be kell nyújtani a Bizottsághoz és az eurócsoporthoz.
14.A költségvetési politikák továbbra sem eléggé differenciáltak. Azok az euróövezeti tagállamok, amelyek rendelkeznek költségvetési mozgástérrel, expanzív költségvetési politikát valósítanak meg, és készen kell állniuk arra, hogy továbbra is kihasználják költségvetési mozgásterüket. Ezzel szemben aggasztó, hogy egyes nagy adósságállománnyal rendelkező és fenntarthatósági problémákkal küzdő tagállamok nem terveznek konszolidációt. Amennyiben – a költségvetési mozgástérrel rendelkező euróövezeti tagállamok erőteljesebb expanziója mellett – a középtávú költségvetési céljuktól elmaradó euróövezeti tagállamok teljesítik a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit, az kedvezőbb differenciálódást eredményez az euróövezeti tagállamok között.
15.Az euróövezet gazdasági növekedésének lassulására és a monetáris politika máris nagyon laza irányvonalára való tekintettel az eurócsoport 2019 októberében ismét világossá tette, hogy a lefelé mutató kockázatok realizálódása esetén kész koordinált módon fellépni a prociklikus költségvetési intézkedések elkerülése érdekében. Az eurócsoport elismerte annak szükségességét, hogy a költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok megfontolják a minőségi beruházások nagyobb ösztönzését. A 2020-as szakpolitika kidolgozásának összefüggésében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a reformokra, valamint a kutatási-fejlesztési célú és az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházásokra. Ugyanakkor az eurócsoport annak fontosságát is elismerte, hogy a nagy államadóssággal rendelkező tagállamok óvatos költségvetési politikát folytassanak.
A Bizottságnak az egyes euróövezeti tagállamok terveire vonatkozó értékelése a következőképpen foglalható össze:
A Bizottság egyetlen 2020. évi költségvetésiterv-javaslat esetében sem állapította meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek különösen súlyos megsértését. Egyes esetekben a Bizottság lát olyan kockázatokat, amelyek miatt előfordulhat, hogy a tervezett költségvetési kiigazítás nem lesz elegendő a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek teljesüléséhez.
Mivel jelenleg egyetlen euróövezeti tagállam sincs a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágában, a követelményeknek való 2020-as megfelelés értékelése mindegyik euróövezeti tagállam esetében a prevenciós ág követelményei, konkrétan a 2019. július 9-i tanácsi ajánlásokban foglaltak alapján történt.
A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozó tagállamok tekintetében:
– Kilenc euróövezeti tagállam (Németország, Írország, Görögország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia és Ausztria) költségvetésiterv-javaslata 2020 tekintetében megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. Németország és Hollandia esetében, tekintettel kedvező költségvetési helyzetükre, a Bizottság azt javasolja, hogy hatóságaik vállaljanak további kiadásokat a beruházások támogatására, és a Tanács által az európai szemeszter keretében javasoltaknak megfelelően gazdaságpolitikájukban összpontosítsanak a beruházásélénkítésre.
– Két euróövezeti tagállam (Lettország és Észtország) költségvetésiterv-javaslata 2020 tekintetében nagy vonalakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. Ezek a költségvetésiterv-javaslatok mérsékelt eltérést eredményezhetnek a középtávú költségvetési céltól (Lettország), illetve az ahhoz vezető kiigazítási pályától (Észtország). Ha Lettország esetében a későbbi értékelések szerint az előre jelzett strukturális egyenleg eltávolodik a középtávú költségvetési céltól, akkor a megfelelés átfogó értékelésekor figyelembe kell venni a Tanács által előírt követelménytől való eltérés mértékét.
– Nyolc euróövezeti tagállam (Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország) költségvetésiterv-javaslata 2020 tekintetében potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek. A Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország esetében fennálló kockázatok részben a nagy államadósság nem kellő mértékű csökkenésével, részben pedig a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való tervezett jelentős eltéréssel függnek össze. Portugália, Szlovénia, Szlovákia és Finnország az államadósságot vagy már leszorította a Szerződésben a GDP 60%-ában meghatározott referenciaérték alá, vagy pedig jó úton van afelé, hogy ezt elérje. Ezek a tagállamok emellett egyensúlyi helyzetbe hozták költségvetésüket, ami kellő mozgásteret biztosít számukra a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaérték teljesítéséhez. Mindazonáltal ezen euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatainak végrehajtása jelentős eltérést eredményezhet a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától.
|
I. Bevezetés
A nemzeti költségvetési politikák gazdasági és monetáris unión belüli koordinációjának javítása céljából az uniós jog értelmében az euróövezeti tagállamoknak október 15-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a következő évre vonatkozó költségvetésiterv-javaslatukat.
Ezekben a javaslatokban a tagállamok összefoglalják a nemzeti parlamentek elé terjesztett költségvetés-tervezeteket. A Bizottság minden egyes tervet véleményez, és értékeli, hogy a terv megfelel-e az adott euróövezeti tagállam Stabilitási és Növekedési Paktumból fakadó kötelezettségeinek.
A Bizottság emellett egy átfogó értékelést is összeállít az euróövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól.
A „kettes csomaghoz” tartozó magatartási kódexnek megfelelően Ausztria, Portugália és Spanyolország a szeptember vége és november első fele között tartott országos választások miatt változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be. Ugyanígy járt el Belgium, ahol ebben az időszakban folyamatban volt a kormányalakítás. A várakozások szerint ezek a kormányok a lehető leghamarabb be fogják nyújtani teljes költségvetésiterv-javaslatukat.
A Bizottság által megfogalmazott vélemények – az euróövezeti tagállamok költségvetési hatáskörének tiszteletben tartása mellett – mindenekelőtt a nemzeti kormányok és parlamentek számára biztosítanak objektív szakpolitikai tanácsadást, megkönnyítve annak értékelését, hogy a költségvetés-tervezetek mennyiben felelnek meg az uniós költségvetési szabályoknak. Az euróövezetben a gazdaság- és a költségvetési politika közös érdekű ügy.
A Bizottság 2018 novemberében ajánlás elfogadására irányuló javaslatot terjesztett elő az euróövezet gazdaságpolitikájáról, amelyet az Európai Tanács 2019. március 21–22-én megerősített, majd ezt követően a Tanács 2019. április 9-én elfogadott. Ez az ajánlás alapot szolgáltat a bizottsági értékeléshez.
