EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018PC0113

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

COM/2018/0113 final - 2018/048 (COD)

Brüsszel, 2018.3.8.

COM(2018) 113 final

2018/0048(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2018) 56 final}
{SWD(2018) 57 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

A Bizottság ma elfogadta a tőkepiaci unió elmélyítését célzó intézkedéscsomagot és „A tőkepiaci unió megvalósítása 2019-ig – itt az idő a végrehajtás felgyorsítására” című közleményt. A jelen javaslat mellett a csomag a következőket tartalmazza: javaslat a fedezett kötvényekre vonatkozó uniós keretrendszer kialakításáról; javaslat a befektetési alapok határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítésére; javaslat a követelésengedményezés harmadik felekre gyakorolt hatásai tekintetében alkalmazandó jogról és közlemény az értékpapírügyletek tulajdonjogi hatásai tekintetében alkalmazandó jogról.

Ez a kezdeményezés a Bizottság tőkepiaci unió létrehozására irányuló prioritásának része, és célja az innovatív vállalkozások, induló vállalkozások és az egyéb, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés kibővítése 1 .

Ma e vállalkozások számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés továbbra is nehéz, különösen amikor az induló szakaszból átlépnek a növekedési szakaszba, strukturális információs aszimmetriák miatt. Gyakran túl drága az, ha túlzott mértékben rövid lejáratú fedezetlen banki hitelezésre támaszkodnak. Ezenkívül az induló innovatív vállalkozásoknak és a kkv-knak nyújtott banki hitelek volumenét egyaránt súlyosan érintette a 2008-as pénzügyi válság, és még mindig nem sikerült elérni a válság előtti szintet, ami által a forráshiány jelentős mértékben hozzájárul az induló vállalkozások kudarcához. Ezek a problémák sokkal erőteljesebben jelentkeznek a kevésbé fejlett tőkepiacokkal és bankrendszerrel rendelkező tagállamokban.

A technológiaalapú pénzügyi szolgáltatások új formájaként a közösségi finanszírozás magában hordozza a lehetőséget, hogy segítsen jobban összepárosítani a befektetőket a finanszírozást igénylő üzleti projektekkel. A közösségi finanszírozási platformok közvetítőként működnek a befektetők és vállalkozások között, lehetővé téve a befektetők számára az őket érdeklő projektek könnyebb azonosítását és támogatását. A közösségi finanszírozás a nem banki finanszírozás fontos forrásává válhat, ezzel segítve a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés érdekében a fenntarthatóbb pénzügyi integráció és magánberuházások támogatására irányuló átfogó tőkepiaci uniós célokat. A közösségi finanszírozás a finanszírozási ranglétra egyre fontosabb részévé válik az induló és korai szakaszban lévő vállalkozások számára, amelyeket általában a család, barátok vagy saját pénzeszközök finanszíroznak a későbbi fejlődési szakaszokig, ahol már a kockázati tőke vagy akár a magántőkealapok is kezdik kivenni a részüket. A közösségi finanszírozás ezért alternatívát kínál a fedezetlen banki hitelezésre, amely jelenleg a kkv-k külső finanszírozásának fő forrása, különösen a tevékenység kezdeti időszakában.

A Bizottság szolgálatai néhány éve figyelemmel kísérik a közösségi finanszírozási piac alakulását. Egy 2014-ben közzétett közlemény 2 és egy 2016. májusban közzétett szolgálati munkadokumentum 3 arra a következtetésre jutott, hogy abban az időpontban nincs szükség uniós szintű szakpolitikai beavatkozásra. Időközben a szolgálatok tovább figyelték ezt a piacot, és azóta az érdekeltekkel folytatott konzultációk és külső tanulmányok révén jelentős bizonyítékokat gyűjtöttek a határokon átnyúló tevékenység akadályairól, és a belső piac fejlődéséről. Továbbá az, hogy az európai közösségi finanszírozási szektor továbbra is néhány tagállamra koncentrálódik, rámutatott, hogy ezt a finanszírozási módszert szélesebb körben elérhetővé kell tenni a finanszírozást keresők és a befektetők számára minden tagállamban.

Ez a javaslat uniós címkét hoz létre a befektetés- és hitelnyújtás-alapú közösségi finanszírozási platformok számára, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló tevékenységet és arányos módon igyekszik kezelni a kockázatokat. A javaslat meg kívánja könnyíteni a közösségi finanszírozási szolgáltatások elterjedését a belső piacon, így javítva a vállalkozók, az induló vállalkozások, a növekedő vállalkozások és általában a kkv-k számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést. Ezért az adományon és a viszonzáson alapuló közösségi finanszírozás kizárt ezen kezdeményezés hatóköréből. Ezen üzleti modellek bevonása aránytalan lenne, mivel nem foglalkoznak a pénzügyi termékekkel és az ezen termékek által teremtett információs aszimmetriával. Ezen túlmenően az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok már most is alkalmazandók a viszonzáson alapuló közösségi finanszírozásra, a fogyasztókat védő szigorú szabályokkal.

A javaslat nem alkalmazandó a 2008/48/EK irányelv 3. cikke a) pontjának meghatározása szerinti fogyasztóknak minősülő projektgazdáknak nyújtott szolgáltatásokra. A javaslat ezért nem foglalja magában a fogyasztási célú fogyasztói hiteleket, mivel ez nem üzleti célú hitelezés, és részben a meglévő uniós jogszabályok hatálya alá tartozik: i. amikor a fogyasztó személyes fogyasztásra kap hitelt, és nem szakmai minőségben jár el, ez a tevékenység a fogyasztóihitel-irányelv hatókörébe tartozik; és ii. ha a fogyasztó egy ingatlan megvásárlására kap hitelt, ez a tevékenység a jelzáloghitel-irányelv hatókörébe tartozik.

Ez a javaslat arra is törekszik, hogy a befektetőket a közösségi finanszírozásra vonatkozó szükséges információkkal is felruházza, beleértve a mögöttes kockázatokra vonatkozó információkat. A befektetők ezen innovatív szolgáltatások iránti bizalmának növelése érdekében a javaslat előírja a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy rendelkezzenek a kockázatok bekövetkezési valószínűségének csökkentéséhez szükséges biztosítékokkal.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása eddig nem képezte célzott uniós intézkedés tárgyát. A közösségi finanszírozási szolgáltatók üzleti modelljeiket nagyon eltérő nemzeti keretekhez igazították, és a meglévő uniós és nemzeti rendszerek illetékes nemzeti hatóságok általi végrehajtás alá tartoznak. Az üzleti modellek dinamikus jellege és az uniós jogszabályok tagállamról tagállamra eltérő értelmezése a közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó szabályozási keretek sokféleségéhez vezetett, a szabályozás elmaradásától a befektetővédelmi szabályok szigorú alkalmazásáig. Néhány tagállam mára a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti rendszert vezetett be, míg mások a közösségi finanszírozási platformok számára a hatályos uniós keretek – például a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID II), a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv (PSD) és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló irányelv (ABAK-irányelv) – szerinti engedélyezést és működést írják elő.

Ez az európai közösségi finanszírozási jogi keretre vonatkozó javaslat nem kíván beavatkozni az egyedi nemzeti rendszerekbe vagy a meglévő, többek között a MiFID II, a PSD vagy az ABAK-irányelv alapján kiadott engedélyekbe, hanem lehetőséget kíván biztosítani a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak arra, hogy olyan uniós címkét igényeljenek, amely felhatalmazza őket arra, hogy bizonyos feltételek mellett az Unió egész területére kiterjesszék tevékenységüket.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat célja az innovatív vállalkozások, kkv-k és egyéb, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés kibővítése, a Bizottság tőkepiaci unió létrehozására irányuló prioritásával összhangban. A javaslat azáltal, hogy lehetővé teszi a platformok számára tevékenységük európai piacon való kibővítését, alternatív tőkeforrásokhoz kíván hozzáférést biztosítani az induló vállalkozások és a kkv-k számára, összhangban más olyan kezdeményezésekkel, mint például az európai kockázatitőke-alapra vonatkozó keret, amelyek e szervezetek finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését kívánták megkönnyíteni.

A kezdeményezés az Európai Bizottság pénzügyi technológiai cselekvési tervének is részét képezi, amelynek célja a pénzügyi szolgáltatási ágazatot támogató technológia jobb megismerése és elősegítése. Valójában a pénzügyi szolgáltatási ágazat a digitális technológiák legnagyobb felhasználója és társadalmunk digitális átalakulásának egyik fő hajtóereje. Ezek az új technológiák megváltoztatják a fogyasztók és a vállalkozások szolgáltatásokhoz való hozzáférésének módját, és javítják a kockázatok megértésének és mérésének képességét. A Bizottság a pénzügyi technológiák innovatívabb megközelítésének bevezetésére törekszik egy olyan szabályozási környezet elősegítésével, amelyben az innovatív pénzügyi szolgáltatások, termékek és megoldások egy a befektetők és a vállalkozások számára egyaránt biztonságos, pénzügyileg stabil környezetben elterjedhetnek.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke, amely lehetővé teszi a tagállami rendelkezések közelítésére vonatkozó olyan intézkedések elfogadását, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

A közösségi finanszírozás jelenleg nem tudja kihasználni a belső piac előnyeit, mivel hiányzik egy célzott és koherens szabályozási és felügyeleti rendszer. Míg néhány tagállam a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi keretet alkalmazza a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, mások lehetővé teszik, hogy az adott üzleti modell szempontjából releváns kivételek keretében működve kívül maradjanak a szabályozási rendszeren. Időközben egyre több tagállam alkalmaz egyedi nemzeti kereteket célzottan a közösségi finanszírozási tevékenységekre vonatkozóan.

Az Unió-szerte a közösségi finanszírozási szolgáltatókra alkalmazott eltérő keretek, szabályok és üzletimodell-értelmezések ezért akadályozzák a közösségi finanszírozási tevékenység potenciális uniós szintű kibővítését. A szabályozási standardok nagy különbségei és a tagállamok által elfogadott eltérő jogszabályi hatályok akadályozzák a közösségi platformok egész EU-ra kiterjedő működését, mivel üzleti modelljeiket az egyes joghatóságokhoz kell igazítaniuk, gyakran több nemzeti engedélyre vagy regisztrációra van szükségük, és eltérő nemzeti jogszabályoknak kell megfelelniük, többek között a marketing és a fogyasztóvédelem területén. Ez magas költségeket eredményez, és a közösségi finanszírozási szolgáltatókat érintő jogi összetettség és bizonytalanság felelős a piac szükségtelen széttöredezettségéért, valamint a méretgazdaságosság hiányáért, és az átláthatóság és a pénzügyi kockázatok következetlen megközelítéséért. Ezek az eltérések akadályt jelentenek a belső piac megteremtése és zökkenőmentes működése szempontjából.

Ez a helyzet korlátozza a közösségi finanszírozási platformok azon képességét, hogy nemzeti piacon kívül más uniós piacokra is belépjenek, és a közösségi finanszírozási szolgáltatók pénzügyi ösztönzőit kizárólag a kellő piacmérettel rendelkező nagyobb uniós országokra korlátozza. Ez viszont megnehezíti a közösségi finanszírozási szolgáltatások integrált uniós belső piacának kialakítását.

Ezzel egyidejűleg a belső piac hiánya miatt a befektetők hozzáférése korlátozott, és kevésbé képesek a kockázatok ugyanolyan módon történő diverzifikálására. Léteznek olyan fontos és innovatív ágazatok, mint a technológia, ahol a földrajzi közelség nem lényeges tényező a befektetések szempontjából, ezért nemzetközi befektetői bázisra támaszkodik. A belföldi piacok gyors növekedése ellenére a nemzetközi befektetők a fent kiemelt, határokon átnyúló korlátok miatt nehezen tudnak európai közösségi finanszírozási platformokon működni. Következésképpen a befektetők határokon átnyúló tevékenységének nehézségei további keresési költségeket teremtenek, és korlátozzák a tőke szabad áramlását az Unión belül.

Megfigyelhető, hogy számos vállalkozás fejlett közösségi finanszírozási piacokkal rendelkező országokban alapít vállalkozást, és szerez forrásokat. Noha ezt egyéb tényezők is befolyásolhatják, például a helyi pénzügyi ökoszisztéma, mindez azt jelenti, hogy a termelési tényezők alacsony mobilitásával jellemzett ágazatokban a kisvállalkozások nem lennének képesek hozzáférni ezekhez a finanszírozási lehetőségekhez, kivéve, ha már létezik hatékony hazai közösségi finanszírozási piac. Ezért ha a platformok és a befektetők nem tudnak határokon átlépni, sok ágazatban akadályozhatja a vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését.

Az említett eltérések a platformszolgáltatók számára is egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek az elhelyezkedésüktől függően, mivel a finanszírozási modellek a nemzeti határok mentén széttöredezettek, és ez további akadályt állít a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piaca elé. A fő okok közé tartozik a közösségi finanszírozási szolgáltatók eltérő értelmezése és kezelése, valamint az a további bizalmatlanság, amelyet mindez a befektetőknél határokon átnyúló összefüggésben okoz a bizonytalanság és a magas keresési költségek tekintetében. Még fontosabb, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatások eltérő értelmezése és kezelése jelentős jogbizonytalanságot teremt a lakossági befektetők számára, akik továbbra is visszariadnak a közösségi finanszírozási szolgáltatásoktól, tekintettel jogaik gyenge vagy bizonytalan védelmére, a gyenge vagy bizonytalan jogorvoslati lehetőségekre és a projektekbe való befektetésekhez kapcsolódó árazás és díjak esetében az átláthatóság hiányára.

Az EU-n belül a vállalkozások működésére vonatkozó egységes feltételek bevezetésével a javaslat megszünteti a nemzeti jogi keretek közötti különbségeket, amelyek a piac széttagoltságához vezettek uniós szinten, minden fő érdekelt, azaz a közösségi finanszírozási platformok, a projektgazdák és a befektetők számára is csökkenti az összetettséget, a pénzügyi és adminisztratív terheket. Ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket biztosít az azonos uniós címkét használó összes szolgáltató számára.

Szubszidiaritás

Az EUMSZ 4. cikke értelmében a belső piac megvalósítására irányuló uniós fellépést az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritási elv fényében kell értékelni. Meg kell vizsgálni, hogy a javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudnák-e elérni nemzeti jogrendszerük keretében, valamint hogy léptékük és hatásuk miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók-e.

A különböző tagállami megközelítések és a közösségi finanszírozási tevékenység eltérő tagállami értelmezései egyre inkább felnagyították a felvázolt problémákat. Mivel a platformok számára a legnagyobb akadályt az egyedi nemzeti rendszerek alkotják, amelyek a piac további széttagoltságához vezetnek, a célkitűzések nem érhetők el a tagállamok egyedi intézkedései révén.

A Bizottság szolgálatai több éven át figyelemmel kísérték a piacot, és az eltérések fokozódását és a problémák súlyosbodását tapasztalták, amelyek indokolttá teszik az uniós szintű beavatkozást. A tanulmányok és nyilvános konzultáció során szerzett bizonyítékok is erőteljesen alátámasztják az intézkedést. A nem betéti intézmények általi hitelnyújtási szolgáltatásokra vonatkozó szabályok terén eddig nem történtek koordinációs erőfeszítések a tagállamok között, és a MiFID szabályoknak a befektetésalapú közösségi finanszírozási platformokra való alkalmazása nem eléggé egységes ahhoz, hogy lehetővé tegye a határokon átnyúló tevékenységet. A tagállami intézkedések csak a saját piacukat javíthatják, ami nem lenne elegendő a belső piac működésére gyakorolt negatív hatás csökkentéséhez.

Ez a helyzet kizárólag a nagyobb uniós országokra korlátozza a korai szakaszban a tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférést, és korlátozott a befektetők hozzáférése és képessége a kockázatok ugyanolyan módon történő diverzifikálására, tekintet nélkül a földrajzi elhelyezkedésükre. Egy uniós keret létrehozása lehetőséget biztosítana a közösségi finanszírozási tevékenységeknek a belső piacon történő passzportálására. Ez nagyobb versenyt eredményezne a közösségi finanszírozási szolgáltatók között, és lehetővé tenné a kis belső piaccal rendelkező tagállamok számára alternatív finanszírozási források kialakítását. Több tőkét is biztosítana az induló vállalkozások és a kkv-k számára, és a befektetők számára lehetővé tenne egy alternatív eszközosztályhoz való hozzáférést.

Arányosság

Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

Ma a szolgáltatásaikat más tagállamokban nyújtani kívánó közösségi finanszírozási szolgáltatók megtehetik ezt, amennyiben helyi engedélyt szereznek és megfelelnek az adott tagállam nemzeti közösségi finanszírozási rendszerének. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatónak egyidejűleg több nemzeti rendszernek kell megfelelnie, valamint ki kell igazítania üzleti modelljét, ha határokon átnyúlóan kíván szolgáltatásokat nyújtani. Ez nagymértékben lecsökkenti a közösségi finanszírozási szolgáltatók képességét arra, hogy ajánlataikat uniós szintre kiterjesszék.

