EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.5.

COM(2018) 86 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program
és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról

{SWD(2018) 48 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program
és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról

Az energiaunió gerincét az ellenállóképes infrastruktúra képezi. Az elmúlt évben az energiahálózatok összekapcsolása tekintetében fontos projekteket helyeztek üzembe, és jelentősen erősödött a regionális együttműködés.

E téren az EEGP döntő szerepet játszott a villamosenergia- és a gázpiacok integrációját, valamint az ellátás biztonságát előmozdító, közös érdekeltségű, nagy infrastruktúrák pénzügyi támogatásában.

I. ELŐREHALADÁS A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁBAN

Az energetikai infrastruktúra és az innováció , mint az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programnak (EEGP) lendületet adó erők, ma is éppolyan fontos szerepet töltenek be, mint 2009-ben, az EEGP létrejöttekor.

Ez a jelentés az EEGP minden egyes részére vonatkozóan ismerteti a projektek és az Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF) végrehajtásában elért előrehaladást. A jelentés a 2016-ben elfogadott jelentés 1 mintáját követi. A jelentés a projektek 2016. augusztus 31. és 2017. június 30. közötti végrehajtását és az ebben az időszakban teljesített kifizetéseket vizsgálja.

II. A PROJEKTEK VÉGREHAJTÁSA ÁLTALÁBAN

2017. június végére az 59-ből 37 projektet már végrehajtottak, és (159 202 466 EUR összegre vonatkozó visszafizetési felszólítás levonása után) összesen 2 279 701 215 EUR-t fizettek ki a kedvezményezetteknek.

A gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák helyzete a következő: öt projekt a tervek szerint halad – ezekből jelenleg egy megvitatás tárgyát képezi. A projektek többsége lezárult, és a projektgazdák várhatóan ez év végéig benyújtják a végleges fizetési kérelmeiket.

A projektgazdák jelentős előrehaladást értek el a tengeri szélenergiának a villamosenergia-hálózatba való bekapcsolása terén, az utolsó szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projekt tekintetében pedig a projektgazdák projekt pénzügyi támogatásának leállításáról döntöttek.

A Bizottság úgy határozott, hogy mindaddig fenntartja a beruházóknak nyújtott pénzügyi támogatást, amíg egy végleges beruházási döntés meghozatala egyértelműen lehetséges.

1.    Gáz- és villamosenergia-infrastruktúra

Az EEGP infrastrukturális alprogramja 44 projektet támogat három fő tevékenységi területen.

A 2 267 574 462 EUR teljes lekötött összegből 1 483 712 280 EUR-t fizettek ki a kedvezményezettek felé 2017. június 30-ig. A kifizetések feltétele a kedvezményezettek szilárd kötelezettségvállalása a projektnek a végleges beruházási döntés szerinti végrehajtására.

1.1. Az eddigi előrehaladás

Ez idáig a 44 infrastrukturális projektből 35 zárult le, négy projekt folyamatban van, egy pedig megvitatás tárgyát képezi.

A villamosenergia-ágazatban 12-ből 10 projekt valósult meg. A hátralévő két projekt jól halad, és várhatóan 2017 végére befejeződik.

A gázágazatban 32-ből 25 projekt valósult meg; két projekt menetrend szerint halad, egy megvitatás tárgyát képezi, négyet pedig megszüntettek. A közép- és kelet-európai kétirányú áramlásra irányuló és rendszer-összekötési projektek mindegyike megvalósult a romániai kétirányú áramlást célzó projekt kivételével, amelyet a Bizottság 2014 szeptemberében szüntetett meg.

A legutóbbi, 2016-os EEGP-végrehajtási jelentés óta jelentős előrehaladást sikerült elérni a villamosenergia- és földgázinfrastruktúra-projektek terén.