E közlemény célja kettős. Egyrészt a költségvetésiterv-javaslatok horizontális értékelése alapján összesített képet ad az euróövezet költségvetési politikájáról. Ez az eljárás a stabilitási programok tavasszal végrehajtott horizontális értékeléséhez hasonlít, de a hangsúly a következő éven van, nem pedig a középtávú költségvetési terveken. Másrészt az euróövezeti tagállamok szintjén áttekintést ad a költségvetésiterv-javaslatokról, miközben kifejti a Bizottság által a költségvetésiterv-javaslatok értékelése során alkalmazott megközelítést, mindenekelőtt a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásainak való megfelelés tekintetében. Az értékelés figyelembe veszi az államadósság szintjére és dinamikájára vonatkozó előírásokat, valamint az euróövezet gazdasági kilátásait is.
II. Fő megállapítások az euróövezet egészére nézve
Gazdasági kilátások az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatai és a Bizottság előrejelzése szerint
Az euróövezet növekedési kilátásai továbbra is kedvezőek, de romlottak a tavaszi értékelési forduló óta, és valószínűtlen, hogy gyorsan ismét javulásnak induljanak. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az euróövezet összesített reál-GDP-jének növekedése a 2018-as 1,9%-os értékről 2019-re 1,1%-ra lassul, majd ezt követően marginális mértékben, 1,2%-ra fog nőni 2020-ra. Ez lényegében megfelel a költségvetésiterv-javaslatokban foglalt makrogazdasági feltételezéseknek (1. táblázat). A 2019-re vonatkozó előrejelzés a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzéséhez képest 0,1 százalékponttal, a stabilitási programokhoz képest pedig 0,2 százalékponttal mutat kedvezőtlenebb értéket. A 2020-ra vonatkozó előrejelzés mindkét előrejelzés szerint a tavaszinál 0,3 százalékponttal gyengébb értéket mutat. A költségvetésiterv-javaslatokban felvázolt makrogazdasági forgatókönyvek az egyedi euróövezeti tagállamok szintjén általában nagyon hasonlóak a Bizottság előrejelzéseihez, ami részben annak köszönhető, hogy minden euróövezeti tagállam köteles a költségvetési tervét független szerv által jóváhagyott vagy készített makrogazdasági előrejelzésre alapozni. Kiemelést érdemel, hogy a Bizottság előrejelzése a költségvetésiterv-javaslatban figyelembe vettnél kisebb növekedést jelez Németország és Görögország, és jelentősen nagyobb növekedést Írország esetében, amely a költségvetésiterv-javaslatában rendezetlen brit kilépéssel számol (IV. melléklet 1. táblázat).
A gazdasági növekedés várható lassulásának megfelelően az euróövezet összesített pozitív kibocsátási rése az előrejelzés szerint 2019-re szűkül, 2020-ban pedig még szűkebb lesz. A pozitív összesített kibocsátási rés várhatóan mind 2019-re, mind 2020-ra tovább szűkül mind a Bizottság 2019. őszi előrejelzése, mind pedig a költségvetésiterv-javaslatok szerint (az újraszámítás után is). Az előrejelzés szerint Görögország és Olaszország mellett 2020-ban különösen Belgium és Németország kibocsátási rése is negatív lesz.
Összességében 2020-ban még mindig visszafogott reál-GDP-növekedés várható, és a kilátásokat illetően továbbra is nagyok a kockázatok. Miközben a munkaerőpiac jó teljesítménye segített fenntartani a magánszektor fogyasztását és a belső keresletet, valószínűtlen, hogy a GDP növekedése a közeljövőben felgyorsuljon. A belső keresletnek a növekedésben játszott szerepe – elsősorban a beruházások növekedésének mérséklődése miatt – várhatóan halványulni fog. Ugyanakkor az euróövezet gazdaságát nagyfokú bizonytalanság jellemzi. A központi forgatókönyvet jellemzően lefelé mutató kockázatok veszik körül, és a különböző tényezők nagymértékben összefüggnek egymással, ami a kockázatok realizálódása esetén felnagyíthatja a gazdaságra kifejtett hatásukat. A kereskedelmi és a geopolitikai feszültségek további fokozódása és a kínai gazdaság vártnál erőteljesebb lassulása visszafoghatja a globális gazdasági tevékenységet, ami kedvezőtlenül hathat az euróövezetre. Emellett a növekedést a feldolgozóipar gyenge helyzetének áttételes hatásai is tovább tompíthatják, miközben egy rendezetlen brit kilépés alapjaiban rázhatja meg az EU-n belüli gazdasági tevékenységet.
1. táblázat: Az euróövezet (EA-19) gazdasági és költségvetési aggregátumainak áttekintése (2019–2020)
Forrás: 2019. évi stabilitási programok, 2020. évi költségvetésiterv-javaslatok, az Európai Bizottság 2019. őszi előrejelzése
Költségvetési kilátások a költségvetésiterv-javaslatok és a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint
Az összesített euróövezeti államháztartási hiány eddig tapasztalt csökkenése 2019-ben várhatóan növekedésbe fordul, 2020-ban pedig további növekedés következik be. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az euróövezeti államháztartási hiány 2019-ben a GDP 0,8%-ára nő (1. táblázat). Ez alacsonyabb érték, mint amelyet a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése és a 2019. évi stabilitási programok prognosztizáltak, de magasabb a költségvetésiterv-javaslatokban lévőnél. Az országonkénti bontás vegyes képet mutat: Belgiumnak, Szlovákiának és Finnországnak nagyobb hiánnyal kell számolnia (a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzéséhez képest), míg Németország, Írország, Görögország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia és Ausztria nagyobb többletre számíthat (IV. melléklet 2. táblázat). A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az összesített euróövezeti hiány 2020-ban a GDP 0,9%-ára nő. A költségvetésiterv-javaslatok szerintinél valamivel nagyobb hiány mögött elsősorban a Bizottság 2019. őszi előrejelzése által mutatott valamivel kisebb mértékű növekedés áll (IV. melléklet 2. ábra). Ez az érték megfelel a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzésének, de növekedést jelent a 2019. évi stabilitási programokhoz képest (a növekedés mértéke a GDP +0,4%-ának felel meg), és mögötte Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Szlovákia és Finnország nagyobb várható hiánya és Németország, Írország, Görögország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Szlovénia kisebb várható többlete húzódik meg. Ez lesz a második eset 2009 óta, hogy az euróövezet összesített államháztartási hiánya nőni fog.