A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásának középpontjában projektek, korai szakaszban lévő induló vállalkozások és kkv-k számára történő kisebb tőkebevonási tevékenység áll. Néhány tagállamban azonban a szolgáltatóknak a meglévő ágazati szabályozást kell alkalmazniuk, például a MiFID II-t és a MiFIR-t. Ezek a szabályok aránytalanok lehetnek a kisebb tevékenységekhez. Sőt ezek a szabályok adott esetben nem célravezetőek. A közösségi finanszírozás sok különböző üzleti modellt foglal magában, amelyekkel nem okvetlenül foglalkoznak, és ezért ezeknek megjósolhatatlan szabályozási továbbgyűrűző hatása lehet. Következésképpen előfordulhat, hogy nem lehet arányosan figyelembe venni az adott esetben hitelnyújtás- és a befektetésalapú ügyleteket is magukban foglaló különböző üzleti modelleket elegyítő platformok növekvő számát.

Egy a közösségi finanszírozási szolgáltató címkéjén alapuló önálló önkéntes európai közösségi finanszírozási rendszer, amelyet a platformok választanának, ha határokon átnyúlóan kívánnak tevékenységet folytatni, változatlanul hagyná az egyedi nemzeti közösségi finanszírozási kereteket, ugyanakkor lehetőséget teremt olyan platformok számára, amelyek műveleteiket európai szintre kívánják emelni, és határokon átnyúló tevékenységet kívánnak folytatni. Ez a határokon átnyúlóan működő (vagy működni szándékozó) közösségi finanszírozási platformok piacra lépési költségeinek (szabályozási és felügyeleti költségek) viszonylag gyors és jelentős csökkenéséhez vezetne, mivel csak egyszeri engedélyezésre lenne szükség. Ugyanakkor ez a rendszer arányosabb lenne, mint a MiFID szabályai esetében. A szolgáltatásnyújtást előtérbe helyező javasolt rendszer emellett lehetővé tenné a többféle üzleti modellt kombináló platformtevékenységek rugalmas figyelembevételét, mivel olyan egységes rendszert biztosít, amely a befektetésalapú és a hitelnyújtás-alapú modellekre egyaránt alkalmazandó (csökkentve a szabályozási bizonytalanságot). Ez a megközelítés azt is biztosítaná, hogy a rendszer az ágazaton belüli gyors fejlődés és a különböző instrumentumok használata fényében időtálló legyen.

Az előnyben részesített lehetőség összhangban lenne a jogszabályi kerettel is, mivel lehetővé teszi a meglévő pénzügyi keretek és e rendszer egymás mellett létezését, egy olyan külön feltétellel, amely összhangban van egy másik alapvető uniós jogszabályban, mégpedig az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló (EU) 2017/1129 rendeletben 4 meghatározott 1 millió EUR-s paraméterrel. Ez a megközelítés minimálisra csökkentené a szabályozási arbitrázs kockázatát, ugyanakkor lehetővé tenné a határokon átnyúló tevékenységeket a szilárd befektetővédelmi és pénzügyi stabilitási kerettel összhangban.

A jogi aktus típusának megválasztása

Az EUMSZ 114. cikke rendeletek és irányelvek formájában teszi lehetővé jogi aktusok elfogadását. A Bizottság a rendelet mellett döntött, mivel az uniós címkének közvetlenül alkalmazandónak kell lennie minden tagállamban ahhoz, hogy hatékony legyen.

Másfelől, mivel a javasolt rendelet harmonizált követelményeket vezet be a vonatkozó engedélyért folyamodni kívánó közösségi finanszírozási platformok számára, nincs szükség egyedi nemzeti szabályokra. Ebben az esetben tehát a rendelet megfelelőbb, mint az irányelv. Mindazonáltal a javaslat hatókörén kívül eső minden kérdés nemzeti szabályok hatálya alá tartozik, beleértve az alkalmazandó uniós irányelvek rendelkezéseit átültető előírásokat.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A 2013-ban a közösségi finanszírozás, 2014-ben a tőkepiaci unióról szóló zöld könyv, 2017-ben a tőkepiaci unió félidős felülvizsgálata kapcsán folytatott bizottsági konzultációk és 2017-ben a pénzügyi technológiai konzultáció során kapott válaszok kvalitatív bizonyítékkal szolgáltak a hatásvizsgálat kidolgozásához. A tőkepiaci unióról szóló zöld könyvvel kapcsolatos konzultáció válaszadói a megfelelően szabályozott közösségi finanszírozási platformok kialakulásának számos akadályát azonosították: szabályozási akadályok, az információ rossz hozzáférhetősége és minősége, és egyéb olyan akadályok, mint a másodlagos piacok hiánya és adózási akadályok. Néhány válaszadó úgy vélte, hogy az uniós beavatkozás elősegítené az alacsonyabb költségekkel járó, határon átnyúló ügyleteket. A tőkepiaci unió félidős értékeléséről folytatott konzultáció során számos válaszadó hasonló megállapításokat tett, és az egész EU-ra kiterjedő közösségi finanszírozás megfelelő jogi keretének kialakítása mellett érvelt, biztosítva a megfelelő befektető- és fogyasztóvédelmet, hogy kellő méretű piac jöjjön létre.

A Bizottság „Pénzügyi technológiák: egy versenyképesebb és innovatívabb európai pénzügyi ágazat felé” címmel nyilvános konzultációt folytatott. A nyilvános konzultáció során összesen 226 válasz érkezett magánszemélyektől, az ágazattól (igen sokféle piaci szereplőtől), nemzeti és európai szabályozó hatóságoktól és felügyeletektől, felhasználóktól és szakszervezetektől. A hozzájárulások összefoglalóját és a nyilvános konzultációra adott egyéni válaszok részletes összefoglalóját 2017. szeptember 12-én hozták nyilvánosságra. A válaszadók általában úgy vélték, hogy Európában a közösségi finanszírozásra vonatkozó nemzeti szabályozási rendszerek közvetlen hatást gyakorolnak a közösségi finanszírozási ágazat fejlődésére. Ezt a nézetet a válaszadók valamennyi típusa osztotta (magánszemélyek, magánszervezetek, közigazgatási szervek és nemzetközi szervezetek). Az ügyben véleményt nyilvánító válaszadók csaknem fele úgy vélte, hogy a nemzeti szabályozási rendszerek akadályozzák a határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységet, és uniós szintű harmonizációra van szükség. Azt is kiemelték, hogy az európai piac a különböző tagállamok által elfogadott rendszerek közötti eltérések miatt széttagolt. Néhányan továbbá azzal érveltek, hogy a határokon átnyúló tevékenységnek a nemzeti szabályozások egymás mellé rendelésével való akadályozása gátat szab a valódi versenynek, és a platformok számára nehézzé és költségesebbé teszi a terjeszkedést, hogy a hosszú távú nyereségességhez szükséges méretet elérjék.

A Bizottság szolgálatai emellett számos munkaértekezletet folytattak a tagállamokkal, kereskedelmi szervezetekkel és tagjaikkal. Az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportja keretében három szabályozási munkaértekezletre került sor a közösségi finanszírozásról a tagállamokkal, 2014. decemberben, 2016. februárban és 2017. novemberben. A szakértők rámutattak számos olyan kérdésre, amellyel foglalkozni lehetne a jogi akadályok elkerülése és az Unióban a közösségi finanszírozási tevékenység előmozdítása érdekében, mint például az információk megosztása, az adatgyűjtés, egy közös taxonómia kialakítása, a passzportálás támogatása, és a tájékoztatóra vonatkozó küszöbérték alatti értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó összehangoltabb tájékoztatási követelmények. A Bizottság szolgálatai 2015-ben létrehozták továbbá a közösségi finanszírozással foglalkozó európai érdekképviseleti fórumot, amely az érintett érdekképviseleti csoportok szervezeteinek és a nemzeti hatóságoknak a képviselőiből álló szakértői csoport. Végezetül, 2017 júniusában sor került egy munkaértekezletre a határokon átnyúló közösségi finanszírozásról, az EU-n belül a közösségi finanszírozás határokon átnyúló fejlődése előtt álló piaci és szabályozási akadályok azonosításáról szóló tanulmány kapcsán.

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A javaslat jelentős mennyiségű másodelemzésen, külső tanulmányokon, célzott konzultációkon, interjúkon, fókuszcsoportokon, munkaértekezleteken és hasonlókon alapul. A felhasznált anyag gyűjtése azóta folyik, hogy a Bizottság szolgálatai 2013-ban figyelni kezdték a piacot. Ez magában foglalja az érdekeltekkel folytatott megbeszéléseket, a Bizottság nevében és az ágazati érdekeltek által készített tanulmányokat, szolgálati munkadokumentumokat, a felügyeleti hatóságok véleményét és tanácsát, tanulmányokat és tudományos kutatásokat. Sor került egy olyan tanulmány megrendelésére, amely a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása előtt álló akadályok azonosítására összpontosított.

Hatásvizsgálat

A javaslatot hatásvizsgálat kíséri, amelyet 2017. november 18-án nyújtottak be, és amelyet a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2017. december 15-én hagyott jóvá.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület a hatásvizsgálat tervezetének módosítását kérte, hogy egyértelművé váljon i. a kezdeményezés indoka és sürgőssége, és az, hogy a Bizottság álláspontja hogyan változott az elmúlt években, valamint az innovatív vállalkozók, kisvállalkozások és startupok igen korai finanszírozási igényére való összpontosítás jobb magyarázata; ii. az, hogy a javaslat milyen mértékben előretekintő és képes a jövőbeli fejlemények beépítésére, iii. a szabályozás széttagoltságának fontossága a javaslat által nem érintett akadályokhoz képest; iv. további bizonyíték a határokon átnyúló tevékenység iránti igényre; v. a javaslat és a meglévő uniós ágazati és a nemzeti jogszabályok közötti kapcsolat, és vi. az érintett felügyeleti szerv megválasztásának indoklása és a javaslat hatása az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra. A hatásvizsgálatot ennek megfelelően módosították.

A hatásvizsgálat következtetése az, hogy az EU vállalkozásfinanszírozásra irányuló közösségi finanszírozási piacainak fejlettsége nagymértékben elmarad más jelentős gazdaságokétól, és ami legfontosabb, nem képesek határokon átnyúlóan megfelelően működni. Az összehangolatlan és ellentmondó szabályozási rendszerek miatt a közösségi finanszírozási platformok nem képesek szolgáltatásaikat páneurópai szintre bővíteni és szabadon nyújtani. A befektetők ennek megfelelően visszariadnak a határokon átnyúló befektetéstől, mivel nem bíznak az említett platformokban és a szolgáltatásnyújtásra alkalmazandó összehangolatlan szabályozási keretekben. E problémák kezelése érdekében a hatásvizsgálat négy szakpolitikai alternatívát azonosított és vizsgált meg:

(1)Alapforgatókönyv – nincs uniós fellépés.

(2)1. alternatíva – a hírnévtőkére való építkezés: a bevált módszereket tartalmazó minimumstandardok

(3)2. alternatíva – termékalapú megközelítés: a közösségi finanszírozás beépítése a meglévő uniós egységes szabálykönyvbe

(4)3. alternatíva – kiegészítő szolgáltatásalapú megoldás: az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó rendszer

Az első lehetőség, az alapforgatókönyv elemezte a piaci fejlődést abban az esetben, ha nem kerül sor uniós fellépésre. Fellépés nélkül a közösségi finanszírozási platformok még kevésbé lesznek képesek a határokon átnyúlóan terjeszkedni és a nemzeti rendszerek közötti növekvő ellentétek a befektetővédelemre és a piac integritására veszélyt jelentő kiskapukat teremthetnek.

A második alternatíva az egész EU-ra kiterjedő minimumintézkedések bevezetésének lehetőségét vizsgálta, amelyet a bevált gyakorlatokkal kell ötvözni. Ezt a megoldást is elvetették, mivel indokolatlan szabályozási bizonytalanságot teremtene az önszabályozó végrehajtási mechanizmus és a már meglévő nemzeti rendszerekkel való kölcsönhatása miatt.

A harmadik lehetőség a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseknek a jelenlegi uniós jogszabályi keret, például a MiFID alapján való bevezetésével, valamint a jelenleg európai kerettel nem rendelkező hitelnyújtás-alapú közösségi finanszírozási tevékenységek számára egy önálló rendszer létrehozásával foglalkozott. A közösségi finanszírozásra vonatkozó rendszernek az uniós egységes szabálykönyvbe való beépítését nem tartották meg, mivel a többi alternatívához képest nem költséghatékony, viszont az integritás és az átláthatóság tekintetében hasonló eredményre vezet.

A negyedik, előnyben részesített alternatíva figyelembe vette az olyan közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó uniós címke bevezetésének lehetőségét, amelyek engedélyezésére és felügyeletére uniós rendszer keretében, uniós szinten kerülne sor. Ez a lehetőség kombinálja az üzleti modellekkel kapcsolatos rugalmasságot (amelyek szabadon választhatnak, hogy az uniós címke vagy a nemzeti rendszer mellett döntenek) az arányos befektetővédelemmel és szervezeti szabályokkal. Emellett az átfogó passzportálási rendszer szintén költséghatékony eszközt jelent a közös keretben történő terjeszkedéshez, csökkentve a szabályozási bizonytalanságot és az adminisztratív terheket.

Alapjogok

Az EU elkötelezett az alapjogok magas szintű védelme iránt és számos emberi jogi egyezmény aláírója. Ebben az összefüggésben a javaslat valószínűleg nem gyakorol közvetlen hatást az említett jogokra, amelyeket az emberi jogokról szóló legfontosabb ENSZ-egyezmények, az uniós Szerződések elválaszthatatlan részét képező uniós Alapjogi Charta és az emberi jogok európai egyezménye (EJEB) tartalmaz.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az előnyben részesített alternatíva költségekkel és adminisztratív terhekkel jár az ESMA számára. E költségek nagyságrendje és eloszlása a közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó pontos követelményektől függ majd, és felügyeleti és nyomonkövetési feladatokhoz kapcsolódik.

Feltételezve, hogy az ESMA-nak a végrehajtás első teljes évében (2020) 25 közösségi finanszírozási szolgáltatót kell engedélyeznie és felügyelnie, a költségekben jelentkező hatás (az ágazatnak felszámított díjak nélkül) abban az évben megközelítőleg 1 637 000 EUR lesz. Ez a becslés magában foglalja az első két évre bontásra kerülő, 500 000 EUR-t kitevő egyszeri költségek felét is, amelyet a szükséges információtechnológiai rendszerek felállítására fordítanak. Mivel az európai közösségi finanszírozási ágazat még fiatal és főként korlátozott bevételekkel rendelkező kis platformok jellemzik, a közösségi finanszírozási szolgáltatók díjainak egy megfelelő küszöbértékben megállapított felső határa van.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Tárgytalan.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javaslat célja a közösségi finanszírozásra vonatkozó egységes szabályok létrehozása uniós szinten. Nem váltja fel a közösségi finanszírozásra vonatkozó, már létező nemzeti szabályokat. A javaslat értelmében a közösségi finanszírozási szolgáltató dönthet arról, hogy az alkalmazandó nemzeti jog alapján hazai alapon nyújt szolgáltatásokat vagy folytatja a szolgáltatásnyújtást (beleértve, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a MiFID II-t alkalmazza a közösségi finanszírozási tevékenységekre), vagy engedélyt kér a javasolt rendelet alapján történő közösségi finanszírozási szolgáltatásnyújtásra. Az uniós szabályok szerinti engedélyezés esetén az engedély az egy tagállamban és a határokon átnyúlóan történő szolgáltatásnyújtásra egyaránt kiterjed. Ha a szolgáltató az uniós szabályok alkalmazása mellett dönt, az alkalmazandó nemzeti szabályok szerinti engedélyt vissza kell vonni. Az ezen rendelet alapján megadott engedély lehetővé teszi a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy passzportálás keretében minden tagállamban nyújthassanak közösségi finanszírozási szolgáltatásokat.

Az 1. cikk meghatározza a tárgyat; konkrétan az 1. cikk meghatározza, hogy a rendelet közösségi finanszírozási szolgáltatókra alkalmazandó, és műveleteikkel, szervezetükkel, engedélyezésükkel és folyamatos felügyeletükkel kapcsolatos egységes követelményeket állapít meg. A 2. cikk meghatározza az alkalmazási kört, amely azon jogi személyekre korlátozódik, akik a 11. cikk szerinti engedély igénylése mellett döntenek, és akik az említett cikknek megfelelő engedéllyel rendelkeznek. A cikk kivételekről is rendelkezik, amelyek értelmében ez a rendelet nem alkalmazandó a 2008/48/EK irányelv 3. cikke a) pontjának meghatározása szerinti fogyasztóknak nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokra, a 2014/65/EU irányelv 7. cikke értelmében befektetési vállalkozásként engedélyezett jogi személyek által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokra, vagy a nemzeti jog szerint e célból engedélyezett természetes vagy jogi személyek által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokra. E rendelkezésből következik, hogy azok a közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyezett személyek, akik e rendelet hatályán túlmenően kívánnak szolgáltatást nyújtani, nem működhetnek tovább az e rendelet értelmében adott engedély alapján. A befektetésalapú, határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó személyeknek a 2014/65/EU irányelv alapján kell engedélyt kérniük, és az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezésüket vissza kell vonni.

A 3. cikk meghatározza az e rendeletben használt fogalmakat, úgy mint „közösségi finanszírozási szolgáltatások”, „közösségi finanszírozási platform”, „közösségi finanszírozási szolgáltató”, „közösségi finanszírozási ajánlat” és egyebek. Fontos megjegyezni, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 2. cikkben meghatározott fogalmak további technikai elemeinek meghatározása céljából, a piaci fejlemények, a technológiai fejlődés és a tapasztalatok figyelembevétele érdekében.

