Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018IE4791

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az azbeszt kezelése az energetikai felújítások során(saját kezdeményezésű vélemény)

    EESC 2018/04791

    HL C 240., 2019.7.16, p. 15–19 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    16.7.2019   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 240/15


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Az azbeszt kezelése az energetikai felújítások során

    (saját kezdeményezésű vélemény)

    (2019/C 240/04)

    Előadó: Aurel Laurențiu PLOSCEANU

    Társelőadó: Enrico GIBELLIERI

    Közgyűlési határozat:

    2018.7.12.

    Jogalap:

    az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése

    saját kezdeményezésű vélemény

    Illetékes szerv:

    Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)

    Elfogadás a CCMI ülésén:

    2019.3.26.

    Elfogadás a plenáris ülésen:

    2019.5.15.

    Plenáris ülés száma:

    543.

    A szavazás eredménye

    (mellette/ellene/tartózkodott):

    199/4/1

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az EGSZB üdvözli az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv ambiciózus felülvizsgálatát, ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az azbeszt, amely a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések legfőbb okozója az EU-ban, komoly veszélyforrást jelent. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk azokat az ambiciózus célokat, amelyek szerint az európai épületállományt úgy kell megújítani, hogy egészséges és energiahatékony otthonokat és munkakörnyezetet hozzunk létre, az EGSZB szerint szinergiákat kell kialakítani a káros anyagok energetikai felújítások során történő eltávolításával, hogy ez a teher ne maradjon a következő nemzedékre.

    1.2.

    Az Európai Bizottságnak nyomon kell követnie az azbeszttel kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi kockázatokról és minden létező azbeszt felszámolásának kilátásairól szóló európai parlamenti állásfoglalást (2012/2065(INI), és az EU azbesztmentesítéséről szóló saját kezdeményezésű EGSZB-véleményt, valamint az azokban foglalt javaslatokat.

    1.3.

    Az Európai Bizottságnak a korábbi ILO-/WHO-programokra támaszkodva együttműködésre kell törekednie a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) és az Egészségügyi Világszervezettel (WHO). Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségnek és az Európai Bizottságnak az Unióban közösen kell támogatnia az ilyen intézkedéseket.

    1.4.

    Az Európai Bizottságnak tevékenyen elő kell mozdítania az épülettervezéssel és építőanyagokkal kapcsolatos, életcikluson alapuló megközelítést, szem előtt tartva az újrahasznosíthatóságot és az elhasználódást követő felhasználást, valamint a körforgásos gazdaság megteremtésére irányuló uniós célkitűzést.

    1.5.

    Az Európai Bizottságnak prioritásként kell kezelnie a káros anyagok eltávolítását az olyan kiegészítő eszközök kidolgozása során, mint például a fogyasztóknak az épületeikkel kapcsolatos felújítási lehetőségekről való tájékoztatására, valamint a szakemberek által végzett ellenőrzéseken alapuló, egyedi felújítási tervek végrehajtásának támogatására szolgáló digitális épületnaplók és épületfelújítási útlevelek. Ez a fogyasztók védelme érdekében a nyilvános középületekben található káros anyagok nyilvántartására szolgáló további, uniós szintű kiegészítő eszközöket is magában foglalhatna.

    1.6.

    Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a különböző kockázati csoportok szempontjából át kell tekinteniük a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelv (2009/148/EK irányelv) átültetését és gyakorlati végrehajtását, hogy javítani lehessen az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett összes munkavállaló védelmét. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kellene működniük annak érdekében, hogy az európai strukturális és beruházási alapok forrásait hatékonyan felhasználhassák az azbesztmentesítés céljaira.

    1.7.

    Az energetikai felújításokra az európai jogszabályok több területe is vonatkozik. A káros anyagok kezelésével kapcsolatos szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében értékelni kell az uniós és nemzeti jogszabályokat. Ehhez hozzátartozik a hulladékkal kapcsolatos jogalkotás és annak biztosítása is, hogy megfelelő számú hulladéklerakó álljon rendelkezésre az azbeszthulladék kezelésére.