Hosszú ideje most fordul elő először, hogy egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt. Várhatóan csupán egyetlen tagállam, Franciaország költségvetési hiánya lesz nagyobb 2019-ben a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéknél, de ez a túllépés is csak átmeneti, kismértékű, és kizárólag egyetlen intézkedés egyszeri hatásának tudható be. Spanyolország 2018-ban 2,5%-os államháztartási hiányt ért el, tehát korrigálta túlzott hiányát, és a hiány a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint még tovább fog csökkenni (IV. melléklet 2. táblázat). Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország esetében a hiány várhatóan nagyobb lesz a GDP 2%-ánál. Kilenc euróövezeti tagállam mind 2019-ben, mind pedig 2020-ban többlettel számolhat, míg Litvánia és Portugália egyensúlyközeli pozícióban lesz. Összességében csupán korlátozott eltérések vannak az euróövezeti tagállamok által a költségvetésiterv-javaslatokban rögzített és a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerinti 2020-as költségvetési egyenlegek között (IV. melléklet 1. és 2. ábra), bár főként Szlovákia, Spanyolország, Szlovénia és Málta esetében a Bizottság borúlátóbb álláspontot képvisel.
Az euróövezet elsődleges, azaz a kamatkiadások nélkül számított összesített államháztartási egyenlege várhatóan csökken, de továbbra is többletet fog mutatni 2019-ben és 2020-ban. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése és a költségvetésiterv-javaslatok egyaránt azt jelzik, hogy az euróövezet összesített elsődleges államháztartási egyenlege a GDP 1%-ának megfelelő 2018-as értékről 2019-re a GDP 0,9%-ára, azaz a 2019. évi stabilitási programokban előrejelzettel megegyező szintre csökken (1. táblázat). Negatív elsődleges egyenleggel 2019-ben várhatóan egyedül Észtország, Spanyolország, Franciaország és Finnország fog rendelkezni (IV. melléklet 3. táblázat). A Bizottság 2019. őszi előrejelzése – a költségvetésiterv-javaslatokkal lényegében összhangban – azt jelzi, hogy az euróövezet elsődleges összesített államháztartási egyenlege 2020-ra a GDP 0,6%-ára csökken. Belgium, Németország, Görögország, Ciprus, Luxemburg és Hollandia esetében várhatóan különösen nagy mértékben fog csökkenni 2020-ban az elsődleges egyenleg. Észtország, Spanyolország, Franciaország és Finnország elsődleges egyenlege 2020-ban továbbra is negatív lesz, csakúgy, mint Belgiumé. Az euróövezeti tagállamok és a Bizottság várakozásai közötti eltérések összességében mindkét év vonatkozásában korlátozottak, bár Spanyolország, Ciprus, Szlovénia és Szlovákia esetében a Bizottság 2020-ra a költségvetésiterv-javaslatokhoz képest több mint 0,4 százalékponttal alacsonyabb GDP-arányos egyenlegre számít.
Az elsődleges strukturális egyenleg változása mind a költségvetésiterv-javaslatok, mind pedig a Bizottság előrejelzése szerint valamivel expanzívabb költségvetési irányvonalat jelez mind 2019-re, mind pedig 2020-ra az euróövezet számára. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019-re a potenciális GDP százalékában kifejezett elsődleges strukturális egyenleg várhatóan 0,3 százalékponttal romlik. Ez összhangban van a költségvetésiterv-javaslatokkal. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint – és a költségvetésiterv-javaslatokkal összhangban – a potenciális GDP százalékában kifejezett elsődleges strukturális egyenleg 2020-ban további 0,4 százalékpontos romlást fog mutatni (IV. melléklet 5. táblázat). A költségvetésiterv-javaslatok komoly mértékben felülvizsgálják a 2019. évi stabilitási programokat, amelyek 2020-ra az euróövezet összesített elsődleges strukturális egyenlegének stabilizálódását várták. A költségvetésiterv-javaslatok Belgium, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia és Finnország esetében azt mutatják, hogy a potenciális GDP százalékában kifejezett elsődleges strukturális egyenleg 0,5 százalékponttal kisebb lesz a 2019. évi stabilitási programokban feltételezettnél.
A 2020. évben 2019-hez képest várhatóan nagyobb lesz a középtávú költségvetési céljukat teljesítő vagy túlteljesítő euróövezeti tagállamok száma. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019-ben hét euróövezeti tagállam lesz a középtávú költségvetési céljának megfelelő szint felett (Németország, Görögország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia és Ausztria – IV. melléklet 6. táblázat). E tagállamok mindegyike 2020-ban is a középtávú költségvetési céljának megfelelő szinten vagy afelett marad, annak ellenére is, hogy Németország, Ciprus, Luxemburg és Hollandia élni kíván a költségvetési mozgástere egy részével (IV. melléklet 7a. és 7b. ábra). Emellett Írország és Litvánia 2020-ban várhatóan eléri középtávú költségvetési célját. Ugyanakkor a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2020-ban több euróövezeti tagállam továbbra is messze elmarad majd középtávú költségvetési céljától: Spanyolország 3,2 százalékponttal, Olaszország 3 százalékponttal, Belgium 2,4 százalékponttal, Franciaország pedig 2,2 százalékponttal (IV. melléklet 6. táblázat, valamint 7a. és 7b. ábra). A Bizottság azzal számol, hogy azon euróövezeti tagállamok közül, amelyek még nem érték el középtávú költségvetési céljukat, Belgium, Spanyolország, Olaszország, Finnország és Szlovákia 2020-ban még távolabbra kerül a céltól. Ezzel szemben Észtországnak és Lettországnak várhatóan sikerül 2020-ban olyan kiigazításokat végrehajtania, amelyek folytán némileg közelebb kerül középtávú költségvetési céljához, míg Franciaország, Portugália és Szlovákia a várakozások szerint változatlan pozícióban marad.
