EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.11.20.

COM(2019) 900 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

2020. évi költségvetésiterv-javaslatok: Átfogó értékelés

I. MELLÉKLET: A költségvetésiterv-javaslatok országonkénti értékelése

A Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozó tagállamok

A tagállamra vonatkozó kötelezettségeknek megfelelő tervek

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Németország költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság felkéri a hatóságokat a 2020. évi költségvetés végrehajtására. Tekintettel Németország kedvező költségvetési helyzetére a Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a kiadások növelésével tartósan tartsák fenn a magán- és állami beruházások emelkedő tendenciáját – különösen regionális és települési szinten –, továbbá hogy a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát – a regionális egyenlőtlenségek figyelembevételével – az oktatásra, a kutatásra és innovációra, a digitális átalakulásra és a nagyon nagy kapacitású széles sávú hálózatokra, a fenntartható közlekedésre, valamint az energiahálózatokra és a megfizethető lakhatásra összpontosítsák, amint azt a Tanács az európai szemeszter keretében javasolta. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Németország mérsékelt haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és felkéri a hatóságokat a további haladásra. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Írország költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy hajtsák végre a 2020. évi költségvetést, az esetleges rendkívüli bevételeket pedig használják fel az adósságráta további csökkentésére. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Írország korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Görögország költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. 2020-ban Görögország várhatóan teljesíti középtávú költségvetési célját. A Bizottság megítélése szerint Görögország teljesíti a fokozott felügyelet keretében előírt, a GDP 3,5%-ának megfelelő elsődleges többletre vonatkozó célt. A Bizottság ezért felkéri a hatóságokat a 2020. évi költségvetés végrehajtására. A Tanács 2019 júliusában azt ajánlotta Görögországnak, hogy „a reformoknak az eurócsoport 2018. június 22-i ülésén tett, programlezárást követő kötelezettségvállalásokkal összhangban történő folytatása és befejezése révén tegyen lépéseket a fenntartható gazdasági fellendülés biztosítása és a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány kezelése érdekében”. Ezen ajánlás végrehajtását a megerősített felügyelet keretében követik nyomon.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Ciprus költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság felkéri a hatóságokat a 2020. évi költségvetés végrehajtására. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Ciprus korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Litvánia költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság felkéri a hatóságokat a 2020. évi költségvetés végrehajtására. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Litvánia mérsékelt haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és felkéri a hatóságokat a további haladásra. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Luxemburg költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság felkéri a hatóságokat a 2020. évi költségvetés végrehajtására. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Luxemburg korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Málta költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság felkéri a hatóságokat a 2020. évi költségvetés végrehajtására. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Málta korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Hollandia költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság felkéri a hatóságokat a 2020. évi költségvetés végrehajtására. Tekintettel Hollandia kedvező költségvetési helyzetére a Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy további kiadások vállalásával tartósan tartsák fenn a magán- és állami beruházások emelkedő tendenciáját, továbbá hogy a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát a kutatásra-fejlesztésre, különös tekintettel a magánszektorra, a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó stratégiákra, valamint a közlekedési szűk keresztmetszetek megszüntetésére összpontosítsák, amint azt a Tanács az európai szemeszter keretében javasolta. A Bizottság úgy véli, hogy Hollandia mérsékelt haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és felkéri a hatóságokat a további haladásra. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

A Bizottság – annak figyelembevételével, hogy az előrejelzések a szakpolitika változatlanságán alapulnak – összességében úgy véli, hogy Ausztria költségvetésiterv-javaslata megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Ausztria korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

A tagállamra vonatkozó kötelezettségeknek nagy vonalakban megfelelő tervek

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Észtország költségvetésiterv-javaslata nagy vonalakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság ezért felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében álljanak készen további intézkedések meghozatalára annak biztosítása érdekében, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Lettország költségvetésiterv-javaslata nagy vonalakban megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Ez a vélemény ugyanakkor azon az aktuális előrejelzésen alapul, hogy Lettország meg fogja közelíteni középtávú költségvetési célját. Amennyiben a prevenciós ág követelményeinek való megfelelés későbbi értékelései nem erősítik meg ezt a feltételezést, a megfelelés átfogó értékelésekor mérlegelni kell a Tanács által előírt követelménytől való eltérés mértékét. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében álljanak készen további intézkedések meghozatalára annak biztosítása érdekében, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Lettország mérsékelt haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és felkéri a hatóságokat a további haladásra. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

A tagállamra vonatkozó kötelezettségeknek potenciálisan nem megfelelő tervek

A Bizottság – annak figyelembevételével, hogy az előrejelzések a szakpolitika változatlanságán alapulnak – összességében úgy véli, hogy Belgium költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság szerint ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az ország 2019-ben és 2020-ban jelentősen eltér a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Emellett Belgium az előrejelzés szerint 2019-ben és 2020-ban nem fog megfelelni az adósságcsökkentési referenciaértéknek. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Belgium korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, és az esetleges rendkívüli bevételeket fordítsák a GDP-arányos államadósság csökkentésének felgyorsítására.

A Bizottság – annak figyelembevételével, hogy az előrejelzések a szakpolitika változatlanságán alapulnak – összességében úgy véli, hogy Spanyolország költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság szerint ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az ország jelentősen eltér a középtávú költségvetési cél eléréséhez szükséges kiigazítási pályától. Emellett Spanyolország várhatóan 2019-ben és 2020-ban nem fog kellő mértékű előrehaladást elérni az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelésben. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Spanyolország korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az említett ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, és az esetleges rendkívüli bevételeket fordítsák a GDP-arányos államadósság csökkentésének felgyorsítására.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Franciaország költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság szerint ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az ország 2019-ben és 2020-ban jelentősen eltér a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Emellett Franciaország várhatóan 2019-ben és 2020-ban nem fog kellő mértékű előrehaladást elérni az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelésben. A Bizottság ezért felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, és az esetleges rendkívüli bevételeket fordítsák a GDP-arányos államadósság csökkentésének felgyorsítására. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Franciaország korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Olaszország költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság szerint ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az ország 2019-ben és 2020-ban jelentősen eltér a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. Emellett Olaszország az előrejelzés szerint 2019-ben és 2020-ban nem fog megfelelni az adósságcsökkentési referenciaértéknek. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, és az esetleges rendkívüli bevételeket fordítsák a GDP-arányos államadósság csökkentésének felgyorsítására. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Olaszország mérsékelt haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és felkéri a hatóságokat a további haladásra. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

A Bizottság – annak figyelembevételével, hogy az előrejelzések a szakpolitika változatlanságán alapulnak – összességében úgy véli, hogy Portugália költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A Bizottság szerint ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy az ország 2019-ben és 2020-ban is jelentősen eltér a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Portugália korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, és az esetleges rendkívüli bevételeket fordítsák a GDP-arányos államadósság csökkentésének felgyorsítására.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Szlovénia költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. 2020-ra a GDP 0,5%-ának megfelelő mértékű államháztartási többlet várható, és az adósságráta várhatóan az adósságcsökkentési referenciaérték követelményeivel összhangban fog csökkenni. A Bizottság előrejelzése szerint míg 2020 tekintetében a középtávú költségvetési célhoz vezető, a Tanács által ajánlott kiigazítási pályához képest a mérsékelt eltérés kockázata áll fenn, 2019-et és 2020-at együtt véve jelentős eltérés kockázatával kell számolni. Ugyanakkor a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket övező nagy fokú bizonytalanság azt is jelentheti, hogy Szlovénia 2020-ban közelebb kerülhet középtávú költségvetési céljához, ami a nagy vonalakban való megfelelés irányába mutat. Utólagos megerősítés esetén ezt majd figyelembe kell venni. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Szlovénia korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Szlovákia költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A GDP-arányos államadósság jóval 60% alatt van és tovább csökken, míg az államháztartási egyenleg jelentős mozgásteret biztosít a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértékhez képest. Emellett a 2019. november 6-án bejelentett kiegészítő intézkedések csökkentették a középtávú költségvetési célhoz vezető, ajánlott kiigazítási pályától való eltérést, és ennek köszönhetően az eltérés 2020-ban már nem lesz jelentős. Mindazonáltal és főként a 2019-es hiánytúllépés miatt továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy 2019-ben és 2020-ban együttesen jelentős eltérés várható a középtávú költségvetési célhoz vezető, a Tanács által ajánlott kiigazítási pályától. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Szlovákia korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Finnország költségvetésiterv-javaslata potenciálisan nem felel meg a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. Az előrejelzés szerint az adósságráta továbbra is a Szerződés szerinti, a GDP 60%-ában meghatározott referenciaérték alatt marad, az államháztartási egyenleg pedig jelentős mozgásteret biztosít a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértékhez képest. A Bizottság felkéri a hatóságokat, hogy a nemzeti költségvetési folyamat keretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 2020. évi költségvetés megfeleljen a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy Finnország korlátozott haladást ért el az európai szemeszter keretében kibocsátott 2019. július 9-i tanácsi ajánlás költségvetési ajánlásainak strukturális része tekintetében, és ezért felkéri a hatóságokat a haladás felgyorsítására. Az országspecifikus ajánlások végrehajtása terén elért eredmények átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésben, értékelésükre pedig a Bizottság által 2020 tavaszán előterjesztendő országspecifikus ajánlások összefüggésében fog sor kerülni.