A II. fejezet foglalkozik a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával (4. cikk), a hatékony és prudens irányítással (5. cikk) és a panaszkezeléssel (6. cikk). E rendelkezések értelmében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak mindenkor meg kell felelniük a szervezeti követelményeknek, míg a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetésének hatáskörével rendelkező természetes személyeknek megfelelő készségekkel és szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük. Ami az összeférhetetlenséget illeti (7. cikk), a közösségi finanszírozási szolgáltatónak hatékony szervezeti és igazgatási megoldásokat kell fenntartania és működtetnie abból a célból, hogy minden észszerű lépést megtehessen annak megelőzése érdekében, hogy az összeférhetetlenségek hátrányosan érintsék ügyfeleinek érdekeit. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden megfelelő lépést meg kell tenniük az olyan összeférhetetlenség azonosítására és megelőzésére vagy kezelésére, amely közöttük – beleértve vezetőiket és alkalmazottaikat, vagy a hozzájuk közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személyt – és ügyfeleik között, vagy egy ügyfél és egy másik ügyfél között merül fel a szolgáltatások nyújtása során. A kiszervezésre és az ügyféleszközök letéti őrzésére vonatkozó szabályokat a 8. és 9. cikk határozza meg.

A III. fejezet határozza meg az engedélyezésre és a folyamatos felügyeleti követelményekre vonatkozó rendelkezéseket. Konkrétabban, a 10. cikk rendelkezik az engedélyezési követelményről és meghatározza a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezési feltételeit. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak mindenekelőtt számos kritériumnak kell megfelelniük az ESMA általi engedélyezéshez. A 10. cikk tárgyalja továbbá az engedélyek megadásának és a kérelmek elutasításának eljárásait. A 11. cikk előírja az ESMA számára, hogy hozzon létre egy nyilvánosan hozzáférhető és naprakész, az összes közösségi finanszírozási szolgáltatót magában foglaló nyilvántartást. A 12. cikk meghatározza, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat az ESMA felügyelete alatt kell nyújtani. A 13. cikk az engedély visszavonására vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.

A IV. fejezet a befektetők védelmére és az átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseket határoz meg. A 14. cikk értelmében a közösségi finanszírozási szolgáltatók által az ügyfelek rendelkezésére bocsátott minden információnak, beleértve a marketingközleményeket, teljesnek világosnak és pontosnak kell lennie. A 15. cikk rendelkezik a potenciális ügyfél megfelelőségének kezdeti értékeléséről, és előírja, hogy a platformoknak lehetőséget kell kínálniuk befektetőiknek veszteségviselő képességük szimulációjára. A 16. cikk kifejti a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap részleteit és tartalmát, valamint formáját és egyéb követelményeit. A 17. illetve a 18. cikk a hirdetőtáblával és a befektető adathozzáférési jogával foglalkozik.

Az V. fejezet a marketingközleményekre vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Konkrétabban a 19. cikk a marketingközleményekre vonatkozó részletes követelményeket határoz meg, a 20. cikk pedig előírja az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket weboldalukon tegyék közzé és tartsák naprakészen.

A VI. fejezet részletes rendelkezéseket határoz meg az ESMA hatásköreire, a titoktartási kötelezettségre (21. cikk), az információkérésre (22. cikk), az általános vizsgálatokra (23. cikk), a helyszíni ellenőrzésekre (24. cikk), az információcserére (25. cikk), a szakmai titoktartásra (26. cikk), az ESMA felügyeleti intézkedéseire (27. cikk), valamint a közigazgatási szankciókra és egyéb intézkedésekre, mindenekelőtt pénzbírságokra (28. cikk), kényszerítő bírságokra (29. cikk), a pénzbírságok közzétételére, jellegére és behajtására (30. cikk), valamint a felügyeleti intézkedések meghozatalát és a pénzbírságok kiszabását érintő megfelelő eljárási szabályokra (31. cikk) vonatkozóan.

A 32. illetve 33. cikk követelményeket határoz meg az érintett személyek meghallgatására és az Európai Unió Bíróságának az ESMA határozataival kapcsolatos korlátlan hatáskörére vonatkozóan. A 34. cikknek megfelelően az ESMA a rendelettel és a rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban díjakat számíthat fel a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak. A 35. cikk lehetőséget biztosít az ESMA-nak, hogy az ESMA-iránymutatásokkal összhangban konkrét felügyeleti feladatokat ruházzon át a tagállamok illetékes hatóságaira.

Mint bármely más pénzügyi szolgáltatás, a közösségi finanszírozási szolgáltatások a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának lehetnek kitéve. A rendelet ezért megfelelő biztosítékokról rendelkezik, hogy minimálisra csökkentse az ilyen gyakorlatok előfordulásának kockázatát. Konkrétan a 9. cikk előírja, hogy a közösségi finanszírozási ügyletekkel kapcsolatos fizetéseket olyan szervezetek között kell lebonyolítani, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv alapján engedélyeztek, és ezért a negyedik pénzmosási irányelv hatálya alá tartoznak, függetlenül attól, hogy a fizetést maga a platform vagy harmadik fél teljesíti. A 9. cikk azt is meghatározza, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a projektgazdák kizárólag a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv alapján engedélyezett szervezeten keresztül fogadják el a közösségi finanszírozási ajánlatok finanszírozását vagy bármilyen fizetést. A 10. cikk a vezetők jó hírnevére vonatkozó követelményeket vezet be, amelyek kiterjednek a büntetlen előéletre a pénzmosás elleni küzdelmet célzó jog keretében. A 13. cikk előírja az illetékes nemzeti hatóságok számára, beleértve az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezései alapján kijelölt illetékes nemzeti hatóságokat, hogy értesítsék az ESMA-t minden olyan ügyről, amely a pénzmosási irányelv szempontjából releváns és közösségi finanszírozási platformmal kapcsolatos. Az ESMA ezen információk alapján a későbbiekben visszavonhatja az engedélyt. A 38. cikk előírja, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának megelőzése révén a pénzügyi stabilitás további biztosítása céljából a Bizottságnak értékelnie kell annak szükségességét és arányosságát, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók kötelezettek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája.

A VII. fejezet rendelkezik a felhatalmazás gyakorlásáról felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok elfogadása céljából. A rendeletjavaslat felhatalmazást ad a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, a rendeletben meghatározott bizonyos részletek, követelmények és intézkedések pontosítása céljából.



2018/0048 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére 5 ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A közösségi finanszírozás olyan, egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forma a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára a vállalkozásnövekedés korai szakaszában, amely jellemzően kis összegű befektetésekre támaszkodik. A közösségi finanszírozás a közvetítés olyan új formája, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató egy digitális platformon keresztül áll kapcsolatban ügyfeleivel anélkül, hogy saját kockázatot vállalna, és célja összepárosítani a leendő befektetőket a finanszírozási forrást kereső vállalkozásokkal, tekintet nélkül arra, hogy a finanszírozás hitelmegállapodáshoz, részesedéshez vagy egyéb átruházható értékpapíron alapuló részesedéshez vezet. Helyénvaló ezért mind a hitelnyújtás-alapú, mind a befektetésalapú közösségi finanszírozás belefoglalása e rendelet hatályába, mivel ezek hasonló üzleti finanszírozási alternatívák.

(2)A finanszírozáshoz jutás kihívást jelent a kis és kialakulóban lévő vállalkozások számára, különösen akkor, amikor az induló vállalkozások a növekedési szakaszba lépnek. A közösségi finanszírozás hozzájárulhat az ilyen vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének biztosításához, és ezáltal a tőkepiaci unió megvalósításához. E vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének hiánya problémát jelent még azokban a tagállamokban is, ahol a banki finanszírozáshoz való hozzáférés stabil maradt a pénzügyi válság során. A közösségi finanszírozás bevett gyakorlattá vált projektek vagy vállalkozások jellemzően nagyszámú személy vagy szervezet általi, olyan online platformokon keresztül történő finanszírozására, ahol a polgárok, szervezetek és vállalkozások, beleértve az induló vállalkozásokat, viszonylag kis pénzösszegeket gyűjtenek.

(3)A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása általában három szereplőtípust foglal magában: a finanszírozandó projektet javasló projektgazda, a javasolt projektet általában korlátozott befektetésekkel finanszírozó befektetők, és egy szolgáltató formájában egy olyan közvetítő szervezet, amely online platformon keresztül összekapcsolja a projektgazdákat és a befektetőket.

(4)Azon túl, hogy alternatív finanszírozási forrást – többek között kockázati tőkét – biztosít, a közösségi finanszírozás egyéb előnyöket is kínálhat a vállalkozások számára. Megerősítést adhat a projektgazda koncepciójához és ötletéhez, hozzáférést biztosíthat számos emberhez és ezáltal betekintést és információt nyújthat a vállalkozó számára, sikeres közösségi finanszírozási kampány esetén pedig marketingeszközként szolgálhat.

(5)Már több tagállam bevezetett a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti szabályozást. Ezek a rendszerek a helyi piacok és befektetők sajátosságaihoz és szükségleteihez igazodnak. Következésképpen a meglévő nemzeti szabályok eltérnek a közösségi finanszírozási platformok működési feltételei, az engedélyezett tevékenységek és az engedélyezési követelmények tekintetében.

(6)A meglévő nemzeti szabályok eltérései olyan mértékűek, hogy akadályozzák a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, és ezért közvetlen hatást gyakorolnak az ilyen szolgáltatások belső piacának működésére. Mindenekelőtt a jogi keret nemzeti határok mentén való széttagoltsága teremt jelentős jogszabályi megfelelési költségeket a lakossági befektetők számára, akik a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok beazonosítása során gyakran befektetéseik méretével aránytalan nehézségekkel szembesülnek. Ezek a befektetők ezért gyakran visszariadnak a közösségi finanszírozási platformokon keresztül történő határokon átnyúló befektetésektől. Ugyanezen okok tartják vissza az ilyen platformokat működtető közösségi finanszírozási szolgáltatókat attól, hogy szolgáltatásaikat egy a székhelyük szerintitől eltérő tagállamban kínálják. Ennek eredményeként a közösségi finanszírozási tevékenységek eddig az uniós szintű közösségi finanszírozási piac rovására nagyrészt nemzeti szintűek maradtak, megfosztva a vállalkozásokat a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől.

(7)A határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók belső piacán a szolgáltatásnyújtás szabadsága gyakorlásának és az ilyen szolgáltatások igénybevételének megkönnyítése érdekében meg kell szüntetni a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működését gátló meglévő akadályokat. A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó olyan egységes szabályok meghatározása, amelyek lehetőséget biztosítanak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy az egész Unióra kiterjedő engedély igénylésére, amellyel az említett szabályok szerint végezhetik tevékenységüket, megfelelő első lépést jelent a határokon átnyúló közösségi finanszírozási tevékenységek előmozdítása és így az egységes piac működésének javítása felé.

(8)A közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának működését gátló akadályok felszámolásával ez a rendelet elő kívánja mozdítani a vállalkozások határokon átnyúló finanszírozását. Ezért indokolt, hogy a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7 3. cikkének a) pontjában meghatározott fogyasztói hitelezéshez kapcsolódó közösségi finanszírozási szolgáltatások ne tartozzanak e rendelet hatálya alá.

(9)Annak elkerülésére, hogy az Unión belül ugyanaz a tevékenység különböző engedélyekhez legyen kötött, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 alapján engedélyezett személyek által, vagy a nemzeti joggal összhangban nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást ki kell zárni e rendelet hatályából.

(10)A hitelnyújtás-alapú közösségi finanszírozás tekintetében a hitelnyújtás elősegítésének, beleértve az olyan szolgáltatásokat, mint a közösségi finanszírozási ajánlatok ügyfeleknek való bemutatása vagy a projektgazdák hitelképességének értékelése, különböző üzleti modelleket kell átfognia, amelyek lehetővé teszik egy vagy több ügyfél és egy vagy több projektgazda között hitelmegállapodás megkötését a közösségi finanszírozási platformon keresztül.

(11)A befektetésalapú közösségi finanszírozás tekintetében az értékpapírok átruházhatósága fontos biztosíték a befektetők számára, hogy képesek legyenek kilépni a befektetésükből, mivel biztosítja számukra annak jogi lehetőségét, hogy érdekeltségüket a tőkepiacokon értékesítsék. Ez a rendelet ezért kizárólag az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos befektetésalapú közösségi finanszírozási szolgáltatásokra terjed ki és azokat engedélyezi. Az átruházható értékpapíroktól eltérő pénzügyi instrumentumokat azonban ki kell zárni e rendelet hatálya alól, mivel ezek az értékpapírok olyan kockázatokat jelentenek a befektetők számára, amelyeket e jogi kereten belül nem lehet megfelelően kezelni.

(12)A közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra tekintettel a befektetők megfelelő védelme érdekében helyénvaló az egyes közösségi finanszírozási ajánlatok maximális ellenértékére vonatkozó küszöbértéket megállapítani. A küszöbértéket 1 000 000 EUR-ban kell megállapítani, mivel ez a küszöbérték megfelel az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 9 meghatározott küszöbértéknek, amely felett kötelező tájékoztató elkészítése és jóváhagyása.

(13)A szabályozási arbitrázs elkerülése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára meg kell tiltani, hogy betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket fogadjanak el az ügyfelektől, kivéve, ha a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 8. cikkének megfelelően hitelintézetként engedélyezettek.

(14)E cél megvalósítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egy egységes, az egész Unióra kiterjedő engedélyért folyamodjanak, és tevékenységüket ezen egységes követelményeknek megfelelően végezzék. Mindazonáltal a kizárólag nemzeti piacokra szánt közösségi finanszírozási ajánlatok széles körű elérhetőségének megőrzése érdekében továbbra is lehetőséget kell adni a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak arra, hogy szolgáltatásaikat az alkalmazandó nemzeti jog alapján nyújtsák, amennyiben így döntenek. Ennek megfelelően az ebben a rendeletben meghatározott egységes követelmények opcionálisak, és így nem alkalmazandók azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek tevékenységüket kizárólag nemzeti szinten kívánják folytatni.

(15)A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és minden ügyfél tisztességes kezelésének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy azt biztosító politikával kell rendelkezniük, hogy a projekteket szakszerűen, tisztességesen és átlátható módon válasszák ki, és hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat ugyanilyen módon nyújtsák.

(16)Az ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatások javítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakoroljanak az ügyfeleik megbízásainak paraméterei tekintetében, feltéve, hogy megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el, és tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről. Azt biztosítandó, hogy a leendő befektetők számára semleges alapon kínáljanak befektetési lehetőségeket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott ajánlat felé irányítják.

(17)E rendelet célja a közvetlen befektetések megkönnyítése és a más uniós jogszabályok, különösen az eszközkezelőkre vonatkozó uniós szabályok által szabályozott pénzügyi közvetítők számára a szabályozási arbitrázs lehetőségei megteremtésének elkerülése. Szigorúan szabályozni kell, és csak indokolt esetben szabad engedélyezni ezért, hogy jogi struktúrákat, köztük különleges célú gazdasági egységeket helyezzenek a közösségi finanszírozású projekt és a befektetők közé.

(18)A hatékony irányítási rendszer biztosítása elengedhetetlen a megfelelő kockázatkezeléshez és az összeférhetetlenségek megelőzéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak ezért olyan irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely biztosítja a hatékony és prudens irányítást, és vezetőségüknek jó hírnév, megfelelő tudás és tapasztalat birtokában kell lennie. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak emellett eljárásokat kell létrehozniuk az ügyfelektől érkező panaszok fogadása és kezelése céljából.

(19)A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semleges közvetítőként kell működniük a közösségi finanszírozási platformjukon az ügyfelek között. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében bizonyos követelményeket kell meghatározni a közösségi finanszírozási szolgáltatók, valamint a vezetők és alkalmazottak, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy tekintetében. Mindenekelőtt a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokban. Továbbá az adott közösségi finanszírozási platformon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatások tekintetében nem járhat el ügyfélként a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényes, vezető vagy alkalmazott, vagy bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó személy.

(20)A közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és zökkenőmentes nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára engedélyezni kell, hogy bármely operatív funkciót teljesen vagy részben szolgáltatókra bízzanak, feltéve, hogy a kiszervezés nem rontja lényegesen a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem a hatékony felügyeletet. A közösségi finanszírozási szolgáltatók maradnak azonban továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.

(21)Az ügyfelek pénzeszközeinek tartása vagy pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek 11 megfelelő, pénzforgalmi szolgáltatóként való engedélyezéshez kötött. Ez a kötelező engedélyezési követelmény nem teljesíthető a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezéssel. Ezért indokolt egyértelművé tenni, hogy ha a közösségi finanszírozási szolgáltató ilyen pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a közösségi finanszírozási szolgáltatásaival kapcsolatban, akkor az (EU) 2015/2366 irányelvnek megfelelően pénzforgalmi szolgáltatóként történő engedélyezésre is szüksége van. Az ilyen tevékenységek megfelelő felügyeletének lehetővé tétele érdekében az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) tájékoztatni kell arról, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató szándékában áll-e a megfelelő engedély birtokában pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, vagy hogy az ilyen szolgáltatásokat engedéllyel rendelkező harmadik félnek kiszervezi-e.

(22)A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedésének és zavartalan működésének feltétele a kellően nagy méret és az ilyen szolgáltatások iránti közbizalom. Szükséges ezért az engedélyezésre vonatkozó egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket, és egy központi felügyeleti szervet meghatározni.