Az euróövezet GDP-arányos államadóssága 2019-ben és 2020-ban várhatóan tovább csökken. Ez a mérőszám a 2014-es tetőzés (94,5%) óta folyamatos csökkenést mutat, és a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2020-ra körülbelül 85%-ig süllyed. Értéke jóval kisebb, mint amekkorára 2020-ban az Egyesült Államok (kb. 114%) vagy Japán (kb. 237%) számíthat. Az euróövezeti összesített GDP-arányos államadósság folytatódó csökkenése mögött elsősorban az az áttételes adósságcsökkentő hatás („hólabdahatás”) húzódik meg, amelyet az indukál, hogy a nominális kamatlábak továbbra is kisebbek lesznek a nominális GDP-növekedésnél. Emellett várhatóan a 2019-re és a 2020-ra várt elsődleges többletnek is lesz adósságcsökkentő hatása (IV. melléklet 8. ábra). Ugyanakkor 2020-ban az SFA-tételek várhatóan enyhén felfelé fogják nyomni az összesített GDP-arányos államadósságot. A költségvetésiterv-javaslatok a GDP-arányos euróövezeti államadósság hasonló mértékű csökkenését irányozzák elő. A tervezett GDP-arányos államadósság mindkét év esetében nagyobb a 2019. évi stabilitási programok szerintinél, elsősorban amiatt, hogy Belgium, Görögország, Olaszország és Ciprus mind 2019, mind 2020 vonatkozásában jelentős mértékben felfelé módosította várakozásait (IV. melléklet 7. táblázat).
Várhatóan Belgium, Franciaország, Olaszország és Finnország kivételével valamennyi euróövezeti tagállam csökkenteni fogja 2019-ről 2020-ra GDP-arányos államadósságát. Olaszország kivételével az összes euróövezeti tagállam élvezni fogja 2020-ban az adósságcsökkentő „hólabdahatás” előnyeit, miközben – Belgium, Észtország, Franciaország és Finnország kivételével minden tagállamban – várhatóan a pozitív elsődleges egyenlegek is lefelé fogják szorítani az adósságrátát (IV. melléklet 9. ábra). A Bizottság 2019. őszi előrejelzései és a költségvetésiterv-javaslatok várakozásai közötti eltérések nem elhanyagolható mértékűek, de összességében lényegében kiegyenlítik egymást: a Bizottság valamivel magasabb rátát jelez előre Görögország, Spanyolország, Olaszország és Szlovénia, illetve valamivel alacsonyabbat Belgium, Németország, Írország, Ciprus és Lettország esetében (IV. melléklet 8. ábra).
A Bizottság előrejelzése szerint 2020-ban kilenc euróövezeti tagállam GDP-arányos államadóssága lesz 60% felett. 2008 óta most a legnagyobb azon euróövezeti tagállamok száma, amelyek teljesítik a Szerződés szerinti 60%-os referenciaértéket. Görögország és Olaszország GDP-arányos államadóssága várhatóan 130% felett lesz. Az előrejelzés szerint Portugália folytatni fogja GDP-arányos államadósságának csökkentését, és 120% alatti értéket fog elérni, miközben Belgium valamivel 100% alatt fogja stabilizálni adósságrátáját. Franciaország és Spanyolország 2020-ban várhatóan 100% alatt, de annak közelében fogja tartani államadósságát. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint egyes nagymértékben eladósodott euróövezeti tagállamok 2020-ban várhatóan csak elhanyagolható mértékű strukturális kiigazítást fognak végezni (Franciaország és Portugália), vagy éppen expanzív politikát folytatnak (Belgium, Görögország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus). Mindemellett azonban Görögország, Ciprus és Portugália nagy elsődleges többletet (IV. melléklet 3. táblázat), nagy strukturális többletet (Portugália esetében egyensúlyközeli költségvetési helyzetet) és ennek megfelelően gyors adósságcsökkenést fog tudni elérni. Ezzel szemben a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország csökkenő vagy éppen negatív elsődleges egyenleggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ezeknek a tagállamoknak lehetőségük volna gyorsabban csökkenteni adósságterhüket (IV. melléklet 10. ábra). Szinte bizonyos, hogy Olaszország 2019-ben és 2020-ban eltér az adósságcsökkentési referenciaértékétől: GDP-arányos államadóssága tovább fog nőni, és 137% közelébe kerül. Kisebb mértékben ugyan, de Belgium esetében is az várható, hogy egyik évben sem teljesül az adósságcsökkentési referenciaérték. A túlzotthiány-eljárás 2017-es, illetve 2018-as megszüntetése óta Franciaország és Spanyolország az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik, de azt várhatóan egyik évben sem fogja teljesíteni. Ezzel szemben Görögország és Portugália 2019-ben teljesíteni fogja az átmeneti adósságszabályt, 2020-ban pedig az adósságcsökkentési referenciaértéket. Ciprus 2019-ben és 2020-ban bőven teljesíteni fogja az adósságcsökkentési referenciaértéket.
A költségvetési kiigazítás összetétele
Az euróövezet összesített strukturális hiányának 2020-ra várható növekedése mögött elsősorban a ciklikusan kiigazított bevételi ráta visszaesése áll. Miközben az államháztartások teljes bevétele 2020-ra várhatóan 2,4%-kal nő (a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint), a ciklikusan kiigazított bevételi ráta várt értéke lényegében állandó: a potenciális GDP 46,3%-a 2019-ben, a potenciális GDP 46,2%-a 2020-ban (1. táblázat és IV. melléklet 8. táblázat). Bár várhatóan az összes bevételtípus lassabban fog növekedni, mint a nominális GDP, a ciklikusan kiigazított bevételi ráta kismértékű visszaesésében a legnagyobb szerepet a közvetlen adók és az egyéb bevételek játsszák majd (IV. melléklet 15. ábra). A csökkenésben emellett a bejelentett bevételi intézkedések hatása is jelentkezik, ez 2020-ban várhatóan a GDP 0,1%-ának megfelelő mértékben fogja növelni az államháztartási hiányt (IV. melléklet 14. ábra). A költségvetésiterv-javaslatok 2020 tekintetében hasonló mértékű bevételiráta-csökkenésre és valamivel nagyobb, 2,6%-os bevételnövekedésre számítanak.