    1.8.

    A tagállamoknak nyilvántartásokat kellene létrehozniuk, és a káros anyagokat a meglévő vagy újonnan kiadandó épületfelújítási útlevelek központi elemévé kellene tenniük.

    1.9.

    Döntő fontosságú, hogy a tagállamok az azbeszthez és az egyéb káros anyagokhoz kapcsolódó veszélyek tekintetében kidolgozzák hosszú távú felújítási stratégiáikat.

    1.10.

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energetikai felújítás pénzügyi támogatásának kritériumait – például az adókedvezményeket vagy a támogatásokat – egyértelműen úgy határozzák meg, hogy a ház-, illetve lakástulajdonosok részére lehetővé tegyék, hogy a felújítások során teljesen eltávolítsák a káros anyagokat.

    1.11.

    A tagállamoknak támogatniuk kell a szociális partnereket a képzések, képesítések és munkakörök jövőbeli igényekhez való igazításában. Erre annak érdekében van szükség, hogy az ágazatot vonzóbbá tegyék a fiatalok és a nők számára.

    1.12.

    Teljes mértékben el kell ismerni és támogatni kell a szociális partnerek kiemelt szerepét – illetve ezzel kapcsolatos felelősségüket – a veszélyek leküzdése és a munkavállalók védelme terén. Ugyanakkor a szervezett civil társadalom széles körének is részt kell ebben vennie, hiszen az azbeszt a munka világát, az egészségügyet, a fogyasztóvédelmet és a környezetet egyaránt érinti. Ez különösen igaz az azbeszt okozta betegségekben szenvedő áldozatok elismerése és kártérítése tekintetében.

    1.13.

    A tagállamok segíthetnek értékelni és népszerűsíteni az épületekben dolgozók és a lakók egészségének védelmét és biztonságát garantáló bevált gyakorlatokat és új technológiákat.

    1.14.

    A téma kiemelt jelentőségére tekintettel az EGSZB bemutatja majd e véleményt egy az Európai Parlamenttel, a Régiók Bizottságával és az Európai Bizottsággal közösen szervezett konferencián.

    2.   Általános észrevételek

    2.1.

    Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálata nagy hatással lesz az építőipari tevékenységekre, mivel növeli az éves felújítások átlagos számát. Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvhez kapcsolódó egyik legjelentősebb változás a célkitűzések szintjét érinti, mivel az átlagos éves felújítási arányt 1 %-ról 3 %-ra kell növelni. Ez kedvezően hat majd a foglalkoztatásra, és lehetőséget nyújt új és további készségek és képességek fejlesztésére annak érdekében, hogy biztosítsák az ágazatban a tartósan színvonalas foglalkoztatást és a versenyképességet.

    2.2.

    A szakpolitikai döntéshozóknak és az érdekelt feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az uniós épületállomány felújítása egészségügyi kockázatokkal járhat, különösen az épületekben található káros anyagoknak, például az azbesztnek való kitettségből fakadóan. A ház- és lakástulajdonosok, a lakók és a beltérben dolgozó munkavállalók veszélyeztetettek. Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelv kiemeli az egészségügyi problémákat, az (EU) 2018/844 módosító irányelv (14) preambulumbekezdése pedig konkrétan kimondja, hogy „a tagállamoknak támogatniuk kell a meglévő épületek energiahatékonyságot érintő korszerűsítéseinek oly módon történő kivitelezését, hogy az hozzájáruljon – többek között az azbeszt és más ártalmas anyagok eltávolítása és a káros anyagok illegális eltávolításának megakadályozása révén – a beltéri környezet egészségességéhez, valamint elősegítse a hatályos jogi aktusoknak, például a 2009/148/EK (1) és az (EU) 2016/2284 (2) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést”.

