(1)

A jogállamiság az Unió alapját képező alapvető értékek egyike . Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke szerint ezek az értékek közösek a tagállamokban.

(1)

Az Unió az Európa Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2 . cikkében és az uniós tagság kritériumaiban meghatározott értékeken, vagyis az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásán alapul. Az EUSZ 2. cikke szerint ezek az értékek közösek a tagállamokban , a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában .

(1a)

A tagállamoknak teljesíteniük kell kötelezettségeiket, és példát kell mutatniuk azok tényleges betartása révén, továbbá a jogállamiság olyan közös kultúrájának kialakítására kell törekedniük, amelyben a jogállamiság minden érintett szereplő által egységesen alkalmazandó, egyetemes értéknek számít. Ezen elvek maradéktalan tiszteletben tartása és előmozdítása az európai projekt egésze legitimitásának alapvető előfeltétele, valamint a polgárok Unió iránti bizalmának és a szakpolitikák hatékony végrehajtása biztosításának alapfeltétele.

(1b)

Az Uniónak az EUSZ 2. cikkének, 3. cikke (1) bekezdésének és 7. cikkének megfelelően megvan az a lehetősége, hogy fellépjen az „alkotmányos mag” és az alapját képező közös értékek védelme érdekében, beleértve a költségvetési elveket is. A tagállamok, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagjelölt országok kötelesek tiszteletben tartani, védelmezni és előmozdítani ezeket az elveket és értékeket, és kötelességük a lojális együttműködés.

(2)

A jogállamiság megköveteli, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványt törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és az alapvető jogoknak megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmazzanak. Különösen megköveteli, hogy a törvényesség (7), a jogbiztonság (8), a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma (9), a hatalmi ágak szétválasztása (10), és a független bíróságok (11) által biztosított hatékony bírói jogvédelem elveit tiszteletben tartsák (12).

(2)

A jogállamiság megköveteli, hogy valamennyi közhatalmi jogosítványt törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek és az alapvető jogok tiszteletben tartásának megfelelően, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett alkalmazzanak. Különösen megköveteli, hogy a törvényesség (7) – így az átlátható, elszámoltatható és demokratikus törvényhozási eljárás – , a jogbiztonság (8), a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma (9), a hatalmi ágak szétválasztása (10), valamint a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelemhez  (11) és jogorvoslathoz való hozzáférés elveit tiszteletben tartsák (12). Ezek az alapelvek tükröződnek az Európa Tanács Velencei Bizottságában, és ezek képezik az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatának alapját  (12a) .

(2a)

Az Európai Tanács 1993. évi koppenhágai ülésén létrehozott és 1995-ben a madridi Európai Tanács által megerősített csatlakozási kritériumok – vagy koppenhágai kritériumok – azok az alapvető feltételek, amelyeknek valamennyi tagjelölt országnak meg kell felelnie ahhoz, hogy az EU tagjává válhasson. E kritériumok közé tartozik a demokráciát garantáló intézmények stabilitása, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek tiszteletben tartása és védelme; a működő piacgazdaság megléte, valamint képesség arra, hogy az adott ország meg tudjon birkózni a verseny nyomásával és a piaci erőkkel; valamint az uniós tagsággal járó kötelezettségek teljesítésének képessége.

(2b)

Amennyiben a tagjelölt ország nem felel meg az előírt normáknak, értékeknek és demokratikus elveknek, az ország uniós csatlakozását elhalasztják, amíg az említett előírások nem teljesülnek teljes mértékben. A koppenhágai kritériumok értelmében a tagjelölt országokra vonatkozó kötelezettségek az EUSZ 2. cikkének, valamint a lojális együttműködés – az EUSZ 4. cikkében foglalt – elvének megfelelően a tagállamokra az Unióhoz való csatlakozásukat követően is alkalmazandók. A tagállamokat ezért rendszeresen értékelni kell annak ellenőrzése érdekében, hogy jogszabályaik és gyakorlataik továbbra is megfelelnek-e e kritériumoknak és az Unió alapját képező közös értékeknek, és ezáltal szilárd jogi és igazgatási keretet biztosítanak-e az uniós szakpolitikák végrehajtásához.

(3)

A jogállamiság előfeltétele az Unió alapját képező más alapvető értékek – mint például a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása – védelmének. A jogállamiság tisztelete elválaszthatatlanul összekapcsolódik a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásával: a demokrácia, valamint az alapvető jogok tisztelete nem képzelhető el jogállamiság nélkül, és fordítva.