A ciklikusan kiigazított kiadási ráta a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint várhatóan csökken 2019 és 2020 viszonylatában, és a kiadások összesített növekedése 2,7% lesz. A ciklikusan kiigazított kiadási ráta 2018–2020-ban lényegében változatlan lesz, és 2020-ban az előrejelzés szerint a potenciális GDP 47,3%-ának megfelelő értéken fog állni (1. táblázat). A költségvetésiterv-javaslatok a ciklikusan kiigazított kiadási ráta hasonló csökkenését célozzák meg 2019-ről 2020-ra, ugyanakkor arra számítanak, hogy a kiadások összességében a Bizottság előrejelzésének megfelelően fognak nőni. A ciklikusan kiigazított elsődleges kiadási ráta szintén lényegében változatlan marad (IV. melléklet 8. tábla) mind a Bizottság 2019. őszi előrejelzése, mind pedig a költségvetésiterv-javaslatok szerint, bár ez a változatlan adat bizonyos fokú eltéréseket takar az euróövezeti tagállamok között (IV. melléklet 12. ábra): egy részük esetében a ciklikusan kiigazított elsődleges kiadási ráta 2020-ra meglehetősen nagymértékben nő (Görögország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg és Hollandia), míg mások esetében nagy csökkenés várható (Észtország, Franciaország és Lettország). A GDP százalékában kifejezett kamatkiadások várhatóan követik az elmúlt időszak csökkenő tendenciáját, a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019 és 2020 viszonylatában 0,1 százalékpontos csökkenés várható. Átlagosan a Bizottság előrejelzésének alapjául szolgáló implicit kamatláb 2020-ra 1,8%-ra csökken, valamivel nagyobb értékre, mint amit a költségvetésiterv-javaslatok feltételeznek.
Az euróövezet költségvetési irányvonalának értékelése
A költségvetési irányvonalnak kellőképpen tekintettel kell lennie a monetáris politika irányvonalára, amely várhatóan továbbra is ösztönző jellegű lesz. Az Európai Központi Bank 2019 szeptemberében új, laza politikát megvalósító intézkedéscsomagot jelentett be, amelynek keretében –0,50%-ra csökken tovább a betéti rendelkezésre állás kamatlába, és határozatlan időre újraindulnak a nettó eszközvásárlások. Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának előretekintő iránymutatása szerint ennek megfelelően a monetáris politika várhatóan 2020-ban és azt követően is nagyon laza marad. Ugyanakkor a monetáris politikát, amely az elmúlt években a gazdaságösztönzés terheit vitte, egyre több kedvezőtlen mellékhatás éri például az eszközárak következetlenségei vagy a pénzügyi ágazat egyes szegmenseinek pénzügyi stabilitásával kapcsolatos aggályok következtében. Költségvetési oldalon, mint a fentiekben említettük, a Bizottság 2019. őszi előrejelzése kismértékben expanzív költségvetési irányvonalat vetít előre 2020-ra. Az 1. ábra bemutatja a monetáris politika és a költségvetési politikák közös irányvonalát a finanszírozási feltételek (a hosszú távú reálkamatláb) és a költségvetési kiigazítás egyik mérőszáma (az elsődleges strukturális egyenleg változása) alakulásán keresztül.
Az euróövezeti tagállamok az államadóssággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat illetően nagyon eltérő költségvetési pozícióban vannak. A Bizottság a 2019. őszi előrejelzés alapján aktualizálta a költségvetési szempontú fenntarthatósági kockázatértékelést (IV. melléklet 10. táblázat). Az értékelés figyelembe vette egyebek mellett a jelenlegi adósságszinteket és elsődleges egyenleget, valamint a népesség elöregedésének várható költségét. Miközben a költségvetés rövid távú fenntarthatóságát illetően egyetlen euróövezeti tagállamnak sem kell kockázatokkal számolnia, az olasz államháztartás rövid távú fenntarthatósága bizonytalanná válhat, ha újabb növekedés következik be az állampapír-kibocsátás költségeiben. A Bizottság emellett Franciaország és Spanyolország esetében is lát rövid távú sebezhetőséget. Ezeket a kockázatokat különösen az S0 költségvetési részmutató jelzi, amely a kritikus küszöb fölé került. Az S1 mutató szerint Belgiumnak, Spanyolországnak, Franciaországnak és Olaszországnak középtávon továbbra is jelentős kockázatokkal kell szembenéznie. Az adóssághelyzet fenntarthatóságára vonatkozó elemzés eredményeit is figyelembe véve ugyanez a megállapítás tehető: az említett euróövezeti tagállamoknak jelentős kockázatokkal kell szembenézniük. Ez utóbbi elemzés azonban Portugália esetében is jelentős kockázatokat jelez. A középtávú kockázatelemzés romló helyzetet, az előző évinél szűkebb költségvetési mozgásteret mutat Finnország esetében. Bár Ciprus költségvetési mozgástere a jelek szerint bővült tavaly óta, a függő kötelezettségek továbbra is jelentős kockázatokat hordoznak magukban.
1. ábra: A hosszú távú reálkamatláb (%) és az elsődleges strukturális egyenleg változása (százalékpont, a potenciális GDP százalékában) az euróövezetben
Az euróövezet költségvetési irányvonala várhatóan enyhén expanzív lesz 2020-ban (1. ábra). A potenciális GDP-re vetített elsődleges strukturális költségvetési egyenleg 2020-ra várhatóan 0,4 százalékponttal visszaesik, ami enyhén expanzív költségvetési irányvonalnak tekinthető. Ezt a megállapítást a kiadási referenciaértéken alapuló módszertannal számított költségvetési kiigazítás is megerősíti, amelynek a potenciális GDP-re vetített 0,5 százalékpontos értéke valamivel még expanzívabb költségvetési irányvonalat jelez (IV. melléklet 6c. ábra).
Egyes olyan euróövezeti tagállamok, amelyek bőven rendelkeznek költségvetési mozgástérrel, miközben folyó fizetési mérlegük is nagy többletet mutat, költségvetési mozgásterük részbeni kihasználását tervezik. A Tanács korábbi ajánlásaival összhangban Hollandia és – kisebb mértékben – Németország expanzív költségvetési intézkedéseket tervez 2020-ra (IV. melléklet 11. ábra). Ugyanakkor a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint ezek a tagállamok a költségvetési mozgásterük egy részét kihasználatlanul hagyják. A költségvetési mozgástér nagyságát figyelembe véve ezeknek az euróövezeti tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy továbbra is éljenek ezzel a lehetőséggel.
Másfelől egyes olyan euróövezeti tagállamok, amelyek a legnagyobb mértékű fenntarthatósági kihívásokkal néznek szembe, vagy nem terveznek érdemi költségvetési kiigazítást (Franciaország), vagy pedig költségvetési expanziót kívánnak folytatni (Belgium, Spanyolország, Olaszország) 2020-ban (IV. melléklet 10. ábra). Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország tervezett költségvetési politikája nem veszi figyelembe kellőképpen a strukturális hiány meglétét és a monetáris politika nagyon laza irányvonalát. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint ezek az euróövezeti tagállamok csökkenő vagy éppen negatív elsődleges egyenleget terveznek, miközben az államadósság vagy csak marginálisan, vagy egyáltalán nem csökken. Bár bizonyos mértékű megtakarítást el fognak érni a kamatlábak és a növekedési ráta közötti kivételesen kis különbségek miatt (IV. melléklet 16. ábra), ezek az euróövezeti tagállamok nem tervezik, hogy ezt a megtakarítást a történelmi magasságokban járó adósság csökkentésére használják fel. Mindez ellentétben áll a költségvetési tartalékok újraképzésére vonatkozó ajánlással. Különösen
szembetűnő Olaszország elsődleges többletének enyhe eróziója, miközben a tagállam adósságszintje más euróövezeti tagállamokhoz képest kiugróan magas és az adósságcsökkentő „hólabdahatás” is enyhülőben van, illetőleg Franciaország tartósan negatív elsődleges egyenlege (2. ábra). A nagy adósságállománnyal rendelkező euróövezeti tagállamok által folytatott prudens költségvetési politika csökkenő pályára állítja az adósságrátát, mérsékli a sokkhatásokkal szembeni sérülékenységet, és egy gazdasági visszaesés esetére lehetővé teszi az automatikus stabilizációs mechanizmusok működésbe lépését. Ha a nagy adósságállománnyal rendelkező tagállamok nem csökkentik az államadósságot, akkor megnőhet a veszélye annak, hogy a jövőben fokozódik a rájuk nehezedő piaci nyomás, aminek áttételesen kedvezőtlen hatásai lehetnek más euróövezeti tagállamok állampapírjainak piacára is.
Összességében – és különösen a nagy adósságállománnyal rendelkező euróövezeti tagállamok esetében – a költségvetési politikák továbbra sem differenciáltak eléggé. A költségvetésiterv-javaslatok maradéktalan végrehajtása lényegében semleges, illetve enyhén expanzív költségvetési irányvonalat eredményezne az euróövezet egésze számára. Azok az euróövezeti tagállamok, amelyek rendelkeznek költségvetési mozgástérrel, ki is használják azt. Ugyanakkor – költségvetési mozgásterük terjedelmét figyelembe véve – a jövőben is készen kell állniuk arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Továbbra is aggályos azonban, hogy a fenntarthatósági kihívásokkal küzdő tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményei ellenére sem terveznek konszolidációt. Amennyiben – a költségvetési mozgástérrel rendelkező euróövezeti tagállamok erőteljesebb expanziója mellett – a középtávú költségvetési céljuktól elmaradó euróövezeti tagállamok teljesítik a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit (lásd IV. melléklet 6a. és 6b. ábra), az segíti, hogy az euróövezet szintjén a különböző szakpolitikai intézkedések általában véve jó egyensúlyba kerüljenek, és nagyobb differenciálódás alakuljon ki aszerint, hogy melyik euróövezeti tagállam mekkora költségvetési mozgástérrel rendelkezik.
2. ábra: A bruttó államadósság változását meghatározó tényezők 1999 és 2018 között (a GDP százalékában): az elsődleges egyenleg és az adósságcsökkentő „hólabdahatás” szerepe egyes kiválasztott euróövezeti tagállamokban
III. Az egyes költségvetésiterv-javaslatok áttekintése
A költségvetésiterv-javaslatokról kialakított bizottsági vélemények a terveknek a Stabilitási és Növekedési Paktummal való összeegyeztethetőségére és a vonatkozó ajánlásoknak való megfelelésre összpontosítanak. Mivel jelenleg minden tagállam a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, véleményeiben a Bizottság a középtávú országspecifikus költségvetési céloknak való megfelelést vagy az e célok felé tett haladást, valamint az adósságszabálynak való megfelelést értékeli annak ellenőrzése céljából, hogy a tervek összhangban vannak-e a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a Tanács 2019. július 9-i ajánlásaiban található országspecifikus költségvetési ajánlásokkal.
A 473/2013/EU rendelet 6. cikkének megfelelően az euróövezeti tagállamok csaknem mindegyike határidőre benyújtotta költségvetésiterv-javaslatát; egyedül Olaszország nyújtotta be javaslatát egy nappal a határidő után (október 16-án). A „kettes csomaghoz” tartozó magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően négy ország változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be. Ausztria, Portugália és Spanyolország azért nyújtott be változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot, mert ezekben az országokban 2019 szeptemberének vége és novemberének első fele között országos választásokat tartottak. Emellett a folyamatban lévő kormányalakítás miatt Belgium is változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be. Az új kormányok hivatalba lépése után haladéktalanul, és főszabályként legalább egy hónappal a költségvetés-tervezet tervezett parlamenti elfogadását megelőzően az érintett tagállamok hatóságainak be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz és az eurócsoporthoz aktualizált költségvetésiterv-javaslatukat.
A Bizottság a költségvetésiterv-javaslatok egyikével kapcsolatban sem állapította meg a 473/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a Stabilitási és Növekedési Paktum „különösen súlyos megsértését”. Mindazonáltal egyes költségvetésiterv-javaslatok vetnek fel aggályokat. A Bizottság 2019. október 14-én levélben kért további információkat Finnországtól, 2019. október 22-én pedig Belgiumtól, Franciaországtól, Olaszországtól, Spanyolországtól és Portugáliától, és leveleiben a költségvetésiterv-javaslatokkal kapcsolatban is tett néhány előzetes észrevételt. A levélben Belgium, Spanyolország és Portugália esetében egyúttal az aktualizált költségvetésiterv-javaslat benyújtásának fontosságára is felhívta a figyelmet. Finnország 2019. október 16-án, Franciaország és Olaszország pedig 2019. október 23-án válaszolt. A válaszlevelekben foglalt információkat a Bizottság a költségvetés alakulására és a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó értékelése során figyelembe vette.
A 2. táblázatban az egyes tagállamok költségvetésiterv-javaslatairól alkotott, a Bizottság által 2019. november 20-án elfogadott véleményekben megfogalmazott értékeléseket foglaltuk össze, és értékeltük a költségvetési-strukturális reformok terén elért előrehaladást. Az értékelések a Bizottság 2019. őszi előrejelzésén alapulnak. Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a terveket az értékelés alapján három fő kategóriába soroltuk. Mivel jelenleg egyetlen tagállam sem áll a túlzotthiány-eljárás hatálya alatt, a követelményeknek való 2020-as megfelelés értékelése mindegyik tagállam esetében a prevenciós ág követelményei, konkrétan a 2019. július 9-i tanácsi ajánlásokban foglaltak alapján történt:
·Megfelel: A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján ahhoz, hogy a 2020. évi költségvetés teljesítse a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit, nincs szükség arra, hogy a tagállam a nemzeti költségvetési eljárásban módosítsa a költségvetési tervet.
·Nagy vonalakban megfelel: A Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése alapján a költségvetésiterv-javaslat várhatóan lényegében biztosítani fogja a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak való megfelelést.
Ezek a tagállamok a Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése szerint a középtávú költségvetési céljuk közelében lesznek, vagy csak mérsékelt eltérést mutatnak az ahhoz vezető kiigazítási pályától. Ha egy tagállam a középtávú költségvetési céljának közelében van, de a kiadási referenciaérték jelenleg azt jelzi, hogy fennáll a kockázata a követelményektől való jelentős eltérésnek, ezt – adott esetben az engedményekkel együtt – figyelembe kell majd venni a későbbi értékelésekben, ha a prognosztizált strukturális egyenleg eltávolodik a középtávú költségvetési céltól. Az értékelés szerint ezek a tagállamok megfelelnek az adósságkritériumnak.
·Potenciálisan nem felel meg: A Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése alapján a költségvetésiterv-javaslat várhatóan nem biztosítja a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak való megfelelést.
A Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése szerint jelentős eltérés lesz a középtávú költségvetési céltól vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától, és/vagy a tagállam nem felel meg az adósságcsökkentési referenciaértéknek (amennyiben az alkalmazandó).
A Tanács által 2016. február 12-én jóváhagyott „Közös álláspont a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasságról” című dokumentum alapján egyetlen tagállam sem kért 2020-ra további rugalmasságot beruházásokra vagy strukturális reformokra hivatkozva.
A 2020. évre vonatkozó költségvetésiterv-javaslatában Olaszország jelezte, hogy a hidrogeológiai kockázatok csökkentését célzó megelőző tervének jelentős költségvetési hatásai lesznek 2020-ban, ezért azt az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a kormányzat által nem befolyásolható szokatlan eseménynek kell tekinteni. Ezzel összefüggésben Olaszország lehetőséget kért arra, hogy 2020-ban a GDP 0,2%-ának megfelelő mértékben ideiglenesen eltérjen a középtávú költségvetési cél felé vezető kiigazítási pályától. A Bizottság ebben a kérdésben a figyelembe vehető összegekre is kiterjedő végső értékelést a hatóságok által rendelkezésére bocsátott tényadatok alapján 2021 tavaszán fogja elvégezni.
A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve továbbra is a megbízhatóságvizsgáló eszköz segítségével azonosítja azokat az eseteket, amikor a közös módszertan szerint becsült kibocsátási rések fokozottan bizonytalanok lehetnek. A Bizottság ugyanazt a megközelítést alkalmazta, mint a korábbi éves értékelések keretében. Az eszköz szerint a 2019. évi kibocsátási résekhez öt tagállam (Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Szlovénia és Spanyolország) esetében társulhat nagyfokú bizonytalanság. Mivel Ciprus és Luxemburg várhatóan a középtávú költségvetési célja felett marad, esetükben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a becsült kibocsátási rést övező bizonytalanság nincs potenciális hatással a prevenciós ág követelményeinek való megfelelés értékelésére, ezért további elemzést nem végzett. Litvánia esetében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben 2020 tavaszán még mindig nagyobb bizonytalanság fogja övezni a 2019-re becsült kibocsátási rést, a 2019-re vonatkozó értékelés keretében mélyreható elemzést fog végezni. Szlovénia és Spanyolország esetében a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket övező bizonytalanság értékelése már 2019 tavaszán megtörtént, és akkor világossá vált, hogy a kibocsátási résre a közös módszertan alapján adott becslés nagymértékben bizonytalan. Ennek alapján Spanyolország esetében a 2019. július 9-i tanácsi ajánlások a nettó elsődleges államháztartási kiadás növekedési rátájának maximumával kapcsolatos követelményt 0,9%-ra csökkentették, ami 2020-ban a GDP 0,65%-ával megegyező mértékű éves strukturális kiigazításnak felel meg. Szlovénia esetében a bizonytalanság nem érintette a 2020-as követelmény teljesülését, a tagállam enélkül is teljesíteni fogja középtávú költségvetési célját. A 2019. őszi értékelések mind Szlovénia, mind Spanyolország esetében megerősítik a becsült kibocsátási rés nagyfokú bizonytalanságát. Szlovénia esetében a megbízhatóságvizsgáló eszköz által jelzett kibocsátási rés kisebb strukturális hiányról tanúskodik 2020 vonatkozásában, azaz arról, hogy Szlovénia közelebb kerül középtávú költségvetési céljához. Ez azt jelentené, hogy az ország nagy vonalakban megfelel. A felhasznált becslések nagy bizonytalansága miatt azonban ezt csak akkor indokolt figyelembe venni, ha a prevenciós ág követelményeinek való megfelelés 2021. tavaszi utólagos értékelése is visszaigazolja.