II. MELLÉKLET: A 2019. őszi bizottsági előrejelzés módszertana és kiinduló feltételezései

A 473/2013/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerint az átfogó értékeléshez csatolni kell „a Bizottság szolgálatai által az egyes tagállamokra vonatkozóan készített legfrissebb gazdasági előrejelzések módszertanát (a modellekkel együtt) és feltételezéseit – beleértve az összesített költségvetési intézkedések gazdasági növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó becsléseket is”. A Bizottság szolgálatai által függetlenül készített 2019. őszi bizottsági előrejelzés kiinduló feltételezéseit maga az előrejelzés ismerteti. 1

A 2018-ig szóló költségvetési adatok a tagállamok által 2019. október 1-jéig a Bizottságnak megküldött és az Eurostat által 2019. október 21-én validált adatokon alapulnak. Az Eurostat nem módosította a 2019. őszi notifikációs körben a tagállamok által szolgáltatott adatokat. Az Eurostat visszavonja a Magyarország által közölt adatok minőségét érintő, a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség ágazati besorolásával kapcsolatos fenntartásait. Az alapítványokat és valamennyi leányvállalatukat, valamint a szövetséget az államháztartásba sorolták át. Főként ezen átsorolások együttes hatásaként a 2017-es adósság GDP-arányosan 0,4 százalékponttal, a 2015-ös, 2016-os és 2018-as adósság pedig 0,3 százalékponttal nőtt, míg a GDP-arányos hiány 2017 tekintetében 0,2 százalékponttal, 2015 és 2016 tekintetében pedig 0,1 százalékponttal nőtt. A szlovák statisztikai hatóságok által elvégzett felülvizsgálatot követően – amelynek nyomán a 2018-as hiány a GDP 0,2%-ával nőtt – az Eurostat visszavonja a Szlovákia által közölt adatok minőségét érintő, egyes kormányzati kiadások elszámolásával kapcsolatos fenntartásait.

Az előrejelzés elkészítése során a Bizottság az Eurostat 2009. július 15-i határozatának megfelelően vette figyelembe a pénzügyi stabilitást támogató intézkedéseket. 2 Az érintett tagállam ellenkező értelmű bejelentése hiányában a kellő részletességgel ismert tőkeinjekciókat az előrejelzés pénzügyi műveletként veszi számba, azaz az államadósságot növelő, de a hiányt nem érintő tételként. A banki kötelezettségekre és betétekre vállalt állami garanciák nem minősülnek államháztartási kiadásnak, kivéve, ha azokat az előrejelzés véglegesítésének időpontjáig bizonyítottan lehívták. Meg kell jegyezni azonban, hogy a kormányok vagy a kormányzati szektorhoz tartozó más szervezetek által a bankoknak nyújtott hitelek általában államadósság-növelő tételek.

2020 tekintetében a Bizottság figyelembe vette a már elfogadott vagy a nemzeti parlamenteknek benyújtott költségvetéseket és az összes egyéb, kellő részletességgel ismert intézkedést. Az őszi előrejelzés tükröz minden olyan információt, amelyet az október közepéig benyújtott költségvetésiterv-javaslatok tartalmaznak. 2021 tekintetében az előrejelzés a változatlan szakpolitikát feltételezve, a bevételi és kiadási folyamatok extrapolációjával és a kellő részletességgel ismert intézkedések figyelembevételével készült.

Az államadósságra vonatkozó, európai szinten összesített 2019–2021-es adatok nem konszolidált alapon kerülnek bemutatásra (azaz nincsenek korrigálva a kormányközi hitelekkel). Az idősorok konzisztenciáját biztosítandó, a historikus adatokat ugyanilyen alapon kerülnek bemutatásra. Az egyes tagállamokra vonatkozó 2019–2021-es államadósság-előrejelzések tartalmazzák az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz számára nyújtott garanciák, a más tagállamoknak nyújtott bilaterális kölcsönök, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmusban vállalt, az előrejelzés véglegesítésének időpontjában tervezett tőkerészesedés-befizetések hatását. 3

A 2019. őszi bizottsági előrejelzés szerint a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő, 2020-ra vonatkozó költségvetési intézkedések összességében csekély mértékben hiánynövelők (a hatás a GDP 0,05%-a körüli). Ez nagyrészt a kiadásnövelő intézkedések várható negatív hatásának tudható be, mivel a bevételi intézkedések az előrejelzések szerint összességében semlegesek lesznek. A GDP-növekedésre gyakorolt automatikus hatás az előrejelzés szerint rövid távon összességében elenyésző.

Az említett előrejelzést azonban némi óvatossággal kell kezelni:

·A kezeletlenül maradó költségvetési egyensúlyhiányok növelhetik a pénzügyi eszközök sérülékenységét, ezáltal magasabb felárakhoz és hitelkamatokhoz vezethetnek, ami negatívan hat a növekedésre.

·A 473/2013/EU rendelet célja a költségvetésiterv-javaslatokban jelzett intézkedések hatásának értékelése. Ezért az értékelés nem terjed ki a költségvetésiterv-javaslatok benyújtását megelőzően hozott és hatályba lépett intézkedésekre (még akkor sem, ha ezek befolyásolhatják a 2020-ra vonatkozó államháztartási előrejelzést is).

·A bejelentett intézkedések hatása a változatlan szakpolitika melletti alapforgatókönyvhöz képest értendő. Ezen alapforgatókönyv költségvetési irányvonala nem feltétlenül semleges. Például egyes kiadási tételek trend szerinti növekedése meghaladhatja a potenciális növekedést vagy az alatt is maradhat, az alapforgatókönyvben még érvényesülhetnek a korábbi intézkedések újabb hatásai, illetve 2020-ban megszűnhetnek bizonyos korábban hozott intézkedések. Az alapforgatókönyv expanzív jellege abból is látható, hogy a 2020. évi aggregált költségvetési irányvonal expanzívabb, mint a bejelentett intézkedések hiánynövelő hatása.

III. MELLÉKLET: Érzékenységi elemzés

A 473/2013/EU rendelet 7. cikke szerint az átfogó „értékelés olyan érzékenységi elemzéseket tartalmaz, amelyek jelzik az államháztartás fenntarthatóságához kapcsolódó kockázatokat kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi vagy költségvetési fejlemények esetén”. Ebben a mellékletben ennek megfelelően az esetleges (növekedésre, kamatlábakra és az államháztartás elsődleges egyenlegére ható) makrogazdasági sokkoknak az államadósság helyzetére gyakorolt hatását elemezzük, sztochasztikus szimulációval meghatározott adósságprognózisok eredményeire támaszkodva. Az elemzés segít felmérni, hogy az államadósság dinamikáját miként befolyásolhatja a nominális GDP-növekedés lefelé és felfelé mutató kockázatainak lehetséges hatása, a pénzügyi piacok pozitív/negatív fejleményeinek hatása – vagyis az államháztartás finanszírozási költségeinek csökkenése/növekedése – és az államháztartás egyenlegére kiható költségvetési sokkok hatása.

A sztochasztikus szimuláció esetében a makrogazdasági feltételek jövőbeli bizonytalanságát az államadósság dinamikájának elemzésében a „központi” adósságpályától való eltérések jelzik, amely pálya a két alábbi, euróövezetre vonatkozó ábrán a 2019. őszi bizottsági előrejelzésben levő forgatókönyvnek és a költségvetésiterv-javaslatokból körvonalazódó forgatókönyvnek felel meg (mindkét esetben a költségvetés-politikai irányvonal változatlanságára vonatkozó szokásos feltételezéssel élve az előrejelzés időhorizontján túl). A lehetséges adósságpályáknak az ábrákon látható kúpszerű eloszlása a központi forgatókönyvhöz használt makrogazdasági feltételekben (rövid és hosszú távú állampapír-kamatlábak, növekedési ráta, az államháztartás elsődleges egyenlege) szimulált sokkok eredményeként áll elő. A kúp a mögöttes makrogazdasági feltételek széles halmazára vonatkozó szimulációkat képezi le, mely mintegy 2000 sokkszimulációt tartalmaz a növekedésre, a kamatlábakra és az elsődleges egyenlegre. A sokkok mérete és korrelációja a változók historikus alakulását tükrözi. Ez azt jelenti, hogy a módszertan a bizonytalanságot nem valós időben ragadja meg. Az ennek eredményeként előálló, az alábbi ábrákon látható legyezőábrák tehát az euróövezet adósságdinamikájára vonatkozó, a növekedést, kamatlábakat és elsődleges egyenleget érő, a múltban megfigyelt méretű és korrelációjú sokkok esetleges bekövetkeztének figyelembevételével kalkulált valószínűségi információkat szolgáltatnak.

A legyezőábrákon szaggatott vonal jelzi a központi forgatókönyv alapján kirajzolódó adósságpályát (amely körül a makrogazdasági sokkokat modelleztük), míg a kúp közepén húzódó vastag vonal a sokkok szimulálásával kapott lehetséges adósságpálya-halmazt osztja ketté (annak medián értéke). Maga a kúp a növekedésre, a kamatlábakra és az elsődleges egyenlegre szimulált 2000 sokk eredményeként kapott lehetséges adósságpályák 80%-át tartalmazza (azaz a kúpot határoló alsó és felső vonal az eloszlás 10., illetve 90. percentilisét jelzi), így a megjelölt terület nem tartalmazza a szélsőséges (kevésbé valószínű) sokkok (extrém események) szimulációjának eredményeként előálló adósságpályákat (az összes 20%-át). A kúpon belül eltérő színnel jelzett területek a lehetséges adósságpályák teljes eloszlásának különböző szegmenseit képviselik. A 40. és 60. percentilis által határolt sötétkék terület az összes lehetséges adósságpálya központi forgatókönyvhöz legközelebb eső 20%-át foglalja magában.

Az euróövezet 2020. évi államadóssága az elsődleges államháztartási egyenleg, a növekedés és a pénzügyi piaci feltételek lefelé és felfelé mutató kockázatait egyaránt figyelembe véve mind a bizottsági, mind a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő forgatókönyvek alapján 80%-os valószínűséggel (mivel a kúp az összes szimulált adósságpálya 80%-át tartalmazza) a GDP mintegy 82%-a és 88%-a közé esik. A szimulált adósságráták 2020-as alsó és felső határértékei ezért meglehetősen hasonlóak a bizottsági forgatókönyv és a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő forgatókönyv szerint; ennek oka, hogy a kiindulópontként szolgáló két központi előrejelzés csak igen kis mértékben tér el (a bizottsági és a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő forgatókönyv egyaránt mintegy 85%-os adósságrátát jelez előre).