(3)

Bár az uniós értékek között nincsen fontossági sorrend, a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele az Unió alapját képező más alapvető értékek – mint például a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása – védelmének. A jogállamiság tisztelete elválaszthatatlanul összekapcsolódik a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásával: a demokrácia, valamint az alapvető jogok tisztelete nem képzelhető el jogállamiság nélkül, és fordítva. A belső és a külső demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos politika koherenciája és következetessége kulcsfontosságú az Unió hitelessége szempontjából.

(6)

A bírói testületeknek függetlenül és pártatlanul kell eljárniuk , a nyomozó- és vádhatóságoknak pedig megfelelően el kell tudniuk látni feladataikat. Megfelelő erőforrásokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett járhassanak el. E feltételek szükségesek minimális biztosítékként a közigazgatási szervek által hozott, az Unió pénzügyi érdekeit esetlegesen sértő jogellenes és önkényes döntések ellen.

(6)

A bírói testületek függetlenségét és pártatlanságát mindig garantálni kell , a nyomozó- és vádhatóságoknak pedig megfelelően el kell tudniuk látni feladataikat. Megfelelő erőforrásokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan és a tisztességes eljáráshoz való jog teljes körű tiszteletben tartása mellett járhassanak el. E feltételek szükségesek minimális biztosítékként a közigazgatási szervek által hozott, ezen alapelveket esetlegesen csorbító és az Unió pénzügyi érdekeit esetlegesen sértő jogellenes és önkényes döntések ellen.

(7a)

Az ügyészség és az igazságszolgáltatás függetlensége az ügyészség és az igazságszolgáltatás, illetve az egyes ügyészek és bírák mind formális (de jure), mind tényleges (de facto) függetlenségét tartalmazza.

(8)

A jogállamiság tiszteletben tartása egyaránt fontos az európai polgárok, valamint a vállalkozói kezdeményezőkészség, az innováció és a  beruházások szempontjából, amelyek ott fognak a legjobban kibontakozni, ahol szilárd a jogi és intézményi keret.

(8)

A jogállamiság tiszteletben tartása nemcsak az európai polgárok számára elengedhetetlen , hanem a vállalkozói kezdeményezőkészség, az innováció , a beruházások, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a  belső piac megfelelő működése szempontjából is , amelyek csak akkor fognak fenntartható módon kibontakozni, ha szilárd a jogi és intézményi keret.

(8a)

A meglévő uniós ellenőrzési mechanizmusok – mint például az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus, az igazságügyi eredménytábla és a korrupcióellenes jelentések – szélesebb körű jogállamisági szabályozási keretbe történő integrálása hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzési mechanizmusokat biztosíthat az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére.

(8b)

Az átláthatóság hiánya, az önkényes megkülönböztetés, a verseny torzulása és az egyenlőtlen versenyfeltételek a belső piacon belül és kívül, az egységes piac integritására és az adórendszer méltányosságára, stabilitására és legitimitására gyakorolt hatás, a megnövekedett gazdasági egyenlőtlenségek, az államok közötti tisztességtelen verseny, a társadalmi elégedetlenség, a bizalmatlanság és a demokratikus deficit a káros adózási gyakorlatok negatív hatásai közé tartoznak.

(10a)

Az Unió számos eszközzel és folyamattal rendelkezik az EUSZ által meghatározott elvek és értékek teljes körű és megfelelő alkalmazásához, de az uniós intézmények jelenleg nem képesek gyors és eredményes reagálásra, különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása tekintetében. A meglévő eszközöket a jogállamisági mechanizmus keretében kell érvényesíteni, értékelni és kiegészíteni, hogy azok megfelelőek és hatékonyak legyenek.

(11)

A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek különösen a közigazgatási szervek megfelelő működését és a hatékony bírósági felülvizsgálatot érintik, súlyosan sérthetik az Unió pénzügyi érdekeit.

(11)

A tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek különösen a közigazgatási szervek megfelelő működését és a hatékony bírósági felülvizsgálatot érintik, súlyosan sérthetik az Unió pénzügyi érdekeit. Az ilyen hiányosságok hatékony kivizsgálására, valamint általánossá vált hiányosság megállapítása esetén hatékony és arányos intézkedések alkalmazására nemcsak az Unió pénzügyi érdekeinek biztosításához van szükség – ideértve a bevételek hatékony beszedését is –, hanem az Unióba és intézményeibe vetett bizalom biztosításához is. Csak a jogállamiságot és jogbiztonságot valamennyi tagállamban fenntartó független igazságszolgáltatás képes ténylegesen biztosítani, hogy az uniós költségvetésből származó pénz megfelelő védelemben részesüljön.