A tervek szerint halad például a francia gázvezeték-hálózat megerősítése az Afrika-Spanyolország-Franciaország-tengely mentén. A projekt célja, hogy javítsa a francia gázvezeték-hálózatot az Afrika-Spanyolország-Franciaország-tengely (Saint-martin de Crau-Saint –Saint Avit és Lacal – Lussagnet) megerősítése révén. A projekt növelni fogja a gázellátás biztonságát és a régió piaci versenyképességét. Az EEGP-források támogatták a projekt fejlesztését, különösen a keleti tengely mentén, amennyiben ösztönözték a kedvezményezettek beruházási döntésének meghozatalát.

A Bulgária és Románia közötti összekapcsolás 2016 végére sikeresen megvalósult. Az elkészült projekt hozzájárul a régió jobb gázpiaci integráltságához és Bulgária gázellátásának biztonságához, valamint támogatja a Déli Gázfolyosó megnyitását.

A Halle/Saale – Schweinfurt villamosenergia-projekt Németország északkeleti részét köti majd össze a délkeleti részével, elősegítve a megújuló energiaforrásokból Észak-Németországban és az északi-tengeri régióban előállított villamos energiának a német hálózat többi részébe történő szállítását. A rendszerösszekötő 2017 szeptember végére készült el.

A Nordbalt 1 projekt a svéd és a litván villamosenergia-átviteli rendszereknek egy tenger alatti, 700 MW-os nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) kábellel történő összekapcsolására irányult. A projekt célja tovább enyhíteni a balti államok belső energiapiactól való elszigeteltségét. Minden munkálat befejeződött.

Az eddig tervezettek szerint az öt folyamatban lévő projektből három 2017-ben, egy 2018-ban készül el, egy projekt pedig megvitatás tárgyát képezi.

2. A tengeri szélenergia hasznosítására irányuló projektek

2.1. Az eddigi előrehaladás

Az Offshore szélfarm alprogram kilenc projektből állt, amelyek két fő tevékenységtípus között 565 millió EUR-s támogatást osztanak el:

·innovatív szélturbinák és tengeri alapszerkezetek nagy volumenű tesztelése, gyártása és kihelyezése (6 projekt); valamint

·nagy mennyiségű tengeri szélenergia hálózatba való betáplálását lehetővé tevő, moduláris megoldások kialakítása (3 projekt).

A 9 projekt közül 4 lezárult, kettőt pedig idő előtt megszüntettek. A projektekre (a visszafizetési felszólítások levonása után) 255 744 668 EUR-t fizettek ki. A három fennmaradó projekt folyamatban van.

2.2. Az eddigi előrehaladás ágazatonként

2.2.1. Az innovatív turbinák és tengeri alapszerkezetek terén elért előrehaladás

Az Aberdeen offshore szélfarm projekt esetében 2016 júliusában kedvező végleges beruházási döntés született. Az offshore és az onshore jóváhagyások körüli nehézségek késleltették a projektet, amely a jelen tervek szerint 2017 negyedik negyedében kezdődhet el (2019 közepére tervezett üzembe helyezéssel).

A Noordsee Oost offshore szélfarm projekt sikeresen befejeződött 2016 májusában.

A Global Tech I projekthez nem találtak társberuházót. A Bizottság ezért 2015 áprilisában megerősítette a projekt visszamenőleges, 2014. január 1-jei hatályú megszüntetését.

2.2.2. A szélenergia és az energiahálózat integrációjára irányuló projektek terén elért előrehaladás

Egy projektet – a nagyfeszültségű egyenáram-hálózati projektet – megszüntettek.

A két fennmaradó projekt, a Kriegers Flak és a Cobra Cable általánosságban véve a tervek szerint zajlik. A Kriegers Flak esetén az új technikai megoldásról szóló támogatási megállapodás módosítását 2015 szeptemberében az Európai Bizottság jóváhagyta. A kedvezményezettek, vagyis az 50Hertz és az Energinet.dk végleges megvalósítási határozatot hoztak.