    2.3.

    Az energetikai szempontból leginkább felújításra szoruló épületek többsége valóban még az azbeszt betiltása előtt épült. A becslések szerint jelenleg az uniós épületek mintegy 35 %-a 50 évesnél idősebb és az épületállomány csaknem 75 %-a nem energiahatékony, ami azt jelenti, hogy Európa épületeinek többsége 2050 előtt felújításra fog szorulni. Ennek megfelelően nagy mennyiségű azbesztet kell majd biztonságosan eltávolítani.

    2.4.

    Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése szerint hosszú távú felújítási stratégiájában minden tagállamnak ki kell dolgoznia egy azzal kapcsolatos cselekvési tervet tartalmazó ütemtervet, hogy miként alakítják át épületállományukat 2050-ig. Európában az azbesztet tartalmazó épületek nagy arányát tekintve a tagállamoknak hosszú távú felújítási stratégiáikat úgy kell kidolgozniuk, hogy minimálisra csökkentsék a munkavállalókat, a lakókat és a lakosságot érintő egészségügyi kockázatokat.

    2.5.

    A meglévő épületek energetikai felújítása speciális ismereteket és készségeket kíván meg a munkavállalóktól. Az európai építőipari ágazati szociális partnerek „Energiahatékony építésre történő felkészítés szakképzés keretében” (VET4LEC) elnevezésű projektje körvonalazta ezeket az igényeket. Az azbeszttel hivatásszerűen vagy eseti jelleggel foglalkozó valamennyi foglalkozás esetében fontos, hogy a munkavállalók megfelelő képesítéssel rendelkezzenek.

    2.6.

    Az azbeszt továbbra is a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések legfőbb forrása az EU-ban. A Foglalkozás-egészségügyi Nemzetközi Bizottság (ICOH) szerint az azbeszt évente megközelítőleg 88 000 életet követel Európában, amely a munkavégzéssel összefüggő tüdőrákos megbetegedések 55–85 %-át teszi ki. A halálozási arány a 2020-as és 2030-as évek végéig tovább fog növekedni. Még a kötött azbeszttel végzett munka is járhat jelentős mennyiségű káros azbesztszál légtérbe kerülésével.

    2.7.

    Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvvel kapcsolatos nemzeti szintű irányítási struktúrának meg kell felelnie a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 2a. cikkének (5) bekezdése megállapítja, hogy „hosszú távú felújítási stratégiájuk kidolgozásának támogatása érdekében valamennyi tagállam nyilvános konzultációt folytat […]”. A tagállamok meghatározzák, hogy hosszú távú felújítási stratégiájuk végrehajtása során miként folytatnak inkluzív konzultációt, miközben széles körű konzultáció és valódi részvétel keretében hatékonyabban bevonják az érintett állami és magánszférabeli szereplőket.

    3.   Az európai intézményekkel kapcsolatos megjegyzések

    3.1.

    Az Európai Parlament elfogadta az azbeszttel kapcsolatos foglalkozás-egészségügyi kockázatokról és minden létező azbeszt felszámolásának kilátásairól szóló állásfoglalást (2012/2065(INI)), amelyben többek között arra kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki holisztikus megközelítést az energetikai felújításokkal és az azbesztmentesítéssel kapcsolatban. Az EGSZB az EU azbesztmentesítéséről szóló saját kezdeményezésű véleményében hasonló ajánlásokat fogalmazott meg. Az Európai Bizottság tett bizonyos intézkedéseket a javaslatok nyomon követése terén, azonban még inkább fokoznia kellene erőfeszítéseit.

    3.2.