A 2020-at, vagyis a jelenlegi költségvetésiterv-javaslatok időhorizontját követő évekre a szimuláció eredményei szerint a bizottsági forgatókönyv és a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő forgatókönyv alapján számolt, sokkokat tükröző adósságpályák különbsége meglehetősen korlátozott marad. A legyezőábrán figyelembe vett előrejelzési időhorizont végén (2024-ben) a GDP-arányos adósság 50%-os valószínűséggel meg fogja haladni a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő forgatókönyv szerinti mintegy 79%-ot, illetve a bizottsági forgatókönyv szerinti mintegy 80%-ot. E csekély különbség főként annak tudható be, hogy a költségvetésiterv-javaslatok szerinti forgatókönyv a bizottságihoz képest némileg magasabb utolsó többletet jelez előre és visz tovább konstans értéken az elsődleges strukturális egyenleg tekintetében.

Meg kell jegyezni, hogy mivel a sokkok mérete és korrelációja a változók historikus alakulását tükrözi, a módszertan nem veszi figyelembe a valós idejű bizonytalanságot, amely különösen a kibocsátási rés értékelését befolyásolhatja. A kibocsátási résre vonatkozó becslések jelentős – gyakran a valós időben becsült potenciális kibocsátás csökkentését jelentő – módosításaival kapcsolatos múltbeli tapasztalatok alapján elmondható, hogy ez a bizonytalanság olyan további kockázatot jelent a jövőbeli adósságpályára nézve, amelyet a fenti elemzés nem tükröz.

III.1. ábra: A sztochasztikus államadósság-prognózisok legyezőábrája a bizottsági előrejelzés és a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) forgatókönyve alapján

IV. MELLÉKLET: Ábrák és táblázatok

IV.1. táblázat: A reál-GDP növekedése a stabilitási programok (SP), a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint (%)

IV.2. táblázat: Az államháztartási egyenlegre vonatkozó célok a stabilitási programok (SP), a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint (a GDP %-ában)

IV.1. ábra: A 2019. őszi bizottsági előrejelzésben és a költségvetésiterv-javaslatokban szereplő 2020. évi államháztartási egyenlegek (a GDP %-ában)

Megjegyzés: A jobb áttekinthetőség érdekében az ábrán nem szerepel Ciprus, mivel 2020. évi többlete az előrejelzések szerint meghaladja a GDP 2%-át.

IV.2. ábra: A 2019. őszi bizottsági előrejelzés és a költségvetésiterv-javaslatok szerint 2020-ra várt államháztartási egyenleg közötti különbség összetevői (a GDP %-ában)

IV.3. táblázat: Az elsődleges államháztartási egyenlegre vonatkozó célok a stabilitási programok (SP), a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint (a GDP %-ában)

IV.4. táblázat: A strukturális egyenleg változása a stabilitási programok (SP), a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint (a potenciális GDP százalékpontjában)

IV.5. táblázat: Az elsődleges strukturális egyenleg változása a stabilitási programok (SP), a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint (a potenciális GDP százalékpontjában)

IV.3. ábra: A strukturális egyenleg változása 2020-ban (a potenciális GDP százalékpontjában): a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM)

Megjegyzés: A jobb áttekinthetőség érdekében az ábrán nem szerepel Görögország és Ciprus, mivel strukturális egyenlegük 2020. évi változása az előrejelzések szerint meghaladja a potenciális GDP mintegy –1 %-át.

IV.4. ábra: A kiadási referenciaértéken alapuló módszertannal számított költségvetési kiigazítás 2020-ban (a potenciális GDP százalékpontjában): a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM)

Megjegyzés: A költségvetési kiigazítást a potenciális GDP 10 éves átlagos növekedésével összevetve mérik, és nem veszi figyelembe azon tagállamok költségvetési mozgásterét, amelyek túlteljesítették középtávú költségvetési céljukat.

IV.5a. ábra: A strukturális egyenleg 2019. évi változása (a potenciális GDP százalékpontjában) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzésben (COM) szereplő kibocsátási rés

IV.5b. ábra: A strukturális egyenleg 2020. évi változása (a potenciális GDP százalékpontjában) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzésben (COM) szereplő kibocsátási rés

Megjegyzés: A pozitív kibocsátási réssel összefüggésben a „prociklikus” és az „anticiklikus” kifejezés ezen az ábrán arra utal, hogy a költségvetési politika változása (az előző évhez képest) támogatja vagy visszafogja-e a gazdaságot. A jobb áttekinthetőség érdekében Görögország egyik ábrán sem szerepel.

IV.6a. ábra: A költségvetési irányvonalra vonatkozó forgatókönyvek – Strukturális egyenleg (2019. őszi bizottsági előrejelzés)

IV.6b. ábra: A költségvetési irányvonalra vonatkozó forgatókönyvek – Az elsődleges kiadások nettó növekedése (%) (2019. őszi bizottsági előrejelzés – COM)

Megjegyzés: Ezek az ábrák az aggregált euróövezeti költségvetési irányvonallal kapcsolatos forgatókönyveket mutatják be, az irányvonalat az aggregált strukturális egyenleg változásaként, illetve az elsődleges kiadások nettó növekedési rátájaként kifejezve. Az utóbbi a teljes kiadásoknak a kamatfizetésekkel, ciklikus kiadásokkal, diszkrecionális bevételi intézkedésekkel és egyszeri intézkedésekkel csökkentett összege. A „Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés” forgatókönyv szerint a középtávú költségvetési céljukat még el nem érő tagállamok teljes mértékben végrehajtják a 2019. évi országspecifikus ajánlásokban ajánlott költségvetési kiigazítást. A „Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés és a költségvetési mozgástér kihasználása (bizottsági előrejelzés)” forgatókönyv szerint Hollandia és Németország 2020-ban részben használja ki költségvetési mozgásterét (vagyis a GDP 0,6%-ával, illetve 0,4%-ával növeli strukturális egyenlegét), összhangban a 2019. őszi bizottsági előrejelzéssel.

IV.6c. ábra: Költségvetési irányvonal – Strukturális egyenleg, elsődleges strukturális egyenleg és a kiadási referenciaértéken alapuló módszertannal számított költségvetési kiigazítás (2019. őszi bizottsági előrejelzés)

IV.6. táblázat: A 2019. évi stabilitási programokban meghatározott középtávú költségvetési célok és a 2020-ra vonatkozó minimum referenciaértékek

IV.7a. ábra: A tagállamok középtávú költségvetési célhoz viszonyított helyzete 2020-ban a 2019. őszi bizottsági előrejelzés szerint (a potenciális GDP százalékpontjában) 4

IV.7b. ábra: A tagállamok középtávú költségvetési célhoz viszonyított helyzete 2020-ban a 2020-ra vonatkozó költségvetésiterv-javaslatok szerint (a potenciális GDP százalékpontjában)

IV.7. táblázat: A GDP-arányos államadósság a stabilitási programok (SP), a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint (a GDP %-ában)

IV.8. ábra: Az államadósság alakulása egyes kiválasztott tagállamokban 2018 és 2020 között a költségvetésiterv-javaslat (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés szerint

IV.9. ábra: A bruttó adósság 2019 és 2020 közötti változásának mozgatórugói a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) alapján (a GDP százalékpontjában)

IV.10. ábra: Bruttó adósság (a GDP %-ában) és a strukturális egyenleg változása (a potenciális GDP százalékpontjában) 2020-ban a 2019. őszi bizottsági előrejelzés szerint

Megjegyzés: a buborékok mérete a tagállamok nominális GDP-jét tükrözi.

IV.11. ábra: A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában) és a strukturális egyenleg változása (a potenciális GDP százalékpontjában) 2020-ban

Megjegyzés: A költségvetési expanzió pozitív, a konszolidáció negatív előjellel szerepel. A helyzetjelző pontok színe a középtávú költségvetési céltól való 2020. évi távolságot jelzi: piros szín jelöli azokat az országokat, amelyek több mint 50 bázisponttal elmaradnak a középtávú költségvetési céltól, sárga szín jelöli azokat az országokat, amelyek 50 bázispontnál kevesebbel maradnak el a középtávú költségvetési céltól, zöld szín jelöli azokat az országokat, amelyek túlteljesítették középtávú költségvetési céljukat. A jobb áttekinthetőség érdekében Ciprus egyik ábrán sem szerepel.

IV.8. táblázat: A költségvetési konszolidáció összetétele 2019-ben és 2020-ban a stabilitási programok (SP), a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint

IV.12. ábra: A ciklikusan kiigazított kiadási ráták előre jelzett változása 2020-ban a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM) szerint (a potenciális GDP százalékpontjában)

IV.13. ábra: A fő kiadástípusok előre jelzett változásai 2020-ban (a GDP százalékpontjában): a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM)

Megjegyzés: Az ábra a fő kiadástípusok hozzájárulását mutatja a GDP-arányos kiadások előre jelzett változásaihoz.

IV.14. ábra: Diszkrecionális bevételi intézkedések és a bevételi ráta egyéb változásai 2020-ban (a GDP százalékpontjában): a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM)

IV.15. ábra: Az adóbevételek fő típusainak előre jelzett változásai 2020-ban (a GDP százalékpontjában): a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) és a 2019. őszi bizottsági előrejelzés (COM)

Megjegyzés: Az ábra a fő bevételtípusok hozzájárulását mutatja a GDP-arányos bevételek előre jelzett változásaihoz.

IV.9. táblázat: A 2020. évi bevételi előrejelzések alapjául szolgáló rövid távú rugalmassági adatok: a költségvetésiterv-javaslatok (DBP) összehasonlítása a 2019. őszi bizottsági előrejelzéssel (COM), valamint az OECD-adatokkal

Megjegyzés: A költségvetésiterv-javaslatokból és a bizottsági előrejelzésből eredő rugalmassági adatok és az OECD által meghatározott rugalmassági adatok összehasonlítása során kellő óvatossággal kell eljárni. Míg az első kettő esetében a GDP-növekedéshez viszonyított nettó rugalmasságokról van szó, az utóbbiak kiszámítása – szigorúan véve – a kibocsátási résre tekintettel történik. A különbségek általánosságban csekélyek. 