A fő infrastrukturális berendezésekre kiírt uniós pályázati eljárások rövid időn belül lezárulnak. A terveknek megfelelően a kedvezményezettek csaknem minden szerződést megkötöttek, és a munkálatok folyamatban vannak. Az engedélyezési eljárás Németországban és Dániában a tervek szerint halad.A Kriegers Flak CGS tengeri rendszerösszekötő üzembe helyezésére a tervek szerint 2018 végén kerül sor.

A Cobra Cable esetében a 2015 decemberében meghozott végleges beruházási döntést követően a projekt a teljesítések terén két kivétellel, nevezetesen az átalakítók és a kábel előállításán és tesztelésén kívül a tervek szerint halad. Ezért a szerződést a tevékenységeknek és a teljesítendő feladatoknak a szerződés időtartama alatt történő befejezése érdekében 12 hónappal meg kell majd hosszabbítani. A rendszerösszekötő tesztelését 2018-ra tervezik, működésbe állítását pedig 2019-re. Készülőben van egy magas szintű tanulmány, amely azokat a lényeges tervezési kérdéseket kívánja azonosítani és leírni, amelyeket a HVDC-kapcsolatnak egy multiterminálos hálózat részeként történő jövőbeli működése szempontjából figyelembe kell venni.

3. Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás

A kapcsolódó EEGP-alprogram 6 projektet foglal magában, és 1 milliárd EUR támogatást nyújt olyan projektekre, amelyek a szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást felölelő folyamat egészének megvalósítását szolgálják.

A szén-dioxid-leválasztást, -szállítást és -tárolást szolgáló működőképes kísérleti erőművek létesítésére irányuló projektek közül egy lezárult. Három projektet idő előtt megszüntettek, a projektgazdák elálltak a befektetéstől, egy projekt teljesítés nélkül befejeződött, és a ROAD projekt volt az utolsó tervezett projekt. Ezekre a projektekre 424 040 501 EUR-t fizettek ki.

A szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra irányuló projektek terén elért előrehaladás

A Bizottság és a ROAD projekt gazdái 2016 novemberében megállapodtak a támogatási szerződés 2019. december 31-ig történő meghosszabbításáról, mivel korábban már előrelépést értek el a többletforrások biztosításával, a projekt átszervezésével és egy kevésbé költséges tárolóhelyszínre történő váltással kapcsolatos megbeszélések folyamán. Ugyanakkor 2017 júniusában a projektgazdák arról értesítették a Bizottságot, hogy a közös vállalkozás felei, az Engie és Uniper nem nyújtanak a jövőben pénzügyi támogatást a projekthez, majd később megerősítették, hogy visszavonják támogatási megállapodás iránti kérelmüket. A támogatási megállapodás ennek megfelelően a lezárás szakaszában van. Ezzel párhuzamosan előkészületben van a rotterdami kikötő vetetésével egy új projekt, amely kedvező elbírást követően esetlegesen felhasználhat egyéb uniós forrásokat.

III. EURÓPAI ENERGIAHATÉKONYSÁGI ALAP (EEEF)

2010 decemberében az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programból (EEGP) 146,3 millió EUR-t csoportosítottak át egy fenntartható energiát szolgáló projekteket segítő pénzügyi eszközbe 2 . 125 millió EUR-t a 2011 júliusában létrejött Európai Energiahatékonysági Alap (EEEF) uniós támogatására használták fel, amely támogatás teljes összege elérte a 265 millió EUR-t 3 – ezt 20 millió EUR-s, a tudatosságnövelő tevékenységeket pedig 1,3 millió EUR-s költségvetéssel támogatta a technikai segítségnyújtási támogatási eszköz.

Az EEEF az energiahatékonyság, a megújuló energia és a tiszta városi közlekedési projektek terén célzott finanszírozást (hitel- és tőkeeszközökkel egyaránt) biztosít. Kedvezményezettjei helyi vagy regionális hatóságok, illetve a nevükben eljáró magánszektorbeli jogalanyok.