    Mivel az azbeszt betiltása előtt épült meglévő épületek jóformán minden részében azbeszttartalmú termékeket használtak, bármilyen felújítási tevékenység esetében fennállhat annak a veszélye, hogy azbesztszálak jutnak a levegőbe. A munkavállalók esetleges kitettségét ellenőrizni kell, és az Európai Bizottságnak meg kell kezdenie az azbesztszálak tekintetében 100 000 rost/m3-ben meghatározott meglévő európai munkahelyi határérték (2009/148/EK irányelv) értékelését annak megállapítása érdekében, hogy vajon az kellően garantálja-e a munkavállalók biztonságát. Az ICOH azt ajánlja, hogy a határértéket 1 000 rost/m3-re csökkentsék.

    3.3.

    Az azbeszt vagy más káros anyagok nyilvántartásával kapcsolatos jelenlegi tagállami modellek mindent összevetve nem felelnek meg a célnak. Habár sok tagállam vagy régió vezet nyilvántartást a káros anyagokról, azok gyakran hiányosak, nyilvánosan nem elérhetők, és többségüket nem frissítik. Néhány országban egyáltalán nem léteznek ilyenek. Lengyelország figyelemreméltó kivétel: az ország ambiciózus azbesztmentesítési programmal rendelkezik, amely állami támogatásban részesül, és amelynek végrehajtását nyilvánosan elérhető azbesztnyilvántartás is segíti.

    3.4.

    Az épületekben található káros anyagok korszerű nyilvántartásának a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie: épületekre lebontva tartalmazza a káros anyagok helyének és mennyiségének megjelölését; meghatározza a lehetséges veszélyeket; a káros anyagok eltávolítására vonatkozó ütemtervet tartalmaz; a hatóságok statisztikai célokból központi adatgyűjtést végeznek; információkat tartalmaz a káros anyagok eltávolítására irányuló stratégiák kidolgozásával és a pénzügyi ösztönzőkkel kapcsolatban; valamint a lényeges biztonsági és egészségügyi információk nyilvánosan hozzáférhetők a hatóságok, a lakosság, a vállalkozók és a munkavállalók számára.

    3.5.

    Javítani kell az azbesztnek kitett áldozatok rendelkezésére álló elismerési és kártérítési eljárásokat, valamint elő kell segíteni a szükséges információkhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy az áldozatok hallathassák hangjukat, valamint jogi, pénzügyi és személyes támogatásban részesülhessenek. Támogatni kellene az azbeszt áldozatainak szövetségeit. Ezáltal csökkenthető az ilyen elismerési eljárásokban az egyénekre háruló, a betegség miatti szenvedést minden esetben fokozó teher.

    3.6.

    Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv irányítási struktúráján belül minden szinten konkrét célkitűzéseket kell meghatározni a fő problémák azonosítása és az előrehaladás értékelése alapján. A hosszú távú nemzeti felújítási stratégiák végrehajtását támogató európai eszközöket kell kidolgozni iránymutatások és mutatók, összehasonlító teljesítményértékelések, a bevált gyakorlatok megosztása és szakértői értékelések formájában.

    4.   Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv nemzeti szintű végrehajtásával kapcsolatos megjegyzések

    4.1.

    Az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelv hosszú távú nemzeti felújítási stratégiák kidolgozására kötelezi a tagállamokat. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv 7. cikkével összhangban döntő fontosságú, hogy e hosszú távú stratégiákat az azbeszthez és az egyéb káros anyagokhoz kapcsolódó veszélyekre tekintettel dolgozzák ki.

    4.2.

    A tagállamok kötelesek hosszú távú felújítási stratégiákat kidolgozni és végrehajtani. Ezt az érintett szereplőkkel összefogva, többek közötti különböző területi szinteken, például regionális és települési szinten kell megvalósítani. Természetesen figyelembe kell venni az adminisztratív és szervezeti struktúrák terén jelentkező nemzeti különbségeket is.

    4.3.

