(1)

A gépjármű-felelősségbiztosítás különösen fontos az európai polgárok számára, legyenek akár biztosítottak vagy egy baleset esetleges károsultjai . A gépjármű-felelősségbiztosítás a biztosítók számára szintén nagy jelentőséggel bír, mivel az az Unióban a nem életbiztosítási piac fontos szegmensét képezi. A gépjármű-felelősségbiztosítás hatással van a személyek, áruk és járművek szabad mozgására is. Ezért a pénzügyi szolgáltatások terén az uniós fellépés egyik kulcsfontosságú célkitűzése a gépjármű-felelősségbiztosítás belső piacának megerősítése és egységesítése.

(1)

A gépjármű-felelősségbiztosítás különösen fontos az európai polgárok számára, legyenek akár biztosítottak vagy egy balesetből eredően esetlegesen károsultak . A gépjármű-felelősségbiztosítás a biztosítók számára szintén nagy jelentőséggel bír, mivel az az Unióban a nem életbiztosítási piac fontos szegmensét képezi. A gépjármű-felelősségbiztosítás jelentős hatással van a személyek, áruk és járművek szabad mozgására , és ennek következtében a belső piacra és a schengeni térségre is. Ezért a pénzügyi szolgáltatások terén az uniós fellépés egyik kulcsfontosságú célkitűzése a gépjármű-felelősségbiztosítás belső piacának megerősítése és egységesítése.

(2)

A Bizottság elvégezte a 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) működésének értékelését, beleértve annak eredményességét, hatékonyságát és más unió szakpolitikákkal való összhangját. Az értékelés megállapította, hogy a 2009/103/EK irányelv összességében jól működik és a legtöbb aspektusa tekintetében nem szorul módosításra. Ugyanakkor négy olyan terület került meghatározásra, ahol a célzott módosítások indokoltak lehetnek: a biztosító fizetésképtelensége esetén a balesetek károsultjainak nyújtott kártérítés, a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei, a gépjárművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése, és a kötvénytulajdonosok kártörténeti igazolásainak új biztosító általi felhasználása.

(2)

A Bizottság elvégezte a 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) működésének értékelését, beleértve annak eredményességét, hatékonyságát és más unió szakpolitikákkal való összhangját. Az értékelés megállapította, hogy a 2009/103/EK irányelv összességében jól működik és a legtöbb aspektusa tekintetében nem szorul módosításra. Ugyanakkor négy olyan terület került meghatározásra, ahol a célzott módosítások indokoltak lehetnek: a biztosító fizetésképtelensége esetén a balesetek károsultjainak nyújtott kártérítés, a biztosítási fedezet kötelező legkisebb összegei, a gépjárművek biztosításának tagállamok általi ellenőrzése, és a kötvénytulajdonosok kártörténeti igazolásainak új biztosító általi felhasználása. E négy területen kívül a károsultak megfelelőbb védelme érdekében új szabályok bevezetésére van szükség a gépjármű által vontatott pótkocsit érintő balesetekben felmerülő felelősség tekintetében.

(3a)

Egyes gépjárművek, például az elektromos kerékpárok és a segway-ek kisebbek, ennélfogva kevésbé valószínű, hogy jelentős személyi vagy tulajdoni kárt okoznának, mint más gépjárművek. Aránytalan lenne, és nem lenne időtálló, ha bekerülnének a 2009/103/EK irányelv hatálya alá, mivel ez drága és túlzott biztosítási fedezetet tenne kötelezővé e járművekre vonatkozóan. Egy ilyen helyzet továbbá aláásná az ilyen járművek elterjedését és gátolná az innovációt, annak ellenére, hogy nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ezek a járművek ugyanolyan léptékben okoznának károsultakat eredményező balesetet, mint más járművek, például a személygépkocsik vagy teherautók. A szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban az uniós szintű követelményeknek olyan járművekre kell vonatkozniuk, amelyek potenciálisan jelentős kárt okozhatnak határokon átnyúló helyzetekben. Ennélfogva szükséges, hogy a 2009/103/EK irányelv hatályát azokra a járművekre korlátozzák, amelyek tekintetében forgalombahozataluk előtt az Unió szükségesnek tartja a biztonsági és védelmi követelményeket, vagyis azokra a járművekre, amelyekre az uniós típusjóváhagyás vonatkozik.