IV.10. táblázat: A Bizottság 2019. őszi előrejelzésén alapuló fenntarthatósági mutatók

Megjegyzés: Alapvetően az államháztartások fenntarthatóságáról szóló 2018. évi európai bizottsági jelentésben és a 2017. évi adósságfenntarthatósági figyelőben használt módszertan alapján. A korábbi jelentésekhez képest csak a kamatlábakra vonatkozó feltételezéseket módosítottuk, a piaci várakozásokat felhasználva a T+10 célok meghatározásához. A 2019. őszi európai bizottsági előrejelzés alapján aktualizált adatokat a 2019. évi adósságfenntarthatósági figyelő fogja tartalmazni. Tekintettel a görög államadósság egyedi összetételére és az eurócsoport által 2018 júniusában elfogadott adósságenyhítési intézkedésekre, a görög államadósság és államháztartás fenntarthatóságának elemzése országspecifikus feltételezéseken alapul (további részletekért lásd az államháztartások fenntarthatóságáról szóló 2018. évi jelentés 3.3. háttérmagyarázatát). Ezért ez az egységes feltételezéseken és módszertanon alapuló horizontális értékelési táblázat nem tartalmazza ezeket az eredményeket.

IV.16. ábra: A kamatláb és a növekedési ráta különbözetének alakulása

Forrás: Az 1999–2019-es adatok (oszlopok) tekintetében az AMECO adatbázis 2019. őszi adatai, az 1966–2010 közötti adatok (vonalak) tekintetében Escolano et al. (2017).

Megjegyzés: Az ábra az államadósságra felszámított átlagos nominális kamatláb és a nominális GDP növekedési rátája közötti különbséget mutatja be. Hasonló ábra jelent meg az EKB Economic Bulletin (Gazdasági hírlevél) c. kiadványának 2019/2. számában.

(1)

   A 2019. őszi bizottsági gazdasági előrejelzés alapjául szolgáló módszertani feltételezések a következő weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/eeip/forecasts_en.htm ).

(2)

   A következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/1015035/2041337/FT-Eurostat-Decision-9-July-2009-3--final-.pdf .

(3)

   Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz műveleteinek statisztikai nyilvántartásáról szóló 2011. január 27-i Eurostat-határozatnak megfelelően, amely a következő weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/5034386/2-27012011-AP-EN.PDF .

(4)

Ezek az ábrák az egyes tagállamok előrejelzés szerinti strukturális egyenlegének eltérését mutatják a középtávú költségvetési céltól. Az alkalmazandó rugalmassági engedményeket nem veszik figyelembe.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.11.20.

COM(2019) 900 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

2020. évi költségvetésiterv-javaslatok: Átfogó értékelés

I. Bevezetés

A nemzeti költségvetési politikák gazdasági és monetáris unión belüli koordinációjának javítása céljából az uniós jog értelmében az euróövezeti tagállamoknak október 15-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak a következő évre vonatkozó költségvetésiterv-javaslatukat. 1  

Ezekben a javaslatokban a tagállamok összefoglalják a nemzeti parlamentek elé terjesztett költségvetés-tervezeteket. A Bizottság minden egyes tervet véleményez, és értékeli, hogy a terv megfelel-e az adott euróövezeti tagállam Stabilitási és Növekedési Paktumból fakadó kötelezettségeinek.

A Bizottság emellett egy átfogó értékelést is összeállít az euróövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól.

A „kettes csomaghoz” tartozó magatartási kódexnek 2 megfelelően Ausztria, Portugália és Spanyolország a szeptember vége és november első fele között tartott országos választások miatt változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be. Ugyanígy járt el Belgium, ahol ebben az időszakban folyamatban volt a kormányalakítás. A várakozások szerint ezek a kormányok a lehető leghamarabb be fogják nyújtani teljes költségvetésiterv-javaslatukat.

A Bizottság által megfogalmazott vélemények – az euróövezeti tagállamok költségvetési hatáskörének tiszteletben tartása mellett – mindenekelőtt a nemzeti kormányok és parlamentek számára biztosítanak objektív szakpolitikai tanácsadást, megkönnyítve annak értékelését, hogy a költségvetés-tervezetek mennyiben felelnek meg az uniós költségvetési szabályoknak. Az euróövezetben a gazdaság- és a költségvetési politika közös érdekű ügy.

A Bizottság 2018 novemberében ajánlás elfogadására irányuló javaslatot terjesztett elő az euróövezet gazdaságpolitikájáról, amelyet az Európai Tanács 2019. március 21–22-én megerősített, majd ezt követően a Tanács 2019. április 9-én elfogadott. 3 Ez az ajánlás alapot szolgáltat a bizottsági értékeléshez.

E közlemény célja kettős. Egyrészt a költségvetésiterv-javaslatok horizontális értékelése alapján összesített képet ad az euróövezet költségvetési politikájáról. Ez az eljárás a stabilitási programok tavasszal végrehajtott horizontális értékeléséhez hasonlít, de a hangsúly a következő éven van, nem pedig a középtávú költségvetési terveken. Másrészt az euróövezeti tagállamok szintjén áttekintést ad a költségvetésiterv-javaslatokról, miközben kifejti a Bizottság által a költségvetésiterv-javaslatok értékelése során alkalmazott megközelítést, mindenekelőtt a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásainak való megfelelés tekintetében. Az értékelés figyelembe veszi az államadósság szintjére és dinamikájára vonatkozó előírásokat, valamint az euróövezet gazdasági kilátásait is.

II. Fő megállapítások az euróövezet egészére nézve

Gazdasági kilátások az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatai és a Bizottság előrejelzése szerint

Az euróövezet növekedési kilátásai továbbra is kedvezőek, de romlottak a tavaszi értékelési forduló óta, és valószínűtlen, hogy gyorsan ismét javulásnak induljanak. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az euróövezet összesített reál-GDP-jének növekedése a 2018-as 1,9%-os értékről 2019-re 1,1%-ra lassul, majd ezt követően marginális mértékben, 1,2%-ra fog nőni 2020-ra. Ez lényegében megfelel a költségvetésiterv-javaslatokban foglalt makrogazdasági feltételezéseknek (1. táblázat). A 2019-re vonatkozó előrejelzés a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzéséhez képest 0,1 százalékponttal, a stabilitási programokhoz képest pedig 0,2 százalékponttal mutat kedvezőtlenebb értéket. A 2020-ra vonatkozó előrejelzés mindkét előrejelzés szerint a tavaszinál 0,3 százalékponttal gyengébb értéket mutat. A költségvetésiterv-javaslatokban felvázolt makrogazdasági forgatókönyvek az egyedi euróövezeti tagállamok szintjén általában nagyon hasonlóak a Bizottság előrejelzéseihez, ami részben annak köszönhető, hogy minden euróövezeti tagállam köteles a költségvetési tervét független szerv által jóváhagyott vagy készített makrogazdasági előrejelzésre alapozni. Kiemelést érdemel, hogy a Bizottság előrejelzése a költségvetésiterv-javaslatban figyelembe vettnél kisebb növekedést jelez Németország és Görögország, és jelentősen nagyobb növekedést Írország esetében, amely a költségvetésiterv-javaslatában rendezetlen brit kilépéssel számol (IV. melléklet 1. táblázat).

A gazdasági növekedés várható lassulásának megfelelően az euróövezet összesített pozitív kibocsátási rése az előrejelzés szerint 2019-re szűkül, 2020-ban pedig még szűkebb lesz. A pozitív összesített kibocsátási rés várhatóan mind 2019-re, mind 2020-ra tovább szűkül mind a Bizottság 2019. őszi előrejelzése, mind pedig a költségvetésiterv-javaslatok szerint (az újraszámítás után is). 4 Az előrejelzés szerint Görögország és Olaszország mellett 2020-ban különösen Belgium és Németország kibocsátási rése is negatív lesz.

Összességében 2020-ban még mindig visszafogott reál-GDP-növekedés várható, és a kilátásokat illetően továbbra is nagyok a kockázatok. Miközben a munkaerőpiac jó teljesítménye segített fenntartani a magánszektor fogyasztását és a belső keresletet, valószínűtlen, hogy a GDP növekedése a közeljövőben felgyorsuljon. A belső keresletnek a növekedésben játszott szerepe – elsősorban a beruházások növekedésének mérséklődése miatt – várhatóan halványulni fog. Ugyanakkor az euróövezet gazdaságát nagyfokú bizonytalanság jellemzi. A központi forgatókönyvet jellemzően lefelé mutató kockázatok veszik körül, és a különböző tényezők nagymértékben összefüggnek egymással, ami a kockázatok realizálódása esetén felnagyíthatja a gazdaságra kifejtett hatásukat. A kereskedelmi és a geopolitikai feszültségek további fokozódása és a kínai gazdaság vártnál erőteljesebb lassulása visszafoghatja a globális gazdasági tevékenységet, ami kedvezőtlenül hathat az euróövezetre. Emellett a növekedést a feldolgozóipar gyenge helyzetének áttételes hatásai is tovább tompíthatják, miközben egy rendezetlen brit kilépés alapjaiban rázhatja meg az EU-n belüli gazdasági tevékenységet.

1. táblázat: Az euróövezet (EA-19) gazdasági és költségvetési aggregátumainak áttekintése (2019–2020)

Forrás: 2019. évi stabilitási programok, 2020. évi költségvetésiterv-javaslatok, az Európai Bizottság 2019. őszi előrejelzése

Költségvetési kilátások a költségvetésiterv-javaslatok és a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint

Az összesített euróövezeti államháztartási hiány eddig tapasztalt csökkenése 2019-ben várhatóan növekedésbe fordul, 2020-ban pedig további növekedés következik be. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az euróövezeti államháztartási hiány 2019-ben a GDP 0,8%-ára nő (1. táblázat). Ez alacsonyabb érték, mint amelyet a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzése és a 2019. évi stabilitási programok prognosztizáltak, de magasabb a költségvetésiterv-javaslatokban lévőnél. Az országonkénti bontás vegyes képet mutat: Belgiumnak, Szlovákiának és Finnországnak nagyobb hiánnyal kell számolnia (a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzéséhez képest), míg Németország, Írország, Görögország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia és Ausztria nagyobb többletre számíthat (IV. melléklet 2. táblázat). A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint az összesített euróövezeti hiány 2020-ban a GDP 0,9%-ára nő. A költségvetésiterv-javaslatok szerintinél valamivel nagyobb hiány mögött elsősorban a Bizottság 2019. őszi előrejelzése által mutatott valamivel kisebb mértékű növekedés áll (IV. melléklet 2. ábra). Ez az érték megfelel a Bizottság 2019. tavaszi előrejelzésének, de növekedést jelent a 2019. évi stabilitási programokhoz képest (a növekedés mértéke a GDP +0,4%-ának felel meg), és mögötte Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Szlovákia és Finnország nagyobb várható hiánya és Németország, Írország, Görögország, Litvánia, Hollandia, Portugália és Szlovénia kisebb várható többlete húzódik meg. Ez lesz a második eset 2009 óta, hogy az euróövezet összesített államháztartási hiánya nőni fog.