    Az energetikai felújítás pénzügyi támogatására vonatkozó kritériumokat, például az adókedvezményeket vagy a támogatásokat egyértelműen oly módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi a ház-, illetve lakástulajdonosok részére, hogy az energetikai felújítási intézkedések során eltávolítsák a káros anyagokat; ide tartozhat például az olyan energetikailag aktív anyagok használata, mint az integrált fotovoltaikus rendszerek. Fontos, hogy akkor is álljanak rendelkezésre pénzügyi ösztönzők a káros anyagok csökkentésére, ha azok eltávolítása nem kapcsolódik közvetlenül az épület energiateljesítményéhez. Ez segíthet az egészséges és energiahatékony élettér és munkakörnyezet megteremtésében, valamint hozzájárulhat az ambiciózus azbesztmentesítési célok eléréséhez.

    4.4.

    A fogyasztók esetében további támogatásra van szükség: fel kell hívni a figyelmüket az épületekben található káros anyagok veszélyeire, amelyek ártalmasak lehetnek az egészségre és ronthatják a beltéri levegő minőségét, valamint arra is, hogyan mérsékelhetik ezeket a veszélyeket az energetikai felújítások folyamán. Az energetikai tanácsadóknak és auditoroknak és a fogyasztókat támogató más szereplőknek tájékozottnak kell lenniük, és alkalmasnak kell lenniük arra, hogy információkkal szolgáljanak a károsanyag-csökkentési és a finanszírozási lehetőségekről.

    4.5.

    Jelenleg sok tagállamban elégtelenek a képzési követelmények és rendelkezések ahhoz, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a munkavállalóknak az azbeszt jelentette kockázatokkal szemben. Elvileg az építőiparban dolgozó minden munkavállaló esetében fennáll annak a kockázata, hogy munkája során azbeszttel találkozik. A munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló irányelv (2009/148/EK irányelv) szerint a kockázatnak kitett minden munkavállalót a kockázat mértékének megfelelő képzésben kell részesíteni. Sok tagállamban azonban ez nem tükröződik kellőképpen a nemzeti jogba átültetett szabályokban, ami gyakran azokra a munkavállalókra korlátozódik, akik magas koncentrációnak lehetnek kitéve (pl. azbesztmentesítés/bontás). A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a különböző kockázati csoportok szempontjából vizsgálják felül az irányelv átültetését és gyakorlati végrehajtását, hogy javítani lehessen az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett minden munkavállaló védelmét.

    4.6.

    Fontos a figyelemfelkeltő és szakmaspecifikus képzések általános bevezetése, beleértve különösen a fiatal munkavállalók körében végzett általános figyelemfelkeltést, ami magában foglalhatja a szakképzést és az oktatást is. A képzéseket úgy kell kialakítani, hogy eleget tegyenek az azbeszttel eseti jelleggel találkozó munkavállalók igényeinek, és képessé tegyék őket arra, hogy eltávolítsák a kevésbé veszélyes anyagokat, például a sértetlen azbesztcement tetőket és csöveket. Ez különösen a kkv-kat érinti. Végezetül külön kell kezelni az azbesztmentesítésre szakosodott vállalatok igényeit, amelyek rendszeresen dolgozhatnak nagyon veszélyes anyagokkal és nagyobb mennyiségekkel is.

    4.7.

    Az építőiparban tevékenykedő európai szociális partnerek már kidolgoztak olyan tájékoztató modulokat az azbeszt biztonságosabb kezelésére, amelyek számos nyelven rendelkezésre állnak. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy saját figyelemfelkeltő tevékenységeket végezzenek, vagy már meglévő információs anyagokat terjesszenek.

    4.8.

    Az épületekben dolgozók és lakók egészségének védelmét és biztonságát garantáló új technológiák és új munkamódszerek állnak rendelkezésre. Ezek alkalmazását és végrehajtását elő kell mozdítani. Az általános munkahelyi porcsökkentéssel többek között a kristályos szilícium-dioxid, a fapor és az azbeszt egészségre káros hatásainak széles köre mérsékelhető. Ez különféle módszerekkel érhető el, például a forrásnál történő elszívással, illetve a por vízzel vagy zselés anyaggal történő megkötésével. Már távvezérlésű robotokat is alkalmaznak a felületek, zárt terek, mennyezetek és épületfalak anyagmentesítésére. Ha komolyan veszik a káros anyagokkal járó veszélyeket, az előmozdíthatja az innovációt.