(11a)

Az adócsalás és az adóelkerülés mértéke a Bizottság becslése alapján évi 1 billió euró. Az ilyen gyakorlatok negatív hatása a tagállamok és az Európai Unió költségvetésére és polgáraira nézve egyértelmű, és alááshatja a demokráciába vetett bizalmat.

(11b)

A társasági adó elkerülése közvetlen hatással van a tagállami és az uniós költségvetésre és az adófizetők, valamint a gazdasági tényezők kategóriái közötti adózási erőfeszítések bontására.

(11c)

Adóversennyel kapcsolatos ügyekben a tagállamoknak teljes mértékben alkalmazniuk kell a jóhiszemű együttműködés elvét.

(11d)

(11e)

A tagállamok adópolitikának értékelése és nyomon követése uniós szinten biztosítaná, hogy semmilyen új káros adózási intézkedést ne hozzanak a tagállamokban. Annak nyomon követése, hogy a tagállamok, joghatóságaik, a régiók vagy más közigazgatási struktúrák megfelelnek-e az Európai Unió nem együttműködő joghatóságokról szóló közös jegyzékének, védené az egységes piacot és biztosítaná a megfelelő és koherens működését.

(12)

Az általánossá vált hiányosság azonosítása a Bizottság minőségi értékelését igényli. Ez az értékelés alapulhat az összes rendelkezésre álló forrásból és elismert intézményből származó információkon, ideértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok  – például az Európa Tanács szervei, az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata – következtetéseit és ajánlásait.

(12)

Az általánossá vált hiányosság azonosítása a Bizottság alapos minőségi értékelését igényli. Ennek az értékelésnek objektívnek, pártatlannak és átláthatónak kell lennie, és egyrészt az összes releváns forrásból származó információkon kell alapulnia, figyelembe véve az uniós csatlakozási tárgyalások során alkalmazott kritériumokat, különösen a közösségi vívmányok igazságszolgáltatásról és alapvető jogokról, jogérvényesülésről, szabadságról és biztonságról, pénzügyi ellenőrzésről és adózásról szóló fejezeteit, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében alkalmazott iránymutatásokat, amelyek a tagállamok által elért haladás nyomon követésére szolgálnak, másrészt az összes elismert intézménytől származó információkon, ideértve az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit, az Európai Parlament állásfoglalásait, a Számvevőszék jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek – például az Európa Tanács szervei (például a Velencei Bizottság jogállamisági ellenőrzőlistája) – , valamint a releváns nemzetközi hálózatok például az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata következtetéseit és ajánlásait.

(12a)

Létre kell hozni egy független alkotmányjogi, valamint pénzügyi és költségvetési szakértőkből álló tanácsadó testületet azzal a céllal, hogy segítse a Bizottságot az általános hiányosságok értékelésében. Ennek a testületnek minden tagállamban el kell végeznie a jogállamisággal kapcsolatos olyan kérdések független éves értékelését, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, figyelembe véve az összes releváns forrásból és elismert intézménytől származó információkat. A Bizottságnak a lehetséges intézkedések elfogadásáról vagy megszüntetéséről szóló döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie az említett testület által megfogalmazott releváns véleményeket.

(13)

Meg kell határozni az általánossá vált hiányosságok esetén elfogadható lehetséges intézkedéseket és az elfogadásuk érdekében követendő eljárást. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, a meglévő kötelezettségvállalások szerinti finanszírozás csökkentését, valamint a kedvezményezettekkel való új kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát.

(13)

Meg kell határozni az általánossá vált hiányosságok esetén elfogadható intézkedéseket és az elfogadásuk érdekében követendő eljárást. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, a meglévő kötelezettségvállalások szerinti finanszírozás csökkentését, valamint a kedvezményezettekkel való új kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát.