(23)A nagy fokú befektetői bizalom hozzájárul a közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek ezért meg kell könnyíteniük e szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, a működési kockázatok csökkentését és az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjének biztosítását.

(24)Amint azt a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló bizottsági jelentés 12 kiemelte, a közösségi finanszírozási szolgáltatások ki lehetnek téve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának. Megfelelő biztosítékokról kell gondoskodni ezért az engedélyezési feltételek teljesítése, a vezetőség jó hírnevének értékelése, továbbá annak kapcsán, hogy pénzforgalmi szolgáltatásokat kizárólag a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó követelmények hatálya alá tartozó engedélyezett szervezetek nyújthassanak. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának megelőzése révén a pénzügyi stabilitás további biztosítása céljából a Bizottságnak értékelnie kell annak szükségességét és arányosságát, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók kötelezettek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája.

(25)Azért, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók határokon átnyúlóan működhessenek anélkül, hogy eltérő szabályokkal szembesülnének, így lehetővé téve a projektek egész Unióra kiterjedő, különböző tagállamokból származó befektetők általi finanszírozását, a tagállamok számára nem célszerű engedélyezni, hogy az ESMA által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozóan további követelményeket állapítsanak meg.

(26)Az engedélyezési eljárásnak lehetővé kell tennie az ESMA számára, hogy tájékoztatást kapjon a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók által nyújtani kívánt szolgáltatásokról, hogy értékelje a vezetésük minőségét, és a belső szervezetet, valamint a közösségi finanszírozási szolgáltatók által az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében bevezetett belső eljárásokat.

(27)A lakossági befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóság elősegítése érdekében indokolt, hogy az ESMA ezzel a rendelettel összhangban létrehozzon egy nyilvános és naprakész, az Unióban működő összes közösségi finanszírozási szolgáltatást magában foglaló nyilvántartást.

(28)Az engedélyt vissza kell vonni, ha a kibocsátásának feltételei már nem teljesülnek. Az ESMA-nak mindenekelőtt képesnek kell lennie értékelni, hogy a vezetőség jó hírneve sérült-e, vagy hogy a belső eljárások és rendszerek súlyos hiányosságokat mutatnak-e. Ahhoz, hogy az ESMA értékelni tudja, hogy vissza kell-e vonni a közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést, az illetékes nemzeti hatóságoknak minden esetben tájékoztatniuk kell az ESMA-t, ha egy közösségi finanszírozási szolgáltató, vagy a nevében eljáró harmadik fél elveszítette a pénzforgalmi intézményként való engedélyezését, vagy megállapításra került, hogy megsértette az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvet 13 .

(29)Annak érdekében, hogy a leendő befektetők egyértelműen megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, kockázatait, költségeit és díjait, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak megfelelően tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket.

(30)A közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott termékekbe való befektetés nem hasonlítható össze a hagyományos befektetési termékekbe vagy megtakarítási termékekbe történő befektetésekkel, és ezért nem is forgalmazhatók ekként. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy a leendő befektetők megértsék a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázat szintjét, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak belépéskori tudástesztnek kell alávetniük leendő befektetőiket, hogy megállapítsák a befektetési ismereteiket. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a leendő befektetőket, amennyiben a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokat számukra nem megfelelőnek ítélik.

(31)Annak érdekében, hogy a befektetők tájékozott befektetési döntést tudjanak hozni, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egy kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátaniuk. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelmeztetni kell a leendő befektetőket, hogy a befektetési környezet, amelybe beléptek, kockázatokkal jár, és sem a betétbiztosítási, sem a befektetőkártalanítási rendszer nem fedezi.

(32)A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelembe kell venni továbbá a korai szakaszban lévő vállalkozások sajátos jellemzőit és a kapcsolódó kockázatokat, és a projektgazdákra, a befektetői jogokra és díjakra, valamint a kínált értékpapírok típusára és a hitelmegállapodásokra vonatkozó lényeges információkra kell összpontosítania. Mivel az említett információk biztosításához a projektgazda van a legjobb helyzetben, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a projektgazdának kell elkészítenie. Mivel azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatók felelősek leendő befektetőik tájékoztatásáért, nekik kell biztosítaniuk a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap teljességét.

(33)Az induló vállalkozások és a kkv-k tőkepiacokhoz való gördülékeny és gyors hozzáférésének biztosítása, finanszírozási költségeik csökkentése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a késedelmek és a költségek elkerülése érdekében a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot nem kell illetékes hatóságnak jóváhagynia.

(34)A közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szükségtelen költségek és adminisztratív teher elkerülése érdekében indokolt, hogy a marketingközleményekre ne vonatkozzanak fordítási követelmények, ha azokat a pénzügyi szférában szokásos nyelven bocsátják rendelkezésre.

(35)A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy a vételi és az eladási szándékot diszkrecionális vagy nem diszkrecionális módon összepárosítsák, mert ehhez a tevékenységhez a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően befektetési vállalkozásként, vagy ugyanezen irányelv 44. cikkének megfelelően szabályozott piacként történő engedélyezésre van szükség. Az átláthatóság és az információáramlás érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy azon befektetőknek, akik a platformjukon keresztül befektetést eszközöltek, engedélyezzék, hogy az eredetileg a platformjukon végrehajtott befektetésekkel kapcsolatosan egymással felvegyék a kapcsolatot és ügyleteket kössenek a platformon keresztül. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak azonban tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott bármely vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik.

(36)Az átláthatóság elősegítése és az ügyféllel folytatott kommunikáció megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden megfelelő adatot meg kell őrizniük.

(37)A befektetők tisztességes és megkülönböztetéstől mentes kezelésének biztosítása érdekében azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek szolgáltatásaikat marketingközleményeken keresztül reklámozzák, nem kezelhetnek egy adott projektet kedvezőbben azáltal, hogy a platformjukon kínált többi projekt közül kiemelik. A közösségi finanszírozási platform marketingközleménye ezért nem tartalmazhat nyitott vagy tervezett projekteket. Meg kell engedni azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, hogy megemlítsék a sikeresen lezárt ajánlatokat, amelyekbe a platformon keresztül már nem lehet befektetni.

(38)Az Unióban működő közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a nagyobb jogbiztonság és könnyebb piaci hozzáférés biztosítása céljából a tagállamokban alkalmazandó, kifejezetten a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre vonatkozó teljes körű információt, valamint ezek összefoglalóját elektronikusan, a pénzügyi szférában szokásos nyelven kell közzétenni. E célból az illetékes hatóságok és az ESMA központi adatbázisokat tartanak fenn.

(39)A marketingközleményekre alkalmazandó követelmények tekintetében a tagállamok között fennálló szabályozási eltérések mértékének jobb megértése céljából az illetékes hatóságoknak az e területet érintő végrehajtási tevékenységeikre vonatkozó részletes jelentést kell évente az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk.

(40)Fontos az e rendelet szerinti, az engedélyezésre és a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó követelményeknek való megfelelés hatékony és eredményes biztosítása. Az ESMA-t ezért az engedélyek megadása és a felügyelet gyakorlása tekintetében hatáskörökkel kell felruházni. Ahhoz, hogy az ESMA teljesíteni tudja ezt a felügyeleti megbízatást, hatáskörrel kell rendelkeznie az információkérésre, általános vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatására, hirdetmények és figyelmeztetések kibocsátására és szankciók kiszabására. Az ESMA-nak felügyeleti és szankcionálási hatásköreit arányos módon kell alkalmaznia.

(41)E hatáskörök ESMA-ra ruházása lehetővé teszi a hatékonyabb és központilag irányított engedélyezést és felügyeletet, és méretgazdaságosságot teremt. E központi felügyeleti rendszer előnyt jelent a piaci szereplőknek a nagyobb fokú átláthatóság, befektetővédelem és piaci hatékonyság szempontjából.

(42)Indokolt, hogy az ESMA díjakat számítson fel a közvetlenül felügyelt szervezeteknek a költségei, köztük az általános költségek fedezésére. A díj szintjének arányosnak kell lennie a közvetlenül felügyelt szervezet méretével, tekintettel a közösségi finanszírozási ágazat fejlődésének korai szakaszára.

(43)Mivel ezen rendelet céljait, nevezetesen a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keret szétaprózottságának kezelését az ezen szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása és egyidejűleg a befektetők védelmének és a piaci hatékonyságnak a fokozása, valamint a tőkepiaci unió létrehozásához való hozzájárulás érdekében, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(44)E rendelet alkalmazását ezért el kell halasztani és össze kell hangolni az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatókat a 2014/65/EU irányelv alkalmazása alól mentesítő (EU) XXX/XXXX irányelvet (az Európai Parlament és a Tanács ...-i (EU) .../... irányelve) átültető nemzeti szabályok alkalmazásával.

(45)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(46)A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. fejezet
Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk
Tárgy

Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg a következőkre vonatkozóan:

a)a közösségi finanszírozási szolgáltatók működése és szervezete;

b)a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete;

c)a közösségi finanszírozási szolgáltatásoknak az Unióban történő nyújtásával kapcsolatos átláthatóság és marketingközlemények.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet olyan jogi személyekre alkalmazandó, akik a 10. cikk szerinti engedély megszerzése mellett döntenek, valamint az említett cikknek megfelelően engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra, a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban.

(2)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)olyan projektgazdáknak nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások, akik/amelyek a 2008/48/EK irányelv 3. cikke a) pontjának meghatározása szerint fogyasztók;

b)olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket a 2014/65/EU irányelv 7. cikke értelmében befektetési vállalkozásként engedélyezett természetes vagy jogi személyek nyújtanak;

c)olyan közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyeket természetes vagy jogi személyek nemzeti joggal összhangban nyújtanak;

d)közösségi finanszírozási ajánlatonként több mint 1 000 000 EUR ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatok, amelyeket 12 hónapos időszakra kell számítani egy konkrét közösségi finanszírozású projekt tekintetében.

3. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)„közösségi finanszírozási szolgáltatás”: a befektetők vállalkozásfinanszírozási szándékának és a projektgazdáknak egy közösségi finanszírozási platform használatával történő összepárosítása; a szolgáltatás a következők bármelyikéből állhat:

i.hitelnyújtás elősegítése;

ii.a projektgazdák által kibocsátott átruházható értékpapírok 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 7. pontjában említettek szerinti, vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli elhelyezése, és az említett átruházható értékpapírok tekintetében a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 1. pontjában említettek szerint ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása;

b)„közösségi finanszírozási platform”: a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett vagy kezelt elektronikus információs rendszer;

c)„közösségi finanszírozási szolgáltató”: olyan jogi személy, amely közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújt, és e célból az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) az e rendelet 11. cikkének megfelelően engedélyezte;

d)„közösségi finanszírozási ajánlat”: a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan információt tartalmazó közleménye, amely lehetővé teszi a leendő befektetők számára, hogy érdemben döntsenek a közösségi finanszírozási ügylet megkötéséről;

e)„ügyfél”: olyan leendő vagy meglévő befektető vagy projektgazda, akinek a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt vagy nyújthat;

f)„projektgazda”: bármely olyan személy, aki közösségi finanszírozású projektjét közösségi finanszírozási platformon keresztül kívánja finanszírozni;

g)„befektető”: bármely olyan személy, aki közösségi finanszírozási platformon keresztül kölcsönt nyújt vagy átruházható értékpapírokat szerez;

h)„közösségi finanszírozású projekt”: az üzleti tevékenység vagy tevékenységek, amelyet/amelyeket a projektgazda a közösségi finanszírozási ajánlat révén finanszíroz vagy kíván finanszírozni;

i)„átruházható értékpapírok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja szerinti átruházható értékpapírok;

j)„marketingközlemények”: az e rendeletben előírt befektetői tájékoztatóktól eltérő, a közösségi finanszírozási szolgáltatótól származó, a leendő befektetőnek vagy a leendő projektgazdának szóló és a közösségi finanszírozási szolgáltató szolgáltatásaira vonatkozó információ vagy közlemény;

k)„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az információk a jövőben hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő hosszúságú ideig való tárolását, továbbá lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában való megjelenítését;

l)„különleges célú gazdasági egység”: olyan szervezet, amelynek egyetlen célja az 1075/2013/EU európai központ banki rendelet 15 1. cikkének 2. pontja szerinti értékpapírosítás végrehajtása, valamint az e cél elérésére alkalmas egyéb tevékenységek folytatása.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben megállapított fogalommeghatározások további technikai elemeit, a piaci folyamatok, a technológiai fejlődés és a közösségi finanszírozási platformok működésével, valamint a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tapasztalatok figyelembevétele érdekében.

II. fejezet
Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók szervezeti és működési követelményei

4. cikk
Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása

(1)Közösségi finanszírozási szolgáltatásokat csak olyan jogi személyek nyújthatnak, amelyek az Unió valamely tagállamában tényleges és állandó székhellyel rendelkeznek, és amelyeket e rendelet 11. cikkének megfelelően közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyeztek.

(2)A közösségi finanszírozási szolgáltatók az ügyfeleik és leendő ügyfeleik érdekeinek leginkább megfelelően, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járnak el.

(3)A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé vagy harmadik fél platformján tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé irányítják.

(4)A közösségi finanszírozási szolgáltatók ügyfeleik nevében mérlegelési jogkört gyakorolhatnak az ügyfél-megbízások paraméterei tekintetében, mely esetben tájékoztatják ügyfeleiket e mérlegelési jogkör pontos módszeréről és paramétereiről, és megtesznek minden ahhoz szükséges lépést, hogy ügyfeleik számára a lehető legjobb eredményt érjék el.

(5)Ami a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásához különleges célú gazdasági egységek igénybevételét illeti, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak csak az áll jogukban, hogy egy eszközt ruházzanak át a különleges célú gazdasági egységre, így lehetővé téve a befektetők számára, hogy értékpapírok megszerzése révén kitettséget vállaljanak az adott eszközzel szemben. Kizárólag a befektetők dönthetnek arról, hogy vállalnak-e kitettséget az alapul szolgáló eszközzel szemben.

5. cikk
Hatékony és prudens vezetés

A közösségi finanszírozási szolgáltatók vezető testülete létrehozza a hatékony és prudens vezetést biztosító megfelelő politikákat és eljárásokat, és felügyeli azok végrehajtását, beleértve a feladatok elkülönítését, az üzletmenet folytonosságát és az összeférhetetlenség megelőzését, olyan módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfeleik érdekeit.

6. cikk
Panaszkezelés

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony és átlátható eljárásokat hoznak létre és tartanak fenn az ügyfelektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából.

(2)Az ügyfelek számára lehetővé kell tenni, hogy a panaszokat díjmentesen nyújthassák be a közösségi finanszírozási szolgáltatókhoz.

(3)A közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvántartást vezetnek az összes beérkezett panaszról és a hozott intézkedésekről.

(4)A Bizottság a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, standard formátumok és eljárások meghatározása céljából.

7. cikk
Összeférhetetlenség

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem lehet semmilyen pénzügyi részesedésük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő bármely közösségi finanszírozási ajánlatban.

(2)A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fogadhatják el ügyfelüknek a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényeseiket, a vezetőiket vagy alkalmazottaikat, vagy bármely olyan személyt, aki a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. b) pontjában meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyás révén kapcsolódik az említett részvényesekhez, vezetőkhöz és alkalmazottakhoz.

(3)A közösségi finanszírozási szolgáltatók az összeférhetetlenség megelőzése céljából hatékony belső szabályokat tartanak fenn és alkalmaznak.

(4)A közösségi finanszírozási szolgáltatók megtesznek minden megfelelő lépést a maguk a közösségi finanszírozási szolgáltatók, részvényeseik, vezetőik és alkalmazottaik, vagy a hozzájuk a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy, és az ügyfeleik, vagy egy ügyfél és egy másik ügyfél közötti összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele érdekében.

(5)A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket és potenciális ügyfeleiket az összeférhetetlenségek általános jellegéről és forrásairól és az ezen kockázatok csökkentése érdekében tett lépésekről, ha úgy vélik, hogy a (3) bekezdésben említett belső szabályoknak megfelelően hozott intézkedések eredményessége érdekében erre szükség van.

(6)Az (5) bekezdésben említett tájékoztatást:

a)tartós adathordozón kell nyújtani;

b)annak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve minden egyes ügyfél jellegét – minden egyes ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon szolgáltatásról, amelyre nézve az összeférhetetlenség fennáll.

(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása céljából:

a)a (3) bekezdésben említett belső szabályok fenntartására vagy alkalmazására vonatkozó követelmények;

b)a (4) bekezdésben említett lépések;

c)az (5) és (6) bekezdésben említett tájékoztatásra vonatkozó intézkedések.

8. cikk
Kiszervezés

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden észszerű lépést megtesznek a további működési kockázat elkerülése érdekében, amikor operatív funkciók ellátásához harmadik felet vesznek igénybe.

(2)Az operatív funkciók kiszervezése nem ronthatja lényegesen a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem az ESMA azon képességét, hogy nyomon kövesse a közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségnek való megfelelését.

(3)A kiszervezett tevékenységek tekintetében a közösségi finanszírozási szolgáltatók továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.