    4.9.

    Fontos foglalkozni az építőiparban olykor a valóságnak megfelelően veszélyesnek és egészségtelennek tartott munkahelyek kérdésével. Az elöregedő munkaerő fényében ez fontos szempont. Az azbeszthez és más káros anyagokhoz kapcsolódó veszélyek energetikai felújítások során történő holisztikus kezelése segíthet vonzóbbá tenni az ágazatot a fiatalok és a nők számára.

    4.10.

    Az energetikai felújítás új foglalkozásokat hoz létre, illetve átformálja a meglévő munkaköröket is. Ez lehetőséget ad arra, hogy vonzóbbá tegyük a szektorról alkotott általános képet, valamint új és vonzó munkahelyeket hozzunk létre. Egyre fontosabb foglalkozni az ágazaton belüli demográfiai változással, olyan munkaköröket és munkakörülményeket biztosítva, amelyek megfelelnek különösen a fiatal munkavállalók és a nők elvárásainak.

    4.11.

    Egy átlagember idejének 90 %-át falak között tölti. Napjainkban az építőanyagok ritkán állnak homogén anyagokból. Még a látszólag egyszerű termékeket is vegyipari termékek és adalékanyagok egész sorának használatával állítják elő; ez gyakran kapcsolódik műszaki eljárásokhoz. Olykor ismeretlenek az emberi egészségre gyakorolt hosszú távú hatások. A nanoanyagok például az azbeszthez hasonló szerkezeti tulajdonságokkal rendelkeznek, és hosszú távon esetleg veszélyesek lehetnek. A szakpolitikai döntéshozóknak és az építőanyag-gyártóknak alapvető szabályként az elővigyázatosság elvét kell alkalmazniuk az építőanyagokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés terén.

    4.12.

    Kiemelt figyelmet kell szentelni az épülettervezéssel és építőanyagokkal kapcsolatos, életcikluson alapuló megközelítésnek, szem előtt tartva az elhasználódást követő felhasználást és az újrahasznosíthatóságot. A szakpolitikai döntéshozók ösztönözhetnék a fenntartható építési technológiák és természetes építőanyagok – többek között az ideális esetben helyi forrásból származó fa – használatát, illetve ezzel kapcsolatos ösztönzőket kínálhatnának. Például tapasztalhatjuk a faszerkezetű épületek, a bioalapú szigetelőanyagokkal kapcsolatos technológiafejlesztések – például a kenderbeton –, illetve a faalapú termékek új alkalmazásainak elterjedését. E fenntarthatóbb anyagokat és termékeket alkalmazó fejlesztéseket különféle uniós eszközök és kezdeményezések keretében erőteljesebben kellene népszerűsíteni és támogatni. Ennek során a körforgásos gazdaság megteremtésére irányuló uniós célt is figyelembe kell venni.

    4.13.

    Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának egyik legfontosabb motivációja az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése volt. Mindazonáltal gyakrabban számíthatunk természeti katasztrófákra, ami ahhoz vezethet, hogy az azbeszt a épületekből és a közhasznú infrastruktúrákból ellenőrizetlenül kerül a légkörbe. Ennek további ösztönzőként kell szolgálnia az azbesztmentesítés felgyorsítására, valamint meg kell jelennie a természeti katasztrófákkal kapcsolatos katasztrófavédelmi tervekben. A sürgősségi segélyszolgálatok munkatársai veszélynek vannak kitéve ezekben a helyzetekben, és így megfelelő védelemre szorulnak.

    Kelt Brüsszelben, 2019. május 15-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

    elnöke

    Luca JAHIER


    Top