Hosszú ideje most fordul elő először, hogy egyetlen euróövezeti tagállam sem áll túlzotthiány-eljárás alatt. Várhatóan csupán egyetlen tagállam, Franciaország költségvetési hiánya lesz nagyobb 2019-ben a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéknél, de ez a túllépés is csak átmeneti, kismértékű, és kizárólag egyetlen intézkedés egyszeri hatásának tudható be. Spanyolország 2018-ban 2,5%-os államháztartási hiányt ért el, tehát korrigálta túlzott hiányát, és a hiány a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint még tovább fog csökkenni (IV. melléklet 2. táblázat). Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország esetében a hiány várhatóan nagyobb lesz a GDP 2%-ánál. Kilenc euróövezeti tagállam mind 2019-ben, mind pedig 2020-ban többlettel számolhat, míg Litvánia és Portugália egyensúlyközeli pozícióban lesz. Összességében csupán korlátozott eltérések vannak az euróövezeti tagállamok által a költségvetésiterv-javaslatokban rögzített és a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerinti 2020-as költségvetési egyenlegek között (IV. melléklet 1. és 2. ábra), bár főként Szlovákia, Spanyolország, Szlovénia és Málta esetében a Bizottság borúlátóbb álláspontot képvisel.

Az euróövezet elsődleges, azaz a kamatkiadások nélkül számított összesített államháztartási egyenlege várhatóan csökken, de továbbra is többletet fog mutatni 2019-ben és 2020-ban. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése és a költségvetésiterv-javaslatok egyaránt azt jelzik, hogy az euróövezet összesített elsődleges államháztartási egyenlege a GDP 1%-ának megfelelő 2018-as értékről 2019-re a GDP 0,9%-ára, azaz a 2019. évi stabilitási programokban előrejelzettel megegyező szintre csökken (1. táblázat). Negatív elsődleges egyenleggel 2019-ben várhatóan egyedül Észtország, Spanyolország, Franciaország és Finnország fog rendelkezni (IV. melléklet 3. táblázat). A Bizottság 2019. őszi előrejelzése – a költségvetésiterv-javaslatokkal lényegében összhangban – azt jelzi, hogy az euróövezet elsődleges összesített államháztartási egyenlege 2020-ra a GDP 0,6%-ára csökken. Belgium, Németország, Görögország, Ciprus, Luxemburg és Hollandia esetében várhatóan különösen nagy mértékben fog csökkenni 2020-ban az elsődleges egyenleg. Észtország, Spanyolország, Franciaország és Finnország elsődleges egyenlege 2020-ban továbbra is negatív lesz, csakúgy, mint Belgiumé. Az euróövezeti tagállamok és a Bizottság várakozásai közötti eltérések összességében mindkét év vonatkozásában korlátozottak, bár Spanyolország, Ciprus, Szlovénia és Szlovákia esetében a Bizottság 2020-ra a költségvetésiterv-javaslatokhoz képest több mint 0,4 százalékponttal alacsonyabb GDP-arányos egyenlegre számít.

Az elsődleges strukturális egyenleg változása mind a költségvetésiterv-javaslatok, mind pedig a Bizottság előrejelzése szerint valamivel expanzívabb költségvetési irányvonalat jelez mind 2019-re, mind pedig 2020-ra az euróövezet számára. 5  A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019-re a potenciális GDP százalékában kifejezett elsődleges strukturális egyenleg várhatóan 0,3 százalékponttal romlik. Ez összhangban van a költségvetésiterv-javaslatokkal. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint – és a költségvetésiterv-javaslatokkal összhangban – a potenciális GDP százalékában kifejezett elsődleges strukturális egyenleg 2020-ban további 0,4 százalékpontos romlást fog mutatni (IV. melléklet 5. táblázat). 6 A költségvetésiterv-javaslatok komoly mértékben felülvizsgálják a 2019. évi stabilitási programokat, amelyek 2020-ra az euróövezet összesített elsődleges strukturális egyenlegének stabilizálódását várták. A költségvetésiterv-javaslatok Belgium, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia és Finnország esetében azt mutatják, hogy a potenciális GDP százalékában kifejezett elsődleges strukturális egyenleg 0,5 százalékponttal kisebb lesz a 2019. évi stabilitási programokban feltételezettnél.

A 2020. évben 2019-hez képest várhatóan nagyobb lesz a középtávú költségvetési céljukat teljesítő vagy túlteljesítő euróövezeti tagállamok száma. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019-ben hét euróövezeti tagállam lesz a középtávú költségvetési céljának megfelelő szint felett (Németország, Görögország, Ciprus, Luxemburg, Málta, Hollandia és Ausztria – IV. melléklet 6. táblázat). E tagállamok mindegyike 2020-ban is a középtávú költségvetési céljának megfelelő szinten vagy afelett marad, annak ellenére is, hogy Németország, Ciprus, Luxemburg és Hollandia élni kíván a költségvetési mozgástere egy részével (IV. melléklet 7a. és 7b. ábra). Emellett Írország és Litvánia 2020-ban várhatóan eléri középtávú költségvetési célját. Ugyanakkor a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2020-ban több euróövezeti tagállam továbbra is messze elmarad majd középtávú költségvetési céljától: Spanyolország 3,2 százalékponttal, Olaszország 3 százalékponttal, Belgium 2,4 százalékponttal, Franciaország pedig 2,2 százalékponttal (IV. melléklet 6. táblázat, valamint 7a. és 7b. ábra). A Bizottság azzal számol, hogy azon euróövezeti tagállamok közül, amelyek még nem érték el középtávú költségvetési céljukat, Belgium, Spanyolország, Olaszország, Finnország és Szlovákia 2020-ban még távolabbra kerül a céltól. 7 Ezzel szemben Észtországnak és Lettországnak várhatóan sikerül 2020-ban olyan kiigazításokat végrehajtania, amelyek folytán némileg közelebb kerül középtávú költségvetési céljához, míg Franciaország, Portugália és Szlovákia a várakozások szerint változatlan pozícióban marad.

Az euróövezet GDP-arányos államadóssága 2019-ben és 2020-ban várhatóan tovább csökken. Ez a mérőszám a 2014-es tetőzés (94,5%) óta folyamatos csökkenést mutat, és a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2020-ra körülbelül 85%-ig süllyed. Értéke jóval kisebb, mint amekkorára 2020-ban az Egyesült Államok (kb. 114%) vagy Japán (kb. 237%) számíthat. Az euróövezeti összesített GDP-arányos államadósság folytatódó csökkenése mögött elsősorban az az áttételes adósságcsökkentő hatás („hólabdahatás”) húzódik meg, amelyet az indukál, hogy a nominális kamatlábak továbbra is kisebbek lesznek a nominális GDP-növekedésnél. Emellett várhatóan a 2019-re és a 2020-ra várt elsődleges többletnek is lesz adósságcsökkentő hatása (IV. melléklet 8. ábra). Ugyanakkor 2020-ban az SFA-tételek 8 várhatóan enyhén felfelé fogják nyomni az összesített GDP-arányos államadósságot. A költségvetésiterv-javaslatok a GDP-arányos euróövezeti államadósság hasonló mértékű csökkenését irányozzák elő. A tervezett GDP-arányos államadósság mindkét év esetében nagyobb a 2019. évi stabilitási programok szerintinél, elsősorban amiatt, hogy Belgium, Görögország, Olaszország és Ciprus mind 2019, mind 2020 vonatkozásában jelentős mértékben felfelé módosította várakozásait (IV. melléklet 7. táblázat). 9  

Várhatóan Belgium, Franciaország, Olaszország és Finnország kivételével valamennyi euróövezeti tagállam csökkenteni fogja 2019-ről 2020-ra GDP-arányos államadósságát. 10  Olaszország kivételével az összes euróövezeti tagállam élvezni fogja 2020-ban az adósságcsökkentő „hólabdahatás” előnyeit, miközben – Belgium, Észtország, Franciaország és Finnország kivételével minden tagállamban – várhatóan a pozitív elsődleges egyenlegek is lefelé fogják szorítani az adósságrátát (IV. melléklet 9. ábra). A Bizottság 2019. őszi előrejelzései és a költségvetésiterv-javaslatok várakozásai közötti eltérések nem elhanyagolható mértékűek, de összességében lényegében kiegyenlítik egymást: a Bizottság valamivel magasabb rátát jelez előre Görögország, Spanyolország, Olaszország és Szlovénia, illetve valamivel alacsonyabbat Belgium, Németország, Írország, Ciprus és Lettország esetében (IV. melléklet 8. ábra).