9. cikk
Ügyféleszközök letéti őrzése, pénzeszközök tartása és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják ügyfeleiket a következőkről:

a)nyújtanak-e, és milyen feltételek mellett eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat, beleértve az alkalmazandó nemzeti jogra való hivatkozásokat is;

b)az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat ők maguk nyújtják vagy harmadik fél nyújtja-e;

c)a pénzforgalmi szolgáltatásokat és a pénzeszközök tartását és védelmét a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél szolgáltató biztosítja-e.

(2)A közösségi finanszírozási szolgáltatók vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltatók csak akkor tarthatnak ügyfél-pénzeszközöket vagy nyújthatnak pénzforgalmi szolgáltatásokat, ha a szóban forgó pénzeszközöket a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására szánják, és a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevükben eljáró harmadik fél szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltató.

(3)A (2) bekezdésben említett pénzeszközöket az (EU) 2015/2366 irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekkel összhangban kell védeni.

(4)Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatók a közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban sem maguk, sem harmadik félen keresztül nem nyújtanak pénzforgalmi szolgáltatásokat vagy nem biztosítják a pénzeszközök tartását és védelmét, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan intézkedéseket vezetnek be és tartanak fenn, amelyek biztosítják, hogy a projektgazdák a közösségi finanszírozási ajánlatok finanszírozását vagy bármely kifizetést kizárólag az (EU) 2015/2366 irányelv 4. cikkének 11. pontjában meghatározott pénzforgalmi szolgáltatón keresztül fogadjanak el.

II. fejezet
A közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete

10. cikk
Közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtani szándékozó jogi személy közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés iránti kérelmet nyújt be az ESMA-hoz.

(2)Az (1) bekezdésben említett kérelem az alábbiak mindegyikét tartalmazza:

a)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató címe;

b)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató jogállása;

c)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató alapszabálya;

d)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtani kívánt közösségi finanszírozási szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv;

e)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletnek való megfelelést biztosító irányítási rendszerének és belső ellenőrzési mechanizmusainak leírása, beleértve a kockázatkezelési és a számviteli eljárásokat;

f)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzését és védelmét szolgáló rendszereinek, erőforrásainak és eljárásainak leírása;

g)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató üzletmenet-folytonossági intézkedéseinek leírása;

h)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséért felelős személyek azonosítása;

i)arra vonatkozó bizonyíték, hogy a h) pontban említett személyek jó hírnévvel és a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkeznek;

j)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató annak megakadályozását szolgáló belső szabályainak leírása, hogy a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező részvényesei, a vezetői vagy az alkalmazottai, vagy a hozzájuk közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely személy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által kínált közösségi finanszírozási ügyleteket kössön;

k)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató kiszervezési megállapodásainak leírása;

l)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ügyfélpanaszok kezelésére szolgáló eljárásainak leírása;

m)adott esetben azon pénzforgalmi szolgáltatások leírása, amelyeket a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv alapján nyújtani kíván.

(3)A (2) bekezdés i) pontja alkalmazásában a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók a következőkre vonatkozóan nyújtanak be bizonyítékot:

a)a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetésében részt vevő minden személyre vonatkozóan a kereskedelmi jog, fizetésképtelenségi jog, pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jog, pénzmosás elleni küzdelmet célzó jog, csalás vagy szakmai felelősség területén hatályban lévő nemzeti szabályok szerinti ítéletek vagy szankciók tekintetében büntetlen előélet;

b)annak bizonyítéka, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetőségében részt vevő személyek együttesen elegendő tudással, készséggel és tapasztalattal rendelkeznek a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez, és hogy ezek a személyek kötelesek elegendő időt kell fordítaniuk feladataik ellátására.

(4)Az ESMA az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az ESMA határidőt tűz ki, amelynek leteltéig a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak be kell nyújtania a hiányzó információkat.

(5)Ha az (1) bekezdésben említett kérelem hiánytalan, az ESMA azonnal tájékoztatja erről a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót.

(6)Az ESMA a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató megfelel-e az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, és teljes körű indokolással ellátott határozatot fogad el a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés megadásáról vagy elutasításáról. Az ESMA-nak jogában áll elutasítani az engedélyezést, ha objektív és bizonyítható indok alapján vélelmezhető, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetősége veszélyeztetheti hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét.

(7)Az ESMA az említett határozat meghozatalát követő öt munkanapon belül értesíti a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót a határozatáról.

(8)Az (1) bekezdésben említett engedély az Unió egész területén hatályos és érvényes.

(9)A tagállamok nem írhatják elő a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúlóan történő nyújtása céljából fizikai jelenléttel rendelkezzenek egy a székhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén.

(10)A Bizottság a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett kérelemre vonatkozó követelmények és intézkedések részletes meghatározása céljából.

11. cikk
A közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvántartása

(1)Az ESMA nyilvántartást készít az összes közösségi finanszírozási szolgáltatóról. Ezt a nyilvántartást a weboldalán nyilvánosan elérhetővé kell tenni és rendszeresen frissíteni kell.

(2)Az (1) bekezdésben említett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a)a közösségi finanszírozási szolgáltató neve és jogi formája;

b)a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett közösségi finanszírozási platform kereskedelmi neve és internetcíme;

c)információ azon szolgáltatásokról, amelyekre a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyt kapott;

d)a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vagy vezetőségi tagjaira kiszabott szankciók.

(3)Egy engedély 13. cikk szerinti visszavonásának öt éven át szerepelnie kell a nyilvántartásban.

12. cikk
Felügyelet

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók a szolgáltatásaikat az ESMA felügyelete alatt nyújtják.

(2)A közösségi finanszírozási szolgáltatók mindenkor megfelelnek az engedélyezés feltételeinek.

(3)Az ESMA értékeli a közösségi finanszírozási szolgáltatók e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelését.

(4)A közösségi finanszírozási szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül értesítik az ESMA-t az engedélyezési feltételekben bekövetkezett bármely lényeges változásról, és kérésre rendelkezésre bocsátják az e rendeletnek való megfelelésük értékeléséhez szükséges információkat.

13. cikk
Az engedély visszavonása

(1)Az ESMA hatáskörrel rendelkezik a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására a következő helyzetek bármelyikében, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:

a)az engedély megadásától számított 18 hónapon belül nem élt az engedélyével;

b)kifejezetten lemondott az engedélyéről;

c)hat egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást;

d)szabálytalan módon szerezte meg az engedélyét, ideértve az engedély iránti kérelmében tett valótlan állításokat is;

e)már nem felel meg az engedély kiállításának alapját képező feltételeknek;

f)súlyosan megsértette e rendelet rendelkezéseit.

(2)Az illetékes nemzeti hatóságok haladéktalanul értesítik az ESMA-t a következőkről:

a)arról a tényről, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató, vagy az ezen közösségi finanszírozási szolgáltató nevében eljáró harmadik fél szolgáltató az (EU) 2015/2366 irányelv 13. cikkével összhangban elveszítette a pénzforgalmi intézményként való engedélyezését;

b)arról a tényről, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató, vagy vezetői, alkalmazottai vagy a nevében eljáró harmadik felek megsértették az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseket.

A (2) bekezdés b) pontja az (EU) 2015/849 irányelv rendelkezései alapján kijelölt illetékes nemzeti hatóságokra is alkalmazandó.

(3)Az ESMA visszavonja a közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést, ha az ESMA úgy véli, hogy a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett tények hatással vannak a közösségi finanszírozási szolgáltató vezetőségének jó hírnevére, vagy az irányítási rendszer, a belső ellenőrzési mechanizmusok vagy az 5. cikkben említett eljárások hiányosságára utalnak.

(4)Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének visszavonására vonatkozó határozatáról azon tagállam illetékes nemzeti hatóságát, amelyben a közösségi finanszírozási szolgáltató székhellyel rendelkezik.

IV. fejezet
Átláthatóság és a közösségi finanszírozási szolgáltatók által a belépéskor végzett ismeretfelmérés

14. cikk
Az ügyfelek tájékoztatása

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók által az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek rendelkezésére bocsátott minden olyan információnak, beleértve a 19. cikkben említett marketingközleményeket, amely saját magukról, a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz vagy befektetésekhez kapcsolódó költségekről és díjakról, a közösségi finanszírozás feltételeiről, beleértve a közösségi finanszírozású projekt kiválasztási kritériumait, vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatásaik jellegéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról szól, világosnak, érthetőnek, teljesnek és pontosnak kell lennie.

(2)Az (1) bekezdésben említett információkat a potenciális ügyfelek rendelkezésére kell bocsátani, mielőtt közösségi finanszírozási ügyletet kötnek.

(3)Az (1) bekezdésben említett információnak a közösségi finanszírozási platform weboldalának egyértelműen meghatározott részén, és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférhetőnek kell lennie minden ügyfél és potenciális ügyfél számára.

15. cikk
Belépéskori ismeretfelmérés és a veszteségviselési képesség tesztelése

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók azelőtt, hogy teljes hozzáférést adnának leendő befektetőik számára a közösségi finanszírozási ajánlataikhoz, megvizsgálják, hogy a leendő befektetők számára megfelelőek-e a kínált közösségi finanszírozási ajánlatok, és ha igen, melyek.

(2)Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat céljából a közösségi finanszírozási szolgáltatók információkat kérnek a leendő befektető általános befektetésekkel és a közösségi finanszírozási platformon kínált befektetési típusokkal kapcsolatos alapvető ismereteiről és kockázatra vonatkozó ismereteiről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

a)a leendő befektető átruházható értékpapírokba vagy hitelmegállapodásokba, többek között korai vagy bővítési szakaszban lévő vállalkozásokba történt múltbéli befektetései;

b)a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos releváns tudás vagy szakmai tapasztalat.

(3)A közösségi finanszírozási szolgáltatók kétévente minden befektető esetében meghozzák az (1) bekezdésnek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(4)Ha a leendő befektetők nem bocsátják rendelkezésre az (1) bekezdés alapján kért információkat, vagy ha a közösségi finanszírozási szolgáltatók az (1) bekezdés szerint kapott információk alapján úgy vélik, hogy a leendő befektetők nem rendelkeznek elegendő ismerettel, a közösségi finanszírozási szolgáltatók tájékoztatják az érintett leendő befektetőket, hogy a platformjaikon kínált szolgáltatások esetleg nem megfelelőek számukra és figyelmeztetik őket a kockázatokra. Ez a tájékoztatás vagy kockázati figyelmeztetés nem akadályozza meg a leendő befektetőket abban, hogy közösségi finanszírozású projektekbe fektessenek.

(5)A közösségi finanszírozási szolgáltatók mindenkor felkínálják a leendő befektetőknek és a befektetőknek a lehetőséget veszteségviselő képességük – amelyet saját tőkéjük 10 %-aként számítanak ki – szimulációjára, a következő információk alapján:

a)rendszeres jövedelem és teljes jövedelem, és hogy a jövedelem állandó vagy ideiglenes alapon keletkezik;

b)eszközök, beleértve a pénzügyi befektetéseket, a személyes és befektetési tulajdont, nyugdíjalapokat és bármely készpénzbetétet;

c)pénzügyi kötelezettségvállalások, beleértve a rendszeres, meglévő vagy jövőbeli kötelezettségvállalásokat.

A leendő befektetők és a befektetők a szimuláció eredményeitől függetlenül nem akadályozhatók meg abban, hogy befektessenek a közösségi finanszírozású projektekbe.

(6)A Bizottság a 37. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a következőkhöz szükséges intézkedések meghatározása céljából:

a)az (1) bekezdésben említett vizsgálat elvégzése;

b)a (3) bekezdésben említett szimuláció elvégzése;

c)a (2) és (4) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátása.

16. cikk
Kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók minden egyes közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan a projektgazda által összeállított kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot bocsátanak a leendő befektetők rendelkezésére. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot az érintett tagállam legalább egy hivatalos nyelvén, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

(2)Az (1) bekezdésben említett kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap a következő információk mindegyikét tartalmazza:

a)a mellékletben meghatározott információk;

b)közvetlenül a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap címe alatt feltüntetve a következő magyarázó nyilatkozat:

„Ezt a közösségi finanszírozási ajánlatot sem az ESMA, sem illetékes nemzeti hatóságok nem ellenőrizték és nem hagyták jóvá.

Nem került sor az Ön képzettségének és ismereteinek értékelésére, mielőtt Ön hozzáférést kapott ehhez a befektetéshez. Amennyiben e befektetés mellett dönt, Ön viseli az ezzel a befektetéssel járó teljes kockázatot, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát is.”;

c)kockázati figyelmeztetés, amelynek szövege a következő:

„Az ebbe a közösségi finanszírozási ajánlatba való befektetés kockázatokkal jár, beleértve a befektetett pénzösszeg részleges vagy teljes elvesztésének kockázatát. A befektetése nem tartozik a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* és a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban létrehozott betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek hatálya alá.

Előfordulhat, hogy befektetése nem térül meg.

Ez nem megtakarítási termék; ne fektesse nettó vagyonának több mint 10 %-át közösségi finanszírozású projektekbe.

Előfordulhat, hogy befektetési eszközét nem tudja akkor értékesíteni, amikor szeretné.

_______________

*    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

**    Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).”

(3)A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak világosnak, érthetőnek, teljesnek és pontosnak kell lennie, és az alkalmazandó jogra vonatkozó hivatkozásokon kívül nem tartalmazhat lábjegyzeteket. Önálló, tartós adathordozón kell megjeleníteni, amely egyértelműen megkülönböztethető a marketingközleményektől, és kinyomtatva legfeljebb 6 A4-es oldalból állhat.

(4)A közösségi finanszírozási szolgáltató mindenkor, a közösségi finanszírozási ajánlat érvényességének teljes időtartama alatt naprakészen tartja a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot.

(5)A közösségi finanszírozási szolgáltatók megfelelő eljárásokat vezetnek be és alkalmaznak a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk teljességének és egyértelműségének ellenőrzésére.

(6)Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató lényeges kihagyást, lényeges hibát vagy lényeges pontatlanságot állapít meg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, a projektgazda kiegészíti vagy módosítja az érintett információt. Ha az ilyen kiegészítés vagy módosítás nem lehetséges, a közösségi finanszírozási szolgáltató nem teheti meg a közösségi finanszírozási ajánlatot vagy törli a meglévő ajánlatot, amíg a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap meg nem felel e cikk követelményeinek.

(7)A befektető kérheti a közösségi finanszírozási szolgáltatótól, hogy gondoskodjon a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a befektető választása szerinti nyelvre való lefordításáról. A fordításnak pontosan tükröznie kell a kiemelt befektetési információkat tartalmazó eredeti adatlap tartalmát.

Ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem bocsátja rendelkezésre a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kért fordítását, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltató egyértelműen azt tanácsolja a befektetőnek, hogy tartózkodjon a befektetéstől.

(8)Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap előzetes bejelentését és jóváhagyását.

(9)A Bizottság a 37. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a következők meghatározása céljából:

a)a (2) bekezdésben és a mellékletben említett információk megjelenítési mintájára vonatkozó követelmények és a minta tartalma;

b)a közösségi finanszírozási ajánlat szempontjából lényeges kockázatok típusai, amelyeket ezért a melléklet C. részének megfelelően közzé kell tenni;

c)a melléklet H. részének a) pontjában említett díjak és költségek, beleértve a befektető által viselendő közvetlen és közvetett költségek részletes bontását.

17. cikk
Hirdetőtábla

(1)Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik befektetőik számára, hogy az eredetileg a platformjukon közösségileg finanszírozott hitelmegállapodások vagy átruházható értékpapírok vétele és eladása céljából egymással közvetlenül kapcsolatba lépjenek, tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy nem működtetnek kereskedési rendszert és a platformjukon folytatott ilyen vételi és eladási tevékenység az ügyfél saját mérlegelése és felelőssége mellett történik.

(2)Azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek az (1) bekezdésben említett vételhez és eladáshoz referenciaárat javasolnak, tájékoztatják ügyfeleiket, hogy a javasolt referenciaár nem kötelező érvényű, és megindokolják a javasolt referenciaárat.

18. cikk
Az adatokhoz való hozzáférés

A közösségi finanszírozási szolgáltatók:

a)a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden adatot tartós adathordozón öt éven keresztül megőriznek;

b)biztosítják, hogy ügyfeleik mindenkor azonnali hozzáféréssel rendelkezzenek a számukra nyújtott szolgáltatások adataihoz;

c)öt éven keresztül megőriznek a közösségi finanszírozási szolgáltatók és ügyfeleik közötti minden megállapodást.

V. fejezet
Marketingközlemények

19. cikk
A marketingközleményekkel kapcsolatos követelmények

(1)A közösségi finanszírozási szolgáltatók biztosítják, hogy a befektetőknek szóló valamennyi marketingközlemény ekként egyértelműen azonosítható legyen.

(2)Egyetlen marketingközlemény sem foglalhatja magában egyedi tervezett vagy függőben lévő közösségi finanszírozású projektek vagy ajánlatok marketingjét. A marketingközlemények csupán megjelölhetik, hogy az ügyfelek hol és milyen nyelven juthatnak hozzá az egyedi projektekre vagy ajánlatokra vonatkozó információkhoz.

(3)A közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeikhez azon tagállam egy vagy több hivatalos nyelvét használják, ahol a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységet folytat, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelvet.

(4)Az illetékes nemzeti hatóságok nem írhatják elő a marketingközlemények előzetes bejelentését és jóváhagyását.

20. cikk
A marketingkövetelményekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések közzététele

(1)Az illetékes nemzeti hatóságok a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket weboldalukon közzéteszik és naprakészen tartják.