(14a)

Alapvető fontosságú, hogy a végső címzettek és a kedvezményezettek jogos érdekei megfelelő védelemben részesüljenek, ha általánossá vált hiányosságok esetén intézkedéseket fogadnak el. Az intézkedések elfogadásának mérlegelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie azok végső címzettekre és kedvezményezettekre gyakorolt esetleges hatását. A végső címzettek vagy kedvezményezettek védelmének megerősítése érdekében a Bizottságnak egy weboldalon vagy internetes portálon keresztül tájékoztatást és iránymutatást kell nyújtania, megfelelő eszközöket biztosítva ahhoz, hogy tájékoztatni lehessen a Bizottságot a kormányzati szervek és tagállamok azon jogi kötelezettségének megszegéséről, mely szerint az e rendelet alapján hozott intézkedéseket követően folytatniuk kell a kifizetéseket. Szükség esetén annak biztosítása érdekében, hogy a kormányzati szervek vagy a tagállamok által teljesítendő kifizetéseket ténylegesen megfizessék a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy visszakövetelje az e szervek részére teljesített kifizetéseket, vagy adott esetben pénzügyi korrekciót hajtson végre valamely program támogatásának csökkentése révén, illetve hogy egy azzal egyenértékű összeget csoportosítson át az uniós tartalékba a végső címzettek vagy kedvezményezettek javára.

(15)

E rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint tekintettel az e rendelet alapján meghozható intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére, a végrehajtási hatáskört a  Bizottság javaslata alapján eljáró Tanácsra kell ruházni. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni.

(15)

E rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint tekintettel az e rendelet alapján meghozható intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére, a végrehajtási hatáskört a  Bizottságra kell ruházni.

(15a)

Az uniós költségvetésre gyakorolt hatásuk miatt az e rendelet alapján bevezetett intézkedéseknek csak azt követően kell hatályba lépniük, hogy az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta az elfogadott intézkedések értékével megegyező összeg költségvetési tartalékba történő átcsoportosítását. A döntések elfogadásának megkönnyítése érdekében – melyek az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme miatt szükségesek – csak akkor lehet ilyen átutalásokat jóváhagyni, ha egy meghatározott időn belül az Európai Parlament vagy a Tanács – az utóbbi minősített többséggel – módosítja vagy elutasítja őket.

(16)

Mielőtt javaslatot tenne az e rendelet szerinti intézkedések elfogadására, a Bizottságnak tájékoztatnia kell az érintett tagállamot arról, hogy miért véli úgy, hogy az adott tagállamban általánossá vált hiányosság állhat fenn a jogállamiság tekintetében. A tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket tegyen. A Bizottság és a Tanács ezen észrevételeket figyelembe veszi.

(16)

Mielőtt javaslatot tenne az e rendelet szerinti intézkedések elfogadására, a Bizottságnak tájékoztatnia kell az érintett tagállamot arról, hogy miért véli úgy, hogy az adott tagállamban általánossá vált hiányosság állhat fenn a jogállamiság tekintetében. A Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen értesítésről és annak tartalmáról. Az érintett tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket tegyen. A Bizottság ezen észrevételeket figyelembe veszi.

(17)

A Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján a felfüggesztő hatályú intézkedéseket meg kell szüntetnie, amennyiben az említett intézkedések meghozatalához vezető helyzetet megfelelően orvosolták.

(17)

A Bizottságnak a felfüggesztő hatályú intézkedéseket meg kell szüntetnie , és javaslatot kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arra, hogy teljes egészében vagy részben szüntessék meg a szóban forgó intézkedések költségvetési tartalékát , amennyiben az említett intézkedések meghozatalához vezető helyzetet megfelelően orvosolták.

(18)

A Bizottságnak tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet az e rendelet alapján javasolt és elfogadott intézkedésekről,

a)

„jogállamiság”: az Európai Unióról szóló szerződés 2 . cikkében foglalt uniós érték, amely a következő elveket foglalja magába: a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; a független bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem , ideértve az alapvető jogok védelmét is; a hatalmi ágak szétválasztása és a törvény előtti egyenlőség;

a)

„jogállamiság”: az EUSZ 2. cikkében foglalt uniós értékek és az uniós tagságnak az EUSZ 49 . cikkében rögzített kritériumai tekintetében értelmezendő; ez a következő elveket foglalja magába: a törvényesség, ami az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárást hordozza magában; a jogbiztonság; a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma; az igazságszolgáltatáshoz és a független és pártatlan bíróságok előtti hatékony bírói jogvédelemhez való hozzáférés , ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi emberi jogi szerződésekben meghatározott alapvető jogok védelmét is; a hatalmi ágak szétválasztása ; a megkülönböztetés tilalma és a törvény előtti egyenlőség;

b)

„a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság”: a közigazgatási szervek olyan általánossá vált vagy ismétlődő gyakorlata, mulasztása vagy intézkedése, amely kihat a  jogállamiságra ;

b)