(3b)

Azonban fontos lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy nemzeti szinten dönthessenek azon károsultak védelmének megfelelő szintjéről, akik az uniós típusjóváhagyás alá nem tartozó járművek miatt szenvednek kárt. Ennélfogva fontos, hogy a tagállamoknak módjában álljon olyan rendelkezések fenntartása vagy újak bevezetése, melyek fedezik az ilyen egyéb típusú járművek használóinak védelmét, a közlekedési balesetek lehetséges károsultjainak védelme érdekében. Amennyiben egy tagállam ilyen biztosítási fedezet megkövetelése mellett dönt – kötelező biztosítás formájában –, úgy számításba kell vennie annak lehetőségét, hogy a járművet határokon átnyúló helyzetben használhatják, és szükség lehet a lehetséges károsultak védelmére egy másik tagállamban.

(3c)

Helyénvaló továbbá kizárni a 2009/103/EK irányelv hatálya alól a kifejezetten motorsportokra szánt járműveket, mivel ezen járművek általában más felelősségbiztosítás alá esnek, és nem vonatkozik rájuk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, amennyiben kizárólag versenyzésre használják őket. Mivel ezeket a járműveket meghatározott útvonalon vagy területen használják, a versenyzésben részt nem vevő járművekkel vagy személyekkel való baleset esélye is csekély. Fontos azonban, hogy a tagállamok fenntartsák a kötelező rendelkezéseket, vagy újakat vezessenek be a motorsporteseményeken részt vevő járművek fedezete érdekében.

(3d)

Az irányelv megfelelő egyensúlyt teremt a közérdek, illetve a közigazgatási szervekre, a biztosítókra és a biztosítottakra háruló potenciális költségek között, a javasolt intézkedések költséghatékonyságának biztosítása céljából.

(3e)

A jármű forgalomban való használata magában foglalja a jármű használatát köz- és magánútszakaszokon. Ez magában foglal minden útszakaszt, parkolót vagy más, ezzel egyenértékű magánterületet, amelyek nyilvánosan hozzáférhetők. A jármű nyilvánosság elől elzárt helyen való használata nem tekinthető a jármű forgalomban való használataként. Mindazonáltal ha a járművet bármikor forgalomban használják, és így a kötelező biztosítás követelménye vonatkozik rá, akkor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a járműnek olyan biztosítási fedezete legyen, amely kiterjed a lehetséges károsultakra a szerződés időtartama alatt, függetlenül attól, hogy a járművet a baleset idején a forgalomban használják-e vagy sem, kivéve ha a járművet motorsporteseményen használják. A tagállamoknak módjukban kell állnia, hogy korlátozzák a nem forgalomfüggő biztosítási fedezetet azokban az esetekben, ahol nem észszerűen elvárható a fedezet, például abban az esetben, ha egy traktor a baleset idején nem közlekedési eszközként szolgált, hanem munkagépként a szükséges funkció ellátásához szükséges hajtóerő leadására.

(3f)

A 2009/103/EK irányelv hatálya alól ki kell zárni a kizárólag nem közlekedési helyzetben való járműhasználatot. A tagállamok továbbá nem írhatják elő olyan járművek biztosítási fedezetét, amelyeket közlekedési célú használatra való alkalmatlanságuk miatt tartósan vagy ideiglenesen töröltek a nyilvántartásból, mert például múzeumban vannak, restaurálás alatt állnak, vagy mert egyéb okokból, pl. idényszerű használat miatt, hosszabb ideig nem használják őket.

(4)

A tagállamoknak jelenleg tartózkodniuk kell olyan gépjárművek biztosításának ellenőrzésétől, amelyek szokásos üzembentartási helye egy másik tagállam területén található, vagy amelyek szokásos üzembentartási helye harmadik országban található, és amelyek egy másik tagállam területéről lépnek a területükre. Az új technológiai fejlesztések lehetővé teszik a járművek biztosításának ellenőrzését a járművek megállítása nélkül, így nem akadályozzák a személyek szabad mozgását. Ezért csak abban az esetben célszerű lehetővé tenni a járművek biztosításának ellenőrzését, ha az megkülönböztetésmentes, szükséges és arányos, az adott nemzeti területen alkalmazott általános ellenőrzési rendszer részét képezi és nem szükséges hozzá a jármű megállítása.