(2)Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, és az illetékes hatóságok azon weboldalaira mutató hiperhivatkozásokról, amelyeken az említett információt közzétették. Az illetékes hatóságok a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven az ESMA rendelkezésére bocsátják az említett vonatkozó nemzeti rendelkezések összefoglalóját.

(3)Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t a (2) bekezdés szerint rendelkezésre bocsátott információban bekövetkezett minden változásról, és haladéktalanul benyújtják a releváns nemzeti rendelkezések frissített összefoglalóját.

(4)Az ESMA weboldalán közzéteszi a vonatkozó nemzeti rendelkezések pénzügyi szférában szokásos nyelven készült összefoglalóját és az illetékes hatóságok (1) bekezdésben említett weboldalára mutató hiperhivatkozásokat. Az ESMA nem tehető felelőssé az összefoglalóban bemutatott információkért.

(5)Az illetékes nemzeti hatóságok a saját tagállamaikban a marketingszabályokra vonatkozó tájékoztatásért felelős egyedüli kapcsolattartó pontok.

(6)Az ESMA az illetékes nemzeti hatóságoknak címzett iránymutatást vagy ajánlásokat bocsáthat ki, amelyekben meghatározza a marketingközleményekkel és a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeinek ellenőrzésével kapcsolatos bevált módszereket.

(7)Az illetékes hatóságok rendszeresen, és legalább évente jelentést tesznek az ESMA-nak a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik alapján az előző év során hozott végrehajtási intézkedéseikről. A jelentés magában foglalja különösen a következőket:

a)a hozott végrehajtási intézkedések teljes száma adott esetben a kötelességszegés típusa szerint;

b)ha rendelkezésre áll, a végrehajtási intézkedések eredményei, beleértve a kiszabott szankciókat szankciótípus szerint vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatók által biztosított helyreigazító intézkedéseket;

c)ha rendelkezésre áll, példák arra, hogy az illetékes hatóságok hogyan kezelték azt, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem felelt meg a nemzeti rendelkezéseknek.

VI. fejezet
Az ESMA hatáskörei és illetékessége

I. szakasz
Hatáskörök és eljárások

21. cikk
Titoktartási kötelezettség

A 22–25. cikk által az ESMA-ra, az ESMA valamely tisztviselőjére vagy az ESMA által felhatalmazott valamely más személyre ruházott hatáskörök nem használhatók fel olyan információk kiszolgáltatásának az előírására, amelyekre titoktartási kötelezettség vonatkozik.

22. cikk
Információkérés

(1)Az ESMA egyszerű kérés vagy határozat útján kérheti az alábbi személyektől, hogy bocsássanak rendelkezésre az e rendelet szerinti feladatainak ellátását számára lehetővé tevő minden szükséges információt:

a)a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a felette ellenőrzést gyakorló személy, vagy olyan személy, aki felett a közösségi finanszírozási szolgáltató közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorol;

b)az előzőleg vagy jelenleg egy közösségi finanszírozási platformon ajánlatot tevő projektgazdák;

c)a 8. cikkel összhangban a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos funkciók ellátására kijelölt harmadik felek;

d)az a)–c) pontban említett személyek vezetői;

e)az a)–c) pontban említett személyek könyvvizsgálói és tanácsadói.

(2)Az (1) bekezdés szerinti egyszerű információkérés:

a)a kérés jogalapjaként megjelöli e cikket;

b)meghatározza a kérés célját;

c)részletesen meghatározza a kért információt;

d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)feltünteti a 28. cikkel összhangban abban az esetben kiszabandó pénzbírság összegét, ha a nyújtott információ nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető.

(3)Az (1) bekezdés szerinti, határozat útján történő információkérés esetén az ESMA:

a)a kérés jogalapjaként megjelöli e cikket;

b)meghatározza a kérés célját;

c)részletesen meghatározza a kért információt;

d)meghatározza az információnyújtás határidejét;

e)felhívja a figyelmet a 29. cikkben arra az esetre előírt kényszerítő bírságra, ha a nyújtott információ hiányos;

f)felhívja a figyelmet a 28. cikkben arra az esetre előírt pénzbírságra, ha a kérdésre adott válasz nem felel meg a valóságnak, vagy félrevezető;

g)felhívja a figyelmet arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 60. és 61. cikke értelmében a határozat ellen fellebbezni lehet az ESMA fellebbviteli tanácsa előtt, és a határozat felülvizsgáltatható az Európai Unió Bíróságával.

(4)A kért információkat az (1) bekezdésben említett személyek vagy képviselőik, jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig a törvény vagy az alapszabályuk által képviseletükre felhatalmazott személyek szolgáltatják. A megfelelően meghatalmazott ügyvédek szintén jogosultak az ügyfelük nevében az információk benyújtására. Utóbbiak teljes felelősséggel tartoznak, ha a szolgáltatott információ hiányos, a valóságnak nem megfelelő vagy félrevezető.

(5)Az ESMA haladéktalanul megküldi az egyszerű kérés vagy a határozata másolatát azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek területén az (1) bekezdésben említett, az információkérés által érintett személyek tartózkodási hellyel vagy székhellyel rendelkeznek.

23. cikk
Általános vizsgálatok

(1)Az ESMA a 22. cikk (1) bekezdésében említett személyekre irányuló vizsgálatokat végezhet. E célból az ESMA tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek jogosultak az alábbiakra:

a)a feladatainak végrehajtása szempontjából lényeges nyilvántartások, adatok, eljárások és egyéb anyagok megvizsgálása, az adathordozótól függetlenül;

b)az ilyen nyilvántartásokból, adatokból, eljárásokból és egyéb anyagokból hiteles másolatok vagy kivonatok készítése vagy bekérése;

c)a 22. cikk (1) bekezdésében említett bármely személynek, képviselőjének vagy személyzete tagjainak berendelése, és szóbeli vagy írásbeli magyarázat kérése az ellenőrzés tárgyával és céljával összefüggő tényekkel és dokumentumokkal kapcsolatban, valamint a válaszok rögzítése;

d)valamely vizsgálat tárgyával kapcsolatos információgyűjtés céljából bármely olyan egyéb, természetes vagy jogi személy kikérdezése, aki ehhez hozzájárul;

e)a telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérése.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok céljából az ESMA tisztviselői és az általa felhatalmazott más személyek hatáskörüket a vizsgálat tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás alapján gyakorolják. A felhatalmazásban fel kell tüntetni továbbá a 29. cikk értelmében abban az esetben kiszabandó kényszerítő bírságot is, ha a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat nem vagy hiányosan nyújtják be, vagy ha a 22. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre nem, vagy hiányosan válaszolnak, valamint a 28. cikk értelmében abban az esetben kiszabandó pénzbírságot, ha a 22. cikk (1) bekezdésében említett személyek a feltett kérdésekre a valóságnak nem megfelelően, vagy félrevezető módon válaszolnak.

(3)A 22. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az ESMA határozata alapján elrendelt vizsgálatoknak. A határozatban fel kell tüntetni a vizsgálat tárgyát és célját, a 29. cikkben előírt kényszerítő bírságokat, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, valamint az arra vonatkozó jogot, hogy a határozat az Európai Unió Bíróságával felülvizsgáltatható.

(4)Az ESMA az (1) bekezdésben említett vizsgálat előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról és a felhatalmazott személyek kilétéről azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén a vizsgálatra sor kerül. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői az ESMA kérésére segítik a felhatalmazott személyeket feladataik elvégzésében. Az érintett illetékes hatóság tisztviselői kérésre szintén jelen lehetnek a vizsgálaton.

(5)Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikéréséhez a hatályos nemzeti jogszabályok szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezik. Ez az engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhető.

(6)Ha valamely nemzeti igazságügyi hatósághoz az (1) bekezdés e) pontjában említett telefon- és adatforgalmi nyilvántartások kikérésének engedélyezése iránti kérelem érkezik, e hatóság ellenőrzi, hogy:

a)az ESMA (3) bekezdésben említett határozata hiteles-e;

b)a megteendő intézkedések arányosak-e, és nem önkényesek vagy túlzottak-e.

(7)A (6) bekezdés b) pontja alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az ESMA-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra vonatkozóan, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataiban foglalt adatokat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

24. cikk
Helyszíni ellenőrzések

(1)Az ESMA az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges minden helyszíni ellenőrzést elvégezhet a 22. cikk (1) bekezdésében említett személyek üzlethelyiségeiben.

(2)Az ESMA tisztviselői és az általa helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott más személyek az ESMA vizsgálati határozatával érintett személyek bármely üzlethelyiségébe beléphetnek, és rendelkeznek a 23. cikk (1) bekezdése szerinti összes hatáskörrel. Jogukban áll továbbá az ellenőrzés idejére és az ahhoz szükséges mértékben zár alá venni bármely üzlethelyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3)Az ESMA a helyszíni ellenőrzés előtt kellő időben értesítést küld a vizsgálatról azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén az ellenőrzésre sor kerül. Amennyiben az ellenőrzés megfelelő lebonyolítása és eredményessége ezt megköveteli, az ESMA – az érintett illetékes hatóság tájékoztatása után – előzetes értesítés nélkül is elvégezheti a helyszíni ellenőrzést. Az e cikk szerinti ellenőrzéseket el kell végezni, amennyiben az érintett hatóság megerősítette, hogy nem emel kifogást azokkal szemben.

(4)Az ESMA tisztviselői és az általa helyszíni ellenőrzésre felhatalmazott más személyek hatáskörüket az ellenőrzés tárgyát és célját feltüntető írásbeli felhatalmazás felmutatásával gyakorolják, amelyben fel kell tüntetni a 33. cikk értelmében arra az esetre előírt kényszerítő bírságokat, ha az érintett személyek nem vetik alá magukat az ellenőrzésnek.

(5)A 23. cikk (1) bekezdésében említett személyek kötelesek alávetni magukat az ESMA határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzéseknek. A határozatban fel kell tüntetni az ellenőrzés tárgyát és célját, meg kell határozni az ellenőrzés megkezdésének időpontját, valamint utalni kell a 29. cikkben előírt kényszerítő bírságra, az 1095/2010/EU rendelet értelmében igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekre és az arra vonatkozó jogra, hogy a határozat az Európai Unió Bírósága által felülvizsgálható.

(6)Azon tagállam illetékes hatóságának tisztviselői vagy az általa felhatalmazott vagy kijelölt más személyek, amelynek területén a helyszíni ellenőrzésre sor kerül, az ESMA kérésére aktívan segítik az ESMA tisztviselőit és az általa felhatalmazott más személyeket. Az érintett tagállam illetékes hatóságának tisztviselői szintén jelen lehetnek a helyszíni ellenőrzésen.

(7)Az ESMA arra is felkérheti az illetékes hatóságokat, hogy végezzék el a nevében az e cikkben és a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét vizsgálati feladatokat és helyszíni ellenőrzéseket.

(8)Amennyiben az ESMA tisztviselői és az általa felhatalmazott más kísérő személyek megállapítják, hogy valamely személy akadályozza az e cikk szerint elrendelt vizsgálatot, úgy az érintett tagállam illetékes hatósága – szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező végrehajtó hatóság bevonásával – megadja a szükséges segítséget ahhoz, hogy a helyszíni ellenőrzést elvégezhessék.

(9)Amennyiben az (1) bekezdésben említett helyszíni ellenőrzéshez vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a nemzeti jogszabályok szerint valamely igazságügyi hatóság engedélyére van szükség, ezt az engedélyt kérelmezik. Ez az engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérelmezhető.

(10)Ha valamely nemzeti igazságügyi hatósághoz az (1) bekezdésben előírt helyszíni ellenőrzés vagy a (7) bekezdésben előírt segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelem érkezik, e hatóság ellenőrzi, hogy:

a)az ESMA (4) bekezdésben említett határozata hiteles-e;

b)a megteendő intézkedések arányosak-e, és nem önkényesek vagy túlzottak-e.

(11)A (10) bekezdés b) pontja alkalmazásában a nemzeti igazságügyi hatóság részletes magyarázatot kérhet az ESMA-tól, különösen azon okokra vonatkozóan, amelyek alapján az ESMA e rendelet megsértését feltételezi, a feltételezett jogsértés súlyosságára, továbbá arra vonatkozóan, hogy azon személy, akivel szemben a kényszerítő intézkedéseket hozták, milyen módon érintett az ügyben. A nemzeti igazságügyi hatóság azonban nem vizsgálhatja felül a vizsgálat szükségességét, és nem követelheti meg, hogy bocsássák rendelkezésére az ESMA irataiban foglalt adatokat. Az ESMA határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az 1095/2010/EU rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően.

25. cikk
Információcsere

Az ESMA és az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül átadják egymásnak az e rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

26. cikk
Szakmai titoktartás

A 2014/65/EU irányelv 76. cikkében említett szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik az ESMA-ra és minden olyan személyre, aki az ESMA-nak vagy más olyan személynek lát vagy látott el feladatokat, amelyre vagy akire az ESMA feladatokat ruházott át, ideértve az ESMA által megbízott ellenőröket és szakértőket is.

27. cikk
Az ESMA felügyeleti intézkedései

(1)Amennyiben az ESMA megállapítja, hogy a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt valamely személy elkövette az I–V. fejezetben felsorolt valamely jogsértést, az alábbi egy vagy több intézkedést hozhatja:

a)a személyt a jogsértés megszüntetésére kötelező határozatot fogad el;

b)a 28. és 29. cikknek megfelelően pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatot fogad el;

c)hirdetményt ad ki;

d)figyelmeztetést ad ki.

(2)Az (1) bekezdésben említett intézkedések meghozatalakor az ESMA figyelembe veszi a jogsértés természetét és súlyosságát, tekintettel a következő kritériumokra:

a)a jogsértés időtartama és gyakorisága;

b)a jogsértés okozott-e vagy elősegített-e pénzügyi bűncselekményt, illetve tulajdonítható-e egyéb módon ilyen bűncselekmény a jogsértésnek;

c)a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el;

d)a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

e)a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi ereje;

f)a jogsértés befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

g)a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

h)a jogsértésért felelős személy ESMA-val való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

i)a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

j)a jogsértésért felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

(3)Az ESMA indokolatlan késedelem nélkül értesíti a jogsértésért felelős személyt az (1) bekezdés alapján hozott intézkedésekről, és közli ezeket az intézkedéseket az érintett tagállamok illetékes hatóságaival és a Bizottsággal. Az ESMA a határozat elfogadásának időpontjától számított 10 munkanapon belül közzéteszi a határozatot a honlapján.

(4)A (3) bekezdésben említett közzététel tartalmazza a következőket:

a)a jogsértésért felelős személy azon jogának megerősítése, hogy jogorvoslattal élhet a határozat ellen;

b)adott esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásának megerősítése és annak közlése, hogy a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya;

c)annak közlése, hogy az ESMA fellebbviteli tanácsa az 1095/2010/EU rendelet 60. cikkének (3) bekezdésével összhangban felfüggesztheti a vitatott határozat alkalmazását.

II. szakasz
KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

28. cikk
Pénzbírságok

(1)Amennyiben a 31. cikk (5) bekezdésével összhangban az ESMA megállapítja, hogy valamely személy szándékosan vagy gondatlanságból elkövette az I–V. fejezetben felsorolt valamely jogsértést, a (3) bekezdésnek megfelelően pénzbírságot kiszabó határozatot fogad el.

(2)A jogsértés akkor minősül szándékos jogsértésnek, ha az ESMA olyan objektív tényezőket talál, amelyek bizonyítják, hogy egy személy kifejezetten a jogsértés elkövetésének szándékával járt el.

(3)Az (1) bekezdésben említett pénzbírság maximális összege a közösségi finanszírozási szolgáltató egy naptári évben elért éves árbevételének legfeljebb 5 %-a.

(4)A pénzbírság (1) bekezdés szerinti összegének meghatározása során az ESMA figyelembe veszi a 27. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

29. cikk
Kényszerítő bírságok

(1)Az ESMA határozatban kényszerítő bírságot szab ki annak érdekében, hogy kötelezzen:

a)valamely személyt a jogsértés megszüntetésére, összhangban a 23. cikk alapján hozott határozattal;

b)a 22. cikk (1) bekezdésében említett valamely személyt:

i.a 22. cikk szerinti határozatban kért információk hiánytalan szolgáltatására;

ii.arra, hogy vesse alá magát vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adja át az előírt nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve pótolja és helyesbítse a 23. cikk szerinti határozattal elrendelt vizsgálat keretében benyújtott egyéb információkat;

iii.arra, hogy vesse alá magát a 24. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni ellenőrzésnek.

(2)A kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

(3)A (2) bekezdés ellenére, a kényszerítő bírság összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a, természetes személyek esetében pedig az előző naptári évben szerzett átlagos napi jövedelem 2 %-a. Az összegeket a kényszerítő bírságot kiszabó határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

(4)A kényszerítő bírság az ESMA határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. Ezen időszak végét követően az ESMA felülvizsgálja az intézkedést.

30. cikk
A pénzbírságok és a kényszerítő bírságok nyilvánosságra hozatala, jellege, behajtása és elhelyezése

(1)Az ESMA nyilvánosságra hoz minden, a 28. és a 29. cikk alapján kiszabott pénzbírságot és kényszerítő bírságot, kivéve, ha az ilyen nyilvánosságra hozatal súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan károkat okozna az érintett feleknek. E közzététel az (EU) 2016/679 rendelet 16 értelmében nem tartalmazhat személyes adatokat.