Az eddigi előrehaladás

2016-ban egy új tranzakciót vettek fel az alap portfoliójába. Az Ore Valley-i Lakásszövetség (OVHA) pénzügyi megállapodást kötött az EEEF-fel egy projekt 4,6 millió fontos támogatásáról. A pénzzel szélerőműtelepek fejlesztését kívánják támogatni Fife-ban (Skócia), valamint egy, 200 OVHA-otthon fűtési rendszere helyébe lépő innovatív támogatási rendszert. Ez volt az EEEF első közösségi alapú tranzakciója az Egyesült Királyságban, amely egy négy évig tartó közös EEEF–OVHA-egyeztetés eredményeként jött létre.

2016. december 31-i létrejötte óta az EEEF 11 projekt vonatkozásában 121 millió EUR értékben kötött szerződéseket, amelyek 224 millió EUR-s végleges beruházást eredményeztek.

Az EEEF szén-dioxid-egyenértékek megtakarítására és elsődleges energiamegtakarításra vonatkozó projektértékelő és jelentéstételi kerete alapján 2016 végétől a beruházásai 249 000 tonna szén-dioxid-megtakarítást és 308 802 MWh primerenergia-megtakarítást 4 értek el.

Az Európai Bizottság technikai segítségnyújtási eszköze

2016-ben nem helyeztek ki további forrásokat projektfejlesztési tevékenységekre.

A Bizottság által finanszírozott technikai segítségnyújtási eszköz összesen 16 projekt kidolgozását támogatta 16 millió EUR-s teljes támogatási összeg értékben (a 20 millió EUR-s költségvetésből). A ki nem helyezett forrásokra számos tényező adhat magyarázatot. Először is az alap felfutási fázisában azonosított projektek előrehaladottsága, illetve kiforrottsága magasabb szintű volt, ezért nem igényeltek technikai segítségnyújtást. A technikai segítségnyújtási eszközzel kapcsolatos tapasztalatok továbbá rámutattak arra, hogy az energiahatékonysági projektek számos kihívással szembesülnek, például a kérelmeknek az EEEF kidolgozásakor megbecsültnél alacsonyabb készültségi foka (a beérkezettek közül kevés technikai segítségnyújtásra vonatkozó kérelem volt benyújtásra kész), kormányzati színtéren történt politikai változások miatti változtatások a projektben, illetve az első megvalósíthatósági tanulmányok után szükséges igazítások.

EEEF technikai segítségnyújtási eszköz

2016 novemberében az Európai Energiahatékonysági Alap egy új technikai segítségnyújtási eszközt hívott életre. Az Európai Bizottságnak az EEEF által irányított technikai segítségnyújtási eszközére építve az Alap egy új eszközt állított fel olyan ambiciózus, közszférabeli kedvezményezettek támogatására, akik a fenntartható energia területén hitelképes beruházási projekteket indítanának. Ezeknek a projekteknek kapcsolódniuk kell az energiahatékonysági ágazathoz, ezen belül a kisebb volumenű helyi megújuló energiára és/vagy a tömegközlekedésre vonatkozó kezdeményezésekhez. Az EEEF a kedvezményezetteket – régiók, önkormányzatok, egyetemek, állami kórházak és egyéb közigazgatási intézmények az Unió 28 tagállamában – tanácsadói szolgáltatásokkal támogatja a tervezett beruházásokat, például megvalósíthatósági tanulmányokat és energetikai auditokat végez, jogi szolgáltatásokat nyújt, vagy elemzi a projekt gazdasági életképességét. Az EEEF technikai segítségnyújtási eszköz az Európai Unió Horizont 2020 kezdeményezése keretében az ELENA eszközből részesült pénzügyi támogatásban.