A Bizottság előrejelzése szerint 2020-ban kilenc euróövezeti tagállam GDP-arányos államadóssága lesz 60% felett. 2008 óta most a legnagyobb azon euróövezeti tagállamok száma, amelyek teljesítik a Szerződés szerinti 60%-os referenciaértéket. Görögország és Olaszország GDP-arányos államadóssága várhatóan 130% felett lesz. Az előrejelzés szerint Portugália folytatni fogja GDP-arányos államadósságának csökkentését, és 120% alatti értéket fog elérni, miközben Belgium valamivel 100% alatt fogja stabilizálni adósságrátáját. Franciaország és Spanyolország 2020-ban várhatóan 100% alatt, de annak közelében fogja tartani államadósságát. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint egyes nagymértékben eladósodott euróövezeti tagállamok 2020-ban várhatóan csak elhanyagolható mértékű strukturális kiigazítást fognak végezni (Franciaország és Portugália), vagy éppen expanzív politikát folytatnak (Belgium, Görögország, Spanyolország, Olaszország és Ciprus). Mindemellett azonban Görögország, 11 Ciprus és Portugália nagy elsődleges többletet (IV. melléklet 3. táblázat), nagy strukturális többletet (Portugália esetében egyensúlyközeli költségvetési helyzetet) és ennek megfelelően gyors adósságcsökkenést fog tudni elérni. Ezzel szemben a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország csökkenő vagy éppen negatív elsődleges egyenleggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ezeknek a tagállamoknak lehetőségük volna gyorsabban csökkenteni adósságterhüket (IV. melléklet 10. ábra). Szinte bizonyos, hogy Olaszország 2019-ben és 2020-ban eltér az adósságcsökkentési referenciaértékétől: GDP-arányos államadóssága tovább fog nőni, és 137% közelébe kerül. Kisebb mértékben ugyan, de Belgium esetében is az várható, hogy egyik évben sem teljesül az adósságcsökkentési referenciaérték. A túlzotthiány-eljárás 2017-es, illetve 2018-as megszüntetése óta Franciaország és Spanyolország az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik, de azt várhatóan egyik évben sem fogja teljesíteni. Ezzel szemben Görögország és Portugália 2019-ben teljesíteni fogja az átmeneti adósságszabályt, 2020-ban pedig az adósságcsökkentési referenciaértéket. Ciprus 2019-ben és 2020-ban bőven teljesíteni fogja az adósságcsökkentési referenciaértéket.

A költségvetési kiigazítás összetétele

Az euróövezet összesített strukturális hiányának 2020-ra várható növekedése mögött elsősorban a ciklikusan kiigazított bevételi ráta visszaesése áll. Miközben az államháztartások teljes bevétele 2020-ra várhatóan 2,4%-kal nő (a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint), a ciklikusan kiigazított bevételi ráta várt értéke lényegében állandó: a potenciális GDP 46,3%-a 2019-ben, a potenciális GDP 46,2%-a 2020-ban (1. táblázat és IV. melléklet 8. táblázat). Bár várhatóan az összes bevételtípus lassabban fog növekedni, mint a nominális GDP, a ciklikusan kiigazított bevételi ráta kismértékű visszaesésében a legnagyobb szerepet a közvetlen adók és az egyéb bevételek játsszák majd (IV. melléklet 15. ábra). A csökkenésben emellett a bejelentett bevételi intézkedések hatása is jelentkezik, ez 2020-ban várhatóan a GDP 0,1%-ának megfelelő mértékben fogja növelni az államháztartási hiányt (IV. melléklet 14. ábra). 12 A költségvetésiterv-javaslatok 2020 tekintetében hasonló mértékű bevételiráta-csökkenésre és valamivel nagyobb, 2,6%-os bevételnövekedésre számítanak.

A ciklikusan kiigazított kiadási ráta a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint várhatóan csökken 2019 és 2020 viszonylatában, és a kiadások összesített növekedése 2,7% lesz. A ciklikusan kiigazított kiadási ráta 2018–2020-ban lényegében változatlan lesz, és 2020-ban az előrejelzés szerint a potenciális GDP 47,3%-ának megfelelő értéken fog állni (1. táblázat). A költségvetésiterv-javaslatok a ciklikusan kiigazított kiadási ráta hasonló csökkenését célozzák meg 2019-ről 2020-ra, ugyanakkor arra számítanak, hogy a kiadások összességében a Bizottság előrejelzésének megfelelően fognak nőni. A ciklikusan kiigazított elsődleges kiadási ráta szintén lényegében változatlan marad (IV. melléklet 8. tábla) mind a Bizottság 2019. őszi előrejelzése, mind pedig a költségvetésiterv-javaslatok szerint, bár ez a változatlan adat bizonyos fokú eltéréseket takar az euróövezeti tagállamok között (IV. melléklet 12. ábra): egy részük esetében a ciklikusan kiigazított elsődleges kiadási ráta 2020-ra meglehetősen nagymértékben nő (Görögország, Olaszország, Ciprus, Luxemburg és Hollandia), míg mások esetében nagy csökkenés várható (Észtország, Franciaország és Lettország). A GDP százalékában kifejezett kamatkiadások várhatóan követik az elmúlt időszak csökkenő tendenciáját, a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 2019 és 2020 viszonylatában 0,1 százalékpontos csökkenés várható. Átlagosan a Bizottság előrejelzésének alapjául szolgáló implicit kamatláb 2020-ra 1,8%-ra csökken, valamivel nagyobb értékre, mint amit a költségvetésiterv-javaslatok feltételeznek.

Az euróövezet költségvetési irányvonalának értékelése

A költségvetési irányvonalnak kellőképpen tekintettel kell lennie a monetáris politika irányvonalára, amely várhatóan továbbra is ösztönző jellegű lesz. Az Európai Központi Bank 2019 szeptemberében új, laza politikát megvalósító intézkedéscsomagot jelentett be, amelynek keretében –0,50%-ra csökken tovább a betéti rendelkezésre állás kamatlába, és határozatlan időre újraindulnak a nettó eszközvásárlások. Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának előretekintő iránymutatása 13 szerint ennek megfelelően a monetáris politika várhatóan 2020-ban és azt követően is nagyon laza marad. Ugyanakkor a monetáris politikát, amely az elmúlt években a gazdaságösztönzés terheit vitte, egyre több kedvezőtlen mellékhatás éri például az eszközárak következetlenségei vagy a pénzügyi ágazat egyes szegmenseinek pénzügyi stabilitásával kapcsolatos aggályok következtében. Költségvetési oldalon, mint a fentiekben említettük, a Bizottság 2019. őszi előrejelzése kismértékben expanzív költségvetési irányvonalat vetít előre 2020-ra. Az 1. ábra bemutatja a monetáris politika és a költségvetési politikák közös irányvonalát a finanszírozási feltételek (a hosszú távú reálkamatláb) és a költségvetési kiigazítás egyik mérőszáma (az elsődleges strukturális egyenleg változása) alakulásán keresztül.

Az euróövezeti tagállamok az államadóssággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokat illetően nagyon eltérő költségvetési pozícióban vannak. A Bizottság a 2019. őszi előrejelzés alapján aktualizálta a költségvetési szempontú fenntarthatósági kockázatértékelést (IV. melléklet 10. táblázat). Az értékelés figyelembe vette egyebek mellett a jelenlegi adósságszinteket és elsődleges egyenleget, valamint a népesség elöregedésének várható költségét. Miközben a költségvetés rövid távú fenntarthatóságát illetően egyetlen euróövezeti tagállamnak sem kell kockázatokkal számolnia, az olasz államháztartás rövid távú fenntarthatósága bizonytalanná válhat, ha újabb növekedés következik be az állampapír-kibocsátás költségeiben. A Bizottság emellett Franciaország és Spanyolország esetében is lát rövid távú sebezhetőséget. Ezeket a kockázatokat különösen az S0 költségvetési részmutató jelzi, amely a kritikus küszöb fölé került. Az S1 mutató szerint Belgiumnak, Spanyolországnak, Franciaországnak és Olaszországnak középtávon továbbra is jelentős kockázatokkal kell szembenéznie. Az adóssághelyzet fenntarthatóságára vonatkozó elemzés eredményeit is figyelembe véve ugyanez a megállapítás tehető: az említett euróövezeti tagállamoknak jelentős kockázatokkal kell szembenézniük. Ez utóbbi elemzés azonban Portugália esetében is jelentős kockázatokat jelez. A középtávú kockázatelemzés romló helyzetet, az előző évinél szűkebb költségvetési mozgásteret mutat Finnország esetében. Bár Ciprus költségvetési mozgástere a jelek szerint bővült tavaly óta, a függő kötelezettségek továbbra is jelentős kockázatokat hordoznak magukban.

1. ábra: A hosszú távú reálkamatláb (%) és az elsődleges strukturális egyenleg változása (százalékpont, a potenciális GDP százalékában) az euróövezetben

Az euróövezet költségvetési irányvonala várhatóan enyhén expanzív lesz 2020-ban (1. ábra). A potenciális GDP-re vetített elsődleges strukturális költségvetési egyenleg 2020-ra várhatóan 0,4 százalékponttal visszaesik, ami enyhén expanzív költségvetési irányvonalnak tekinthető. Ezt a megállapítást a kiadási referenciaértéken alapuló módszertannal számított költségvetési kiigazítás is megerősíti, amelynek a potenciális GDP-re vetített 0,5 százalékpontos értéke valamivel még expanzívabb költségvetési irányvonalat jelez (IV. melléklet 6c. ábra). 14  

Egyes olyan euróövezeti tagállamok, amelyek bőven rendelkeznek költségvetési mozgástérrel, miközben folyó fizetési mérlegük is nagy többletet mutat, költségvetési mozgásterük részbeni kihasználását tervezik. A Tanács korábbi ajánlásaival összhangban Hollandia és – kisebb mértékben – Németország expanzív költségvetési intézkedéseket tervez 2020-ra (IV. melléklet 11. ábra). Ugyanakkor a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint ezek a tagállamok a költségvetési mozgásterük egy részét kihasználatlanul hagyják. A költségvetési mozgástér nagyságát figyelembe véve ezeknek az euróövezeti tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy továbbra is éljenek ezzel a lehetőséggel.