(2)A 34. és a 35. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

(3)Amennyiben az ESMA úgy határoz, hogy nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az érintett tagállam illetékes hatóságait.

(4)A 28. és a 29. cikk alapján kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok behajthatóak.

(5)A behajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárásjogi szabályai vonatkoznak, amelynek területén arra sor kerül.

(6)A pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege az Európai Unió általános költségvetését illeti.

31. cikk
A felügyeleti intézkedések meghozatalának és a pénzbírságok kiszabásának eljárási szabályai

(1)Amennyiben az ESMA az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül az I–V. fejezetben felsorolt egy vagy több jogsértés elkövetésének alapos gyanúja, akkor az ESMA-n belül egy független vizsgálatvezetőt jelöl ki az ügy kivizsgálására. A kijelölt tisztviselő nem vehet részt, és a múltban sem vehetett részt sem közvetlenül, sem közvetetten az érintett közösségi finanszírozási szolgáltató felügyeletében vagy engedélyezési eljárásában, és feladatait az ESMA-tól függetlenül látja el.

(2)Az (1) bekezdésben említett vizsgálatvezető a vizsgálat által érintett személyek észrevételeinek figyelembevételével kivizsgálja a feltételezett jogsértéseket, és a megállapításait tartalmazó teljes ügyiratot benyújtja az ESMA-nak.

(3)A vizsgálatvezető a feladatainak elvégzése érdekében jogosult a 22. cikknek megfelelően információt kérni, valamint a 23. és a 24. cikknek megfelelően vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket végezni.

(4)A vizsgálatvezető a feladatainak végzése során hozzáférhet minden olyan dokumentumhoz és információhoz, amelyet az ESMA a felügyeleti tevékenységei során összegyűjtött.

(5)A vizsgálatvezető a vizsgálat befejezésekor, mielőtt benyújtaná a megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMA-nak, lehetőséget ad a vizsgálat által érintett személyeknek a vizsgálat tárgyával kapcsolatos meghallgatásra. A vizsgálatvezető kizárólag olyan tényekre alapozhatja a megállapításait, amelyekkel kapcsolatban az érintett személyek lehetőséget kaptak arra, hogy megtegyék észrevételeiket.

(6)Az érintett személyek védelemhez való jogát az e cikk alapján lefolytatott vizsgálat során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

(7)Amikor a vizsgálatvezető benyújtja a megállapításait tartalmazó ügyiratot az ESMA-nak, tájékoztatja a vizsgálat által érintett személyeket. A vizsgálat által érintett személyeknek jogukban áll betekinteni az ügyiratba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a harmadik feleket érintő bizalmas információkra.

(8)A vizsgálatvezető megállapításait tartalmazó ügyirat alapján, valamint, amennyiben ezt a vizsgálat által érintett személyek kérik, e személyeknek a 32. cikk szerinti meghallgatását követően az ESMA határoz arról, hogy a vizsgálat által érintett személyek elkövettek-e az I–V. fejezetben felsorolt egy vagy több jogsértést, és amennyiben igen, a 31. cikknek megfelelően felügyeleti intézkedést hoz.

(9)A vizsgálatvezető nem vesz részt az ESMA megbeszélésein, és más módon sem avatkozik bele az ESMA döntéshozatalába.

(10)A Bizottság a 37. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el [kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabásával kapcsolatos jogkör gyakorlására vonatkozó további részletes eljárási szabályok meghatározása céljából, beleértve a védelemhez való jogra vonatkozó rendelkezéseket, az átmeneti rendelkezéseket, valamint a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok beszedésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabása és behajtása tekintetében az elévülési időre vonatkozó rendelkezéseket is.

(11)Az ESMA az ügyet büntetőeljárás megindítása céljából az érintett nemzeti hatóságok elé terjeszti, amennyiben az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során olyan tényeket tár fel, amelyek alapján felmerül a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja. Emellett az ESMA nem szab ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot olyan esetekben, amikor azonos vagy lényegében azonos tényállás alapján, a nemzeti jog szerint lefolytatott büntetőeljárás eredményeképpen korábban már jogerős felmentő vagy elmarasztaló ítélet született.

32. cikk
Az érintett személyek meghallgatása

(1)A 27., 28. és 29. cikk szerinti határozat meghozatala előtt az ESMA meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárás alá vont személyek számára megállapításai tekintetében. Az ESMA csak olyan megállapításokra alapozhatja a határozatát, amelyekkel kapcsolatban az eljárás alá vont személyeknek lehetőségük volt észrevételt tenni.

(2)Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha sürgős intézkedésre van szükség a pénzügyi rendszert fenyegető súlyos és közvetlen veszély elhárítása érdekében. Ilyen esetekben az ESMA ideiglenes határozatot fogadhat el, a határozathozatal után pedig a lehető leghamarabb biztosítja a meghallgatási lehetőséget az érintett személyek számára.

(3)A vizsgálat által érintett személyek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. E személyeknek jogukban áll betekinteni az ESMA ügyiratába, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelméhez fűződő jogos érdekét. Az ügyiratba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az ESMA belső előkészítő dokumentumaira.

33. cikk
Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan hatáskörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az ESMA pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki, vagy más szankciót vagy adminisztratív intézkedést hozott e rendeletnek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága eltörölheti, csökkentheti vagy felemelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot.

34. cikk
Engedélyezési és felügyeleti díjak

(1)Az ESMA e rendelettel és a (3) bekezdés alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban díjakat számít fel a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak. Ezek a díjak fedezik az ESMA közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezéséhez és felügyeletéhez, valamint ahhoz kapcsolódó kiadásait, hogy megtérítse az illetékes hatóságok részére az e rendelet alapján folytatott tevékenység során – különösen a feladatok 35. cikkel összhangban történő átruházása következtében – az illetékes hatóságoknál esetlegesen felmerült költségeket.

(2)A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak felszámított díj összegének felső határát a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységeinek méretével arányos összegben kell meghatározni.

(3)A Bizottság a 37. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: 24 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig a díjtípusok és a díjköteles ügyek, a díjak összege és megfizetésük módja, valamint az ESMA által a (2) bekezdés értelmében szervezetenként felszámítható maximális összeg kiszámítására vonatkozó módszertan meghatározása céljából.

35. cikk
A feladatok ESMA általi átruházása az illetékes hatóságokra

(1)Amennyiben valamely felügyeleti feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges, az ESMA jogosult arra, hogy az 1095/2010/EU rendelet 16. cikke szerint általa kibocsátott iránymutatásokkal összhangban konkrét felügyeleti feladatokat ruházzon át egy tagállam illetékes hatóságára. E felügyeleti feladatok közé tartozhat különösen a 22. cikk szerinti információkérések, valamint a 23. cikk és a 24. cikk szerinti vizsgálatok és helyszíni ellenőrzések lefolytatásának hatásköre.

(2)Az ESMA a feladatok átruházását megelőzően konzultál az érintett illetékes hatósággal az alábbiakról:

a)az átruházandó feladatok köre;

b)a feladatok elvégzésének ütemezése; továbbá

c)a szükséges információknak az ESMA részéről, illetve az ESMA részére történő átadása.

(3)A 34. cikk (3) bekezdése alapján a Bizottság által elfogadott díjszabályzatnak megfelelően az ESMA megtéríti az illetékes hatóságok részére az átruházott feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült költségeket.

(4)Az ESMA megfelelő időközönként felülvizsgálja az (1) bekezdésben említett határozatot. Az átruházás bármikor visszavonható.

36. cikk
Adatvédelem

(1)A személyes adatok e rendelet keretei között végzett feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok e rendelet alkalmazásában feladataikat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzik.

(2)A személyes adatok ESMA általi, e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie a 45/2001/EK rendeletnek.

VII. fejezet
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

37. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 3. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (10) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 16. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (10) bekezdésében és a 34. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [Kiadóhivatal: e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (7) bekezdésében, a 10. cikk (10) bekezdésében, a 15. cikk (6) bekezdésében, a 16. cikk (9) bekezdésében, a 31. cikk (10) bekezdésében és a 34. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 3. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (4) bekezdése, a 7. cikk (7) bekezdése, a 10. cikk (10) bekezdése, a 15. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (9) bekezdése, a 31. cikk (10) bekezdése és a 34. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

VIII. fejezet
Záró rendelkezések

38. cikk
Jelentés

(1)A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük illessze be a dátumot: e rendelet alkalmazásának kezdő napja után 24 hónappal] előtt az ESMA-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2)A jelentés a következőket értékeli:

a)a közösségi finanszírozási szolgáltatók uniós piacának működése, beleértve a piaci fejleményeket és tendenciákat, figyelembe véve az ESMA által szerzett felügyeleti tapasztalatot, az ESMA által engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók számát és piaci részesedésüket, megvizsgálva mindenekelőtt, hogy szükséges-e az ebben a rendeletben szereplő fogalommeghatározások kiigazítása, és hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre továbbra is megfelelő-e;

b)e rendelet hatása a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működésére, beleértve a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésére és az említett szolgáltatásokkal érintett befektetőkre és a személyek egyéb kategóriáira gyakorolt hatást;

c)a technológiai innováció alkalmazása a közösségi finanszírozási szektorban, beleértve új innovatív üzleti modellek és technológiák alkalmazását;

d)a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott küszöbérték továbbra is megfelelő-e az ebben a rendeletben meghatározott célkitűzések teljesítéséhez;

e)a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatása a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a versenyre és a befektetővédelemre;

f)a közigazgatási szankciók alkalmazása és különösen az ezen rendelet megsértéséért kiróható közigazgatási szankciók további harmonizálásának szükségessége;

g)annak szükségessége és arányossága, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók az (EU) 2015/849 irányelvet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása tekintetében átültető nemzeti rendelkezéseknek való megfelelési kötelezettség hatálya alá tartozzanak, és hogy az (EU) 2015/849 irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája.

39. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [Kiadóhivatal: kérjük illessze be a hatálybalépést 12 hónappal követő dátumot]-jétől/tól/-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

Szakpolitikai terület: Pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió

Tevékenység: Tőkepiaci unió

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 17 irányul

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Hozzájárulás a megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piachoz

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

… sz. konkrét célkitűzés

1. annak lehetővé tétele, hogy a platformok bővítsék tevékenységüket;

2. a platformok integritásának megerősítése;

3. a platformok átláthatóságának fokozása a befektetők számára

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1. Az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók az összes tagállamban végezhetik alapvető tevékenységeiket és Európa-szerte közvetíthetnek projekteket.

2. A befektetői bizalom megerősödik, mindenekelőtt a platformok elérése és a határokon átnyúló befektetések tekintetében.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A Bizottság szolgálatai nyomon fogják követni a választott szakpolitikai alternatíva hatásait a következő, nem kimerítő jelleggel felsorolt mutatók figyelembevételével:

1. A platformokra gyakorolt hatások:

a)    azon országok száma, ahol platformok működnek

b)    a közösségi finanszírozási ügyletek éves nagyságrendje az uniós tagállamokban

c)    befektetői bázis befektetőtípusok szerint

d)    határokon átnyúlóan finanszírozott projektek száma, volumene és típusa

e)    a határokon átnyúló befektetésáramlás volumene

2.    Közvetlen költségek

a)    engedélyezési díjak

b)    felügyeleti és szabályozói díjak

c)    végrehajtási költségek

3.    Közvetett költségek / előnyök

a)    a projektek finanszírozásával / a befektetéssel összefüggésben fizetendő díjak alakulása

b)    a kibocsátás átlagos méretének alakulása

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A javaslatnak a következő problémákat kell kezelnie:

1. Egységes piac: a közösségi finanszírozási platformok nagymértékben függnek a hálózati hatásoktól. A nagyságrend nemcsak az üzleti modellek életképességét fokozza, hanem jelentősebb előnyöket kínál a platform felhasználóinak: a befektetőknek és a projektgazdáknak is. A közösségi finanszírozási platformok jelenleg komoly nehézségekkel kerülnek szembe, ha más uniós tagállamokra szeretnék kiterjeszteni tevékenységüket, így többnyire nemzeti határaikon belül maradnak. Ez a kezdeményezés biztosítja az uniós szinten működni szándékozó platformok számára azt a lehetőséget, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól európai közösségi finanszírozási szolgáltatói engedélyt kérjenek, aminek birtokában korlátozás nélkül nyújthatnak szolgáltatásokat az egységes piacon.

2. Ágazati integritás és biztonság: A közösségi finanszírozásnak még fejlődnie kell, hogy megbízható és érett ágazattá váljon, ugyanis a befektetők különösen óvatosak akkor, ha határokon átnyúlóan terveznek befektetni. Ez részben a különböző tagállamok által elfogadott eltérő szabályrendszereknek tudható be, amelyek bizonytalanságot teremtenek a biztosítékok alkalmazhatósága, a kellő gondosság elvének megfelelő kezelése és az ellenőrzés szintje tekintetében. A kezdeményezés jól megkülönböztethető európai címkét fog létrehozni, ami átlátható és biztonságos környezetet teremt a forrásközvetítéshez, lehetővé téve a befektetők számára, hogy az általuk támogatni kívánt projektek életképességére összpontosítsanak.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték (ez különböző tényezőkből származhat, például a koordináció jelentette előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pont értelmében „az uniós részvételből adódó többletérték” az az uniós részvételből adódó érték, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az uniós intézkedés valamennyi alapvető érdekelt fél, vagyis a közösségi finanszírozási platformok, a projektgazdák és a befektetők számára jelentősen csökkentené az összetettséget, a pénzügyi és adminisztratív terhet, ugyanakkor az azonos uniós címkével rendelkező valamennyi szolgáltató számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítana. Emellett az összes releváns résztvevőre vonatkozó prudenciális szabályok, működési feltételek és átláthatósági szabályok összehangolása egyértelmű előnyt jelentene a befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás szempontjából. A javaslat célja, hogy a közösségi finanszírozási platformok alapvető jellemzőinek harmonizálása révén egységes keretet hozzon létre az ilyen közösségi finanszírozási tevékenység meghatározásához, és konkrét területeken egyértelmű közös szabályokat állapítson meg.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációkból és a külső tanulmányokból szerzett új bizonyítékok megerősítik, hogy most van szükség intézkedésre. Az uniós szintű fellépés célja, hogy hozzájáruljon az uniós közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és eredményes fejlesztéséhez, a befektetők védelméhez, a pénzügyi rendszer stabilitásához és hatékonyságához az uniós gazdaság, a polgárok és vállalkozások érdekében. A bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat hozzájárul annak jobb megértéséhez, hogy e célkitűzések uniós szinten miért érhetők el jobban.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Új kezdeményezés

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

E javaslat céljai összhangban vannak számos más kulcsfontosságú uniós szakpolitikával és folyamatban lévő kezdeményezéssel, mindenekelőtt a tőkepiaci unióval, a pénzügyi technológiai (FinTech) kezdeményezéssel és a digitális tartalmak egységes piacával.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 18

◻Bizottság általi közvetlen irányítás

   végrehajtó ügynökségek

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

☒a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Megjegyzések

Tárgytalan

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek

A már meglévő szabályoknak megfelelően az európai felügyeleti hatóságok rendszeresen tevékenységi jelentést készítenek (ideértve a felső vezetés felé irányuló belső jelentéstételt, az egyes testületeknek tett jelentéseket és az éves jelentés elkészítését), és a Számvevőszék, valamint a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzést végez az erőforrások felhasználására és teljesítményükre vonatkozóan. A javaslatban ismertetett tevékenységek nyomon követése és az azokra vonatkozó jelentéstétel meg fog felelni a meglévő követelményeknek és az e javaslatból eredő bármely új követelménynek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A piac szerény méretére és arra tekintettel, hogy a cél a kisvállalkozások pénzügyi támogatása a korai szakaszban, nem került megállapításra jelentős gazdasági, pénzügyi stabilitási vagy egyéb kockázat. Meg kell jegyezni, hogy a közösségi finanszírozási platformokon közvetített projektek kockázata rendkívül nagy, mindazonáltal ez tükröződik a befektetőknek szóló kockázati figyelmeztetésekben és más biztosítékokban, és így lehetővé válik a befektetők számára, hogy megismerjék az általuk választott környezetet, amely nem hasonlítható össze a megtakarítási termékeket kínáló környezettel, hanem a vállalkozások számára nyújtandó támogatáshoz biztosít teret. Maguk a platformok nem vehetnek részt befektetés vagy az ilyen ajánlatok jegyzése révén, csak a felek közötti ügyletek megkönnyítését segítik elő.

2.2.2.Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az európai felügyeleti hatóságokról szóló rendeletekben előírtaknak megfelelő irányítási és kontrollrendszereket már végrehajtották. Az európai felügyeleti hatóságok szorosan együttműködnek a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatával annak biztosítása érdekében, hogy a belső kontrollrendszer valamennyi területén eleget tegyenek a megfelelő előírásoknak. E rendelkezések az e javaslatban az európai felügyeleti hatóság számára előírt feladatkörök tekintetében is alkalmazandók lesznek.

Emellett az Európai Parlament – a Tanács ajánlása alapján – minden pénzügyi évben megadja az egyes európai felügyeleti hatóságok számára a felmentést költségvetésük végrehajtására vonatkozóan.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenység elleni fellépés érdekében az európai felügyeleti hatóságok vonatkozásában is megszorítások nélkül alkalmazandók az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai.