(4)

A tagállamoknak jelenleg tartózkodnak olyan gépjárművek biztosításának ellenőrzésétől, amelyek szokásos üzembentartási helye egy másik tagállam területén található, vagy amelyek szokásos üzembentartási helye harmadik országban található, és amelyek egy másik tagállam területéről lépnek a területükre. Az új technológiai fejlesztések – például az automatikus rendszámfelismerést lehetővé tévő technológia – lehetővé teszik a járművek biztosításának különálló ellenőrzését a járművek megállítása nélkül, így nem akadályozzák a személyek szabad mozgását. Ezért csak abban az esetben célszerű lehetővé tenni a járművek biztosításának ellenőrzését, ha az megkülönböztetésmentes, szükséges és arányos, az adott nemzeti területen alkalmazott általános ellenőrzési rendszer részét képezi , melynek keretében az ellenőrzést végző tagállamban üzemben tartott járműveket is ellenőrzik, nem szükséges hozzá a jármű megállítása , és ha az érintett személy jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek maradéktalan tiszteletben tartásával végzik .

(4a)

Annak érdekében, hogy egy ilyen rendszer működőképes legyen, szükség van a tagállamok közötti információcserére a gépjármű-felelősségbiztosítási ellenőrzések lehetővé tételéhez, még akkor is, ha a gépjárművet másik tagállamban jegyezték be. Az ilyen információcserét – a meglévő EUCARIS-rendszer (Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer) alapján – megkülönböztetésmentes módon kell elvégezni, mivel minden járművet ugyanolyan ellenőrzésnek kell alávetni. Az ezen irányelv által bevezetett módosításoknak korlátozott közigazgatási hatása lesz, mivel ez az információcsere-rendszer már létezik, és használják közlekedési szabálysértések kezelésére.

(4b)

A biztosítás nélküli gépjárművezetés, azaz kötelező kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek használata egyre nagyobb probléma az Unión belül. A biztosítás nélküli gépjárművezetésből adódó kárigényeknek az Unió egészén belül a 2011. évre vonatkozó becsült költsége 870 millió EUR. Hangsúlyozni kell, hogy a biztosítás nélküli gépjárművezetés negatív hatással van az érdekelt felek széles körére, ideértve a balesetek károsultjait, a biztosítókat, garanciaalapokat és a gépjármű-felelősségbiztosítási kötvénytulajdonosokat.

(5a)

Ezen alapelveknek megfelelően a tagállamok nem őrizhetnek meg adatokat annál hosszabb ideig, mint amennyi annak megállapításához szükséges, hogy egy jármű rendelkezik-e érvényes biztosítással. Ha a járműről megállapítják, hogy érvényesen biztosítva van, úgy az ellenőrzéssel kapcsolatos összes adatot törölni kell. Ha az ellenőrző rendszer nem képes megállapítani, hogy egy jármű rendelkezik-e érvényes biztosítással, úgy az ezzel kapcsolatos adatokat legfeljebb 30 napig, illetve addig lehet megőrizni, amíg a jármű érvényes biztosítását bemutatják, attól függően, hogy melyik időtartam a rövidebb. Azon járművek esetében, amelyek nem rendelkeznek érvényes biztosítással, észszerű előírni, hogy az ezzel kapcsolatos adatokat mindaddig megőrizzék, amíg az esetleges közigazgatási vagy bírósági eljárásokat lefolytatják, és a járműre vonatkozóan érvényes biztosítást kötnek.

(7)

A közlekedési balesetek károsultjainak eredményes és hatékony védelméhez szükséges, hogy a  károsultak az általuk elszenvedett személyi sérülések , illetve anyagi károk esetén minden esetben kártérítésben részesüljenek , tekintet nélkül arra, hogy a felelős fél biztosítója fizetőképes vagy sem. Ezért a tagállamoknak létre kell hozniuk vagy ki kell jelölniük egy szervezetet, amely elsődleges kártérítést nyújt a területükön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező károsult feleknek , és jogosult a felelős fél járművének biztosítási kötvényét kiállító biztosító letelepedése szerinti tagállam ugyanezen célból létrehozott vagy kijelölt szervezetétől követelni a kártérítés megtérítését. A párhuzamos kárigények benyújtásának elkerülése érdekében azonban a közlekedési balesetek károsultjainak nem engedélyezhető a kártérítési igény ezen szervezettel szembeni követelése, ha már benyújtották kárigényüket, vagy peres eljárást kezdeményeztek az érintett biztosítóval szemben, és a kárigény még elbírálás alatt áll , illetve a peres eljárás még folyamatban van .

(7)

A közlekedési balesetek következtében károsultak eredményes és hatékony védelméhez szükséges, hogy a  károsultaknak az általuk elszenvedett személyi sérülésekért , illetve anyagi károkért járó összeget minden esetben megtérítsék , tekintet nélkül arra, hogy a felelős fél biztosítója fizetőképes vagy sem. Ezért a tagállamoknak létre kell hozniuk vagy ki kell jelölniük egy szervezetet, amely késedelem nélkül – legalább a 2009/103/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében említett biztosítási kötelezettség mértékéig vagy – ha ez utóbbi magasabb összeg – a tagállam által előírt garancia mértékéig – elsődleges kártérítést nyújt a területükön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező károsultaknak , és jogosult a felelős fél járművének biztosítási kötvényét kiállító biztosító székhelye szerinti tagállam ugyanezen célból létrehozott vagy kijelölt szervezetétől követelni a kártérítés megtérítését. A párhuzamos kárigények benyújtásának elkerülése érdekében azonban a közlekedési balesetek károsultjainak nem engedélyezhető a kártérítési igény ezen szervezettel szembeni követelése, ha már benyújtották kárigényüket, és a kárigény még elbírálás alatt áll.

(8)

Lehetővé kell tenni a biztosítókkal új biztosítási szerződést kötni szándékozó kötvénytulajdonosok korábbi kártörténeteinek könnyű hitelesítését, hogy az új biztosítási szerződések megkötése során elősegítsék e kártörténetek elismerését. A kártörténeti igazolások ellenőrzésének és hitelesítésének egyszerűsítése érdekében fontos, hogy e kártörténeti igazolások tartalma és formátuma azonos legyen az összes tagállamban. Ezenfelül, ha a biztosítók a gépjármű-felelősségbiztosítási díjak megállapításánál figyelembe veszik a kártörténetet, nem tehetnek különbséget a nemzetiség alapján, illetve kizárólag a kötvénytulajdonos korábbi lakóhelye szerinti tagállam alapján. Ahhoz, hogy a tagállamok ellenőrizhessék a kártörténeti igazolások biztosítók általi kezelési módját, a biztosítóknak közzé kell tenniük a kártörténet biztosítási díjak számításához történő felhasználására vonatkozó politikájukat.

(8)

Lehetővé kell tenni a biztosítókkal új biztosítási szerződést kötni szándékozó kötvénytulajdonosok korábbi kártörténeteinek könnyű hitelesítését, hogy az új biztosítási szerződések megkötése során elősegítsék e kártörténetek elismerését. A kártörténeti igazolások ellenőrzésének és hitelesítésének egyszerűsítése érdekében fontos, hogy e kártörténeti igazolások tartalma és formátuma azonos legyen az összes tagállamban. Ezenfelül, ha a biztosítók a gépjármű-felelősségbiztosítási díjak megállapításánál figyelembe veszik a kártörténetet, nem tehetnek különbséget a nemzetiség alapján, illetve kizárólag a kötvénytulajdonos korábbi lakóhelye szerinti tagállam alapján. Továbbá a biztosítóknak a más tagállamból származó igazolásokat a saját tagállamukban kiadottakkal egyenlően kell kezelniük, és arra vonatkozóan minden olyan kedvezményt alkalmazniuk kell, amelyre egy egyébként azonos hátterű másik potenciális ügyfél jogosult lenne, valamint a tagállam nemzeti joga által előírt kedvezményeket is. A tagállamok részére továbbra is lehetőséget kell biztosítani, hogy „bonus-malus” rendszerekre vonatkozó nemzeti jogszabályokat fogadjanak el, mivel az ilyen rendszerek nemzeti jellegűek, határokon átnyúló elemek nélkül, és így a szubszidiaritás elvének megfelelően az ilyen rendszerekkel kapcsolatos döntéshozatalnak tagállami jogkörben kell maradnia. Ahhoz, hogy a tagállamok ellenőrizhessék, hogy a biztosítók hogyan kezelik a kártörténeti igazolásokat, a biztosítóknak közzé kell tenniük a kártörténet biztosítási díjak számításához történő felhasználására vonatkozó szabályokat.

(9)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a kártörténeti igazolás tartalmára és formájára vonatkozóan a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni  (20) .

(9a)

Annak érdekében, hogy a biztosítási díjak számítása során teljes mértékben érvényesüljön a kártörténeti igazolások felhasználása, a tagállamoknak ösztönözniük kell a biztosítók átlátható ár-összehasonlító eszközökben való részvételét.

(10)

Annak biztosítása érdekében, hogy a legkisebb összegek összhangban maradjanak a  kialakuló gazdasági helyzettel (és idővel ne veszítsenek értékükből), a  Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete legkisebb összegének a kialakuló valós gazdasági helyzet tükrözése céljából történő kiigazítása, valamint a 10a. cikk szerint a kártérítés biztosítására létrehozott, illetve a kártérítés biztosításának feladatával megbízott szervezetek eljárásbeli feladatait és kötelezettségeit a  megtérítésre vonatkozóan meghatározza . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(10)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kártörténeti igazolások tartalmának és formájának meghatározása céljából. Annak biztosítása érdekében, hogy a  gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet legkisebb összegei összhangban maradjanak a  változó gazdasági helyzettel (és idővel ne veszítsenek értékükből), a  Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett legkisebb összegek kiigazítása, valamint a  2009/103/EK irányelv 10a. cikke szerint a kártérítés biztosítására létrehozott, illetve a kártérítés biztosításának feladatával megbízott szervezetek eljárásbeli feladatainak és kötelezettségeinek a  megtérítés tekintetében történő meghatározása céljából . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (1a) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(11)

Az irányelv működésének értékelése részeként az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie irányelv alkalmazását, tekintettel a károsultak számára, a határokon átnyúló fizetésképtelenségi ügyek miatti fizetési késedelmekből származó fennálló követelések összegére, a biztosítási fedezet tagállamokban alkalmazott legkisebb összegére, a határokon átnyúló forgalomhoz kapcsolódóan a biztosítás nélküli gépjárművezetés miatt felmerülő követelések összegére és a kártörténeti igazolásokkal kapcsolatos panaszok számára.

(11)

A 2009/103/EK  irányelv működésének értékelése részeként az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie az irányelv alkalmazását, tekintettel a károsultak számára, a határokon átnyúló fizetésképtelenségi ügyek miatti fizetési késedelmekből származó fennálló követelések összegére, a biztosítási fedezet tagállamokban alkalmazott legkisebb összegére, a határokon átnyúló forgalomhoz kapcsolódóan a biztosítás nélküli gépjárművezetés miatt felmerülő követelések összegére és a kártörténeti igazolásokkal kapcsolatos panaszok számára. A Bizottságnak továbbá nyomon kell követnie és felül kell vizsgálnia a 2009/103/EK irányelvet a technológia fejlődésének fényében – beleértve az önvezető és részben önvezető járművek növekvő mértékű használatát – annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv továbbra is betöltse célját, azaz védje a gépjárműbalesetek potenciális károsultjait. Elemeznie kell a nagy sebességű könnyű járművek felelősségbiztosítási rendszereit és a bonus-malus rendszerre vonatkozó lehetséges uniós szintű megoldást is.

(12)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a közlekedési balesetek károsultjai számára az egész Unióban azonos szintű minimális védelem biztosítását, és a biztosítók fizetésképtelensége esetén a károsultak védelmének biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok hatásukból adódóan az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a közlekedési baleset miatt károsultak számára az egész Unióban azonos szintű minimális védelem biztosítását, a biztosítók fizetésképtelensége esetén a károsultak védelmének biztosítását és az Unió belső határait átlépő potenciális biztosítottakkal szemben a biztosítók által a kártörténeti igazolások hitelesítése tekintetében alkalmazott bánásmód egyenlőségének biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és azok hatásukból adódóan az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13a)

Annak érdekében, hogy következetes megközelítést biztosítsunk azon esetek károsultjai számára, amikor egy gépjárművet erőszakos bűncselekmény vagy terrorcselekmény elkövetése céljából fegyverként használnak, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2009/103/EK irányelv 10. cikkével összhangban létrehozott vagy engedélyezett nemzeti kártérítési szervezetük foglalkozzon minden ilyen cselekményből vagy bűncselekményből eredő követeléssel.