Főbb következtetések és kilátások

Az EEEF a nyereséges beruházások terén meggyőző eredményeket ért el, és további vezető befektetőket keres, akik az uniós hozzájárulás még nagyobb fokú kiaknázását képesek megvalósítani.

A 2017. évet tekintve a projektek sora tizenhét projektet foglal magában, amelyek teljes értéke 337 millió EUR – ebből az EEEF várható részesedése 142 millió EUR. Az EEEF továbbra is dolgozik a földrajzi lefedettsége bővítésén, ahol ezt a projektek és a piaci feltételek lehetővé teszik.

IV. Átfogó következtetések

Az EEGP jó eredményeket ért el. A projektek többsége lezárult – különösen a gáz- és villamosenergia-infrastruktúrával összefüggő projektek körében. Az Európai Bizottság által a projektek megvalósítása és nyomon követése terén gyakorolt szigorú felügyelet segített fokozni az eszköz hatékonyságát.

Annak ellenére, hogy a tengeri szélenergiával kapcsolatos projektek a vártnál komplexebbnek bizonyultak, a projektgazdák és kivitelezők megoldást találtak, és öt év alatt technológiai ismeretekre tettek szert.

Ugyan az EEGP-ből származó pénzügyi támogatás nem volt elégséges ahhoz, hogy a vállalkozásokat a szén-dioxid-leválasztásra és -tárolásra irányuló, ipari méretű demonstrációs projektekre (CLT-projektektekre) ösztönözze, a Bizottság a CLT-t továbbra is a dekarbonizáció fontos eszközének tartja. A jövőbeli európai CLT-demonstrációs eszközözök fókuszában várhatóan az energiaintenzív és nagyobb mértékű szén-dioxid-kibocsátást okozó iparágak fognak állni.

Az EEEF számos energiahatékonysági projektberuházást valósított meg és tovább fogja bővíteni portfólióját, finanszírozási megoldásokat kínálva, és nyereségét az igazgatási kiadásokra, a részvényesi osztalékok kifizetésére és az alapítási költségek visszafizetésére fordítva. Az EEEF a költséghatékony és kiforrott, fenntartható (legfeljebb 18 év megtérülési idejű) energetikai projektekbe történő befektetéssel, adott esetben magántőke bevonásával, egyúttal az e befektetések mögött álló üzleti szempontok bemutatásával, valamint hiteles eredmények összegyűjtésével mintaként szolgál az innovatív pénzügyi eszközök terén.

(1)

A 2016. október 28-án elfogadott 2016. évi JELENTÉS, COM(2016)743 final.

(2)

     Az Európai Parlament és a Tanács 1233/2010/EU rendelete (2010. december 15.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról szóló 663/2009/EK rendelet módosításáról.

(3)

     Az Európai Bizottság beruházásait kiegészítette: az Európai Beruházási Bank által nyújtott 75 millió EUR, a Cassa Depositi e Prestiti SpA (CDP) által biztosított 60 millió EUR és az Investment Manager Deutsche Bank (DB) vagyonkezelője által biztosított 5 millió EUR.

(4)

A kumulatív primerenergia-megtakarítást csak az energiahatékonyság és a tiszta városi közlekedés terén meglévő technológiákra vonatkozóan tették közzé; ebben számítások szerepelnek a pénzügyi megállapodástól a hitelek végső lejáratáig tekintett időtartamra vonatkozóan, melyek a még megvalósítás alatt álló és egy évnél kevesebb ideje működő projektek esetében becsléseken alapulnak, az egy évnél több ideje működő projektek esetében pedig a tényleges adatokon. A megtakarítás a projekt teljes befektetési volumenre (azaz az EEEF-és nem-EEEF-befektetések egészére) vonatkozik.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.3.5.

COM(2018) 86 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

az európai energiaügyi gazdaságélénkítő program és az Európai Energiahatékonysági Alap végrehajtásáról

{SWD(2018) 48 final}