Másfelől egyes olyan euróövezeti tagállamok, amelyek a legnagyobb mértékű fenntarthatósági kihívásokkal néznek szembe, vagy nem terveznek érdemi költségvetési kiigazítást (Franciaország), vagy pedig költségvetési expanziót kívánnak folytatni (Belgium, Spanyolország, Olaszország) 15 2020-ban (IV. melléklet 10. ábra). Belgium, Spanyolország, Franciaország és Olaszország tervezett költségvetési politikája nem veszi figyelembe kellőképpen a strukturális hiány meglétét és a monetáris politika nagyon laza irányvonalát. A Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint ezek az euróövezeti tagállamok csökkenő vagy éppen negatív elsődleges egyenleget terveznek, miközben az államadósság vagy csak marginálisan, vagy egyáltalán nem csökken. Bár bizonyos mértékű megtakarítást el fognak érni a kamatlábak és a növekedési ráta közötti kivételesen kis különbségek miatt (IV. melléklet 16. ábra), ezek az euróövezeti tagállamok nem tervezik, hogy ezt a megtakarítást a történelmi magasságokban járó adósság csökkentésére használják fel. Mindez ellentétben áll a költségvetési tartalékok újraképzésére vonatkozó ajánlással. Különösen szembetűnő Olaszország elsődleges többletének enyhe eróziója, miközben a tagállam adósságszintje más euróövezeti tagállamokhoz képest kiugróan magas és az adósságcsökkentő „hólabdahatás” is enyhülőben van, illetőleg Franciaország tartósan negatív elsődleges egyenlege (2. ábra). A nagy adósságállománnyal rendelkező euróövezeti tagállamok által folytatott prudens költségvetési politika csökkenő pályára állítja az adósságrátát, mérsékli a sokkhatásokkal szembeni sérülékenységet, és egy gazdasági visszaesés esetére lehetővé teszi az automatikus stabilizációs mechanizmusok működésbe lépését. Ha a nagy adósságállománnyal rendelkező tagállamok nem csökkentik az államadósságot, akkor megnőhet a veszélye annak, hogy a jövőben fokozódik a rájuk nehezedő piaci nyomás, aminek áttételesen kedvezőtlen hatásai lehetnek más euróövezeti tagállamok állampapírjainak piacára is.

Összességében – és különösen a nagy adósságállománnyal rendelkező euróövezeti tagállamok esetében – a költségvetési politikák továbbra sem differenciáltak eléggé. A költségvetésiterv-javaslatok maradéktalan végrehajtása lényegében semleges, illetve enyhén expanzív költségvetési irányvonalat eredményezne az euróövezet egésze számára. Azok az euróövezeti tagállamok, amelyek rendelkeznek költségvetési mozgástérrel, ki is használják azt. Ugyanakkor – költségvetési mozgásterük terjedelmét figyelembe véve – a jövőben is készen kell állniuk arra, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. Továbbra is aggályos azonban, hogy a fenntarthatósági kihívásokkal küzdő tagállamok a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményei ellenére sem terveznek konszolidációt. Amennyiben – a költségvetési mozgástérrel rendelkező euróövezeti tagállamok erőteljesebb expanziója mellett – a középtávú költségvetési céljuktól elmaradó euróövezeti tagállamok teljesítik a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit (lásd IV. melléklet 6a. és 6b. ábra), az segíti, hogy az euróövezet szintjén a különböző szakpolitikai intézkedések általában véve jó egyensúlyba kerüljenek, és nagyobb differenciálódás alakuljon ki aszerint, hogy melyik euróövezeti tagállam mekkora költségvetési mozgástérrel rendelkezik.

2. ábra: A bruttó államadósság változását meghatározó tényezők 1999 és 2018 között (a GDP százalékában): az elsődleges egyenleg és az adósságcsökkentő „hólabdahatás” szerepe egyes kiválasztott euróövezeti tagállamokban

III. Az egyes költségvetésiterv-javaslatok áttekintése

A költségvetésiterv-javaslatokról kialakított bizottsági vélemények a terveknek a Stabilitási és Növekedési Paktummal való összeegyeztethetőségére és a vonatkozó ajánlásoknak való megfelelésre összpontosítanak. Mivel jelenleg minden tagállam a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik, véleményeiben a Bizottság a középtávú országspecifikus költségvetési céloknak való megfelelést vagy az e célok felé tett haladást, valamint az adósságszabálynak való megfelelést értékeli annak ellenőrzése céljából, hogy a tervek összhangban vannak-e a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a Tanács 2019. július 9-i ajánlásaiban található országspecifikus költségvetési ajánlásokkal.

A 473/2013/EU rendelet 6. cikkének megfelelően az euróövezeti tagállamok csaknem mindegyike határidőre benyújtotta költségvetésiterv-javaslatát; egyedül Olaszország nyújtotta be javaslatát egy nappal a határidő után (október 16-án). A „kettes csomaghoz” tartozó magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően négy ország változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be. Ausztria, Portugália és Spanyolország azért nyújtott be változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot, mert ezekben az országokban 2019 szeptemberének vége és novemberének első fele között országos választásokat tartottak. Emellett a folyamatban lévő kormányalakítás miatt Belgium is változatlan szakpolitikát feltételező költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be. Az új kormányok hivatalba lépése után haladéktalanul, és főszabályként legalább egy hónappal a költségvetés-tervezet tervezett parlamenti elfogadását megelőzően az érintett tagállamok hatóságainak be kell nyújtaniuk a Bizottsághoz és az eurócsoporthoz aktualizált költségvetésiterv-javaslatukat.

A Bizottság a költségvetésiterv-javaslatok egyikével kapcsolatban sem állapította meg a 473/2013/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a Stabilitási és Növekedési Paktum „különösen súlyos megsértését”. Mindazonáltal egyes költségvetésiterv-javaslatok vetnek fel aggályokat. A Bizottság 2019. október 14-én levélben kért további információkat Finnországtól, 2019. október 22-én pedig Belgiumtól, Franciaországtól, Olaszországtól, Spanyolországtól és Portugáliától, és leveleiben a költségvetésiterv-javaslatokkal kapcsolatban is tett néhány előzetes észrevételt. A levélben Belgium, Spanyolország és Portugália esetében egyúttal az aktualizált költségvetésiterv-javaslat benyújtásának fontosságára is felhívta a figyelmet. Finnország 2019. október 16-án, Franciaország és Olaszország pedig 2019. október 23-án válaszolt. A válaszlevelekben foglalt információkat a Bizottság a költségvetés alakulására és a kapcsolódó kockázatokra vonatkozó értékelése során figyelembe vette.

A 2. táblázatban az egyes tagállamok költségvetésiterv-javaslatairól alkotott, a Bizottság által 2019. november 20-án elfogadott véleményekben megfogalmazott értékeléseket foglaltuk össze, és értékeltük a költségvetési-strukturális reformok terén elért előrehaladást. Az értékelések a Bizottság 2019. őszi előrejelzésén alapulnak. Az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a terveket az értékelés alapján három fő kategóriába soroltuk. Mivel jelenleg egyetlen tagállam sem áll a túlzotthiány-eljárás hatálya alatt, a követelményeknek való 2020-as megfelelés értékelése mindegyik tagállam esetében a prevenciós ág követelményei, konkrétan a 2019. július 9-i tanácsi ajánlásokban foglaltak alapján történt:

·Megfelel: A Bizottság 2019. őszi előrejelzése alapján ahhoz, hogy a 2020. évi költségvetés teljesítse a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeit, nincs szükség arra, hogy a tagállam a nemzeti költségvetési eljárásban módosítsa a költségvetési tervet.

·Nagy vonalakban megfelel: A Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése alapján a költségvetésiterv-javaslat várhatóan lényegében biztosítani fogja a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak való megfelelést.

Ezek a tagállamok a Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése szerint a középtávú költségvetési céljuk közelében lesznek, vagy csak mérsékelt eltérést mutatnak az ahhoz vezető kiigazítási pályától. Ha egy tagállam a középtávú költségvetési céljának közelében van, de a kiadási referenciaérték jelenleg azt jelzi, hogy fennáll a kockázata a követelményektől való jelentős eltérésnek, ezt – adott esetben az engedményekkel együtt – figyelembe kell majd venni a későbbi értékelésekben, ha a prognosztizált strukturális egyenleg eltávolodik a középtávú költségvetési céltól. Az értékelés szerint ezek a tagállamok megfelelnek az adósságkritériumnak.

·Potenciálisan nem felel meg: A Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése alapján a költségvetésiterv-javaslat várhatóan nem biztosítja a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak való megfelelést.

A Bizottság 2020-ra vonatkozó előrejelzése szerint jelentős eltérés lesz a középtávú költségvetési céltól vagy az ahhoz vezető kiigazítási pályától, és/vagy a tagállam nem felel meg az adósságcsökkentési referenciaértéknek (amennyiben az alkalmazandó).

A Tanács által 2016. február 12-én jóváhagyott „Közös álláspont a Stabilitási és Növekedési Paktum által biztosított rugalmasságról” című dokumentum alapján egyetlen tagállam sem kért 2020-ra további rugalmasságot beruházásokra vagy strukturális reformokra hivatkozva.

A 2020. évre vonatkozó költségvetésiterv-javaslatában Olaszország jelezte, hogy a hidrogeológiai kockázatok csökkentését célzó megelőző tervének jelentős költségvetési hatásai lesznek 2020-ban, ezért azt az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése és 6. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában a kormányzat által nem befolyásolható szokatlan eseménynek kell tekinteni. Ezzel összefüggésben Olaszország lehetőséget kért arra, hogy 2020-ban a GDP 0,2%-ának megfelelő mértékben ideiglenesen eltérjen a középtávú költségvetési cél felé vezető kiigazítási pályától. A Bizottság ebben a kérdésben a figyelembe vehető összegekre is kiterjedő végső értékelést a hatóságok által rendelkezésére bocsátott tényadatok alapján 2021 tavaszán fogja elvégezni.