(-1)

1a.

„gépjárműhasználat”: a  rendeltetése szerint rendszeresen szállítási eszközként használandó gépjármű minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjármű szokásos funkciójával , függetlenül a gépjármű jellemzőitől és attól, hogy a gépjárművet milyen úton használják, valamint attól, hogy az álló helyzetben van-e vagy mozog.”;

1a.

„gépjárműhasználat”: a  gépjármű forgalomban történő használata, amely összeegyeztethető a gépjármű rendeltetése szerinti közlekedési eszközként való használatával a baleset idején , függetlenül a gépjármű jellemzőitől és attól, hogy a gépjárművet milyen terepen használják, valamint attól, hogy álló helyzetben van-e vagy mozog;

1a.

1b.

a)

ha a jármű részt vesz a forgalomban, és nem elsődleges rendeltetésének megfelelően használják; valamint

b)

a jármű forgalomban történő használatán kívül.

b)

az adott nemzeti területen alkalmazott általános ellenőrzési rendszer részét képezi és ahhoz nem szükséges a gépjármű megállítása.

b)

az adott nemzeti területen alkalmazott általános ellenőrzési rendszer részét képezi , melynek keretében az ellenőrzést végző tagállamban szokásos üzembentartási hellyel rendelkező járműveket is ellenőrzik, és nem szükséges hozzá a gépjármű megállítása.

a)

arra vonatkozó adatok, hogy a jármű rendelkezik-e kötelező biztosítással;

b)

a jármű tulajdonosaira vagy üzemben tartóira vonatkozó, a 3. cikk szerinti felelősségbiztosításukkal kapcsolatos adatok.

a)

személyi sérülés esetén: 6 070 000  EUR balesetenként, a  sérültek számától függetlenül, vagy 1 220 000  EUR sérültenként ;

a)

személyi sérülés esetén: 6 070 000  EUR balesetenként, a  károsultak számától függetlenül, vagy 1 220 000  EUR károsultanként ;

b)

anyagi kár esetén káreseményenként 1 220 000  EUR, a károsultak számától függetlenül.

b)

anyagi kár esetén balesetenként 1 220 000  EUR, a károsultak számától függetlenül.

3a.

a)

a biztosító csődeljárás alatt áll; vagy

b)

a biztosító a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (*) 268. cikkének d) pontjában meghatározott felszámolási eljárás alatt áll.

a)

a biztosító csődeljárás alatt áll;

b)

a biztosító a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 268. cikkének d) pontjában meghatározott felszámolási eljárás alatt áll  (***) ;

c)

a biztosító vagy kárrendezési megbízottja nem adott indokolással ellátott választ a kárigényben hivatkozott körülményekre három hónapon belül azon időpontot követően, hogy a károsult a biztosítónak benyújtotta kárigényét.

a)

a tagállamoknak azt a jogát, hogy az (1) bekezdésben említett szervezet által fizetett kártérítést kiegészítő vagy nem kiegészítő jellegű kártérítésnek tekintsék;

a)

a tagállamoknak azt a jogát, hogy az (1) bekezdésben említett szervezet által fizetett kártérítést kiegészítő vagy nem kiegészítő jellegű kártérítésnek tekintsék;

b)

a tagállamoknak azt a jogát, hogy ugyanazon balesetre vonatkozóan rendelkezzenek a kárigények rendezéséről:

b)

a tagállamoknak azt a jogát, hogy ugyanazon balesetre vonatkozóan rendelkezzenek a kárigények rendezéséről:

a)

miután a tagállamok által létrehozott vagy felhatalmazott, az (1) bekezdésben említett valamennyi szervezet egymással megállapodást kötött feladataik és kötelezettségeik, illetve a megtérítésre vonatkozó eljárások kérdésében;

b)

a Bizottság által meghatározott időpontban, miután a tagállamokkal szorosan együttműködve megállapította, hogy az a) pontban említett megállapodás létrejött.”

a)

a csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló biztosítót;

b)

az ilyen biztosítóhoz a 2009/138/EK irányelv 268. cikkének f) pontja szerint kinevezett felszámolót;

c)

azon tagállam kártérítési szervezetét, ahol a baleset bekövetkezett; valamint

d)

azon tagállam kártérítési szervezetét, ahol a biztosítót a 2009/138/EK irányelv 14. cikkének megfelelően felhatalmazták, amennyiben ez a tagállam nem egyezik meg azzal, ahol a baleset bekövetkezett.