Az európai felügyeleti hatóságok saját csalás elleni stratégiával és ezen alapuló cselekvési tervvel rendelkeznek. Az európai felügyeleti hatóságok által a csalás elleni küzdelem terén hozott megerősített intézkedések összhangban fognak állni a költségvetési rendeletben előírt rendelkezésekkel és útmutatásokkal (a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás részét képező csalás elleni intézkedésekkel), az OLAF csalásmegelőzési politikáival, a Bizottság csalás elleni stratégiájában (COM(2011)376) foglalt, valamint az uniós decentralizált ügynökségekre vonatkozó, 2012. júliusi közös megközelítésben és a kapcsolódó ütemtervben megállapított rendelkezésekkel.

Emellett az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló rendeletek és az európai felügyeleti hatóságok költségvetésére vonatkozó rendeletek megállapítják az európai felügyeleti hatóságok költségvetésének végrehajtására és ellenőrzésére, valamint az alkalmazandó pénzügyi szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a csalás és más szabálytalanságok megelőzésére irányuló rendelkezéseket is.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés………………………...…………]

diff/nem diff. 19

EFTA-országoktól 20

tagjelölt országoktól 21

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

1a.

12 02 06 ESMA

diff./nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés………………………………]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…]

[XX.YY.YY.YY]

[…]

[…]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete
 

Szám

[Megnevezés………...……………………………………………………………….]

FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>

2019.
év

2020.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

1. cím: Operatív előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

1.

0,764

1,637

2,401

Kifizetési előirányzatok

2.

0,764

1,637

2, 401

2. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

1a.

Kifizetési előirányzatok

2a.

3. cím:

Kötelezettségvállalási előirányzatok

3a.

Kifizetési előirányzatok

3b.

Az ESMA-hoz tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

0,764

1. 637

2, 401

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3b

0,764

1. 637

2, 401





A többéves pénzügyi keret fejezete
 

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019.
év

2020.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

FŐIGAZGATÓSÁG: <…….>

• Humánerőforrás

0,401

0,995

1,396

• Egyéb igazgatási kiadások

0,091

0,236

0,327

<...> Főigazgatóság ÖSSZESEN

Előirányzatok

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019.
év

2020.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok

ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0,764

1, 637

2, 401

Kifizetési előirányzatok

0,764

1, 637

2, 401

3.2.2.A(z) [szerv] operatív előirányzataira gyakorolt becsült hatás

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

N.
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 22

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 23 ...

– Teljesítés

– Teljesítés

– Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS ...

– Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

3.2.3.A(z) [szerv] humánerőforrására gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2019.
év

2020.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

2

6

8

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazottak

1

1

2

Ideiglenes alkalmazottak

Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

3

7

Személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további teljes munkaidős egyenérték) – létszámterv

Tisztviselői besorolások és fokozatok

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

AD16

AD15

AD14

AD13

AD12

AD11

AD10

AD9

AD8

AD7

AD6

AD5

 

AD összesen

AST11

AST10

AST9

AST8

AST7

AST6

AST5

AST4

AST3

AST2

AST1

AST összesen

AST/SC 6

AST/SC 5

AST/SC 4

AST/SC 3

AST/SC 2

AST/SC 1

AST/SC összesen

VÉGÖSSZEG

A személyi állományra gyakorolt becsült hatás (további alkalmazottak) – külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

IV. besorolási csoport

III. besorolási csoport

II. besorolási csoport

I. besorolási csoport

Összesen

Kirendelt nemzeti szakértők

N. év

N+1. év

N+2. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50 %-át kell figyelembe venni), valamint a mellékletben nyújtsanak további magyarázatot.

3.2.3.2.A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

2020.év

N+1.év

N+2. év

N+3. év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

·A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben(FTE) kifejezve 24

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 yy 25

- a központban 26

- a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Külső munkatársak

A teljes munkaidős egyenértékre jutó költség kiszámításának leírását bele kell foglalni az V. melléklet 3. szakaszába.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 27 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 28

N.
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

[…]

MELLÉKLET az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról szóló rendeletre irányuló javaslat pénzügyi kimutatásához

Az alkalmazott módszertan és a főbb alapfeltevések

Az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók (ECSP) ESMA általi engedélyezéséhez és felügyeletéhez kapcsolódó költségeket három költségkategória szerint becsülték meg: személyzeti költségek, adminisztratív költségek és működési költségek 29 .

A Bizottság jelenlegi előzetes becslései szerint az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kapcsolatos engedélyezési és felügyeleti feladatokhoz 2019-ben 4 új alkalmazottra, 2020-ra pedig további 9 alkalmazottra lesz szükség. Ez az ESMA-nál jelenleg alkalmazott és az ESMA jelenlegi költségvetéséből fedezett személyi állományon felül értendő. A költségeket az uniós költségvetésből finanszíroznák annak érdekében, hogy a kialakulóban levő ágazatot ne terheljék aránytalanul magas díjak. Az e szabályok szerint engedélyezett európai közösségi finanszírozási szolgáltatók hozzájárulást fizetnek majd, de erre felső határértéket fognak alkalmazni, ahogy azt a javaslat szövege részletezi.

A személyi állomány növelésének szükségessége a rendelet által az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók koordinálásával és felügyeletével összefüggésben az ESMA-ra ruházott további feladatokból ered:

·az engedélyezési eljárások előkészítése és irányítása;

·központi nyilvántartás létrehozása és fenntartása;

·a rendeletben előírt technikai standardok kidolgozása;

·a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapok vizsgálata;

·az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók koordinálásának és felügyeletének előkészítése;

·évente a fő teljesítménymutatók ellenőrzése és azokra vonatkozó jelentéstétel.

A szóban forgó új feladatokat a rendeletjavaslat állapítja meg, részletesebb meghatározásuk pedig az indokolásban olvasható. Ezek közé tartoznak többek között a következők: az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és nyilvántartásba vétele, a nyilvántartásba vett európai közösségi finanszírozási szolgáltatók felügyelete, a felügyelt szervezetek vezetőségével / munkatársaival való rendszeres kapcsolattartás előírása, az illetékes nemzeti hatóságok vagy a fogyasztók kérdéseinek, panaszainak vagy kéréseinek megválaszolása, a közösségi finanszírozási szolgáltatókról szóló rendeletben foglalt, a közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, információkérés az európai közösségi finanszírozási szolgáltatóktól vagy a szervezetek irányításában részt vevő személyektől, helyszíni ellenőrzések végzése, nyilvántartások vizsgálata és a rendelettel kapcsolatos vélt kötelezettségszegésekkel kapcsolatban a személyek meghallgatása, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapok vizsgálata a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően, valamint a szükséges dokumentumok fordítása. Emellett az ESMA-nak feladata lehet az európai közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyének visszavonása, és az európai közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozó rendeletben felsorolt egyéb felügyeleti intézkedéseket is végrehajthat.

A következő szakasz áttekinti a kiegészítő források, a létszámbővítéssel kapcsolatos költségek és a kiegészítő informatikai infrastruktúra költségeinek kiszámítására vonatkozó általános feltételezéseket.

A kiegészítő források kiszámításakor figyelembe vett általános feltételezések

A kiegészítő források kiszámításakor a következő feltételezéseket vettük figyelembe.

Feltételezhető, hogy a rendelet 2019 elején lép hatályba, és az ESMA abban az évben fogja kidolgozni a szabályozástechnikai standardok tervezetét és a szakvéleményeket, valamint a folyamatok és eljárások tervezetét. A becslések szerint az ESMA 2020-ban – a piacon jelenleg működő közösségi finanszírozási platformok száma, mérete, tevékenysége, általános piaci feltételei és azon platformok száma alapján, amelyek már megkísérelték tevékenységüket több országra kiterjeszteni – körülbelül 25 szervezetet fog felügyelni.

Abból lehet kiindulni, hogy a létszámot állandó vagy szerződéses alkalmazottak felvételével bővítik. A becslések szerint az állandó alkalmazottak átlagos éves költsége 173 000 EUR, a szerződéses alkalmazottaké pedig 86 000 EUR lesz 30 . Az alábbi táblázat tartalmazza a teljes éves átlagköltséget személyzeti kategóriánként, a nyugdíjköltségek és a munkaerő-felvételi költségek figyelembevételével. A személyzeti adminisztratív és működési költségek más kategóriába kerülnek.

1. táblázat: Személyzeti költségek

Személyzeti kategória

2019 – Teljes éves átlagos személyzeti költség (*)

2020 – Teljes éves átlagos személyzeti költség (*)

Tisztviselő

158 020 EUR

153 687 EUR

Szerződéses alkalmazott

85 640 EUR

72 640 EUR

(*) magában foglalja a következőket: munkaerő-felvételi költségek, bérek és juttatások, nyugdíjjárulékok, egyéb költségek (képzés, orvosi költségek, iskola, személyzeti igazgatás). A személyzeti adminisztratív (például kiküldetések költségei) és működési költségek (például adatbázisok, találkozók költségei, jogi költségek) figyelembevételével.

A létszámbővítés mértékének kiszámítása

A 2. táblázat bemutatja az ESMA által a rendeletben meghatározott funkciók ellátásához szükséges, előirányzott személyzeti forrásokat.

2. táblázat – Teljes munkaidős egyenérték/év

2019

2020

AD

2

6

Szerződéses alkalmazott

1

1

Összesen

3

7

A 2020 utáni jövőbeli igények a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben kerülnek kiszámításra és elosztásra.

Egyéb kiadások

A 3. táblázatban a működési költségek között szerepelnek az egyéb kiadások, például a nyilvántartás, az adatbázisok létrehozásával összefüggő és egyéb költségek. A feltételezések szerint az informatikai költségek 2019-ben és 2020-ban egyaránt 250 000 EUR-t tesznek ki, majd ezt követően 50-re csökkennek. A működési költségekre vonatkozó sor magában foglalja a fordítási költségeket is, amelyek évente 350 000 EUR-t tesznek ki.

A kiadások teljes összege 2019–2020 között

A fenti feltételezések figyelembevételével az alábbi táblázat az ESMA által a 2019–2020-as időszakban elvégzendő kialakítási, felügyeleti és engedélyezési feladatok teljes becsült összegét tartalmazza.

3. táblázat – Az ESMA európai közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kapcsolatos összkiadásai 2019–2020 között, EUR-ban

2019

2020

Személyzeti kiadások

401 680 EUR

994 760 EUR

Igazgatási kiadások

90 720 EUR

236 040 EUR

Operatív kiadások

271 600 EUR

656 200 EUR

Kiadások összesen

764 000 EUR

1 887 000 EUR

Az engedéllyel rendelkező szervezetektől beszedett díjak (*)

0

25 x 10 000 EUR

Az ágazattól származó teljes költségvetés

0

250 000 EUR

Az uniós költségvetésre gyakorolt teljes hatás

764 000 EUR

1 637 000 EUR

(1)    Az Európai Parlament 2015. július 9-i, a tőkepiaci unió kiépítéséről szóló állásfoglalása szintén megállapítja, hogy „a tőkepiaci uniónak olyan megfelelő szabályozási környezetet kell teremtenie, amely fokozza a hitelt, kvázisajáttőke- vagy sajáttőke-struktúrákat kereső vállalatokra vonatkozó információkhoz való határokon átnyúló hozzáférést a nem banki alapú finanszírozási modellek, többek között a közösségi finanszírozás és a személyközi hitelezés növekedésének elősegítése érdekében”. Az Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalása a tőkepiaci unió kiépítéséről (2015/2634(RSP)), 47. bekezdés. Elérhető itt: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+TA+P8-TA-2015-0268+0+DOC+PDF+V0//E
(2)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségek felszabadítása az Európai Unióban, COM(2014) 172 final, 2014.3.27.
(3)    SWD(2016) 154 final, elérhető itt: https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/10102/2016/EN/10102-2016-154-EN-F1-1.PDF
(4)    HL L 168., 2017.6.30., 12. o.
(5)    HL C […], […], […]. o.
(6)    HL C […], […], […]. o.
(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).
(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)
(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).
(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)
(11)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.)
(12)    A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról, COM(2017)340 final.
(13)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
(15)    HL L 297., 2013.11.7., 107. o.
(16)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(17)    A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(18)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx .
(19)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(20)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(21)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(22)    A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(23)    Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés
(24)    AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(25)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(26)    Főként a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) vonatkozásában.
(27)    Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.
(28)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
(29)    A működési költségek magukban foglalnak fordítási és informatikai költségeket is.
(30)    A nyugdíjköltségek és a munkaerő-felvételi költségek nélkül, de a személyzeti működési és adminisztratív költségek figyelembevételével (például adatbázisok, találkozók költségei, jogi költségek).
Top

Brüsszel,2018.3.8.

COM(2018) 113 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról

{SWD(2018) 56 final}
{SWD(2018) 57 final}


MELLÉKLET

A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon feltüntetendő információk

A. rész: A projektgazdá(k)ra és a közösségi finanszírozású projektre vonatkozó információk

a)Személyazonosság, jogállás, tulajdonviszonyok, vezetőség és elérhetőség;

b)Fő tevékenységek; kínált termékek vagy szolgáltatások;

c)A projektgazda legutóbbi pénzügyi kimutatására mutató hiperhivatkozás, ha rendelkezésre áll;

d)A közösségi finanszírozású projekt leírása, beleértve a célját és a főbb jellemzőit.

B. rész: A közösségi finanszírozási folyamat fő jellemzői és tőkebevonás vagy adott esetben hitelfelvétel feltételei

a)A bevonandó tőke vagy a hitelfelvétel minimális célösszege egyetlen közösségi finanszírozási ajánlattétel keretében, és a projektgazda vagy a közösségi finanszírozási szolgáltató által a közösségi finanszírozású projektre vonatkozóan már végrehajtott ajánlattételek száma;

b)A tőkebevonási vagy hitelfelvételi célösszeg elérésének határideje;

c)Információ a következményekről, amennyiben a tőkebevonási célösszeget vagy a hitelfelvételi célösszeget nem sikerül határidőre teljesíteni;

d)A maximális ajánlattételi összeg, ha eltér a tőkebevonás a) pontban meghatározott célösszegétől;

e)A projektgazda által a közösségi finanszírozású projektre előirányzott saját tőke összege;

f)A közösségi finanszírozási ajánlattal összefüggésben a kibocsátói tőke vagy hitelek összetételének változása.

C. rész: Kockázati tényezők

A közösségi finanszírozású projekt finanszírozásával, a szektorral, a projekttel, a projektgazdával és a befektetési instrumentummal kapcsolatos fő kockázatok bemutatása, beleértve adott esetben a földrajzi kockázatokat.

D. rész: Az értékpapír-ajánlattétellel kapcsolatos információk

a)A felajánlandó befektetési instrumentumok teljes összege és típusa;

b)Jegyzési ár;

c)Elfogadják-e a túljegyzéseket, és azokat hogyan allokálják;

d)Jegyzési és fizetési feltételek;

e)A befektetési instrumentumok letéti őrzése és a befektetőknek való leszállítása;

f)Amennyiben a befektetést kezes vagy biztosíték fedezi:

i.a kezes vagy biztosítéknyújtó jogi személy-e;

ii.a kezes vagy biztosítéknyújtó személyazonossága, jogállása és elérhetősége;

iii.a kezességvállalás vagy a biztosíték jellegére és feltételeire vonatkozó információk;

g)Adott esetben az értékpapírok visszavásárlására irányuló kötelezettségvállalás és a visszavásárlási időszak;

h)Nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében a névleges kamatláb, a kamatfizetés megkezdésének időpontja, az esedékes kamatfizetési időpontok, a lejárat napja és az alkalmazandó hozam.

E. rész: A kibocsátóra vonatkozó információk, ha a kibocsátó eltér a projektgazdától és ezért különleges célú gazdasági egység

a)Beékelődik-e különleges célú gazdasági egység a projektgazda és a befektető közé;

b)A kibocsátó elérhetőségei.

F. rész: Befektetői jogok

a)Az értékpapírhoz fűződő fő jogok;

b)Az értékpapírokra vonatkozó korlátozások;

c)Az értékpapírok átruházására vonatkozó korlátozások leírása;

d)Kilépési lehetőségek;

e)Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a tőke és a szavazati jogok eloszlása az ajánlattételből eredő tőkeemelés előtt és után (feltételezve, hogy az összes értékpapír jegyzésre kerül).

G. rész: A hitelmegállapodáshoz kapcsolódó közzététel

Ha a közösségi finanszírozási ajánlat hitelközvetítést foglal magában, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a D., E. és F. részben említett információk helyett a következő információkat kell tartalmaznia:

a)A hitelmegállapodás jellege és futamideje;

b)Az alkalmazandó kamatlábak vagy adott esetben a befektetőnek járó egyéb ellentételezés;

c)Kockázatcsökkentési intézkedések, például hogy a hitel biztosítékkal fedezett-e;

d)A tőkeösszeg törlesztési ütemterve és a kamat visszafizetése.

H. rész: Díjak, információk és jogorvoslat

a)A befektetéssel kapcsolatban a befektetőnek felszámított díjak és a nála felmerülő költségek;

b)Hol és hogyan lehet díjmentesen további információt szerezni a közösségi finanszírozású projektről, a projektgazdáról és a kibocsátóról;

c)Milyen módon és hol tehet panaszt a befektető a befektetéssel vagy a projektgazda magatartásával vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatóval kapcsolatban.

Top