A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve továbbra is a megbízhatóságvizsgáló eszköz segítségével azonosítja azokat az eseteket, amikor a közös módszertan szerint becsült kibocsátási rések fokozottan bizonytalanok lehetnek. A Bizottság ugyanazt a megközelítést alkalmazta, mint a korábbi éves értékelések keretében. Az eszköz szerint a 2019. évi kibocsátási résekhez öt tagállam (Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Szlovénia és Spanyolország) esetében társulhat nagyfokú bizonytalanság. Mivel Ciprus és Luxemburg várhatóan a középtávú költségvetési célja felett marad, esetükben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a becsült kibocsátási rést övező bizonytalanság nincs potenciális hatással a prevenciós ág követelményeinek való megfelelés értékelésére, ezért további elemzést nem végzett. Litvánia esetében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben 2020 tavaszán még mindig nagyobb bizonytalanság fogja övezni a 2019-re becsült kibocsátási rést, a 2019-re vonatkozó értékelés keretében mélyreható elemzést fog végezni. Szlovénia és Spanyolország esetében a kibocsátási résre vonatkozó becsléseket övező bizonytalanság értékelése már 2019 tavaszán megtörtént, és akkor világossá vált, hogy a kibocsátási résre a közös módszertan alapján adott becslés nagymértékben bizonytalan. Ennek alapján Spanyolország esetében a 2019. július 9-i tanácsi ajánlások a nettó elsődleges államháztartási kiadás növekedési rátájának maximumával kapcsolatos követelményt 0,9%-ra csökkentették, ami 2020-ban a GDP 0,65%-ával megegyező mértékű éves strukturális kiigazításnak felel meg. Szlovénia esetében a bizonytalanság nem érintette a 2020-as követelmény teljesülését, a tagállam enélkül is teljesíteni fogja középtávú költségvetési célját. A 2019. őszi értékelések mind Szlovénia, mind Spanyolország esetében megerősítik a becsült kibocsátási rés nagyfokú bizonytalanságát. Szlovénia esetében a megbízhatóságvizsgáló eszköz által jelzett kibocsátási rés kisebb strukturális hiányról tanúskodik 2020 vonatkozásában, azaz arról, hogy Szlovénia közelebb kerül középtávú költségvetési céljához. Ez azt jelentené, hogy az ország nagy vonalakban megfelel. A felhasznált becslések nagy bizonytalansága miatt azonban ezt csak akkor indokolt figyelembe venni, ha a prevenciós ág követelményeinek való megfelelés 2021. tavaszi utólagos értékelése is visszaigazolja.

Végezetül a Bizottság előzetesen értékelte a Tanács 2019. július 9-i ajánlásaiban ismertetett költségvetési-strukturális reformok végrehajtásában elért előrehaladás mértékét. A költségvetésiterv-javaslatokról megfogalmazott értékelések a következő öt tág kategóriába csoportosítva kerültek összefoglalásra: nincs haladás, korlátozott haladás, mérsékelt haladás, jelentős haladás, maradéktalanul végrehajtva. Mivel a tanácsi ajánlások 2019. júliusi elfogadása óta alig telt el néhány hónap, a legtöbb euróövezeti tagállam csak „korlátozott haladást” ért el a neki címzett költségvetési ajánlások strukturális részének végrehajtásában. Ezzel szemben Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia és Hollandia máris „mérsékelt haladást” tud felmutatni a 2019. évi országspecifikus ajánlások költségvetési-strukturális részének végrehajtásában. Németország és Hollandia elsősorban a beruházások területén, Olaszország, Lettország és Litvánia pedig elsősorban az adózás területén hozott intézkedéseket. Az országspecifikus ajánlások végrehajtásában elért előrehaladás átfogó ismertetésére a 2020. évi országjelentésekben, értékelésére pedig a Tanács által 2020-ban elfogadandó 2020. évi országspecifikus ajánlások kapcsán kerül majd sor.

2. táblázat: Az egyes költségvetésiterv-javaslatokra vonatkozó bizottsági vélemények áttekintése

1    A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint az elemzés alapján nem mondható ki teljes bizonyossággal, hogy az adósságkritérium teljesül-e vagy sem.

2    A költségvetésiterv-javaslatot a tagállam változatlan szakpolitika feltételezésével nyújtotta be.

3    Spanyolországgal szemben 2019. június 14-én megszűnt a túlzotthiány-eljárás, miután 2018-ban a GDP-arányos hiány 3% alá került, és az előrejelzések 2019-re és 2020-ra is 3% alatti értéket mutattak. Ennek megfelelően Spanyolország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik.

4    A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint úgy kell tekinteni, hogy a Szerződésben meghatározott hiány- és adósságkritérium teljesül.

5    A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint úgy kell tekinteni, hogy az adósságkritérium nem teljesül. Az Olaszország 2019. július 1-jei aktualizált költségvetési tervében 2019-re előirányzott költségvetési korrekció nyomán a Bizottság 2019 júliusában közleményt bocsátott ki és levelet intézett az olasz hatóságokhoz, amelyekben megállapította, hogy az elfogadott intézkedéscsomag elegendő ahhoz, hogy az adósságkritérium 2018-as nem teljesülése miatt abban az időpontban ne induljon Olaszországgal szemben túlzotthiány-eljárás.

6    A túlzotthiány-eljárás 2017. szeptember 19-i megszüntetése és az ESM makrogazdasági kiigazítási programjának 2018. augusztus 20-i befejezése után Görögország a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágába került, és olyan stabil költségvetési pozíciót kell tartania, amely biztosítja az elsődleges költségvetési többlet tekintetében a 2017. június 30-i (EU) 2017/1226 határozatban 2018-ra és középtávra a GDP 3,5%-ában meghatározott cél teljesülését. Mivel Görögországnak a program időtartama alatt nem kellett stabilitási programokat készítenie, a görög hatóságok 2018-ra és 2019-re nem határoztak meg középtávú költségvetési célt. Görögország a 2019. évi stabilitási programjában 2020–2022-re 0,25%-os GDP-arányos középtávú költségvetési célt tűzött ki.

7    A 2019. évi országspecifikus ajánlások költségvetési-strukturális részének végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése a megerősített felügyelet keretében történik.

8    A Bizottság 2019. június 5-én az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján jelentést bocsátott ki, amely szerint a túlzott hiány fennállásának megállapításával kapcsolatos döntés érdekében nem kell további lépéseket tenni.

(1)

   A költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló 473/2013/EU rendeletben meghatározottak szerint.

(2)

   Lásd a „kettes csomaghoz” tartozó magatartási kódexet:

http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/pdf/coc/2014-11-07_two_pack_coc_amended_en.pdf  

(3)

   Lásd a Tanács 2019. április 9-i ajánlását (HL C 136., 2019.4.12., 1. o.).

(4)

A költségvetésiterv-javaslatokban szereplő kibocsátási rést a Bizottság a tervekben található információk alapján a közös módszertan alkalmazásával újraszámítja.

(5)

Az elsődleges strukturális egyenleg a kamatkiadások nélkül vett strukturális egyenleget jelenti. A mutató éves változása a költségvetési irányvonal legegyszerűbb és leggyakrabban alkalmazott mérőszáma.

(6)

A költségvetési irányvonal a költségvetési felügyelet keretében alkalmazott két mutató segítségével is kifejezhető. A strukturális egyenleg változásával mérve, amelyet befolyásolnak az alacsonyabb kamatkiadások, a Bizottság 2019. őszi előrejelzése 2020-ra lényegében semleges költségvetési irányvonalat jelez az euróövezet egésze számára (a potenciális GDP-re vetítve mintegy 0,2 százalékpont). A kiadási referenciaértéken alapuló módszertannal számított költségvetési kiigazítás, amelyet nem torzítanak az alacsonyabb kamatkiadások (sem pedig a nem várt többletbevételek), megerősíti az elsődleges strukturális egyenleg változása által jelzett enyhén expanzív költségvetési irányvonalat; ez a mutató a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint a potenciális GDP-re vetítve mintegy 0,5 százalékpontos értéket mutat 2020-ra.

(7)

Megjegyezzük, hogy Finnország és Szlovákia várhatóan 60% alatt tartja GDP-arányos államadósságát.

(8)

Az SFA-tételek a nettó hitelfelvétel és a bruttó adósságállomány változása közötti koherenciát hivatottak biztosítani. A pénzügyi eszközök felhalmozódását, a devizaalapú kölcsönök értékének változását, valamint az egyéb statisztikai kiigazításokat foglalják magukban.

(9)

Egyes esetekben a nagyobb GDP-arányos államadósság a korábbi évek adatainak felülvizsgálatából adódik.

(10)

Emlékeztetünk arra, hogy Finnország várhatóan 60% alatt tartja GDP-arányos államadósságát.

(11)

Görögország vállalta, hogy olyan stabil költségvetési pozíciót tart, amely biztosítja az elsődleges költségvetési többlet tekintetében a 2017. június 30-i (EU) 2017/1226 határozatban 2018-ra és középtávra a GDP 3,5%-ában meghatározott cél teljesülését. E cél teljesülését a Bizottság a negyedévenkénti megerősített felügyeleti jelentések segítségével ellenőrzi.

(12)

 A bevételek GDP-hez viszonyított összesített rugalmassága mind a tervek, mind a Bizottság 2019. őszi előrejelzése szerint 0,9 körül van, szemben a bevételek kibocsátási réshez viszonyított standard rugalmasságának 1-es értékével.

(13)

A Kormányzótanács jelenleg azt várja, hogy az irányadó kamatlábak a mostani szinten maradnak vagy csökkennek mindaddig, amíg a várható infláció egyértelműen nem közelíti meg kellőképpen (de még mindig alulról) a 2%-ot az előrejelzés időhorizontján belül, és ez a közeledés nem jelenik meg következetesen a mögöttes inflációs dinamikában. Emellett a nettó eszközvásárlások várhatóan röviddel azelőtt leállnak, hogy az irányadó kamatlábak növekedésnek indulnának.

(14)

Ezzel szemben a strukturális egyenleg változása (a költségvetési felügyelet keretében a kiadási referenciaérték mellett alkalmazott másik mutató) lényegében semleges költségvetési irányvonalat jelez a potenciális GDP-re vetítve 0,2 százalékpontos értékkel. Ez az alacsonyabb becslés a kamatkiadások visszaesésének tudható be, amely mechanikusan javítja a strukturális egyenleg változásának értékét. Ebben az értelemben az elsődleges strukturális egyenleg alapján számított költségvetési kiigazítás fontos jelzést ad a kormányok által a költségvetési politika keretében hozott diszkrecionális döntésekről, tekintve, hogy – a strukturális egyenleggel ellentétben – ezt az értéket nem befolyásolják a kamatkiadásokban elért mindenkori megtakarítások.

(15)

Emlékeztetünk arra, hogy Belgium és Spanyolország költségvetésiterv-javaslata változatlan szakpolitika feltételezésén alapul.