Végezetül a Bizottság előzetesen értékelte a Tanács 2019. július 9-i ajánlásaiban ismertetett költségvetési-strukturális reformok végrehajtásában elért előrehaladás mértékét. A költségvetésiterv-javaslatokról megfogalmazott értékelések a következő öt tág kategóriába csoportosítva kerültek összefoglalásra: nincs haladás, korlátozott haladás, mérsékelt haladás, jelentős haladás, maradéktalanul végrehajtva. Mivel a tanácsi ajánlások 2019. júliusi elfogadása óta alig telt el néhány hónap, a legtöbb euróövezeti tagállam csak „korlátozott haladást” ért el a neki címzett költségvetési ajánlások strukturális részének végrehajtásában. Ezzel szemben Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia és Hollandia máris „mérsékelt haladást” tud felmutatni a 2019. évi országspecifikus ajánlások költségvetési-strukturális részének végrehajtásában. Németország és Hollandia elsősorban a beruházások területén, Olaszország, Lettország és Litvánia pedig elsősorban az adózás területén hozott intézkedéseket. Az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért előrehaladás átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésekben, értékelésére pedig a Tanács által 2020-ban elfogadandó 2020. évi országspecifikus ajánlások kapcsán kerül majd sor.
2. táblázat: Az egyes költségvetésiterv-javaslatokra vonatkozó bizottsági vélemények áttekintése
Tagállam
|
A költségvetésiterv-javaslat általános összeegyeztethetősége a Stabilitási és Növekedési Paktummal
|
Előrehaladás a 2019. évi országspecifikus ajánlások költségvetési-strukturális részének végrehajtásában
|
|
A megfelelés általános értékelése a Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján
|
A prevenciós ág követelményeinek való megfelelés 2019-ben és 2020-ban
|
|
BE1,2
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül;
2020: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül
|
Korlátozott haladás
|
ES2,3
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az átmeneti adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül;
2020: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az átmeneti adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül
|
Korlátozott haladás
|
FR4
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az átmeneti adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül;
2020: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az átmeneti adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül
|
Korlátozott haladás
|
IT5
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül;
2020: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az adósságcsökkentési referenciaérték szinte bizonyosan nem teljesül
|
Mérsékelt haladás
|
PT2
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az átmeneti adósságcsökkentési referenciaérték teljesül;
2020: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül
|
Korlátozott haladás
|
SI
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül
2020: potenciálisan mérsékelt eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától 2020-ban; 2019-et és 2020-at együtt véve potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül
|
Korlátozott haladás
|
SK
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától;
2020: potenciálisan mérsékelt eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától 2020-ban; 2019-et és 2020-at együtt véve potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától
|
Korlátozott haladás
|
FI
|
Potenciálisan nem felel meg
|
2019: potenciálisan mérsékelt eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától;
2020: potenciálisan jelentős eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától
|
Korlátozott haladás
|
EE
|
Nagy vonalakban megfelel
|
2019: potenciálisan mérsékelt eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától;
2020: potenciálisan mérsékelt eltérés a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától
|
n. a.
|
LV
|
Nagy vonalakban megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél az átmeneti eltérésre módot adó engedmény figyelembevételével majdnem teljesül, 2018-at és 2019-et együtt véve potenciálisan jelentős eltérés a kiadási referenciaértékre vonatkozó követelménytől;
2020: a középtávú költségvetési cél majdnem teljesül, potenciálisan jelentős eltérés a kiadási referenciaértékre vonatkozó követelménytől
|
Mérsékelt haladás
|
DE
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül
|
Mérsékelt haladás
|
IE
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pálya teljesül, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül
|
Korlátozott haladás
|
EL6
|
Megfelel
|
2019: az átmeneti adósságcsökkentési referenciaérték teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül
|
n. a. 7
|
CY8
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél teljesül, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül
|
Korlátozott haladás
|
LT
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél az átmeneti eltérésre módot adó engedmény figyelembevételével majdnem teljesül, potenciálisan jelentős eltérés a kiadási referenciaértékre vonatkozó követelménytől;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül
|
Mérsékelt haladás
|
LU
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül
|
Korlátozott haladás
|
MT
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül
|
Korlátozott haladás
|
NL
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül
|
Mérsékelt haladás
|
AT2
|
Megfelel
|
2019: a középtávú költségvetési cél teljesül, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül;
2020: a középtávú költségvetési cél teljesül, az adósságcsökkentési referenciaérték teljesül
|
Korlátozott haladás
|
1
A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint az elemzés alapján nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy az adósságkritérium teljesül-e vagy sem.
2
A költségvetésiterv-javaslatot a tagállam változatlan szakpolitika feltételezésével nyújtotta be.
3
Spanyolországgal szemben 2019. június 14-én megszűnt a túlzotthiány-eljárás, miután 2018-ban a GDP-arányos hiány 3% alá került, és az előrejelzések 2019-re és 2020-ra is 3% alatti értéket mutattak. Ennek megfelelően Spanyolország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik.
4
A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint úgy kell tekinteni, hogy a Szerződésben meghatározott hiány- és adósságkritérium teljesül.
5
A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint úgy kell tekinteni, hogy az adósságkritérium nem teljesül. Az Olaszország 2019. július 1-jei aktualizált költségvetési tervében 2019-re előirányzott költségvetési korrekció nyomán a Bizottság 2019 júliusában közleményt bocsátott ki és levelet intézett az olasz hatóságokhoz, amelyekben megállapította, hogy az elfogadott intézkedéscsomag elegendő ahhoz, hogy az adósságkritérium 2018-as nem teljesülése miatt abban az időpontban ne induljon Olaszországgal szemben túlzotthiány-eljárás.
6
A túlzotthiány-eljárás 2017. szeptember 19-i megszüntetése és az ESM makrogazdasági kiigazítási programjának 2018. augusztus 20-i befejezése után Görögország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába került, és olyan stabil költségvetési pozíciót kell tartania, amely biztosítja az elsődleges költségvetési többlet tekintetében a 2017. június 30-i (EU) 2017/1226 határozatban 2018-ra és középtávra a GDP 3,5%-ában meghatározott cél teljesülését. Mivel Görögországnak a program időtartama alatt nem kellett stabilitási programokat készítenie, a görög hatóságok 2018-ra és 2019-re nem határoztak meg középtávú költségvetési célt. Görögország a 2019. évi stabilitási programjában 2020–2022-re 0,25%-os GDP-arányos középtávú költségvetési célt tűzött ki.
7
A 2019. évi országspecifikus ajánlások költségvetési-strukturális részének végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése a megerősített felügyelet keretében történik.
8
A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint a túlzott hiány fennállásának megállapításával kapcsolatos döntés érdekében nem kell további lépéseket tenni.