4a.

4b.

a)

a kártörténeti igazolást kiállító biztosító megnevezése;

a)

a kártörténeti igazolást kiállító biztosító megnevezése;

b)

a kötvénytulajdonos személyazonossága;

b)

a kötvénytulajdonos személyazonossága , ideértve születési idejét, értesítési címét, valamint – adott esetben – vezetői engedélyének számát és keltét is ;

c)

a biztosított gépjármű ;

c)

a biztosított jármű és annak jármű-azonosító száma ;

d)

a biztosított gépjármű fedezetének időszaka;

d)

a gépjárműre kötött biztosítás kezdetének és megszűnésének napja:

e)

a kártörténeti igazolás által érintett időszak alatt harmadik személy által támasztott kártérítési igények száma és értéke .

e)

a kártörténeti igazolás által érintett időszak alatt harmadik személy által támasztott kártérítési igények száma , amelyekben a biztosított volt a vétkes fél, beleértve az egyes igények dátumát és jellegét – az anyagi kár vagy személyi sérülés vonatkozásában –, valamint annak feltüntetése, hogy az igényt lezárták-e vagy sem.

a)

működése szempontjából szolgáltatóktól független, azaz biztosítja, hogy a különböző szolgáltatók egyenlő súllyal szerepeljenek a keresési találatokban;

b)

egyértelműen feltünteti az összehasonlító eszköz tulajdonosait és üzemeltetőit;

c)

az összehasonlítás alapjául egyértelmű, objektív kritériumokat határoz meg;

d)

nyelvezete egyszerű és egyértelmű;

e)

pontos és naprakész tájékoztatást nyújt, továbbá jelzi a legutóbbi frissítés időpontját;

f)

minden kötelező biztosítást nyújtó és a releváns információkat rendelkezésre bocsátó szolgáltató számára nyitott, és széles körű, a piac jelentős részét lefedő ajánlatokat foglal magában, továbbá amennyiben a megadott információk nem adnak teljes képet a piacról, azt az eredmények megjelenítése előtt egyértelműen jelzi;

g)

lehetővé teszi a helytelen információk hatékony bejelentését;

h)

jelzi, hogy az árak a szolgáltatók által nyújtott tájékoztatáson alapulnak, és azok a biztosítókra nézve nem kötelező érvényűek.

5b.

5c.

a)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

c)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

5d.

5e.

5f.

a)

a balesetet okozó személy biztosítójához vagy annak a 21. és 22. cikkben említett kárrendezési megbízottjához; vagy

b)

a 24. és 25. cikkben említett kártérítési szervezethez, és azzal zárul, hogy a követelés címzettje elutasítja a kárigényt.

5 g.

a)

az időtartam számítása az érintett esemény bekövetkeztének napját követő nappal kezdődik;

b)

ha egy időtartamot években határoznak meg, az a megfelelő rákövetkező év azonos nevű hónapjában és azonos számú napján jár le, mint amely hónapban és napon az említett esemény bekövetkezett. Ha a megfelelő rákövetkező hónapnak nincs azonos számú napja, az időtartam az adott hónap utolsó napján jár le;

c)

az időtartamok a bírósági szünetek idejére nem függesztődnek fel.”

a)

ezen irányelv alkalmazása a technológiai fejlődés fényében, különös tekintettel az önvezető és részben önvezető járművekre;

b)

ezen irányelv hatályának megfelelősége, figyelembe véve a különböző gépjárművek által okozott baleseti kockázatokat a várható piaci változásokra tekintettel, különösen a 168/2013/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdése h), i), j) és k) pontjában említett kategóriába tartozó, nagy sebességű, könnyű gépjárművek – például az elektromos kerékpárok, a segway-ek vagy az elektromos rollerek – esetében, valamint azt, hogy az irányelvben foglalt felelősségbiztosítási rendszer várhatóan kielégíti-e a jövőbeli igényeket;

c)

a biztosítási vállalkozások ösztönzése arra, hogy a biztosítási szerződéseik tartalmazzanak bonus-malus rendszert, amelyben a biztosítási díjakat befolyásolja a kötvénytulajdonosok kártörténeti kimutatása, többek között a károkozás nélküli közlekedést jutalmazó kedvezmények révén.