„a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság”: a közigazgatási szervek olyan általánossá vált vagy ismétlődő gyakorlata, mulasztása vagy intézkedése, amely sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság lehet az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékeket sértő, olyan rendszerszintű fenyegetés következménye is, amely sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveit vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét;

c)

„kormányzati szerv”: a kormányzat valamennyi szintjén meglévő valamennyi közigazgatási szerv, ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az (EU, Euratom) […] rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) [2. cikkének 42. pontja] értelmében vett tagállami szervezeteket.

c)

„kormányzati szerv”: a kormányzat valamennyi szintjén meglévő bármely közigazgatási szerv, ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete  (1a) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 2. cikkének 42. pontja értelmében vett tagállami szervezeteket.

a)

a bíróság függetlenségének veszélyeztetése, beleértve az igazságszolgáltatási feladatok autonóm módon történő gyakorlására vonatkozó képesség bármely korlátozását, a függetlenség garanciáiba való külső beavatkozással, az ítélkezés külső utasításra történő korlátozásával, az igazságügyi személyzet kinevezésére vagy szolgálati feltételeire vonatkozó szabályok önkényes felülvizsgálásával, az igazságügyi személyzet bármilyen módon történő, a pártatlanságukat veszélyeztető befolyásolásával vagy az ügyvédi munkakör függetlenségének befolyásolásával;

b)

a közigazgatási szervek – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának elmulasztása, a megfelelő működésüket befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása vagy az összeférhetetlenség elkerülésének elmulasztása;

c)

a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása;

d)

valamely tagállam arra irányuló adminisztratív kapacitásának veszélyeztetése, hogy eleget tudjon tenni az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek, beleértve az uniós jogot alkotó szabályok, normák és politikák hatékony végrehajtására való képességet;

e)

azon intézkedések, amelyek gyengítik az ügyvéd és ügyfele közötti bizalmas kommunikáció védelmét.

a)

e tagállamban az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési vagy támogatási eljárások keretében , valamint a nyomon követés és ellenőrzés során ;

a)

e tagállamban az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési vagy támogatási eljárások keretében;

aa)

a piacgazdaság megfelelő működése, tiszteletben tartva ezáltal a versenyt és a piaci erőket az Unióban, valamint a tagsággal járó kötelezettségek hatékony végrehajtásával, beleértve a politikai, gazdasági és monetáris unió céljainak követését;

ab)

a pénzügyi ellenőrzést, monitoringot, belső és külső ellenőrzéseket végző hatóságok megfelelő működése, valamint a hatékony és átlátható pénzügyi irányítási és elszámoltathatósági rendszerek megfelelő működése;

b)

a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működése az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás, korrupció vagy az uniós jog egyéb megsértése miatt;

b)

a nyomozó- és vádhatóságok megfelelő működése az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás – többek között adócsalás – , korrupció vagy az uniós jog egyéb megsértése miatt;

c)

az a) és b) pontban említett hatóságok által hozott intézkedések vagy mulasztások független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálata;

c)

az a) , ab) és b) pontban említett hatóságok által hozott intézkedések vagy mulasztások független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálata;

d)

az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás, korrupció vagy egyéb uniós jogsértés megelőzése és szankcionálása, valamint a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok részéről hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabása a címzettek számára;

d)

az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos csalás – többek között adócsalás – , korrupció vagy egyéb uniós jogsértés megelőzése és szankcionálása, valamint a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok részéről hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabása a címzettek számára;

ea)

az adóelkerülés és az adóverseny megelőzése és szankcionálása, valamint az adóügyek közigazgatási együttműködéséhez hozzájáruló hatóságok megfelelő működése;

f)

az Európai Csalás Elleni Hivatallal és az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.

f)

az Európai Csalás Elleni Hivatallal és – amennyiben az érintett tagállam részt vesz – az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.

fa)

az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása az alapvető jogok rendszeres megsértését követően.

a)

a bíróság függetlenségének veszélyeztetése;

b)

a közigazgatási szervek – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának elmulasztása, a megfelelő működésüket befolyásoló pénzügyi és emberi erőforrások visszatartása, vagy az összeférhetetlenség elkerülésének elmulasztása;

c)

a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén, az ítéletek végrehajtásának hiánya, illetve a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása.

a)

az uniós költségvetésből származó, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően kezelt pénzeszközökre hivatkozással a Bizottság:

b)

az uniós költségvetésből származó, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kezelt pénzeszközökre hivatkozással: